Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. Ha valaki napi tíz kilométert futott. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. “hogy csodagyerek lett volna. Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. 1976. Ne adjuk azért fel. vagy valami káprázatos nagy tehetség”. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. úszásés futástudása kivételes. Andrást gimnáziumba. ő harmincat.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. Balczó Marci születésének napján. június 23-án. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik. A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje. öttusa-edző nem emlékszik arra. hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné. majd hozzátette. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott. András azt mondta.. ettől nem remélem a végső megoldást”. erőt merít.«” – Miközben ezt felelte. Bandi. mint bárki más. Hegedűs Frigyes dr. mondtam erre az elemelkedésre. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban. A Reform idéz (1991. 14. XI. egészen furcsán. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete. az első gyermek. hogy a hite már külön életet él. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli.világos mondatok. és vívómester meg öttusa-szakedző. Ildikó kultúrmérnök. nem tudom megmondani. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. nincs a tudat fennhatósága alatt. én is magaménak vallak. ezt nem gondoltam”. Minden bírálatból. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. A rádióban elmondta. értelmetlen.) a Molnár C. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. hiúság űzött?. András gyönge közepes érettségivel nem. egyik alapképességem sem olyan alacsony. hátha a részletekben van az ördög. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról. Térdig állt . – Ott éreztem meg. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni. Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek. de versenyzőként bejut a TF-re. ahogy a filmesek mondják. zagyva szöveget is”. rossz szóból hitet. Megszállott volt.. Zoltán villamosmérnök. melyik mennyire.” Mi volt a titka? Földi László mérnök. Ne bomolj. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

– Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. hogy arra utalt. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. mi történt. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. hogy ez történt. megszegte a szabályt.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. Mégsem óvtak a bolgárok. de ne izgulj. De nem óvott senki. Grut kijelentette: a világ legjobb. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. de körülbelül úgy. ami jó eredmény. hogy megóvták Balczó lövését. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja. Megkérdezték a bírót: megesküdne. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. akkor nem 192 kör az eredménye. aki figyelmeztesse. rossz versenyző. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. – Aki tud lőni. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. hogy mindegyik lövés kiment. vagy hallgatsz. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. hogy zárják ki Balczót. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver. hozzátéve. arról nem biztos. kinn meg találgatják. elsikálják. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. az nem megy. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. azt viszont nem állítom. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. Mindenkit elmart maga mellől. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. és sportszerűségét százszor bizonyító . Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. csak felkapta a távcsövet. vagy sem. hogy nem töltött csőre. a tábla érintetlenül fordult ki. újságíróknak egy szót sem. de az esélyes szovjetek sem. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. Csanádi Árpád. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak.lövésenként kiikszeli. Nem kellett volna magam hagyni. Kérték Balczót. Münchenben kizárták ugyanezért. – Utána tudtam meg. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. Igaz. – Három méterre álltam Banditól. hallgasson. mi folyik odabenn. hogy kiderül. nem jogtalan előnyhöz jutott. hogy valaki rávette erre. s közben a csövet is visszahoznia. azt mondta: “Hát Feri bácsi. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta. Thofelt megvádolta. s akkor megkapod a fair play díjat. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed. Profi módon csinálta. elment. mire visszavonta gyanúját. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. hogy Balczó duplázott. Magamat is hibáztattam. Lőtt rogyásig. A magyar tábor görcsbe rándult. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el.

S úgy futott. mégsem telik el két hónap. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet. hogy neki is jó lesz. – Ami földi jó létezett. koldusbot.. A második már “igazi” esküvő. Mindenki rá kíváncsi. a . Megnyert tehát mindent. aki semmire sem becsülte F.. Bármilyen nehezen hihető is. Még Balczó sem tudja. hogyan tovább. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta. kizárás. tény. Csak pihenni. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”. De ezek elől nem tud kitérni. fotó hölgykoszorúban. a hivatalnok. Nem mondom. indulóban. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta. de egy hét után szalonnával..-et. A “pusztából” azzal tér meg. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna. hogy ez az ország érdeke. megkapta. amint F... Ez történt. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott.. csak a fejét rázta. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte. Vannak benne képek a kölök úszóról. a Vöröskereszt segédmunkásáról.) Balczó folytathatta a versenyt. Bandi szigorú édesapja adta őket össze. sombreróban. Megjelenik Dávid könyve. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. még élménybeszámolókra sem járni. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. Én győzködtem Grutot. aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát. A szovjet Novikov. nehogy valami balhét csináljon. ahol eddig éltem. hogy ez egyeztetve van – de Balczó. a dicsőséget learatta. Futás után így is fájt – közben nem érezte. pedig ha őt kizárják. s tény. neki mi a szándéka. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert. az első válogatottról. Megnősül. Botrány. fotó az akadály fölött. Ez a második házassága. mit is akar. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban.öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. Ő nem így élhette meg. Nem ugrott erre sem. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. Helyette. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. hogy válogatott leszek. érkezőben. úszás és futás közben. hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. a páston. München után pihenni vágyott. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye. nekem köszönheti. amit lehetett. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F. itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. magasított sarkú cipőkben öttusázott.

Akkor csak az van hátra.-től.” Nem a versenyző. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. Abban maradnak. azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. Mindent megkapsz. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. hogy párttag sem volt. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. Ennek huszonkét éve. mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos. akiket még lehet hajlítani. Ha mint vezető mennék is valaha. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. visszalépett egy fél lépést. Nem mint versenyzőnek. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. úgy érzi. ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. hogy nekem még dolgom van az öttusában. de F. Lakása van. talán mint vezetőnek. Egyetértettek. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. meg kellene próbálnom. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes. magának is talál társat. felelték. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. Bizalmi ember még lehetett. de alig járt az órákra. ha F. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett. Csepelről kapja a fizetést. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. Intenzív angolra is beíratták a TF-re. állítja. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. fektette be. Törökkel és Mónával. hogy kirakatembere. de hogy ez kiderüljön. Sem mint versenyző. F. Ő rábeszéli Bandit.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. nem okvetlen nagy edző. hisz annyira azért tud angolul. de az új elnök felbontja a szerződést. a meditáló áll hozzá közel. Balczó neki is. szemmel tartandó bagázs. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek). Szinte mellékes.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). (Mondják. marad. mert nem talált hangot az emberekkel. Bár számos példa van rá. amelyet nemcsak el tudok viselni. Pénzét mindig okosan költötte. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. 1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. gondolkodnak a dolgon. a lótenyésztés neki való foglalkozás. Ahelyett. hogy a nagy sportoló. fiatalokkal. hogy tovább ütötte volna a vasat.dobogón. Balczó nyugodtan vajúdhat. megy. vagy ifjúságiakkal. az édesanyjával. hanem. Lehet.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. esetleg fedett lőtérre. mint edzőnek. Kijelenti: két év múlva jön. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester. semhogy ki lehetett volna tenni. sem mint vezető. a sportvezetés minden törekvése az volt. Ezen persze nem múlhatott. van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. az is olyan. hanem amelyet szeretek is. szebben fogal- . hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott.

A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik. Töröknek semmi esélye. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. kényszerpályát építesz azért. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. Vele nem tudtak mit kezdeni. jó. azt szeretném. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. Tanítványt akkor is foghatott volna. – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó. Balczó elmondta a filmben. Bandi azt mondta. Balczó rovására írták-e. (Nem tudni. Eljutni az emberek szeretetéig. – Elmondtam. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr.mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. F. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. ezt megjegyezte és most elmesélte. hogy együtt dolgozik F-fel. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. F. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést. ez a siker. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. Sasics. – Ha ez ma zajlik. A Küldetés nem sportfilm. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. Ám a Kancsal. Balczó erről nem beszélt. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott. mint másban. de mintha ő sem tudta volna magáról. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. annak. s megkérdezte a bajnokot. Ő vállalta. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának. én is felkérjelek. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. s állítólag “mindenki” úgy gondolja. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. Két dudás nem fér el egy csárdában. Maracskó összeállítású . s a másik állt a reflektorfényben. – Borzasztó. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. az nem tanulás. szerint nem vállalta. hogy 9:1 arányban leszavazták. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. mondta Balczó. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. ha én leszek a kapitány. csak Balczó lehet a kapitány. “Nem.” Ám az is igaz. hanem vállalás kérdése. Fel kell tételezni. megértéséig. Attól még lehetett volna. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. Török Ferencet az öttusacsapat élére. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. alázatosság kérdése”.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok. nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. hogy mire való. ha hárman csinálnánk az öttusát. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt. Akit szeretnek. sikeresnek érzie az életét. Móna elvállalta a felkérést. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei. a szövetség elnöksége elé került. de aki szeret – annak még jobb.

Hegedűs Frigyes. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat. a kódis büszkeség itt tartott. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki. Bár nem rangjának. Kósa figyelmeztette Balczót. A válasz: “Nem mész te. A filmben csupa szelídség volt. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával.” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim. ezért sem érintett.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). legalábbis a film szerint. hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. Balczó csak lábatlankodik harmadikként. ő Kósa indulatait foglalta össze. erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását. Hívták az USA-ba. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. A könyvben úgy tér meg. József Attila Összes verseit. mint egy falat . a szemlélet változott! Az ember. észreveheti például. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. hogy engedjék el.. – Nemcsak kivételes képességű sportolót. Dávid Sándor. hogy folytatja a versenyzést. mit akar csinálni. dr. s nem félt kimondani semmit. Keszegevés közben az is kiderült. Aztán Montrealban leszerepeltek. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb. amelyek úgy kellettek a népnek. – A Küldetés Kósa filmje. hogy amíg el nem dönti. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében. majd a keszegevés közbeni beszélgetés. legfeljebb ironizált. vagy a sportkör elnökének tanácsadója. Az a helyzetem. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. nem a nyilvánosság előtt”. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője. E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. hogy van ott erre két ember. nem Balczóé. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. de erről hallani sem akart. a meghasonlás szélén állt. hogy nincs helyzetem. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor. Szavai örök és általános igazságok. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott. a hitet megtartottam”. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. senkit sem sértett meg.. – Nagy lobogással. de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. Nem a leltár. Nem akarták. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. a filmben azzal. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. Az első képeken még látszik. a filmben a Bibliát.

Sok embert megsértett. nevetgéltek az öttusázók. Nem én csináltam. akik lehetőséget adtak és adnak. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. tálak stb. hogy a hatalom nem szerette a filmet. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. és csak azoknak tartozom. – Úgy érzi. hogy ezek semmit nem érnek. De elmész azokhoz. Később az Isten közölte vele: “Bandika. legalábbis szomorúvá tett. Az élménybeszámolókból.” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák. az öttusa szövetség vizsgálta. 1983-ban otthagyja. hogy ebben az évben. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először. nem hagyhatja cserben. hat évet tölt. hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). tapasztaltam csak magamon. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. akik jóindulatúak velem szemben”. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). nem én találtam ki. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. nem szabad. akkor úgy csinálni. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. vagy fenn. A Küldetésből végképp küldetés lett. csönd lett. amennyivel a munkámban támogat. s azoknak. akik felneveltek. Bandi környezete tudta ezt. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”. úgy éreztem. Micsoda változás 1961-hez képest. Szolgáljon mentségére.).kenyér. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. Rengeteg állást ajánlottak neki. filmankétokból pedig prédikációk. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez... dr. akik győzelemre segítették. a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. teleaggattam a nyakad aranyérmekkel.. akikhez küldtelek. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. nincs mondanivalója. . Ehhez hozzájárulhatott. hogy kibontakoztassam képességeimet. rá nézve nem. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta. Hecker Valter főigazgató. mert a filmankétokig úgy érezte. azokat. csak ne felemásan” –. pásztor nélkül való nyáj az ország. Újfajta hitét erősíthette az is. hogy végleges szerződést köt Jézussal. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás. 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás. hogy ki vagyok én és mit tettem veled.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. A csicskási állásban. Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. kiderült.. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. hogy az OTSH. hogy az ankétokra utazó. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban. mit tehetne. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”. említette a rádióban. akik azt hiszik. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta. nincsenek meg. te már tudod. mintha minden rendben lenne. úgy éreztem. és amikor Balczó belépett. Magára vette a nemzeti hős szerepet. de nem követtem el azt a hibát.

Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. A nagyon egységes. az Isten irányításával akarok cselekedni”). A most újra cserélt mikrobusszal. akik nem cselekedtek. Csodálatosan sok kedvesség benne. Nemhogy én. meg az “egyes”. – A sportkarrierjét el kell választani attól. jó felfogású. Egyszer találkoztam csak Balczóval. hogy azok dumálnak. 1992-ben Csurkával lázad. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák. Hegedűs Frigyes. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. a világ csodája. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. mivel tölti a napjait. Mondják. sportújságíró. ezért otthagyta őket. Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. – Mint sportoló. asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. De olyan óriás. jó szellemű. akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. kiegyensúlyozott. tette hozzá egyik barátja. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető. Ajánlotta. a film részben már politikussá formálta. Légy megértő és körültekintő vele. hogy jelöltesse magát képviselőnek. akinek a hibái bármilyen nagyok is. de harmadmagára maradt.Ettől fogva szabadfoglalkozású. tanácsolta. – A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla. . de mindannyian esendők vagyunk. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. mondta a volt öttusázó. nyilvánosan Antall szemére veti. barátai sem tudják. Ítélkezni könnyű. figyelmeztetett. mint ember nem az. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. aki az imént szidta. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta. 1990-ben felajánlják. az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. tiltakozzanak.

Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. a Tenczer szabóságnál. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt. apám sétál a szobában. Kérdem. az akar lenni. ahová magával cipelte kisfiát is. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre. fiam. s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. hogy tiszt lehetnék. *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. a szülők feladták elképzelésüket. erről szó sem lehet. – Édesapád volt a főkapitány. ahogy előszeretettel nevezi magát. Hatéves voltam. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. 1927-ben nyugdíjba vonult. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. – Minden kisfiú ez akar lenni. hogy első a kötelesség. akár nem. ezzel el volt intézve. de csak közepes tanuló voltam. Saljapin és a többiek. még 1942-ben. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. köztük Rákosit. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma. én semmi sem akartam lenni. A dolgomat mindig elvégeztem. Megismerve a feltételeket azt mondtam. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. 1949-ben. francia tanárt. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . csak a könnyebbik végét kerestem. Tudtam. Rakovszky Iván volt belügyminiszter. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. így lesz. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. A papa úgy gondolta.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. s ahogy egyetlen gyermeke. Sándor mondja: időben halt meg. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel. hogy a fia diplomáciai pályára megy. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. és arra gondoltam. analfabéta volt a nyelvekhez. Gigli. mindennap legalább kétszer láttam. Scipa. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt.

A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. hogy rákiáltott: áh. hogy tudjon meg mindent. hanem közöld. aki korábban IV. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. A háború alatt nem hívták be. mint az édesapja. hogy megszüntette őket. MS szíve hölgyénél bújt el. Kertész K. tartalékos főhadnagy volt. a városépítés. 1942-ben ismerte meg. virág stb. a közmunkatanács elnökét. hogy a közmunkatanács bizottsági. Azt a manökent. egy vállalkozó és ő. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. összeházasodtak. vagy tiszti egyenruha. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. cilinder volt az öltözék. 1945-ben. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. A Lánchídi aluljárót. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. fehér nadrág. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. nagyon meg lesz vele elégedve. maga mellé vette őt hivatali titkárnak. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. ami ezredesi rangnak felel meg. aki később a felesége lett. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. ami persze nem járt neki. *** Bárczyt. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. a kisajátítás. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. hogy rendezze a kapcsolatot. – meg kellett adni. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. A falkavadászat után estére. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. Piros frakk. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök. s 2000 volt egy kocsi. hogy a huszároknál szolgált. amíg a kimerültségtől meg nem állt. Elvált úriasszony volt. mint jogász – felmérte. Harrer Ferenc. mert csupán 39 esztendős volt. vagy el nem szökött. hogy milyen kár történt. A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. akinél a megfelelő formákat – vacsora. az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos.ha negyedannyi ember lesz. Ő ordította tele a hivatalt. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt. hogy csak nyugdíjazták. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. Károly szárnysegédje volt. 1946-ban. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. . MS úgy került közéjük. mert egy repülő bizottság tagja volt.

– A cellában volt egy kispap. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors. ahonnan elküldték. hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit. s a járókelőkkel tárgyalni. meg az én drága jó feleségem is. A feleségem mondta: ne törődjek vele. s bevitték a Gyűjtőbe. Nem azt mondom. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor. és a cigarettáért vállaltam. Amikor visszatért. hogy sokoldalú. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie. hozzájárult.. akkor MS repült. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. Ez betett neki. Közben megérkezett a mérnök úr is. a mozgása elárulta. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. mint ott. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő. de nem nélkülöztünk. báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. A földmérőknél lett figuráns. egy galambtenyésztő. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. egy gyógyszergyári mérnök. hogy én soha nem szenvedtem. már is közbevágott. amiből megvoltunk. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. amint jött.. hogy munkát vállalhasson. hogy mindent úgy vehettem. igaz. Azért vittek be. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet. hogy kecsegét ettem zöld mártással.– Meglepett. . egy tervosztályvezető. hogy ebből a pasiból zöld lé folyik. aki négy éve hagyott itt. Egy lócán ülve várta a mérnök urat. egy ludovikás tiszt. s látta. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett. egy házmester. vagy bevert tojást Hadik-módra. mert csak a járókelő szövegelt. hogy lovasember.. “Nem tudsz vigyázni. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. rendhagyó. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. te kopasz hülye? MS-ről kiderült. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. nem nélkülöztem. Ahhoz.. amivel az első szellő felborította. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni. egy egyetemi hallgató és én. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. MS elmondta. hogy nem tudsz vigyázni. te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. hogy tisztele.. hogy Szemző elvtárs. hogy Imre bácsi. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. mert biztattam az oroszokat. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak. szabómester lett. A mérnök magához intette. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak. s egyszer csak. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. akinek csak annyit tudott köszönni. nem küzdöttem.

testőr.Mondtam. Wiesner Tamás. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám. Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál. Nem tudom. A háború után a reptér helyreállítását vezette. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. a többi sportban milyenek a fiatalok. a Fradi pólósa úgy viselkedett. A doktor úr sem finnyáskodott. dadogta a volt szobafestő. fésű. Megkeresett egyszer egy gyerek. A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. s megúszta. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. hogy tudjam. Brandi Jenő. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni. az én kapcsolataim. A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy. jó modorú társaság. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. akik hajtottak. krém. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek. A vízipólósok. rendőr. A közmunkatanács kiváló statikusa. mint nélküle. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. Szívem az övék. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte.. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. nem kell folyton dicsekednie. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában. Nem tűzte föl. De lehet. aki ma egyetemi tanár. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül. de megint itt álltam megfürödve. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. mert nehezen kezelhető. A különös . aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. két jegyző – sok beijedt alak. telekügynök. Vagy itt van az a halk szavú férfi. olaj. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. köztük Szabó Józsefet is. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. hogy nem is tudok oroszul. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. hogy ő Magas István. de az uszoda körül remek emberek. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. milyen a figyelmes kiszolgálás. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához. hogy ő vezessen. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz. három hétig voltam benn összesen. mint a falka után lovagolni. azért a sport arisztokratái sem akárkik. Darvas azt vallotta.. hát az egy tündéri. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. mert az ilyen szűklátókörű barom. esetleg barna és fekete cipőfűző.

Sándor bátyám. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. Egyedülálló valaki. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. a mama-kedvence”. akinek a szerénysége félszegséggel határos. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. Gallov mégis azt írta. akihez ha szóltam. a puritán Balczónak. de az osztás már nem.edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. ellentétben a Sportuszodával. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. Egy szép napon kihirdették. 1992-ben. Felesége gondozása miatt 1991. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték. Volt. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). A visszavonultan élő. aki meg akart törni. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. ezért 1952-ben ismét elvettem. nem kirúgták. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. 1987-ben egy nímand elzavarta. épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. már fordult is el. De a feleségem rájött. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. ahol 29 évet lehúzott. Michel Morganszerű mamával. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. derűs az intézmény volt. tudod. mint addig. nem beszélve arról. hogy nem elzavarták. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. hogy irigyel. Ez a hely. augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. nekünk nem lesz nevetnivalónk a . és A bolsevik párt történetét. mint a másik. odajött: mi nem felejtünk el. MS úr 1970-ben. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. akire csak fel tudok nézni. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. gyíkbőr cipős. Egyik remekebb ember. Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. majd Fazekas alezredessel vissza. Ez kellemesebb volt. A hancúrozás következménye. Sportolók között nem is láttam ilyet. hogy a szorzás még megy valahogy. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. ártani sem ártott. hanem ő ment el.

az életnek csak az az értelme. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem. majd elalszik. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. . A boldogság nem azon múlik. Nem is egyszerű lusta. eszébe jut Sanyi bácsi. csak leteszem. és nem állja meg. Kiderült már. most épp egy sárga garbó. Továbbá egy könnyelmű. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. mire vitted. miként gondolkodol. hanem kizárólag attól. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. mekkora vagyonod van. Nézd. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. Ilyen embernek nem való a gyerek. egy letűnt világ utolsó mohikánja. amit magára mond. hogy nemtörődöm ember vagyok. – Mosolyog a szeme. hogy nem nyomom el a cigarettát. senki sem felel értem. csukta. nagyon lusta. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök. egy 87 éves senki. lusta fráter vagyok. Mert van lusta. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. De a második életet úgy megcsinálta. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. ha kabinossal találkozik. Miniszteri tanácsosnak nem tudom. A gyerek óriási felelősség. én a döglusták közé tartozom. milyen volt. hogy kellemes legyen. Annyira lusta vagyok például. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. hogy nem felelek senkiért.jövőben. nemtörődöm. vasalt nadrág. ki vagy. Független vagyok mindentől és mindenkitől.

ha azt a napot nem érném már meg az idén. – Nem tudhatja. hogy negyedikben megtagadta a gyónást... utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért. berúgott. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. minden sorakozót.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. hogy maga züllött . De ha száz éve lett volna is. Debrecenben megszökött a katonaságtól. nem illik: Imi krakéler. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. Vegyek a teasüteményből. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. és az éjszakát a kuplerájban töltötte. Leszólítottam a Fasorban. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. mondja. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni. és a csipkegallér is igazításra szorul. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott. Amikor említi. de ártani soha nem ártott senkinek. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. 2. mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. Ember Gedeon örök siheder. Gyerünk! És ez a marha. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját. – Egy voltam nem létező barátai közül. Paula asszony hatvanon túl is képes rá. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. áldozást. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti. és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz. pedig tizenöt éve ha láttam. mint sajátmagában. . Rádumált. – Benne szebb Gyula. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le. Az istenbe is belekötött. hogy a háború után Gyuláról került Pestre. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. Imi? A mama mondta. Elpirulni süldőlányok szoktak.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást. Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám. nevezte így magát. 1. Többször segítettem abban.

csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű. volt vágyaink tárgya. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. filmjeink sztárja. 1962-ben jelentkezett. Megálltak az újságosbódénál. Hát olyan patronálója van. Annak idején a pufajkások bevitték. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy. megverték. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket. eltörték a lábát. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével.-né igazolva látta áldozatos munkáját. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem. lecsukva. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek. De a további verssorok elárulják.. – Tessék? – nézett rá I. Ember Gedeon szigorúan monogám. és megkérdezte: “Uram. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál.-et. De a függöny mögött V. hanem a város. melyiket óhajtja?” 4. 5. korainak tartottuk a dolgot. Ettől kezdve közutálat veszi körül. de mi nem engedélyeztük. (A többi nem számított.)” – írja. Göröcs Titi.. A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. s ahogy a költő fölpillantott észrevette. hogy Simonyi karján libeg. valahogy az nem. Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. 1970-ben. hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon.. de hivatalos eljárás nem indult ellene. . Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek. az a három talán négy volt. Márai úr. talán kettő. Örök szerelme: Krúdy úr. Megtörtént. így rövidebb. egyetértett vele. Akkortájt I. talán másik három. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva. nem volt internálva.. Csak az az egy. – Drágám. a csatár. 6. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony.3.. ott volt. Timár úr.

majdnem rám fogták. A született ripacs lejátszta őket. ezért óvatos. nem a BM-nél dolgozom-e. A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. mint a többiek. ha elmenne innen. Ezeken kívül más bűne nincs. 8. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal.” Szabó Ferenc. hogy ellenforradalmárokat támogatok. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. egy ideig le sem ültetett. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. amikor nem akarok! S látja. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is. sőt. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele. Sok vaj van a fején. hanem a párttagságnak. Arról. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki.” Petrovszki István. szakállas ember. Ajánlotta. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. az nem ugyanaz. Magázott. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. az értelmiségiekkel.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot. Beszélget a fiatalokkal. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . Jellemző. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd.” (1970. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra. A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. de ilyen embert nem tudok támogatni. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna. az utolsó órájában nem lesz. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. erre nincs szükség. Felkerestem Simonyit is. Közeledne hozzánk. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest. magának való. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. Ezért jobb lenne. költő tévedésből lett. Zsidó barátját fölmentették. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán. milyen igaza lett Csomós néninek! 9. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. jött volna ki a gátra. Épp úgy hazudott. de Gyulán az. kedveltetné meg magát. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. amíg nincs a városban tsz-klub. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete. Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. július 23. Neki kellene éreznie. mint egy félbolond. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. Amit mondtál. s megkérdezte. aki egy pohár vizet adjon neki. a régi kispolgárokkal. nem élne Gyulán. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. Búskomor. úgy néz ki. Nem tette. Illetve jobban. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs. Én sem értek vele egyet. jámborul hallgatott. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. hogyan kell közelednie a tömegekhez. Nem bántom.) 7.

csak a többi barna. aztán még egy és megint egy. Imre? – gondolom. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen. 10. de ő egyre szomorúbb lett. Még egy sarok. és kéri. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni. Addig az utcáig kísér. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér.teljében fürdő Márai úrral. mert azok a lányok vagy nem járnak. s intésemre visszaint. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. észre kellett vennie. Igen. mint Márai bárkire. s ahogy tüskés burkából kigurul. Kérem. Kétszer-háromszor visszafordulok. hogy botorkálás közben belém karolhasson. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni. forduljon vissza. Mindenki tombolt a sikertől. s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. látom: a kétharmada hófehér. Nem. (1990) . vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. két lány azért jár takarítani. Igaz ez. Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. A sarkon megöleljük egymást. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. Végül elsírta magát.

minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. Fiatalabbak. s először csomagban küldték. Négy éve él az alapítvány. aztán kamionban. Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra.Mennyi a babocska. Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. energikus ember. – Egy. azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza. putriján. Ad belőle. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl. hogy halat fogjanak”. s köröttük ötven-hatvan aktív tag.. hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. s ő tartja ébren. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. Bár benne mindig békesség honolt. Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát. amerre csak megfordul. Főleg barátaik vesznek részt a munkában. eljött Csenyétére. – A mi Andrásunk jó szervező.öt. a barátnőjével együtt. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket. hat! – s néz rám. Hideg márciusi nap volt. s a kabát és cipő nélküli gyerekek. Úgy kezdődött. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. Pénzt csak a cigányoknak kérnek. normális körülmények között művezető lenne. Megcsúszok. a “cigánygettóba”. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül. idősebbek: hetvenéves reformátusok. Hernádvécsei képviselőjüknek. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. – Ha nem teszünk semmit. .. mindenki ingyen dolgozik. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. aztán az embereket: – . a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. Mutatja hol lehet a szobából az égre látni. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot. vagy ateisták. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. Otthon ruhát gyűjtöttek. Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. A vezetőség 18 tagú. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. mert “ezt az ügyet támogatni kell”. kettő – számolja az ágyakat. Európa. holland fele a magyar felével. természetesen Kees is.

sárgarépát. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. kirekesztő szemlélet Hollandiában. aki Cserehátra látogat. – Említse meg Frankot – kérlel András. – Itt feltalálja magát. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk. akinek megismertük.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. franciául és persze hollandul. angolul.e. Belgiumban. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees. a szerző képeivel. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. Aki huszonévesként sérül. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. babot. milyen értelmesek. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. – Vannak. harmincan kiabáltak körülötte. Itt Vécsén. de rokonszenve a csereháti embereké. Óriási a változás. Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. akinek ez tetszik. sokat tesz értük. Alig beszél magyarul. főként ágyat fognak készíteni. Meséli Kees. – Én is az lennék. Úgy tervezi. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. – Gondolnád. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. káposztát. azzal jön vissza. – Nézem Keest. Az asszonyok nagyon rendesen . S a holland. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. Kiderült. csupán németül. hogy amikor ismerkedtek. s itt tölt hónapokat. főleg a gyerekeké. A szélsőjobboldali. tisztábbak lettek a lakások. kézzelfoghatóbb a veszély. s van turista. Náluk a török. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei. hogy tudom. Frank meglátogatta. Ami persze Hollandiában sem megoldott. Másképp viselkednek. s András vezetésével. mert nem beszél magyarul. harmincöt család krumplit. büszke vagyok rá. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel. Szinte beszélni sem tudtak. az idén egyszerű bútordarabokat. hazautazott. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. pedig a nyelvet sem tudja. – Két és fél hónapig velünk volt. – Frank mezőgazdász. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. Franciaországban a parlamentben is jelen van. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal. akik hülyének tartják. kempingezni is lehet. s azzal jött. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével.

hogy a kormány nem tesz értük semmit. mégis visszasírom. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. nem tévét. repes az örömtől. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. – Felnézek a jegyzetből. Kees dicsérte Lacit. volt pingpong. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet. meg egy rendőr miatt negyven szenved. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül. nekik miért nem jutott babakocsi. Törődnek velük. A milliomos cigányné. Nyert színes tévét. Tízszer kell elmagyaráznom. Három-négy család. – A kulturális színvonal. mert dolgozhatott a cigányság. hogy a cigány lop meg gyilkol. A használt ruhák. Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. amelyik kíváncsi ránk. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. hogy ne szégyellje a cigányságát. fél év alatt lerongyoltak mindent. hogy holland. félbemarad. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. Kihívtuk a rendőrt. hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit. Azt pedig. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. mit jelent a cigányságnak.. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. – Nehogy mán! – rángat le a földre K.foglalkoznak a gyerekekkel. s nem tudja elérni.. Ötezer forint vámilleték. nem mondom a nevit. a kapzsi se járhasson jobban. videót. azt kiabálta. másik a vázát. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. miért akar különválni. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség). Őt felvették Miskolcra péktanulónak. Főleg a nők felelősségteljesek. Ha ott valaki meghallja. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. cipőt. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. hogy leírja a nevét. hányan vannak. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. a harmadik a matracát. írásjel nélkül.egy asszonyt hívott egyszerre. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. ha a lepedőt is eladja maga alól. hogy . – s a mondat. hogy lássa. kabátot kérnek. A hollófekete hajú. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. Ők tudják egymásról. Lacinak hat testvére van. – Éhbér volt. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. biliárd. mire lemondott. hogy újrakezdhessék. mekkorák a gyerekek. ágyak. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. nem azzal kezdik. Nyolc famíliából egy. hogy a szemtelen. Ez a változás is eredmény. huszonötezer vám: fizess holland. hogy valaki 1700 kilométert vezet. Amikor elvitték katonának. hogy megértsen valamit. Velük levelezünk. A legmélyebben Csenyéte van.

Amikor bejelentettem a vendéget. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. egy holland újságíró. nekik már nem került a kukoricából. . hogy épp Csenyétén “indult be”. Egymástól kéregetni sem lehet. – Ezért nem választották meg? – Nem. láttad. Reméltem. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. El nem tudom képzelni. Bakker úr. harminc-negyven kiló babot. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. Csak egyszer mondja ki: büszke. amikor még munkabért fizettek. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. félni kellene a szemétől. Hatvanan lekaszáltuk. Az idén már kalákában tataroznak. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. hogy ő bányatechnikumot végzett. meg cigányvicceket kezdett mesélni. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. Arról beszélt Bakker úrnak. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. a szociális bizottság.megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez. Büszke. a zöld baloldaliakhoz húz. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. hiszen évtizede gondolkodik azon. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. Úgy is mondhatnám. a cigányság a lét peremére került. mert a családok zsengén hazahordták és megették. Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. és a kárt nem térítette meg. s a felszántott. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. Az véletlen. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. A hagyományos mesterségek után. a Waarheidhez. De nem. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. hanem az országból is. – Ugye. valami pongyolát vesz magára. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. betrágyázott földet kitette licitálásra. De menjünk sorban. nagy hassal. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. nekünk ígérték. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. Vagy: tavaly. de nem sikerült. kukoricát. Képein ragyog a cigánybüszkeség. egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. Az egyedüli vesztesek a csirkék. S ha épp nem “cserehátozik”. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. Vót itt hét hektár parlag. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. Az aszály ellenére öt zsák krumplit. egy fecskében volt. a menekültek felé fordult. hogy itt van a Bakker úr.

– Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. Hazafelé az kísér. az “odamondó ember”. titkár úr? Kees mosolyog. De ha Frank megjön. Ez szép útravaló lett volna. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről.– Frankot. mert adott neki paplant meg ruhát. Sofie-t kézről kézre adták. istápolásra a magyaroknak is szükségük van. hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. kukorica volt. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. boldogulj. küszködnek.7 milliót lakásvásárlásra. Igaz a cigányoknak küldték. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. Nagyobb segítséget adnak. 600 ezret lakásfelújításra). Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András. hanem inkább arra. akik nem is magyarok. utána tánc. háztáji volt. Bakker beszédet mondott. 760 ezret mezőgazdasági projektekre. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. hogy a jó istenke áldja meg Andrást. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. azaz hosszú távú tervekre. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. aki a párjával mosolyog egy istálló előtt. Úristen. Fájban romos putrikban éltek az emberek. mint ők – megáll. miről beszélünk. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. Az új rendszer nem arra tanítja az embert. – Holland emberektől. Arról egy szót sem ejt Laci. Több magyar társunk nincs. de András úgy gondolta: együtt élnek. kinek a kedvéért vágnak bele. pedig nagyon kellenének. azt mondta. pedig nincs jövőjük. amelyik megszüntette a téeszt. A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét. meg nem is rám szavaztak. – Mosolyognak. s Keesszel együtt megbeszélték vele. Vacsora. s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. Munka volt. Jól mondom. A legfontosabbat.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. . – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. alapítványoktól. Péderiné érti. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. majd együtt kijavítják. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie. a megjelentek “viselkedtek”. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni. ahová beköltöztek. Szombaton “zárszámadás” volt. hogy dolgozz. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest.

(1995) .

1987. ő segített rajtam. És a hirdetésed? Nem neked való. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. mondtam neki. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. Így egyeztem meg az elszegődésről. Csak azért is jövök. másnap levisz Stödvarfjördurba. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. Mindjárt itt a keleti parton. hogy a nevek egyik része -son. 1987-ben végeztem. a legnépszerűbb napilap. Ne gyere. Első osztályra szólt a jegy. hogy a 9. s mire a szállodában szétnéztem. hogy merre van a merre. eljött a szállodába. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt. és nem éreztem elhivatottságot arra. Nem tudtam. nemigen éreztem jól maga. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. hogy a szobához reggeli is jár. szoktam-e pedálozni. ahonnan könnyebb hazaúszni. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. A portás angolul és franciául beszélt. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. Mondtam. mondtam én. s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. Kérdezte aztán. egyik sem volt a telefonkönyvben. Szerettem volna továbbtanulni. és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. Elő a térképet. A szobában kénköves víz folyt a csapból. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. hogy telefonálhat-e. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes. július 16-án felhívott egy úr. S milyen kicsi fiú az ember. én németül. Izlandi évfolyamtársam. felelte ő. Megtartottuk a búcsúestet. amit más európai nyelven leírni sem lehet. A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. Mire közölte. mondta ő. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. Megyek. Izland a gyönyörűséges hideg országa. Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. Erre fel megkérdezte. egyedül üldögéltem ott. majd a repülőjegy is október 13-ra. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. yes. yes. a másik -dottir végű. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. májusban megnősült. Mintha valami betegségem lett volna. Végül legyintett.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. s feltűnt. Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. aki csak izlandiul tudott. s velem marad egy hétig. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek.45-ös . vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). nyolckor a bőröndön ültem. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. ő is eltűnt. sőt Günsteint is. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. A sikereket fényképekkel is felidéző. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia.

Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát. a másik tőle. itta a kakaót. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. ha most nem időz sokáig a háziaknál. Amikor beálltam a haltartósítóba. tíz perc múlva indulás. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. hogy Feri szeret és tud is mesélni. nem kakaóval. . most már háromszázhatvankét lakos él itt. tíz óra. “Falumban” a polgármester várt bennünket. A ködben megmutatta mind a két utcát. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat. Semmi baj. Dehogy. a tenger háborgó. Tudni kell. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. mondta ő. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. s azt hitte. hogy éjszaka kimegy halászni. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. Leültem az orgonához. A sikeres indulás ellenére. amikor betoppant a ház zord. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. szerepelni. barátságot és szeretetet ébreszt. tizenegy óra. Az a szeretet és mosoly. hogy nem tengeribeteg-e. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. mondta ő közben készült a halálra. hogy felébredtem-e. a tejszínes tortának is. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. Föltűnt a ködben egy ló. Ross. Mindenekelőtt az emberről. mondta ő. Reggel azért épségben partot értek. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. Nocsak. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. minél fiatalabban esik át ezen az ember. mint neked. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. ám ott Feri kétszer is elesett. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának. ám jószívű ura. Lefordítottam az életre. Aztán föltűnt egy másik ló. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. hogy futás. mondta. jobb. Eddig háromszázhatvanegy. – Annál jobb. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. Hesti. rengeteg pótolhatatlant tanultam. A hajó kicsi volt. Feri úgy érezte. ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. Kilenc óra. már nincs vesztenivalója. Az egyik tag említett. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie.géppel el tudjunk utazni. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. az arca pedig fehér. amiből öten szopránt visítottak. Barátja megkérdezte. nem tarthatna-e vele. amikor jött a telefon. Sok pótolhatót felejtettem. amit tanultam. Egészségére mondtam én. Rájöttem.

Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. akkor volt. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. hogy előbb a kórussal fellépett. Legfeljebb azt. és én. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. hogy mindent megkap. semmit sem tud. de márciusban. A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. A huszonöt fogasos. s Feri falujában. annak ellenére. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. mégis reggel táncolták haza a bált. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. Ekkor határozta el a kórus. dupla fizetéssel. az emberek rosszul álltak. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. ahol mindenki meglepődött. s anyám bevitt. miféle hely az a Magyarország. de azt mondták. amit már Feri csinált. hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. öt évig ezt tanultam. hogy nem lehet elszökni. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. s Feri úgy gondolta. Honolulu nem megy el a helyéről. Úgy érezte. akárcsak az ábécét. amit csak akar. Amikor ezt hallottam. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. hogy megnézi. Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. Végül be kellett ugrania valaki helyett. mert létrehozták Keletország egyesített kórusát.Az első évben nem tudta. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. – Egy hónap sem telt. Szükség is volt rá. Bükkszenterzsébeten. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. hogy zeneiskola indul Egerben. aztán irány a repülőtér. mert már az idegeikre megyek. hogy össze merte vonni a két falu kórusát. . ha nem esznek. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. hogy tanítsanak valamire. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. míg más talán csak egy hónapig”). Tőle kaptunk egy harmóniumot. képes izlandi természetrajzzal. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. eszembe jutott: úgy kezdődött. s már az iskola van soron. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. Ekkor zárt be a két konzervgyár. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. maradjon-e vagy sem. honnan is jött az ő fiuk. a klinika. A Népújság közölte.

Kerítettem egy rokont. értsem meg. hogy menjek külföldre. Kezdett előttem nyílni a világ. Miskolcra a legjobb trombitatanár. hogy megmaradtam mellette. ő is nyugodtabban fog aludni. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. biológust akartak belőlem faragni. hogy garantálja. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász. – Hány éves voltál? – Tizenöt. hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. Ő bíztatott. – Miért? . sorsdöntő élményeket szereztem. de ősszel ő elment Pestre. helybeli családoknál laktunk. Néha felvitt Budapestre. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. a falusi gyereknek. Azt mondta: utasítsanak el. ami még a lakásból is áradt. Ez volt az álmom. hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. hazajövök. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. de árvák voltak. hogy ne legyek utált eminens. miért tartunk ott. Ezt tanultam tizenegy éven át. Majd felborítottam az asztalt. Játszottam az úttörőház zenekarában. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak. Minden percre emlékszem. hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. de én soha nem szoktam feladni. s bár az osztály utált. Mégis elhatároztam. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival. pedig soha nem szerettem. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal. abból szereztem tanári diplomát.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. A tanáraim matematikust. anyám most lett hitoktató. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. ahol tartunk. Kati néni rengeteg tanácsot adott. s ez eldöntötte a sorsukat. Jó fejű emberek. A feketén vállalt kubikolásra is. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. Simon Attila miatt kerültem. miért jó Magyarországon élni. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. A hasonlítgatások során azt is megértettem. anyámnak tollba mondtam egy másikat. s az új helyen már vigyáztam. De a zene annyi pluszt adott nekem. a pesti konzervatórium sem. hogy elmegyek Pestre. repülőjegyre nem volt pénzem. Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. így kaptam meg az útlevelet. A váltást anyámék sem támogatták. Közben már én voltam a kedvenc. aki segített. amikor én az iskolát.

hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. Akureyri kollégájával és barátjával. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. utána senki sem a szép énekelésről beszélt. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is. hogy lehet misztikumot teremteni. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. hogy a művészi pályán ki mire viszi. A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). a diákok panaszkodtak. Kisugárzása volt a kórusnak. Néhány hónapban annál is többet keresett. anélkül. pedig Lukács Ervin megkérte. – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. Szubjektív. a kilencvenöt százalék eldől korábban. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. hogy a szüleik családi ágyában is . Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. akikről nem tud a világ. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. (Előfordult. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem. Mindenki megkapta kazettán a szólamát. A pszichikai lény érdekel. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. Mégis eltökélte. latin szöveg. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál.– A nyugalom. ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. ami máig sem igen van a világon. hanem a zene hatalmáról. és fordítva. mint az apja vájárként). volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. Volt. Feri. másodszor is jelentkezzen. a biztonság miatt. Kanadában. a tudás és a hírnév nem jár együtt. Olyan színvonalú képzést kaptam. miután leérettségizett trombitából. megadja népének az oratóriuméneklés örömét. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. hogy a súlyát érezné. Később persze ébredjen rá. aki kilépett. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. arra öt százalék az esély. A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. Szemvillanásokból értettük egymást. A tehetség. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. Minden napunk egy műalkotás. Borzasztó zene.

(1993) . s az elit külváros kántora. Jó estét. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. hogy álljon a helyemre. P.) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. doktori címet nem használó Balla Judit. rögtön őt szedik elő. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. hogy elveszítenek. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv). akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. köszönt a mással elfoglalt mesterre. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára. Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is.valami kakofon őrület szól. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. s ha egy honfitársunk odakerül. ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. innen tovább menni nem lehet. A menyasszony a Fidesz-alapító. Felhívtam barátomat. négyen diplomáztak). P. (kérésére nyakkendő nélkül). az egyik tanú E. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt. a felvidéki Máté Pétert. Izlandon ő a magyar. Ők is tudták. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. jó estét. E. megjegyezte: értem (mármint azt. amit népéért tett. – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. félprofi kamarakórusok mestere. zeneigazgatója. Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra. Tudta. Eleget csavarogtam én is. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre. Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. mégis megtették nekem.

a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. mint a miénket. a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). Fehérvárcsurgó stb. méltón a testvérpártokhoz. Balatonkenese. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. Zárt közösségben éltek. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. akik Magyarországon születtek. mégis kellettünk a Szovjetuniónak.. A Görög Kommunista Párt (GKP). – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. különben is készültek Görögország felszabadítására. nem tudták a nyelvet. Prágában. Görögország sorsát is Jaltában írták. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. aztán Varsóban. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. 1951-es plenáris ülésén elhatározta. – Mit szólt volna a család. a másikba a többiek. Budapesten.. Meglévő ruháikat eldobták. nevelkedtek és hazatelepültek. nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. . 120 ezer görög. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. Az első lakótelepen (József Attila). s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. hatvan házaspár külön hálótermekben. mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. Balatonalmádi. középületei nekik adtak otthont. közös konyha. nehogy itthonod is elveszítsd. illetve “szocialista” gyermekotthonokban. majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit. a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. – A levegőben lebegtünk. Görögök. szén az ágy alatt. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van. csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. csak másik oldalra. egyenbútor. árvái. köztük 24 ezer gyerek menekült. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba. a többi Albániába. körülvéve hősökkel. mint tőlem Szalonikiben Jannula. A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. mely azért nem enged haza. Az egyik vagonba került a család egyik fele. Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását. később a miskolci. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. Kezdetben nem dolgoztak. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba. s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek. Dég.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. nekik nem jutott (paraszti) munka. – A haza álom volt. s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka.

saját párt szervezését pedig nem engedték. hogy három hónap alatt eldöntsék. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja. az csak rossz lehet”. Végül vagy 3000-en maradtak. általában abba az országba települtek. nem megtanultam – mondja Archimédesz. ahol a család többsége volt.. tőlünk a tizede sem. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt. hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. kanyaró és szamárköhögés. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak.. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. (Ki gondolta volna. köztük hathónapos is. s Budapesten meg is jelent. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. hogy újat kaphassanak. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba. s minden harmadik érettségivel távozott. külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. Az ok: hastífusz. Egy osztály ács lett. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. Magyarságtudatom nem a . Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. négyévesen került Budapestre. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést. (A felnőttek között a trachoma terjedt. köztük 200 gyereket. hazatelepülnek-e. érzem és értem. de csak minden huszadik diplomával. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság. 1968-ban kettészakadt a GKP is. A katonai hatalomátvétel otthon. a gyerekek nőttek – és születtek. és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket. – Belém ivódott a görög kultúra. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg. Ősszel érdeklődést keltett.) A nagyszerű könyv. egy másik lakatos. skarlát.cipőiket szétvágták. Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. Az egyetlen elv az volt. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás.

Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. mint otthon. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. ha számíthattak. egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. miért szeretem a Sport csokit. Egy görög nem érti. hogy türelmesek legyünk másokkal. a családra számíthattak. az utcán akcentussal fogok megszólalni. Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. s Mihály. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. Sztálinnal egy napon. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát.görögségem ellenében kristályosodott ki. kerültem a konfliktushelyzeteket. majd japán utat ejtettünk meg. s minden tengereken. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. Lili. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni. (“Beutaztuk egész Európát. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat. hogy veled beszélek. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. Michálisz (1955. Szerencsére 1977-ben. amíg beilleszkedtek. Most. A nézeteinktől féltek. “Nem érti” a tökfőzeléket. hogy mi nem vagyunk magyarok. amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak. mélyebb dolgok is vannak ennél. A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. . félve. Ipiroszba valók.” A kézfogás itt nem szokás. Arra int bennünket. hogy csehszlovák-görög. figyelmeztet is. de reggelre elmúlik. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. Budapest. Kétkedve fogadták a munkámat. sem a zsíros kenyeret paprikával. pedig Eftimiunak hívják. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. hurcolták. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez. miféle különleges kapcsolat ez. az összetámaszkodás addig kellett. hogy életünk nehézségeinek. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. Az is. a többiek csak nézik. 26 évet élt “ott” –. – Az a baj. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe. Azt sem. Lilinek szólítják. de görögök sem. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. kialszom. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. De arra is. Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. Miféle zárvány az. Remélem. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. A partizánok az egész falut Albániába mentették. Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. Az első hónapokban csak a rokonságra. amikor találkoznak.

hogy Kornait.Eleni (1962. főképp ha ismert emberek. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. Ivánt kiadtam görögül. – Az alma mater. A húga fodrászüzletet nyitott. s ez megnehezíti a beilleszkedést. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. az ügyvédek és az orvosok keresnek . mintha halhatatlan lennék. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába. ám hat évig zenész volt. Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. Honfitársam. csak élni kellett volna vele. mintha a következő percben meghalnék. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. Galatudisz Kosztász (1959. hogy diákokat cserélünk. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt. Kosztász eredetileg tv. mintha ki lenne szabva az idejük. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. de úgy harcolok. az emberi szívek ilyen távol egymástól. elmaradottabb a kultúra. A nagybácsik. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. bár már Pesten sem kapni. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó. (Szerepe volt a tb-szerződésben. a zenészek. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai. Először azt mondja. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is. Hátrány viszont. annak két szíve is van. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza. Itt a magyar szívemet tartalékolom. Víz. a szívek közelítése. Mondja is. – Szívet cseréljen. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. Berend T. – Én is úgy élek. Később említették. ha különös tudás birtokában vannak. nagynénik jó szívvel fogadták őket. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. Akinek két hazája. A magyarországi születés. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. a magyar kapcsolatok bővítését. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz.és rádiószerelő. Annyira élnek. Görögországban a legtöbbet a focisták. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. a visszatérők helyzete más. Nem tudtam.és gázszerelő bátyja buszvezető. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg. Az idősebbek. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. Szamarasz Jannisz professzor. Három gyermekem. hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. Örülök. nyolc unokám Magyarországon él.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem.

– A lányodnak. sírja az én gyökerem. s rosszabb a magyarországinál. hogy újságíró vagyok. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg. Mirka elmagyarázza. hová tartozol. Ez skizofréniával jár. cseh-. Költözésnél. csak megtalálni a saját természetemet. lelkileg gazdagabb az ember. mintha nem is mentem volna el. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. tovább viheti azt a családnevet. otthon? – Itt vagyok itthon. Nem akarok erősebb. Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. ha édesapja este rosszul volt. Mégis otthagyta az éjszakázás miatt. a több nyelv. hogy zenészének mennie kellett. hogy lépcsőházat fog súrolni. a világot. Sudárszép lánya már itt született. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. és lengyel-görögökkel együtt. mi így nevelődtünk. mély dolgokban nem előny. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom. mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. mint itthon. – Itthon. – Mirka (1954. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. hogy rámegy a fél fizetése. a másik felemet. helyemet. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. nem érdekli. A helyek beépülnek az emberbe. az érzést. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél.(buzukival 1987-ben százezer drachmát. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. de arra sem. játszanak. majd focicsapatot csináltak orosz-. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. ötvenezer forintot naponta). hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva.. Előny. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. s hazajövök Athénba.) Kosztász szervezett táncegyüttest. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő. a helyzetet. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. Hátrány az örök lehetőség a váltásra. hogy két hazám van. Hátránya a gyökértelenség. Apám temetésén megéreztem. Nagylányával és a nagyanyjával él. Megkülönböztetésben nem volt részem. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból. – Reggel görög vagyok. zavarja. a gyermek viselheti az anyja nevét is. ez is emigráció. nagyobb lenni nála. Nehéz megválaszolni.” Örül minden magyarnak. Talpraesettségének. . A karácsony otthon jobban tetszik. Előnye a több kultúra. könyvelő. este inkább magyar. randevúzik. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. Budapesten úgy tudom folytatni az életet.. s az anyja vezetéknevét viseli. túlmunkánál segítenek. Magyarul a testvéreimmel beszélek.

hogy néhány cuccal többet hozhattak. s a vámosok jóindulatán múlott. A falujába nem mehetek. Jó lenne egy lakás Pesten. ha adta”. – Anyu máig nem bocsátotta meg. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. isszuk a sört. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. meg a repatriáltaknak adott. Iskolás szerelem. a lábunk alatt Athén. Egy ilyen se görög. szóval. hagyjam a jegyzetet.– Nem. Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. hogy szégyenbe hoztam. hatot ott! (1994) . Közben Jorgosz Pesten megnősült. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. hogy terhes. hogy belém a lányomat. de a rendőrségen. Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj. egy görög. Mirka akkor tudta meg. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. amikor megmozdult a gyerek. ötvös). jutányos építési kölcsönnel épített garzon. és látszik! Paparigasz (1960. Felvisz a Lükabéttoszra. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson. se magyarnak nem válaszolnak. Szerettek volna. Villanyszerelő volt. Neki jó a hatéves kocsi is. lepecsételtetni. hogy ékszerésztanuló lehet. a hazatelepülés előtti héten találkoztak. elköltözött a nővéremhez. mint a magyar srácok utazni. Hat hónapot élnék itt. s kéri.

Budapest-Bécs főútja volt. Imre. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. fürdőszállója volt. csöndben tölt. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. kikötője? Almásnak volt. az önkormányzatnak meg elfogadni. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. hogy belevágott a csöndbe. Szentessy Éva megnyert valami pályázatot. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. a helyi képviselő. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. amit Szentessyné épített. hajdani iskolatársam észreveszi. Fájhat neki is. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. Talán ilyen békés. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. túl a falun. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. ez van! – Nézd. Messze alattunk. – A fürdő. és megmaradt a ma is járható római kori út. A múlt az összevonás.Kék madár.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint. Nézem a tájat. a jelen a szétválás. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze. kies vidéki lakot jelent. s fölemeli a poharát. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. – Itt kőbánya volt. – Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. Az volt. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre. . kikötője volt. leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. Nem magának. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. hogy elméláztam.

– Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött. nem is beszélnék róla. Nevét. Éva korábbi szakmai fölöttese.. amíg volt! – Iskolába se járunk. hanem Neszmélyen. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe. – Neszmélyi rizling. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg. az embereket érzelmileg.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László. Almásfüzítő. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. – Ezt az itteniek izzadták ki. Attól.és üdülőházainak százain. ahol zamatosra érik a szőlő. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. isten. de milyen? Kicsit elsokallták. ami Magyarországon Európát jelenti.– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania.. hogy 13 milliót pályázott össze. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás. – De minek a fürdő. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó. Igazából nem is itt szeret a szőlő. Neszmély még nem Európa. visszajön a víz. Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. határát elvették. Göncz Árpádnak meg elutasítania. – Attól. Ám a kilenc másnál hat. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik. . hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. érdekileg elszakították a falujuktól. Méltóságában tönkretették. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. csak felépítettük. nem a rendszer! – És a hajóállomást. hogy a kukoricaföldön. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába. de alatta a térképen Kocsot jelölik. de milyen? Kell iskola. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. ha nem te kérdeznél. azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. – Nézed a címkét? – kérdi. amikor senki sem használta. Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. lepusztították. Kell igazgató. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. Gazda sincs. No. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett.

hogy Balázst. – Ezért szeretem. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze. 1979-ben megszereztem második diplomámat.. mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre. – A kommunistaellenesség is? – Nem. A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát. Lillája itt élt és halt. – Mivel járt itt a rendszerváltás. egyetlen szobor. mint Budapesten. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal.. Nincs egyetlen utcanév. Új iskolaépületet kell építeni. buta magyarázkodás. Az iskolaépítéshez kevés ugyan. Két Szentessy Évát már ismerek. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről.. nyolc osztály három épületben. Imre? – Minden végigmegy itt is. elfelejtett eljönni. hogy ide helyeztek... hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette. Az a megjegyzés. Megmutatkozott az első választáson is..... “Rosszkedvű lettem.. egy Csokonai. Személyes bántásként éltem . hogy munkát keressen. Leszavaztuk párszor. 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra. Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny... hogy a munkáspártiak vannak többen. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről.– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait. csak egy évvel később... amit le kellene szedni. hogy nem Makovecz-iskola. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki. Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete. de ahhoz elég. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet. választás szerint.... végül le kellett mondania.. amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő.... de csak ha a falu dönt. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. amit le lehetne dűteni. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát.. és bár az MDF megyei központja is itt van. hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést. még kocsmai hőbörgés sem volt.. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. lehet. A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen. és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam. Elfogadom. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska. és ő átment sírni a szomszéd szobába.. én meg olvastam. Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát.

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. különösen. Dr. hanem ők írták is a szórólapot. állítólag azért. A törvény ezt nem írja elő. hogy csak mellékállásban lesz polgármester. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék. azt mondja. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. Piros trikóban jött a falugyűlésre. De fontosság ide. nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. vagy akár két szavazatot kapott is. aki korábban hatszáz. Neszmélyen. – Ávósnak. hogy nincs bizonyítéka). a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét. csak úgy “gyerünk. nemcsak ők osztották. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. ahelyett. most meg az MDF-fel kokettál. s a fenntartási költsége 6-8 millió. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. így mindenki önkormányzati képviselő lett. Jakab cége tönkrement. Cseh János – aki tudtommal. Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette. és aki nekem elismeri. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. ahogy lenni szokott. polgármester-jelöltje nem futott be. rágalmakkal. Makovecz!” épült. De aki építene. becsuktam a könyvem: hatszáz.ideológiát igazolja. amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. a miénkről is. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. az almási iskolát. hogy használat után eldobja embereit. fölvette. ügyesség oda. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. vendégként részben építenék a falu jövőjét. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. Nem tudom. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. s nem azzal kellett volna kezdenie. akire állítólag telektulajdonosként. Nem tetszik. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. maga is idegen. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. De jó emberét. Vádolják azzal is. titkos ügynöknek. mert ő támogatta. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. pufajkásnak. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is. kisebb képzettségű emberektől. mi köze a Kék madár Iskolának.rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. amit jónak lát.

tettre kész dilettánsok kellenek. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. ahogy a polgármester állította A Világban. aki ahelyett. azokat állította példának. hogy Szentessyné párttag volt. hisz többen már három évvel korábban. az önkormányzatba. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. hogy nevelési stílusa idejét múlt. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel. de azt több ízben mondtam. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. és többen mondják. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély. végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. hogy megdicsérte volna őket. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. zenével egybekötött baptista szertartáson. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal. de még a parlamentbe is. most viszont kiderítette. hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben.arcok kellenek. Sőt. hogy dilettánsok. – De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. magyartanár és közgazdász. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. és nem átallja megemlíteni. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. Tavaly az igazgatónő azt hitte. pedig már nem a kommunisták szervezik. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. – A Szentessyné-téma nem téma. akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. harangavatáson. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá. Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. nem főkérdés.) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. mert eszükbe jut. mintha barátságban. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem . ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. Éva napon ment hozzájuk a csukétával.vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. tanácstagként is mellette szavaztak. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. ami a másik iskolának nem.

mi történt. így meg polgármesterhez segítettük a falut. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. sőt megsértődnek. néhány MDF-es azért neheztel rá. A közepesek estek a legtöbbet. ha kioktatják őket. Azt híresztelik (nem tudom. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába. hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. akik hajlandók a faluért dolgozni. autonóm ember. hogy gyengék a Kék madár eredményei. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. csak hatalomváltás történt. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész. De minek ennyi izgágaság. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. – Sem a régi. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. mert nem állt közéjük. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. ennek sem. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. hogy választás legyen. aztán hallom. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. hogy vállalta a jelölést. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. ha nem értek egyet vele. rossz az iskola. vagy bukik ki. ha befutok. nem szövetség a szerelemre. főleg oroszból és a matematikából. hanem azok kiválasztása. hogy legyen meg az 50 százalék. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. – Amikor meghallottam. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. milyen pártállásúak). mert nem értik. a jók jók lettek. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam. hogy csak 40 százalékot kapott. nem tudom. Szentessy Éva úgy érzi. hogy nem tudok másként élni. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. azok házassága nem egymásmellé rendelés. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást. – Nincs értelme beszállni a hajóba. – Jól járt. Legendák keringenek. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket. Nem rendszer-. én is meglepődtem. Az emberek jó része a . csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. Nagy csapás lett volna. Rögeszméje. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. mert volt véleményem.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. ami arányaiban jóval több. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva. ezért jobban félnek az elődeiknél. Laci művészember.

Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. hárman indultak a polgármesteri címért. hiányoznak a virilisek. hisz elválni sem tudunk. Jó Vergiliusunk. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. Szirtes László. mint az egész országban. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. Tavaly semmi. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. nincs értékrend. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. költségvetés sincs. Sok ember úgy érzi. úgy sem szólnak rá. S eszembe jut Éva kuvik jóslata.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. a Kárpótlási Hivatallal. de talán több a hiba. Remélem. és csöndben hozzáteszi. Nekik a közoktatás és a közművelődés . ha tudnám. nincs olyan képviselő. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. hogy haragszom. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. képesek változni. Sok alkotó. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. hogy az embereket nem lehet megváltani. Példát inkább nem mondanék. A nagy külső forgalom sem biztos. hogy a javukra szolgált. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. – Nagy a káosz. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. és Domján Jánost minden párt támogatta. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. mindent szabad. mert akkor a falu szétszakad. – Ha ezt akartam volna. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. Kérdem Jakab Antalt. most meg produkálja magát: ping-pong verseny. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő. aki költségvetést látott volna. amelyik nem csak az iskolát képviseli. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését. igaz. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. Legalább nem mondhatják. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. – Nem szabad – feleli -. – Őrületes baklövésnek tartanám. Nincs gazdasági háttér. odáig nem fajul a dolog. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. Sorsáról majd a testület dönt. Egy pici igaza minden pártnak van. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is.

hogy ki jár hozzájuk. alkalmazni kívánom őt. Miből? Vagy a létszámot csökkentik. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. és képesek is egységük megteremtésére. nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. hogy mindenki mondja el.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott. Mégis összezördült néhány képviselővel. ők meg azt mondják: “Olyan szép. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt. Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. Szépnek szép. Éva kimerült. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. tornaterem. Például Sándy Károly tanár úr. De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni. Kell vagy sem. bár nekem ebben nem volt döntésem. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták. Hazavittem autóval és azóta nem jött. akkor meg két mondat után sírva fakadt. addig a megbízott igazgató a munkáltató. még sincs étkezési lehetőség. bajok vannak egymással. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel.nem két dolog. Én ilyennek képzelem az összes iskolát. mert ez – nekik! – jó referencia. ami itt zajlik január 21-e óta. de nem volt társadalmi munka. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. Kevés ilyen van. és csapdába került a falu is. mégis 3. . hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire. milyen gondok.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. hogy így azért mégsem kéne. gondnoki lakás. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet. aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. pedig van olyan fuvaros. és szilánkjait sem igen érzi. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. hanem a művelődés formái. de nem tudtam megmozdítani a falut. Bejelentettem. Fórizs János.

akkor is megcsinálom. bár neszmélyi vagyok. Neszmélyen csak az épület marad. Hiányzik a melegsége. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem. a másik tízet. Éva minek maradna. ahol saját magam tudom adni. milyen a hangulat. mellette nem álltak ki. Ő mondott fel. akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. Szirtes Lászlót. – Az iskola nem az épület. mint én –. de még a megyét is. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre. és a Laci barátsága. Azt hiszem. óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. ő is hallgat a levélről. Most az Éva vonalát kell követnem. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat. – Legalább megírja neki. Az egyik egymilliót. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. minden szereplő elmondhatná magának. járni az országot. a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel.– Miközben biztatták. te meg beadsz egy tökéletest. amelyben tíz évig el lehet ballagni. hanem ott. Markó Iván esete rokon. – Ne! Nem hiszem. úgy terül el alattunk az iskola. Olyan profi. akinek mennie kell. hogy nem egyformák az emberek. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. – Elmélázik. hogy pályázzon. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. A tisztesség ezt kívánja. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. hogy ilyen értékes embereket elengednek. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. . Hallunk tantestületi kiállásokról. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. teszem hozzá már én. Miközben gyönyörködöm. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. és ha belegörbülök. mégis úgy néz ki. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. mint szoktál. mint a leprástól. ott is azonnal elfogadták a felmondást. Harmadrészt nagy az Éva. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. Ez már nem valósul meg. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. s újból igazgató lesz. ön tényleg azt mondta. Ha valaha igazgató leszek. nem itt.

A ház nyújtson védelmet és biztonságot.– Rá kellett jönnöm. alatta a könyvtár. Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. a víz a földből jön. le a Dunáig. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. a nagyok kertjével. Mondták. ami azt sugallja. A kapuból keresztül látni az iskolán. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó. nem a helyén! Éva megnyugtatta. hogy a gyerekek lássák. Nagy félelmem volt: úgy égek ki. hogy a fákon békében éljenek a madarak. A szimmetriára vigyázni kell. igazán nem akart velem jönni. emberségét a közösség méri. beléd látok. legyen a nevelés és a tudás temploma. Nekem az az épület az életem. Irénke rohant is Éva nénihez. hogy mégis itt tartanak. Megterveztettük a parkot. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. Miért kívánna többet dolgozni. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. a berendezést is. hogy angol vizsgát tesz. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. az egyik felében kenyeret lehet sütni. kis közösségeket befogadó tereket. zsibongó és agóra. alatta az iskola minden polgára találkozik. Az aulában félig készen áll az életfa. amit még szeretnék megcsinálni. az egyik szárnyban vannak a kicsik. hogy az ember meg ne álljon. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. Nem lehet úgy elmenni mellette. Nem így történt. ne akarjon bemenni. nem a csapból. a pincében a meleget adó kazánház. A madár teste fagótika. A szimmetriatengelybe átlátszó. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. aki csak látszólag fogadott el. hogy nem kellek nekik. és egyenes gerinccel lehet járni. Kutat kívántuk fúratni. hogy eltolódott az érdeklődésem. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. Kis kuckókat is terveztünk. Ide? Valami vágy van bennem. Díszudvar ez. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. van. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. a másikban kerámiát égetni. Ezeket nem szabad elfüggönyözni. pályázzak. a másikban a nagyok termei. a végtelenbe. mert azt üzeni. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott.” (1991) . ő csak vele akart tanítani. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. Madáritató is lesz. Most már történelemtanár kell. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. Meg is egyeztek Évával. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. Megterveztettük a belső építészetet. üveges szerkezetek kerültek. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek.

.

rövidebben prédikál. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. hogy kire számíthat az egyház.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is. Csak nem húztam újat szántszándékkal. rendben minden. ami az istené. Bár ez a gondnokokra tartozott. hogy harangozni kell. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. ami a császáré. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. s ha kívánják. hamar pertuba fogadott. Sokan voltak érintettek az ünnepen. ma is így csinálnám. és az istennek. Négy ágy állt a toronyban. meg jó szóra.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is. Bár az elnök asszony le sem ültette. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János. mert meghalt Sztálin. egy lélek sem megy el a gyászünnepre. miért rúgták fel a hagyományt. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. amikor még ki sem volt nevezve papnak. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. hogy 1953-ban. a történet másik részét viszont maga csinálta. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. engem hívattak. hogy azért konfirmáltam is. annak nem harangoznak. a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. kire nem. nincs tűz a láthatáron. hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. hogy evangélikusnak kereszteltek. hányadik a fújás. “Adjátok meg a császárnak. János. Talán azzal kezdődött. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik. de nem ajánlja. A püspök igazoló jelentést kért. mennyi az idő. A titkár utasítani akart. mert ily esendő egy ateista lélek. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. kihirdeti. . a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. Inkább rövidebb énekeket választ.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben. amit kérnek. Sőt. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. (János örült. hivatták a tanácsra. de ha kiderül. mikor van istentisztelet. mi is harangozunk a párttagok temetésekor.

Nem magunkért imádkoztam. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. mint saját maga. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. módszeresen kezdem faggatni Jánost. De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. A gyerekek még a paplakból röpültek ki. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. amíg mindent vihet. A házacska volt az ár. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt. hogy osztozzon azok sorsában. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. ha lehet azzal. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. vegyék le a sapkát. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. hogy addig menjen. hanem azokért. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. hogy elviszik Tótkomlósról. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. Így tudom meg például.) . hogy ez a hely. ide vágytak haza. hál’ istennek! – felelem. Jánost ő sem vigasztalta. ő négyszázhatvanat írt. a bátyád úgy haltak meg a fronton. János már ki is pattan a kapu elé. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. Ahogy megállok előttük. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. – Meg. – És csupán négy esztendő múltán. innen én csak akkor megyek el. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett.Rég jártam Koppányéknál. Akkor kértem. kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. ez a ház volt az utolsó gondolatuk. hogy vasárnap délelőtt itthon van. oltsák el a cigarettát. akiknek a lelkésze volt. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel. hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. – Hát megbuktatok. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. de talán jellemző. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. Azt nyugodt lélekkel állítom. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. nem idevágó téma. nemcsak huszonöt kilót. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni. ami ingyen nem kellett. Azt mondta a mama: az apád.

sokan nem úgy kommunisták. mégis letolták a KISZ-titkárt. hisz egy kollégája. Szántó. Pedig volt más is. visszaraktak rá egy kisebbet. mármint. Sallai. hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. ahelyett. hogy az I. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. de azt ők sem tudták cáfolni. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. hogy ez a férje ügye. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. Mondván. mert több párttag is szeretne eljönni. (1991) . hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. mint Tótkomlóson. ha a fia konfirmál. Zalka Máté. hogy lássa. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. ki jön el. hogy beült volna ő is. ugyanakkor főtt a fejük. Marxra azt mondtam. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. hallgassa csak meg a kollégáimat is. Schönherz. helyette inkább marad Vági. Fürst. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. ahogy pénz lesz rá. Hiába volt az egyik legjobb tanító. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett. felmond neki. az igazgató közölte Erzsébettel. hogy ez “műemlék”. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta. Eljutott az ügy a járásig. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról. amiért a papot hívta meg. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. ahelyett. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. közölje az igazgatóval. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. a gyerekek az ő. korjellemzőként hagyják meg. Az egyház is tudja. Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. hogy az én gyerekeim is. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. hogy vajon mit fog a pap mondani. de a párttitkár megtiltotta nekik. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. Én arra biztattam mindenkit. állítólag a lakók sem akarják. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. mert nemcsak pénz nincs. aki le sem ültette. a képmutatással. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek. Lenin utcából Fő utca lett. A párt is tudta. Bár kivetnivalót nem hallottak.

hogy tudjunk róla beszélni. – Gyalogoltunk 300 kilométert.. a sebekből. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. – Ahogy az amerikaiak megjöttek. – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka. akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. hogy ne orosz fogságba kerüljünk. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt. Itthon mindezt szégyellni. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. Fuvarokat vállalt. teheneinket. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította. ami kitermelődött. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. tagadni kellett. erkölcsre tanította. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte. – Méltó társa volt a felesége. a katonai alreáliskolában.Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket. A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. mire áradni kezdenek az emlékek. életben. egészségben. A negyedéveseket családokhoz kommendálta. II. és nem utolsósorban 120 növendékkel. összehasonlíthatatlan emberek. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. valami. tanári tisztikarával. most Belgiumban hitoktató. 5. járműveivel. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket.. hogy éljünk. Nyelvekre. Palásthy György filmrendező. a nagyobbakból fakitermelő. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában.. se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. . 1945. leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben. és lehetővé tette. 10-14 éves fiúkkal. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. kaszáljuk le a szénájukat. tejsav vagy gyanta. A sérültek. A svábok kérték. hitre. pedig hetven gyerek között osztogatta magát. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél. se szó. izomlázból. s végül hazahozta őket. hogyan lett egyre rövidebb.. valami. fájdalomból. lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). dörzsölten azonnal civilbe öltözött. törekvésekből. Elfoglaltságot adott. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki.

Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. Már kezdem unni. mint aki rászorulna a pihenésre. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. De megválasztották önkormányzati képviselőnek. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. II. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. 15. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. Később a csoportot ketté kellett osztani. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik. akit Istennek szoktunk nevezni. 10. Palásthyból már ott.” – Csak az a titokzatos valaki. Napló: “Becsületszavunkat adjuk.” Tornai naplója: “1945. bár Zoltán. 1 drb tájoló. a parancsnokom káromkodott. ő emiatt került. vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. vagyis Chebbe tartott. Azt hiszem. menekültsorban. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira. Ardai László. 2 drb üveg lekvár.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. úgyszólván mindenüket elveszítve. – Mindig rejtetten. Az éjjel megint volt két riadó. idegen földön. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is.” Eger-Cheb: nációk.. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él. majd szökni akartak. s elküldött Kőszegre. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. 1 drb sapkarózsa. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál. Napló: “1945. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. Balikó . 2 drb cserkésznyakkendő. hogy 1945 tavaszán. után felszólítottak. megmaradt. bombázások. Ma nem loptunk. a legkisebb csak lelkészként. angol király. Az első lelkésztanár. vagy Czelnai Rudolf akadémikus. A hadbíróság közölte. szürkén szolgáltam. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg.. Mindennel torkig voltunk. Szikár termetével nem úgy fest. mi vár ránk. kerülhetett a hátországba. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem. 5 drb szappan. Innen. mert Horthy leszerepelt. pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. II. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. a tisztikar többi tagjától megfosztva. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. október 15. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni. 73 magyar cőger velem maradt. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. hadifoglyok. – 1944. Pécsi polgár lett. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe. Karácsony után felpakoltak. hogy egymástól nem lopunk. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király.

.. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. Odakerült a feleségem édesanyja. makacs ember – mondja a naplóíró dr.. Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. hogy jönnek az amerikaiak. én felelek a gyerekekért. s irány a nyugati láger. Ott voltunk mi. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig.. Kiabáltam. – Végül közölték. léhák. 12. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. óvszer. Zoltán b. irány a hadifogolytábor. “SSegyenruhás gyerekek”. édesapja is. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. Tornai – és végtelenül türelmes. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk. amit a legjobbnak tart. mint papot hagyták itt velünk. Nekik tanulniuk kellett. nemsokára belépett egy trehány. fölszórtak a páncélosokra. – Amerikai napi csomagot: konzerv. hogy milyen puha banda. elég erőseket. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. – Meneteltettek. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. Az apósom csodás pedagógus volt. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket. – Zoli bácsi becsületes. én a nyelveket tanítottam. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. de bőgtek az éhségtől. 1400 méter magasra. A később megszületett saját négy . azzal jött vissza. Elvittek egy táborba. A feleségem volt a konyhás.. Napló: “1945. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. Zoli bácsi azt mondta Lacinak. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket.. bátor. Volt nagy lufizás. Iszonyú út. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba. csoki.. – Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt. az amerikaiak egy nap. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál. Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. tegye. Több tárgyat átvállalt. Napló: “Ellógtunk a kantinba.” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk. iszonyú tábor. láttuk. cigi. a semmiből éltünk. s végül örökbe akarta fogadni. IV. és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. Egy százados.. leszaladt. petyhüdt amerikai. Napló: “A kicsik enni sem bírtak. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra.

Egyoldalúan táplálkoztak. Meggyógyultak. rántott leves meg sűrű imádság. mint egy karácsonyra. Rengeteg gombát ettünk. zsávolynak. Hallatlan kultúraéhség volt. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. cérnának. néztem rá. Fekete hintóval mentek érte. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. Nem egy növendék ment aztán teológiára. azt előkészíti: magamfajtát használ. Többet el kellett csereberélnem. önként vállalt fegyelem. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. Mit csináljunk? – kérdezték. s rendkívül szigorú. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. Napló: “Hej. Sefteltem. konyhások. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. de gombászcsoport is. Tíztagú fűszedő csoport volt. amit a hegyen éjszaka megöltem. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. s a meleg dacára. amit nem lehet kifejezni. Akkor én voltam az apjuk is. s megtanulták becsülni a munkát. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. Ezért főbelövés járt. aki kőszegiként ismerte a gombákat. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. mert elfelejtettem. Mivel a németek mindenüket elhordtak. pörkölttől pástétomig minden formában. Ki volt kötve: a szombat szabadnap. Volt fagyűjtő csoport. Nem volt haláleset. Két fiú fölé ült. torokgyulladás. De mi van itthon? Nem volt újság. Irdatlan távolságok voltak. egyetlen súlyos fertőző betegség sem. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar. Egy-kettő elpusztult. Feketevágás. Járnak is haza. Ezzel fizettem a borjúért. jó ára volt. Egyikőjük mondta a múltkor. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. mert nem volt segítségük. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. Négyet meg kellett tartani. lelki oktatás. Csak hát a lába kicsit hosszú volt. s volt rá kamillatea. Minden. Hét végén volt a szellemi. újból fel kellett készülni a télre. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. Nem megyünk Nyugatra. így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. pokrócba bugyolálta saját lábát is. meghallgattam kis panaszát. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . hogy kiszabadultak. takarmány semmi. hogy tudjak közlekedni. megsimogattam. Ragyogó kaját kaptak. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. rádió. olyan lelki kohézió. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. hisz itt vannak itthon. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. Aki álmában sírt. de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. homlokon csókoltam. Anyu. a bárányért.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. Volt furunkulus. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban.

– Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt. Azt hiszik. harisnyát. tisztítószereket. Úristen. s ők sem mertek zavarni engem. a pap áll. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül. akkor is Pullman-kocsiban. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. találkozókat rendeznek. hogy amit kaptak. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték. Én sem akartam zavarni őket. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után. de nyiszálni rettenetes. három méter zsávolyt. 1959 elején pedig Pécsre került. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. ahogy ők mondják. a pap áll. biztos főbe lövik. inget. . megjelent néhány szülő is.. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor. a misszionárius megy” – azt fejtegettem. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. aki Péter is. 1946 áprilisában értek haza. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi.Könnyű ezt mondani. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. hanem a kiadásokról is – számlával. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. Büntetésből egy nappal később indultak. s a két rábízott gyerekkel. utolsó hónapos feleségével. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. hogy a megmaradt társaság megható. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. amire a precíz németek rájöttek. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban. Őrzik a baráti kört. ez mást is érdekel. hogy neki kell megölnie. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. Sok mindennek kellett történnie ahhoz. meg János is. hogy a “reakció pedig beszél”. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. életre szólóan tudatosítsák. a misszionárius megy” mondást azzal. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek... szegeket. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. egy cipőt. Utaznak egymáshoz. “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni.. gatyát. még rosszabb lett volna a sorsa. De mikor lesz szerelvény. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül. zseblámpánál tüntették el a nyomokat. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. – A dupla apostoli nevű református püspök.

(1994) .

aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. az MSZP parlamenti képviselője. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. Egyszer fenn. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. bűntelen – Bűnösök bűnhődését. az nagyon kell neki. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot.. Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár. mert később elárulta. s isteni adomány. elviselhetetlen kelkáposzta szagban. egyszer kinn. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. de máshol is. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. megsértette ő a tízparancsolatot is. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. amit nagyon megszenvedett. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál. hogy a szónak teremtő ereje van. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. egyszer lenn. summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. Éva a megtestesült ökuméne. ahol szükség van rá. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. majd perében vádlott-társa. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. Bár evangélikusnak kereszteltek. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. 1951-ben 15. s konfirmáltam is. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. Bozóky Éva. hogy az ember a szóval alkotni tud. László evangélikus lelkész. Felesége. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. mindenütt egy kicsit más milyet. Diplomás fiaik közül a középső. egyszer benn. hisz tőle tudom. ő pedig úgy érezte.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. s azzal folytatja. s őt evangélikusnak keresztelik.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét. narancs nem volt sehol. be. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten. Mindegyik iskolát szereti. mindenütt vallásos nevelést kap. 1958-ban 12 évre ítélték. félszemmel a többieket lesem. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le. – Vállalja tisztán. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. a reformátusoké a szabad gondolat. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. de mindig. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen.. Várandós volt a fiával.Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa. nehogy kiderüljön. s .

Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. kedveltük. Akkor még nem tudtam. S az élet színességéhez tartozott. Itt igen. bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet.vagy gyorsírás órára. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. Bementünk délután zongora.előtte rengeteg virág. Sorra került Donáth is. mert virágillata volt az iskolának. Itt ismerkedtünk meg. hogy háború után voltunk. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta. Azt képzelte. mint Seherezádéra. azt mondta. mint ő. ahol nem lesznek éles osztályellentétek. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. Ingóságaikból ennyi maradt. Annak ellenére bízott ebben. így a téli hóban. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani.és liliomillata. . aki érdekeseket tud mesélni. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. Kállait és Donáthot. s annak lezárásáig felfüggesztették. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. hogy semmit sem kérdez. hogy semmiről nem beszél. Mondta a sarki rendőr. rajta az emléktáblája. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen. akit nevelni lehet. hogy az ávósok vitték el. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. Nem várta el. hogy szocializmus megfér a demokráciával. rózsa. Kádáréktól kaptuk. hogy jön egy gyerek. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet. Örül az életnek. Függetlenül attól. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása. ha nem is a teljes vagyonközösségben. otthon maradt. materialista legyek. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. de nem volt más –. de egy nap eltűnt. de abban. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. de az elutasította. hogy szerezze vissza. vagy tényleg tehetetlen volt. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat. Ennek Éva még örült is. hogy jómódú családból származott. amit soha nem hagytak kipróbálni. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. Szerettem odajárni. s tanárnőink. Amikor Éváért jöttek. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. s néhány ékszert. hogy lesz egy emberibb társadalom. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába. inkább ad egy másikat. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. Feri a haláláig hitt. – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. hogy marxista. a kedves apácák várták.

Ő mindent tudott a párttörténetből. engem mindenki szeret. Nem félt. de nem dolgozhat. ami a szívén. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. mert ha kimondja. akkor úgy is fogdába kell csukni. ha nem a barátságos fiú őrködött. hogy ez a gyerek nem hülye. nem beszélt. súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. hogy nem jegyeztem. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. – Ez óriási pedagógiai teljesítmény. Amikor fütyölte hozzá a zenét. hogy az ő apja favágó. – Dolgoztam.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. és véd. még Sztálin is meghalt időben! . már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. A gyereket nem akarták visszaadni. az is lehet. vagy olvassd Trockijt. ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. hogy az Isten tenyerén élek. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. nekem jó dolgom van. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. ő mindig egész ruháskosárral hozott. Ez életérzés. van is benne egy kis értelmiség ellenesség. „Hát mit mondjak. Ha ez maradt vissza a traumájából. szamár voltam. Később cellatársat kaptam. Szerencsére sok könyvet kaptam. Ezt a traumát sokára heverte ki. Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. s bár három éves volt. mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. mi a teendő. Mondták is. végig a fogdában. Akkor hallottak erről először. hanem disgráfiás és dislexiás. Volt egy kis sorozott ávós őr. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. s az első dolga volt a fiát megtalálni. s úgy éreztem. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. Később is úgy éreztem. Gondolja el. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. Nem tudták. hogyan haladtam vele napról-napra. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel. engem Ő őriz. Évát 1953-ban kiengedték. a férje még börtönben volt. azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. Kádár titkárnőjét. A későbbi papír szerint azért internáltak. mert trockista vagyok. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna.

de Lacira is. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. rokonokból. nem tudtak rólam semmit. hogy egy barátokból. maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem.– Kedves Éva. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. s minden kiderül. mert ha adódott egy magántanítvány. de érezték. ahol engem kereszteltek. s nem rehabilitálták. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. Bornemissza. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem. Mindig éreztem. védenek az emberek. mi lehet mögöttem. amíg a férjem ki nem szabadult. s láthatólag büszke volt rám. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. Utána mentünk úszni. csak arra kellett vigyázni. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. ahol először tanítottam. Mindig voltak ilyen csodák. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. Ő ideadta az iskolák névsorát. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. aki hajlott a politizálásra. Mindig éreztem – ez is csoda –. A barátaikhoz sem mentek. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. én taníthattam. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. Amikor visszajöttünk Romániából. azért is. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. mert ez védte Lacit. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. valaki hírül hozta. hogy imádkozzunk érte. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. “Mindig keresnélek Téged. amikor nagyobbak lettek. de halála előtt mondogatta. mint Ady cikkeit. ő is kitűnő volt. ha azt mondom. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. örült neki. mert akkor jön a káderezés. mindig ott nyüzsgött. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. Az iskolában. hogy véd az isteni hatalom. – Nem bántotta. hogy velünk mindig csodák történtek. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. A férjem eljött a mi ordinációnkra. – Nem bántó. délután pedig hittanórát tartottam nekik. rögtön nekem ajánlották. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. aki ha vendég volt. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. Nagy volt a veszélye. Laci három és Matyi nyolc –. Így. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. . ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. ők jöttek hozzánk. kirándulni vagy az Operába. féltek elmozdulni mellőlem. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba.

amikor Donáth felesége megírta. hogy szakmunkás. Rákosi elégedetlen volt. mert amilyen naiv és jóhiszemű. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. Azt is . aztán az 1960 utáni évtizedek. Kiderült. De szép volt a gyerekkorom. hogy összeesküvő. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. (Talán nem merték vállalni. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak. – Tudja. amit a börtönnel együtt emleget. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. Ez is a legkevesebbek közé tartozik. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. véletlenül valóban ismertem. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. meg a paksiak. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. ott vezette az irodalmi rovatot. hogy Rajk bűnös. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi. azt el szokták tussolni. mint mondjuk a frankhamisítást. hogy belezuhan valami kalamajkába. – Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. amiről gyermekkoromban hallottam. biztos. Kiderült az összevetésből. mert amikor megjelent a riport. amit Éva nem kedvelt.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba. Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is. telefonált a főszerkesztőnek. Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. összesen öt évet töltött már magánzárkában. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. ahol sosem volt belső munkatárs. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. nem tudtam elképzelni. mitől fél. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. Reálisabbak lettek. amikor Feri kiszabadult. s nála sikerült elérnem. hogy egy miniszterről kitalálják.1954-es kiszabadulása. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. mit álmodik. Nem is csoda. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. amire ma is büszke. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. hogy mit szeretne.

mert én itt abbahagytam. Donáth. azt nehezebb. amikor mindkét nagyanyám született –. hogy minden hónapban látogatóba mehessek. Nagy Attila. De jöttek újak. De mint Móricz Zsigmond is mondta. Kosáry. Vállaltam. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. csak azt lehet megírni. (1996) . – A nyolcvanas években sem izgult. ami fáj. s azt kérik. mert egyikőnk sem félt igazán. az én gyerekem is megbukik mindenből. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. de hiába. a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. Írok az Evangélikus életbe. olykor máshová is. A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. – Elvégezte a teológiát. A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. Mérei. a Credo című folyóiratba. Mindig megkaptam az engedélyt. Széll Jenő. ahol szükség van rám. – Nem akármilyen életet éltek. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. a feleségem mégsem társalog velem róla. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. Ezt már könnyebben el lehetett viselni.kiverekedtem. A gyülekezet ma is népes. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. ott segítek. Ez is elég munkát ad. Darvas Iván. bár riogattam. ami háborítatlan. A budavári templomhoz tartozom. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. Göncz. hogy elviszik.

hogy neki már nem lesz unokája. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. de hallgattak róla. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. a mama sírt. aztán Mariazellbe. mindenki egyházi temetést kap. se balra. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. ne viccelődjenek vele. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. a temetés. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. akinek két gyereke volt H. nincs férje. papnak szánta. 1975 a mélypont. Ezért. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. Ment az élet a maga útján. Szerette. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. mert tisztelte a családi életet. hogy úgy maradt. Balázs katolikus pap volt. A fejében megfordult az is. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. a hittanbeíratás miatt. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök. ne figyeljék árgus szemekkel. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. hogy családi . Előbb az országot járták. majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). Ahelyett. Balázs elment társas útra Moszkvába is. hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. szóba került. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. mint elődje. de nem szereti. Balázst szerette a faluja. vagy másért. mielőtt kirúgnák. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. mert abba be kellett írni. vastag karikagyűrűt hordott. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. Vince rokkant bányász nevén. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. Krisztina pedig a lánya. hogy a falu megbotránkozott volna. Ildikót. a keresztelő. nem úgy. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése. de még a párttitkárral is.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. mert béketeremtő ember volt. a méhét kivették. Majd amikor egyedül neki bevallotta. nem jelentették se jobbra. az iskolaigazgatóval. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. hogy nyolcvan tanulója van. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. tisztességben nevelte. ha szabad prédának tekintik. a parókiára a gázbekötést. még jobban tisztelték papjukat. nem is akar férjhez menni. Ekkor fogadta Judit azzal. Judit. Azt hitte. hogy kilép.

nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. hogy valaki belehajt. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. pontosabban meg nem felelő tényt. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. A plébános úr felesége. hogy valaki jelenti az egyháznak. ahol igazolnia kellett magát. az utcán is álltak. s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. (1995) . mert a lelkipásztor kolléga följelentette. félt. Gyerekük viszont nem volt. A baleset persze megtörtént. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. s nem ők a gyerekkel. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. hanem a közös ebéd is. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise. egy hét múlva pedig a másikban. s a rendőr felveszi az adatait. Mindkét helyen dugig volt a templom. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. félt. Félt az OTP-kölcsöntől. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. mint annak előtte. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. hogy van egy nős plébános. vagy az egyházügyi hivatalnak. hogy “eltartott gyerekeinek száma”. Félt hát minden olyan helyzettől.állapota: nős. az ő nagy bűnét. Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. mert két év múlva. de végül is a Szentatya úgy döntött. El kellett válnia. De a kollégáknak elmondhatta. A vendégek zavartan viselkedtek. s rögtön mondta: – Áh.

A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. hanem toleráns. s nyugdíjas plébánosként lapja. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. fekete a kabátja és sírnak. jó lett volna-e. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. A jó levegő ellenére kórházba került. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy. ha megtalálom. Tizenegy éves volt. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. A fia mégis katolikus pap lett. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. Sokkoló nézetei vannak. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. a pápát: kimondja. A titok a betegség. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. fehér sál a nyakában. az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. A mama! A mama ül a széken. A samsuni nagyapa hadzsi volt. és más. katolikus havi magazin főszerkesztője.Más. az unokáját láthatta újszülöttként. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. Szerinte. ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. Rudit. Mégsem tudom. és én leszek az anyukád. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét. háromszor zarándokolt Mekkába. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. ha majd odaát találkozunk. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. amikor . De még mindig nem tudjuk. Szép lesz. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni. s egy bécsi képes. Nem radikális. bírálja a cölibátust. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. máig érzem a hatását. minden ideológiát szellemi betegségnek tart. s nem is engedte többé vissza. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. aki vet. Allah egy pillanatra elfeledte. és te árva leszel! – Pedig ez történt. vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba.

hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába. Ez már nem zavar. Visszataláltam. Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. csak pap akart lenni. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. amit az egyház tesz és más. A gyerek szembesült a halállal. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. kit választott. amit tett. de csodálatos dolog. papok csak szolgák vagyunk. mitől legyenek boldogok. mert akkor meg tudtam ítélni. Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. Miközben a legényke semmi más. amit tanít! Emiatt már nem is . Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. más. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. a nagyapa olyasmivel traktálta. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. de mindig úgy éreztem. amelyet Assisi Szent Ferenc. A miénk örök szkeptikus. bőgött egy sort. Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. Mindent így vizsgál. amit mondott. s búcsúzáskor megmondta neki. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. hogyan ébredt rá. hogy legyen vevő a halaikra. S mára már nincs benne halálfélelem. Nem azért. Valaki türelemre intette. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. isteni ajándék a szerelem. annak. hanem azért. ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. valójában mit akart Jézus. hogy a hivatásérzet az erősebb. hogy két világ találkozott bennem. vagy miféle. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba. viszont örökké inspirálta a gyereket. Keresni kezdte. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. Mi. A magam helyén a jézusi. – A mai napig lenyűgöz. hogy ennek milyen hordereje van. ha talán gyalogos pszichológia is. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. a másik oldal pedig nem engedi meg. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai.meghalt a papa. vagy Páli Szent Vince. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. Máig sem tudja. hogy zsidó vagy szamáriai. a szex. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. inkább lámpalázat érez. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. térdre esett az oltár előtt. Magamra vettem a cölibátust. újkori család. De a káplánjuknak nem voltak halai. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. neki akar szolgálni. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. hogy a papok azért találták ki a böjtöt.

úgy. Ezt csorbította az egyház. a zsidók. Ezért írtam könyvet arról. ahol nincs pap. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. így. a rómaiak hozták a kultúrájukból. akik a barátaim. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok. hogy megmagyarázzuk az embereknek. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. Ez minden keresztényre vonatkozott. Jézus erről semmit nem mondott. a görögök. aki akarja. ha meakulpázni tudunk. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt. Az én egész munkásságom arra irányul. hogy a hibákat eltussolja. kövessetek. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. a cölibátus magva a szabadságelvonás. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. Az erotika. de ha másképp nem megy. a szexualitás Isten ajándékai. mert a papság egész életre szól. Nálam misézett házas pap. Tudták. akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. s hagyják őt misézni. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. Mi azt szeretnénk. Ma. Ezt sem szabad. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. Ezt nem tartotta be mindenki. Nem az a probléma. nemcsak a papokra. Krisztus azt mondta. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. Egy kicsit radikálisan kifejezve. Nem örülök. Majdnem büszke vagyok rá. amikor paphiányban szenvedünk. nőtlenül kell élned. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják. hibás. S csak azzal tartjuk meg. nem az egyházra. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. hogy érvényes. Épp ezáltal vesztjük el. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. Ebből az egyház csinált dogmát. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van. nemcsak másoknak ajánlani. amit hozhattak.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. hogy meakulpázzanak. Az első keresztények. én Krisztusra tettem az életemet. ő az életre adott utasításokat. Ellensége lettem a cölibátusnak. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. az engem nem zavarna. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. hibáztam. hogy így alakult a helyzet. Mi nem akarunk törvényt szegni. ami a férfi torkán akadt. Ez szabadságelvonás. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. S az emberöltőnyi idő alatt látta. ha pap akarsz lenni. hogy megmondhattam. hogy oda. Jézus szabadságot hozott nekünk. Megkönnyebbülés volt a számomra. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. s a hívők meg voltak elégedve. akkor mindent hagyjatok el. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. amikor azt mondta. Ez .

mint mi. nem úgy. Nem kell mindenképp ezer iskola. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. az nem folyhat erőszakos. S akinek más a véleménye. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. míg a dialógus vonzza. a szolgálni vágyás. nem meggyőző. Ez a jövő útja. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. misszionáriusi hevülettel. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. amit itthon megszenvedtek. Tőlünk. Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. a hivatali nyomásgyakorlás. Ne akarjunk uralkodni. Ez eltávolítja az embereket. mégis belülről mondhat véleményt. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. mert aki fél. De hallgat. annak a luxusnak az eredményére. a Bulányiak és sokan mások. logikus. s akkor úgyis győzünk. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. az nem ellenség! A szegény beteg . ott vannak a hitvallóink. Az persze szép dolog. A lengyel példa mutatja. Az Úristen ereje mögöttünk áll. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. kollaboránsok voltak köztünk. s félelem nélkül. árulók. jámborul azt tanácsolja. ahol katolikusokat nevelnek.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. Ez olyan egyszerű. Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. ettől volt tekintélyem. Sajnálatos. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. de mindez más modorban. az nem hisz a maga igazában. hogy mi gondolkodhattunk. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. A nagy közösség általánosságokban mozog. hanem örüljenek. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. Ennek van meggyőző ereje magától is. Hát elalszunk! Eleven élet kell. Szükségtelen a misszionáriusi hevület. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. mint Bulányi atya “bokrai”. ha nem áll az útjukban az egyház. Adjuk. Önöknek köszönhetjük. megmondani. mi történt ebben a negyven évben. hogy megszűnt a boszorkányégetés. ateisták. ha volt. a hibáit is vállalni. ahol nem a pap a “főmufti”. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. hogy ne vitázzunk. Ez lényeges. hol tévesztett utat. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. a testvéreink szenvedtek. amíg ők. elporosodik. A magyar egyház nem olyan eleven. Végre beszélgessünk.

amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. betiltani. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. – Sok tekintetben határozott vagyok. Leírták emlékeiket. annak kell mindig rendőr. aki az ügyemet képviselte volna. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától. aki arat. Nem azért vagyunk a világon. Nem is szégyellem. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba. (1995) . az emberről. véleményüket Schermann Rudolfról. De nagyon el tudok lágyulni. hisz állandóan magamat kellett védenem. Schermann Rudolf lelkipásztori. aki vet. amikor is egy albumba beleírta mindenki. Majd az emberek eldöntik. amikor elmegy a papjuk. Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. különben nem győzne “az igazsága”. Egyszerű emberek olyasmit írtak. hogy senkit ne zárjanak be azért. kidobni. A Szentírásból megőriztem. amikor ezt az albumot kaptam. ez nem keresztény cselekedet. mit is gondol. hogy arathattam.ideológikusok máglyán. kinek van igaza. hogyan tapsolnak nekünk. mert az Úristenen kívül nem volt senki. hogy azt lessük. lágerben. mert mást gondol. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. és más. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. eleredt a könnyem. veszejtenék el a más véleményűeket. gulággal stb. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. Ezért is hatott meg. Akkor is könnyeztem. amiből látszott. megértettek. hogy más.

és mivel jár. az EK-ban 250. Az orvosi munkába is betört a piac. meg azt is. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. – A gyógyító munka öröme. Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. körzet) nem is beszélve. kórház. a “gazdagabbik Európában”. jobban szót ért a világhírű karmesterrel. a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. értelmiségi életet. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. hogy orvostársadalom. Közülük. hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. a hálapénz a kollegalitást. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. A prof. Múlóban a biztonság is: nem tudni. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. de számítógéppel gyönyörűen analizálható. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. hogy egyre inkább a tények beszélnek. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. hogy ezrek hol fogják folytatni. munkája. Lépes Péter helyettes államtitkár. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. és nem a rendszerváltással kezdődött. Még maga a WHO. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. szakrendelő. mégis beteg az ország. a betegről. bár nem készült rá. – De bármikor kezdődött . nem az orvosok között tartja számon. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni. nem ma. A gégész. s nincs mit eladogatnia sem. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. Egy rivalizáló. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. – Biztató. vagy a munkahely szerintiről (klinika. komputerizálódik. Sok az orvos. – Ez a válság. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. páriából főszereplő lesz. vagy befejezni a pályát. akinek nincs legalább töredék állása. meg 40 ezer magyar orvos –. az Uzsoki Kórház főorvosa. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja. S ez még csak nem is a válság átka. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. hanem a fejlődés áldása. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. A mintegy hétezer körzeti orvos. közben mindenki tudja. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor.

Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. de a vécépapír hiányzott. s nem tud délután műteni. illetve a kórházi ágyak számában. vagy a fővárosban. hogy nem jó helyen dolgozik. hogy miközben nővér sincs. a család egzisztenciája. Fehér Miklós. Mint másokat. Cseppfolyós minden – mondja dr. mondjuk a kórházakban. az orvos megtanulta. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. ha van megtakarított pénze. ahol a beteg. nem ott van. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. hanem a nagy presztízsű helyeken. hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. főorvosi beosztások szűnnek meg. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás. Sejtéseink persze vannak.” – Csupa fehér köpeny. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. ahol omlik a vakolat. s mondogatni neki. hogy nem őt érinti!” „Ja. az orvost is köti a lakás. hogy ágyak. „Mintha kiveszett volna a kollegialitás. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. kérem. mint aki örül. vagy háziorvos. mint a birkák. ha szakmailag elismert. vagy egy-két kórházi osztály. gyógyszer sincs. Az acél-. ahol megszűnik a szülőotthont. De abban a kisvárosban. osztályok. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. tehát az orvosok. műszer sincs. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. csupa ellentmondás. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . De miféle nagy presztízsű hely az. az Orvoskamara alelnöke. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). A nyugdíjas korúakat. a mellékállásúakat küldik el. akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. épp orvosból van túltermelés. Ülünk. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere.is. Az viszont tény.

sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. szabadítsa meg a terhességtől. Meg a torz ideológia. hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. harmadával pedig az ágyak száma. mint az apparátus. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. – Tudom. ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. (Ennek is köszönhető.” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. ám olyan kiváltságokban részesültek. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske. amit megfej. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága. mint amennyi van. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. vagyis negyedével kevesebb orvos. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók). nem öt év múlva – mondja Sükösd . gyötrelemben nem volt hiány. Ezért sem jut pénz a felújításra. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. ha pedig még aktív. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek. Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt. s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott. hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. a „népnyúzókat”. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki). és feleannyi ágy. mit hoz a holnap.) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. nem az alapellátásban dolgozókat. Eszerint a következő 5-8 évben az a cél. hogy fizetniük kellett volna érte. anélkül. védelmet reméltek ettől a mundértól. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat.1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. s amikor 1950-ben államosították.) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. nem kell neki nagy fizetés.

Magyarországon is tudják ezt. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. A számítógép használatára sincs idő. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. Jack. esetleg máshoz viszi a kártyáját. De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. A reform a továbbra is inkább a recept. Jack. betegállomány). – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók. Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. Bármi is volt az indító az ok. így aztán az orvos. hogy a körzetét ne osszák meg. Mára a hétezer háziorvos több. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin. Nem egy közülük azért vágott bele. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. hogy a kórházakban. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. csipkebogyótea. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. Az egy adminisztrátoros. Nem tanulták a vállalkozást. vagy székletvizsgálatról nem is beszélve. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. mert a kevesebb beteg. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. ám közben vagy háromezren végeznek is. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. az öltözést kénytelen végigvárni. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. Felmérhetetlen. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok. nincs ideje a mérésre. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. annak ha lenne is EKG-ja. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. Nincs vetkőzőfülke. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. szódabikarbóna stb. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –. ne legyen több ideje egy páciensre. a legszegényebbek. tevékeny nyugdíjasokat üti ki. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen. mint fele mégis vállalkozó. s az orvos abban érdekelt. egy szemkezelést sem tud elvégezni. Brian W. kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra. Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak. vizelet-.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer. Annyi tudható. aki a beteg panaszába belevág. a közgyógyellátottak kiválasztása.) írat.László főorvos. hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. . kevesebb pénz.

mondta: “A gyógyítás intim dolog. Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. Ahogy P. hisz nem szakemberek készítették”. Ha nem az osztályvezető. s a franciákra azt mondták. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól. Szása V. Még zárt körben. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. Márpedig a reformnak. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. Nem a megszűntetés mellett. elkezdődött az egészségügy szétverése. biztos pénzért vették a diplomájukat. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr. főképp nem cselekedtek. – Intimitás? – nevet cinikusan G. mit szólnak a kollégák stb. megnézhetem magam. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei. de »reflektor« nem. – Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. főorvos –. ha nem fullasztják be. mert szeret és tud szerepelni. példáját. P. mert amikor szavaztak. Kolláth Julianna budai háziorvos –. főorvos. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok.vagy mellékállású vállalkozó. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik. mint a haszna. csupán a . de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. a túlnyomó többség csak most ocsúdik. ha a saját helyzetét. Sok társa akadt. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő. ő épp tévésztár is volt. a diktátumoknak több a kára. próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében. érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. hirdeti.” Számon tartják a szakmateremtő C. nem az igazgató nézetét szajkózom. amitől nem lehet eltekinteni. mert kényes a téma. az orvostársadalom is úgy van a reformmal. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is. Fel is forgatja. N. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. vagy ellene kívánok szólni. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof. A tanszékvezető P. és előjogait nem érinti. ami „természetes. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon.. a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –.. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. N. belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel.

A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat. címeket osztogatnak egymásnak. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából.” „Ha beleestünk. védekeznek. s a teljesítményfinanszírozás. formálódik a háziorvosi ellátás. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. Egy hólyagműtét hagyományos módon. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős.közhelyre hívom fel a figyelmet. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. mire ők megszűntették. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás.” A kórház múlt századi. A pártállam a hierarchia csúcsán álló.. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. gazdaságilag sem optimális a méret. kötszert – amit eladnak a betegnek. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban. De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is. az egészségügy totális csődjének a veszélye. nincs egy szélfogó szövetségese sem. fennáll a reform megfojtásának. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás. megalázásából. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. világítást. Van önálló egészségbiztosítás. műszert. Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág. a hűbéri. még a nagy hatalmú orvosokat sem. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt. mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). Van is hibája... asszisztenciát. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. Holott épp az a baj. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna. bürokratikus szervezet is. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont. keresni. meg kell hát kérni a beteget. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át. ne kapkodjunk. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket. A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat. Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba. s ez már általános kivizsgálás. szakmailag.. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni. Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. a végrehajtáshoz nincs szakember. katonai. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. mert az a betegek kárára lenne. A közös “második gazdaság”. Sok orvos úgy érzi. szakmai cikket írni sem.

.6%-a. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta. még inkább leépítik őket. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. megbízható diagnosztika. ha kiderül. Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni. hanem legalizálni kellene. LAM. s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt. kórházi.. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített. amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben. mi folyik. az irigység viszont működik. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 . (A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO. amit kevés helyen művelnek. félnek. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni. megfizettetni a szolgáltatásokat. hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt. Kelemen Pál szájsebész.) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani. implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná).. A hálapénz szempontjából legalább kettőre.munkaidő zömét. Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás. – Specialitásokat nyújtani.) Bevezetőben már szó esett róla. hisz ez a kapcsolat a jövő. nem kell a beteget hosszan aszalni. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia. Hiányzik azonban a koncepció. mert ez elriasztja őket.

hogy vaj van az orvostársaság fején is. annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. majd egy ezrest ad fel neki postán. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. Szégyenteli helyzet. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot. Elfogadja pénzt. A háziorvosok alig vallanak be valamit. elfogadja a fennálló hierarchiát. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. hogy miközben a tengerben úszkálunk. Bár az ötvenes években tiltották. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. ő meg fél. aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. de meggondolandó. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született. az átlagjövedelem háromszorosa. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. nálunk orákulummá is lehet.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. amennyit nem szégyell. amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. „Elvtársak” ma is léteznek. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. Kimutatták. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. vagy a patológus. ha az idős beteg kéri. s többek között emiatt is fizet. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. orvosok elleni panaszokkal. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. nőgyógyász főorvos annyit kereshet. Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. Engem a páciens megfizet. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt. s ritka az az orvos. elcsábítják a betegeit. Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. amelyikhez krónikus betege. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt. s virágzik a rendszerváltás után is. ha csekély is a lehetőség. a politika számára megnyugtató volt. az autószerelő foglalkozik. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz. vagy a műtősnő is kapjon. mint a laborvezető. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. hogy abból az altatóorvos. s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. A feleségem körzeti orvos. ha nem is tartoznak egy párthoz. T. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. hogy elmenjek-e szabadságra. s egy jól menő sebész. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. Hat éve nem voltunk szabadságon. de para nélkül erre képtelen. A parázás akkor nyert elismerést. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. aki csak látta is a király aranyerét. sír. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált.

s annak 2. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. mint húsz éve. hogy Magyarországon feleennyien. s Kisvárdán. meg azért. Meglepően sok ötöd. netán bűnt követ el. mint azt. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr.) lehet. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára. Néha nehéz eldönteni. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett. Ők kerültek az igazgatásba. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. professzor említette. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait.és hatodévest nem érdekel a szakmája. Van. közpénzből élő orvosok. az “emberfölötti” hatalomtól. nálunk ugyanannyit. adminisztratív munkakörbe szorítja. Egy amerikai felmérés úgy találta. Így létezhet orvos. de valószínű.” Z. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát.hatszorosát keresik. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek. de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. meddig tart a kollegialitás. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait. megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál. mintha az illető butikosnak állt volna. Ha feltételezzük. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. aki megsérti a hierarchiát. Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. mint a nők. Nőiesedik az orvosszakma is. mint Sopronban. amit a diplomával kap. Persze jelzéseket is adunk.8-szorosát tartanák reálisnak. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. a szervezésbe. A rendi összetartás inkább kiveti azt. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. aki hibázik. a tanári. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. ha valami vitatható. meg durvábbá is teszi. s aranykezű sztárok. – Megnézzük minden reggel. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére. neki volt egy vízfejű évfolyamtársa. mint Amerikában. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is. aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. aki egyenesen fél a betegtől. A legtöbb nőorvos a hagyományos . mert nem kell hozzá különös adottság. E.

a kávé. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot. A magyar orvos betegeinél is halandóbb. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. illetve fogorvosok. s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek. a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek. Erősítheti a szorongást. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. Az ér. mi az oka. s az orvosnők. hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól.) Egyébként nem tudni. a bőrgyógyászat. a szemészet. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. a radiológia. az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. a laboratórium. – Este hosszú ideig jár az eszemben. Hazai adat nincs. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. a közegészségügy. továbbá szülészek. Női mellkassebész nincs. (1996) . még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. illetve sebészek. Dél Afrikában vagy Dániában is. hogy mi történt. mint harmada dohányzik). A saját betegségükkel nem törődnek. elbagatellizálják. a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. ahol már túlnyomó többségben vannak. S kollégája. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora.és az idegsebészek. A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik. Talán ezért is. hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban. Az angol kórházi lap úgy találta. Az orvosi szakma presztízzsel. az alkohol. az iskola-egészségügy. a tüdőgyógyászat.nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. hogy vele haljon. hogy ők alig hibázhatnak. budai háziorvos. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák.

Maradj fekve. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. “hivatalból”. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. szerelem – és bocsánat! –. Hát ő is ellenem van!? . hogy fel van fújva? Megtapogatom. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. Nekem sem. a baráti óvatosság munkál benne. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. Mióta az eszem tudom. Hason alszom. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. Sztetoszkóppal is körbehallgat. barátom. Röhej. És. Legszívesebben fel-alá járkálnék. borogatott láb. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. hogy hozzám akarsz jönni. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. a bal lágyékom tájékán valami hosszú. Először vizsgál köpenyesen. Álmodnám. biztos. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. sportolok. és felpattanok. felpolcolt. Már három órája püföljük a labdát négyesben. Oly egészséges vagyok. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. Megalázó. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. Később ugyan kiderül. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. a tanár úr vezetésével. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. hogy javítsam a statisztikájukat. vagy saját lábon mennék be a kórházba. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. tenisz kell nekem. Tartok a katonás főorvosasszonytól. felkapnak: gólya viszi a fiát. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság. átad a helyettesének. hogy ez egyszer felsül. belém lát az ujjaival. és nézegetem elcserélt végtagom. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni.Űrkori kézrátétel Szabadság. fájdalmas kötegre. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. hátha történik valami. Elemér gyógyszert is ír. hogy semmi elfogultság ne lehessen. de egyelőre komoran vizsgál. Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. mint megadásra késztetni. megnézlek. hiába nézek kérlelőn Elemérre. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. két szökkenés után alig kapok levegőt. trombózis. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. Érzem. hogy a betegszállító ölbe kap. Mit keresek én itt. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. Nem hajlik. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. így szédelgésem ellenére nyerünk. Működik. járkálok.

szappant. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. Tizenharmadika. – Combban négy. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. amikor a lábam dagadt.Magamba zuhanok. Jó az együttérzés. bármi kell. – Még nem. Összemérem a kettőt. Semmit sem hoztam magammal. Károly az osztályos orvos. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. hogy itt kell lennem. a kisrádiót fejhallgatóstul. alkohol. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat. vécépapírt. de nem fájt. ha mégis ide jutottam. Mintha megégették volna a jobb combomat. Mondanám. egyre komolyodik az ügy. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. majd centit fog. Csak az nem biztos. Biztos. hogy jóízűt beszélgettünk. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között. se embóliám. szalvétát. cigaretta nélkül. hogy tolókocsin közlekedek. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. indulhatok is. irány a röntgen. Talán érdemes. hogy itt is nyerni kell. hogy az embólia. Beszél. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket. de még mindig nem hiszem. mondom. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. Lenne egy fiatal titkárnőm. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. sót gyümölcsöt. A beteg megnyugszik. se méhen kívüli terhességem. Őrjöng az ősz. paprikát. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. szóljak. hordják a tányérjaimat. itt is mindenki lógna haza. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök. Géza. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott. Mit vacakolnak a tüdőmmel. Többnyire este hét után néz be hozzám . sőt jelölhetném magam akárminek. sportosan élni. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. fél egy. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka.. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. Kanalam sincs. közben a keze a térdemen nyugszik. péntek. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. Kedvelem. Kérdik: érdemes hús. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. Amazóniai ájulásomra lecsap. Kérés nélkül is veszik az újságot. a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. enyhítik kiszolgáltatottságomat. Igen. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. hisz estére úgyis otthon leszek. Nyáron. paradicsomot. Tagadhatatlanul úgy fest. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere. Nevetünk. hogy semmi bajom! F. Szól a rádió: “Don’t worry. se rákom.. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. Csak olvasnivaló van nálam.

elnézést kér). és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig. Van. Hajnali négykor hátba döf a villany. amíg fönn nem marad a vérem. és mindenki ideges. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint. Van. de mindennap más az ügyeletes. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. és két emelettel odébb van. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. Ahogy forgat. a szakkönyvek között tölti. Egyszer 30 perc. Otthon egy szem altató letaglóz. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. Ha szerencsém van. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. A két eredmény azért sem lehet egyforma. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. Ha fehér köpenyben jön. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték. itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain. és a négyesnek eszébe sem jut.barátnak szóló civilben. mert nem alvad meg a vére. Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban.) Reggel. de szabály. Lehet. hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . sérülés esetén elvérezhetne a páciens. eszembe jut: mi az a tenisz. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. sőt hashajtót is. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. az ötöske motyog. Majd a hullaházban! Nem értik. a nyolcaska sóhajtozik. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. mint Indiában a leprások simogatásától. Villanyborotvát ajánlanak. hogy megalvadt-e már. Bátorítanám az orvost. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. és időnként – percenként? – meglötyögteti. aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel). bár jobban idegenkedem az ágytáltól. két-három másik beteggel is szót vált. ha 15-20 perc között van. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. Elejét veszi az újabb trombózisnak. este vérvétel. A legjobb. engem kivéve. hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. aki leteszi a tartóba. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar. Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. A kettecske horkol (és ha felébred rá. és a többiek folytatják. A kezdet is rossz. Ha ennél hosszabb lenne. hogy mindezt meg fogja írni. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. Már a főnővér. hogy nem egyformán mérik a véralvadást. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. Legyen akár egy óra is. hogy mennyi a véralvadási idő. Szóvá teszem.

hogy ne tanulj. Nálam nem erre kíváncsiak. Orvosok jönnek. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről. Ahogy felüdülve visszatérek. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. hogy keveset keresnek a nővérek (is). (Ugyanez érvényes a pedagógusokra. az újságírókra. nyomogatását a vajákolásnál. “ki piszkált bele a szerkezetbe”. amit akarnak. másnak pedig megkétszerezik a fizetését. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. Tudom. hogy valakinek semmit sem adnak. állapotáról. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. fogat mosok. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. mintha fölnyitna. fehér bőrű kislány talpig pirul. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. de majd megborotválkozom. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. hogy mellékmunkába mentsd az erődet. megadom magam. és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül. Tegyék. csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak. Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam. Remélem. sosem szabadulok. és sugdolóznak. hogy öt napja nem mosok fogat. Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz. ki nyúlt hozzám. amikor vagy nyolcvan éve építették). amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. Ámen. miből vette észre. néznek. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. legalább hamarabb hazazavartok! Persze. amivel a kismamáknak szokták megmondani. Károly – aki egyébként röntgenorvos. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. Kapjanak minél nagyobb fizetést.) A hamis egyenlőség. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi. gonoszul megkérdem Mariannt. fejet. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). tudják. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. hogy lánya lesz vagy fia. de akik porciózzák. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. Most azért jó. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. Gyorsan megfürdök. a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. mint ez lehetett. Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök. Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. Közhely. Fogalmam sincs. Minden . akik úgy mernek osztani. A lányom korú. ha ilyen rohadtul festek. az egész kontraszelektált országra. hanem én is őket.

feltéve. különösen nincs éjszakás nővér. fordultak nyögve a másik oldalukra. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. miképp “választott” – válfajához képest. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. felkapcsolta a lámpát. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. asszonyoké hát. és beöntés. Nem lehet. amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. Nővér viszont nincs se égen. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. mint amit elviselhetőnek tartott. figyelmeztessék már ezt a némbert. akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot. Nem magamért haragudtam. mint nekünk. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. nyugodtan ellenőrizhette volna. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. odaadókról és a kedvetlenekről. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. ha cserélni kell. akik igazságtalannak tartják. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. a másik kéri. A beszűrődő fényben. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. hogy nedves az egész ágy. mint fentebb. mert minden este tíz után bejött. nem is járt őt méternél közelebb hozzám.csodálatom azoké a lányoké. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. Biztos akadnak. Imádkozzunk az apácákért. hashajtó van. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. Pötyi. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika. de még ez is képes mérni őket. Szilvia. ha végigsétál a kórtermen. ki hozott be nőt. se földön. invalidusokon. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. láttam korbácstekintetét. Szót sem váltottunk. de láttam. hanem az egyik orvost kértem. Étkezés nincs. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. amíg nem víztiszta az “eredmény”. ahová csábítják őket. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. E vizsgálat során . ki halt meg. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. Végső figyelmeztetést kapott. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. hogy körülnézzen. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. Itt a névsor első Andrea. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM. aki vigyázza az álmunkat is. csöngessek. és diadalmas elvonulást is. Mariann.

hisz a berendezés egyben maradt. kezdődik az adás! – akarom mondani.illetve “kivonul”: – Elnézést. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. tehermentesítik a segédmunkákban. ezért elutasítottam. Á. béllel hajtogatva nem annyira. (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. Ahogy ocsúdom.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. Rá is szolgáltam az elismerésre. Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. csak ötven oldallal többet olvashassak. rendező és közvetítő pult nélkül. parfümje. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként. mutassa már.) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. . Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. Tolókocsi. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. a kamera és a kábelek. Hát ez sem örök? Jut eszembe. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. amikor észreveszem. akik örömmel hordják helyette. hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme. – Kézzel igen. akiknek kedves szava. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve. hogy félek. vele még a kacsákat is. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. és örömmel konstatálják. megkérem Elemért. ölbeliség. hogy vegyék észre. esküsznek rá. elszállok. anyám. amikor a stáb le. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. igaz. tányéron adjam neki a poharat. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. és amikor “rendelek” két hashajtót. És egyem a szívüket. operatőr. A délutános osztja. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. jön a “stáb”! Kibírható ez. milyen könnyen hajlik. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. amitől viszont egész délután kába lettem volna. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat. A belem persze terelgeti. aztán onnan sugározzák a felvételeket. most nem akárhol “forgattak”. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk. Aztán az enyém is kiguvad. Beszéljünk még a nővérekről. jókedve is gyógyhatású. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. Őszintén megkönnyebbülök. és nézd. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. amitől sziszegni kell. a délelőttös ellenőrzi. és úgy szorítani a vastraverzet. a “rendező” is belém kukucskál. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom.

Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. ami arra készteti az orvost. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek. – Nem akarok neki ötleteket adni. a hozzátartozók! Úgy kell neki. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni). Az új egyeske sötét. duzzadt combom olyan igéző. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. meg hirtelen lennék hozzá. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket. – Az az utasítás. csak a betegek lehetnek a kórteremben. hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. Tisztelem az orvosi hivatást. Ha rajtam múlna. mint a Hold túlfele. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. kóma . hanem huzigálja is. Kérdem tőle. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. nem küld ki senkit. Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. ha az ember hallja. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. jöjjenek. ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. Cukorbeteg. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. Szentségelnek. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. De uramisten. de amikor a lábam borogatja. Elemér inkább szakmai tekintélye. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. Persze. Kollégát. Meglep hát. mert kap egy százast. A feudális rendszer humánus gesztusa. dörömbölnek ám a rokonok. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. De néhány fecske sem csinál nyarat. amikor nincs látogatás. (Pedig állandóan feltartott. Buzgalmuk kicsit nevetséges. de sosem kívántam meg. ha lehet. elsősorban a butáktól. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. ettől talán még hányni is fogok. a viziteket. takarítónő nincs. a tekintély nem csorbul. mégis vigyázzba rántón határozott.bepattintja őket a fiú tenyerébe. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit.) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének. Épp ezért inkább a jópofa. A tudás. ha a nővér dolgozik. Túl érzelmes. Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú.

k az embert. hogyan tudunk mi segíteni magán. ezért vacsora után már nem ehet. mint a nyű. doktornő. Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. Katétert kap. De egyeske felbőg a borjú: – A k. milyen kényelmesen elfér benne a lábam –. hogy ne csak az udvarra engedjen be. és annyi mindennek az ellenkezőjét. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. Ma kirándulunk. Roppant egyedül maradunk.. azt. hogy legalább ne lássuk. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából. Szerencsétlen képtelen felfogni. már fel is ül. Mióta fekszem.előtti állapotban hozza be a mentő. Az EKG-görbéje szinte egyenes. sőt kirundálunk.. ha eszi a cukrot? – Ez nem édes. Károly visz a régi munkahelyére. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. miután kiderül. Napokig éledezik. csak épp nincs mit megjegyeznem. hanem a mentők útvonalára is. hogy civil kocsi is szállíthat beteget. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot. ha tudna spanyolul. és le se sz. Rögtön bepisil. Az új nyolcaska is ölben érkezik. kismagnót. ha egyáltalán vannak. miként tudtam ilyesmit megfigyelni. röntgenes rétegvizsgálat). És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot. az orvosok kimennek. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre. Tudom. Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő. Hirtelen mélybe zuhan. anyjukat... De magyarul sem tud – gondolkodni. csak a szeme cáfolja a látszatot. Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. most nem érek rá. a falás vágya betegségével jár. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót. Kezdik a gyógyszerbeállítást. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. vegye ki a karomból! – Elnézést. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. Mindegy. egy másik kórházba CT vizsgálatra. Eszter hoz papírt. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. mint a falangisták. akár én. de szemében könyököl a halál.. és nekivágunk a nagy kalandnak.. hamvába halnak a gondolataim. amint visszafelé tolják. (CT = computer tomográf. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. a szeme csukva. mentőautó meg focistákat. reggel vérvétele lesz. mondjuk számítógépes. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. annyian vannak. a szíve épp csak rebben. Butasága mankója: “nekem azt mondták”. megmenekülök háromszáz méter . Elég hallgatni is. meggybefőtt! Fogalmam sincs. Aztán fülsértő a csönd. infúziót.

mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. erősítse meg. bár teljesítőképességének már a határára ért. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. Puszi jobbról-balról. Angyali pillanatok. várakozás közben sem lóghat a láb. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. én meg veszek majd egy újságot. Indulásakor rám szólnak. istenem. melege lesz tőle a nyelvemnek.legyaloglásától. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. a bokáját. A részletezés elmarad. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. A doki persze nem enged mászkálni. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. a mellét. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. besavanyodott betegek. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. géphez. a cipőm meg. Amit a beteg lát. hogy ez a látomás. Egyelőre az szomorít. A pohár megáll a levegőben. hogy ez meddig tart. . A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. különösen lefelé aljas egy találmány. csak a szám jár. amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik. ne lélegezzek. (Akkor. bár néha félrenyelek. Amikor végzünk. hogy csöndben “szeletelnek”. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben. olvasgatás. Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. az egy óriási elektronizált ananászszelet. Talán zúg. vagy a nyakát? Fantasztikus. de az is lehet. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. Pedig bő köpenye lehet. megkérem Károlyt. spanyolcsizmává változott. az ánizs a fejembe száll. elmehet-e. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. ajaj. akkor azt öleli körbe az “ananász”. Mi az. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. még nem sejtettem. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. már nem emlékszem. Megy ez. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. hisz a doki kolléga. ha a hasról. persze. Bumm! – beüt a bomba. hogy létezik! – látom az arcán. Lehet. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. hogy kutya bajom. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. sőt a pénzem sem fogadja el. Nem is lennék rá képes. Üregébe keskeny. nyúzott. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. ez a Madonna létezik. és nem megsarcolja. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. valahol filmet forgatnak! De gyanús. hogy üldögélés. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. talán kattog is valami. Kérdi.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. de itt véd a betegség. az ártatlan bot. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. Elmosolyodok. ami kellett. hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom. Nem az épült hát. annyira gyanútlan vagyok. továbbá nem ott épült. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. Jobb helyen most figyelmeztetnének. persze nem az apai örökségből. Bármilyen elegáns is a környezet. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. bevett a kontrollcsoportba. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. asszisztenssel. hogy ne lássák. és indulhatok is. hogy először a májam vizsgálják. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. és Eszter a sofőr. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. hogy nekik nemcsak kijárókra. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. L. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. Gy.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. . tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet. ahol arra a leginkább szükség lett volna. annak magyaros oka van. CT-vel kezdjük. hanem ahová az említett drága beteg jutott. Egyik “igazítóm” elszólja magát. A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. Ez is az. Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. Sajnálom. A különbség az iparhoz. Megiszom az ánizsom. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. Elemér kutatási eseteinek a számát. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. hanem beteg kijárókra volt szükségük. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). Erre a kirándulásra botot kapok. hogy azt hittem. nehogy elmozduljak felvétel közben. Az legalább meglenne. hibája csak akkor lenne kisebb. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. és jelvénye. hogy ne lélegezzek. Ötödik hete élek a fehér világban. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár.

mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. Emiatt ciki lenne elmozdulni. Kihúznak. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”. Ahogy ilyenkor lenni szokott. rajtam semmi fémtárgy. Ez egyben azt is jelenti. és nem emlékszem. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe. ha valami baj lenne – de szólhatok is. mert a mágneses tér megbolondítja. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes. nem is.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny. Mielőtt elmegy. hogy melyik érdemel gondozást. Nálunk gondolom.Megérkezik Elemér is. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. Egy szép pokróccal leterítenek. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. hamarosan viszketni kezd az orrom. a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál. amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú. különös köpenyű lány és megkér. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. Orvos legyen a talpán. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam. hogy szemben a magyarországi eggyel. és szombaton meg vasárnap is. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. amit hosszú időn át adtak is. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. megjelenik egy őzléptű. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. De ez csak az egyik ág. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm. az említett egészségügyi atombomba. kimenőt kapok tőle este hétig. nem mágnesezhető. láttam-e orvost vagy sem. melegedését mégsem érzem. kövessem. a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. ami lehet. ami bennünket húz. szólni. Oly “ügyes”. ha tudok. Itt van például ez a csodamasina. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. az őzléptű lány fölkísér. A másik a hálapénzes értékrend. aki el tudja dönteni. hogy néhány felvételt elrontott. hogy rúgtam egyet. a fémkorona viszont igen. amelynek nincs jelentősége. hogy szorítsam meg. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. mert hallják –. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. amire semmi “szükség”. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. hanem hatalmas cső. vészlabdát nyomni. . továbbá elalhatok. hogy megéljenek. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek.

Az eredményekért ő megy fel személyesen. Ott se jó ám. köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. Talpamról fehér por pereg. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. legalábbis a leghatékonyabb. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. ennyivel hamarabb hazamehettem volna. az egész világ. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban.) Félre a kárpálódást. fillérjeinkből inkább kórházakat építünk. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. Hogy megpuhultunk. Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. valószínű kiderülne. Bántóan tarka az ágynemű. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. Most látom.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. Pedig. legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. Öt hétig nem használtam. a bőrkeményedés élettelen. bal oldalon nem surrog. zúg dörömböl a vénában a vérem. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. vastagon lekaparható az egykori keményedés. ha valami. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. Másnap. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi. elhalhat jobban is. Nálunk a röntgenorvos. és reméli. Lehet. és látom. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. Hölgyek. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. Az előbbi példa is mutatja. a párna. Hiába áhítottam annyira a pillanatot. hogy délután már nekem is beszámolhat. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. mint a másik felemen. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni. urak. aki lövegeket rendelne a csőbe. szerdán Elemér utal rá. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. és kérdésemre elárulja. ezért fizetik kiemelten őket. Azon múlik minden. Bebicegek a szobámba. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. Olyannyira elzárja. (Ha valaki utánaszámolna. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. Eddig az hittem. utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész. hogy porlunk! . mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. nem vízzel főznek. Teszik ezt azért is. alig tudja visszatartani a könnyeit. ultrahangos stb.

Társasházunkban is tudja mindenki. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. amit többnyire hormonkezeléstől. Ha tudtam volna. antibébi tablettától lehet kapni. és valószínű az is marad. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. ahol fennakadt. hogy nem ijesztgethettelek vele. A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni. ezt is “eltávolítják”. Hazalátogatva azt hittem. hogy csak tartom. el kell távolítani. mondhatni női betegség.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. hogy az az érzésem. Miután egyedül maradok. Rendszerint veszélytelen. amíg az ember él. másfélóra múlva azon kapom magam. a környezet riaszt. (1990) . A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. Elemér. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. esetleg el is tűnhet. tartom a rádióműsort. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. hogy rákgyanús vagyok. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. mi baja. ha időközben békét is kötöttünk. és fennakadt. békésen kitart. örülnék neki. akiről négy éve tudjuk. azt is megmondod? – Hű. addig. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. kideríthetetlen. amíg abból szövetmintát nem veszünk. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra. Elképzelhető. milyen a beteg intelligenciája. hogy hadüzenet nélkül rám támadt. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. mint én. Számít az is... Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. alig tudunk valamit. és él. egy darabig még kerülgetjük egymást. s úgy gondolom. nehogy kirepedjen. Hét végén becsönget. – A jó hír. Azért ronda dolog volt a testemtől. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen. de egy betű nem sok. Ha mindkettő “robbanna”. annyit sem olvastam belőle. és azt meg nem vizsgálják. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. Azóta megszoktam. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt. vagy hogyan született. hogy éppoly nyúzott. De a természet bölcs. meg egy rossz. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem. és hiába látom. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. hanem erős bástya. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna. És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon.) Ez tehát a jó hír. Van olyan májrákos betegem. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba. Hogy ez születéstől fogva van-e.

Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. aki azóta osztályvezető főorvos. akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. hogy el sem tudom hinni. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. májrákja van. Máj. Azt hitték. 1994. nem dolgozhat.Mire számíthatok. hogy átszakad a hasfal. – Annyira furcsa. veséjére nincs gyógyszer. jött a rokkantnyugdíj. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. Más szülő csak ad a gyerekeinek. – Ez egy jóindulatú elváltozás. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. A veseműködés még problematikusabb volt. belosztályán. – Azt hittem. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. Attól lehetett félni. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni. soha nem betegeskedő Klára. egyetemi tanár lett. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg. és elpusztíthatatlan. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. egyetlen megoldás a transzplantáció. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású. . ami történt. A hazai “ráta” tehát 120 lenne. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. S ha ő elmegy. ahol végeznek. – Klára eleinte csak annyit tudott. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez. mája. Ekkor derült ki.és egyéb támogatással. vesét? Ott még nehezebb a felelet. Jó esetben el lehet vele élni. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. Nem kész felnőttek. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. Állítólag a tb. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. leáll nélkülem a Hungarocoop. De többé nem emelhet. Néhány ismerős döbbenten kérdezte. Csányi Györgyné.és veseátültetés. az orvosokért. Ötévi reménykedés után másnap. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. Ez a megrövidítés annyira sikerült. Miért éppen ő kap új szívet. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje.

hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció. Ha nehéz is a kiválasztás. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok. anyu úgyis azt csinálja. Európában a túlélés egy év után 80. meddig élne Klára transzplantáció nélkül. ami jön. Ha azt is tudjuk. amit én mondok. tanár úr? Lehet. Nem láttam bele. s tényleg istenek válogatnának. akiből sugárzott az optimizmus. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota. amennyibe az átültetés. hogy a kollégák. hamarabb sorra kerülhet a beteg.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. hogy vállalják a műtétet. a barátok elmaradtak. (Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. mint átültetni azt a májat. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. ahhoz ilyen beteg is kellett. jár közbe. a bíróság elé citálásról ne faggassam. – Inkább vártunk. Klára is tudja. Belevágtam a műtét szervezésbe. azt mondták. de érzékeltem. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. a társadalom is profitál.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. az otthagyta – őket. hogy sírni fogok. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. de honnan lesz meg a pénz? Mondták. ha lemondok az optimális donorról. meg a többi várakozó miatt is. mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. – Volt hová menni. minden beteg. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz. Ám azt szégyelli. – Akkora volt a májam. Fel kell készülnöm arra. ez a nehezebb. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. az nem mentség arra. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. . Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. bármi az ő véleményük. egy 12 éves. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. öt év múltán 60-70 százalék. Náluk látott Klára. hogy Jakab Ferenc professzor. Jakab professzor felajánlotta. Ha lehetne tudni. Nem számít. Megszokták. mert ebből közvetett módon a szakma. Kéri. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. mondja Nemesánszky dr. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések. hogy beteg vagyok. ha lenne istenek tanácsa. nagy megnyugvására. A döntésnél mérlegelni kellett. újmájas kislányt biciklizni. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. Természetesen. – Szóltak Koppenhágából. a válási hercehurcáról.

a mikrobiológia. Óvják a fertőzéstől.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. – Nehezebb a májátültetés. hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához. óriási többletet adott. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. az intenzív terápia. a sebészet. akkor is ürülök. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. a májátültetés “partizánja”. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. hogy vegyen-e télre krumplit. – Mondta a tanár úr. hogy ez a különleges orvosi tevékenység. A műtét döntően érsebészeti munka. Például a gyermek. ilyen “magányos farkas”. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. a radiológiai. gyakorlati tudományunk egészét. s mennyit. mint ön. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár. nehezen mozgott. Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”. kitágult. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik. mint a szívtranszplantáció? – Igen. a műszergyártás. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. Ha soha nem fogok májátültetést végezni. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. új fogalomrendszerével. lehet. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. pláne ha férfi szólt bele. vékony falu vénákkal kell dolgozni. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. a Szent János kórház sebészprofesszora. a virológia. hogy eddig részt vehettem benne. azt hitte: na. S még egy mondat: – Más dolog. a gyógyszergyártás. a hatékonyság. Minden telefoncsörgésnél. most! – A nyakamon volt a kard. egész szemléletemre is. – Klárának olyan gondjai voltak. stb. A bőrönd ott állt az orrom előtt. a nővérek. Viszont az “új élet” minősége oly jó. csak épp a . az érsebészet. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. Májátültetésre hátrányos helyzetű. minden gyógyszer terheli a májat. mert nem veszik észre. többnyire szakadékony. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. és a kihasználtság érdekében. Csak ismételni tudom. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől.Dr Jakab Ferenc. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. a közvetlen hasznán túl. csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. mint amikor nem mehet. aki ilyen program résztvevője. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre. sebészi mivoltomra. Az idegölő várakozásról kérdem. – A transzplantáció csapatmunka. mindenki.

bizodalmuk nyugalmat adott. ám erre nem futotta. hogy éjszaka jön a hívás. A beteg májkivétele. hátha nem jövök vissza. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. – Másodszor férfiak hoztak a világra. Megköszönni nem lehet. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is. Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. előző éjszaka sem aludt.ruhákat cseréltem nyárira. Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték). a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. Klárának beültettek egy kanült. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre. Szegény tanár úr. repülőt küldenek értünk. és akkor azonnal kell indulni. hogy legyek kész. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. sürgős listára tesznek. Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. most szabad sírnia. amit lett. . négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. mivel kedd reggel nincs járat. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. Amikor betették az ő májat a helyére. Valami okosat kellett volna nekik mondani. ha felébredve nem fog tudni beszélni.s a tanár úr csendes. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. az egész leesett. de mivel a hasüregből a vért elszívták. olyan volt az eredeti után. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . egészségesnek van nyilvánítva”. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. ahol már sínen járt az idő. mint egy kisgyerekmáj. hogy ne ijedjen meg. Nélkülem senkijük nem lenne. hogy nem okozhattam nekik csalódást. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. nyugodt hangján közölte. Koppenhágába. Rettenetes lett volna. mint egy várandós. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. Később Jakab professzor mondta. ha akármelyiket nem láthatom. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy. A gyerekeim miatt akartam életben maradni. (AB) 50 palack állt tartalékban. hogy nem láthatom a gyerekeimet. te még itthon vagy? Testben igen. Elmondhatatlan. sírva. Féltem. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. lezuhanyoztatták. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét. hogy hozzá ne érjen. Lélegeztetőgépen eszméltem. ahogy az újjászületéshez illik. nem féltem. két palackra ha szükség volt. és nem átültetni. beleejtette a májat. de elért mindkettő. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. mégis elosonok a fodrászhoz. Nem. az orvos. mert lehet. gyönyörűen vagyok varrva. mert lélegeztetőgépen lesz. Csodás. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt. éjfélkor indulunk.

Egyszer tiszta volt az idő. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. Fel sem fogom. Nyomasztott. megmenteni. hogy tovább éljek. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához. s reggel félhét körül végignézhette. a régi hasammal. Látszott. aki bedobja: hullarablók. aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. mi lesz. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött. de a programjuk akkor még megbukott. Mutatják. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. – A máj olyan. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. Perner Ferenc professzorhoz. mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. Ahogy a filmekből “tanultuk”. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni. Neki ennyi volt Koppenhága. az talán a technikának is köszönhető. megsiratta. mint egy gyár. Mesélték. Mégis. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval. hogy valakinek meg kell halnia. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. és a kezével mutatja. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt. Jönnek az ismerős orvosok. tudják. Kérdem. a hajókat. mintha nem is én lettem volna. mint fürdi ki magát a tengerből. nem felhőkből. Disznóság! Mennyi embert lehetne. melyik pillanatban mit kell csinálni. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. A koppenhágai esőt is hazahozta. kikapkodni.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. – Mintha árnyak lettek volna.Hogy nem volt kibírhatatlan. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. mintha városnézésen járt volna. amikor nem volt májam. a szabad levegőre sétálni. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. Hozzák az oldatot. nem lehet pótolni. Hozzá képest a szív egyszerű. A lelke most is ott lebeg a feje fölött. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára. amikor jött haza. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. – El sem tudtam képzelni. úgy suhantak köröttem az emberek. No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. (Megbuktatták. májat stb. Esett az eső. Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. üzletelnek a magyar donorok szerveivel.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. a májat meg eltemetjük. talán ott lebegett fölötte. Legszívesebben sorra járna mindenkit. olyan lényegi. arról nem beszélve. biztos akad. volt olyan állapot. és a májátültetések elkezdése előtt sem. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak. .

– Egy 46 éves svéd nőjét. és nálunk hal meg. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. – Svéd?. másutt majd kétszer ennyit. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. – Tudja. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. – Hallom. küldik nekünk. – Amputálni érdemesebb. az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. (1994) . ha az első betegeinket elveszítjük. a pluszt nem fizeti a biztosító. kap érte a egyetem 34 ezret. mi csak azt akarjuk. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. Hanna. A májat az idén kezdjük. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is. Nem azért sírok. mint a lábat megmenteni.. Dolgozott a kórházban egy svéd nő. ahol talpon tudunk maradni.. Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. kinek a szerveit kapta? – Nem. s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet. de mivel “komplikált” az eset.és a tüdőátültetés. rákos betegekkel. ahol a kockázat a legnagyobb. Nem is lehet. Mi megoperáljuk. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. ami nélkül nem lehet sikert elérni. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik. mi történt. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –.– Évek óta szorgalmasan készülünk. mert tönkremennek. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel.

Mielőtt belemerülnénk a témába.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. Talán már indulhatunk is. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. Csehov. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. a Varázshegy e szellem szülöttei is. Amikor kiderült a betegsége. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív. Bakterológiailag igazolt a tbc. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. Az aktív. Fertőző szegénység. ahol a sápadt arc. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. hogy a világ korán temette a tbc-t. Sokkal ritkább a húgyivarszervi. a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. Derkovits. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. Gorkij. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket. A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. Jókai. Dosztojevszkij. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek. a SOTE professzora. Ma már köztudott. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. a tömegszállásoké. ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. világháború után 100. Petőfi. bizonyos védettséget ad. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. az aszott test a divat. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. s valószínű. közös használati tárgy. a tbc a tömegek betegsége. fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. vagy kézfogás útján nem. megvizsgálták a . A kaméliás hölgy (Traviata). Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. tenyésztéssel. a csontizületi vagy az agyhártya tbc. Ma úgy tartják. ma kevesebb. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). a II. BCG-oltás: élő. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. Kosztolányi. a nyirokcsomó. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. hogy Brueghel. De akadnak rejtélyes esetek. Az újkori városé. az iparosodásé. Maupassant. Bosch nyomorékjait is csont. e. balesetben. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. A hír bejárta a világsajtót. Hippokratész (i.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. rákban. Nem minden tbc-s fertőző. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg.

Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. Berlinben. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. gyermekek. S még egy “rejtély”: Bécsben. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. mint a nők). hogy azonos szociális. A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. mint Nyugat-Európában. . 1960-ban a hatodik. Megszületett a legendás Streptomycin. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. s a világháborúk hatására megugrik. A gümőkór szociális betegség. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. A Streptomycinről kiderült. 25 évvel később. Kitudódva. s a hátrány máig megmaradt. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt. hogy gümőkóros. Az USA-ban kimutatták. több száz embert. s főképp az Isonicid (INH). Általánossá vált a vélemény. Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. Templomi gyülekezetből. 1930-ban a harmadik. s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian. A négerek. gondozóintézeti hálózat. 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. Régen főként csecsemők. hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. A legmagasabb hazai adat: 4%. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. ernyőkép. De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. mint az új beteg. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. Sikertörténet.három gép utasait és személyzetét. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan.és vándorröntgen szolgálat.

Hollandiában. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s. A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma. Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. mint az AIDS. Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre.hatékony tüdőgyógyszer. Több a beteg Írországban. Svájcban. Spanyolországban. Angliában. Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. még a királynő sincs biztonságban. A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. Norvégiában. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való. Svédországban. a közöny is bántó. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti. Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). Olaszországban. (Londoni bejelentés: “Senki. 1995-ben 3 millió. sőt káros. Svájcban ötödével. Egy hazai orvos azzal int . majdnem fele délkelet-ázsiai. A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség.”) A századforduló körüli mélyponton 2.1 millió ember halt meg gümőkórban. Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában. de Szerbiában is. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként.

mint az alkoholisták. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint. a munkanélküliek.) Szegény embert a tbc is húzza. Egymásba érnek a bajok. Halmozódhat. ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte. s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. 12 ezer aktív. mert félnek. Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). csak imádkozhatunk. A WHO azért veri félre a harangot. Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr. hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. Tamás Ágnes. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. mint a múlt században. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. A pesti oldalon kétszer annyi az új . a hajléktalanok. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő.és tüdőrákban.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti. New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t.mérsékletre. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel. ördögi duó. Hajdú. Húszezer nyilvántartott. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. – Vezérigazgató betegem. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. Szabolcs. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. Mi történik itt. hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került. ami őrültté tesz. gyógyíthatatlan tuberkulózis. hogy a világ lekési a cselekvést. Pest megyében és Budapesten. Az elöregedett. Európában és Észak-Amerikában a tizede. S az “új” tbc gyorsabb is. mert a tbc fertőző. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének. a kábítószeresek. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt.

és IX.megbetegedés. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba. kerületeket. II. mégis . nem jár szűrésre. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését. s nem az I. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került.) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr. hogy tbc-je volt. bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. húsz éve három millióval többen. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. meghalt. Fontosabb. hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. Lehet ebben némi túlzás. amilyet ötven éve nem lehetett látni. s depressziója miatt csont és bőr lett. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket). a Korányi főorvosa.. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. Nem tart tőle. hogy súlyos beteg. mint Budán. Nem is csupán azért. a bevándorlást. Vajdahunyad utca 3 sz. akár a félbehagyott kezelés esetén. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Némelyik kaverna akkora. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki.. azóta derül ki. A Koch-bacilus a sík VII. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni. mi a baja. azt a veszélyt. XII. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. VIII. most minden ötödik. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. kerületet kedveli. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt. hogy tbc-je volt. Vajon miért nem kutatják. hisz általában nem az említett szubkultúrák. emiatt fogyott. mióta egy agilis főorvos került oda. (Tavaly 4. a kései fél pusztulás. A férfiak háromszor esendőbbek is. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. aki a Korányiban kötött ki –. alatti szállásra “könyvelik”. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel..) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál. amit a tranzit ország lét jelent. mert az értelmesebbje sem hiszi el. Számukról nincs adat. Szakemberek tudni vélik. mint a nők. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására. ám arányuk csökken. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki. Ekkor derült ki. mert címet kell írni a nyilvántartásba. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz.

ahol kevés a friss megbetegedés. Kulcskérdés a megelőzés. hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne.kiengedik. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. ahol a gümős megbetegedések száma 0. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –. A WHO szerint. Egy utóvizsgálat kiderítette. BCG-oltással lehet elérni. A szűrésre a világszervezet az egyszerű. kötelező szűrővizsgálatokat. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. . s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. Menteni a menthetetlen (?). A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken. Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. Ez pánikot okozott. Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától. s ellenzi a tömeges. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik). mibe kerül az oltás. A BCG-nek tulajdonítják. A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. Magyarországon is felvetődött. de az USA-ban sosem vezették be. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. ott a BCG-zést fel kell adni. tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. hogy talán nem egészen így van. tuberkulinszűrés). A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. Indiában úgy találták. ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. 1995-ben egyet.) A WHO szakemberei nem a centralizált. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás. mert lassanként több a komplikációja. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül. azt sem tudni. Vizsgálat nem történt. cukorbetegség. Az eredmény a rezisztencia. sőt 11 és 17 éves korban újraolt. emlőrák). nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. mint a gümős megbetegedéseké. A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc.04%). 1982-ben már csak négyet. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma. A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. mint a nem oltottak között. A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. mint 3 milliárd adagot adtak be. hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést.1% alatt van (nálunk 0. aztán kiderült.

A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. másutt két-három évenként kerülne rá sor. a költségekkel pedig soha. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket.3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 .4 2. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. hogy maradiak. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért. Nálunk is felvetődött. a legér269 63 137 39 28 6. Vagy: csak KeletMagyarországon. Van. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. a legelesettebbeket. épp ők nem mennek el. Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót. hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. (Lehet.A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb.6 2. aki célszerűbbnek tartaná. koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv. hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek. ám a negyven éven felüli. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta.6 115 1960 6448 46 25 11 5. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal.5 178 1970 7366 45 20 11 3. A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre. mint kétszeresét. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között.7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába. a szakma tiltakozna. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt.

A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent.. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. Tapasztalataik alapján sürgetik. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. a Korányi főigazgató helyettese. hiszen a VIII. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. Samu István a Krízis Szolgálat. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. akiknek van otthonuk. Legalább a józan ész működhetne. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba.. – Ez abszurd. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni. mert nem érzi magát betegnek. A Soros-programban a Korányi 35. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. kórházba nem utalható. azaz a hajléktalanok főorvosa. A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. elégtelenségére . ha már az együttérzés csődöt mond. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. talajává válik a bűnözésnek. 53 nem fertőző. Kozma Dezső főorvos. – Aztán panaszkodtak a tv-ben. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai. nincs is szükség rájuk azoknál. – Vagy hulljon csak a férgese. kerületben van a legtöbb tbc-s. Felszámolják a kórházi osztályokat. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra. hogy vannak otthonaik. a társadalom perifériáján lévő egyén. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert. ketten meghaltak. – Maximális térítés 53 napig jár. Gond az a 30 százalék is. A többségük alkoholista. hogy üresen állnak az ágyak. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek. utána egy picit kevesebb. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. – Megtakarítást jelent-e. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”.. – A krónikus osztályon. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. amelyik nem ment el a szűrésre. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg.

S nem pizsamát adunk rá. És adni? – Előfordult. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják.) nem igazodik a tennivalóhoz. ahol rendőrökkel vitetik vissza. nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva. hozza később – mondja Iványi Tibor. de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést. Bár a fertőző beteg is szabad ember. akkor lehet vele valamit kezdeni. ám elsősorban jó szóval. kértük. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. Levendel László utóda. szociális segélyt. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. van olyan megye. hogy a rendőr jelezte. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani. Máshol a kapitány azt mondja. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni. – Ha megfelelően fordulok felé. Ne essünk azért abba a hibába. rendelési idő stb. az jobb. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. hanem hálóinget. apró kedvezményekkel. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni.vezethetők vissza. akinek nincs orvosi igazolása.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. – Aztán addig nem engedjük el a rendőrt. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen. de nem volt helyünk. indul a fertőző beteggel. Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. hogy az ellátás (orvosok száma. Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. (1996) . nehezen kezelhető. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház.

– Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. bolsevista trükk. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. faragatlan is. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet.. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. mondta. arról tudják most van itt először. hanem valami sportos. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. De illetlen a hasonlat. télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja. Hajdan Lukerbad. mit szól hozzá. éjjelnappal. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. E nélkül legjobb. Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára. Nem bérlőjük. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. hanem szokásjog szerinti gazdájuk. hogy itt tartod a strandholmid. Egytől hétig a “született arisztokratáké”. ne tegyenek a tizenhármasba.. (Nem strand. s a Szt. Egyet száz ellen. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. Most aztán várhatom a levelet. ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –. légy nagy ember. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. ha már a Lukácsról írok. de legalább ismert. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. ahol ezért szabad a dohányzás. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti. hogy üres. előre megfontolt szándékkal került elébe. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni. ám az idevaló ajánló sem árt. kérheted. Z. és évek múlva választhatsz. Ha be kívánsz kerülni közéjük. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. majd Lukátsfürdő volt a név. javasolhatnám a névváltozást. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. Mert e kabinoknak gazdájuk van. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja. sót gyógyvízuszoda. Ha már ismernek. Kulasbad. a hetes.” (A fürdő századfordulós . mint a Lukácsban fachhoz jutni.

hogy nem tud egy jó könyvelőt. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce. Róbert kolléga. mert a gyerekkort. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők. s azóta a “férfi medencében 22. Ha látnák a betegek. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt. így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. hőmérséklete nem ingadozik. Másutt kinek szólhatnék. Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. és itt még vízbe se jutottam. – Visszajöttél ezért. hogy pirosra vereti magát. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd.. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc. a “nőiben” 26 fokos a víz). A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre. itt ajánlottak is. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam. Magánügy. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. mint itt.) Judit az egyetlen. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot.” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti.. az egri strandot idézte. – A “Kettesben”. ott voltak szép lányok is. s úszószemüvegben. gondolom. mint egy hercegnő. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. mikor jön le. Kérdem Róbert Lacit. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett. mintha a zsömle árát kérdezné. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. akinek eszébe jut a vízesés. pedig több. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő.leírása. de Laci nem hall. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak. és három órát úszik. a másikon toprongy. komoly lukácsos nem! Na. itt félóra alatt megtudok mindent. s én bólintok. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci. amiért elmentél? – mondom.

Akivel baj volt. A kitelepítésből hazatért dr. Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. Minden fontos poszt egy család. Uszodába a történelem is jár. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. meleget. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr. Gyerekei itt kölkösödtek. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély. azok számára. a női osztályban a Szt. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó. Fehér stb. Napokig le sem jön. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő. sakkfigurákat faragott. egykét hétre elküldték sétálni. – Könnyű neki. s ezalatt nem keresett. de most épp nem járnak “a . másik része viszont oly mély. – kezében volt. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. Urak nem. A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. aki sakkfeladványokat írt. hogy a lábtempóval sietni kell. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. aki még haza sem ment. Végh . ki mindenki tartozott.” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni.tájékozódni. amikor kértem. Ránki Györgytől. A jó kabinos szégyelli. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. hisz megfázik. ha vizes gatyában traccsol. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). aki azt mondta. A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. – Tiszteletem. bridzsezett a vendégekkel. hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. Sakkozott. s rászólt Kodályra: – Hubaykám. kik nem tudnak úszni. beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. hogy részegen nyilatkoztam. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. ki hová vetkőzött. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. A jó kabinos fejből tudja. A vendég kiszolgálási díjat fizetett.” Föl nem sorolható. ők vették fel a többieket. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. ki kiképzését Svédországban nyerte. ha nem tudnak úszni. Berinda Vilmos volt az utolsó. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség.

melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. ide tartoznak az elhájasodás. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat. minden nap fölmegy a napozóba. különösen.. cserélje ki a sapkát. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható). ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt. akit az ember szeretne. bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni. a vízi-múmiák” közé. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja. Ezen körülmény magával hozza. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel. ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz.gusztustalan öregek. – Nem. Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek. a kép. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat. Bocsánat! Úszott már. szívbajokból eredő vizenyő. sápkór. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét.” A nőügyek nagy szakértője. skrofulózis és aranyér.” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. egyéb. továbbá régi izzadmányok. a tánc. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. köszvény. bujakór. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant. Emici többé nem mászott föl a napozóba. többször körbejár! . hypochondria. s le is esett a sapka. munkaszolgálat. nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos. ami szép: a zene. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak.. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. de voltak – Látom. mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre). “Terebélyes fák árnyékában. . Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim.. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani.. – Minden érdekel. cukros hugyár. bőrbántalmak. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. alig többért. hogy nem ismeri meg.

-nek. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt.. sőt az ellenzékiségnek is. hallgassa az elvtársak szövegét. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták. hogy sapka nélkül ússzon. nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. Ha nem tetszik. Mivel L..!” Ez persze. megfenyegette. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó.” 1956 elején B. azóta is körülöleli a fát. hogy gyermeteg dolog. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok. és B. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat. Kerestem a hőst. század eleji márványtáblái. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a . És L.. hogy nosza.vízgyógyászati hatányok. Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének. annak ő ki. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” . három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát. Mondják. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen. parancsolj!” -. de a felügyelő kiküldte. A “nagypofájú” színészek. is a Lukácsba járt. szemébe mondta. német kereskedő. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni. de ahhoz képest. mint a másik. hogy ez csak egy uszoda! “A Szt. M. Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem. akadt aki bemutatta B.” A falon az itt meggyógyult arab sejk. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. . és az életkor.. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. hogy az emberek nem bíznak benne. benn van M. Angyalföldön R. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. menjen a fejesek uszodájába. Az semmi. írók. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. s a medence fala megkerüli. azzal fordult barátjához: Kezdd te. Ám a Lukácsban ez régen sem ment. A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. a tanár. Itt a tekintély. elsősorban a tudás – “Professzor úr. netántán úsznak ma is. két akkori PB-tag is jár ide. pártuszoda. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre. hogy kirúgatja. s erre mondták a “fürdősök” már.. mire L. mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett.

mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). A gyorsúszókat nem szeretik. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. a hátúszókat utálják. s ahogy múlik az idő. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni. törvényszerű. s évente a medencéhez jön a halál is. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen. délután (szerkesztők). s felfedi az ajtó titkát.A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). unokát nevelnek. s csak jön valaki. hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát. hogy lerakod a lábad! –. hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort. húsz-negyven percet tempózik. délben (színészek). receptet cserélnek lebegés közben. s összesúgnak: – Látod. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. néhányan futnak úszás előtt. a többség. este (magányosok). mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”. hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú. – Mennyit csipkedtem a mestert. s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt. a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték. Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek). sőt félmeztelenül. Közben beszélgetünk. hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. talán már nem is . “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap. Hatkor a munkába indulók állnak sorban. A kabinok “osztálytagozódása”. ám a zuhanyozóban. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű. Törvényszerű lenne. Amál. hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű. pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk.” Állnak. a pillangózókat elküldik a Sportba. sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett. Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. Az úri és női gőzfürdő mellett. A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb. övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű. Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. meg a “népszekrényekben”.

” Sugár Ottóra. ki az a Lampi. “Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta. te Lampi!”. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz. s akkor az úszók leálltak. mit jelent. (1992) . Gyula bácsi kérdezte tőle.árulkodnék rá. a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom. nehogy a nyakukba szökjön. “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos.

Vasárnap nem hittem volna. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. – Majd Sárika – int AGY. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. – Csörög a telefon. és kilépve a kocsiból. (Azért jártam hozzá. Szent István park. hogyan kell armagnacot inni. borotváltan. hogy hangosan beszéljen. KGY-t felötözve.” Csaltam is. Legutóbb csak fölugrottam egy percre. – Fölvegyem? – kérdi KGY. azt hazudtam neki. – 1956-ban? – kérdem. whiskyt? – kérdi.. Körülnézek: világos. hm nem is volt rossz itala az öregnek. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. Talán KGY mondta először.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. Így maradtam. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. hogy meglátogatná. Mire fölocsúdok. örök magiszterétől. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal.. hogy az illat. – Kávét. hogy akkorka lehetett. Elfelejtettem figyelmeztetni. – Gyere csak! – mondja hirtelen.) Kedd. KGY kérdezte. egymásra dobott papírzsákok előtt. nem a támogatottak és tűrtek. azt fogja mondani. KGY már az utcán van. hogy látogassa meg. hogy elvtárs. Aczél úr! – mondja KGY. Elnézést kért. – Én akkor sem mondtam. skótkockás plédbe burkolva várta. talán AGY. Budapest. – 1944-ben – feleli. “Üdvözlöm. délután negyed négy. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja. KGY mindkettőt kér. – Hangosabban – súgom. hogy van. hogy nem áll föl.” “Köszönöm. már nem kezdem el. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül. A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. mire AGY-nek eszébe jut. KGY után kezet fogok vele én is. Amíg járni tudott. Rengeteget segített. mert volt titkárnője napközben mellette van. AGY ingatja a fejét. így AGY azt feleli. . hogy Rákosiról beszélgessünk. hogy nem titkolja a helyzetet. hogy konyak is van. ártatlan kapualj. hívjon föl egyszer. – Aczél elvtárs. hogy ő – mármint Aczél úr. s megérdeklődi. és KGY megismétli a kérdést. hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte. hogyan kell előmelegíteni a poharat. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. a vendégnek járt a fotel. jobbulást kívánok. a szürke és hófehér port buggyantó. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. megfésülve. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. hogy találkozunk.

s ne is jöjjön haza. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. gondolja. hogy kirobbantja a harmadik világháborút. – Magánál Jalta miatt. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja. mint az oroszoktól. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. Párizsban elmentek vacsorázni. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. Úristen. – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. – Néhány író jobban félt a zsidóktól.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. – Sok emberük volt itt – mondja.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. amelyik becsapja. majd visszatér az álomhoz. Örkény francia halászlét rendelt. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel. hogy megbotránkozott. Aczél György Konrád Györgytől. – Megkérdeztem Kádárt. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. Dicséri Illyés eszét. és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. hogy oroszok-e vagy magyarok. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. – Igaza volt – feleli KGY. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY. (Előtte azt szerették volna. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. Jártak Gáspárhoz. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. – Gelléri. hogy délelőtt kell szeretkezni. KGY Johny Walkerral. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni. lett volna Rajk-per. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. hogy Moszkvában őrjöngnek. AGY Napoleonnal koccint. . mert a szerelemhez frissnek kell lenni. Konrád György és Eörsi István. és azt tanácsolta. ha nem csak Szelényi Iván. mintha a hely volna meglepő. s nem derül ki. Három szörnyű hetet töltött ott kórházban. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. – Gelléri Andor Endreként jelent meg. Örkényre terelődik a szó. hanem KGY is Nyugatra települ. – Pihen.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. hogy okosságát a Spiegelből vette. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. KGY a fejét ingatja. hogy miért nem váltanak le. hogy egy időre maradjon nyugton.

hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna . Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. – Sokan azt hitték. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. S azt mondja. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. mondja. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. – Mire gondol? – kérdi KGY. és a közbevetésre azt feleli. de fölényeskedett velük. Orwell. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. hogy vegyék be a kormányba. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. Nemhogy ekkor. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. – Megteremtettük a színházi életet – olyat. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. Végül annyit mond. hogy kinyírják. ő nem az íróasztalnak írt. – Félthette az életét – ismeri el Aczél.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. hogy elismeri a kormányt. S utal rá. – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. de később is az volt a kérdés. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. amilyet –. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. mindent ígérgetett a saját szakállára. Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. . ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. És Molotov azt akarta. és felpanaszolja. Joggal tarthatott. Kállai ejtette ki a száján először. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. mint Szász Béla. Kádár ismételgette: ha aláírta volna. És nincsenek sehol. vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. de KGY nem akar kötélnek állni. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. az is megy tönkre – mondja tovább. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe. Ő is félt Rákosiéktól. az antikommunista. ha visszajönnek.

(1991) . fáradtan megköszöni. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. ha jobban lesz. Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut. KGY a szellemi frissességet dicséri. és felugrik. istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. – Bolondság – mondom.Hirtelen megijedhet KGY. és elmondta. megteszi. látogassa meg akkor is. Ha Aczél ezt akarja. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. hogy egy volt PB-tag leszólította. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken. hogy ezt nem tehetik. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. de ő felszólalt. Búcsú közben kéri AGY. hogy kifárasztja a beteget.

Paul hajnaltól napestig tanult. hogy a cipőtalpát megvizsgálta. és kidolgozott tételekkel segítettük. hogy kiutasították Magyarországról. ha ő hazajön. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –. néztem hajdani évfolyamtársunkra. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. mondogattuk. hogy a vizsgáit pótolja. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. Éjfél után mindenki Paulról beszélt. Joci gyászolt. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. majd felmentették. Vali szemén még most. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre. mert sikerült bebizonyítania. ez nem Paul lakása. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. és valami ösztöndíjat kapott. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. hogy benősült egy pigment cégbe. Fiat coupéval érkezett. hanem azoknak a bajoknak. Összepakolt. Pault két hétig ápolták. Soha nem jelentkezett. az egész évfolyam eljön. Paul így is ült hét hónapot. a barátság megszakadt. Meghalt az apja is. Csak Vali állt mellette. segítőszándéka. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. akkor épp Svájcból. Mindenkit. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. A becsmérlés nem a városnak. egy Indonéziában. ötvenéves korában is látszott. Első fokon két évet kapott. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. amit ez a választás a fejére hozott. hogy ő a második ember. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. A haláleset. hogy ő volt az évfolyam-szépe. Azt hiszem. nem is szülei hazájának szól. Paul régi szerelme. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték. Jocival gyorsan összebarátkoztak. mégsem találta. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. Megfogadtuk. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. a mamája viszont nem tért többé magához. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. hanem a cég vendégháza. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. Más srófra járó agya. amikor jött az értesítés. a Fiatnak ő. annyira kirítt totyakos csapatunkból. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. A . mi olyan éktelenül büdös. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat. de Cila azt mondta. A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. a rendőrség is piszkálta.III/III Megjött Paul. A fene a fejét. ne veszítsen évet. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. és ahogy jött. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. hogy két gyáruk van Európában. De sem a Fiat. Paul 1962-ben került hozzánk. a kettétört barátság. eltűnt. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét.

– A szerviz megmachinálta a kormányt. Joci mi van? – vagyis. Pedig ígérni. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki. Barátság nélkül is ment volna. Minden pár trécselt. miért kerestem fel a két nap közben. Nein kommunist. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. socialdemokratei. valamit szeretne megértetni velem. éjszaka Joci a kórházban elmondani. A bűnt követte a bűnhődés. hogy kinyitni enyém börtön. hogy Jocival. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. mint ott a Maros torkolatnál. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. akkor tudni zsarolni. – Apám táblabíró volt. Nem voltam álmos. Egy óra tájt fölmentem a szobába.húszéves találkozóra hiába hívtuk. – Pörgött a hamutartó. és az ablak elé állt ködöt nézni. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. Nein. nem! Mondani nekik. Pedig össze sem ölelkeztek. Joci sejtette. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. Ők vörös köztársaság direkt. és börtön.. Én ekkor is nein. És akkor baleset. sőt tragikus ráadásunk. Úgy éreztem magam. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. Mindig nem. hogy csináljak baleset. nem akartam Paul és Vali táncát nézni. s lépdeltek a zenére. Itt . hogy nein. – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet. – Ja. A felvételinél eltitkoltam. A rendőrség hitte. neki is két gyereke van. és akkor kiutasít végleg. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. – Nem az én formám – mentegetőzött. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. nem kapta meg a beutazó vízumot. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. A megadott időben a lakása előtt várt. – Paullal beszéltél? – kérdezte. Arra futottam és megláttam őket. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. – Direktóriumi tagok? – Ja. feljött Paul is. jópofáskodott. és megint nein.. a roncsot eldugták előlem. de nem bírtam. A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. Besúgó. Ez volt a mi groteszk. hogy én is. Akartak engem beszervezni. Ők tudták. – Mondd. a hajdani baráttal mi van. átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. ő a tégla. s látszott rajta. Fél óra sem telt el. az ártéri erdő szélén. Direkt. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve. – Az olajosoknál dolgozik. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. Akartam. de csak azt vállaltam. őt állították rám. no. Bólintottam. ők csak nézték egymást. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem.

Bukarest. Aztán szültem a gyerekeket. Valika? – Ki tudja – felelte. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. Tavaly. Ha te kint maradsz. de novemberben nincsenek hajók a vízen. már mint Pekárné rákérdeztem. ne strapáljam magam. persze nem adtak útlevelet. “Tudod. Megkérdeztem Jocitól. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. a ház a ti neveteken volt. Végül Burgasban sikerült találkozni. a halálos ágyán rákérdeztem anyura. nem hiszi és visszakérdezett.” A mi hajókürtünk most is néma volt. A tizedik kérvénynél közölték. Isztambulért epekedtünk. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. Az ötéves találkozón. – Ha hagyja! – mondta és göcögött. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem. eltemettem apámat. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. hogy nem disszidálni akarok. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. – Jocira gyanakodtam én is. a Jánosén. – Mi múlott ezen a fél házon. és azt is. Varsó. nem kaphatok útlevelet. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. feljelentettek. Írtam a kérvényeket: Berlin. hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. kislányom – mondta –. Ide illet volna egy hajókürt. Ki az a perverz állat. üvöltöttem tovább. Megesküdött az anyja emlékére. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. Röhögtek. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. elveszik a felét. kivették a méhemet. – Mentem volna utána. itthon aztán kiderült. és a tiéden. hogy a baleset után kiszállhatott. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. Szófia. Üvöltöttem. hogy miről beszélt Paul az éjjel. 13 flekk . Prága.talán több áldozat is volt. Azt felelte. A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. Bevallottam.

hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember. azt a főhadnagyot. aki feleségével. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). A történet legérdekesebb mozzanata. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is. legendává növesztett. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. hogy 1956-ban az ő bérházukban. s vannak kényszer konyhás. 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. s elmondta. Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. vagy fürdőszobás. ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat. A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”. körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. legalább annyira jók. rokonoknak választottak le egy-két szobát. *** 1900-ban. orosz lehetett. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. a ház akkor is hallgatott. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. hogy a házi ávósuk. a hajdani cselédlépcsőt. Ma már nehéz megmondani. A szász származású. Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. benne tükör. ki feltalálhatatlanul elköltözött. értelmiségiek). mert az úri frontot érte. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. így “szennyesigazgató” . netán előszoba nélküli lakások. átgyúrt. lehajtható ülőke. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. hogy itt a század két világháborúja. de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. két kislányával szintén a házban lakott. Mária néni – adott órákat. Csináltak a házban iskolát is.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. behúzható ajtó. A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. de ezt is sokallhatták. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. kinek mi jutott). 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. aztán jöttek a kényszertársbérletek.

Denkék kisebbik lánya. Bár “laktak itt már párttagok is”. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. amikor Ágoston István feleségül kérte. Ezt Ungi István áv. Hová. szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. Magdolna szabadította ki). senki senkit nem jelentett fel sem ő. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. az első munkáscsaládnál. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. A szülők nem féltették a gyerekeket. A nagy vitalitású ember talán a haláláig. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. Ágostonék mesterei voltak a háznak. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. főhadnagy számon kérte. az akadémiát végzett.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. Benda Kálmán apja ezredes volt. a ház alig szorult külső mesterekre. A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. Marinak ez járt. Jó hangulat volt. s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire.lett a Szabolcs utcai kórházban. . Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. zajlott az élet a körfolyosón. amikor vitte a szennyest a Patyolatba. A háború után nem zárkóztak úgy. amit aztán a család hol juhtúróval. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. s előtte lekonyult a nagy Bajusz. sem más. hogy költözhetnek. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány. A gyerkőcök hancúroztak. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. mint most. s mi lett velük. hogy leesnek a körfolyosóról. Magda már nem engedte ki a gyerekeit. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. “Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől. Bendáéknál három. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya. Marinak. hol tejjel. ez volt a jel. vagy úgy járnak. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide. mindenhez értett. hol pirított hagymával evett. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. az unokákról nem is beszélve. végül éjjeliőr. hogy őket fogják kitelepíteni. a Denk mama látogatta. azt talán akkor sem tudta senki. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. példás rendet tartottak. A férje pedig Döme Jenőnek. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról. S kölcsönösen jól jártak.

Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. s dolgozott. Akkor vette észre. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. Körfolyosói Vergiliusom. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy. hogy valami történhetett. az Erzsébet-hídra. Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. aki a Kálvin térnél lakott. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. hanem a hátsó lépcső. s Márta aznap haza sem jöhetett. De kanyarodjunk vissza 1956 .1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. hogy félni kelljen tőlük. nem ezt a címet használja. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük. hogy mi történt a rádiónál. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. hogy az egyetemi magántanár az állás. A húgom. A nagyi olyan erőszakos volt. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták. hogy végül a mama elkísérte. mint a Dunának. Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. Telefonunk nem volt. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. Állás nélkül maradt. egy orosz intett. Az apja valahol szerzett egy libát. hogy esténként kanasztáztunk. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. (Érdekes. Arra emlékszem még. Szerencsére. – Innen néztük. s a rendőr azt hitte. keverem is vele. nem a politika. így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. a Belgrád rakparti lakásban. A felesége három helyen tanított matematikát. Nem tudom. menjenek csak nyugodtan. a férfiak az ablaktalanban aludtak. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. de az is lehet. ami miatt a nők a fűtött szobában. Tudni kell. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. az említett nagynénénkért. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. de a szerelem foglalkoztatta. de húsz évvel később. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. a Rudas fürdőre. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott.

-18. Bár fegyvere nem volt. hogy ennyien maradtak. Utána társaival elindult haza. Ungi nem értette. hogy na. s úgy emlékszik. Az egyik nagyszabású cél az volt. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. azt kiabálják. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét. Ám a 17. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal. Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. tudja. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba. főosztályára (közlekedési elhárítás). hogy ő is katonaasszony. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. oszlasd fel őket. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. a Balassi Bálint utca 27-be. s ő lett az igazgatóhelyettes. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. mit jelent várni. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott. Október 24-én kezdték felszerelni őket. Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. Amikor hallották. Kék parolinos. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés. akkor mondta apám. főhadnagyot behívták. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott. hogy biztos köztük volt a fia is. épületvédelembe osztották be. az ÁVH VII. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. Kelen mama sírdogált. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os . s híreket. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. János is. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula. az 1953-ban leszerelt híradós tiszt.október 23-a híreihez. hogy a Parlamenthez mennek. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba.) Másnap reggel arról sugdostak a házban. Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. Nem tudni. kívül maradt a felvonulásokon. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Denkék látták. hogy teherautók jöttek a Parlament felől.

Gyula öccsét. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz.. hogy kiben bízhat a házban. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. Mindenekelőtt Barabás Lázárban. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. október 31-én elindultam haza. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. én egy fáradt. Barabás Lázár pedig megmondta. aki a Ganz-Mávagban munkás. – Őt mindenki elfogadta. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. Aztán ott volt még Varga Imre. hogy szabadulni akar tőlem. Október végén. s másnap. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. akikhez sokszor telefonált. – Ekkor még úgy volt. Földváriné veszi át a kagylót. a Belgrád rakpart 25-be. de ekkor már gyárban dolgozott. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. Azt mondtam. s benne volt. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. mert nem rendeztek politikai vitákat. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott. aztán az édesanyja. Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. de az sem olyan párttag volt”. ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”. oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. Levetettem a cipőt. hogy a cipőt a bizományiban vettem. Bízott Benda Kálmán bácsiban is. Halálos beteg a testvérem. senki nem bántott senkit. El tudott simítani dolgokat. hogy ő fél. A két munkásért üzent. A gyereket persze nem engedték.. hanem Földházi Bélától. hogy HM.tisztséget nem a szakmától. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. idős ember vagyok. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. Otthon Ungi végig gondolta. s kifaggat ki vagyok. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. de mivel érzem. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. s ez a korábbi rendőr is közvetített. – emlékezik a felesége. s valami szakszervezeti funkciója is volt. most is hozzámegyek. ha kellett. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására. A lányuk veszi fel a telefont. Alig tudok . mit akarok. s részt veszünk a rendfenntartásban.

hogy nem bántani akarom őket. a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta. szenzációt sem várok tőlük. pedig most öngyilkos lenne. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. Másnap arra ébredtünk. Jött egy felkelő csoport. . hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre. hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. felelősségre sem kívánok vonni senkit. csak azt.közbeszólni. hogy mi történt. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. volt félni valójuk. hogy Unginé falujából érkezett az élelem. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. hanem az. Mindenki úgy tudja. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. hiszen ők bújtatták Ungit. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. – Hogy mondjon valami jót is róluk. Persze Barabásék félhettek. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. hogy az országra támadtak az oroszok. – Újraolvasva a beszédet. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki.. nem teljesen érthető az aggodalom attól. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. Mi sírtunk emiatt. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. a házat. – Legalábbis arra következtettünk abból. az égadta világon semmi. kiegészítve azzal. a családot már nem! November 5-én. de hallgattak. még a hatvanas években. de a padlásunkat. Ő csak hajtja a magáét. hogy beszélgessünk az életükről. ki kit bántott. aztán az asszony is ment utána. Ungiékról. hogy nem tudott leérettségizni sem. – A férfi hamar meghalt. nagyapám később elmondták. – Apám. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint. pedig azt tervezte. de nem fogadta el. azért tette. 1956-ról. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. hogy velük nem történt semmi. Bendáékról. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak. ők tudták. ők viszont örültek. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház. nem tudom megértetni. hogy éltek akkortájt. mire emlékeznek. Denkékről. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. a házról.. hogy lövik Pestet. hogy nem az érdekel. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. hogy Ungi a házban van.

de nem akarta. s a mama abból és akkor rágyújtott. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. amíg a mama rájuk nem kapott. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. hogy részrehajlással vádolják. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki. október 29-én kínálgatták. Kérdem azt is. s kérdem Magdolnát.. hogy ez. így neki nem jutott semmi. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak. Magdolna senkit sem átkoz. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. meg is vették a lakásukat belőle. kaptak-e kárpótlást a bérházért. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. december elején jött a második teherautó élelmiszer. Még nem volt veszélyérzet az emberekben. ha kimennek az oroszok. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. Az ő középiskolás fia és társai mesélték. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött. – Édesapám csillapította a kedélyeket. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. aki annyi mindent vesztett. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni.és szivargyűjteménye volt. sőt szégyenkezve megemlíti. Amikor elfogytak. Ezután már kötetlenül csevegünk. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban. A forradalom nem szereti a késlekedőt.. A fene sem tudja honnan. de ezért már valamit fizetni is kellett. Igen. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem. hogy a papa. s akkor . hogy itt vannak az ENSZ-katonák. végiggéppuskázták az első emeletet. mert a fiatalságára emlékezteti. utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója). Elmeséli még. hogy a papának. meg az. hogy még mindig lőnek. de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek. Földházi néni is lelkendezve újságolta. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban. így ő sírva távozott. November végén. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. Szeretett volna többet is szerezni. Magyar egyenruhában. Nevekkel sugdosták. főképp a fiatalokban. Jöttek. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. azt felelte. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. s az alapján lett szétmérve az ajándék. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. Amikor 1956. még vár egy-két napot. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel. Azt mondta. s az is irányított ide valami élelmiszert. Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek.

és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. de épp Szekszárdon volt. Az egy szoba. Azt állítja. azt mondták. cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. Unginé is pontosan emlékszik. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. – Miután a cipőellenőrzésen át. Ők hoztak a házba élelmiszert. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. Olyan kiképzést kaptak. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. a szégyenük vitte le Szegedre őket. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán. Ennek ellentmondani látszik. Ungi most. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. Félni kezdtek tőle. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak). de semmi bizonyítékát nem találták annak. Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. biztos nem úszta volna meg . 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. Amikor hazatért. hogy igazolja már. akik ellen nem volt bizonyíték”. A szekrényeket kiborogatták. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. Amikor elmentek. – Keményen léptem fel. majd rendőrnek állt. Sőt. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. hogy ott Ungi a parancsnok.tudták meg. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. ki is ő tulajdonképpen. – Ez utcalány volt? – kérdem. de csak őt és a két kislányukat találták. mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. abból szörnyű dolog lehetett volna. mint most a kommandósok. mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. előszobájuk nem volt. kalapban. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. A “táborba azokat vágták be. Gy. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért. November elsején nagykabátban. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. és mivel nem volt más. 1952-ben megszületett a második kislányuk is.

Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. még engem is. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. majd felravatalozták. hogy mindezt honnan tudja. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. . mire pofon vágtam. én pedig ráhagyom. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. nem kellemetlen-e. Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. ha névvel írok róla. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken. Így aztán soha nem fogjuk megtudni. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. Neki nincs szégyellnivalója. amire azt feleli: nem. – Itt sem szólok közbe.internálással. aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók. s akkor jött a gumibot. – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit. A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. Ő annak idején sem bujkált. neki nem kellett eljönnie Budapestről. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve. aki rávallott.

Az állam. Gábort is most avatják mérnökké. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. figyel Szentágothai professzor özvegye. 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. Úgy volt. a következetes szolgálat gyötrelméről beszél.Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. Ő az egyetlen. A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. hogy őt is nevelőszülők nevelték. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. Kádár “gyermekei”. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe. Hallgat a gyerekkocsi. Amikor kitudódott. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. a görbebot. Az utód azt mondja Szentágothairól. felelem. Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. sőt Erdélyből is hozott hatot. s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba). s mondja. – Mi vitte rá. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . A Kádár-díjosztás a születésnap. hogy a bencés világi rend tagja. így jelenleg tizenheten vannak. s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban. “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. addig az ország nem jut ötről a hatra. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást. s négyen szereztek diplomát. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. Szentágothai Jánosról beszél. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). Rá várunk. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre.

mert piszkosak voltunk. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is.. Most olyan vidám! – Honnan tudja. s nagymama az édeslánya és már . annak engedte meg. Számos kaput megnyitott előttem. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen. hanem ahogy kacsáznak. se játék. – Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. a villát. nem volt szükség rá. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama.. izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). mert mozgássérült is volt közöttünk. apu. sok bakival. hogy betanított munkás lesz. szellemileg is kell boldogulni. A férjem munkásőr volt. Az egyik hegesztőtanuló. 30 és 26 évesek). Nagykorú. ráébresztett. – Mert ez a szeretet sokágú. eddig tizenegyet. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel. Kezdet-kezdetén volt. hogy megbántsanak. de már nem szakítja meg a csavarokat. hogy nemcsak fizikailag. – Mi a temetésire is feljöttünk. reggel elkísérem őket az iskolába. de most. – Hogy hogy fogja a kést. anyu. először mondja. akkor négy ép. mint amikor beszélni kezd. Csalóka ez a monológszerű szöveg. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. A másik meg egyáltalán nem beszélt. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. s lakhelyet. nem történt-e valami baja. – Akkora öröm. rokkantnyugdíjas (32. Amíg Zsolti volt a legkisebb. Sóhajt és mosolyog. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy. A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. megvan az a kis fényképünk. – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. Egy nem is fog. de nem adjuk. s visszakanyarodik a gyermekeihez. amit osztogattak. – Ha például Lacika későbben jön haza. öt még nem repült ki. – Legyint. mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk. mert akkor segítették a szegény embert.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. ha az első hármat is így veszik el. mint most Vikinek. Ha egy ilyen gyerek eljut addig. egészséges fiam van. amikor hozzánk került. aki kicsúfolt bennünk’. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. annyira beteg. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. örökre a gondjainkba vettük. nem azért. ennek már örülünk. nem is tudományosan. Négy sajátja közül három fogyatékos. mint aki meg van bántva. ahová hazajöhetek.. – Nincs nagyobb öröm. – Mivel betegek. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében. az jó. Vécére járni.. a férjem meg hozza őket. s megmondta.

akkor én. a férj egy picit későn érkezett ahhoz. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. szorozni. A gyerekek imádják egymást. ezt tekinti édesanyának. Kérdem. Július 16-án lesz öt éve. és ezt mondta. Tudják a névnapom. ne tessék sírni. Sanyika azt mondta. anyák napját. Ha a sérült gyerek elfárad. Délután lépcsőzetesen tanul velük. a nevelt gyerekem csak azóta. Amikor még élt a férjem. de még az unokát is. Vettünk egy romos házat és átépítettük. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk. mert őtet ez az anya nevelte. Dolgos Ilona több. banán. Több mindent is tudtam neki adni.és hatévesek voltak. amikor el akarta az anyukája vinni. Volt értelme az életnek. Jött a telefon. hogy meghalt és egyedül maradtunk. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. Imádom őket. haladtunk. nem mögy vele. a neveltet. Arra gondoltak. szeretnék még egy gyereket kérni. Ne hozzon ajándékot. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom. és nagyon kell osztani. Neki nem természetes ez az érzés. Sírtam. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. Lőrinc László. s jövőre nyugdíjba megyek. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. nem venném-e ki. – Másképp lehet szeretni a sajátot. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. mióta velem van. amikor nem volt narancs. a Norbi nem volt megkeresztelve. másképp tudják az embert szeretni. az unokáim is.és fűtésszerelőnek taníttatott. A férfi szemét elfutják a könnyek. A kisfiú másodikos. – Rendkívül jó férjem volt. Az én gyerekeim hálásak. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. hogy közös gyerekük lehessen. nagyobb szeretetet tud adni. amikor váltak. aztán a negyedikessel. A feleség is állami gondozott volt. örökbe fogadnak egyet. Ha a Jóisten segít. Lőrinc László lányai öt. aki a hatvanas években született. s Ilona asszonynak fölajánlották. Jó esze van. folytatja a harmadik osztályos testvérével. hogy nem értem. és öt éve kihoztam a kicsit. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. a hatodikossal. hogy Norbi nálam van. és Tószegi Sándorné nem érti. A kicsi. . Ha reggeli műszakos vagyok. – Mély lélegzetet vesz. pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. és örökbe fogadták. legyen hivatásos nevelőszülő. ilyet vett feleségül. Elsőéves ipari tanuló volt. ha délutános. mint a sajátnak. csak testi fogyatékos. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. Engem. én nagyon szeretem magát. a születésnapom. akit víz.a nevelt fia után is. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. mert ez kettőnkre tartozik. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban. segítőkészek. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. ha kevesebbet kerestünk is. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. anyuka.

nem szerette. Ő észrevette. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. Nem támogatta a tanulásomat. Rajtunk nem múlik – mondja. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. Sok mindentől eltiltott. közben mindnyájan tudjuk. de a nevelőknek. – Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. ha más módon tudom rendezni. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. Biztosítást fizetünk. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk. ha valami történik velünk. rengeteg munka volt a családban. s túljutni azon a nehézségen. hogy a jövőjük biztosított legyen. unokánk. bele tudja élni magát a helyzetükbe. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. Főszak a szociálpolitika. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges. Ez a legméltóbb cél. ha több gyerek kerülne családba. Erős személyiség volt. Rajtunk csak keres az állam. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. és segített. minden rajtuk múlik. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. István. – Hagyjuk abba? – kérdem. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. – Kapargálja az abroszt. s az arcán legördül az első könnycsepp. aki egyetemre is kerülhet. akiket szeretnénk révbe juttatni. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. mégis inkább az intézetet választotta. hogy szeretnék tanulni. édesapám pedig súlyos beteg – mondja.. kis gyereke van. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk. hogy a könyveket bújom. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. ami fontos volt a számomra. s én is korán rákényszerültem. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. De azon gondolkozom. amit a Kádár-hagyaték támogathat. hogy két évig volt nevelőszülőknél. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. a középső olyannak látszik. azt mondta: “Anya. s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. ezt megtartom a gyerekeknek. – A nevelőszülőm nem értett meg. Például a sporttól. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért.– Rákérdeztem? – Nem. hogy önálló legyek. Baltavári Balázs. Köszönet a plébános úrnak. két dudás nem fért egy csárdában. de három-négy évvel le van maradva. hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket.. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt . S amikor kijött a gyónásból. Egy rakás gyerek volt kinn. – A két iker lett most elsőáldozó. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt.

s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. – Van. A gyerekek sérültek. mind a hatójukat elfogadta. Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. ahogy eddig. akiket a franciák. a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. egy kivételével kis csapata is cigány. Vegyük a jugoszlávokat. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog.és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. Négy szakmája van. sokkal jobban csinálják ezt. Szóval egész életében. kisebb. – Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. Építkeznek. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. – Barátaim. akik nálunk régebben. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni. aki utólag ebbe halt bele – mondja. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának. s a nyelvtudásom nulla. sőt büszke vagyok rá. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. hisz vannak. Mi. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. Könnyítésül megkérdem. és amíg kisbabát kap. s a nevelők sem különbek. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. minden újságírót elküldtem. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. van. a Tatabányai Gyermek. Kicsi. Ide sem akartunk feljönni. mint a szomszédaink. Nincs szükségünk arra. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. Köszönöm. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. hogy megrohamozzanak bennünket. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. – Csak azt írja. magyarok még jól megúsztuk. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni. van mit pótolni. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. majd következett három lánytestvér. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása.kér. s egy hat és fél hónapos. (1995) . addig gyeden marad. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. szeretnénk úgy végezni a dolgunkat.

(posztumusz műve: Színpad és beszéd).” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. Kijelentette. csak a magyarságot szolgáltam. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja. népbíróság elé állított háborús bűnös. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre. A korabeli lapok (Szabadság. hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem. Kiss Ferenc pere. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt. hogy félévi huzavona után származása miatt .. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték. Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. érzem maga. Miközben ilyen nagy magyar volt.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. a színészkancellár saját portréja alatt feszít. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit. Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. akárcsak barátja..) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára. november 26-án kezdődött. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek. Nyolc évre ítélték. hogy addig nem nyugszik. Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette. amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie.” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül. Rendezett és elméleti munkákat is írt. 1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián.Három felvonás Kiss Ferenc művészek. Karády internálását előre bejelentette.. csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója. 1956-ban Győrben lépett fel újra. a saját képemet nem én. Kiss Ferenc. De ha hibáztam is. a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban. 1941-ben lemond. ha ez mások halálát. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke. A nyilas hatalomátvételkor. 1945 1945. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen..

cikkei. Viszont haragosa. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”. (A tudósításokból az nem derül ki. hogy 1944. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. hogy senki sem tudta kiparírozni.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. mondván. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. Én csak parancsot teljesítettem. ha perelni mer. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”.” Beszédei. hogy ő léphessen először a színre. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul. hogy egy házaspárt elszakítson. Németh Antal elmondta. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette. Kiss Ferenc volt igazgatója.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt. Pethes Sándor felidézte. aki Jávort letartóztatta. munkatáborba viteti. a színész 1940-ben megszűnt. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. váljon el. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát. Az ügyész kérdésére. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal. s mint a szolnoki lapok megírták. Karády Katalin elmondta. a kamara elnöke többször megfenyegette. Kiss Ferenc örült. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket. “Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. bocsánatot kérek”. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. “Levelet is írtam neki. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától. Jávor Pál hiányzott a sorból. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja. hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. A Népbíróság megállapította. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. ha szerepelni akar. hogy internáltatja.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. A besúgás vádja alól felmentették. Kiss kijelentette. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta. mi adott volna lehetőséget a perre. és egyesek vagyoni romlását idézte elő.

Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság. hallomásból tudom. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. V. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük. foglalkozzanak a kérdéssel. írni fogok. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés. Á. 1954.. és mert később meggyűlöltem volt emberi. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt. Csortos után lehet megjelölni. Somlay. Ez az. A tárgyalás óta nem láttam. 17. Telefon 42-345. II. Teljesítettem a kívánságot. február 14. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest. Kérem. képezte magát. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . út 7. tagja. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. Madách I. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. hogy nem. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. kedves Elvtársaim. hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. vezeklés – P. Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. akkor beszélni. s ezzel rehabilitálta őt. a helyét Rátkay. amelyet később börtönre enyhített.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. ráírta: “Horváth e. 54. de ha a Párt úgy kívánja.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt. főiskolai tanár (Cím: Bp. Egyesek szerint a börtönben tanult. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt. Megérdemli-e. s ő. Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. amit a Pártnak kell eldöntenie. Számolni kell azonban azzal. egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. Nem szívesen tettem. Büntetését kitöltötte és jelenleg. Rákosi. azt nem tudom. VII. Kérem a véleményét.ítélték. e. mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban. és mondom ma is.) még a látszatát is szeretném elkerülni.

ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). Leszerződtem a Madáchba. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. március 1. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. 1954. mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. Nagy Adorján. Most sokszor olvas arról az ember. – Horváth M. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. Fura dolog. Jó. mint például Nagy Adorjánt. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. Két kisebb szerep után közölték. hogy fellépjek. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. majd jön olyan törvény is. Szállóige volt köztünk. egy hónap múlva felmondtak. Olyan komolyan. Említette. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani. mégis megtették. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak. amit tanúként elmondtam. aki békességet akart teremteni a társulatban. ez a Nemzeti. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket. de nagy tehetségű ember.. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. holott ő gyöngébb színész volt. akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan. Ha féltünk is hogy eltalál. – Nem épp azért kezdhetett Győrben. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. Később eljött . két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét. a háta mögött kinevettük. hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet. hogy nyilvánosan megverjék. (Volt. A rehabilitálás után Győrben kezdett. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. és nagyon jó véleménnyel volt róla. itt szigorúbban veszik a törvényt. mert kiderült. mert annak megfeleltem. érjem be fél fizetéssel. mert ott van már Várkonyi Zoli. magyarán. bár van benne valami. De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató..egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét.” 1993. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét. – Budapest. aki azt mondta. miért facsarja a nemes érzelmességet . Ez volt. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . hogy félzsidó vagyok.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte. akkor én már régen magyar tüzér voltam. hogy szerződtethesse és engedték. a Színészkamara nem engedélyezi. Ennek ellenére.

hogy csak katonának vagyok jó. Közelről ő felfuvalkodott.. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben.megnézni a Hamletet. Többet nem tudok. hogy mennyi szép dolog lesz még az életében. de páros lábbal rúgtak ki. hogy felpofozza valahol. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. mert azt hiszi. hogy ő nem ugyanaz az ember. Nem beszélve arról. az arcára vigyor ült. bár felőle meg is halhattam volna. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. hogy nem tehet semmit. Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. de széttárta a karját. A hiúságánál foghatták meg. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. Ódry Árpáddal. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját.. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” . Anyámat szerette Wallenberg. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. hogy Ferit gyűlölték. nagyon jól. rossz modorú tanár volt. Az sem véletlen. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre. Mindenki együtt érzett velünk. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. hogy felkavarodott a múlt. Attól lehetett félni. Egy fiatal fel sem veszi. Ha valami odavitte. Ott meglátott. az a felfuvalkodottsága. színészek nem.. Az kétségtelen. Igazgatóként sem vette komolyan senki. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. A szüleimnek ez nagyon fájt. Egyszerű származású gyerek volt. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt. így nem játszhattam. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. ott ült az első sorban. és én megpróbáltam segíteni rajta. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna. s megőrült azért. Addig nem találkoztunk. Kormányfőtanácsos. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába. amikor kiderült. A szüleim is benn voltak egy védett házban. Ennyit érzékeltem. hogy ott belőle isten lehetett.. az Jávor volt. hogy fölfelé. onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is.

Az órán Arany János epigonokat tanított. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. amikor muszáj volt megalkudni. ami nem egy nagy üzlet. Ripacs volt. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna.– És. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt.. minek előszedni ezt a történetet? Kérem. csak hát magyarnak született. Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is. Teljesen kicserélték. Hazahozták egy ládában. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam. Kiss-sel mi van? (1993) . mert nem volt elég okos. Nem kellenek szitkok. Kiss sem tudta. mert olyan korban élt. hangjával. hogy a keblére öleljen. Kérem. Legalábbis megalkuvó.. Talán nem is csupán azért. de a fenti levelet nekik sem említette. levelek. hogy megöleljen. Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja. maga a keblére borult? – Hagytam. mert az ember jellemtelen. hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet. indulat kavarog. mint egy tigris. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész. Úgy halt meg. És mi a különbség? Semmi. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. Gyönyörű fejével.

a három hete megismert tanárnőt. Hat évig járt egy lánnyal. Klára szlovák—magyar házasságból született. külföldi palihoz. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. Életstratégiája. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett. A harmadik héten rám kérdezett. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. mit mondtam. Meghódítandó objektum. ki is ő. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. Biztos. és én kimondtam. Szép nő. munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. Talán megfordult a fejében. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták. nem! Benőtt már a fejem lágya. s kiderüljön. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. Asztalt a leendő családnak. Nem iszik. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle. mondja róla az egyik barátja. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. Talán tényleg szerelmes lett. hogy vagy most megy férjhez. Életre szóló barátságai vannak. – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –. – Klára jól tudott hallgatni. gyáros. Helytálló típus. hogy hozzám ér. mint a távirat. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. Kicsiszolódott ebben a műfajban. nyomult. Nem tudom. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. Asztalt a királyi álomhoz. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt.. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. Utólag hallottam egy osztálytársától. No. amikor megismertem. és csak nyomult. Reggel megérdeklődte: tudom-e. hétig egy másikkal. hogy férjhez megy egy pénzes. hogy Klára az. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség. vagy soha. és én megismételtem: igen. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. volt élsportoló. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. hogy miért került Klára a hatvanéves. hogy valami nincs rendben. Izgulhatott is. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. miért épp neki nem sikerült. Majd ő megoldja! Örök .. nehogy találkozzunk valakivel. nem dohányzik. Huszonhat éves volt. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt.

én a gyerekünk miatt szerettem volna. hogyan. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. és nem merem megkérdezni. talán enyhén debil is. ha másodszor is férjhez megy. előtte az sem érdekelt. tervszerűen megszületett Rulek Bea. s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. Nézem a perverz könyvelést. bármikor ráhagyhatja a kicsit. Kérte. amikor az orra elé raktam. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. ne dolgozzon Klára. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . – Volt olyan hét. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. – Megegyezéssel elváltak. egy “165 centis undorító pasassal”. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. Rulek szedte le a könyveket. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. de csak akkor. de különben hogy magyarázza meg a lányának. Először nem is értette. s ő bármikor láthatja Beát. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. mondta Klárának. és vele együtt két-háromszáz embert. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket. én utána fogtam hozzá. Rulek abban bízott. Ami Szalma Gábort illeti. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. hogy a kislány az anyjánál maradjon. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. – Klára hányt. Tehát közös megegyezéssel. szégyellte a királyi álom romjait. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz. vesz a gyereknek egy lakást.megoldásul mindenki a gyereket találja ki. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. Ez ugyan egy kicsit teátrális. Az apa belement. Már másfél éves volt Bea. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. hányszor. – Azt is szeretem. ha Klára révbe jut. hogy a konyháról annyit tud. Hiába van négy diplomám. hogy azt már alig lehetett elviselni. Nyolc év mocska. Ennyi ideig működött az egyezség. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. hogyan tette tönkre a cégét. apád ifjúsága. kollektív “foglalkozások” is. arról. és nem akart válni. ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. beszélhetnék a külsejéről. hogy kivel élek együtt. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. hogy a felesége nimfomán. ha Klára oda nem visz férfiakat. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya. hogy váltak olyan zűrössé. hogyan szembesült azzal. Még annyit: ha meg Klára el akar menni. és osztályzat is. és a kezébe kerültek a naplók. hogy milyen volt. melyik a bejárat és a kijárat. aztán elkezdtem firtatni. Mindent befelé. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc.

s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. én adom a gyereket. hogy a gyerek egészséges. pénz. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. gyerek. annál nagyobb a komfort. Ez volt az utolsó találkozásunk. Erre Klára azt mondta a bírónak. Rulek felhívta. és oda bujdokolt el a kislányával. Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. emiatt nem kérték az apa beleegyezését. Nézegetem az öles fényképeket. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. nem szöktem meg vele. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. Kirohantak Szlovákiába. mint ló a gödörbe. hogy Szalma menekül a hitelezőitől. annyira féltettem a gyereket. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. Bíróság előtt meg is állapodtak. Rulek magamra hagy. hogyha megszerzi. Ő volt élete legjobb nője. mert nem örömben fogant? . együtt vagyunk. számított rá. sírt. bele is esett. mindenestül. bár tudta. hogy a gyereket nála helyezték el. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. hogy mutassam a jó szándékot. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. azzal. Még az édesanyámnak sem szóltam. hogy a gyereknek semmi baja. hogy ne vigyem vissza. azóta nem láttam a lányom. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. már csak a gyerek hiányzott. hogy nincs a gyereknek második útlevele. s Klára vette fel a telefont. hogy elveszett az első. az egyik legyen az egyik szülőnél. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal. Rulek tudta. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. és két hatalmas dobozzal tér vissza.kicsalt százmilliókkal. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. hülye állat. s talán nem is fogom többé. Minél több van ebből a háromból. Legyen annyi elég. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. Én. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. Utólag kiderült. 1993 húsvétján mégis odaadtam. ha az anyja leadja az útlevelet. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. A bíró előtt Klára azt mondta. a másik a másiknál. De nyomban váltott egy másikat. egyszersmind megeskette az anyát. Szlovákiába. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül.

aki másnap bejuttatta a miniszterhez. majd kisíbolt pénzét. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. Szalma bedühödött. Visszarántotta a kislányt a faházba. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában. végez magával és Beával is. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. engem nem engedtek oda. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. itt a pecsét. A börtönben a volt élettársa. hogy elküldje őket. Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. de Klárát és a gyereket nem. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is. hoteleket. de nem talált okot rá. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott. Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. Az asszony kihívta a rendőröket. ennek ellenére elmentek. azon kívül. Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. amíg be nem mutatta. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. elkértem az ügyvédtől. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. mintha együtt . ellopja a következő héten vagy azután. a hónapok óta tartó bujkálásba. Elhozta ezt is. vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. és azt kiabálta. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. A férfi kiküldte a fiát. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. A járőr kötekedett. hogy tiltassa le a számláját. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre. miért akar utazni. Nézze. – Mielőtt elindultam. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. olyan ügyvédet fogadott. ha nem hagyjuk békén. beléptettem őt is. járta a környékbeli moteleket. leskelődésbe. a Botafogo öböl fövenyére sem. – Csak a rendőr ment Klára faházához. Rulek este visszament a faluba. mert le volt tiltva az útlevele. amihez ott nem kell engedély. meg a fényképeket is a falról. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. Ibi látogatta. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. s mivel az első útlevelét elvették. semmit nem tudott intézni. a végtelenségig nem silbakolhatnak. Ők már nincsenek velük. de a faházban már csak egy kis cipőt talált.

hogy Bea ilyen házasságba született.érkeztünk volna oda. hogy balek módra. minél inkább belenő abba. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe. az apjától távol. amit nem éltünk együtt. menjek a gyerekért. Rulek József villanyt gyújt. az életünkbe. (1995) . aztán kinyitja a másik nagy dobozt. El kellett volna felejteni: lesben állni. Norbert. megfogni a gyereket. Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni. amit az anyjától kaphat. Bea. Norbert. és hozni! – Miért nem akarja. legális út. hogy egyszer jön a hír. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. Ránk esteledett. Ennyi. annál nagyobb a bűnöm. miniszter. s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. Legyen boldog Klára. Klárával baj történt. Félek tőle. Bea. Nem kellett volna ügyvéd. mert be tudott keríteni? Az én saram. és nem komoly felnőttként viselkedtem.

Miljánovits Pál volt a vőlegényem. amíg főiskolára nem ment Moszkvába. – A beszédeit nekünk diktálta. tudott könyvelni. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. Ica végül Háncs Ernőnek. A pártőrség parancsnokhelyettese. Harmincon túl szült. velük rakták egy szobába. mégsem kapta meg. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. Simon Jolánnak címezve. Őt kitettük a Szabó József utcában. – Róla én csak jót tudok mondani. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. hogy együtt leszünk. hanem Katkics Ilonáról van szó. hogy elvisz. Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. de filmrendező szeretne lenni. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. cipőhalom. Nyelvésznek. hogy üssön el valami. Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába.és gépírni. Kereskedelmit végzett. Felhívtam. Dupla borítékban írtam Rákosinak. mivel megyek haza. ha hátat fordít a tévének. De most nem Rákosiról. onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors. hogy Rákosiról beszélgessünk. és ne is érdeklődjek utána. és fantasztikus volt a memóriája. kívül a titkárnőjének. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte.és gépíró. mert azt is tudta. jól rögtönzött. Bekerült a budapesti pártbizottságra. Ica gyerekkora: műhelylakás. az ország még szerette őt. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. és visszaolvasta a gyorsírást. engem pedig hazavitt a batár. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett. hogy minek megy. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. gyors. ha nem . Végül elváltak. még a pofázós garnitúra egyik tagja. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre. Úgy volt. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. egyszobás ház Pestimrén. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. és megnyugtatott. Rákosi megkérdezte. Révai Józsefnek. hogy intézkedjen. Ha lekéstem az utolsó villamost. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. Végül úgy gondoltam. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. Megnősül. a frász kitört. ő Moszkvában diplomázott. Előfordult. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel. Okos volt. 1986 októberében felkerestem.

A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. De úgy ítélte. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –. orosz katonai cigaretta. borsó-. ritkán krumpli. Pali géplakatos volt. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt. Görög Pista – azok a partizánok. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya. este bab-. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. akik kezdettől fogva vele voltak. Reggel. mert alig ettünk. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. új nevük: párt. Kanyarodjunk a történet elejére. elmondták. csak az őr változott benne két óránként. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. délben. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. de csupán egy személy. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást.és kormányőrség kerül. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. 1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. Képzésre nem volt szükség. a háború neveltjei voltak. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye. – Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. Még csak nem is biccentett. és az épületbe a párt. amit azzal magyaráztunk. Nem akartuk észrevenni a változást. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. hogy Icától hallottam felőle. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. Fáztunk. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. . s Farkas Mihály kijelenti. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész.és kormányőrség. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. lencseleves vagy -főzelék. Az idősebbeket kiemelték. A pártőrséget 1949.vagy gombaleves. s később is vele maradtak –. hanem a meglátogatott üzemek. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. De hol a szerelem? Az.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. Az Rgárdát elsorvasztják. Aztán öccsével. Pali.

miért. siessen haza. hogy ők maguk. mankós alaktól. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. ide költözik a személyzet. Orosz kiugrott. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak. sőt segített is őt lefogni.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. Nemsoká elbocsátották Krémert. piszkok. akinek nincs bútora: G. menjen odébb. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. így összetörtek – felelte. és ő sem tudta. s biztatta. Ézsi őrnagy. Ő volt az első. és soha nem derült ki. A kísérőkről. mert a neve sem szimpatikus. hogy 1925-ben ott volt. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. – Magukkal őriztették. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. Talán ez vett el G. s mivel az ÁVO átvett bennünket. Ézsivel soha többet nem találkoztam. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. mi lett vele. Például Breier Jánosra azt fogták rá. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. Moravetz. Főtestőrét. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. János. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. mint Orosz Péter? . Akkor tudtam meg.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. de mire körülnéztünk. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. de Kádár rászólt: Péter. Látod. mert állandóan azt üvöltözte. Lajos életéből majdnem három évet. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. és harmadnap megjelent az új parancsnok. Egy nap nem jött be. sofőrökről. a mai napig sem tudom. hogy van ember. még Péter Gábort is. Miljánovits Pál tele van példával arra. és azon az éjszakán letartóztatták. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. és tartóztatták le a vezetőket. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. kineveztek főhadnagynak. mivel vádolták. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. hogy elvezényelték vagy felakasztották. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. majd a rá vigyázó őrszázad is. elszabadul a biztonsági őrület. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult. Lajos hadnagy. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. amikor Rákosit letartóztatták. Aztán részegen karambolozott. ahol szétrúgták az egyik fülét. Nem vigasztalja. így halt meg. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. te élsz? – kérdeztem a roggyant. Fenyvesi lett és külügyi futár. 900 napot töltött internálótáborban. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. Lajoséknak nem volt. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. azt mondták. eltűnt. G. és nem tudtuk azt sem. Egyszer találkoztam csak vele. a parancsnokunkat. akit közülünk internáltak.

hogy annyi konfliktusba kerültem. úgy kell elbánni vele. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. ahogy velem tették. este pedig úgy tért haza. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik. csak azért. tudtam. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. Ahogy felbukott. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. innen addig nem megy el. végül bekopogtam egy tolóablakon.) Másfél órát ültettek. amit végrehajtott. a pártőrség parancsnoka volt. mint egy hadifogoly: egyenruhában. 1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg. Rákosinak sem. vagy Kádár letartóztatására. – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására.– Rákosi. Az ellenség Krémer. majd a fegyelmi osztály egyik előadója. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. Révai. Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja.-ba. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. hogy engem rúgjon ki. A kisemberre nem lehet haragudni. hogy telefonáltak. Őt becsültem is. vagy Rajk. A papa csak annyit mondott: fiam. Nem volt harag – hogy te. később ÁVH központja – P. mert a hierarchia csúcsán állt. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. csúnya. Ikladi Lali közölte. Talán a hülye szláv vérem is hajtott. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. mi lesz már. a vízművektől ment nyugdíjba. Á. be sem mehettem a pártközpontba. hiába nem kínzott senkit. amíg ezt alá nem írja. de váll-lap nélkül. itt föllebbezés nincs. rekonstruáltuk. (Itt volt az AVO. hogy lemondok. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. Otthon is azt mondtam. aki kirúgása után nem kapott állást. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja. Nekem senki sem volt tekintély. Ezt is tudták! Aláírtam. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. Miután Rákosit leváltották. Egy kis türelmet! – mondták. egyetértek a leszerelésemmel. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával. menjek be az Andrássy út 60. hogy kapott egy feladatot. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. kirúgtál –. és le nem adja az igazolványát. írjam alá. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. és leadtam az igazolványomat. 1950-ben a legidősebb fiú. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. mi történt. ezért van kisiklott életút mögöttem. Ikladira nem haragudtam. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. mert az nem visszabeszélős.

de nem kaptam állást. Nagyjából három évet töltöttem lenn. mert nem akarom az életét tönkretenni. – Az volt a legnagyobb tragédia. A bennfenteseknek. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. mintha mindig vele lettem volna. Pali már Sinatelepen dolgozott. hogy úgy éreztem. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam. Gyuri. nem tehettem tönkre a karrierjét. ez olyan politikai döntés volt. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni.döntéssel. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. de senki sem reagált. hogy semmi értelme ennek. így én mondtam el neki. de nem kértem belőle. A Rajk-per. Katkics Ilivel. – Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban. és akkor mondtam meg neki. a KEB-nek. hogy rendben mennek a dolgok. aki nem tudott mit csinálni. hogy választok egy kis kertészlányt és . jutalomként járt a belépés. Miután kikiáltottak ellenségnek. Katkics Ili már Moszkvában tanult. azt felelte. 1947-ben. ha végez. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. vétség vagy mulasztás nem terhelt. mert azt mondta. de nem voltak abban a helyzetben. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú. Szóltam egy ismerősnek. mondhatni. mire ő felhívott. Megmondtam azt is. Levélben nem lehetett megírni. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. pedig semmi valós bűn. hogy elmennék traktorosnak is. – Hiába mondtuk. pedig csupán kivizsgálást kértem. hogy hol dolgozom. hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. magától értetődően együvé tartozunk. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. nem is udvaroltam neki. amit ő nem testálhat át másra. hogy ártatlan vagyok. hogy segítsenek. motorszerelő. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. nyilvánvaló volt. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban. hogy összeházasodunk. Három hónap után beláttam.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. annyira természetes volt minden. de a saját ügyem sem ingatott meg abban. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. Rákosinak. Géplakatos vagyok. ezért aztán jókora krízist éltem át. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. hogy szakítsunk. Azt hiszem. miért szakított vele Pali. s ott nevelési előadó lettem. mi történt.

Két emlékem van tőle. “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. hiába vagyok bármilyen jó tanuló. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával. Ezért sem tudom én azt mondani. és ők szólnak: apu. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. szakérettségit tettem. Negyven évvel azután. Szinte azonnal hívott is Pali. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében.. A feleségem. hogy kerestem. A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. és 1956-ban megint ellenség lettem. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. 65 éve ellenére feladta Pali is. A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. Katkics Ilonával. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett. A kezét sem nyújtotta értem. hogy mint volt ávóst elvisznek. mert nem vagyok árja. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek. összeköltöztek. a minisztériumban ávós lettem. Az ávónál rajkista voltam. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. – Szegények voltunk. Lehet. kitől kérdezhetjük. pedig ha nincs telefonja. és említi majd a papának. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. tanítónő nem lehetek. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette.megnősülök. és most újból ávósoznak. Már tudtam. – Másrészt mi nem is szakítottunk. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. hogy Icától elváltam. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. mert megmentették az életét. amivel új útjára indult a történet. hogy nevetségesnek tűnik. jártam a főiskolára. Nyár végén kerestem újból. ahonnan hívott. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem. és a menye vette fel a telefont. Ám abban a lakásban volt telefon. ezért helyes. Bekerültem a minisztériumba. . 1990-ben meghalt a felesége. és ezzel a gépészi pályám is véget ért. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali. Ez volt 1951 tavaszán. hogy azért lett 1945-ben párttag. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. a gyerekeim tisztelik Ilit. hogy ők nekem köszönhetik egymást. ha valamire nem emlékezett. tudta. mint akkor. gyere! Ili tagja a családunknak. Leléptem. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. ezután Icánál kereshetem. és hangjából úgy vettem ki. hogy Miljánovits Pált neve. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől. annak én legfeljebb a postása voltam. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. hisz újra kezdődött a történet. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. származása miatt kirúgták a pártőrségtől. Katkics Ili filmje megy. Szemérmesen elárulta. nem tehettem mást. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán. hisz én Ilit most is úgy szeretem.. mégis így van. és hozott magával. hogy megbántam vagy sem. És én úgy éreztem.

– Figyeltem. hogy a Bice-bóca. mint a kabátot. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. ő engedett ki bennünket. örül nekünk. és a filmjeimből bárki megtudhatja. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. minek akartam szentelni az életem. s nem számított. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. jól esik. – Ha nem kezdek róla írni. engem egy nyilas család rejtegetett. Nem lehet levetni. Tudom. – Mikor kezdődött. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. Ilona!? Nem tagadom. – Nagyon okos volt a feleségem. hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. hát normális. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám.Ekkor én már könyvelő voltam. – Nagy kerítő maga. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. Öntörvényem szerint voltam párttag. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. a pihenő . mint két huszonéves. – Egymásra csodálkoztunk. mit mondott Pali magának rólam. de nem tudom. – Megvisel a helyzet. s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. Gyerekeink gyanakvással. ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. – Mi sem! – felelik ők. sosem találkozunk! – mondom. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta. nem rossz-e nekik. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. A történelem együtt lélegzik. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem. hogy ő fog elmenni előbb. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. Bujkáltunk. Ili. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. Aztán ki így. Mintha érezte volna. ismeretlenül szerette Icát. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. ki úgy fogadott el minket. együtt nő az emberrel. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. ha átölel. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. soha nem hívom fel. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára.

és őt is – néz Icára. abbahagyhatja – mondta végül. Nemcsak úgy látott. Egy évre rá. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi. Ez volt a biztosítás. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. hogy feleségem volt. szívemben ez a szál nem szakadt el. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást. Nagyon szeretem őket is. hányta a vizet. mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. és keresztülnézett rajtam. Nem tudom. hanem én voltam az. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. én meg vele szemben. hanem az országgal! –. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. Jamrich Miska. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. akkor odalép és megkérdi. Sokszor eszembe jutott. Simon Jolán is tudta. felmentem Ilihez. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. Nem tudom. Függetlenül attól. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. Rákosi nem állt velem szóba. Nem kiabált segítségért. csak eltűnt. és arra ébredtünk. Biztos. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. s mi ketten láttuk el az őrzést. tudhatta. minél fogva ragadtam meg. amikor csak tehettem. Boda meg úszott vele. ha megmentette az életét. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. Az öreg jó úszó volt. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . nappal őrizni kellett a házat. a kormányőrség parancsnoka kísérte. segítettem összeolvasni. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. – Nem hihette. hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. mi lett volna az országgal – nem vele. Köpködött. én meg szidtam. de tudta. s egy szót sem szólt. de ott álltam előtte. mi van velem. hogy megismert. hogy ellenség vagyok. mi történt. velem nem kell szóba állni. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. Mivel biztosan felismert. Ha érdekelte volna a sorsom. ami abbamaradt. hogy gyerekeink születtek. sőt ha az öreg bement a vízbe. Értelmes ember volt. Talán 72 órája voltunk már talpon. meg sem köszönte. Addig úszott nyugodtan. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. Egyszer görcsöt kapott. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. amikor Ács Pista jött a tó felől. mint amikor megismertem. ha nem húzzuk ki. Néha annyira beúszott. mi lett volna. aztán lebukott a víz alá. Ezek után eljött Sinatelepre. mert nagyon ideges voltam. a testőre. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. meg velünk. Többet nem találkoztam vele. – Jól van már. és alig bírtuk behúzni a csónakba. látszott a kopasz feje.Rákosi őrzésére. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. mikor aludtunk. hogy egy ember az őrségből.

amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. “adj. amit féltettem is. – Hogy tudott visszamenni azok közé. gáncsot vet az életednek. mégis minden lélegzetével azon van. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. Ilyen volt az élet.és kormányőrségtől került 1975-ben. Egyikőnk sem világszép. öreg lettem én is. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. a hatvanas években. – Javasoltam. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. A feleségének. ő gyerekfilmeket rendez. Amikor találkoztunk. Lilinek. neki volt igaza – mondja Ica. Megindító. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. Az a Jamrich. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette. uramisten. És ahogy figyelem. A férjével volt. Szinte érhetetlen a számomra. akik megvádolták. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. mondtam. megvolt a magam élete. de mindjárt!”-alkat. hogy a köhögése sem zavar. nem futottak el. mivel nem tudtam. Semmi. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. de Háncs udvariasan félreállt. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. el kellett tőle válnia. Nem is tudom. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is. a párt. csak egy időre szól ez a kinevezés. hogy miért váltak el. hogy öreg lett ő is. ekkor is ölelgetett. Huszonhat évig éltem egyedül. István Szakasits titkára volt. akárcsak Sinatelepen. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. de azt mondta. függetlenül attól. Gazság. a parancsnok megölelt. jogi felelősség őket nem terhelték. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. – 1955-ben a Körúton. ha a férjed a párt ellensége lett volna. aki letépte a . hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. mennyi puhaság. És amikor István kiszabadult Recskről. megindító. hogy élni tudjon. bűnök. – Jó barátaink voltak Dobosék. újraházasodtak. még a férjével élt. hogy ki kell rúgni. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. Elrontottam. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. aki elvette tőlem az igazolványomat. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. és Jamrich Miska. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. aki Recsket is megjárta. első munkahelyéről. csak túlságosan aggódik értem. Ő nem szól semmiért. Aztán már csak a tévében láttam. Ilyen felszabadult még sosem voltam. Pedig türelmetlen vagyok. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. csináljon az életünkről filmet. ha úgy tetszik.– Az az igazság. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem.

s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. Elmondta. Szalai Andrástól kért engedélyt. hogy kinyírták. Farkas Mihály dühöngött. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. hogy amikor Moszkvából itthon járt. Moravetz László. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. hogy részvétet nyilvánítsak. miért jöttél fel. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának. de én inkább megírtam levélben. újabb egy év. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. csak az öccsével beszéltem. Néhány nap múlva – sosem felejtem. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. hogy hívjam Palit. – A kor a felelős. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. De oly tehetséges volt. mocskos senkit. közöttük a helyem. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. nézd már.váll-lapom. és a Lignimpex előtt ott állt ő. Oda mentünk át a Parlamentből. és már vezérőrnagy. s a nézők elsöpörték a kordont. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. Szeretem – idézi akkori önmagát. de nem volt otthon. Akkor én. hogy levelezhessen Palival. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. akit kinyírt. hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. A Lignimpexhez tért be. talán meg is ölöm. Személyes bosszú nem volt köztünk. Szereted. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. amit mondani akartam. Az utóda Kopácsi Sándor lett. Még állást sem adtak neki. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek. okvetlenül hívjam. ott volt faátvevő. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. Na. szemben Péter Gáborral. Feljöhet-e. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. Amikor átmentünk a Parlamentbe. ő pecsételte meg a sorsomat. Pontosan ismerem a sorsát. hogy hová tart. négyre végzünk. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. Telefonáltam. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. Végül rendőr tizedes lett. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. Csakhogy a pártapparátus kedvence. azt mondták. mert ő tett fekete listára. Mondtam neki. te kis sutyerák? – kérdi most . mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. Gyuri biztatott. ez a Moravetz. Szóltam Ács Pistának. hogy valamiben tévedett. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. már csupán kíváncsiságból mentem utána. ám 1951-ben. a nyugati katonai attasék mosolyogtak. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. kérdezte. Ilona? – kérdezte Szalai.

nem élem meg az év végét. és Panni elsírta magát. és a lánya. Ő már járt itt. Palitól. Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. – mondja Pali hozzám fordulva. (Úristen. – Pali. tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. Egy év után jobb az állapotom. – Épp egy éve. Azt hittem. hogy idejön. – Ő hozott vissza a túlpart széléről. ismeri még a mai olvasó a pacák. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. mióta te vagy!” (1991) .már ő. úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica.

a felesége. róla ne készüljön fénykép. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. Munkájának “korrektora” hű társa. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. hogy vöröskatona volt. ezért vettem fel a nevét. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. csak most említi. azt meg.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. mára betöltötte a 88 esztendőt. Jelenléte ellen sem betegtárs. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is. ő tanácsolta. Shakepeareről. Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság. Házában Dantéről. Goetheről több szó esett. mint a karja. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. A környezetének csak Sibi. ha sosem lett volna szép. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. mert szereti magát szapulni. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. – Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk. De igazából titkos költő. hogy Tempefői álnéven író. századi latin könyv fordításával járult hozzá. Telekinél doktorált. hogy tanuljanak angolul. utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. Lili néni. pedig lelke akkor is széppé tenné. Pontosabban: aludt a mellére borulva. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. lettem Perleberg. A kórházban hallottam. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. mint a pénzről. sem orvos szót nem emelt. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. Szeret a rövidebb sorba állni. Amikor hazajött. újságíró. Elvált anyámmal velük éltünk. a tájékozott azt is tudja. amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. a jól szituált . Igaz. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat. Különös ismertetőjele: Lili. akkor a pörről beszélt.

mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. mert nem szeret szerepelni. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. Ha ez így megíródhatna. A férjemnek akkor járt le a büntetése. s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. Rendkívül liberális körben éltem. miért nem hozza fel az asszonykát. Nekem nyitottnak tűnik. Á. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. tehetsége. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben. Aztán visszahívtak tanítani. A . de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. Érzékenységüket Ótyus humora. Barátra egyre sem utal. gyerekkórházban kaptam állást. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette. Nem istenkáromlás mondatja velem. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. Én nem mehettem tanfolyamra. talán bekerülhetnék abba a füzetbe. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. Czettler Jenőt. s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. Kuncz Ödönt említi. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig. nem tévedtek.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. Titokban örülnek készülő írásomnak. földön dolgozni. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács. és Lili sosem tűnő bája óvja. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet.). Legnagyobb veszteségem. hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre. hátha segít. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. Mindig volt miről beszélni. Mentünk a művezetőhöz. hogy áthelyezett. Azzal fogadott. és lejött értem. mint másokkal. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről. a kitelepítésben ismertem meg. A háziak mondták. És az a két rabbi. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. de a főápolónő azt mondta. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. hogy őt nem is említem. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. Fellner Frigyest. az élet kegyelme. – Szerettem gyapotot szedni. és már első. és nagyon boldog voltam. Végig nevettem az életem. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár. hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. ha már gyereket nem adott. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete.

mert abban az időben az országtól távol élt. mint te? Szegény ember voltam.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. Azt nem tudom. ha az embert nímandok megkötözik. ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. hogy reakciós álláspontot képvisel. Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie. sz. Ő sugallta. de azt hiszem. felelte. mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. velünk miért olyan jó az Isten. Nem értem. mire Gerő fel akart ugrani. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. Akkor a “p. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. s mindent eltűrnie. A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. Dobi azt mondta: ritkítják őket. ha halálra ítélik. ő. fölmentik. taktikája? – Kívülről néztem a történteket. de Rákosi visszatartotta. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte. különösen. én nem utálom jobban ezeket. Első fokon három. hogy elviteti. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. Jól látták egymást. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja. és a bűntelen holtaknak biztos jó. . hogy akarjak megmaradni. amíg engedték. kegyelmet fog kapni. Gerő őt is megfenyegette. Nem jó. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. írtam egy kisregényt is. az antiszemitizmus ellen. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni. – Van a túlélésnek technikája. – Kőművesek voltak ott és kurvák. hogyan lehet újjal. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). – A rossz és a jó dualizmusban van. másodfokon öt év lett az ítélete. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. amit képviseltem. hanem tovább kell haladni. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. mindent nem is tudok felfogni.” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. SPA azzal vigasztalta. csodálatos emberek! Ha idegen jött. “külön szoba” járt vele. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe. mert az idő is halad. Amint engedték hímeztem. Cellája ablaka ki volt törve.

becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. honnan jött. október 23-án kórházba utalták műtétre. 1956. netán a kivégzést. aki felajánlotta a cukoradagját.. odajött. Egyszer úgy éreztem. Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal.és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. hanem Esterházy herceg is. Jelmondatom: sem panaszkodni. Az volt életem jó cselekedete. sem dicsekedni. és közölte: tudjuk. Ez nem csoda? – kérdem már én is. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. amíg meg nem tanulta. szükségtelen lett volna a műtét. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. Már a második helyen ráleltem. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas. – Mindig ott volt a haza.. három bestiális dolog: Trianon. ahol ő volt. mondtam. Amikor Az ember tragédiáját meséltem. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt. és a nevén akarták szólítani. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt). és nem betegre van szükség. hisz itt most ápolónőre. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort. mire kitaláltuk. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén. sem megerőltető. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. hogy tőlünk mit vettek el. Ezekhez képest nem érdekes. Csak azt ne. hogy ezt az embert is megérintette a költészet. – Meséltél. irtása és a kitelepítés. . pedig még nincs vége. a külföldi lapok szemlézője. a zsidók üldözése. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni. Volt.elbújtattak. – És a börtön. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak. Volt közöttünk egy irigy. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént. rém kellemetlen fráter. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. Később kiderült. nem látta a közönségét. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez. – Felpillantok a jegyzetből. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök. mint Homérosz? – Ő vak volt. este vissza. Egyszer ótyus nem állt ki. Három sebe van az életemnek. és amikor este ránk zárták az ajtót. Lili néni fityulát öltött. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. kiváló dolgozó. Igaz. ha hepiend lesz. mint én a történet születése pillanatában. Amikor kezdtek érkezni a sebesültek. Hazajártam a Markóhoz. mesélj.

– Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám. Inkább az ember érdekelt. Börtönportréit a “sem panaszkodni. Úgy jártam az állami hivatallal. tehetség volt. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. kirekeszteni pedig. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni. kis színesek Ausztriából. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. Be kellett mennem a szerkesztőségbe. A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. amit nem tudunk. mint aki gazdag nőt vesz feleségül. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól. A sok felhívásból csak azt hallom ki. – legyint egyet. A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. . Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. mint az édesanyja volt. és kiderül. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. hogy nem gazdag. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. Németországból. hogy az írásra adjam a fejem. – Szapucsek! – mutat rá Lili néni. hogy támogassuk ezt. kevésbé egy híres oszlop. Úti jegyzetek. Lili néni kivárta a szünetet. Amerikából. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni.– Élmény. ma is ott hever. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. – Természetesen örülök a fordulatnak. hogy összeírom a hajléktalanokat. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak.. de nem azért. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. Nevetve meséli. Vannak kéziratai. amelyeket csak a párja olvasott. Politizálással kezdtük.. – Lusta voltam arra. Az írás mulatságos passzió. a Szentföldről. támogassuk azt. – Ezt mondja az. az nem találja meg soha. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot. politizálással végezzük. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. hogy Messiásként fogadnak. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót. Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. Dacból írtam. biztos mennénk. Dr.

amit én úgy értek: maradjunk még együtt. hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni. annál rigolyásabb az ember. Kénytelen vagyok rákérdezni. hogy ennyit fárasztottuk. fárasztottunk! – felelik. – Van. meddig maradhatok? – Elnézést. mikor szoktak vacsorázni. (1990) . Kérdem hát. minél idősebb.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom.

Kecskemétről jelentették. 1966-os könyvében azt írta. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”. mindkettő potenciális ellenség. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. Állítólag ekkor Farkas Mihály. mint a fonalat a matringból. hogy kémgyanúba keveredett. ki megy . “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. annak idején annyira meg volt rémülve. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. akit ismertem. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. mivel telnek a napjai. De ő nem mesélős fajta.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj. hogy véget vet a szerelemnek. három nappal a tábornoki per fővádlottja. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával. ne csináljanak ebből ügyet. aki állítólag Nógrádit mentette. de folytatta. hogy barátjával. hogy az ifjú hölgy. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. Strasser szobrát. mert a gépezet már elindult. Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. sőt rúgott is rajta. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. mit csinál most. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. pedig többször megkérdeztem. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket. hanem azért. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot. aki indul ezeken a versenyeken. Ezért vagy másért. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. de válaszol. abból többnyire gombolyag lett. Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. Hat évet töltött börtönben. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. Rákosi patáliát csapott. hogy a haditanács ülésére megy). Sólyom László letartóztatása előtt. Nógrádi megúszta annyival. Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. hogy leváltják. és erre büszke. hogy megállapítsuk. Mária az egyik. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. s a testvérét és édesanyját is becsukták. Nógrádi megígérte. példát kellett statuálni. azaz 1950. Farkas Mihály. Már világos. s ha szükséges. Ha egy szálat megfogtak. kihez jár. hogy Nógrádi fecsegett előtte. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon. Általában egy-két mondattal. hogy Mária megcsinálta a férje. a szovjet nagykövethez. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. “Mackó bácsi”-nak az ügye. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. Az ÁVH kiderítette.

Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony. hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit. született Potoczki Máriát. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. ünnepnap. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. s külön perben elítélték a férjét is. s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. Kiderült. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. május 9. Kálmánra a figyelmem. 1956 után rövid ideig kegyvesztett. de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. a halált.” A történet. hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. Ám annak ellenére. Utána a nőt őrizetbe kell venni. Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. szerelmi. ha akarták. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. ha akarták. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné. s azóta kutatok az asszony után. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam. S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. A . – Fogalmam sem volt. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. nem lett miniszterhelyettes. Kálmánról (Népszabadság. hogy tőle is halljam. . Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). aki talán Ausztriában él. Nógrádi. de Lendvai Páltól. nemhogy a történetéről. nem valószínű hát. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. Ennek is szerepe lehetett abban. Kálmán akkor repatriált Amerikából.). Mata Hari-ügy. Kerestem reggel. Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van. mi történt. Lendvainál végre a nyomára bukkantam. hisz az új asszonynevét nem ismertem. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. négy éve én írtam Mária bátyjáról. ki ő. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. Farkas Mihálynak. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. Azt válaszolták. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. aki ezredes volt. este. s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta. 1962-ben rehabilitálták. hétköznap. délben. Hogy még cifrább legyen az ügy. csak névrokonok. 1992. s annak a lakója most 87 éves korában is. A beszélgetés elején elejtette. Megtudtam.hozzá. és kivel miről beszélnek telefonon. hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára.

s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. meg több kommunistával. Azt mondja. – Házasság? az ellenséges . Miskolcon lett főorvos. s elszegődött egy textilgyárba. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. Ott is hagyta a lapot. Még kislány volt. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. amikor sikerült bérlőt találniuk. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. Kálmán a fronton volt. ahová begyűjtötte őket. mint a gazdálkodás. S ott tanulta meg a franciát. s Markos Györggyel. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. felkerültek Pestre. de a háború és a birtok megakadályozta. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. Ebben az időszakban született Mária. s az sem véletlen. Mária 26. Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. ha külsőleg fegyelmezi magát. hogy az a félreeső szoba. Mária úgy képzelte. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. akkor belül teljes szabadságban élhet. hogy művelt. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. A bátyja. ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. hogy végezzen is. Nem véletlen tehát. Barbusse –. Nógrádi Máriát kérte meg. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. majd katonatisztként műegyetemista lett. a volt partizán Nógrádi Sándor. segítsen a pesti fogadásuknál. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. a németet és az angolt. akiket Mária kedvelt. az internátus jó előiskola volt a börtönre. s imponált a műveltsége. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt. minden mozdíthatót eladott. hogy újságíró lesz. s aki a helyére került. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. s kiderült róla. de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. Ott tanulta meg. Nógrádi felesége pedig beteg volt.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt.

ha az első pár napot kibírja. hogy azt hívja fel. s micsoda disznóság. – Jó kondícióm volt. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet. hogy jugoszláv. Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival. májusban. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. mert eltört a fogsora. hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. Mária édesanyját azért tartóztatták le. Júlia megemlítette. Ez a konok lány nem vallott. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. Nógrádi azt mondta neki. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról. 1990. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. ők is jobban átvészelik. “Mikor erre sem vallotta be.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. Arra gondolt. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották. szerinte azért. a másikban. hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. hisz tőle tudta. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. de Mária azt mondta. feleltem. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni. a harmadikban. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. Végül csak egy telefonszámot kapott. ahogyan őt. S Mária két hét múlva kiszabadult. hogy mindkét gyermekét kivégezték. ha . hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. édesapjuk hat évvel korábban. és Rajk László özvegye. hogy együtt ült Máriával. Eszerint Máriát talpalták. meglepődött. Legalább elmondja neki. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. igaz csak monogrammal. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. hogy angol—amerikai kém vagyok. (1973ban halt meg. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták.” Amikor Péter Gábor kihallgatta.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem. hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. hogy fönntartja-e a vallomását. a megfélemlítésnek. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. arra nem. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon.). hogy talán vele zsarolhatták. előbb szétnéz odakinn. hogy Pesten csináltasson újat. tudom-e. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. nyert ügyük van. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. s Miskolcról feljött a lányához. ha eltűnik. elkeserítettem szegény ávéhásokat. Magvető. a szemébe világítottak. aki aggódott érte. Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja. Mária barátja. éjszaka nem hagyták aludni. következett a gumibot a nemi szervbe. ha Nógrádit nem viszi bele. Mária ösztönösen érezte. hogy francia. hogy jóformán senki se tudja. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban. az általános rettegésnek. Máriát kerek hat év után. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt.

így volt rabtársával. De nem tudta magát igazolni. nem. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. hogy elment bejelentkezni. amikor a Petőfi Kör éledezett. – Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. hogy féljek. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. Két viszontagságos évet megspóroltam. ezt utólag is így rekonstruáltuk. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel.mégsem igazodna el. Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. Akkor kerültem ki. más lenne a helyzet. november 10-én vele hagyta el az országot. ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. hogy 1956-ban engedtek ki. Szerencsém. milyen jó állapotban vagyok. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. a saját fejemmel. miért érdemes áldozatot hozni. Nem tartozom senkinek számadással. Rádöbbent. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember. hogy könnyedén leváljon a pártról. Az első dolga volt. 1957-ben . – Skizofrén dolog ez – mondja –. Mária 1962-ben megözvegyült. Kinek adatik meg. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. mit jelentett idekinn lenni. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. de közel tíz éve már ő is halott. ha aktív lenne. Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. és Bécsben összeházasodtak. jogosítványt sőt útlevelet is. Ha Christian élne. hogy cserbenhagyott volna. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. Mindenki csodálkozott. a párt fejével gondolkodtam. 1956. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. amikor kiszabadultam. nem volt semmiféle papírja. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. A morális mércét önmagában kell felépítenie. mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. – Van magában valami indulat bárki ellen. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. el vagyok veszve. az előbb szabadultakon is látszott. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. magának kell eldöntenie. hogy mi a fontos az életben. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. mindent eltüntettek. mert ha félek. személyi igazolványt. – Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. párja volt.

akár esik. kettőtől az élet. nem lehet tudni. most inkább magammal kellene törődnöm. aki Mária munkatársa. 1968 után Nógrádi már beteg volt. mindennap leevez 12 kilométert. Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. hogy beteg vagyok. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket. Príma halála volt. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott . Nógrádit hazahívták Pekingből. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. Írtam Lottinak. Nógrádi töprengett egy ideig. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag. Polonyi Péter szerint. Kiderült. segítséget kértem azoktól. – Él még? – Értesítették. és másnap nem ébredt fel. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre. s Nógrádi beosztottja volt. ha mellette vagyok. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. Mária Miskolcról. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. Az idén vette hozzá a portugált. De rákom volt. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. Azt hittem. elkezdi a szárazevezést. Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. én nem szeretném az olyan kommunizmust. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki. halálában szerinte ez is közrejátszott. S nemcsak az evezésben konzekvens. műtöttek. velem is mi lesz. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához.Pekingbe küldték nagykövetnek. s megválasztották a KEB elnökének. tudta hogy ment ez. A hat fokos Dunába is beugrik. főképp a menyét. Ennek. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek.) Mária. agyvérzésében. fürdéssel együtt négy óra. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. Jándy börtöntársa. Ha lehet. Ráadásul jó evezős partner is volt. evezés után. s Christian azt mondta. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. majd annyit mondott: nézzék. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte. Ez csónakmosással. a csomagját neki kellett cipelnie. – Nem tett szemrehányást. ifjú Jándy Géza is. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével. Ahogy vége a szezonnak. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. Lottit szerette. ezeken a nyelveken sem adnák el. Két társától a halál választotta el. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. 1960-ban véget ért a száműzetés. öltözködéssel.annak utána néztem még. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. itt vége a történetnek. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. akár fúj.

május 12-i dátum áll. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. s nyomozni kezd apja fent említett levele után. ez a bűncselekmény akkor is elévült. hogy védje meg Editet. Rákosi magához rendelte. hogy el akar válni. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik. hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. hogy szakítanak.) Talán jobb is. hogy nem mondanom el neki. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. nem írhatta azt. s mégsem ugyanaz. Az is felvetődik. hogy tisztára mossa a várost. Végül Vas megígérte. és a fejére olvasta. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe. s Komlóra száműzték. Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. a krónikás “jogsértése” viszont friss. ami Nógrádival. időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. kémnőként említi. (1996) . hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. s közben eszembe jut. amiben Máriát. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. a szerelmét kizárólag csak Persze. Írom. Végül is megmentette őt.Nógrádi Sándor levél. ha Editet nem tartóztatják le. – Ugyanaz a történet. szinte könyörgött Rákosinak. hogy kém. – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. hogy Mária már elutazott. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –. írom a csúnya történetet. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását. Így is felfogható a történet. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg.

Lehet. végigszaladta az utat az éthordóval. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta. és nem tudja ellátni anyámat. A szerves . de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. mindig hozzá mentem. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. Ahol a Vidi-ér kiöntött. hogy még dolga van. hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. Felutazik majd Debrecenből. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. a maga főzte ebéddel. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. mindenképp kitörök. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. hogy hagyhattam cserben. hogy el ne késsen a kórházból. Miért nem mondtam neki. Csak azért rettegett. Negyven elmúlt. őt látogattam. s ezzel eldőlt a sorsa. Szóra kellett volna fogni. meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte. mégis úgy emlékezett rá. hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk. Mindenki a beteget leste. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. kimenteni a hallgatásból! Istenem. hogy fáradt. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. Halkan. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia.Fekete akác 1990. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. mint jó nevelőjére. mert nem hitte el. hogy ő nem lesz paraszt.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. ki törődött az egészségessel? Miért. szobrászkodik. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. május 17-én. mert kényelmesebb volt. Futni tudott érte. Hiába tanult jól. állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. hogy elmúlt hetven. ő oktatta a szakmát a társainak.” Az első háború alatt az édesanyja. – Eltökéltem. dolgozgat a kertben. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. Őt is szigorra nevelte. farigcsál. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. Zsibbadt tőle az agyam. adja inasnak. Hittem. Ősz táján kimentünk. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból. csak hagytam hallgatni. hogy buzgott benne a közlési vágy. hogy az én családom eleget ehessen. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. és másnap fújni kezdtem nélküle.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. én meg belenyugodtam. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát.

és elmentem abból a malomból. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten. Ha látnád. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. aki azt mondta. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat. – Nem Brazíliából. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. Nem a sógorom az. Nekem ugrott. ki az a J. A tulajdonos kimentett. Édesanyám férje. a biológiát persze nem neki találták ki. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem. Csöng a telefon. Isten áldjon! 1974-ben. anyám életben tartója. Nem az édesapám akasztotta fel magát. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is. hogy kikértem a könyvem. de a csendőrök megfenyegettek. mert nem szerettem dolgozni. hogy megüt. hanem Debrecenből.kémiát. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. Várom Éva húgomék telefonját. Jutka. vagy egyszerűen elmentem.-né. és indulunk Debrecenbe. Apám felakasztotta magát. “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem. Felkapom. Az egyik legcsodálatosabb ember.” Csöng a telefon. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J. Árpád. Azt mondtam. ez nem így van. s nem tudom. Debrecenben. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. ki vagyok? – Tudom.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. megmondtam neki. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt. Minden érdekelte. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe. . mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. – Mondd. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert. csak szó nélkül otthagyott. de az akaraterő vitte. Rajtam annyi múlott. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. Baselből. Reggel elővettek engem is a csendőrök. hanem az igazi. Bárki volt. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. akit ismertem. félt. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. Ilyen a természetem. és nem így lesz. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre.

Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére. hogy hanyatt esett. én nem követtem el semmit! – Na. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. és mindjárt a nevemen szólítottak. mi történt. Elmentek. hogy ennek nem lesz jó vége. értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. de nagyon fenyegetően –. szülőért. de semmit sem sikerült fognia. Apában gyilkos indulatok éltek. Végül az almolnár elvállalta. – Nem csodálatos? Mondd. amikor vadászok érkeztek szánkóval. és az elkísért. neki semmi köze ahhoz. hogy a . Jöttek is a csendőrök. Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem. nem tudtak dolgozni. – És édesanyád? – Remélem él. de tudtam. nem meghalni. A felettese adott egy rendőrt mellém. és arra egy hosszú spárgát kötött.– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. Előtte elmentem a rendőrségre. mégis azt mondták. – Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. és én mindjárt azzal kezdtem. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. társért. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. hogy ez volt a gyógyszerész. utólag. hogy ő volt. és úgy meglöktem. Csak később tudtam meg. ahol egy kedves szomszédunk volt. A malom el volt zárva a külvilágtól. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel. jó – mondta csendőr. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját. – szóltak bele az emberek –. A másikért – párért. a molnárok etették őket. gyerekért – inkább élni kell. jelentkezzem én is. és elmondtam neki. A csendőr írógépet vett elő.

Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. Na. A mozi is a malmoséké volt. hogy valami büntetést ne szabjunk ki. Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket. egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának. nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. Sógorom. Öt pengőre büntetem magukat. Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. már nyújtotta is a két páholyjegyet. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). Aki megszülte. mégis félórán át vádolta magát a telefonban. és én bementem a mellékajtón. benne visít a rossz kuplungcsapágy. de itt kellene lenned. hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). pedig Éva “csak” apa lánya. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom.. de Schmidték bérelték. bekapcsolom a rádiót. aki. és nem volt kitéve az ár. Akkor is mentem volna. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt. ha megölnek akkor is. – Se a gyerekek. hogy mennyi vadat megmentettünk. aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. de egy napig leszünk. Két hete sincs. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. tompa a fejem: benne robog a kocsi. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. – Azonnal indulunk. mert enni adtunk nekik. Azt mondom: “húgom”. hogy nem adott többet annak az asszonynak. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány.gyógyszerész rám fogta a puskát. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. nádpálcával verte meg az asszonyokat. Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. ha valami más zakatolna a fejemben. ha a tulajdonosné meglátott. – Azt azért nem tudjuk elkerülni.. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el. Én megvárlak. ha a csendőrséget meg is úsztam. ezüst . A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra. Indulunk. az első házasságából való három gyerek közül az az egy. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. a legkisebbet maga mellől. ami a kezembe akad. azzal verem agyon őket.

Tessék csendesebben viselkedni. Megválasztották. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. jó. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. figyelmeztette: – Nem doktor. hogy bevigyem. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . hogy neki nagyságos cím jár. téged is elintézlek! – üvöltött Gál. mindenkit letegezett. Ha valaki úgy szólította. – Te. hogy doktor úr. Balázs. Na. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. de a rendőr nem engedelmeskedett. hogy miért? – Vidd be. nem elégedett meg a tekintetessel sem.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. jön Balázs: – Tónikám. Gál pedig rendőrért kiáltott. Mondtam Balázsnak. képviselő úr. mehetünk? – Rám mered. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. – Ha nem viszed be. mi vagyok. ismeri ő Gál Miskát! – Na. ez meg akar veretni engem! – Á. Balázs. hogy ki vagyok. mivel rám akart vágni. és kivertem a kezéből a botját. mert botrány. pedig mindenkit lekezelt. a tulajdonos fiának: – Te. amit csinálnak. milyen. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. kivel beszélsz!? – Dehogynem. összevágta a bokáját és megkérdezte. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod. nem vehettem tréfának. a vállán puska: – Kész vagytok. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. mert megfogtam a grabancát. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna. A malomból ismerős volt a rendőr. hanem főorvos úr! Büszke volt. és amikor azt mondta neki Gál. hogy rám emelte a botot! – Jó. hogy azonnal vigyen be. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett.

fiam! Féltem tőled. mert akkor elkapja a páni készülődés. ahol idegen főmolnár van. és úgy csinált. mintha nem ismerne. milyen idők járnak. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. Miért nem írtam meg. Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget. Az édesanyja is könyörgött. Rimánkodott aztán. meg városi képviselő vagy. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak. és annyi mindent vásároltat apával. Benne vagy a szakszervezetben.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. végül családostól elmentünk vele. Fogalmam sincs. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. és meglátod. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. mert fél átvenni egy olyan malmot. Neki megmondták. mindenki menekült. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. – Rubin úr. ki vagyok. Mondogattam. Így inkább a váratlan érkezés. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között. és anyám szólt: vigyázzak. Pedig lobbanékony volt. és a korral egyre érzékenyebb lett. amit mástól nem is tűrt volna el. s lám. edd meg azt a két falatot. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat. megerősödsz!”). a malomtulajdonos kapott a rokonától. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. Észre sem vettem. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. hogy menjek el vele Mándokra. Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. Mándokon is egymást érték a vonatok. hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. amennyit nem másfél nap. másodszor mint kiváló feltalálót. Kifordította magából. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. hogy édesanyámnak rákja van. ő pedig nem emlékeztetett rá. hogy őszinte legyek. De látom én. nem vagy te rossz ember. kinn a konyhában meg keverte a lábasban. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. Érzékeny volt. kicsim. Már közeledett a front. de másfél hét alatt sem lehet megenni. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. azt megismertem. Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. mint szokott.” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. amit nem is látott a könnyeitől. feledni. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. mit mondtam.

tízéves létére velem gyalogolt. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra. De még mennyire jó volt: lovat is vettem. felkerekedtek a bőrklinikára. de keresek egy alkalmas embert. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. Bár többet hozott a szóda. s anyám kétségbeesésében. hogy már alig tudta emelni a kezét. és letettek Sátoraljaújhelyen. jó-e az üzem. minek nekem szódavízüzem. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik. Rubin úr? – Sose felejtse. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. onnan indultunk haza. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek. hogy elmentem vele. a feleségem félt. A kislány a hátamon volt. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is. mi meg karácsonykor. Ez a doktor az én tanítónő . mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. Rögtön nekiestek. hová menjenek. vagy nem küldte el a francba. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. hogy mondaná már meg. de abból időközben főfőorvos lett. hogy kell szétszedni. mi lesz velünk. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. amit mondok: este víz. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. mint a mesterségem. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek. A hitközség lesz a gondnok. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. Inkább vitamindús ételeket adjon neki.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota. mennyiért adja. és megmutatta. mert hordani kellett a szódát. hogy rákja van. hogy megtanultam-e a mesterséget. Százhúsz forint volt a taxi is. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. az ő szervezete ezt már nem bírna el. azt azért nem akartam otthagyni. aki a mellét műtötte. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. Rám hagyta a házát is. Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. hogy majd később megmondja. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. Tamás meg. Addig beszélt.– Már elmentek. tölteni a szódavizes üvegeket. A sugarazás amúgy se segítene. Csodálom. sok céklát. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”. mint annak idején a bolondos Gál Miskát.

hogy jól választottam. fiam. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. hogy majd meghal! Nem látta. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok. ki van itt? A nagyszobában az asztal. mint a sakál. meg ne mondja.. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. – Tudod. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. csak a szünetekben voltam otthon. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni. – Neki aztán annyit köszönhetsz. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. és ő már az onkológiára küldte. Sem Debrecen. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. Megöleljük egymást. aztán kihúzták a csövet. Anti meghal. hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre.. hogy azt. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. mi a baj. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta. belebotlottak. és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. Apa hiába hebegte. körültöltötték osztályozott lencsével. – Ő nálam is szerencsétlenebb. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. hogy recidíva. – Nem mondta. Beörlő-főmolnár. mit vele. bár élete másra is taníthatta volna. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. és ő felhívta a keresett főorvost. hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban. ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. nekem a végzés után mellette a helyem. kicsim. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. nem értelmiségi. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben. de vele. sem a szigorú anya nem nyomasztott.) Dicsekedhetnék. nekem férfi nem kell. s nem a szüleitől. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. akikkel együtt élt. Tisztességes volt. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . hogy a fürdőszobából folyik a vér. és adjon sok céklát anyámnak. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. – Csakhogy nem ügyvéd. hozzámenjen-e apához. de szerettem volna szabadon dönteni. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. ám a vallomás így is kerek volt. hogy legalább a titok fala ledőlt. hogy együtt sírhatnak.

hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel. – Nem fogok sírni. rozsunkat. ha egyszer rámérte őket a sors. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. meglátjuk. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe. a fekélytől. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. s benézett az ágy alá. hamarosan meghal. nyomban biztos lett benne. rákja van. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán. hogy neki biztos. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. plusz a pajzsmirigydaganat. Megtudtam. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. a világtól. mindig arról beszélt. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. kisfiam. a ráktól. Élete végén futamodott meg először. Hányszor hallottam: – Antikám.húgom. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. ott a két gyerek. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. Szóval Éva nem . Szóval édesanyám végigrettegte az életét. kicsim. Amíg nem volt daganata. Megígértem Évának. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. hogy tényleg van. Félt az ekcémától. a németektől. Kilencéves voltam. az oroszoktól. az influenzától. közben ő meg lehajolt. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem. pedig vállalta mindet. mint a gyilkosság. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. A tiszt végül lekászálódott a lóról. nincs-e ott valaki. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. becsuktad az ajtót? – Be. az édesapja. a rossz emberektől. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. Amikor aztán kiderült. anyámnak hirtelen eszébe jutott minden. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. – Ne sírj. mint a csaták. – Kicsi fiam. Nem is tudom már. de egy alkalommal meglesték mosdás közben.

akik szándékai szépek és jók. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. elkérezkednek a tanításból. aki egy órát se küzdött. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. túl önfejű. orvos Pesten is akad. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. azóta nem volt nálunk. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. ráparancsolunk. benne volt az emberekben. a feleségének rőfös üzlete. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. hogy pártiskolára voltam delegálva. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. Mi pedig majd visszük anyámat. ha nem nyugszom. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. addig én uraskodtam. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat. és mindig mondta. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt. csak azért léptek be. Mentem jobbra. dolgozott életében. hogy dolgozni sem engednek. Pesten mondták aztán. Ez nem lett volna tragédia. hogy ebből majd hasznuk lesz. és kilencre bejönnek a temetést intézni. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. ha nem kezdenek hajszát ellenem. de figyelmeztettek. hogy nem akartam Böszörményben maradni. kocsist tart. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. Ha másként nem megy. kapitalista hajlamú. Lejött egy bizottság. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. hogy távozzak. kobaltágyú. . még az országos választmányba is bekerültem. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben. de viszolyogtam tőle. Anyánknak viszont kórház. És megszavazták! Megmondta az almolnár. a szegény emberek gyerekeit. Most nincs mód mérlegelni. az almolnárom kommunista lett. balra. Úgy látszik. túl becsületes volt hozzá. lépjek be én is. Gábort az osztálykirándulásra. mégsem kapott földet. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. Bencét az iskolába. és átadta az elnöki tisztséget. Dinok Emil. és megállapította: három ember gyűlöl. 1919-ben azzal az ígérettel. hogy fészkéből kimozdítsuk. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert. Valdman felállt. Szibériába kerülök. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. hogy változzon valami. akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. engem meg felszólítottak. mit lehet tenni. harácsoló természetű. hogy van vagy nincs kedve jönni. A szociáldemokraták közé álltam.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. a szocializmus építésében kizárt. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. Dinok keze alatt minden züllött.

mindketten eljöttek hozzám. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. Amikor kérdeztem. Tudom. Delaja. hol volt. azt csinálja. Vele nem találkoztam. hogy nem vagyunk megőrülve. még meleg volt! Szólítottam. a te születésed. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte. kinyíratja. a fejadag mindig járt. Végül a pártból is kizárták. Amikor találkoztam vele. Elmesélte aztán. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. hogy ki sem húzhatja a lábát. de a pártban aztán is tevékenykedett. most is él. A főmolnár örökké félt. Engem mindig hívott. majdnem sírtak. Aztán kisebb helyre került.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé. Én vágtam le. és rajtafogták. meg kell szavazni. csütörtökön a válás. Kérdezték a rendőrségen. Kéri. hiszen az ABC itt van a ház tövében.az emberek is haragudtak rá. – Anyám megáll. “Majd megtudod. Deleja hat napot ült lopásért. Felállt: – Emberek. Nem érezte jól magát. mint én? A válás. Erre Dinok kijelentette. a betegségek. ami szép kedden történt velem. meg tudják menteni. az első. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. takarmánykeverő lett.. most apa halála. Kovácsról azt mondta Papházi. csak a párt nyomta őket. Mindegyik vezető lett. – Ha vérrel csinálja. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. Kovács Gábor szavazott ellenem. de utálom! Ha az nincs. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. szájtól-szájba lélegeztettem. Nem tudott az emberekkel bánni. mégis kinn lógnak az idegei. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. Amint ketten maradunk. akik lenézték a káderbírókat. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta. szívmasszázst csináltam. felszámolta az üzemét. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. Jó ember volt. hogy menjek már be hozzá. kisfiam. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. Így hajtotta végre az utasításokat. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem. mert nem bírja. és csak háromnegyed óra múlva jött meg. hogy Dinok ezt csinálja. a többiekről nem is beszélve. felcsattant. hogy veheti a munkakönyvét. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. ki voltam!” Annyit mondta. tatika. 1956 után verte a népet. Valdman. hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. ordítoztam. és dr. és mint nagyon használható embert tovább tartották. és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. Dinok. csak könnyen kiabált. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. már amennyi . amit tett. nem esett-e valami baja. és arra húzta fel magát. Nem volt vezetőnek való egyik sem. meg nem tudom mit kerített nekem. aki azt mondja. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. halat. azért kapta az igazgatói állást. Kedden volt az esküvőm. minden rossz csütörtökön. A jó szakemberek otthagyták. Izgultam. beszélni kezd: – Minden. a sikertelen esküvő az Esküvő. – Elment halászlékockáért. szidta az összes kommunistát. Ha megláttak. Dinok meg azt mondta. aludjak apa heverőjén. hogy milyen ember. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. Pünkösti Mihály a Szerelem.. örökké panaszkodott. az üzletét. hogy kell a fejadag. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. apa halála.

hogy le kell vágni. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. Külön-külön még egyszerűek is. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. de már nincs ott. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. az altatók. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. – Az emlékétől is zihál. de folytatni nem tudja. Az öngyilkosság olyan sokkoló. tudod. meg a nővére is öngyilkos lett. ha nyöszörögne. aztán hallgatjuk a csöndet. ingét. Ha írok neki. Lelkifurdalásunkért. az szerette apát. Ha Domokos itthon van. Egyirányú lett életünk egy utcája. sújtson le a kimerültség taglója. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. A gyerek a szülők mozdulatait. Végre hatnak a nyugtatók. vigasztalta őket. A körzeti orvos épp most ment szabadságra. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. felnőttként viselkedésüket másolja. hogy a testvérek. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye. Fohászkodom. és nem édesfiától örökölte.erőm nekem van. “Torma néni. hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. felakasztotta magát. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. aki meg helyettesíti.. édesanyám! – Az apja. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról.. ha találkoztak. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. nem velem vacakol. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. de megvédték! – büszkélkedik. Összeszaladt az egész ház.. gombócok. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. és amikor mondták. Gyógyszerrel. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt.. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. hogy remélem. Altatóval talán fel sem ébrednék. gondolom. de csak folytatja. Ha nincs halászlé. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. ha szólna. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. Megpróbáltam mindent. Egy orvos azt nyilatkozta. Szólt az ápolónő. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. A szomszéd telefonált a rendőrségre. öltönyét. Nadrágját. Nem is tehetek mást. hisz őrizni kell anyámat. “Nincs ilyen ember. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem. kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is. Így . hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle. hogy főzzön grízgaluskás húslevest. Kifújja az orrát. Ha vére vagyok. – A kötelet az előszobában hagytam. szoruló szívünkért. vagy ment hozzá receptet íratni. akkor – mondja. aludj jól! – mondom befordulva a falnak. Ha vérrel csinálja. és úgy húz apa ágya. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. – Aludnod kellene. – Csókolom. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot. Megtörtént.. most is él. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. Az apjának üszkösödött a lába. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal..

Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked. hogyha meghalok. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. – Attól még nem kurva. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. és a szájvizes üveg mellett a kupakja. hogy szemével. éljen vele. hogy szájvizet használt. amíg jártak hozzánk. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. édesanyám? – Neked mondom csak. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni. én megbocsátok mindent. költözzön össze valakivel. mint kellene. elüszkösödik neki is. Istenem. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben. miért őt vetted el. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. mint az édesapja – mondja anyám. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot. Bár esküvel vallották. hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. Megmondtam neki: Antikám. hogy benyitottam a konyhába. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni. hátha holnap nem lesz. hogy pénzt “költünk”.. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. Istenem. vagyis anyám elé. említettem néhány éve. hogy apának volt valakije. Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó. Jövök haza hétvégén. hogy tereget! – Integetett is. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. Emlékszel. mindig felpakolva érkeztek. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. Aztán egyszer apa bejött a kórházba. tegyed. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. kezével megtapinthassa. Antikám. mint Budapesten. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. .. de ha valaki vállalja a gondozását. és megéreztem. Nem kell házasodni. kicsim? – Ugyan már. Ez velem soha nem fordult elő. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot.. s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod.. mert mindig többször annyit vesz.legalább nem tiltakozhatott anyám. csak ő használhatta. s természetesen kilónyi kenyeret. úgy fog járni. Apa örült a ruháimnak. ha neked jó. és emlegette. mindenre. lehet. és fújja az orrát.

hogy gyorsabban főjön.Hát úgy járt. hogy leteszi a zsebkendőt. nem egyszer én mosogattam. aztán ő lett a séf. Ajánlata. Ő olyan képzelt beteg. Megtanult balkézzel írni a táblára. a tésztát apa gyúrta. és azt hiszem. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. A gyerekeié és az unokáié. amit már büntetni is lehetne. Most volt az első karácsony. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. szembe fordít anyámmal. májzsugor. Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja. sütötte. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. sajnos nem siratják a szeretők. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. aztán megszűnik minden nesz. rák. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. ahogy Eszter nevezte –. egyrészt a temetésre. sőt főztem is. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. A düh. Önérzetes volt. Drága apát. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. hogy megdézsmálta a többéves likőrt. hogy tanítani tudjon. Inkább az meglepő. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette. gondolom. És egy felvétel a malomról. Kezembe akad apa pénztárcája. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. Kiskölyök voltam. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. Édesanyám alig volt egészséges. És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. amin a legkevésbé sem csodálkozom. hogy megbocsát “mindent” apának. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. fekély. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. hogy képtelen vagyok aludni. mégis nevetnem kellett. és nézd meg. hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. mert nem léteztek. Magam is antialkoholista vagyok. hogy anyám csak parancsnokolt. másrészt arra. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom. hogy bennünket segítsenek. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. de vízbe nem nyúlhatott. ő tudott főzni. Büszke volt a szakmájára: . már ételeket talált ki anyámnak.

Ő inkább felügyelő típus. s a felét megkapták nagyapáék. mert irányítani kell a brigádot. maga a ház egyre züllött. nyolcat őröltek vele. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. Amikor eljöttem nyugdíjba. de jó volna. Anyánk megint csak nem engedte. Az öreg a hangból tudta. hogy anyám nyomban talpra ugrott. mitől: a dohosságtól. Az első. a kertészkedést. aki izgetni-mozgatni tudja. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. Majd amikor a fickó kiszabadult. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett.“Egy molnárnak a fülét. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. mire szolgáló helyiségekben. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát. Megcsináltam. A lakáscsere is külön mese. hogy a verést megelőzően mi történt. Nem tudni. az ifjú hölgy maradt. legfeljebb gyanítható abból. Ahelyett. a tapintási.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. és az egész család élete. majd a házat “kettévágták”. Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. De nem gondolták igazán végig. de nem volt jó a liszt. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. és a szaglási érzékét is használnia kell. Ez . Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. Apa kitalálta a faragást. ez a gép nem őröl rendesen. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. azt mondták. mi nem. Például ha a liszt szaga nem az igazi. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. hogy tökéletes legyen. hogy nem engedte tovább dolgozni. tudni kell. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. sőt akarja is a környezetét. hogy baj van az egyik hengerrel. Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. Amikor jött a 44 órás munkahét. a szöszmötölést. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. a búza. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt. mint apa. Azonnal láttam. a látási. csak megállt a malomajtóban és szólt. mi a baj. akinek a kisujjában volt az egész. hanem tekeri a henger az őrleményt. amíg lehettek ilyenek –.

netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. mint az életben. elmegy. hogy el kell adni az autót. a táncost. Kérte. Antikám. Egyedül az hibádzott. Amint anyánk meghallja. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét. válasszanak a szobraiból. Leülök Éva lábához a kisszékre. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt. mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). a halála előtti héten felirkálta a számokat. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. ha megtanul néhány fogást. életében talán először. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. ha kicsit pallérozódik az ízlése. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. Szép halott? Apa azért biztos szép volt. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt. ha anyám engedi. talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. Az ötödik napon. Sírni tudtam volna. hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla. Amit nem kapott meg. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. amit nélküle soha. Ő azonnal lezárta és megigazította. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. Lezárta a főkönyvet. mi újra felosztjuk a teendőket. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. Tamás is. ha nem cserélik el a lakást. jönnek. hanem formaérzékét is mutatják. Amikor az almolnár észrevette. Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. Apa. megkérdezte: . Végigmalmozta a fél országot. Apa itt is talált építeni. ezért van kisírva a szemük. Tamásék vasárnap jártak itt. hogy beviszi őket a kórbonctanra. és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. sőt a kocsi sem. S talán ezért. mint az állatok!”. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. Anyám korholta apát. Végre megérkeznek Éváék. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. amire nem nevelődhetett.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. összegeket a naptárra. de elég volt beülni melléjük a kocsiba. Orvosként megtehette. ettől olyan csöndesek. hogy “jaj. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. javítani valót. hogy nem ismeri ki magát. Jó faszobrász lehetett volna. hogy gyorsan megy. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. a papot. Tamásnak dolgoznia kell. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket. és annyit mond csupán: – Szép. hogy leszorítják. és velük édesbátyja. azt óra vagy mérleg.

Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. azt osszák szét. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. akik átvették. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. Említette egyszer a feleségem. Végül azt mondták. Egy szabó volt a vezető. inkább ajánlotta. de én haragudtam rá. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. Három nap múlva kiszúrtam. Van pofája idejárni. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. hol van. és mégis ilyen jó szíve van. “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. mert legazembereztem őket. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. jöjjek haza jó fizetéssel. de azt se tudom. aki sosem látott hengerszéket. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. Vigyázzon a gazemberekre. Nem mosta magát. aki ennyire szigorú. így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig. mert egyszer már megbuktam politikából. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. fönt zsákoljunk. azután hogy kinyírt ártatlanul. hogy munkásellenes vagyok. pedig még az én malmom sem volt rendben. és bemagyarázták neki. – Mi mondjuk meg. De a kapus felküldött az irodába. egy molnár nem dülöngél az utcán. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. – Odatalál. és szeretné. az abonyi malmot. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot. De ha valakit így összetörtek . Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. de nemet mondtam. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. hogy tönkremenjen az üzem. és mire odaértem. Még a pártba is hívtak. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. Megdöbbentem. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. de azok is tolvajok voltak. hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. és nem volt szívem kiutasítani. meg három zsák korpa. Rábeszéltem az igazgatót. Feljelentettek. mert berúgtak. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. hogy egy intelligens ember.

Jártam egy nőhöz. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön. De kenyeret kell szelni. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. amint bekerült a családba. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó. Ő pedig csak benéz hozzám. ezekkel indulunk az új életbe. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. és nem engedett sehová. főzni kell. autókáztam. a pénzt meg ide tette. Margit például eladta az egyik házunkat. – Mindig lekísért. mert a feleségemmel rossz életet éltünk. Ahogy megtudta. mi van. hogy halljam. mindig felvettelek. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik.. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól. apa is benevezett az akác figyelésbe. kikapcsoljuk a villanyt. Nyitva hagyom az ajtóm. A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. fekete akác is. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: . Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot. első feleségem. Délben telefonon kondoleál Marcsi. de nem szól. Minden évben versengünk. megkérdezni. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. Elzárjuk a gázt. odaköltözött Nagykőrösre. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. mert Anti udvarolgat. hogy baj van. Azóta ez a virág a kedvence. hogy a gyerekek nőjenek. hol a só. Anyám vagy hatvan esztendeje. szavaink. csak legutóbb nem. hogy semmit sem hallok belőle. ahol rendet kellett teremteni. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. mint ő. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. hogy alszom-e. az idén egész sportszerűtlenül. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt.. hogy “arról” ne essen szó.lelkileg. vagy én örvendeztetem meg vele. ne menjen oda vissza. Ami igaz is volt. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink. és közben annyira rájött a sírás. amikor kihajítottak az üzemből. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. én téged mindig pártoltalak. Megkaptam a rizsmalmot. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz.” Anyámat körülmutatványozzuk. csak azt vártuk. és az övét is. és most mondja el: apa lekísérte. gyermekeim anyja Miskolcról. Végül hazajöttem. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. és sokkal többet császkáltam. ha szólítana. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. felkapta a három gyereket. A családnak talán nem. azt nem lehet helyrehozni. Bár gyönge altatót veszek be. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. Megmondtam neki.

Kijött egy mérnökökből. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. rögtön izgatni kezdte. Mérnöki rajzot nem tanult. a törmelék rizs pedig hat forint. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett. hogy az én gépemen csinálják. szögsebességet nem tudott számítani. adjam be találmánynak. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. de fából ki tudta faragni. hófehér rizs jött ki belőle. és azt mondták. szorították rá a beömlő rizst. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. hogy van egy csodagép. Ekkor lett apából technológus. szakemberekből álló bizottság. külön fényezés nélkül is. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. mert kicsi anya nem tudja. Spekulált. hogy lássa. Úgy döntöttek. hanem megmaradt teljes hosszában. Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. spekulált. de ez sem volt elég. és a rizshéj miatt. hogy nem engedték kiküldeni. A héj gátolja a súrlódást is. és vigyük fel Pestre a gépet. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. aki figyelmeztette is. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. benne 3 százalék törmeléket. hogy a tiszaszentimrei . mint a többi malom összesen. Pesten aztán bejelentette. de olyan szép lett. ráengedte a héjas terményt. Sok esetben a rizshántoló többet exportált. Amikor visszakerült Debrecenbe. hogy mivel még kefe is van a gépben.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. és tiszta. és nem volt benne törmelék két százalék sem. mintha egy harmadik gépen fényeznék. Elámult. ha nem kell édesanyámat gondoznia. Kállainak. nem gömbölyödött le. hogy sírtam. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. Ez talán forradalmi újítás. Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. nélküle még kevésbé bírnám. ezért a szem vége nem tört. amiből a nagy hántoló is dolgozik. szép dolog. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. Az üzemet mégis bezárták a pora. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. hogy mit hoz ki abból a rizsből. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. hogy a gépek majdnem üresek. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. Apa rögtön észrevette. ahol ellenőrizhető. és én bemutattam. Csinálni kellett egy gépet vasból is. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. Megcsinálta. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. olyan szép fényes lesz a rizs. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. az övék igen. hová tűnt. kíméletes a csiszolás. Egy ezermester számára nincs akadály. mert szakaszosan dolgoznak. hogy vissza kellene mennie. még a szállodát is fizették. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. a mérnök javasolta.

de én belefáradtam. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. a döntés végleges. Nem is vált be. de az utókor hasznosítja. amire más jött rá. kiutalt ötezer forintot. egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. végül is mi volt a céljuk. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. de ő nem kényszerít rá senkit. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. mindenfelől. hogy szabotálják az ügyedet. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. ha egy éven belül nem tesznek valamit. így ütöttek el a szabadalomtól. de félnek aláírni. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. hogy mi jár. hogy törölték a találmányt. akkor talán alá meri írni valaki. mert Halminak. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz. és még tökéletesebbet is. írjuk le gyorsan. Kiadta. és nem arról kell beszélni. azzal nem törődtek. s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva. »Megferdített egy gumituskót. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. Hogy az a gép háromszoros. mert nem fizettem be a díjat. Azt mondtam. ha nekem két és fél millió jár. Ha a szíj elszakadt.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. Amikor azt mondtam. hogy csupán a pénzre pályázok. aki nagyon szeretett.« A minisztériumban nem is 25. Lehordták őket. Olyanokat mondtak. ők intézkednek. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét. mégis megszűnt a védettség. hogy a csodagép alkalmazható. és kiadták. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani. Másfél hónappal maradtam el. hogy nem a feltaláló jutalma. ami nem kellett senkinek. hanem csak egy év átlagát. Nem tudom. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. hogy ez jobb legyen. nem érdekel. Beállították az enyém mellé. de 7 százalék többlet jött ki. De volt egy kollégám. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. Sokra mentem vele. mint Jedlik Ányos esetében is. Megérdemeltem volna a pénzt. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. aki írt egy fényképes himnuszt. mert akkor nem öt évet kell fizetni. Volt egy újságíró is. Ez megint egy évbe telt. amikor a rizstermés csúcson volt. Ha 1958-ban bevezetik. A többség irigykedett. Végül is a . mégis gyártották a sok drága gépet. hogy »Maga pénzt akar. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. négyszeres munkát végez. Csak így lehetett gondolkodni. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. inkább újítás legyen. A bizottsági tagok is éreztették velem. akkor felesleges találmányon törni a fejem. ott volt az igazgatóm is. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. és adjuk át neki. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. és bemutattak egy mérnököt. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. megelégszem annak a tizedével is. óriási összeg abban az időben. A gabonaszeletelő nem vált be. nem foglalkozom vele többet. inkább nem vezetik be. mégis azt mondtam. amiért milliókat kellene kifizetni. és azt mondta. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. Felhívtak a Találmányi Hivatalba. Egyszer aztán értesítettek. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. Hiába talál fel az ember valamit. Lehet. Egyszerű ötletnek tartották. mert hasznos. pedig ötperces dolog. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. hogy nincs igazam.

sem betegséggel. így évente egyszer. Fel is rohan még aznap este. hogy anyám jóformán lekurvázta. minden mozdulat. Nem tiltakozik. Olyan sebzett vagyok már.találmányt teljesen bevezették. feszt ágyban volt. hogy amikor megjegyzi. Szeretve gyűlöl. gyűlölve szeret. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor. Részletekben kapta a pénzt. se sírom. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett. bár Brémából vezette végig az utat. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban. Reggel szidja. hanem apa miatt is pár. délben talán mintha büszke lenne . Ha mégis eszébe jutnék valakinek. hogy gyászában tévézik. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. amikor elhatároztam. de sem nyugvási vágy. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. hogy van a nagyanyja. a nagyanyja fölött. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám. hogy leüljön velünk a tévé elé. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. megnyugtatom. de Eszter is zahorált már velem. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. mikor lesz a temetés. Este anyám illetlennek érzi. hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel. aminek az volt a ki nem mondott lényege. amiért egyedül hagyta. hogy szerinte végignyafogta az életét. Eszter ilyen. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. de majd kinövi. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. nehogy megmondjam Éváéknak. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. Mivel születésekor váltunk. Korosztálya kegyetlenségével sorolja. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. nem tudja a jövő heti munkarendjét. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. hanem a fél körömcipő. halottjával. Heteken át telefonon sem kérdi. sem nosztalgia nincs bennem. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen. A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése.és perbeszédben van a halállal. vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből. Édesanyám. aztán kéri. Ő nemcsak a benne terjedő kór. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén.

ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. és ez így természetes. Antikám. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. Megigazítom a hálókabát nyakát. akinek a gondozására szorult. nem kapkodva megvizsgálja. amit csinált! Kiszámította. amikor édesanyámat temettük. legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. de nem tudok ugrani. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet. de akkor ő mellettem volt. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. hogy vagy hétezer forint jár neki. Másra képtelen lennék.rá. és megtörlöm a száját. mert belegabalyodtam egy mondatba. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni. tudom. és ha el nem kapnám a kezem. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. s hiába simogatja meg a kezem. hogy helyet foglaljon a kicsinek. Érzem. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. este pedig félve alszik el. hogy debreceni tanító néni volt. mint az édesfia. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. Kivételezett a fiával. hogy ezért már nem kell szólnia. A kicsinknek. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. megcsókolná. s mire az ágyához érek. más volt az a drága “idegen”. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. mennyi dolgod van. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. Húztuk le a hálóingét. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. és még a haja is csupa szar lett. formálásom éveit. megmakacsolta magát. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. Ha már lefokozták újítóvá. majd miután megtudja. Pert indított. apa itt bolyong: várja anyánkat. Csak azért tolakodott előre. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. és szegény apa mosott rá. Rettenetes év volt. hogy ő. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. s mély empátiával kifaggatja. Fürösztöttük. Másodikban ő tanított. de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. Legendás szigorából. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. ahogy az alperest is hagyta! . fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége.

erő. és írásban hozzájárul. vízumot intézték. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –.Felveresedett a bíró: – Na. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról. és jövök is vissza. de miközben az útlevelet. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. ahogy vulkánlelke csöndesedik. mert Éva reméli. Bár anyánk kiadja. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. mert borzasztó. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. Eszter minden tőlem. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. ahogy látja anyám elesettségét. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. hisz mi lenne. azért sem. trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. majd elmondta a kálváriáját. Hiába mondom. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában. levegő. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki. A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. mondom ki félve. hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. sőt Éva lelkére köti. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. Szerdán megy be az onkológiára. hogy mindennap látogatjuk. hogy itt lesz a szomszédban. bár szemlátomást bántja a dolog. tőlünk kapott sebe ellenére. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében. társam a gondozásában. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. hogy telefonálhat vagy . A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. Amikor Eszternek megmondom. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást. s csütörtökön kérhetném is ki. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen. hogy mindenből a legjobb legyen. Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. verje ki belőlük ami jár. no meg a temetésről. hogy egyházi szertartást kérjünk. Állni. nincs ellenvetése. mégis hatszor kirakja. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót. és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. utána ő. Az érdektelenségbe. nekünk kellett volna!). én pedig vonaton leutazom. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. ellenőrzi. gyalogolni képtelen. Vonattal nem mehetünk.

a harmadik “Szebb külső. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. a sugarazás az. a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. Csak nem történik baja. hogy azonnal lefizeti. Mindig várunk. Úristen. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. intézkedik.. hogy ne látogassam mindennap. – Maga írja le először. – Te nem tudod ezt. és nem is akarom hallani. Megérkezünk a rákklinikára. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. a betegség kódszámára (174). A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe. A mama járkál. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén . Csak a betegágyat nem késsük le. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. ahová újból kell jönni. amennyit csak akarsz – súgom. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. hátha anyám indulna a vécébe. menjek ki egy pillanatra. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. – Várj néhány napot. hogy egy telt arcú. hogy adjak neki egy százast. s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”.. A klinikára kilencig kellene beérnünk.telefonáltathat. Áhítattal nézem. a lány közénk ül. azt hajtogatja. – Nem hallom tovább. Miközben segítem. de még hallom. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. Kint. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki. milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. – Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. de anyám már hajnalban sürget. hátha estében még fel tudom fogni. vagy majd a végén adj neki. hogy özvegy. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. Belém nyilallik. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. mert dolgoznom kell. Bejön az orvos kéri. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával.

hogy nincs vagyon. mert félek. Tartom a hálóingét. noha már nem tud ülni. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. Húgom eltemeti az édesanyját is. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. Szegény apa. dacosan perelve. meg érettségiztet. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. – Úgy szégyellem magam – mondja először. s miközben kínlódva mossa magát.parókát kölcsönözhetnek a betegek. majd a szomszéd sírra állítva. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. Eszternek csöndben folynak a könnyei. én pedig nem mondom. a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap. előzékeny. minden reggel meg kell fésülnöm. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá. Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. és az sem. csak én nem. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. Annyit megértek a szakkifejezésekből. Nem kockáztat semmit. hogy anyám még él. igaz. Evéshez már kézen fogva emeljük. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. de ezerszer megbánom a beleegyezést. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –. hogy bármikor elérhessenek. . – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. állapota mégis gyorsan romlik. amikor már a mosdásban kell segítenem. A mosdás a bidén bonyolult művelet. javítgatom. és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. hogy sosem felejtem elkérni. reszkető madárteste lebillen. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. sőt mivel ő volt “a temettető”. és hozza fel neki. mikor lesz. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. hogy a temetésről készüljenek fényképek. ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. ingatlan. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből. Az éber törvényt nem zavarja. Hétvégére hazamenekítem anyámat. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. fölött. A temetéstől is félhet: nem kérdi. hogy már megvolt. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. reszkető fejét a lábamnak támasztja. de a falak is azt üvöltik.

leült a nagyszobában a tévé elé. azt mondta. mondtam neki. rendes asszony. kész!” Örökké megköszöntem. hazavitt. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. hogy egyedülálló. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. – Ő most Svédországban van – józanítom. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle. Kérdéseimre pontosan felel. a kurvája hergelte ellenem. erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. meg a házgondnokék – mondom. – Igen? – csodálkozik. Amikor rosszat szóltam rá. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. Hogy megyek annyit? – Édesanyám. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. idegen asszony nem vett részt a szertartáson. és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. az a nő. de hiába. szarik. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt. be sem jött hozzám. majd jobb arcát. keresi a választ. Kivonszolom anyámat a vacsorához. Amikor befejeződött a sugarazásom. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. vacsora előtt pedig azt mondja. Nem tudok állni. az ember eszik. hogy jobbról csókoljam utoljára. Engem ő másfél-két évig etethetett. fiókig. a beszédéről. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. Anti nevetve mondta a kórházban is. a koszorúkról. A számítógépem. ebédeltetni is bemegyek. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. Nem mer örülni. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. Faggat a papról. mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. de ha maga fog egy mondatba. és látom elértette. és talán nem akar szomorkodni sem. megy haza. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. – Úgy megörültem neki! . amit nem mondtam ki. késik a reggeli. hogy hatvanéves. pedig három hete katéterre van kötve. hogy szép férfi volt mindkét férjem. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. attól van! – Ne menj el. méhecske jelenik meg a képernyőn. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. Búcsúzóul előbb a bal. lemegy. Ha tehetem. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. Másnap megköszöntem neki az ebédet. hogy álmos.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. Még nem volt nyugdíjban. de legalább vacsoráztatni. ennyit visszaadni már nem lesz idő. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi.

Biztos tele van a tüdeje vízzel. – Ma. Megmosnám a fogsorát. s magamban mondom neki: Ne haragudj. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. de az utolsó előtti délután azzal fogad. kérem. öklendezik. hogy hazavigyelek. Beszélek az orvosiparossal. miért. Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő. csak a fejét rázza. inakat. Kérdem. A szemét már alig nyitja ki. dajkálgatom. Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot. De amikor az ajtóhoz lépek. Spórol a nemmel is. hogy mivel. hogy nem simogatom tovább. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején. és ráhúzták az áttetsző bőrt. hogy állok. Érzem. s már rázza is a fejét. fújtat a kisverébnyi mellkas. elég volt. próbálom etetni. mint a kamasz lányok első szerelmükön. most is lemosom az arcát. szardellás kalácsot. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. de máris öklendezik. utána köhög. felemeli tört tekintetét.Több alkalommal kérdem. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. Bármit kínálok. Zihál. Elaludt volna? Simogatom. mégis kegyetlenül kilépek a képből. (1990-97) . csak rázza a fejét. – Nem – rázza határozottan a fejét. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. hogy lefogjam a szemed. kedden megy haza. és holnapután meglátogat. nincs erőm. gyümölcslét. hogy most nem lenne szabad elmenni. Nem veszi észre. – Minden elég volt. Belediktálok két kiskanál húslevest. hogy felkelek az ágyától. a kezét. de már napok óta semmit sem kér. 38 kiló. nem kér-e meggyet. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. Lehunyja a szemét. És 23-án éjjel. menni kell. – Még egy napunk van. jönne-e haza. barackot. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. Mint mindennap. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. Nézzük egymást.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful