Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére. Balczó Marci születésének napján. ahogy a filmesek mondják. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első.«” – Miközben ezt felelte. nem tudom megmondani.. Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt. de versenyzőként bejut a TF-re. A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház. úszásés futástudása kivételes. hogy a hite már külön életet él. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. egészen furcsán. június 23-án.. majd hozzátette. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál. az első gyermek. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról. “hogy csodagyerek lett volna. A Reform idéz (1991. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. 14. Andrást gimnáziumba. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete. Megszállott volt. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. Ha valaki napi tíz kilométert futott. Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. ő harmincat. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. Térdig állt . hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. értelmetlen. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik. A rádióban elmondta.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni. mint bárki más. – Ott éreztem meg. nincs a tudat fennhatósága alatt. melyik mennyire. Hegedűs Frigyes dr. Zoltán villamosmérnök. 1976. ettől nem remélem a végső megoldást”. mondtam erre az elemelkedésre. én is magaménak vallak. András azt mondta. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. hiúság űzött?. Ne adjuk azért fel.” Mi volt a titka? Földi László mérnök. egyik alapképességem sem olyan alacsony. Ildikó kultúrmérnök. hátha a részletekben van az ördög. XI. Bandi. és vívómester meg öttusa-szakedző.világos mondatok. Ne bomolj. öttusa-edző nem emlékszik arra. rossz szóból hitet.) a Molnár C. Minden bírálatból. erőt merít. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. vagy valami káprázatos nagy tehetség”. András gyönge közepes érettségivel nem. zagyva szöveget is”. ezt nem gondoltam”.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el. és sportszerűségét százszor bizonyító . a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed. de ne izgulj. vagy hallgatsz. rossz versenyző. Csanádi Árpád. s közben a csövet is visszahoznia. de az esélyes szovjetek sem. hogy megóvták Balczó lövését. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. – Három méterre álltam Banditól. Profi módon csinálta. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. azt viszont nem állítom.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. Igaz. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. Thofelt megvádolta. hogy valaki rávette erre. hogy Balczó duplázott. Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. mire visszavonta gyanúját. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. azt mondta: “Hát Feri bácsi. aki figyelmeztesse. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. – Utána tudtam meg. hogy arra utalt. hogy nem töltött csőre. hallgasson. csak felkapta a távcsövet. Lőtt rogyásig. Magamat is hibáztattam. hogy mindegyik lövés kiment. Megkérdezték a bírót: megesküdne. nem jogtalan előnyhöz jutott. Münchenben kizárták ugyanezért. újságíróknak egy szót sem. Kérték Balczót. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is. megszegte a szabályt. elsikálják.lövésenként kiikszeli.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver. Nem kellett volna magam hagyni. A magyar tábor görcsbe rándult. vagy sem. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. – Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. Mégsem óvtak a bolgárok.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. – Aki tud lőni. mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja. a tábla érintetlenül fordult ki. hogy kiderül. ami jó eredmény. Mindenkit elmart maga mellől. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. mi történt. hogy zárják ki Balczót. akkor nem 192 kör az eredménye. mi folyik odabenn. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. s akkor megkapod a fair play díjat. az nem megy. mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot. hozzátéve. de körülbelül úgy. elment. De nem óvott senki. hogy ez történt. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre. arról nem biztos. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta. Grut kijelentette: a világ legjobb. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. kinn meg találgatják.

Ő nem így élhette meg.öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal. a Vöröskereszt segédmunkásáról. Bandi szigorú édesapja adta őket össze. a páston. pedig ha őt kizárják. aki semmire sem becsülte F. itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. hogy ez az ország érdeke. hogy neki is jó lesz. kizárás. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna. Megnyert tehát mindent. Bármilyen nehezen hihető is.-et. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet. Én győzködtem Grutot. neki mi a szándéka. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”. az első válogatottról. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye. amit lehetett. úszás és futás közben. hogy válogatott leszek.. amint F. De ezek elől nem tud kitérni. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F.. sombreróban. Még Balczó sem tudja. a . hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta. hogyan tovább. tény. magasított sarkú cipőkben öttusázott.. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. A “pusztából” azzal tér meg. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. Nem ugrott erre sem. Vannak benne képek a kölök úszóról. koldusbot. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. megkapta. hogy ez egyeztetve van – de Balczó. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban. de egy hét után szalonnával. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. fotó az akadály fölött. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte. csak a fejét rázta. Csak pihenni. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát. Botrány. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. Mindenki rá kíváncsi. Ez történt. még élménybeszámolókra sem járni. s tény. – Ami földi jó létezett. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. Megnősül. érkezőben. A szovjet Novikov. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. nehogy valami balhét csináljon.. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. Nem mondom. a hivatalnok. Helyette. mégsem telik el két hónap. a dicsőséget learatta.. indulóban. München után pihenni vágyott. Futás után így is fájt – közben nem érezte. A második már “igazi” esküvő. S úgy futott. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni. Ez a második házassága. ahol eddig éltem. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott. mit is akar. nekem köszönheti. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert.) Balczó folytathatta a versenyt.. Megjelenik Dávid könyve. fotó hölgykoszorúban.

hogy nekem még dolgom van az öttusában. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. felelték. hogy tovább ütötte volna a vasat. mint edzőnek. Pénzét mindig okosan költötte. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. de hogy ez kiderüljön. Intenzív angolra is beíratták a TF-re.” Nem a versenyző. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. Szinte mellékes. Törökkel és Mónával. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos. úgy érzi.-től. hanem. Egyetértettek. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek). állítja. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. hogy párttag sem volt. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. akiket még lehet hajlítani. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. Bár számos példa van rá. mert nem talált hangot az emberekkel. esetleg fedett lőtérre. az édesanyjával. Mindent megkapsz. a sportvezetés minden törekvése az volt. ha F. hogy kirakatembere. (Mondják. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. vagy ifjúságiakkal. Ezen persze nem múlhatott. de F. Csepelről kapja a fizetést. a lótenyésztés neki való foglalkozás. hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester. Ő rábeszéli Bandit. Bizalmi ember még lehetett. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. talán mint vezetőnek. de az új elnök felbontja a szerződést. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. visszalépett egy fél lépést.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. hisz annyira azért tud angolul. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. Balczó nyugodtan vajúdhat. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. sem mint vezető. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni. azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. Ahelyett. Akkor csak az van hátra. de alig járt az órákra. Lakása van. mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. Ha mint vezető mennék is valaha. 1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját. van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. hanem amelyet szeretek is. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. megy. semhogy ki lehetett volna tenni. Abban maradnak. szemmel tartandó bagázs.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). meg kellene próbálnom. Kijelenti: két év múlva jön.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. magának is talál társat. Nem mint versenyzőnek. gondolkodnak a dolgon. az is olyan. fektette be. Balczó neki is. hogy a nagy sportoló. F. Sem mint versenyző. marad. a meditáló áll hozzá közel. fiatalokkal.dobogón. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes. Lehet. nem okvetlen nagy edző. Ennek huszonkét éve. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. amelyet nemcsak el tudok viselni. szebben fogal- . ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett.

alázatosság kérdése”. – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. de mintha ő sem tudta volna magáról. Tanítványt akkor is foghatott volna. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. ha hárman csinálnánk az öttusát. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik. jó. csak Balczó lehet a kapitány. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. szerint nem vállalta. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. Maracskó összeállítású . Sasics.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. Fel kell tételezni. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. kényszerpályát építesz azért. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. az nem tanulás. F. hogy mire való. azt szeretném. Vele nem tudtak mit kezdeni. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei.” Ám az is igaz. Eljutni az emberek szeretetéig. sikeresnek érzie az életét. – Elmondtam. (Nem tudni. én is felkérjelek.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek. mondta Balczó. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. annak. Móna elvállalta a felkérést. Ő vállalta. Balczó erről nem beszélt. A Küldetés nem sportfilm. nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. ha én leszek a kapitány. Két dudás nem fér el egy csárdában. mint másban. ezt megjegyezte és most elmesélte. hanem vállalás kérdése. Akit szeretnek. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. hogy együtt dolgozik F-fel. Balczó elmondta a filmben. hogy 9:1 arányban leszavazták. amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. Attól még lehetett volna. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. de aki szeret – annak még jobb. “Nem. Bandi azt mondta. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. – Ha ez ma zajlik. Török Ferencet az öttusacsapat élére. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. Balczó rovására írták-e. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának.mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést. megértéséig. s megkérdezte a bajnokot. ez a siker. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt. F. – Borzasztó. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. Ám a Kancsal. s a másik állt a reflektorfényben. a szövetség elnöksége elé került. s állítólag “mindenki” úgy gondolja. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. Töröknek semmi esélye.

s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. nem a nyilvánosság előtt”. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. hogy engedjék el. vagy a sportkör elnökének tanácsadója. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. mint egy falat . a meghasonlás szélén állt. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője. mit akar csinálni. legfeljebb ironizált. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását. Szavai örök és általános igazságok. a szemlélet változott! Az ember. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. – Nemcsak kivételes képességű sportolót. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott. – Nagy lobogással. E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. hogy nincs helyzetem. de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója.. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. a filmben a Bibliát. Az a helyzetem. Hívták az USA-ba. hogy van ott erre két ember. hogy folytatja a versenyzést. Hegedűs Frigyes.” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. A könyvben úgy tér meg. Dávid Sándor. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. József Attila Összes verseit. majd a keszegevés közbeni beszélgetés. észreveheti például. nem Balczóé.. s nem félt kimondani semmit. – A Küldetés Kósa filmje. de erről hallani sem akart. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. Kósa figyelmeztette Balczót.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. Az első képeken még látszik. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében. legalábbis a film szerint. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. a kódis büszkeség itt tartott. hogy amíg el nem dönti. a filmben azzal. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett. Aztán Montrealban leszerepeltek. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni. A filmben csupa szelídség volt. amelyek úgy kellettek a népnek.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). Keszegevés közben az is kiderült. Nem a leltár. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát. ezért sem érintett. a hitet megtartottam”. senkit sem sértett meg. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor. dr. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. A válasz: “Nem mész te. ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa. Balczó csak lábatlankodik harmadikként. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb. Bár nem rangjának. ő Kósa indulatait foglalta össze. erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával. Nem akarták. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki.

akik felneveltek. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. nevetgéltek az öttusázók. azokat. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. és amikor Balczó belépett. A Küldetésből végképp küldetés lett. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. tapasztaltam csak magamon. úgy éreztem. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. Rengeteg állást ajánlottak neki. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. hogy ki vagyok én és mit tettem veled. 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás. pásztor nélkül való nyáj az ország. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze.. Sok embert megsértett.kenyér. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta. nincs mondanivalója. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”.. filmankétokból pedig prédikációk. Magára vette a nemzeti hős szerepet. mert a filmankétokig úgy érezte. nincsenek meg. mit tehetne. kiderült. Később az Isten közölte vele: “Bandika. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. akik győzelemre segítették. Bandi környezete tudta ezt. akik azt hiszik.. Ehhez hozzájárulhatott.). hogy az ankétokra utazó. Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először. csönd lett. csak ne felemásan” –. hogy kibontakoztassam képességeimet. Hecker Valter főigazgató. te már tudod.” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban. s azoknak. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. hat évet tölt. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. tálak stb. legalábbis szomorúvá tett. Nem én csináltam. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. De elmész azokhoz.. nem én találtam ki.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. amennyivel a munkámban támogat. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta. hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). mintha minden rendben lenne. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. vagy fenn. úgy éreztem. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. Szolgáljon mentségére. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez. 1983-ban otthagyja. rá nézve nem. akkor úgy csinálni. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. hogy ebben az évben. dr. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. hogy ezek semmit nem érnek. Micsoda változás 1961-hez képest. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. akikhez küldtelek. a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. akik lehetőséget adtak és adnak. az öttusa szövetség vizsgálta. de nem követtem el azt a hibát. hogy végleges szerződést köt Jézussal. . akik jóindulatúak velem szemben”. és csak azoknak tartozom. Újfajta hitét erősíthette az is. hogy az OTSH. – Úgy érzi. említette a rádióban. hogy a hatalom nem szerette a filmet. nem hagyhatja cserben. nem szabad. Az élménybeszámolókból. teleaggattam a nyakad aranyérmekkel. A csicskási állásban.

mondta a volt öttusázó. jó szellemű. Ajánlotta. tanácsolta. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. tiltakozzanak. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. a világ csodája. De olyan óriás. mivel tölti a napjait. barátai sem tudják. nyilvánosan Antall szemére veti. de mindannyian esendők vagyunk. kiegyensúlyozott. . asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. tette hozzá egyik barátja. hogy azok dumálnak. 1990-ben felajánlják. Egyszer találkoztam csak Balczóval. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. Mondják. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. Légy megértő és körültekintő vele. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető. – Mint sportoló. figyelmeztetett. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta. akinek a hibái bármilyen nagyok is. ezért otthagyta őket. A nagyon egységes. Csodálatosan sok kedvesség benne. Nemhogy én. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. – A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla. Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. – A sportkarrierjét el kell választani attól. Ítélkezni könnyű. aki az imént szidta. A most újra cserélt mikrobusszal. az Isten irányításával akarok cselekedni”). hogy jelöltesse magát képviselőnek. akik nem cselekedtek. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. de harmadmagára maradt. Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. jó felfogású. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. Hegedűs Frigyes. a film részben már politikussá formálta. akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. meg az “egyes”. mint ember nem az. az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több.Ettől fogva szabadfoglalkozású. sportújságíró. 1992-ben Csurkával lázad. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák.

én semmi sem akartam lenni. erről szó sem lehet. még 1942-ben. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre. ahogy előszeretettel nevezi magát. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. fiam. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. – Édesapád volt a főkapitány. így lesz. mindennap legalább kétszer láttam. s ahogy egyetlen gyermeke. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. a Tenczer szabóságnál. s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. de csak közepes tanuló voltam. apám sétál a szobában. – Minden kisfiú ez akar lenni. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. hogy tiszt lehetnék. 1949-ben. hogy első a kötelesség. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. Hatéves voltam. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest. nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. ezzel el volt intézve. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. az akar lenni. francia tanárt. Megismerve a feltételeket azt mondtam. akár nem. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. és arra gondoltam. ahová magával cipelte kisfiát is. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. Kérdem. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt. Tudtam. a szülők feladták elképzelésüket. 1927-ben nyugdíjba vonult. hogy a fia diplomáciai pályára megy. Scipa. A dolgomat mindig elvégeztem. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . Rakovszky Iván volt belügyminiszter. analfabéta volt a nyelvekhez. csak a könnyebbik végét kerestem. Gigli. köztük Rákosit. Sándor mondja: időben halt meg. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. Saljapin és a többiek. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt. A papa úgy gondolta. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma.

mint az édesapja. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. MS szíve hölgyénél bújt el. hogy a huszároknál szolgált. a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. s 2000 volt egy kocsi. A falkavadászat után estére. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. aki korábban IV. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök. Kertész K. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. hogy megszüntette őket. 1942-ben ismerte meg. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. 1945-ben. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár.ha negyedannyi ember lesz. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. hogy tudjon meg mindent. egy vállalkozó és ő. hogy rendezze a kapcsolatot. Piros frakk. amíg a kimerültségtől meg nem állt. A háború alatt nem hívták be. cilinder volt az öltözék. hogy csak nyugdíjazták. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. a közmunkatanács elnökét. . maga mellé vette őt hivatali titkárnak. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. 1946-ban. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. Ő ordította tele a hivatalt. vagy tiszti egyenruha. nagyon meg lesz vele elégedve. aki később a felesége lett. az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. Károly szárnysegédje volt. a városépítés. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. tartalékos főhadnagy volt. mert egy repülő bizottság tagja volt. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. A Lánchídi aluljárót. *** Bárczyt. Azt a manökent. hogy a közmunkatanács bizottsági. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos. Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. vagy el nem szökött. virág stb. MS úgy került közéjük. mert csupán 39 esztendős volt. A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. hogy milyen kár történt. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. a kisajátítás. Harrer Ferenc. ami ezredesi rangnak felel meg. ami persze nem járt neki. akinél a megfelelő formákat – vacsora. – meg kellett adni. Elvált úriasszony volt. hogy rákiáltott: áh. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. mint jogász – felmérte. összeházasodtak. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. fehér nadrág. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt. hanem közöld.

hogy én soha nem szenvedtem. nem nélkülöztem. már is közbevágott. és a cigarettáért vállaltam. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett.. Azért vittek be. mert biztattam az oroszokat. igaz. akkor MS repült. egy gyógyszergyári mérnök. te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. A feleségem mondta: ne törődjek vele. amivel az első szellő felborította. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. egy tervosztályvezető. hogy sokoldalú. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni.. hogy tisztele. meg az én drága jó feleségem is. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor. báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. hogy ebből a pasiból zöld lé folyik. ahonnan elküldték. hogy munkát vállalhasson. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett. vagy bevert tojást Hadik-módra. hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit. hogy nem tudsz vigyázni. s bevitték a Gyűjtőbe. hozzájárult. Amikor visszatért. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. hogy lovasember.. MS elmondta. egy galambtenyésztő. Közben megérkezett a mérnök úr is. amiből megvoltunk.– Meglepett. mint ott. egy házmester. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak. de nem nélkülöztünk. akinek csak annyit tudott köszönni. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. egy ludovikás tiszt. hogy Szemző elvtárs. A mérnök magához intette. rendhagyó.. . mert csak a járókelő szövegelt. te kopasz hülye? MS-ről kiderült. egy egyetemi hallgató és én. Ez betett neki. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. Egy lócán ülve várta a mérnök urat. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. Nem azt mondom. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. nem küzdöttem. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról. amint jött. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors. s látta. hogy Imre bácsi. A földmérőknél lett figuráns. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. szabómester lett. – A cellában volt egy kispap. s a járókelőkkel tárgyalni. aki négy éve hagyott itt. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. s egyszer csak. hogy mindent úgy vehettem. hogy kecsegét ettem zöld mártással. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet. Ahhoz. a mozgása elárulta. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő.. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. “Nem tudsz vigyázni. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie.

A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt. amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. mint nélküle. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában. ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. krém. A háború után a reptér helyreállítását vezette. mert az ilyen szűklátókörű barom. jó modorú társaság. hogy ő Magas István. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. a többi sportban milyenek a fiatalok. Brandi Jenő. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. az én kapcsolataim. azért a sport arisztokratái sem akárkik. Szívem az övék. Megkeresett egyszer egy gyerek. köztük Szabó Józsefet is. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek. A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. testőr. A különös . Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál.. nem kell folyton dicsekednie. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz. De lehet. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. Nem tudom. de megint itt álltam megfürödve. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. A közmunkatanács kiváló statikusa. telekügynök. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte. rendőr.Mondtam. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. esetleg barna és fekete cipőfűző. akik hajtottak. Wiesner Tamás. hogy ő vezessen. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. Vagy itt van az a halk szavú férfi. hogy tudjam. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám. két jegyző – sok beijedt alak. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. s megúszta. dadogta a volt szobafestő. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül. a Fradi pólósa úgy viselkedett. milyen a figyelmes kiszolgálás. aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni.. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. aki ma egyetemi tanár. A doktor úr sem finnyáskodott. hogy nem is tudok oroszul. fésű. Nem tűzte föl. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. mint a falka után lovagolni. mert nehezen kezelhető. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. három hétig voltam benn összesen. olaj. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy. Darvas azt vallotta. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. de az uszoda körül remek emberek. hát az egy tündéri. A vízipólósok.

A hancúrozás következménye. hogy irigyel. MS úr 1970-ben. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. hogy nem elzavarták. nem kirúgták. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. Felesége gondozása miatt 1991. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. De a feleségem rájött. mint a másik. már fordult is el. és A bolsevik párt történetét. 1987-ben egy nímand elzavarta. Ez a hely. de az osztás már nem. hanem ő ment el. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. a mama-kedvence”. gyíkbőr cipős. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. akihez ha szóltam. ahol 29 évet lehúzott. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. 1992-ben. Egyedülálló valaki. akinek a szerénysége félszegséggel határos. aki meg akart törni. akire csak fel tudok nézni. ellentétben a Sportuszodával. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. Michel Morganszerű mamával. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. hogy a szorzás még megy valahogy. Volt. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték. derűs az intézmény volt. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. Egy szép napon kihirdették. Sándor bátyám. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). Ez kellemesebb volt.edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. Gallov mégis azt írta. A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. ártani sem ártott. a puritán Balczónak. majd Fazekas alezredessel vissza. nem beszélve arról. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. tudod. Egyik remekebb ember. mint addig. A visszavonultan élő. odajött: mi nem felejtünk el. nekünk nem lesz nevetnivalónk a . Sportolók között nem is láttam ilyet. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. ezért 1952-ben ismét elvettem.

hogy nem felelek senkiért. amit magára mond. Nem is egyszerű lusta. én a döglusták közé tartozom. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. De a második életet úgy megcsinálta. Független vagyok mindentől és mindenkitől. Miniszteri tanácsosnak nem tudom. – Mosolyog a szeme. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. A gyerek óriási felelősség. Mert van lusta. most épp egy sárga garbó. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. eszébe jut Sanyi bácsi. csak leteszem. hogy kellemes legyen. vasalt nadrág. csukta. ki vagy. majd elalszik. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. mire vitted. az életnek csak az az értelme. Kiderült már. Nézd. nemtörődöm.jövőben. milyen volt. hogy nem nyomom el a cigarettát. mekkora vagyonod van. hogy nemtörődöm ember vagyok. Annyira lusta vagyok például. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. egy letűnt világ utolsó mohikánja. nagyon lusta. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök. . és nem állja meg. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. miként gondolkodol. A boldogság nem azon múlik. senki sem felel értem. egy 87 éves senki. hanem kizárólag attól. ha kabinossal találkozik. Ilyen embernek nem való a gyerek. lusta fráter vagyok. Továbbá egy könnyelmű. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem.

mondja. . és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz. Gyerünk! És ez a marha.. Vegyek a teasüteményből. berúgott. Imi? A mama mondta. 1.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. Leszólítottam a Fasorban. – Egy voltam nem létező barátai közül. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. áldozást.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. 2. nem illik: Imi krakéler. ha azt a napot nem érném már meg az idén. de ártani soha nem ártott senkinek. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott. Amikor említi. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. mint sajátmagában. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. hogy a háború után Gyuláról került Pestre. De ha száz éve lett volna is. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám. pedig tizenöt éve ha láttam. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni. Az istenbe is belekötött. és az éjszakát a kuplerájban töltötte. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. nevezte így magát. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját. hogy negyedikben megtagadta a gyónást. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. Rádumált. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. minden sorakozót. Debrecenben megszökött a katonaságtól. Elpirulni süldőlányok szoktak. – Nem tudhatja. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott.. utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért. Paula asszony hatvanon túl is képes rá. – Benne szebb Gyula. Ember Gedeon örök siheder. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni. Többször segítettem abban. hogy maga züllött . és a csipkegallér is igazításra szorul. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le.

Hát olyan patronálója van. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. – Drágám. hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével. és megkérdezte: “Uram. talán másik három. így rövidebb. De a további verssorok elárulják. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével. A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. de hivatalos eljárás nem indult ellene. 1962-ben jelentkezett. hogy Simonyi karján libeg. filmjeink sztárja. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek. csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot. s ahogy a költő fölpillantott észrevette.)” – írja. . Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy. De a függöny mögött V. Annak idején a pufajkások bevitték. Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. Ember Gedeon szigorúan monogám. Márai úr. megverték.-et. de mi nem engedélyeztük.. 5. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony. Ettől kezdve közutálat veszi körül. hanem a város. Örök szerelme: Krúdy úr. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. nem volt internálva. ott volt. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. Megálltak az újságosbódénál. volt vágyaink tárgya. egyetértett vele. valahogy az nem.. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek. (A többi nem számított.. eltörték a lábát. – Tessék? – nézett rá I. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket.. Göröcs Titi. Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben.-né igazolva látta áldozatos munkáját. korainak tartottuk a dolgot. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű. Timár úr. 1970-ben. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet. az a három talán négy volt. lecsukva.3. Megtörtént.. melyiket óhajtja?” 4. a csatár. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán. Csak az az egy. 6. talán kettő. Akkortájt I. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem.

Nem tette. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal. A született ripacs lejátszta őket. nem a BM-nél dolgozom-e. az nem ugyanaz. milyen igaza lett Csomós néninek! 9.” (1970. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. szakállas ember. hanem a párttagságnak.) 7. jámborul hallgatott. Jellemző. s megkérdezte. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . Közeledne hozzánk. amikor nem akarok! S látja. Neki kellene éreznie. Búskomor. hogyan kell közelednie a tömegekhez. magának való. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki. egy ideig le sem ültetett. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs. aki egy pohár vizet adjon neki. az utolsó órájában nem lesz. mint egy félbolond. mint a többiek. Ezeken kívül más bűne nincs. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. Illetve jobban. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. jött volna ki a gátra. amíg nincs a városban tsz-klub. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna. Zsidó barátját fölmentették. kedveltetné meg magát.” Petrovszki István. de ilyen embert nem tudok támogatni.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot. a régi kispolgárokkal. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán. Amit mondtál. Arról. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra. Beszélget a fiatalokkal. Felkerestem Simonyit is. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd. Ezért jobb lenne. Magázott. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete. Nem bántom. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. de Gyulán az. úgy néz ki. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. költő tévedésből lett. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. sőt. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. 8. hogy ellenforradalmárokat támogatok. Sok vaj van a fején. erre nincs szükség. A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. ezért óvatos. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. Ajánlotta. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. az értelmiségiekkel. majdnem rám fogták. Épp úgy hazudott. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. Én sem értek vele egyet. nem élne Gyulán.” Szabó Ferenc. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is. ha elmenne innen. július 23. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele.

látom: a kétharmada hófehér. vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. A sarkon megöleljük egymást. Nem. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. Kétszer-háromszor visszafordulok.teljében fürdő Márai úrral. Igen. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni. Igaz ez. Imre? – gondolom. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. mint Márai bárkire. (1990) . s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. aztán még egy és megint egy. észre kellett vennie. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen. Mindenki tombolt a sikertől. és kéri. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér. Kérem. Még egy sarok. forduljon vissza. de ő egyre szomorúbb lett. s intésemre visszaint. mert azok a lányok vagy nem járnak. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. hogy botorkálás közben belém karolhasson. két lány azért jár takarítani. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. csak a többi barna. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni. s ahogy tüskés burkából kigurul. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. Végül elsírta magát. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. Addig az utcáig kísér. 10.

Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra. . amerre csak megfordul. Főleg barátaik vesznek részt a munkában. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. Ad belőle. putriján. hogy halat fogjanak”. Négy éve él az alapítvány. vagy ateisták. Bár benne mindig békesség honolt. Úgy kezdődött. a “cigánygettóba”. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. s a kabát és cipő nélküli gyerekek. mert “ezt az ügyet támogatni kell”. Hideg márciusi nap volt.. mindenki ingyen dolgozik. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. s köröttük ötven-hatvan aktív tag. hat! – s néz rám. aztán kamionban. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket. energikus ember. Fiatalabbak. – A mi Andrásunk jó szervező. normális körülmények között művezető lenne. – Egy. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap. – Ha nem teszünk semmit. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. Megcsúszok. s ő tartja ébren. a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. Pénzt csak a cigányoknak kérnek. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. Európa. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát.öt. a barátnőjével együtt. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül.. kettő – számolja az ágyakat. azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza. idősebbek: hetvenéves reformátusok. hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. természetesen Kees is. A vezetőség 18 tagú. s először csomagban küldték. aztán az embereket: – . Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. Hernádvécsei képviselőjüknek. Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl. holland fele a magyar felével. Otthon ruhát gyűjtöttek. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. Mutatja hol lehet a szobából az égre látni.Mennyi a babocska. eljött Csenyétére.

hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. sokat tesz értük. Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. sárgarépát. hazautazott. főként ágyat fognak készíteni. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. harmincan kiabáltak körülötte. Franciaországban a parlamentben is jelen van. harmincöt család krumplit. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. franciául és persze hollandul. főleg a gyerekeké. akinek megismertük. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. Belgiumban. akik hülyének tartják. – Én is az lennék. – Gondolnád. – Itt feltalálja magát. Itt Vécsén. s azzal jött. mert nem beszél magyarul. büszke vagyok rá. aki Cserehátra látogat. hogy tudom. kézzelfoghatóbb a veszély. Ami persze Hollandiában sem megoldott.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. csupán németül. – Vannak. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. Alig beszél magyarul. az idén egyszerű bútordarabokat. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. azzal jön vissza. s András vezetésével. milyen értelmesek. Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees. Meséli Kees. A szélsőjobboldali. Frank meglátogatta. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. babot. a szerző képeivel. S a holland. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. Szinte beszélni sem tudtak. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel. s van turista. pedig a nyelvet sem tudja. de rokonszenve a csereháti embereké. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. kempingezni is lehet. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. káposztát. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. Aki huszonévesként sérül. – Frank mezőgazdász. tisztábbak lettek a lakások. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. s itt tölt hónapokat. Óriási a változás. hogy amikor ismerkedtek. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen. akinek ez tetszik. – Említse meg Frankot – kérlel András. Másképp viselkednek. – Nézem Keest. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal.e. Kiderült. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei. angolul. Náluk a török. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. – Két és fél hónapig velünk volt. Úgy tervezi. kirekesztő szemlélet Hollandiában. Az asszonyok nagyon rendesen .

mit jelent a cigányságnak. konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. – Éhbér volt. s nem tudja elérni. hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül. Nyolc famíliából egy.egy asszonyt hívott egyszerre. hogy újrakezdhessék. hogy a cigány lop meg gyilkol. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. Tízszer kell elmagyaráznom. ágyak. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. a kapzsi se járhasson jobban. Törődnek velük. írásjel nélkül. nem azzal kezdik. repes az örömtől. hogy leírja a nevét. cipőt. Nyert színes tévét. A legmélyebben Csenyéte van. hányan vannak. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. kabátot kérnek. Amikor elvitték katonának. nekik miért nem jutott babakocsi. Ez a változás is eredmény.. azt kiabálta. – A kulturális színvonal. Ha ott valaki meghallja. Őt felvették Miskolcra péktanulónak. ha a lepedőt is eladja maga alól. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. nem tévét. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. mire lemondott. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. Ötezer forint vámilleték. meg egy rendőr miatt negyven szenved. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség). amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. Velük levelezünk. Főleg a nők felelősségteljesek. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. miért akar különválni. biliárd. hogy . hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. hogy valaki 1700 kilométert vezet. huszonötezer vám: fizess holland. A hollófekete hajú. Lacinak hat testvére van.foglalkoznak a gyerekekkel. Kees dicsérte Lacit. félbemarad. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. A milliomos cigányné. volt pingpong. mégis visszasírom. amelyik kíváncsi ránk.. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. Három-négy család. hogy a kormány nem tesz értük semmit. A használt ruhák. – Felnézek a jegyzetből. mekkorák a gyerekek. nem mondom a nevit. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni. Azt pedig. másik a vázát. hogy megértsen valamit. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. fél év alatt lerongyoltak mindent. – Nehogy mán! – rángat le a földre K. videót. – s a mondat. hogy a szemtelen. hogy holland. hogy lássa. mert dolgozhatott a cigányság. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. hogy ne szégyellje a cigányságát. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. a harmadik a matracát. Kihívtuk a rendőrt. Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. Ők tudják egymásról. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit.

hogy itt van a Bakker úr. Hatvanan lekaszáltuk. De menjünk sorban. Képein ragyog a cigánybüszkeség. Reméltem. Büszke. egy fecskében volt. mert a családok zsengén hazahordták és megették. S ha épp nem “cserehátozik”. harminc-negyven kiló babot. a zöld baloldaliakhoz húz. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. Az aszály ellenére öt zsák krumplit.megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. valami pongyolát vesz magára. . egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. s a felszántott. Amikor bejelentettem a vendéget. Vót itt hét hektár parlag. nagy hassal. Bakker úr. hogy ő bányatechnikumot végzett. Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. Egymástól kéregetni sem lehet. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez. hanem az országból is. a cigányság a lét peremére került. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. betrágyázott földet kitette licitálásra. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. és a kárt nem térítette meg. De nem. – Ezért nem választották meg? – Nem. amikor még munkabért fizettek. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. félni kellene a szemétől. A hagyományos mesterségek után. hogy épp Csenyétén “indult be”. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. meg cigányvicceket kezdett mesélni. Csak egyszer mondja ki: büszke. a szociális bizottság. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. Arról beszélt Bakker úrnak. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. hiszen évtizede gondolkodik azon. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni. láttad. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. kukoricát. egy holland újságíró. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. de nem sikerült. Vagy: tavaly. El nem tudom képzelni. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. Az egyedüli vesztesek a csirkék. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. nekik már nem került a kukoricából. – Ugye. Az véletlen. Az idén már kalákában tataroznak. nekünk ígérték. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. a menekültek felé fordult. Úgy is mondhatnám. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. a Waarheidhez.

az “odamondó ember”. hogy a jó istenke áldja meg Andrást. A legfontosabbat. azt mondta. Szombaton “zárszámadás” volt. . Nagyobb segítséget adnak.7 milliót lakásvásárlásra. boldogulj. De ha Frank megjön.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. majd együtt kijavítják. titkár úr? Kees mosolyog. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. pedig nagyon kellenének. hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. Ez szép útravaló lett volna. kinek a kedvéért vágnak bele. a megjelentek “viselkedtek”. s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. hanem inkább arra. mint ők – megáll. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről. Munka volt. Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. Sofie-t kézről kézre adták. hogy dolgozz. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. – Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. meg nem is rám szavaztak. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András. istápolásra a magyaroknak is szükségük van.– Frankot. utána tánc. kukorica volt. – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. Igaz a cigányoknak küldték. 760 ezret mezőgazdasági projektekre. akik nem is magyarok. Több magyar társunk nincs. Arról egy szót sem ejt Laci. Fájban romos putrikban éltek az emberek. Az új rendszer nem arra tanítja az embert. Jól mondom. nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét. amelyik megszüntette a téeszt. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. pedig nincs jövőjük. Úristen. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. 600 ezret lakásfelújításra). – Holland emberektől. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. ahová beköltöztek. Bakker beszédet mondott. Péderiné érti. háztáji volt. miről beszélünk. – Mosolyognak. s Keesszel együtt megbeszélték vele. mert adott neki paplant meg ruhát. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie. aki a párjával mosolyog egy istálló előtt.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1. küszködnek. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. azaz hosszú távú tervekre. Vacsora. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. alapítványoktól. de András úgy gondolta: együtt élnek. hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai. Hazafelé az kísér.

(1995) .

s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. mondta ő. amit más európai nyelven leírni sem lehet. 1987. hogy telefonálhat-e. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. s mire a szállodában szétnéztem. Erre fel megkérdezte. szoktam-e pedálozni. Izlandi évfolyamtársam. májusban megnősült. yes. Megtartottuk a búcsúestet. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. nemigen éreztem jól maga. a legnépszerűbb napilap. sőt Günsteint is. másnap levisz Stödvarfjördurba. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. nyolckor a bőröndön ültem. s feltűnt. egyik sem volt a telefonkönyvben. felelte ő. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek. Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. ő is eltűnt. vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). hogy a szobához reggeli is jár. és nem éreztem elhivatottságot arra. Mintha valami betegségem lett volna. ő segített rajtam. Mindjárt itt a keleti parton. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). Elő a térképet. és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. én németül. 1987-ben végeztem. Így egyeztem meg az elszegődésről. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. hogy merre van a merre. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. S milyen kicsi fiú az ember. A portás angolul és franciául beszélt.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. eljött a szállodába. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia. egyedül üldögéltem ott. Végül legyintett. július 16-án felhívott egy úr. s velem marad egy hétig. A sikereket fényképekkel is felidéző. mondtam én. A szobában kénköves víz folyt a csapból. És a hirdetésed? Nem neked való. Nem tudtam. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. mondtam neki. a másik -dottir végű. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes. Ne gyere. hogy a nevek egyik része -son. Első osztályra szólt a jegy. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. Izland a gyönyörűséges hideg országa. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt. Szerettem volna továbbtanulni. aki csak izlandiul tudott. Megyek. Mondtam. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. Csak azért is jövök. yes. A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. hogy a 9. Mire közölte. ahonnan könnyebb hazaúszni. majd a repülőjegy is október 13-ra. Kérdezte aztán.45-ös .

Mindenekelőtt az emberről. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. Rájöttem. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. Leültem az orgonához. tizenegy óra. nem kakaóval.géppel el tudjunk utazni. tíz perc múlva indulás. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. hogy Feri szeret és tud is mesélni. ám jószívű ura. rengeteg pótolhatatlant tanultam. mondta ő. Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát. hogy éjszaka kimegy halászni. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. Egészségére mondtam én. Feri úgy érezte. barátságot és szeretetet ébreszt. szerepelni. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. amikor betoppant a ház zord. hogy nem tengeribeteg-e. mondta ő. mondta. amit tanultam. – Annál jobb. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. Sok pótolhatót felejtettem. ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. hogy futás. Aztán föltűnt egy másik ló. Az a szeretet és mosoly. s azt hitte. a tenger háborgó. Kilenc óra. . Semmi baj. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. Reggel azért épségben partot értek. nem tarthatna-e vele. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. A ködben megmutatta mind a két utcát. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának. itta a kakaót. már nincs vesztenivalója. A sikeres indulás ellenére. a másik tőle. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. minél fiatalabban esik át ezen az ember. hogy felébredtem-e. most már háromszázhatvankét lakos él itt. Lefordítottam az életre. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. amiből öten szopránt visítottak. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. mint neked. A hajó kicsi volt. Tudni kell. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat. Hesti. az arca pedig fehér. Eddig háromszázhatvanegy. Ross. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. ám ott Feri kétszer is elesett. amikor jött a telefon. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. Az egyik tag említett. Amikor beálltam a haltartósítóba. mondta ő közben készült a halálra. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. a tejszínes tortának is. Barátja megkérdezte. jobb. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. Föltűnt a ködben egy ló. “Falumban” a polgármester várt bennünket. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie. Dehogy. Nocsak. ha most nem időz sokáig a háziaknál. tíz óra.

hogy össze merte vonni a két falu kórusát. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust. maradjon-e vagy sem. semmit sem tud. hogy zeneiskola indul Egerben. hogy tanítsanak valamire. s Feri falujában. miféle hely az a Magyarország. Amikor ezt hallottam.Az első évben nem tudta. Ekkor zárt be a két konzervgyár. a klinika. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. és én. Honolulu nem megy el a helyéről. hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. A huszonöt fogasos. Legfeljebb azt. – Egy hónap sem telt. mert létrehozták Keletország egyesített kórusát. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. dupla fizetéssel. A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. mégis reggel táncolták haza a bált. de azt mondták. A Népújság közölte. az emberek rosszul álltak. amit csak akar. Bükkszenterzsébeten. hogy előbb a kórussal fellépett. ahol mindenki meglepődött. hogy megnézi. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. Szükség is volt rá. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. honnan is jött az ő fiuk. s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. hogy mindent megkap. annak ellenére. hogy nem lehet elszökni. Ekkor határozta el a kórus. s Feri úgy gondolta. öt évig ezt tanultam. míg más talán csak egy hónapig”). Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. amit már Feri csinált. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra. A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. eszembe jutott: úgy kezdődött. aztán irány a repülőtér. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. Úgy érezte. s anyám bevitt. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. s már az iskola van soron. de márciusban. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. ha nem esznek. akárcsak az ábécét. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). képes izlandi természetrajzzal. . Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. Tőle kaptunk egy harmóniumot. mert már az idegeikre megyek. akkor volt. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. Végül be kellett ugrania valaki helyett. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat.

Játszottam az úttörőház zenekarában. helybeli családoknál laktunk. amikor én az iskolát. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász. Kerítettem egy rokont. hazajövök. Ő bíztatott. Jó fejű emberek. értsem meg. Mégis elhatároztam. de ősszel ő elment Pestre. így kaptam meg az útlevelet. de árvák voltak. ő is nyugodtabban fog aludni. Minden percre emlékszem. pedig soha nem szerettem. biológust akartak belőlem faragni. Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. s ez eldöntötte a sorsukat. hogy garantálja. – Miért? . s az új helyen már vigyáztam. s bár az osztály utált. hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. de én soha nem szoktam feladni. ahol tartunk. hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. Kati néni rengeteg tanácsot adott. hogy ne legyek utált eminens. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. Néha felvitt Budapestre. hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. sorsdöntő élményeket szereztem. Miskolcra a legjobb trombitatanár. – Hány éves voltál? – Tizenöt. abból szereztem tanári diplomát. A tanáraim matematikust. miért jó Magyarországon élni. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. aki segített. hogy menjek külföldre. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. anyám most lett hitoktató. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. Azt mondta: utasítsanak el. hogy megmaradtam mellette. A feketén vállalt kubikolásra is. Simon Attila miatt kerültem. Ez volt az álmom. De a zene annyi pluszt adott nekem. miért tartunk ott. Közben már én voltam a kedvenc. repülőjegyre nem volt pénzem. hogy elmegyek Pestre. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. A hasonlítgatások során azt is megértettem. a pesti konzervatórium sem. a falusi gyereknek. anyámnak tollba mondtam egy másikat. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. Majd felborítottam az asztalt. Ezt tanultam tizenegy éven át. Kezdett előttem nyílni a világ. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. ami még a lakásból is áradt. A váltást anyámék sem támogatták. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal.

Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. latin szöveg. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. Szubjektív. anélkül. ami máig sem igen van a világon. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé. hogy lehet misztikumot teremteni. Mégis eltökélte. Volt. Olyan színvonalú képzést kaptam. (Előfordult. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. a kilencvenöt százalék eldől korábban. A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). akikről nem tud a világ. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. Borzasztó zene. a diákok panaszkodtak. hanem a zene hatalmáról. Kisugárzása volt a kórusnak. volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. hogy a szüleik családi ágyában is . Feri. utána senki sem a szép énekelésről beszélt. – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében. hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. másodszor is jelentkezzen. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. hogy a művészi pályán ki mire viszi. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. a tudás és a hírnév nem jár együtt. mint az apja vájárként).– A nyugalom. megadja népének az oratóriuméneklés örömét. pedig Lukács Ervin megkérte. mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. Kanadában. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. Később persze ébredjen rá. Akureyri kollégájával és barátjával. miután leérettségizett trombitából. ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. Néhány hónapban annál is többet keresett. no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. aki kilépett. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. arra öt százalék az esély. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. Szemvillanásokból értettük egymást. a biztonság miatt. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál. A pszichikai lény érdekel. A tehetség. Mindenki megkapta kazettán a szólamát. hogy a súlyát érezné. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. és fordítva. Minden napunk egy műalkotás. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem.

A menyasszony a Fidesz-alapító. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. köszönt a mással elfoglalt mesterre. akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt. Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra. s az elit külváros kántora. Ők is tudták. rögtön őt szedik elő. négyen diplomáztak). Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is. (1993) . Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. Eleget csavarogtam én is. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is. hogy elveszítenek. Izlandon ő a magyar. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. jó estét. az egyik tanú E. doktori címet nem használó Balla Judit. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára.valami kakofon őrület szól. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv). Felhívtam barátomat. zeneigazgatója. ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. P. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. Jó estét.) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. megjegyezte: értem (mármint azt. mégis megtették nekem. Tudta. innen tovább menni nem lehet. félprofi kamarakórusok mestere. hogy álljon a helyemre. (kérésére nyakkendő nélkül). s ha egy honfitársunk odakerül. P. amit népéért tett. mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. a felvidéki Máté Pétert. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. E.

s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak. A Görög Kommunista Párt (GKP). Budapesten. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. Zárt közösségben éltek. a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. – Mit szólt volna a család. csak másik oldalra. – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. mégis kellettünk a Szovjetuniónak. a másikba a többiek. illetve “szocialista” gyermekotthonokban. árvái. köztük 24 ezer gyerek menekült. – A levegőben lebegtünk. nem tudták a nyelvet. a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba. Kezdetben nem dolgoztak. 120 ezer görög. a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. mely azért nem enged haza. nekik nem jutott (paraszti) munka. szén az ágy alatt. később a miskolci. közös konyha. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. aztán Varsóban. majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit. hatvan házaspár külön hálótermekben. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. Görögök. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. Görögország sorsát is Jaltában írták. csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. méltón a testvérpártokhoz. nehogy itthonod is elveszítsd. nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. egyenbútor. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. . 1951-es plenáris ülésén elhatározta. – A haza álom volt. a többi Albániába. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek. a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. nevelkedtek és hazatelepültek. Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka. akik Magyarországon születtek. körülvéve hősökkel. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását.. Meglévő ruháikat eldobták. különben is készültek Görögország felszabadítására. Prágában. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). Az egyik vagonba került a család egyik fele. mint tőlem Szalonikiben Jannula.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. Balatonalmádi. mint a miénket. középületei nekik adtak otthont. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba. Dég. Balatonkenese.. Fehérvárcsurgó stb. mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van. Az első lakótelepen (József Attila).

külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be. – Belém ivódott a görög kultúra.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. négyévesen került Budapestre. s minden harmadik érettségivel távozott. Ősszel érdeklődést keltett. hazatelepülnek-e. Egy osztály ács lett. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság. köztük 200 gyereket. hogy három hónap alatt eldöntsék. és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket.. Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás.cipőiket szétvágták.) A nagyszerű könyv. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit. 1968-ban kettészakadt a GKP is. érzem és értem. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot. A katonai hatalomátvétel otthon. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba.. Az ok: hastífusz. nem megtanultam – mondja Archimédesz. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. s Budapesten meg is jelent. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. Végül vagy 3000-en maradtak. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza. (Ki gondolta volna. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. saját párt szervezését pedig nem engedték. hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. köztük hathónapos is. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket. tőlünk a tizede sem. de csak minden huszadik diplomával. hogy újat kaphassanak. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. ahol a család többsége volt. Az egyetlen elv az volt. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. kanyaró és szamárköhögés. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. skarlát. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. általában abba az országba települtek. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. az csak rossz lehet”. a gyerekek nőttek – és születtek. (A felnőttek között a trachoma terjedt. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. Magyarságtudatom nem a . egy másik lakatos. Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt.

hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. az összetámaszkodás addig kellett. Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. Lilinek szólítják. a többiek csak nézik. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. de görögök sem. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. Michálisz (1955. hurcolták. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. Azt sem.görögségem ellenében kristályosodott ki. s minden tengereken. majd japán utat ejtettünk meg. félve. A partizánok az egész falut Albániába mentették. amíg beilleszkedtek. Miféle zárvány az. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. Az is. Remélem. Szerencsére 1977-ben. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről. Lili. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). Egy görög nem érti. . Most. (“Beutaztuk egész Európát. Ipiroszba valók. de reggelre elmúlik. A nézeteinktől féltek. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. miféle különleges kapcsolat ez. őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják. Sztálinnal egy napon. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. ha számíthattak. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez. miért szeretem a Sport csokit. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. kerültem a konfliktushelyzeteket. pedig Eftimiunak hívják. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. kialszom. hogy türelmesek legyünk másokkal. mint otthon. Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni. s Mihály. figyelmeztet is. A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. – Az a baj. “Nem érti” a tökfőzeléket. Arra int bennünket. hogy mi nem vagyunk magyarok. hogy csehszlovák-görög. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. mélyebb dolgok is vannak ennél. sem a zsíros kenyeret paprikával. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. De arra is. az utcán akcentussal fogok megszólalni.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. a családra számíthattak.” A kézfogás itt nem szokás. Budapest. Az első hónapokban csak a rokonságra. 26 évet élt “ott” –. hogy veled beszélek. Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. hogy életünk nehézségeinek. amikor találkoznak. Kétkedve fogadták a munkámat. A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak.

és rádiószerelő. nyolc unokám Magyarországon él. Itt a magyar szívemet tartalékolom. ám hat évig zenész volt. főképp ha ismert emberek. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás. Akinek két hazája. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt. bár már Pesten sem kapni. Később említették. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. Víz. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. hogy Kornait. Berend T. Nem tudtam.és gázszerelő bátyja buszvezető. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. – Én is úgy élek. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai. Ivánt kiadtam görögül. Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. – Szívet cseréljen. Az idősebbek. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. mintha a következő percben meghalnék. Honfitársam. Hátrány viszont. a zenészek. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. csak élni kellett volna vele. A nagybácsik. hogy diákokat cserélünk. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. Mondja is. az ügyvédek és az orvosok keresnek . hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. a visszatérők helyzete más. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. s ez megnehezíti a beilleszkedést. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz. (Szerepe volt a tb-szerződésben. Kosztász eredetileg tv.Eleni (1962. – Az alma mater. Galatudisz Kosztász (1959.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. Szamarasz Jannisz professzor. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg. Örülök. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. A húga fodrászüzletet nyitott. Három gyermekem. Először azt mondja. annak két szíve is van. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza. A magyarországi születés. Annyira élnek. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. ha különös tudás birtokában vannak. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem. mintha halhatatlan lennék. nagynénik jó szívvel fogadták őket. Görögországban a legtöbbet a focisták. a szívek közelítése. az emberi szívek ilyen távol egymástól. elmaradottabb a kultúra. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul. de úgy harcolok. a magyar kapcsolatok bővítését. mintha ki lenne szabva az idejük.

ez is emigráció. a gyermek viselheti az anyja nevét is. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél. A karácsony otthon jobban tetszik. hová tartozol. otthon? – Itt vagyok itthon. nem érdekli. este inkább magyar. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. zavarja. Hátrány az örök lehetőség a váltásra.) Kosztász szervezett táncegyüttest. Ez skizofréniával jár. ha édesapja este rosszul volt. Sudárszép lánya már itt született. Költözésnél.” Örül minden magyarnak. Hátránya a gyökértelenség. a több nyelv. mély dolgokban nem előny. Mirka elmagyarázza. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő. hogy újságíró vagyok. az érzést. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek. .. nagyobb lenni nála. Magyarul a testvéreimmel beszélek. Nagylányával és a nagyanyjával él.(buzukival 1987-ben százezer drachmát. s hazajövök Athénba. hogy két hazám van. ötvenezer forintot naponta).. majd focicsapatot csináltak orosz-. Nehéz megválaszolni. Előnye a több kultúra. cseh-. sírja az én gyökerem. Apám temetésén megéreztem. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. tovább viheti azt a családnevet. mi így nevelődtünk. s az anyja vezetéknevét viseli. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg. hogy rámegy a fél fizetése. Előny. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. – Mirka (1954. mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. randevúzik. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. a világot. – Itthon. Mégis otthagyta az éjszakázás miatt. mintha nem is mentem volna el. hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva. túlmunkánál segítenek. csak megtalálni a saját természetemet. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. hogy zenészének mennie kellett. helyemet. Megkülönböztetésben nem volt részem. játszanak. – Reggel görög vagyok. A helyek beépülnek az emberbe. mint itthon. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. és lengyel-görögökkel együtt. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. s rosszabb a magyarországinál. Budapesten úgy tudom folytatni az életet. Talpraesettségének. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. a helyzetet. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. hogy lépcsőházat fog súrolni. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. Nem akarok erősebb. Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból. könyvelő. a másik felemet. lelkileg gazdagabb az ember. – A lányodnak. de arra sem. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom.

– Nem. Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj. meg a repatriáltaknak adott. de a rendőrségen. Mirka akkor tudta meg. jutányos építési kölcsönnel épített garzon. – Anyu máig nem bocsátotta meg. hogy ékszerésztanuló lehet. se magyarnak nem válaszolnak. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. mint a magyar srácok utazni. A falujába nem mehetek. Felvisz a Lükabéttoszra. isszuk a sört. és látszik! Paparigasz (1960. hatot ott! (1994) . Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. szóval. hogy szégyenbe hoztam. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. hogy belém a lányomat. Egy ilyen se görög. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. Villanyszerelő volt. Neki jó a hatéves kocsi is. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. egy görög. hagyjam a jegyzetet. lepecsételtetni. a lábunk alatt Athén. Szerettek volna. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni. s a vámosok jóindulatán múlott. Közben Jorgosz Pesten megnősült. s kéri. Jó lenne egy lakás Pesten. Iskolás szerelem. hogy terhes. amikor megmozdult a gyerek. ha adta”. elköltözött a nővéremhez. Hat hónapot élnék itt. hogy néhány cuccal többet hozhattak. ötvös). a hazatelepülés előtti héten találkoztak. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson.

Kék madár. Szentessy Éva megnyert valami pályázatot. ez van! – Nézd. kies vidéki lakot jelent. hogy belevágott a csöndbe. Nézem a tájat. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. csöndben tölt. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. a jelen a szétválás. – Itt kőbánya volt. Budapest-Bécs főútja volt. túl a falun.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. kikötője? Almásnak volt. Talán ilyen békés. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. hogy elméláztam. A múlt az összevonás. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. Nem magának. amit Szentessyné épített. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. hajdani iskolatársam észreveszi. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. Az volt. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum. – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. – A fürdő. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt. vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. s fölemeli a poharát. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre. Messze alattunk. – Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. kikötője volt. az önkormányzatnak meg elfogadni. . leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. Fájhat neki is. Imre. a helyi képviselő. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. fürdőszállója volt. és megmaradt a ma is járható római kori út. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek.

lepusztították. ami Magyarországon Európát jelenti. Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg. Kell igazgató. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás. hogy 13 milliót pályázott össze. Igazából nem is itt szeret a szőlő. Göncz Árpádnak meg elutasítania. Almásfüzítő. – Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. Nevét. amikor senki sem használta. Gazda sincs. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. csak felépítettük. de milyen? Kicsit elsokallták. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. – Ezt az itteniek izzadták ki. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó. de milyen? Kell iskola. hanem Neszmélyen. amíg volt! – Iskolába se járunk. – Nézed a címkét? – kérdi. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. hogy a kukoricaföldön. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe. de alatta a térképen Kocsot jelölik. érdekileg elszakították a falujuktól.. Méltóságában tönkretették. azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László.– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania. . Éva korábbi szakmai fölöttese. – Attól. Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be. ha nem te kérdeznél. nem a rendszer! – És a hajóállomást. ahol zamatosra érik a szőlő. visszajön a víz. nem is beszélnék róla. Ám a kilenc másnál hat. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. isten.és üdülőházainak százain. az embereket érzelmileg. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. Attól. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. határát elvették. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett. Neszmély még nem Európa. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. No. – Neszmélyi rizling.. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. – De minek a fürdő. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás.

hogy nem Makovecz-iskola. amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert. – Mivel járt itt a rendszerváltás. amit le kellene szedni. A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát. Imre? – Minden végigmegy itt is. A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal. végül le kellett mondania. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen.. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre. A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel. Az a megjegyzés. és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam. egyetlen szobor. és ő átment sírni a szomszéd szobába. de csak ha a falu dönt. elfelejtett eljönni. nyolc osztály három épületben. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki... Az iskolaépítéshez kevés ugyan. – Ezért szeretem. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva.. én meg olvastam. Lillája itt élt és halt... Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát. lehet. de ahhoz elég. mint Budapesten... Személyes bántásként éltem . Új iskolaépületet kell építeni. 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra. hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést.– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait. hogy ide helyeztek. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. Leszavaztuk párszor... Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny.. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát.. Megmutatkozott az első választáson is. 1979-ben megszereztem második diplomámat. Elfogadom.. buta magyarázkodás.. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze.. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. hogy munkát keressen. Nincs egyetlen utcanév. hogy Balázst... – A kommunistaellenesség is? – Nem. “Rosszkedvű lettem.. hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. csak egy évvel később.. Két Szentessy Évát már ismerek. hogy a munkáspártiak vannak többen. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő. amit le lehetne dűteni.. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt. és bár az MDF megyei központja is itt van. Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette. egy Csokonai.. Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete. választás szerint.. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről. még kocsmai hőbörgés sem volt...

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

nemcsak ők osztották. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. becsuktam a könyvem: hatszáz. hanem ők írták is a szórólapot. ügyesség oda. Nem tudom. állítólag azért. Dr. Makovecz!” épült. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. ahelyett. vendégként részben építenék a falu jövőjét. nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. De fontosság ide. – Ávósnak. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. s nem azzal kellett volna kezdenie. Cseh János – aki tudtommal. Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék.ideológiát igazolja. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. kisebb képzettségű emberektől. pufajkásnak. A törvény ezt nem írja elő. De aki építene. Neszmélyen. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. hogy használat után eldobja embereit. maga is idegen. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. s a fenntartási költsége 6-8 millió. mert ő támogatta. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. Nem tetszik. Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette. Vádolják azzal is. hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye. fölvette. aki korábban hatszáz. a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét. így mindenki önkormányzati képviselő lett. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. különösen. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. Jakab cége tönkrement. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását. Piros trikóban jött a falugyűlésre. és aki nekem elismeri. hogy nincs bizonyítéka). hogy csak mellékállásban lesz polgármester. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. most meg az MDF-fel kokettál. ahogy lenni szokott. Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. azt mondja. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. akire állítólag telektulajdonosként. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve. De jó emberét. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. amit jónak lát. a miénkről is.rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. polgármester-jelöltje nem futott be. mi köze a Kék madár Iskolának. az almási iskolát. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. csak úgy “gyerünk. titkos ügynöknek. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. rágalmakkal. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. vagy akár két szavazatot kapott is. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag.

) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel.arcok kellenek. aki ahelyett. mert eszükbe jut. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem .vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. hisz többen már három évvel korábban. tanácstagként is mellette szavaztak. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be. hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben. Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. nem főkérdés. Éva napon ment hozzájuk a csukétával. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély. azokat állította példának. hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. de azt több ízben mondtam. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. Tavaly az igazgatónő azt hitte. az önkormányzatba. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. de még a parlamentbe is. ahogy a polgármester állította A Világban. hogy Szentessyné párttag volt. harangavatáson. zenével egybekötött baptista szertartáson. pedig már nem a kommunisták szervezik. ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta. magyartanár és közgazdász. hogy megdicsérte volna őket. és többen mondják. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent. ami a másik iskolának nem. akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. Sőt. – De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá. végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. mintha barátságban. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. hogy nevelési stílusa idejét múlt. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös. hogy dilettánsok. most viszont kiderítette. – A Szentessyné-téma nem téma. tettre kész dilettánsok kellenek. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. és nem átallja megemlíteni.

hogy gyengék a Kék madár eredményei. Azt híresztelik (nem tudom. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. hogy nem tudok másként élni. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci. Rögeszméje. nem tudom. mi történt. hanem azok kiválasztása. hogy legyen meg az 50 százalék. Az emberek jó része a . azok házassága nem egymásmellé rendelés. ha nem értek egyet vele. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam. Laci művészember. mert volt véleményem. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást. mert nem értik. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. – Amikor meghallottam. vagy bukik ki. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. így meg polgármesterhez segítettük a falut. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. ami arányaiban jóval több. de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. A közepesek estek a legtöbbet. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. néhány MDF-es azért neheztel rá. – Jól járt. ha befutok. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. sőt megsértődnek. ha kioktatják őket. Nem rendszer-. – Sem a régi. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. hogy választás legyen. hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. nem szövetség a szerelemre. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába. mert nem állt közéjük. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. ezért jobban félnek az elődeiknél. autonóm ember. akik hajlandók a faluért dolgozni. – Nincs értelme beszállni a hajóba. hogy vállalta a jelölést. főleg oroszból és a matematikából. aztán hallom. Legendák keringenek. Nagy csapás lett volna. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. hogy csak 40 százalékot kapott. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. a jók jók lettek. milyen pártállásúak). csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket. rossz az iskola. De minek ennyi izgágaság. Szentessy Éva úgy érzi. én is meglepődtem. csak hatalomváltás történt. ennek sem. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész.

a Kárpótlási Hivatallal. hogy a javukra szolgált. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. mert akkor a falu szétszakad. hárman indultak a polgármesteri címért. Legalább nem mondhatják. és csöndben hozzáteszi. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. S eszembe jut Éva kuvik jóslata. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. amelyik nem csak az iskolát képviseli. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. képesek változni. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. Példát inkább nem mondanék. hisz elválni sem tudunk. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. hogy az embereket nem lehet megváltani. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. ha tudnám. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. nincs olyan képviselő. odáig nem fajul a dolog. most meg produkálja magát: ping-pong verseny. Jó Vergiliusunk. hiányoznak a virilisek. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. Kérdem Jakab Antalt. – Nem szabad – feleli -. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését. – Nagy a káosz. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. Sok alkotó. Egy pici igaza minden pártnak van. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. költségvetés sincs. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. de talán több a hiba. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. Nincs gazdasági háttér. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. úgy sem szólnak rá. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. mindent szabad. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. Szirtes László. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. Sorsáról majd a testület dönt. nincs értékrend. Tavaly semmi. Nekik a közoktatás és a közművelődés . Remélem. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. – Ha ezt akartam volna. mint az egész országban. és Domján Jánost minden párt támogatta. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. – Őrületes baklövésnek tartanám. igaz. aki költségvetést látott volna. Sok ember úgy érzi. hogy haragszom. A nagy külső forgalom sem biztos. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak.

Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. hogy így azért mégsem kéne. milyen gondok. Kevés ilyen van. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. és képesek is egységük megteremtésére. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. és szilánkjait sem igen érzi. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. de nem volt társadalmi munka. gondnoki lakás. Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. . bár nekem ebben nem volt döntésem. bajok vannak egymással. Szépnek szép. Miből? Vagy a létszámot csökkentik. ők meg azt mondják: “Olyan szép. de nem tudtam megmozdítani a falut. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak. nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. alkalmazni kívánom őt. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel. hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire.nem két dolog. aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. Kell vagy sem. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. Például Sándy Károly tanár úr. akkor meg két mondat után sírva fakadt. (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták. mert ez – nekik! – jó referencia.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. mégis 3. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. hogy mindenki mondja el. De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. hanem a művelődés formái. Én ilyennek képzelem az összes iskolát. Fórizs János. tornaterem. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. és csapdába került a falu is. pedig van olyan fuvaros. hogy ki jár hozzájuk. Mégis összezördült néhány képviselővel. ami itt zajlik január 21-e óta. még sincs étkezési lehetőség. Hazavittem autóval és azóta nem jött. addig a megbízott igazgató a munkáltató. Bejelentettem. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet. Éva kimerült.

Ha valaha igazgató leszek. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat. a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. akkor is megcsinálom. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. Éva minek maradna. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek. ő is hallgat a levélről. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. Markó Iván esete rokon. hanem ott. a másik tízet. nem itt.– Miközben biztatták. hogy nem egyformák az emberek. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem. és a Laci barátsága. mint a leprástól. mellette nem álltak ki. akinek mennie kell. Ő mondott fel. hogy ilyen értékes embereket elengednek. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. hogy pályázzon. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre. A tisztesség ezt kívánja. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. Ez már nem valósul meg. bár neszmélyi vagyok. Miközben gyönyörködöm. Harmadrészt nagy az Éva. Hiányzik a melegsége. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. – Elmélázik. mint én –. ott is azonnal elfogadták a felmondást. akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. mégis úgy néz ki. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. járni az országot. Most az Éva vonalát kell követnem. – Legalább megírja neki. amelyben tíz évig el lehet ballagni. ahol saját magam tudom adni. Hallunk tantestületi kiállásokról. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz. Azt hiszem. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. teszem hozzá már én. Szirtes Lászlót. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. minden szereplő elmondhatná magának. milyen a hangulat. s újból igazgató lesz. Neszmélyen csak az épület marad. te meg beadsz egy tökéletest. – Az iskola nem az épület. mint szoktál. ön tényleg azt mondta. – Ne! Nem hiszem. de még a megyét is. és ha belegörbülök. Az egyik egymilliót. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. . úgy terül el alattunk az iskola. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel. Olyan profi.

nem a helyén! Éva megnyugtatta. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. Most már történelemtanár kell. Nem így történt. hogy eltolódott az érdeklődésem. Megterveztettük a parkot. ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. a nagyok kertjével. hogy a gyerekek lássák. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. beléd látok. alatta a könyvtár. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani. hogy mégis itt tartanak. és egyenes gerinccel lehet járni. Miért kívánna többet dolgozni.” (1991) . A szimmetriára vigyázni kell. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. a végtelenbe. zsibongó és agóra. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. alatta az iskola minden polgára találkozik. amit még szeretnék megcsinálni. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek. A kapuból keresztül látni az iskolán. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. az egyik szárnyban vannak a kicsik. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. Kutat kívántuk fúratni. Madáritató is lesz. van. Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. le a Dunáig. a víz a földből jön. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. ne akarjon bemenni. a pincében a meleget adó kazánház. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. Megterveztettük a belső építészetet. a berendezést is. emberségét a közösség méri. ami azt sugallja. Nagy félelmem volt: úgy égek ki. ő csak vele akart tanítani. hogy angol vizsgát tesz. Mondták. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. pályázzak.– Rá kellett jönnöm. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. hogy a fákon békében éljenek a madarak. a másikban kerámiát égetni. A szimmetriatengelybe átlátszó. Meg is egyeztek Évával. hogy nem kellek nekik. A ház nyújtson védelmet és biztonságot. üveges szerkezetek kerültek. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. kis közösségeket befogadó tereket. Nekem az az épület az életem. Kis kuckókat is terveztünk. A madár teste fagótika. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. Irénke rohant is Éva nénihez. aki csak látszólag fogadott el. mert azt üzeni. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. Ide? Valami vágy van bennem. legyen a nevelés és a tudás temploma. Az aulában félig készen áll az életfa. igazán nem akart velem jönni. a másikban a nagyok termei. az egyik felében kenyeret lehet sütni. A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó. Díszudvar ez. hogy az ember meg ne álljon. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek. Nem lehet úgy elmenni mellette. nem a csapból. Ezeket nem szabad elfüggönyözni.

.

Talán azzal kezdődött. Bár az elnök asszony le sem ültette. hivatták a tanácsra. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük. hogy azért konfirmáltam is. amikor még ki sem volt nevezve papnak. de nem ajánlja. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. engem hívattak. Sokan voltak érintettek az ünnepen. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. miért rúgták fel a hagyományt. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. Négy ágy állt a toronyban. A püspök igazoló jelentést kért. hogy kire számíthat az egyház. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. hogy evangélikusnak kereszteltek. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. Sőt. rövidebben prédikál. amit kérnek. meg jó szóra. hogy harangozni kell. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit. a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. hogy 1953-ban. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. egy lélek sem megy el a gyászünnepre. hamar pertuba fogadott. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni. ma is így csinálnám. Csak nem húztam újat szántszándékkal. ami az istené. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. János. mennyi az idő. ami a császáré. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. nincs tűz a láthatáron. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is. mi is harangozunk a párttagok temetésekor. Inkább rövidebb énekeket választ. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. de ha kiderül.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben. Bár ez a gondnokokra tartozott. hányadik a fújás. és az istennek. mert ily esendő egy ateista lélek. mikor van istentisztelet. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János. . a történet másik részét viszont maga csinálta. A titkár utasítani akart. (János örült. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik. kihirdeti. a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. kire nem.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. “Adjátok meg a császárnak. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. s ha kívánják. rendben minden. mert meghalt Sztálin.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. annak nem harangoznak.

ami ingyen nem kellett. Azt mondta a mama: az apád. ide vágytak haza. A házacska volt az ár. – És csupán négy esztendő múltán. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. Akkor kértem. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. Nem magunkért imádkoztam. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. hogy elviszik Tótkomlósról. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. hogy vasárnap délelőtt itthon van. hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel. hogy osztozzon azok sorsában. Azt nyugodt lélekkel állítom. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni. amíg mindent vihet. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. hanem azokért. Jánost ő sem vigasztalta. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom. hogy addig menjen. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt. ez a ház volt az utolsó gondolatuk. Így tudom meg például. innen én csak akkor megyek el. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni.) . kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. de talán jellemző. nemcsak huszonöt kilót. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. vegyék le a sapkát. hál’ istennek! – felelem. mint saját maga. ha lehet azzal. módszeresen kezdem faggatni Jánost. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. A gyerekek még a paplakból röpültek ki. – Meg. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. Ahogy megállok előttük. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra. hogy ez a hely. Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. ő négyszázhatvanat írt. János már ki is pattan a kapu elé.Rég jártam Koppányéknál. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett. oltsák el a cigarettát. akiknek a lelkésze volt. nem idevágó téma. a bátyád úgy haltak meg a fronton. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. – Hát megbuktatok.

Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. ugyanakkor főtt a fejük. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett. Pedig volt más is. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. Szántó. Én arra biztattam mindenkit. hogy beült volna ő is. ha a fia konfirmál. sokan nem úgy kommunisták. hogy ez a férje ügye. Zalka Máté. de azt ők sem tudták cáfolni. hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. mert nemcsak pénz nincs. hogy ez “műemlék”. korjellemzőként hagyják meg. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. (1991) . A párt is tudta. állítólag a lakók sem akarják. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki. ahelyett. Lenin utcából Fő utca lett. hogy vajon mit fog a pap mondani. mert több párttag is szeretne eljönni. ki jön el. ahogy pénz lesz rá. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. az igazgató közölte Erzsébettel. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival. Mondván. Eljutott az ügy a járásig. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. Fürst. a képmutatással. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. Bár kivetnivalót nem hallottak. mégis letolták a KISZ-titkárt. a gyerekek az ő. Sallai. ahelyett. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. hallgassa csak meg a kollégáimat is. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. aki le sem ültette. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek. visszaraktak rá egy kisebbet. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. Az egyház is tudja. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. de a párttitkár megtiltotta nekik. Marxra azt mondtam. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. hisz egy kollégája. hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. közölje az igazgatóval. Schönherz.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. mint Tótkomlóson. felmond neki. hogy az I. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról. Hiába volt az egyik legjobb tanító. amiért a papot hívta meg. mármint. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. helyette inkább marad Vági. hogy az én gyerekeim is. hogy lássa.

hogyan lett egyre rövidebb. életben. 1945. kaszáljuk le a szénájukat.. fájdalomból. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában. egészségben. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. Nyelvekre. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt. 10-14 éves fiúkkal. s végül hazahozta őket. – Gyalogoltunk 300 kilométert. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. hogy éljünk. se szó. valami. Itthon mindezt szégyellni. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél. tanári tisztikarával. hogy ne orosz fogságba kerüljünk. a katonai alreáliskolában. – Ahogy az amerikaiak megjöttek.. teheneinket. járműveivel. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. pedig hetven gyerek között osztogatta magát. 5. ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. most Belgiumban hitoktató. törekvésekből. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben. A negyedéveseket családokhoz kommendálta. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. tejsav vagy gyanta.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. és lehetővé tette. erkölcsre tanította. se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek. ami kitermelődött. izomlázból. Fuvarokat vállalt. – Méltó társa volt a felesége. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte. összehasonlíthatatlan emberek. és nem utolsósorban 120 növendékkel. hitre. Palásthy György filmrendező.Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. dörzsölten azonnal civilbe öltözött. . – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka. tagadni kellett. mire áradni kezdenek az emlékek. A svábok kérték. a nagyobbakból fakitermelő. hogy tudjunk róla beszélni. leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. a sebekből. valami.. A sérültek.. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat. Elfoglaltságot adott. II. A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben.

hogy egymástól nem lopunk. – 1944. bombázások. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. Később a csoportot ketté kellett osztani. után felszólítottak. Mindennel torkig voltunk.. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. 2 drb üveg lekvár. A hadbíróság közölte. 10. Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király. hogy 1945 tavaszán. Már kezdem unni. megmaradt. Azt hiszem. Innen. úgyszólván mindenüket elveszítve. Az éjjel megint volt két riadó. II. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára. 5 drb szappan. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik. vagyis Chebbe tartott. Ma nem loptunk. 2 drb cserkésznyakkendő. Napló: “1945. pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. 73 magyar cőger velem maradt. 1 drb sapkarózsa. – Mindig rejtetten. menekültsorban. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik. angol király. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg. majd szökni akartak. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni. 1 drb tájoló. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is. a legkisebb csak lelkészként. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. Karácsony után felpakoltak. ő emiatt került.” – Csak az a titokzatos valaki.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. Palásthyból már ott. idegen földön. Balikó . Ardai László. s elküldött Kőszegre. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. Szikár termetével nem úgy fest. bár Zoltán. akit Istennek szoktunk nevezni.” Tornai naplója: “1945. Pécsi polgár lett. Napló: “Becsületszavunkat adjuk. Az első lelkésztanár. Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. a parancsnokom káromkodott.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él. Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. De megválasztották önkormányzati képviselőnek. vagy Czelnai Rudolf akadémikus.. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. 15. hadifoglyok. vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe. október 15. szürkén szolgáltam. mi vár ránk. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. mert Horthy leszerepelt. mint aki rászorulna a pihenésre. kerülhetett a hátországba.” Eger-Cheb: nációk. a tisztikar többi tagjától megfosztva. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. II.

– Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. makacs ember – mondja a naplóíró dr. – Zoli bácsi becsületes. Nekik tanulniuk kellett. láttuk. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. óvszer. Elvittek egy táborba. A később megszületett saját négy .. azzal jött vissza. Tornai – és végtelenül türelmes. IV.. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. – Végül közölték.” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. Volt nagy lufizás. 12. Zoltán b. Egy százados. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra. Napló: “A kicsik enni sem bírtak.. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. – Meneteltettek. mint papot hagyták itt velünk. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. – Amerikai napi csomagot: konzerv. én felelek a gyerekekért. elég erőseket. hogy milyen puha banda.. Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. Iszonyú út.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi. az amerikaiak egy nap. a semmiből éltünk. nemsokára belépett egy trehány. léhák. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk.. amit a legjobbnak tart. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. tegye. petyhüdt amerikai. Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk.. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. 1400 méter magasra. de bőgtek az éhségtől. Odakerült a feleségem édesanyja.. A feleségem volt a konyhás. én a nyelveket tanítottam. Zoli bácsi azt mondta Lacinak. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. Napló: “1945. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok. “SSegyenruhás gyerekek”. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket.. s irány a nyugati láger. Az apósom csodás pedagógus volt. cigi. iszonyú tábor. és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. bátor. édesapja is. fölszórtak a páncélosokra. Ott voltunk mi. csoki. s végül örökbe akarta fogadni. Több tárgyat átvállalt. Kiabáltam. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba. irány a hadifogolytábor. Napló: “Ellógtunk a kantinba. leszaladt. hogy jönnek az amerikaiak.

s volt rá kamillatea. Nem egy növendék ment aztán teológiára. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. Napló: “Hej. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . újból fel kellett készülni a télre. Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. Ki volt kötve: a szombat szabadnap. lelki oktatás. a bárányért. s a meleg dacára. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. hogy tudjak közlekedni. aki kőszegiként ismerte a gombákat. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. hogy kiszabadultak. mert nem volt segítségük. Tíztagú fűszedő csoport volt. megsimogattam. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. pokrócba bugyolálta saját lábát is. Egyikőjük mondta a múltkor. Volt fagyűjtő csoport. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. Járnak is haza. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban. s rendkívül szigorú. Akkor én voltam az apjuk is. néztem rá. Feketevágás. Volt furunkulus. De mi van itthon? Nem volt újság. de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. takarmány semmi. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. Négyet meg kellett tartani. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. rádió. zsávolynak. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. Mivel a németek mindenüket elhordtak. Csak hát a lába kicsit hosszú volt. homlokon csókoltam. Ragyogó kaját kaptak. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. Fekete hintóval mentek érte. Irdatlan távolságok voltak. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. mert elfelejtettem. Nem volt haláleset. Sefteltem. Aki álmában sírt. Ezért főbelövés járt. amit a hegyen éjszaka megöltem. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. Meggyógyultak. Egy-kettő elpusztult. Egyoldalúan táplálkoztak. önként vállalt fegyelem.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. Két fiú fölé ült. Hét végén volt a szellemi. hisz itt vannak itthon. cérnának. pörkölttől pástétomig minden formában. Nem megyünk Nyugatra. de gombászcsoport is. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. mint egy karácsonyra. Rengeteg gombát ettünk. konyhások. s megtanulták becsülni a munkát. rántott leves meg sűrű imádság. Mit csináljunk? – kérdezték. így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. torokgyulladás. Hallatlan kultúraéhség volt. Ezzel fizettem a borjúért. olyan lelki kohézió. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. meghallgattam kis panaszát. Többet el kellett csereberélnem. egyetlen súlyos fertőző betegség sem. azt előkészíti: magamfajtát használ. Anyu. amit nem lehet kifejezni. jó ára volt. Minden. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar.

a misszionárius megy” – azt fejtegettem. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. zseblámpánál tüntették el a nyomokat. De mikor lesz szerelvény. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek. biztos főbe lövik. tisztítószereket.. aki Péter is. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni. életre szólóan tudatosítsák. 1959 elején pedig Pécsre került. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. a misszionárius megy” mondást azzal. találkozókat rendeznek. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre. hogy neki kell megölnie.. . Úristen. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját. amire a precíz németek rájöttek.Könnyű ezt mondani. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. szegeket. egy cipőt. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után. akkor is Pullman-kocsiban. s a két rábízott gyerekkel. gatyát. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot. meg János is. Őrzik a baráti kört. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül. Büntetésből egy nappal később indultak. hogy a megmaradt társaság megható. “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. még rosszabb lett volna a sorsa. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi.. Azt hiszik. három méter zsávolyt. inget. utolsó hónapos feleségével. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. hogy amit kaptak. ahogy ők mondják. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. Én sem akartam zavarni őket. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. Sok mindennek kellett történnie ahhoz. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. – A dupla apostoli nevű református püspök. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem. hogy a “reakció pedig beszél”. ez mást is érdekel. de nyiszálni rettenetes. s ők sem mertek zavarni engem. hanem a kiadásokról is – számlával.. harisnyát. a pap áll. – Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor. a pap áll. Utaznak egymáshoz. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. megjelent néhány szülő is. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. 1946 áprilisában értek haza. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó.

(1994) .

Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa. bűntelen – Bűnösök bűnhődését. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen. amit nagyon megszenvedett. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. hogy a szónak teremtő ereje van. félszemmel a többieket lesem. ahol szükség van rá. a reformátusoké a szabad gondolat. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz. de mindig. hisz tőle tudom. még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. mert később elárulta. egyszer lenn. László evangélikus lelkész. s konfirmáltam is. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. az nagyon kell neki. summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. be. nehogy kiderüljön. egyszer benn. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. ő pedig úgy érezte. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. Várandós volt a fiával. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden. az MSZP parlamenti képviselője. Bozóky Éva. s azzal folytatja. s isteni adomány. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. 1958-ban 12 évre ítélték. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. majd perében vádlott-társa. 1951-ben 15. s . Bár evangélikusnak kereszteltek. Mindegyik iskolát szereti. mindenütt egy kicsit más milyet. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét. Egyszer fenn. mindenütt vallásos nevelést kap. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett. Éva a megtestesült ökuméne.. Felesége. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. de máshol is. egyszer kinn. Diplomás fiaik közül a középső. hogy az ember a szóval alkotni tud. elviselhetetlen kelkáposzta szagban. – Vállalja tisztán. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár.. megsértette ő a tízparancsolatot is. s őt evangélikusnak keresztelik. narancs nem volt sehol. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől.

mert virágillata volt az iskolának. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót. Kállait és Donáthot. Szerettem odajárni. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen. de abban. így a téli hóban. S az élet színességéhez tartozott. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. hogy marxista. hogy az ávósok vitték el. Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is.előtte rengeteg virág. ha nem is a teljes vagyonközösségben. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. Függetlenül attól. vagy tényleg tehetetlen volt. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. ahol nem lesznek éles osztályellentétek. hogy jön egy gyerek. Ennek Éva még örült is. a kedves apácák várták. bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. inkább ad egy másikat. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet. Amikor Éváért jöttek. mint Seherezádéra. Akkor még nem tudtam. Annak ellenére bízott ebben. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. amit soha nem hagytak kipróbálni. Kádáréktól kaptuk. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. hogy háború után voltunk. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat. akit nevelni lehet. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta. Itt igen. de az elutasította. hogy lesz egy emberibb társadalom.vagy gyorsírás órára. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. Örül az életnek. Azt képzelte. Nem várta el. otthon maradt. hogy semmit sem kérdez. s annak lezárásáig felfüggesztették. mint ő. materialista legyek. s tanárnőink. Mondta a sarki rendőr. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába.és liliomillata. hogy jómódú családból származott. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. Itt ismerkedtünk meg. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. . de nem volt más –. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. rajta az emléktáblája. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. kedveltük. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. hogy szocializmus megfér a demokráciával. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. Bementünk délután zongora. rózsa. Ingóságaikból ennyi maradt. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. azt mondta. hogy szerezze vissza. s néhány ékszert. Sorra került Donáth is. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. Feri a haláláig hitt. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. hogy semmiről nem beszél. aki érdekeseket tud mesélni. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. de egy nap eltűnt.

ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. Évát 1953-ban kiengedték. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. szamár voltam. Amikor fütyölte hozzá a zenét. Nem tudták. hogy az Isten tenyerén élek. hogy ez a gyerek nem hülye. Mondták is. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. Később is úgy éreztem. hogy az ő apja favágó. a férje még börtönben volt. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. Ha ez maradt vissza a traumájából. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. hanem disgráfiás és dislexiás. de nem dolgozhat. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. mi a teendő. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. A gyereket nem akarták visszaadni. akkor úgy is fogdába kell csukni. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. az is lehet. mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. nekem jó dolgom van. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. még Sztálin is meghalt időben! . azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. Nem félt. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna. s úgy éreztem. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. ő mindig egész ruháskosárral hozott. vagy olvassd Trockijt. hogy nem jegyeztem. Ő mindent tudott a párttörténetből. nem beszélt. „Hát mit mondjak. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. s az első dolga volt a fiát megtalálni. már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. Kádár titkárnőjét. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. engem Ő őriz. ami a szívén. – Ez óriási pedagógiai teljesítmény. A későbbi papír szerint azért internáltak. mert ha kimondja. Gondolja el. Ezt a traumát sokára heverte ki. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. és véd. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel. ha nem a barátságos fiú őrködött. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. Akkor hallottak erről először. mert trockista vagyok. Később cellatársat kaptam. hogyan haladtam vele napról-napra. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. engem mindenki szeret. Szerencsére sok könyvet kaptam. végig a fogdában. s bár három éves volt. van is benne egy kis értelmiség ellenesség. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. – Dolgoztam. Ez életérzés. Volt egy kis sorozott ávós őr.

rögtön nekem ajánlották. hogy imádkozzunk érte. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. s nem rehabilitálták. Mindig éreztem – ez is csoda –. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. hogy velünk mindig csodák történtek. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba. . maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem. nem tudtak rólam semmit. s láthatólag büszke volt rám. Az iskolában. Így. A barátaikhoz sem mentek. kirándulni vagy az Operába. – Nem bántotta. Laci három és Matyi nyolc –. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. amíg a férjem ki nem szabadult. mint Ady cikkeit. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. csak arra kellett vigyázni. ha azt mondom. ahol először tanítottam. hogy egy barátokból. – Nem bántó. s minden kiderül. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. aki ha vendég volt. Bornemissza. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. mi lehet mögöttem.– Kedves Éva. aki hajlott a politizálásra. Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. Nagy volt a veszélye. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. Amikor visszajöttünk Romániából. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. de halála előtt mondogatta. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. de Lacira is. rokonokból. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. A férjem eljött a mi ordinációnkra. mindig ott nyüzsgött. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. Utána mentünk úszni. amikor nagyobbak lettek. Ő ideadta az iskolák névsorát. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. ők jöttek hozzánk. ő is kitűnő volt. féltek elmozdulni mellőlem. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem. védenek az emberek. mert ha adódott egy magántanítvány. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. ahol engem kereszteltek. mert ez védte Lacit. Mindig éreztem. azért is. délután pedig hittanórát tartottam nekik. én taníthattam. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. Mindig voltak ilyen csodák. “Mindig keresnélek Téged. de érezték. valaki hírül hozta. örült neki. mert akkor jön a káderezés. hogy véd az isteni hatalom.

Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. Rákosi elégedetlen volt. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi. Kiderült. Nem is csoda. Azt is . meg a paksiak. amikor Donáth felesége megírta. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. azt el szokták tussolni. ott vezette az irodalmi rovatot. amire ma is büszke. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. mitől fél. – Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. hogy egy miniszterről kitalálják. Kiderült az összevetésből. ahol sosem volt belső munkatárs. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. hogy mit szeretne. (Talán nem merték vállalni. Reálisabbak lettek. összesen öt évet töltött már magánzárkában. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. telefonált a főszerkesztőnek. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. hogy Rajk bűnös. amit a börtönnel együtt emleget. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba. mert amilyen naiv és jóhiszemű. Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. véletlenül valóban ismertem. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. amit Éva nem kedvelt. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. mit álmodik. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. mert amikor megjelent a riport. amikor Feri kiszabadult. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. hogy szakmunkás. biztos. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. De szép volt a gyerekkorom. – Tudja. s nála sikerült elérnem. aztán az 1960 utáni évtizedek. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. hogy összeesküvő. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. hogy belezuhan valami kalamajkába.1954-es kiszabadulása. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is. amiről gyermekkoromban hallottam. mint mondjuk a frankhamisítást. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. Ez is a legkevesebbek közé tartozik. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól. nem tudtam elképzelni. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól.

kiverekedtem. Ezt már könnyebben el lehetett viselni. Darvas Iván. Göncz. a feleségem mégsem társalog velem róla. ott segítek. s azt kérik. hogy minden hónapban látogatóba mehessek. Ez is elég munkát ad. a Credo című folyóiratba. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. Mindig megkaptam az engedélyt. Vállaltam. ami háborítatlan. – Nem akármilyen életet éltek. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. amikor mindkét nagyanyám született –. – Elvégezte a teológiát. az én gyerekem is megbukik mindenből. Donáth. De mint Móricz Zsigmond is mondta. Nagy Attila. A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. azt nehezebb. Írok az Evangélikus életbe. A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. mert egyikőnk sem félt igazán. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. olykor máshová is. De jöttek újak. Kosáry. ahol szükség van rám. hogy elviszik. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. A budavári templomhoz tartozom. bár riogattam. mert én itt abbahagytam. a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. de hiába. csak azt lehet megírni. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. (1996) . A gyülekezet ma is népes. ami fáj. Mérei. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. – A nyolcvanas években sem izgult. Széll Jenő.

Ezért. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. Ildikót. a temetés. hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. ne viccelődjenek vele. nincs férje. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. Krisztina pedig a lánya. vastag karikagyűrűt hordott. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. vagy másért. tisztességben nevelte. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. Balázs elment társas útra Moszkvába is. Ment az élet a maga útján. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. hogy nyolcvan tanulója van. nem jelentették se jobbra. mert abba be kellett írni. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. még jobban tisztelték papjukat. de még a párttitkárral is. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. hogy családi . valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot. Majd amikor egyedül neki bevallotta. se balra. mielőtt kirúgnák. hogy úgy maradt. a méhét kivették. kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését. papnak szánta. az iskolaigazgatóval. mindenki egyházi temetést kap. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. 1975 a mélypont. Azt hitte. de hallgattak róla. akinek két gyereke volt H. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. hogy a falu megbotránkozott volna. Balázst szerette a faluja. a mama sírt. aztán Mariazellbe. Ekkor fogadta Judit azzal. Judit. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. ha szabad prédának tekintik. mert tisztelte a családi életet. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. Szerette. Vince rokkant bányász nevén. szóba került. nem is akar férjhez menni. de nem szereti. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. mert béketeremtő ember volt. a parókiára a gázbekötést. Ahelyett. Balázs katolikus pap volt. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. ne figyeljék árgus szemekkel. nem úgy. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. hogy kilép. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése. mint elődje. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. a keresztelő. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök. hogy neki már nem lesz unokája. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. A fejében megfordult az is. a hittanbeíratás miatt. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. Előbb az országot járták.

Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. vagy az egyházügyi hivatalnak. El kellett válnia. egy hét múlva pedig a másikban. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált. De a kollégáknak elmondhatta. A plébános úr felesége. s nem ők a gyerekkel. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. s rögtön mondta: – Áh. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. pontosabban meg nem felelő tényt. s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. hogy “eltartott gyerekeinek száma”. A baleset persze megtörtént. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. az ő nagy bűnét. hanem a közös ebéd is. hogy valaki jelenti az egyháznak. s a rendőr felveszi az adatait. hogy van egy nős plébános. az utcán is álltak. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. hogy valaki belehajt. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. Félt hát minden olyan helyzettől. de végül is a Szentatya úgy döntött. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. mint annak előtte. (1995) . mert a lelkipásztor kolléga följelentette. A vendégek zavartan viselkedtek. mert két év múlva. Félt az OTP-kölcsöntől. Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. Mindkét helyen dugig volt a templom. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. Gyerekük viszont nem volt. félt. félt. ahol igazolnia kellett magát.állapota: nős.

bírálja a cölibátust. és én leszek az anyukád. Sokkoló nézetei vannak. s nyugdíjas plébánosként lapja. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. Tizenegy éves volt. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. katolikus havi magazin főszerkesztője. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. amikor . ha majd odaát találkozunk. minden ideológiát szellemi betegségnek tart. A samsuni nagyapa hadzsi volt. A mama! A mama ül a széken. Nem radikális. A titok a betegség. a pápát: kimondja. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. fekete a kabátja és sírnak. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. jó lett volna-e.Más. s nem is engedte többé vissza. az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. Szép lesz. és te árva leszel! – Pedig ez történt. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. A jó levegő ellenére kórházba került. háromszor zarándokolt Mekkába. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. hanem toleráns. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –. aki vet. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét. és más. Allah egy pillanatra elfeledte. ha megtalálom. Rudit. Szerinte. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. s egy bécsi képes. A fia mégis katolikus pap lett. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy. az unokáját láthatta újszülöttként. Mégsem tudom. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba. máig érzem a hatását. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. fehér sál a nyakában. De még mindig nem tudjuk. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját.

bőgött egy sort. Mi. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. csak pap akart lenni. hogyan ébredt rá. Visszataláltam. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. De a káplánjuknak nem voltak halai. Magamra vettem a cölibátust. amit tett. térdre esett az oltár előtt. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. a nagyapa olyasmivel traktálta. Keresni kezdte. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai. Ez már nem zavar. de csodálatos dolog. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. – A mai napig lenyűgöz. hogy két világ találkozott bennem. s búcsúzáskor megmondta neki. inkább lámpalázat érez. a másik oldal pedig nem engedi meg. Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. S mára már nincs benne halálfélelem. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. más. viszont örökké inspirálta a gyereket. hogy a hivatásérzet az erősebb. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. A miénk örök szkeptikus. annak. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. neki akar szolgálni. hogy legyen vevő a halaikra. valójában mit akart Jézus. hogy ennek milyen hordereje van. A magam helyén a jézusi. A gyerek szembesült a halállal. Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. amit tanít! Emiatt már nem is . Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. Valaki türelemre intette. mitől legyenek boldogok. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. mert akkor meg tudtam ítélni. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. újkori család. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba. hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába.meghalt a papa. Máig sem tudja. papok csak szolgák vagyunk. amelyet Assisi Szent Ferenc. ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. Mindent így vizsgál. hanem azért. hogy a papok azért találták ki a böjtöt. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. Nem azért. amit mondott. vagy Páli Szent Vince. ha talán gyalogos pszichológia is. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. isteni ajándék a szerelem. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. de mindig úgy éreztem. hogy zsidó vagy szamáriai. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. Miközben a legényke semmi más. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. a szex. vagy miféle. kit választott. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. amit az egyház tesz és más.

Ezt sem szabad. Mi nem akarunk törvényt szegni. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. Ez . akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. amikor azt mondta. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. nemcsak a papokra. akik a barátaim. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. Ezt csorbította az egyház. Ez minden keresztényre vonatkozott. hogy oda. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják. Ma. Az én egész munkásságom arra irányul. Megkönnyebbülés volt a számomra. hogy így alakult a helyzet. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt. Ebből az egyház csinált dogmát. én Krisztusra tettem az életemet. hogy érvényes. s a hívők meg voltak elégedve. Jézus erről semmit nem mondott. hogy megmagyarázzuk az embereknek. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. a zsidók. az engem nem zavarna. Nem örülök. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. amikor paphiányban szenvedünk. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. Az első keresztények. a görögök. Ezt nem tartotta be mindenki. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. így. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. hibáztam. Az erotika. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. ő az életre adott utasításokat. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van. Ezért írtam könyvet arról. S csak azzal tartjuk meg.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. a szexualitás Isten ajándékai. Egy kicsit radikálisan kifejezve. aki akarja. Ez szabadságelvonás. nem az egyházra. ami a férfi torkán akadt. amit hozhattak. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. úgy. nemcsak másoknak ajánlani. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. akkor mindent hagyjatok el. de ha másképp nem megy. a rómaiak hozták a kultúrájukból. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. ha pap akarsz lenni. Jézus szabadságot hozott nekünk. Majdnem büszke vagyok rá. hogy a hibákat eltussolja. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. nőtlenül kell élned. s hagyják őt misézni. hibás. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. mert a papság egész életre szól. a cölibátus magva a szabadságelvonás. hogy meakulpázzanak. Tudták. Épp ezáltal vesztjük el. Krisztus azt mondta. hogy megmondhattam. Nálam misézett házas pap. Ellensége lettem a cölibátusnak. S az emberöltőnyi idő alatt látta. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. Nem az a probléma. Mi azt szeretnénk. ha meakulpázni tudunk. ahol nincs pap. kövessetek.

vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. a hivatali nyomásgyakorlás. az nem folyhat erőszakos. az nem hisz a maga igazában. Ez olyan egyszerű. míg a dialógus vonzza. hanem örüljenek. Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. ahol katolikusokat nevelnek. Az persze szép dolog. A magyar egyház nem olyan eleven. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. a testvéreink szenvedtek. misszionáriusi hevülettel. nem meggyőző. Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. Önöknek köszönhetjük. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. Végre beszélgessünk. Ez eltávolítja az embereket. amit itthon megszenvedtek. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. ha volt. S akinek más a véleménye. ahol nem a pap a “főmufti”. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. megmondani. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. Hát elalszunk! Eleven élet kell. ha nem áll az útjukban az egyház. a szolgálni vágyás. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. Adjuk. hol tévesztett utat. a Bulányiak és sokan mások. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. kollaboránsok voltak köztünk. elporosodik. Nem kell mindenképp ezer iskola. mert aki fél. ettől volt tekintélyem. Tőlünk. Ennek van meggyőző ereje magától is. nem úgy. De hallgat. mint mi. az nem ellenség! A szegény beteg . Szükségtelen a misszionáriusi hevület. mint Bulányi atya “bokrai”. annak a luxusnak az eredményére. a hibáit is vállalni. logikus. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. ateisták. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. Az Úristen ereje mögöttünk áll. Ne akarjunk uralkodni. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni. mi történt ebben a negyven évben. árulók. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. de mindez más modorban. mégis belülről mondhat véleményt. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. amíg ők. Sajnálatos. A nagy közösség általánosságokban mozog. Ez lényeges. hogy mi gondolkodhattunk. jámborul azt tanácsolja. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. ott vannak a hitvallóink. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. Ez a jövő útja. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. A lengyel példa mutatja. hogy megszűnt a boszorkányégetés. s félelem nélkül. s akkor úgyis győzünk. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. hogy ne vitázzunk.

amiből látszott. különben nem győzne “az igazsága”. hogy senkit ne zárjanak be azért. véleményüket Schermann Rudolfról. – Sok tekintetben határozott vagyok. Akkor is könnyeztem. Leírták emlékeiket. veszejtenék el a más véleményűeket. az emberről. aki vet. Ezért is hatott meg. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. kinek van igaza. hisz állandóan magamat kellett védenem. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. Egyszerű emberek olyasmit írtak. gulággal stb. aki az ügyemet képviselte volna. mit is gondol. eleredt a könnyem. amikor elmegy a papjuk. A Szentírásból megőriztem. amikor is egy albumba beleírta mindenki. hogy azt lessük. amikor ezt az albumot kaptam. hogy más. annak kell mindig rendőr. kidobni. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. hogyan tapsolnak nekünk. megértettek. betiltani. hogy arathattam. mert mást gondol. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba. Majd az emberek eldöntik. mert az Úristenen kívül nem volt senki.ideológikusok máglyán. Nem azért vagyunk a világon. amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. De nagyon el tudok lágyulni. és más. lágerben. aki arat. Nem is szégyellem. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. ez nem keresztény cselekedet. Schermann Rudolf lelkipásztori. (1995) .

a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat. – Biztató. meg 40 ezer magyar orvos –. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. jobban szót ért a világhírű karmesterrel. A prof. meg azt is. a hálapénz a kollegalitást. a “gazdagabbik Európában”. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. hogy ezrek hol fogják folytatni. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni. Lépes Péter helyettes államtitkár. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. Közülük. Még maga a WHO. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. – Ez a válság. mégis beteg az ország. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. akinek nincs legalább töredék állása.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. vagy befejezni a pályát. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja. Az orvosi munkába is betört a piac. nem az orvosok között tartja számon. az Uzsoki Kórház főorvosa. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. S ez még csak nem is a válság átka. hanem a fejlődés áldása. de számítógéppel gyönyörűen analizálható. az EK-ban 250. körzet) nem is beszélve. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. közben mindenki tudja. vagy a munkahely szerintiről (klinika. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. és mivel jár. hogy egyre inkább a tények beszélnek. a betegről. nem ma. A gégész. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. szakrendelő. s nincs mit eladogatnia sem. páriából főszereplő lesz. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. értelmiségi életet. Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. A mintegy hétezer körzeti orvos. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. kórház. komputerizálódik. – De bármikor kezdődött . hogy orvostársadalom. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. Egy rivalizáló. Múlóban a biztonság is: nem tudni. bár nem készült rá. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. és nem a rendszerváltással kezdődött. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. Sok az orvos. – A gyógyító munka öröme. munkája.

hogy nem jó helyen dolgozik. akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. épp orvosból van túltermelés. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . „Mintha kiveszett volna a kollegialitás. mondjuk a kórházakban. csupa ellentmondás. főorvosi beosztások szűnnek meg. Mint másokat. az Orvoskamara alelnöke. nem ott van. a család egzisztenciája. hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. De miféle nagy presztízsű hely az. hogy nem őt érinti!” „Ja. a mellékállásúakat küldik el. ahol megszűnik a szülőotthont. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). vagy háziorvos. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. Az viszont tény. Fehér Miklós. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. s mondogatni neki. ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. hogy miközben nővér sincs.” – Csupa fehér köpeny. mint aki örül. ahol omlik a vakolat. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. s nem tud délután műteni. vagy egy-két kórházi osztály. ha van megtakarított pénze. az orvos megtanulta. osztályok. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere. tehát az orvosok. Az acél-. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás. gyógyszer sincs. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. de a vécépapír hiányzott. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. ahol a beteg. mint a birkák. ha szakmailag elismert. Ülünk. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. hanem a nagy presztízsű helyeken. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. illetve a kórházi ágyak számában. De abban a kisvárosban. hogy ágyak. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. kérem. műszer sincs. Cseppfolyós minden – mondja dr. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen.is. vagy a fővárosban. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. Sejtéseink persze vannak. A nyugdíjas korúakat. az orvost is köti a lakás.

s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott. nem az alapellátásban dolgozókat. hogy fizetniük kellett volna érte. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per. és feleannyi ágy. mint az apparátus. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat.) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. Ezért sem jut pénz a felújításra. mit hoz a holnap. nem kell neki nagy fizetés. hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága. s amikor 1950-ben államosították. vagyis negyedével kevesebb orvos. Meg a torz ideológia. Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. ha pedig még aktív. (Ennek is köszönhető. a „népnyúzókat”. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki).1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. amit megfej. védelmet reméltek ettől a mundértól. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát. mint amennyi van. – Tudom. gyötrelemben nem volt hiány. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. harmadával pedig az ágyak száma. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske.” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. nem öt év múlva – mondja Sükösd . 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. anélkül. (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. Eszerint a következő 5-8 évben az a cél. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók). ám olyan kiváltságokban részesültek. de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek.) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból. szabadítsa meg a terhességtől.

A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. Felmérhetetlen. Brian W. kevesebb pénz. – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók. vagy székletvizsgálatról nem is beszélve. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. annak ha lenne is EKG-ja. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok. Mára a hétezer háziorvos több. Jack. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. az öltözést kénytelen végigvárni. csipkebogyótea. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. vizelet-. A számítógép használatára sincs idő. tevékeny nyugdíjasokat üti ki. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget. . Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. Nem tanulták a vállalkozást. esetleg máshoz viszi a kártyáját. Annyi tudható. szódabikarbóna stb. mert a kevesebb beteg. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer.) írat. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. hogy a kórházakban. A reform a továbbra is inkább a recept. Bármi is volt az indító az ok. betegállomány). s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak. hogy a körzetét ne osszák meg. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. Nincs vetkőzőfülke. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen. ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. nincs ideje a mérésre. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. mint fele mégis vállalkozó. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). a legszegényebbek. egy szemkezelést sem tud elvégezni. Magyarországon is tudják ezt. Az egy adminisztrátoros. ne legyen több ideje egy páciensre. így aztán az orvos. Jack. s az orvos abban érdekelt.László főorvos. a közgyógyellátottak kiválasztása. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. aki a beteg panaszába belevág. hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W. ám közben vagy háromezren végeznek is. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin. Nem egy közülük azért vágott bele. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra.

Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. mert amikor szavaztak. Még zárt körben. amitől nem lehet eltekinteni. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. s a franciákra azt mondták. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele. ami „természetes. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is. Kolláth Julianna budai háziorvos –. vagy ellene kívánok szólni. Fel is forgatja. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték. mert szeret és tud szerepelni. főorvos. Ha nem az osztályvezető. a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –. megnézhetem magam. N. hisz nem szakemberek készítették”. Sok társa akadt. – Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z. A tanszékvezető P. és előjogait nem érinti. Nem a megszűntetés mellett. a diktátumoknak több a kára. mert kényes a téma. példáját. de »reflektor« nem. ha nem fullasztják be. P. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. N. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. Márpedig a reformnak. a túlnyomó többség csak most ocsúdik. főorvos –. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében. Ahogy P. ő épp tévésztár is volt. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. elkezdődött az egészségügy szétverése. mint a haszna. Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok. csupán a . próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. nem az igazgató nézetét szajkózom. mit szólnak a kollégák stb. Szása V. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. az orvostársadalom is úgy van a reformmal. mondta: “A gyógyítás intim dolog.. biztos pénzért vették a diplomájukat. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell. ha a saját helyzetét. belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik. hirdeti.. főképp nem cselekedtek.vagy mellékállású vállalkozó.” Számon tartják a szakmateremtő C. – Intimitás? – nevet cinikusan G. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert.

A pártállam a hierarchia csúcsán álló. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont. gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át. formálódik a háziorvosi ellátás. Van is hibája. nincs egy szélfogó szövetségese sem. a hűbéri. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat.. Holott épp az a baj. mire ők megszűntették. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. Egy hólyagműtét hagyományos módon. Sok orvos úgy érzi. hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). asszisztenciát. az egészségügy totális csődjének a veszélye. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . műszert.. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba. címeket osztogatnak egymásnak. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. védekeznek. Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. katonai.. a végrehajtáshoz nincs szakember. Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. s ez már általános kivizsgálás. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. fennáll a reform megfojtásának.. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. megalázásából. világítást. ne kapkodjunk. vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak. meg kell hát kérni a beteget. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is.közhelyre hívom fel a figyelmet. szakmailag. mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. A közös “második gazdaság”. keresni. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás. mert az a betegek kárára lenne. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából. gazdaságilag sem optimális a méret. Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág.” „Ha beleestünk. A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni. s a teljesítményfinanszírozás.” A kórház múlt századi. Van önálló egészségbiztosítás. kötszert – amit eladnak a betegnek. A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. szakmai cikket írni sem. még a nagy hatalmú orvosokat sem. bürokratikus szervezet is. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna.

Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás. félnek. hisz ez a kapcsolat a jövő. megbízható diagnosztika. mi folyik.6%-a.. A hálapénz szempontjából legalább kettőre. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt. kórházi. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná). nem kell a beteget hosszan aszalni. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. még inkább leépítik őket. Kelemen Pál szájsebész.munkaidő zömét. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia. (A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat. hanem legalizálni kellene. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített. az irigység viszont működik. s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO.. amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben. ha kiderül. mert ez elriasztja őket. hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik.) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani. Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni. akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0. megfizettetni a szolgáltatásokat. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 . .) Bevezetőben már szó esett róla. implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta. Hiányzik azonban a koncepció. – Specialitásokat nyújtani. amit kevés helyen művelnek. LAM.

Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást. Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz. az átlagjövedelem háromszorosa. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született. hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. hogy vaj van az orvostársaság fején is. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. amelyikhez krónikus betege. Engem a páciens megfizet. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. Kimutatták. sír. „Elvtársak” ma is léteznek. Hat éve nem voltunk szabadságon. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. a politika számára megnyugtató volt. T. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. s ritka az az orvos. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot. hogy abból az altatóorvos. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. mint a laborvezető. A parázás akkor nyert elismerést. elfogadja a fennálló hierarchiát. az autószerelő foglalkozik. elcsábítják a betegeit. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált. nálunk orákulummá is lehet. mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. A háziorvosok alig vallanak be valamit. s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). de para nélkül erre képtelen. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. vagy a műtősnő is kapjon. aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. s egy jól menő sebész. amennyit nem szégyell. de meggondolandó. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. ő meg fél. s virágzik a rendszerváltás után is. Szégyenteli helyzet. orvosok elleni panaszokkal. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. hogy elmenjek-e szabadságra. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. hogy miközben a tengerben úszkálunk. s többek között emiatt is fizet. majd egy ezrest ad fel neki postán. aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. A feleségem körzeti orvos. amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. Bár az ötvenes években tiltották. ha csekély is a lehetőség. annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. vagy a patológus. Elfogadja pénzt. ha az idős beteg kéri. nőgyógyász főorvos annyit kereshet. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt. aki csak látta is a király aranyerét. ha nem is tartoznak egy párthoz.

A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. A legtöbb nőorvos a hagyományos . meddig tart a kollegialitás. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor. Ők kerültek az igazgatásba. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). de valószínű. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. mint a nők.8-szorosát tartanák reálisnak. mint azt. mint Sopronban. adminisztratív munkakörbe szorítja. s Kisvárdán. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát. a tanári. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr. E. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. nálunk ugyanannyit. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait. ha valami vitatható. aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot.) lehet. megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál. a szervezésbe. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére. meg durvábbá is teszi. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait.és hatodévest nem érdekel a szakmája. A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. mert nem kell hozzá különös adottság. hogy Magyarországon feleennyien. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. mintha az illető butikosnak állt volna. netán bűnt követ el. Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak. Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. s aranykezű sztárok. A rendi összetartás inkább kiveti azt. mint Amerikában. Ha feltételezzük. Néha nehéz eldönteni. mint húsz éve. professzor említette. Van. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá.” Z. aki egyenesen fél a betegtől. az “emberfölötti” hatalomtól. A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. Így létezhet orvos. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. Meglepően sok ötöd. De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára. s annak 2. meg azért. Persze jelzéseket is adunk. neki volt egy vízfejű évfolyamtársa. amit a diplomával kap. Nőiesedik az orvosszakma is. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. Egy amerikai felmérés úgy találta. közpénzből élő orvosok. – Megnézzük minden reggel. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. aki hibázik.hatszorosát keresik. aki megsérti a hierarchiát.

hogy ők alig hibázhatnak. az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. ahol már túlnyomó többségben vannak. továbbá szülészek.és az idegsebészek. Hazai adat nincs. hogy mi történt. Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. a szemészet. Az orvosi szakma presztízzsel. (1996) .nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). Talán ezért is. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik. még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora. a kávé. hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot.) Egyébként nem tudni. a közegészségügy. hogy vele haljon. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. – Este hosszú ideig jár az eszemben. a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. Az ér. hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól. a bőrgyógyászat. illetve fogorvosok. Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. illetve sebészek. Női mellkassebész nincs. A saját betegségükkel nem törődnek. a radiológia. s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. S kollégája. az alkohol. elbagatellizálják. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. a tüdőgyógyászat. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák. Erősítheti a szorongást. Az angol kórházi lap úgy találta. mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek. Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek. s az orvosnők. az iskola-egészségügy. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). mint harmada dohányzik). a laboratórium. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. mi az oka. hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban. A magyar orvos betegeinél is halandóbb. Dél Afrikában vagy Dániában is. budai háziorvos. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal.

hogy fel van fújva? Megtapogatom. Hát ő is ellenem van!? . most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. Oly egészséges vagyok. Már három órája püföljük a labdát négyesben. Sztetoszkóppal is körbehallgat. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. Működik. járkálok. Mit keresek én itt. Nem hajlik. Érzem. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. Álmodnám. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. hogy semmi elfogultság ne lehessen. fájdalmas kötegre. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. tenisz kell nekem. hogy javítsam a statisztikájukat. Először vizsgál köpenyesen. biztos. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. felkapnak: gólya viszi a fiát. felpolcolt. a bal lágyékom tájékán valami hosszú. Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. Legszívesebben fel-alá járkálnék. hogy ez egyszer felsül. Hason alszom.Űrkori kézrátétel Szabadság. és nézegetem elcserélt végtagom. hogy hozzám akarsz jönni. barátom. vagy saját lábon mennék be a kórházba. a tanár úr vezetésével. mint megadásra késztetni. átad a helyettesének. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. Tartok a katonás főorvosasszonytól. sportolok. megnézlek. Elemér gyógyszert is ír. belém lát az ujjaival. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. Megalázó. Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. hátha történik valami. Később ugyan kiderül. trombózis. hiába nézek kérlelőn Elemérre. borogatott láb. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. “hivatalból”. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. és felpattanok. a baráti óvatosság munkál benne. Nekem sem. És. szerelem – és bocsánat! –. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. Mióta az eszem tudom. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. de egyelőre komoran vizsgál. így szédelgésem ellenére nyerünk. hogy a betegszállító ölbe kap. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. Maradj fekve. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. két szökkenés után alig kapok levegőt. Röhej.

Károly az osztályos orvos. Tizenharmadika. amikor a lábam dagadt. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. indulhatok is. hisz estére úgyis otthon leszek. irány a röntgen. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. hogy az embólia. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. Talán érdemes. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között. alkohol. hordják a tányérjaimat. szappant. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. Csak az nem biztos. de nem fájt. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. paradicsomot. Tagadhatatlanul úgy fest. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. Amazóniai ájulásomra lecsap. Mit vacakolnak a tüdőmmel. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott. Mondanám. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök. Csak olvasnivaló van nálam. közben a keze a térdemen nyugszik. szóljak. hogy tolókocsin közlekedek. Kérés nélkül is veszik az újságot. paprikát. Lenne egy fiatal titkárnőm. – Még nem. egyre komolyodik az ügy. péntek. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. hogy itt kell lennem. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. Többnyire este hét után néz be hozzám . a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. a kisrádiót fejhallgatóstul. sportosan élni. Kedvelem. Nyáron. mondom. majd centit fog. sőt jelölhetném magam akárminek. vécépapírt. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. se rákom. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. Géza. Kérdik: érdemes hús. Beszél.Magamba zuhanok. Semmit sem hoztam magammal. de még mindig nem hiszem.. hogy jóízűt beszélgettünk. Összemérem a kettőt. cigaretta nélkül. hogy itt is nyerni kell. Őrjöng az ősz. Nevetünk. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. itt is mindenki lógna haza.. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka. enyhítik kiszolgáltatottságomat. Szól a rádió: “Don’t worry. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. Mintha megégették volna a jobb combomat. Igen. se méhen kívüli terhességem. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. se embóliám. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. fél egy. szalvétát. ha mégis ide jutottam. Biztos. Jó az együttérzés. Kanalam sincs. hogy semmi bajom! F. A beteg megnyugszik. – Combban négy. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. sót gyümölcsöt. bármi kell.

Bátorítanám az orvost.barátnak szóló civilben. hogy mennyi a véralvadási idő. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. két-három másik beteggel is szót vált. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. bár jobban idegenkedem az ágytáltól. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. Hajnali négykor hátba döf a villany. Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. engem kivéve. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. Egyszer 30 perc. ha 15-20 perc között van. hogy nem egyformán mérik a véralvadást. Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. sőt hashajtót is. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam. az ötöske motyog. eszembe jut: mi az a tenisz. hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . és két emelettel odébb van. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel). Legyen akár egy óra is. Ha szerencsém van. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. Már a főnővér. Ha fehér köpenyben jön. az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban. hogy megalvadt-e már. itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain. amíg fönn nem marad a vérem. A kezdet is rossz. Villanyborotvát ajánlanak. és időnként – percenként? – meglötyögteti. A két eredmény azért sem lehet egyforma.) Reggel. elnézést kér). de szabály. és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig. A kettecske horkol (és ha felébred rá. de mindennap más az ügyeletes. Van. és a többiek folytatják. Van. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték. Elejét veszi az újabb trombózisnak. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. a szakkönyvek között tölti. Majd a hullaházban! Nem értik. hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. Ha ennél hosszabb lenne. a nyolcaska sóhajtozik. aki leteszi a tartóba. aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. A legjobb. sérülés esetén elvérezhetne a páciens. Ahogy forgat. Szóvá teszem. mert nem alvad meg a vére. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. Otthon egy szem altató letaglóz. mint Indiában a leprások simogatásától. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar. hogy mindezt meg fogja írni. este vérvétel. Lehet. és a négyesnek eszébe sem jut. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. és mindenki ideges.

Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt. akik úgy mernek osztani. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). Tegyék. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. Nálam nem erre kíváncsiak. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. ha ilyen rohadtul festek. hogy lánya lesz vagy fia. hogy ne tanulj. az egész kontraszelektált országra. de majd megborotválkozom. az újságírókra. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. mintha fölnyitna. hogy öt napja nem mosok fogat. sosem szabadulok. állapotáról. tudják. és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül. amivel a kismamáknak szokták megmondani. Közhely. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök. amikor vagy nyolcvan éve építették). Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. ki nyúlt hozzám. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. gonoszul megkérdem Mariannt. Fogalmam sincs. amit akarnak. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. hogy valakinek semmit sem adnak. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz.) A hamis egyenlőség. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. Gyorsan megfürdök. de akik porciózzák. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. Minden . Kapjanak minél nagyobb fizetést. miből vette észre. Károly – aki egyébként röntgenorvos. megadom magam. A lányom korú. Remélem. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. mint ez lehetett. néznek. Most azért jó. másnak pedig megkétszerezik a fizetését. hanem én is őket. és sugdolóznak. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. hogy mellékmunkába mentsd az erődet. fejet. legalább hamarabb hazazavartok! Persze. fogat mosok. fehér bőrű kislány talpig pirul. Ahogy felüdülve visszatérek. nyomogatását a vajákolásnál. Tudom. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. hogy keveset keresnek a nővérek (is). “ki piszkált bele a szerkezetbe”. a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. Ámen. Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban. Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről. csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak. Orvosok jönnek. (Ugyanez érvényes a pedagógusokra.

Szilvia. Nem lehet. mert minden este tíz után bejött. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. hashajtó van. A beszűrődő fényben. de láttam. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. mint amit elviselhetőnek tartott. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. ha cserélni kell. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. láttam korbácstekintetét. invalidusokon. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. felkapcsolta a lámpát. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. nyugodtan ellenőrizhette volna. a másik kéri. miképp “választott” – válfajához képest. feltéve. Itt a névsor első Andrea. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. mint fentebb. de még ez is képes mérni őket. fordultak nyögve a másik oldalukra. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. Nővér viszont nincs se égen. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. ki halt meg. nem is járt őt méternél közelebb hozzám. odaadókról és a kedvetlenekről. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. ha végigsétál a kórtermen. mint nekünk. asszonyoké hát. hanem az egyik orvost kértem. és beöntés. csöngessek. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. Pötyi. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. E vizsgálat során . különösen nincs éjszakás nővér. Étkezés nincs. Végső figyelmeztetést kapott. akik igazságtalannak tartják. figyelmeztessék már ezt a némbert. Szót sem váltottunk. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. se földön. Imádkozzunk az apácákért. Mariann. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. ki hozott be nőt. amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. aki vigyázza az álmunkat is. és diadalmas elvonulást is. Nem magamért haragudtam. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. hogy körülnézzen. ahová csábítják őket.csodálatom azoké a lányoké. hogy nedves az egész ágy. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. amíg nem víztiszta az “eredmény”. Biztos akadnak.

tányéron adjam neki a poharat. megkérem Elemért. amikor észreveszem. Ahogy ocsúdom. anyám. És egyem a szívüket. akiknek kedves szava. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. és úgy szorítani a vastraverzet. és örömmel konstatálják. Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom. operatőr. jókedve is gyógyhatású. béllel hajtogatva nem annyira. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér.illetve “kivonul”: – Elnézést. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. amikor a stáb le. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. A délutános osztja. a délelőttös ellenőrzi. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve. Aztán az enyém is kiguvad. hogy félek. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. Rá is szolgáltam az elismerésre. hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme. most nem akárhol “forgattak”. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. Hát ez sem örök? Jut eszembe. hogy vegyék észre. amitől viszont egész délután kába lettem volna. ezért elutasítottam. Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. vele még a kacsákat is. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. rendező és közvetítő pult nélkül. A belem persze terelgeti. (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. jön a “stáb”! Kibírható ez. és amikor “rendelek” két hashajtót. és nézd. elszállok. Á. csak ötven oldallal többet olvashassak. aztán onnan sugározzák a felvételeket. a kamera és a kábelek. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat. a “rendező” is belém kukucskál. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. tehermentesítik a segédmunkákban. esküsznek rá. ölbeliség. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. milyen könnyen hajlik. amitől sziszegni kell. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk.) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. Tolókocsi. kezdődik az adás! – akarom mondani. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. Őszintén megkönnyebbülök. parfümje. mutassa már. . Beszéljünk még a nővérekről. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. hisz a berendezés egyben maradt. – Kézzel igen. akik örömmel hordják helyette. igaz.

hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. – Az az utasítás. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú. mert kap egy százast.bepattintja őket a fiú tenyerébe. kóma . Persze. Cukorbeteg. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. amikor nincs látogatás. Meglep hát. ha az ember hallja. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. ettől talán még hányni is fogok. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. takarítónő nincs. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. a viziteket. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. Ha rajtam múlna. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. meg hirtelen lennék hozzá. De néhány fecske sem csinál nyarat.) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm. De uramisten. Épp ezért inkább a jópofa. dörömbölnek ám a rokonok. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. jöjjenek. ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta. Szentségelnek. ha a nővér dolgozik. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek. elsősorban a butáktól. duzzadt combom olyan igéző. a hozzátartozók! Úgy kell neki. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek. mégis vigyázzba rántón határozott. Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. Az új egyeske sötét. de sosem kívántam meg. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. Elemér inkább szakmai tekintélye. A tudás. csak a betegek lehetnek a kórteremben. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni). és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. Tisztelem az orvosi hivatást. Kérdem tőle. ha lehet. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit. nem küld ki senkit. – Nem akarok neki ötleteket adni. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. de amikor a lábam borogatja. A feudális rendszer humánus gesztusa. Buzgalmuk kicsit nevetséges. mint a Hold túlfele. a tekintély nem csorbul. Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. Túl érzelmes. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. (Pedig állandóan feltartott. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. ami arra készteti az orvost. Kollégát. hanem huzigálja is.

De egyeske felbőg a borjú: – A k. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót.. Tudom.előtti állapotban hozza be a mentő. most nem érek rá. akár én.. amint visszafelé tolják. anyjukat. Ma kirándulunk.. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. ezért vacsora után már nem ehet. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó. mondjuk számítógépes. azt. és nekivágunk a nagy kalandnak. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot. mint a nyű. milyen kényelmesen elfér benne a lábam –. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. hogy civil kocsi is szállíthat beteget. hamvába halnak a gondolataim. infúziót. de szemében könyököl a halál. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. mentőautó meg focistákat. Rögtön bepisil. megmenekülök háromszáz méter . kismagnót. vegye ki a karomból! – Elnézést. és le se sz. Az új nyolcaska is ölben érkezik. hogy legalább ne lássuk. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. doktornő. és annyi mindennek az ellenkezőjét. az orvosok kimennek. a szeme csukva. reggel vérvétele lesz. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak. Mindegy. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. egy másik kórházba CT vizsgálatra. És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés. annyian vannak. mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot.. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából. Eszter hoz papírt. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. hogy ne csak az udvarra engedjen be. Elég hallgatni is. a falás vágya betegségével jár. meggybefőtt! Fogalmam sincs. Az EKG-görbéje szinte egyenes. hanem a mentők útvonalára is. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. mint a falangisták. Katétert kap. a szíve épp csak rebben. Károly visz a régi munkahelyére. sőt kirundálunk. ha tudna spanyolul.. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre. röntgenes rétegvizsgálat). Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. Hirtelen mélybe zuhan.. hogyan tudunk mi segíteni magán. De magyarul sem tud – gondolkodni. ha eszi a cukrot? – Ez nem édes. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. miként tudtam ilyesmit megfigyelni. Kezdik a gyógyszerbeállítást. Aztán fülsértő a csönd. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő.k az embert. (CT = computer tomográf. Butasága mankója: “nekem azt mondták”. Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus. Roppant egyedül maradunk. ha egyáltalán vannak. már fel is ül. Napokig éledezik. miután kiderül. Mióta fekszem. csak épp nincs mit megjegyeznem. Szerencsétlen képtelen felfogni. csak a szeme cáfolja a látszatot.

istenem. Amikor végzünk. géphez. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. Lehet. Pedig bő köpenye lehet. a mellét. mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. ajaj. besavanyodott betegek. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. sőt a pénzem sem fogadja el.legyaloglásától. hogy üldögélés. de az is lehet. hogy ez meddig tart. a bokáját. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. Puszi jobbról-balról. A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben. az egy óriási elektronizált ananászszelet. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. és nem megsarcolja. nyúzott. Kérdi. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. ha a hasról. valahol filmet forgatnak! De gyanús. Talán zúg. megkérem Károlyt. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik. Nem is lennék rá képes. Üregébe keskeny. spanyolcsizmává változott. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. még nem sejtettem. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. a cipőm meg. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. persze. elmehet-e. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. ez a Madonna létezik. hogy csöndben “szeletelnek”. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. csak a szám jár. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. erősítse meg. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. (Akkor. vagy a nyakát? Fantasztikus. A doki persze nem enged mászkálni. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. ne lélegezzek. már nem emlékszem. Egyelőre az szomorít. . különösen lefelé aljas egy találmány. hogy ez a látomás. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. A pohár megáll a levegőben. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. Angyali pillanatok. az ánizs a fejembe száll. melege lesz tőle a nyelvemnek. Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. Mi az. Indulásakor rám szólnak. A részletezés elmarad. olvasgatás. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. én meg veszek majd egy újságot. bár teljesítőképességének már a határára ért. hisz a doki kolléga. Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. Bumm! – beüt a bomba. bár néha félrenyelek. Amit a beteg lát. Megy ez. akkor azt öleli körbe az “ananász”. hogy létezik! – látom az arcán. talán kattog is valami. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. várakozás közben sem lóghat a láb. A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. hogy kutya bajom.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. hanem ahová az említett drága beteg jutott. Nem az épült hát. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. Ötödik hete élek a fehér világban. tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. hogy azt hittem. hogy először a májam vizsgálják. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. Jobb helyen most figyelmeztetnének. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. és jelvénye. az ártatlan bot. ahol arra a leginkább szükség lett volna. Egyik “igazítóm” elszólja magát. persze nem az apai örökségből. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. hogy ne lássák. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. hogy ne lélegezzek. Gy. annak magyaros oka van. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. Elmosolyodok. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. Ez is az. L. CT-vel kezdjük. bevett a kontrollcsoportba. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. . asszisztenssel. Bármilyen elegáns is a környezet. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. nehogy elmozduljak felvétel közben. Elemér kutatási eseteinek a számát. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. ami kellett. A különbség az iparhoz. az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. hibája csak akkor lenne kisebb. és indulhatok is. hanem beteg kijárókra volt szükségük. Megiszom az ánizsom. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. továbbá nem ott épült.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. Sajnálom. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. hogy nekik nemcsak kijárókra. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. annyira gyanútlan vagyok. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár. Erre a kirándulásra botot kapok. és Eszter a sofőr. A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom. Az legalább meglenne. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. de itt véd a betegség.

a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. hogy megéljenek. Nálunk gondolom. és nem emlékszem. aki el tudja dönteni. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. rajtam semmi fémtárgy. amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. A másik a hálapénzes értékrend. Itt van például ez a csodamasina. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább. amit hosszú időn át adtak is. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm. Ahogy ilyenkor lenni szokott. hogy szemben a magyarországi eggyel. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg. nem is. Mielőtt elmegy. továbbá elalhatok. különös köpenyű lány és megkér. De ez csak az egyik ág. Ez egyben azt is jelenti.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek.Megérkezik Elemér is. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. kövessem. a fémkorona viszont igen. melegedését mégsem érzem. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. nem mágnesezhető. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. hanem hatalmas cső. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. hogy néhány felvételt elrontott. kimenőt kapok tőle este hétig. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. Emiatt ciki lenne elmozdulni. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú. Kihúznak. Orvos legyen a talpán. szólni. vészlabdát nyomni. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). ami bennünket húz. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. és szombaton meg vasárnap is. ha tudok. amire semmi “szükség”. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. Egy szép pokróccal leterítenek. hamarosan viszketni kezd az orrom. hogy melyik érdemel gondozást. . ha valami baj lenne – de szólhatok is. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is. az őzléptű lány fölkísér. mert a mágneses tér megbolondítja. hogy szorítsam meg. ami lehet. az említett egészségügyi atombomba. mert hallják –. hogy rúgtam egyet. megjelenik egy őzléptű. Oly “ügyes”. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. amelynek nincs jelentősége. láttam-e orvost vagy sem. vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem.

majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. Hölgyek. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. Olyannyira elzárja. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. Az előbbi példa is mutatja. Másnap. Bántóan tarka az ágynemű. valószínű kiderülne. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. Most látom. hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. Öt hétig nem használtam. bal oldalon nem surrog. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. (Ha valaki utánaszámolna. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. és reméli. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. mint a másik felemen. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. és kérdésemre elárulja. Ott se jó ám. fillérjeinkből inkább kórházakat építünk. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. vastagon lekaparható az egykori keményedés. aki lövegeket rendelne a csőbe. szerdán Elemér utal rá.) Félre a kárpálódást. alig tudja visszatartani a könnyeit. Eddig az hittem. hogy délután már nekem is beszámolhat. Hogy megpuhultunk. elhalhat jobban is. Az eredményekért ő megy fel személyesen. ha valami. Pedig. köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. Talpamról fehér por pereg. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. ezért fizetik kiemelten őket. és látom. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. urak. Teszik ezt azért is. Azon múlik minden. legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban. legalábbis a leghatékonyabb. ennyivel hamarabb hazamehettem volna. Nálunk a röntgenorvos. az egész világ. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. ultrahangos stb. hogy porlunk! . utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész. Bebicegek a szobámba. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. nem vízzel főznek. a párna. Hiába áhítottam annyira a pillanatot. a bőrkeményedés élettelen. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. Lehet. zúg dörömböl a vénában a vérem. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik.

A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben. hogy éppoly nyúzott. vagy hogyan született. nehogy kirepedjen. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. kideríthetetlen. antibébi tablettától lehet kapni. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. Elképzelhető. tartom a rádióműsort. Ha tudtam volna. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. el kell távolítani. ha időközben békét is kötöttünk. Van olyan májrákos betegem. hogy nem ijesztgethettelek vele. amíg az ember él. ahol fennakadt. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. De a természet bölcs. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. és fennakadt. Társasházunkban is tudja mindenki. mint én. másfélóra múlva azon kapom magam. a környezet riaszt. Rendszerint veszélytelen. Hogy ez születéstől fogva van-e. hogy csak tartom. hogy hadüzenet nélkül rám támadt. békésen kitart. meg egy rossz. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. amíg abból szövetmintát nem veszünk.. örülnék neki. de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna. s úgy gondolom. akiről négy éve tudjuk. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem. Számít az is. Miután egyedül maradok. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt. és valószínű az is marad. Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. ezt is “eltávolítják”. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. esetleg el is tűnhet. mondhatni női betegség. és azt meg nem vizsgálják. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra. alig tudunk valamit. hanem erős bástya. és hiába látom. Ha mindkettő “robbanna”. (1990) . de egy betű nem sok. egy darabig még kerülgetjük egymást. azt is megmondod? – Hű. és él. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon. mi baja. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. Hét végén becsönget. amit többnyire hormonkezeléstől. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. addig. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen.) Ez tehát a jó hír.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. Hazalátogatva azt hittem. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. hogy az az érzésem. – A jó hír. milyen a beteg intelligenciája. A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni. Elemér. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba. annyit sem olvastam belőle. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól.. Azért ronda dolog volt a testemtől. hogy rákgyanús vagyok. Azóta megszoktam.

Máj. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. Ez a megrövidítés annyira sikerült. jött a rokkantnyugdíj. belosztályán. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. Más szülő csak ad a gyerekeinek. Attól lehetett félni. Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. Azt hitték. és elpusztíthatatlan. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. ami történt. az orvosokért. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. egyetlen megoldás a transzplantáció. . vesét? Ott még nehezebb a felelet. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet. Miért éppen ő kap új szívet. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. – Azt hittem. – Annyira furcsa. nem dolgozhat. 1994. soha nem betegeskedő Klára. leáll nélkülem a Hungarocoop. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. májrákja van. – Ez egy jóindulatú elváltozás. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. A hazai “ráta” tehát 120 lenne. A veseműködés még problematikusabb volt. hogy átszakad a hasfal. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr. Ekkor derült ki. Jó esetben el lehet vele élni.és egyéb támogatással. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. – Klára eleinte csak annyit tudott. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. Néhány ismerős döbbenten kérdezte. hogy el sem tudom hinni. aki azóta osztályvezető főorvos. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. ahol végeznek.Mire számíthatok. De többé nem emelhet.és veseátültetés. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje. veséjére nincs gyógyszer. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. Csányi Györgyné. Ötévi reménykedés után másnap. S ha ő elmegy. Állítólag a tb. Nem kész felnőttek. egyetemi tanár lett. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. mája.

(Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. a barátok elmaradtak. amennyibe az átültetés. hogy vállalják a műtétet. Nem számít. – Szóltak Koppenhágából. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. mondja Nemesánszky dr. Fel kell készülnöm arra. ez a nehezebb. Ám azt szégyelli. tanár úr? Lehet. hamarabb sorra kerülhet a beteg. jár közbe. Belevágtam a műtét szervezésbe. – Akkora volt a májam. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. A döntésnél mérlegelni kellett. meddig élne Klára transzplantáció nélkül. öt év múltán 60-70 százalék. s tényleg istenek válogatnának. de honnan lesz meg a pénz? Mondták. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz. egy 12 éves. mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. hogy Jakab Ferenc professzor. Ha lehetne tudni. azt mondták. az nem mentség arra. Nem láttam bele. Kéri. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. . Ha azt is tudjuk. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. újmájas kislányt biciklizni. nagy megnyugvására. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. az otthagyta – őket. bármi az ő véleményük. ami jön. Jakab professzor felajánlotta. – Volt hová menni.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. mert ebből közvetett módon a szakma. Klára is tudja. Megszokták. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. meg a többi várakozó miatt is. Európában a túlélés egy év után 80. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. Náluk látott Klára. de érzékeltem. ha lenne istenek tanácsa. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). – Inkább vártunk. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok. mint átültetni azt a májat. ahhoz ilyen beteg is kellett. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. Ha nehéz is a kiválasztás. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. minden beteg. a válási hercehurcáról. hogy a kollégák. anyu úgyis azt csinálja. amit én mondok. a bíróság elé citálásról ne faggassam. hogy beteg vagyok. akiből sugárzott az optimizmus. hogy sírni fogok. Természetesen. a társadalom is profitál. ha lemondok az optimális donorról. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések.

Ha soha nem fogok májátültetést végezni. mint ön. a hatékonyság. hogy vegyen-e télre krumplit. s mennyit. nehezen mozgott. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. a nővérek. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. Minden telefoncsörgésnél. a közvetlen hasznán túl. Májátültetésre hátrányos helyzetű. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. gyakorlati tudományunk egészét. a májátültetés “partizánja”. – Nehezebb a májátültetés. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől. minden gyógyszer terheli a májat. Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”. az érsebészet. többnyire szakadékony.Dr Jakab Ferenc. Óvják a fertőzéstől. lehet. mert nem veszik észre. most! – A nyakamon volt a kard. egész szemléletemre is. csak épp a . akkor is ürülök. csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. A műtét döntően érsebészeti munka. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. stb. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. Csak ismételni tudom. óriási többletet adott. a műszergyártás. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. a radiológiai. az intenzív terápia. mint amikor nem mehet. – Klárának olyan gondjai voltak. a sebészet. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. ilyen “magányos farkas”. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. a mikrobiológia. vékony falu vénákkal kell dolgozni. S még egy mondat: – Más dolog. mint a szívtranszplantáció? – Igen. mindenki. azt hitte: na. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. pláne ha férfi szólt bele. hogy eddig részt vehettem benne. a gyógyszergyártás. kitágult. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik. Például a gyermek. hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához. új fogalomrendszerével. – A transzplantáció csapatmunka. A bőrönd ott állt az orrom előtt. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. Viszont az “új élet” minősége oly jó. a virológia. és a kihasználtság érdekében. Az idegölő várakozásról kérdem.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). a Szent János kórház sebészprofesszora. aki ilyen program résztvevője. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést. hogy ez a különleges orvosi tevékenység. – Mondta a tanár úr. sebészi mivoltomra. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár.

ha felébredve nem fog tudni beszélni. olyan volt az eredeti után. Megköszönni nem lehet. A gyerekeim miatt akartam életben maradni. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. most szabad sírnia. Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. Elmondhatatlan. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. nyugodt hangján közölte. mivel kedd reggel nincs járat. az orvos. bizodalmuk nyugalmat adott. hogy éjszaka jön a hívás. mert lélegeztetőgépen lesz. te még itthon vagy? Testben igen. Később Jakab professzor mondta. és akkor azonnal kell indulni. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. Nem. mert lehet. Nélkülem senkijük nem lenne. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. sürgős listára tesznek. hogy nem okozhattam nekik csalódást. hogy nem láthatom a gyerekeimet. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték). Valami okosat kellett volna nekik mondani. előző éjszaka sem aludt. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. éjfélkor indulunk. ám erre nem futotta. Rettenetes lett volna. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre. A beteg májkivétele. gyönyörűen vagyok varrva. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. mint egy várandós. de elért mindkettő. sírva. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . . egészségesnek van nyilvánítva”. négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába. nem féltem. amit lett. Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. beleejtette a májat. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. az egész leesett. mint egy kisgyerekmáj. két palackra ha szükség volt. Féltem. ha akármelyiket nem láthatom. repülőt küldenek értünk. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt.ruhákat cseréltem nyárira. Klárának beültettek egy kanült. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét. – Másodszor férfiak hoztak a világra. Szegény tanár úr. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. mégis elosonok a fodrászhoz. hogy hozzá ne érjen. (AB) 50 palack állt tartalékban. ahol már sínen járt az idő. ahogy az újjászületéshez illik. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem.s a tanár úr csendes. A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. és nem átültetni. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. de mivel a hasüregből a vért elszívták. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. hátha nem jövök vissza. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. Koppenhágába. Csodás. lezuhanyoztatták. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy. Lélegeztetőgépen eszméltem. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte. Amikor betették az ő májat a helyére. hogy ne ijedjen meg. hogy legyek kész. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán.

Hozzák az oldatot. – Mintha árnyak lettek volna. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára. Disznóság! Mennyi embert lehetne. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. arról nem beszélve. de a programjuk akkor még megbukott.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. Mutatják. megsiratta. a szabad levegőre sétálni. és a májátültetések elkezdése előtt sem. melyik pillanatban mit kell csinálni. Egyszer tiszta volt az idő. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. Jönnek az ismerős orvosok. Mégis. Nyomasztott. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. amikor jött haza. Esett az eső. mi lesz. kikapkodni. amikor nem volt májam. mintha nem is én lettem volna. mint egy gyár. talán ott lebegett fölötte. Legszívesebben sorra járna mindenkit. aki bedobja: hullarablók. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött. (Megbuktatták. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát. Perner Ferenc professzorhoz.Hogy nem volt kibírhatatlan. a hajókat. A koppenhágai esőt is hazahozta. nem felhőkből. olyan lényegi. hogy valakinek meg kell halnia. – El sem tudtam képzelni. a régi hasammal. üzletelnek a magyar donorok szerveivel. A lelke most is ott lebeg a feje fölött. májat stb. Neki ennyi volt Koppenhága. volt olyan állapot. tudják. aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. . No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. és a kezével mutatja. mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. Ahogy a filmekből “tanultuk”. Hozzá képest a szív egyszerű. s reggel félhét körül végignézhette. nem lehet pótolni. hogy tovább éljek. Kérdem. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. mintha városnézésen járt volna. Mesélték. a májat meg eltemetjük. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához. az talán a technikának is köszönhető. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni. – A máj olyan. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. Látszott. úgy suhantak köröttem az emberek. Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. megmenteni. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. biztos akad. Fel sem fogom. mint fürdi ki magát a tengerből. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak.

hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet. – Svéd?. ha az első betegeinket elveszítjük. rákos betegekkel. de mivel “komplikált” az eset. mi csak azt akarjuk. mert tönkremennek. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. – Egy 46 éves svéd nőjét. s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. másutt majd kétszer ennyit. ami nélkül nem lehet sikert elérni. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. kap érte a egyetem 34 ezret. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is.. mi történt. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik.. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –. a pluszt nem fizeti a biztosító. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. – Amputálni érdemesebb. ahol talpon tudunk maradni. Nem azért sírok. kinek a szerveit kapta? – Nem. és nálunk hal meg. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. – Hallom. mint a lábat megmenteni. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. küldik nekünk. Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. A májat az idén kezdjük. Nem is lehet. – Tudja. Mi megoperáljuk. Dolgozott a kórházban egy svéd nő.és a tüdőátültetés. ahol a kockázat a legnagyobb. Hanna.– Évek óta szorgalmasan készülünk. (1994) .

vagy kézfogás útján nem. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. ma kevesebb. A kaméliás hölgy (Traviata). aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. Hippokratész (i.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). Maupassant. Bosch nyomorékjait is csont. A hír bejárta a világsajtót. ahol a sápadt arc. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is. Kosztolányi.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. Bakterológiailag igazolt a tbc. a nyirokcsomó. Fertőző szegénység. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). Jókai. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. az iparosodásé. a tbc a tömegek betegsége. megvizsgálták a . ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. Petőfi. Csehov. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. világháború után 100. Dosztojevszkij. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. a tömegszállásoké. a csontizületi vagy az agyhártya tbc. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. bizonyos védettséget ad. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket. hogy a világ korán temette a tbc-t. Mielőtt belemerülnénk a témába. Ma már köztudott. Az újkori városé. balesetben. Az aktív. Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. tenyésztéssel. Sokkal ritkább a húgyivarszervi. rákban. fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. e. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek. BCG-oltás: élő. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. közös használati tárgy. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. Derkovits. Gorkij. Ma úgy tartják. De akadnak rejtélyes esetek. Amikor kiderült a betegsége. a SOTE professzora. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. Talán már indulhatunk is. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. a II. a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed. hogy Brueghel. az aszott test a divat. a Varázshegy e szellem szülöttei is. s valószínű. Nem minden tbc-s fertőző.

s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. ernyőkép. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. mint a nők). De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. hogy azonos szociális. S még egy “rejtély”: Bécsben. Templomi gyülekezetből. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. több száz embert. A Streptomycinről kiderült. hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian. Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. gondozóintézeti hálózat. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). mint az új beteg. s a világháborúk hatására megugrik. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium. Kitudódva. A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. 25 évvel később. s főképp az Isonicid (INH). Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. Berlinben. gyermekek. hogy gümőkóros. Sikertörténet.és vándorröntgen szolgálat. 1960-ban a hatodik. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. Az USA-ban kimutatták. Régen főként csecsemők. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. A legmagasabb hazai adat: 4%. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak.három gép utasait és személyzetét. A négerek. A gümőkór szociális betegség. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. Általánossá vált a vélemény. . 1930-ban a harmadik. s a hátrány máig megmaradt. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. mint Nyugat-Európában. A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. Megszületett a legendás Streptomycin. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc.

A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma. (Londoni bejelentés: “Senki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. Svájcban ötödével. mint az AIDS. 1995-ben 3 millió. Svédországban. Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). sőt káros. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti. Több a beteg Írországban. Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49). Angliában. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s.”) A századforduló körüli mélyponton 2. Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre. Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. Spanyolországban. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. Egy hazai orvos azzal int . majdnem fele délkelet-ázsiai. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való. a közöny is bántó.1 millió ember halt meg gümőkórban. Norvégiában.hatékony tüdőgyógyszer. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. de Szerbiában is. A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként. Svájcban. még a királynő sincs biztonságban. Olaszországban. Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. Hollandiában.

rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. Az elöregedett. a kábítószeresek. Európában és Észak-Amerikában a tizede. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. mint a múlt században. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. mint az alkoholisták. a hajléktalanok. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű. mert félnek. Egymásba érnek a bajok. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. gyógyíthatatlan tuberkulózis. hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került. Szabolcs. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. Halmozódhat. S az “új” tbc gyorsabb is. A pesti oldalon kétszer annyi az új . el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte. ami őrültté tesz. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. ördögi duó. Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. Hajdú. Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. 12 ezer aktív.és tüdőrákban. mert a tbc fertőző. New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. Tamás Ágnes. hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben. csak imádkozhatunk.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t.mérsékletre. hogy a világ lekési a cselekvést. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. A WHO azért veri félre a harangot. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint. Pest megyében és Budapesten. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. – Vezérigazgató betegem.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének.) Szegény embert a tbc is húzza. Mi történik itt. Húszezer nyilvántartott. a munkanélküliek.

bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki.megbetegedés. meghalt. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. mióta egy agilis főorvos került oda. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. alatti szállásra “könyvelik”.. amilyet ötven éve nem lehetett látni. hisz általában nem az említett szubkultúrák. mert címet kell írni a nyilvántartásba. és IX. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. II.. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki. ám arányuk csökken. (Tavaly 4. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. Nem tart tőle. azt a veszélyt. kerületet kedveli. emiatt fogyott. azóta derül ki. hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. most minden ötödik. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. mégis .) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. s nem az I. mint a nők. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került.. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására. Nem is csupán azért. XII. Szakemberek tudni vélik. Vajon miért nem kutatják. a kései fél pusztulás. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. mint Budán. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Fontosabb. a Korányi főorvosa. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál. hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel. amit a tranzit ország lét jelent. hogy tbc-je volt. aki a Korányiban kötött ki –. hogy tbc-je volt. Némelyik kaverna akkora. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. A férfiak háromszor esendőbbek is.) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is. mert az értelmesebbje sem hiszi el. Vajdahunyad utca 3 sz. kerületeket. a bevándorlást. VIII. Ekkor derült ki. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni. akár a félbehagyott kezelés esetén. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket). nem jár szűrésre. mi a baja. húsz éve három millióval többen. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki. Lehet ebben némi túlzás. hogy súlyos beteg. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését. Számukról nincs adat. A Koch-bacilus a sík VII. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. s depressziója miatt csont és bőr lett.

hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne. Az eredmény a rezisztencia. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül. 1982-ben már csak négyet. A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik). s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. A BCG-nek tulajdonítják. azt sem tudni.) A WHO szakemberei nem a centralizált. 1995-ben egyet. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. mibe kerül az oltás. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. ahol a gümős megbetegedések száma 0. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás. A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. mint 3 milliárd adagot adtak be. A szűrésre a világszervezet az egyszerű.1% alatt van (nálunk 0. Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától. A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. BCG-oltással lehet elérni. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. kötelező szűrővizsgálatokat. Magyarországon is felvetődött. Kulcskérdés a megelőzés. . aztán kiderült. mint a gümős megbetegedéseké. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t.04%). Vizsgálat nem történt. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. mint a nem oltottak között. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani. ahol kevés a friss megbetegedés. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. tuberkulinszűrés). hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. Egy utóvizsgálat kiderítette. s ellenzi a tömeges. mert lassanként több a komplikációja. cukorbetegség. A WHO szerint. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken. hogy talán nem egészen így van. de az USA-ban sosem vezették be. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést. Menteni a menthetetlen (?). Ez pánikot okozott. Indiában úgy találták. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. sőt 11 és 17 éves korban újraolt. ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. ott a BCG-zést fel kell adni. emlőrák). A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást.kiengedik. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –.

A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre.4 2. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv. épp ők nem mennek el.6 115 1960 6448 46 25 11 5. (Lehet. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. mint kétszeresét. aki célszerűbbnek tartaná. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal. másutt két-három évenként kerülne rá sor.3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 . Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert. hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. a legér269 63 137 39 28 6. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába. Van. a költségekkel pedig soha.6 2. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3.A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb. ám a negyven éven felüli. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt.5 178 1970 7366 45 20 11 3. A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért.7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. a szakma tiltakozna. hogy maradiak.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta. koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket. Vagy: csak KeletMagyarországon. hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek. a legelesettebbeket. Nálunk is felvetődött.

a társadalom perifériáján lévő egyén. A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. – Vagy hulljon csak a férgese. talajává válik a bűnözésnek. – Megtakarítást jelent-e. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. – A krónikus osztályon. hogy vannak otthonaik. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. A Soros-programban a Korányi 35. ketten meghaltak. A többségük alkoholista. – Maximális térítés 53 napig jár. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr. Kozma Dezső főorvos. 53 nem fertőző.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek. hogy üresen állnak az ágyak. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető.. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek. azaz a hajléktalanok főorvosa. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra. nincs is szükség rájuk azoknál. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. mert nem érzi magát betegnek. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor. ha már az együttérzés csődöt mond. hiszen a VIII. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai. elégtelenségére . akiknek van otthonuk. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására. Legalább a józan ész működhetne.. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni.. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják. Felszámolják a kórházi osztályokat. Gond az a 30 százalék is. Samu István a Krízis Szolgálat. – Aztán panaszkodtak a tv-ben. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”. kerületben van a legtöbb tbc-s. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. a Korányi főigazgató helyettese. Tapasztalataik alapján sürgetik. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. utána egy picit kevesebb. kórházba nem utalható. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. amelyik nem ment el a szűrésre. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. – Ez abszurd.

de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést. ahol rendőrökkel vitetik vissza. de nem volt helyünk. van olyan megye. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. apró kedvezményekkel. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. indul a fertőző beteggel. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség. Ne essünk azért abba a hibába. – Ha megfelelően fordulok felé. nehezen kezelhető. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. hozza később – mondja Iványi Tibor. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. És adni? – Előfordult. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni. nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva. (1996) . De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. Levendel László utóda. akinek nincs orvosi igazolása. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. hogy az ellátás (orvosok száma. ám elsősorban jó szóval. az jobb. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. Bár a fertőző beteg is szabad ember. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen. szociális segélyt. – Aztán addig nem engedjük el a rendőrt.vezethetők vissza. hanem hálóinget. Máshol a kapitány azt mondja.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani. rendelési idő stb. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják. akkor lehet vele valamit kezdeni. hogy a rendőr jelezte.) nem igazodik a tennivalóhoz. Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. kértük. S nem pizsamát adunk rá.

és évek múlva választhatsz. Kulasbad. hogy itt tartod a strandholmid. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. Most aztán várhatom a levelet. Z. ahol ezért szabad a dohányzás. Egytől hétig a “született arisztokratáké”. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció. Hajdan Lukerbad. javasolhatnám a névváltozást. (Nem strand.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. De illetlen a hasonlat. E nélkül legjobb. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. mondta. kérheted. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára. bolsevista trükk. – Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. mit szól hozzá. ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –. Ha be kívánsz kerülni közéjük.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni. Egyet száz ellen. sót gyógyvízuszoda. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak. ha már a Lukácsról írok. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti. hogy üres. de legalább ismert. télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja.. arról tudják most van itt először. légy nagy ember. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. hanem szokásjog szerinti gazdájuk. előre megfontolt szándékkal került elébe. faragatlan is.” (A fürdő századfordulós . a hetes. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas. hanem valami sportos. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. Nem bérlőjük. Ha már ismernek. Mert e kabinoknak gazdájuk van. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. mint a Lukácsban fachhoz jutni. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt.. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. éjjelnappal. ám az idevaló ajánló sem árt. s a Szt. majd Lukátsfürdő volt a név. ne tegyenek a tizenhármasba.

Róbert kolléga. mint itt. mintha a zsömle árát kérdezné. és három órát úszik.. pedig több. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett. amiért elmentél? – mondom. s én bólintok. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd. komoly lukácsos nem! Na. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt. így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. akinek eszébe jut a vízesés. hogy pirosra vereti magát. a “nőiben” 26 fokos a víz). – Visszajöttél ezért. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új. hőmérséklete nem ingadozik. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . gondolom. – A “Kettesben”. A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre.. a másikon toprongy. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot. de Laci nem hall.” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam.) Judit az egyetlen. Magánügy.leírása. mert a gyerekkort. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. Kérdem Róbert Lacit. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti. itt ajánlottak is. Ha látnák a betegek. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. mint egy hercegnő. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. Másutt kinek szólhatnék. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce. az egri strandot idézte. mikor jön le. s úszószemüvegben. hogy nem tud egy jó könyvelőt. – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő. s azóta a “férfi medencében 22. ott voltak szép lányok is. és itt még vízbe se jutottam. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak. itt félóra alatt megtudok mindent. Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci.

másik része viszont oly mély. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség. meleget. ki hová vetkőzött. A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. Fehér stb. hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. Berinda Vilmos volt az utolsó. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. kik nem tudnak úszni. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr. aki sakkfeladványokat írt. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek. Uszodába a történelem is jár. Akivel baj volt. Minden fontos poszt egy család. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. s rászólt Kodályra: – Hubaykám. Ránki Györgytől. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. Sakkozott.” Föl nem sorolható. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. A jó kabinos fejből tudja. amikor kértem. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő. tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. ha vizes gatyában traccsol. azok számára. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. sakkfigurákat faragott. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. hisz megfázik. Gyerekei itt kölkösödtek. hogy részegen nyilatkoztam. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták. ha nem tudnak úszni. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. – kezében volt. ők vették fel a többieket. Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. Végh . Urak nem. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. bridzsezett a vendégekkel. A kitelepítésből hazatért dr. ki kiképzését Svédországban nyerte. s ezalatt nem keresett. a női osztályban a Szt. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. de most épp nem járnak “a .” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni. ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. aki még haza sem ment. A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély. – Tiszteletem. hogy a lábtempóval sietni kell. ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. Napokig le sem jön. – Könnyű neki. ki mindenki tartozott.tájékozódni. aki azt mondta. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. A vendég kiszolgálási díjat fizetett. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. A jó kabinos szégyelli. egykét hétre elküldték sétálni. beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”.

köszvény. többször körbejár! .” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták. Ezen körülmény magával hozza.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja. különösen. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat. cserélje ki a sapkát. skrofulózis és aranyér. Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. cukros hugyár. ami szép: a zene. bőrbántalmak. “Terebélyes fák árnyékában.. a kép. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. a vízi-múmiák” közé. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat. továbbá régi izzadmányok. – Nem.. alig többért. s le is esett a sapka. Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak. akit az ember szeretne. sápkór. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant. egyéb. és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim.. a tánc. . – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos. nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet.. bujakór. hogy nem ismeri meg. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani. ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz. minden nap fölmegy a napozóba. mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre). szívbajokból eredő vizenyő. hypochondria. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel. Bocsánat! Úszott már. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható). de voltak – Látom.” A nőügyek nagy szakértője. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét. ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt. – Minden érdekel. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak. Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek. munkaszolgálat. ide tartoznak az elhájasodás.gusztustalan öregek. Emici többé nem mászott föl a napozóba.

hogy kirúgatja. Kerestem a hőst.. század eleji márványtáblái. s erre mondták a “fürdősök” már. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat. pártuszoda. Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a . benn van M. A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája.. mint a másik. írók. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen. azóta is körülöleli a fát. sőt az ellenzékiségnek is. elsősorban a tudás – “Professzor úr. nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. Angyalföldön R. Itt a tekintély. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni. hogy az emberek nem bíznak benne. parancsolj!” -. mire L. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél. akadt aki bemutatta B. hogy sapka nélkül ússzon. és B. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó.-nek. szemébe mondta. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. is a Lukácsba járt. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek.. És L. megfenyegette.vízgyógyászati hatányok. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt. annak ő ki. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be. A “nagypofájú” színészek. Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem..” 1956 elején B. menjen a fejesek uszodájába. de ahhoz képest. a tanár. s a medence fala megkerüli. azzal fordult barátjához: Kezdd te. hogy gyermeteg dolog. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre.” A falon az itt meggyógyult arab sejk. Ha nem tetszik. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok. . Ám a Lukácsban ez régen sem ment. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. Mondják. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett. netántán úsznak ma is. de a felügyelő kiküldte. két akkori PB-tag is jár ide. Mivel L. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” . hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. M. három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát. hallgassa az elvtársak szövegét. és az életkor. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták.. hogy ez csak egy uszoda! “A Szt.!” Ez persze. hogy nosza. német kereskedő. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni. Az semmi. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben.

A kabinok “osztálytagozódása”. meg a “népszekrényekben”. a hátúszókat utálják. hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. s csak jön valaki. sőt félmeztelenül. övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú. s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt. unokát nevelnek. s összesúgnak: – Látod. mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. néhányan futnak úszás előtt. receptet cserélnek lebegés közben. este (magányosok). s évente a medencéhez jön a halál is. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű. hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. Amál. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni. hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort. délután (szerkesztők). A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. Hatkor a munkába indulók állnak sorban. hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát. A gyorsúszókat nem szeretik. Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek). talán már nem is . “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. a többség. hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. a pillangózókat elküldik a Sportba. húsz-negyven percet tempózik. a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap. s ahogy múlik az idő. Az úri és női gőzfürdő mellett. Közben beszélgetünk. – Mennyit csipkedtem a mestert. mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának. délben (színészek). “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett. törvényszerű. s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen.A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. s felfedi az ajtó titkát. hogy lerakod a lábad! –. ám a zuhanyozóban. hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”.” Állnak. Törvényszerű lenne. hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk.

(1992) .” Sugár Ottóra.árulkodnék rá. a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom. te Lampi!”. nehogy a nyakukba szökjön. ki az a Lampi. “Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz. s akkor az úszók leálltak. “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos. mit jelent. Gyula bácsi kérdezte tőle.

hogyan kell armagnacot inni. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. – Fölvegyem? – kérdi KGY. már nem kezdem el. délután negyed négy. mire AGY-nek eszébe jut. whiskyt? – kérdi. hogy elvtárs. Aczél úr! – mondja KGY. – 1944-ben – feleli.. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. Elnézést kért. AGY ingatja a fejét. ártatlan kapualj. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül. örök magiszterétől. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. így AGY azt feleli. – 1956-ban? – kérdem. jobbulást kívánok. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. Budapest. azt hazudtam neki. KGY már az utcán van. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja. mert volt titkárnője napközben mellette van. hogy hangosan beszéljen. hogy látogassa meg. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. hogy meglátogatná. Így maradtam. egymásra dobott papírzsákok előtt. hogy találkozunk. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. megfésülve. – Majd Sárika – int AGY. “Üdvözlöm. azt fogja mondani. hogy van. hogy konyak is van. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal. – Gyere csak! – mondja hirtelen. hogy ő – mármint Aczél úr. Elfelejtettem figyelmeztetni. – Aczél elvtárs. és KGY megismétli a kérdést. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. – Csörög a telefon. a szürke és hófehér port buggyantó. hogy az illat. Rengeteget segített. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. – Hangosabban – súgom. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. a vendégnek járt a fotel. Mire fölocsúdok. – Kávét. hogy Rákosiról beszélgessünk. . Szent István park. skótkockás plédbe burkolva várta. hogy nem áll föl. s megérdeklődi.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között. (Azért jártam hozzá. KGY-t felötözve. hogy nem titkolja a helyzetet. talán AGY. Körülnézek: világos. KGY kérdezte. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. és kilépve a kocsiból.” “Köszönöm. Vasárnap nem hittem volna.. hogy akkorka lehetett.) Kedd. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. hogyan kell előmelegíteni a poharat. KGY után kezet fogok vele én is. hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. Amíg járni tudott. – Én akkor sem mondtam.” Csaltam is. nem a támogatottak és tűrtek. borotváltan. hívjon föl egyszer. Talán KGY mondta először. KGY mindkettőt kér. Legutóbb csak fölugrottam egy percre. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. hm nem is volt rossz itala az öregnek.

és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. Örkényre terelődik a szó. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. KGY a fejét ingatja. . Úristen. AGY Napoleonnal koccint. Konrád György és Eörsi István. lett volna Rajk-per. – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. hogy egy időre maradjon nyugton. – Megkérdeztem Kádárt. – Pihen. mert a szerelemhez frissnek kell lenni. mintha a hely volna meglepő. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. ha nem csak Szelényi Iván. hogy délelőtt kell szeretkezni. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel. és azt tanácsolta. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. hanem KGY is Nyugatra települ. – Gelléri Andor Endreként jelent meg. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. Aczél György Konrád Györgytől. – Néhány író jobban félt a zsidóktól. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. majd visszatér az álomhoz. – Igaza volt – feleli KGY. KGY Johny Walkerral. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. gondolja. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja. Dicséri Illyés eszét. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak. (Előtte azt szerették volna. hogy megbotránkozott. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY. mint az oroszoktól. hogy Moszkvában őrjöngnek.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. hogy okosságát a Spiegelből vette. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. s nem derül ki. s ne is jöjjön haza. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. hogy kirobbantja a harmadik világháborút. – Gelléri. Jártak Gáspárhoz. Örkény francia halászlét rendelt.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY. Három szörnyű hetet töltött ott kórházban. – Magánál Jalta miatt. hogy miért nem váltanak le. Párizsban elmentek vacsorázni. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. amelyik becsapja. – Sok emberük volt itt – mondja. hogy oroszok-e vagy magyarok. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni.

– Sokan azt hitték. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. és felpanaszolja. ha visszajönnek. És nincsenek sehol. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. Ő is félt Rákosiéktól. de később is az volt a kérdés. S utal rá. Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. de KGY nem akar kötélnek állni. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. . – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. az antikommunista. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. Nemhogy ekkor. hogy vegyék be a kormányba. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. – Félthette az életét – ismeri el Aczél. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. amilyet –.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. hogy kinyírják. Végül annyit mond. hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. – Mire gondol? – kérdi KGY. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát. hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna . majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. az is megy tönkre – mondja tovább. hogy elismeri a kormányt. Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. Orwell. Kállai ejtette ki a száján először. Joggal tarthatott. – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. mondja. És Molotov azt akarta. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. Kádár ismételgette: ha aláírta volna. de fölényeskedett velük. S azt mondja. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. mindent ígérgetett a saját szakállára. költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. mint Szász Béla. – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. és a közbevetésre azt feleli. ő nem az íróasztalnak írt. és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. – Megteremtettük a színházi életet – olyat. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe.

Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut. látogassa meg akkor is. Búcsú közben kéri AGY. KGY a szellemi frissességet dicséri. ha jobban lesz. – Bolondság – mondom. és felugrik. fáradtan megköszöni. Ha Aczél ezt akarja. istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem.Hirtelen megijedhet KGY. hogy kifárasztja a beteget. (1991) . megteszi. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. hogy egy volt PB-tag leszólította. hogy ezt nem tehetik. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. és elmondta. de ő felszólalt. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh.

hanem azoknak a bajoknak. ha ő hazajön. majd felmentették. Vali szemén még most. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. Joci gyászolt. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –.III/III Megjött Paul. hanem a cég vendégháza. mert sikerült bebizonyítania. Mindenkit. akkor épp Svájcból. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. A fene a fejét. ötvenéves korában is látszott. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre. hogy ő a második ember. hogy ő volt az évfolyam-szépe. a kettétört barátság. mi olyan éktelenül büdös. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. ez nem Paul lakása. mégsem találta. Paul így is ült hét hónapot. és valami ösztöndíjat kapott. az egész évfolyam eljön. a mamája viszont nem tért többé magához. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. eltűnt. a barátság megszakadt. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. amit ez a választás a fejére hozott. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. amikor jött az értesítés. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. A haláleset. annyira kirítt totyakos csapatunkból. és kidolgozott tételekkel segítettük. Jocival gyorsan összebarátkoztak. Más srófra járó agya. A becsmérlés nem a városnak. Fiat coupéval érkezett. hogy kiutasították Magyarországról. Azt hiszem. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. hogy két gyáruk van Európában. Meghalt az apja is. Összepakolt. A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. egy Indonéziában. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. ne veszítsen évet. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. nem is szülei hazájának szól. Megfogadtuk. a rendőrség is piszkálta. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. segítőszándéka. hogy benősült egy pigment cégbe. Paul régi szerelme. Paul 1962-ben került hozzánk. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. Pault két hétig ápolták. Első fokon két évet kapott. Csak Vali állt mellette. de Cila azt mondta. Paul hajnaltól napestig tanult. mondogattuk. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. hogy a vizsgáit pótolja. Soha nem jelentkezett. megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. De sem a Fiat. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. Éjfél után mindenki Paulról beszélt. a Fiatnak ő. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. A . hogy a cipőtalpát megvizsgálta. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. és ahogy jött. néztem hajdani évfolyamtársunkra. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték.

A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. no. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. s lépdeltek a zenére. – Nem az én formám – mentegetőzött.húszéves találkozóra hiába hívtuk. Joci sejtette. Akartam. Egy óra tájt fölmentem a szobába. Direkt. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. neki is két gyereke van. átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. Pedig ígérni. őt állították rám. és megint nein. Ők tudták. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem. ők csak nézték egymást. Joci mi van? – vagyis. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet.. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. hogy nein.. és börtön. A megadott időben a lakása előtt várt. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. és az ablak elé állt ködöt nézni. Barátság nélkül is ment volna. ő a tégla. – Az olajosoknál dolgozik. valamit szeretne megértetni velem. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. de nem bírtam. hogy én is. – Ja. Bólintottam. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. hogy csináljak baleset. hogy Jocival. a roncsot eldugták előlem. Nem voltam álmos. miért kerestem fel a két nap közben. – A szerviz megmachinálta a kormányt. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. Én ekkor is nein. nem! Mondani nekik. Ők vörös köztársaság direkt. Nein kommunist. – Apám táblabíró volt. de csak azt vállaltam. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. s látszott rajta. Úgy éreztem magam. Minden pár trécselt. A bűnt követte a bűnhődés. a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. nem kapta meg a beutazó vízumot. – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. Besúgó. Itt . És akkor baleset. Nein. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. A felvételinél eltitkoltam. akkor tudni zsarolni. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. nem akartam Paul és Vali táncát nézni. Mindig nem. Ez volt a mi groteszk. – Paullal beszéltél? – kérdezte. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. és akkor kiutasít végleg. Fél óra sem telt el. a hajdani baráttal mi van. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki. jópofáskodott. hogy kinyitni enyém börtön. Pedig össze sem ölelkeztek. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve. sőt tragikus ráadásunk. éjszaka Joci a kórházban elmondani. Arra futottam és megláttam őket. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. – Pörgött a hamutartó. – Mondd. socialdemokratei. mint ott a Maros torkolatnál. Akartak engem beszervezni. az ártéri erdő szélén. – Direktóriumi tagok? – Ja. A rendőrség hitte. feljött Paul is.

Üvöltöttem. de novemberben nincsenek hajók a vízen. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. hogy nem disszidálni akarok. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem. hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. Isztambulért epekedtünk. Megkérdeztem Jocitól. itthon aztán kiderült. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. persze nem adtak útlevelet. – Mi múlott ezen a fél házon. Bukarest. hogy miről beszélt Paul az éjjel. – Mentem volna utána. Írtam a kérvényeket: Berlin. Röhögtek. Az ötéves találkozón. Ide illet volna egy hajókürt. Ha te kint maradsz. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. a ház a ti neveteken volt. Végül Burgasban sikerült találkozni. Ki az a perverz állat. ne strapáljam magam. Varsó. nem kaphatok útlevelet. A tizedik kérvénynél közölték. – Jocira gyanakodtam én is. és a tiéden. 13 flekk . Aztán szültem a gyerekeket.talán több áldozat is volt. Valika? – Ki tudja – felelte. Megesküdött az anyja emlékére. hogy a baleset után kiszállhatott. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. a Jánosén.” A mi hajókürtünk most is néma volt. – Ha hagyja! – mondta és göcögött. a halálos ágyán rákérdeztem anyura. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. eltemettem apámat. már mint Pekárné rákérdeztem. kislányom – mondta –. Tavaly. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. nem hiszi és visszakérdezett. és azt is. “Tudod. elveszik a felét. Prága. Azt felelte. A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. Bevallottam. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. üvöltöttem tovább. Szófia. kivették a méhemet. feljelentettek.

így “szennyesigazgató” . Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. netán előszoba nélküli lakások. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. ki feltalálhatatlanul elköltözött. hogy itt a század két világháborúja. 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. kinek mi jutott). hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. s elmondta. Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. Mária néni – adott órákat. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is. aki feleségével. *** 1900-ban. a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. legalább annyira jók. aztán jöttek a kényszertársbérletek. vagy fürdőszobás. hogy 1956-ban az ő bérházukban. a hajdani cselédlépcsőt. hogy a házi ávósuk. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat. lehajtható ülőke. értelmiségiek). A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. legendává növesztett. hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. rokonoknak választottak le egy-két szobát. A történet legérdekesebb mozzanata. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. benne tükör. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. Csináltak a házban iskolát is. két kislányával szintén a házban lakott. de ezt is sokallhatták. Ma már nehéz megmondani. ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. s vannak kényszer konyhás. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt. A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. a ház akkor is hallgatott. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. átgyúrt. behúzható ajtó. azt a főhadnagyot. orosz lehetett. mert az úri frontot érte. A szász származású.

amit aztán a család hol juhtúróval. A nagy vitalitású ember talán a haláláig. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. . Ezt Ungi István áv.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. A gyerkőcök hancúroztak. hogy őket fogják kitelepíteni. A háború után nem zárkóztak úgy. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének. Bár “laktak itt már párttagok is”. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. az első munkáscsaládnál. hogy költözhetnek. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. Benda Kálmán apja ezredes volt. A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. Marinak ez járt. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. s előtte lekonyult a nagy Bajusz. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. a Denk mama látogatta. azt talán akkor sem tudta senki. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. amikor vitte a szennyest a Patyolatba. a ház alig szorult külső mesterekre. amikor Ágoston István feleségül kérte. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. mint most. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. Jó hangulat volt. vagy úgy járnak. senki senkit nem jelentett fel sem ő. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról. Bendáéknál három. mindenhez értett. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya. S kölcsönösen jól jártak. Denkék kisebbik lánya. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. Hová. A férje pedig Döme Jenőnek. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. “Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől. az akadémiát végzett. s mi lett velük. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. Magdolna szabadította ki). Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. az unokákról nem is beszélve. s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire. Magda már nem engedte ki a gyerekeit. sem más. főhadnagy számon kérte. szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány. példás rendet tartottak. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. Ágostonék mesterei voltak a háznak. hogy leesnek a körfolyosóról. ez volt a jel. Marinak. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. hol tejjel. végül éjjeliőr. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. zajlott az élet a körfolyosón.lett a Szabolcs utcai kórházban. hol pirított hagymával evett. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. A szülők nem féltették a gyerekeket.

a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. s Márta aznap haza sem jöhetett. így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták. hogy félni kelljen tőlük. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. Állás nélkül maradt. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. Körfolyosói Vergiliusom. Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. a férfiak az ablaktalanban aludtak. Tudni kell. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. nem a politika. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. A húgom. de a szerelem foglalkoztatta. de húsz évvel később. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. – Innen néztük. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. Telefonunk nem volt. hogy valami történhetett. nem ezt a címet használja. hogy az egyetemi magántanár az állás. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. keverem is vele. menjenek csak nyugodtan. Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. mint a Dunának. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. hogy mi történt a rádiónál. az említett nagynénénkért. Nem tudom. hogy végül a mama elkísérte. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. hogy esténként kanasztáztunk. A nagyi olyan erőszakos volt. a Belgrád rakparti lakásban. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. a Rudas fürdőre. Szerencsére. s a rendőr azt hitte. aki a Kálvin térnél lakott. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. de az is lehet. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával. hanem a hátsó lépcső. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy.1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. De kanyarodjunk vissza 1956 . Az apja valahol szerzett egy libát. Akkor vette észre. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. az Erzsébet-hídra. Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. egy orosz intett. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. ami miatt a nők a fűtött szobában. Arra emlékszem még. s dolgozott. A felesége három helyen tanított matematikát. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. (Érdekes.

Ám a 17. akkor mondta apám. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott.október 23-a híreihez. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. Az egyik nagyszabású cél az volt. az 1953-ban leszerelt híradós tiszt. hogy a Parlamenthez mennek. Kelen mama sírdogált. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula. főhadnagyot behívták. mit jelent várni. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. hogy biztos köztük volt a fia is. épületvédelembe osztották be. Ungi nem értette. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. Kék parolinos. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. Utána társaival elindult haza. azt kiabálják.-18. Október 24-én kezdték felszerelni őket. Denkék látták. hogy ennyien maradtak. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. s úgy emlékszik. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés. sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott.) Másnap reggel arról sugdostak a házban. a Balassi Bálint utca 27-be. Amikor hallották. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. tudja. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os . hogy na. János is. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba. s ő lett az igazgatóhelyettes. kívül maradt a felvonulásokon. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. hogy ő is katonaasszony. az ÁVH VII. hogy teherautók jöttek a Parlament felől. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. oszlasd fel őket. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. főosztályára (közlekedési elhárítás). Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. Bár fegyvere nem volt. s híreket. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre. Nem tudni. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal.

Október végén. s kifaggat ki vagyok. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát. s másnap. Halálos beteg a testvérem.. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. Levetettem a cipőt. s valami szakszervezeti funkciója is volt. – emlékezik a felesége. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására. Mindenekelőtt Barabás Lázárban. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. hanem Földházi Bélától. hogy ő fél. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. mert nem rendeztek politikai vitákat. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. A két munkásért üzent. Otthon Ungi végig gondolta. mit akarok. senki nem bántott senkit. én egy fáradt. Gyula öccsét. – Őt mindenki elfogadta. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. idős ember vagyok. – Ekkor még úgy volt. s benne volt. aki a Ganz-Mávagban munkás.. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. most is hozzámegyek. október 31-én elindultam haza. ha kellett.tisztséget nem a szakmától. Aztán ott volt még Varga Imre. Barabás Lázár pedig megmondta. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. aztán az édesanyja. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette. Földváriné veszi át a kagylót. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. akikhez sokszor telefonált. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. de ekkor már gyárban dolgozott. s részt veszünk a rendfenntartásban. A lányuk veszi fel a telefont. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. hogy kiben bízhat a házban. Azt mondtam. de az sem olyan párttag volt”. hogy HM. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni. Alig tudok . a Belgrád rakpart 25-be. El tudott simítani dolgokat. Bízott Benda Kálmán bácsiban is. hogy szabadulni akar tőlem. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. A gyereket persze nem engedték. hogy a cipőt a bizományiban vettem. oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. de mivel érzem. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. s ez a korábbi rendőr is közvetített.

Másnap arra ébredtünk. a házat. mire emlékeznek. aztán az asszony is ment utána. ők viszont örültek. a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta. 1956-ról. a családot már nem! November 5-én. volt félni valójuk. ők tudták. hogy éltek akkortájt. hogy nem az érdekel. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. – A férfi hamar meghalt. hogy Ungi a házban van. hogy nem bántani akarom őket. pedig azt tervezte. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. pedig most öngyilkos lenne. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. Persze Barabásék félhettek. kiegészítve azzal. – Hogy mondjon valami jót is róluk. az égadta világon semmi. hogy lövik Pestet. de nem fogadta el. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. szenzációt sem várok tőlük. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. – Újraolvasva a beszédet. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház. hanem az. Ungiékról. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket.. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. hogy velük nem történt semmi. azért tette. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. hogy Unginé falujából érkezett az élelem. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. hiszen ők bújtatták Ungit. nem tudom megértetni. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. hogy nem tudott leérettségizni sem. de a padlásunkat. Denkékről. Mi sírtunk emiatt. hogy mi történt. ki kit bántott. Jött egy felkelő csoport. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. hogy beszélgessünk az életükről. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki. Mindenki úgy tudja. hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre. – Legalábbis arra következtettünk abból. felelősségre sem kívánok vonni senkit. nem teljesen érthető az aggodalom attól. Bendáékról. még a hatvanas években. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint. . hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. a házról. hogy az országra támadtak az oroszok. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak.. nagyapám később elmondták. Ő csak hajtja a magáét. de hallgattak. – Apám. csak azt.közbeszólni. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend.

hogy a papa. de ezért már valamit fizetni is kellett. s az alapján lett szétmérve az ajándék. Földházi néni is lelkendezve újságolta. utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. meg az. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. s a mama abból és akkor rágyújtott.. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. Magdolna senkit sem átkoz. mert a fiatalságára emlékezteti. végiggéppuskázták az első emeletet. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. október 29-én kínálgatták. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. Elmeséli még. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. Szeretett volna többet is szerezni. Még nem volt veszélyérzet az emberekben. hogy itt vannak az ENSZ-katonák. Jöttek. s kérdem Magdolnát. Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek. s akkor . Igen. így ő sírva távozott. így neki nem jutott semmi. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. hogy még mindig lőnek. November végén. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. Ezután már kötetlenül csevegünk. meg is vették a lakásukat belőle. kaptak-e kárpótlást a bérházért. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel. azt felelte. Nevekkel sugdosták. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem. Magyar egyenruhában. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója). Kérdem azt is. s az is irányított ide valami élelmiszert. még vár egy-két napot.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki.. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. amíg a mama rájuk nem kapott. Amikor elfogytak. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött. Azt mondta. hogy ez. december elején jött a második teherautó élelmiszer. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni. Amikor 1956. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak. sőt szégyenkezve megemlíti. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt. ha kimennek az oroszok. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. A fene sem tudja honnan. hogy részrehajlással vádolják. aki annyi mindent vesztett. de nem akarta. – Édesapám csillapította a kedélyeket. főképp a fiatalokban. A forradalom nem szereti a késlekedőt. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban.és szivargyűjteménye volt. Az ő középiskolás fia és társai mesélték. hogy a papának.

mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. a szégyenük vitte le Szegedre őket. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. – Ez utcalány volt? – kérdem. hogy ott Ungi a parancsnok. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára. 1952-ben megszületett a második kislányuk is. Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. mint most a kommandósok. Olyan kiképzést kaptak. Ungi most. Unginé is pontosan emlékszik. Sőt. de épp Szekszárdon volt. Az egy szoba. Gy. abból szörnyű dolog lehetett volna. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. ki is ő tulajdonképpen. azt mondták. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. és mivel nem volt más. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. Félni kezdtek tőle. kalapban. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. Amikor elmentek. – Keményen léptem fel. Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért. Ők hoztak a házba élelmiszert. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. Azt állítja. A “táborba azokat vágták be. akik ellen nem volt bizonyíték”. Amikor hazatért. de semmi bizonyítékát nem találták annak. előszobájuk nem volt. és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. – Miután a cipőellenőrzésen át. biztos nem úszta volna meg . hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. November elsején nagykabátban. 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. de csak őt és a két kislányukat találták. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. hogy igazolja már. majd rendőrnek állt. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. A szekrényeket kiborogatták. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán.tudták meg. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak). cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. Ennek ellentmondani látszik.

Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. Ő annak idején sem bujkált. aki rávallott. – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók.internálással. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. nem kellemetlen-e. s akkor jött a gumibot. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve. . még engem is. hogy mindezt honnan tudja. Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. én pedig ráhagyom. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken. mire pofon vágtam. aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi. ha névvel írok róla. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. majd felravatalozták. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. Neki nincs szégyellnivalója. – Itt sem szólok közbe. amire azt feleli: nem. neki nem kellett eljönnie Budapestről. Így aztán soha nem fogjuk megtudni.

Kádár “gyermekei”. sőt Erdélyből is hozott hatot. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. Rá várunk. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást. Úgy volt. így jelenleg tizenheten vannak. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. – Mi vitte rá. Ő az egyetlen. “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. figyel Szentágothai professzor özvegye. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. Szentágothai Jánosról beszél. Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe. 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. Amikor kitudódott. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. a következetes szolgálat gyötrelméről beszél. felelem. Gábort is most avatják mérnökké. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban. hogy őt is nevelőszülők nevelték. hogy a bencés világi rend tagja. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre.Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. Hallgat a gyerekkocsi. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. Az utód azt mondja Szentágothairól. Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. addig az ország nem jut ötről a hatra. Az állam. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. s négyen szereztek diplomát. A Kádár-díjosztás a születésnap. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta. A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. s mondja. a görbebot. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba).

izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). Az egyik hegesztőtanuló. Vécére járni. annyira beteg. aki kicsúfolt bennünk’. eddig tizenegyet. amikor hozzánk került. mint most Vikinek. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében. – Ha például Lacika későbben jön haza.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. nem volt szükség rá. de nem adjuk. a férjem meg hozza őket. Nagykorú. Amíg Zsolti volt a legkisebb. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk. – Nincs nagyobb öröm. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. hogy megbántsanak. öt még nem repült ki. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. akkor négy ép. – Hogy hogy fogja a kést. egészséges fiam van.. először mondja. mint aki meg van bántva. mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk.. az jó. se játék. annak engedte meg. nem is tudományosan.. mint amikor beszélni kezd. a villát. ennek már örülünk. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. hogy betanított munkás lesz. mert akkor segítették a szegény embert. hanem ahogy kacsáznak. s lakhelyet. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. nem történt-e valami baja. – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. s visszakanyarodik a gyermekeihez. ráébresztett. nem azért. amit osztogattak. mert piszkosak voltunk. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is. Most olyan vidám! – Honnan tudja. Ha egy ilyen gyerek eljut addig. apu. ahová hazajöhetek. – Mi a temetésire is feljöttünk. mert mozgássérült is volt közöttünk. örökre a gondjainkba vettük. reggel elkísérem őket az iskolába. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. megvan az a kis fényképünk. – Akkora öröm. Egy nem is fog. hogy nemcsak fizikailag. rokkantnyugdíjas (32. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama. de most. A férjem munkásőr volt. Kezdet-kezdetén volt. Csalóka ez a monológszerű szöveg. sok bakival. A másik meg egyáltalán nem beszélt. – Mert ez a szeretet sokágú. – Legyint. szellemileg is kell boldogulni. Sóhajt és mosolyog. – Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból. A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. Számos kaput megnyitott előttem. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. 30 és 26 évesek). – Mivel betegek. anyu. s nagymama az édeslánya és már .. ha az első hármat is így veszik el. Négy sajátja közül három fogyatékos. de már nem szakítja meg a csavarokat. – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. s megmondta. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel.

s jövőre nyugdíjba megyek. és Tószegi Sándorné nem érti. Volt értelme az életnek. ha kevesebbet kerestünk is. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. Lőrinc László lányai öt. Sanyika azt mondta. szorozni. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom. csak testi fogyatékos. Július 16-án lesz öt éve. a neveltet. A feleség is állami gondozott volt.és fűtésszerelőnek taníttatott. Elsőéves ipari tanuló volt. anyák napját. Sírtam. s Ilona asszonynak fölajánlották. Dolgos Ilona több. hogy Norbi nálam van. Jó esze van. Tudják a névnapom. Neki nem természetes ez az érzés. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk. Jött a telefon. Amikor még élt a férjem. Az én gyerekeim hálásak. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. . Több mindent is tudtam neki adni. mert őtet ez az anya nevelte. nem mögy vele. banán. mint a sajátnak.és hatévesek voltak. Ne hozzon ajándékot. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. Lőrinc László. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. amikor el akarta az anyukája vinni. amikor váltak. – Mély lélegzetet vesz. hogy meghalt és egyedül maradtunk. ne tessék sírni. hogy nem értem. az unokáim is. – Másképp lehet szeretni a sajátot. Vettünk egy romos házat és átépítettük. a hatodikossal. Délután lépcsőzetesen tanul velük. mert ez kettőnkre tartozik. a férj egy picit későn érkezett ahhoz. Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. A gyerekek imádják egymást. segítőkészek. de még az unokát is. a születésnapom. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. aztán a negyedikessel. ezt tekinti édesanyának.a nevelt fia után is. Ha a Jóisten segít. – Rendkívül jó férjem volt. örökbe fogadnak egyet. Ha a sérült gyerek elfárad. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától. A férfi szemét elfutják a könnyek. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. haladtunk. A kisfiú másodikos. és ezt mondta. ilyet vett feleségül. nem venném-e ki. Arra gondoltak. a Norbi nem volt megkeresztelve. nagyobb szeretetet tud adni. Imádom őket. ha délutános. én nagyon szeretem magát. másképp tudják az embert szeretni. Engem. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. hogy közös gyerekük lehessen. és nagyon kell osztani. aki a hatvanas években született. és öt éve kihoztam a kicsit. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban. akit víz. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. A kicsi. anyuka. folytatja a harmadik osztályos testvérével. pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. amikor nem volt narancs. akkor én. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. és örökbe fogadták. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. szeretnék még egy gyereket kérni. mióta velem van. Ha reggeli műszakos vagyok. legyen hivatásos nevelőszülő. Kérdem. a nevelt gyerekem csak azóta.

s túljutni azon a nehézségen. S amikor kijött a gyónásból. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt .. bele tudja élni magát a helyzetükbe. Rajtunk nem múlik – mondja.– Rákérdeztem? – Nem. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. és segített. Sok mindentől eltiltott. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. – A két iker lett most elsőáldozó. a középső olyannak látszik. ami fontos volt a számomra. rengeteg munka volt a családban. s az arcán legördül az első könnycsepp. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. – Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. hogy két évig volt nevelőszülőknél. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. de a nevelőknek. s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. Például a sporttól. ha több gyerek kerülne családba. Főszak a szociálpolitika. közben mindnyájan tudjuk. kis gyereke van. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges. amit a Kádár-hagyaték támogathat. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. nem szerette. ha valami történik velünk. azt mondta: “Anya. De azon gondolkozom. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért. Egy rakás gyerek volt kinn. hogy a jövőjük biztosított legyen. két dudás nem fért egy csárdában. Baltavári Balázs. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. – Hagyjuk abba? – kérdem. aki egyetemre is kerülhet. édesapám pedig súlyos beteg – mondja. de három-négy évvel le van maradva. – Kapargálja az abroszt. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. Nem támogatta a tanulásomat. hogy önálló legyek.. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. Ez a legméltóbb cél. s én is korán rákényszerültem. István. unokánk. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk. Biztosítást fizetünk. Rajtunk csak keres az állam. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt. hogy a könyveket bújom. hogy szeretnék tanulni. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. Erős személyiség volt. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. akiket szeretnénk révbe juttatni. hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket. ezt megtartom a gyerekeknek. Köszönet a plébános úrnak. ha más módon tudom rendezni. Ő észrevette. minden rajtuk múlik. mégis inkább az intézetet választotta. – A nevelőszülőm nem értett meg.

szeretnénk úgy végezni a dolgunkat. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog. hisz vannak. Köszönöm. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. mind a hatójukat elfogadta. magyarok még jól megúsztuk. kisebb. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt.kér. Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. (1995) . egy kivételével kis csapata is cigány.és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. ahogy eddig. aki utólag ebbe halt bele – mondja. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. akiket a franciák. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni. van. Ide sem akartunk feljönni. – Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. sőt büszke vagyok rá. A gyerekek sérültek. addig gyeden marad. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. Kicsi. a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. akik nálunk régebben. s a nyelvtudásom nulla. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. Nincs szükségünk arra. mint a szomszédaink. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni. Négy szakmája van. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. Mi. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. Szóval egész életében. Építkeznek. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. és amíg kisbabát kap. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. s a nevelők sem különbek. Könnyítésül megkérdem. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. a Tatabányai Gyermek. Vegyük a jugoszlávokat. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. hogy megrohamozzanak bennünket. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának. s egy hat és fél hónapos. sokkal jobban csinálják ezt. – Van. majd következett három lánytestvér. – Barátaim. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. van mit pótolni. minden újságírót elküldtem. – Csak azt írja.

Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt. 1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián.” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül.. (posztumusz műve: Színpad és beszéd). csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték. De ha hibáztam is.Három felvonás Kiss Ferenc művészek.. csak a magyarságot szolgáltam. hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem. 1941-ben lemond. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie. a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. Miközben ilyen nagy magyar volt. Nyolc évre ítélték. hogy addig nem nyugszik. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen. ha ez mások halálát. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára. 1945 1945. Rendezett és elméleti munkákat is írt. a színészkancellár saját portréja alatt feszít. Kiss Ferenc.” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. népbíróság elé állított háborús bűnös. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke. Kijelentette. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit. 1956-ban Győrben lépett fel újra. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban.. november 26-án kezdődött. Karády internálását előre bejelentette.. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. akárcsak barátja.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta. A nyilas hatalomátvételkor. érzem maga. hogy félévi huzavona után származása miatt . Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. Kiss Ferenc pere. A korabeli lapok (Szabadság.) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek. a saját képemet nem én.

s mint a szolnoki lapok megírták. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . mi adott volna lehetőséget a perre.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. bocsánatot kérek”. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától. hogy egy házaspárt elszakítson. Pethes Sándor felidézte. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal.” Beszédei. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket. és egyesek vagyoni romlását idézte elő. aki Jávort letartóztatta. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. Kiss Ferenc volt igazgatója. ha perelni mer. Jávor Pál hiányzott a sorból. hogy internáltatja. Kiss kijelentette. Németh Antal elmondta. a színész 1940-ben megszűnt. cikkei. mondván. ha szerepelni akar. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”. Kiss Ferenc örült. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul. hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette. hogy ő léphessen először a színre. Karády Katalin elmondta.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja. “Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. hogy 1944. Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. munkatáborba viteti. Az ügyész kérdésére. A besúgás vádja alól felmentették. hogy senki sem tudta kiparírozni. (A tudósításokból az nem derül ki. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”. Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát. Viszont haragosa.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. “Levelet is írtam neki. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. a kamara elnöke többször megfenyegette. Én csak parancsot teljesítettem. A Népbíróság megállapította. váljon el. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta.

Számolni kell azonban azzal. A tárgyalás óta nem láttam. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. Csortos után lehet megjelölni. kedves Elvtársaim. Megérdemli-e. Egyesek szerint a börtönben tanult. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés. Madách I. Kérem a véleményét. s ő..) még a látszatát is szeretném elkerülni. 1954. egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról. foglalkozzanak a kérdéssel. hogy nem. tagja. Telefon 42-345. Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét. II. út 7. február 14. e. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. azt nem tudom. Á. és mondom ma is. Somlay. V. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. amit a Pártnak kell eldöntenie. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . 54. hallomásból tudom.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. akkor beszélni. főiskolai tanár (Cím: Bp.ítélték. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. de ha a Párt úgy kívánja. ráírta: “Horváth e. 17. s ezzel rehabilitálta őt. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről. Rákosi. képezte magát. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest. amelyet később börtönre enyhített. Ez az. és mert később meggyűlöltem volt emberi. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. Kérem. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt. Teljesítettem a kívánságot. Nem szívesen tettem. Büntetését kitöltötte és jelenleg. a helyét Rátkay. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. VII. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. vezeklés – P. mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban. írni fogok.

mert ott van már Várkonyi Zoli. Szállóige volt köztünk. Jó. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. bár van benne valami. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. Fura dolog. a Színészkamara nem engedélyezi. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte. hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. de nagy tehetségű ember. hogy fellépjek. akkor én már régen magyar tüzér voltam. – Nem épp azért kezdhetett Győrben. majd jön olyan törvény is. Említette.. két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. itt szigorúbban veszik a törvényt. miért facsarja a nemes érzelmességet . akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. Ha féltünk is hogy eltalál.” 1993. mégis megtették. Leszerződtem a Madáchba. magyarán. március 1. hogy nyilvánosan megverjék. és nagyon jó véleménnyel volt róla. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk. hogy szerződtethesse és engedték. aki békességet akart teremteni a társulatban. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak. hogy félzsidó vagyok. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani. érjem be fél fizetéssel. A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. Később eljött . mert kiderült. – Horváth M. a háta mögött kinevettük. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét.. A rehabilitálás után Győrben kezdett. mint például Nagy Adorjánt. 1954. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. holott ő gyöngébb színész volt. Ez volt. Most sokszor olvas arról az ember. ez a Nemzeti. (Volt. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató. Nagy Adorján. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . Ennek ellenére. Két kisebb szerep után közölték. egy hónap múlva felmondtak. Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. amit tanúként elmondtam. – Budapest. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét. aki azt mondta. mert annak megfeleltem.egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak. Olyan komolyan. De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni.

Attól lehetett félni. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt. de széttárta a karját. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. az a felfuvalkodottsága. bár felőle meg is halhattam volna. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. az arcára vigyor ült. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. A szüleimnek ez nagyon fájt. hogy fölfelé. nagyon jól. és én megpróbáltam segíteni rajta. Kormányfőtanácsos. hogy felkavarodott a múlt. mert azt hiszi. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. hogy ő nem ugyanaz az ember. Ha valami odavitte. rossz modorú tanár volt. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. ott ült az első sorban. Igazgatóként sem vette komolyan senki. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját. Ott meglátott. hogy csak katonának vagyok jó. Mindenki együtt érzett velünk.. Addig nem találkoztunk.megnézni a Hamletet. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába. amikor kiderült. Többet nem tudok. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is.. Ennyit érzékeltem. Az sem véletlen. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” . onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott. hogy nem tehet semmit. Egy fiatal fel sem veszi. Nem beszélve arról.. színészek nem. hogy ott belőle isten lehetett. az Jávor volt. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. Közelről ő felfuvalkodott. A hiúságánál foghatták meg. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. hogy felpofozza valahol. hogy mennyi szép dolog lesz még az életében. Anyámat szerette Wallenberg. de páros lábbal rúgtak ki.. s megőrült azért. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. Ódry Árpáddal. A szüleim is benn voltak egy védett házban. így nem játszhattam. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom. hogy Ferit gyűlölték. Az kétségtelen. Egyszerű származású gyerek volt.

Kiss sem tudta. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész. de a fenti levelet nekik sem említette. amikor muszáj volt megalkudni. ami nem egy nagy üzlet. Úgy halt meg. indulat kavarog. Az órán Arany János epigonokat tanított. Nem kellenek szitkok. Hazahozták egy ládában. maga a keblére borult? – Hagytam.. Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam. hogy a keblére öleljen. Kérem. mert nem volt elég okos. Gyönyörű fejével. hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet.– És. mint egy tigris. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna. hangjával. Kiss-sel mi van? (1993) . Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja. Talán nem is csupán azért. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt. levelek. Ripacs volt. És mi a különbség? Semmi. minek előszedni ezt a történetet? Kérem. csak hát magyarnak született. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. Teljesen kicserélték. mert olyan korban élt. Legalábbis megalkuvó. hogy megöleljen.. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. mert az ember jellemtelen.

Életstratégiája.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. hogy valami nincs rendben. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. Szép nő. és csak nyomult. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt. hogy Klára az. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. Reggel megérdeklődte: tudom-e. Klára szlovák—magyar házasságból született. Nem tudom. a három hete megismert tanárnőt. Izgulhatott is. Helytálló típus. hogy miért került Klára a hatvanéves. munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. és én kimondtam. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt. A harmadik héten rám kérdezett. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni. – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –. külföldi palihoz. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent. – Klára jól tudott hallgatni. és én megismételtem: igen. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség.. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. Asztalt a királyi álomhoz. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. Nem iszik. Talán megfordult a fejében. nem dohányzik. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba. miért épp neki nem sikerült. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. Biztos. amikor megismertem. mit mondtam. Asztalt a leendő családnak. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. vagy soha. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. nehogy találkozzunk valakivel. hogy vagy most megy férjhez. Talán tényleg szerelmes lett. nem! Benőtt már a fejem lágya. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták. Életre szóló barátságai vannak. Huszonhat éves volt. hétig egy másikkal. Kicsiszolódott ebben a műfajban. hogy hozzám ér. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett. Hat évig járt egy lánnyal.. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott. mondja róla az egyik barátja. volt élsportoló. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. gyáros. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. Utólag hallottam egy osztálytársától. nyomult. Meghódítandó objektum. s kiderüljön. mint a távirat. hogy férjhez megy egy pénzes. ki is ő. No. Majd ő megoldja! Örök .

melyik a bejárat és a kijárat. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. én a gyerekünk miatt szerettem volna. előtte az sem érdekelt. ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. hogy a felesége nimfomán. Még annyit: ha meg Klára el akar menni. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. de csak akkor. Először nem is értette. Már másfél éves volt Bea. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya.megoldásul mindenki a gyereket találja ki. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. hogy milyen volt. Ennyi ideig működött az egyezség. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . ha másodszor is férjhez megy. tervszerűen megszületett Rulek Bea. – Azt is szeretem. Nyolc év mocska. Hiába van négy diplomám. mondta Klárának. Ami Szalma Gábort illeti. én utána fogtam hozzá. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. egy “165 centis undorító pasassal”. s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. – Megegyezéssel elváltak. és nem merem megkérdezni. hogy a kislány az anyjánál maradjon. hogyan szembesült azzal. Tehát közös megegyezéssel. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. – Klára hányt. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. ha Klára oda nem visz férfiakat. Ez ugyan egy kicsit teátrális. talán enyhén debil is. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. és nem akart válni. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc. bármikor ráhagyhatja a kicsit. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. hogy a konyháról annyit tud. vesz a gyereknek egy lakást. Rulek szedte le a könyveket. Kérte. aztán elkezdtem firtatni. – Volt olyan hét. de különben hogy magyarázza meg a lányának. hányszor. és osztályzat is. arról. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. Az apa belement. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. hogy váltak olyan zűrössé. amikor az orra elé raktam. hogyan. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. szégyellte a királyi álom romjait. Nézem a perverz könyvelést. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. hogy kivel élek együtt. beszélhetnék a külsejéről. és vele együtt két-háromszáz embert. Mindent befelé. s ő bármikor láthatja Beát. apád ifjúsága. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz. és a kezébe kerültek a naplók. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. hogyan tette tönkre a cégét. ha Klára révbe jut. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. ne dolgozzon Klára. Rulek abban bízott. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. hogy azt már alig lehetett elviselni. kollektív “foglalkozások” is.

ha az anyja leadja az útlevelet. annál nagyobb a komfort. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. hogy Szalma menekül a hitelezőitől. Rulek felhívta. én adom a gyereket. hülye állat. Erre Klára azt mondta a bírónak. a másik a másiknál. 1993 húsvétján mégis odaadtam. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül. nem szöktem meg vele. De nyomban váltott egy másikat. Bíróság előtt meg is állapodtak. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. hogy ne vigyem vissza. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. és két hatalmas dobozzal tér vissza. s talán nem is fogom többé. emiatt nem kérték az apa beleegyezését. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. Utólag kiderült. mindenestül. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. Még az édesanyámnak sem szóltam. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. már csak a gyerek hiányzott. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. mint ló a gödörbe. azóta nem láttam a lányom. bele is esett. és oda bujdokolt el a kislányával. s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. hogy mutassam a jó szándékot. mert nem örömben fogant? . Minél több van ebből a háromból. annyira féltettem a gyereket. együtt vagyunk. Én. hogy a gyereknek semmi baja. Nézegetem az öles fényképeket. Legyen annyi elég. egyszersmind megeskette az anyát. hogy a gyereket nála helyezték el. számított rá. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. Szlovákiába. Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal.kicsalt százmilliókkal. hogy nincs a gyereknek második útlevele. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. Ez volt az utolsó találkozásunk. Ő volt élete legjobb nője. Kirohantak Szlovákiába. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. bár tudta. hogyha megszerzi. Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. hogy a gyerek egészséges. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. Rulek magamra hagy. az egyik legyen az egyik szülőnél. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. A bíró előtt Klára azt mondta. gyerek. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. pénz. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. azzal. hogy elveszett az első. s Klára vette fel a telefont. Rulek tudta. sírt.

A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. mert le volt tiltva az útlevele. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. járta a környékbeli moteleket. olyan ügyvédet fogadott. aki másnap bejuttatta a miniszterhez. Az asszony kihívta a rendőröket. majd kisíbolt pénzét. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában. hoteleket. A járőr kötekedett. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott. A férfi kiküldte a fiát. leskelődésbe. amihez ott nem kell engedély. A börtönben a volt élettársa. s mivel az első útlevelét elvették. Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre. ennek ellenére elmentek. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. Ibi látogatta. hogy tiltassa le a számláját. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. engem nem engedtek oda. a végtelenségig nem silbakolhatnak. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. mintha együtt . Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. ha nem hagyjuk békén. amíg be nem mutatta. elkértem az ügyvédtől. – Csak a rendőr ment Klára faházához. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. Elhozta ezt is. hogy elküldje őket. végez magával és Beával is. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. ellopja a következő héten vagy azután. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. Nézze. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. Szalma bedühödött.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. de Klárát és a gyereket nem. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. azon kívül. a Botafogo öböl fövenyére sem. Rulek este visszament a faluba. de a faházban már csak egy kis cipőt talált. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. Visszarántotta a kislányt a faházba. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. meg a fényképeket is a falról. de nem talált okot rá. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. miért akar utazni. Ők már nincsenek velük. – Mielőtt elindultam. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. itt a pecsét. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is. és azt kiabálta. semmit nem tudott intézni. a hónapok óta tartó bujkálásba. beléptettem őt is.

Ránk esteledett. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. Félek tőle. hogy balek módra. miniszter. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. hogy egyszer jön a hír. és hozni! – Miért nem akarja. legális út. Norbert. Bea. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe. Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. Norbert. mert be tudott keríteni? Az én saram. Ennyi. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni.érkeztünk volna oda. hogy Bea ilyen házasságba született. s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. Nem kellett volna ügyvéd. annál nagyobb a bűnöm. (1995) . megfogni a gyereket. amit nem éltünk együtt. El kellett volna felejteni: lesben állni. aztán kinyitja a másik nagy dobozt. Legyen boldog Klára. amit az anyjától kaphat. és nem komoly felnőttként viselkedtem. az apjától távol. az életünkbe. minél inkább belenő abba. menjek a gyerekért. Klárával baj történt. Rulek József villanyt gyújt. Bea.

Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna. Okos volt. Kereskedelmit végzett. az ország még szerette őt. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. és megnyugtatott. Miljánovits Pál volt a vőlegényem. ő Moszkvában diplomázott. – Róla én csak jót tudok mondani. ha nem . hogy intézkedjen. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. Révai Józsefnek. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. 1986 októberében felkerestem. Úgy volt. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. és fantasztikus volt a memóriája. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. mert azt is tudta. jól rögtönzött. Ica végül Háncs Ernőnek. ha hátat fordít a tévének. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni. Végül elváltak. tudott könyvelni. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. Ica gyerekkora: műhelylakás. hogy minek megy. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. hogy Rákosiról beszélgessünk. Őt kitettük a Szabó József utcában. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre. Bekerült a budapesti pártbizottságra. Felhívtam.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors.és gépíró. és ne is érdeklődjek utána. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. hogy üssön el valami. Simon Jolánnak címezve. Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. Nyelvésznek. és visszaolvasta a gyorsírást. még a pofázós garnitúra egyik tagja. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett. Végül úgy gondoltam. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. de filmrendező szeretne lenni. engem pedig hazavitt a batár. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. amíg főiskolára nem ment Moszkvába. velük rakták egy szobába. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. Dupla borítékban írtam Rákosinak. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. a frász kitört. hogy elvisz. kívül a titkárnőjének. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. De most nem Rákosiról. Megnősül. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte. A pártőrség parancsnokhelyettese. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel. egyszobás ház Pestimrén. gyors. hanem Katkics Ilonáról van szó. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben. Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele. – A beszédeit nekünk diktálta. hogy együtt leszünk.és gépírni. cipőhalom. Harmincon túl szült. Rákosi megkérdezte. onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. mivel megyek haza. mégsem kapta meg. Előfordult. Ha lekéstem az utolsó villamost.

Görög Pista – azok a partizánok. orosz katonai cigaretta. A pártőrséget 1949. Képzésre nem volt szükség. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott. elmondták. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. Az Rgárdát elsorvasztják. Aztán öccsével. ritkán krumpli. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. s később is vele maradtak –. Pali géplakatos volt.és kormányőrség. Nem akartuk észrevenni a változást. Kanyarodjunk a történet elejére. délben. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. – Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek. és az épületbe a párt.vagy gombaleves. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. lencseleves vagy -főzelék. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. de csupán egy személy. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. Reggel.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. Az idősebbeket kiemelték. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. amit azzal magyaráztunk. mert alig ettünk. hogy Icától hallottam felőle. akik kezdettől fogva vele voltak. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. új nevük: párt. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. este bab-. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. De úgy ítélte. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. hanem a meglátogatott üzemek. A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész. . Fáztunk. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. 1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya. borsó-. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. s Farkas Mihály kijelenti. Még csak nem is biccentett. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. csak az őr változott benne két óránként. De hol a szerelem? Az. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. a háború neveltjei voltak. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt.és kormányőrség kerül. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –. Pali.

mert állandóan azt üvöltözte. Aztán részegen karambolozott. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. János. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. hogy elvezényelték vagy felakasztották. és tartóztatták le a vezetőket. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. – Magukkal őriztették. s mivel az ÁVO átvett bennünket. eltűnt. még Péter Gábort is. elszabadul a biztonsági őrület. mert a neve sem szimpatikus. mi lett vele. amikor Rákosit letartóztatták. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult. Ézsivel soha többet nem találkoztam. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. és nem tudtuk azt sem. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. Miljánovits Pál tele van példával arra. de Kádár rászólt: Péter. a parancsnokunkat. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. Nemsoká elbocsátották Krémert. Egyszer találkoztam csak vele. Nem vigasztalja. ahol szétrúgták az egyik fülét. így halt meg. és harmadnap megjelent az új parancsnok.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni. Például Breier Jánosra azt fogták rá. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. Egy nap nem jött be. így összetörtek – felelte. mankós alaktól. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar. Orosz kiugrott. majd a rá vigyázó őrszázad is. és ő sem tudta. Moravetz. sőt segített is őt lefogni. siessen haza. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. sofőrökről. ide költözik a személyzet. kineveztek főhadnagynak. Főtestőrét. Látod. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. Lajos hadnagy. akit közülünk internáltak. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak. Ézsi őrnagy. te élsz? – kérdeztem a roggyant. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. G. A kísérőkről.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. s biztatta. de mire körülnéztünk. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. miért. hogy van ember. mivel vádolták. menjen odébb. a mai napig sem tudom. Ő volt az első. Lajoséknak nem volt. akinek nincs bútora: G. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. piszkok. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. Akkor tudtam meg. Lajos életéből majdnem három évet. azt mondták. hogy ők maguk. Fenyvesi lett és külügyi futár. mint Orosz Péter? . Talán ez vett el G. és azon az éjszakán letartóztatták. hogy 1925-ben ott volt. és soha nem derült ki. s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. 900 napot töltött internálótáborban.

1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg. végül bekopogtam egy tolóablakon. tudtam. a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. de váll-lap nélkül. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik. hiába nem kínzott senkit. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. ezért van kisiklott életút mögöttem. Á. hogy annyi konfliktusba kerültem. Talán a hülye szláv vérem is hajtott. be sem mehettem a pártközpontba. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról.-ba. Nem volt harag – hogy te. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. Az ellenség Krémer. Ikladi Lali közölte. amit végrehajtott. Ahogy felbukott. mi történt. vagy Rajk. Otthon is azt mondtam. írjam alá. Ezt is tudták! Aláírtam. és le nem adja az igazolványát. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . hogy telefonáltak. vagy Kádár letartóztatására. ahogy velem tették. mint egy hadifogoly: egyenruhában. Egy kis türelmet! – mondták. Őt becsültem is. innen addig nem megy el. aki kirúgása után nem kapott állást. hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. amíg ezt alá nem írja. kirúgtál –. hogy engem rúgjon ki.) Másfél órát ültettek. csúnya. Révai. mi lesz már. Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja. egyetértek a leszerelésemmel. a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. és leadtam az igazolványomat. A kisemberre nem lehet haragudni. menjek be az Andrássy út 60. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. mert az nem visszabeszélős. hogy kapott egy feladatot.– Rákosi. Ikladira nem haragudtam. Rákosinak sem. este pedig úgy tért haza. – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására. 1950-ben a legidősebb fiú. majd a fegyelmi osztály egyik előadója. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. A papa csak annyit mondott: fiam. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. mert a hierarchia csúcsán állt. hogy lemondok. Nekem senki sem volt tekintély. rekonstruáltuk. Miután Rákosit leváltották. itt föllebbezés nincs. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. (Itt volt az AVO. később ÁVH központja – P. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. úgy kell elbánni vele. a pártőrség parancsnoka volt. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. csak azért. a vízművektől ment nyugdíjba. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával.

nyilvánvaló volt. de a saját ügyem sem ingatott meg abban. mondhatni. aki nem tudott mit csinálni. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. A Rajk-per. Rákosinak. ha végez. de senki sem reagált. hogy elmennék traktorosnak is. így én mondtam el neki. mire ő felhívott. hogy úgy éreztem. – Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. de nem kaptam állást. A bennfenteseknek. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. Három hónap után beláttam. hogy semmi értelme ennek. hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. amit ő nem testálhat át másra. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. Miután kikiáltottak ellenségnek. hogy választok egy kis kertészlányt és . Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. és akkor mondtam meg neki. Nagyjából három évet töltöttem lenn. Azt hiszem. ezért aztán jókora krízist éltem át. hogy összeházasodunk. Megmondtam azt is. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni. nem tehettem tönkre a karrierjét. motorszerelő. a KEB-nek. ez olyan politikai döntés volt.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. Pali már Sinatelepen dolgozott. mert azt mondta. de nem voltak abban a helyzetben. Katkics Ilivel. hogy segítsenek.döntéssel. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú. mi történt. de nem kértem belőle. 1947-ben. s ott nevelési előadó lettem. mintha mindig vele lettem volna. Géplakatos vagyok. nem is udvaroltam neki. miért szakított vele Pali. Gyuri. pedig semmi valós bűn. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. – Hiába mondtuk. hogy szakítsunk. hogy hol dolgozom. mert nem akarom az életét tönkretenni. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. vétség vagy mulasztás nem terhelt. annyira természetes volt minden. magától értetődően együvé tartozunk. jutalomként járt a belépés. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban. hogy ártatlan vagyok. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. hogy rendben mennek a dolgok. pedig csupán kivizsgálást kértem. – Az volt a legnagyobb tragédia. Levélben nem lehetett megírni. azt felelte. Szóltam egy ismerősnek. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. Katkics Ili már Moszkvában tanult. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam.

hiába vagyok bármilyen jó tanuló. nem tehettem mást. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával. hisz én Ilit most is úgy szeretem. . A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. – Másrészt mi nem is szakítottunk. Már tudtam. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében. hogy Icától elváltam. Ez volt 1951 tavaszán. – Szegények voltunk. ahonnan hívott. hisz újra kezdődött a történet. 1990-ben meghalt a felesége. a minisztériumban ávós lettem. És én úgy éreztem. Katkics Ilonával. A feleségem. kitől kérdezhetjük. Lehet. mert nem vagyok árja.. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. ezért helyes. és most újból ávósoznak. Nyár végén kerestem újból. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. és hozott magával. ha valamire nem emlékezett. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. gyere! Ili tagja a családunknak. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán. és hangjából úgy vettem ki. hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali.. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. Katkics Ili filmje megy. összeköltöztek. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. Szinte azonnal hívott is Pali. Az ávónál rajkista voltam. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem. Szemérmesen elárulta. hogy Miljánovits Pált neve. jártam a főiskolára. pedig ha nincs telefonja. és említi majd a papának.megnősülök. származása miatt kirúgták a pártőrségtől. Két emlékem van tőle. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. hogy kerestem. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette. mert megmentették az életét. és ezzel a gépészi pályám is véget ért. Ám abban a lakásban volt telefon. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. A kezét sem nyújtotta értem. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől. mégis így van. a gyerekeim tisztelik Ilit. Negyven évvel azután. és ők szólnak: apu. hogy azért lett 1945-ben párttag. hogy ők nekem köszönhetik egymást. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. hogy mint volt ávóst elvisznek. mint akkor. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. amivel új útjára indult a történet. szakérettségit tettem. “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett. és a menye vette fel a telefont. és 1956-ban megint ellenség lettem. Ezért sem tudom én azt mondani. hogy megbántam vagy sem. ezután Icánál kereshetem. 65 éve ellenére feladta Pali is. annak én legfeljebb a postása voltam. tudta. Leléptem. tanítónő nem lehetek. hogy nevetségesnek tűnik. Bekerültem a minisztériumba.

ismeretlenül szerette Icát. nem rossz-e nekik. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. soha nem hívom fel. együtt nő az emberrel. Ilona!? Nem tagadom. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. ő engedett ki bennünket. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. örül nekünk. s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. ha átölel. Mintha érezte volna. hogy ő fog elmenni előbb. Bujkáltunk. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. Aztán ki így. a pihenő . hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem.Ekkor én már könyvelő voltam. mit mondott Pali magának rólam. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. engem egy nyilas család rejtegetett. hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára. hogy a Bice-bóca. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. A történelem együtt lélegzik. Tudom. – Ha nem kezdek róla írni. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. Ili. mint a kabátot. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is. – Mikor kezdődött. – Mi sem! – felelik ők. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. mint két huszonéves. minek akartam szentelni az életem. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. – Egymásra csodálkoztunk. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. Nem lehet levetni. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. – Figyeltem. Öntörvényem szerint voltam párttag. és a filmjeimből bárki megtudhatja. de nem tudom. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. hát normális. – Nagy kerítő maga. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. – Megvisel a helyzet. sosem találkozunk! – mondom. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. – Nagyon okos volt a feleségem. s nem számított. ki úgy fogadott el minket. jól esik. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. Gyerekeink gyanakvással.

és keresztülnézett rajtam. – Jól van már. Ezek után eljött Sinatelepre. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. s mi ketten láttuk el az őrzést. Egy évre rá. Nem tudom. minél fogva ragadtam meg. Biztos. Függetlenül attól. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég. ami abbamaradt. ha nem húzzuk ki. mi van velem. abbahagyhatja – mondta végül. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. Nem kiabált segítségért. és arra ébredtünk. de tudta. hogy ellenség vagyok. felmentem Ilihez. hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. mi történt. hanem az országgal! –. mint amikor megismertem. sőt ha az öreg bement a vízbe. a kormányőrség parancsnoka kísérte. de ott álltam előtte. Néha annyira beúszott. csak eltűnt. Ez volt a biztosítás. hanem én voltam az. mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. mi lett volna az országgal – nem vele. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. Mivel biztosan felismert. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali.Rákosi őrzésére. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. aztán lebukott a víz alá. ha megmentette az életét. Simon Jolán is tudta. és alig bírtuk behúzni a csónakba. szívemben ez a szál nem szakadt el. hogy feleségem volt. Jamrich Miska. Boda meg úszott vele. Nemcsak úgy látott. meg velünk. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. mert nagyon ideges voltam. akkor odalép és megkérdi. hogy megismert. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . mikor aludtunk. Addig úszott nyugodtan. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. nappal őrizni kellett a házat. – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. – Nem hihette. s egy szót sem szólt. segítettem összeolvasni. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. Értelmes ember volt. velem nem kell szóba állni. amikor Ács Pista jött a tó felől. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. Egyszer görcsöt kapott. és őt is – néz Icára. amikor csak tehettem. én meg szidtam. a testőre. meg sem köszönte. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. Az öreg jó úszó volt. Köpködött. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. Nagyon szeretem őket is. Rákosi nem állt velem szóba. Nem tudom. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. én meg vele szemben. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. Talán 72 órája voltunk már talpon. tudhatta. hogy gyerekeink születtek. hányta a vizet. mi lett volna. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. látszott a kopasz feje. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást. Sokszor eszembe jutott. Többet nem találkoztam vele. hogy egy ember az őrségből. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. Ha érdekelte volna a sorsom.

a párt. – Hogy tudott visszamenni azok közé. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. de mindjárt!”-alkat. Aztán már csak a tévében láttam. Huszonhat évig éltem egyedül. hogy a köhögése sem zavar. ha úgy tetszik. A férjével volt. aki letépte a . uramisten. akárcsak Sinatelepen. És amikor István kiszabadult Recskről. mégis minden lélegzetével azon van. Lilinek. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. megvolt a magam élete. még a férjével élt. hogy élni tudjon. ő gyerekfilmeket rendez. újraházasodtak. Ilyen volt az élet. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. – Javasoltam. függetlenül attól. neki volt igaza – mondja Ica. akik megvádolták. öreg lettem én is. Elrontottam. csináljon az életünkről filmet. aki elvette tőlem az igazolványomat. – 1955-ben a Körúton. hogy ki kell rúgni. hogy miért váltak el. Az a Jamrich. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. ekkor is ölelgetett. hogy öreg lett ő is. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem. mennyi puhaság. nem futottak el. Nem is tudom. Ilyen felszabadult még sosem voltam. bűnök. jogi felelősség őket nem terhelték.– Az az igazság. mondtam. Gazság.és kormányőrségtől került 1975-ben. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai. de azt mondta. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. amit féltettem is. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. Amikor találkoztunk. el kellett tőle válnia. gáncsot vet az életednek. És ahogy figyelem. Szinte érhetetlen a számomra. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. mivel nem tudtam. amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. “adj. A feleségének. István Szakasits titkára volt. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. de Háncs udvariasan félreállt. Egyikőnk sem világszép. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. Megindító. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. Semmi. aki Recsket is megjárta. megindító. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. – Jó barátaink voltak Dobosék. a parancsnok megölelt. csak egy időre szól ez a kinevezés. Pedig türelmetlen vagyok. hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. ha a férjed a párt ellensége lett volna. és Jamrich Miska. csak túlságosan aggódik értem. Ő nem szól semmiért. első munkahelyéről. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is. a hatvanas években. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette.

hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. Ilona? – kérdezte Szalai. nézd már. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. Személyes bosszú nem volt köztünk. kérdezte. mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. Néhány nap múlva – sosem felejtem. Moravetz László. Szalai Andrástól kért engedélyt. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. okvetlenül hívjam. mocskos senkit. már csupán kíváncsiságból mentem utána. hogy részvétet nyilvánítsak. ott volt faátvevő. akit kinyírt. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. négyre végzünk. Elmondta. ő pecsételte meg a sorsomat. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. hogy levelezhessen Palival. hogy kinyírták. amit mondani akartam. Telefonáltam. Végül rendőr tizedes lett. és a Lignimpex előtt ott állt ő. miért jöttél fel. azt mondták. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. Farkas Mihály dühöngött. Na.váll-lapom. közöttük a helyem. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. és már vezérőrnagy. hogy hívjam Palit. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának. Az utóda Kopácsi Sándor lett. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. újabb egy év. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. s a nézők elsöpörték a kordont. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. Feljöhet-e. – A kor a felelős. talán meg is ölöm. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. A Lignimpexhez tért be. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. de én inkább megírtam levélben. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. Még állást sem adtak neki. Szóltam Ács Pistának. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. te kis sutyerák? – kérdi most . a nyugati katonai attasék mosolyogtak. hogy amikor Moszkvából itthon járt. hogy valamiben tévedett. Amikor átmentünk a Parlamentbe. de nem volt otthon. Szereted. Csakhogy a pártapparátus kedvence. Akkor én. Gyuri biztatott. A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. mert ő tett fekete listára. csak az öccsével beszéltem. De oly tehetséges volt. Pontosan ismerem a sorsát. s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. Oda mentünk át a Parlamentből. szemben Péter Gáborral. ám 1951-ben. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. Szeretem – idézi akkori önmagát. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. ez a Moravetz. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. Mondtam neki. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. hogy hová tart.

Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica. mióta te vagy!” (1991) . hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. nem élem meg az év végét. úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. Palitól. – mondja Pali hozzám fordulva. – Ő hozott vissza a túlpart széléről. hogy idejön. Ő már járt itt. – Pali. ismeri még a mai olvasó a pacák. és a lánya. Azt hittem. és Panni elsírta magát. tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. Egy év után jobb az állapotom. – Épp egy éve.már ő. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. (Úristen.

A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. A környezetének csak Sibi. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. Pontosabban: aludt a mellére borulva. Szeret a rövidebb sorba állni. hogy Tempefői álnéven író. mert szereti magát szapulni. róla ne készüljön fénykép. azt meg. Jelenléte ellen sem betegtárs. Amikor hazajött. pedig lelke akkor is széppé tenné. A kórházban hallottam. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. ő tanácsolta. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. mint a pénzről. Házában Dantéről. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. a felesége. Lili néni. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. mára betöltötte a 88 esztendőt. – Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve. sem orvos szót nem emelt. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat. Goetheről több szó esett. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. Telekinél doktorált. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. Különös ismertetőjele: Lili. hogy tanuljanak angolul. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. a tájékozott azt is tudja. lettem Perleberg. századi latin könyv fordításával járult hozzá. ezért vettem fel a nevét. mint a karja. újságíró. Igaz. csak most említi. hogy vöröskatona volt. De igazából titkos költő. Elvált anyámmal velük éltünk. akkor a pörről beszélt. Shakepeareről. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. ha sosem lett volna szép. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. Munkájának “korrektora” hű társa. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. a jól szituált . Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság.

Nem istenkáromlás mondatja velem. – Szerettem gyapotot szedni. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. Azzal fogadott. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. A háziak mondták. mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. Mindig volt miről beszélni. talán bekerülhetnék abba a füzetbe. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. hogy őt nem is említem. Nekem nyitottnak tűnik. miért nem hozza fel az asszonykát. Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről.). Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács. s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. A férjemnek akkor járt le a büntetése. hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre. és Lili sosem tűnő bája óvja. ha már gyereket nem adott. gyerekkórházban kaptam állást. az élet kegyelme. Mentünk a művezetőhöz. de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig. és nagyon boldog voltam. Én nem mehettem tanfolyamra. de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. mint másokkal. Végig nevettem az életem. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete. hátha segít. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. Á. Ha ez így megíródhatna. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. Titokban örülnek készülő írásomnak. hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. És az a két rabbi. és már első. és lejött értem. de a főápolónő azt mondta. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette. földön dolgozni. Kuncz Ödönt említi. Aztán visszahívtak tanítani. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. nem tévedtek. Rendkívül liberális körben éltem. tehetsége. Legnagyobb veszteségem. mert nem szeret szerepelni. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. hogy áthelyezett. a kitelepítésben ismertem meg. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. Fellner Frigyest. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. Barátra egyre sem utal. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár. Érzékenységüket Ótyus humora. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. Czettler Jenőt. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. A .

Azt nem tudom. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. amit képviseltem. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte. . “külön szoba” járt vele. ha halálra ítélik. írtam egy kisregényt is. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek. mint te? Szegény ember voltam. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. másodfokon öt év lett az ítélete. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. hogy reakciós álláspontot képvisel. hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. Akkor a “p. Dobi azt mondta: ritkítják őket. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől.” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. s mindent eltűrnie. hanem tovább kell haladni. Első fokon három. sz. felelte. Ő sugallta. taktikája? – Kívülről néztem a történteket. mert az idő is halad. Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. hogy elviteti. Jól látták egymást. Cellája ablaka ki volt törve. az antiszemitizmus ellen. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. kegyelmet fog kapni. különösen. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. – Kőművesek voltak ott és kurvák. mert abban az időben az országtól távol élt. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. Amint engedték hímeztem. Gerő őt is megfenyegette. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie. A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. csodálatos emberek! Ha idegen jött. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. de Rákosi visszatartotta. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe. és a bűntelen holtaknak biztos jó. én nem utálom jobban ezeket. velünk miért olyan jó az Isten. ő. Nem értem. de azt hiszem. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. amíg engedték. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. – A rossz és a jó dualizmusban van. hogy akarjak megmaradni. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. mire Gerő fel akart ugrani. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. Nem jó. fölmentik. – Van a túlélésnek technikája. mindent nem is tudok felfogni. hogyan lehet újjal. SPA azzal vigasztalta. ha az embert nímandok megkötözik. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye.

mint Homérosz? – Ő vak volt. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. Hazajártam a Markóhoz. amíg meg nem tanulta. nem látta a közönségét. Volt. Csak azt ne. becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. honnan jött. Már a második helyen ráleltem. sem dicsekedni. október 23-án kórházba utalták műtétre. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. szükségtelen lett volna a műtét. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök. Igaz. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. Három sebe van az életemnek. . hogy tőlünk mit vettek el. netán a kivégzést. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. mesélj. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. Később kiderült. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez. és amikor este ránk zárták az ajtót. hanem Esterházy herceg is.. Volt közöttünk egy irigy. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt). Amikor Az ember tragédiáját meséltem. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. a külföldi lapok szemlézője. 1956. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént.és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. ha hepiend lesz. Ezekhez képest nem érdekes. mire kitaláltuk.. – Mindig ott volt a haza. – Felpillantok a jegyzetből. Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal. odajött. irtása és a kitelepítés. a zsidók üldözése. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. este vissza. – És a börtön. hogy ezt az embert is megérintette a költészet. – Meséltél. hisz itt most ápolónőre. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén. és nem betegre van szükség. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. ahol ő volt. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt. Egyszer úgy éreztem. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. Ez nem csoda? – kérdem már én is. Amikor kezdtek érkezni a sebesültek. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak. Lili néni fityulát öltött. pedig még nincs vége. Az volt életem jó cselekedete. Egyszer ótyus nem állt ki. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni. három bestiális dolog: Trianon. sem megerőltető. mint én a történet születése pillanatában. és közölte: tudjuk.elbújtattak. és a nevén akarták szólítani. rém kellemetlen fráter. kiváló dolgozó. mondtam. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. Jelmondatom: sem panaszkodni. aki felajánlotta a cukoradagját.

A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. Inkább az ember érdekelt. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. amelyeket csak a párja olvasott.– Élmény. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. Be kellett mennem a szerkesztőségbe.. . ma is ott hever. Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót.. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. biztos mennénk. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. – Lusta voltam arra. Úgy jártam az állami hivatallal. Dr. kirekeszteni pedig. Lili néni kivárta a szünetet. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. – legyint egyet. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni. Az írás mulatságos passzió. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó. – Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám. amit nem tudunk. Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól. politizálással végezzük. Dacból írtam. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot. A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. hogy nem gazdag. az nem találja meg soha. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. kis színesek Ausztriából. hogy Messiásként fogadnak. Politizálással kezdtük. – Szapucsek! – mutat rá Lili néni. Amerikából. kevésbé egy híres oszlop. a Szentföldről. A sok felhívásból csak azt hallom ki. – Ezt mondja az. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. mint aki gazdag nőt vesz feleségül. és kiderül. támogassuk azt. Nevetve meséli. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. Németországból. – Természetesen örülök a fordulatnak. Vannak kéziratai. tehetség volt. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. Börtönportréit a “sem panaszkodni. mint az édesanyja volt. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni. Úti jegyzetek. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. hogy támogassuk ezt. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak. hogy az írásra adjam a fejem. hogy összeírom a hajléktalanokat. de nem azért.

fárasztottunk! – felelik. – Van. hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni. amit én úgy értek: maradjunk még együtt. meddig maradhatok? – Elnézést. annál rigolyásabb az ember. hogy ennyit fárasztottuk. Kénytelen vagyok rákérdezni.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom. Kérdem hát. minél idősebb. mikor szoktak vacsorázni. (1990) .

hogy leváltják. 1966-os könyvében azt írta. Általában egy-két mondattal. Az ÁVH kiderítette. hanem azért. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. de válaszol. Már világos. “Mackó bácsi”-nak az ügye. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. és erre büszke. hogy véget vet a szerelemnek. s ha szükséges. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. aki állítólag Nógrádit mentette. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj. Rákosi patáliát csapott. abból többnyire gombolyag lett. Ezért vagy másért. Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. ki megy . hogy barátjával. Sólyom László letartóztatása előtt. hogy Mária megcsinálta a férje. Nógrádi megúszta annyival. ne csináljanak ebből ügyet. aki indul ezeken a versenyeken. hogy az ifjú hölgy. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. Hat évet töltött börtönben. pedig többször megkérdeztem. azaz 1950. Kecskemétről jelentették. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”. Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. hogy a haditanács ülésére megy). Nógrádi megígérte. Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. hogy megállapítsuk. mert a gépezet már elindult. de folytatta. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával. akit ismertem. annak idején annyira meg volt rémülve. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. a szovjet nagykövethez. hogy Nógrádi fecsegett előtte. mit csinál most. s a testvérét és édesanyját is becsukták. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. mint a fonalat a matringból. De ő nem mesélős fajta. mindkettő potenciális ellenség. Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. példát kellett statuálni. Farkas Mihály. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. három nappal a tábornoki per fővádlottja. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. kihez jár. Ha egy szálat megfogtak. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. Állítólag ekkor Farkas Mihály. hogy kémgyanúba keveredett. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. mivel telnek a napjai. Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. Strasser szobrát. “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. Mária az egyik. sőt rúgott is rajta. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket.

Mata Hari-ügy. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. de Lendvai Páltól. ünnepnap. négy éve én írtam Mária bátyjáról. Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). Kerestem reggel. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné. Nógrádi. született Potoczki Máriát. Kálmánra a figyelmem. Kiderült. A . Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. és kivel miről beszélnek telefonon.” A történet. mi történt. de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. szerelmi. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. nem lett miniszterhelyettes. Azt válaszolták. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony.). hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. aki ezredes volt. az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. hogy tőle is halljam. hétköznap. aki talán Ausztriában él. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára. Utána a nőt őrizetbe kell venni. Kálmán akkor repatriált Amerikából. Hogy még cifrább legyen az ügy. Farkas Mihálynak. Ennek is szerepe lehetett abban. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. s külön perben elítélték a férjét is. S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon.hozzá. nem valószínű hát. 1962-ben rehabilitálták. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. ki ő. – Fogalmam sem volt. ha akarták. hisz az új asszonynevét nem ismertem. A beszélgetés elején elejtette. Ám annak ellenére. 1992. . ha akarták. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. s annak a lakója most 87 éves korában is. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. május 9. Megtudtam. Lendvainál végre a nyomára bukkantam. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam. s azóta kutatok az asszony után. csak névrokonok. este. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát. a halált. nemhogy a történetéről. 1956 után rövid ideig kegyvesztett. Kálmánról (Népszabadság. s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta. délben.

s Markos Györggyel. a németet és az angolt. A bátyja.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. s az sem véletlen. de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. de a háború és a birtok megakadályozta. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. Mária 26. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. felkerültek Pestre. az internátus jó előiskola volt a börtönre. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. Nógrádi Máriát kérte meg. s aki a helyére került. ha külsőleg fegyelmezi magát. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. a volt partizán Nógrádi Sándor. hogy művelt. s imponált a műveltsége. minden mozdíthatót eladott. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. hogy végezzen is. akiket Mária kedvelt. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. amikor sikerült bérlőt találniuk. ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. Azt mondja. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. ahová begyűjtötte őket. Nógrádi felesége pedig beteg volt. Még kislány volt. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. Barbusse –. Ebben az időszakban született Mária. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. majd katonatisztként műegyetemista lett. segítsen a pesti fogadásuknál. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. akkor belül teljes szabadságban élhet. hogy újságíró lesz. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. s kiderült róla. Miskolcon lett főorvos.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba. S ott tanulta meg a franciát. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. s elszegődött egy textilgyárba. Ott tanulta meg. Kálmán a fronton volt. hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt. Nem véletlen tehát. meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. hogy az a félreeső szoba. Ott is hagyta a lapot. – Házasság? az ellenséges . meg több kommunistával. Mária úgy képzelte. Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére. mint a gazdálkodás.

ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. hogy fönntartja-e a vallomását. hogy francia. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. hisz tőle tudta. és Rajk László özvegye. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. hogy azt hívja fel. hogy talán vele zsarolhatták. 1990. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. – Jó kondícióm volt.). Júlia megemlítette. az általános rettegésnek. s micsoda disznóság.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. a szemébe világítottak. Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival. Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. következett a gumibot a nemi szervbe. Mária édesanyját azért tartóztatták le. hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. éjszaka nem hagyták aludni. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban. ha eltűnik. Eszerint Máriát talpalták. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon. hogy jóformán senki se tudja. ha Nógrádit nem viszi bele. nyert ügyük van. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt. ha . hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról.” Amikor Péter Gábor kihallgatta. Nógrádi azt mondta neki. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. hogy angol—amerikai kém vagyok. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. “Mikor erre sem vallotta be. hogy mindkét gyermekét kivégezték. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. ha az első pár napot kibírja. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni. a másikban. Magvető. arra nem. ők is jobban átvészelik. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. ahogyan őt. hogy jugoszláv. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották. mert eltört a fogsora. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták. elkeserítettem szegény ávéhásokat. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja. a megfélemlítésnek. meglepődött. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. a harmadikban. igaz csak monogrammal. Mária barátja. Arra gondolt. májusban. tudom-e. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott. Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. feleltem. szerinte azért. Legalább elmondja neki. hogy Pesten csináltasson újat. Mária ösztönösen érezte.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem. Ez a konok lány nem vallott. hogy együtt ült Máriával. s Miskolcról feljött a lányához. (1973ban halt meg. Végül csak egy telefonszámot kapott. S Mária két hét múlva kiszabadult. Máriát kerek hat év után. előbb szétnéz odakinn. de Mária azt mondta. aki aggódott érte. édesapjuk hat évvel korábban.

Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. amikor kiszabadultam. más lenne a helyzet. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. 1956. ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. személyi igazolványt. De nem tudta magát igazolni. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. miért érdemes áldozatot hozni. Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. hogy elment bejelentkezni. 1957-ben . Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. Mindenki csodálkozott.mégsem igazodna el. jogosítványt sőt útlevelet is. mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. Két viszontagságos évet megspóroltam. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. – Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. nem volt semmiféle papírja. és Bécsben összeházasodtak. hogy cserbenhagyott volna. mit jelentett idekinn lenni. így volt rabtársával. A morális mércét önmagában kell felépítenie. a párt fejével gondolkodtam. ha aktív lenne. hogy 1956-ban engedtek ki. nem. Ha Christian élne. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. Az első dolga volt. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel. mindent eltüntettek. Szerencsém. el vagyok veszve. Nem tartozom senkinek számadással. párja volt. az előbb szabadultakon is látszott. de közel tíz éve már ő is halott. – Van magában valami indulat bárki ellen. mert ha félek. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember. Mária 1962-ben megözvegyült. Akkor kerültem ki. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. – Skizofrén dolog ez – mondja –. milyen jó állapotban vagyok. hogy mi a fontos az életben. november 10-én vele hagyta el az országot. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. amikor a Petőfi Kör éledezett. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. Rádöbbent. magának kell eldöntenie. hogy féljek. – Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. a saját fejemmel. Kinek adatik meg. ezt utólag is így rekonstruáltuk. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. hogy könnyedén leváljon a pártról.

majd annyit mondott: nézzék. a csomagját neki kellett cipelnie. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte.) Mária. Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki. evezés után. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek. főképp a menyét. Príma halála volt. halálában szerinte ez is közrejátszott. mindennap leevez 12 kilométert.annak utána néztem még. Az idén vette hozzá a portugált. ifjú Jándy Géza is. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. öltözködéssel. Írtam Lottinak. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. S nemcsak az evezésben konzekvens. – Él még? – Értesítették. – Nem tett szemrehányást. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott . agyvérzésében. én nem szeretném az olyan kommunizmust. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével. Mária Miskolcról. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. itt vége a történetnek. Nógrádit hazahívták Pekingből. akár fúj. Azt hittem. 1960-ban véget ért a száműzetés. Ennek. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. 1968 után Nógrádi már beteg volt. Két társától a halál választotta el. nem lehet tudni. most inkább magammal kellene törődnöm. Nógrádi töprengett egy ideig. aki Mária munkatársa. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. s megválasztották a KEB elnökének. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. elkezdi a szárazevezést. műtöttek. fürdéssel együtt négy óra. s Nógrádi beosztottja volt. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. Polonyi Péter szerint. segítséget kértem azoktól. Ahogy vége a szezonnak. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. Kiderült. és másnap nem ébredt fel. tudta hogy ment ez. hogy beteg vagyok. De rákom volt. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket. s Christian azt mondta. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. kettőtől az élet. Jándy börtöntársa. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag. velem is mi lesz. Ha lehet. ezeken a nyelveken sem adnák el. Ez csónakmosással. ha mellette vagyok. akár esik. Lottit szerette. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. Ráadásul jó evezős partner is volt. A hat fokos Dunába is beugrik. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt.Pekingbe küldték nagykövetnek.

hogy tisztára mossa a várost. és a fejére olvasta. kémnőként említi. hogy el akar válni. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. hogy Mária már elutazott. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg. Az is felvetődik. ha Editet nem tartóztatják le. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. hogy szakítanak. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. s mégsem ugyanaz. ez a bűncselekmény akkor is elévült. május 12-i dátum áll. hogy védje meg Editet. hogy kém. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását.Nógrádi Sándor levél. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. Végül is megmentette őt. Írom. Végül Vas megígérte. Így is felfogható a történet. nem írhatta azt. (1996) . szinte könyörgött Rákosinak. a krónikás “jogsértése” viszont friss. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. ami Nógrádival. hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot. írom a csúnya történetet. – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. s nyomozni kezd apja fent említett levele után. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. Rákosi magához rendelte.) Talán jobb is. Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. – Ugyanaz a történet. hogy nem mondanom el neki. s közben eszembe jut. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik. amiben Máriát. időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe. s Komlóra száműzték. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. a szerelmét kizárólag csak Persze. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –.

Halkan. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. adja inasnak. a maga főzte ebéddel. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. Felutazik majd Debrecenből. ki törődött az egészségessel? Miért. kimenteni a hallgatásból! Istenem. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni. Lehet. Szóra kellett volna fogni. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. Zsibbadt tőle az agyam. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. A szerves . mégis úgy emlékezett rá.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. csak hagytam hallgatni. dolgozgat a kertben. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. Futni tudott érte. őt látogattam. – Eltökéltem. hogy hagyhattam cserben. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. mindig hozzá mentem. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta. farigcsál. Hiába tanult jól.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. és nem tudja ellátni anyámat. de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. szobrászkodik. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. Ősz táján kimentünk. ő oktatta a szakmát a társainak. Csak azért rettegett. mint jó nevelőjére. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. Negyven elmúlt. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. hogy még dolga van. május 17-én. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. Mindenki a beteget leste. hogy az én családom eleget ehessen. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is. hogy el ne késsen a kórházból. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. én meg belenyugodtam.Fekete akác 1990. hogy fáradt. Őt is szigorra nevelte.” Az első háború alatt az édesanyja. mindenképp kitörök. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez. mert nem hitte el. mert kényelmesebb volt. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé. Miért nem mondtam neki. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. s ezzel eldőlt a sorsa. hogy buzgott benne a közlési vágy. végigszaladta az utat az éthordóval. Ahol a Vidi-ér kiöntött. Hittem. hogy elmúlt hetven. hogy ő nem lesz paraszt. és másnap fújni kezdtem nélküle.

kémiát. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. mert nem szerettem dolgozni. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat. Nekem ugrott. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem. Reggel elővettek engem is a csendőrök. – Nem Brazíliából. a biológiát persze nem neki találták ki. és nem így lesz. Felkapom. Nem az édesapám akasztotta fel magát. Azt mondtam. félt. mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. – Mondd. Várom Éva húgomék telefonját. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan.” Csöng a telefon. A tulajdonos kimentett. Apám felakasztotta magát. Édesanyám férje. de az akaraterő vitte. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. anyám életben tartója. ez nem így van. Debrecenben. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. Isten áldjon! 1974-ben. de a csendőrök megfenyegettek. vagy egyszerűen elmentem. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert. hanem az igazi. hogy megüt. Jutka. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe. s nem tudom. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre. Árpád. Nem a sógorom az.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. Bárki volt. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. hogy kikértem a könyvem. és indulunk Debrecenbe. és elmentem abból a malomból. hanem Debrecenből. Minden érdekelte. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. ki vagyok? – Tudom. Ha látnád. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. csak szó nélkül otthagyott. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. Csöng a telefon. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. ki az a J. megmondtam neki. aki azt mondta. Ilyen a természetem.-né. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is. Az egyik legcsodálatosabb ember. Baselből. . Rajtam annyi múlott. akit ismertem.

– Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. Végül az almolnár elvállalta. társért. A csendőr írógépet vett elő. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. Apában gyilkos indulatok éltek. és úgy meglöktem. és az elkísért. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. és mindjárt a nevemen szólítottak. és arra egy hosszú spárgát kötött. hogy hanyatt esett. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. A másikért – párért. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel. Csak később tudtam meg. és elmondtam neki. mégis azt mondták. – szóltak bele az emberek –. gyerekért – inkább élni kell. és én mindjárt azzal kezdtem. értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. de nagyon fenyegetően –. hogy a . ahol egy kedves szomszédunk volt. Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére.– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. A felettese adott egy rendőrt mellém. neki semmi köze ahhoz. utólag. Jöttek is a csendőrök. mi történt. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. hogy ennek nem lesz jó vége. de tudtam. Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem. nem tudtak dolgozni. jó – mondta csendőr. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. – Nem csodálatos? Mondd. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. hogy ez volt a gyógyszerész. Elmentek. A malom el volt zárva a külvilágtól. amikor vadászok érkeztek szánkóval. én nem követtem el semmit! – Na. a molnárok etették őket. hogy ő volt. jelentkezzem én is. 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. – És édesanyád? – Remélem él. nem meghalni. de semmit sem sikerült fognia. szülőért. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. Előtte elmentem a rendőrségre.

Öt pengőre büntetem magukat. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. nádpálcával verte meg az asszonyokat. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak. aki. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. Akkor is mentem volna. de egy napig leszünk. Azt mondom: “húgom”. de itt kellene lenned. hogy mennyi vadat megmentettünk. ha megölnek akkor is. ezüst . nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. már nyújtotta is a két páholyjegyet. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra. hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. Én megvárlak. – Se a gyerekek.. Két hete sincs. aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. – Azonnal indulunk. “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. benne visít a rossz kuplungcsapágy. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány. mégis félórán át vádolta magát a telefonban. ha a csendőrséget meg is úsztam.gyógyszerész rám fogta a puskát. Na. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. A mozi is a malmoséké volt. Aki megszülte. ha a tulajdonosné meglátott. Sógorom. ami a kezembe akad. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. de Schmidték bérelték. Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. azzal verem agyon őket. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom. bekapcsolom a rádiót. Indulunk. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának. és nem volt kitéve az ár. tompa a fejem: benne robog a kocsi. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem. mert enni adtunk nekik. hogy nem adott többet annak az asszonynak. ha valami más zakatolna a fejemben.. Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. a legkisebbet maga mellől. egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. – Azt azért nem tudjuk elkerülni. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. és én bementem a mellékajtón. az első házasságából való három gyerek közül az az egy. pedig Éva “csak” apa lánya. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket. hogy valami büntetést ne szabjunk ki.

összevágta a bokáját és megkérdezte. hogy neki nagyságos cím jár. és amikor azt mondta neki Gál. hogy azonnal vigyen be. ismeri ő Gál Miskát! – Na. Mondtam Balázsnak. mivel rám akart vágni. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. hogy doktor úr. nem elégedett meg a tekintetessel sem. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna. Na. téged is elintézlek! – üvöltött Gál. a vállán puska: – Kész vagytok. ez meg akar veretni engem! – Á. de a rendőr nem engedelmeskedett. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. hogy ki vagyok. hogy bevigyem. Gál pedig rendőrért kiáltott. hanem főorvos úr! Büszke volt. mindenkit letegezett. nem vehettem tréfának. mert megfogtam a grabancát. milyen. Megválasztották. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. A malomból ismerős volt a rendőr. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. pedig mindenkit lekezelt. mehetünk? – Rám mered. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. Ha valaki úgy szólította. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . képviselő úr. figyelmeztette: – Nem doktor. a tulajdonos fiának: – Te. mi vagyok. hogy rám emelte a botot! – Jó. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett. jön Balázs: – Tónikám. és kivertem a kezéből a botját.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. Balázs. – Ha nem viszed be. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. – Te. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. hogy miért? – Vidd be. kivel beszélsz!? – Dehogynem. Balázs. Tessék csendesebben viselkedni. amit csinálnak. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. jó. mert botrány.

Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. ki vagyok. Benne vagy a szakszervezetben. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. mert akkor elkapja a páni készülődés. Kifordította magából. Érzékeny volt. fiam! Féltem tőled. mint szokott.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. Miért nem írtam meg. hogy édesanyámnak rákja van. Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. Rimánkodott aztán. ő pedig nem emlékeztetett rá. Fogalmam sincs. Már közeledett a front. Mondogattam. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget. Neki megmondták. kicsim. Mándokon is egymást érték a vonatok. Pedig lobbanékony volt. és anyám szólt: vigyázzak. Észre sem vettem. De látom én. végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . amennyit nem másfél nap. 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. ahol idegen főmolnár van. maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. de másfél hét alatt sem lehet megenni. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak. meg városi képviselő vagy. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. – Rubin úr. s lám. mindenki menekült. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. és úgy csinált. Az édesanyja is könyörgött. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. mert fél átvenni egy olyan malmot. mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között.” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. mintha nem ismerne. a malomtulajdonos kapott a rokonától. végül családostól elmentünk vele. Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. és meglátod. és a korral egyre érzékenyebb lett. másodszor mint kiváló feltalálót. amit mástól nem is tűrt volna el. milyen idők járnak. azt megismertem. nem vagy te rossz ember. mit mondtam. amit nem is látott a könnyeitől. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. hogy őszinte legyek. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. megerősödsz!”). és annyi mindent vásároltat apával. Így inkább a váratlan érkezés. kinn a konyhában meg keverte a lábasban. edd meg azt a két falatot. hogy menjek el vele Mándokra. feledni. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat.

hogy majd később megmondja. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. hogy megtanultam-e a mesterséget. A kislány a hátamon volt. A hitközség lesz a gondnok. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. sok céklát. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra. onnan indultunk haza. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. Rögtön nekiestek. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek. a feleségem félt. aki a mellét műtötte. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. hogy elmentem vele. felkerekedtek a bőrklinikára. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”. de keresek egy alkalmas embert. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. tízéves létére velem gyalogolt. tölteni a szódavizes üvegeket. Csodálom. minek nekem szódavízüzem. vagy nem küldte el a francba. de abból időközben főfőorvos lett. Addig beszélt. hogy mondaná már meg. Rubin úr? – Sose felejtse. Bár többet hozott a szóda. Tamás meg. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. hová menjenek. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. hogy rákja van. és megmutatta. az ő szervezete ezt már nem bírna el. hogy már alig tudta emelni a kezét. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik. mi lesz velünk. amit mondok: este víz. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. mint annak idején a bolondos Gál Miskát.– Már elmentek. Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. és letettek Sátoraljaújhelyen. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba. De még mennyire jó volt: lovat is vettem. azt azért nem akartam otthagyni. mi meg karácsonykor. mennyiért adja. s anyám kétségbeesésében. hogy kell szétszedni. jó-e az üzem. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. Ez a doktor az én tanítónő . mert hordani kellett a szódát. A sugarazás amúgy se segítene. Inkább vitamindús ételeket adjon neki. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. mint a mesterségem. Rám hagyta a házát is. Százhúsz forint volt a taxi is. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota.

és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni.. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre. csak a szünetekben voltam otthon. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. mit vele. s nem a szüleitől. hogy legalább a titok fala ledőlt. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. hogy együtt sírhatnak.. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. és ő már az onkológiára küldte. ki van itt? A nagyszobában az asztal. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. nem értelmiségi. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban. Apa hiába hebegte. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . aztán kihúzták a csövet. nekem a végzés után mellette a helyem. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. Beörlő-főmolnár. körültöltötték osztályozott lencsével. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben.) Dicsekedhetnék. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. hozzámenjen-e apához. de vele. kicsim. Anti meghal. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. mint a sakál. és adjon sok céklát anyámnak. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. nekem férfi nem kell. bár élete másra is taníthatta volna. ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel. sem a szigorú anya nem nyomasztott. hogy jól választottam. fiam. Sem Debrecen. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak. – Csakhogy nem ügyvéd. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. akikkel együtt élt. hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. belebotlottak. – Neki aztán annyit köszönhetsz. hogy azt. ám a vallomás így is kerek volt. hogy recidíva. mi a baj. meg ne mondja. – Ő nálam is szerencsétlenebb. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. Tisztességes volt. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. de szerettem volna szabadon dönteni. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. hogy majd meghal! Nem látta. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. – Tudod. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok. és ő felhívta a keresett főorvost. hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte. hogy a fürdőszobából folyik a vér. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak. Megöleljük egymást. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. – Nem mondta. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban.

hogy neki biztos. kicsim. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. hamarosan meghal. anyámnak hirtelen eszébe jutott minden. mindig arról beszélt. Szóval Éva nem . ott a két gyerek. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. ha egyszer rámérte őket a sors. hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. a fekélytől. plusz a pajzsmirigydaganat. Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. A tiszt végül lekászálódott a lóról. meglátjuk. rozsunkat. – Ne sírj. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. Amikor aztán kiderült. s benézett az ágy alá. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. Kilencéves voltam. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán. – Nem fogok sírni. nincs-e ott valaki. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. az influenzától. rákja van. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. hogy tényleg van. a németektől. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. kisfiam. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. az oroszoktól. Amíg nem volt daganata. Megtudtam. az édesapja. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. Hányszor hallottam: – Antikám. nyomban biztos lett benne. közben ő meg lehajolt. a ráktól. Élete végén futamodott meg először. mint a gyilkosság. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. a rossz emberektől. Félt az ekcémától. Megígértem Évának. Szóval édesanyám végigrettegte az életét. – Kicsi fiam. mint a csaták. Nem is tudom már. pedig vállalta mindet. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. a világtól. becsuktad az ajtót? – Be. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe.húgom. de egy alkalommal meglesték mosdás közben.

Dinok Emil. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. a szegény emberek gyerekeit. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. a feleségének rőfös üzlete. Szibériába kerülök. és átadta az elnöki tisztséget. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. és kilencre bejönnek a temetést intézni. Bencét az iskolába. Mentem jobbra. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. orvos Pesten is akad. Pesten mondták aztán. harácsoló természetű. kocsist tart. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat. Úgy látszik. Anyánknak viszont kórház. lépjek be én is. hogy dolgozni sem engednek. Ez nem lett volna tragédia. 1919-ben azzal az ígérettel. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. hogy pártiskolára voltam delegálva. Dinok keze alatt minden züllött. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. hogy változzon valami. és mindig mondta. túl önfejű. A szociáldemokraták közé álltam. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. hogy fészkéből kimozdítsuk. hogy nem akartam Böszörményben maradni. de figyelmeztettek. Lejött egy bizottság. ráparancsolunk. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. az almolnárom kommunista lett. mégsem kapott földet. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. addig én uraskodtam. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. túl becsületes volt hozzá. Valdman felállt. balra. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. hogy ebből majd hasznuk lesz. Gábort az osztálykirándulásra. hogy távozzak. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. Most nincs mód mérlegelni. mit lehet tenni. És megszavazták! Megmondta az almolnár.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. kobaltágyú. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. engem meg felszólítottak. de viszolyogtam tőle. azóta nem volt nálunk. elkérezkednek a tanításból. Mi pedig majd visszük anyámat. kapitalista hajlamú. ha nem nyugszom. akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. benne volt az emberekben. még az országos választmányba is bekerültem. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. ha nem kezdenek hajszát ellenem. aki egy órát se küzdött. dolgozott életében. hogy van vagy nincs kedve jönni. csak azért léptek be. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. a szocializmus építésében kizárt. akik szándékai szépek és jók. . ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. Ha másként nem megy. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert. és megállapította: három ember gyűlöl. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben.

szájtól-szájba lélegeztettem. Kovácsról azt mondta Papházi.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára. Deleja hat napot ült lopásért. mindketten eljöttek hozzám. minden rossz csütörtökön. Dinok meg azt mondta. “Majd megtudod. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte.. felszámolta az üzemét. Ha megláttak. Vele nem találkoztam. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. mert nem bírja. azért kapta az igazgatói állást. most apa halála. hogy ki sem húzhatja a lábát. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. hogy nem vagyunk megőrülve. hol volt. örökké panaszkodott. meg tudják menteni. 1956 után verte a népet. Kéri. Aztán kisebb helyre került. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. Végül a pártból is kizárták. csak könnyen kiabált. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. azt csinálja. csütörtökön a válás. hogy veheti a munkakönyvét. már amennyi . halat. A jó szakemberek otthagyták. és arra húzta fel magát. hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. hogy kell a fejadag. A főmolnár örökké félt. Elmesélte aztán. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. csak a párt nyomta őket. Amint ketten maradunk. Engem mindig hívott. és csak háromnegyed óra múlva jött meg. Nem tudott az emberekkel bánni. majdnem sírtak. Amikor találkoztam vele. a betegségek. Erre Dinok kijelentette. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé. és dr. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. takarmánykeverő lett. hogy milyen ember. aki azt mondja. Így hajtotta végre az utasításokat. Amikor kérdeztem. Jó ember volt. Kedden volt az esküvőm. meg nem tudom mit kerített nekem. hogy menjek már be hozzá. tatika. – Elment halászlékockáért. kisfiam. Nem volt vezetőnek való egyik sem. – Anyám megáll. felcsattant. nem esett-e valami baja. amit tett. Izgultam. Én vágtam le. és mint nagyon használható embert tovább tartották. mint én? A válás. Valdman. Mindegyik vezető lett. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. szidta az összes kommunistát. és rajtafogták. most is él. a te születésed. Dinok. – Ha vérrel csinálja. kinyíratja. az üzletét. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. ami szép kedden történt velem. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. mégis kinn lógnak az idegei. de utálom! Ha az nincs.az emberek is haragudtak rá. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. ordítoztam. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem. ki voltam!” Annyit mondta. aludjak apa heverőjén. Kérdezték a rendőrségen. Nem érezte jól magát.. meg kell szavazni. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. de a pártban aztán is tevékenykedett. az első. Kovács Gábor szavazott ellenem. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. a sikertelen esküvő az Esküvő. hiszen az ABC itt van a ház tövében. Felállt: – Emberek. akik lenézték a káderbírókat. hogy Dinok ezt csinálja. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. Delaja. apa halála. a fejadag mindig járt. Pünkösti Mihály a Szerelem. Tudom. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. beszélni kezd: – Minden. a többiekről nem is beszélve. szívmasszázst csináltam. még meleg volt! Szólítottam. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta.

Ha írok neki. sújtson le a kimerültség taglója. – Csókolom. ha találkoztak. és amikor mondták. ha szólna. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. gombócok. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. Az apjának üszkösödött a lába. édesanyám! – Az apja. nem velem vacakol. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. Egy orvos azt nyilatkozta. Összeszaladt az egész ház. most is él. felnőttként viselkedésüket másolja.. aztán hallgatjuk a csöndet. ha nyöszörögne. és nem édesfiától örökölte. Ha nincs halászlé. gondolom. Az öngyilkosság olyan sokkoló. öltönyét. – Az emlékétől is zihál. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt.. kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is. Nadrágját.. hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. Megpróbáltam mindent. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. Végre hatnak a nyugtatók. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. Altatóval talán fel sem ébrednék. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. aki meg helyettesíti. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. akkor – mondja. az szerette apát. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot. – Aludnod kellene. aludj jól! – mondom befordulva a falnak. szoruló szívünkért. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. felakasztotta magát. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek. hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról. Ha vérrel csinálja. Gyógyszerrel. Kifújja az orrát. vigasztalta őket. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. A gyerek a szülők mozdulatait. Fohászkodom. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. – A kötelet az előszobában hagytam. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. “Torma néni. Ha Domokos itthon van. Nem is tehetek mást. de folytatni nem tudja. hogy le kell vágni. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. Szólt az ápolónő. “Nincs ilyen ember.. hogy remélem. Ha vére vagyok. Lelkifurdalásunkért. hogy a testvérek. de csak folytatja. Külön-külön még egyszerűek is.. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. Egyirányú lett életünk egy utcája. vagy ment hozzá receptet íratni. de megvédték! – büszkélkedik.. de már nincs ott. hogy főzzön grízgaluskás húslevest. az altatók.erőm nekem van. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. Megtörtént. és úgy húz apa ágya. hisz őrizni kell anyámat. tudod. A körzeti orvos épp most ment szabadságra. meg a nővére is öngyilkos lett. A szomszéd telefonált a rendőrségre. Így . ingét.

. mint az édesapja – mondja anyám. ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. és fújja az orrát. hogy szájvizet használt. Istenem. s természetesen kilónyi kenyeret.legalább nem tiltakozhatott anyám. hátha holnap nem lesz. de ha valaki vállalja a gondozását. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. Jövök haza hétvégén.. Megmondtam neki: Antikám. lehet. vagyis anyám elé. Aztán egyszer apa bejött a kórházba. mindenre. amíg jártak hozzánk. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. csak ő használhatta. ha neked jó. és a szájvizes üveg mellett a kupakja. úgy fog járni. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. mint Budapesten. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. miért őt vetted el. éljen vele. s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. mindig felpakolva érkeztek. hogyha meghalok. mint kellene. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. Apa örült a ruháimnak. Nem kell házasodni. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod. kicsim? – Ugyan már. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. . Bár esküvel vallották. kezével megtapinthassa. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. elüszkösödik neki is. tegyed. hogy pénzt “költünk”. említettem néhány éve. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot. költözzön össze valakivel. hogy benyitottam a konyhába. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám. mert mindig többször annyit vesz. Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben. hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra. Ez velem soha nem fordult elő. Antikám. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. hogy szemével. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot. Emlékszel. és emlegette. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. – Attól még nem kurva. Istenem. Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni.. és megéreztem. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni.. hogy tereget! – Integetett is. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. én megbocsátok mindent. édesanyám? – Neked mondom csak. hogy apának volt valakije.

hogy leteszi a zsebkendőt. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. szembe fordít anyámmal. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. sajnos nem siratják a szeretők. ő tudott főzni. És egy felvétel a malomról. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. Ő olyan képzelt beteg. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. májzsugor. már ételeket talált ki anyámnak.Hát úgy járt. gondolom. Önérzetes volt. hogy bennünket segítsenek. mégis nevetnem kellett. egyrészt a temetésre. hogy képtelen vagyok aludni. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. ahogy Eszter nevezte –. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. hogy megdézsmálta a többéves likőrt. hogy tanítani tudjon. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. Megtanult balkézzel írni a táblára. Kiskölyök voltam. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette. Édesanyám alig volt egészséges. fekély. Magam is antialkoholista vagyok. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. de vízbe nem nyúlhatott. rák. hogy gyorsabban főjön. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. nem egyszer én mosogattam. hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. Drága apát. mert nem léteztek. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. A gyerekeié és az unokáié. hogy megbocsát “mindent” apának. amin a legkevésbé sem csodálkozom. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. hogy anyám csak parancsnokolt. Kezembe akad apa pénztárcája. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. a tésztát apa gyúrta. és nézd meg. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. sütötte. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. másrészt arra. A düh. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom. Most volt az első karácsony. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja. aztán megszűnik minden nesz. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. aztán ő lett a séf. amit már büntetni is lehetne. Ajánlata. sőt főztem is. Inkább az meglepő. és azt hiszem. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. Büszke volt a szakmájára: .

Például ha a liszt szaga nem az igazi. mert irányítani kell a brigádot. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. akinek a kisujjában volt az egész. Anyánk megint csak nem engedte. sőt akarja is a környezetét. Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. Ez . hogy baj van az egyik hengerrel.“Egy molnárnak a fülét. Az öreg a hangból tudta. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. aki izgetni-mozgatni tudja. mi nem. a látási. Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. azt mondták. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt. amíg lehettek ilyenek –. Azonnal láttam. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. a búza. De nem gondolták igazán végig. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. de nem volt jó a liszt. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. hanem tekeri a henger az őrleményt. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. legfeljebb gyanítható abból. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. hogy anyám nyomban talpra ugrott. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. Ahelyett. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. de jó volna. Majd amikor a fickó kiszabadult. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. Megcsináltam. ez a gép nem őröl rendesen. mitől: a dohosságtól. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. maga a ház egyre züllött. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat. hogy tökéletes legyen. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. és a szaglási érzékét is használnia kell. a kertészkedést. nyolcat őröltek vele. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett. mint apa. tudni kell. az ifjú hölgy maradt. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. Apa kitalálta a faragást. mi a baj. hogy a verést megelőzően mi történt. hogy nem engedte tovább dolgozni. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. a szöszmötölést. mire szolgáló helyiségekben. Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát. Nem tudni. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. Ő inkább felügyelő típus. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. Amikor eljöttem nyugdíjba. Az első. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. Amikor jött a 44 órás munkahét. s a felét megkapták nagyapáék. csak megállt a malomajtóban és szólt. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. A lakáscsere is külön mese. és az egész család élete. a tapintási. majd a házat “kettévágták”. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom.

mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. hanem formaérzékét is mutatják.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. Végre megérkeznek Éváék. Az ötödik napon. Amit nem kapott meg. Ő azonnal lezárta és megigazította. Tamásnak dolgoznia kell. Végigmalmozta a fél országot. javítani valót. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. mint az állatok!”. ezért van kisírva a szemük. Apa itt is talált építeni. Orvosként megtehette. életében talán először. hogy “jaj. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. a táncost. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. amit nélküle soha. Apa. a halála előtti héten felirkálta a számokat. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. hogy nem ismeri ki magát. netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. hogy el kell adni az autót. ha nem cserélik el a lakást. Tamásék vasárnap jártak itt. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt. mi újra felosztjuk a teendőket. de elég volt beülni melléjük a kocsiba. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. Amikor az almolnár észrevette. hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. Szép halott? Apa azért biztos szép volt. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. hogy beviszi őket a kórbonctanra. és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket. és annyit mond csupán: – Szép. azt óra vagy mérleg. Anyám korholta apát. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte. válasszanak a szobraiból. Sírni tudtam volna. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. Lezárta a főkönyvet. Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. összegeket a naptárra. hogy leszorítják. Leülök Éva lábához a kisszékre. Kérte. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla. a papot. mint az életben. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. és velük édesbátyja. Antikám. ettől olyan csöndesek. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt. ha kicsit pallérozódik az ízlése.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. S talán ezért. Amint anyánk meghallja. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. sőt a kocsi sem. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. elmegy. amire nem nevelődhetett. Jó faszobrász lehetett volna. hogy gyorsan megy. Tamás is. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. Egyedül az hibádzott. ha megtanul néhány fogást. megkérdezte: . jönnek. ha anyám engedi.

és mégis ilyen jó szíve van. mert legazembereztem őket. fönt zsákoljunk. De ha valakit így összetörtek . a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. – Mi mondjuk meg. behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba. Rábeszéltem az igazgatót. Említette egyszer a feleségem. inkább ajánlotta. meg három zsák korpa. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. Végül azt mondták. Egy szabó volt a vezető. de azt se tudom. Három nap múlva kiszúrtam. így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. hogy munkásellenes vagyok. aki sosem látott hengerszéket. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. és nem volt szívem kiutasítani. Feljelentettek. azután hogy kinyírt ártatlanul. mert berúgtak. de nemet mondtam. pedig még az én malmom sem volt rendben. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. az abonyi malmot. Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el. de azok is tolvajok voltak. Még a pártba is hívtak. és bemagyarázták neki. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. és szeretné. Megdöbbentem. mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. akik átvették. hol van. és mire odaértem. mert egyszer már megbuktam politikából. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. Van pofája idejárni. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. – Odatalál. azt osszák szét. hogy tönkremenjen az üzem. De a kapus felküldött az irodába. egy molnár nem dülöngél az utcán. Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. jöjjek haza jó fizetéssel. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. aki ennyire szigorú. Vigyázzon a gazemberekre. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. hogy egy intelligens ember. de én haragudtam rá. Nem mosta magát. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig.

Ami igaz is volt. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. ahol rendet kellett teremteni. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó. A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka. hogy semmit sem hallok belőle. és nem engedett sehová. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot. kikapcsoljuk a villanyt. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: . én téged mindig pártoltalak. De kenyeret kell szelni. mert Anti udvarolgat. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön. a pénzt meg ide tette. Azóta ez a virág a kedvence. Végül hazajöttem. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. ne menjen oda vissza. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. hogy baj van. és közben annyira rájött a sírás. Nyitva hagyom az ajtóm. Elzárjuk a gázt. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. apa is benevezett az akác figyelésbe. Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot.lelkileg. Margit például eladta az egyik házunkat. ha szólítana. odaköltözött Nagykőrösre. mindig felvettelek. Megkaptam a rizsmalmot. mert a feleségemmel rossz életet éltünk. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt. ezekkel indulunk az új életbe. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink. mi van. hogy “arról” ne essen szó. mint ő. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. amint bekerült a családba. Jártam egy nőhöz. amikor kihajítottak az üzemből. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. A családnak talán nem. felkapta a három gyereket. hogy alszom-e. Délben telefonon kondoleál Marcsi. de nem szól. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól. Ő pedig csak benéz hozzám. – Mindig lekísért. főzni kell. csak legutóbb nem. és sokkal többet császkáltam. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. hogy halljam. és most mondja el: apa lekísérte. csak azt vártuk. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. Megmondtam neki. fekete akác is. és az övét is. az idén egész sportszerűtlenül. megkérdezni. hol a só. Minden évben versengünk. első feleségem..” Anyámat körülmutatványozzuk. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. hogy a gyerekek nőjenek. autókáztam. azt nem lehet helyrehozni. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. szavaink. vagy én örvendeztetem meg vele. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz. Bár gyönge altatót veszek be. Anyám vagy hatvan esztendeje. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. Ahogy megtudta.. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. gyermekeim anyja Miskolcról.

Elámult. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. ezért a szem vége nem tört. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni. Egy ezermester számára nincs akadály. szép dolog. hogy a tiszaszentimrei . hogy sírtam. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. hogy vissza kellene mennie. külön fényezés nélkül is. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. mert kicsi anya nem tudja. olyan szép fényes lesz a rizs. a törmelék rizs pedig hat forint. de fából ki tudta faragni. rögtön izgatni kezdte. hová tűnt. Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. mintha egy harmadik gépen fényeznék. és tiszta. ahol ellenőrizhető. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. még a szállodát is fizették. hófehér rizs jött ki belőle. hogy nem engedték kiküldeni. Ez talán forradalmi újítás. Amikor visszakerült Debrecenbe. Az üzemet mégis bezárták a pora. Pesten aztán bejelentette. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. hogy mit hoz ki abból a rizsből. hogy lássa. hogy van egy csodagép. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. az övék igen. hogy az én gépemen csinálják. és vigyük fel Pestre a gépet. Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. adjam be találmánynak. Úgy döntöttek. aki figyelmeztette is. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. kíméletes a csiszolás. Apa rögtön észrevette. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. de olyan szép lett. Kijött egy mérnökökből. és nem volt benne törmelék két százalék sem. A héj gátolja a súrlódást is. Csinálni kellett egy gépet vasból is. hanem megmaradt teljes hosszában. nélküle még kevésbé bírnám. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. de ez sem volt elég. hogy mivel még kefe is van a gépben. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. szorították rá a beömlő rizst. és a rizshéj miatt. benne 3 százalék törmeléket.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. szögsebességet nem tudott számítani. szakemberekből álló bizottság. mert szakaszosan dolgoznak. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. és azt mondták. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. ráengedte a héjas terményt. Ekkor lett apából technológus. ha nem kell édesanyámat gondoznia. Spekulált. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. mint a többi malom összesen. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. spekulált. amiből a nagy hántoló is dolgozik. Mérnöki rajzot nem tanult. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. nem gömbölyödött le. Sok esetben a rizshántoló többet exportált. és én bemutattam. hogy a gépek majdnem üresek. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. Kállainak. Megcsinálta. a mérnök javasolta. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre.

hogy törölték a találmányt. Végül is a . de félnek aláírni. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani. nem érdekel. és azt mondta. Azt mondtam. pedig ötperces dolog. Másfél hónappal maradtam el. ők intézkednek. hogy nincs igazam. ha nekem két és fél millió jár. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. kiutalt ötezer forintot. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. amire más jött rá. hanem csak egy év átlagát. és kiadták. Lehordták őket. mert hasznos. mégis megszűnt a védettség. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. négyszeres munkát végez. megelégszem annak a tizedével is. végül is mi volt a céljuk. Nem is vált be. Sokra mentem vele. mégis gyártották a sok drága gépet. írjuk le gyorsan. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. ott volt az igazgatóm is. mindenfelől. ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. hogy szabotálják az ügyedet. A többség irigykedett. Csak így lehetett gondolkodni. Ha 1958-ban bevezetik. amikor a rizstermés csúcson volt. A gabonaszeletelő nem vált be. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. hogy »Maga pénzt akar. mint Jedlik Ányos esetében is. mert nem fizettem be a díjat. és adjuk át neki. Ha a szíj elszakadt. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. de az utókor hasznosítja. amiért milliókat kellene kifizetni. ami nem kellett senkinek. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. Lehet. de 7 százalék többlet jött ki. »Megferdített egy gumituskót. A bizottsági tagok is éreztették velem. Volt egy újságíró is. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. óriási összeg abban az időben. hogy a csodagép alkalmazható. egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. akkor felesleges találmányon törni a fejem. így ütöttek el a szabadalomtól. nem foglalkozom vele többet. Hogy az a gép háromszoros. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. Amikor azt mondtam. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. Ez megint egy évbe telt. aki nagyon szeretett.« A minisztériumban nem is 25. aki írt egy fényképes himnuszt. Kiadta. hogy ez jobb legyen. Nem tudom. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. hogy mi jár. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. a döntés végleges. Hiába talál fel az ember valamit. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. ha egy éven belül nem tesznek valamit. s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva. mégis azt mondtam. Felhívtak a Találmányi Hivatalba. Olyanokat mondtak. azzal nem törődtek. Egyszerű ötletnek tartották. akkor talán alá meri írni valaki. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. hogy csupán a pénzre pályázok. de én belefáradtam. és még tökéletesebbet is. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. Beállították az enyém mellé. mert Halminak. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. hogy nem a feltaláló jutalma. De volt egy kollégám. és nem arról kell beszélni. inkább újítás legyen. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. és bemutattak egy mérnököt. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. de ő nem kényszerít rá senkit. inkább nem vezetik be. Megérdemeltem volna a pénzt. Egyszer aztán értesítettek. mert akkor nem öt évet kell fizetni.

Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett. nem tudja a jövő heti munkarendjét. Édesanyám. Ha mégis eszébe jutnék valakinek. mikor lesz a temetés. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. bár Brémából vezette végig az utat. Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám. Szeretve gyűlöl. se sírom. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. halottjával. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. sem nosztalgia nincs bennem. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. hogy gyászában tévézik. hogy amikor megjegyzi. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal.és perbeszédben van a halállal. a nagyanyja fölött. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. hogy leüljön velünk a tévé elé. hanem a fél körömcipő. Ő nemcsak a benne terjedő kór. nehogy megmondjam Éváéknak. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza. Olyan sebzett vagyok már. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. de sem nyugvási vágy. amiért egyedül hagyta. megnyugtatom. hogy van a nagyanyja.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből. így évente egyszer. Fel is rohan még aznap este. minden mozdulat. Heteken át telefonon sem kérdi. hanem apa miatt is pár. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor. gyűlölve szeret. hogy szerinte végignyafogta az életét. aztán kéri. de majd kinövi. délben talán mintha büszke lenne . A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. feszt ágyban volt. hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. sem betegséggel. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát. Korosztálya kegyetlenségével sorolja. Eszter ilyen. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. Részletekben kapta a pénzt. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. hogy anyám jóformán lekurvázta. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot. amikor elhatároztam. Reggel szidja.találmányt teljesen bevezették. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. Nem tiltakozik. aminek az volt a ki nem mondott lényege. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen. de Eszter is zahorált már velem. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése. Mivel születésekor váltunk. Este anyám illetlennek érzi.

kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. megmakacsolta magát. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. s mire az ágyához érek. hogy vagy hétezer forint jár neki. más volt az a drága “idegen”. A kicsinknek. Rettenetes év volt. amikor édesanyámat temettük. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége. formálásom éveit. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. és ha el nem kapnám a kezem. Pert indított. apa itt bolyong: várja anyánkat. Másra képtelen lennék. hogy ezért már nem kell szólnia. s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. de nem tudok ugrani. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. nem kapkodva megvizsgálja. s mély empátiával kifaggatja. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. tudom. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. és megtörlöm a száját. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. Fürösztöttük. de akkor ő mellettem volt. hogy debreceni tanító néni volt. este pedig félve alszik el. Csak azért tolakodott előre. megcsókolná. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. Megigazítom a hálókabát nyakát. Másodikban ő tanított. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. és szegény apa mosott rá. mert belegabalyodtam egy mondatba. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. Húztuk le a hálóingét. hogy helyet foglaljon a kicsinek. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. Antikám. mint az édesfia. legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. és ez így természetes. és még a haja is csupa szar lett. akinek a gondozására szorult. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. Ha már lefokozták újítóvá. s hiába simogatja meg a kezem. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. hogy ő. Kivételezett a fiával. Érzem. amit csinált! Kiszámította.rá. mennyi dolgod van. ahogy az alperest is hagyta! . Legendás szigorából. majd miután megtudja. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni.

A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –. hogy mindennap látogatjuk. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. bár szemlátomást bántja a dolog. nekünk kellett volna!). no meg a temetésről. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót. utána ő. nincs ellenvetése. erő. társam a gondozásában. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. Állni. Szerdán megy be az onkológiára. hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. mégis hatszor kirakja. a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. s csütörtökön kérhetném is ki. Amikor Eszternek megmondom. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról. gyalogolni képtelen.Felveresedett a bíró: – Na. Hiába mondom. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. tőlünk kapott sebe ellenére. majd elmondta a kálváriáját. sőt Éva lelkére köti. levegő. mert Éva reméli. Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. Eszter minden tőlem. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást. ahogy vulkánlelke csöndesedik. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. ahogy látja anyám elesettségét. verje ki belőlük ami jár. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. hogy egyházi szertartást kérjünk. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. ellenőrzi. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. mondom ki félve. hogy telefonálhat vagy . mert borzasztó. amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében. Vonattal nem mehetünk. Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. és jövök is vissza. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. hogy mindenből a legjobb legyen. én pedig vonaton leutazom. hisz mi lenne. Az érdektelenségbe. trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. azért sem. és írásban hozzájárul. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. de miközben az útlevelet. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában. Bár anyánk kiadja. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. vízumot intézték. hogy itt lesz a szomszédban. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen.

– Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. hogy adjak neki egy százast. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. Belém nyilallik. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. – Nem hallom tovább. Miközben segítem. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával. azt hajtogatja. de még hallom. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. hogy azonnal lefizeti. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe. hogy ne látogassam mindennap. a lány közénk ül. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. – Te nem tudod ezt. hátha anyám indulna a vécébe. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. és nem is akarom hallani. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. Mindig várunk. ahová újból kell jönni. Kint. a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. – Várj néhány napot. hogy egy telt arcú.. milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. A klinikára kilencig kellene beérnünk. amennyit csak akarsz – súgom. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. vagy majd a végén adj neki. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. a sugarazás az. hogy özvegy. Bejön az orvos kéri. Úristen. de anyám már hajnalban sürget. a harmadik “Szebb külső. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén . Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”. A mama járkál.. Csak a betegágyat nem késsük le. Áhítattal nézem. mert dolgoznom kell. a betegség kódszámára (174). hátha estében még fel tudom fogni. menjek ki egy pillanatra.telefonáltathat. Megérkezünk a rákklinikára. – Maga írja le először. Csak nem történik baja. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. intézkedik.

ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. Hétvégére hazamenekítem anyámat. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. Tartom a hálóingét. Húgom eltemeti az édesanyját is. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. hogy sosem felejtem elkérni. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. állapota mégis gyorsan romlik. . Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. hogy a temetésről készüljenek fényképek. majd a szomszéd sírra állítva. javítgatom. meg érettségiztet. és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. A mosdás a bidén bonyolult művelet. Nem kockáztat semmit. reszkető madárteste lebillen. Evéshez már kézen fogva emeljük. Annyit megértek a szakkifejezésekből. hogy bármikor elérhessenek. én pedig nem mondom. minden reggel meg kell fésülnöm. Eszternek csöndben folynak a könnyei.parókát kölcsönözhetnek a betegek. csak én nem. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. mikor lesz. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. de ezerszer megbánom a beleegyezést. noha már nem tud ülni. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. hogy már megvolt. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. igaz. Szegény apa. és hozza fel neki. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá. ingatlan. hogy nincs vagyon. mert félek. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. de a falak is azt üvöltik. amikor már a mosdásban kell segítenem. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. A temetéstől is félhet: nem kérdi. Az éber törvényt nem zavarja. Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. előzékeny. hogy anyám még él. dacosan perelve. sőt mivel ő volt “a temettető”. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. s miközben kínlódva mossa magát. és az sem. – Úgy szégyellem magam – mondja először. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap. reszkető fejét a lábamnak támasztja. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. fölött. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –.

Amikor rosszat szóltam rá. leült a nagyszobában a tévé elé. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. a beszédéről. Hogy megyek annyit? – Édesanyám. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. Nem tudok állni. hogy álmos. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. – Igen? – csodálkozik. szarik. Búcsúzóul előbb a bal. és talán nem akar szomorkodni sem. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. hazavitt. hogy szép férfi volt mindkét férjem. késik a reggeli. keresi a választ. Másnap megköszöntem neki az ebédet. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. azt mondta. Amikor befejeződött a sugarazásom. be sem jött hozzám. méhecske jelenik meg a képernyőn. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi. de hiába. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. Engem ő másfél-két évig etethetett. és látom elértette. Faggat a papról. megy haza. mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. – Úgy megörültem neki! . erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. Nem mer örülni. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. Még nem volt nyugdíjban. hogy hatvanéves. hogy egyedülálló. Kivonszolom anyámat a vacsorához. de legalább vacsoráztatni. lemegy. A számítógépem. a kurvája hergelte ellenem. amit nem mondtam ki. majd jobb arcát. vacsora előtt pedig azt mondja. de ha maga fog egy mondatba. hogy jobbról csókoljam utoljára. az ember eszik. Ha tehetem. Kérdéseimre pontosan felel. a koszorúkról. – Ő most Svédországban van – józanítom.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. mondtam neki. ennyit visszaadni már nem lesz idő. attól van! – Ne menj el. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. meg a házgondnokék – mondom. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt. fiókig. idegen asszony nem vett részt a szertartáson. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. rendes asszony. kész!” Örökké megköszöntem. pedig három hete katéterre van kötve. ebédeltetni is bemegyek. Anti nevetve mondta a kórházban is. az a nő.

Érzem. Nem veszi észre. csak rázza a fejét. hogy most nem lenne szabad elmenni. most is lemosom az arcát. hogy nem simogatom tovább. Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején.Több alkalommal kérdem. Nézzük egymást. mint a kamasz lányok első szerelmükön. Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő. próbálom etetni. inakat. Lehunyja a szemét. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot. Beszélek az orvosiparossal. – Nem – rázza határozottan a fejét. menni kell. kedden megy haza. – Ma. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. Biztos tele van a tüdeje vízzel. s magamban mondom neki: Ne haragudj. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. miért. utána köhög. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. mégis kegyetlenül kilépek a képből. hogy mivel. Spórol a nemmel is. Elaludt volna? Simogatom. És 23-án éjjel. és ráhúzták az áttetsző bőrt. a kezét. nem kér-e meggyet. barackot. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. De amikor az ajtóhoz lépek. 38 kiló. jönne-e haza. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. Belediktálok két kiskanál húslevest. kérem. szardellás kalácsot. s már rázza is a fejét. Zihál. elég volt. hogy lefogjam a szemed. (1990-97) . Megmosnám a fogsorát. felemeli tört tekintetét. Mint mindennap. öklendezik. de már napok óta semmit sem kér. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. dajkálgatom. de az utolsó előtti délután azzal fogad. gyümölcslét. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. csak a fejét rázza. nincs erőm. – Minden elég volt. hogy állok. Bármit kínálok. fújtat a kisverébnyi mellkas. hogy felkelek az ágyától. Kérdem. de máris öklendezik. hogy hazavigyelek. és holnapután meglátogat. – Még egy napunk van. A szemét már alig nyitja ki.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful