05173

Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

ő harmincat. Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. de versenyzőként bejut a TF-re. “hogy csodagyerek lett volna. Minden bírálatból. majd hozzátette. öttusa-edző nem emlékszik arra. Balczó Marci születésének napján. XI.” Mi volt a titka? Földi László mérnök. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban. hogy a hite már külön életet él. az első gyermek. András azt mondta. Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. melyik mennyire. rossz szóból hitet. A rádióban elmondta.«” – Miközben ezt felelte. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. ettől nem remélem a végső megoldást”. és vívómester meg öttusa-szakedző.. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. zagyva szöveget is”. egészen furcsán. hátha a részletekben van az ördög. értelmetlen.világos mondatok. nincs a tudat fennhatósága alatt.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. vagy valami káprázatos nagy tehetség”. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott. – Ott éreztem meg. A Reform idéz (1991. Bandi. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete. Hegedűs Frigyes dr. ezt nem gondoltam”. erőt merít. úszásés futástudása kivételes. 14. Andrást gimnáziumba. ahogy a filmesek mondják. 1976. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni. Zoltán villamosmérnök. Térdig állt . hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. mondtam erre az elemelkedésre. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje.) a Molnár C. Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról.. mint bárki más. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. Ildikó kultúrmérnök. Ne bomolj. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. András gyönge közepes érettségivel nem. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első. nem tudom megmondani. június 23-án. hiúság űzött?. Ne adjuk azért fel. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Megszállott volt. Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál. én is magaménak vallak. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. Ha valaki napi tíz kilométert futott. egyik alapképességem sem olyan alacsony. A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

Mégsem óvtak a bolgárok. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. elment. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. Münchenben kizárták ugyanezért. nem jogtalan előnyhöz jutott. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. de az esélyes szovjetek sem. Thofelt megvádolta. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed. Magamat is hibáztattam. arról nem biztos. mi folyik odabenn. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. Megkérdezték a bírót: megesküdne. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja.lövésenként kiikszeli. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. és sportszerűségét százszor bizonyító . kinn meg találgatják. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. Igaz. s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak. Csanádi Árpád.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot. mi történt. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. akkor nem 192 kör az eredménye. Nem kellett volna magam hagyni. aki figyelmeztesse. – Három méterre álltam Banditól. hallgasson. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. azt viszont nem állítom. de körülbelül úgy. A magyar tábor görcsbe rándult. hogy arra utalt. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver. – Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. mire visszavonta gyanúját. ami jó eredmény. a tábla érintetlenül fordult ki. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. de ne izgulj. hogy kiderül. s akkor megkapod a fair play díjat. megszegte a szabályt. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. hozzátéve. – Utána tudtam meg. elsikálják. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. Profi módon csinálta. azt mondta: “Hát Feri bácsi. a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. hogy ez történt. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt. mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. hogy zárják ki Balczót. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is. Grut kijelentette: a világ legjobb. rossz versenyző. vagy sem. Lőtt rogyásig. Kérték Balczót. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie. De nem óvott senki. s közben a csövet is visszahoznia. hogy mindegyik lövés kiment. Mindenkit elmart maga mellől. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta. vagy hallgatsz. – Aki tud lőni. Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. hogy nem töltött csőre. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. csak felkapta a távcsövet. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. hogy Balczó duplázott. újságíróknak egy szót sem. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. az nem megy. hogy valaki rávette erre. hogy megóvták Balczó lövését.

aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát. aki semmire sem becsülte F. mit is akar. úszás és futás közben.-et. Csak pihenni. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. s tény.. itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni. a dicsőséget learatta. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője.. Bármilyen nehezen hihető is. indulóban. hogy ez egyeztetve van – de Balczó. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. amint F. München után pihenni vágyott. hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. magasított sarkú cipőkben öttusázott. A “pusztából” azzal tér meg. hogy ez az ország érdeke. a páston. Én győzködtem Grutot. mégsem telik el két hónap. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna..öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. kizárás. Mindenki rá kíváncsi. hogy válogatott leszek. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. az első válogatottról. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. a hivatalnok. sombreróban. Nem ugrott erre sem. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. hogyan tovább. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott. a . Nem mondom. amit lehetett. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. koldusbot. Ez történt. érkezőben. a Vöröskereszt segédmunkásáról. megkapta.. Helyette.. Megjelenik Dávid könyve. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. neki mi a szándéka. Botrány. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”. Bandi szigorú édesapja adta őket össze. Futás után így is fájt – közben nem érezte. csak a fejét rázta. – Ami földi jó létezett. Ez a második házassága. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. A szovjet Novikov. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak. S úgy futott. Vannak benne képek a kölök úszóról. Még Balczó sem tudja. nehogy valami balhét csináljon.) Balczó folytathatta a versenyt.. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. hogy neki is jó lesz. Megnyert tehát mindent. De ezek elől nem tud kitérni. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. ahol eddig éltem. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta. pedig ha őt kizárják. még élménybeszámolókra sem járni. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye. Megnősül. de egy hét után szalonnával. Ő nem így élhette meg. tény. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban. fotó hölgykoszorúban. fotó az akadály fölött. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet. A második már “igazi” esküvő. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert. nekem köszönheti. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal.

nem okvetlen nagy edző. a lótenyésztés neki való foglalkozás. hogy párttag sem volt. sem mint vezető. hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott. Akkor csak az van hátra. fektette be. Ezen persze nem múlhatott.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. meg kellene próbálnom. de az új elnök felbontja a szerződést. a meditáló áll hozzá közel. hogy nekem még dolgom van az öttusában. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. úgy érzi. F. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett.” Nem a versenyző. van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját. hogy kirakatembere. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester. Ahelyett. szemmel tartandó bagázs. de F. talán mint vezetőnek. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. de hogy ez kiderüljön. Mindent megkapsz. felelték. megy. állítja. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. Pénzét mindig okosan költötte. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes. hogy a nagy sportoló. Ha mint vezető mennék is valaha. magának is talál társat. Bizalmi ember még lehetett. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. Nem mint versenyzőnek. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. mert nem talált hangot az emberekkel. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. hisz annyira azért tud angolul. akiket még lehet hajlítani. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. gondolkodnak a dolgon. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. Törökkel és Mónával. hanem. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. Bár számos példa van rá. a sportvezetés minden törekvése az volt. Szinte mellékes. ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. semhogy ki lehetett volna tenni. az édesanyjával.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. 1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. hanem amelyet szeretek is. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. mint edzőnek. visszalépett egy fél lépést. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. vagy ifjúságiakkal. Abban maradnak. Kijelenti: két év múlva jön. Lakása van.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. amelyet nemcsak el tudok viselni. de alig járt az órákra. (Mondják. Egyetértettek. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. Csepelről kapja a fizetést. Intenzív angolra is beíratták a TF-re. mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. az is olyan. marad. ha F. hogy tovább ütötte volna a vasat. Ennek huszonkét éve. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek).dobogón. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos. fiatalokkal. Ő rábeszéli Bandit. Balczó neki is. Lehet.-től. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. Balczó nyugodtan vajúdhat. esetleg fedett lőtérre. szebben fogal- . Sem mint versenyző.

nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott. amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. Balczó rovására írták-e. “Nem. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. Balczó elmondta a filmben. én is felkérjelek. Eljutni az emberek szeretetéig. annak. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. – Elmondtam. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt. csak Balczó lehet a kapitány. A Küldetés nem sportfilm. Vele nem tudtak mit kezdeni. mondta Balczó. hanem vállalás kérdése. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. ha én leszek a kapitány. Török Ferencet az öttusacsapat élére. Töröknek semmi esélye.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei. ezt megjegyezte és most elmesélte. azt szeretném. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. Tanítványt akkor is foghatott volna. s megkérdezte a bajnokot. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. – Ha ez ma zajlik. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó.” Ám az is igaz. hogy együtt dolgozik F-fel. Akit szeretnek. Ám a Kancsal. Balczó erről nem beszélt. szerint nem vállalta. alázatosság kérdése”. ez a siker. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. megértéséig. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának. (Nem tudni. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést. kényszerpályát építesz azért. s állítólag “mindenki” úgy gondolja. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. Móna elvállalta a felkérést. hogy mire való. hogy 9:1 arányban leszavazták. s a másik állt a reflektorfényben. – Borzasztó. F. Fel kell tételezni. F. mint másban. Attól még lehetett volna. az nem tanulás. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. Bandi azt mondta. jó. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. ha hárman csinálnánk az öttusát. Ő vállalta. de aki szeret – annak még jobb. Maracskó összeállítású .mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. sikeresnek érzie az életét. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. Két dudás nem fér el egy csárdában. a szövetség elnöksége elé került. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. Sasics. A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. de mintha ő sem tudta volna magáról.

Balczó csak lábatlankodik harmadikként. E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. senkit sem sértett meg. Hívták az USA-ba. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. a szemlélet változott! Az ember. ő Kósa indulatait foglalta össze. Bár nem rangjának. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat. Az a helyzetem. s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. – Nagy lobogással. Hegedűs Frigyes. hogy van ott erre két ember.. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. amelyek úgy kellettek a népnek. a filmben a Bibliát. ezért sem érintett. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett. észreveheti például.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet. legalábbis a film szerint. a hitet megtartottam”. hogy amíg el nem dönti. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. Nem a leltár. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát. Dávid Sándor. vagy a sportkör elnökének tanácsadója. – Nemcsak kivételes képességű sportolót. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. Szavai örök és általános igazságok. – A Küldetés Kósa filmje. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni.” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim. a filmben azzal.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. a meghasonlás szélén állt. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. Keszegevés közben az is kiderült. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott. József Attila Összes verseit. de erről hallani sem akart. mit akar csinálni. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. nem a nyilvánosság előtt”.. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője. A könyvben úgy tér meg. hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa. Aztán Montrealban leszerepeltek. dr. A válasz: “Nem mész te. Az első képeken még látszik. mint egy falat . legfeljebb ironizált. ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. A filmben csupa szelídség volt. s nem félt kimondani semmit. a kódis büszkeség itt tartott. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását. hogy nincs helyzetem. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója. Kósa figyelmeztette Balczót. majd a keszegevés közbeni beszélgetés. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében. Nem akarták. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. hogy engedjék el. hogy folytatja a versenyzést. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). nem Balczóé. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor.

hogy ebben az évben. akik felneveltek. akkor úgy csinálni. Az élménybeszámolókból. vagy fenn. pásztor nélkül való nyáj az ország. Micsoda változás 1961-hez képest. tapasztaltam csak magamon. de nem követtem el azt a hibát.). hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. hogy végleges szerződést köt Jézussal.kenyér. csönd lett. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez. akikhez küldtelek. nincs mondanivalója. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. mit tehetne. csak ne felemásan” –. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”.” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák. 1983-ban otthagyja. A csicskási állásban. A Küldetésből végképp küldetés lett. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. Ehhez hozzájárulhatott. az öttusa szövetség vizsgálta.. mintha minden rendben lenne. hat évet tölt. nem szabad. akik győzelemre segítették. Nem én csináltam. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. hogy az ankétokra utazó.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. Bandi környezete tudta ezt. – Úgy érzi. akik jóindulatúak velem szemben”. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). rá nézve nem. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”. Sok embert megsértett. Rengeteg állást ajánlottak neki. amennyivel a munkámban támogat.. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. nevetgéltek az öttusázók. legalábbis szomorúvá tett. hogy a hatalom nem szerette a filmet. Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. Szolgáljon mentségére. tálak stb. dr. 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás. te már tudod.. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. teleaggattam a nyakad aranyérmekkel. hogy az OTSH. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze. nem hagyhatja cserben. Később az Isten közölte vele: “Bandika. De elmész azokhoz. mert a filmankétokig úgy érezte. hogy kibontakoztassam képességeimet. filmankétokból pedig prédikációk. úgy éreztem.. Hecker Valter főigazgató. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. akik lehetőséget adtak és adnak. s azoknak. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta. és csak azoknak tartozom. azokat. nem én találtam ki. Magára vette a nemzeti hős szerepet. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. . hogy ezek semmit nem érnek. akik azt hiszik. és amikor Balczó belépett. kiderült. nincsenek meg. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. Újfajta hitét erősíthette az is. úgy éreztem. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta. hogy ki vagyok én és mit tettem veled. említette a rádióban.

tanácsolta. mint ember nem az. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. – A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla. – A sportkarrierjét el kell választani attól. Nemhogy én. Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. az Isten irányításával akarok cselekedni”). Ajánlotta. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. sportújságíró. A most újra cserélt mikrobusszal. az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több. 1990-ben felajánlják. de mindannyian esendők vagyunk. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. tette hozzá egyik barátja. barátai sem tudják. hogy jelöltesse magát képviselőnek. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. Hegedűs Frigyes. a film részben már politikussá formálta. – Mint sportoló. jó szellemű. mivel tölti a napjait. a világ csodája. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. akik nem cselekedtek. kiegyensúlyozott. Ítélkezni könnyű. 1992-ben Csurkával lázad. Egyszer találkoztam csak Balczóval. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. akinek a hibái bármilyen nagyok is. . akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető.Ettől fogva szabadfoglalkozású. Légy megértő és körültekintő vele. jó felfogású. de harmadmagára maradt. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. tiltakozzanak. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta. Mondják. mondta a volt öttusázó. A nagyon egységes. nyilvánosan Antall szemére veti. hogy azok dumálnak. Csodálatosan sok kedvesség benne. De olyan óriás. ezért otthagyta őket. aki az imént szidta. figyelmeztetett. Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. meg az “egyes”. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák.

fiam. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel. és arra gondoltam. s ahogy egyetlen gyermeke. köztük Rákosit. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. akár nem. Tudtam. mindennap legalább kétszer láttam. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. Gigli. analfabéta volt a nyelvekhez. csak a könnyebbik végét kerestem. Kérdem. a Tenczer szabóságnál. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. francia tanárt. Megismerve a feltételeket azt mondtam. Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. A papa úgy gondolta. 1927-ben nyugdíjba vonult. Saljapin és a többiek. de csak közepes tanuló voltam. a szülők feladták elképzelésüket. Hatéves voltam. s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. hogy a fia diplomáciai pályára megy. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. Rakovszky Iván volt belügyminiszter. Scipa. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. apám sétál a szobában. nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. hogy első a kötelesség. hogy tiszt lehetnék. – Édesapád volt a főkapitány. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt. még 1942-ben. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van. – Minden kisfiú ez akar lenni. ahogy előszeretettel nevezi magát. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. én semmi sem akartam lenni. ezzel el volt intézve. erről szó sem lehet. így lesz. az akar lenni. A dolgomat mindig elvégeztem. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. Sándor mondja: időben halt meg. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest. ahová magával cipelte kisfiát is. 1949-ben. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren.

1942-ben ismerte meg. hogy tudjon meg mindent. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. nagyon meg lesz vele elégedve. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. a közmunkatanács elnökét. s 2000 volt egy kocsi. virág stb.ha negyedannyi ember lesz. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. MS úgy került közéjük. összeházasodtak. mint az édesapja. A Lánchídi aluljárót. mert csupán 39 esztendős volt. hanem közöld. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. Kertész K. Piros frakk. a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. cilinder volt az öltözék. aki korábban IV. A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. ami persze nem járt neki. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök. fehér nadrág. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. amíg a kimerültségtől meg nem állt. Károly szárnysegédje volt. hogy rákiáltott: áh. mert egy repülő bizottság tagja volt. Ő ordította tele a hivatalt. Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. A háború alatt nem hívták be. Azt a manökent. Elvált úriasszony volt. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. . mint jogász – felmérte. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. MS szíve hölgyénél bújt el. egy vállalkozó és ő. az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. Harrer Ferenc. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. akinél a megfelelő formákat – vacsora. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos. hogy csak nyugdíjazták. hogy a közmunkatanács bizottsági. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. tartalékos főhadnagy volt. a kisajátítás. aki később a felesége lett. A falkavadászat után estére. vagy tiszti egyenruha. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. *** Bárczyt. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. maga mellé vette őt hivatali titkárnak. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. 1946-ban. hogy a huszároknál szolgált. vagy el nem szökött. ami ezredesi rangnak felel meg. hogy megszüntette őket. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. 1945-ben. hogy milyen kár történt. hogy rendezze a kapcsolatot. a városépítés. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. – meg kellett adni. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt.

hogy ebből a pasiból zöld lé folyik.– Meglepett. de nem nélkülöztünk. hogy lovasember. . báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. Azért vittek be. egy galambtenyésztő. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. amint jött. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. akinek csak annyit tudott köszönni. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett. Egy lócán ülve várta a mérnök urat. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. s a járókelőkkel tárgyalni. te kopasz hülye? MS-ről kiderült. A mérnök magához intette. s bevitték a Gyűjtőbe. Nem azt mondom. A feleségem mondta: ne törődjek vele. rendhagyó. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor.. hozzájárult. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. akkor MS repült. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. hogy Imre bácsi. Közben megérkezett a mérnök úr is. hogy én soha nem szenvedtem. egy ludovikás tiszt. igaz.. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak. hogy nem tudsz vigyázni. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit. ahonnan elküldték. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. meg az én drága jó feleségem is. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. szabómester lett. hogy Szemző elvtárs. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors.. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. aki négy éve hagyott itt. mert biztattam az oroszokat. mint ott. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. hogy tisztele. Ez betett neki.. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő. már is közbevágott. hogy mindent úgy vehettem. s látta. amivel az első szellő felborította. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. nem küzdöttem. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. s egyszer csak. nem nélkülöztem. egy egyetemi hallgató és én. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni. “Nem tudsz vigyázni. vagy bevert tojást Hadik-módra. amiből megvoltunk. MS elmondta. A földmérőknél lett figuráns. hogy munkát vállalhasson. hogy sokoldalú. – A cellában volt egy kispap. te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. és a cigarettáért vállaltam.. Ahhoz. a mozgása elárulta. egy házmester. egy gyógyszergyári mérnök. egy tervosztályvezető. Amikor visszatért. mert csak a járókelő szövegelt. hogy kecsegét ettem zöld mártással. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról.

olaj. Vagy itt van az a halk szavú férfi. Nem tűzte föl. fésű. A doktor úr sem finnyáskodott. Wiesner Tamás. hogy nem is tudok oroszul. aki ma egyetemi tanár. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. hogy ő Magas István. jó modorú társaság. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. A különös . A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy. Szívem az övék. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. mert nehezen kezelhető. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. nem kell folyton dicsekednie. De lehet. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. hogy ő vezessen. akik hajtottak. hogy tudjam. s megúszta. mert az ilyen szűklátókörű barom. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám. három hétig voltam benn összesen. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában. A vízipólósok. esetleg barna és fekete cipőfűző. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. krém.Mondtam. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. dadogta a volt szobafestő. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. de az uszoda körül remek emberek. rendőr. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. de megint itt álltam megfürödve. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz. Nem tudom.. ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. milyen a figyelmes kiszolgálás. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. mint a falka után lovagolni. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte. Brandi Jenő. testőr. két jegyző – sok beijedt alak. mint nélküle. telekügynök. aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. a többi sportban milyenek a fiatalok. azért a sport arisztokratái sem akárkik. Darvas azt vallotta. A háború után a reptér helyreállítását vezette. A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt. az én kapcsolataim. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. hát az egy tündéri. köztük Szabó Józsefet is.. Megkeresett egyszer egy gyerek. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. A közmunkatanács kiváló statikusa. a Fradi pólósa úgy viselkedett.

Felesége gondozása miatt 1991. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. nem kirúgták. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. mint addig. hanem ő ment el. De a feleségem rájött. gyíkbőr cipős. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. odajött: mi nem felejtünk el. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. A hancúrozás következménye. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). akihez ha szóltam. Michel Morganszerű mamával. Egyik remekebb ember. A visszavonultan élő. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. a mama-kedvence”. derűs az intézmény volt. és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték. Volt. már fordult is el. Ez a hely. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. Ez kellemesebb volt. majd Fazekas alezredessel vissza. Gallov mégis azt írta. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. Sándor bátyám. akire csak fel tudok nézni. mint a másik. hogy a szorzás még megy valahogy. hogy irigyel. hogy nem elzavarták. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. ezért 1952-ben ismét elvettem. ártani sem ártott. Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. tudod. Egy szép napon kihirdették. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. ahol 29 évet lehúzott. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. ellentétben a Sportuszodával. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. 1992-ben. a puritán Balczónak. Egyedülálló valaki.edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. 1987-ben egy nímand elzavarta. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. MS úr 1970-ben. akinek a szerénysége félszegséggel határos. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. nekünk nem lesz nevetnivalónk a . augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. aki meg akart törni. nem beszélve arról. A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. de az osztás már nem. és A bolsevik párt történetét. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. Sportolók között nem is láttam ilyet.

hogy kellemes legyen. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. lusta fráter vagyok. Ilyen embernek nem való a gyerek. vasalt nadrág. Miniszteri tanácsosnak nem tudom. Független vagyok mindentől és mindenkitől. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. De a második életet úgy megcsinálta. hanem kizárólag attól. amit magára mond. egy letűnt világ utolsó mohikánja. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. Kiderült már. milyen volt. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem. – Mosolyog a szeme. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. eszébe jut Sanyi bácsi. ki vagy. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. Nem is egyszerű lusta.jövőben. mekkora vagyonod van. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. Annyira lusta vagyok például. nagyon lusta. A gyerek óriási felelősség. ha kabinossal találkozik. Nézd. A boldogság nem azon múlik. miként gondolkodol. mire vitted. hogy nem felelek senkiért. hogy nem nyomom el a cigarettát. csukta. az életnek csak az az értelme. Továbbá egy könnyelmű. nemtörődöm. Mert van lusta. . egy 87 éves senki. hogy nemtörődöm ember vagyok. csak leteszem. én a döglusták közé tartozom. most épp egy sárga garbó. és nem állja meg. senki sem felel értem. majd elalszik. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök.

mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. pedig tizenöt éve ha láttam. hogy a háború után Gyuláról került Pestre. Amikor említi. hogy negyedikben megtagadta a gyónást. – Benne szebb Gyula. Rádumált. 1. Többször segítettem abban. 2. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. és az éjszakát a kuplerájban töltötte. és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott. berúgott. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni. Elpirulni süldőlányok szoktak. Vegyek a teasüteményből. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. Imi? A mama mondta. nem illik: Imi krakéler.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott. mondja. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. Debrecenben megszökött a katonaságtól. hogy maga züllött . minden sorakozót. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. mint sajátmagában. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. nevezte így magát. de ártani soha nem ártott senkinek. – Nem tudhatja. . és a csipkegallér is igazításra szorul. Gyerünk! És ez a marha.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. – Egy voltam nem létező barátai közül. Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. Ember Gedeon örök siheder. Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le. Az istenbe is belekötött. ha azt a napot nem érném már meg az idén.. De ha száz éve lett volna is. utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. Paula asszony hatvanon túl is képes rá.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti. áldozást. Leszólítottam a Fasorban..

melyiket óhajtja?” 4. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket. volt vágyaink tárgya. lecsukva. Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. talán másik három. de hivatalos eljárás nem indult ellene.. valahogy az nem. .-né igazolva látta áldozatos munkáját. De a függöny mögött V. nem volt internálva. így rövidebb. Megálltak az újságosbódénál. – Tessék? – nézett rá I. Akkortájt I. hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével.-et. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. hogy Simonyi karján libeg. korainak tartottuk a dolgot. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. Göröcs Titi. eltörték a lábát. s ahogy a költő fölpillantott észrevette. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. 1962-ben jelentkezett. De a további verssorok elárulják. – Drágám. Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben. a csatár. Örök szerelme: Krúdy úr. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy. megverték. Márai úr. filmjeink sztárja.. 1970-ben. 6.. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével. hanem a város.3. egyetértett vele. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű.)” – írja. Ettől kezdve közutálat veszi körül. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek. de mi nem engedélyeztük. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet. 5. csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán. (A többi nem számított. Csak az az egy. az a három talán négy volt. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony. Timár úr. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva. ott volt.. Hát olyan patronálója van. Ember Gedeon szigorúan monogám. talán kettő. Megtörtént. és megkérdezte: “Uram.. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet. Annak idején a pufajkások bevitték. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek.

Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra. Nem bántom. hanem a párttagságnak. Ezért jobb lenne. a régi kispolgárokkal. nem a BM-nél dolgozom-e.” Petrovszki István. hogyan kell közelednie a tömegekhez. Amit mondtál. de ilyen embert nem tudok támogatni. Magázott. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest. Neki kellene éreznie. Felkerestem Simonyit is.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is. egy ideig le sem ültetett. Jellemző. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. amikor nem akarok! S látja. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele. Illetve jobban. az nem ugyanaz. hogy ellenforradalmárokat támogatok. Közeledne hozzánk. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna.” (1970. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal. szakállas ember. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. milyen igaza lett Csomós néninek! 9. az értelmiségiekkel. Sok vaj van a fején.” Szabó Ferenc. A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. majdnem rám fogták. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. Beszélget a fiatalokkal. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs. július 23. jámborul hallgatott. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . kedveltetné meg magát. Nem tette. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta.) 7. Búskomor. A született ripacs lejátszta őket. mint egy félbolond. 8. aki egy pohár vizet adjon neki. költő tévedésből lett. Épp úgy hazudott. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. Arról. Ajánlotta. amíg nincs a városban tsz-klub. de Gyulán az. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. magának való. erre nincs szükség. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. az utolsó órájában nem lesz. mint a többiek. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. sőt. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. úgy néz ki. Én sem értek vele egyet. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. ha elmenne innen. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd. ezért óvatos. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki. A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. Zsidó barátját fölmentették. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. s megkérdezte. jött volna ki a gátra. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. nem élne Gyulán. Ezeken kívül más bűne nincs.

két lány azért jár takarítani. Mindenki tombolt a sikertől. mint Márai bárkire. Kétszer-háromszor visszafordulok. aztán még egy és megint egy. vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni. s ahogy tüskés burkából kigurul. Addig az utcáig kísér. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. Kérem. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen.teljében fürdő Márai úrral. hogy botorkálás közben belém karolhasson. 10. észre kellett vennie. Imre? – gondolom. látom: a kétharmada hófehér. Végül elsírta magát. és kéri. forduljon vissza. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. (1990) . Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. de ő egyre szomorúbb lett. s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. mert azok a lányok vagy nem járnak. Igaz ez. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. Igen. s intésemre visszaint. A sarkon megöleljük egymást. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. Még egy sarok. csak a többi barna. Nem. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni.

s ő tartja ébren. Főleg barátaik vesznek részt a munkában. energikus ember. s köröttük ötven-hatvan aktív tag. Bár benne mindig békesség honolt. A vezetőség 18 tagú. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát. hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. . Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl. természetesen Kees is. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot.. idősebbek: hetvenéves reformátusok. a “cigánygettóba”. Ad belőle. s először csomagban küldték. hogy halat fogjanak”. aztán kamionban. Hideg márciusi nap volt. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. Fiatalabbak. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. kettő – számolja az ágyakat. s a kabát és cipő nélküli gyerekek.Mennyi a babocska.. Európa. Otthon ruhát gyűjtöttek. Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra. – Egy. Négy éve él az alapítvány. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. aztán az embereket: – . Hernádvécsei képviselőjüknek. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. holland fele a magyar felével. vagy ateisták. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül. Mutatja hol lehet a szobából az égre látni. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. eljött Csenyétére. azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza. hat! – s néz rám. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. mert “ezt az ügyet támogatni kell”. Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. normális körülmények között művezető lenne. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket. minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees.öt. Úgy kezdődött. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. – Ha nem teszünk semmit. mindenki ingyen dolgozik. putriján. Pénzt csak a cigányoknak kérnek. a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap. – A mi Andrásunk jó szervező. amerre csak megfordul. a barátnőjével együtt. Megcsúszok.

Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk. mert nem beszél magyarul. s azzal jött. hogy tudom. de rokonszenve a csereháti embereké. hogy amikor ismerkedtek. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. Óriási a változás. Ami persze Hollandiában sem megoldott. Meséli Kees. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. Aki huszonévesként sérül. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. – Két és fél hónapig velünk volt. pedig a nyelvet sem tudja. káposztát. – Gondolnád. – Említse meg Frankot – kérlel András. Szinte beszélni sem tudtak. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei.e. a szerző képeivel. – Én is az lennék. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. Franciaországban a parlamentben is jelen van. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. milyen értelmesek. – Nézem Keest. Náluk a török. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. franciául és persze hollandul. harmincöt család krumplit. főként ágyat fognak készíteni. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. sokat tesz értük. harmincan kiabáltak körülötte. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. Másképp viselkednek. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen. Alig beszél magyarul. tisztábbak lettek a lakások. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. kempingezni is lehet. csupán németül. büszke vagyok rá. – Itt feltalálja magát. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. aki Cserehátra látogat. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal. akinek ez tetszik. s itt tölt hónapokat. Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. A szélsőjobboldali. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével. hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. az idén egyszerű bútordarabokat. S a holland. főleg a gyerekeké. – Vannak. angolul. babot. s van turista. Belgiumban. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. kirekesztő szemlélet Hollandiában. Kiderült. – Frank mezőgazdász. sárgarépát. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. hazautazott. Frank meglátogatta. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. akinek megismertük. akik hülyének tartják. Itt Vécsén. s András vezetésével. azzal jön vissza. Az asszonyok nagyon rendesen . kézzelfoghatóbb a veszély. Úgy tervezi. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees.

Törődnek velük. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. hogy lássa. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. Kihívtuk a rendőrt. Ők tudják egymásról. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. hogy a szemtelen. Lacinak hat testvére van.egy asszonyt hívott egyszerre. volt pingpong. Őt felvették Miskolcra péktanulónak. mégis visszasírom. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. – A kulturális színvonal. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit. Azt pedig. hogy megértsen valamit. mire lemondott. kabátot kérnek. ha a lepedőt is eladja maga alól. amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni. – Éhbér volt. – Nehogy mán! – rángat le a földre K. hogy ne szégyellje a cigányságát. a kapzsi se járhasson jobban. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. mekkorák a gyerekek. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. meg egy rendőr miatt negyven szenved. ágyak. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. hogy . amelyik kíváncsi ránk. biliárd. Ha ott valaki meghallja. konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. nem tévét. nekik miért nem jutott babakocsi. azt kiabálta. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. hogy a cigány lop meg gyilkol. Három-négy család. nem azzal kezdik. Nyolc famíliából egy. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség). Ötezer forint vámilleték. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. hogy újrakezdhessék. Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. hogy leírja a nevét. A használt ruhák.. hogy holland. fél év alatt lerongyoltak mindent. hányan vannak. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. nem mondom a nevit. A hollófekete hajú.foglalkoznak a gyerekekkel. hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. hogy a kormány nem tesz értük semmit. hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. félbemarad. Kees dicsérte Lacit. cipőt. A milliomos cigányné. s nem tudja elérni. Nyert színes tévét. a harmadik a matracát. Főleg a nők felelősségteljesek. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. – Felnézek a jegyzetből. – s a mondat. írásjel nélkül. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. Amikor elvitték katonának. miért akar különválni. mit jelent a cigányságnak. Velük levelezünk. Tízszer kell elmagyaráznom. hogy valaki 1700 kilométert vezet. repes az örömtől. huszonötezer vám: fizess holland. A legmélyebben Csenyéte van. videót.. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. mert dolgozhatott a cigányság. Ez a változás is eredmény. másik a vázát.

nagy hassal. De menjünk sorban. a zöld baloldaliakhoz húz. Csak egyszer mondja ki: büszke. . Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez.megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. Bakker úr. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. S ha épp nem “cserehátozik”. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. Az véletlen. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. Az idén már kalákában tataroznak. meg cigányvicceket kezdett mesélni. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. harminc-negyven kiló babot. egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. Arról beszélt Bakker úrnak. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. hiszen évtizede gondolkodik azon. és a kárt nem térítette meg. Egymástól kéregetni sem lehet. A hagyományos mesterségek után. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. Vót itt hét hektár parlag. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. a Waarheidhez. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. félni kellene a szemétől. Az aszály ellenére öt zsák krumplit. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. láttad. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. betrágyázott földet kitette licitálásra. hanem az országból is. Büszke. Amikor bejelentettem a vendéget. Képein ragyog a cigánybüszkeség. egy fecskében volt. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. amikor még munkabért fizettek. Vagy: tavaly. egy holland újságíró. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. kukoricát. De nem. Az egyedüli vesztesek a csirkék. nekik már nem került a kukoricából. s a felszántott. Reméltem. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni. a menekültek felé fordult. valami pongyolát vesz magára. de nem sikerült. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. – Ugye. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. Úgy is mondhatnám. hogy épp Csenyétén “indult be”. hogy ő bányatechnikumot végzett. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. mert a családok zsengén hazahordták és megették. nekünk ígérték. a cigányság a lét peremére került. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. hogy itt van a Bakker úr. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. a szociális bizottság. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. El nem tudom képzelni. – Ezért nem választották meg? – Nem. Hatvanan lekaszáltuk.

Bakker beszédet mondott. A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét. de András úgy gondolta: együtt élnek. hanem inkább arra. 760 ezret mezőgazdasági projektekre. a megjelentek “viselkedtek”. pedig nagyon kellenének. kinek a kedvéért vágnak bele. – Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. azt mondta. Úristen. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. hogy a jó istenke áldja meg Andrást. hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni.– Frankot. Ez szép útravaló lett volna. miről beszélünk. kukorica volt. alapítványoktól. hogy dolgozz. Több magyar társunk nincs. küszködnek. 600 ezret lakásfelújításra). Nagyobb segítséget adnak. mert adott neki paplant meg ruhát. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. az “odamondó ember”. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. mint ők – megáll. Arról egy szót sem ejt Laci. Jól mondom. Igaz a cigányoknak küldték. boldogulj. akik nem is magyarok. Hazafelé az kísér. Szombaton “zárszámadás” volt. ahová beköltöztek. Sofie-t kézről kézre adták. s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. meg nem is rám szavaztak. Fájban romos putrikban éltek az emberek. Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. Vacsora. Munka volt. – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. Az új rendszer nem arra tanítja az embert. – Mosolyognak. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest.7 milliót lakásvásárlásra. utána tánc. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. De ha Frank megjön. Péderiné érti. A legfontosabbat. azaz hosszú távú tervekre. . nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. – Holland emberektől. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. amelyik megszüntette a téeszt. majd együtt kijavítják.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. aki a párjával mosolyog egy istálló előtt. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András. titkár úr? Kees mosolyog. háztáji volt. pedig nincs jövőjük. hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie. istápolásra a magyaroknak is szükségük van. s Keesszel együtt megbeszélték vele.

(1995) .

Mire közölte. vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. A sikereket fényképekkel is felidéző. Mindjárt itt a keleti parton. Első osztályra szólt a jegy. egyedül üldögéltem ott. Csak azért is jövök. szoktam-e pedálozni. Megtartottuk a búcsúestet. aki csak izlandiul tudott. 1987-ben végeztem. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes. eljött a szállodába. Izlandi évfolyamtársam. mondtam én. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. a legnépszerűbb napilap. mondta ő. felelte ő. s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. Kérdezte aztán. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. A szobában kénköves víz folyt a csapból. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. és nem éreztem elhivatottságot arra. Nem tudtam. A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. másnap levisz Stödvarfjördurba. mondtam neki. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. 1987. yes. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. hogy merre van a merre. ahonnan könnyebb hazaúszni. hogy a 9. július 16-án felhívott egy úr.45-ös . sőt Günsteint is. Izland a gyönyörűséges hideg országa. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia. Erre fel megkérdezte. hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. Mintha valami betegségem lett volna. s mire a szállodában szétnéztem. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. S milyen kicsi fiú az ember. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. egyik sem volt a telefonkönyvben. majd a repülőjegy is október 13-ra. A portás angolul és franciául beszélt. Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). amit más európai nyelven leírni sem lehet. Megyek. Így egyeztem meg az elszegődésről. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. Ne gyere. nyolckor a bőröndön ültem. yes. ő segített rajtam. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt. s velem marad egy hétig. Elő a térképet. nemigen éreztem jól maga. hogy telefonálhat-e. májusban megnősült. Szerettem volna továbbtanulni.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. én németül. a másik -dottir végű. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. Mondtam. És a hirdetésed? Nem neked való. s feltűnt. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. hogy a nevek egyik része -son. Végül legyintett. ő is eltűnt. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. hogy a szobához reggeli is jár.

nem kakaóval. itta a kakaót. . ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. Kilenc óra. mint neked. ám ott Feri kétszer is elesett. A ködben megmutatta mind a két utcát. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat. Mindenekelőtt az emberről. barátságot és szeretetet ébreszt. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. most már háromszázhatvankét lakos él itt. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. tíz óra. Nocsak. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. szerepelni. – Annál jobb. nem tarthatna-e vele. ám jószívű ura. Leültem az orgonához. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. amikor jött a telefon. amiből öten szopránt visítottak. Eddig háromszázhatvanegy. Feri úgy érezte.géppel el tudjunk utazni. Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát. Az egyik tag említett. mondta ő. a tejszínes tortának is. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. mondta ő közben készült a halálra. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. hogy felébredtem-e. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. amit tanultam. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. ha most nem időz sokáig a háziaknál. mondta ő. hogy éjszaka kimegy halászni. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie. rengeteg pótolhatatlant tanultam. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. Egészségére mondtam én. az arca pedig fehér. Amikor beálltam a haltartósítóba. Tudni kell. jobb. Rájöttem. hogy nem tengeribeteg-e. s azt hitte. “Falumban” a polgármester várt bennünket. amikor betoppant a ház zord. Semmi baj. A sikeres indulás ellenére. Ross. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. Lefordítottam az életre. Az a szeretet és mosoly. Reggel azért épségben partot értek. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. mondta. a másik tőle. tíz perc múlva indulás. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. már nincs vesztenivalója. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. Aztán föltűnt egy másik ló. hogy Feri szeret és tud is mesélni. Barátja megkérdezte. minél fiatalabban esik át ezen az ember. hogy futás. A hajó kicsi volt. Dehogy. Sok pótolhatót felejtettem. Hesti. tizenegy óra. a tenger háborgó. Föltűnt a ködben egy ló. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának.

a klinika. hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. ha nem esznek. mert létrehozták Keletország egyesített kórusát. amit már Feri csinált. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). ahol mindenki meglepődött. mégis reggel táncolták haza a bált. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. Ekkor zárt be a két konzervgyár. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. . annak ellenére. Tőle kaptunk egy harmóniumot. Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. hogy előbb a kórussal fellépett. eszembe jutott: úgy kezdődött. az emberek rosszul álltak. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. A huszonöt fogasos. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. Szükség is volt rá. Végül be kellett ugrania valaki helyett. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. s Feri falujában. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat. hogy tanítsanak valamire. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. Honolulu nem megy el a helyéről. Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. hogy nem lehet elszökni. hogy zeneiskola indul Egerben. de márciusban. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. öt évig ezt tanultam. miféle hely az a Magyarország. képes izlandi természetrajzzal. Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust. Úgy érezte. Amikor ezt hallottam.Az első évben nem tudta. maradjon-e vagy sem. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. semmit sem tud. aztán irány a repülőtér. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. Legfeljebb azt. A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. Bükkszenterzsébeten. Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra. de azt mondták. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. hogy megnézi. akkor volt. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. honnan is jött az ő fiuk. s már az iskola van soron. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. A Népújság közölte. – Egy hónap sem telt. akárcsak az ábécét. mert már az idegeikre megyek. s Feri úgy gondolta. Ekkor határozta el a kórus. és én. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. míg más talán csak egy hónapig”). hogy mindent megkap. s anyám bevitt. hogy össze merte vonni a két falu kórusát. dupla fizetéssel. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. amit csak akar.

amikor én az iskolát. Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal. de árvák voltak. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. pedig soha nem szerettem. Minden percre emlékszem. hogy elmegyek Pestre. Mégis elhatároztam. hazajövök. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak. hogy menjek külföldre. Majd felborítottam az asztalt. ami még a lakásból is áradt. Jó fejű emberek. A feketén vállalt kubikolásra is. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. – Miért? . a pesti konzervatórium sem. hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. De a zene annyi pluszt adott nekem. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. miért jó Magyarországon élni. anyámnak tollba mondtam egy másikat. de én soha nem szoktam feladni. Játszottam az úttörőház zenekarában. Kati néni rengeteg tanácsot adott. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. A váltást anyámék sem támogatták. hogy ne legyek utált eminens. Közben már én voltam a kedvenc. s ez eldöntötte a sorsukat. Ezt tanultam tizenegy éven át. de ősszel ő elment Pestre. Ez volt az álmom. anyám most lett hitoktató. Ő bíztatott. hogy garantálja. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. Miskolcra a legjobb trombitatanár. hogy megmaradtam mellette. így kaptam meg az útlevelet. Kezdett előttem nyílni a világ. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. A tanáraim matematikust. Azt mondta: utasítsanak el. ahol tartunk. sorsdöntő élményeket szereztem. aki segített. a falusi gyereknek. – Hány éves voltál? – Tizenöt. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. Néha felvitt Budapestre. s az új helyen már vigyáztam. miért tartunk ott. hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. s bár az osztály utált. értsem meg. abból szereztem tanári diplomát. repülőjegyre nem volt pénzem. A hasonlítgatások során azt is megértettem. ő is nyugodtabban fog aludni. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. Kerítettem egy rokont. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. helybeli családoknál laktunk. biológust akartak belőlem faragni. Simon Attila miatt kerültem. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival.

Olyan színvonalú képzést kaptam. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem. Borzasztó zene. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. utána senki sem a szép énekelésről beszélt. másodszor is jelentkezzen. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé. A tehetség. aki kilépett. hogy a művészi pályán ki mire viszi. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt.– A nyugalom. – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. és fordítva. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. megadja népének az oratóriuméneklés örömét. a diákok panaszkodtak. akikről nem tud a világ. Szubjektív. latin szöveg. Kanadában. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. hogy lehet misztikumot teremteni. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. hogy a szüleik családi ágyában is . Néhány hónapban annál is többet keresett. hogy a súlyát érezné. arra öt százalék az esély. (Előfordult. miután leérettségizett trombitából. a tudás és a hírnév nem jár együtt. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál. A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. Kisugárzása volt a kórusnak. Szemvillanásokból értettük egymást. Mindenki megkapta kazettán a szólamát. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. Mégis eltökélte. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. A pszichikai lény érdekel. volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. a biztonság miatt. Később persze ébredjen rá. pedig Lukács Ervin megkérte. hanem a zene hatalmáról. anélkül. Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. Volt. a kilencvenöt százalék eldől korábban. mint az apja vájárként). mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. ami máig sem igen van a világon. A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. Minden napunk egy műalkotás. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. Akureyri kollégájával és barátjával. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. Feri.

Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra. P. akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette.valami kakofon őrület szól. Ők is tudták. Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. Jó estét. (kérésére nyakkendő nélkül). mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. amit népéért tett. a felvidéki Máté Pétert. Izlandon ő a magyar. s az elit külváros kántora. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. Tudta. doktori címet nem használó Balla Judit. Felhívtam barátomat. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. (1993) . ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. hogy elveszítenek. Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. félprofi kamarakórusok mestere. zeneigazgatója. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv). – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. köszönt a mással elfoglalt mesterre.) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. megjegyezte: értem (mármint azt. E. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. rögtön őt szedik elő. jó estét. innen tovább menni nem lehet. s ha egy honfitársunk odakerül. P. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. mégis megtették nekem. az egyik tanú E. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára. hogy álljon a helyemre. négyen diplomáztak). Eleget csavarogtam én is. A menyasszony a Fidesz-alapító. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt.

majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit. Fehérvárcsurgó stb. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). mint tőlem Szalonikiben Jannula. Balatonalmádi. aztán Varsóban. nehogy itthonod is elveszítsd. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. Budapesten. körülvéve hősökkel. középületei nekik adtak otthont. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. akik Magyarországon születtek. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását. A Görög Kommunista Párt (GKP). a másikba a többiek. illetve “szocialista” gyermekotthonokban.. később a miskolci. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van. – Mit szólt volna a család. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek. mégis kellettünk a Szovjetuniónak. egyenbútor. s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. Az egyik vagonba került a család egyik fele. s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka. Prágában. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. Kezdetben nem dolgoztak. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. 1951-es plenáris ülésén elhatározta. – A levegőben lebegtünk. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. Dég. Balatonkenese. Görögország sorsát is Jaltában írták. Meglévő ruháikat eldobták. nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. szén az ágy alatt. a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. Zárt közösségben éltek. Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba. – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. Az első lakótelepen (József Attila). méltón a testvérpártokhoz. mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába. mely azért nem enged haza. a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. köztük 24 ezer gyerek menekült. csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. – A haza álom volt. különben is készültek Görögország felszabadítására. mint a miénket. nevelkedtek és hazatelepültek. a többi Albániába. közös konyha. csak másik oldalra.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. Görögök. nem tudták a nyelvet. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba.. a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. 120 ezer görög. árvái. hatvan házaspár külön hálótermekben. . nekik nem jutott (paraszti) munka. a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak.

Az ok: hastífusz. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot. a gyerekek nőttek – és születtek. (A felnőttek között a trachoma terjedt. nem megtanultam – mondja Archimédesz. külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. 1968-ban kettészakadt a GKP is. hogy újat kaphassanak. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit. – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás. skarlát. az csak rossz lehet”. ahol a család többsége volt. és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. (Ki gondolta volna. köztük 200 gyereket. s Budapesten meg is jelent. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. s minden harmadik érettségivel távozott.. Egy osztály ács lett. Ősszel érdeklődést keltett. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. de csak minden huszadik diplomával. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. általában abba az országba települtek. hogy három hónap alatt eldöntsék. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat. Végül vagy 3000-en maradtak. érzem és értem.cipőiket szétvágták. hazatelepülnek-e. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. A katonai hatalomátvétel otthon. Az egyetlen elv az volt. Magyarságtudatom nem a . hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja.) A nagyszerű könyv. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. négyévesen került Budapestre. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be. – Belém ivódott a görög kultúra. tőlünk a tizede sem.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. kanyaró és szamárköhögés. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket. saját párt szervezését pedig nem engedték.. köztük hathónapos is. egy másik lakatos.

de görögök sem. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. hurcolták. miért szeretem a Sport csokit. (“Beutaztuk egész Európát. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. A partizánok az egész falut Albániába mentették. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. Kétkedve fogadták a munkámat. az összetámaszkodás addig kellett. hogy mi nem vagyunk magyarok. Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát. hogy csehszlovák-görög. kerültem a konfliktushelyzeteket.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. kialszom. az utcán akcentussal fogok megszólalni. Lili. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. – Az a baj. majd japán utat ejtettünk meg. miféle különleges kapcsolat ez. A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről. a többiek csak nézik. amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. mélyebb dolgok is vannak ennél. Most. de reggelre elmúlik. Sztálinnal egy napon. s minden tengereken. Remélem. Budapest. amíg beilleszkedtek. Azt sem. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. Az is. . Egy görög nem érti. Az első hónapokban csak a rokonságra. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat.” A kézfogás itt nem szokás. a családra számíthattak. s Mihály. Arra int bennünket. A nézeteinktől féltek. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez. Szerencsére 1977-ben. sem a zsíros kenyeret paprikával. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. félve. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. hogy türelmesek legyünk másokkal. Miféle zárvány az. De arra is. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. amikor találkoznak. Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. Ipiroszba valók. Michálisz (1955. A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. hogy veled beszélek. figyelmeztet is. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe. 26 évet élt “ott” –.görögségem ellenében kristályosodott ki. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni. Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. ha számíthattak. hogy életünk nehézségeinek. mint otthon. pedig Eftimiunak hívják. “Nem érti” a tökfőzeléket. őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. Lilinek szólítják.

Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. a magyar kapcsolatok bővítését. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. nagynénik jó szívvel fogadták őket. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába. Annyira élnek. Víz. Három gyermekem. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz. de úgy harcolok. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul. ha különös tudás birtokában vannak. Galatudisz Kosztász (1959. Mondja is. a visszatérők helyzete más. a zenészek. – Az alma mater. a szívek közelítése. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt. Az idősebbek. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. mintha ki lenne szabva az idejük. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején. Honfitársam. az ügyvédek és az orvosok keresnek . mintha a következő percben meghalnék.Eleni (1962.és gázszerelő bátyja buszvezető. annak két szíve is van. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza. Hátrány viszont. csak élni kellett volna vele. hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai. s ez megnehezíti a beilleszkedést. az emberi szívek ilyen távol egymástól. Görögországban a legtöbbet a focisták. Nem tudtam. – Szívet cseréljen. hogy diákokat cserélünk. A nagybácsik. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. elmaradottabb a kultúra. Ivánt kiadtam görögül. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. (Szerepe volt a tb-szerződésben. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. hogy Kornait. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. Kosztász eredetileg tv. Itt a magyar szívemet tartalékolom. Berend T. Örülök. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg.és rádiószerelő. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. Először azt mondja. mintha halhatatlan lennék. főképp ha ismert emberek. bár már Pesten sem kapni. Szamarasz Jannisz professzor. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. A húga fodrászüzletet nyitott. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus. ám hat évig zenész volt. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. nyolc unokám Magyarországon él. A magyarországi születés. Később említették. – Én is úgy élek. Akinek két hazája. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is.

nagyobb lenni nála. és lengyel-görögökkel együtt. – Itthon. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő. cseh-. a gyermek viselheti az anyja nevét is. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. mély dolgokban nem előny. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. Magyarul a testvéreimmel beszélek. s az anyja vezetéknevét viseli. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból. az érzést. túlmunkánál segítenek. játszanak.. – Reggel görög vagyok. A helyek beépülnek az emberbe. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. Nagylányával és a nagyanyjával él. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. Nem akarok erősebb. este inkább magyar. Költözésnél. . otthon? – Itt vagyok itthon. A karácsony otthon jobban tetszik. s rosszabb a magyarországinál. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. Apám temetésén megéreztem. mint itthon. Talpraesettségének. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. hogy zenészének mennie kellett. a helyzetet. tovább viheti azt a családnevet. Sudárszép lánya már itt született. hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. hogy lépcsőházat fog súrolni. majd focicsapatot csináltak orosz-. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg.” Örül minden magyarnak.. Előnye a több kultúra. a világot. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. Hátránya a gyökértelenség.) Kosztász szervezett táncegyüttest. mi így nevelődtünk. ötvenezer forintot naponta). – Mirka (1954. Budapesten úgy tudom folytatni az életet. Mégis otthagyta az éjszakázás miatt. randevúzik. mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek. sírja az én gyökerem. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. a több nyelv. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. könyvelő. Hátrány az örök lehetőség a váltásra. Megkülönböztetésben nem volt részem. zavarja.(buzukival 1987-ben százezer drachmát. Előny. ha édesapja este rosszul volt. ez is emigráció. Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. Ez skizofréniával jár. – A lányodnak. de arra sem. csak megtalálni a saját természetemet. lelkileg gazdagabb az ember. hogy újságíró vagyok. hogy két hazám van. Mirka elmagyarázza. mintha nem is mentem volna el. Nehéz megválaszolni. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél. hová tartozol. nem érdekli. helyemet. a másik felemet. hogy rámegy a fél fizetése. s hazajövök Athénba.

Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj. Neki jó a hatéves kocsi is. egy görög. a hazatelepülés előtti héten találkoztak. hatot ott! (1994) . jutányos építési kölcsönnel épített garzon. Közben Jorgosz Pesten megnősült. Felvisz a Lükabéttoszra. Mirka akkor tudta meg. hogy néhány cuccal többet hozhattak. ha adta”. lepecsételtetni. s a vámosok jóindulatán múlott. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. hogy szégyenbe hoztam. elköltözött a nővéremhez. Hat hónapot élnék itt. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. Iskolás szerelem.– Nem. ötvös). a lábunk alatt Athén. Villanyszerelő volt. meg a repatriáltaknak adott. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni. – Anyu máig nem bocsátotta meg. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. hogy ékszerésztanuló lehet. isszuk a sört. se magyarnak nem válaszolnak. de a rendőrségen. hagyjam a jegyzetet. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. amikor megmozdult a gyerek. és látszik! Paparigasz (1960. hogy belém a lányomat. Jó lenne egy lakás Pesten. Egy ilyen se görög. Szerettek volna. s kéri. hogy terhes. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. mint a magyar srácok utazni. szóval. Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson. A falujába nem mehetek.

– Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. Az volt. túl a falun. és megmaradt a ma is járható római kori út. ez van! – Nézd. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. – Itt kőbánya volt. hogy elméláztam. – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. amit Szentessyné épített. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze. az önkormányzatnak meg elfogadni. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt. hogy belevágott a csöndbe. csöndben tölt. kikötője? Almásnak volt. hajdani iskolatársam észreveszi. kikötője volt. Imre. – A fürdő. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. Fájhat neki is. Nézem a tájat. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. s fölemeli a poharát. Messze alattunk. . leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum. Nem magának. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. Budapest-Bécs főútja volt. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. a helyi képviselő. a jelen a szétválás. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. A múlt az összevonás. Talán ilyen békés. Szentessy Éva megnyert valami pályázatot.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint.Kék madár. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre. fürdőszállója volt. vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. kies vidéki lakot jelent. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek.

Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg. nem is beszélnék róla. hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. nem a rendszer! – És a hajóállomást. isten. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. Attól. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó. No. de milyen? Kell iskola. – Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. amíg volt! – Iskolába se járunk. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik.és üdülőházainak százain. – Neszmélyi rizling. csak felépítettük. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. Ám a kilenc másnál hat. az embereket érzelmileg. – Attól. érdekileg elszakították a falujuktól. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. ha nem te kérdeznél. amikor senki sem használta. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. Igazából nem is itt szeret a szőlő. ahol zamatosra érik a szőlő. Göncz Árpádnak meg elutasítania. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be. Éva korábbi szakmai fölöttese. lepusztították. Kell igazgató. azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. hogy 13 milliót pályázott össze. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe. – Nézed a címkét? – kérdi..– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. Neszmély még nem Európa. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. Nevét. – Ezt az itteniek izzadták ki. de alatta a térképen Kocsot jelölik. Almásfüzítő. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. Méltóságában tönkretették. határát elvették.. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg. Gazda sincs. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. visszajön a víz. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás. de milyen? Kicsit elsokallták. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába. hogy a kukoricaföldön. ami Magyarországon Európát jelenti. . hanem Neszmélyen. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László. – De minek a fürdő.

de csak ha a falu dönt. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki... Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette.. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt.. A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát. egyetlen szobor.. Az a megjegyzés. hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést. Leszavaztuk párszor. Imre? – Minden végigmegy itt is. – Mivel járt itt a rendszerváltás. Két Szentessy Évát már ismerek. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát.. 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra.. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet. Az iskolaépítéshez kevés ugyan.. – A kommunistaellenesség is? – Nem. hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. amit le lehetne dűteni. végül le kellett mondania. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska. “Rosszkedvű lettem. nyolc osztály három épületben. mint Budapesten. egy Csokonai. hogy munkát keressen. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen. hogy a munkáspártiak vannak többen. és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam. csak egy évvel később. 1979-ben megszereztem második diplomámat. Lillája itt élt és halt. lehet.. A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva.. Elfogadom.. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről. hogy Balázst. hogy ide helyeztek.. elfelejtett eljönni. mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre.. Új iskolaépületet kell építeni. Személyes bántásként éltem . Nincs egyetlen utcanév. Megmutatkozott az első választáson is.. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő.... A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről. választás szerint. hogy nem Makovecz-iskola.– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait.. amit le kellene szedni. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. buta magyarázkodás. amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert.. és bár az MDF megyei központja is itt van. én meg olvastam.. – Ezért szeretem. Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát.. még kocsmai hőbörgés sem volt. Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny. de ahhoz elég... A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel.. és ő átment sírni a szomszéd szobába. Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete.

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

a miénkről is. Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását. hanem ők írták is a szórólapot. Jakab cége tönkrement. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. hogy csak mellékállásban lesz polgármester. hogy nincs bizonyítéka).rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. ahelyett. hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye. az almási iskolát. és aki nekem elismeri. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani. Makovecz!” épült. Vádolják azzal is. aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is. becsuktam a könyvem: hatszáz. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. polgármester-jelöltje nem futott be. Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. De aki építene. állítólag azért. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. ügyesség oda. Nem tudom. s a fenntartási költsége 6-8 millió. amit jónak lát. De fontosság ide. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék. különösen. titkos ügynöknek. pufajkásnak. kisebb képzettségű emberektől. Cseh János – aki tudtommal. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. vendégként részben építenék a falu jövőjét. mi köze a Kék madár Iskolának. most meg az MDF-fel kokettál. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. így mindenki önkormányzati képviselő lett. Piros trikóban jött a falugyűlésre. A törvény ezt nem írja elő. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. Nem tetszik. aki korábban hatszáz.ideológiát igazolja. mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. mert ő támogatta. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. hogy használat után eldobja embereit. nemcsak ők osztották. – Ávósnak. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. rágalmakkal. Dr. ahogy lenni szokott. azt mondja. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. Neszmélyen. vagy akár két szavazatot kapott is. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag. Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. akire állítólag telektulajdonosként. fölvette. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. maga is idegen. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. csak úgy “gyerünk. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. De jó emberét. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. s nem azzal kellett volna kezdenie.

hogy Szentessyné párttag volt. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel. mintha barátságban. Tavaly az igazgatónő azt hitte. az önkormányzatba. tettre kész dilettánsok kellenek. magyartanár és közgazdász. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal. ahogy a polgármester állította A Világban. ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta.arcok kellenek. hisz többen már három évvel korábban. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. Éva napon ment hozzájuk a csukétával. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent. és többen mondják. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. aki ahelyett. – De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. Sőt. hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. pedig már nem a kommunisták szervezik. azokat állította példának. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély. most viszont kiderítette. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről. hogy dilettánsok. mert eszükbe jut. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá. de még a parlamentbe is. hogy nevelési stílusa idejét múlt. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. tanácstagként is mellette szavaztak. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. hogy megdicsérte volna őket. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem . hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. és nem átallja megemlíteni. nem főkérdés.) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság. – A Szentessyné-téma nem téma. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. ami a másik iskolának nem. akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. zenével egybekötött baptista szertartáson. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. harangavatáson. de azt több ízben mondtam.vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös.

mert nem állt közéjük. De minek ennyi izgágaság. Azt híresztelik (nem tudom. hogy választás legyen. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva. néhány MDF-es azért neheztel rá. Az emberek jó része a . hanem azok kiválasztása. így meg polgármesterhez segítettük a falut. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. akik hajlandók a faluért dolgozni. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. ami arányaiban jóval több. mert volt véleményem. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. ha nem értek egyet vele. én is meglepődtem. Nem rendszer-. – Sem a régi. hogy vállalta a jelölést. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. sőt megsértődnek. Szentessy Éva úgy érzi. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. autonóm ember. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. nem tudom. csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. hogy nem tudok másként élni. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. – Jól járt. Laci művészember. rossz az iskola. – Amikor meghallottam. ha befutok. aztán hallom. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. főleg oroszból és a matematikából. ennek sem. mi történt. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész. hogy csak 40 százalékot kapott. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam. vagy bukik ki. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. milyen pártállásúak). hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. hogy legyen meg az 50 százalék. hogy gyengék a Kék madár eredményei. mert nem értik. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. a jók jók lettek. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába. A közepesek estek a legtöbbet. Legendák keringenek. ha kioktatják őket. csak hatalomváltás történt. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. Rögeszméje. – Nincs értelme beszállni a hajóba. nem szövetség a szerelemre. azok házassága nem egymásmellé rendelés. ezért jobban félnek az elődeiknél. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. Nagy csapás lett volna. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci.

aki költségvetést látott volna. Példát inkább nem mondanék. Nekik a közoktatás és a közművelődés . most meg produkálja magát: ping-pong verseny. – Nem szabad – feleli -. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. Sok ember úgy érzi. A nagy külső forgalom sem biztos. nincs értékrend. és Domján Jánost minden párt támogatta. hogy az embereket nem lehet megváltani. Egy pici igaza minden pártnak van. Jó Vergiliusunk. Nincs gazdasági háttér. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. S eszembe jut Éva kuvik jóslata. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is. ha tudnám. Szirtes László. mindent szabad. – Őrületes baklövésnek tartanám. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését. hisz elválni sem tudunk. – Nagy a káosz. – Ha ezt akartam volna. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. hiányoznak a virilisek. odáig nem fajul a dolog. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. Kérdem Jakab Antalt. Tavaly semmi. és csöndben hozzáteszi. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. a Kárpótlási Hivatallal. tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. Legalább nem mondhatják. Sok alkotó. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő. mint az egész országban. hogy a javukra szolgált. de talán több a hiba. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. igaz. hogy haragszom. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. Sorsáról majd a testület dönt. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. képesek változni. költségvetés sincs. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. úgy sem szólnak rá. amelyik nem csak az iskolát képviseli. hárman indultak a polgármesteri címért. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. Remélem. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. nincs olyan képviselő. mert akkor a falu szétszakad.

De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. gondnoki lakás. Például Sándy Károly tanár úr. és képesek is egységük megteremtésére. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. tornaterem. Miből? Vagy a létszámot csökkentik. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel. hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire. Én ilyennek képzelem az összes iskolát. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták. és szilánkjait sem igen érzi. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. és csapdába került a falu is. Szépnek szép.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni. Kell vagy sem. mégis 3. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. milyen gondok. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. hogy ki jár hozzájuk. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. még sincs étkezési lehetőség. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. Bejelentettem.nem két dolog. addig a megbízott igazgató a munkáltató. ami itt zajlik január 21-e óta. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. Fórizs János. Mégis összezördült néhány képviselővel. . (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott. mert ez – nekik! – jó referencia. hanem a művelődés formái. Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. alkalmazni kívánom őt. aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. hogy mindenki mondja el. hogy így azért mégsem kéne. de nem volt társadalmi munka. de nem tudtam megmozdítani a falut. Hazavittem autóval és azóta nem jött. Éva kimerült. pedig van olyan fuvaros. Kevés ilyen van. ők meg azt mondják: “Olyan szép. bár nekem ebben nem volt döntésem. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. bajok vannak egymással. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. akkor meg két mondat után sírva fakadt. nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt.

mint a leprástól. Markó Iván esete rokon. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. . a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. és a Laci barátsága. mellette nem álltak ki. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. bár neszmélyi vagyok. de még a megyét is. nem itt. Hallunk tantestületi kiállásokról. ön tényleg azt mondta. – Ne! Nem hiszem. akinek mennie kell. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz.– Miközben biztatták. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. minden szereplő elmondhatná magának. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. járni az országot. amelyben tíz évig el lehet ballagni. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem. hogy ilyen értékes embereket elengednek. – Elmélázik. Ez már nem valósul meg. hogy pályázzon. és ha belegörbülök. mégis úgy néz ki. – Az iskola nem az épület. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. hogy nem egyformák az emberek. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek. mint én –. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel. Ha valaha igazgató leszek. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. Éva minek maradna. – Legalább megírja neki. milyen a hangulat. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. Olyan profi. a másik tízet. Az egyik egymilliót. teszem hozzá már én. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. Neszmélyen csak az épület marad. Miközben gyönyörködöm. óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. úgy terül el alattunk az iskola. Most az Éva vonalát kell követnem. Azt hiszem. te meg beadsz egy tökéletest. Hiányzik a melegsége. s újból igazgató lesz. ahol saját magam tudom adni. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. A tisztesség ezt kívánja. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. Ő mondott fel. akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat. Harmadrészt nagy az Éva. akkor is megcsinálom. Szirtes Lászlót. ott is azonnal elfogadták a felmondást. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. mint szoktál. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. hanem ott. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. ő is hallgat a levélről.

legyen a nevelés és a tudás temploma.” (1991) .– Rá kellett jönnöm. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. az egyik szárnyban vannak a kicsik. hogy az ember meg ne álljon. mert azt üzeni. az egyik felében kenyeret lehet sütni. pályázzak. Megterveztettük a belső építészetet. Nekem az az épület az életem. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. A kapuból keresztül látni az iskolán. emberségét a közösség méri. Megterveztettük a parkot. Most már történelemtanár kell. hogy eltolódott az érdeklődésem. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. alatta az iskola minden polgára találkozik. hogy mégis itt tartanak. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. aki csak látszólag fogadott el. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. ő csak vele akart tanítani. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. hogy a fákon békében éljenek a madarak. le a Dunáig. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek. Nem lehet úgy elmenni mellette. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. üveges szerkezetek kerültek. a másikban a nagyok termei. a végtelenbe. Mondták. beléd látok. hogy a gyerekek lássák. Nem így történt. alatta a könyvtár. kis közösségeket befogadó tereket. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó. a nagyok kertjével. hogy nem kellek nekik. a víz a földből jön. ne akarjon bemenni. nem a csapból. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. Kis kuckókat is terveztünk. a pincében a meleget adó kazánház. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. Díszudvar ez. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek. Meg is egyeztek Évával. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott. Ide? Valami vágy van bennem. amit még szeretnék megcsinálni. Az aulában félig készen áll az életfa. Madáritató is lesz. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. A szimmetriára vigyázni kell. Kutat kívántuk fúratni. A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. ami azt sugallja. Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. A ház nyújtson védelmet és biztonságot. a berendezést is. Miért kívánna többet dolgozni. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. zsibongó és agóra. és egyenes gerinccel lehet járni. a másikban kerámiát égetni. Ezeket nem szabad elfüggönyözni. A szimmetriatengelybe átlátszó. hogy angol vizsgát tesz. van. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. A madár teste fagótika. Irénke rohant is Éva nénihez. igazán nem akart velem jönni. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. nem a helyén! Éva megnyugtatta. Nagy félelmem volt: úgy égek ki.

.

Négy ágy állt a toronyban. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni. engem hívattak. Sokan voltak érintettek az ünnepen. “Adjátok meg a császárnak. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. miért rúgták fel a hagyományt. hányadik a fújás. ami az istené. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is. rendben minden. hamar pertuba fogadott. hogy azért konfirmáltam is. János. meg jó szóra. de ha kiderül. a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. mi is harangozunk a párttagok temetésekor. hogy 1953-ban. kihirdeti. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik. Sőt. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. de nem ajánlja. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. kire nem. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. Inkább rövidebb énekeket választ. hogy kire számíthat az egyház. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. Bár az elnök asszony le sem ültette. mert meghalt Sztálin. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. mennyi az idő. ma is így csinálnám. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. annak nem harangoznak. Bár ez a gondnokokra tartozott. a történet másik részét viszont maga csinálta. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. mikor van istentisztelet. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. A titkár utasítani akart. hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. mert ily esendő egy ateista lélek. hogy evangélikusnak kereszteltek. . amit kérnek. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. hogy harangozni kell. és az istennek. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. Csak nem húztam újat szántszándékkal. egy lélek sem megy el a gyászünnepre. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. nincs tűz a láthatáron. hivatták a tanácsra. rövidebben prédikál. A püspök igazoló jelentést kért. s ha kívánják. (János örült. Talán azzal kezdődött. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. amikor még ki sem volt nevezve papnak. a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. ami a császáré. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben.

Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. hanem azokért. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett. hogy osztozzon azok sorsában. Azt mondta a mama: az apád. kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. hogy addig menjen. amíg mindent vihet. ide vágytak haza. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. de talán jellemző. János már ki is pattan a kapu elé. hogy ez a hely. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel. nemcsak huszonöt kilót. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni. – Hát megbuktatok. a bátyád úgy haltak meg a fronton. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. Azt nyugodt lélekkel állítom. A házacska volt az ár. hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. ez a ház volt az utolsó gondolatuk. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. ha lehet azzal. ő négyszázhatvanat írt. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. – Meg. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. – És csupán négy esztendő múltán. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. Nem magunkért imádkoztam. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért. hogy elviszik Tótkomlósról. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra.) . akiknek a lelkésze volt. Jánost ő sem vigasztalta. mint saját maga. vegyék le a sapkát. Akkor kértem. hogy vasárnap délelőtt itthon van. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. hál’ istennek! – felelem. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. módszeresen kezdem faggatni Jánost.Rég jártam Koppányéknál. ami ingyen nem kellett. oltsák el a cigarettát. Így tudom meg például. Ahogy megállok előttük. innen én csak akkor megyek el. nem idevágó téma. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. A gyerekek még a paplakból röpültek ki. De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt.

hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. mint Tótkomlóson. hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. hisz egy kollégája. Lenin utcából Fő utca lett. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. Az egyház is tudja. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról. Bár kivetnivalót nem hallottak. a képmutatással. korjellemzőként hagyják meg. hogy vajon mit fog a pap mondani. helyette inkább marad Vági. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. Én arra biztattam mindenkit. ahelyett. felmond neki. Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. ki jön el. hogy beült volna ő is. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. aki le sem ültette. Szántó. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. Pedig volt más is. ugyanakkor főtt a fejük. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. közölje az igazgatóval. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. mármint. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek. hogy az I. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett. az igazgató közölte Erzsébettel. mert nemcsak pénz nincs. ahelyett. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. Sallai. Hiába volt az egyik legjobb tanító. mert több párttag is szeretne eljönni. hallgassa csak meg a kollégáimat is. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. hogy az én gyerekeim is. visszaraktak rá egy kisebbet. de a párttitkár megtiltotta nekik. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta. (1991) . hogy lássa. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. Eljutott az ügy a járásig. hogy ez a férje ügye. de azt ők sem tudták cáfolni. Marxra azt mondtam. hogy ez “műemlék”. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. állítólag a lakók sem akarják. Fürst. sokan nem úgy kommunisták. Mondván. mégis letolták a KISZ-titkárt. Schönherz. a gyerekek az ő. A párt is tudta. ahogy pénz lesz rá. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. amiért a papot hívta meg. Zalka Máté. ha a fia konfirmál.

se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek. fájdalomból. lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki. a katonai alreáliskolában. kaszáljuk le a szénájukat. – Méltó társa volt a felesége. ami kitermelődött. Palásthy György filmrendező. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. 10-14 éves fiúkkal. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte.. erkölcsre tanította. Elfoglaltságot adott. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben.. 1945. ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában. dörzsölten azonnal civilbe öltözött. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). hogy ne orosz fogságba kerüljünk. A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat. egészségben. a sebekből.. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. tagadni kellett. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. izomlázból. Nyelvekre. most Belgiumban hitoktató. valami. Fuvarokat vállalt. hogy éljünk. A negyedéveseket családokhoz kommendálta. . teheneinket. tanári tisztikarával. a nagyobbakból fakitermelő. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. törekvésekből. hogy tudjunk róla beszélni. hogyan lett egyre rövidebb. életben. – Gyalogoltunk 300 kilométert. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. és lehetővé tette. mire áradni kezdenek az emlékek. hitre. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász. A sérültek. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket. tejsav vagy gyanta. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. valami. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben. járműveivel. – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka. pedig hetven gyerek között osztogatta magát. Itthon mindezt szégyellni. se szó. II.. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. s végül hazahozta őket. – Ahogy az amerikaiak megjöttek. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította.Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket. A svábok kérték. összehasonlíthatatlan emberek. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. és nem utolsósorban 120 növendékkel. 5.

Szikár termetével nem úgy fest. hogy egymástól nem lopunk. Ma nem loptunk.” Eger-Cheb: nációk. 2 drb cserkésznyakkendő. bombázások. mint aki rászorulna a pihenésre. – Mindig rejtetten. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. Ardai László. Napló: “1945. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára. mert Horthy leszerepelt. Balikó . pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. Karácsony után felpakoltak. vagyis Chebbe tartott. bár Zoltán. 73 magyar cőger velem maradt. a parancsnokom káromkodott. Később a csoportot ketté kellett osztani. Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. II. II.” Tornai naplója: “1945. hogy 1945 tavaszán. kerülhetett a hátországba. Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. vagy Czelnai Rudolf akadémikus. mi vár ránk. menekültsorban. megmaradt. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. Napló: “Becsületszavunkat adjuk. A hadbíróság közölte. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. szürkén szolgáltam. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. Az éjjel megint volt két riadó. vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. 10. akit Istennek szoktunk nevezni. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik. úgyszólván mindenüket elveszítve. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. Az első lelkésztanár.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él. 1 drb sapkarózsa. Azt hiszem.” – Csak az a titokzatos valaki. angol király. a tisztikar többi tagjától megfosztva. s elküldött Kőszegre. Mindennel torkig voltunk. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. idegen földön. 15. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. 2 drb üveg lekvár. – 1944. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem. 5 drb szappan. Már kezdem unni. ő emiatt került. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. a legkisebb csak lelkészként. Pécsi polgár lett. De megválasztották önkormányzati képviselőnek. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira.. után felszólítottak. 1 drb tájoló. hadifoglyok. Innen.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. majd szökni akartak. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. október 15. Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál.. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe. Palásthyból már ott.

csoki. Zoltán b. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk. Több tárgyat átvállalt. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. makacs ember – mondja a naplóíró dr. – Amerikai napi csomagot: konzerv. s irány a nyugati láger..... és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket. én felelek a gyerekekért.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt. irány a hadifogolytábor. Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. a semmiből éltünk. Napló: “1945. Odakerült a feleségem édesanyja. Napló: “Ellógtunk a kantinba. fölszórtak a páncélosokra. iszonyú tábor.. Egy százados. Nekik tanulniuk kellett. Elvittek egy táborba. – Végül közölték. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. A feleségem volt a konyhás. de bőgtek az éhségtől. petyhüdt amerikai. láttuk. hogy milyen puha banda.. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket. – Zoli bácsi becsületes. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. Tornai – és végtelenül türelmes. Volt nagy lufizás. 12. 1400 méter magasra. azzal jött vissza. léhák. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. s végül örökbe akarta fogadni. Napló: “A kicsik enni sem bírtak. én a nyelveket tanítottam. Az apósom csodás pedagógus volt. tegye. mint papot hagyták itt velünk. A később megszületett saját négy . – Meneteltettek. Zoli bácsi azt mondta Lacinak. cigi. “SSegyenruhás gyerekek”. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra. – Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. Iszonyú út.” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk. óvszer. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. édesapja is. Ott voltunk mi. leszaladt. Kiabáltam.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig. elég erőseket. bátor. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. hogy jönnek az amerikaiak. amit a legjobbnak tart.. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. az amerikaiak egy nap.. IV. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. nemsokára belépett egy trehány.

hogy tudjak közlekedni. konyhások. Többet el kellett csereberélnem. Nem volt haláleset. Egy-kettő elpusztult. s a meleg dacára. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. hogy kiszabadultak. Csak hát a lába kicsit hosszú volt. Négyet meg kellett tartani. Hallatlan kultúraéhség volt. Nem egy növendék ment aztán teológiára. cérnának. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. Rengeteg gombát ettünk. Ragyogó kaját kaptak. de gombászcsoport is. egyetlen súlyos fertőző betegség sem.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. Sefteltem. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. Mivel a németek mindenüket elhordtak. meghallgattam kis panaszát. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban. Volt fagyűjtő csoport. így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. újból fel kellett készülni a télre. Mit csináljunk? – kérdezték. Két fiú fölé ült. s megtanulták becsülni a munkát. s volt rá kamillatea. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . amit a hegyen éjszaka megöltem. Napló: “Hej. Egyoldalúan táplálkoztak. Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. megsimogattam. Nem megyünk Nyugatra. mint egy karácsonyra. pokrócba bugyolálta saját lábát is. mert elfelejtettem. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. hisz itt vannak itthon. Ki volt kötve: a szombat szabadnap. Irdatlan távolságok voltak. Meggyógyultak. pörkölttől pástétomig minden formában. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. torokgyulladás. Hét végén volt a szellemi. Volt furunkulus. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. s rendkívül szigorú. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. a bárányért. aki kőszegiként ismerte a gombákat. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar. mert nem volt segítségük. Fekete hintóval mentek érte. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. Anyu. homlokon csókoltam. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. olyan lelki kohézió. néztem rá. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. azt előkészíti: magamfajtát használ. rádió. Aki álmában sírt. takarmány semmi. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. rántott leves meg sűrű imádság. Ezért főbelövés járt. Ezzel fizettem a borjúért. Minden. amit nem lehet kifejezni. Tíztagú fűszedő csoport volt. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. jó ára volt. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. lelki oktatás. zsávolynak. Járnak is haza. De mi van itthon? Nem volt újság. Egyikőjük mondta a múltkor. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. önként vállalt fegyelem. Akkor én voltam az apjuk is. Feketevágás.

a pap áll. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül. . “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. megjelent néhány szülő is. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. 1946 áprilisában értek haza. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. biztos főbe lövik. tisztítószereket. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. életre szólóan tudatosítsák. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. gatyát. találkozókat rendeznek. – Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. De mikor lesz szerelvény. – A dupla apostoli nevű református püspök. Én sem akartam zavarni őket. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban. hogy neki kell megölnie. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. három méter zsávolyt. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. utolsó hónapos feleségével. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek. Sok mindennek kellett történnie ahhoz. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. hogy a “reakció pedig beszél”. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. Büntetésből egy nappal később indultak. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre. meg János is. hogy a megmaradt társaság megható. inget. amire a precíz németek rájöttek. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. szegeket.. de nyiszálni rettenetes. még rosszabb lett volna a sorsa. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. Utaznak egymáshoz. a misszionárius megy” – azt fejtegettem. s a két rábízott gyerekkel. hanem a kiadásokról is – számlával. 1959 elején pedig Pécsre került. Úristen. harisnyát. Azt hiszik. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó. akkor is Pullman-kocsiban. a misszionárius megy” mondást azzal. s ők sem mertek zavarni engem. ahogy ők mondják. aki Péter is. hogy amit kaptak.. Őrzik a baráti kört. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. a pap áll. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után.. egy cipőt. ez mást is érdekel.Könnyű ezt mondani.. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt. zseblámpánál tüntették el a nyomokat. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem.

(1994) .

summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. Diplomás fiaik közül a középső. hisz tőle tudom. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett. – Vállalja tisztán. megsértette ő a tízparancsolatot is. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot. hogy az ember a szóval alkotni tud. Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár. s azzal folytatja. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. Bár evangélikusnak kereszteltek. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől. Várandós volt a fiával. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. hogy a szónak teremtő ereje van. s isteni adomány. ő pedig úgy érezte. László evangélikus lelkész. majd perében vádlott-társa. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. de máshol is. egyszer kinn. aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét. nehogy kiderüljön. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le.. félszemmel a többieket lesem. mindenütt vallásos nevelést kap. viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen. s . de mindig.Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa. elviselhetetlen kelkáposzta szagban. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. 1958-ban 12 évre ítélték. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz.. narancs nem volt sehol. be. Egyszer fenn. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. Felesége. mindenütt egy kicsit más milyet. 1951-ben 15. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. mert később elárulta. egyszer benn. a reformátusoké a szabad gondolat. egyszer lenn. Bozóky Éva. az MSZP parlamenti képviselője. s őt evangélikusnak keresztelik. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. az nagyon kell neki. bűntelen – Bűnösök bűnhődését. Mindegyik iskolát szereti. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. Éva a megtestesült ökuméne. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. ahol szükség van rá. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. amit nagyon megszenvedett. s konfirmáltam is.

Kádáréktól kaptuk. Amikor Éváért jöttek. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. Mondta a sarki rendőr. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen. hogy szocializmus megfér a demokráciával. s néhány ékszert. amit soha nem hagytak kipróbálni. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani. a kedves apácák várták. Azt képzelte. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. mint ő. kedveltük. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. Feri a haláláig hitt. vagy tényleg tehetetlen volt. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. ahol nem lesznek éles osztályellentétek. de nem volt más –. hogy jön egy gyerek. . – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. Függetlenül attól. hogy semmiről nem beszél. így a téli hóban. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. Ingóságaikból ennyi maradt. de az elutasította. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban.előtte rengeteg virág. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. Szerettem odajárni. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta. Annak ellenére bízott ebben. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet. mert virágillata volt az iskolának. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. Itt ismerkedtünk meg. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. s tanárnőink. Itt igen. hogy az ávósok vitték el. otthon maradt. Kállait és Donáthot. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet. akit nevelni lehet. Bementünk délután zongora. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. mint Seherezádéra. de abban. rózsa.vagy gyorsírás órára. inkább ad egy másikat. Nem várta el. Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. ha nem is a teljes vagyonközösségben. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. hogy semmit sem kérdez. aki érdekeseket tud mesélni. rajta az emléktáblája. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. de egy nap eltűnt.és liliomillata. materialista legyek. hogy szerezze vissza. hogy jómódú családból származott. Ennek Éva még örült is. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. hogy marxista. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. Örül az életnek. S az élet színességéhez tartozott. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. hogy lesz egy emberibb társadalom. azt mondta. Akkor még nem tudtam. s annak lezárásáig felfüggesztették. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. Sorra került Donáth is. hogy háború után voltunk. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót.

ami a szívén. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven. Volt egy kis sorozott ávós őr. – Ez óriási pedagógiai teljesítmény. akkor úgy is fogdába kell csukni. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. s az első dolga volt a fiát megtalálni. Szerencsére sok könyvet kaptam. Ez életérzés. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. engem mindenki szeret. az is lehet. Ő mindent tudott a párttörténetből. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. Nem tudták. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. szamár voltam. – Dolgoztam. és véd. nem beszélt. vagy olvassd Trockijt. mert ha kimondja. Ha ez maradt vissza a traumájából. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. s úgy éreztem. ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. hogy ez a gyerek nem hülye. hogy az Isten tenyerén élek. Amikor fütyölte hozzá a zenét. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. van is benne egy kis értelmiség ellenesség.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. a férje még börtönben volt. A gyereket nem akarták visszaadni. hogy nem jegyeztem. súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. hogyan haladtam vele napról-napra. Évát 1953-ban kiengedték. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. Nem félt. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. nekem jó dolgom van. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. Akkor hallottak erről először. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. „Hát mit mondjak. Később cellatársat kaptam. mert trockista vagyok. ő mindig egész ruháskosárral hozott. Ezt a traumát sokára heverte ki. ha nem a barátságos fiú őrködött. hanem disgráfiás és dislexiás. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. még Sztálin is meghalt időben! . Gondolja el. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. s bár három éves volt. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. Kádár titkárnőjét. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. Mondták is. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna. engem Ő őriz. végig a fogdában. mi a teendő. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. A későbbi papír szerint azért internáltak. Később is úgy éreztem. de nem dolgozhat. hogy az ő apja favágó. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel.

mert ez védte Lacit. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. mert akkor jön a káderezés. ők jöttek hozzánk. amíg a férjem ki nem szabadult. hogy velünk mindig csodák történtek. csak arra kellett vigyázni. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. hogy véd az isteni hatalom. Utána mentünk úszni. Mindig éreztem. amikor nagyobbak lettek. de halála előtt mondogatta. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. nem tudtak rólam semmit. de érezték. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. féltek elmozdulni mellőlem. hogy egy barátokból. s nem rehabilitálták. A férjem eljött a mi ordinációnkra. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. – Nem bántó. mert ha adódott egy magántanítvány. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. Nagy volt a veszélye. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba. Laci három és Matyi nyolc –. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. ahol először tanítottam. Bornemissza. “Mindig keresnélek Téged. aki hajlott a politizálásra. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. én taníthattam. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem. mint Ady cikkeit. délután pedig hittanórát tartottam nekik. rokonokból. mi lehet mögöttem. de Lacira is. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. mindig ott nyüzsgött. ha azt mondom.– Kedves Éva. A barátaikhoz sem mentek. Mindig éreztem – ez is csoda –. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. ő is kitűnő volt. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. Így. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. s minden kiderül. védenek az emberek. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. azért is. aki ha vendég volt. maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem. hogy imádkozzunk érte. kirándulni vagy az Operába. Mindig voltak ilyen csodák. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. ahol engem kereszteltek. – Nem bántotta. Az iskolában. valaki hírül hozta. Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. . örült neki. s láthatólag büszke volt rám. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. rögtön nekem ajánlották. Amikor visszajöttünk Romániából. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. Ő ideadta az iskolák névsorát.

Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. Rákosi elégedetlen volt. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. amikor Feri kiszabadult. aztán az 1960 utáni évtizedek. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. (Talán nem merték vállalni. mint mondjuk a frankhamisítást. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. meg a paksiak. véletlenül valóban ismertem. Reálisabbak lettek. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. amikor Donáth felesége megírta. mert amikor megjelent a riport. biztos. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. mit álmodik. Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. s nála sikerült elérnem. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól. amiről gyermekkoromban hallottam. Azt is . Ez is a legkevesebbek közé tartozik. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is. – Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. hogy mit szeretne. mert amilyen naiv és jóhiszemű.1954-es kiszabadulása. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. Nem is csoda. De szép volt a gyerekkorom. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. telefonált a főszerkesztőnek. ott vezette az irodalmi rovatot. amire ma is büszke. hogy szakmunkás. hogy egy miniszterről kitalálják. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. mitől fél. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. amit a börtönnel együtt emleget. nem tudtam elképzelni. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. amit Éva nem kedvelt. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. Kiderült az összevetésből. ahol sosem volt belső munkatárs. Kiderült. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette. azt el szokták tussolni. hogy belezuhan valami kalamajkába. összesen öt évet töltött már magánzárkában. – Tudja. hogy összeesküvő. hogy Rajk bűnös. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi.

hogy elviszik. Széll Jenő. azt nehezebb. Írok az Evangélikus életbe. ami háborítatlan. mert én itt abbahagytam. A gyülekezet ma is népes. Mérei. ahol szükség van rám. hogy minden hónapban látogatóba mehessek.kiverekedtem. Mindig megkaptam az engedélyt. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. Vállaltam. a feleségem mégsem társalog velem róla. Darvas Iván. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. – Nem akármilyen életet éltek. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában. Nagy Attila. Kosáry. Donáth. bár riogattam. a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. amikor mindkét nagyanyám született –. ott segítek. Ezt már könnyebben el lehetett viselni. A budavári templomhoz tartozom. – Elvégezte a teológiát. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. Ez is elég munkát ad. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. ami fáj. A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. az én gyerekem is megbukik mindenből. – A nyolcvanas években sem izgult. de hiába. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. a Credo című folyóiratba. De mint Móricz Zsigmond is mondta. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. Göncz. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. olykor máshová is. s azt kérik. (1996) . A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. csak azt lehet megírni. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. mert egyikőnk sem félt igazán. De jöttek újak.

mint elődje. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak. Szerette. A fejében megfordult az is. még jobban tisztelték papjukat. hogy úgy maradt. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. Ment az élet a maga útján. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. de nem szereti. Előbb az országot járták. kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. a keresztelő. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. mindenki egyházi temetést kap. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. nincs férje. Ildikót. Vince rokkant bányász nevén. ne viccelődjenek vele. Majd amikor egyedül neki bevallotta. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. hogy neki már nem lesz unokája. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. Balázs katolikus pap volt. Judit. az iskolaigazgatóval. hogy családi . szóba került. Balázst szerette a faluja. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. mert béketeremtő ember volt. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. vagy másért. majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). a parókiára a gázbekötést. ne figyeljék árgus szemekkel. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. hogy kilép. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot. nem úgy. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. Ahelyett. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. a méhét kivették. hogy a falu megbotránkozott volna. mert tisztelte a családi életet. Krisztina pedig a lánya. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak. de még a párttitkárral is. se balra. 1975 a mélypont. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. papnak szánta. akinek két gyereke volt H. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök. a temetés. ha szabad prédának tekintik. Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. de hallgattak róla. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. Ekkor fogadta Judit azzal. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. Azt hitte. mert abba be kellett írni. mielőtt kirúgnák. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. tisztességben nevelte. nem jelentették se jobbra. hogy nyolcvan tanulója van. Balázs elment társas útra Moszkvába is. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. a hittanbeíratás miatt. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. Ezért. vastag karikagyűrűt hordott. aztán Mariazellbe. a mama sírt. nem is akar férjhez menni.

Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. Félt hát minden olyan helyzettől. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya. A vendégek zavartan viselkedtek. pontosabban meg nem felelő tényt. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált. az ő nagy bűnét. s rögtön mondta: – Áh. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. s nem ők a gyerekkel. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. De a kollégáknak elmondhatta. hogy valaki jelenti az egyháznak. Mindkét helyen dugig volt a templom. de végül is a Szentatya úgy döntött. egy hét múlva pedig a másikban. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. hogy van egy nős plébános. mert két év múlva. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise. hogy valaki belehajt.állapota: nős. (1995) . A baleset persze megtörtént. vagy az egyházügyi hivatalnak. hanem a közös ebéd is. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. félt. Gyerekük viszont nem volt. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. El kellett válnia. nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. hogy “eltartott gyerekeinek száma”. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. mint annak előtte. A plébános úr felesége. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. az utcán is álltak. s a rendőr felveszi az adatait. félt. mert a lelkipásztor kolléga följelentette. Félt az OTP-kölcsöntől. ahol igazolnia kellett magát.

az unokáját láthatta újszülöttként. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. Tizenegy éves volt. A titok a betegség. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. Rudit.Más. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. fehér sál a nyakában. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –. Mégsem tudom. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. jó lett volna-e. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. A fia mégis katolikus pap lett. De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját. A jó levegő ellenére kórházba került. Szerinte. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. s nyugdíjas plébánosként lapja. ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. Sokkoló nézetei vannak. amikor . a pápát: kimondja. és te árva leszel! – Pedig ez történt. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. s nem is engedte többé vissza. aki vet. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. A mama! A mama ül a széken. hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba. hanem toleráns. fekete a kabátja és sírnak. bírálja a cölibátust. és más. és én leszek az anyukád. minden ideológiát szellemi betegségnek tart. háromszor zarándokolt Mekkába. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. ha majd odaát találkozunk. Szép lesz. ha megtalálom. A samsuni nagyapa hadzsi volt. Allah egy pillanatra elfeledte. az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. s egy bécsi képes. katolikus havi magazin főszerkesztője. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni. Nem radikális. De még mindig nem tudjuk. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. máig érzem a hatását. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét.

Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. inkább lámpalázat érez. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. hogyan ébredt rá. viszont örökké inspirálta a gyereket. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. – A mai napig lenyűgöz. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. Ez már nem zavar. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. hogy a papok azért találták ki a böjtöt. hogy zsidó vagy szamáriai. de csodálatos dolog. Magamra vettem a cölibátust. kit választott. de mindig úgy éreztem. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai. mitől legyenek boldogok. isteni ajándék a szerelem. Miközben a legényke semmi más. amit tanít! Emiatt már nem is . Keresni kezdte. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába. Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. hogy ennek milyen hordereje van. valójában mit akart Jézus. ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. A gyerek szembesült a halállal. más. De a káplánjuknak nem voltak halai. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. Máig sem tudja. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. térdre esett az oltár előtt. bőgött egy sort. S mára már nincs benne halálfélelem. Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. amit tett. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. mert akkor meg tudtam ítélni. amelyet Assisi Szent Ferenc. amit mondott. a másik oldal pedig nem engedi meg. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. a szex.meghalt a papa. papok csak szolgák vagyunk. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. neki akar szolgálni. annak. Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. ha talán gyalogos pszichológia is. vagy miféle. amit az egyház tesz és más. csak pap akart lenni. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. hogy legyen vevő a halaikra. Mi. A miénk örök szkeptikus. a nagyapa olyasmivel traktálta. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. hogy a hivatásérzet az erősebb. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. újkori család. vagy Páli Szent Vince. A magam helyén a jézusi. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. Valaki türelemre intette. hogy két világ találkozott bennem. Visszataláltam. Nem azért. Mindent így vizsgál. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. hanem azért. s búcsúzáskor megmondta neki.

a görögök. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt. az engem nem zavarna. hogy megmagyarázzuk az embereknek. hogy oda. s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. Majdnem büszke vagyok rá. Ezt sem szabad. én Krisztusra tettem az életemet. Ma. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. hibás. Mi azt szeretnénk. Ezért írtam könyvet arról. Megkönnyebbülés volt a számomra. hogy meakulpázzanak. kövessetek. ahol nincs pap. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. de ha másképp nem megy. hibáztam. amikor azt mondta. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. ami a férfi torkán akadt. Mi nem akarunk törvényt szegni. nem az egyházra. a rómaiak hozták a kultúrájukból. akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. Épp ezáltal vesztjük el. Az első keresztények. ha pap akarsz lenni. nemcsak a papokra. akik a barátaim. Ez minden keresztényre vonatkozott. Egy kicsit radikálisan kifejezve. Nálam misézett házas pap. Ellensége lettem a cölibátusnak. amikor paphiányban szenvedünk. ha meakulpázni tudunk. Jézus erről semmit nem mondott. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. s a hívők meg voltak elégedve. Nem az a probléma. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. Az én egész munkásságom arra irányul. akkor mindent hagyjatok el. nőtlenül kell élned. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. nemcsak másoknak ajánlani. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. Ezt nem tartotta be mindenki. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. Ez szabadságelvonás. hogy a hibákat eltussolja. Krisztus azt mondta. amit hozhattak. hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. Tudták. Ezt csorbította az egyház. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. Ez . hogy érvényes. a szexualitás Isten ajándékai. a zsidók. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. S csak azzal tartjuk meg. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. hogy így alakult a helyzet. mert a papság egész életre szól. a cölibátus magva a szabadságelvonás. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. így. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. Az erotika. S az emberöltőnyi idő alatt látta. Jézus szabadságot hozott nekünk. Ebből az egyház csinált dogmát. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. Nem örülök. ő az életre adott utasításokat. hogy megmondhattam. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. aki akarja. úgy. s hagyják őt misézni.

A lengyel példa mutatja. hanem örüljenek. ahol nem a pap a “főmufti”. elporosodik. misszionáriusi hevülettel. amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. amíg ők. ateisták. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. annak a luxusnak az eredményére. Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. nem meggyőző. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. ott vannak a hitvallóink. Ez a jövő útja. amit itthon megszenvedtek. Tőlünk. Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. ettől volt tekintélyem. Ez olyan egyszerű. Nem kell mindenképp ezer iskola. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. mint Bulányi atya “bokrai”. Sajnálatos. az nem folyhat erőszakos. hogy megszűnt a boszorkányégetés. Adjuk. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. mégis belülről mondhat véleményt. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. Végre beszélgessünk. A magyar egyház nem olyan eleven. nem úgy. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. hogy ne vitázzunk. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. de mindez más modorban. Szükségtelen a misszionáriusi hevület. Ne akarjunk uralkodni. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. Ez eltávolítja az embereket. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. ahol katolikusokat nevelnek. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. az nem hisz a maga igazában. De hallgat. mint mi. mert aki fél. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. Ennek van meggyőző ereje magától is. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. ha nem áll az útjukban az egyház. megmondani. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. hol tévesztett utat. s akkor úgyis győzünk. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. a hibáit is vállalni. míg a dialógus vonzza. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. Önöknek köszönhetjük. Ez lényeges. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. Az Úristen ereje mögöttünk áll. árulók. A nagy közösség általánosságokban mozog. az nem ellenség! A szegény beteg . S akinek más a véleménye. jámborul azt tanácsolja. Az persze szép dolog. ha volt. logikus.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. mi történt ebben a negyven évben. a testvéreink szenvedtek. kollaboránsok voltak köztünk. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. a hivatali nyomásgyakorlás. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. hogy mi gondolkodhattunk. a szolgálni vágyás. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. s félelem nélkül. a Bulányiak és sokan mások. Hát elalszunk! Eleven élet kell.

aki az ügyemet képviselte volna. betiltani. aki vet. különben nem győzne “az igazsága”. Majd az emberek eldöntik. Ezért is hatott meg. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. hogy más. eleredt a könnyem. hogyan tapsolnak nekünk. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. hogy senkit ne zárjanak be azért.ideológikusok máglyán. amiből látszott. amikor ezt az albumot kaptam. Nem is szégyellem. annak kell mindig rendőr. De nagyon el tudok lágyulni. A Szentírásból megőriztem. és más. amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. lágerben. Egyszerű emberek olyasmit írtak. mert az Úristenen kívül nem volt senki. (1995) . veszejtenék el a más véleményűeket. hogy arathattam. hogy azt lessük. Schermann Rudolf lelkipásztori. megértettek. kinek van igaza. kidobni. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. Akkor is könnyeztem. Nem azért vagyunk a világon. az emberről. véleményüket Schermann Rudolfról. mert mást gondol. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától. Leírták emlékeiket. Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. aki arat. amikor is egy albumba beleírta mindenki. gulággal stb. hisz állandóan magamat kellett védenem. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. amikor elmegy a papjuk. – Sok tekintetben határozott vagyok. mit is gondol. ez nem keresztény cselekedet. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba.

– Ez a válság.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. nem ma. meg azt is. vagy a munkahely szerintiről (klinika. a betegről. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. a hálapénz a kollegalitást. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. és mivel jár. és nem a rendszerváltással kezdődött. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. A mintegy hétezer körzeti orvos. vagy befejezni a pályát. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja. kórház. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. jobban szót ért a világhírű karmesterrel. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. s nincs mit eladogatnia sem. Az orvosi munkába is betört a piac. szakrendelő. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. munkája. Még maga a WHO. körzet) nem is beszélve. Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. hanem a fejlődés áldása. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor. páriából főszereplő lesz. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. Közülük. a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. – Biztató. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. közben mindenki tudja. hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. A gégész. hogy ezrek hol fogják folytatni. – De bármikor kezdődött . mégis beteg az ország. komputerizálódik. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. A prof. – A gyógyító munka öröme. az Uzsoki Kórház főorvosa. értelmiségi életet. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. hogy orvostársadalom. de számítógéppel gyönyörűen analizálható. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. S ez még csak nem is a válság átka. hogy egyre inkább a tények beszélnek. Lépes Péter helyettes államtitkár. Sok az orvos. akinek nincs legalább töredék állása. a “gazdagabbik Európában”. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. az EK-ban 250. bár nem készült rá. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. Múlóban a biztonság is: nem tudni. Egy rivalizáló. meg 40 ezer magyar orvos –. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. nem az orvosok között tartja számon.

„Mintha kiveszett volna a kollegialitás. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. nem ott van. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. hanem a nagy presztízsű helyeken. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. az Orvoskamara alelnöke. főorvosi beosztások szűnnek meg. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen. kérem. mint aki örül. ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. Ülünk. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). ha van megtakarított pénze. vagy háziorvos. De miféle nagy presztízsű hely az. ha szakmailag elismert. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. hogy nem őt érinti!” „Ja. Az acél-. az orvost is köti a lakás. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás.” – Csupa fehér köpeny. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. épp orvosból van túltermelés. illetve a kórházi ágyak számában. gyógyszer sincs. vagy a fővárosban. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. s nem tud délután műteni. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. Az viszont tény. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). hogy miközben nővér sincs. mint a birkák. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. Fehér Miklós. akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. a család egzisztenciája. A nyugdíjas korúakat. vagy egy-két kórházi osztály.is. s mondogatni neki. Cseppfolyós minden – mondja dr. ahol a beteg. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. mondjuk a kórházakban. az orvos megtanulta. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere. hogy nem jó helyen dolgozik. osztályok. De abban a kisvárosban. csupa ellentmondás. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. de a vécépapír hiányzott. ahol omlik a vakolat. Sejtéseink persze vannak. tehát az orvosok. műszer sincs. a mellékállásúakat küldik el. ahol megszűnik a szülőotthont. hogy ágyak. Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. Mint másokat.

– Tudom. Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt. szabadítsa meg a terhességtől. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre. védelmet reméltek ettől a mundértól. anélkül. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. nem az alapellátásban dolgozókat. hogy fizetniük kellett volna érte. (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. ám olyan kiváltságokban részesültek. mint az apparátus. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per.” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. Eszerint a következő 5-8 évben az a cél. amit megfej. harmadával pedig az ágyak száma.) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból. nem kell neki nagy fizetés. Ezért sem jut pénz a felújításra. s amikor 1950-ben államosították. hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. vagyis negyedével kevesebb orvos. mit hoz a holnap. (Ennek is köszönhető. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. gyötrelemben nem volt hiány. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki). de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. nem öt év múlva – mondja Sükösd .) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. a „népnyúzókat”. Meg a torz ideológia. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát.1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. mint amennyi van. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek. hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat. s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske. 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága. és feleannyi ágy. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók). ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. ha pedig még aktív.

Annyi tudható. De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. szódabikarbóna stb. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. Mára a hétezer háziorvos több. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók.László főorvos. ne legyen több ideje egy páciensre. annak ha lenne is EKG-ja. A reform a továbbra is inkább a recept. így aztán az orvos.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget. hogy a kórházakban. hogy a körzetét ne osszák meg. hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W. Nincs vetkőzőfülke. s az orvos abban érdekelt. a legszegényebbek. Felmérhetetlen. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). nincs ideje a mérésre. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. esetleg máshoz viszi a kártyáját. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. kevesebb pénz. csipkebogyótea. Jack. vizelet-. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. A számítógép használatára sincs idő. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak.) írat. tevékeny nyugdíjasokat üti ki. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. . vagy székletvizsgálatról nem is beszélve. Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora. aki a beteg panaszába belevág. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer. egy szemkezelést sem tud elvégezni. Magyarországon is tudják ezt. Nem tanulták a vállalkozást. Bármi is volt az indító az ok. Brian W. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. az öltözést kénytelen végigvárni. betegállomány). mint fele mégis vállalkozó. kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. mert a kevesebb beteg. Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. Nem egy közülük azért vágott bele. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. a közgyógyellátottak kiválasztása. Az egy adminisztrátoros. Jack. ám közben vagy háromezren végeznek is.

Fel is forgatja. ha nem fullasztják be. a diktátumoknak több a kára. belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel. N. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. ő épp tévésztár is volt. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok. hisz nem szakemberek készítették”. az orvostársadalom is úgy van a reformmal. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr. P. mint a haszna. Még zárt körben. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. s a franciákra azt mondták. a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –. mondta: “A gyógyítás intim dolog. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér. de »reflektor« nem. a túlnyomó többség csak most ocsúdik. Ha nem az osztályvezető. érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. megnézhetem magam. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik.. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei. főorvos. mert szeret és tud szerepelni. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. főképp nem cselekedtek.” Számon tartják a szakmateremtő C. A tanszékvezető P. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól. főorvos –. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof.. amitől nem lehet eltekinteni. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. Sok társa akadt. mert kényes a téma. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. ha a saját helyzetét. Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. hirdeti. és előjogait nem érinti. elkezdődött az egészségügy szétverése. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert.vagy mellékállású vállalkozó. – Intimitás? – nevet cinikusan G. vagy ellene kívánok szólni. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. N. nem az igazgató nézetét szajkózom. mert amikor szavaztak. – Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z. mit szólnak a kollégák stb. csupán a . de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. ami „természetes. példáját. biztos pénzért vették a diplomájukat. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. Nem a megszűntetés mellett. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. Ahogy P.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon. Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő. Kolláth Julianna budai háziorvos –. Márpedig a reformnak. Szása V.

Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. még a nagy hatalmú orvosokat sem. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. gazdaságilag sem optimális a méret.. A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág. De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit. meg kell hát kérni a beteget. mert az a betegek kárára lenne. ne kapkodjunk. s a teljesítményfinanszírozás. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat.. katonai. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás. fennáll a reform megfojtásának. A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert. műszert. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. s ez már általános kivizsgálás. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte.. A közös “második gazdaság”. Van önálló egészségbiztosítás. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. megalázásából. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából. a végrehajtáshoz nincs szakember. címeket osztogatnak egymásnak. védekeznek. Van is hibája. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak. bürokratikus szervezet is. nincs egy szélfogó szövetségese sem. szakmailag. Sok orvos úgy érzi. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. az egészségügy totális csődjének a veszélye. Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba.” A kórház múlt századi. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna. gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át. világítást.közhelyre hívom fel a figyelmet. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. formálódik a háziorvosi ellátás. keresni. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. szakmai cikket írni sem.. kötszert – amit eladnak a betegnek. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt. mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni. A pártállam a hierarchia csúcsán álló.” „Ha beleestünk. asszisztenciát. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban. a hűbéri. Egy hólyagműtét hagyományos módon. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. Holott épp az a baj. mire ők megszűntették. hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek.

mi folyik. hisz ez a kapcsolat a jövő. . nem kell a beteget hosszan aszalni. (A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt.) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani. Kelemen Pál szájsebész. akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. mert ez elriasztja őket. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt. hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik. ha kiderül. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO. félnek. A hálapénz szempontjából legalább kettőre. – Specialitásokat nyújtani. implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. amit kevés helyen művelnek. hanem legalizálni kellene. LAM. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0.. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített.munkaidő zömét. Hiányzik azonban a koncepció. még inkább leépítik őket. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná). amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben. megfizettetni a szolgáltatásokat. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 .. kórházi.) Bevezetőben már szó esett róla. Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás. Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni. az irigység viszont működik. megbízható diagnosztika.6%-a.

s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. a politika számára megnyugtató volt. nőgyógyász főorvos annyit kereshet. T. amelyikhez krónikus betege. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz. Engem a páciens megfizet. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. elcsábítják a betegeit. amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve. hogy abból az altatóorvos. ha csekély is a lehetőség. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot. aki csak látta is a király aranyerét. Bár az ötvenes években tiltották. Elfogadja pénzt. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt. de meggondolandó. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. az autószerelő foglalkozik. hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. hogy elmenjek-e szabadságra. mint a laborvezető. Szégyenteli helyzet. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. majd egy ezrest ad fel neki postán. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . s többek között emiatt is fizet. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. hogy vaj van az orvostársaság fején is. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született. Kimutatták. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt. s ritka az az orvos. amennyit nem szégyell. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. s virágzik a rendszerváltás után is. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. hogy miközben a tengerben úszkálunk. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. orvosok elleni panaszokkal. „Elvtársak” ma is léteznek. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. vagy a műtősnő is kapjon. vagy a patológus. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. az átlagjövedelem háromszorosa. ha nem is tartoznak egy párthoz. s egy jól menő sebész. de para nélkül erre képtelen. A feleségem körzeti orvos. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. sír. nálunk orákulummá is lehet. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. ha az idős beteg kéri. ő meg fél. mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. Hat éve nem voltunk szabadságon. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. elfogadja a fennálló hierarchiát. A háziorvosok alig vallanak be valamit. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. A parázás akkor nyert elismerést. Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást.

De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá. neki volt egy vízfejű évfolyamtársa. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. a tanári. mint a nők. Persze jelzéseket is adunk. mint húsz éve. aki egyenesen fél a betegtől. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. Néha nehéz eldönteni. meg durvábbá is teszi. Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. nálunk ugyanannyit. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak. amit a diplomával kap. meg azért. s Kisvárdán. aki hibázik. adminisztratív munkakörbe szorítja. s aranykezű sztárok. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor.8-szorosát tartanák reálisnak. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. Nőiesedik az orvosszakma is.és hatodévest nem érdekel a szakmája. mint Sopronban. hogy Magyarországon feleennyien. Meglepően sok ötöd. mintha az illető butikosnak állt volna. netán bűnt követ el. professzor említette. aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot. közpénzből élő orvosok. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. A rendi összetartás inkább kiveti azt.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait.) lehet. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát. mert nem kell hozzá különös adottság. Ők kerültek az igazgatásba. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. aki megsérti a hierarchiát. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek. Egy amerikai felmérés úgy találta. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. az “emberfölötti” hatalomtól. megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál. A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. de valószínű. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr. de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. mint azt. a szervezésbe. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait. A legtöbb nőorvos a hagyományos . – Megnézzük minden reggel. Ha feltételezzük.hatszorosát keresik. Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. E. meddig tart a kollegialitás. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett. Van.” Z. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). ha valami vitatható. s annak 2. Így létezhet orvos. mint Amerikában. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére.

Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). Az ér. a közegészségügy. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. Női mellkassebész nincs. hogy mi történt. a kávé. A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik. (1996) . az iskola-egészségügy. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban. mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek. hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot. még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. elbagatellizálják. illetve fogorvosok. Talán ezért is. A magyar orvos betegeinél is halandóbb.és az idegsebészek. budai háziorvos. az alkohol. Erősítheti a szorongást. illetve sebészek. a bőrgyógyászat. Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek.nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora. hogy ők alig hibázhatnak. a tüdőgyógyászat. a szemészet. a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. mi az oka. a laboratórium. mint harmada dohányzik). ahol már túlnyomó többségben vannak. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. – Este hosszú ideig jár az eszemben. Az angol kórházi lap úgy találta. s az orvosnők.) Egyébként nem tudni. A saját betegségükkel nem törődnek. Hazai adat nincs. s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. Az orvosi szakma presztízzsel. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. S kollégája. a radiológia. Dél Afrikában vagy Dániában is. továbbá szülészek. hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól. hogy vele haljon.

Nekem sem. Tartok a katonás főorvosasszonytól. most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság. Nem hajlik. “hivatalból”. hátha történik valami. a bal lágyékom tájékán valami hosszú. Már három órája püföljük a labdát négyesben. két szökkenés után alig kapok levegőt. hogy a betegszállító ölbe kap. a tanár úr vezetésével. Érzem. hiába nézek kérlelőn Elemérre. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. Mit keresek én itt. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. trombózis. borogatott láb. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. Megalázó. Legszívesebben fel-alá járkálnék. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. tenisz kell nekem. Hason alszom. Működik. Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. hogy javítsam a statisztikájukat. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. fájdalmas kötegre. hogy semmi elfogultság ne lehessen. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. szerelem – és bocsánat! –. hogy fel van fújva? Megtapogatom. hogy hozzám akarsz jönni. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. Oly egészséges vagyok. vagy saját lábon mennék be a kórházba. sportolok. Elemér gyógyszert is ír. Először vizsgál köpenyesen. Sztetoszkóppal is körbehallgat. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. barátom. járkálok. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. És. és nézegetem elcserélt végtagom. így szédelgésem ellenére nyerünk. hogy ez egyszer felsül. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. de egyelőre komoran vizsgál. felpolcolt. felkapnak: gólya viszi a fiát. Hát ő is ellenem van!? . Később ugyan kiderül. mint megadásra késztetni. Álmodnám. és felpattanok. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. Maradj fekve.Űrkori kézrátétel Szabadság. biztos. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni. megnézlek. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. a baráti óvatosság munkál benne. Röhej. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. belém lát az ujjaival. átad a helyettesének. Mióta az eszem tudom.

– Combban négy. Többnyire este hét után néz be hozzám . de még mindig nem hiszem. Csak olvasnivaló van nálam. sőt jelölhetném magam akárminek. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. indulhatok is. amikor a lábam dagadt. hogy itt kell lennem. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. hogy az embólia. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. irány a röntgen. Mit vacakolnak a tüdőmmel. Szól a rádió: “Don’t worry. Semmit sem hoztam magammal. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. Jó az együttérzés. közben a keze a térdemen nyugszik. Biztos. hogy tolókocsin közlekedek. Amazóniai ájulásomra lecsap. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között. Őrjöng az ősz. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. egyre komolyodik az ügy. Tagadhatatlanul úgy fest. vécépapírt. sót gyümölcsöt. majd centit fog. szappant. Csak az nem biztos. Kedvelem. alkohol. szalvétát. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat. Kérdik: érdemes hús. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. A beteg megnyugszik. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. hisz estére úgyis otthon leszek. Kanalam sincs. se rákom. sportosan élni. péntek. Nevetünk.. Lenne egy fiatal titkárnőm. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm. hordják a tányérjaimat. Géza. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. cigaretta nélkül. Talán érdemes. Mintha megégették volna a jobb combomat. itt is mindenki lógna haza. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. paradicsomot. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják.Magamba zuhanok. se embóliám. szóljak. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket. hogy jóízűt beszélgettünk. Összemérem a kettőt.. hogy semmi bajom! F. enyhítik kiszolgáltatottságomat. ha mégis ide jutottam. paprikát. mondom. hogy itt is nyerni kell. Kérés nélkül is veszik az újságot. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. a kisrádiót fejhallgatóstul. Tizenharmadika. fél egy. se méhen kívüli terhességem. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. Mondanám. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka. Károly az osztályos orvos. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. Beszél. – Még nem. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. Nyáron. bármi kell. Igen. de nem fájt.

hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain. a nyolcaska sóhajtozik. mert nem alvad meg a vére. Már a főnővér. Elejét veszi az újabb trombózisnak. Legyen akár egy óra is. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel).) Reggel. engem kivéve. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. hogy nem egyformán mérik a véralvadást. Bátorítanám az orvost. Van. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. hogy megalvadt-e már. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. hogy mindezt meg fogja írni. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. Ahogy forgat. bár jobban idegenkedem az ágytáltól. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. Egyszer 30 perc. A kettecske horkol (és ha felébred rá. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. Ha fehér köpenyben jön. Lehet. Majd a hullaházban! Nem értik. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték. az ötöske motyog. Van. és mindenki ideges. ha 15-20 perc között van. aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. két-három másik beteggel is szót vált. hogy mennyi a véralvadási idő. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. Otthon egy szem altató letaglóz. és a többiek folytatják. A kezdet is rossz. elnézést kér). de mindennap más az ügyeletes. sőt hashajtót is. amíg fönn nem marad a vérem. A legjobb. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. Villanyborotvát ajánlanak. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. sérülés esetén elvérezhetne a páciens. és időnként – percenként? – meglötyögteti. eszembe jut: mi az a tenisz. de szabály. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. Szóvá teszem. és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig.barátnak szóló civilben. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam. és két emelettel odébb van. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban. a szakkönyvek között tölti. aki leteszi a tartóba. A két eredmény azért sem lehet egyforma. Ha ennél hosszabb lenne. Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. és a négyesnek eszébe sem jut. Hajnali négykor hátba döf a villany. mint Indiában a leprások simogatásától. este vérvétel. Ha szerencsém van.

Tudom. fehér bőrű kislány talpig pirul. és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül. Tegyék. hogy valakinek semmit sem adnak. Kapjanak minél nagyobb fizetést. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. Minden . az egész kontraszelektált országra. az újságírókra. Ahogy felüdülve visszatérek. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. és sugdolóznak. “ki piszkált bele a szerkezetbe”. nyomogatását a vajákolásnál. fejet. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam. hogy mellékmunkába mentsd az erődet.) A hamis egyenlőség. Most azért jó. sosem szabadulok. Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt. néznek. hanem én is őket. Remélem. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. amikor vagy nyolcvan éve építették). fogat mosok. Ámen. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. A lányom korú. mint ez lehetett. a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. mintha fölnyitna. hogy öt napja nem mosok fogat. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. hogy lánya lesz vagy fia. amivel a kismamáknak szokták megmondani. ki nyúlt hozzám. akik úgy mernek osztani. Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban. csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak. Károly – aki egyébként röntgenorvos. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. Közhely. tudják. hogy ne tanulj. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. hogy keveset keresnek a nővérek (is). Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. állapotáról. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. de majd megborotválkozom. amit akarnak. ha ilyen rohadtul festek. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz. másnak pedig megkétszerezik a fizetését. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi. legalább hamarabb hazazavartok! Persze. megadom magam. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. miből vette észre. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. de akik porciózzák. (Ugyanez érvényes a pedagógusokra. Orvosok jönnek. Gyorsan megfürdök. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. Nálam nem erre kíváncsiak. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. Fogalmam sincs. gonoszul megkérdem Mariannt.

mint nekünk. Végső figyelmeztetést kapott. miképp “választott” – válfajához képest. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. ha cserélni kell. aki vigyázza az álmunkat is. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. és diadalmas elvonulást is. Itt a névsor első Andrea. ha végigsétál a kórtermen. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. különösen nincs éjszakás nővér. nem is járt őt méternél közelebb hozzám. mint fentebb. invalidusokon. ahová csábítják őket. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. ki halt meg. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. Szót sem váltottunk. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. feltéve. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. láttam korbácstekintetét. mert minden este tíz után bejött. Nem magamért haragudtam. mint amit elviselhetőnek tartott. de láttam. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. Pötyi. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége. Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. nyugodtan ellenőrizhette volna. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. Mariann. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot. Szilvia. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. hashajtó van.csodálatom azoké a lányoké. Nővér viszont nincs se égen. asszonyoké hát. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. csöngessek. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM. A beszűrődő fényben. a másik kéri. E vizsgálat során . Étkezés nincs. Nem lehet. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. se földön. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. odaadókról és a kedvetlenekről. akik igazságtalannak tartják. fordultak nyögve a másik oldalukra. de még ez is képes mérni őket. hanem az egyik orvost kértem. és beöntés. Imádkozzunk az apácákért. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül. ki hozott be nőt. hogy nedves az egész ágy. amíg nem víztiszta az “eredmény”. figyelmeztessék már ezt a némbert. hogy körülnézzen. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. Biztos akadnak. felkapcsolta a lámpát.

Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. milyen könnyen hajlik. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve. parfümje. megkérem Elemért. a “rendező” is belém kukucskál. jókedve is gyógyhatású.) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér. igaz. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. . Á. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. amikor a stáb le. Hát ez sem örök? Jut eszembe. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként. Őszintén megkönnyebbülök. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak. ölbeliség. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. béllel hajtogatva nem annyira.illetve “kivonul”: – Elnézést. és örömmel konstatálják. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. amikor észreveszem. akiknek kedves szava. most nem akárhol “forgattak”. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. Aztán az enyém is kiguvad. hisz a berendezés egyben maradt. jön a “stáb”! Kibírható ez.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. hogy félek. Ahogy ocsúdom. rendező és közvetítő pult nélkül. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. Tolókocsi. elszállok. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. – Kézzel igen. a kamera és a kábelek. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. Rá is szolgáltam az elismerésre. hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme. akik örömmel hordják helyette. ezért elutasítottam. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. amitől viszont egész délután kába lettem volna. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk. anyám. A belem persze terelgeti. a délelőttös ellenőrzi. amitől sziszegni kell. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. operatőr. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. A délutános osztja. és nézd. hogy vegyék észre. Beszéljünk még a nővérekről. csak ötven oldallal többet olvashassak. kezdődik az adás! – akarom mondani. Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. tányéron adjam neki a poharat. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. és amikor “rendelek” két hashajtót. (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. mutassa már. vele még a kacsákat is. aztán onnan sugározzák a felvételeket. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat. és úgy szorítani a vastraverzet. És egyem a szívüket. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. tehermentesítik a segédmunkákban. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. esküsznek rá.

hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. mégis vigyázzba rántón határozott. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt. Buzgalmuk kicsit nevetséges. ha lehet. Épp ezért inkább a jópofa. ettől talán még hányni is fogok. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek.) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. Persze. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. ha a nővér dolgozik. amikor nincs látogatás. Túl érzelmes. Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm.bepattintja őket a fiú tenyerébe. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. meg hirtelen lennék hozzá. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. Kérdem tőle. ami arra készteti az orvost. dörömbölnek ám a rokonok. – Nem akarok neki ötleteket adni. De uramisten. ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. ha az ember hallja. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. Kollégát. a tekintély nem csorbul. de amikor a lábam borogatja. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. mert kap egy százast. – Az az utasítás. jöjjenek. duzzadt combom olyan igéző. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. a hozzátartozók! Úgy kell neki. Szentségelnek. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. (Pedig állandóan feltartott. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni). Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. csak a betegek lehetnek a kórteremben. kóma . Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. Az új egyeske sötét. Elemér inkább szakmai tekintélye. hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. nem küld ki senkit. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. A tudás. De néhány fecske sem csinál nyarat. elsősorban a butáktól. mint a Hold túlfele. A feudális rendszer humánus gesztusa. de sosem kívántam meg. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. Tisztelem az orvosi hivatást. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. a viziteket. Cukorbeteg. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. Ha rajtam múlna. takarítónő nincs. hanem huzigálja is. Meglep hát.

Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. Az új nyolcaska is ölben érkezik. ezért vacsora után már nem ehet. meggybefőtt! Fogalmam sincs. Ma kirándulunk. csak épp nincs mit megjegyeznem. Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. az orvosok kimennek. Roppant egyedül maradunk. és annyi mindennek az ellenkezőjét. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. mondjuk számítógépes. ha eszi a cukrot? – Ez nem édes. Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. hamvába halnak a gondolataim. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. Aztán fülsértő a csönd. Az EKG-görbéje szinte egyenes. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. már fel is ül. És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés.. és le se sz. egy másik kórházba CT vizsgálatra. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót. milyen kényelmesen elfér benne a lábam –. sőt kirundálunk. amint visszafelé tolják. mint a nyű. röntgenes rétegvizsgálat).. vegye ki a karomból! – Elnézést. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. és nekivágunk a nagy kalandnak. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. hanem a mentők útvonalára is. mint a falangisták. Mióta fekszem. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot.k az embert. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. Rögtön bepisil. most nem érek rá. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. (CT = computer tomográf.. Károly visz a régi munkahelyére. Tudom. reggel vérvétele lesz. Butasága mankója: “nekem azt mondták”. Eszter hoz papírt. a falás vágya betegségével jár. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. Napokig éledezik. akár én. miután kiderül. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából.. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. Szerencsétlen képtelen felfogni. hogyan tudunk mi segíteni magán.. hogy ne csak az udvarra engedjen be. anyjukat. Katétert kap. De egyeske felbőg a borjú: – A k. infúziót. de szemében könyököl a halál. hogy civil kocsi is szállíthat beteget. hogy legalább ne lássuk. Kezdik a gyógyszerbeállítást.előtti állapotban hozza be a mentő. annyian vannak. Elég hallgatni is. csak a szeme cáfolja a látszatot. De magyarul sem tud – gondolkodni. mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot. miként tudtam ilyesmit megfigyelni. mentőautó meg focistákat. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. Hirtelen mélybe zuhan. ha egyáltalán vannak. a szíve épp csak rebben. azt. Mindegy. doktornő. a szeme csukva. megmenekülök háromszáz méter . kismagnót. ha tudna spanyolul.. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus.

már nem emlékszem. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. bár teljesítőképességének már a határára ért. a cipőm meg. talán kattog is valami. Amit a beteg lát. melege lesz tőle a nyelvemnek. megkérem Károlyt. vagy a nyakát? Fantasztikus. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). spanyolcsizmává változott. amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. hogy ez meddig tart. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. csak a szám jár. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. Üregébe keskeny. Kérdi. A doki persze nem enged mászkálni. Amikor végzünk. Pedig bő köpenye lehet. még nem sejtettem. nyúzott. hogy ez a látomás. olvasgatás. persze. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. ha a hasról. Bumm! – beüt a bomba. különösen lefelé aljas egy találmány. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. és nem megsarcolja. géphez. hisz a doki kolléga. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. (Akkor. az egy óriási elektronizált ananászszelet. hogy üldögélés. Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. Talán zúg. hogy létezik! – látom az arcán. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. hogy csöndben “szeletelnek”. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. istenem. mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. az ánizs a fejembe száll. Lehet. a bokáját. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. Angyali pillanatok. ajaj. Puszi jobbról-balról. erősítse meg. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. ne lélegezzek. akkor azt öleli körbe az “ananász”. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. sőt a pénzem sem fogadja el. A részletezés elmarad. A pohár megáll a levegőben. elmehet-e. a mellét.legyaloglásától. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. Nem is lennék rá képes. besavanyodott betegek. várakozás közben sem lóghat a láb. bár néha félrenyelek. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. Egyelőre az szomorít. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. hogy kutya bajom. A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. ez a Madonna létezik. de az is lehet. Indulásakor rám szólnak. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. . Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. valahol filmet forgatnak! De gyanús. Mi az. A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. én meg veszek majd egy újságot. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. Megy ez.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

az ártatlan bot. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. . Egyik “igazítóm” elszólja magát. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. hibája csak akkor lenne kisebb. Ez is az. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. persze nem az apai örökségből. Megiszom az ánizsom. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. Elemér kutatási eseteinek a számát. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. hogy ne lélegezzek. hogy ne lássák. hanem beteg kijárókra volt szükségük. de itt véd a betegség. ahol arra a leginkább szükség lett volna. ami kellett. hogy nekik nemcsak kijárókra. CT-vel kezdjük. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. L. Jobb helyen most figyelmeztetnének. Bármilyen elegáns is a környezet. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. Elmosolyodok. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. asszisztenssel. nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. nehogy elmozduljak felvétel közben. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. hanem ahová az említett drága beteg jutott. hogy azt hittem. és Eszter a sofőr. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. Erre a kirándulásra botot kapok. Nem az épült hát. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. Sajnálom. hogy először a májam vizsgálják. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. annak magyaros oka van. Gy. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. továbbá nem ott épült. annyira gyanútlan vagyok. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. bevett a kontrollcsoportba. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. Az legalább meglenne. és jelvénye. Ötödik hete élek a fehér világban. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár. A különbség az iparhoz. és indulhatok is.

Kihúznak. ami lehet. amit hosszú időn át adtak is. ami bennünket húz. kövessem. megjelenik egy őzléptű. melegedését mégsem érzem. Mielőtt elmegy. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. hogy rúgtam egyet. amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. hanem hatalmas cső. De ez csak az egyik ág. továbbá elalhatok. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú. Oly “ügyes”. hogy megéljenek. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. különös köpenyű lány és megkér. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. a fémkorona viszont igen. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. hamarosan viszketni kezd az orrom. kimenőt kapok tőle este hétig. nem mágnesezhető. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem. hogy szorítsam meg. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. Nálunk gondolom. hogy néhány felvételt elrontott. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes. aki el tudja dönteni. Ez egyben azt is jelenti. amire semmi “szükség”. az említett egészségügyi atombomba. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. rajtam semmi fémtárgy. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny. hogy szemben a magyarországi eggyel. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. hogy melyik érdemel gondozást. és nem emlékszem. Itt van például ez a csodamasina. ha tudok. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. az őzléptű lány fölkísér. vészlabdát nyomni.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. Ahogy ilyenkor lenni szokott. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm. nem is. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe. a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál.Megérkezik Elemér is. Emiatt ciki lenne elmozdulni. mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”. Orvos legyen a talpán. láttam-e orvost vagy sem. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg. . A másik a hálapénzes értékrend. Egy szép pokróccal leterítenek. mert a mágneses tér megbolondítja. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról. mert hallják –. és szombaton meg vasárnap is. ha valami baj lenne – de szólhatok is. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). amelynek nincs jelentősége. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. szólni. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam.

Másnap. Most látom. ennyivel hamarabb hazamehettem volna. utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész. Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. Ott se jó ám. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. fillérjeinkből inkább kórházakat építünk.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. urak. Eddig az hittem. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. nem vízzel főznek. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. Pedig. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik. ha valami. Hölgyek. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. és kérdésemre elárulja. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. alig tudja visszatartani a könnyeit. vastagon lekaparható az egykori keményedés. hogy délután már nekem is beszámolhat. valószínű kiderülne. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. (Ha valaki utánaszámolna. Öt hétig nem használtam. bal oldalon nem surrog. hogy porlunk! . köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. Hogy megpuhultunk. legalábbis a leghatékonyabb. zúg dörömböl a vénában a vérem. elhalhat jobban is. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. Bebicegek a szobámba. a párna. Az előbbi példa is mutatja. Azon múlik minden. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. szerdán Elemér utal rá. Teszik ezt azért is. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. Hiába áhítottam annyira a pillanatot. Bántóan tarka az ágynemű. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi. és látom. mint a másik felemen. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. Lehet. Olyannyira elzárja. a bőrkeményedés élettelen. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban.) Félre a kárpálódást. Talpamról fehér por pereg. Az eredményekért ő megy fel személyesen. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. aki lövegeket rendelne a csőbe. ezért fizetik kiemelten őket. Nálunk a röntgenorvos. ultrahangos stb. az egész világ. és reméli.

De a természet bölcs. És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. amit többnyire hormonkezeléstől. meg egy rossz. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. Rendszerint veszélytelen.. és azt meg nem vizsgálják. és hiába látom. Van olyan májrákos betegem. mint én. egy darabig még kerülgetjük egymást. de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. hogy nem ijesztgethettelek vele. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. annyit sem olvastam belőle. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. kideríthetetlen. Elképzelhető. Hogy ez születéstől fogva van-e. addig. mi baja. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra. a környezet riaszt. ahol fennakadt. Hét végén becsönget. milyen a beteg intelligenciája. antibébi tablettától lehet kapni. amíg az ember él. Számít az is. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon.) Ez tehát a jó hír. tartom a rádióműsort. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen.. – A jó hír. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. Azóta megszoktam. Hazalátogatva azt hittem. azt is megmondod? – Hű. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. ha időközben békét is kötöttünk. Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez. el kell távolítani. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. hanem erős bástya. mondhatni női betegség. de egy betű nem sok. és fennakadt. Társasházunkban is tudja mindenki. és él. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben. amíg abból szövetmintát nem veszünk. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna. vagy hogyan született. (1990) . ezt is “eltávolítják”. A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni. Ha tudtam volna. hogy az az érzésem. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól. s úgy gondolom. Miután egyedül maradok. és valószínű az is marad. akiről négy éve tudjuk. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. Ha mindkettő “robbanna”. örülnék neki. hogy rákgyanús vagyok. békésen kitart. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. nehogy kirepedjen. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. Azért ronda dolog volt a testemtől. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. esetleg el is tűnhet. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem. másfélóra múlva azon kapom magam. alig tudunk valamit. Elemér. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. hogy éppoly nyúzott. hogy csak tartom. A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. hogy hadüzenet nélkül rám támadt.

mája. Azt hitték. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. Attól lehetett félni.Mire számíthatok. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. aki azóta osztályvezető főorvos. S ha ő elmegy. veséjére nincs gyógyszer. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. – Annyira furcsa. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. De többé nem emelhet. – Azt hittem. leáll nélkülem a Hungarocoop. és elpusztíthatatlan. Ez a megrövidítés annyira sikerült. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. májrákja van. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut. Más szülő csak ad a gyerekeinek. A hazai “ráta” tehát 120 lenne. belosztályán. Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású. jött a rokkantnyugdíj. Nem kész felnőttek. – Ez egy jóindulatú elváltozás. A veseműködés még problematikusabb volt. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. Állítólag a tb. ami történt. 1994. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr.és veseátültetés. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet. Jó esetben el lehet vele élni. Csányi Györgyné. Ötévi reménykedés után másnap. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. nem dolgozhat. hogy el sem tudom hinni. – Klára eleinte csak annyit tudott. Néhány ismerős döbbenten kérdezte. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. Miért éppen ő kap új szívet. hogy átszakad a hasfal. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. ahol végeznek. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez.és egyéb támogatással. Ekkor derült ki. soha nem betegeskedő Klára. . akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. az orvosokért. Máj. egyetlen megoldás a transzplantáció. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. egyetemi tanár lett. vesét? Ott még nehezebb a felelet.

hogy sírni fogok. amit én mondok. újmájas kislányt biciklizni. Nem láttam bele. Természetesen. ami jön. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. a válási hercehurcáról. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. a barátok elmaradtak. öt év múltán 60-70 százalék. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. mondja Nemesánszky dr. – Szóltak Koppenhágából. hogy a kollégák. Ám azt szégyelli. Klára is tudja. Fel kell készülnöm arra. Kéri. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. ha lemondok az optimális donorról. (Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. . ha lenne istenek tanácsa. – Volt hová menni. jár közbe. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. anyu úgyis azt csinálja. azt mondták. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. Belevágtam a műtét szervezésbe. mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. Ha lehetne tudni. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. ahhoz ilyen beteg is kellett. tanár úr? Lehet. meg a többi várakozó miatt is. akiből sugárzott az optimizmus. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. Jakab professzor felajánlotta. Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. A döntésnél mérlegelni kellett. egy 12 éves. az nem mentség arra. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok. – Inkább vártunk. bármi az ő véleményük. mint átültetni azt a májat. Ha nehéz is a kiválasztás. – Akkora volt a májam. a társadalom is profitál. de érzékeltem. az otthagyta – őket. hogy Jakab Ferenc professzor. de honnan lesz meg a pénz? Mondták. nagy megnyugvására. Európában a túlélés egy év után 80. Megszokták. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota. hamarabb sorra kerülhet a beteg. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. Nem számít. meddig élne Klára transzplantáció nélkül. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. a bíróság elé citálásról ne faggassam. minden beteg. hogy beteg vagyok. ez a nehezebb. s tényleg istenek válogatnának. Náluk látott Klára. hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). hogy vállalják a műtétet. Ha azt is tudjuk. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. mert ebből közvetett módon a szakma. amennyibe az átültetés. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás.

stb. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. – A transzplantáció csapatmunka. S még egy mondat: – Más dolog. hogy vegyen-e télre krumplit. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik. – Klárának olyan gondjai voltak. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. Májátültetésre hátrányos helyzetű. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre. Viszont az “új élet” minősége oly jó. és a kihasználtság érdekében. hogy eddig részt vehettem benne.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). óriási többletet adott. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől. – Nehezebb a májátültetés. többnyire szakadékony. mint amikor nem mehet. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. a Szent János kórház sebészprofesszora. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. mint a szívtranszplantáció? – Igen. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. s mennyit. Csak ismételni tudom. Az idegölő várakozásról kérdem. Óvják a fertőzéstől. a nővérek. sebészi mivoltomra. lehet. a májátültetés “partizánja”. Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”. mert nem veszik észre. hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést. kitágult. mindenki. csak épp a . mint ön. azt hitte: na. – Mondta a tanár úr. a közvetlen hasznán túl. Például a gyermek. minden gyógyszer terheli a májat. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. a sebészet. az intenzív terápia. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. vékony falu vénákkal kell dolgozni. akkor is ürülök. nehezen mozgott. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. új fogalomrendszerével. egész szemléletemre is. most! – A nyakamon volt a kard. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. Minden telefoncsörgésnél. az érsebészet. A műtét döntően érsebészeti munka. gyakorlati tudományunk egészét. a műszergyártás. Ha soha nem fogok májátültetést végezni. A bőrönd ott állt az orrom előtt. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár. a radiológiai. a mikrobiológia. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. aki ilyen program résztvevője. csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. hogy ez a különleges orvosi tevékenység.Dr Jakab Ferenc. a virológia. a gyógyszergyártás. pláne ha férfi szólt bele. ilyen “magányos farkas”. a hatékonyság.

bizodalmuk nyugalmat adott. mégis elosonok a fodrászhoz. egészségesnek van nyilvánítva”. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét. hogy ne ijedjen meg.ruhákat cseréltem nyárira. Rettenetes lett volna. Amikor betették az ő májat a helyére. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. nyugodt hangján közölte. Valami okosat kellett volna nekik mondani. A beteg májkivétele. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. Később Jakab professzor mondta. mert lehet. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. Nem. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. ahogy az újjászületéshez illik. (AB) 50 palack állt tartalékban. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. sírva. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét. olyan volt az eredeti után. Nélkülem senkijük nem lenne. Lélegeztetőgépen eszméltem. hogy nem okozhattam nekik csalódást. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. – Másodszor férfiak hoztak a világra. mivel kedd reggel nincs járat. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is. mert lélegeztetőgépen lesz. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. sürgős listára tesznek. ha akármelyiket nem láthatom. Koppenhágába. lezuhanyoztatták. A gyerekeim miatt akartam életben maradni. Megköszönni nem lehet. de mivel a hasüregből a vért elszívták. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte.s a tanár úr csendes. és nem átültetni. előző éjszaka sem aludt. A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy. . Klárának beültettek egy kanült. most szabad sírnia. hogy hozzá ne érjen. a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. Szegény tanár úr. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. amit lett. hogy nem láthatom a gyerekeimet. ahol már sínen járt az idő. négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték). repülőt küldenek értünk. ha felébredve nem fog tudni beszélni. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán. beleejtette a májat. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. és akkor azonnal kell indulni. ám erre nem futotta. mint egy kisgyerekmáj. Elmondhatatlan. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. hátha nem jövök vissza. te még itthon vagy? Testben igen. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. de elért mindkettő. az orvos. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. hogy éjszaka jön a hívás. gyönyörűen vagyok varrva. az egész leesett. két palackra ha szükség volt. Féltem. hogy legyek kész. mint egy várandós. éjfélkor indulunk. nem féltem. Csodás.

Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. Legszívesebben sorra járna mindenkit. nem lehet pótolni. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. a hajókat. a májat meg eltemetjük. No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. Hozzá képest a szív egyszerű. Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. mi lesz. melyik pillanatban mit kell csinálni. Perner Ferenc professzorhoz. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak. kikapkodni. aki bedobja: hullarablók. . Kérdem. Mégis. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. Disznóság! Mennyi embert lehetne. úgy suhantak köröttem az emberek. Látszott. a régi hasammal. hogy valakinek meg kell halnia. mintha városnézésen járt volna. az talán a technikának is köszönhető. Nyomasztott.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. Hozzák az oldatot. és a kezével mutatja. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. Mesélték. Jönnek az ismerős orvosok. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához. a szabad levegőre sétálni. de a programjuk akkor még megbukott. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt. mint fürdi ki magát a tengerből. üzletelnek a magyar donorok szerveivel. A koppenhágai esőt is hazahozta. nem felhőkből. – Mintha árnyak lettek volna. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát. mintha nem is én lettem volna. aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. – A máj olyan. tudják. A lelke most is ott lebeg a feje fölött. biztos akad. májat stb. s reggel félhét körül végignézhette. talán ott lebegett fölötte. megmenteni.Hogy nem volt kibírhatatlan. mint egy gyár. Ahogy a filmekből “tanultuk”. Egyszer tiszta volt az idő. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. amikor jött haza. (Megbuktatták. Neki ennyi volt Koppenhága. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. megsiratta. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. Fel sem fogom. – El sem tudtam képzelni. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval. és a májátültetések elkezdése előtt sem. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. hogy tovább éljek. volt olyan állapot. amikor nem volt májam. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. olyan lényegi. Mutatják. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött. Esett az eső. arról nem beszélve. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni.

– Évek óta szorgalmasan készülünk. kap érte a egyetem 34 ezret. – Amputálni érdemesebb. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. – Hallom. mi csak azt akarjuk. de mivel “komplikált” az eset. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. mert tönkremennek. ahol talpon tudunk maradni. Dolgozott a kórházban egy svéd nő. A májat az idén kezdjük. ami nélkül nem lehet sikert elérni. – Tudja. és nálunk hal meg. ahol a kockázat a legnagyobb. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is. mint a lábat megmenteni. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel. kinek a szerveit kapta? – Nem.. rákos betegekkel. hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet.és a tüdőátültetés. mi történt. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –. másutt majd kétszer ennyit. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. Hanna. (1994) . a pluszt nem fizeti a biztosító. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. ha az első betegeinket elveszítjük. Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. Mi megoperáljuk.. – Svéd?. Nem azért sírok. s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. – Egy 46 éves svéd nőjét. Nem is lehet. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. küldik nekünk.

s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is. Jókai. Mielőtt belemerülnénk a témába. Maupassant. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. Ma úgy tartják. vagy kézfogás útján nem.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. az aszott test a divat. e. Csehov. a SOTE professzora. De akadnak rejtélyes esetek. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. hogy Brueghel. Az újkori városé. Bakterológiailag igazolt a tbc.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. Gorkij. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. Kosztolányi. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. Bosch nyomorékjait is csont. a tömegszállásoké. ma kevesebb. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. világháború után 100. megvizsgálták a . fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. Amikor kiderült a betegsége. A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. balesetben. bizonyos védettséget ad. Derkovits. vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. Sokkal ritkább a húgyivarszervi.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. A kaméliás hölgy (Traviata). rákban. a tbc a tömegek betegsége. Ma már köztudott. az iparosodásé. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. Az aktív. BCG-oltás: élő. Dosztojevszkij. tenyésztéssel. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. közös használati tárgy. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. a nyirokcsomó. Hippokratész (i. Petőfi. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek. A hír bejárta a világsajtót. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). Nem minden tbc-s fertőző. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Talán már indulhatunk is. a csontizületi vagy az agyhártya tbc. s valószínű. ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. Fertőző szegénység. a II. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. a Varázshegy e szellem szülöttei is. hogy a világ korán temette a tbc-t. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. ahol a sápadt arc.

. Általánossá vált a vélemény. A legmagasabb hazai adat: 4%. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. gyermekek. A Streptomycinről kiderült. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. s a világháborúk hatására megugrik. s főképp az Isonicid (INH). Kitudódva. Berlinben. Az USA-ban kimutatták. gondozóintézeti hálózat. Régen főként csecsemők. Megszületett a legendás Streptomycin. A négerek. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. hogy azonos szociális. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak. mint a nők). 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás.és vándorröntgen szolgálat. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). mint az új beteg. 1960-ban a hatodik. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. Sikertörténet. Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. hogy gümőkóros. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. s a hátrány máig megmaradt. 1930-ban a harmadik. 25 évvel később. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt.három gép utasait és személyzetét. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget. több száz embert. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. S még egy “rejtély”: Bécsben. A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. mint Nyugat-Európában. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. A gümőkór szociális betegség. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt. A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. ernyőkép. Templomi gyülekezetből. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian.

de Szerbiában is. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. 1995-ben 3 millió. még a királynő sincs biztonságban.1 millió ember halt meg gümőkórban. Norvégiában. (Londoni bejelentés: “Senki. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként. majdnem fele délkelet-ázsiai. Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg.”) A századforduló körüli mélyponton 2. A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség. Hollandiában. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. Angliában. A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma. Több a beteg Írországban. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. Svédországban. Svájcban ötödével. Egy hazai orvos azzal int . mint az AIDS. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre. A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. Olaszországban. a közöny is bántó. Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában. sőt káros. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49). Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. Spanyolországban. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti.hatékony tüdőgyógyszer. Svájcban.

Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. gyógyíthatatlan tuberkulózis. hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben. Szabolcs. Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került. rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr. mert félnek. csak imádkozhatunk.mérsékletre. ami őrültté tesz. Mi történik itt. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti. Európában és Észak-Amerikában a tizede. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. a kábítószeresek. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb. Húszezer nyilvántartott. mert a tbc fertőző. Az elöregedett. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt.) Szegény embert a tbc is húzza. a hajléktalanok. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének. Hajdú. Tamás Ágnes.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel. 12 ezer aktív. mint az alkoholisták. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. mint a múlt században.és tüdőrákban. Halmozódhat. s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. a munkanélküliek. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. ördögi duó. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű. A pesti oldalon kétszer annyi az új . A WHO azért veri félre a harangot. el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte. – Vezérigazgató betegem. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t. Egymásba érnek a bajok. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. S az “új” tbc gyorsabb is. hogy a világ lekési a cselekvést. New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. Pest megyében és Budapesten.

Számukról nincs adat. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. mint Budán. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. s depressziója miatt csont és bőr lett. és IX. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. húsz éve három millióval többen. hisz általában nem az említett szubkultúrák. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. (Tavaly 4. Lehet ebben némi túlzás. Némelyik kaverna akkora. XII. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel.) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is. akár a félbehagyott kezelés esetén. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. amilyet ötven éve nem lehetett látni. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. A férfiak háromszor esendőbbek is. Fontosabb.) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr. s nem az I. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki. kerületet kedveli. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. mi a baja. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. kerületeket. hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. azt a veszélyt. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál. hogy tbc-je volt. mert az értelmesebbje sem hiszi el. azóta derül ki. a kései fél pusztulás. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket). hogy tbc-je volt. Szakemberek tudni vélik. A Koch-bacilus a sík VII. hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. a Korányi főorvosa. most minden ötödik. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. emiatt fogyott. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. Ekkor derült ki. Nem tart tőle. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz. meghalt. mióta egy agilis főorvos került oda. Nem is csupán azért. mert címet kell írni a nyilvántartásba. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését. nem jár szűrésre. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel. II. mégis . bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki.megbetegedés. aki a Korányiban kötött ki –. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. Vajon miért nem kutatják. VIII. amit a tranzit ország lét jelent. Vajdahunyad utca 3 sz. mint a nők. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki. ám arányuk csökken.. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba.. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni.. hogy súlyos beteg. a bevándorlást. alatti szállásra “könyvelik”.

aztán kiderült. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. hogy talán nem egészen így van. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. mert lassanként több a komplikációja. de az USA-ban sosem vezették be. Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés.1% alatt van (nálunk 0. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne. Indiában úgy találták. A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. mibe kerül az oltás. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma. A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül. s ellenzi a tömeges. ahol kevés a friss megbetegedés. Az eredmény a rezisztencia.) A WHO szakemberei nem a centralizált. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani.04%). mint a nem oltottak között. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –. . ahol a gümős megbetegedések száma 0. Kulcskérdés a megelőzés. BCG-oltással lehet elérni. cukorbetegség. Vizsgálat nem történt. azt sem tudni. tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik). Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától. A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. A BCG-nek tulajdonítják. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc. A WHO szerint. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. ott a BCG-zést fel kell adni. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. Menteni a menthetetlen (?). Egy utóvizsgálat kiderítette. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. sőt 11 és 17 éves korban újraolt. A szűrésre a világszervezet az egyszerű. A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át. Magyarországon is felvetődött. hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. Ez pánikot okozott.kiengedik. 1995-ben egyet. 1982-ben már csak négyet. kötelező szűrővizsgálatokat. mint a gümős megbetegedéseké. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s. emlőrák). tuberkulinszűrés). mint 3 milliárd adagot adtak be. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t.

aki célszerűbbnek tartaná. hogy maradiak. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket.6 2. A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába.3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 . hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi. (Lehet.6 115 1960 6448 46 25 11 5. a költségekkel pedig soha. épp ők nem mennek el. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert. mint kétszeresét. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv. Van.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért. hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek. Nálunk is felvetődött.4 2. Vagy: csak KeletMagyarországon. a legelesettebbeket. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között. ám a negyven éven felüli.A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb.5 178 1970 7366 45 20 11 3.7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. a legér269 63 137 39 28 6.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta. másutt két-három évenként kerülne rá sor. a szakma tiltakozna. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal.

ketten meghaltak. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális.. hogy üresen állnak az ágyak. – Vagy hulljon csak a férgese. azaz a hajléktalanok főorvosa. kerületben van a legtöbb tbc-s. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. Gond az a 30 százalék is. A többségük alkoholista. A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg. – Ez abszurd. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr. – A krónikus osztályon. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba. amelyik nem ment el a szűrésre. Legalább a józan ész működhetne. hiszen a VIII. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. ha már az együttérzés csődöt mond. Felszámolják a kórházi osztályokat. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert. kórházba nem utalható. hogy vannak otthonaik. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják... Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. 53 nem fertőző. nincs is szükség rájuk azoknál. a Korányi főigazgató helyettese. elégtelenségére . mert nem érzi magát betegnek. talajává válik a bűnözésnek. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. akiknek van otthonuk. pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent. – Megtakarítást jelent-e. Samu István a Krízis Szolgálat. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra. – Aztán panaszkodtak a tv-ben. a társadalom perifériáján lévő egyén. – Maximális térítés 53 napig jár. Kozma Dezső főorvos. Tapasztalataik alapján sürgetik. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. A Soros-programban a Korányi 35. utána egy picit kevesebb.

– Aztán addig nem engedjük el a rendőrt. S nem pizsamát adunk rá. de nem volt helyünk. Levendel László utóda. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni. rendelési idő stb. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. akkor lehet vele valamit kezdeni. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. – Ha megfelelően fordulok felé. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. van olyan megye. az jobb. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják. apró kedvezményekkel. Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva. hanem hálóinget. akinek nincs orvosi igazolása. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani.vezethetők vissza. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. nehezen kezelhető. de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. ahol rendőrökkel vitetik vissza.) nem igazodik a tennivalóhoz. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen. hogy az ellátás (orvosok száma. De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. ám elsősorban jó szóval. kértük. Bár a fertőző beteg is szabad ember. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni. indul a fertőző beteggel. hozza később – mondja Iványi Tibor. Ne essünk azért abba a hibába. És adni? – Előfordult. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. hogy a rendőr jelezte. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. (1996) . Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. Máshol a kapitány azt mondja. szociális segélyt.

előre megfontolt szándékkal került elébe. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. – Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. majd Lukátsfürdő volt a név. hanem valami sportos. Nem bérlőjük. E nélkül legjobb. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. hogy üres. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. (Nem strand. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni. télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja. Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. Kulasbad. mint a Lukácsban fachhoz jutni... hanem szokásjog szerinti gazdájuk. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. Z. ahol ezért szabad a dohányzás. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti. bolsevista trükk. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet. Most aztán várhatom a levelet. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak.” (A fürdő századfordulós . s a Szt. hogy itt tartod a strandholmid. ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –. Hajdan Lukerbad. arról tudják most van itt először. légy nagy ember. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. kérheted. ne tegyenek a tizenhármasba. De illetlen a hasonlat. éjjelnappal. javasolhatnám a névváltozást. Mert e kabinoknak gazdájuk van. Ha be kívánsz kerülni közéjük. faragatlan is. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas. ám az idevaló ajánló sem árt. mit szól hozzá. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. és évek múlva választhatsz. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. a hetes. sót gyógyvízuszoda. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. Ha már ismernek. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. Egytől hétig a “született arisztokratáké”.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja. Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. ha már a Lukácsról írok. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. mondta. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. Egyet száz ellen. de legalább ismert.

s úszószemüvegben. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci.leírása. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához.. akinek eszébe jut a vízesés. itt ajánlottak is. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. mert a gyerekkort. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce. de Laci nem hall. a “nőiben” 26 fokos a víz).” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. s én bólintok. – A “Kettesben”. itt félóra alatt megtudok mindent. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új. s azóta a “férfi medencében 22. Róbert kolléga. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. gondolom. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . ott voltak szép lányok is. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. és három órát úszik. és itt még vízbe se jutottam. az egri strandot idézte. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti. mikor jön le. mint egy hercegnő. Ha látnák a betegek. Magánügy. hogy pirosra vereti magát. A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. mintha a zsömle árát kérdezné.) Judit az egyetlen. Kérdem Róbert Lacit. Másutt kinek szólhatnék. komoly lukácsos nem! Na. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők.. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni. hogy nem tud egy jó könyvelőt. így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe. a másikon toprongy. mint itt. – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. – Visszajöttél ezért. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot. pedig több. hőmérséklete nem ingadozik. de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd. Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. amiért elmentél? – mondom. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba.

ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. ki hová vetkőzött. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. meleget. – Könnyű neki. hisz megfázik. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. ki mindenki tartozott. ők vették fel a többieket.tájékozódni. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. bridzsezett a vendégekkel. ha vizes gatyában traccsol. kik nem tudnak úszni. hogy részegen nyilatkoztam. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. Akivel baj volt. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő. Ránki Györgytől. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. aki még haza sem ment. – kezében volt. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély. Sakkozott. hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. s ezalatt nem keresett. ki kiképzését Svédországban nyerte. aki sakkfeladványokat írt. Minden fontos poszt egy család. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. Végh . A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. Uszodába a történelem is jár. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség. sakkfigurákat faragott. A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. – Tiszteletem. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. A jó kabinos fejből tudja. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. A kitelepítésből hazatért dr. Gyerekei itt kölkösödtek.” Föl nem sorolható. aki azt mondta. másik része viszont oly mély. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. Berinda Vilmos volt az utolsó. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr. a női osztályban a Szt. Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. s rászólt Kodályra: – Hubaykám. ha nem tudnak úszni. ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. Napokig le sem jön. A vendég kiszolgálási díjat fizetett. egykét hétre elküldték sétálni. Urak nem. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó.” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni. hogy a lábtempóval sietni kell. de most épp nem járnak “a . beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”. azok számára. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). Fehér stb. Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. A jó kabinos szégyelli. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. amikor kértem. Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták.

. bőrbántalmak. Bocsánat! Úszott már. nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet. “Terebélyes fák árnyékában. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát. s le is esett a sapka. különösen. Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak. ami szép: a zene. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak. de voltak – Látom. továbbá régi izzadmányok. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat. ide tartoznak az elhájasodás. egyéb.” A nőügyek nagy szakértője. melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. – Nem. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható). munkaszolgálat. ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt. Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos. a tánc. többször körbejár! . mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre). ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz.. a vízi-múmiák” közé. alig többért. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim. akit az ember szeretne. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat. bujakór. Emici többé nem mászott föl a napozóba. és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták. sápkór. köszvény. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani. Ezen körülmény magával hozza. Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek.” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel. hypochondria.. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. skrofulózis és aranyér. . minden nap fölmegy a napozóba.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét.gusztustalan öregek. szívbajokból eredő vizenyő. hogy nem ismeri meg.. – Minden érdekel. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. cserélje ki a sapkát. a kép. cukros hugyár.

hogy nosza. Kerestem a hőst.. A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája. . hogy sapka nélkül ússzon. nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a .vízgyógyászati hatányok. de a felügyelő kiküldte. de ahhoz képest. s a medence fala megkerüli. mire L. hallgassa az elvtársak szövegét. parancsolj!” -. És L. akadt aki bemutatta B. azzal fordult barátjához: Kezdd te. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni.. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” . hogy ez csak egy uszoda! “A Szt.. német kereskedő. hogy az emberek nem bíznak benne. Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem. és B.-nek.. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek. Mivel L.. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok. netántán úsznak ma is. Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. azóta is körülöleli a fát. a tanár. Ha nem tetszik. s erre mondták a “fürdősök” már. benn van M. sőt az ellenzékiségnek is.” A falon az itt meggyógyult arab sejk. M. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat. három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben. szemébe mondta. Angyalföldön R. menjen a fejesek uszodájába. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. két akkori PB-tag is jár ide. hogy kirúgatja. annak ő ki. elsősorban a tudás – “Professzor úr. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. is a Lukácsba járt. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre. mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél. megfenyegette. Ám a Lukácsban ez régen sem ment. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. írók. hogy gyermeteg dolog. Mondják. A “nagypofájú” színészek. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. és az életkor. hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. mint a másik. Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. pártuszoda. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. Az semmi.” 1956 elején B. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni.!” Ez persze. század eleji márványtáblái. Itt a tekintély.

hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. hogy lerakod a lábad! –. este (magányosok). hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort.” Állnak. A gyorsúszókat nem szeretik. talán már nem is . – Mennyit csipkedtem a mestert. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű. sőt félmeztelenül. s összesúgnak: – Látod. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. délután (szerkesztők). Hatkor a munkába indulók állnak sorban. mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának. délben (színészek). hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”. unokát nevelnek. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. s csak jön valaki. mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek).A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. s ahogy múlik az idő. hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát. s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt. “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. Amál. Törvényszerű lenne. a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték. Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk. a többség. meg a “népszekrényekben”. s évente a medencéhez jön a halál is. Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú. ám a zuhanyozóban. övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap. A kabinok “osztálytagozódása”. a pillangózókat elküldik a Sportba. Közben beszélgetünk. s felfedi az ajtó titkát. Az úri és női gőzfürdő mellett. néhányan futnak úszás előtt. A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. törvényszerű. receptet cserélnek lebegés közben. hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni. húsz-negyven percet tempózik. a hátúszókat utálják. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb.

a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom.árulkodnék rá. Gyula bácsi kérdezte tőle. te Lampi!”. (1992) . s akkor az úszók leálltak. “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos. mit jelent. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz. “Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta.” Sugár Ottóra. nehogy a nyakukba szökjön. ki az a Lampi.

hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte. – Aczél elvtárs. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. KGY-t felötözve. azt hazudtam neki. A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. – Csörög a telefon. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. whiskyt? – kérdi. Elnézést kért. hogy konyak is van. és kilépve a kocsiból. Szent István park.” “Köszönöm. hogy akkorka lehetett. hm nem is volt rossz itala az öregnek. KGY után kezet fogok vele én is. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. Budapest. “Üdvözlöm. – Fölvegyem? – kérdi KGY. azt fogja mondani. (Azért jártam hozzá. – Én akkor sem mondtam. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. hogy látogassa meg.) Kedd. hogy meglátogatná. – Majd Sárika – int AGY. Így maradtam. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. hogy van. a szürke és hófehér port buggyantó. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. hogyan kell armagnacot inni. Körülnézek: világos. Mire fölocsúdok. KGY már az utcán van. Talán KGY mondta először. Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. talán AGY. Vasárnap nem hittem volna. Rengeteget segített. hogy ő – mármint Aczél úr. hogy nem titkolja a helyzetet. délután negyed négy. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. skótkockás plédbe burkolva várta. így AGY azt feleli. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. – 1956-ban? – kérdem. jobbulást kívánok. KGY mindkettőt kér. örök magiszterétől. Elfelejtettem figyelmeztetni. Amíg járni tudott. hogy az illat. AGY ingatja a fejét. KGY kérdezte. – Gyere csak! – mondja hirtelen. hogy Rákosiról beszélgessünk. a vendégnek járt a fotel.. hívjon föl egyszer. egymásra dobott papírzsákok előtt. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. ártatlan kapualj. hogy hangosan beszéljen. már nem kezdem el. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. megfésülve. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. . Aczél úr! – mondja KGY. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja. hogy nem áll föl. – Hangosabban – súgom.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között.” Csaltam is. mert volt titkárnője napközben mellette van. – Kávét. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül. Legutóbb csak fölugrottam egy percre. s megérdeklődi. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. hogy elvtárs. borotváltan. és KGY megismétli a kérdést. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. nem a támogatottak és tűrtek. – 1944-ben – feleli. mire AGY-nek eszébe jut.. hogyan kell előmelegíteni a poharat. hogy találkozunk.

Három szörnyű hetet töltött ott kórházban. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. és azt tanácsolta. mint az oroszoktól. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel. KGY a fejét ingatja. ha nem csak Szelényi Iván. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni. Dicséri Illyés eszét. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. – Pihen. hogy délelőtt kell szeretkezni. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. – Gelléri. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. Örkényre terelődik a szó. gondolja. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. – Megkérdeztem Kádárt. s nem derül ki. amelyik becsapja. s ne is jöjjön haza. és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. hogy Moszkvában őrjöngnek. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. mintha a hely volna meglepő. Konrád György és Eörsi István. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. – Magánál Jalta miatt. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. hanem KGY is Nyugatra települ. Jártak Gáspárhoz. KGY Johny Walkerral. lett volna Rajk-per. – Sok emberük volt itt – mondja. – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. – Igaza volt – feleli KGY. hogy megbotránkozott. . Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. hogy kirobbantja a harmadik világháborút. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. majd visszatér az álomhoz. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. mert a szerelemhez frissnek kell lenni. hogy miért nem váltanak le. hogy oroszok-e vagy magyarok. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. Örkény francia halászlét rendelt. AGY Napoleonnal koccint. Aczél György Konrád Györgytől. hogy egy időre maradjon nyugton. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja. – Néhány író jobban félt a zsidóktól. Párizsban elmentek vacsorázni. (Előtte azt szerették volna. – Gelléri Andor Endreként jelent meg. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. hogy okosságát a Spiegelből vette. Úristen.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY.

– Megteremtettük a színházi életet – olyat. amilyet –. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. de fölényeskedett velük. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. . És Molotov azt akarta. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. mondja. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. – Sokan azt hitték. Orwell. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. hogy kinyírják. hogy vegyék be a kormányba. de KGY nem akar kötélnek állni. – Félthette az életét – ismeri el Aczél. az antikommunista. és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet. Joggal tarthatott. Ő is félt Rákosiéktól. ha visszajönnek. de később is az volt a kérdés. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. és felpanaszolja.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. S utal rá. És nincsenek sehol. S azt mondja. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. Kádár ismételgette: ha aláírta volna. Végül annyit mond. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY. Kállai ejtette ki a száján először. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. mindent ígérgetett a saját szakállára. – Mire gondol? – kérdi KGY. hogy elismeri a kormányt. az is megy tönkre – mondja tovább. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. ő nem az íróasztalnak írt. Nemhogy ekkor. mint Szász Béla. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. és a közbevetésre azt feleli. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna .

de ő felszólalt. és elmondta. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. és felugrik. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. Búcsú közben kéri AGY. fáradtan megköszöni. megteszi. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken. – Bolondság – mondom.Hirtelen megijedhet KGY. KGY a szellemi frissességet dicséri. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. Ha Aczél ezt akarja. Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut. istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem. ha jobban lesz. hogy ezt nem tehetik. látogassa meg akkor is. hogy egy volt PB-tag leszólította. (1991) . hogy kifárasztja a beteget. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh.

Éjfél után mindenki Paulról beszélt. Első fokon két évet kapott. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat. segítőszándéka.III/III Megjött Paul. Jocival gyorsan összebarátkoztak. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. Paul így is ült hét hónapot. A fene a fejét. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. Joci gyászolt. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. a kettétört barátság. A becsmérlés nem a városnak. majd felmentették. hogy ő volt az évfolyam-szépe. akkor épp Svájcból. Csak Vali állt mellette. Paul hajnaltól napestig tanult. Mindenkit. Megfogadtuk. az egész évfolyam eljön. mégsem találta. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. A haláleset. eltűnt. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. mert sikerült bebizonyítania. hogy két gyáruk van Európában. egy Indonéziában. és ahogy jött. megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. Paul 1962-ben került hozzánk. hogy kiutasították Magyarországról. a barátság megszakadt. De sem a Fiat. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték. Azt hiszem. ne veszítsen évet. mondogattuk. Fiat coupéval érkezett. hogy ő a második ember. annyira kirítt totyakos csapatunkból. Paul régi szerelme. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –. amikor jött az értesítés. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. hogy a cipőtalpát megvizsgálta. hanem azoknak a bajoknak. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. Soha nem jelentkezett. nem is szülei hazájának szól. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. A . A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. Más srófra járó agya. hanem a cég vendégháza. ötvenéves korában is látszott. hogy a vizsgáit pótolja. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. Vali szemén még most. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. a mamája viszont nem tért többé magához. amit ez a választás a fejére hozott. ha ő hazajön. Összepakolt. Pault két hétig ápolták. Meghalt az apja is. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. és valami ösztöndíjat kapott. de Cila azt mondta. mi olyan éktelenül büdös. néztem hajdani évfolyamtársunkra. hogy benősült egy pigment cégbe. a Fiatnak ő. és kidolgozott tételekkel segítettük. ez nem Paul lakása. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. a rendőrség is piszkálta.

mint ott a Maros torkolatnál. nem akartam Paul és Vali táncát nézni. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. és börtön.. A megadott időben a lakása előtt várt. ő a tégla. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. – Paullal beszéltél? – kérdezte. hogy nein. A rendőrség hitte. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. – A szerviz megmachinálta a kormányt. sőt tragikus ráadásunk. – Nem az én formám – mentegetőzött. s lépdeltek a zenére. nem! Mondani nekik. valamit szeretne megértetni velem. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki. Bólintottam. hogy kinyitni enyém börtön. és akkor kiutasít végleg. – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. – Ja. Ők vörös köztársaság direkt. Nein kommunist. És akkor baleset. Én ekkor is nein. Joci mi van? – vagyis. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. s látszott rajta. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. Mindig nem. Akartam. feljött Paul is. – Pörgött a hamutartó. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. Fél óra sem telt el. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. hogy csináljak baleset. de nem bírtam. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. Pedig ígérni. Arra futottam és megláttam őket. – Direktóriumi tagok? – Ja. Akartak engem beszervezni. neki is két gyereke van. és az ablak elé állt ködöt nézni. Pedig össze sem ölelkeztek. A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. Nem voltam álmos. miért kerestem fel a két nap közben. de csak azt vállaltam. Ők tudták. Joci sejtette. a hajdani baráttal mi van. ők csak nézték egymást.húszéves találkozóra hiába hívtuk. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. Egy óra tájt fölmentem a szobába. – Az olajosoknál dolgozik. akkor tudni zsarolni. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. A bűnt követte a bűnhődés. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. Direkt. Itt . átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. no. Minden pár trécselt. hogy én is. éjszaka Joci a kórházban elmondani. az ártéri erdő szélén. – Mondd. – Apám táblabíró volt. Úgy éreztem magam. Barátság nélkül is ment volna.. Nein. nem kapta meg a beutazó vízumot. a roncsot eldugták előlem. hogy Jocival. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. és megint nein. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. őt állították rám. Ez volt a mi groteszk. A felvételinél eltitkoltam. socialdemokratei. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem. jópofáskodott. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet. Besúgó. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve.

üvöltöttem tovább. hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. eltemettem apámat. Végül Burgasban sikerült találkozni. persze nem adtak útlevelet. a ház a ti neveteken volt. Aztán szültem a gyerekeket. Isztambulért epekedtünk. Megesküdött az anyja emlékére. nem kaphatok útlevelet. és a tiéden. nem hiszi és visszakérdezett. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. Bevallottam. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. Ki az a perverz állat. ne strapáljam magam. Prága. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. Megkérdeztem Jocitól. elveszik a felét. kislányom – mondta –. hogy nem disszidálni akarok. kivették a méhemet. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. Üvöltöttem. de novemberben nincsenek hajók a vízen. Az ötéves találkozón. Ha te kint maradsz. feljelentettek. Varsó. a halálos ágyán rákérdeztem anyura. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. már mint Pekárné rákérdeztem. “Tudod. Valika? – Ki tudja – felelte.” A mi hajókürtünk most is néma volt. a Jánosén. hogy a baleset után kiszállhatott. Szófia. itthon aztán kiderült. Azt felelte. – Mentem volna utána.talán több áldozat is volt. 13 flekk . Tavaly. A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. – Ha hagyja! – mondta és göcögött. Röhögtek. hogy miről beszélt Paul az éjjel. Ide illet volna egy hajókürt. Írtam a kérvényeket: Berlin. A tizedik kérvénynél közölték. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem. – Jocira gyanakodtam én is. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. – Mi múlott ezen a fél házon. Bukarest. és azt is.

de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. aki feleségével. vagy fürdőszobás. Mária néni – adott órákat. hogy itt a század két világháborúja. A szász származású. körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. rokonoknak választottak le egy-két szobát. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta. *** 1900-ban. hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”. átgyúrt. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. hogy 1956-ban az ő bérházukban. A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. a ház akkor is hallgatott. így “szennyesigazgató” . kinek mi jutott). a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt. A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. s elmondta. behúzható ajtó. hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is. lehajtható ülőke. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. A történet legérdekesebb mozzanata. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. benne tükör. azt a főhadnagyot. legendává növesztett. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. hogy a házi ávósuk.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. Csináltak a házban iskolát is. Ma már nehéz megmondani. netán előszoba nélküli lakások. orosz lehetett. aztán jöttek a kényszertársbérletek. legalább annyira jók. ki feltalálhatatlanul elköltözött. a hajdani cselédlépcsőt. de ezt is sokallhatták. két kislányával szintén a házban lakott. mert az úri frontot érte. Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. s vannak kényszer konyhás. értelmiségiek).

“Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől. Ezt Ungi István áv. főhadnagy számon kérte. Magdolna szabadította ki). Bár “laktak itt már párttagok is”. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. Jó hangulat volt. azt talán akkor sem tudta senki. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. s mi lett velük. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. hol tejjel. Marinak ez járt. az első munkáscsaládnál. amikor Ágoston István feleségül kérte. amikor vitte a szennyest a Patyolatba. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. az unokákról nem is beszélve. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány. Hová. Ágostonék mesterei voltak a háznak. mindenhez értett. s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire. A háború után nem zárkóztak úgy. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. A nagy vitalitású ember talán a haláláig. senki senkit nem jelentett fel sem ő. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. a Denk mama látogatta. mint most. hogy őket fogják kitelepíteni. Bendáéknál három. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide.lett a Szabolcs utcai kórházban. . ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. az akadémiát végzett. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. S kölcsönösen jól jártak. végül éjjeliőr. a ház alig szorult külső mesterekre. zajlott az élet a körfolyosón. A férje pedig Döme Jenőnek. példás rendet tartottak. A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. sem más. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról. ez volt a jel. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. Magda már nem engedte ki a gyerekeit. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. hol pirított hagymával evett. hogy költözhetnek. Denkék kisebbik lánya. Benda Kálmán apja ezredes volt. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. hogy leesnek a körfolyosóról. s előtte lekonyult a nagy Bajusz. amit aztán a család hol juhtúróval. A szülők nem féltették a gyerekeket. A gyerkőcök hancúroztak. Marinak.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. vagy úgy járnak. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének.

Nem tudom. Az apja valahol szerzett egy libát. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. menjenek csak nyugodtan. de a szerelem foglalkoztatta. A húgom. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük.1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. a Rudas fürdőre. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott. s Márta aznap haza sem jöhetett. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. mint a Dunának. Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. ami miatt a nők a fűtött szobában. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. – Innen néztük. az említett nagynénénkért. A nagyi olyan erőszakos volt. Akkor vette észre. hogy félni kelljen tőlük. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. keverem is vele. (Érdekes. A felesége három helyen tanított matematikát. aki a Kálvin térnél lakott. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. Körfolyosói Vergiliusom. nem a politika. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. a Belgrád rakparti lakásban. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. Szerencsére. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett. Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. hogy mi történt a rádiónál. Telefonunk nem volt. nem ezt a címet használja. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy. s a rendőr azt hitte. Állás nélkül maradt. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. De kanyarodjunk vissza 1956 . hanem a hátsó lépcső. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. hogy valami történhetett. az Erzsébet-hídra. egy orosz intett. így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. Arra emlékszem még. s dolgozott. hogy végül a mama elkísérte. a férfiak az ablaktalanban aludtak. Tudni kell. hogy az egyetemi magántanár az állás. de húsz évvel később. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. de az is lehet. hogy esténként kanasztáztunk.

Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. Bár fegyvere nem volt. Utána társaival elindult haza. s úgy emlékszik. hogy biztos köztük volt a fia is. s híreket. s ő lett az igazgatóhelyettes. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre.) Másnap reggel arról sugdostak a házban.-18. Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. épületvédelembe osztották be. Nem tudni. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. az 1953-ban leszerelt híradós tiszt. Kék parolinos. hogy teherautók jöttek a Parlament felől. hogy na. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. Ám a 17. a Balassi Bálint utca 27-be. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. azt kiabálják. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. az ÁVH VII. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. akkor mondta apám. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott. hogy ő is katonaasszony. Amikor hallották. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét. Denkék látták. főhadnagyot behívták. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal. Ungi nem értette. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os .október 23-a híreihez. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés. mit jelent várni. Kelen mama sírdogált. Október 24-én kezdték felszerelni őket. főosztályára (közlekedési elhárítás). tudja. kívül maradt a felvonulásokon. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. János is. hogy ennyien maradtak. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott. oszlasd fel őket. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba. hogy a Parlamenthez mennek. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. Az egyik nagyszabású cél az volt.

Barabás Lázár pedig megmondta. aki a Ganz-Mávagban munkás. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. hogy kiben bízhat a házban. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott. hogy a cipőt a bizományiban vettem. Mindenekelőtt Barabás Lázárban. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. aztán az édesanyja. s részt veszünk a rendfenntartásban. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. A két munkásért üzent. s másnap.tisztséget nem a szakmától. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. most is hozzámegyek. a Belgrád rakpart 25-be. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. Alig tudok . A gyereket persze nem engedték. hogy szabadulni akar tőlem. én egy fáradt. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. s ez a korábbi rendőr is közvetített. de az sem olyan párttag volt”. s kifaggat ki vagyok. hanem Földházi Bélától. de ekkor már gyárban dolgozott. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. Azt mondtam. Bízott Benda Kálmán bácsiban is. s valami szakszervezeti funkciója is volt. oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. Október végén. Gyula öccsét. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni.. senki nem bántott senkit. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. október 31-én elindultam haza. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. de mivel érzem. ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”. Halálos beteg a testvérem. hogy HM. A lányuk veszi fel a telefont. Levetettem a cipőt. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz. s benne volt. Aztán ott volt még Varga Imre. Otthon Ungi végig gondolta. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. mert nem rendeztek politikai vitákat. – Ekkor még úgy volt. idős ember vagyok. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. Földváriné veszi át a kagylót. – Őt mindenki elfogadta. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására. hogy ő fél. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. mit akarok. El tudott simítani dolgokat. – emlékezik a felesége. akikhez sokszor telefonált. ha kellett..

Mindenki úgy tudja. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. még a hatvanas években. de hallgattak. Ungiékról. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. csak azt. pedig most öngyilkos lenne. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. ők tudták. – Hogy mondjon valami jót is róluk. – A férfi hamar meghalt.. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. pedig azt tervezte. nem teljesen érthető az aggodalom attól. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. Persze Barabásék félhettek. – Apám. hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. kiegészítve azzal. hogy velük nem történt semmi. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. szenzációt sem várok tőlük. felelősségre sem kívánok vonni senkit. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak. hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre. Jött egy felkelő csoport. nagyapám később elmondták. az égadta világon semmi. hanem az.. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. a családot már nem! November 5-én. 1956-ról. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend. hogy Ungi a házban van. aztán az asszony is ment utána. . a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. hogy nem bántani akarom őket. – Legalábbis arra következtettünk abból. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. nem tudom megértetni. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki. hiszen ők bújtatták Ungit. a házról. hogy éltek akkortájt. hogy Unginé falujából érkezett az élelem. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. Másnap arra ébredtünk. Denkékről. de a padlásunkat. ki kit bántott. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. volt félni valójuk. hogy nem tudott leérettségizni sem. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. – Újraolvasva a beszédet. hogy lövik Pestet. hogy nem az érdekel. Mi sírtunk emiatt. a házat. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint. ők viszont örültek. Bendáékról. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. hogy az országra támadtak az oroszok. hogy mi történt. de nem fogadta el.közbeszólni. mire emlékeznek. Ő csak hajtja a magáét. azért tette. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket. hogy beszélgessünk az életükről. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház.

Még nem volt veszélyérzet az emberekben. mert a fiatalságára emlékezteti. s kérdem Magdolnát. de ezért már valamit fizetni is kellett. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. még vár egy-két napot. amíg a mama rájuk nem kapott. azt felelte. végiggéppuskázták az első emeletet. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. Amikor 1956. hogy a papának. Amikor elfogytak. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. meg is vették a lakásukat belőle. Igen. főképp a fiatalokban. december elején jött a második teherautó élelmiszer. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban.és szivargyűjteménye volt. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban. s az alapján lett szétmérve az ajándék. Földházi néni is lelkendezve újságolta. ha kimennek az oroszok. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött. Magyar egyenruhában. de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. Az ő középiskolás fia és társai mesélték.. meg az.. Kérdem azt is. utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. Ezután már kötetlenül csevegünk. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója). Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek. s akkor . s az is irányított ide valami élelmiszert.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki. de nem akarta. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. s a mama abból és akkor rágyújtott. hogy itt vannak az ENSZ-katonák. sőt szégyenkezve megemlíti. Elmeséli még. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. November végén. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. október 29-én kínálgatták. aki annyi mindent vesztett. A forradalom nem szereti a késlekedőt. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. hogy a papa. Szeretett volna többet is szerezni. így ő sírva távozott. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. Azt mondta. Jöttek. hogy részrehajlással vádolják. így neki nem jutott semmi. hogy ez. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. Magdolna senkit sem átkoz. – Édesapám csillapította a kedélyeket. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. A fene sem tudja honnan. Nevekkel sugdosták. kaptak-e kárpótlást a bérházért. hogy még mindig lőnek.

1952-ben megszületett a második kislányuk is. Olyan kiképzést kaptak. Azt állítja. – Miután a cipőellenőrzésen át. de semmi bizonyítékát nem találták annak. 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. A szekrényeket kiborogatták. a szégyenük vitte le Szegedre őket. azt mondták. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. akik ellen nem volt bizonyíték”. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. biztos nem úszta volna meg . Félni kezdtek tőle. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. – Ez utcalány volt? – kérdem. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. Unginé is pontosan emlékszik. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. és mivel nem volt más. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. abból szörnyű dolog lehetett volna. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára.tudták meg. Ennek ellentmondani látszik. Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért. 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. hogy igazolja már. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. de épp Szekszárdon volt. Ők hoztak a házba élelmiszert. hogy ott Ungi a parancsnok. A “táborba azokat vágták be. Amikor hazatért. mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. Gy. Sőt. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak). Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. mint most a kommandósok. – Keményen léptem fel. Ungi most. majd rendőrnek állt. Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. előszobájuk nem volt. Az egy szoba. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. kalapban. Amikor elmentek. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. de csak őt és a két kislányukat találták. November elsején nagykabátban. mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. ki is ő tulajdonképpen.

hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók. Neki nincs szégyellnivalója. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. én pedig ráhagyom. aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi. amire azt feleli: nem. még engem is.internálással. neki nem kellett eljönnie Budapestről. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken. hogy mindezt honnan tudja. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. – Itt sem szólok közbe. ha névvel írok róla. majd felravatalozták. A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. Így aztán soha nem fogjuk megtudni. Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve. mire pofon vágtam. s akkor jött a gumibot. Ő annak idején sem bujkált. nem kellemetlen-e. Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. . – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit. aki rávallott.

– Mi vitte rá. Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. a görbebot. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre. Az utód azt mondja Szentágothairól. Amikor kitudódott. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). felelem. Hallgat a gyerekkocsi. figyel Szentágothai professzor özvegye. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. sőt Erdélyből is hozott hatot. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. Kádár “gyermekei”. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást.Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. így jelenleg tizenheten vannak. Úgy volt. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. Szentágothai Jánosról beszél. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. A Kádár-díjosztás a születésnap. s négyen szereztek diplomát. hogy a bencés világi rend tagja. Rá várunk. Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba). Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. Az állam. s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. a következetes szolgálat gyötrelméről beszél. Ő az egyetlen. s mondja. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. addig az ország nem jut ötről a hatra. 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta. Gábort is most avatják mérnökké. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . hogy őt is nevelőszülők nevelték. s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban.

Amíg Zsolti volt a legkisebb. s visszakanyarodik a gyermekeihez. – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. nem azért. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen. A férjem munkásőr volt. nem is tudományosan. apu. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama. hanem ahogy kacsáznak. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. – Mi a temetésire is feljöttünk. Vécére járni. – Mert ez a szeretet sokágú. mert mozgássérült is volt közöttünk. anyu. mint aki meg van bántva. mint most Vikinek. Kezdet-kezdetén volt. Az egyik hegesztőtanuló. az jó. A másik meg egyáltalán nem beszélt. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy. – Ha például Lacika későbben jön haza. egészséges fiam van. eddig tizenegyet. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is. amikor hozzánk került. akkor négy ép. – Legyint. mert piszkosak voltunk. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból. – Nincs nagyobb öröm. szellemileg is kell boldogulni. aki kicsúfolt bennünk’. – Akkora öröm. 30 és 26 évesek). A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. ráébresztett. a férjem meg hozza őket.. nem történt-e valami baja. örökre a gondjainkba vettük. s megmondta. reggel elkísérem őket az iskolába. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel. Nagykorú. Négy sajátja közül három fogyatékos. Egy nem is fog. – Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. Ha egy ilyen gyerek eljut addig. annyira beteg. se játék. s nagymama az édeslánya és már . mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk. ha az első hármat is így veszik el. hogy nemcsak fizikailag. hogy betanított munkás lesz. de most.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. mert akkor segítették a szegény embert. ennek már örülünk. izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). Számos kaput megnyitott előttem. Sóhajt és mosolyog. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. sok bakival. Most olyan vidám! – Honnan tudja. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. nem volt szükség rá. megvan az a kis fényképünk. amit osztogattak. de már nem szakítja meg a csavarokat. Csalóka ez a monológszerű szöveg. öt még nem repült ki. mint amikor beszélni kezd. annak engedte meg. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk.. hogy megbántsanak. – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. először mondja. s lakhelyet. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. de nem adjuk. – Mivel betegek.. rokkantnyugdíjas (32. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében.. a villát. ahová hazajöhetek. – Hogy hogy fogja a kést.

hogy nem értem. Arra gondoltak. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. Ha a sérült gyerek elfárad. Kérdem. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. mint a sajátnak. szorozni. akkor én. Tudják a névnapom. A feleség is állami gondozott volt. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom. mióta velem van. Jó esze van. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. ezt tekinti édesanyának. másképp tudják az embert szeretni. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. mert őtet ez az anya nevelte. hogy közös gyerekük lehessen. Lőrinc László lányai öt. hogy Norbi nálam van. Elsőéves ipari tanuló volt. a neveltet. banán. Engem. Ha reggeli műszakos vagyok. ilyet vett feleségül. Sanyika azt mondta. hogy meghalt és egyedül maradtunk.a nevelt fia után is. Délután lépcsőzetesen tanul velük. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. a nevelt gyerekem csak azóta. Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. aztán a negyedikessel. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban. csak testi fogyatékos. de még az unokát is. Ne hozzon ajándékot. a Norbi nem volt megkeresztelve. a férj egy picit későn érkezett ahhoz. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. folytatja a harmadik osztályos testvérével. Július 16-án lesz öt éve. Amikor még élt a férjem. az unokáim is. Imádom őket. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. . pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. a születésnapom. Az én gyerekeim hálásak. A kicsi. és ezt mondta. s Ilona asszonynak fölajánlották. A kisfiú másodikos. – Másképp lehet szeretni a sajátot. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. és öt éve kihoztam a kicsit. akit víz. amikor nem volt narancs. aki a hatvanas években született. örökbe fogadnak egyet. s jövőre nyugdíjba megyek. én nagyon szeretem magát. és nagyon kell osztani.és hatévesek voltak. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. nem venném-e ki. amikor váltak. és Tószegi Sándorné nem érti. a hatodikossal. nem mögy vele. – Rendkívül jó férjem volt. szeretnék még egy gyereket kérni. ha délutános. legyen hivatásos nevelőszülő. Dolgos Ilona több. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától. Lőrinc László. és örökbe fogadták. haladtunk. ne tessék sírni. Neki nem természetes ez az érzés. anyuka. Több mindent is tudtam neki adni. Vettünk egy romos házat és átépítettük. Ha a Jóisten segít. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk. segítőkészek. amikor el akarta az anyukája vinni.és fűtésszerelőnek taníttatott. Jött a telefon. anyák napját. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. A férfi szemét elfutják a könnyek. – Mély lélegzetet vesz. ha kevesebbet kerestünk is. mert ez kettőnkre tartozik. Sírtam. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. Volt értelme az életnek. A gyerekek imádják egymást. nagyobb szeretetet tud adni.

Nem támogatta a tanulásomat. Például a sporttól. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. nem szerette. – Kapargálja az abroszt. hogy a könyveket bújom. István. hogy a jövőjük biztosított legyen. – A nevelőszülőm nem értett meg. – Hagyjuk abba? – kérdem. Sok mindentől eltiltott. Köszönet a plébános úrnak. Baltavári Balázs. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. közben mindnyájan tudjuk. Főszak a szociálpolitika. édesapám pedig súlyos beteg – mondja. ami fontos volt a számomra.. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. Rajtunk nem múlik – mondja. s az arcán legördül az első könnycsepp. ha valami történik velünk. Erős személyiség volt. – A két iker lett most elsőáldozó. hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket. Rajtunk csak keres az állam. – Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. s én is korán rákényszerültem. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges. azt mondta: “Anya. akiket szeretnénk révbe juttatni. Ő észrevette. bele tudja élni magát a helyzetükbe. unokánk. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. De azon gondolkozom. ha több gyerek kerülne családba. ezt megtartom a gyerekeknek. amit a Kádár-hagyaték támogathat. hogy szeretnék tanulni. Biztosítást fizetünk. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. ha más módon tudom rendezni. hogy két évig volt nevelőszülőknél. kis gyereke van. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk. s túljutni azon a nehézségen. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. de a nevelőknek. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk.– Rákérdeztem? – Nem.. Egy rakás gyerek volt kinn. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. és segített. két dudás nem fért egy csárdában. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt . Ez a legméltóbb cél. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt. S amikor kijött a gyónásból. aki egyetemre is kerülhet. de három-négy évvel le van maradva. mégis inkább az intézetet választotta. rengeteg munka volt a családban. hogy önálló legyek. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. a középső olyannak látszik. s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. minden rajtuk múlik. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni.

és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. akiket a franciák. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. sőt büszke vagyok rá. Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. van. – Barátaim. Köszönöm. Szóval egész életében. mind a hatójukat elfogadta. majd következett három lánytestvér. hisz vannak. Mi. Építkeznek. ahogy eddig. minden újságírót elküldtem. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. szeretnénk úgy végezni a dolgunkat. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása. Négy szakmája van. sokkal jobban csinálják ezt. Nincs szükségünk arra. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni. s egy hat és fél hónapos. Ide sem akartunk feljönni. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. A gyerekek sérültek. magyarok még jól megúsztuk. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. (1995) . – Csak azt írja. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. egy kivételével kis csapata is cigány. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. kisebb.kér. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt. Kicsi. van mit pótolni. – Van. Vegyük a jugoszlávokat. és amíg kisbabát kap. a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. hogy megrohamozzanak bennünket. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. addig gyeden marad. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. s a nevelők sem különbek. – Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. mint a szomszédaink. s a nyelvtudásom nulla. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. aki utólag ebbe halt bele – mondja. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. akik nálunk régebben. Könnyítésül megkérdem. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. a Tatabányai Gyermek. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának.

1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián. akárcsak barátja. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt. Karády internálását előre bejelentette. ha ez mások halálát. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. november 26-án kezdődött.Három felvonás Kiss Ferenc művészek. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen. 1941-ben lemond.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta.) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek...” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül. Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. Kiss Ferenc. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára. A korabeli lapok (Szabadság. a színészkancellár saját portréja alatt feszít. hogy addig nem nyugszik. 1956-ban Győrben lépett fel újra. hogy félévi huzavona után származása miatt . hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem. Kijelentette.. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban. amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre. népbíróság elé állított háborús bűnös. a saját képemet nem én. érzem maga. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke. csak a magyarságot szolgáltam. Nyolc évre ítélték.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. Rendezett és elméleti munkákat is írt. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója. 1945 1945. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit.” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. De ha hibáztam is. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. Kiss Ferenc pere. a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki.. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek. Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. (posztumusz műve: Színpad és beszéd). Miközben ilyen nagy magyar volt. A nyilas hatalomátvételkor. Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette.

hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. Az ügyész kérdésére. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától.” Beszédei. a színész 1940-ben megszűnt. Németh Antal elmondta. “Levelet is írtam neki. mi adott volna lehetőséget a perre. A besúgás vádja alól felmentették. váljon el. mondván. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. munkatáborba viteti. hogy egy házaspárt elszakítson. Én csak parancsot teljesítettem. bocsánatot kérek”. Karády Katalin elmondta. hogy 1944. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. “Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette. A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. Jávor Pál hiányzott a sorból. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. Kiss Ferenc volt igazgatója. ha szerepelni akar.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. Viszont haragosa. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. és egyesek vagyoni romlását idézte elő. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”. (A tudósításokból az nem derül ki. Kiss Ferenc örült. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. Kiss kijelentette. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket. a kamara elnöke többször megfenyegette. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. s mint a szolnoki lapok megírták. A Népbíróság megállapította. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. aki Jávort letartóztatta. ha perelni mer. hogy ő léphessen először a színre.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának. Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát. Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. hogy internáltatja. Pethes Sándor felidézte. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . cikkei. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. hogy senki sem tudta kiparírozni.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt.

Nem szívesen tettem. Telefon 42-345. hallomásból tudom. út 7. írni fogok. képezte magát. akkor beszélni. A tárgyalás óta nem láttam. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét. Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról.. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. foglalkozzanak a kérdéssel. és mondom ma is.) még a látszatát is szeretném elkerülni.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. s ő. amelyet később börtönre enyhített. Számolni kell azonban azzal. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. hogy nem. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. de ha a Párt úgy kívánja. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. vezeklés – P. II. V. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. Büntetését kitöltötte és jelenleg. 1954. VII. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt. 54. Madách I. Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét. Egyesek szerint a börtönben tanult. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről.ítélték. mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban. Megérdemli-e. Kérem. Somlay. 17. Ez az. tagja. amit a Pártnak kell eldöntenie. e. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt. egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. február 14. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. Csortos után lehet megjelölni. Á. Kérem a véleményét. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. Rákosi. kedves Elvtársaim. és mert később meggyűlöltem volt emberi. a helyét Rátkay. ráírta: “Horváth e. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik. Teljesítettem a kívánságot. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. azt nem tudom. főiskolai tanár (Cím: Bp. s ezzel rehabilitálta őt.

De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni. 1954. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . mert kiderült. hogy szerződtethesse és engedték. Szállóige volt köztünk. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. Említette. Fura dolog. amit tanúként elmondtam. akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan. aki azt mondta.” 1993. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató. hogy nyilvánosan megverjék. Most sokszor olvas arról az ember. A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. miért facsarja a nemes érzelmességet . A rehabilitálás után Győrben kezdett.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. akkor én már régen magyar tüzér voltam. mert ott van már Várkonyi Zoli.. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte. de nagy tehetségű ember. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk. hogy félzsidó vagyok. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. érjem be fél fizetéssel. – Nem épp azért kezdhetett Győrben. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. mint például Nagy Adorjánt. (Volt. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét.. Nagy Adorján. ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). mégis megtették. Jó. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét. a Színészkamara nem engedélyezi. Olyan komolyan. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. ez a Nemzeti. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. – Budapest. majd jön olyan törvény is. aki békességet akart teremteni a társulatban. mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. hogy fellépjek. magyarán. a háta mögött kinevettük. Két kisebb szerep után közölték. Ha féltünk is hogy eltalál. holott ő gyöngébb színész volt. március 1. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak.egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét. és nagyon jó véleménnyel volt róla. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. Ennek ellenére. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak. – Horváth M. két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. Később eljött . Leszerződtem a Madáchba. hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. itt szigorúbban veszik a törvényt. bár van benne valami. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. egy hónap múlva felmondtak. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet. Ez volt. mert annak megfeleltem. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani.

Addig nem találkoztunk. Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre. ott ült az első sorban. hogy felkavarodott a múlt.. Igazgatóként sem vette komolyan senki. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába. A szüleim is benn voltak egy védett házban. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. Kormányfőtanácsos. hogy Ferit gyűlölték. Attól lehetett félni. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. A szüleimnek ez nagyon fájt. Ódry Árpáddal. Anyámat szerette Wallenberg. az Jávor volt. hogy ő nem ugyanaz az ember. hogy mennyi szép dolog lesz még az életében.. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. Az sem véletlen. rossz modorú tanár volt. és én megpróbáltam segíteni rajta. s megőrült azért. nagyon jól. Mindenki együtt érzett velünk. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. hogy csak katonának vagyok jó. Ennyit érzékeltem. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. Nem beszélve arról. hogy ott belőle isten lehetett.. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. Egy fiatal fel sem veszi. onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját. az a felfuvalkodottsága. Egyszerű származású gyerek volt. de széttárta a karját. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. az arcára vigyor ült. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. hogy felpofozza valahol. bár felőle meg is halhattam volna. színészek nem. amikor kiderült.. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. de páros lábbal rúgtak ki. Ott meglátott.megnézni a Hamletet. Közelről ő felfuvalkodott. Ha valami odavitte. hogy nem tehet semmit. Többet nem tudok. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott. Az kétségtelen. így nem játszhattam. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” . A hiúságánál foghatták meg. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom. mert azt hiszi. hogy fölfelé.

hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet. hogy megöleljen. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is.. csak hát magyarnak született. Az órán Arany János epigonokat tanított. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész. mert olyan korban élt. Úgy halt meg. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam.. ami nem egy nagy üzlet. Talán nem is csupán azért. mert az ember jellemtelen. Hazahozták egy ládában. maga a keblére borult? – Hagytam. minek előszedni ezt a történetet? Kérem. Legalábbis megalkuvó. És mi a különbség? Semmi. hogy a keblére öleljen. Gyönyörű fejével. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. Kiss-sel mi van? (1993) . Teljesen kicserélték. de a fenti levelet nekik sem említette. indulat kavarog. Nem kellenek szitkok. hangjával. Kérem. Ripacs volt. mert nem volt elég okos. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna. Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. amikor muszáj volt megalkudni. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja. levelek. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt. mint egy tigris.– És. Kiss sem tudta. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét.

amikor megismertem. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. A harmadik héten rám kérdezett. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. Utólag hallottam egy osztálytársától. Asztalt a leendő családnak. külföldi palihoz. Reggel megérdeklődte: tudom-e. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt. nehogy találkozzunk valakivel. munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. Asztalt a királyi álomhoz. és én megismételtem: igen. s kiderüljön. Majd ő megoldja! Örök . volt élsportoló. miért épp neki nem sikerült.. gyáros. Biztos. Helytálló típus. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. ki is ő. hogy miért került Klára a hatvanéves. – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. No. Életstratégiája. nem! Benőtt már a fejem lágya. hogy hozzám ér. Talán megfordult a fejében. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. nyomult. mit mondtam. és én kimondtam. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. Huszonhat éves volt. mint a távirat. Szép nő. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. mondja róla az egyik barátja. Nem tudom. Hat évig járt egy lánnyal. és csak nyomult. hétig egy másikkal. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett.. Izgulhatott is. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba. nem dohányzik. Kicsiszolódott ebben a műfajban. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. – Klára jól tudott hallgatni. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. Meghódítandó objektum. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták. hogy férjhez megy egy pénzes. hogy Klára az. a három hete megismert tanárnőt. Életre szóló barátságai vannak. hogy valami nincs rendben. Talán tényleg szerelmes lett. vagy soha. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott. Klára szlovák—magyar házasságból született. Nem iszik. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. hogy vagy most megy férjhez. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni.

Tehát közös megegyezéssel. Rulek abban bízott. én utána fogtam hozzá. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. hogy a konyháról annyit tud. Nézem a perverz könyvelést. egy “165 centis undorító pasassal”. hogy azt már alig lehetett elviselni. bármikor ráhagyhatja a kicsit. apád ifjúsága. Nyolc év mocska. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. hányszor. és nem merem megkérdezni. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. ne dolgozzon Klára. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. Először nem is értette. Az apa belement. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya. s ő bármikor láthatja Beát. én a gyerekünk miatt szerettem volna. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. Hiába van négy diplomám. s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. ha Klára oda nem visz férfiakat. és a kezébe kerültek a naplók. aztán elkezdtem firtatni. arról. ha Klára révbe jut. előtte az sem érdekelt. szégyellte a királyi álom romjait. de csak akkor. beszélhetnék a külsejéről. vesz a gyereknek egy lakást. ha másodszor is férjhez megy. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . Még annyit: ha meg Klára el akar menni. Ami Szalma Gábort illeti. hogyan. és nem akart válni. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. talán enyhén debil is. melyik a bejárat és a kijárat. hogy a felesége nimfomán. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. – Azt is szeretem. Ennyi ideig működött az egyezség. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket. hogyan szembesült azzal. és osztályzat is. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. amikor az orra elé raktam. hogy váltak olyan zűrössé. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc. tervszerűen megszületett Rulek Bea.megoldásul mindenki a gyereket találja ki. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. hogy milyen volt. hogy kivel élek együtt. Ez ugyan egy kicsit teátrális. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. – Megegyezéssel elváltak. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. hogy a kislány az anyjánál maradjon. de különben hogy magyarázza meg a lányának. Már másfél éves volt Bea. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. – Klára hányt. Kérte. Mindent befelé. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. hogyan tette tönkre a cégét. és vele együtt két-háromszáz embert. Rulek szedte le a könyveket. ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. mondta Klárának. kollektív “foglalkozások” is. – Volt olyan hét.

hülye állat. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. hogy a gyereket nála helyezték el. s talán nem is fogom többé. Erre Klára azt mondta a bírónak. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. Még az édesanyámnak sem szóltam. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. mindenestül. együtt vagyunk. ha az anyja leadja az útlevelet. Rulek felhívta. gyerek. pénz. és oda bujdokolt el a kislányával. azóta nem láttam a lányom. Utólag kiderült. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. mint ló a gödörbe. Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. egyszersmind megeskette az anyát. Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. hogyha megszerzi. annál nagyobb a komfort. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. hogy nincs a gyereknek második útlevele. a másik a másiknál. s Klára vette fel a telefont. sírt. Én. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül. hogy ne vigyem vissza. Ő volt élete legjobb nője. bele is esett. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. annyira féltettem a gyereket. De nyomban váltott egy másikat. Legyen annyi elég. hogy Szalma menekül a hitelezőitől. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. számított rá. bár tudta. Ez volt az utolsó találkozásunk. A bíró előtt Klára azt mondta.kicsalt százmilliókkal. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. és két hatalmas dobozzal tér vissza. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. Rulek tudta. emiatt nem kérték az apa beleegyezését. hogy elveszett az első. már csak a gyerek hiányzott. hogy a gyerek egészséges. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. Szlovákiába. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. Bíróság előtt meg is állapodtak. 1993 húsvétján mégis odaadtam. azzal. Nézegetem az öles fényképeket. Kirohantak Szlovákiába. Rulek magamra hagy. hogy a gyereknek semmi baja. mert nem örömben fogant? . az egyik legyen az egyik szülőnél. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. hogy mutassam a jó szándékot. Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. én adom a gyereket. Minél több van ebből a háromból. s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. nem szöktem meg vele. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal.

Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –. A börtönben a volt élettársa. hogy tiltassa le a számláját. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre. Az asszony kihívta a rendőröket. a Botafogo öböl fövenyére sem. meg a fényképeket is a falról. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. hogy elküldje őket. és azt kiabálta. járta a környékbeli moteleket. Ibi látogatta. engem nem engedtek oda. Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. amihez ott nem kell engedély. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. A férfi kiküldte a fiát. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. amíg be nem mutatta. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. beléptettem őt is. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. itt a pecsét. mintha együtt . olyan ügyvédet fogadott. elkértem az ügyvédtől. Ők már nincsenek velük. Elhozta ezt is. Visszarántotta a kislányt a faházba. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. A járőr kötekedett. vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. azon kívül. Rulek este visszament a faluba. Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. aki másnap bejuttatta a miniszterhez. miért akar utazni. de nem talált okot rá. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. s mivel az első útlevelét elvették. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott. – Mielőtt elindultam. mert le volt tiltva az útlevele. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. – Csak a rendőr ment Klára faházához. majd kisíbolt pénzét. ha nem hagyjuk békén. ennek ellenére elmentek. a végtelenségig nem silbakolhatnak. végez magával és Beával is. hoteleket. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is. a hónapok óta tartó bujkálásba. Nézze. de Klárát és a gyereket nem. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. Szalma bedühödött. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. ellopja a következő héten vagy azután. semmit nem tudott intézni. leskelődésbe. de a faházban már csak egy kis cipőt talált. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában.

hogy Bea ilyen házasságba született. Rulek József villanyt gyújt. Norbert. Félek tőle. és nem komoly felnőttként viselkedtem. miniszter. amit az anyjától kaphat.érkeztünk volna oda. mert be tudott keríteni? Az én saram. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe. hogy balek módra. az apjától távol. legális út. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. Norbert. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. annál nagyobb a bűnöm. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni. aztán kinyitja a másik nagy dobozt. (1995) . Bea. s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. Klárával baj történt. El kellett volna felejteni: lesben állni. Ennyi. Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. amit nem éltünk együtt. minél inkább belenő abba. az életünkbe. megfogni a gyereket. Legyen boldog Klára. menjek a gyerekért. Bea. Nem kellett volna ügyvéd. és hozni! – Miért nem akarja. hogy egyszer jön a hír. Ránk esteledett.

Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele. A pártőrség parancsnokhelyettese. mivel megyek haza. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors. Őt kitettük a Szabó József utcában. tudott könyvelni. amíg főiskolára nem ment Moszkvába. jól rögtönzött. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni. hogy üssön el valami. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. De most nem Rákosiról. hogy együtt leszünk. engem pedig hazavitt a batár. hogy elvisz. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. az ország még szerette őt. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. hogy minek megy. hanem Katkics Ilonáról van szó. – Róla én csak jót tudok mondani. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. kívül a titkárnőjének. Dupla borítékban írtam Rákosinak. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. ha hátat fordít a tévének. és ne is érdeklődjek utána. Harmincon túl szült. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. és fantasztikus volt a memóriája. Révai Józsefnek. Úgy volt. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. és visszaolvasta a gyorsírást. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. 1986 októberében felkerestem. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben. Ica végül Háncs Ernőnek. Végül elváltak. mégsem kapta meg. Bekerült a budapesti pártbizottságra. Ica gyerekkora: műhelylakás. hogy intézkedjen. Rákosi megkérdezte. cipőhalom. még a pofázós garnitúra egyik tagja. Nyelvésznek. a frász kitört. és megnyugtatott. Végül úgy gondoltam. ha nem . Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. Kereskedelmit végzett. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. mert azt is tudta. ő Moszkvában diplomázott. Megnősül. Felhívtam. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett.és gépírni. – A beszédeit nekünk diktálta.és gépíró. Ha lekéstem az utolsó villamost. gyors. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. Okos volt. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. de filmrendező szeretne lenni. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. Simon Jolánnak címezve. hogy Rákosiról beszélgessünk. onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. Előfordult. velük rakták egy szobába. Miljánovits Pál volt a vőlegényem. egyszobás ház Pestimrén.

és kormányőrség. és az épületbe a párt. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek. orosz katonai cigaretta. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. amit azzal magyaráztunk. s Farkas Mihály kijelenti. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. délben. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. De hol a szerelem? Az. Reggel. Képzésre nem volt szükség. Pali géplakatos volt. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. borsó-. Az idősebbeket kiemelték. 1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. De úgy ítélte. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is. – Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. Nem akartuk észrevenni a változást. akik kezdettől fogva vele voltak. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. hanem a meglátogatott üzemek. Fáztunk. lencseleves vagy -főzelék. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. de csupán egy személy. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. Pali. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is. új nevük: párt. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. hogy Icától hallottam felőle. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. este bab-. ritkán krumpli. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott. a háború neveltjei voltak. s később is vele maradtak –.és kormányőrség kerül. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye. Az Rgárdát elsorvasztják. Még csak nem is biccentett. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. . Görög Pista – azok a partizánok. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. Aztán öccsével.vagy gombaleves. csak az őr változott benne két óránként. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. elmondták. A pártőrséget 1949. Kanyarodjunk a történet elejére. mert alig ettünk. A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat.

s mivel az ÁVO átvett bennünket.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. 900 napot töltött internálótáborban. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. G. és ő sem tudta. Látod. Miljánovits Pál tele van példával arra. és azon az éjszakán letartóztatták. mert állandóan azt üvöltözte. sofőrökről. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. Ézsi őrnagy. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. majd a rá vigyázó őrszázad is. Orosz kiugrott. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. mi lett vele. Ézsivel soha többet nem találkoztam. így összetörtek – felelte. kineveztek főhadnagynak. ahol szétrúgták az egyik fülét. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. Nemsoká elbocsátották Krémert. hogy ők maguk. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult. hogy elvezényelték vagy felakasztották. a parancsnokunkat. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. Egyszer találkoztam csak vele. még Péter Gábort is. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. Fenyvesi lett és külügyi futár. mivel vádolták. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar. miért. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. akinek nincs bútora: G. Egy nap nem jött be. – Magukkal őriztették. azt mondták. s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. János. de Kádár rászólt: Péter. eltűnt. ide költözik a személyzet. hogy van ember. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. Aztán részegen karambolozott. A kísérőkről. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. Ő volt az első. Talán ez vett el G. menjen odébb. mert a neve sem szimpatikus. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. és tartóztatták le a vezetőket. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. Lajos életéből majdnem három évet. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. piszkok. így halt meg. Főtestőrét. mankós alaktól. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. elszabadul a biztonsági őrület. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. Akkor tudtam meg. Nem vigasztalja. akit közülünk internáltak. Lajoséknak nem volt. sőt segített is őt lefogni. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. s biztatta. és soha nem derült ki. amikor Rákosit letartóztatták.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. mint Orosz Péter? . és harmadnap megjelent az új parancsnok. de mire körülnéztünk. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. Lajos hadnagy. Moravetz. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. siessen haza. Például Breier Jánosra azt fogták rá. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. te élsz? – kérdeztem a roggyant. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. hogy 1925-ben ott volt. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. a mai napig sem tudom. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. és nem tudtuk azt sem.

Az ellenség Krémer. A papa csak annyit mondott: fiam. és leadtam az igazolványomat. a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. írjam alá. ahogy velem tették. Őt becsültem is. tudtam. Ikladira nem haragudtam. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja. Á. kirúgtál –. rekonstruáltuk. mi történt. később ÁVH központja – P. Otthon is azt mondtam. mi lesz már. Talán a hülye szláv vérem is hajtott. A kisemberre nem lehet haragudni.– Rákosi. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. menjek be az Andrássy út 60. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. 1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg. csak azért. hogy annyi konfliktusba kerültem. amit végrehajtott. be sem mehettem a pártközpontba. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. Ikladi Lali közölte. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. Rákosinak sem. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. hogy telefonáltak. Ahogy felbukott. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról. úgy kell elbánni vele. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik. 1950-ben a legidősebb fiú. mert az nem visszabeszélős. hogy kapott egy feladatot. ezért van kisiklott életút mögöttem. (Itt volt az AVO. mint egy hadifogoly: egyenruhában. a pártőrség parancsnoka volt. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. vagy Kádár letartóztatására. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. Ezt is tudták! Aláírtam. Nekem senki sem volt tekintély. de váll-lap nélkül. Révai. vagy Rajk. Miután Rákosit leváltották. Egy kis türelmet! – mondták. mert a hierarchia csúcsán állt. és le nem adja az igazolványát. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. végül bekopogtam egy tolóablakon.-ba. Nem volt harag – hogy te. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. hiába nem kínzott senkit. a vízművektől ment nyugdíjba. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására. hogy engem rúgjon ki. csúnya. egyetértek a leszerelésemmel. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. itt föllebbezés nincs. majd a fegyelmi osztály egyik előadója. aki kirúgása után nem kapott állást. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. amíg ezt alá nem írja. hogy lemondok.) Másfél órát ültettek. este pedig úgy tért haza. innen addig nem megy el.

nem tehettem tönkre a karrierjét. nyilvánvaló volt. hogy összeházasodunk. hogy semmi értelme ennek. motorszerelő. a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam. mert azt mondta. hogy ártatlan vagyok. s ott nevelési előadó lettem. Miután kikiáltottak ellenségnek. mert nem akarom az életét tönkretenni. annyira természetes volt minden. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni. Géplakatos vagyok. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. és akkor mondtam meg neki. hogy elmennék traktorosnak is. Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. hogy rendben mennek a dolgok. Rákosinak. de nem kértem belőle. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú. A Rajk-per. mire ő felhívott. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. vétség vagy mulasztás nem terhelt. ha végez. Megmondtam azt is. hogy segítsenek. mintha mindig vele lettem volna.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. 1947-ben. de nem kaptam állást. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. pedig semmi valós bűn. hogy úgy éreztem. Nagyjából három évet töltöttem lenn. Szóltam egy ismerősnek. jutalomként járt a belépés. ezért aztán jókora krízist éltem át. amit ő nem testálhat át másra. mi történt. mondhatni. pedig csupán kivizsgálást kértem. Azt hiszem. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. hogy szakítsunk. aki nem tudott mit csinálni. a KEB-nek. hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. Katkics Ili már Moszkvában tanult. Pali már Sinatelepen dolgozott. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. de a saját ügyem sem ingatott meg abban. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. hogy választok egy kis kertészlányt és . hogy hol dolgozom. – Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. magától értetődően együvé tartozunk. Katkics Ilivel. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. így én mondtam el neki. ez olyan politikai döntés volt.döntéssel. Három hónap után beláttam. A bennfenteseknek. Levélben nem lehetett megírni. nem is udvaroltam neki. de senki sem reagált. Gyuri. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. de nem voltak abban a helyzetben. azt felelte. miért szakított vele Pali. – Hiába mondtuk. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. – Az volt a legnagyobb tragédia. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban.

hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali. ha valamire nem emlékezett. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. 65 éve ellenére feladta Pali is. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. tudta. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. származása miatt kirúgták a pártőrségtől. ezután Icánál kereshetem. pedig ha nincs telefonja. hogy mint volt ávóst elvisznek. Katkics Ilonával. Már tudtam. Szemérmesen elárulta. hogy Miljánovits Pált neve. és 1956-ban megint ellenség lettem. nem tehettem mást. Nyár végén kerestem újból. hisz újra kezdődött a történet. Szinte azonnal hívott is Pali. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől.. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. és hangjából úgy vettem ki. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. mégis így van. amivel új útjára indult a történet. szakérettségit tettem. A feleségem. A kezét sem nyújtotta értem. hogy kerestem. mert nem vagyok árja. tanítónő nem lehetek. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. és említi majd a papának. . “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. Ezért sem tudom én azt mondani. 1990-ben meghalt a felesége. hogy nevetségesnek tűnik. és a menye vette fel a telefont. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. a gyerekeim tisztelik Ilit. gyere! Ili tagja a családunknak. Lehet. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett. És én úgy éreztem.megnősülök. Leléptem. és ők szólnak: apu.. hisz én Ilit most is úgy szeretem. annak én legfeljebb a postása voltam. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem. hogy azért lett 1945-ben párttag. jártam a főiskolára. Ám abban a lakásban volt telefon. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében. és most újból ávósoznak. kitől kérdezhetjük. Ez volt 1951 tavaszán. hogy ők nekem köszönhetik egymást. Az ávónál rajkista voltam. – Szegények voltunk. Negyven évvel azután. és ezzel a gépészi pályám is véget ért. Katkics Ili filmje megy. ezért helyes. mert megmentették az életét. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. hogy Icától elváltam. – Másrészt mi nem is szakítottunk. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. Bekerültem a minisztériumba. ahonnan hívott. Két emlékem van tőle. A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. hiába vagyok bármilyen jó tanuló. mint akkor. hogy megbántam vagy sem. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette. a minisztériumban ávós lettem. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. összeköltöztek. és hozott magával. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával.

ismeretlenül szerette Icát. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. – Figyeltem. Öntörvényem szerint voltam párttag. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. Bujkáltunk. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem. együtt nő az emberrel. soha nem hívom fel. mint két huszonéves. Nem lehet levetni. – Egymásra csodálkoztunk. – Mikor kezdődött.Ekkor én már könyvelő voltam. hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta. Tudom. mint a kabátot. engem egy nyilas család rejtegetett. hát normális. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. örül nekünk. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. Mintha érezte volna. de nem tudom. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. – Mi sem! – felelik ők. – Megvisel a helyzet. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára. hogy ő fog elmenni előbb. sosem találkozunk! – mondom. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. Gyerekeink gyanakvással. A történelem együtt lélegzik. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. – Ha nem kezdek róla írni. s nem számított. Aztán ki így. hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. ki úgy fogadott el minket. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. – Nagy kerítő maga. a pihenő . – Nagyon okos volt a feleségem. ő engedett ki bennünket. mit mondott Pali magának rólam. nem rossz-e nekik. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. minek akartam szentelni az életem. ha átölel. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. és a filmjeimből bárki megtudhatja. hogy a Bice-bóca. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. jól esik. Ili. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. Ilona!? Nem tagadom. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is.

hanem én voltam az. Rákosi nem állt velem szóba. én meg vele szemben. s egy szót sem szólt. szívemben ez a szál nem szakadt el. – Nem hihette. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. Nem kiabált segítségért. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. minél fogva ragadtam meg. látszott a kopasz feje. akkor odalép és megkérdi. Köpködött. Ez volt a biztosítás. nappal őrizni kellett a házat. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást. mi lett volna. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi. Boda meg úszott vele. hogy egy ember az őrségből. mikor aludtunk. Biztos. Az öreg jó úszó volt. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. amikor Ács Pista jött a tó felől. hogy ellenség vagyok. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. de tudta. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. és arra ébredtünk. hogy feleségem volt. Értelmes ember volt. Néha annyira beúszott. mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. aztán lebukott a víz alá. és keresztülnézett rajtam. meg sem köszönte. a kormányőrség parancsnoka kísérte. amikor csak tehettem. és alig bírtuk behúzni a csónakba. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. velem nem kell szóba állni. mert nagyon ideges voltam. Nem tudom. sőt ha az öreg bement a vízbe. mi történt. a testőre. segítettem összeolvasni. Talán 72 órája voltunk már talpon. mint amikor megismertem. és őt is – néz Icára. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. Nem tudom. hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. Mivel biztosan felismert. ami abbamaradt. Simon Jolán is tudta. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. felmentem Ilihez. Ha érdekelte volna a sorsom. hanem az országgal! –. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali. Függetlenül attól. én meg szidtam. ha nem húzzuk ki. mi lett volna az országgal – nem vele. Jamrich Miska. meg velünk. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. s mi ketten láttuk el az őrzést. Ezek után eljött Sinatelepre. hogy gyerekeink születtek. ha megmentette az életét. Nemcsak úgy látott. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. abbahagyhatja – mondta végül. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég. Sokszor eszembe jutott. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. de ott álltam előtte. mi van velem. Nagyon szeretem őket is. Többet nem találkoztam vele. hogy megismert. – Jól van már. Egy évre rá. csak eltűnt. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. tudhatta. hányta a vizet.Rákosi őrzésére. Addig úszott nyugodtan. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. Egyszer görcsöt kapott.

bűnök. mennyi puhaság. de azt mondta. Ilyen felszabadult még sosem voltam. Amikor találkoztunk. Gazság. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. Ő nem szól semmiért. Nem is tudom. Egyikőnk sem világszép. Elrontottam. megindító. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. aki letépte a . – Hogy tudott visszamenni azok közé. ha a férjed a párt ellensége lett volna. a hatvanas években. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. A feleségének. – Jó barátaink voltak Dobosék. akárcsak Sinatelepen. Lilinek. csak egy időre szól ez a kinevezés. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. még a férjével élt. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette. hogy öreg lett ő is. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. megvolt a magam élete. mivel nem tudtam. Az a Jamrich. Huszonhat évig éltem egyedül. uramisten. A férjével volt. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. amit féltettem is. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is. – 1955-ben a Körúton. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. Aztán már csak a tévében láttam. Pedig türelmetlen vagyok.és kormányőrségtől került 1975-ben. aki elvette tőlem az igazolványomat. hogy miért váltak el. gáncsot vet az életednek. aki Recsket is megjárta. csináljon az életünkről filmet. neki volt igaza – mondja Ica. hogy a köhögése sem zavar. mondtam. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. nem futottak el. a parancsnok megölelt. de Háncs udvariasan félreállt. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai.– Az az igazság. mégis minden lélegzetével azon van. ekkor is ölelgetett. a párt. – Javasoltam. Megindító. csak túlságosan aggódik értem. jogi felelősség őket nem terhelték. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. és Jamrich Miska. István Szakasits titkára volt. amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. Semmi. ha úgy tetszik. Ilyen volt az élet. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. És amikor István kiszabadult Recskről. öreg lettem én is. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. de mindjárt!”-alkat. hogy ki kell rúgni. Szinte érhetetlen a számomra. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. el kellett tőle válnia. újraházasodtak. hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. ő gyerekfilmeket rendez. hogy élni tudjon. függetlenül attól. akik megvádolták. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. “adj. első munkahelyéről. És ahogy figyelem. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem.

és már vezérőrnagy. ott volt faátvevő. Szalai Andrástól kért engedélyt. szemben Péter Gáborral. újabb egy év. Oda mentünk át a Parlamentből. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. Moravetz László. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. Feljöhet-e. Mondtam neki. Szeretem – idézi akkori önmagát. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. de én inkább megírtam levélben. Néhány nap múlva – sosem felejtem. Pontosan ismerem a sorsát. okvetlenül hívjam. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. ám 1951-ben. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. Na. talán meg is ölöm. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. amit mondani akartam. – A kor a felelős. ő pecsételte meg a sorsomat. Még állást sem adtak neki. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. hogy hová tart. hogy hívjam Palit. Akkor én. mert ő tett fekete listára. Szóltam Ács Pistának. azt mondták. mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. Szereted. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának. Személyes bosszú nem volt köztünk. hogy kinyírták. már csupán kíváncsiságból mentem utána. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. te kis sutyerák? – kérdi most . Telefonáltam. Farkas Mihály dühöngött. Gyuri biztatott. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. és a Lignimpex előtt ott állt ő. nézd már. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. csak az öccsével beszéltem. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. hogy valamiben tévedett. Csakhogy a pártapparátus kedvence. s a nézők elsöpörték a kordont. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. hogy amikor Moszkvából itthon járt. de nem volt otthon. s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. A Lignimpexhez tért be. hogy részvétet nyilvánítsak. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. Az utóda Kopácsi Sándor lett. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. Amikor átmentünk a Parlamentbe. Elmondta. hogy levelezhessen Palival. hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. mocskos senkit. a nyugati katonai attasék mosolyogtak. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. négyre végzünk. Ilona? – kérdezte Szalai. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. kérdezte.váll-lapom. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. ez a Moravetz. közöttük a helyem. Végül rendőr tizedes lett. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. De oly tehetséges volt. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. akit kinyírt. miért jöttél fel. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek.

és a lánya. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. Azt hittem. és Panni elsírta magát. hogy idejön. mióta te vagy!” (1991) . (Úristen. – Épp egy éve. – mondja Pali hozzám fordulva. nem élem meg az év végét. Palitól. Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. Ő már járt itt.már ő. – Ő hozott vissza a túlpart széléről. Egy év után jobb az állapotom. Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica. – Pali. tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. ismeri még a mai olvasó a pacák.

a tájékozott azt is tudja. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. mert szereti magát szapulni. ezért vettem fel a nevét. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba. A kórházban hallottam. Munkájának “korrektora” hű társa. utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. Elvált anyámmal velük éltünk. ha sosem lett volna szép. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. Különös ismertetőjele: Lili. sem orvos szót nem emelt. A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. hogy tanuljanak angolul. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. mint a pénzről. Igaz. hogy vöröskatona volt. Goetheről több szó esett. hogy Tempefői álnéven író. mint a karja. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat. Lili néni. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. ő tanácsolta. – Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. Telekinél doktorált. róla ne készüljön fénykép. csak most említi. Szeret a rövidebb sorba állni. Házában Dantéről. a jól szituált . amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. Amikor hazajött. De igazából titkos költő. akkor a pörről beszélt. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. Pontosabban: aludt a mellére borulva. mára betöltötte a 88 esztendőt. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. újságíró. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. századi latin könyv fordításával járult hozzá. Jelenléte ellen sem betegtárs. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. lettem Perleberg. a felesége. pedig lelke akkor is széppé tenné. azt meg. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. A környezetének csak Sibi. Shakepeareről.

s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. Czettler Jenőt. Fellner Frigyest. és nagyon boldog voltam. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet. miért nem hozza fel az asszonykát. Azzal fogadott. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. És az a két rabbi. Én nem mehettem tanfolyamra. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete. Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. Kuncz Ödönt említi. A háziak mondták. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. A . Á. Mentünk a művezetőhöz. és már első. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. és lejött értem. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P. hogy őt nem is említem. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. de a főápolónő azt mondta. mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. – Szerettem gyapotot szedni. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. Ha ez így megíródhatna. ha már gyereket nem adott. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette. nem tévedtek. hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. a kitelepítésben ismertem meg. Nekem nyitottnak tűnik. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. mert nem szeret szerepelni. talán bekerülhetnék abba a füzetbe. hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. Legnagyobb veszteségem. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. Titokban örülnek készülő írásomnak.). de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. és Lili sosem tűnő bája óvja. Rendkívül liberális körben éltem. Aztán visszahívtak tanítani. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár. hogy áthelyezett. Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. A férjemnek akkor járt le a büntetése. Nem istenkáromlás mondatja velem. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. az élet kegyelme. Barátra egyre sem utal. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. Érzékenységüket Ótyus humora. mint másokkal. Végig nevettem az életem. Mindig volt miről beszélni. hátha segít. földön dolgozni. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre. gyerekkórházban kaptam állást. tehetsége. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig.

” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. hogyan lehet újjal. amit képviseltem. amíg engedték. ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. “külön szoba” járt vele. Első fokon három. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. ha halálra ítélik. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. sz. de azt hiszem. de Rákosi visszatartotta. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe. és a bűntelen holtaknak biztos jó. Nem jó. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. Dobi azt mondta: ritkítják őket. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől. mert az idő is halad. különösen. SPA azzal vigasztalta. csodálatos emberek! Ha idegen jött. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja. hogy akarjak megmaradni. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie. Akkor a “p.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. . Amint engedték hímeztem. mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. taktikája? – Kívülről néztem a történteket. Nem értem. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye. s mindent eltűrnie. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. mert abban az időben az országtól távol élt. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. ő. hanem tovább kell haladni. mint te? Szegény ember voltam. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. fölmentik. én nem utálom jobban ezeket. Jól látták egymást. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. hogy reakciós álláspontot képvisel. mire Gerő fel akart ugrani. Cellája ablaka ki volt törve. felelte. – A rossz és a jó dualizmusban van. Gerő őt is megfenyegette. kegyelmet fog kapni. az antiszemitizmus ellen. írtam egy kisregényt is. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. – Van a túlélésnek technikája. velünk miért olyan jó az Isten. ha az embert nímandok megkötözik. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). hogy elviteti. Azt nem tudom. másodfokon öt év lett az ítélete. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte. mindent nem is tudok felfogni. – Kőművesek voltak ott és kurvák. Ő sugallta. hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni.

Egyszer ótyus nem állt ki. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. hogy tőlünk mit vettek el. a zsidók üldözése. rém kellemetlen fráter. mint én a történet születése pillanatában. Amikor Az ember tragédiáját meséltem. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. sem megerőltető. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort.. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. – És a börtön. – Meséltél. . amíg meg nem tanulta. Jelmondatom: sem panaszkodni. Három sebe van az életemnek. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. – Felpillantok a jegyzetből. Egyszer úgy éreztem. mondtam. és közölte: tudjuk. és a nevén akarták szólítani. mesélj. odajött. pedig még nincs vége. becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. Volt. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén. Hazajártam a Markóhoz. hisz itt most ápolónőre. aki felajánlotta a cukoradagját. Amikor kezdtek érkezni a sebesültek. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. netán a kivégzést. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. nem látta a közönségét. Ez nem csoda? – kérdem már én is. mint Homérosz? – Ő vak volt. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez. – Mindig ott volt a haza. hogy ezt az embert is megérintette a költészet. három bestiális dolog: Trianon. Igaz. és amikor este ránk zárták az ajtót. honnan jött. ahol ő volt.elbújtattak. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak. Csak azt ne. 1956. Az volt életem jó cselekedete. hanem Esterházy herceg is.. szükségtelen lett volna a műtét. sem dicsekedni. mire kitaláltuk. Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. kiváló dolgozó. ha hepiend lesz. Ezekhez képest nem érdekes. a külföldi lapok szemlézője. este vissza. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt). Volt közöttünk egy irigy.és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. október 23-án kórházba utalták műtétre. Lili néni fityulát öltött. és nem betegre van szükség. Később kiderült. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. irtása és a kitelepítés. Már a második helyen ráleltem. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas.

Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót. támogassuk azt. A sok felhívásból csak azt hallom ki. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól.. hogy az írásra adjam a fejem. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok. Dacból írtam. politizálással végezzük. Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. tehetség volt. Vannak kéziratai. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot.. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. Börtönportréit a “sem panaszkodni. hogy nem gazdag. mint aki gazdag nőt vesz feleségül.– Élmény. Lili néni kivárta a szünetet. A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. Inkább az ember érdekelt. az nem találja meg soha. kirekeszteni pedig. . A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. ma is ott hever. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni. Be kellett mennem a szerkesztőségbe. kevésbé egy híres oszlop. Amerikából. – Természetesen örülök a fordulatnak. Nevetve meséli. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. Dr. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni. – Ezt mondja az. de nem azért. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. Az írás mulatságos passzió. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. – legyint egyet. amit nem tudunk. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó. – Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám. hogy összeírom a hajléktalanokat. kis színesek Ausztriából. a Szentföldről. – Szapucsek! – mutat rá Lili néni. mint az édesanyja volt. biztos mennénk. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. hogy Messiásként fogadnak. hogy támogassuk ezt. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. Úgy jártam az állami hivatallal. – Lusta voltam arra. Politizálással kezdtük. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. Úti jegyzetek. amelyeket csak a párja olvasott. és kiderül. Németországból.

mikor szoktak vacsorázni. minél idősebb. Kérdem hát. Kénytelen vagyok rákérdezni.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom. hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni. – Van. meddig maradhatok? – Elnézést. (1990) . annál rigolyásabb az ember. fárasztottunk! – felelik. amit én úgy értek: maradjunk még együtt. hogy ennyit fárasztottuk.

hogy véget vet a szerelemnek. Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket. Rákosi patáliát csapott. Sólyom László letartóztatása előtt. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával. hogy Mária megcsinálta a férje. aki indul ezeken a versenyeken. sőt rúgott is rajta. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. hogy barátjával. azaz 1950. hogy megállapítsuk. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. annak idején annyira meg volt rémülve. akit ismertem. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. és erre büszke. hanem azért. hogy Nógrádi fecsegett előtte. Mária az egyik. Állítólag ekkor Farkas Mihály. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. Strasser szobrát. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. Farkas Mihály. Már világos. “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. hogy a haditanács ülésére megy). a szovjet nagykövethez. de folytatta. Ezért vagy másért. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. Kecskemétről jelentették. Hat évet töltött börtönben. hogy leváltják. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon. aki állítólag Nógrádit mentette. Ha egy szálat megfogtak. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. mindkettő potenciális ellenség. de válaszol. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. három nappal a tábornoki per fővádlottja. Általában egy-két mondattal. s ha szükséges. De ő nem mesélős fajta. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. kihez jár. hogy az ifjú hölgy. Nógrádi megúszta annyival. Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. ne csináljanak ebből ügyet. “Mackó bácsi”-nak az ügye. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. ki megy . mivel telnek a napjai. abból többnyire gombolyag lett. mit csinál most. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. hogy kémgyanúba keveredett. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. Nógrádi megígérte. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. mert a gépezet már elindult. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. s a testvérét és édesanyját is becsukták. példát kellett statuálni. Az ÁVH kiderítette. pedig többször megkérdeztem. mint a fonalat a matringból. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. 1966-os könyvében azt írta.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj.

Farkas Mihálynak. Mata Hari-ügy. – Fogalmam sem volt. ünnepnap.” A történet. négy éve én írtam Mária bátyjáról. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony.). szerelmi. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. s azóta kutatok az asszony után. s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta. Kerestem reggel. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. nem valószínű hát. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára. A beszélgetés elején elejtette. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. nem lett miniszterhelyettes. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát. . s külön perben elítélték a férjét is. és kivel miről beszélnek telefonon. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. A . hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. Megtudtam. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné. Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van. 1992. született Potoczki Máriát. Kálmánról (Népszabadság. 1956 után rövid ideig kegyvesztett. Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. hisz az új asszonynevét nem ismertem. május 9. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. aki ezredes volt. de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. Nógrádi. Hogy még cifrább legyen az ügy. hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. Kálmánra a figyelmem.hozzá. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit. ki ő. 1962-ben rehabilitálták. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. ha akarták. Utána a nőt őrizetbe kell venni. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. Azt válaszolták. hogy tőle is halljam. Kiderült. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. mi történt. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. Ennek is szerepe lehetett abban. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. csak névrokonok. de Lendvai Páltól. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam. aki talán Ausztriában él. Lendvainál végre a nyomára bukkantam. Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. Kálmán akkor repatriált Amerikából. a halált. S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon. nemhogy a történetéről. hétköznap. délben. ha akarták. Ám annak ellenére. s annak a lakója most 87 éves korában is. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. este.

hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt. Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt. Ebben az időszakban született Mária. ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. S ott tanulta meg a franciát. Miskolcon lett főorvos. Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is. a volt partizán Nógrádi Sándor. Kálmán a fronton volt. de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. Mária úgy képzelte. Ott is hagyta a lapot. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. Nem véletlen tehát. hogy művelt. hogy végezzen is. hogy az a félreeső szoba. felkerültek Pestre. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. Nógrádi felesége pedig beteg volt. az internátus jó előiskola volt a börtönre. akiket Mária kedvelt. – Házasság? az ellenséges . Ott tanulta meg. s az sem véletlen. segítsen a pesti fogadásuknál. Mária 26.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. ha külsőleg fegyelmezi magát. Barbusse –. A bátyja. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt. majd katonatisztként műegyetemista lett. Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. a németet és az angolt. meg több kommunistával. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. Még kislány volt. akkor belül teljes szabadságban élhet. hogy újságíró lesz. Azt mondja. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. Nógrádi Máriát kérte meg. s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. ahová begyűjtötte őket. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. s aki a helyére került. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. minden mozdíthatót eladott. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére. mint a gazdálkodás. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. s imponált a műveltsége. s Markos Györggyel. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. s kiderült róla. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. de a háború és a birtok megakadályozta. amikor sikerült bérlőt találniuk. s elszegődött egy textilgyárba.

hogy Pesten csináltasson újat. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt. 1990. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották. szerinte azért. – Jó kondícióm volt. az általános rettegésnek. hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. és Rajk László özvegye. Mária édesanyját azért tartóztatták le. Máriát kerek hat év után.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem. hogy együtt ült Máriával. májusban.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. előbb szétnéz odakinn. ahogyan őt. Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival.). Ez a konok lány nem vallott. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. következett a gumibot a nemi szervbe. Mária ösztönösen érezte. tudom-e. Magvető. ha eltűnik. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. hogy angol—amerikai kém vagyok. S Mária két hét múlva kiszabadult. a megfélemlítésnek. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. igaz csak monogrammal.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon. a másikban. édesapjuk hat évvel korábban.” Amikor Péter Gábor kihallgatta. aki aggódott érte. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott. meglepődött. Arra gondolt. Júlia megemlítette. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. hogy jóformán senki se tudja. Eszerint Máriát talpalták. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. ha az első pár napot kibírja. hogy talán vele zsarolhatták. hisz tőle tudta. ők is jobban átvészelik. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. nyert ügyük van. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban. s Miskolcról feljött a lányához. s micsoda disznóság. hogy azt hívja fel. hogy mindkét gyermekét kivégezték. Legalább elmondja neki. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni. a szemébe világítottak. hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. elkeserítettem szegény ávéhásokat. Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. arra nem. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták. Mária barátja. hogy jugoszláv. (1973ban halt meg. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. ha Nógrádit nem viszi bele. hogy fönntartja-e a vallomását. hogy francia. ha . Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. Nógrádi azt mondta neki. éjszaka nem hagyták aludni. de Mária azt mondta. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja. mert eltört a fogsora. a harmadikban. feleltem. “Mikor erre sem vallotta be. Végül csak egy telefonszámot kapott.

személyi igazolványt. Szerencsém. Az első dolga volt. – Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. az előbb szabadultakon is látszott. jogosítványt sőt útlevelet is. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. Nem tartozom senkinek számadással. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. mit jelentett idekinn lenni. nem. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. amikor a Petőfi Kör éledezett. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. november 10-én vele hagyta el az országot. 1956. párja volt. és Bécsben összeházasodtak. Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. hogy cserbenhagyott volna. Akkor kerültem ki. Mária 1962-ben megözvegyült. Ha Christian élne. magának kell eldöntenie. Két viszontagságos évet megspóroltam. ezt utólag is így rekonstruáltuk. mindent eltüntettek. más lenne a helyzet. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel. de közel tíz éve már ő is halott. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. Rádöbbent. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. hogy mi a fontos az életben. ha aktív lenne. – Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. hogy elment bejelentkezni. így volt rabtársával. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember. – Skizofrén dolog ez – mondja –.mégsem igazodna el. miért érdemes áldozatot hozni. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. 1957-ben . Kinek adatik meg. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. a saját fejemmel. mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. – Van magában valami indulat bárki ellen. hogy féljek. ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. hogy könnyedén leváljon a pártról. A morális mércét önmagában kell felépítenie. Mindenki csodálkozott. De nem tudta magát igazolni. el vagyok veszve. a párt fejével gondolkodtam. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. milyen jó állapotban vagyok. mert ha félek. hogy 1956-ban engedtek ki. nem volt semmiféle papírja. amikor kiszabadultam.

a csomagját neki kellett cipelnie. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével. Ha lehet. nem lehet tudni. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. 1968 után Nógrádi már beteg volt. Jándy börtöntársa. Nógrádit hazahívták Pekingből. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. kettőtől az élet. most inkább magammal kellene törődnöm. Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. agyvérzésében. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt. mindennap leevez 12 kilométert. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. és másnap nem ébredt fel. Polonyi Péter szerint. s megválasztották a KEB elnökének. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. ezeken a nyelveken sem adnák el. Ez csónakmosással. hogy beteg vagyok. itt vége a történetnek. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. tudta hogy ment ez. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott . műtöttek. fürdéssel együtt négy óra. Lottit szerette. Príma halála volt. S nemcsak az evezésben konzekvens. De rákom volt.) Mária. – Él még? – Értesítették. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. Azt hittem. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. én nem szeretném az olyan kommunizmust. 1960-ban véget ért a száműzetés. halálában szerinte ez is közrejátszott. Ennek. Mária Miskolcról. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. A hat fokos Dunába is beugrik. velem is mi lesz. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek. s Christian azt mondta. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. Írtam Lottinak. majd annyit mondott: nézzék. Ahogy vége a szezonnak. főképp a menyét. Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. Két társától a halál választotta el. s Nógrádi beosztottja volt. Nógrádi töprengett egy ideig. elkezdi a szárazevezést.Pekingbe küldték nagykövetnek. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag. öltözködéssel. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki. ha mellette vagyok. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. segítséget kértem azoktól. akár esik. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. aki Mária munkatársa. evezés után. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre.annak utána néztem még. Az idén vette hozzá a portugált. akár fúj. Ráadásul jó evezős partner is volt. – Nem tett szemrehányást. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. ifjú Jándy Géza is. Kiderült.

Így is felfogható a történet. s közben eszembe jut. hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. kémnőként említi. hogy kém. hogy nem mondanom el neki. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. Rákosi magához rendelte. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. s mégsem ugyanaz. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg. – Ugyanaz a történet. nem írhatta azt. írom a csúnya történetet. hogy szakítanak. hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot.) Talán jobb is. a szerelmét kizárólag csak Persze. hogy el akar válni. ami Nógrádival. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –. Írom. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik. szinte könyörgött Rákosinak. s nyomozni kezd apja fent említett levele után. hogy tisztára mossa a várost. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. a krónikás “jogsértése” viszont friss. (1996) . időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. amiben Máriát. ez a bűncselekmény akkor is elévült. s Komlóra száműzték. ha Editet nem tartóztatják le. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe. Végül is megmentette őt. Végül Vas megígérte. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását. május 12-i dátum áll. és a fejére olvasta. hogy Mária már elutazott. hogy védje meg Editet. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. Az is felvetődik.Nógrádi Sándor levél.

állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. a maga főzte ebéddel. Negyven elmúlt. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. adja inasnak. Lehet. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. hogy hagyhattam cserben. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé.” Az első háború alatt az édesanyja. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát. hogy el ne késsen a kórházból. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. őt látogattam. Hittem. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia. hogy fáradt. Ősz táján kimentünk. én meg belenyugodtam. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. s ezzel eldőlt a sorsa. mert nem hitte el. hogy buzgott benne a közlési vágy. Hiába tanult jól. Csak azért rettegett. szobrászkodik. farigcsál. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. és másnap fújni kezdtem nélküle. Halkan. ki törődött az egészségessel? Miért. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. Zsibbadt tőle az agyam. Miért nem mondtam neki. Ahol a Vidi-ér kiöntött. hogy ő nem lesz paraszt. ő oktatta a szakmát a társainak. május 17-én. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez. és nem tudja ellátni anyámat. Szóra kellett volna fogni. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. mint jó nevelőjére. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. mindenképp kitörök. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. dolgozgat a kertben. mert kényelmesebb volt. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. hogy elmúlt hetven. mindig hozzá mentem. csak hagytam hallgatni. mégis úgy emlékezett rá. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is. de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. végigszaladta az utat az éthordóval. – Eltökéltem.Fekete akác 1990.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. Mindenki a beteget leste. hogy még dolga van. Felutazik majd Debrecenből. Őt is szigorra nevelte. hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. Futni tudott érte. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. A szerves . hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. hogy az én családom eleget ehessen. kimenteni a hallgatásból! Istenem. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból.

– Mondd. Felkapom. és indulunk Debrecenbe. Nem az édesapám akasztotta fel magát. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. Csöng a telefon.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. A tulajdonos kimentett. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. hogy kikértem a könyvem. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem. hanem az igazi. mert nem szerettem dolgozni. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan. de a csendőrök megfenyegettek. félt. Reggel elővettek engem is a csendőrök. de az akaraterő vitte. Az egyik legcsodálatosabb ember. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. Minden érdekelte. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. – Nem Brazíliából. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. Árpád. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten. Debrecenben. a biológiát persze nem neki találták ki.” Csöng a telefon. ez nem így van. és nem így lesz. Bárki volt. ki az a J.kémiát. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. Apám felakasztotta magát. Édesanyám férje. Ha látnád. . Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat. Várom Éva húgomék telefonját. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. Baselből. Ilyen a természetem. Jutka. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe. Isten áldjon! 1974-ben.-né. Nekem ugrott. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. Rajtam annyi múlott. ki vagyok? – Tudom. Azt mondtam. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. anyám életben tartója. mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. csak szó nélkül otthagyott. hanem Debrecenből. s nem tudom. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem. aki azt mondta. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is. hogy megüt. megmondtam neki. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert. és elmentem abból a malomból. vagy egyszerűen elmentem. Nem a sógorom az. akit ismertem. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J.

– És édesanyád? – Remélem él. A malom el volt zárva a külvilágtól. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. de semmit sem sikerült fognia. és úgy meglöktem. A csendőr írógépet vett elő. neki semmi köze ahhoz. A felettese adott egy rendőrt mellém. értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. – szóltak bele az emberek –. én nem követtem el semmit! – Na. ahol egy kedves szomszédunk volt. jó – mondta csendőr. utólag. Előtte elmentem a rendőrségre. mégis azt mondták. és én mindjárt azzal kezdtem. Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem. és elmondtam neki. Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére. – Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. de tudtam. a molnárok etették őket. hogy ennek nem lesz jó vége. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. A másikért – párért. Jöttek is a csendőrök. és arra egy hosszú spárgát kötött. nem tudtak dolgozni. hogy ez volt a gyógyszerész. hogy ő volt. jelentkezzem én is. hogy hanyatt esett. Elmentek. és mindjárt a nevemen szólítottak. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. – Nem csodálatos? Mondd. Csak később tudtam meg. 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. Apában gyilkos indulatok éltek. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. társért. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. mi történt. nem meghalni. és az elkísért. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel. szülőért. de nagyon fenyegetően –. gyerekért – inkább élni kell. Végül az almolnár elvállalta. hogy a .– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. amikor vadászok érkeztek szánkóval. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját.

Aki megszülte. – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. ha megölnek akkor is.gyógyszerész rám fogta a puskát. Na. ha valami más zakatolna a fejemben. Öt pengőre büntetem magukat. azzal verem agyon őket. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el. de itt kellene lenned. nádpálcával verte meg az asszonyokat. Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. már nyújtotta is a két páholyjegyet. bekapcsolom a rádiót. Azt mondom: “húgom”. – Se a gyerekek. A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne. Sógorom. Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. tompa a fejem: benne robog a kocsi. aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). mert enni adtunk nekik. Én megvárlak. Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem. hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. hogy mennyi vadat megmentettünk. A mozi is a malmoséké volt. és én bementem a mellékajtón. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. és nem volt kitéve az ár. nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. Akkor is mentem volna. hogy valami büntetést ne szabjunk ki. ezüst . pedig Éva “csak” apa lánya. Indulunk. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának. ami a kezembe akad. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. mégis félórán át vádolta magát a telefonban. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. aki. de egy napig leszünk. – Azonnal indulunk. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra... ha a tulajdonosné meglátott. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. ha a csendőrséget meg is úsztam. a legkisebbet maga mellől. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak. az első házasságából való három gyerek közül az az egy. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány. – Azt azért nem tudjuk elkerülni.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. hogy nem adott többet annak az asszonynak. de Schmidték bérelték. Két hete sincs. benne visít a rossz kuplungcsapágy.

mert botrány. mi vagyok. hogy bevigyem. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. hogy rám emelte a botot! – Jó. Ha valaki úgy szólította. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. Balázs. hogy ki vagyok. nem vehettem tréfának. – Te. kivel beszélsz!? – Dehogynem. hogy miért? – Vidd be. nem elégedett meg a tekintetessel sem. képviselő úr. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. ismeri ő Gál Miskát! – Na.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. Gál pedig rendőrért kiáltott. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna. és amikor azt mondta neki Gál. hogy neki nagyságos cím jár. – Ha nem viszed be. pedig mindenkit lekezelt. mert megfogtam a grabancát. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett. a tulajdonos fiának: – Te. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . a vállán puska: – Kész vagytok. hogy doktor úr. téged is elintézlek! – üvöltött Gál. figyelmeztette: – Nem doktor. mivel rám akart vágni. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. de a rendőr nem engedelmeskedett. ez meg akar veretni engem! – Á. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. Mondtam Balázsnak. Tessék csendesebben viselkedni. milyen. Megválasztották. jön Balázs: – Tónikám. hogy azonnal vigyen be. Na. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. és kivertem a kezéből a botját. hanem főorvos úr! Büszke volt. Balázs. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt. mehetünk? – Rám mered. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. összevágta a bokáját és megkérdezte. amit csinálnak. mindenkit letegezett. jó. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. A malomból ismerős volt a rendőr. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod.

Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. azt megismertem. megerősödsz!”). Így inkább a váratlan érkezés. Pedig lobbanékony volt. s lám. Kifordította magából. Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. fiam! Féltem tőled. ahol idegen főmolnár van. De látom én. mert fél átvenni egy olyan malmot. Neki megmondták.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. feledni. ki vagyok. és úgy csinált. Miért nem írtam meg. Érzékeny volt. mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. ő pedig nem emlékeztetett rá. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat. mint szokott. mit mondtam. Mándokon is egymást érték a vonatok. kicsim. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. és meglátod. a malomtulajdonos kapott a rokonától. edd meg azt a két falatot. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. mert akkor elkapja a páni készülődés. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. másodszor mint kiváló feltalálót. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. amit nem is látott a könnyeitől. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. mintha nem ismerne. 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. hogy menjek el vele Mándokra. hogy őszinte legyek. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. és anyám szólt: vigyázzak. nem vagy te rossz ember. végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . Már közeledett a front. Mondogattam. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. végül családostól elmentünk vele. meg városi képviselő vagy. hogy édesanyámnak rákja van.” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. – Rubin úr. és a korral egyre érzékenyebb lett. kinn a konyhában meg keverte a lábasban. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között. Az édesanyja is könyörgött. milyen idők járnak. hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. amit mástól nem is tűrt volna el. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak. mindenki menekült. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget. maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. de másfél hét alatt sem lehet megenni. Benne vagy a szakszervezetben. amennyit nem másfél nap. és annyi mindent vásároltat apával. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. Fogalmam sincs. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. Észre sem vettem. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. Rimánkodott aztán.

Inkább vitamindús ételeket adjon neki. Ez a doktor az én tanítónő . és letettek Sátoraljaújhelyen. tölteni a szódavizes üvegeket. Bár többet hozott a szóda. sok céklát. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. A kislány a hátamon volt. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”. De még mennyire jó volt: lovat is vettem. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. A hitközség lesz a gondnok. hogy elmentem vele. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik. mi meg karácsonykor. Addig beszélt. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. hogy rákja van. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. Százhúsz forint volt a taxi is. Tamás meg. s anyám kétségbeesésében. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. hová menjenek. A sugarazás amúgy se segítene. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba.– Már elmentek. mert hordani kellett a szódát. mi lesz velünk. azt azért nem akartam otthagyni. onnan indultunk haza. aki a mellét műtötte. jó-e az üzem. hogy kell szétszedni. vagy nem küldte el a francba. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. az ő szervezete ezt már nem bírna el. de keresek egy alkalmas embert. Rubin úr? – Sose felejtse. tízéves létére velem gyalogolt. mennyiért adja. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra. mint a mesterségem. mint annak idején a bolondos Gál Miskát.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota. Rám hagyta a házát is. felkerekedtek a bőrklinikára. a feleségem félt. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. hogy mondaná már meg. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. amit mondok: este víz. Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. hogy már alig tudta emelni a kezét. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. minek nekem szódavízüzem. hogy majd később megmondja. és megmutatta. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. Csodálom. Rögtön nekiestek. de abból időközben főfőorvos lett. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is. hogy megtanultam-e a mesterséget. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek.

De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel. Sem Debrecen. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok. kicsim. hozzámenjen-e apához. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. nem értelmiségi. hogy jól választottam. nekem férfi nem kell. bár élete másra is taníthatta volna. hogy a fürdőszobából folyik a vér. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. hogy recidíva. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. akikkel együtt élt. de szerettem volna szabadon dönteni..) Dicsekedhetnék. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. – Neki aztán annyit köszönhetsz. belebotlottak. meg ne mondja. hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. Anti meghal. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta. és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. hogy legalább a titok fala ledőlt. mit vele. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. hogy együtt sírhatnak.. – Nem mondta. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban. sem a szigorú anya nem nyomasztott. hogy azt. Apa hiába hebegte. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. – Ő nálam is szerencsétlenebb. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. de vele. mi a baj. és adjon sok céklát anyámnak. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak. Beörlő-főmolnár. és ő már az onkológiára küldte. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . és ő felhívta a keresett főorvost. ám a vallomás így is kerek volt. Tisztességes volt. – Csakhogy nem ügyvéd. hogy majd meghal! Nem látta. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. s nem a szüleitől.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. – Tudod. ki van itt? A nagyszobában az asztal. Megöleljük egymást. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. mint a sakál. ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. körültöltötték osztályozott lencsével. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét. csak a szünetekben voltam otthon. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban. nekem a végzés után mellette a helyem. fiam. hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte. aztán kihúzták a csövet. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak.

ha egyszer rámérte őket a sors. kisfiam. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem. a rossz emberektől. – Nem fogok sírni. Amíg nem volt daganata. nyomban biztos lett benne. rákja van. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. Szóval édesanyám végigrettegte az életét. Szóval Éva nem . Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. A tiszt végül lekászálódott a lóról. meglátjuk. Megtudtam. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. Kilencéves voltam. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. anyámnak hirtelen eszébe jutott minden. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. becsuktad az ajtót? – Be. Megígértem Évának. Amikor aztán kiderült. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. mindig arról beszélt. hogy tényleg van. a ráktól. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. a fekélytől. kicsim. Nem is tudom már.húgom. hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel. a németektől. Hányszor hallottam: – Antikám. hamarosan meghal. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. rozsunkat. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. az influenzától. Félt az ekcémától. – Kicsi fiam. mint a gyilkosság. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. s benézett az ágy alá. nincs-e ott valaki. ott a két gyerek. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. az oroszoktól. de egy alkalommal meglesték mosdás közben. hogy neki biztos. plusz a pajzsmirigydaganat. mint a csaták. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. Élete végén futamodott meg először. közben ő meg lehajolt. – Ne sírj. a világtól. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe. pedig vállalta mindet. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. az édesapja.

és átadta az elnöki tisztséget. balra. de viszolyogtam tőle. hogy fészkéből kimozdítsuk. az almolnárom kommunista lett. hogy dolgozni sem engednek. túl becsületes volt hozzá. túl önfejű. hogy változzon valami. 1919-ben azzal az ígérettel. Pesten mondták aztán. és mindig mondta. ráparancsolunk. Mi pedig majd visszük anyámat. hogy van vagy nincs kedve jönni. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. Most nincs mód mérlegelni. de figyelmeztettek. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. Ez nem lett volna tragédia. Valdman felállt. . akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. Bencét az iskolába.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. benne volt az emberekben. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. orvos Pesten is akad. azóta nem volt nálunk. a szegény emberek gyerekeit. ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. Gábort az osztálykirándulásra. harácsoló természetű. Anyánknak viszont kórház. Mentem jobbra. kocsist tart. Ha másként nem megy. engem meg felszólítottak. addig én uraskodtam. És megszavazták! Megmondta az almolnár. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt. lépjek be én is. Dinok Emil. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. és megállapította: három ember gyűlöl. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. és kilencre bejönnek a temetést intézni. hogy nem akartam Böszörményben maradni. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. hogy pártiskolára voltam delegálva. mégsem kapott földet. még az országos választmányba is bekerültem. csak azért léptek be. ha nem nyugszom. akik szándékai szépek és jók. dolgozott életében. Lejött egy bizottság. Úgy látszik. a szocializmus építésében kizárt. A szociáldemokraták közé álltam. aki egy órát se küzdött. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. mit lehet tenni. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. kobaltágyú. kapitalista hajlamú. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. ha nem kezdenek hajszát ellenem. Dinok keze alatt minden züllött. hogy ebből majd hasznuk lesz. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. a feleségének rőfös üzlete. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. hogy távozzak. Szibériába kerülök. elkérezkednek a tanításból. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat.

hogy Dinok ezt csinálja. Pünkösti Mihály a Szerelem. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. szidta az összes kommunistát. meg tudják menteni. ki voltam!” Annyit mondta. mégis kinn lógnak az idegei. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. meg nem tudom mit kerített nekem. hogy nem vagyunk megőrülve. szájtól-szájba lélegeztettem. aki azt mondja. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. Jó ember volt. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. most apa halála. Kovácsról azt mondta Papházi. Nem tudott az emberekkel bánni. és dr. Amint ketten maradunk. apa halála. Végül a pártból is kizárták. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé. azt csinálja. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. Nem érezte jól magát. “Majd megtudod. Nem volt vezetőnek való egyik sem. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. Delaja. hol volt. kisfiam. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte. kinyíratja. azért kapta az igazgatói állást. a többiekről nem is beszélve. Kedden volt az esküvőm.az emberek is haragudtak rá. Dinok. Mindegyik vezető lett. halat. amit tett. és csak háromnegyed óra múlva jött meg. az első. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. a te születésed. mindketten eljöttek hozzám. csak könnyen kiabált. ordítoztam. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. Deleja hat napot ült lopásért. az üzletét. a sikertelen esküvő az Esküvő. – Ha vérrel csinálja. Kérdezték a rendőrségen. minden rossz csütörtökön. csak a párt nyomta őket. hogy veheti a munkakönyvét. hogy ki sem húzhatja a lábát. Így hajtotta végre az utasításokat. mint én? A válás. Erre Dinok kijelentette. Izgultam. mert nem bírja. Kovács Gábor szavazott ellenem. most is él. és arra húzta fel magát. de a pártban aztán is tevékenykedett. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. a betegségek. meg kell szavazni. még meleg volt! Szólítottam. örökké panaszkodott. Én vágtam le. nem esett-e valami baja. hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. Kéri. ami szép kedden történt velem. beszélni kezd: – Minden. csütörtökön a válás. hogy menjek már be hozzá. szívmasszázst csináltam. Elmesélte aztán. – Anyám megáll. hogy milyen ember. Engem mindig hívott. Aztán kisebb helyre került. Amikor kérdeztem. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem.. és mint nagyon használható embert tovább tartották. takarmánykeverő lett.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára. aludjak apa heverőjén. 1956 után verte a népet. Dinok meg azt mondta. hogy kell a fejadag. A jó szakemberek otthagyták. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. Felállt: – Emberek. de utálom! Ha az nincs. tatika. Amikor találkoztam vele. felszámolta az üzemét. Valdman. – Elment halászlékockáért. hiszen az ABC itt van a ház tövében. akik lenézték a káderbírókat. Ha megláttak.. és rajtafogták. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. Vele nem találkoztam. Tudom. majdnem sírtak. a fejadag mindig járt. felcsattant. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. már amennyi . és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. A főmolnár örökké félt.

nem velem vacakol. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. Ha nincs halászlé. Ha Domokos itthon van. de már nincs ott. Nadrágját. vagy ment hozzá receptet íratni. és amikor mondták. hisz őrizni kell anyámat. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot.. kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról. Külön-külön még egyszerűek is. Egyirányú lett életünk egy utcája. felnőttként viselkedésüket másolja. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye. A körzeti orvos épp most ment szabadságra. ha találkoztak. akkor – mondja.erőm nekem van. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. vigasztalta őket. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. édesanyám! – Az apja. sújtson le a kimerültség taglója. Lelkifurdalásunkért. “Nincs ilyen ember. tudod. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek. de megvédték! – büszkélkedik. gombócok. hogy a testvérek. – Az emlékétől is zihál. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. gondolom. szoruló szívünkért. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. Végre hatnak a nyugtatók. hogy remélem. aztán hallgatjuk a csöndet. Összeszaladt az egész ház. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. – Csókolom. és nem édesfiától örökölte. ha nyöszörögne. Szólt az ápolónő. hogy le kell vágni. most is él. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. ingét. A gyerek a szülők mozdulatait. hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. “Torma néni. Ha vére vagyok.. Kifújja az orrát. az altatók. Ha írok neki. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal. Így . az szerette apát. aludj jól! – mondom befordulva a falnak.. hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle. Az öngyilkosság olyan sokkoló. Nem is tehetek mást.. Ha vérrel csinálja.. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem. de csak folytatja. de folytatni nem tudja.. Az apjának üszkösödött a lába. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. öltönyét. és úgy húz apa ágya. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. aki meg helyettesíti. A szomszéd telefonált a rendőrségre. – A kötelet az előszobában hagytam. Altatóval talán fel sem ébrednék. felakasztotta magát. Megpróbáltam mindent. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. Gyógyszerrel. ha szólna. Egy orvos azt nyilatkozta. Megtörtént. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. hogy főzzön grízgaluskás húslevest. Fohászkodom. meg a nővére is öngyilkos lett. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. – Aludnod kellene.

Bár esküvel vallották. – Attól még nem kurva. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. hogy benyitottam a konyhába. Istenem. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. és a szájvizes üveg mellett a kupakja. Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó. miért őt vetted el. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. ha neked jó. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. csak ő használhatta. vagyis anyám elé. úgy fog járni. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. és emlegette. mindig felpakolva érkeztek. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám. lehet. Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked.. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni. édesanyám? – Neked mondom csak. ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. Ez velem soha nem fordult elő. de ha valaki vállalja a gondozását. hogy szájvizet használt. kezével megtapinthassa.. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. hogy tereget! – Integetett is. hogy pénzt “költünk”. kicsim? – Ugyan már. én megbocsátok mindent. Megmondtam neki: Antikám. amíg jártak hozzánk. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. mert mindig többször annyit vesz. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. említettem néhány éve. hogyha meghalok. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot. és fújja az orrát. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni. Aztán egyszer apa bejött a kórházba. mint Budapesten. Apa örült a ruháimnak. elüszkösödik neki is. éljen vele. mint kellene. . s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra. hogy apának volt valakije. s természetesen kilónyi kenyeret. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta. Antikám.. Nem kell házasodni. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot. hátha holnap nem lesz. Istenem. mindenre. Emlékszel. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. és megéreztem.legalább nem tiltakozhatott anyám. Jövök haza hétvégén. tegyed. mint az édesapja – mondja anyám. hogy szemével. költözzön össze valakivel..

Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. aztán ő lett a séf. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. májzsugor. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. Önérzetes volt. Drága apát. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. hogy megdézsmálta a többéves likőrt. ahogy Eszter nevezte –. A gyerekeié és az unokáié. gondolom. Ajánlata. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. hogy megbocsát “mindent” apának. szembe fordít anyámmal. a tésztát apa gyúrta. Ő olyan képzelt beteg. Büszke volt a szakmájára: . rák.Hát úgy járt. amit már büntetni is lehetne. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok. És egy felvétel a malomról. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. Magam is antialkoholista vagyok. hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. hogy anyám csak parancsnokolt. Kezembe akad apa pénztárcája. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. hogy bennünket segítsenek. amin a legkevésbé sem csodálkozom. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. hogy gyorsabban főjön. aztán megszűnik minden nesz. és nézd meg. fekély. sajnos nem siratják a szeretők. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. Kiskölyök voltam. sütötte. hogy leteszi a zsebkendőt. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette. mert nem léteztek. Inkább az meglepő. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja. nem egyszer én mosogattam. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. Most volt az első karácsony. és azt hiszem. sőt főztem is. de vízbe nem nyúlhatott. egyrészt a temetésre. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. Édesanyám alig volt egészséges. másrészt arra. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. hogy képtelen vagyok aludni. mégis nevetnem kellett. ő tudott főzni. hogy tanítani tudjon. A düh. Megtanult balkézzel írni a táblára. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. már ételeket talált ki anyámnak. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom.

Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. s a felét megkapták nagyapáék. hogy nem engedte tovább dolgozni. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. legfeljebb gyanítható abból. hanem tekeri a henger az őrleményt. Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. Amikor eljöttem nyugdíjba. hogy anyám nyomban talpra ugrott. aki izgetni-mozgatni tudja. Például ha a liszt szaga nem az igazi. a tapintási. a búza. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. mitől: a dohosságtól. Anyánk megint csak nem engedte. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. Amikor jött a 44 órás munkahét. Azonnal láttam. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát. hogy baj van az egyik hengerrel. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát. mi a baj. nyolcat őröltek vele. akinek a kisujjában volt az egész. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. mint apa. A lakáscsere is külön mese. mert irányítani kell a brigádot. a kertészkedést. tudni kell. azt mondták. csak megállt a malomajtóban és szólt. Az első. Ez . de jó volna. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. majd a házat “kettévágták”. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. ez a gép nem őröl rendesen. Ahelyett. amíg lehettek ilyenek –. Majd amikor a fickó kiszabadult. és a szaglási érzékét is használnia kell. hogy a verést megelőzően mi történt. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. De nem gondolták igazán végig. mire szolgáló helyiségekben. de nem volt jó a liszt. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. Apa kitalálta a faragást. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat. sőt akarja is a környezetét. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom. az ifjú hölgy maradt.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. a látási. maga a ház egyre züllött. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. Nem tudni. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. Ő inkább felügyelő típus. Az öreg a hangból tudta. hogy tökéletes legyen.“Egy molnárnak a fülét. Megcsináltam. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. a szöszmötölést. mi nem. és az egész család élete.

sőt a kocsi sem. Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. Sírni tudtam volna. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket. megkérdezte: . de elég volt beülni melléjük a kocsiba. hogy leszorítják. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. amit nélküle soha. és velük édesbátyja. mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). Kérte. a halála előtti héten felirkálta a számokat. netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. Egyedül az hibádzott. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. ettől olyan csöndesek. de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. Az ötödik napon. ha kicsit pallérozódik az ízlése. összegeket a naptárra. Végigmalmozta a fél országot. hogy beviszi őket a kórbonctanra. javítani valót. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. Ő azonnal lezárta és megigazította. mint az életben. hogy “jaj. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. elmegy. a papot. hogy gyorsan megy. Tamás is. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. Amikor az almolnár észrevette. Jó faszobrász lehetett volna. amire nem nevelődhetett. hanem formaérzékét is mutatják. ha megtanul néhány fogást. hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. Lezárta a főkönyvet. mint az állatok!”. Végre megérkeznek Éváék. és annyit mond csupán: – Szép. S talán ezért. Orvosként megtehette. mi újra felosztjuk a teendőket. ha anyám engedi. Tamásék vasárnap jártak itt. Amit nem kapott meg. jönnek. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. válasszanak a szobraiból. Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. Szép halott? Apa azért biztos szép volt. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. Apa. hogy el kell adni az autót. Apa itt is talált építeni. Leülök Éva lábához a kisszékre. ha nem cserélik el a lakást. ezért van kisírva a szemük. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. azt óra vagy mérleg. Antikám.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. Anyám korholta apát. Amint anyánk meghallja. a táncost. életében talán először. Tamásnak dolgoznia kell. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. hogy nem ismeri ki magát.

mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. azután hogy kinyírt ártatlanul. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. – Odatalál. aki ennyire szigorú. hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. hogy egy intelligens ember. de azt se tudom. Megdöbbentem. aki sosem látott hengerszéket. az abonyi malmot. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. és mire odaértem. egy molnár nem dülöngél az utcán. de azok is tolvajok voltak. mert legazembereztem őket. Rábeszéltem az igazgatót. Végül azt mondták. Feljelentettek. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba. hol van. de nemet mondtam.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. Még a pártba is hívtak. Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig. hogy munkásellenes vagyok. és nem volt szívem kiutasítani. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. azt osszák szét. hogy tönkremenjen az üzem. De ha valakit így összetörtek . inkább ajánlotta. és bemagyarázták neki. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el. – Mi mondjuk meg. és mégis ilyen jó szíve van. a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot. jöjjek haza jó fizetéssel. Három nap múlva kiszúrtam. de én haragudtam rá. Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. Nem mosta magát. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. De a kapus felküldött az irodába. “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. mert berúgtak. így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. fönt zsákoljunk. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. meg három zsák korpa. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. Egy szabó volt a vezető. pedig még az én malmom sem volt rendben. mert egyszer már megbuktam politikából. behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. akik átvették. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. Említette egyszer a feleségem. és szeretné. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. Vigyázzon a gazemberekre. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. Van pofája idejárni.

hogy semmit sem hallok belőle. és sokkal többet császkáltam. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. amikor kihajítottak az üzemből. és az övét is. a pénzt meg ide tette. Megkaptam a rizsmalmot. Anyám vagy hatvan esztendeje. fekete akác is. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. amint bekerült a családba. – Mindig lekísért. A családnak talán nem. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. és közben annyira rájött a sírás. De kenyeret kell szelni. ezekkel indulunk az új életbe. mert Anti udvarolgat. mert a feleségemmel rossz életet éltünk. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot. de nem szól. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. Bár gyönge altatót veszek be.” Anyámat körülmutatványozzuk. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön. én téged mindig pártoltalak. Ami igaz is volt. azt nem lehet helyrehozni.lelkileg. Nyitva hagyom az ajtóm. apa is benevezett az akác figyelésbe. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. és nem engedett sehová. autókáztam. hol a só. az idén egész sportszerűtlenül. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: . A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. Azóta ez a virág a kedvence. hogy baj van. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz. hogy a gyerekek nőjenek. hogy alszom-e. Délben telefonon kondoleál Marcsi. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. és most mondja el: apa lekísérte. Margit például eladta az egyik házunkat. mi van. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot. megkérdezni. mint ő. ahol rendet kellett teremteni. felkapta a három gyereket. Megmondtam neki. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. ha szólítana. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt. első feleségem. mindig felvettelek. vagy én örvendeztetem meg vele. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól.. Minden évben versengünk. odaköltözött Nagykőrösre. csak azt vártuk. főzni kell. Elzárjuk a gázt. Végül hazajöttem. Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot. szavaink. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. hogy “arról” ne essen szó. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó.. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. hogy halljam. Ő pedig csak benéz hozzám. ne menjen oda vissza. kikapcsoljuk a villanyt. csak legutóbb nem. Ahogy megtudta. Jártam egy nőhöz. gyermekeim anyja Miskolcról.

Kállainak. hogy nem engedték kiküldeni. hogy van egy csodagép. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. rögtön izgatni kezdte. az övék igen. kíméletes a csiszolás. külön fényezés nélkül is. Apa rögtön észrevette. Pesten aztán bejelentette. a mérnök javasolta. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. és azt mondták. hogy a tiszaszentimrei . és én bemutattam. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. szép dolog. Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. még a szállodát is fizették.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. amiből a nagy hántoló is dolgozik. hogy mit hoz ki abból a rizsből. aki figyelmeztette is. és nem volt benne törmelék két százalék sem. mert szakaszosan dolgoznak. Csinálni kellett egy gépet vasból is. szögsebességet nem tudott számítani. ráengedte a héjas terményt. mint a többi malom összesen. hová tűnt. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. nélküle még kevésbé bírnám. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. és a rizshéj miatt. Úgy döntöttek. hogy lássa. hogy az én gépemen csinálják. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. mert kicsi anya nem tudja. Amikor visszakerült Debrecenbe. hogy a gépek majdnem üresek. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. spekulált. Megcsinálta. hogy sírtam. szorították rá a beömlő rizst. Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. hanem megmaradt teljes hosszában. Mérnöki rajzot nem tanult. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre. olyan szép fényes lesz a rizs. és vigyük fel Pestre a gépet. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. a törmelék rizs pedig hat forint. benne 3 százalék törmeléket. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. hogy vissza kellene mennie. adjam be találmánynak. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. de fából ki tudta faragni. Sok esetben a rizshántoló többet exportált. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. nem gömbölyödött le. és tiszta. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. Ekkor lett apából technológus. mintha egy harmadik gépen fényeznék. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni. Egy ezermester számára nincs akadály. de ez sem volt elég. Az üzemet mégis bezárták a pora. Spekulált. hogy mivel még kefe is van a gépben. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. A héj gátolja a súrlódást is. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. Ez talán forradalmi újítás. ha nem kell édesanyámat gondoznia. Elámult. ezért a szem vége nem tört. ahol ellenőrizhető. de olyan szép lett. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. hófehér rizs jött ki belőle. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. szakemberekből álló bizottság. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. Kijött egy mérnökökből.

és bemutattak egy mérnököt. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. ők intézkednek. Kiadta. akkor talán alá meri írni valaki. Ha 1958-ban bevezetik. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. hogy mi jár. kiutalt ötezer forintot. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. Csak így lehetett gondolkodni. mindenfelől. írjuk le gyorsan. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. Ha a szíj elszakadt. Ez megint egy évbe telt. mert hasznos. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. és még tökéletesebbet is. amiért milliókat kellene kifizetni. azzal nem törődtek. hogy ez jobb legyen.« A minisztériumban nem is 25. Megérdemeltem volna a pénzt. pedig ötperces dolog. végül is mi volt a céljuk. aki írt egy fényképes himnuszt. de félnek aláírni. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. hogy a csodagép alkalmazható. Egyszerű ötletnek tartották. hogy szabotálják az ügyedet. aki nagyon szeretett. mégis gyártották a sok drága gépet. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. mert Halminak. inkább nem vezetik be. s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva. mégis azt mondtam. a döntés végleges. mert akkor nem öt évet kell fizetni. hogy »Maga pénzt akar. de ő nem kényszerít rá senkit. Olyanokat mondtak. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. mégis megszűnt a védettség. így ütöttek el a szabadalomtól. Lehet. Hiába talál fel az ember valamit. hanem csak egy év átlagát. amikor a rizstermés csúcson volt.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. mint Jedlik Ányos esetében is. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. amire más jött rá. de az utókor hasznosítja. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani. óriási összeg abban az időben. Végül is a . A többség irigykedett. A bizottsági tagok is éreztették velem. nem érdekel. »Megferdített egy gumituskót. hogy törölték a találmányt. és azt mondta. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz. de 7 százalék többlet jött ki. hogy csupán a pénzre pályázok. ha nekem két és fél millió jár. mert nem fizettem be a díjat. Hogy az a gép háromszoros. Nem is vált be. akkor felesleges találmányon törni a fejem. ha egy éven belül nem tesznek valamit. Beállították az enyém mellé. A gabonaszeletelő nem vált be. és nem arról kell beszélni. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. inkább újítás legyen. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. megelégszem annak a tizedével is. Amikor azt mondtam. Felhívtak a Találmányi Hivatalba. ami nem kellett senkinek. Egyszer aztán értesítettek. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét. Nem tudom. Másfél hónappal maradtam el. és kiadták. hogy nincs igazam. Volt egy újságíró is. négyszeres munkát végez. de én belefáradtam. ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. hogy nem a feltaláló jutalma. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. Sokra mentem vele. Lehordták őket. De volt egy kollégám. Azt mondtam. ott volt az igazgatóm is. nem foglalkozom vele többet. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. és adjuk át neki.

Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. amiért egyedül hagyta. Ha mégis eszébe jutnék valakinek. hogy anyám jóformán lekurvázta. nem tudja a jövő heti munkarendjét. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. halottjával. aminek az volt a ki nem mondott lényege. gyűlölve szeret. Részletekben kapta a pénzt. feszt ágyban volt. bár Brémából vezette végig az utat. Mivel születésekor váltunk. Ő nemcsak a benne terjedő kór. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. a nagyanyja fölött. hogy amikor megjegyzi. hogy gyászában tévézik. hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel. Szeretve gyűlöl. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. amikor elhatároztam. de sem nyugvási vágy. Eszter ilyen. A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. mikor lesz a temetés. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. Heteken át telefonon sem kérdi. Édesanyám. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. se sírom.találmányt teljesen bevezették. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát. Olyan sebzett vagyok már. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből. de Eszter is zahorált már velem. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén. hogy leüljön velünk a tévé elé. Nem tiltakozik. minden mozdulat. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. megnyugtatom. hogy szerinte végignyafogta az életét. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. sem betegséggel. sem nosztalgia nincs bennem. de majd kinövi. hogy van a nagyanyja. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal. így évente egyszer. nehogy megmondjam Éváéknak. Fel is rohan még aznap este. Reggel szidja. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. délben talán mintha büszke lenne . Korosztálya kegyetlenségével sorolja. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban. Este anyám illetlennek érzi. hanem apa miatt is pár.és perbeszédben van a halállal. aztán kéri. hanem a fél körömcipő. Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot.

és ez így természetes. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. apa itt bolyong: várja anyánkat. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. Megigazítom a hálókabát nyakát. Rettenetes év volt. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. Kivételezett a fiával. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. formálásom éveit. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. hogy vagy hétezer forint jár neki. mert belegabalyodtam egy mondatba. Másodikban ő tanított. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. mint az édesfia. nem kapkodva megvizsgálja. majd miután megtudja. Másra képtelen lennék. Antikám. s mire az ágyához érek. legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. mennyi dolgod van. Érzem. Legendás szigorából. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége. hogy ezért már nem kell szólnia. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. más volt az a drága “idegen”. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. megmakacsolta magát. tudom. és szegény apa mosott rá. Fürösztöttük. akinek a gondozására szorult. s hiába simogatja meg a kezem. hogy helyet foglaljon a kicsinek. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni. hogy ő. amit csinált! Kiszámította. este pedig félve alszik el. A kicsinknek.rá. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. és megtörlöm a száját. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. és még a haja is csupa szar lett. de akkor ő mellettem volt. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. Pert indított. Csak azért tolakodott előre. de nem tudok ugrani. s mély empátiával kifaggatja. Húztuk le a hálóingét. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. megcsókolná. Ha már lefokozták újítóvá. kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. hogy debreceni tanító néni volt. és ha el nem kapnám a kezem. amikor édesanyámat temettük. ahogy az alperest is hagyta! .

gyalogolni képtelen. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –. mert Éva reméli. verje ki belőlük ami jár. utána ő. hogy mindennap látogatjuk. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról. mondom ki félve. Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. és írásban hozzájárul. Állni. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. Bár anyánk kiadja. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást. s csütörtökön kérhetném is ki. A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. Eszter minden tőlem. majd elmondta a kálváriáját. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. Hiába mondom. levegő. A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. sőt Éva lelkére köti. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. nekünk kellett volna!). mert borzasztó. és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. tőlünk kapott sebe ellenére. hisz mi lenne. no meg a temetésről. Vonattal nem mehetünk. a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. ellenőrzi. nincs ellenvetése. Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. Az érdektelenségbe. hogy egyházi szertartást kérjünk.Felveresedett a bíró: – Na. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. Amikor Eszternek megmondom. bár szemlátomást bántja a dolog. vízumot intézték. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. mégis hatszor kirakja. Szerdán megy be az onkológiára. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. hogy mindenből a legjobb legyen. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. erő. társam a gondozásában. én pedig vonaton leutazom. hogy itt lesz a szomszédban. ahogy látja anyám elesettségét. ahogy vulkánlelke csöndesedik. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót. hogy telefonálhat vagy . hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. azért sem. de miközben az útlevelet. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki. és jövök is vissza. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában.

Belém nyilallik. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki.. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. ahová újból kell jönni. Miközben segítem. mert dolgoznom kell. – Maga írja le először. Kint. és nem is akarom hallani. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. – Te nem tudod ezt. hogy egy telt arcú. s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust. hogy adjak neki egy százast. de anyám már hajnalban sürget. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. azt hajtogatja. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe.telefonáltathat. Bejön az orvos kéri. milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. Csak nem történik baja. hátha estében még fel tudom fogni. de még hallom. vagy majd a végén adj neki. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. menjek ki egy pillanatra. – Nem hallom tovább. A mama járkál. amennyit csak akarsz – súgom. hogy ne látogassam mindennap.. a betegség kódszámára (174). – Várj néhány napot. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. Áhítattal nézem. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. hogy özvegy. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával. hogy azonnal lefizeti. a harmadik “Szebb külső. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. A klinikára kilencig kellene beérnünk. hátha anyám indulna a vécébe. a sugarazás az. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén . Mindig várunk. Úristen. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. intézkedik. a lány közénk ül. – Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. Megérkezünk a rákklinikára. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés. Csak a betegágyat nem késsük le.

igaz. csak én nem. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. hogy a temetésről készüljenek fényképek. de ezerszer megbánom a beleegyezést.parókát kölcsönözhetnek a betegek. és az sem. Hétvégére hazamenekítem anyámat. javítgatom. ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. minden reggel meg kell fésülnöm. ingatlan. Eszternek csöndben folynak a könnyei. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá. mert félek. Tartom a hálóingét. Evéshez már kézen fogva emeljük. Húgom eltemeti az édesanyját is. reszkető madárteste lebillen. Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. reszkető fejét a lábamnak támasztja. Szegény apa. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap. Annyit megértek a szakkifejezésekből. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. sőt mivel ő volt “a temettető”. meg érettségiztet. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. mikor lesz. hogy anyám még él. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. dacosan perelve. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. állapota mégis gyorsan romlik. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. – Úgy szégyellem magam – mondja először. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. s miközben kínlódva mossa magát. Nem kockáztat semmit. és hozza fel neki. és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. hogy sosem felejtem elkérni. én pedig nem mondom. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. hogy már megvolt. noha már nem tud ülni. Az éber törvényt nem zavarja. A temetéstől is félhet: nem kérdi. fölött. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. előzékeny. majd a szomszéd sírra állítva. amikor már a mosdásban kell segítenem. A mosdás a bidén bonyolult művelet. de a falak is azt üvöltik. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. hogy nincs vagyon. hogy bármikor elérhessenek. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. . Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből.

hogy jobbról csókoljam utoljára. késik a reggeli. Másnap megköszöntem neki az ebédet. Kivonszolom anyámat a vacsorához. ennyit visszaadni már nem lesz idő. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. – Úgy megörültem neki! . idegen asszony nem vett részt a szertartáson. Nem mer örülni. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. szarik. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. lemegy. Kérdéseimre pontosan felel. – Ő most Svédországban van – józanítom. majd jobb arcát. amit nem mondtam ki. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. de hiába. mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. fiókig. Hogy megyek annyit? – Édesanyám. be sem jött hozzám. a kurvája hergelte ellenem. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. Amikor rosszat szóltam rá. az a nő. méhecske jelenik meg a képernyőn. keresi a választ. megy haza. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. Még nem volt nyugdíjban. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. vacsora előtt pedig azt mondja. pedig három hete katéterre van kötve. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. az ember eszik. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. a koszorúkról. hogy álmos. hogy egyedülálló. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. mondtam neki. rendes asszony. hazavitt. és talán nem akar szomorkodni sem. kész!” Örökké megköszöntem. Ha tehetem. attól van! – Ne menj el. Amikor befejeződött a sugarazásom. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. de ha maga fog egy mondatba. Engem ő másfél-két évig etethetett. Anti nevetve mondta a kórházban is. A számítógépem. Nem tudok állni. Faggat a papról. erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. ebédeltetni is bemegyek. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. de legalább vacsoráztatni.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. – Igen? – csodálkozik. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. és látom elértette. meg a házgondnokék – mondom. hogy szép férfi volt mindkét férjem. hogy hatvanéves. a beszédéről. azt mondta. leült a nagyszobában a tévé elé. Búcsúzóul előbb a bal.

Mint mindennap. de az utolsó előtti délután azzal fogad. szardellás kalácsot. most is lemosom az arcát. hogy állok. öklendezik. próbálom etetni. Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő. hogy lefogjam a szemed. a kezét. Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. 38 kiló. csak a fejét rázza. de máris öklendezik. Beszélek az orvosiparossal. Kérdem. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. s már rázza is a fejét. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. Lehunyja a szemét. kedden megy haza. A szemét már alig nyitja ki. csak rázza a fejét. És 23-án éjjel. Nézzük egymást. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. de már napok óta semmit sem kér. Spórol a nemmel is. elég volt. és holnapután meglátogat. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot. menni kell. és ráhúzták az áttetsző bőrt. – Nem – rázza határozottan a fejét. gyümölcslét. nem kér-e meggyet.Több alkalommal kérdem. dajkálgatom. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. kérem. mint a kamasz lányok első szerelmükön. inakat. mégis kegyetlenül kilépek a képből. jönne-e haza. hogy nem simogatom tovább. barackot. hogy felkelek az ágyától. – Még egy napunk van. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején. miért. Érzem. hogy mivel. hogy most nem lenne szabad elmenni. Elaludt volna? Simogatom. Biztos tele van a tüdeje vízzel. Belediktálok két kiskanál húslevest. s magamban mondom neki: Ne haragudj. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. Nem veszi észre. utána köhög. Zihál. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. Megmosnám a fogsorát. nincs erőm. fújtat a kisverébnyi mellkas. – Ma. (1990-97) . hogy hazavigyelek. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. Bármit kínálok. felemeli tört tekintetét. De amikor az ajtóhoz lépek. – Minden elég volt.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful