P. 1
05173

05173

|Views: 222|Likes:

More info:

Published by: Katalin Kalenicsenkóné on Mar 17, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/17/2011

pdf

text

original

Sections

Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

Térdig állt . Ne adjuk azért fel. Minden bírálatból. melyik mennyire. “hogy csodagyerek lett volna. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál. június 23-án. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt. Balczó Marci születésének napján. én is magaménak vallak. hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné. mint bárki más. Hegedűs Frigyes dr. egyik alapképességem sem olyan alacsony. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz. és vívómester meg öttusa-szakedző. nem tudom megmondani. XI. Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. vagy valami káprázatos nagy tehetség”. Ildikó kultúrmérnök.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. hogy a hite már külön életet él. Ne bomolj. Andrást gimnáziumba. 14. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. zagyva szöveget is”.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. hátha a részletekben van az ördög. öttusa-edző nem emlékszik arra. mondtam erre az elemelkedésre.. András gyönge közepes érettségivel nem. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott. A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház. nincs a tudat fennhatósága alatt. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. úszásés futástudása kivételes. erőt merít. – Ott éreztem meg. hiúság űzött?. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. A Reform idéz (1991. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról. Zoltán villamosmérnök. ettől nem remélem a végső megoldást”. értelmetlen. majd hozzátette. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje. Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. az első gyermek.. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. de versenyzőként bejut a TF-re. Megszállott volt. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. ő harmincat. ezt nem gondoltam”. 1976. Bandi. rossz szóból hitet.világos mondatok. András azt mondta. A rádióban elmondta. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli. egészen furcsán. Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik.«” – Miközben ezt felelte. Ha valaki napi tíz kilométert futott.) a Molnár C. ahogy a filmesek mondják.” Mi volt a titka? Földi László mérnök.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

hallgasson. Münchenben kizárták ugyanezért. azt mondta: “Hát Feri bácsi. csak felkapta a távcsövet. s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak. Csanádi Árpád. de körülbelül úgy.lövésenként kiikszeli. A magyar tábor görcsbe rándult. hogy megóvták Balczó lövését. hogy ez történt. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. megszegte a szabályt. s közben a csövet is visszahoznia.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt. és sportszerűségét százszor bizonyító . Mindenkit elmart maga mellől. de ne izgulj. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. elsikálják. hogy valaki rávette erre. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. kinn meg találgatják. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el. Igaz. mi folyik odabenn. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. az nem megy. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta. De nem óvott senki. s akkor megkapod a fair play díjat. akkor nem 192 kör az eredménye. Profi módon csinálta. rossz versenyző. mire visszavonta gyanúját. elment. a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. hogy mindegyik lövés kiment. ami jó eredmény. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. hogy kiderül. – Aki tud lőni. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. újságíróknak egy szót sem. mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. vagy sem. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. hozzátéve. Lőtt rogyásig. – Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. Magamat is hibáztattam. nem jogtalan előnyhöz jutott. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. de az esélyes szovjetek sem. Nem kellett volna magam hagyni. Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. hogy zárják ki Balczót. Kérték Balczót. arról nem biztos. hogy Balczó duplázott. a tábla érintetlenül fordult ki. hogy arra utalt.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. azt viszont nem állítom. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. – Utána tudtam meg. hogy nem töltött csőre. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie. mi történt. mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot. vagy hallgatsz. Grut kijelentette: a világ legjobb. Mégsem óvtak a bolgárok. Megkérdezték a bírót: megesküdne. – Három méterre álltam Banditól. aki figyelmeztesse. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. Thofelt megvádolta.

aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát.. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban. Még Balczó sem tudja. fotó az akadály fölött. a . hogy ez egyeztetve van – de Balczó.-et. amit lehetett. indulóban. A második már “igazi” esküvő. Vannak benne képek a kölök úszóról. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna. a Vöröskereszt segédmunkásáról. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. hogy ez az ország érdeke. A szovjet Novikov. Ez a második házassága. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F. koldusbot. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte. kizárás. Mindenki rá kíváncsi. az első válogatottról. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. Csak pihenni. Nem mondom.. amint F. hogyan tovább. mégsem telik el két hónap. Futás után így is fájt – közben nem érezte. itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. A “pusztából” azzal tér meg. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. s tény. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. a hivatalnok. hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”. Bármilyen nehezen hihető is. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. érkezőben. aki semmire sem becsülte F. mit is akar.. Nem ugrott erre sem. Megnyert tehát mindent. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna. ahol eddig éltem.. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. Botrány. Megjelenik Dávid könyve. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. nekem köszönheti. tény. Ez történt. S úgy futott. De ezek elől nem tud kitérni. Én győzködtem Grutot. megkapta. még élménybeszámolókra sem járni. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. Ő nem így élhette meg. úszás és futás közben. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta. csak a fejét rázta. Helyette. hogy neki is jó lesz. pedig ha őt kizárják. fotó hölgykoszorúban. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. München után pihenni vágyott.. – Ami földi jó létezett. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye. Megnősül. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. sombreróban. a dicsőséget learatta. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta. nehogy valami balhét csináljon. neki mi a szándéka. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak.öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. magasított sarkú cipőkben öttusázott.) Balczó folytathatta a versenyt. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet.. a páston. de egy hét után szalonnával. hogy válogatott leszek. Bandi szigorú édesapja adta őket össze.

1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. Nem mint versenyzőnek. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. de F.dobogón. Sem mint versenyző. van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. Lakása van. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. Balczó nyugodtan vajúdhat. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. sem mint vezető. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. marad. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos. visszalépett egy fél lépést. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. Intenzív angolra is beíratták a TF-re. szebben fogal- . az édesanyjával. a lótenyésztés neki való foglalkozás. hogy párttag sem volt. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes. az is olyan. ha F. Akkor csak az van hátra. mert nem talált hangot az emberekkel.-től. meg kellene próbálnom. talán mint vezetőnek. hanem amelyet szeretek is. fiatalokkal. Pénzét mindig okosan költötte. de alig járt az órákra. magának is talál társat. hogy kirakatembere.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. Szinte mellékes. Egyetértettek. úgy érzi. Lehet. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester. ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. akiket még lehet hajlítani. Csepelről kapja a fizetést. szemmel tartandó bagázs. Ha mint vezető mennék is valaha. Mindent megkapsz. felelték. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett. hogy tovább ütötte volna a vasat. esetleg fedett lőtérre. de hogy ez kiderüljön. Ennek huszonkét éve. semhogy ki lehetett volna tenni. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek). mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. Ő rábeszéli Bandit. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. (Mondják. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. F. nem okvetlen nagy edző. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott. a meditáló áll hozzá közel.” Nem a versenyző. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. hanem. Bizalmi ember még lehetett. a sportvezetés minden törekvése az volt. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. Kijelenti: két év múlva jön. hogy nekem még dolgom van az öttusában. hisz annyira azért tud angolul. Ezen persze nem múlhatott. fektette be. vagy ifjúságiakkal. állítja. gondolkodnak a dolgon. Balczó neki is. de az új elnök felbontja a szerződést.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. Abban maradnak. Törökkel és Mónával. megy. Bár számos példa van rá. mint edzőnek. Ahelyett. amelyet nemcsak el tudok viselni.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). hogy a nagy sportoló. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni.

nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. de mintha ő sem tudta volna magáról. (Nem tudni. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. alázatosság kérdése”. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. de aki szeret – annak még jobb. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt. Balczó erről nem beszélt. ha én leszek a kapitány.” Ám az is igaz. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. Attól még lehetett volna. jó. “Nem. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. F. én is felkérjelek. s állítólag “mindenki” úgy gondolja. Fel kell tételezni. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. mondta Balczó. sikeresnek érzie az életét. – Ha ez ma zajlik. Eljutni az emberek szeretetéig. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. Akit szeretnek. ez a siker. A Küldetés nem sportfilm. Két dudás nem fér el egy csárdában. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának. Balczó rovására írták-e. Tanítványt akkor is foghatott volna. A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. s megkérdezte a bajnokot. Móna elvállalta a felkérést. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. – Elmondtam.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek. Török Ferencet az öttusacsapat élére. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. Vele nem tudtak mit kezdeni. azt szeretném. a szövetség elnöksége elé került. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. annak. csak Balczó lehet a kapitány. s a másik állt a reflektorfényben. F. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. hogy együtt dolgozik F-fel. megértéséig. ezt megjegyezte és most elmesélte. hanem vállalás kérdése. Maracskó összeállítású . – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. Sasics. kényszerpályát építesz azért. ha hárman csinálnánk az öttusát. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. hogy mire való. hogy 9:1 arányban leszavazták.mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok. Ám a Kancsal. Bandi azt mondta. az nem tanulás. mint másban. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. Ő vállalta. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. – Borzasztó. Balczó elmondta a filmben. szerint nem vállalta. Töröknek semmi esélye.

A könyvben úgy tér meg. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. Balczó csak lábatlankodik harmadikként. legalábbis a film szerint. nem a nyilvánosság előtt”. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott.. Keszegevés közben az is kiderült. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. Dávid Sándor. hogy van ott erre két ember. erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében. Kósa figyelmeztette Balczót. senkit sem sértett meg.. majd a keszegevés közbeni beszélgetés. Aztán Montrealban leszerepeltek. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. nem Balczóé. ő Kósa indulatait foglalta össze. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója. a hitet megtartottam”. észreveheti például.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. ezért sem érintett. Bár nem rangjának. Nem akarták. mint egy falat .” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim. hogy folytatja a versenyzést. – Nemcsak kivételes képességű sportolót. – Nagy lobogással. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával. a szemlélet változott! Az ember. a meghasonlás szélén állt. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője. vagy a sportkör elnökének tanácsadója. A filmben csupa szelídség volt. legfeljebb ironizált.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. dr. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki. Hívták az USA-ba. hogy nincs helyzetem. A válasz: “Nem mész te. Hegedűs Frigyes. hogy amíg el nem dönti. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát. – A Küldetés Kósa filmje. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. a kódis büszkeség itt tartott. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. mit akar csinálni. Az a helyzetem. Az első képeken még látszik. hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa. s nem félt kimondani semmit. de erről hallani sem akart. hogy engedjék el. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. a filmben a Bibliát. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását. Szavai örök és általános igazságok. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb. amelyek úgy kellettek a népnek. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. József Attila Összes verseit. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor. E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. Nem a leltár. a filmben azzal.

Micsoda változás 1961-hez képest. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta. hogy kibontakoztassam képességeimet..kenyér. hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). s azoknak. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás. mert a filmankétokig úgy érezte. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. akikhez küldtelek. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta. úgy éreztem. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). – Úgy érzi. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”. csak ne felemásan” –. hogy végleges szerződést köt Jézussal.. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. dr. tapasztaltam csak magamon. 1983-ban otthagyja. kiderült. csönd lett. hat évet tölt. De elmész azokhoz. mintha minden rendben lenne. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez. filmankétokból pedig prédikációk.” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák. nincsenek meg. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. nem szabad. Szolgáljon mentségére. Hecker Valter főigazgató.. legalábbis szomorúvá tett. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. A csicskási állásban. akik jóindulatúak velem szemben”. akik felneveltek. nem hagyhatja cserben. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. hogy a hatalom nem szerette a filmet. a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. Később az Isten közölte vele: “Bandika. akkor úgy csinálni. és csak azoknak tartozom. Sok embert megsértett. .. Nem én csináltam. Újfajta hitét erősíthette az is. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze. Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. mit tehetne. akik lehetőséget adtak és adnak. de nem követtem el azt a hibát. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. akik győzelemre segítették. pásztor nélkül való nyáj az ország. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”. úgy éreztem. amennyivel a munkámban támogat. akik azt hiszik. hogy az OTSH. tálak stb. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. hogy az ankétokra utazó.). Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. Ehhez hozzájárulhatott. Az élménybeszámolókból. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. rá nézve nem. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. hogy ebben az évben. nem én találtam ki. nevetgéltek az öttusázók. A Küldetésből végképp küldetés lett. teleaggattam a nyakad aranyérmekkel. Bandi környezete tudta ezt. az öttusa szövetség vizsgálta. hogy ezek semmit nem érnek. azokat. nincs mondanivalója. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. te már tudod. Rengeteg állást ajánlottak neki. és amikor Balczó belépett. említette a rádióban. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. vagy fenn. hogy ki vagyok én és mit tettem veled. Magára vette a nemzeti hős szerepet.

Ítélkezni könnyű. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. mondta a volt öttusázó. de harmadmagára maradt. jó felfogású. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. – A sportkarrierjét el kell választani attól. akinek a hibái bármilyen nagyok is. aki az imént szidta. akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. meg az “egyes”. Ajánlotta. mivel tölti a napjait. az Isten irányításával akarok cselekedni”). az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több. A nagyon egységes. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. – A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. nyilvánosan Antall szemére veti. sportújságíró. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. . Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. Légy megértő és körültekintő vele. A most újra cserélt mikrobusszal. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető. hogy azok dumálnak. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. Nemhogy én. de mindannyian esendők vagyunk. De olyan óriás. – Mint sportoló. ezért otthagyta őket. tiltakozzanak. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák. kiegyensúlyozott. tanácsolta. Csodálatosan sok kedvesség benne. Mondják. Hegedűs Frigyes. Egyszer találkoztam csak Balczóval. mint ember nem az. jó szellemű. a film részben már politikussá formálta. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta.Ettől fogva szabadfoglalkozású. 1990-ben felajánlják. Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. a világ csodája. barátai sem tudják. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. 1992-ben Csurkával lázad. tette hozzá egyik barátja. akik nem cselekedtek. figyelmeztetett. hogy jelöltesse magát képviselőnek.

Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. 1927-ben nyugdíjba vonult. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. 1949-ben. ahová magával cipelte kisfiát is. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. Tudtam. nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. Gigli. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . A dolgomat mindig elvégeztem. ezzel el volt intézve. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. fiam. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. francia tanárt. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. Saljapin és a többiek. a szülők feladták elképzelésüket. a Tenczer szabóságnál. Megismerve a feltételeket azt mondtam. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. Hatéves voltam. hogy tiszt lehetnék. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. A papa úgy gondolta. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. erről szó sem lehet. mindennap legalább kétszer láttam. de csak közepes tanuló voltam. és arra gondoltam. köztük Rákosit. *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. analfabéta volt a nyelvekhez. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren. s ahogy egyetlen gyermeke. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. apám sétál a szobában. ahogy előszeretettel nevezi magát.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van. Sándor mondja: időben halt meg. Kérdem. hogy a fia diplomáciai pályára megy. Rakovszky Iván volt belügyminiszter. Scipa. akár nem. még 1942-ben. én semmi sem akartam lenni. – Édesapád volt a főkapitány. csak a könnyebbik végét kerestem. hogy első a kötelesség. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. az akar lenni. – Minden kisfiú ez akar lenni. így lesz. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest.

a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. Károly szárnysegédje volt. Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. Elvált úriasszony volt. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. hogy megszüntette őket. vagy el nem szökött. hogy tudjon meg mindent. hogy csak nyugdíjazták. 1945-ben. aki korábban IV. ami ezredesi rangnak felel meg. vagy tiszti egyenruha. ami persze nem járt neki. A háború alatt nem hívták be. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. Ő ordította tele a hivatalt. virág stb. Harrer Ferenc. mert egy repülő bizottság tagja volt. MS szíve hölgyénél bújt el. hanem közöld. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. A Lánchídi aluljárót. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. összeházasodtak. hogy rendezze a kapcsolatot. s 2000 volt egy kocsi. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. mert csupán 39 esztendős volt. Kertész K. mint az édesapja. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. a városépítés. MS úgy került közéjük. a közmunkatanács elnökét. hogy a huszároknál szolgált. egy vállalkozó és ő. maga mellé vette őt hivatali titkárnak. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. hogy a közmunkatanács bizottsági. amíg a kimerültségtől meg nem állt. – meg kellett adni.ha negyedannyi ember lesz. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök. hogy milyen kár történt. . A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. Piros frakk. A falkavadászat után estére. nagyon meg lesz vele elégedve. cilinder volt az öltözék. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. akinél a megfelelő formákat – vacsora. 1942-ben ismerte meg. mint jogász – felmérte. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. tartalékos főhadnagy volt. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. hogy rákiáltott: áh. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. a kisajátítás. *** Bárczyt. aki később a felesége lett. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. fehér nadrág. 1946-ban. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. Azt a manökent. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos. A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára.

hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett. meg az én drága jó feleségem is. Amikor visszatért.. “Nem tudsz vigyázni. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. egy galambtenyésztő. hogy nem tudsz vigyázni. hogy sokoldalú. egy gyógyszergyári mérnök. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett. aki négy éve hagyott itt. . egy egyetemi hallgató és én. egy ludovikás tiszt. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni. A feleségem mondta: ne törődjek vele. ahonnan elküldték. hogy lovasember. nem küzdöttem. A földmérőknél lett figuráns. a mozgása elárulta. te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. Ez betett neki. egy tervosztályvezető. amivel az első szellő felborította. s a járókelőkkel tárgyalni. amint jött. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról. hozzájárult. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. hogy mindent úgy vehettem. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak. A mérnök magához intette. már is közbevágott. Egy lócán ülve várta a mérnök urat. amiből megvoltunk. hogy ebből a pasiból zöld lé folyik. Közben megérkezett a mérnök úr is. rendhagyó. Nem azt mondom. mint ott. hogy én soha nem szenvedtem. hogy kecsegét ettem zöld mártással. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. hogy tisztele. te kopasz hülye? MS-ről kiderült.– Meglepett. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. – A cellában volt egy kispap. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak.. akinek csak annyit tudott köszönni. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie. Ahhoz. hogy Imre bácsi. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. s látta. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. Azért vittek be. igaz.. akkor MS repült. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. vagy bevert tojást Hadik-módra. hogy munkát vállalhasson. egy házmester.. és a cigarettáért vállaltam. de nem nélkülöztünk. mert csak a járókelő szövegelt. mert biztattam az oroszokat. s bevitték a Gyűjtőbe. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors. MS elmondta. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. s egyszer csak. hogy Szemző elvtárs. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. szabómester lett. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. nem nélkülöztem. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor..

két jegyző – sok beijedt alak. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. A doktor úr sem finnyáskodott. A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt.. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. testőr.Mondtam. krém. aki ma egyetemi tanár. három hétig voltam benn összesen. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám. milyen a figyelmes kiszolgálás. amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. hát az egy tündéri. A háború után a reptér helyreállítását vezette. de megint itt álltam megfürödve. köztük Szabó Józsefet is. aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. mint a falka után lovagolni. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte.. Darvas azt vallotta. de az uszoda körül remek emberek. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. telekügynök. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. A vízipólósok. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. a Fradi pólósa úgy viselkedett. hogy tudjam. Szívem az övék. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában. Nem tűzte föl. a többi sportban milyenek a fiatalok. Nem tudom. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. akik hajtottak. mint nélküle. A közmunkatanács kiváló statikusa. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. azért a sport arisztokratái sem akárkik. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. fésű. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. nem kell folyton dicsekednie. Wiesner Tamás. De lehet. az én kapcsolataim. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. hogy ő Magas István. esetleg barna és fekete cipőfűző. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy. Megkeresett egyszer egy gyerek. mert nehezen kezelhető. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. hogy ő vezessen. dadogta a volt szobafestő. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához. rendőr. s megúszta. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. olaj. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül. hogy nem is tudok oroszul. mert az ilyen szűklátókörű barom. Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál. A különös . ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. Brandi Jenő. jó modorú társaság. Vagy itt van az a halk szavú férfi. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz.

Volt. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. A hancúrozás következménye.edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. nem beszélve arról. 1987-ben egy nímand elzavarta. gyíkbőr cipős. ezért 1952-ben ismét elvettem. A visszavonultan élő. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). akire csak fel tudok nézni. a mama-kedvence”. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. a puritán Balczónak. tudod. hogy nem elzavarták. MS úr 1970-ben. akihez ha szóltam. de az osztás már nem. és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték. nem kirúgták. mint a másik. hogy irigyel. aki meg akart törni. ellentétben a Sportuszodával. augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. De a feleségem rájött. A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. hanem ő ment el. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. Sportolók között nem is láttam ilyet. épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. hogy a szorzás még megy valahogy. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. Egyedülálló valaki. Gallov mégis azt írta. akinek a szerénysége félszegséggel határos. Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. már fordult is el. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. Felesége gondozása miatt 1991. Michel Morganszerű mamával. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. Ez kellemesebb volt. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. mint addig. Ez a hely. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. majd Fazekas alezredessel vissza. Egy szép napon kihirdették. ahol 29 évet lehúzott. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. 1992-ben. odajött: mi nem felejtünk el. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. és A bolsevik párt történetét. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. Sándor bátyám. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. derűs az intézmény volt. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. nekünk nem lesz nevetnivalónk a . Egyik remekebb ember. ártani sem ártott.

és nem állja meg. A gyerek óriási felelősség. most épp egy sárga garbó. ha kabinossal találkozik. De a második életet úgy megcsinálta. Független vagyok mindentől és mindenkitől.jövőben. hogy nem nyomom el a cigarettát. mekkora vagyonod van. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. hogy kellemes legyen. Ilyen embernek nem való a gyerek. A boldogság nem azon múlik. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. egy letűnt világ utolsó mohikánja. – Mosolyog a szeme. eszébe jut Sanyi bácsi. vasalt nadrág. milyen volt. Annyira lusta vagyok például. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem. Kiderült már. én a döglusták közé tartozom. Mert van lusta. egy 87 éves senki. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. . majd elalszik. nagyon lusta. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. amit magára mond. Továbbá egy könnyelmű. csak leteszem. miként gondolkodol. Miniszteri tanácsosnak nem tudom. csukta. nemtörődöm. Nézd. hogy nem felelek senkiért. Nem is egyszerű lusta. ki vagy. lusta fráter vagyok. senki sem felel értem. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. hanem kizárólag attól. mire vitted. az életnek csak az az értelme. hogy nemtörődöm ember vagyok.

hogy a háború után Gyuláról került Pestre. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott. Amikor említi. 1. Vegyek a teasüteményből. Elpirulni süldőlányok szoktak. de ártani soha nem ártott senkinek. ha azt a napot nem érném már meg az idén. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. Többször segítettem abban. minden sorakozót. pedig tizenöt éve ha láttam.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját.. nem illik: Imi krakéler. hogy maga züllött .. Gyerünk! És ez a marha. és az éjszakát a kuplerájban töltötte. áldozást. – Benne szebb Gyula. Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le. Ember Gedeon örök siheder. Az istenbe is belekötött. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. Debrecenben megszökött a katonaságtól. Rádumált. Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám. és a csipkegallér is igazításra szorul. hogy negyedikben megtagadta a gyónást. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti. 2. mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. Paula asszony hatvanon túl is képes rá. Leszólítottam a Fasorban. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz. . Imi? A mama mondta. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott. mint sajátmagában. berúgott. De ha száz éve lett volna is. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. mondja. – Nem tudhatja.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért. – Egy voltam nem létező barátai közül. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. nevezte így magát.

Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. Megtörtént. Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. de hivatalos eljárás nem indult ellene... A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. Ember Gedeon szigorúan monogám. a csatár. – Tessék? – nézett rá I. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán. hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével. megverték. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva. melyiket óhajtja?” 4. az a három talán négy volt. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem.. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. talán másik három. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony. Timár úr. De a függöny mögött V. 5. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon.)” – írja. s ahogy a költő fölpillantott észrevette. 1970-ben.-né igazolva látta áldozatos munkáját. csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot. eltörték a lábát. nem volt internálva. – Drágám. Ettől kezdve közutálat veszi körül. valahogy az nem. egyetértett vele. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet. De a további verssorok elárulják. 1962-ben jelentkezett. ott volt.-et. lecsukva. Hát olyan patronálója van. Örök szerelme: Krúdy úr. filmjeink sztárja. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. volt vágyaink tárgya. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű. Annak idején a pufajkások bevitték. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek. Csak az az egy. 6. Megálltak az újságosbódénál. és megkérdezte: “Uram.. hogy Simonyi karján libeg. Göröcs Titi. (A többi nem számított. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon. így rövidebb. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy. .3. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével. talán kettő. Akkortájt I.. Márai úr. de mi nem engedélyeztük. korainak tartottuk a dolgot. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál. hanem a város.

aki egy pohár vizet adjon neki. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele. s megkérdezte. jött volna ki a gátra. de Gyulán az. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. Arról. magának való. Zsidó barátját fölmentették. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd. az utolsó órájában nem lesz. erre nincs szükség. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. Neki kellene éreznie.” (1970. kedveltetné meg magát. az nem ugyanaz. Sok vaj van a fején. július 23. ha elmenne innen. szakállas ember. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. milyen igaza lett Csomós néninek! 9. amíg nincs a városban tsz-klub. Ajánlotta. úgy néz ki. Beszélget a fiatalokkal. hanem a párttagságnak. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is. Jellemző. mint a többiek. nem a BM-nél dolgozom-e. a régi kispolgárokkal. Nem bántom. Ezeken kívül más bűne nincs. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán.” Petrovszki István. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna. Nem tette. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot. Amit mondtál. A született ripacs lejátszta őket. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra. mint egy félbolond. A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. egy ideig le sem ültetett. hogyan kell közelednie a tömegekhez. Felkerestem Simonyit is. Ezért jobb lenne. Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. ezért óvatos.) 7. Magázott. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. Én sem értek vele egyet. amikor nem akarok! S látja. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. sőt. költő tévedésből lett. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki. hogy ellenforradalmárokat támogatok. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. jámborul hallgatott. de ilyen embert nem tudok támogatni. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs. Épp úgy hazudott.” Szabó Ferenc. Illetve jobban. 8. Búskomor. az értelmiségiekkel. Közeledne hozzánk. majdnem rám fogták. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. nem élne Gyulán.

forduljon vissza.teljében fürdő Márai úrral. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni. mert azok a lányok vagy nem járnak. látom: a kétharmada hófehér. s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. két lány azért jár takarítani. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. Mindenki tombolt a sikertől. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen. 10. de ő egyre szomorúbb lett. Igaz ez. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni. csak a többi barna. aztán még egy és megint egy. s intésemre visszaint. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. Kérem. Kétszer-háromszor visszafordulok. észre kellett vennie. Addig az utcáig kísér. hogy botorkálás közben belém karolhasson. és kéri. Nem. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. A sarkon megöleljük egymást. Igen. Imre? – gondolom. Végül elsírta magát. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. (1990) . Még egy sarok. mint Márai bárkire. s ahogy tüskés burkából kigurul.

idősebbek: hetvenéves reformátusok. – A mi Andrásunk jó szervező. a “cigánygettóba”. Ad belőle. vagy ateisták. s a kabát és cipő nélküli gyerekek. aztán az embereket: – . Mutatja hol lehet a szobából az égre látni. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. Pénzt csak a cigányoknak kérnek. . Bár benne mindig békesség honolt. amerre csak megfordul. Főleg barátaik vesznek részt a munkában. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. Úgy kezdődött. Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. s először csomagban küldték. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. mert “ezt az ügyet támogatni kell”. energikus ember. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. – Egy. putriján. aztán kamionban. s köröttük ötven-hatvan aktív tag. eljött Csenyétére. minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. holland fele a magyar felével.. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket.. Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra. A vezetőség 18 tagú. Megcsúszok. normális körülmények között művezető lenne. s ő tartja ébren. a barátnőjével együtt. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. Otthon ruhát gyűjtöttek. Hideg márciusi nap volt. – Ha nem teszünk semmit. Európa. Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap.öt. kettő – számolja az ágyakat. hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl. természetesen Kees is. mindenki ingyen dolgozik. hogy halat fogjanak”. hat! – s néz rám. azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. Hernádvécsei képviselőjüknek. Négy éve él az alapítvány.Mennyi a babocska. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. Fiatalabbak.

a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. mert nem beszél magyarul.e. milyen értelmesek. – Két és fél hónapig velünk volt. főként ágyat fognak készíteni. aki Cserehátra látogat. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. s azzal jött. kempingezni is lehet. – Itt feltalálja magát. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. – Említse meg Frankot – kérlel András. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. hazautazott. kézzelfoghatóbb a veszély. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. – Frank mezőgazdász. pedig a nyelvet sem tudja. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. – Gondolnád. Szinte beszélni sem tudtak. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees. Aki huszonévesként sérül. A szélsőjobboldali. Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk. angolul. sárgarépát. S a holland. Frank meglátogatta. kirekesztő szemlélet Hollandiában. hogy amikor ismerkedtek. az idén egyszerű bútordarabokat. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. akik hülyének tartják. hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. Franciaországban a parlamentben is jelen van. Itt Vécsén. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. de rokonszenve a csereháti embereké. s itt tölt hónapokat. Ami persze Hollandiában sem megoldott. – Én is az lennék. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. akinek megismertük. s András vezetésével.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. Alig beszél magyarul. azzal jön vissza. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. Az asszonyok nagyon rendesen . Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. Óriási a változás. babot. – Nézem Keest. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei. főleg a gyerekeké. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. büszke vagyok rá. akinek ez tetszik. franciául és persze hollandul. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. Meséli Kees. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen. Náluk a török. – Vannak. a szerző képeivel. harmincöt család krumplit. Másképp viselkednek. sokat tesz értük. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével. harmincan kiabáltak körülötte. tisztábbak lettek a lakások. Kiderült. s van turista. káposztát. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. Úgy tervezi. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. hogy tudom. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel. csupán németül. Belgiumban. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal.

miért akar különválni. hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. mit jelent a cigányságnak. Nyert színes tévét. mekkorák a gyerekek. nem tévét. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. Főleg a nők felelősségteljesek. Lacinak hat testvére van. A használt ruhák. nekik miért nem jutott babakocsi. – Nehogy mán! – rángat le a földre K. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. hogy a szemtelen. a harmadik a matracát. Ez a változás is eredmény. – s a mondat.foglalkoznak a gyerekekkel. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. – Éhbér volt. azt kiabálta. Nyolc famíliából egy. hogy . ágyak. kabátot kérnek. hogy a kormány nem tesz értük semmit. nem azzal kezdik. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. huszonötezer vám: fizess holland. hányan vannak. Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. meg egy rendőr miatt negyven szenved. Velük levelezünk. A hollófekete hajú. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. volt pingpong.. repes az örömtől. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet. konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. másik a vázát. amelyik kíváncsi ránk. félbemarad. biliárd. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. fél év alatt lerongyoltak mindent. hogy valaki 1700 kilométert vezet. Ők tudják egymásról. hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül. – Felnézek a jegyzetből. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. Ha ott valaki meghallja. nem mondom a nevit. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. ha a lepedőt is eladja maga alól. a kapzsi se járhasson jobban. írásjel nélkül. Kees dicsérte Lacit. Kihívtuk a rendőrt. hogy ne szégyellje a cigányságát. Három-négy család. hogy megértsen valamit. – A kulturális színvonal. hogy leírja a nevét. Amikor elvitték katonának. hogy holland. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. s nem tudja elérni. mire lemondott. Törődnek velük. videót.. A legmélyebben Csenyéte van. hogy újrakezdhessék. A milliomos cigányné. Tízszer kell elmagyaráznom. hogy lássa.egy asszonyt hívott egyszerre. Őt felvették Miskolcra péktanulónak. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. mégis visszasírom. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. Ötezer forint vámilleték. hogy a cigány lop meg gyilkol. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni. cipőt. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. mert dolgozhatott a cigányság. Azt pedig. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség).

a zöld baloldaliakhoz húz. hiszen évtizede gondolkodik azon. El nem tudom képzelni. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. láttad. Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. De menjünk sorban. nekik már nem került a kukoricából. Reméltem. harminc-negyven kiló babot. – Ezért nem választották meg? – Nem. nagy hassal. s a felszántott. amikor még munkabért fizettek. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. betrágyázott földet kitette licitálásra. nekünk ígérték. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. Az aszály ellenére öt zsák krumplit. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni. meg cigányvicceket kezdett mesélni. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. de nem sikerült. Büszke. Egymástól kéregetni sem lehet.megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. és a kárt nem térítette meg. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. valami pongyolát vesz magára. kukoricát. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. S ha épp nem “cserehátozik”. a Waarheidhez. Hatvanan lekaszáltuk. a menekültek felé fordult. Amikor bejelentettem a vendéget. Arról beszélt Bakker úrnak. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. – Ugye. Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. . De nem. félni kellene a szemétől. hogy épp Csenyétén “indult be”. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. Csak egyszer mondja ki: büszke. Úgy is mondhatnám. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. A hagyományos mesterségek után. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. hanem az országból is. Vagy: tavaly. egy fecskében volt. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. Vót itt hét hektár parlag. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. Az egyedüli vesztesek a csirkék. mert a családok zsengén hazahordták és megették. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. a szociális bizottság. hogy ő bányatechnikumot végzett. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. Az véletlen. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. Képein ragyog a cigánybüszkeség. Az idén már kalákában tataroznak. egy holland újságíró. hogy itt van a Bakker úr. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez. a cigányság a lét peremére került. Bakker úr.

istápolásra a magyaroknak is szükségük van. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András. azt mondta. Ez szép útravaló lett volna. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. küszködnek. Bakker beszédet mondott. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie. mert adott neki paplant meg ruhát. Péderiné érti. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai. s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. titkár úr? Kees mosolyog. – Mosolyognak. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. . Szombaton “zárszámadás” volt. Fájban romos putrikban éltek az emberek. akik nem is magyarok. Az új rendszer nem arra tanítja az embert.– Frankot. de András úgy gondolta: együtt élnek. mint ők – megáll. pedig nagyon kellenének. ahová beköltöztek. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest. a megjelentek “viselkedtek”. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. – Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. kinek a kedvéért vágnak bele.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1. hogy a jó istenke áldja meg Andrást. Jól mondom. De ha Frank megjön. 760 ezret mezőgazdasági projektekre. Nagyobb segítséget adnak. hogy dolgozz. A legfontosabbat. meg nem is rám szavaztak. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. – Holland emberektől. boldogulj. pedig nincs jövőjük. nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. azaz hosszú távú tervekre. majd együtt kijavítják. s Keesszel együtt megbeszélték vele. Hazafelé az kísér. kukorica volt. Munka volt.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. az “odamondó ember”. Úristen. hanem inkább arra.7 milliót lakásvásárlásra. – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. miről beszélünk. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről. Arról egy szót sem ejt Laci. amelyik megszüntette a téeszt. háztáji volt. aki a párjával mosolyog egy istálló előtt. utána tánc. Sofie-t kézről kézre adták. hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. alapítványoktól. Igaz a cigányoknak küldték. Vacsora. Több magyar társunk nincs. 600 ezret lakásfelújításra). A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét.

(1995) .

És a hirdetésed? Nem neked való. ő is eltűnt. Izland a gyönyörűséges hideg országa.45-ös . a másik -dottir végű. Végül legyintett. S milyen kicsi fiú az ember. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes. sőt Günsteint is. aki csak izlandiul tudott. A sikereket fényképekkel is felidéző. A portás angolul és franciául beszélt. Mondtam. s mire a szállodában szétnéztem. hogy a nevek egyik része -son. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. másnap levisz Stödvarfjördurba. egyedül üldögéltem ott. Megtartottuk a búcsúestet. s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. Első osztályra szólt a jegy. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. Így egyeztem meg az elszegődésről. hogy a 9. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. Mindjárt itt a keleti parton. hogy a szobához reggeli is jár. mondta ő. 1987. Szerettem volna továbbtanulni. s feltűnt. mondtam neki. és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. Mintha valami betegségem lett volna. ahonnan könnyebb hazaúszni. Megyek. 1987-ben végeztem. Ne gyere. nemigen éreztem jól maga. egyik sem volt a telefonkönyvben. Nem tudtam. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt. májusban megnősült. mondtam én. én németül. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). ő segített rajtam. Izlandi évfolyamtársam. hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. Elő a térképet. nyolckor a bőröndön ültem. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek. yes. Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. és nem éreztem elhivatottságot arra. s velem marad egy hétig. Csak azért is jövök. amit más európai nyelven leírni sem lehet. Mire közölte. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. felelte ő. A szobában kénköves víz folyt a csapból. Kérdezte aztán. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. a legnépszerűbb napilap.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. hogy telefonálhat-e. Erre fel megkérdezte. majd a repülőjegy is október 13-ra. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. eljött a szállodába. yes. július 16-án felhívott egy úr. hogy merre van a merre. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. szoktam-e pedálozni.

nem tarthatna-e vele. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. a tenger háborgó. – Annál jobb. rengeteg pótolhatatlant tanultam. amikor betoppant a ház zord. “Falumban” a polgármester várt bennünket. hogy éjszaka kimegy halászni. A sikeres indulás ellenére. Hesti. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. Dehogy. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. Aztán föltűnt egy másik ló. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. Amikor beálltam a haltartósítóba. hogy felébredtem-e. jobb. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. A ködben megmutatta mind a két utcát. tíz perc múlva indulás. Reggel azért épségben partot értek. Leültem az orgonához. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. Lefordítottam az életre. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. Semmi baj. Kilenc óra. mint neked. amikor jött a telefon. Tudni kell. nem kakaóval. mondta. mondta ő közben készült a halálra. . Sok pótolhatót felejtettem. Feri úgy érezte. amiből öten szopránt visítottak. az arca pedig fehér. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. Barátja megkérdezte. Az a szeretet és mosoly. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. Föltűnt a ködben egy ló. most már háromszázhatvankét lakos él itt. s azt hitte. a másik tőle. hogy futás. minél fiatalabban esik át ezen az ember. a tejszínes tortának is. hogy nem tengeribeteg-e. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. szerepelni. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. amit tanultam. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. itta a kakaót. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. már nincs vesztenivalója. A hajó kicsi volt. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. Ross. tizenegy óra. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának. ha most nem időz sokáig a háziaknál. mondta ő. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. Rájöttem. tíz óra. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. Mindenekelőtt az emberről. Eddig háromszázhatvanegy. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. Egészségére mondtam én. ám ott Feri kétszer is elesett. Nocsak. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. ám jószívű ura. Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát.géppel el tudjunk utazni. hogy Feri szeret és tud is mesélni. Az egyik tag említett. barátságot és szeretetet ébreszt. ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. mondta ő. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat.

akárcsak az ábécét. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. Úgy érezte.Az első évben nem tudta. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. s Feri falujában. Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. eszembe jutott: úgy kezdődött. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. Amikor ezt hallottam. . A Népújság közölte. Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. Legfeljebb azt. akkor volt. Végül be kellett ugrania valaki helyett. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. ahol mindenki meglepődött. miféle hely az a Magyarország. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. maradjon-e vagy sem. amit már Feri csinált. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. hogy megnézi. hogy nem lehet elszökni. hogy mindent megkap. Tőle kaptunk egy harmóniumot. képes izlandi természetrajzzal. Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. s anyám bevitt. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). A huszonöt fogasos. de azt mondták. annak ellenére. hogy tanítsanak valamire. s már az iskola van soron. Szükség is volt rá. és én. Bükkszenterzsébeten. hogy előbb a kórussal fellépett. Ekkor határozta el a kórus. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. de márciusban. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. s Feri úgy gondolta. az emberek rosszul álltak. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. honnan is jött az ő fiuk. hogy zeneiskola indul Egerben. – Egy hónap sem telt. semmit sem tud. mégis reggel táncolták haza a bált. mert létrehozták Keletország egyesített kórusát. ha nem esznek. mert már az idegeikre megyek. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust. Ekkor zárt be a két konzervgyár. hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. amit csak akar. dupla fizetéssel. öt évig ezt tanultam. a klinika. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. míg más talán csak egy hónapig”). Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. aztán irány a repülőtér. hogy össze merte vonni a két falu kórusát. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. Honolulu nem megy el a helyéről.

ami még a lakásból is áradt. Majd felborítottam az asztalt. – Miért? . hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. A feketén vállalt kubikolásra is. Jó fejű emberek. miért tartunk ott. hogy elmegyek Pestre. A tanáraim matematikust. s bár az osztály utált. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász. ő is nyugodtabban fog aludni. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. amikor én az iskolát. – Hány éves voltál? – Tizenöt. Azt mondta: utasítsanak el. hogy garantálja. hazajövök. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. Néha felvitt Budapestre. abból szereztem tanári diplomát. Minden percre emlékszem. Ezt tanultam tizenegy éven át. de ősszel ő elment Pestre. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. De a zene annyi pluszt adott nekem. repülőjegyre nem volt pénzem. Miskolcra a legjobb trombitatanár. így kaptam meg az útlevelet. s ez eldöntötte a sorsukat. Ez volt az álmom. a falusi gyereknek. hogy megmaradtam mellette. Kati néni rengeteg tanácsot adott. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. ahol tartunk.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. hogy ne legyek utált eminens. aki segített. Simon Attila miatt kerültem. de én soha nem szoktam feladni. sorsdöntő élményeket szereztem. A hasonlítgatások során azt is megértettem. hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. miért jó Magyarországon élni. hogy menjek külföldre. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. helybeli családoknál laktunk. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. anyámnak tollba mondtam egy másikat. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. anyám most lett hitoktató. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal. Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. Közben már én voltam a kedvenc. A váltást anyámék sem támogatták. pedig soha nem szerettem. a pesti konzervatórium sem. Mégis elhatároztam. s az új helyen már vigyáztam. értsem meg. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival. biológust akartak belőlem faragni. Kezdett előttem nyílni a világ. Kerítettem egy rokont. Játszottam az úttörőház zenekarában. de árvák voltak. Ő bíztatott.

miután leérettségizett trombitából. no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. másodszor is jelentkezzen. a biztonság miatt. Később persze ébredjen rá. hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. Kisugárzása volt a kórusnak. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. hogy lehet misztikumot teremteni. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. akikről nem tud a világ. ami máig sem igen van a világon. megadja népének az oratóriuméneklés örömét. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. Volt. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. és fordítva. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál. Borzasztó zene. a kilencvenöt százalék eldől korábban. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. A pszichikai lény érdekel. Olyan színvonalú képzést kaptam. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. aki kilépett. arra öt százalék az esély. hogy a művészi pályán ki mire viszi. Akureyri kollégájával és barátjával. Szemvillanásokból értettük egymást. Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. a tudás és a hírnév nem jár együtt. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. Néhány hónapban annál is többet keresett. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem. A tehetség. mint az apja vájárként). – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében. anélkül. ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. hanem a zene hatalmáról. pedig Lukács Ervin megkérte. Szubjektív. a diákok panaszkodtak. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. Mindenki megkapta kazettán a szólamát. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. Feri. hogy a szüleik családi ágyában is . mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. (Előfordult. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is.– A nyugalom. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. hogy a súlyát érezné. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). utána senki sem a szép énekelésről beszélt. Kanadában. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. Mégis eltökélte. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. latin szöveg. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé. Minden napunk egy műalkotás.

s ha egy honfitársunk odakerül. akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette. megjegyezte: értem (mármint azt. Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv). rögtön őt szedik elő. Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. P. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. (kérésére nyakkendő nélkül). Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. Jó estét. E. Tudta. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. innen tovább menni nem lehet. (1993) . félprofi kamarakórusok mestere. mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. az egyik tanú E. s az elit külváros kántora. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre. amit népéért tett. jó estét. négyen diplomáztak). ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. Izlandon ő a magyar.) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. a felvidéki Máté Pétert. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. Felhívtam barátomat. A menyasszony a Fidesz-alapító. hogy elveszítenek. Ők is tudták. – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. köszönt a mással elfoglalt mesterre. Eleget csavarogtam én is. Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt. zeneigazgatója. hogy álljon a helyemre. mégis megtették nekem. P. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. doktori címet nem használó Balla Judit. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára.valami kakofon őrület szól. de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is.

a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. méltón a testvérpártokhoz. majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit. Görögország sorsát is Jaltában írták. mely azért nem enged haza. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. Zárt közösségben éltek. Dég. nevelkedtek és hazatelepültek. – Mit szólt volna a család. mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába. nekik nem jutott (paraszti) munka. a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. mint a miénket. közös konyha. Fehérvárcsurgó stb. – A haza álom volt. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. akik Magyarországon születtek. 1951-es plenáris ülésén elhatározta. Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. a többi Albániába. Balatonkenese. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását. A Görög Kommunista Párt (GKP). s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. 120 ezer görög. Az első lakótelepen (József Attila). nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. később a miskolci. Prágában.. mint tőlem Szalonikiben Jannula.. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. a másikba a többiek. a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. aztán Varsóban. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van. középületei nekik adtak otthont. Görögök. Az egyik vagonba került a család egyik fele. – A levegőben lebegtünk. körülvéve hősökkel. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. nem tudták a nyelvet. Meglévő ruháikat eldobták. Budapesten. s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak. csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. illetve “szocialista” gyermekotthonokban. Kezdetben nem dolgoztak. – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. árvái. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. . s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka. mégis kellettünk a Szovjetuniónak. szén az ágy alatt. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. Balatonalmádi. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. köztük 24 ezer gyerek menekült. egyenbútor. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. nehogy itthonod is elveszítsd. különben is készültek Görögország felszabadítására. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek. A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. hatvan házaspár külön hálótermekben. csak másik oldalra. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba.

ahol a család többsége volt. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. egy másik lakatos. hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. általában abba az országba települtek. tőlünk a tizede sem. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. kanyaró és szamárköhögés. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. 1968-ban kettészakadt a GKP is.. érzem és értem. köztük hathónapos is. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. az csak rossz lehet”.. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja.cipőiket szétvágták. hazatelepülnek-e. Ősszel érdeklődést keltett. hogy három hónap alatt eldöntsék. skarlát. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. Végül vagy 3000-en maradtak. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést. köztük 200 gyereket. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. Egy osztály ács lett. s Budapesten meg is jelent. hogy újat kaphassanak. Az egyetlen elv az volt. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza. négyévesen került Budapestre. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. Magyarságtudatom nem a . Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. A katonai hatalomátvétel otthon. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket. (Ki gondolta volna. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. nem megtanultam – mondja Archimédesz. – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás. Az ok: hastífusz. s minden harmadik érettségivel távozott. a gyerekek nőttek – és születtek. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság. saját párt szervezését pedig nem engedték. (A felnőttek között a trachoma terjedt. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket.) A nagyszerű könyv. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg. de csak minden huszadik diplomával. – Belém ivódott a görög kultúra. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be.

őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják. Lili. s Mihály. 26 évet élt “ott” –. Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. Az is. hogy csehszlovák-görög. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. Egy görög nem érti. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni. A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. az összetámaszkodás addig kellett. amikor találkoznak. A partizánok az egész falut Albániába mentették. Szerencsére 1977-ben. Kétkedve fogadták a munkámat. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. de reggelre elmúlik. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. Budapest. kerültem a konfliktushelyzeteket. Most.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. (“Beutaztuk egész Európát. de görögök sem. sem a zsíros kenyeret paprikával. a családra számíthattak.” A kézfogás itt nem szokás. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. mélyebb dolgok is vannak ennél. “Nem érti” a tökfőzeléket. hogy életünk nehézségeinek. Michálisz (1955.görögségem ellenében kristályosodott ki. Ipiroszba valók. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. majd japán utat ejtettünk meg. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát. mint otthon. félve. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. amíg beilleszkedtek. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe. az utcán akcentussal fogok megszólalni. hogy türelmesek legyünk másokkal. Remélem. amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. Miféle zárvány az. miért szeretem a Sport csokit. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. a többiek csak nézik. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. hogy veled beszélek. hurcolták. A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. figyelmeztet is. A nézeteinktől féltek. hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. Azt sem. pedig Eftimiunak hívják. . egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. s minden tengereken. Lilinek szólítják. hogy mi nem vagyunk magyarok. Arra int bennünket. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. De arra is. miféle különleges kapcsolat ez. Az első hónapokban csak a rokonságra. ha számíthattak. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. Sztálinnal egy napon. kialszom. – Az a baj.

Az idősebbek. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. A nagybácsik. (Szerepe volt a tb-szerződésben.Eleni (1962.és rádiószerelő. Itt a magyar szívemet tartalékolom. bár már Pesten sem kapni. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. Honfitársam. ám hat évig zenész volt. Görögországban a legtöbbet a focisták.és gázszerelő bátyja buszvezető. a zenészek. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. Ivánt kiadtam görögül. – Én is úgy élek. Később említették. az ügyvédek és az orvosok keresnek . hogy diákokat cserélünk. elmaradottabb a kultúra. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus. A húga fodrászüzletet nyitott. A magyarországi születés. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. Annyira élnek. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején. csak élni kellett volna vele. Kosztász eredetileg tv. – Az alma mater. az emberi szívek ilyen távol egymástól. ha különös tudás birtokában vannak. Berend T. Galatudisz Kosztász (1959. Víz. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai. annak két szíve is van. Három gyermekem. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz. mintha ki lenne szabva az idejük. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. Akinek két hazája. mintha a következő percben meghalnék. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. mintha halhatatlan lennék. hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. a magyar kapcsolatok bővítését. nyolc unokám Magyarországon él. Először azt mondja. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem. s ez megnehezíti a beilleszkedést. nagynénik jó szívvel fogadták őket. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza. a szívek közelítése. a visszatérők helyzete más. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. hogy Kornait. Mondja is.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. Örülök. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. – Szívet cseréljen. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. Nem tudtam. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. főképp ha ismert emberek. Hátrány viszont. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába. Szamarasz Jannisz professzor. de úgy harcolok. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás.

Mégis otthagyta az éjszakázás miatt. randevúzik. zavarja. a gyermek viselheti az anyja nevét is. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. játszanak. Talpraesettségének. Előny. hogy rámegy a fél fizetése. könyvelő. Budapesten úgy tudom folytatni az életet. Apám temetésén megéreztem. a világot. – A lányodnak. – Itthon.(buzukival 1987-ben százezer drachmát.) Kosztász szervezett táncegyüttest. Költözésnél. Magyarul a testvéreimmel beszélek. mi így nevelődtünk. este inkább magyar. mély dolgokban nem előny. Nagylányával és a nagyanyjával él. hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva. cseh-. ötvenezer forintot naponta). nem érdekli. Nehéz megválaszolni. a helyzetet. csak megtalálni a saját természetemet. ha édesapja este rosszul volt. hogy lépcsőházat fog súrolni. túlmunkánál segítenek. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg. mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. A karácsony otthon jobban tetszik. Hátránya a gyökértelenség. s rosszabb a magyarországinál. hogy újságíró vagyok. Megkülönböztetésben nem volt részem.” Örül minden magyarnak. nagyobb lenni nála. és lengyel-görögökkel együtt. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. hogy zenészének mennie kellett. az érzést. otthon? – Itt vagyok itthon. mint itthon. – Mirka (1954. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. hogy két hazám van. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek. mintha nem is mentem volna el. s hazajövök Athénba. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. a több nyelv. Nem akarok erősebb. Előnye a több kultúra. Hátrány az örök lehetőség a váltásra. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. lelkileg gazdagabb az ember. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél. . majd focicsapatot csináltak orosz-. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. – Reggel görög vagyok. helyemet. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. Ez skizofréniával jár. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. a másik felemet. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő.. sírja az én gyökerem. ez is emigráció. Sudárszép lánya már itt született. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból.. A helyek beépülnek az emberbe. tovább viheti azt a családnevet. Mirka elmagyarázza. s az anyja vezetéknevét viseli. de arra sem. hová tartozol.

Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. lepecsételtetni. és látszik! Paparigasz (1960. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. Mirka akkor tudta meg. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. hogy terhes. Közben Jorgosz Pesten megnősült. Neki jó a hatéves kocsi is. a hazatelepülés előtti héten találkoztak. Hat hónapot élnék itt. hatot ott! (1994) . hogy néhány cuccal többet hozhattak. meg a repatriáltaknak adott. jutányos építési kölcsönnel épített garzon. elköltözött a nővéremhez. mint a magyar srácok utazni. Jó lenne egy lakás Pesten. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni. se magyarnak nem válaszolnak. a lábunk alatt Athén. Felvisz a Lükabéttoszra. s a vámosok jóindulatán múlott. ha adta”. Egy ilyen se görög. s kéri. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. A falujába nem mehetek. isszuk a sört. hagyjam a jegyzetet. amikor megmozdult a gyerek. Szerettek volna. hogy szégyenbe hoztam. szóval. egy görög. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. hogy ékszerésztanuló lehet. ötvös). Iskolás szerelem. – Anyu máig nem bocsátotta meg. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson. hogy belém a lányomat. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. de a rendőrségen.– Nem. Villanyszerelő volt. Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj.

vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. kies vidéki lakot jelent. Nem magának. amit Szentessyné épített. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. hogy elméláztam. túl a falun. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre.Kék madár. a jelen a szétválás. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. s fölemeli a poharát. leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. Fájhat neki is. Az volt. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. Budapest-Bécs főútja volt. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. Imre. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. a helyi képviselő. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. Szentessy Éva megnyert valami pályázatot. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. hogy belevágott a csöndbe. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. és megmaradt a ma is járható római kori út. . Messze alattunk. kikötője? Almásnak volt. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt. kikötője volt. – Itt kőbánya volt. ez van! – Nézd. – A fürdő. hajdani iskolatársam észreveszi. – Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. fürdőszállója volt. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint. A múlt az összevonás. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. csöndben tölt. az önkormányzatnak meg elfogadni. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. Talán ilyen békés. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum. Nézem a tájat.

Kell igazgató. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás.– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania. érdekileg elszakították a falujuktól. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. – Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. No. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó. ha nem te kérdeznél. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. – Attól. – Nézed a címkét? – kérdi. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe. hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. Méltóságában tönkretették. de milyen? Kicsit elsokallták. az embereket érzelmileg. – De minek a fürdő. – Neszmélyi rizling. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László. amikor senki sem használta. Ám a kilenc másnál hat. de milyen? Kell iskola. lepusztították. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. hogy 13 milliót pályázott össze. ami Magyarországon Európát jelenti. Almásfüzítő. hogy a kukoricaföldön.és üdülőházainak százain. hanem Neszmélyen. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. isten. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. Igazából nem is itt szeret a szőlő.. Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. nem a rendszer! – És a hajóállomást. nem is beszélnék róla. Nevét. Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg.. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be. Éva korábbi szakmai fölöttese. . azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. csak felépítettük. de alatta a térképen Kocsot jelölik. határát elvették. visszajön a víz. ahol zamatosra érik a szőlő. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett. – Ezt az itteniek izzadták ki. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. Neszmély még nem Európa. amíg volt! – Iskolába se járunk. Göncz Árpádnak meg elutasítania. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. Gazda sincs. Attól.

választás szerint.. Két Szentessy Évát már ismerek.... Leszavaztuk párszor.. 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra. egy Csokonai.. hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. hogy nem Makovecz-iskola.. Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny. A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát. 1979-ben megszereztem második diplomámat. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. “Rosszkedvű lettem.. hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést.. amit le lehetne dűteni. hogy ide helyeztek.. hogy a munkáspártiak vannak többen... és ő átment sírni a szomszéd szobába. – Mivel járt itt a rendszerváltás. amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert.. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze. hogy Balázst.. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről. de csak ha a falu dönt. – Ezért szeretem. amit le kellene szedni. Lillája itt élt és halt. végül le kellett mondania. Nincs egyetlen utcanév. Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete.. én meg olvastam. buta magyarázkodás. – A kommunistaellenesség is? – Nem. mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre. Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette. Új iskolaépületet kell építeni. mint Budapesten. Imre? – Minden végigmegy itt is. A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel.. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt. csak egy évvel később... és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam. A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal. nyolc osztály három épületben.– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. Az iskolaépítéshez kevés ugyan. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen. hogy munkát keressen. még kocsmai hőbörgés sem volt. Megmutatkozott az első választáson is. Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát.. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva. Elfogadom. Az a megjegyzés... egyetlen szobor. és bár az MDF megyei központja is itt van. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska. de ahhoz elég. Személyes bántásként éltem ... elfelejtett eljönni.. lehet. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről.

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. A törvény ezt nem írja elő. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. rágalmakkal. De fontosság ide. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. vagy akár két szavazatot kapott is. – Ávósnak. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. pufajkásnak. aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is. Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. Piros trikóban jött a falugyűlésre. fölvette. nemcsak ők osztották. Nem tudom. nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. Cseh János – aki tudtommal. titkos ügynöknek. Makovecz!” épült. a miénkről is. ügyesség oda. az almási iskolát. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. mi köze a Kék madár Iskolának. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. becsuktam a könyvem: hatszáz. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék. hogy nincs bizonyítéka). Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette. így mindenki önkormányzati képviselő lett. a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét. Nem tetszik. s nem azzal kellett volna kezdenie. hogy csak mellékállásban lesz polgármester. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag. Neszmélyen. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. De aki építene. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. amit jónak lát. Jakab cége tönkrement. azt mondja. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. maga is idegen. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. ahelyett. csak úgy “gyerünk. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. különösen. aki korábban hatszáz. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. kisebb képzettségű emberektől. s a fenntartási költsége 6-8 millió. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve. vendégként részben építenék a falu jövőjét. hogy használat után eldobja embereit. mert ő támogatta. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. most meg az MDF-fel kokettál. ahogy lenni szokott. polgármester-jelöltje nem futott be.rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. hanem ők írták is a szórólapot. De jó emberét. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. állítólag azért. és aki nekem elismeri. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani.ideológiát igazolja. akire állítólag telektulajdonosként. Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. Dr. Vádolják azzal is. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye.

hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben. – De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta. hogy Szentessyné párttag volt. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. az önkormányzatba.vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. most viszont kiderítette. Éva napon ment hozzájuk a csukétával. Tavaly az igazgatónő azt hitte. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. zenével egybekötött baptista szertartáson. magyartanár és közgazdász. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. hisz többen már három évvel korábban. hogy nevelési stílusa idejét múlt. – A Szentessyné-téma nem téma. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. Sőt. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem . végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. pedig már nem a kommunisták szervezik. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. mintha barátságban. de azt több ízben mondtam. tanácstagként is mellette szavaztak. harangavatáson. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös. ahogy a polgármester állította A Világban. és többen mondják. nem főkérdés. és nem átallja megemlíteni. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. ami a másik iskolának nem. de még a parlamentbe is. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. azokat állította példának. hogy megdicsérte volna őket. mert eszükbe jut. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről. hogy dilettánsok. tettre kész dilettánsok kellenek. aki ahelyett. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor.) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság.arcok kellenek. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be.

– Jól járt. rossz az iskola. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci. mert nem állt közéjük. Nagy csapás lett volna. hogy nem tudok másként élni. Legendák keringenek. ha nem értek egyet vele. Azt híresztelik (nem tudom. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. Laci művészember. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. – Amikor meghallottam. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. ha befutok. vagy bukik ki. – Sem a régi. hogy vállalta a jelölést. nem szövetség a szerelemre. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. csak hatalomváltás történt. én is meglepődtem. néhány MDF-es azért neheztel rá. hogy gyengék a Kék madár eredményei. mert nem értik. Rögeszméje. hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva. Nem rendszer-. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész. csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. hogy csak 40 százalékot kapott. ha kioktatják őket. sőt megsértődnek. Az emberek jó része a . autonóm ember. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. aztán hallom. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást. milyen pártállásúak). hanem azok kiválasztása. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. akik hajlandók a faluért dolgozni. mi történt. ezért jobban félnek az elődeiknél. azok házassága nem egymásmellé rendelés. Szentessy Éva úgy érzi. nem tudom. mert volt véleményem. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. hogy választás legyen. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. főleg oroszból és a matematikából. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. ennek sem. így meg polgármesterhez segítettük a falut. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. De minek ennyi izgágaság. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. ami arányaiban jóval több. a jók jók lettek. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. hogy legyen meg az 50 százalék. – Nincs értelme beszállni a hajóba. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. A közepesek estek a legtöbbet.

költségvetés sincs. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. Példát inkább nem mondanék. képesek változni. Sorsáról majd a testület dönt. úgy sem szólnak rá. hárman indultak a polgármesteri címért. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. Jó Vergiliusunk. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. hogy a javukra szolgált. mint az egész országban. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is. nincs értékrend. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. Tavaly semmi. Sok ember úgy érzi. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. Nincs gazdasági háttér. S eszembe jut Éva kuvik jóslata. és csöndben hozzáteszi. Sok alkotó. aki költségvetést látott volna. igaz. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. – Őrületes baklövésnek tartanám. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. odáig nem fajul a dolog. de talán több a hiba. Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. hisz elválni sem tudunk. Egy pici igaza minden pártnak van. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. Remélem. Szirtes László. Kérdem Jakab Antalt. Nekik a közoktatás és a közművelődés . most meg produkálja magát: ping-pong verseny. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. és Domján Jánost minden párt támogatta. mert akkor a falu szétszakad. nincs olyan képviselő. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. Legalább nem mondhatják.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. mindent szabad. a Kárpótlási Hivatallal. amelyik nem csak az iskolát képviseli. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. – Nem szabad – feleli -. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. A nagy külső forgalom sem biztos. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. – Nagy a káosz. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak. hiányoznak a virilisek. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. ha tudnám. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap. hogy az embereket nem lehet megváltani. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. hogy haragszom. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. – Ha ezt akartam volna.

alkalmazni kívánom őt. hanem a művelődés formái. és csapdába került a falu is. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet. mert ez – nekik! – jó referencia. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. Kevés ilyen van. gondnoki lakás. Kell vagy sem. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. de nem volt társadalmi munka. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel. és képesek is egységük megteremtésére. hogy mindenki mondja el. Fórizs János. ami itt zajlik január 21-e óta. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. mégis 3. de nem tudtam megmozdítani a falut. Én ilyennek képzelem az összes iskolát.nem két dolog. Szépnek szép. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. hogy így azért mégsem kéne. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. pedig van olyan fuvaros. Bejelentettem. Például Sándy Károly tanár úr. Miből? Vagy a létszámot csökkentik.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire. . tornaterem. hogy ki jár hozzájuk. és szilánkjait sem igen érzi. Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. milyen gondok. nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. Éva kimerült. ők meg azt mondják: “Olyan szép. (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. Mégis összezördült néhány képviselővel. akkor meg két mondat után sírva fakadt. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak. Hazavittem autóval és azóta nem jött. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. bár nekem ebben nem volt döntésem. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. bajok vannak egymással. még sincs étkezési lehetőség. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. addig a megbízott igazgató a munkáltató. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt.

és ha belegörbülök. teszem hozzá már én. s újból igazgató lesz. ott is azonnal elfogadták a felmondást. . úgy terül el alattunk az iskola. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. Most az Éva vonalát kell követnem. a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem. ahol saját magam tudom adni. amelyben tíz évig el lehet ballagni. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. Éva minek maradna. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz. mellette nem álltak ki. minden szereplő elmondhatná magának. Azt hiszem. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. járni az országot. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. Miközben gyönyörködöm. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. a másik tízet. akkor is megcsinálom. óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. és a Laci barátsága. ő is hallgat a levélről. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. milyen a hangulat. Olyan profi. ön tényleg azt mondta. te meg beadsz egy tökéletest. akinek mennie kell. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. – Elmélázik. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. Hallunk tantestületi kiállásokról. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. mégis úgy néz ki. Markó Iván esete rokon. hogy pályázzon. Az egyik egymilliót. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. Hiányzik a melegsége. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. bár neszmélyi vagyok. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. mint szoktál. Harmadrészt nagy az Éva. mint a leprástól. Ez már nem valósul meg. nem itt. – Legalább megírja neki. de még a megyét is. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. – Ne! Nem hiszem. Neszmélyen csak az épület marad. hanem ott. mint én –. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. hogy ilyen értékes embereket elengednek. – Az iskola nem az épület.– Miközben biztatták. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. Ő mondott fel. hogy nem egyformák az emberek. A tisztesség ezt kívánja. Ha valaha igazgató leszek. Szirtes Lászlót. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek.

hogy nem kellek nekik. és egyenes gerinccel lehet járni. nem a csapból. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. pályázzak. a másikban a nagyok termei. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. hogy mégis itt tartanak. beléd látok. a másikban kerámiát égetni.– Rá kellett jönnöm. Madáritató is lesz. Kutat kívántuk fúratni. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. zsibongó és agóra. a berendezést is. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani. Meg is egyeztek Évával. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. az egyik szárnyban vannak a kicsik. az egyik felében kenyeret lehet sütni. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. alatta az iskola minden polgára találkozik. Nekem az az épület az életem. Irénke rohant is Éva nénihez. legyen a nevelés és a tudás temploma. Nem lehet úgy elmenni mellette. A szimmetriatengelybe átlátszó. amit még szeretnék megcsinálni.” (1991) . A ház nyújtson védelmet és biztonságot. Most már történelemtanár kell. Nagy félelmem volt: úgy égek ki. aki csak látszólag fogadott el. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. ő csak vele akart tanítani. ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. ne akarjon bemenni. Miért kívánna többet dolgozni. le a Dunáig. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. ami azt sugallja. kis közösségeket befogadó tereket. A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. Megterveztettük a parkot. A szimmetriára vigyázni kell. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. Díszudvar ez. A kapuból keresztül látni az iskolán. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. hogy az ember meg ne álljon. a víz a földből jön. a pincében a meleget adó kazánház. Mondták. Az aulában félig készen áll az életfa. alatta a könyvtár. Nem így történt. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. a végtelenbe. van. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. Megterveztettük a belső építészetet. hogy angol vizsgát tesz. emberségét a közösség méri. Ide? Valami vágy van bennem. igazán nem akart velem jönni. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. A madár teste fagótika. nem a helyén! Éva megnyugtatta. a nagyok kertjével. hogy a gyerekek lássák. Ezeket nem szabad elfüggönyözni. Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. üveges szerkezetek kerültek. mert azt üzeni. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó. hogy eltolódott az érdeklődésem. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott. hogy a fákon békében éljenek a madarak. Kis kuckókat is terveztünk. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek.

.

mert ily esendő egy ateista lélek. meg jó szóra. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. hogy kire számíthat az egyház. rendben minden. a történet másik részét viszont maga csinálta. (János örült. mert meghalt Sztálin. ma is így csinálnám. hogy 1953-ban. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. miért rúgták fel a hagyományt. Bár az elnök asszony le sem ültette. ami a császáré. hogy evangélikusnak kereszteltek. hivatták a tanácsra. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. Négy ágy állt a toronyban. hányadik a fújás. A titkár utasítani akart.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. Inkább rövidebb énekeket választ. amikor még ki sem volt nevezve papnak. Csak nem húztam újat szántszándékkal. de nem ajánlja. amit kérnek. János. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. hogy azért konfirmáltam is. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük. hamar pertuba fogadott. . hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. annak nem harangoznak. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. mi is harangozunk a párttagok temetésekor. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is. s ha kívánják. engem hívattak. Bár ez a gondnokokra tartozott. “Adjátok meg a császárnak. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. Sőt. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János. egy lélek sem megy el a gyászünnepre. ami az istené. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. kihirdeti. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. hogy harangozni kell. mikor van istentisztelet.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is. és az istennek. de ha kiderül. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik. Sokan voltak érintettek az ünnepen. kire nem. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. A püspök igazoló jelentést kért. rövidebben prédikál. mennyi az idő.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. Talán azzal kezdődött. nincs tűz a láthatáron.

ez a ház volt az utolsó gondolatuk. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. hogy vasárnap délelőtt itthon van. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. ha lehet azzal. Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. A gyerekek még a paplakból röpültek ki. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra. Ahogy megállok előttük. – És csupán négy esztendő múltán. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. módszeresen kezdem faggatni Jánost. hogy addig menjen. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. hanem azokért. hogy elviszik Tótkomlósról. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. ő négyszázhatvanat írt. Így tudom meg például. ami ingyen nem kellett. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel.Rég jártam Koppányéknál. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. oltsák el a cigarettát. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. – Meg. Akkor kértem. Nem magunkért imádkoztam. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. mint saját maga. – Hát megbuktatok. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom. ide vágytak haza. János már ki is pattan a kapu elé. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. nemcsak huszonöt kilót. vegyék le a sapkát. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. A házacska volt az ár. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt. nem idevágó téma. akiknek a lelkésze volt. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. Azt mondta a mama: az apád. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. hál’ istennek! – felelem. de talán jellemző. kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. hogy ez a hely. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. amíg mindent vihet. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. hogy osztozzon azok sorsában.) . De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. a bátyád úgy haltak meg a fronton. innen én csak akkor megyek el. Azt nyugodt lélekkel állítom. Jánost ő sem vigasztalta. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért.

de a párttitkár megtiltotta nekik. sokan nem úgy kommunisták. hogy ez a férje ügye. ahelyett. a képmutatással. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta. hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. állítólag a lakók sem akarják. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. a gyerekek az ő. de azt ők sem tudták cáfolni. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. hogy vajon mit fog a pap mondani. Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. amiért a papot hívta meg. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival. Fürst. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. A párt is tudta. Bár kivetnivalót nem hallottak. hogy az én gyerekeim is. hogy lássa. felmond neki. Eljutott az ügy a járásig. hallgassa csak meg a kollégáimat is. Hiába volt az egyik legjobb tanító. Pedig volt más is. Szántó. hisz egy kollégája. közölje az igazgatóval. helyette inkább marad Vági. Az egyház is tudja. korjellemzőként hagyják meg. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. mint Tótkomlóson. hogy beült volna ő is. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki. Lenin utcából Fő utca lett. ugyanakkor főtt a fejük. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. Marxra azt mondtam. mert nemcsak pénz nincs. hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. hogy ez “műemlék”. mégis letolták a KISZ-titkárt. ha a fia konfirmál. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. mármint. Schönherz. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. Én arra biztattam mindenkit. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. Sallai. visszaraktak rá egy kisebbet. ahelyett. aki le sem ültette. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. Mondván. mert több párttag is szeretne eljönni. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. (1991) . Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. Zalka Máté. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. ki jön el. ahogy pénz lesz rá. az igazgató közölte Erzsébettel. hogy az I.

akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. Palásthy György filmrendező. erkölcsre tanította. – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka. tanári tisztikarával. se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek. egészségben. A svábok kérték.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. 1945. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben. hitre. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki. A negyedéveseket családokhoz kommendálta. a nagyobbakból fakitermelő. teheneinket. Fuvarokat vállalt. – Ahogy az amerikaiak megjöttek. hogyan lett egyre rövidebb. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. most Belgiumban hitoktató. pedig hetven gyerek között osztogatta magát. dörzsölten azonnal civilbe öltözött. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt. . életben. valami. és lehetővé tette. a katonai alreáliskolában. kaszáljuk le a szénájukat. hogy éljünk. hogy tudjunk róla beszélni. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. A sérültek. 5. Itthon mindezt szégyellni. és nem utolsósorban 120 növendékkel. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. ami kitermelődött. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben. Nyelvekre. II. – Méltó társa volt a felesége.. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat. tagadni kellett. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket. fájdalomból. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász. Elfoglaltságot adott. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. összehasonlíthatatlan emberek. valami. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. törekvésekből..Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket. 10-14 éves fiúkkal.. mire áradni kezdenek az emlékek. – Gyalogoltunk 300 kilométert. a sebekből.. s végül hazahozta őket. járműveivel. tejsav vagy gyanta. leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél. hogy ne orosz fogságba kerüljünk. izomlázból. se szó.

bár Zoltán. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. – 1944. Szikár termetével nem úgy fest. hogy egymástól nem lopunk. kerülhetett a hátországba. 1 drb tájoló.. Balikó . Napló: “Becsületszavunkat adjuk. vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára. Az első lelkésztanár. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira. úgyszólván mindenüket elveszítve. vagyis Chebbe tartott. szürkén szolgáltam. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál. Innen. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. menekültsorban. a legkisebb csak lelkészként. Mindennel torkig voltunk. Palásthyból már ott. 1 drb sapkarózsa.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él.” Eger-Cheb: nációk. Napló: “1945. mert Horthy leszerepelt. a parancsnokom káromkodott.” Tornai naplója: “1945. Ma nem loptunk. Ardai László. mint aki rászorulna a pihenésre. után felszólítottak. hogy 1945 tavaszán. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik.” – Csak az a titokzatos valaki. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik. Már kezdem unni. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira.. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. Később a csoportot ketté kellett osztani. 2 drb üveg lekvár. II. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. Pécsi polgár lett. 10. vagy Czelnai Rudolf akadémikus. Karácsony után felpakoltak. ő emiatt került. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg. majd szökni akartak. 73 magyar cőger velem maradt. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. október 15. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem. angol király. 15. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. mi vár ránk. – Mindig rejtetten. 5 drb szappan. idegen földön. bombázások. De megválasztották önkormányzati képviselőnek. 2 drb cserkésznyakkendő. Azt hiszem. A hadbíróság közölte.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. akit Istennek szoktunk nevezni. megmaradt. II. Az éjjel megint volt két riadó. a tisztikar többi tagjától megfosztva. s elküldött Kőszegre. hadifoglyok. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király.

. Napló: “1945. A feleségem volt a konyhás. – Meneteltettek. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. “SSegyenruhás gyerekek”. de bőgtek az éhségtől. Iszonyú út. Napló: “Ellógtunk a kantinba.. A később megszületett saját négy . Egy százados.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt. Zoli bácsi azt mondta Lacinak.. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok. Elvittek egy táborba. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. én a nyelveket tanítottam.. makacs ember – mondja a naplóíró dr. én felelek a gyerekekért. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. hogy jönnek az amerikaiak. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. petyhüdt amerikai. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig.. azzal jött vissza. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket. iszonyú tábor. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. bátor... Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. 12. Kiabáltam. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk.” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. óvszer. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. Nekik tanulniuk kellett. az amerikaiak egy nap. – Végül közölték. elég erőseket. Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. Odakerült a feleségem édesanyja. s végül örökbe akarta fogadni. fölszórtak a páncélosokra. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk. leszaladt. Az apósom csodás pedagógus volt. amit a legjobbnak tart. Napló: “A kicsik enni sem bírtak. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket. édesapja is.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. – Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. cigi. Tornai – és végtelenül türelmes.. léhák. irány a hadifogolytábor. 1400 méter magasra. Zoltán b. láttuk. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi. a semmiből éltünk. csoki. Volt nagy lufizás. – Amerikai napi csomagot: konzerv. és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. nemsokára belépett egy trehány. – Zoli bácsi becsületes. hogy milyen puha banda. Ott voltunk mi. s irány a nyugati láger. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk. IV. tegye. mint papot hagyták itt velünk. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. Több tárgyat átvállalt.

önként vállalt fegyelem. Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. néztem rá. cérnának. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. Fekete hintóval mentek érte. Egyoldalúan táplálkoztak. zsávolynak. Tíztagú fűszedő csoport volt. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. újból fel kellett készülni a télre. Feketevágás. Ki volt kötve: a szombat szabadnap. Mivel a németek mindenüket elhordtak. Sefteltem. meghallgattam kis panaszát. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. mint egy karácsonyra. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. megsimogattam. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. Egy-kettő elpusztult. Volt furunkulus. pokrócba bugyolálta saját lábát is. Anyu. jó ára volt. olyan lelki kohézió. lelki oktatás. s rendkívül szigorú. Többet el kellett csereberélnem. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. Akkor én voltam az apjuk is. s megtanulták becsülni a munkát. Két fiú fölé ült. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. Nem egy növendék ment aztán teológiára. Csak hát a lába kicsit hosszú volt. Ragyogó kaját kaptak. s a meleg dacára. de gombászcsoport is. Irdatlan távolságok voltak. aki kőszegiként ismerte a gombákat. pörkölttől pástétomig minden formában. amit a hegyen éjszaka megöltem. rántott leves meg sűrű imádság. konyhások. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar. azt előkészíti: magamfajtát használ. Hét végén volt a szellemi. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. a bárányért. Járnak is haza. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. Aki álmában sírt. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. hisz itt vannak itthon. Egyikőjük mondta a múltkor.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. takarmány semmi. mert nem volt segítségük. így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. Négyet meg kellett tartani. Nem volt haláleset. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . homlokon csókoltam. Hallatlan kultúraéhség volt. rádió. hogy kiszabadultak. Minden. egyetlen súlyos fertőző betegség sem. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. De mi van itthon? Nem volt újság. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. Nem megyünk Nyugatra. Ezzel fizettem a borjúért. Meggyógyultak. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. Rengeteg gombát ettünk. mert elfelejtettem. Ezért főbelövés járt. Napló: “Hej. torokgyulladás. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. Volt fagyűjtő csoport. s volt rá kamillatea. amit nem lehet kifejezni. hogy tudjak közlekedni. Mit csináljunk? – kérdezték.

három méter zsávolyt. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül. a misszionárius megy” mondást azzal. hogy amit kaptak. a pap áll. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem. s ők sem mertek zavarni engem.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. a pap áll.. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre. Én sem akartam zavarni őket. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni. gatyát. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. találkozókat rendeznek. a misszionárius megy” – azt fejtegettem.Könnyű ezt mondani. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. életre szólóan tudatosítsák. szegeket. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. 1946 áprilisában értek haza. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül. hogy neki kell megölnie. zseblámpánál tüntették el a nyomokat. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek. hanem a kiadásokról is – számlával. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban. amire a precíz németek rájöttek. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt. De mikor lesz szerelvény. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után. Büntetésből egy nappal később indultak. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi. Őrzik a baráti kört. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot. de nyiszálni rettenetes. akkor is Pullman-kocsiban. tisztítószereket. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. harisnyát. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. Úristen. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. még rosszabb lett volna a sorsa. utolsó hónapos feleségével. Utaznak egymáshoz. – Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. ahogy ők mondják. 1959 elején pedig Pécsre került. aki Péter is. egy cipőt. meg János is. Azt hiszik. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor.. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. – A dupla apostoli nevű református püspök. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. hogy a megmaradt társaság megható. hogy a “reakció pedig beszél”. s a két rábízott gyerekkel. biztos főbe lövik. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját.. megjelent néhány szülő is. Sok mindennek kellett történnie ahhoz.. . ez mást is érdekel. inget. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó.

(1994) .

még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett. Éva a megtestesült ökuméne. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál. hisz tőle tudom. be. ahol szükség van rá.Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa.. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. Bár evangélikusnak kereszteltek. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. de mindig. 1951-ben 15. László evangélikus lelkész. egyszer kinn. summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. egyszer benn.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten. amit nagyon megszenvedett. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. Egyszer fenn. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le. Bozóky Éva. 1958-ban 12 évre ítélték. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. Várandós volt a fiával. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét. de máshol is. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. hogy a szónak teremtő ereje van. megsértette ő a tízparancsolatot is. narancs nem volt sehol. viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden. majd perében vádlott-társa.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. az MSZP parlamenti képviselője. – Vállalja tisztán. s . Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. Mindegyik iskolát szereti. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. s konfirmáltam is. mindenütt vallásos nevelést kap. Diplomás fiaik közül a középső. félszemmel a többieket lesem. mindenütt egy kicsit más milyet. Felesége. s isteni adomány. s azzal folytatja. nehogy kiderüljön. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. ő pedig úgy érezte. s őt evangélikusnak keresztelik. mert később elárulta. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. hogy az ember a szóval alkotni tud. egyszer lenn. az nagyon kell neki. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől. bűntelen – Bűnösök bűnhődését.. aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. a reformátusoké a szabad gondolat. elviselhetetlen kelkáposzta szagban.

bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. hogy jön egy gyerek. – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. így a téli hóban. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. Szerettem odajárni. azt mondta. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. de egy nap eltűnt. hogy háború után voltunk. ha nem is a teljes vagyonközösségben. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet. Sorra került Donáth is. Azt képzelte. akit nevelni lehet. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat. aki érdekeseket tud mesélni. hogy szocializmus megfér a demokráciával. s annak lezárásáig felfüggesztették. Kállait és Donáthot. amit soha nem hagytak kipróbálni. hogy semmit sem kérdez. Függetlenül attól.vagy gyorsírás órára. Örül az életnek. hogy jómódú családból származott. de abban. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. hogy az ávósok vitték el. de nem volt más –. a kedves apácák várták. Itt igen. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. Mondta a sarki rendőr. hogy semmiről nem beszél.előtte rengeteg virág. Bementünk délután zongora. kedveltük. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót. mint ő. Nem várta el. hogy szerezze vissza. s tanárnőink. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. Amikor Éváért jöttek. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. hogy marxista. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása.és liliomillata. rajta az emléktáblája. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. Annak ellenére bízott ebben. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. Akkor még nem tudtam. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. rózsa. . Ennek Éva még örült is. s néhány ékszert. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen. Ingóságaikból ennyi maradt. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. mert virágillata volt az iskolának. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. hogy lesz egy emberibb társadalom. Kádáréktól kaptuk. mint Seherezádéra. Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. materialista legyek. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. otthon maradt. inkább ad egy másikat. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. vagy tényleg tehetetlen volt. Itt ismerkedtünk meg. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani. S az élet színességéhez tartozott. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. de az elutasította. Feri a haláláig hitt. ahol nem lesznek éles osztályellentétek.

súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. A későbbi papír szerint azért internáltak. Ő mindent tudott a párttörténetből. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. Szerencsére sok könyvet kaptam. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. Gondolja el. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. nem beszélt. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. akkor úgy is fogdába kell csukni. az is lehet. hogy nem jegyeztem. van is benne egy kis értelmiség ellenesség. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. mi a teendő. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. hogy az ő apja favágó. nekem jó dolgom van. mert ha kimondja. hanem disgráfiás és dislexiás. még Sztálin is meghalt időben! . Később cellatársat kaptam. s bár három éves volt. engem mindenki szeret. de nem dolgozhat. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. végig a fogdában. engem Ő őriz. ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. Nem tudták. ha nem a barátságos fiú őrködött. Mondták is. Nem félt. Volt egy kis sorozott ávós őr. szamár voltam. mert trockista vagyok. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. Évát 1953-ban kiengedték. s úgy éreztem. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. Amikor fütyölte hozzá a zenét. „Hát mit mondjak. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. Ez életérzés. s az első dolga volt a fiát megtalálni. hogyan haladtam vele napról-napra. vagy olvassd Trockijt.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. és véd. Akkor hallottak erről először. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. Kádár titkárnőjét. ami a szívén. Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. Ha ez maradt vissza a traumájából. a férje még börtönben volt. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. – Ez óriási pedagógiai teljesítmény. Később is úgy éreztem. hogy az Isten tenyerén élek. – Dolgoztam. hogy ez a gyerek nem hülye. Ezt a traumát sokára heverte ki. A gyereket nem akarták visszaadni. ő mindig egész ruháskosárral hozott.

hogy velünk mindig csodák történtek. – Nem bántó. féltek elmozdulni mellőlem. hogy véd az isteni hatalom. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. de halála előtt mondogatta. Mindig éreztem. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. Laci három és Matyi nyolc –. délután pedig hittanórát tartottam nekik. mindig ott nyüzsgött. kirándulni vagy az Operába. ahol először tanítottam. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem. én taníthattam. valaki hírül hozta. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. hogy imádkozzunk érte. s minden kiderül. de Lacira is. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. Mindig éreztem – ez is csoda –. rokonokból. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. “Mindig keresnélek Téged. Ő ideadta az iskolák névsorát. Mindig voltak ilyen csodák. rögtön nekem ajánlották. ő is kitűnő volt. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. csak arra kellett vigyázni. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. azért is. maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem. ha azt mondom. A férjem eljött a mi ordinációnkra. – Nem bántotta. nem tudtak rólam semmit. védenek az emberek. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. Nagy volt a veszélye. A barátaikhoz sem mentek. ők jöttek hozzánk. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. hogy egy barátokból. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba. mint Ady cikkeit. mert akkor jön a káderezés. Így.– Kedves Éva. s nem rehabilitálták. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. örült neki. . amíg a férjem ki nem szabadult. s láthatólag büszke volt rám. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. amikor nagyobbak lettek. mert ez védte Lacit. ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. mi lehet mögöttem. mert ha adódott egy magántanítvány. Utána mentünk úszni. aki ha vendég volt. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. de érezték. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. Az iskolában. Bornemissza. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. ahol engem kereszteltek. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. Amikor visszajöttünk Romániából. aki hajlott a politizálásra.

biztos. amire ma is büszke. Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. összesen öt évet töltött már magánzárkában. Azt is . aztán az 1960 utáni évtizedek. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. hogy mit szeretne. Nem is csoda. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. amit a börtönnel együtt emleget. (Talán nem merték vállalni. véletlenül valóban ismertem. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. ott vezette az irodalmi rovatot. s nála sikerült elérnem. amit Éva nem kedvelt. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. hogy Rajk bűnös. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi. telefonált a főszerkesztőnek. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. mint mondjuk a frankhamisítást. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. hogy összeesküvő. amikor Feri kiszabadult. hogy szakmunkás. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. nem tudtam elképzelni. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. Kiderült. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. mitől fél. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól. mit álmodik. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. hogy egy miniszterről kitalálják. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól. Reálisabbak lettek. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak. ahol sosem volt belső munkatárs. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. hogy belezuhan valami kalamajkába. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is.1954-es kiszabadulása. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. azt el szokták tussolni. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. Rákosi elégedetlen volt. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. – Tudja. Ez is a legkevesebbek közé tartozik. – Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. amikor Donáth felesége megírta. mert amikor megjelent a riport. Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. mert amilyen naiv és jóhiszemű. De szép volt a gyerekkorom. amiről gyermekkoromban hallottam. Kiderült az összevetésből. meg a paksiak.

– A nyolcvanas években sem izgult. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. bár riogattam. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. (1996) . A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. Kosáry. Nagy Attila. amikor mindkét nagyanyám született –. ami háborítatlan. De mint Móricz Zsigmond is mondta. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. – Elvégezte a teológiát. a Credo című folyóiratba. hogy elviszik. azt nehezebb. A gyülekezet ma is népes. de hiába. Írok az Evangélikus életbe. olykor máshová is. A budavári templomhoz tartozom. az én gyerekem is megbukik mindenből. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. ott segítek. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. Mindig megkaptam az engedélyt. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. hogy minden hónapban látogatóba mehessek. Darvas Iván. Mérei. a feleségem mégsem társalog velem róla. mert egyikőnk sem félt igazán. ahol szükség van rám. a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. De jöttek újak. Ez is elég munkát ad. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában. Széll Jenő. csak azt lehet megírni. s azt kérik. Ezt már könnyebben el lehetett viselni. Vállaltam.kiverekedtem. – Nem akármilyen életet éltek. mert én itt abbahagytam. ami fáj. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. Donáth. Göncz.

hogy a falu megbotránkozott volna. Majd amikor egyedül neki bevallotta. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. Előbb az országot járták. Judit. hogy nyolcvan tanulója van. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). nem úgy. Ildikót. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. ne figyeljék árgus szemekkel. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. Balázs katolikus pap volt. A fejében megfordult az is. kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését. vagy másért. ne viccelődjenek vele. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot. de nem szereti. nincs férje. se balra. nem is akar férjhez menni. szóba került. a mama sírt. Ahelyett. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. mielőtt kirúgnák. 1975 a mélypont. hogy családi . Azt hitte. de még a párttitkárral is. a keresztelő. majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). Krisztina pedig a lánya. Vince rokkant bányász nevén. a temetés. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. mindenki egyházi temetést kap. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. Ekkor fogadta Judit azzal. Szerette. hogy neki már nem lesz unokája. hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. aztán Mariazellbe. Ment az élet a maga útján. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. hogy úgy maradt. Balázs elment társas útra Moszkvába is. még jobban tisztelték papjukat. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. tisztességben nevelte. az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök. de hallgattak róla. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. mert abba be kellett írni. akinek két gyereke volt H. hogy kilép. mert béketeremtő ember volt. mint elődje. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. Balázst szerette a faluja. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. papnak szánta. a méhét kivették. nem jelentették se jobbra. mert tisztelte a családi életet. ha szabad prédának tekintik. a parókiára a gázbekötést. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. vastag karikagyűrűt hordott. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. az iskolaigazgatóval. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. Ezért. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. a hittanbeíratás miatt. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak.

s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. az ő nagy bűnét. (1995) . hogy “eltartott gyerekeinek száma”. pontosabban meg nem felelő tényt. ahol igazolnia kellett magát. hogy valaki jelenti az egyháznak. Gyerekük viszont nem volt. mint annak előtte. mert a lelkipásztor kolléga följelentette. A baleset persze megtörtént. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. s a rendőr felveszi az adatait. hogy valaki belehajt. félt. mert két év múlva. s nem ők a gyerekkel.állapota: nős. Félt hát minden olyan helyzettől. de végül is a Szentatya úgy döntött. félt. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. Félt az OTP-kölcsöntől. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. Mindkét helyen dugig volt a templom. nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. A vendégek zavartan viselkedtek. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. De a kollégáknak elmondhatta. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. El kellett válnia. az utcán is álltak. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. hanem a közös ebéd is. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. egy hét múlva pedig a másikban. vagy az egyházügyi hivatalnak. s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. A plébános úr felesége. s rögtön mondta: – Áh. hogy van egy nős plébános.

De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. s nyugdíjas plébánosként lapja. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. s nem is engedte többé vissza. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba. Tizenegy éves volt. Szép lesz. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. ha majd odaát találkozunk. fekete a kabátja és sírnak. katolikus havi magazin főszerkesztője. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba. a pápát: kimondja. minden ideológiát szellemi betegségnek tart. A jó levegő ellenére kórházba került. Szerinte. s egy bécsi képes. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. ha megtalálom. hanem toleráns. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét. A mama! A mama ül a széken. bírálja a cölibátust. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. Sokkoló nézetei vannak. Allah egy pillanatra elfeledte. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. aki vet. az unokáját láthatta újszülöttként. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy. De még mindig nem tudjuk. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. A fia mégis katolikus pap lett. jó lett volna-e. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. Rudit. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját. A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. máig érzem a hatását. és más. és te árva leszel! – Pedig ez történt. A samsuni nagyapa hadzsi volt. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. Nem radikális. háromszor zarándokolt Mekkába. fehér sál a nyakában. A titok a betegség.Más. és én leszek az anyukád. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. Mégsem tudom. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. amikor . ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni.

mert akkor meg tudtam ítélni. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. hogyan ébredt rá. bőgött egy sort. – A mai napig lenyűgöz. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. annak. De a káplánjuknak nem voltak halai. papok csak szolgák vagyunk. vagy Páli Szent Vince. hogy zsidó vagy szamáriai. s búcsúzáskor megmondta neki. térdre esett az oltár előtt. Miközben a legényke semmi más. A gyerek szembesült a halállal. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. Magamra vettem a cölibátust. Keresni kezdte. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. vagy miféle. Visszataláltam. de mindig úgy éreztem. Máig sem tudja. hogy legyen vevő a halaikra. amit mondott. amit tanít! Emiatt már nem is . Mindent így vizsgál. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. a nagyapa olyasmivel traktálta. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. viszont örökké inspirálta a gyereket. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. amelyet Assisi Szent Ferenc. hogy két világ találkozott bennem. S mára már nincs benne halálfélelem.meghalt a papa. Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. ha talán gyalogos pszichológia is. de csodálatos dolog. hogy a papok azért találták ki a böjtöt. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. újkori család. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. a szex. valójában mit akart Jézus. isteni ajándék a szerelem. Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. mitől legyenek boldogok. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. inkább lámpalázat érez. A miénk örök szkeptikus. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. A magam helyén a jézusi. Valaki türelemre intette. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. hogy ennek milyen hordereje van. más. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. neki akar szolgálni. kit választott. a másik oldal pedig nem engedi meg. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. hogy a hivatásérzet az erősebb. Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. amit tett. Mi. Nem azért. Ez már nem zavar. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai. Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. hanem azért. amit az egyház tesz és más. csak pap akart lenni.

Tudták. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. hogy a hibákat eltussolja. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. ha meakulpázni tudunk. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják. a görögök. Ez szabadságelvonás. nem az egyházra. hibáztam. kövessetek. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. Jézus erről semmit nem mondott. én Krisztusra tettem az életemet. nemcsak a papokra. Megkönnyebbülés volt a számomra. ami a férfi torkán akadt. a cölibátus magva a szabadságelvonás. Az én egész munkásságom arra irányul. hibás. S csak azzal tartjuk meg. s a hívők meg voltak elégedve. Épp ezáltal vesztjük el. amikor paphiányban szenvedünk. Ma. de ha másképp nem megy. Ellensége lettem a cölibátusnak. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. akkor mindent hagyjatok el. aki akarja. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. hogy oda. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. az engem nem zavarna. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. hogy érvényes. S az emberöltőnyi idő alatt látta. Mi nem akarunk törvényt szegni. hogy megmagyarázzuk az embereknek. s hagyják őt misézni. hogy így alakult a helyzet. Ezt sem szabad. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt. így. Nálam misézett házas pap. Ezt csorbította az egyház. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. Ezért írtam könyvet arról. Nem örülök. Ez minden keresztényre vonatkozott. úgy. akik a barátaim. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. Nem az a probléma. a zsidók. Jézus szabadságot hozott nekünk. s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. nőtlenül kell élned. amit hozhattak. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. Egy kicsit radikálisan kifejezve. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. amikor azt mondta. ha pap akarsz lenni. Krisztus azt mondta. Ezt nem tartotta be mindenki. Majdnem büszke vagyok rá. Mi azt szeretnénk. ő az életre adott utasításokat. hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. nemcsak másoknak ajánlani. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. mert a papság egész életre szól. Ebből az egyház csinált dogmát. a rómaiak hozták a kultúrájukból. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. Az első keresztények. hogy meakulpázzanak. hogy megmondhattam. Az erotika. a szexualitás Isten ajándékai. Ez . ahol nincs pap. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van.

Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika. Adjuk. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. Ennek van meggyőző ereje magától is. megmondani. Végre beszélgessünk. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. s félelem nélkül. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. mint mi. s akkor úgyis győzünk. Szükségtelen a misszionáriusi hevület. nem meggyőző. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. a hivatali nyomásgyakorlás. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. ahol katolikusokat nevelnek. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. Ez olyan egyszerű.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. a szolgálni vágyás. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. Nem kell mindenképp ezer iskola. ahol nem a pap a “főmufti”. amíg ők. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. az nem hisz a maga igazában. ha volt. Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. hanem örüljenek. vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. Ez eltávolítja az embereket. mint Bulányi atya “bokrai”. ott vannak a hitvallóink. míg a dialógus vonzza. Sajnálatos. amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. mert aki fél. Az Úristen ereje mögöttünk áll. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni. Ez a jövő útja. kollaboránsok voltak köztünk. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. logikus. Önöknek köszönhetjük. hogy mi gondolkodhattunk. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak. hogy megszűnt a boszorkányégetés. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. nem úgy. Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. ettől volt tekintélyem. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. a testvéreink szenvedtek. mégis belülről mondhat véleményt. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. a Bulányiak és sokan mások. ha nem áll az útjukban az egyház. Tőlünk. ateisták. az nem folyhat erőszakos. de mindez más modorban. A magyar egyház nem olyan eleven. Hát elalszunk! Eleven élet kell. árulók. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. elporosodik. misszionáriusi hevülettel. Az persze szép dolog. Ez lényeges. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. jámborul azt tanácsolja. az nem ellenség! A szegény beteg . Ne akarjunk uralkodni. amit itthon megszenvedtek. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. A nagy közösség általánosságokban mozog. hogy ne vitázzunk. S akinek más a véleménye. annak a luxusnak az eredményére. mi történt ebben a negyven évben. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. A lengyel példa mutatja. a hibáit is vállalni. hol tévesztett utat. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. De hallgat.

Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. Schermann Rudolf lelkipásztori. ez nem keresztény cselekedet. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba. gulággal stb. amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. eleredt a könnyem. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. (1995) . hogy más. veszejtenék el a más véleményűeket. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. hogy senkit ne zárjanak be azért. De nagyon el tudok lágyulni. – Sok tekintetben határozott vagyok. amikor elmegy a papjuk. kinek van igaza. és más. mert az Úristenen kívül nem volt senki. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. véleményüket Schermann Rudolfról. az emberről. megértettek. aki az ügyemet képviselte volna.ideológikusok máglyán. hogyan tapsolnak nekünk. mert mást gondol. aki arat. hisz állandóan magamat kellett védenem. amikor is egy albumba beleírta mindenki. amiből látszott. aki vet. betiltani. annak kell mindig rendőr. Akkor is könnyeztem. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. Leírták emlékeiket. mit is gondol. lágerben. Nem is szégyellem. kidobni. Majd az emberek eldöntik. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától. Egyszerű emberek olyasmit írtak. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. Ezért is hatott meg. hogy arathattam. Nem azért vagyunk a világon. A Szentírásból megőriztem. különben nem győzne “az igazsága”. hogy azt lessük. amikor ezt az albumot kaptam.

Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. bár nem készült rá. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. nem ma. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. Közülük. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja. meg 40 ezer magyar orvos –. a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat. de számítógéppel gyönyörűen analizálható.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. s nincs mit eladogatnia sem. vagy a munkahely szerintiről (klinika. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. A prof. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. – Biztató. S ez még csak nem is a válság átka. – A gyógyító munka öröme. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. közben mindenki tudja. hogy ezrek hol fogják folytatni. meg azt is. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor. hogy egyre inkább a tények beszélnek. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. és nem a rendszerváltással kezdődött. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. a betegről. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. a “gazdagabbik Európában”. szakrendelő. A mintegy hétezer körzeti orvos. kórház. A gégész. hogy orvostársadalom. értelmiségi életet. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. körzet) nem is beszélve. akinek nincs legalább töredék állása. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. hanem a fejlődés áldása. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. komputerizálódik. mégis beteg az ország. vagy befejezni a pályát. Sok az orvos. Még maga a WHO. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. – Ez a válság. a hálapénz a kollegalitást. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. nem az orvosok között tartja számon. az Uzsoki Kórház főorvosa. Múlóban a biztonság is: nem tudni. és mivel jár. jobban szót ért a világhírű karmesterrel. munkája. Lépes Péter helyettes államtitkár. – De bármikor kezdődött . az EK-ban 250. páriából főszereplő lesz. Egy rivalizáló. Az orvosi munkába is betört a piac.

ha van megtakarított pénze. akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. Ülünk. a mellékállásúakat küldik el.is. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. ahol omlik a vakolat. vagy egy-két kórházi osztály.” – Csupa fehér köpeny. főorvosi beosztások szűnnek meg. de a vécépapír hiányzott. hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. tehát az orvosok. az orvost is köti a lakás. s mondogatni neki. illetve a kórházi ágyak számában. ahol megszűnik a szülőotthont. a család egzisztenciája. hogy nem jó helyen dolgozik. vagy háziorvos. Az acél-. az Orvoskamara alelnöke. s nem tud délután műteni. az orvos megtanulta. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . Az viszont tény. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. nem ott van. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. ha szakmailag elismert. kérem. gyógyszer sincs. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). Cseppfolyós minden – mondja dr. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. A nyugdíjas korúakat. hanem a nagy presztízsű helyeken. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. mint a birkák. csupa ellentmondás. ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. Fehér Miklós. hogy ágyak. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen. De abban a kisvárosban. Mint másokat. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. „Mintha kiveszett volna a kollegialitás. vagy a fővárosban. műszer sincs. mint aki örül. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. Sejtéseink persze vannak. mondjuk a kórházakban. De miféle nagy presztízsű hely az. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. épp orvosból van túltermelés. hogy miközben nővér sincs. osztályok. hogy nem őt érinti!” „Ja. ahol a beteg.

Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt. nem kell neki nagy fizetés. (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága. hogy fizetniük kellett volna érte. mit hoz a holnap. ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. vagyis negyedével kevesebb orvos. anélkül. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. harmadával pedig az ágyak száma. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók). a „népnyúzókat”. védelmet reméltek ettől a mundértól. ha pedig még aktív. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki).) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. szabadítsa meg a terhességtől. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. Eszerint a következő 5-8 évben az a cél. nem öt év múlva – mondja Sükösd . hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. ám olyan kiváltságokban részesültek. Ezért sem jut pénz a felújításra. mint az apparátus. és feleannyi ágy.) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. amit megfej. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek. gyötrelemben nem volt hiány.1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát. (Ennek is köszönhető. nem az alapellátásban dolgozókat. – Tudom. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. s amikor 1950-ben államosították. Meg a torz ideológia.” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. mint amennyi van. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre.

annak ha lenne is EKG-ja. Felmérhetetlen. az öltözést kénytelen végigvárni. Nem egy közülük azért vágott bele. mint fele mégis vállalkozó. nincs ideje a mérésre. kevesebb pénz. kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra. Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. Bármi is volt az indító az ok. Az egy adminisztrátoros. aki a beteg panaszába belevág. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. egy szemkezelést sem tud elvégezni.László főorvos. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak. ám közben vagy háromezren végeznek is. . De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. a legszegényebbek. vagy székletvizsgálatról nem is beszélve. Brian W. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. A reform a továbbra is inkább a recept. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. Mára a hétezer háziorvos több. esetleg máshoz viszi a kártyáját. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok. s az orvos abban érdekelt. ne legyen több ideje egy páciensre. a közgyógyellátottak kiválasztása. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. Magyarországon is tudják ezt. betegállomány).) írat. Nem tanulták a vállalkozást. ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. A számítógép használatára sincs idő. hogy a körzetét ne osszák meg. csipkebogyótea. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –. mert a kevesebb beteg. így aztán az orvos. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. Jack. Jack. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. hogy a kórházakban. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer. szódabikarbóna stb. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. tevékeny nyugdíjasokat üti ki. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. Nincs vetkőzőfülke. hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget. Annyi tudható. vizelet-. – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin.

a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –. és előjogait nem érinti. N. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok. főorvos. de »reflektor« nem. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is. ami „természetes. mit szólnak a kollégák stb.vagy mellékállású vállalkozó. – Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z. s a franciákra azt mondták. P. hirdeti. csupán a .. A tanszékvezető P. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert. ha a saját helyzetét. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr. főorvos –. vagy ellene kívánok szólni. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon. N. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól. Fel is forgatja. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. ő épp tévésztár is volt. a túlnyomó többség csak most ocsúdik. amitől nem lehet eltekinteni. Kolláth Julianna budai háziorvos –. mert amikor szavaztak. mert szeret és tud szerepelni. – Intimitás? – nevet cinikusan G. példáját. az orvostársadalom is úgy van a reformmal. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele. Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. megnézhetem magam. ha nem fullasztják be. Szása V. nem az igazgató nézetét szajkózom. mondta: “A gyógyítás intim dolog. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. Ha nem az osztályvezető. főképp nem cselekedtek. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell.” Számon tartják a szakmateremtő C. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof. Nem a megszűntetés mellett. mert kényes a téma. de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját. próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő. a diktátumoknak több a kára.. Még zárt körben. biztos pénzért vették a diplomájukat. hisz nem szakemberek készítették”. Márpedig a reformnak. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték. mint a haszna. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. Sok társa akadt. Ahogy P. belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel. elkezdődött az egészségügy szétverése.

ne kapkodjunk. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. formálódik a háziorvosi ellátás. mert az a betegek kárára lenne. a végrehajtáshoz nincs szakember. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket.. gazdaságilag sem optimális a méret. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. A pártállam a hierarchia csúcsán álló. a hűbéri. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna. Sok orvos úgy érzi. kötszert – amit eladnak a betegnek. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából. hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont. bürokratikus szervezet is. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős. A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat. címeket osztogatnak egymásnak. vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek. asszisztenciát. mire ők megszűntették. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. Egy hólyagműtét hagyományos módon. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. nincs egy szélfogó szövetségese sem. szakmailag. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is. szakmai cikket írni sem. A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert.. meg kell hát kérni a beteget. fennáll a reform megfojtásának. műszert. katonai. s ez már általános kivizsgálás. A közös “második gazdaság”. A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat. az egészségügy totális csődjének a veszélye. megalázásából. Van is hibája. világítást. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni.” „Ha beleestünk. védekeznek. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban. Holott épp az a baj. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba. Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág. még a nagy hatalmú orvosokat sem. Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. s a teljesítményfinanszírozás. gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át..” A kórház múlt századi. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit..közhelyre hívom fel a figyelmet. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás. keresni. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. Van önálló egészségbiztosítás. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak.

hisz ez a kapcsolat a jövő. akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. félnek. Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná). s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt. amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben.. hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik. az irigység viszont működik.. (A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat. – Specialitásokat nyújtani.6%-a. kórházi. LAM. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0.munkaidő zömét. hanem legalizálni kellene. mi folyik.) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 . Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás. amit kevés helyen művelnek.) Bevezetőben már szó esett róla. Hiányzik azonban a koncepció. . implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. mert ez elriasztja őket. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia. ha kiderül. nem kell a beteget hosszan aszalni. megfizettetni a szolgáltatásokat. A hálapénz szempontjából legalább kettőre. még inkább leépítik őket. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. Kelemen Pál szájsebész. megbízható diagnosztika.

aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. ő meg fél. sír. annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. ha nem is tartoznak egy párthoz. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. A feleségem körzeti orvos. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. majd egy ezrest ad fel neki postán. T. orvosok elleni panaszokkal. Szégyenteli helyzet. amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. Hat éve nem voltunk szabadságon. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. s egy jól menő sebész. hogy vaj van az orvostársaság fején is. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. amennyit nem szégyell. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született. elcsábítják a betegeit. hogy abból az altatóorvos. de para nélkül erre képtelen. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. Kimutatták. „Elvtársak” ma is léteznek. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben. a politika számára megnyugtató volt. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. s többek között emiatt is fizet. s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. az átlagjövedelem háromszorosa. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. aki csak látta is a király aranyerét. amelyikhez krónikus betege. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. nőgyógyász főorvos annyit kereshet. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot. de meggondolandó. s virágzik a rendszerváltás után is. vagy a patológus. Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást. elfogadja a fennálló hierarchiát. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. ha csekély is a lehetőség. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. Elfogadja pénzt. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. hogy miközben a tengerben úszkálunk. s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. A háziorvosok alig vallanak be valamit. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. nálunk orákulummá is lehet. Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). vagy a műtősnő is kapjon. az autószerelő foglalkozik. mint a laborvezető. A parázás akkor nyert elismerést. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált. hogy elmenjek-e szabadságra. ha az idős beteg kéri. Engem a páciens megfizet. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. Bár az ötvenes években tiltották. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve. s ritka az az orvos.

közpénzből élő orvosok. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát. Van.) lehet. az “emberfölötti” hatalomtól. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. mint a nők. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. Meglepően sok ötöd. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is. a szervezésbe. s aranykezű sztárok.és hatodévest nem érdekel a szakmája. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. mintha az illető butikosnak állt volna. aki megsérti a hierarchiát. meg durvábbá is teszi. meddig tart a kollegialitás.” Z. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett.hatszorosát keresik. Néha nehéz eldönteni. mint Amerikában. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. nálunk ugyanannyit. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. A rendi összetartás inkább kiveti azt. mint húsz éve. Egy amerikai felmérés úgy találta. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek. A legtöbb nőorvos a hagyományos . aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. adminisztratív munkakörbe szorítja. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. – Megnézzük minden reggel. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá. amit a diplomával kap. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak. a tanári. Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. ha valami vitatható. Ha feltételezzük. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait. de valószínű. Nőiesedik az orvosszakma is. A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. Így létezhet orvos. s Kisvárdán. neki volt egy vízfejű évfolyamtársa. mint azt. E. aki egyenesen fél a betegtől. A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára.8-szorosát tartanák reálisnak. Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. Persze jelzéseket is adunk. mert nem kell hozzá különös adottság. Ők kerültek az igazgatásba. mint Sopronban. netán bűnt követ el. professzor említette. megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál. aki hibázik. meg azért.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait. s annak 2. hogy Magyarországon feleennyien.

az iskola-egészségügy. Talán ezért is. a kávé.nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). elbagatellizálják. mint harmada dohányzik). a közegészségügy. a radiológia.) Egyébként nem tudni. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. hogy vele haljon. hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. – Este hosszú ideig jár az eszemben. még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. hogy ők alig hibázhatnak. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. s az orvosnők. A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik. A magyar orvos betegeinél is halandóbb. hogy mi történt. s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. illetve fogorvosok. a tüdőgyógyászat. mi az oka. az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. a bőrgyógyászat. (1996) . a laboratórium. a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. az alkohol. hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban.és az idegsebészek. de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. ahol már túlnyomó többségben vannak. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora. Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. továbbá szülészek. Női mellkassebész nincs. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól. Hazai adat nincs. S kollégája. illetve sebészek. Az orvosi szakma presztízzsel. a szemészet. Dél Afrikában vagy Dániában is. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek. Az ér. Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. Az angol kórházi lap úgy találta. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák. budai háziorvos. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. Erősítheti a szorongást. A saját betegségükkel nem törődnek.

szerelem – és bocsánat! –. Hason alszom. megnézlek. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. hogy hozzám akarsz jönni. tenisz kell nekem. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. járkálok. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. hiába nézek kérlelőn Elemérre. És. vagy saját lábon mennék be a kórházba. Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. Oly egészséges vagyok. hogy semmi elfogultság ne lehessen. Mit keresek én itt. a tanár úr vezetésével. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. de egyelőre komoran vizsgál. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. Röhej. Először vizsgál köpenyesen. borogatott láb. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. Érzem. Álmodnám. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. trombózis. Maradj fekve. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. “hivatalból”. így szédelgésem ellenére nyerünk. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. hogy a betegszállító ölbe kap. most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság. Tartok a katonás főorvosasszonytól. Elemér gyógyszert is ír. két szökkenés után alig kapok levegőt. Nem hajlik. Hát ő is ellenem van!? .Űrkori kézrátétel Szabadság. hogy fel van fújva? Megtapogatom. átad a helyettesének. hátha történik valami. Működik. belém lát az ujjaival. a baráti óvatosság munkál benne. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. mint megadásra késztetni. felpolcolt. Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. biztos. Nekem sem. hogy javítsam a statisztikájukat. és felpattanok. barátom. hogy ez egyszer felsül. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. Később ugyan kiderül. és nézegetem elcserélt végtagom. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni. sportolok. Mióta az eszem tudom. Sztetoszkóppal is körbehallgat. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. Legszívesebben fel-alá járkálnék. Már három órája püföljük a labdát négyesben. fájdalmas kötegre. a bal lágyékom tájékán valami hosszú. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. felkapnak: gólya viszi a fiát. Megalázó.

se méhen kívüli terhességem. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. Károly az osztályos orvos. irány a röntgen. sőt jelölhetném magam akárminek. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. Beszél. Géza. hordják a tányérjaimat. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. sportosan élni. itt is mindenki lógna haza. hisz estére úgyis otthon leszek. A beteg megnyugszik. Jó az együttérzés. szalvétát. hogy itt is nyerni kell. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka. hogy itt kell lennem.. Tizenharmadika. Kedvelem. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. de még mindig nem hiszem. Szól a rádió: “Don’t worry. hogy jóízűt beszélgettünk. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. Kérés nélkül is veszik az újságot. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. péntek. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. Talán érdemes. egyre komolyodik az ügy. majd centit fog. Semmit sem hoztam magammal. vécépapírt. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket. Csak az nem biztos. sót gyümölcsöt. Amazóniai ájulásomra lecsap. Igen. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat.Magamba zuhanok. Kérdik: érdemes hús. Tagadhatatlanul úgy fest. közben a keze a térdemen nyugszik. Biztos. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. Őrjöng az ősz. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott. fél egy. – Még nem. cigaretta nélkül. se embóliám. hogy az embólia. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. Mit vacakolnak a tüdőmmel. bármi kell. Nevetünk. Mondanám. szappant. de nem fájt. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. enyhítik kiszolgáltatottságomat. indulhatok is. Csak olvasnivaló van nálam. Többnyire este hét után néz be hozzám . paprikát. alkohol. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök.. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm. szóljak. Kanalam sincs. amikor a lábam dagadt. mondom. – Combban négy. Mintha megégették volna a jobb combomat. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. ha mégis ide jutottam. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. se rákom. a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. a kisrádiót fejhallgatóstul. Lenne egy fiatal titkárnőm. hogy tolókocsin közlekedek. hogy semmi bajom! F. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. paradicsomot. Nyáron. Összemérem a kettőt. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között.

Már a főnővér. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték. Ha fehér köpenyben jön. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. Villanyborotvát ajánlanak. A kezdet is rossz. A két eredmény azért sem lehet egyforma. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. A kettecske horkol (és ha felébred rá. Hajnali négykor hátba döf a villany. eszembe jut: mi az a tenisz. Majd a hullaházban! Nem értik. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. sőt hashajtót is. a nyolcaska sóhajtozik. Ahogy forgat. két-három másik beteggel is szót vált. az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban. Van. de mindennap más az ügyeletes. és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig.) Reggel. és két emelettel odébb van. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. ha 15-20 perc között van. Otthon egy szem altató letaglóz. Ha ennél hosszabb lenne. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam.barátnak szóló civilben. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. Ha szerencsém van. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar. aki leteszi a tartóba. amíg fönn nem marad a vérem. Legyen akár egy óra is. mint Indiában a leprások simogatásától. sérülés esetén elvérezhetne a páciens. Bátorítanám az orvost. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel). és a többiek folytatják. de szabály. hogy megalvadt-e már. Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. hogy mennyi a véralvadási idő. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. engem kivéve. Van. és időnként – percenként? – meglötyögteti. az ötöske motyog. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint. A legjobb. bár jobban idegenkedem az ágytáltól. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. és a négyesnek eszébe sem jut. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. mert nem alvad meg a vére. és mindenki ideges. este vérvétel. aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. Szóvá teszem. hogy mindezt meg fogja írni. Lehet. hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . a szakkönyvek között tölti. Egyszer 30 perc. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. hogy nem egyformán mérik a véralvadást. elnézést kér). Elejét veszi az újabb trombózisnak.

néznek. hogy öt napja nem mosok fogat. tudják. csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. Remélem. sosem szabadulok. Gyorsan megfürdök. de akik porciózzák. Tegyék. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről. hogy keveset keresnek a nővérek (is). fogat mosok. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. fehér bőrű kislány talpig pirul. Ahogy felüdülve visszatérek. fejet. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. Tudom. A lányom korú. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. Fogalmam sincs. hogy lánya lesz vagy fia. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. Most azért jó. Közhely. Minden . a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz. mint ez lehetett. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. ki nyúlt hozzám. amivel a kismamáknak szokták megmondani. gonoszul megkérdem Mariannt. az újságírókra. Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt. hanem én is őket. akik úgy mernek osztani. ha ilyen rohadtul festek. amikor vagy nyolcvan éve építették). hogy valakinek semmit sem adnak. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. állapotáról. mintha fölnyitna. “ki piszkált bele a szerkezetbe”. és sugdolóznak. amit akarnak. másnak pedig megkétszerezik a fizetését.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök. Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban. legalább hamarabb hazazavartok! Persze. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. Nálam nem erre kíváncsiak. megadom magam. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. Orvosok jönnek. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). hogy ne tanulj. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. Kapjanak minél nagyobb fizetést.) A hamis egyenlőség. Károly – aki egyébként röntgenorvos. (Ugyanez érvényes a pedagógusokra. Ámen. de majd megborotválkozom. amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam. hogy mellékmunkába mentsd az erődet. miből vette észre. az egész kontraszelektált országra. nyomogatását a vajákolásnál. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül.

de még ez is képes mérni őket. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. se földön. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül. a másik kéri. miképp “választott” – válfajához képest.csodálatom azoké a lányoké. amíg nem víztiszta az “eredmény”. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. mint fentebb. hogy nedves az egész ágy. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. mint amit elviselhetőnek tartott. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. mint nekünk. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. Biztos akadnak. Pötyi. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. fordultak nyögve a másik oldalukra. hashajtó van. odaadókról és a kedvetlenekről. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. figyelmeztessék már ezt a némbert. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. csöngessek. mert minden este tíz után bejött. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika. ki hozott be nőt. hanem az egyik orvost kértem. akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. de láttam. ki halt meg. akik igazságtalannak tartják. Mariann. invalidusokon. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. nyugodtan ellenőrizhette volna. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. Imádkozzunk az apácákért. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. Végső figyelmeztetést kapott. láttam korbácstekintetét. Szilvia. Étkezés nincs. és beöntés. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. nem is járt őt méternél közelebb hozzám. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. ha cserélni kell. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. A beszűrődő fényben. asszonyoké hát. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. ahová csábítják őket. Nem magamért haragudtam. felkapcsolta a lámpát. hogy körülnézzen. Itt a névsor első Andrea. Nővér viszont nincs se égen. Nem lehet. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. ha végigsétál a kórtermen. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. Szót sem váltottunk. aki vigyázza az álmunkat is. amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. és diadalmas elvonulást is. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. különösen nincs éjszakás nővér. E vizsgálat során . feltéve. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége.

milyen könnyen hajlik. (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. Őszintén megkönnyebbülök. tányéron adjam neki a poharat. hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme. jókedve is gyógyhatású. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. és úgy szorítani a vastraverzet. parfümje. most nem akárhol “forgattak”. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. amitől sziszegni kell. mutassa már. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. amitől viszont egész délután kába lettem volna. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. csak ötven oldallal többet olvashassak. Tolókocsi. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. Ahogy ocsúdom. amikor a stáb le. akiknek kedves szava. vele még a kacsákat is. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. kezdődik az adás! – akarom mondani. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. Beszéljünk még a nővérekről. igaz. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként. megkérem Elemért. jön a “stáb”! Kibírható ez. anyám. ezért elutasítottam. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. aztán onnan sugározzák a felvételeket. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom. Á. és amikor “rendelek” két hashajtót. Hát ez sem örök? Jut eszembe. és nézd. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat.illetve “kivonul”: – Elnézést. a kamera és a kábelek. operatőr. Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. hogy félek. és örömmel konstatálják. A belem persze terelgeti. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. – Kézzel igen. hogy vegyék észre. rendező és közvetítő pult nélkül. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. amikor észreveszem. ölbeliség. akik örömmel hordják helyette. esküsznek rá.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. Rá is szolgáltam az elismerésre. tehermentesítik a segédmunkákban. Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. A délutános osztja. Aztán az enyém is kiguvad. elszállok. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. És egyem a szívüket. hisz a berendezés egyben maradt. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak. .) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk. béllel hajtogatva nem annyira. a “rendező” is belém kukucskál. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. a délelőttös ellenőrzi. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve.

Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak.) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. mint a Hold túlfele. (Pedig állandóan feltartott. – Az az utasítás. Persze. ettől talán még hányni is fogok. Buzgalmuk kicsit nevetséges. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. ha az ember hallja. csak a betegek lehetnek a kórteremben. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. ha a nővér dolgozik. mert kap egy százast. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. Túl érzelmes. A feudális rendszer humánus gesztusa. Elemér inkább szakmai tekintélye. Szentségelnek. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. de sosem kívántam meg. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. ha lehet. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni). de amikor a lábam borogatja. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. a viziteket. A tudás. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. De néhány fecske sem csinál nyarat. duzzadt combom olyan igéző. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. Ha rajtam múlna. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket. jöjjenek. a hozzátartozók! Úgy kell neki. nem küld ki senkit. Meglep hát. mégis vigyázzba rántón határozott. elsősorban a butáktól. takarítónő nincs. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. ami arra készteti az orvost. Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. Az új egyeske sötét. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek. hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. a tekintély nem csorbul. kóma . Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta. Kollégát. amikor nincs látogatás. hanem huzigálja is. dörömbölnek ám a rokonok. – Nem akarok neki ötleteket adni. meg hirtelen lennék hozzá. Kérdem tőle. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek. hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. Cukorbeteg.bepattintja őket a fiú tenyerébe. Tisztelem az orvosi hivatást. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit. Épp ezért inkább a jópofa. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm. De uramisten.

Katétert kap. ha eszi a cukrot? – Ez nem édes. és nekivágunk a nagy kalandnak. mint a falangisták. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. egy másik kórházba CT vizsgálatra. sőt kirundálunk. Aztán fülsértő a csönd. Szerencsétlen képtelen felfogni. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. Rögtön bepisil. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. anyjukat. a falás vágya betegségével jár. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő. miként tudtam ilyesmit megfigyelni..k az embert. Eszter hoz papírt. Ma kirándulunk. Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. hogy ne csak az udvarra engedjen be. de szemében könyököl a halál. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. miután kiderül. És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés. hogy legalább ne lássuk. a szeme csukva. röntgenes rétegvizsgálat). doktornő. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot. mint a nyű. kismagnót. hamvába halnak a gondolataim. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. Mióta fekszem. hanem a mentők útvonalára is.. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. a szíve épp csak rebben. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából. annyian vannak. ezért vacsora után már nem ehet. akár én. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus. Kezdik a gyógyszerbeállítást. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak.. csak épp nincs mit megjegyeznem. hogyan tudunk mi segíteni magán. és le se sz. meggybefőtt! Fogalmam sincs. csak a szeme cáfolja a látszatot. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. Roppant egyedül maradunk. és annyi mindennek az ellenkezőjét. mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot. megmenekülök háromszáz méter . Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó. Hirtelen mélybe zuhan. amint visszafelé tolják. Elég hallgatni is. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre. milyen kényelmesen elfér benne a lábam –.előtti állapotban hozza be a mentő. mentőautó meg focistákat. Károly visz a régi munkahelyére. Butasága mankója: “nekem azt mondták”.. mondjuk számítógépes. Napokig éledezik. Az EKG-görbéje szinte egyenes. most nem érek rá. infúziót. Mindegy. Tudom. hogy civil kocsi is szállíthat beteget. ha egyáltalán vannak.. Az új nyolcaska is ölben érkezik. már fel is ül. De magyarul sem tud – gondolkodni. azt. reggel vérvétele lesz. vegye ki a karomból! – Elnézést. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. ha tudna spanyolul. az orvosok kimennek. (CT = computer tomográf. De egyeske felbőg a borjú: – A k. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót..

amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. hogy csöndben “szeletelnek”. (Akkor. csak a szám jár. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. de az is lehet. Kérdi. hogy kutya bajom. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. Egyelőre az szomorít. ha a hasról. hogy ez a látomás. valahol filmet forgatnak! De gyanús. az ánizs a fejembe száll. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. Lehet. A doki persze nem enged mászkálni. hisz a doki kolléga. elmehet-e. géphez. a bokáját. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. bár néha félrenyelek. Amit a beteg lát. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. a mellét. istenem. besavanyodott betegek. Bumm! – beüt a bomba. várakozás közben sem lóghat a láb. és nem megsarcolja. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. talán kattog is valami. hogy üldögélés. Megy ez. vagy a nyakát? Fantasztikus. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. a cipőm meg. Angyali pillanatok. bár teljesítőképességének már a határára ért. ne lélegezzek. A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). spanyolcsizmává változott. már nem emlékszem. olvasgatás.legyaloglásától. Puszi jobbról-balról. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik. az egy óriási elektronizált ananászszelet. még nem sejtettem. én meg veszek majd egy újságot. különösen lefelé aljas egy találmány. Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben. Indulásakor rám szólnak. persze. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. Mi az. Pedig bő köpenye lehet. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. Amikor végzünk. Nem is lennék rá képes. akkor azt öleli körbe az “ananász”. A részletezés elmarad. melege lesz tőle a nyelvemnek. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. erősítse meg. Üregébe keskeny. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. hogy ez meddig tart. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. A pohár megáll a levegőben. hogy létezik! – látom az arcán. megkérem Károlyt. mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. sőt a pénzem sem fogadja el. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. nyúzott. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. Talán zúg. A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. ajaj. . A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. ez a Madonna létezik.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. Megiszom az ánizsom. Elemér kutatási eseteinek a számát. az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. Gy. asszisztenssel. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. hogy ne lélegezzek. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. Elmosolyodok. nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. Ez is az. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. persze nem az apai örökségből. és jelvénye. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. hanem beteg kijárókra volt szükségük. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. és Eszter a sofőr. hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom. hogy ne lássák. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). annyira gyanútlan vagyok. L. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. Az legalább meglenne.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. bevett a kontrollcsoportba. . továbbá nem ott épült. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. A különbség az iparhoz. Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. annak magyaros oka van. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. de itt véd a betegség. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. Ötödik hete élek a fehér világban. hogy azt hittem. és indulhatok is. CT-vel kezdjük. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. hogy először a májam vizsgálják. Nem az épült hát. ami kellett. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár. ahol arra a leginkább szükség lett volna. Egyik “igazítóm” elszólja magát. az ártatlan bot. nehogy elmozduljak felvétel közben. hanem ahová az említett drága beteg jutott. Bármilyen elegáns is a környezet. Erre a kirándulásra botot kapok. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. Jobb helyen most figyelmeztetnének. Sajnálom. hogy nekik nemcsak kijárókra. hibája csak akkor lenne kisebb.

Orvos legyen a talpán. mert hallják –. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. Emiatt ciki lenne elmozdulni. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes. rajtam semmi fémtárgy. a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál. hogy megéljenek. De ez csak az egyik ág. mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. hogy szorítsam meg. hogy szemben a magyarországi eggyel. továbbá elalhatok. az említett egészségügyi atombomba. nem is. szólni. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is. a fémkorona viszont igen. Egy szép pokróccal leterítenek. ha tudok. láttam-e orvost vagy sem. vészlabdát nyomni. Itt van például ez a csodamasina. ami lehet. mert a mágneses tér megbolondítja. hogy melyik érdemel gondozást. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. kimenőt kapok tőle este hétig. és nem emlékszem. megjelenik egy őzléptű. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. Oly “ügyes”. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. hamarosan viszketni kezd az orrom. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról. amire semmi “szükség”. hogy rúgtam egyet. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”. amelynek nincs jelentősége. hogy néhány felvételt elrontott. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). különös köpenyű lány és megkér. vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem. Kihúznak. ami bennünket húz. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny. amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. ha valami baj lenne – de szólhatok is. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. melegedését mégsem érzem. a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. nem mágnesezhető. az őzléptű lány fölkísér. Mielőtt elmegy. . Nálunk gondolom. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. hanem hatalmas cső. aki el tudja dönteni. Ahogy ilyenkor lenni szokott. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. A másik a hálapénzes értékrend. és szombaton meg vasárnap is. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. amit hosszú időn át adtak is. kövessem. Ez egyben azt is jelenti.Megérkezik Elemér is.

Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban. elhalhat jobban is. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. Az eredményekért ő megy fel személyesen. aki lövegeket rendelne a csőbe. Talpamról fehér por pereg. szerdán Elemér utal rá. Eddig az hittem. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész.) Félre a kárpálódást. Azon múlik minden. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi. és kérdésemre elárulja. legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. és látom. Olyannyira elzárja. Teszik ezt azért is. vastagon lekaparható az egykori keményedés. Ott se jó ám. legalábbis a leghatékonyabb.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. zúg dörömböl a vénában a vérem. Másnap. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. valószínű kiderülne. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni. ha valami. és reméli. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. Hogy megpuhultunk. alig tudja visszatartani a könnyeit. Bebicegek a szobámba. Most látom. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. mint a másik felemen. Bántóan tarka az ágynemű. a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. hogy porlunk! . Hiába áhítottam annyira a pillanatot. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. Pedig. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. Öt hétig nem használtam. a párna. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik. bal oldalon nem surrog. Nálunk a röntgenorvos. Lehet. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. hogy délután már nekem is beszámolhat. Hölgyek. majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. urak. fillérjeinkből inkább kórházakat építünk. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. nem vízzel főznek. Az előbbi példa is mutatja. ultrahangos stb. a bőrkeményedés élettelen. az egész világ. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. (Ha valaki utánaszámolna. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. ezért fizetik kiemelten őket. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. ennyivel hamarabb hazamehettem volna.

És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. békésen kitart. milyen a beteg intelligenciája. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. Ha tudtam volna. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba. – A jó hír. amíg az ember él. mondhatni női betegség. annyit sem olvastam belőle. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. tartom a rádióműsort.) Ez tehát a jó hír. A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. azt is megmondod? – Hű. és fennakadt. ha időközben békét is kötöttünk. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon. hogy éppoly nyúzott. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. antibébi tablettától lehet kapni. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. Társasházunkban is tudja mindenki. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. esetleg el is tűnhet. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. hogy nem ijesztgethettelek vele. Elemér. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. vagy hogyan született. Azért ronda dolog volt a testemtől. nehogy kirepedjen. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen. amíg abból szövetmintát nem veszünk. hanem erős bástya. hogy csak tartom. de egy betű nem sok. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. Hogy ez születéstől fogva van-e. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. Számít az is. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. és él. alig tudunk valamit. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt. a környezet riaszt. örülnék neki. és valószínű az is marad. Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. Van olyan májrákos betegem. Hét végén becsönget. és hiába látom. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. akiről négy éve tudjuk. s úgy gondolom. kideríthetetlen. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem. mint én. Hazalátogatva azt hittem. el kell távolítani. Miután egyedül maradok. mi baja. Ha mindkettő “robbanna”. és azt meg nem vizsgálják. másfélóra múlva azon kapom magam. Azóta megszoktam. hogy hadüzenet nélkül rám támadt. hogy az az érzésem. (1990) . A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni.. ahol fennakadt. De a természet bölcs.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. egy darabig még kerülgetjük egymást. Rendszerint veszélytelen. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. ezt is “eltávolítják”.. Elképzelhető. hogy rákgyanús vagyok. amit többnyire hormonkezeléstől. addig. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. meg egy rossz. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna.

ahol végeznek. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. Attól lehetett félni. Miért éppen ő kap új szívet. Azt hitték. májrákja van. leáll nélkülem a Hungarocoop. egyetlen megoldás a transzplantáció.Mire számíthatok. Ez a megrövidítés annyira sikerült. és elpusztíthatatlan. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. A veseműködés még problematikusabb volt. 1994. Állítólag a tb. veséjére nincs gyógyszer. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. Más szülő csak ad a gyerekeinek. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. – Azt hittem. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. nem dolgozhat. – Annyira furcsa. ami történt. Jó esetben el lehet vele élni. hogy átszakad a hasfal. Máj. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. Ekkor derült ki. belosztályán. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. A hazai “ráta” tehát 120 lenne. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. – Ez egy jóindulatú elváltozás. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. vesét? Ott még nehezebb a felelet. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. S ha ő elmegy. Néhány ismerős döbbenten kérdezte. mája. aki azóta osztályvezető főorvos. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg. egyetemi tanár lett. Nem kész felnőttek. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut. az orvosokért. soha nem betegeskedő Klára. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet.és egyéb támogatással. De többé nem emelhet. jött a rokkantnyugdíj. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. – Klára eleinte csak annyit tudott. . Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. Ötévi reménykedés után másnap.és veseátültetés. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. hogy el sem tudom hinni. Csányi Györgyné.

mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. mondja Nemesánszky dr. hogy sírni fogok. anyu úgyis azt csinálja. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota. Ha lehetne tudni. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. de érzékeltem. Természetesen. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. a bíróság elé citálásról ne faggassam. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. egy 12 éves. Kéri. de honnan lesz meg a pénz? Mondták. Ha nehéz is a kiválasztás. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések. Náluk látott Klára. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. Fel kell készülnöm arra. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. jár közbe. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. hogy Jakab Ferenc professzor. az nem mentség arra. . az otthagyta – őket. minden beteg. azt mondták.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. hogy a kollégák. – Szóltak Koppenhágából. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. Megszokták. a válási hercehurcáról. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció. ha lenne istenek tanácsa. – Volt hová menni. – Inkább vártunk. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás. meddig élne Klára transzplantáció nélkül. mert ebből közvetett módon a szakma. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. Nem láttam bele. a társadalom is profitál. amennyibe az átültetés. a barátok elmaradtak. hamarabb sorra kerülhet a beteg. (Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. akiből sugárzott az optimizmus. Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. meg a többi várakozó miatt is. öt év múltán 60-70 százalék. ahhoz ilyen beteg is kellett. Belevágtam a műtét szervezésbe. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok. bármi az ő véleményük. újmájas kislányt biciklizni. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. mint átültetni azt a májat. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. nagy megnyugvására. A döntésnél mérlegelni kellett. Jakab professzor felajánlotta. tanár úr? Lehet. Ám azt szégyelli. amit én mondok. Nem számít. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. ez a nehezebb. hogy vállalják a műtétet. – Akkora volt a májam. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. Klára is tudja. s tényleg istenek válogatnának. hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). Ha azt is tudjuk. hogy beteg vagyok.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. Európában a túlélés egy év után 80. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz. ha lemondok az optimális donorról. ami jön.

hogy ez a különleges orvosi tevékenység. most! – A nyakamon volt a kard. a Szent János kórház sebészprofesszora. csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. Májátültetésre hátrányos helyzetű. az érsebészet. egész szemléletemre is. a mikrobiológia. sebészi mivoltomra. azt hitte: na. óriási többletet adott. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár. – Nehezebb a májátültetés. a gyógyszergyártás. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. az intenzív terápia. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik. Ha soha nem fogok májátültetést végezni. hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához. – A transzplantáció csapatmunka. a hatékonyság. gyakorlati tudományunk egészét. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. mert nem veszik észre. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. ilyen “magányos farkas”. – Klárának olyan gondjai voltak. Viszont az “új élet” minősége oly jó.Dr Jakab Ferenc. minden gyógyszer terheli a májat. és a kihasználtság érdekében. s mennyit. a virológia. Csak ismételni tudom. hogy vegyen-e télre krumplit. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. kitágult. új fogalomrendszerével. A műtét döntően érsebészeti munka. nehezen mozgott. mindenki. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. a májátültetés “partizánja”. S még egy mondat: – Más dolog.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). a közvetlen hasznán túl. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. Óvják a fertőzéstől. stb. a radiológiai. Minden telefoncsörgésnél. mint ön. – Mondta a tanár úr. a nővérek. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. hogy eddig részt vehettem benne. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. Az idegölő várakozásról kérdem. mint amikor nem mehet. A bőrönd ott állt az orrom előtt. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. a sebészet. csak épp a . lehet. aki ilyen program résztvevője. pláne ha férfi szólt bele. vékony falu vénákkal kell dolgozni. Például a gyermek. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől. akkor is ürülök. mint a szívtranszplantáció? – Igen. a műszergyártás. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. többnyire szakadékony. Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre.

négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába. A beteg májkivétele. ahogy az újjászületéshez illik. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán. hogy nem okozhattam nekik csalódást. most szabad sírnia. gyönyörűen vagyok varrva. mivel kedd reggel nincs járat. . sírva. két palackra ha szükség volt. mint egy várandós. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét.s a tanár úr csendes. amit lett. az egész leesett. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. olyan volt az eredeti után. ha akármelyiket nem láthatom. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. hátha nem jövök vissza. Szegény tanár úr. előző éjszaka sem aludt. hogy legyek kész. nyugodt hangján közölte. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. és akkor azonnal kell indulni. hogy éjszaka jön a hívás. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. hogy ne ijedjen meg. Rettenetes lett volna. Nélkülem senkijük nem lenne. (AB) 50 palack állt tartalékban. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. beleejtette a májat. nem féltem. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy. az orvos. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . Nem. éjfélkor indulunk. Elmondhatatlan. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. te még itthon vagy? Testben igen. hogy nem láthatom a gyerekeimet. bizodalmuk nyugalmat adott. Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. ahol már sínen járt az idő. – Másodszor férfiak hoztak a világra.ruhákat cseréltem nyárira. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. Később Jakab professzor mondta. Lélegeztetőgépen eszméltem. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte. Megköszönni nem lehet. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt. Féltem. repülőt küldenek értünk. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is. de elért mindkettő. a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. egészségesnek van nyilvánítva”. mert lehet. Klárának beültettek egy kanült. sürgős listára tesznek. mint egy kisgyerekmáj. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték). A gyerekeim miatt akartam életben maradni. mégis elosonok a fodrászhoz. ám erre nem futotta. Csodás. ha felébredve nem fog tudni beszélni. de mivel a hasüregből a vért elszívták. Amikor betették az ő májat a helyére. hogy hozzá ne érjen. és nem átültetni. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem. lezuhanyoztatták. Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. mert lélegeztetőgépen lesz. Valami okosat kellett volna nekik mondani. Koppenhágába. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre.

amikor nem volt májam. olyan lényegi. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. Disznóság! Mennyi embert lehetne. melyik pillanatban mit kell csinálni. a hajókat.Hogy nem volt kibírhatatlan. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. Látszott. a régi hasammal. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát. nem felhőkből. úgy suhantak köröttem az emberek. Esett az eső. (Megbuktatták. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval. talán ott lebegett fölötte. megmenteni. Perner Ferenc professzorhoz. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak. amikor jött haza. de a programjuk akkor még megbukott. mintha városnézésen járt volna. megsiratta. – Mintha árnyak lettek volna. No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. a májat meg eltemetjük. mintha nem is én lettem volna. A koppenhágai esőt is hazahozta. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni. mi lesz. és a májátültetések elkezdése előtt sem. volt olyan állapot. Ahogy a filmekből “tanultuk”. Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. – El sem tudtam képzelni. Hozzák az oldatot. s reggel félhét körül végignézhette. aki bedobja: hullarablók. Nyomasztott. A lelke most is ott lebeg a feje fölött. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. Hozzá képest a szív egyszerű. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát. biztos akad. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. Neki ennyi volt Koppenhága. hogy valakinek meg kell halnia. nem lehet pótolni. – A máj olyan. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. tudják. . aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. üzletelnek a magyar donorok szerveivel. Fel sem fogom. Jönnek az ismerős orvosok. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. Mutatják. Kérdem. hogy tovább éljek. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. májat stb. a szabad levegőre sétálni. Egyszer tiszta volt az idő. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. mint fürdi ki magát a tengerből. mint egy gyár. mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. Mesélték. és a kezével mutatja. Mégis. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. az talán a technikának is köszönhető. Legszívesebben sorra járna mindenkit. arról nem beszélve. kikapkodni.

Nem is lehet. az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. – Svéd?. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. rákos betegekkel. Mi megoperáljuk. Hanna.és a tüdőátültetés.. ahol talpon tudunk maradni. – Hallom. – Egy 46 éves svéd nőjét. ami nélkül nem lehet sikert elérni. kap érte a egyetem 34 ezret. ha az első betegeinket elveszítjük. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –.– Évek óta szorgalmasan készülünk. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik. – Tudja. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. kinek a szerveit kapta? – Nem. Nem azért sírok. a pluszt nem fizeti a biztosító. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. mi csak azt akarjuk. másutt majd kétszer ennyit. Dolgozott a kórházban egy svéd nő. küldik nekünk. de mivel “komplikált” az eset.. A májat az idén kezdjük. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet. és nálunk hal meg. – Amputálni érdemesebb. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. ahol a kockázat a legnagyobb. mi történt. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is. (1994) . s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. mert tönkremennek. mint a lábat megmenteni. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel.

bizonyos védettséget ad. ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. az aszott test a divat. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. tenyésztéssel. a SOTE professzora. s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is. Sokkal ritkább a húgyivarszervi. Talán már indulhatunk is. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek. Amikor kiderült a betegsége. A kaméliás hölgy (Traviata). Jókai. rákban.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. Mielőtt belemerülnénk a témába. a Varázshegy e szellem szülöttei is. Gorkij. a tbc a tömegek betegsége. Ma úgy tartják. közös használati tárgy. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív. vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. s valószínű. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. Dosztojevszkij. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. megvizsgálták a . Kosztolányi. ahol a sápadt arc. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. Az aktív. ma kevesebb. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket. Hippokratész (i. De akadnak rejtélyes esetek. A hír bejárta a világsajtót. Fertőző szegénység. Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. Bosch nyomorékjait is csont. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). világháború után 100. vagy kézfogás útján nem. Ma már köztudott. a csontizületi vagy az agyhártya tbc. BCG-oltás: élő. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. Csehov. a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed. Nem minden tbc-s fertőző. az iparosodásé. a tömegszállásoké.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. a II. e. Az újkori városé. balesetben.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. Derkovits. Petőfi. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. a nyirokcsomó. hogy Brueghel. Bakterológiailag igazolt a tbc. Maupassant. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. hogy a világ korán temette a tbc-t.

hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. A Streptomycinről kiderült. Régen főként csecsemők. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás.és vándorröntgen szolgálat. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. hogy azonos szociális. ernyőkép. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt. s a világháborúk hatására megugrik. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. s a hátrány máig megmaradt. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. gyermekek. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. mint Nyugat-Európában. hogy gümőkóros. Általánossá vált a vélemény. Templomi gyülekezetből. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. 1930-ban a harmadik. A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. A gümőkór szociális betegség. mint a nők). Megszületett a legendás Streptomycin. hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. s főképp az Isonicid (INH). S még egy “rejtély”: Bécsben. 1960-ban a hatodik. s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. Kitudódva. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. A legmagasabb hazai adat: 4%. A négerek. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium.három gép utasait és személyzetét. Berlinben. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak. 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. gondozóintézeti hálózat. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). 25 évvel később. De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. . A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. Sikertörténet. Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. mint az új beteg. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. több száz embert. Az USA-ban kimutatták.

Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg. Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49). A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. még a királynő sincs biztonságban. Norvégiában. Svájcban ötödével. (Londoni bejelentés: “Senki. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. majdnem fele délkelet-ázsiai. Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában. Olaszországban. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való.hatékony tüdőgyógyszer. de Szerbiában is. sőt káros. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség. Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre. Több a beteg Írországban.”) A századforduló körüli mélyponton 2.1 millió ember halt meg gümőkórban. Angliában. Spanyolországban. A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma. mint az AIDS. Svédországban. a közöny is bántó. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. Hollandiában. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. Egy hazai orvos azzal int . Svájcban. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti. 1995-ben 3 millió.

Hajdú. a kábítószeresek. Halmozódhat. A pesti oldalon kétszer annyi az új . New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. a munkanélküliek. ami őrültté tesz. hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben.és tüdőrákban. rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr. mint az alkoholisták. Húszezer nyilvántartott. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő. s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. Az elöregedett. mert a tbc fertőző. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. Egymásba érnek a bajok. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. Tamás Ágnes. Mi történik itt. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű. Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. Pest megyében és Budapesten. el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte. csak imádkozhatunk. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének. hogy a világ lekési a cselekvést. A WHO azért veri félre a harangot.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. ördögi duó. S az “új” tbc gyorsabb is. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. – Vezérigazgató betegem. a hajléktalanok. mert félnek. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel.mérsékletre. Európában és Észak-Amerikában a tizede. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti. 12 ezer aktív.) Szegény embert a tbc is húzza. Szabolcs. mint a múlt században. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. gyógyíthatatlan tuberkulózis. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került.

Számukról nincs adat. húsz éve három millióval többen. akár a félbehagyott kezelés esetén. meghalt. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. mióta egy agilis főorvos került oda. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki. A férfiak háromszor esendőbbek is. Szakemberek tudni vélik. hogy tbc-je volt.) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba. mi a baja. hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. ám arányuk csökken. emiatt fogyott. amit a tranzit ország lét jelent. Vajon miért nem kutatják. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. és IX. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. A Koch-bacilus a sík VII. a Korányi főorvosa. mint a nők. Ekkor derült ki. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. azt a veszélyt. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. amilyet ötven éve nem lehetett látni.megbetegedés. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. kerületeket. azóta derül ki. Lehet ebben némi túlzás. II. hisz általában nem az említett szubkultúrák. mert az értelmesebbje sem hiszi el. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. mert címet kell írni a nyilvántartásba. a kései fél pusztulás.) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál.. aki a Korányiban kötött ki –. hogy súlyos beteg. Nem is csupán azért. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel. hogy tbc-je volt. hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. mint Budán. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt. (Tavaly 4. s nem az I. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. nem jár szűrésre. Vajdahunyad utca 3 sz. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. most minden ötödik. alatti szállásra “könyvelik”. a bevándorlást. Némelyik kaverna akkora. kerületet kedveli. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket).. mégis . XII. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet.. Fontosabb. VIII. s depressziója miatt csont és bőr lett. Nem tart tőle. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására.

1% alatt van (nálunk 0. tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. de az USA-ban sosem vezették be. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken. A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. azt sem tudni. 1982-ben már csak négyet. ahol kevés a friss megbetegedés. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. mint a nem oltottak között. . mibe kerül az oltás. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. mint a gümős megbetegedéseké. A WHO szerint. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –. hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. Menteni a menthetetlen (?). A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át.04%). Magyarországon is felvetődött.) A WHO szakemberei nem a centralizált. A BCG-nek tulajdonítják. Kulcskérdés a megelőzés. sőt 11 és 17 éves korban újraolt. Az eredmény a rezisztencia. Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától. hogy talán nem egészen így van. ahol a gümős megbetegedések száma 0. nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást. mint 3 milliárd adagot adtak be. A szűrésre a világszervezet az egyszerű. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik). Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. ott a BCG-zést fel kell adni. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés. hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül. cukorbetegség. A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma.kiengedik. 1995-ben egyet. Indiában úgy találták. kötelező szűrővizsgálatokat. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. emlőrák). tuberkulinszűrés). ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést. s ellenzi a tömeges. A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás. aztán kiderült. Vizsgálat nem történt. Egy utóvizsgálat kiderítette. BCG-oltással lehet elérni. mert lassanként több a komplikációja. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s. Ez pánikot okozott.

5 178 1970 7366 45 20 11 3. a legelesettebbeket. a legér269 63 137 39 28 6. hogy maradiak. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv.6 2. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót. A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. Vagy: csak KeletMagyarországon. koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi. másutt két-három évenként kerülne rá sor.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta.7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés. Van.A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb. mint kétszeresét.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3.3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 . hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek. a költségekkel pedig soha. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. aki célszerűbbnek tartaná. hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. (Lehet. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért. A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre. ám a negyven éven felüli.4 2. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába. épp ők nem mennek el. a szakma tiltakozna. Nálunk is felvetődött.6 115 1960 6448 46 25 11 5. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket.

. A Soros-programban a Korányi 35. Kozma Dezső főorvos. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. ha már az együttérzés csődöt mond. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor. mert nem érzi magát betegnek. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető. azaz a hajléktalanok főorvosa. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. Gond az a 30 százalék is. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. – Megtakarítást jelent-e. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek. kerületben van a legtöbb tbc-s. nincs is szükség rájuk azoknál. Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. – Aztán panaszkodtak a tv-ben. hogy vannak otthonaik. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek. elégtelenségére . pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni. hiszen a VIII. Tapasztalataik alapján sürgetik. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális. 53 nem fertőző. Felszámolják a kórházi osztályokat. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. utána egy picit kevesebb. A többségük alkoholista.. amelyik nem ment el a szűrésre. Legalább a józan ész működhetne. akiknek van otthonuk. – Ez abszurd. – A krónikus osztályon. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. kórházba nem utalható. – Maximális térítés 53 napig jár. a Korányi főigazgató helyettese. hogy üresen állnak az ágyak. a társadalom perifériáján lévő egyén. – Vagy hulljon csak a férgese. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. Samu István a Krízis Szolgálat. A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent. ketten meghaltak. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására.. talajává válik a bűnözésnek. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra.

Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. ám elsősorban jó szóval. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen. apró kedvezményekkel. Bár a fertőző beteg is szabad ember. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség. – Aztán addig nem engedjük el a rendőrt.vezethetők vissza. hozza később – mondja Iványi Tibor. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. Máshol a kapitány azt mondja. És adni? – Előfordult. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. szociális segélyt. Ne essünk azért abba a hibába. hanem hálóinget. ahol rendőrökkel vitetik vissza.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. az jobb. akkor lehet vele valamit kezdeni. indul a fertőző beteggel. nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva. de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést.) nem igazodik a tennivalóhoz. kértük. hogy az ellátás (orvosok száma. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. van olyan megye. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni. nehezen kezelhető. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. hogy a rendőr jelezte. S nem pizsamát adunk rá. (1996) . Levendel László utóda. – Ha megfelelően fordulok felé. akinek nincs orvosi igazolása. rendelési idő stb. de nem volt helyünk.

ám az idevaló ajánló sem árt. sót gyógyvízuszoda. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. arról tudják most van itt először. Most aztán várhatom a levelet. Z. s a Szt. Ha már ismernek. télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. ahol ezért szabad a dohányzás. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas. éjjelnappal. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. De illetlen a hasonlat. hanem szokásjog szerinti gazdájuk. Egytől hétig a “született arisztokratáké”. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. bolsevista trükk. mint a Lukácsban fachhoz jutni. Nem bérlőjük. de legalább ismert. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. hanem valami sportos. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. majd Lukátsfürdő volt a név. kérheted. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni. Kulasbad. mit szól hozzá. E nélkül legjobb. előre megfontolt szándékkal került elébe... ha már a Lukácsról írok. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. a hetes.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció. – Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. légy nagy ember. Ha be kívánsz kerülni közéjük. és évek múlva választhatsz. hogy itt tartod a strandholmid. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. mondta. hogy üres. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt. Egyet száz ellen. ne tegyenek a tizenhármasba. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. Hajdan Lukerbad. Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára.” (A fürdő századfordulós . Mert e kabinoknak gazdájuk van. faragatlan is. javasolhatnám a névváltozást. (Nem strand. ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –.

az egri strandot idézte. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett. Ha látnák a betegek. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők. mikor jön le. s azóta a “férfi medencében 22. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba. s úszószemüvegben. hogy pirosra vereti magát. mert a gyerekkort. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc. és három órát úszik. Róbert kolléga. komoly lukácsos nem! Na. ott voltak szép lányok is. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. mint egy hercegnő. mintha a zsömle árát kérdezné. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . – Visszajöttél ezért. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd.. de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. – A “Kettesben”. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. hogy nem tud egy jó könyvelőt. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot. itt ajánlottak is. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni.) Judit az egyetlen. Másutt kinek szólhatnék. de Laci nem hall. – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci. így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe.. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt.leírása. Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. hőmérséklete nem ingadozik. itt félóra alatt megtudok mindent.” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. s én bólintok. a “nőiben” 26 fokos a víz). Magánügy. amiért elmentél? – mondom. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. pedig több. és itt még vízbe se jutottam. mint itt. akinek eszébe jut a vízesés. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak. A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. a másikon toprongy. gondolom. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam. Kérdem Róbert Lacit.

sakkfigurákat faragott.” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni. hogy részegen nyilatkoztam. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. – Könnyű neki. másik része viszont oly mély. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. de most épp nem járnak “a . A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. azok számára. hisz megfázik. ha vizes gatyában traccsol. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. aki sakkfeladványokat írt. s rászólt Kodályra: – Hubaykám. Végh . tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. meleget. ki mindenki tartozott. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó. beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. s ezalatt nem keresett. – kezében volt. Napokig le sem jön. amikor kértem. Fehér stb. Minden fontos poszt egy család. kik nem tudnak úszni. ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. A vendég kiszolgálási díjat fizetett. A jó kabinos fejből tudja. bridzsezett a vendégekkel. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. ki hová vetkőzött. Uszodába a történelem is jár. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. ők vették fel a többieket. ha nem tudnak úszni.” Föl nem sorolható. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek. ki kiképzését Svédországban nyerte. hogy a lábtempóval sietni kell. Ránki Györgytől. Akivel baj volt. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség. hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. A kitelepítésből hazatért dr. egykét hétre elküldték sétálni. Berinda Vilmos volt az utolsó. Gyerekei itt kölkösödtek. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr.tájékozódni. A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. aki még haza sem ment. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. Urak nem. Sakkozott. aki azt mondta. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély. A jó kabinos szégyelli. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. – Tiszteletem. Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. a női osztályban a Szt.

akit az ember szeretne. továbbá régi izzadmányok.. Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát.. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja.. – Minden érdekel. cukros hugyár. többször körbejár! . szívbajokból eredő vizenyő. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. Bocsánat! Úszott már. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat.” A nőügyek nagy szakértője. a vízi-múmiák” közé. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. sápkór. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak. alig többért. melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. munkaszolgálat. hogy nem ismeri meg. Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek. skrofulózis és aranyér. ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz. különösen. – Nem. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható). Emici többé nem mászott föl a napozóba. ide tartoznak az elhájasodás. bujakór. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel.gusztustalan öregek. bőrbántalmak. nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet. egyéb. bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták.” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre). a kép. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant.. Ezen körülmény magával hozza. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. “Terebélyes fák árnyékában.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni. és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani. s le is esett a sapka. cserélje ki a sapkát. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat. a tánc. ami szép: a zene. . Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt. minden nap fölmegy a napozóba. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. hypochondria. köszvény. de voltak – Látom. – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos.

” 1956 elején B. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. is a Lukácsba járt. szemébe mondta. M. Ha nem tetszik. mire L. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó. hallgassa az elvtársak szövegét. és B. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt. Kerestem a hőst. annak ő ki. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni. menjen a fejesek uszodájába. de ahhoz képest. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni.vízgyógyászati hatányok. szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a . hogy az emberek nem bíznak benne. hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. német kereskedő. hogy kirúgatja. s erre mondták a “fürdősök” már. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. mint a másik..!” Ez persze. nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat. a tanár. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre. parancsolj!” -. és az életkor. Itt a tekintély.. két akkori PB-tag is jár ide. Mondják. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. Angyalföldön R. pártuszoda. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” . mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél. azzal fordult barátjához: Kezdd te. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták.-nek. sőt az ellenzékiségnek is. És L. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett. hogy sapka nélkül ússzon. A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája.. hogy gyermeteg dolog. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek.” A falon az itt meggyógyult arab sejk.. A “nagypofájú” színészek. . Mivel L. Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem. Ám a Lukácsban ez régen sem ment. benn van M. Az semmi.. elsősorban a tudás – “Professzor úr. netántán úsznak ma is. akadt aki bemutatta B. írók. század eleji márványtáblái. de a felügyelő kiküldte. megfenyegette. Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben. hogy ez csak egy uszoda! “A Szt. hogy nosza. azóta is körülöleli a fát. s a medence fala megkerüli. három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát.

délután (szerkesztők). s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. húsz-negyven percet tempózik. ám a zuhanyozóban. a pillangózókat elküldik a Sportba. a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték. Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek). pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk. Az úri és női gőzfürdő mellett. sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett. mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának. néhányan futnak úszás előtt. a többség. s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű. hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű.A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. receptet cserélnek lebegés közben. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát.” Állnak. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. délben (színészek). s évente a medencéhez jön a halál is. A gyorsúszókat nem szeretik. talán már nem is . Amál. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú. hogy lerakod a lábad! –. s ahogy múlik az idő. hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. a hátúszókat utálják. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb. – Mennyit csipkedtem a mestert. s csak jön valaki. A kabinok “osztálytagozódása”. “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. törvényszerű. Közben beszélgetünk. A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”. Törvényszerű lenne. hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. s összesúgnak: – Látod. unokát nevelnek. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. meg a “népszekrényekben”. este (magányosok). hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű. Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. s felfedi az ajtó titkát. sőt félmeztelenül. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. Hatkor a munkába indulók állnak sorban. mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap.

ki az a Lampi. s akkor az úszók leálltak. a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz. nehogy a nyakukba szökjön. mit jelent. “Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta. (1992) . “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos. Gyula bácsi kérdezte tőle. te Lampi!”.árulkodnék rá.” Sugár Ottóra.

Így maradtam. hogyan kell armagnacot inni. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. “Üdvözlöm.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között. – Aczél elvtárs. KGY kérdezte. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte. azt fogja mondani. nem a támogatottak és tűrtek... hogy ő – mármint Aczél úr. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. Rengeteget segített. Budapest. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. Szent István park. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. – 1944-ben – feleli. Vasárnap nem hittem volna. AGY ingatja a fejét. délután negyed négy. és kilépve a kocsiból. hogy meglátogatná. – Kávét. hogyan kell előmelegíteni a poharat. Körülnézek: világos. ártatlan kapualj. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül. A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. hívjon föl egyszer. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. – Gyere csak! – mondja hirtelen. hm nem is volt rossz itala az öregnek. Elfelejtettem figyelmeztetni. – Hangosabban – súgom.) Kedd. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal. Aczél úr! – mondja KGY. KGY-t felötözve. mert volt titkárnője napközben mellette van. – Én akkor sem mondtam. hogy hangosan beszéljen. egymásra dobott papírzsákok előtt. Amíg járni tudott. hogy nem áll föl. azt hazudtam neki. hogy Rákosiról beszélgessünk. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. – Fölvegyem? – kérdi KGY. s megérdeklődi. Elnézést kért. és KGY megismétli a kérdést. (Azért jártam hozzá. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja.” Csaltam is. – Csörög a telefon. hogy van. Mire fölocsúdok. KGY után kezet fogok vele én is. – Majd Sárika – int AGY. KGY már az utcán van. Talán KGY mondta először. a vendégnek járt a fotel. hogy elvtárs. hogy akkorka lehetett. . Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. borotváltan. már nem kezdem el. talán AGY. whiskyt? – kérdi. jobbulást kívánok. a szürke és hófehér port buggyantó. így AGY azt feleli. skótkockás plédbe burkolva várta.” “Köszönöm. hogy találkozunk. hogy látogassa meg. KGY mindkettőt kér. hogy konyak is van. megfésülve. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. örök magiszterétől. hogy nem titkolja a helyzetet. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. mire AGY-nek eszébe jut. hogy az illat. – 1956-ban? – kérdem. Legutóbb csak fölugrottam egy percre.

mert a szerelemhez frissnek kell lenni. Örkényre terelődik a szó. hogy megbotránkozott. hogy oroszok-e vagy magyarok. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. mint az oroszoktól. (Előtte azt szerették volna. – Sok emberük volt itt – mondja. gondolja. lett volna Rajk-per. Dicséri Illyés eszét. s nem derül ki. Három szörnyű hetet töltött ott kórházban. Aczél György Konrád Györgytől. hogy okosságát a Spiegelből vette. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. KGY a fejét ingatja. Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. amelyik becsapja. hogy egy időre maradjon nyugton. és azt tanácsolta. – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. Párizsban elmentek vacsorázni. AGY Napoleonnal koccint. – Gelléri. Jártak Gáspárhoz. Konrád György és Eörsi István. hogy miért nem váltanak le. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. KGY Johny Walkerral. . s ne is jöjjön haza.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. hanem KGY is Nyugatra települ.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. mintha a hely volna meglepő. – Megkérdeztem Kádárt. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja. hogy délelőtt kell szeretkezni. – Igaza volt – feleli KGY. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. ha nem csak Szelényi Iván. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. hogy kirobbantja a harmadik világháborút.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. majd visszatér az álomhoz. Örkény francia halászlét rendelt. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. Úristen. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni. hogy Moszkvában őrjöngnek. – Néhány író jobban félt a zsidóktól. – Magánál Jalta miatt. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. – Pihen. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. – Gelléri Andor Endreként jelent meg.

és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna . – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. ő nem az íróasztalnak írt. Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. – Mire gondol? – kérdi KGY. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe. vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. És Molotov azt akarta. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. hogy kinyírják. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát. de fölényeskedett velük. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. ha visszajönnek. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. – Megteremtettük a színházi életet – olyat. Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. S azt mondja. ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. és felpanaszolja. Ő is félt Rákosiéktól. mindent ígérgetett a saját szakállára.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. amilyet –. . hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY. – Sokan azt hitték. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. És nincsenek sehol. Végül annyit mond. Kádár ismételgette: ha aláírta volna. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. de KGY nem akar kötélnek állni. Kállai ejtette ki a száján először. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. az is megy tönkre – mondja tovább. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. hogy elismeri a kormányt. de később is az volt a kérdés. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. Joggal tarthatott. Nemhogy ekkor. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. Orwell. S utal rá. hogy vegyék be a kormányba. és a közbevetésre azt feleli. – Félthette az életét – ismeri el Aczél. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. mondja. mint Szász Béla. az antikommunista.

de ő felszólalt.Hirtelen megijedhet KGY. hogy kifárasztja a beteget. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut. ha jobban lesz. KGY a szellemi frissességet dicséri. istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem. és felugrik. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. – Bolondság – mondom. Búcsú közben kéri AGY. Ha Aczél ezt akarja. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. hogy ezt nem tehetik. fáradtan megköszöni. (1991) . megteszi. látogassa meg akkor is. és elmondta. hogy egy volt PB-tag leszólította. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken.

Fiat coupéval érkezett. mondogattuk. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. De sem a Fiat. és valami ösztöndíjat kapott. eltűnt. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. Jocival gyorsan összebarátkoztak. A fene a fejét. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. majd felmentették. hanem azoknak a bajoknak. nem is szülei hazájának szól. Megfogadtuk. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. Pault két hétig ápolták. hanem a cég vendégháza. Első fokon két évet kapott. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. Más srófra járó agya. hogy kiutasították Magyarországról. annyira kirítt totyakos csapatunkból. Paul 1962-ben került hozzánk. A . és ahogy jött. ez nem Paul lakása. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. a barátság megszakadt. és kidolgozott tételekkel segítettük. amit ez a választás a fejére hozott. A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. Paul hajnaltól napestig tanult. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat. a Fiatnak ő. egy Indonéziában. hogy két gyáruk van Európában.III/III Megjött Paul. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. hogy ő volt az évfolyam-szépe. hogy benősült egy pigment cégbe. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték. de Cila azt mondta. ötvenéves korában is látszott. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. Joci gyászolt. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. néztem hajdani évfolyamtársunkra. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. Paul régi szerelme. hogy a vizsgáit pótolja. Vali szemén még most. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. a rendőrség is piszkálta. Soha nem jelentkezett. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. Csak Vali állt mellette. Éjfél után mindenki Paulról beszélt. a mamája viszont nem tért többé magához. mégsem találta. hogy a cipőtalpát megvizsgálta. hogy ő a második ember. akkor épp Svájcból. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. Paul így is ült hét hónapot. az egész évfolyam eljön. segítőszándéka. Összepakolt. A haláleset. Meghalt az apja is. ha ő hazajön. Azt hiszem. mi olyan éktelenül büdös. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. Mindenkit. mert sikerült bebizonyítania. A becsmérlés nem a városnak. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. a kettétört barátság. ne veszítsen évet. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. amikor jött az értesítés. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre.

Nein kommunist. – Mondd. Joci mi van? – vagyis. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. hogy kinyitni enyém börtön. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve. Joci sejtette. Minden pár trécselt. Pedig ígérni.. A bűnt követte a bűnhődés. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. – A szerviz megmachinálta a kormányt. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. az ártéri erdő szélén. hogy csináljak baleset. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. – Apám táblabíró volt. valamit szeretne megértetni velem. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet. Nem voltam álmos. őt állították rám. Direkt. Én ekkor is nein. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki.húszéves találkozóra hiába hívtuk. a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. Besúgó. Akartam. sőt tragikus ráadásunk. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. – Paullal beszéltél? – kérdezte. Bólintottam. és az ablak elé állt ködöt nézni. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem. Ez volt a mi groteszk. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. a roncsot eldugták előlem. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. Akartak engem beszervezni. A megadott időben a lakása előtt várt. s látszott rajta. s lépdeltek a zenére. Fél óra sem telt el.. – Az olajosoknál dolgozik. Arra futottam és megláttam őket. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. de nem bírtam. nem kapta meg a beutazó vízumot. Nein. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. de csak azt vállaltam. jópofáskodott. éjszaka Joci a kórházban elmondani. nem akartam Paul és Vali táncát nézni. A rendőrség hitte. Ők tudták. akkor tudni zsarolni. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. – Direktóriumi tagok? – Ja. ő a tégla. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. És akkor baleset. Pedig össze sem ölelkeztek. – Pörgött a hamutartó. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. miért kerestem fel a két nap közben. Barátság nélkül is ment volna. neki is két gyereke van. – Ja. Úgy éreztem magam. A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. ők csak nézték egymást. Itt . no. és börtön. – Nem az én formám – mentegetőzött. Mindig nem. a hajdani baráttal mi van. Egy óra tájt fölmentem a szobába. hogy Jocival. hogy nein. és akkor kiutasít végleg. nem! Mondani nekik. feljött Paul is. mint ott a Maros torkolatnál. socialdemokratei. Ők vörös köztársaság direkt. és megint nein. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. hogy én is. A felvételinél eltitkoltam.

Varsó. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. Ide illet volna egy hajókürt. Szófia. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. 13 flekk . feljelentettek. – Mentem volna utána. a Jánosén. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. – Jocira gyanakodtam én is. Írtam a kérvényeket: Berlin.” A mi hajókürtünk most is néma volt.talán több áldozat is volt. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. – Mi múlott ezen a fél házon. Valika? – Ki tudja – felelte. Megesküdött az anyja emlékére. Végül Burgasban sikerült találkozni. kislányom – mondta –. Röhögtek. Megkérdeztem Jocitól. hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. már mint Pekárné rákérdeztem. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. a halálos ágyán rákérdeztem anyura. nem hiszi és visszakérdezett. Üvöltöttem. “Tudod. és a tiéden. Tavaly. Bukarest. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. kivették a méhemet. persze nem adtak útlevelet. Azt felelte. hogy nem disszidálni akarok. Az ötéves találkozón. eltemettem apámat. ne strapáljam magam. itthon aztán kiderült. nem kaphatok útlevelet. de novemberben nincsenek hajók a vízen. – Ha hagyja! – mondta és göcögött. a ház a ti neveteken volt. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. Ha te kint maradsz. Isztambulért epekedtünk. Prága. Aztán szültem a gyerekeket. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. üvöltöttem tovább. és azt is. A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. Bevallottam. hogy miről beszélt Paul az éjjel. Ki az a perverz állat. A tizedik kérvénynél közölték. elveszik a felét. hogy a baleset után kiszállhatott.

ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta. A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. Ma már nehéz megmondani. legalább annyira jók. vagy fürdőszobás. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember. ki feltalálhatatlanul elköltözött. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. értelmiségiek). orosz lehetett. hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”. benne tükör. A szász származású. s vannak kényszer konyhás. hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. Csináltak a házban iskolát is. aztán jöttek a kényszertársbérletek. legendává növesztett. netán előszoba nélküli lakások. a hajdani cselédlépcsőt. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is. a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. s elmondta.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. hogy a házi ávósuk. A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. lehajtható ülőke. hogy 1956-ban az ő bérházukban. így “szennyesigazgató” . Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. A történet legérdekesebb mozzanata. behúzható ajtó. Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. a ház akkor is hallgatott. aki feleségével. mert az úri frontot érte. *** 1900-ban. átgyúrt. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. rokonoknak választottak le egy-két szobát. 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. azt a főhadnagyot. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. két kislányával szintén a házban lakott. kinek mi jutott). de ezt is sokallhatták. Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. Mária néni – adott órákat. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. hogy itt a század két világháborúja. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat.

Hová. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya. amikor Ágoston István feleségül kérte. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. “Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől. vagy úgy járnak. Marinak ez járt. Jó hangulat volt. hogy őket fogják kitelepíteni. példás rendet tartottak. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. végül éjjeliőr. az akadémiát végzett. Denkék kisebbik lánya. hogy leesnek a körfolyosóról. A gyerkőcök hancúroztak. Bár “laktak itt már párttagok is”. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. mint most. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide. s mi lett velük. amit aztán a család hol juhtúróval. A szülők nem féltették a gyerekeket. a Denk mama látogatta. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. Bendáéknál három. A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. a ház alig szorult külső mesterekre. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. A nagy vitalitású ember talán a haláláig. Magda már nem engedte ki a gyerekeit. főhadnagy számon kérte. ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. hol pirított hagymával evett. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének. Ágostonék mesterei voltak a háznak. s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire. sem más. hol tejjel. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. az unokákról nem is beszélve. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. ez volt a jel. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. zajlott az élet a körfolyosón. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. s előtte lekonyult a nagy Bajusz. senki senkit nem jelentett fel sem ő. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. . Ezt Ungi István áv. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. A háború után nem zárkóztak úgy.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. Marinak. S kölcsönösen jól jártak. mindenhez értett. az első munkáscsaládnál. Magdolna szabadította ki). Benda Kálmán apja ezredes volt. A férje pedig Döme Jenőnek. szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány.lett a Szabolcs utcai kórházban. azt talán akkor sem tudta senki. hogy költözhetnek. szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. amikor vitte a szennyest a Patyolatba.

hogy az egyetemi magántanár az állás. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. a Belgrád rakparti lakásban. a férfiak az ablaktalanban aludtak. hogy félni kelljen tőlük. de az is lehet. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett. mint a Dunának. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. Arra emlékszem még. Körfolyosói Vergiliusom. az említett nagynénénkért. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. hogy esténként kanasztáztunk. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. – Innen néztük. s Márta aznap haza sem jöhetett. s a rendőr azt hitte. egy orosz intett. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük. Tudni kell. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták. A nagyi olyan erőszakos volt. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. Állás nélkül maradt. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. ami miatt a nők a fűtött szobában. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. Szerencsére. Telefonunk nem volt.1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. de a szerelem foglalkoztatta. nem ezt a címet használja. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. hanem a hátsó lépcső. az Erzsébet-hídra. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. A húgom. hogy mi történt a rádiónál. s dolgozott. Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. de húsz évvel később. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. De kanyarodjunk vissza 1956 . Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. hogy végül a mama elkísérte. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. A felesége három helyen tanított matematikát. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. nem a politika. hogy valami történhetett. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával. (Érdekes. keverem is vele. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy. Az apja valahol szerzett egy libát. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. a Rudas fürdőre. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. menjenek csak nyugodtan. Nem tudom. Akkor vette észre. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. aki a Kálvin térnél lakott.

épületvédelembe osztották be. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott. Október 24-én kezdték felszerelni őket. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal. oszlasd fel őket. Kelen mama sírdogált. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os . akkor mondta apám. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba. Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. hogy biztos köztük volt a fia is. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. s híreket. hogy teherautók jöttek a Parlament felől. Kék parolinos. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal.) Másnap reggel arról sugdostak a házban. Bár fegyvere nem volt. János is. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott. hogy ennyien maradtak. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula.október 23-a híreihez. a Balassi Bálint utca 27-be. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre. hogy a Parlamenthez mennek. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. hogy na. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés. főosztályára (közlekedési elhárítás). sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. Amikor hallották. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. az ÁVH VII.-18. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. főhadnagyot behívták. kívül maradt a felvonulásokon. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. Ungi nem értette. mit jelent várni. Ám a 17. Utána társaival elindult haza. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. azt kiabálják. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. az 1953-ban leszerelt híradós tiszt. Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. Az egyik nagyszabású cél az volt. hogy ő is katonaasszony. Nem tudni. s ő lett az igazgatóhelyettes. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. Denkék látták. s úgy emlékszik. Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. tudja. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét.

ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”.tisztséget nem a szakmától. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. hogy HM. Aztán ott volt még Varga Imre.. hanem Földházi Bélától. Otthon Ungi végig gondolta. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. de mivel érzem. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. október 31-én elindultam haza. de az sem olyan párttag volt”. most is hozzámegyek. Azt mondtam. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát. aztán az édesanyja. Levetettem a cipőt. oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. s részt veszünk a rendfenntartásban. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. Gyula öccsét. hogy szabadulni akar tőlem. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. – Őt mindenki elfogadta. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. én egy fáradt. idős ember vagyok. s másnap. s valami szakszervezeti funkciója is volt. s ez a korábbi rendőr is közvetített. Mindenekelőtt Barabás Lázárban. s kifaggat ki vagyok. hogy a cipőt a bizományiban vettem. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. Földváriné veszi át a kagylót. mert nem rendeztek politikai vitákat. A két munkásért üzent. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. Bízott Benda Kálmán bácsiban is. hogy ő fél. ha kellett. aki a Ganz-Mávagban munkás. Halálos beteg a testvérem. hogy kiben bízhat a házban. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. senki nem bántott senkit. A lányuk veszi fel a telefont. – emlékezik a felesége. akikhez sokszor telefonált. a Belgrád rakpart 25-be. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. s benne volt. A gyereket persze nem engedték. Alig tudok . Október végén. Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. de ekkor már gyárban dolgozott. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. Barabás Lázár pedig megmondta. mit akarok. – Ekkor még úgy volt. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. El tudott simítani dolgokat.. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz.

kiegészítve azzal. hogy velük nem történt semmi. ők viszont örültek. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. – Hogy mondjon valami jót is róluk. hogy az országra támadtak az oroszok. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. aztán az asszony is ment utána. mire emlékeznek. hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között. – Legalábbis arra következtettünk abból. Mindenki úgy tudja. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki. hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. de hallgattak. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. nem teljesen érthető az aggodalom attól. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. hogy lövik Pestet. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. még a hatvanas években.. a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta. csak azt. az égadta világon semmi. pedig azt tervezte. nem tudom megértetni. Ungiékról. hogy Unginé falujából érkezett az élelem. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. – Újraolvasva a beszédet. szenzációt sem várok tőlük. Mi sírtunk emiatt. pedig most öngyilkos lenne.közbeszólni. hogy beszélgessünk az életükről. ők tudták. hanem az. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. hogy nem az érdekel. volt félni valójuk. ki kit bántott. hogy mi történt. Bendáékról. Másnap arra ébredtünk. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. Persze Barabásék félhettek. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint.. hogy nem bántani akarom őket. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. hogy Ungi a házban van. – Apám. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. a házról. de nem fogadta el. Ő csak hajtja a magáét. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak. hogy nem tudott leérettségizni sem. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. a házat. hiszen ők bújtatták Ungit. nagyapám később elmondták. . de a padlásunkat. Jött egy felkelő csoport. a családot már nem! November 5-én. hogy éltek akkortájt. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket. Denkékről. azért tette. felelősségre sem kívánok vonni senkit. 1956-ról. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház. – A férfi hamar meghalt.

így neki nem jutott semmi. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. Az ő középiskolás fia és társai mesélték. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. s a mama abból és akkor rágyújtott. még vár egy-két napot. hogy ez. hogy itt vannak az ENSZ-katonák. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. meg is vették a lakásukat belőle. Azt mondta. hogy részrehajlással vádolják. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt. A forradalom nem szereti a késlekedőt. Földházi néni is lelkendezve újságolta.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki. s kérdem Magdolnát. Még nem volt veszélyérzet az emberekben. s az alapján lett szétmérve az ajándék. sőt szégyenkezve megemlíti. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel. de nem akarta. Jöttek. meg az. s az is irányított ide valami élelmiszert. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. így ő sírva távozott. Kérdem azt is. Magyar egyenruhában. kaptak-e kárpótlást a bérházért. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. amíg a mama rájuk nem kapott. de ezért már valamit fizetni is kellett. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. November végén. október 29-én kínálgatták. hogy még mindig lőnek. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött. Nevekkel sugdosták. Amikor elfogytak. Ezután már kötetlenül csevegünk. A fene sem tudja honnan. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban. Szeretett volna többet is szerezni. Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek. Magdolna senkit sem átkoz. Amikor 1956.. utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. december elején jött a második teherautó élelmiszer. de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója).és szivargyűjteménye volt. s akkor . azt felelte. végiggéppuskázták az első emeletet. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem.. főképp a fiatalokban. hogy a papának. – Édesapám csillapította a kedélyeket. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. Igen. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. ha kimennek az oroszok. aki annyi mindent vesztett. mert a fiatalságára emlékezteti. Elmeséli még. hogy a papa. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak.

és mivel nem volt más. Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. Ők hoztak a házba élelmiszert. Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért. Azt állítja. azt mondták. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán. de semmi bizonyítékát nem találták annak. Gy. Amikor hazatért. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. Ennek ellentmondani látszik. Amikor elmentek. a szégyenük vitte le Szegedre őket.tudták meg. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. mint most a kommandósok. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. Félni kezdtek tőle. ki is ő tulajdonképpen. A szekrényeket kiborogatták. – Miután a cipőellenőrzésen át. – Keményen léptem fel. 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. biztos nem úszta volna meg . mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. abból szörnyű dolog lehetett volna. 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. Sőt. akik ellen nem volt bizonyíték”. hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. majd rendőrnek állt. hogy ott Ungi a parancsnok. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. előszobájuk nem volt. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára. kalapban. mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. November elsején nagykabátban. Unginé is pontosan emlékszik. Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. hogy igazolja már. de épp Szekszárdon volt. Az egy szoba. cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. de csak őt és a két kislányukat találták. Ungi most. A “táborba azokat vágták be. Olyan kiképzést kaptak. és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. 1952-ben megszületett a második kislányuk is. – Ez utcalány volt? – kérdem. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak).

. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. mire pofon vágtam. – Itt sem szólok közbe. Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. s akkor jött a gumibot. még engem is. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. aki rávallott. Ő annak idején sem bujkált. aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi.internálással. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. hogy mindezt honnan tudja. nem kellemetlen-e. Neki nincs szégyellnivalója. Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók. ha névvel írok róla. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. Így aztán soha nem fogjuk megtudni. amire azt feleli: nem. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. neki nem kellett eljönnie Budapestről. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit. majd felravatalozták. én pedig ráhagyom. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve.

hogy őt is nevelőszülők nevelték. s négyen szereztek diplomát. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. felelem. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. A Kádár-díjosztás a születésnap. Ő az egyetlen. Szentágothai Jánosról beszél. sőt Erdélyből is hozott hatot. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. a következetes szolgálat gyötrelméről beszél. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre. Amikor kitudódott. Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba). 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. Gábort is most avatják mérnökké. Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). hogy a bencés világi rend tagja. Rá várunk. s mondja. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. Az utód azt mondja Szentágothairól. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta.Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. Kádár “gyermekei”. a görbebot. addig az ország nem jut ötről a hatra. Az állam. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. Hallgat a gyerekkocsi. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. Úgy volt. s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. figyel Szentágothai professzor özvegye. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. így jelenleg tizenheten vannak. – Mi vitte rá. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért.

– Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. nem azért. aki kicsúfolt bennünk’.. ennek már örülünk. amikor hozzánk került. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. rokkantnyugdíjas (32. mint aki meg van bántva. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). Vécére járni. mint amikor beszélni kezd. A férjem munkásőr volt. Most olyan vidám! – Honnan tudja.. mint most Vikinek. öt még nem repült ki. A másik meg egyáltalán nem beszélt. Számos kaput megnyitott előttem. szellemileg is kell boldogulni.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. apu. de most. hogy betanított munkás lesz. hogy megbántsanak. Ha egy ilyen gyerek eljut addig. Egy nem is fog. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. annyira beteg. ráébresztett. se játék. mert piszkosak voltunk. Amíg Zsolti volt a legkisebb. s visszakanyarodik a gyermekeihez. – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. de nem adjuk. hogy nemcsak fizikailag. hanem ahogy kacsáznak. amit osztogattak. megvan az a kis fényképünk. de már nem szakítja meg a csavarokat. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk. – Hogy hogy fogja a kést. s megmondta. sok bakival. – Mi a temetésire is feljöttünk. Nagykorú. eddig tizenegyet. Sóhajt és mosolyog. s lakhelyet. annak engedte meg. mert akkor segítették a szegény embert. 30 és 26 évesek). a férjem meg hozza őket.. egészséges fiam van. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is. mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk. ha az első hármat is így veszik el. Az egyik hegesztőtanuló. A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. s nagymama az édeslánya és már . reggel elkísérem őket az iskolába. – Legyint. Kezdet-kezdetén volt. – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. örökre a gondjainkba vettük. anyu.. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. Négy sajátja közül három fogyatékos. Csalóka ez a monológszerű szöveg. ahová hazajöhetek. – Mert ez a szeretet sokágú. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel. – Akkora öröm. a villát. akkor négy ép. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. nem is tudományosan. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy. az jó. nem volt szükség rá. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. mert mozgássérült is volt közöttünk. először mondja. – Mivel betegek. – Ha például Lacika későbben jön haza. nem történt-e valami baja. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama. – Nincs nagyobb öröm. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen.

Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. Imádom őket. nem venném-e ki. amikor nem volt narancs. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. segítőkészek. Ha a Jóisten segít. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. – Másképp lehet szeretni a sajátot. szeretnék még egy gyereket kérni. mert őtet ez az anya nevelte. s Ilona asszonynak fölajánlották. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. mert ez kettőnkre tartozik. hogy közös gyerekük lehessen. a születésnapom. Vettünk egy romos házat és átépítettük. A kisfiú másodikos. Engem. csak testi fogyatékos. banán. másképp tudják az embert szeretni. Jött a telefon. Lőrinc László lányai öt. Lőrinc László. Amikor még élt a férjem. de még az unokát is. legyen hivatásos nevelőszülő. nagyobb szeretetet tud adni. amikor el akarta az anyukája vinni. anyák napját. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban. akkor én. Neki nem természetes ez az érzés. Délután lépcsőzetesen tanul velük. akit víz. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. anyuka. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától. szorozni. aki a hatvanas években született. A gyerekek imádják egymást. Sanyika azt mondta. és nagyon kell osztani. Több mindent is tudtam neki adni. és Tószegi Sándorné nem érti. . a férj egy picit későn érkezett ahhoz. nem mögy vele. A férfi szemét elfutják a könnyek. aztán a negyedikessel. mint a sajátnak. – Mély lélegzetet vesz. mióta velem van. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. a hatodikossal.és hatévesek voltak. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. A kicsi. ilyet vett feleségül. Az én gyerekeim hálásak. pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. a nevelt gyerekem csak azóta. ha délutános. az unokáim is. ne tessék sírni. folytatja a harmadik osztályos testvérével. a neveltet. ha kevesebbet kerestünk is. Ha a sérült gyerek elfárad. Tudják a névnapom. Elsőéves ipari tanuló volt. Arra gondoltak. Dolgos Ilona több. s jövőre nyugdíjba megyek. a Norbi nem volt megkeresztelve. Sírtam. örökbe fogadnak egyet. Volt értelme az életnek. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. Ha reggeli műszakos vagyok. Jó esze van. hogy nem értem. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. és öt éve kihoztam a kicsit. haladtunk. és ezt mondta. hogy Norbi nálam van. én nagyon szeretem magát. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom. amikor váltak. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. – Rendkívül jó férjem volt. Július 16-án lesz öt éve. ezt tekinti édesanyának. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. és örökbe fogadták. hogy meghalt és egyedül maradtunk. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk.a nevelt fia után is. Ne hozzon ajándékot. A feleség is állami gondozott volt. Kérdem.és fűtésszerelőnek taníttatott.

akiket szeretnénk révbe juttatni. azt mondta: “Anya. ha több gyerek kerülne családba. de három-négy évvel le van maradva. – Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. minden rajtuk múlik. hogy önálló legyek. hogy a könyveket bújom. de a nevelőknek. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni. nem szerette. ha más módon tudom rendezni. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk.. bele tudja élni magát a helyzetükbe. – A két iker lett most elsőáldozó. unokánk. Például a sporttól. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt . hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket. De azon gondolkozom. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. Rajtunk nem múlik – mondja. s az arcán legördül az első könnycsepp. Köszönet a plébános úrnak. Főszak a szociálpolitika. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt. ha valami történik velünk. ezt megtartom a gyerekeknek. rengeteg munka volt a családban. aki egyetemre is kerülhet. s én is korán rákényszerültem. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. közben mindnyájan tudjuk. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. édesapám pedig súlyos beteg – mondja. két dudás nem fért egy csárdában. Nem támogatta a tanulásomat.. István. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért. Biztosítást fizetünk. Rajtunk csak keres az állam. hogy két évig volt nevelőszülőknél. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. amit a Kádár-hagyaték támogathat. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. és segített. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk. – Kapargálja az abroszt.– Rákérdeztem? – Nem. a középső olyannak látszik. Ő észrevette. mégis inkább az intézetet választotta. ami fontos volt a számomra. hogy szeretnék tanulni. Sok mindentől eltiltott. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. Erős személyiség volt. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. – Hagyjuk abba? – kérdem. kis gyereke van. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. – A nevelőszülőm nem értett meg. hogy a jövőjük biztosított legyen. Ez a legméltóbb cél. Baltavári Balázs. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. S amikor kijött a gyónásból. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. Egy rakás gyerek volt kinn. s túljutni azon a nehézségen.

s a nevelők sem különbek. Könnyítésül megkérdem. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. Ide sem akartunk feljönni. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. – Van. Mi. Nincs szükségünk arra. mind a hatójukat elfogadta. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. – Csak azt írja. Négy szakmája van. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt. van. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának. Építkeznek. addig gyeden marad. akik nálunk régebben. s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. akiket a franciák. Szóval egész életében. kisebb. Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. A gyerekek sérültek. egy kivételével kis csapata is cigány. minden újságírót elküldtem. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. aki utólag ebbe halt bele – mondja. szeretnénk úgy végezni a dolgunkat.kér. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. majd következett három lánytestvér. hogy megrohamozzanak bennünket. magyarok még jól megúsztuk. – Barátaim. a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása. sokkal jobban csinálják ezt. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. és amíg kisbabát kap. s egy hat és fél hónapos. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni. ahogy eddig. Kicsi. sőt büszke vagyok rá. van mit pótolni. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. – Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. s a nyelvtudásom nulla. Vegyük a jugoszlávokat.és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. mint a szomszédaink. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. a Tatabányai Gyermek. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. Köszönöm. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. hisz vannak. (1995) .

Kiss Ferenc pere. amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie.. népbíróság elé állított háborús bűnös. akárcsak barátja.” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. Rendezett és elméleti munkákat is írt. hogy addig nem nyugszik.. hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem. Kijelentette.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója. Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette.. Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek. Karády internálását előre bejelentette. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. Miközben ilyen nagy magyar volt. (posztumusz műve: Színpad és beszéd). a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke. csak a magyarságot szolgáltam.) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek. a színészkancellár saját portréja alatt feszít. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta. De ha hibáztam is. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban. érzem maga. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt.Három felvonás Kiss Ferenc művészek. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre. Nyolc évre ítélték. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen. Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. ha ez mások halálát. csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. 1941-ben lemond. 1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja. A nyilas hatalomátvételkor. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára. 1956-ban Győrben lépett fel újra. 1945 1945. a saját képemet nem én.” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül. Kiss Ferenc. november 26-án kezdődött. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz.. hogy félévi huzavona után származása miatt . A korabeli lapok (Szabadság. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték.

a kamara elnöke többször megfenyegette. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától. ha perelni mer. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”.” Beszédei. bocsánatot kérek”. hogy senki sem tudta kiparírozni. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette. munkatáborba viteti. Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. A Népbíróság megállapította. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. hogy 1944. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. aki Jávort letartóztatta. Kiss kijelentette. váljon el. mondván. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. cikkei. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal. mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. Pethes Sándor felidézte. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. hogy ő léphessen először a színre. hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. Kiss Ferenc örült. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. hogy egy házaspárt elszakítson. Jávor Pál hiányzott a sorból. hogy internáltatja. és egyesek vagyoni romlását idézte elő. A besúgás vádja alól felmentették.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt. Németh Antal elmondta. s mint a szolnoki lapok megírták. Én csak parancsot teljesítettem. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. mi adott volna lehetőséget a perre. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát. Viszont haragosa. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. “Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. a színész 1940-ben megszűnt. Az ügyész kérdésére. Kiss Ferenc volt igazgatója. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. Karády Katalin elmondta. ha szerepelni akar. A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. (A tudósításokból az nem derül ki.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. “Levelet is írtam neki.

egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. 17. a helyét Rátkay. Egyesek szerint a börtönben tanult. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. Telefon 42-345. e. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban. hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. V.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. február 14. vezeklés – P. 54. amit a Pártnak kell eldöntenie. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt. Kérem. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről. és mert később meggyűlöltem volt emberi. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. Madách I. Számolni kell azonban azzal. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. VII.) még a látszatát is szeretném elkerülni. Teljesítettem a kívánságot. A tárgyalás óta nem láttam. amelyet később börtönre enyhített. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. de ha a Párt úgy kívánja. képezte magát. kedves Elvtársaim. és mondom ma is. foglalkozzanak a kérdéssel. s ezzel rehabilitálta őt. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés. s ő.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik. Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét.. 1954. főiskolai tanár (Cím: Bp. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt.ítélték. tagja. Csortos után lehet megjelölni. Somlay.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt. Rákosi. Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról. Megérdemli-e. azt nem tudom. Á. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. írni fogok. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. hallomásból tudom. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük. II. út 7. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. Ez az. akkor beszélni. hogy nem. Büntetését kitöltötte és jelenleg. ráírta: “Horváth e. Nem szívesen tettem. Kérem a véleményét.

– Horváth M. a háta mögött kinevettük.. magyarán. Két kisebb szerep után közölték. és nagyon jó véleménnyel volt róla. bár van benne valami. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak. mert ott van már Várkonyi Zoli. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk. hogy félzsidó vagyok. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte. Most sokszor olvas arról az ember. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. Olyan komolyan. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. de nagy tehetségű ember. itt szigorúbban veszik a törvényt. – Budapest. hogy fellépjek. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató. aki békességet akart teremteni a társulatban. Fura dolog. Később eljött . Ennek ellenére. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. március 1. ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). Jó. Leszerződtem a Madáchba.” 1993. mert kiderült. Nagy Adorján. akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan. hogy szerződtethesse és engedték. mert annak megfeleltem. Szállóige volt köztünk. amit tanúként elmondtam. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét. Ha féltünk is hogy eltalál.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. holott ő gyöngébb színész volt. De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni.egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani. (Volt. a Színészkamara nem engedélyezi. Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . Említette. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. akkor én már régen magyar tüzér voltam. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. ez a Nemzeti. hogy nyilvánosan megverjék. – Nem épp azért kezdhetett Győrben. mégis megtették. aki azt mondta. A rehabilitálás után Győrben kezdett. majd jön olyan törvény is. mint például Nagy Adorjánt. miért facsarja a nemes érzelmességet . érjem be fél fizetéssel. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. 1954.. Ez volt. egy hónap múlva felmondtak. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak. A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk.

hogy felpofozza valahol. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben. hogy felkavarodott a múlt. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. A hiúságánál foghatták meg.. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna. s megőrült azért. Nem beszélve arról. Ennyit érzékeltem. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. Igazgatóként sem vette komolyan senki. hogy ott belőle isten lehetett. Addig nem találkoztunk. hogy Ferit gyűlölték. Mindenki együtt érzett velünk. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. hogy nem tehet semmit. Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. bár felőle meg is halhattam volna. Ódry Árpáddal. Kormányfőtanácsos. Ha valami odavitte. Egyszerű származású gyerek volt. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. amikor kiderült. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is. az a felfuvalkodottsága. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. A szüleimnek ez nagyon fájt. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. Attól lehetett félni. Egy fiatal fel sem veszi. hogy mennyi szép dolog lesz még az életében. így nem játszhattam. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott. nagyon jól. de páros lábbal rúgtak ki. mert azt hiszi. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. A szüleim is benn voltak egy védett házban. Anyámat szerette Wallenberg. Közelről ő felfuvalkodott. de széttárta a karját. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre.. hogy fölfelé. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. hogy ő nem ugyanaz az ember. ott ült az első sorban. hogy csak katonának vagyok jó. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. színészek nem. az Jávor volt. és én megpróbáltam segíteni rajta. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját. Az kétségtelen.megnézni a Hamletet. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába.. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” . rossz modorú tanár volt. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. az arcára vigyor ült.. Az sem véletlen. onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom. Többet nem tudok. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt. Ott meglátott.

Kiss sem tudta. És mi a különbség? Semmi. maga a keblére borult? – Hagytam. indulat kavarog. mert az ember jellemtelen. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam. csak hát magyarnak született. Kiss-sel mi van? (1993) . Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. Nem kellenek szitkok. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is. Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja.. hogy megöleljen. minek előszedni ezt a történetet? Kérem. de a fenti levelet nekik sem említette. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. hangjával. Az órán Arany János epigonokat tanított. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész.– És. Gyönyörű fejével. amikor muszáj volt megalkudni.. hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet. Kérem. Legalábbis megalkuvó. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. mert nem volt elég okos. mert olyan korban élt. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét. levelek. hogy a keblére öleljen. ami nem egy nagy üzlet. Talán nem is csupán azért. Teljesen kicserélték. Hazahozták egy ládában. mint egy tigris. Úgy halt meg. Ripacs volt.

hogy miért került Klára a hatvanéves. gyáros. No. mit mondtam. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt. munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. és én kimondtam.. Helytálló típus. Hat évig járt egy lánnyal. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle. ki is ő. hétig egy másikkal. hogy Klára az.. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. nem! Benőtt már a fejem lágya. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. és csak nyomult. a három hete megismert tanárnőt. Talán megfordult a fejében. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. Életstratégiája. Majd ő megoldja! Örök . hogy vagy most megy férjhez. nyomult. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. miért épp neki nem sikerült. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba. Reggel megérdeklődte: tudom-e. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent. mondja róla az egyik barátja. s kiderüljön. Szép nő. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. nem dohányzik. Nem iszik. hogy férjhez megy egy pénzes. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták. mint a távirat. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. amikor megismertem. külföldi palihoz. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. Kicsiszolódott ebben a műfajban. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. Életre szóló barátságai vannak. Utólag hallottam egy osztálytársától. Klára szlovák—magyar házasságból született. Asztalt a királyi álomhoz. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség. hogy valami nincs rendben. Meghódítandó objektum. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. Asztalt a leendő családnak. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. nehogy találkozzunk valakivel. volt élsportoló. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. hogy hozzám ér. – Klára jól tudott hallgatni. Nem tudom. Biztos. Izgulhatott is. és én megismételtem: igen. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett. Talán tényleg szerelmes lett. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. vagy soha. A harmadik héten rám kérdezett. Huszonhat éves volt. – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –.

ne dolgozzon Klára. Már másfél éves volt Bea. és a kezébe kerültek a naplók. hogyan szembesült azzal. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. és nem akart válni. ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. egy “165 centis undorító pasassal”. és osztályzat is. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. Először nem is értette. Ez ugyan egy kicsit teátrális. Még annyit: ha meg Klára el akar menni. Rulek abban bízott. Ami Szalma Gábort illeti. arról. amikor az orra elé raktam. – Volt olyan hét. hogyan. szégyellte a királyi álom romjait. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. előtte az sem érdekelt. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc. Mindent befelé. hogy azt már alig lehetett elviselni. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. – Klára hányt. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. vesz a gyereknek egy lakást. s ő bármikor láthatja Beát. hogy váltak olyan zűrössé. Kérte. beszélhetnék a külsejéről. én utána fogtam hozzá. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . de különben hogy magyarázza meg a lányának. tervszerűen megszületett Rulek Bea. Az apa belement. én a gyerekünk miatt szerettem volna. melyik a bejárat és a kijárat. talán enyhén debil is. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. és nem merem megkérdezni. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz. bármikor ráhagyhatja a kicsit. ha Klára oda nem visz férfiakat. hogy a felesége nimfomán. Ennyi ideig működött az egyezség. hogy kivel élek együtt. ha Klára révbe jut. kollektív “foglalkozások” is. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. Nyolc év mocska. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. – Azt is szeretem. apád ifjúsága. Tehát közös megegyezéssel. ha másodszor is férjhez megy. hogyan tette tönkre a cégét. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. hogy a kislány az anyjánál maradjon. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. Hiába van négy diplomám. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. és vele együtt két-háromszáz embert. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. hogy a konyháról annyit tud. aztán elkezdtem firtatni. – Megegyezéssel elváltak. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. hogy milyen volt. Rulek szedte le a könyveket. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket.megoldásul mindenki a gyereket találja ki. hányszor. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. mondta Klárának. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya. de csak akkor. Nézem a perverz könyvelést.

Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. mint ló a gödörbe. a másik a másiknál. Ez volt az utolsó találkozásunk. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. bele is esett. hogy a gyerek egészséges. számított rá. és oda bujdokolt el a kislányával. bár tudta. Rulek tudta. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. nem szöktem meg vele. mindenestül. azóta nem láttam a lányom. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal. hülye állat. együtt vagyunk. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. egyszersmind megeskette az anyát.kicsalt százmilliókkal. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül. mert nem örömben fogant? . emiatt nem kérték az apa beleegyezését. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. annyira féltettem a gyereket. hogy elveszett az első. hogy Szalma menekül a hitelezőitől. 1993 húsvétján mégis odaadtam. s talán nem is fogom többé. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. én adom a gyereket. Szlovákiába. ha az anyja leadja az útlevelet. Ő volt élete legjobb nője. már csak a gyerek hiányzott. Kirohantak Szlovákiába. Minél több van ebből a háromból. gyerek. annál nagyobb a komfort. Nézegetem az öles fényképeket. sírt. Utólag kiderült. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. s Klára vette fel a telefont. azzal. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. hogy ne vigyem vissza. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. Legyen annyi elég. Bíróság előtt meg is állapodtak. Rulek felhívta. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. hogy nincs a gyereknek második útlevele. hogy a gyereket nála helyezték el. Rulek magamra hagy. hogy mutassam a jó szándékot. Még az édesanyámnak sem szóltam. De nyomban váltott egy másikat. hogy a gyereknek semmi baja. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. az egyik legyen az egyik szülőnél. hogyha megszerzi. Én. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. pénz. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. és két hatalmas dobozzal tér vissza. A bíró előtt Klára azt mondta. Erre Klára azt mondta a bírónak.

hogy tiltassa le a számláját. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. A férfi kiküldte a fiát. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. A járőr kötekedett. Ők már nincsenek velük. leskelődésbe. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –. A börtönben a volt élettársa. ellopja a következő héten vagy azután. beléptettem őt is. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában. Elhozta ezt is. – Mielőtt elindultam. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. Az asszony kihívta a rendőröket. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. Ibi látogatta. amíg be nem mutatta.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. amihez ott nem kell engedély. mert le volt tiltva az útlevele. engem nem engedtek oda. ha nem hagyjuk békén. olyan ügyvédet fogadott. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. Nézze. de nem talált okot rá. majd kisíbolt pénzét. hoteleket. Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. ennek ellenére elmentek. vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. a hónapok óta tartó bujkálásba. mintha együtt . Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. Visszarántotta a kislányt a faházba. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. s mivel az első útlevelét elvették. járta a környékbeli moteleket. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. Rulek este visszament a faluba. Szalma bedühödött. végez magával és Beával is. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre. elkértem az ügyvédtől. semmit nem tudott intézni. meg a fényképeket is a falról. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. azon kívül. itt a pecsét. – Csak a rendőr ment Klára faházához. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott. és azt kiabálta. a Botafogo öböl fövenyére sem. miért akar utazni. hogy elküldje őket. de a faházban már csak egy kis cipőt talált. de Klárát és a gyereket nem. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. aki másnap bejuttatta a miniszterhez. a végtelenségig nem silbakolhatnak.

menjek a gyerekért. Bea. Legyen boldog Klára. hogy Bea ilyen házasságba született. miniszter. minél inkább belenő abba. amit nem éltünk együtt. hogy balek módra. az apjától távol. Nem kellett volna ügyvéd. hogy egyszer jön a hír. és nem komoly felnőttként viselkedtem. és hozni! – Miért nem akarja. El kellett volna felejteni: lesben állni. legális út. az életünkbe.érkeztünk volna oda. Bea. Ránk esteledett. (1995) . Félek tőle. amit az anyjától kaphat. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. megfogni a gyereket. mert be tudott keríteni? Az én saram. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni. Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. annál nagyobb a bűnöm. s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. Norbert. Norbert. aztán kinyitja a másik nagy dobozt. Ennyi. Rulek József villanyt gyújt. Klárával baj történt.

de filmrendező szeretne lenni. hogy intézkedjen. – A beszédeit nekünk diktálta. Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. mivel megyek haza. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. hanem Katkics Ilonáról van szó. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. az ország még szerette őt. tudott könyvelni. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. Előfordult. A pártőrség parancsnokhelyettese. és megnyugtatott. és fantasztikus volt a memóriája. Nyelvésznek. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. kívül a titkárnőjének. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. Kereskedelmit végzett. Harmincon túl szült. Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele. hogy együtt leszünk. De most nem Rákosiról. Miljánovits Pál volt a vőlegényem. Ica végül Háncs Ernőnek. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre. hogy elvisz. – Róla én csak jót tudok mondani. egyszobás ház Pestimrén. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. hogy Rákosiról beszélgessünk. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. Végül úgy gondoltam. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben.és gépíró. Úgy volt. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna. és ne is érdeklődjek utána.és gépírni. jól rögtönzött. Végül elváltak. hogy minek megy. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába. hogy üssön el valami. Megnősül. gyors. velük rakták egy szobába. ő Moszkvában diplomázott. mégsem kapta meg. Ica gyerekkora: műhelylakás. Révai Józsefnek. 1986 októberében felkerestem. Simon Jolánnak címezve. a frász kitört. Dupla borítékban írtam Rákosinak. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. Okos volt. cipőhalom. Felhívtam. ha nem . amíg főiskolára nem ment Moszkvába. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. ha hátat fordít a tévének. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte. Rákosi megkérdezte. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. még a pofázós garnitúra egyik tagja.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors. Ha lekéstem az utolsó villamost. és visszaolvasta a gyorsírást. Őt kitettük a Szabó József utcában. mert azt is tudta. engem pedig hazavitt a batár. Bekerült a budapesti pártbizottságra.

1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. ritkán krumpli.és kormányőrség kerül. Az Rgárdát elsorvasztják. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is. amit azzal magyaráztunk. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást. A pártőrséget 1949. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –.vagy gombaleves. új nevük: párt. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. Még csak nem is biccentett. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. de csupán egy személy. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. mert alig ettünk. – Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. és az épületbe a párt. este bab-. csak az őr változott benne két óránként. orosz katonai cigaretta. Aztán öccsével. Pali géplakatos volt. Képzésre nem volt szükség. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. Reggel. délben. borsó-. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. Pali. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. hanem a meglátogatott üzemek. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat. a háború neveltjei voltak. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt. . Görög Pista – azok a partizánok. Fáztunk. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. De hol a szerelem? Az. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is. elmondták. De úgy ítélte.és kormányőrség. Kanyarodjunk a történet elejére. akik kezdettől fogva vele voltak. hogy Icától hallottam felőle. Nem akartuk észrevenni a változást. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. Az idősebbeket kiemelték. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. s Farkas Mihály kijelenti. s később is vele maradtak –. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. lencseleves vagy -főzelék. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott.

ahol szétrúgták az egyik fülét. A kísérőkről. te élsz? – kérdeztem a roggyant. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. János. Lajos hadnagy. piszkok. Például Breier Jánosra azt fogták rá. és soha nem derült ki. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. siessen haza. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. Egy nap nem jött be. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. így összetörtek – felelte. mert állandóan azt üvöltözte. és harmadnap megjelent az új parancsnok. sőt segített is őt lefogni. Lajoséknak nem volt. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. mi lett vele. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. még Péter Gábort is. sofőrökről. amikor Rákosit letartóztatták. – Magukkal őriztették. Látod. Ő volt az első. Nemsoká elbocsátották Krémert. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. akit közülünk internáltak. hogy van ember. elszabadul a biztonsági őrület. Akkor tudtam meg. 900 napot töltött internálótáborban. Orosz kiugrott. akinek nincs bútora: G. és ő sem tudta. hogy ők maguk. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. G. Főtestőrét. Miljánovits Pál tele van példával arra. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. Lajos életéből majdnem három évet. Aztán részegen karambolozott.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. így halt meg. de mire körülnéztünk. Talán ez vett el G. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. mert a neve sem szimpatikus. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. de Kádár rászólt: Péter. kineveztek főhadnagynak. mankós alaktól. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. mint Orosz Péter? . mivel vádolták. eltűnt. Egyszer találkoztam csak vele. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. és tartóztatták le a vezetőket. s mivel az ÁVO átvett bennünket. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. Fenyvesi lett és külügyi futár. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. Nem vigasztalja. a mai napig sem tudom.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. Ézsi őrnagy. hogy 1925-ben ott volt. menjen odébb. Ézsivel soha többet nem találkoztam. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. miért. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. majd a rá vigyázó őrszázad is. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni. és nem tudtuk azt sem. s biztatta. és azon az éjszakán letartóztatták. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak. Moravetz. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. a parancsnokunkat. ide költözik a személyzet. azt mondták. hogy elvezényelték vagy felakasztották. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar.

a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. Ezt is tudták! Aláírtam. aki kirúgása után nem kapott állást. később ÁVH központja – P. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik. hogy lemondok. Egy kis türelmet! – mondták. vagy Kádár letartóztatására. este pedig úgy tért haza. – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására. Miután Rákosit leváltották. Az ellenség Krémer. egyetértek a leszerelésemmel. csak azért. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg.– Rákosi. 1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. Talán a hülye szláv vérem is hajtott. végül bekopogtam egy tolóablakon. írjam alá. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. mint egy hadifogoly: egyenruhában. ezért van kisiklott életút mögöttem. mert a hierarchia csúcsán állt. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. és le nem adja az igazolványát. Nekem senki sem volt tekintély. be sem mehettem a pártközpontba. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. a pártőrség parancsnoka volt. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja. hogy annyi konfliktusba kerültem. Nem volt harag – hogy te. de váll-lap nélkül. majd a fegyelmi osztály egyik előadója. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával. Őt becsültem is. úgy kell elbánni vele. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. a vízművektől ment nyugdíjba. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról. Rákosinak sem. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . tudtam. hogy kapott egy feladatot. hogy telefonáltak. Otthon is azt mondtam. A kisemberre nem lehet haragudni. hogy engem rúgjon ki. A papa csak annyit mondott: fiam. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. Ahogy felbukott. Á. ahogy velem tették. mert az nem visszabeszélős. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. Ikladi Lali közölte. mi lesz már. itt föllebbezés nincs.) Másfél órát ültettek. Ikladira nem haragudtam. mi történt. csúnya. 1950-ben a legidősebb fiú. rekonstruáltuk. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. amit végrehajtott.-ba. (Itt volt az AVO. innen addig nem megy el. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. hiába nem kínzott senkit. Révai. vagy Rajk. kirúgtál –. Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja. és leadtam az igazolványomat. hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. menjek be az Andrássy út 60. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. amíg ezt alá nem írja.

de nem kértem belőle. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. hogy segítsenek. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban. nem tehettem tönkre a karrierjét. annyira természetes volt minden. Nagyjából három évet töltöttem lenn. pedig csupán kivizsgálást kértem. nyilvánvaló volt. aki nem tudott mit csinálni. hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. Három hónap után beláttam. Gyuri. Miután kikiáltottak ellenségnek. Azt hiszem. Géplakatos vagyok. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam. – Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. mondhatni. Katkics Ili már Moszkvában tanult. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. jutalomként járt a belépés. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. hogy semmi értelme ennek. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. hogy hol dolgozom. hogy rendben mennek a dolgok. hogy ártatlan vagyok. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. 1947-ben. mert azt mondta. – Az volt a legnagyobb tragédia. A Rajk-per. mert nem akarom az életét tönkretenni. és akkor mondtam meg neki. mi történt. de senki sem reagált. – Hiába mondtuk. így én mondtam el neki. hogy választok egy kis kertészlányt és . a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. hogy összeházasodunk. Rákosinak. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. A bennfenteseknek. magától értetődően együvé tartozunk.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. pedig semmi valós bűn. nem is udvaroltam neki. de nem voltak abban a helyzetben.döntéssel. Katkics Ilivel. azt felelte. hogy úgy éreztem. miért szakított vele Pali. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. amit ő nem testálhat át másra. Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. Szóltam egy ismerősnek. ez olyan politikai döntés volt. a KEB-nek. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni. Pali már Sinatelepen dolgozott. mintha mindig vele lettem volna. mire ő felhívott. Levélben nem lehetett megírni. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. s ott nevelési előadó lettem. de nem kaptam állást. motorszerelő. vétség vagy mulasztás nem terhelt. hogy elmennék traktorosnak is. hogy szakítsunk. ezért aztán jókora krízist éltem át. ha végez. de a saját ügyem sem ingatott meg abban. Megmondtam azt is.

a minisztériumban ávós lettem. hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali. ahonnan hívott. összeköltöztek. hogy Icától elváltam. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. szakérettségit tettem. Nyár végén kerestem újból. Két emlékem van tőle.. származása miatt kirúgták a pártőrségtől. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. és most újból ávósoznak. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. A kezét sem nyújtotta értem. A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem. “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. Ezért sem tudom én azt mondani. ezért helyes. tudta. Szinte azonnal hívott is Pali. tanítónő nem lehetek. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett. És én úgy éreztem. kitől kérdezhetjük. Katkics Ilonával. Bekerültem a minisztériumba. és ők szólnak: apu. Szemérmesen elárulta. nem tehettem mást. amivel új útjára indult a történet. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette. mert nem vagyok árja. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. Negyven évvel azután. és a menye vette fel a telefont. Leléptem. hogy azért lett 1945-ben párttag. A feleségem. – Szegények voltunk. és ezzel a gépészi pályám is véget ért.megnősülök. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől. és hangjából úgy vettem ki. és hozott magával. Már tudtam. Ez volt 1951 tavaszán. Lehet. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. hogy megbántam vagy sem. hogy ők nekem köszönhetik egymást. 65 éve ellenére feladta Pali is. Ám abban a lakásban volt telefon. ha valamire nem emlékezett. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. ezután Icánál kereshetem. hiába vagyok bármilyen jó tanuló. hogy nevetségesnek tűnik. mint akkor. és említi majd a papának. hogy Miljánovits Pált neve. gyere! Ili tagja a családunknak. jártam a főiskolára. a gyerekeim tisztelik Ilit. Az ávónál rajkista voltam. annak én legfeljebb a postása voltam. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. Katkics Ili filmje megy. A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán.. mert megmentették az életét. hisz újra kezdődött a történet. pedig ha nincs telefonja. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek. – Másrészt mi nem is szakítottunk. hisz én Ilit most is úgy szeretem. és 1956-ban megint ellenség lettem. hogy mint volt ávóst elvisznek. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. hogy kerestem. mégis így van. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. 1990-ben meghalt a felesége. .

Ekkor én már könyvelő voltam. mit mondott Pali magának rólam. ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. – Mikor kezdődött. Öntörvényem szerint voltam párttag. engem egy nyilas család rejtegetett. örül nekünk. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. – Nagy kerítő maga. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. Bujkáltunk. hát normális. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám. sosem találkozunk! – mondom. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. soha nem hívom fel. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. – Ha nem kezdek róla írni. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. – Mi sem! – felelik ők. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. ki úgy fogadott el minket. jól esik. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is. hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta. a pihenő . s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. hogy a Bice-bóca. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. hogy ő fog elmenni előbb. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. Nem lehet levetni. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. A történelem együtt lélegzik. – Nagyon okos volt a feleségem. – Egymásra csodálkoztunk. Tudom. – Figyeltem. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. de nem tudom. Ili. minek akartam szentelni az életem. – Megvisel a helyzet. Aztán ki így. Mintha érezte volna. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. mint a kabátot. Ilona!? Nem tagadom. ő engedett ki bennünket. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. s nem számított. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára. és a filmjeimből bárki megtudhatja. nem rossz-e nekik. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. Gyerekeink gyanakvással. ismeretlenül szerette Icát. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. mint két huszonéves. együtt nő az emberrel. ha átölel.

Egy évre rá. Rákosi nem állt velem szóba. hogy gyerekeink születtek. felmentem Ilihez. amikor csak tehettem. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. ami abbamaradt. hanem én voltam az. mi van velem. Egyszer görcsöt kapott. Többet nem találkoztam vele. amikor Ács Pista jött a tó felől. abbahagyhatja – mondta végül. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. mi történt. Biztos. és őt is – néz Icára. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi. és keresztülnézett rajtam. meg velünk. hogy egy ember az őrségből. és arra ébredtünk. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. Ezek után eljött Sinatelepre. Sokszor eszembe jutott. Simon Jolán is tudta. Talán 72 órája voltunk már talpon. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. hányta a vizet. segítettem összeolvasni. Nem kiabált segítségért. Ha érdekelte volna a sorsom. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . de tudta. a kormányőrség parancsnoka kísérte. – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. akkor odalép és megkérdi. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. Mivel biztosan felismert. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali. csak eltűnt. s egy szót sem szólt. tudhatta. minél fogva ragadtam meg. Addig úszott nyugodtan. Nemcsak úgy látott. hanem az országgal! –. Nem tudom. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. Függetlenül attól. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. Nagyon szeretem őket is. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. mint amikor megismertem. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást.Rákosi őrzésére. Köpködött. velem nem kell szóba állni. látszott a kopasz feje. szívemben ez a szál nem szakadt el. de ott álltam előtte. s mi ketten láttuk el az őrzést. meg sem köszönte. sőt ha az öreg bement a vízbe. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. hogy ellenség vagyok. Az öreg jó úszó volt. ha nem húzzuk ki. és alig bírtuk behúzni a csónakba. Néha annyira beúszott. én meg vele szemben. mikor aludtunk. a testőre. hogy feleségem volt. Ez volt a biztosítás. én meg szidtam. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. Nem tudom. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. Boda meg úszott vele. mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. – Nem hihette. – Jól van már. mi lett volna. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. mert nagyon ideges voltam. nappal őrizni kellett a házat. Értelmes ember volt. hogy megismert. Jamrich Miska. aztán lebukott a víz alá. mi lett volna az országgal – nem vele. ha megmentette az életét. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég.

öreg lettem én is. – Jó barátaink voltak Dobosék. uramisten. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. És ahogy figyelem. Nem is tudom. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. megvolt a magam élete. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. aki elvette tőlem az igazolványomat. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is. még a férjével élt. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. ha a férjed a párt ellensége lett volna. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. Ő nem szól semmiért. “adj. mondtam. de Háncs udvariasan félreállt. Szinte érhetetlen a számomra. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. Lilinek. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. a parancsnok megölelt. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. csak egy időre szól ez a kinevezés. ő gyerekfilmeket rendez. mivel nem tudtam. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. ekkor is ölelgetett. első munkahelyéről. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. akárcsak Sinatelepen. jogi felelősség őket nem terhelték. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. és Jamrich Miska. a hatvanas években. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. akik megvádolták. amit féltettem is. hogy öreg lett ő is. mennyi puhaság. ha úgy tetszik. mégis minden lélegzetével azon van. Az a Jamrich.és kormányőrségtől került 1975-ben. el kellett tőle válnia. A férjével volt. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. hogy ki kell rúgni. csináljon az életünkről filmet. függetlenül attól. Egyikőnk sem világszép. A feleségének. aki Recsket is megjárta. a párt. gáncsot vet az életednek. nem futottak el. – Javasoltam. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. aki letépte a . Aztán már csak a tévében láttam. hogy miért váltak el. És amikor István kiszabadult Recskről. Ilyen felszabadult még sosem voltam. csak túlságosan aggódik értem. Elrontottam. neki volt igaza – mondja Ica. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. – 1955-ben a Körúton. Gazság. Huszonhat évig éltem egyedül. újraházasodtak. hogy élni tudjon. hogy a köhögése sem zavar.– Az az igazság. Amikor találkoztunk. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette. megindító. bűnök. de mindjárt!”-alkat. István Szakasits titkára volt. Semmi. Pedig türelmetlen vagyok. Ilyen volt az élet. – Hogy tudott visszamenni azok közé. Megindító. de azt mondta.

váll-lapom. Telefonáltam. Ilona? – kérdezte Szalai. De oly tehetséges volt. Szereted. – A kor a felelős. közöttük a helyem. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. de én inkább megírtam levélben. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. Mondtam neki. okvetlenül hívjam. Na. hogy hívjam Palit. kérdezte. Az utóda Kopácsi Sándor lett. talán meg is ölöm. s a nézők elsöpörték a kordont. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. Elmondta. te kis sutyerák? – kérdi most . de nem volt otthon. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. Még állást sem adtak neki. nézd már. Szóltam Ács Pistának. csak az öccsével beszéltem. Farkas Mihály dühöngött. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. hogy kinyírták. s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. és a Lignimpex előtt ott állt ő. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. ez a Moravetz. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának. Szalai Andrástól kért engedélyt. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. hogy valamiben tévedett. Szeretem – idézi akkori önmagát. a nyugati katonai attasék mosolyogtak. A Lignimpexhez tért be. mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. Amikor átmentünk a Parlamentbe. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. akit kinyírt. és már vezérőrnagy. ő pecsételte meg a sorsomat. azt mondták. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek. szemben Péter Gáborral. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. Feljöhet-e. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. Végül rendőr tizedes lett. már csupán kíváncsiságból mentem utána. Akkor én. Oda mentünk át a Parlamentből. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. újabb egy év. hogy levelezhessen Palival. Pontosan ismerem a sorsát. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. Néhány nap múlva – sosem felejtem. mert ő tett fekete listára. négyre végzünk. Gyuri biztatott. mocskos senkit. Csakhogy a pártapparátus kedvence. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. hogy hová tart. Személyes bosszú nem volt köztünk. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. ám 1951-ben. hogy részvétet nyilvánítsak. amit mondani akartam. ott volt faátvevő. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. hogy amikor Moszkvából itthon járt. miért jöttél fel. Moravetz László.

Palitól. Azt hittem. Egy év után jobb az állapotom. – Ő hozott vissza a túlpart széléről. – Épp egy éve. mióta te vagy!” (1991) . Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. hogy idejön. nem élem meg az év végét. úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. – Pali. ismeri még a mai olvasó a pacák.már ő. (Úristen. Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica. Ő már járt itt. – mondja Pali hozzám fordulva. tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. és a lánya. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. és Panni elsírta magát.

Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság. róla ne készüljön fénykép. ő tanácsolta. lettem Perleberg. Házában Dantéről. utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. Munkájának “korrektora” hű társa. Amikor hazajött. újságíró. Shakepeareről. mint a karja. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. Különös ismertetőjele: Lili. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. hogy Tempefői álnéven író. Igaz. a jól szituált . csak most említi. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. Szeret a rövidebb sorba állni. azt meg. ezért vettem fel a nevét.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. Elvált anyámmal velük éltünk. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. De igazából titkos költő. Jelenléte ellen sem betegtárs. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. – Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is. Goetheről több szó esett. Telekinél doktorált. amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. ha sosem lett volna szép. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. A környezetének csak Sibi. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. A kórházban hallottam. sem orvos szót nem emelt. a tájékozott azt is tudja. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. Pontosabban: aludt a mellére borulva. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. a felesége. akkor a pörről beszélt. századi latin könyv fordításával járult hozzá. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. hogy tanuljanak angolul. pedig lelke akkor is széppé tenné. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. mint a pénzről. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat. mert szereti magát szapulni. mára betöltötte a 88 esztendőt. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. Lili néni. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. hogy vöröskatona volt.

s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. és Lili sosem tűnő bája óvja. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. és már első. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete. Aztán visszahívtak tanítani. A férjemnek akkor járt le a büntetése. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. ha már gyereket nem adott. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette. talán bekerülhetnék abba a füzetbe. Azzal fogadott. Érzékenységüket Ótyus humora. és nagyon boldog voltam. Végig nevettem az életem. Mentünk a művezetőhöz. hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. miért nem hozza fel az asszonykát. Fellner Frigyest. hogy őt nem is említem. tehetsége. Én nem mehettem tanfolyamra. És az a két rabbi. Czettler Jenőt. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. az élet kegyelme. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. Nekem nyitottnak tűnik. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P. hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. mert nem szeret szerepelni.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. de a főápolónő azt mondta. és lejött értem. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. földön dolgozni. de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. Nem istenkáromlás mondatja velem. A háziak mondták. – Szerettem gyapotot szedni. Á. mint másokkal. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. Kuncz Ödönt említi. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig. mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. Legnagyobb veszteségem. Mindig volt miről beszélni. nem tévedtek. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben. A . hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. gyerekkórházban kaptam állást. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről. Ha ez így megíródhatna. Barátra egyre sem utal. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. hogy áthelyezett. Titokban örülnek készülő írásomnak. Rendkívül liberális körben éltem.). hátha segít. a kitelepítésben ismertem meg. Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács.

felelte. A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek. fölmentik. Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. mint te? Szegény ember voltam. különösen. sz. – Van a túlélésnek technikája. kegyelmet fog kapni. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. SPA azzal vigasztalta. Akkor a “p. de Rákosi visszatartotta. de azt hiszem. és a bűntelen holtaknak biztos jó. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). mindent nem is tudok felfogni. amíg engedték. – A rossz és a jó dualizmusban van. csodálatos emberek! Ha idegen jött. Első fokon három. Amint engedték hímeztem. mire Gerő fel akart ugrani.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. hogy akarjak megmaradni. amit képviseltem. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. hogyan lehet újjal. hogy elviteti. taktikája? – Kívülről néztem a történteket. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől. . hogy reakciós álláspontot képvisel. Cellája ablaka ki volt törve. Gerő őt is megfenyegette. s mindent eltűrnie. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. hanem tovább kell haladni. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. Azt nem tudom. mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. ha az embert nímandok megkötözik. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. másodfokon öt év lett az ítélete. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja.” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. velünk miért olyan jó az Isten. Jól látták egymást. én nem utálom jobban ezeket. ő. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. ha halálra ítélik. hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye. az antiszemitizmus ellen. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. mert abban az időben az országtól távol élt. írtam egy kisregényt is. Dobi azt mondta: ritkítják őket. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. “külön szoba” járt vele. Nem értem. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. Nem jó. – Kőművesek voltak ott és kurvák. mert az idő is halad. Ő sugallta.

és a nevén akarták szólítani. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt.elbújtattak. hanem Esterházy herceg is. mire kitaláltuk. és közölte: tudjuk. Egyszer úgy éreztem. nem látta a közönségét. Igaz. hogy ezt az embert is megérintette a költészet. sem megerőltető. kiváló dolgozó. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. – És a börtön. Egyszer ótyus nem állt ki. sem dicsekedni.. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. odajött. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort. szükségtelen lett volna a műtét. hogy tőlünk mit vettek el. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. ha hepiend lesz. Csak azt ne. Három sebe van az életemnek. mint Homérosz? – Ő vak volt. – Meséltél. ahol ő volt. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök.. és amikor este ránk zárták az ajtót. 1956. mondtam. becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. Amikor Az ember tragédiáját meséltem. .és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. Ezekhez képest nem érdekes. a külföldi lapok szemlézője. aki felajánlotta a cukoradagját. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. Már a második helyen ráleltem. és nem betegre van szükség. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. este vissza. Ez nem csoda? – kérdem már én is. Amikor kezdtek érkezni a sebesültek. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. – Mindig ott volt a haza. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak. Lili néni fityulát öltött. három bestiális dolog: Trianon. rém kellemetlen fráter. Hazajártam a Markóhoz. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. – Felpillantok a jegyzetből. irtása és a kitelepítés. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt). Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal. Az volt életem jó cselekedete. október 23-án kórházba utalták műtétre. pedig még nincs vége. a zsidók üldözése. amíg meg nem tanulta. netán a kivégzést. Később kiderült. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. Volt közöttünk egy irigy. Volt. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén. mint én a történet születése pillanatában. hisz itt most ápolónőre. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. mesélj. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas. Jelmondatom: sem panaszkodni. honnan jött. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni.

a Szentföldről. – Lusta voltam arra. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. biztos mennénk. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni. – Természetesen örülök a fordulatnak. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. hogy összeírom a hajléktalanokat. tehetség volt. Amerikából. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. A sok felhívásból csak azt hallom ki. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. hogy az írásra adjam a fejem. Úgy jártam az állami hivatallal. Az írás mulatságos passzió. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot. kis színesek Ausztriából. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. az nem találja meg soha. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. támogassuk azt. Be kellett mennem a szerkesztőségbe. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót. Politizálással kezdtük. hogy támogassuk ezt. Németországból. Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. mint aki gazdag nőt vesz feleségül. A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. politizálással végezzük. Úti jegyzetek. Vannak kéziratai. ma is ott hever. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok. hogy nem gazdag.. Lili néni kivárta a szünetet. . – Szapucsek! – mutat rá Lili néni.– Élmény. mint az édesanyja volt. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. Inkább az ember érdekelt. amelyeket csak a párja olvasott. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni. Dacból írtam. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. Börtönportréit a “sem panaszkodni. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. – legyint egyet. Dr. Nevetve meséli. Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. kirekeszteni pedig. – Ezt mondja az. hogy Messiásként fogadnak. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó. de nem azért. – Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám. amit nem tudunk. kevésbé egy híres oszlop. és kiderül..

– Van. fárasztottunk! – felelik. hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni. minél idősebb. Kénytelen vagyok rákérdezni.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom. meddig maradhatok? – Elnézést. Kérdem hát. mikor szoktak vacsorázni. annál rigolyásabb az ember. hogy ennyit fárasztottuk. (1990) . amit én úgy értek: maradjunk még együtt.

ne csináljanak ebből ügyet. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”. Kecskemétről jelentették. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. mindkettő potenciális ellenség. mit csinál most. Hat évet töltött börtönben. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. Általában egy-két mondattal. hogy Nógrádi fecsegett előtte. de folytatta. Farkas Mihály. Strasser szobrát. Az ÁVH kiderítette. Nógrádi megúszta annyival. aki állítólag Nógrádit mentette. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. példát kellett statuálni. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. s ha szükséges. abból többnyire gombolyag lett. De ő nem mesélős fajta. hogy véget vet a szerelemnek. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. a szovjet nagykövethez. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. Sólyom László letartóztatása előtt. hogy a haditanács ülésére megy). Ezért vagy másért. “Mackó bácsi”-nak az ügye. hanem azért. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon. mivel telnek a napjai. pedig többször megkérdeztem. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. de válaszol. Állítólag ekkor Farkas Mihály. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. s a testvérét és édesanyját is becsukták. Ha egy szálat megfogtak. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. hogy Mária megcsinálta a férje. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot. és erre büszke. mert a gépezet már elindult. Már világos. Nógrádi megígérte. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. hogy megállapítsuk. Mária az egyik. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. hogy leváltják. sőt rúgott is rajta. Rákosi patáliát csapott. akit ismertem. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. három nappal a tábornoki per fővádlottja. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. ki megy . Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával. mint a fonalat a matringból. azaz 1950. annak idején annyira meg volt rémülve. hogy barátjával. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. hogy az ifjú hölgy. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. hogy kémgyanúba keveredett. 1966-os könyvében azt írta.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj. kihez jár. aki indul ezeken a versenyeken.

a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. 1962-ben rehabilitálták. az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. délben. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. négy éve én írtam Mária bátyjáról. Mata Hari-ügy. szerelmi. 1956 után rövid ideig kegyvesztett. nem valószínű hát. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. hogy tőle is halljam. hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. este. és kivel miről beszélnek telefonon. Kálmánról (Népszabadság. s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta. Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). Lendvainál végre a nyomára bukkantam. s azóta kutatok az asszony után. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van. hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. a halált. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. A . hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. ha akarták. Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. hétköznap. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. Hogy még cifrább legyen az ügy. május 9. s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. Kerestem reggel. ünnepnap. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. ki ő. Kálmánra a figyelmem. ha akarták. hisz az új asszonynevét nem ismertem. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. s annak a lakója most 87 éves korában is. Megtudtam. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. s külön perben elítélték a férjét is. Ennek is szerepe lehetett abban. 1992. – Fogalmam sem volt. nemhogy a történetéről. . aki talán Ausztriában él. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát.hozzá. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné. Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. aki ezredes volt. Kálmán akkor repatriált Amerikából. született Potoczki Máriát. mi történt. csak névrokonok. Utána a nőt őrizetbe kell venni. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony. Farkas Mihálynak. Kiderült. Azt válaszolták.” A történet. Ám annak ellenére. Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. Nógrádi.). de Lendvai Páltól. nem lett miniszterhelyettes. S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon. A beszélgetés elején elejtette. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit.

de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt. Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. s elszegődött egy textilgyárba. Mária 26. ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt. hogy újságíró lesz. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. mint a gazdálkodás. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. Azt mondja.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. meg több kommunistával. s az sem véletlen. Kálmán a fronton volt. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is. s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. ahová begyűjtötte őket. Miskolcon lett főorvos. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. S ott tanulta meg a franciát. hogy végezzen is. meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. Ebben az időszakban született Mária. s imponált a műveltsége. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. felkerültek Pestre. Ott tanulta meg. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. s Markos Györggyel. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. Nógrádi Máriát kérte meg. s kiderült róla.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt. s aki a helyére került. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. Barbusse –. de a háború és a birtok megakadályozta. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. amikor sikerült bérlőt találniuk. akkor belül teljes szabadságban élhet. Még kislány volt. majd katonatisztként műegyetemista lett. minden mozdíthatót eladott. – Házasság? az ellenséges . segítsen a pesti fogadásuknál. hogy művelt. ha külsőleg fegyelmezi magát. A bátyja. Ott is hagyta a lapot. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. Nógrádi felesége pedig beteg volt. Nem véletlen tehát. a volt partizán Nógrádi Sándor. Mária úgy képzelte. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. akiket Mária kedvelt. hogy az a félreeső szoba. a németet és az angolt. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. az internátus jó előiskola volt a börtönre.

hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. Júlia megemlítette. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. ahogyan őt. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. Eszerint Máriát talpalták. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. Mária barátja. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet. (1973ban halt meg. ha az első pár napot kibírja. Mária ösztönösen érezte. feleltem. meglepődött. májusban. tudom-e. mert eltört a fogsora. ha . Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. 1990. “Mikor erre sem vallotta be. aki aggódott érte. éjszaka nem hagyták aludni. Legalább elmondja neki. Végül csak egy telefonszámot kapott. ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. Ez a konok lány nem vallott. hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották. ha Nógrádit nem viszi bele. hogy talán vele zsarolhatták. – Jó kondícióm volt. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. a harmadikban. hogy francia. következett a gumibot a nemi szervbe. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról. s micsoda disznóság. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. elkeserítettem szegény ávéhásokat. szerinte azért. az általános rettegésnek. hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. hogy fönntartja-e a vallomását. Magvető. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. arra nem. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja.” Amikor Péter Gábor kihallgatta. hogy jóformán senki se tudja. ha eltűnik.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. édesapjuk hat évvel korábban. igaz csak monogrammal. Máriát kerek hat év után. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. hogy angol—amerikai kém vagyok. S Mária két hét múlva kiszabadult. de Mária azt mondta. nyert ügyük van. a másikban.). hogy azt hívja fel. és Rajk László özvegye. Nógrádi azt mondta neki.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon. hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. hogy mindkét gyermekét kivégezték. hisz tőle tudta. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott. s Miskolcról feljött a lányához. hogy együtt ült Máriával. Arra gondolt. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt. a megfélemlítésnek. előbb szétnéz odakinn. hogy Pesten csináltasson újat. Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. ők is jobban átvészelik. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. Mária édesanyját azért tartóztatták le. a szemébe világítottak. hogy jugoszláv. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták. Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival.

– Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. – Skizofrén dolog ez – mondja –. mert ha félek. amikor kiszabadultam. hogy féljek. de közel tíz éve már ő is halott. De nem tudta magát igazolni. hogy elment bejelentkezni. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. így volt rabtársával. hogy mi a fontos az életben. nem volt semmiféle papírja. ha aktív lenne. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. el vagyok veszve. és Bécsben összeházasodtak. mindent eltüntettek. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. Szerencsém. párja volt. ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. 1956. Kinek adatik meg. más lenne a helyzet. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. hogy könnyedén leváljon a pártról. Ha Christian élne. jogosítványt sőt útlevelet is. Két viszontagságos évet megspóroltam. Akkor kerültem ki. november 10-én vele hagyta el az országot. mit jelentett idekinn lenni. a saját fejemmel. Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. hogy cserbenhagyott volna. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. amikor a Petőfi Kör éledezett. Az első dolga volt. Nem tartozom senkinek számadással. Mária 1962-ben megözvegyült. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. a párt fejével gondolkodtam. nem. hogy 1956-ban engedtek ki. az előbb szabadultakon is látszott. miért érdemes áldozatot hozni. Mindenki csodálkozott. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. ezt utólag is így rekonstruáltuk. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. milyen jó állapotban vagyok.mégsem igazodna el. magának kell eldöntenie. mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. 1957-ben . Rádöbbent. A morális mércét önmagában kell felépítenie. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. személyi igazolványt. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. – Van magában valami indulat bárki ellen. – Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel. Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember.

Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag.annak utána néztem még. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott . Írtam Lottinak. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. Ahogy vége a szezonnak. s Christian azt mondta. De rákom volt. Ez csónakmosással. elkezdi a szárazevezést. A hat fokos Dunába is beugrik. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket.Pekingbe küldték nagykövetnek. Nógrádit hazahívták Pekingből. s megválasztották a KEB elnökének. halálában szerinte ez is közrejátszott. Jándy börtöntársa. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. Ha lehet. Ráadásul jó evezős partner is volt. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. Polonyi Péter szerint. 1968 után Nógrádi már beteg volt. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. ezeken a nyelveken sem adnák el. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. akár fúj. agyvérzésében. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. nem lehet tudni. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. evezés után. hogy beteg vagyok. Mária Miskolcról. S nemcsak az evezésben konzekvens. aki Mária munkatársa. Két társától a halál választotta el. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte. 1960-ban véget ért a száműzetés. kettőtől az élet. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt. és másnap nem ébredt fel. Kiderült. itt vége a történetnek. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. s Nógrádi beosztottja volt. – Nem tett szemrehányást. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. velem is mi lesz. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. – Él még? – Értesítették. majd annyit mondott: nézzék. Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. Nógrádi töprengett egy ideig. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. Ennek. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. tudta hogy ment ez. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. akár esik. most inkább magammal kellene törődnöm. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. Azt hittem. ha mellette vagyok. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek. segítséget kértem azoktól. én nem szeretném az olyan kommunizmust. fürdéssel együtt négy óra. Lottit szerette. főképp a menyét. Príma halála volt. öltözködéssel. mindennap leevez 12 kilométert. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. műtöttek. a csomagját neki kellett cipelnie. ifjú Jándy Géza is.) Mária. Az idén vette hozzá a portugált.

s mégsem ugyanaz. hogy el akar válni. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását. amiben Máriát.) Talán jobb is. hogy kém. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. kémnőként említi. hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. s nyomozni kezd apja fent említett levele után. írom a csúnya történetet. Rákosi magához rendelte. ez a bűncselekmény akkor is elévült. Így is felfogható a történet. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot. szinte könyörgött Rákosinak. hogy nem mondanom el neki. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg. hogy Mária már elutazott. Végül Vas megígérte. s Komlóra száműzték. s közben eszembe jut. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. és a fejére olvasta. hogy szakítanak. Végül is megmentette őt. Az is felvetődik. – Ugyanaz a történet. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. (1996) . Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. hogy tisztára mossa a várost. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe.Nógrádi Sándor levél. május 12-i dátum áll. Írom. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik. ha Editet nem tartóztatják le. nem írhatta azt. ami Nógrádival. a krónikás “jogsértése” viszont friss. – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. hogy védje meg Editet. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. a szerelmét kizárólag csak Persze.

hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. Őt is szigorra nevelte. hogy az én családom eleget ehessen. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez. – Eltökéltem. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. mindenképp kitörök. végigszaladta az utat az éthordóval. Negyven elmúlt. A szerves . Ahol a Vidi-ér kiöntött. csak hagytam hallgatni. ki törődött az egészségessel? Miért. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. farigcsál. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. és nem tudja ellátni anyámat.Fekete akác 1990. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni. Felutazik majd Debrecenből. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. szobrászkodik. hogy fáradt. mert kényelmesebb volt. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. őt látogattam. május 17-én. hogy elmúlt hetven. Lehet. adja inasnak. Mindenki a beteget leste. mindig hozzá mentem. Halkan. és másnap fújni kezdtem nélküle.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. Ősz táján kimentünk. mint jó nevelőjére. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is. hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. kimenteni a hallgatásból! Istenem. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. én meg belenyugodtam. dolgozgat a kertben. Szóra kellett volna fogni. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. hogy el ne késsen a kórházból. hogy buzgott benne a közlési vágy. hogy ő nem lesz paraszt. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. ő oktatta a szakmát a társainak. állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. mégis úgy emlékezett rá. a maga főzte ebéddel. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. hogy hagyhattam cserben. s ezzel eldőlt a sorsa. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. Futni tudott érte. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. hogy még dolga van. Miért nem mondtam neki. meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. Hiába tanult jól. Csak azért rettegett. Hittem. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte.” Az első háború alatt az édesanyja. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia. Zsibbadt tőle az agyam. mert nem hitte el. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta.

hanem Debrecenből. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. Isten áldjon! 1974-ben. Az egyik legcsodálatosabb ember. Felkapom. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. Várom Éva húgomék telefonját. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. Baselből. félt. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J. aki azt mondta. Reggel elővettek engem is a csendőrök. Édesanyám férje. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan. Ha látnád. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre. – Mondd. Debrecenben. hogy kikértem a könyvem.” Csöng a telefon. hogy megüt. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert. akit ismertem. Nem az édesapám akasztotta fel magát. a biológiát persze nem neki találták ki. anyám életben tartója. mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. ki az a J. ki vagyok? – Tudom. hanem az igazi. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem. – Nem Brazíliából. megmondtam neki. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. Csöng a telefon.kémiát. Árpád. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. Bárki volt. mert nem szerettem dolgozni. Nem a sógorom az. és nem így lesz. Ilyen a természetem. ez nem így van. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is. de az akaraterő vitte. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten. vagy egyszerűen elmentem. s nem tudom. csak szó nélkül otthagyott. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe.-né. Jutka. A tulajdonos kimentett. Azt mondtam. Nekem ugrott. és indulunk Debrecenbe. Minden érdekelte. és elmentem abból a malomból. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. Rajtam annyi múlott. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. . de a csendőrök megfenyegettek. “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem. Apám felakasztotta magát. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat.

ahol egy kedves szomszédunk volt.– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. A malom el volt zárva a külvilágtól. és elmondtam neki. de semmit sem sikerült fognia. Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem. és én mindjárt azzal kezdtem. értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. jelentkezzem én is. A csendőr írógépet vett elő. utólag. – Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. jó – mondta csendőr. 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. Jöttek is a csendőrök. és úgy meglöktem. és az elkísért. Csak később tudtam meg. – szóltak bele az emberek –. – És édesanyád? – Remélem él. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. mégis azt mondták. Végül az almolnár elvállalta. és mindjárt a nevemen szólítottak. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. A felettese adott egy rendőrt mellém. nem tudtak dolgozni. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. a molnárok etették őket. szülőért. Apában gyilkos indulatok éltek. hogy ennek nem lesz jó vége. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. – Nem csodálatos? Mondd. de tudtam. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. de nagyon fenyegetően –. hogy ő volt. Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére. én nem követtem el semmit! – Na. Elmentek. hogy hanyatt esett. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. és arra egy hosszú spárgát kötött. A másikért – párért. Előtte elmentem a rendőrségre. társért. gyerekért – inkább élni kell. hogy ez volt a gyógyszerész. amikor vadászok érkeztek szánkóval. neki semmi köze ahhoz. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. hogy a . mi történt. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját. nem meghalni.

Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. aki. hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben. ha a tulajdonosné meglátott. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. pedig Éva “csak” apa lánya. mégis félórán át vádolta magát a telefonban.. aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. ha a csendőrséget meg is úsztam. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. Két hete sincs. azzal verem agyon őket. az első házasságából való három gyerek közül az az egy. Sógorom. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. mert enni adtunk nekik. bekapcsolom a rádiót. hogy nem adott többet annak az asszonynak. Na. tompa a fejem: benne robog a kocsi. – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom. és én bementem a mellékajtón. de egy napig leszünk. ami a kezembe akad. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. hogy valami büntetést ne szabjunk ki. Aki megszülte. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak.gyógyszerész rám fogta a puskát. Akkor is mentem volna. ezüst . de Schmidték bérelték. ha valami más zakatolna a fejemben. Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). Azt mondom: “húgom”. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. de itt kellene lenned. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt. A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. Indulunk. – Azt azért nem tudjuk elkerülni. nádpálcával verte meg az asszonyokat. A mozi is a malmoséké volt. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. – Azonnal indulunk. és nem volt kitéve az ár. a legkisebbet maga mellől. hogy mennyi vadat megmentettünk. – Se a gyerekek. ha megölnek akkor is. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem. már nyújtotta is a két páholyjegyet. Én megvárlak. Öt pengőre büntetem magukat. Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket.. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra. benne visít a rossz kuplungcsapágy.

mehetünk? – Rám mered. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett. hogy rám emelte a botot! – Jó. hogy bevigyem. figyelmeztette: – Nem doktor. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. kivel beszélsz!? – Dehogynem. de a rendőr nem engedelmeskedett. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. hogy ki vagyok. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt. – Ha nem viszed be. mert megfogtam a grabancát. nem vehettem tréfának. milyen. mi vagyok. Mondtam Balázsnak. a tulajdonos fiának: – Te. hogy neki nagyságos cím jár. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. hogy miért? – Vidd be. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. – Te. pedig mindenkit lekezelt. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. nem elégedett meg a tekintetessel sem. ismeri ő Gál Miskát! – Na. hogy doktor úr. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. mindenkit letegezett. és amikor azt mondta neki Gál. Gál pedig rendőrért kiáltott. Na. hogy azonnal vigyen be. Ha valaki úgy szólította. a vállán puska: – Kész vagytok. összevágta a bokáját és megkérdezte. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. A malomból ismerős volt a rendőr. Tessék csendesebben viselkedni. Balázs. Balázs. hanem főorvos úr! Büszke volt. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. jön Balázs: – Tónikám. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod. ez meg akar veretni engem! – Á. mivel rám akart vágni. és kivertem a kezéből a botját. képviselő úr. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . jó. Megválasztották.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. amit csinálnak. mert botrány. téged is elintézlek! – üvöltött Gál.

mintha nem ismerne. de másfél hét alatt sem lehet megenni. Pedig lobbanékony volt. Kifordította magából. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. Fogalmam sincs. Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. Benne vagy a szakszervezetben. milyen idők járnak. amennyit nem másfél nap. és annyi mindent vásároltat apával. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak. amit mástól nem is tűrt volna el. Észre sem vettem. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. Így inkább a váratlan érkezés. Rimánkodott aztán. Érzékeny volt. feledni. Már közeledett a front. hogy őszinte legyek. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. mit mondtam. fiam! Féltem tőled. végül családostól elmentünk vele. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. hogy menjek el vele Mándokra. ki vagyok.” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. nem vagy te rossz ember. végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. meg városi képviselő vagy. mert akkor elkapja a páni készülődés. hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. hogy édesanyámnak rákja van. edd meg azt a két falatot. mint szokott. ahol idegen főmolnár van. s lám. mert fél átvenni egy olyan malmot. és a korral egyre érzékenyebb lett. Mándokon is egymást érték a vonatok. – Rubin úr. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között. másodszor mint kiváló feltalálót. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. ő pedig nem emlékeztetett rá. megerősödsz!”). Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. Miért nem írtam meg. a malomtulajdonos kapott a rokonától. és anyám szólt: vigyázzak. 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. azt megismertem. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. Az édesanyja is könyörgött. mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. mindenki menekült. De látom én. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. Neki megmondták. Mondogattam. kinn a konyhában meg keverte a lábasban. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. és úgy csinált. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. kicsim. és meglátod. amit nem is látott a könnyeitől. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget.

vagy nem küldte el a francba. Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. Csodálom. hogy már alig tudta emelni a kezét. mint annak idején a bolondos Gál Miskát. Százhúsz forint volt a taxi is. A kislány a hátamon volt. hogy majd később megmondja. Rögtön nekiestek. az ő szervezete ezt már nem bírna el. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. és megmutatta. jó-e az üzem. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. onnan indultunk haza. minek nekem szódavízüzem. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”. hogy rákja van. amit mondok: este víz. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. sok céklát. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. A sugarazás amúgy se segítene. hogy kell szétszedni. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra.– Már elmentek. hogy elmentem vele. Tamás meg.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota. Inkább vitamindús ételeket adjon neki. mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. mint a mesterségem. s anyám kétségbeesésében. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. felkerekedtek a bőrklinikára. mi meg karácsonykor. tízéves létére velem gyalogolt. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. A hitközség lesz a gondnok. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. aki a mellét műtötte. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is. Bár többet hozott a szóda. de keresek egy alkalmas embert. mi lesz velünk. Rubin úr? – Sose felejtse. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. mennyiért adja. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. mert hordani kellett a szódát. de abból időközben főfőorvos lett. Addig beszélt. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek. hová menjenek. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba. és letettek Sátoraljaújhelyen. hogy megtanultam-e a mesterséget. hogy mondaná már meg. azt azért nem akartam otthagyni. Rám hagyta a házát is. Ez a doktor az én tanítónő . tölteni a szódavizes üvegeket. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. a feleségem félt. De még mennyire jó volt: lovat is vettem.

fiam. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre. – Csakhogy nem ügyvéd. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. mint a sakál. Anti meghal. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. mi a baj. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . hogy majd meghal! Nem látta. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. nem értelmiségi. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. s nem a szüleitől. Tisztességes volt. hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta. csak a szünetekben voltam otthon. – Ő nálam is szerencsétlenebb.. hogy a fürdőszobából folyik a vér. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. Beörlő-főmolnár. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét. – Nem mondta. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. és adjon sok céklát anyámnak. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. nekem a végzés után mellette a helyem. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. hogy recidíva. ki van itt? A nagyszobában az asztal. és ő felhívta a keresett főorvost. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben. és ő már az onkológiára küldte. – Tudod. de vele.) Dicsekedhetnék. akikkel együtt élt. bár élete másra is taníthatta volna. aztán kihúzták a csövet. hogy együtt sírhatnak. körültöltötték osztályozott lencsével. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. – Neki aztán annyit köszönhetsz.. mit vele. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. hogy jól választottam. belebotlottak. kicsim. ám a vallomás így is kerek volt. Sem Debrecen. Apa hiába hebegte. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak. hozzámenjen-e apához. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban. Megöleljük egymást. meg ne mondja. hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. sem a szigorú anya nem nyomasztott. és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. nekem férfi nem kell. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. hogy legalább a titok fala ledőlt. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. hogy azt. de szerettem volna szabadon dönteni.

mindig arról beszélt. Megígértem Évának. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán. a németektől. rákja van. A tiszt végül lekászálódott a lóról. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. az oroszoktól. meglátjuk. Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. a világtól. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. Kilencéves voltam. Szóval édesanyám végigrettegte az életét. hogy neki biztos. Nem is tudom már. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. Félt az ekcémától. mint a gyilkosság. kicsim. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. az édesapja. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. hogy tényleg van. ha egyszer rámérte őket a sors. – Kicsi fiam. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. becsuktad az ajtót? – Be. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. rozsunkat. a rossz emberektől. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. ott a két gyerek. az influenzától. a ráktól. Amikor aztán kiderült. hamarosan meghal. anyámnak hirtelen eszébe jutott minden. de egy alkalommal meglesték mosdás közben. mint a csaták. pedig vállalta mindet. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. közben ő meg lehajolt.húgom. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. – Ne sírj. nincs-e ott valaki. Megtudtam. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. Élete végén futamodott meg először. plusz a pajzsmirigydaganat. s benézett az ágy alá. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. Amíg nem volt daganata. nyomban biztos lett benne. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. – Nem fogok sírni. Hányszor hallottam: – Antikám. kisfiam. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. Szóval Éva nem . hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. a fekélytől.

ha nem kezdenek hajszát ellenem. túl önfejű. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt. túl becsületes volt hozzá. hogy pártiskolára voltam delegálva. Valdman felállt. hogy nem akartam Böszörményben maradni.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. Szibériába kerülök. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. És megszavazták! Megmondta az almolnár. . mégsem kapott földet. de figyelmeztettek. még az országos választmányba is bekerültem. addig én uraskodtam. Pesten mondták aztán. és átadta az elnöki tisztséget. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. hogy fészkéből kimozdítsuk. a feleségének rőfös üzlete. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. Dinok keze alatt minden züllött. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. mit lehet tenni. Anyánknak viszont kórház. és mindig mondta. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. Mi pedig majd visszük anyámat. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. Bencét az iskolába. engem meg felszólítottak. Dinok Emil. hogy dolgozni sem engednek. Ez nem lett volna tragédia. Gábort az osztálykirándulásra. hogy távozzak. Mentem jobbra. azóta nem volt nálunk. 1919-ben azzal az ígérettel. hogy változzon valami. de viszolyogtam tőle. elkérezkednek a tanításból. és megállapította: három ember gyűlöl. Most nincs mód mérlegelni. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert. a szocializmus építésében kizárt. orvos Pesten is akad. hogy ebből majd hasznuk lesz. az almolnárom kommunista lett. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. harácsoló természetű. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. Úgy látszik. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. Ha másként nem megy. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. a szegény emberek gyerekeit. ráparancsolunk. lépjek be én is. és kilencre bejönnek a temetést intézni. kobaltágyú. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. balra. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben. benne volt az emberekben. A szociáldemokraták közé álltam. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. Lejött egy bizottság. kocsist tart. dolgozott életében. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. hogy van vagy nincs kedve jönni. aki egy órát se küzdött. csak azért léptek be. kapitalista hajlamú. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat. ha nem nyugszom. akik szándékai szépek és jók.

mert nem bírja. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. a többiekről nem is beszélve. Kéri. szívmasszázst csináltam. hogy veheti a munkakönyvét. – Elment halászlékockáért. mindketten eljöttek hozzám. felcsattant. Nem tudott az emberekkel bánni. már amennyi . Pünkösti Mihály a Szerelem. hiszen az ABC itt van a ház tövében. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. Amint ketten maradunk. A jó szakemberek otthagyták. az első. ordítoztam. most apa halála. ami szép kedden történt velem. Dinok. Nem volt vezetőnek való egyik sem. amit tett. Deleja hat napot ült lopásért. csak a párt nyomta őket. felszámolta az üzemét. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. Felállt: – Emberek. Vele nem találkoztam. Amikor kérdeztem. a betegségek. Kovácsról azt mondta Papházi. halat. és mint nagyon használható embert tovább tartották. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé.az emberek is haragudtak rá. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. Így hajtotta végre az utasításokat. akik lenézték a káderbírókat. szájtól-szájba lélegeztettem. azért kapta az igazgatói állást. – Anyám megáll. Kovács Gábor szavazott ellenem. az üzletét. aki azt mondja. aludjak apa heverőjén. mégis kinn lógnak az idegei. csütörtökön a válás. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. és rajtafogták. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. csak könnyen kiabált. Kedden volt az esküvőm. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. Jó ember volt.. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. Aztán kisebb helyre került. meg kell szavazni. Valdman. de utálom! Ha az nincs. takarmánykeverő lett. mint én? A válás. azt csinálja. hogy nem vagyunk megőrülve. hogy Dinok ezt csinálja. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. meg tudják menteni. minden rossz csütörtökön. Engem mindig hívott. hogy milyen ember. és csak háromnegyed óra múlva jött meg. ki voltam!” Annyit mondta. hogy kell a fejadag. tatika. hogy ki sem húzhatja a lábát. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. Mindegyik vezető lett.. 1956 után verte a népet. Tudom.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára. és arra húzta fel magát. A főmolnár örökké félt. hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. örökké panaszkodott. Izgultam. a te születésed. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta. majdnem sírtak. “Majd megtudod. kisfiam. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. Elmesélte aztán. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. Nem érezte jól magát. nem esett-e valami baja. még meleg volt! Szólítottam. hogy menjek már be hozzá. – Ha vérrel csinálja. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. most is él. Delaja. de a pártban aztán is tevékenykedett. Kérdezték a rendőrségen. a sikertelen esküvő az Esküvő. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem. szidta az összes kommunistát. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte. a fejadag mindig járt. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. beszélni kezd: – Minden. Erre Dinok kijelentette. Ha megláttak. hol volt. és dr. Amikor találkoztam vele. Dinok meg azt mondta. Én vágtam le. Végül a pártból is kizárták. apa halála. meg nem tudom mit kerített nekem. kinyíratja.

Megtörtént. de csak folytatja. Megpróbáltam mindent. öltönyét. az szerette apát. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. gondolom. nem velem vacakol. de már nincs ott. sújtson le a kimerültség taglója. – Csókolom. – Az emlékétől is zihál. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. aludj jól! – mondom befordulva a falnak.. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. ha találkoztak. ha szólna. “Torma néni.. Az öngyilkosság olyan sokkoló. – A kötelet az előszobában hagytam.. Fohászkodom. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is. de megvédték! – büszkélkedik. Ha vére vagyok. Végre hatnak a nyugtatók. Nem is tehetek mást. vagy ment hozzá receptet íratni. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. Szólt az ápolónő. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek. A szomszéd telefonált a rendőrségre. hogy a testvérek. Így . hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. és amikor mondták. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. ingét. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal. édesanyám! – Az apja. Kifújja az orrát. felnőttként viselkedésüket másolja. hogy remélem. Nadrágját. és úgy húz apa ágya. Ha nincs halászlé. aztán hallgatjuk a csöndet. hisz őrizni kell anyámat. meg a nővére is öngyilkos lett. és nem édesfiától örökölte. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye. Ha írok neki. tudod. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. Ha vérrel csinálja.. ha nyöszörögne. “Nincs ilyen ember. felakasztotta magát. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. Egy orvos azt nyilatkozta. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. Külön-külön még egyszerűek is. aki meg helyettesíti. vigasztalta őket. akkor – mondja. most is él. az altatók. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. gombócok. Egyirányú lett életünk egy utcája. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. hogy főzzön grízgaluskás húslevest.. Az apjának üszkösödött a lába. hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle.. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. A körzeti orvos épp most ment szabadságra. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. Összeszaladt az egész ház. Lelkifurdalásunkért. Ha Domokos itthon van. – Aludnod kellene. A gyerek a szülők mozdulatait. Altatóval talán fel sem ébrednék. Gyógyszerrel. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt.erőm nekem van. szoruló szívünkért. hogy le kell vágni. de folytatni nem tudja.

és fújja az orrát. hogy szájvizet használt. én megbocsátok mindent. Emlékszel. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot. elüszkösödik neki is. – Attól még nem kurva. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. . hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra. hogyha meghalok. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni. hogy benyitottam a konyhába. Istenem. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben.legalább nem tiltakozhatott anyám. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked. s természetesen kilónyi kenyeret. ha neked jó. mint Budapesten. Apa örült a ruháimnak. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. amíg jártak hozzánk. hogy apának volt valakije. és a szájvizes üveg mellett a kupakja. kicsim? – Ugyan már. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. de ha valaki vállalja a gondozását. Istenem. úgy fog járni. kezével megtapinthassa. hogy tereget! – Integetett is. s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. említettem néhány éve. vagyis anyám elé. Ez velem soha nem fordult elő. mindig felpakolva érkeztek. mert mindig többször annyit vesz. lehet. hátha holnap nem lesz. mint kellene. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. éljen vele. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot.. Bár esküvel vallották. Aztán egyszer apa bejött a kórházba. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod. mint az édesapja – mondja anyám. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. mindenre.. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. és megéreztem.. édesanyám? – Neked mondom csak. hogy szemével. Antikám. Jövök haza hétvégén. Nem kell házasodni. hogy pénzt “költünk”. és emlegette. Megmondtam neki: Antikám.. ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta. költözzön össze valakivel. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. tegyed. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. miért őt vetted el. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. csak ő használhatta. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám. Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó.

hogy képtelen vagyok aludni. sajnos nem siratják a szeretők. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. ő tudott főzni. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. és azt hiszem. szembe fordít anyámmal. hogy gyorsabban főjön. hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette. már ételeket talált ki anyámnak. Most volt az első karácsony. hogy bennünket segítsenek. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. Kezembe akad apa pénztárcája. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. hogy anyám csak parancsnokolt. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. ahogy Eszter nevezte –. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. hogy leteszi a zsebkendőt. de vízbe nem nyúlhatott. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. hogy megbocsát “mindent” apának. Önérzetes volt. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. másrészt arra. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. Inkább az meglepő. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. májzsugor. Édesanyám alig volt egészséges. aztán ő lett a séf. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. Kiskölyök voltam. amit már büntetni is lehetne. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. egyrészt a temetésre. gondolom. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. aztán megszűnik minden nesz. nem egyszer én mosogattam. hogy megdézsmálta a többéves likőrt. rák. mert nem léteztek. a tésztát apa gyúrta. Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. És egy felvétel a malomról. Büszke volt a szakmájára: . Ő olyan képzelt beteg. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok.Hát úgy járt. Magam is antialkoholista vagyok. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. hogy tanítani tudjon. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja. sütötte. mégis nevetnem kellett. és nézd meg. sőt főztem is. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. fekély. amin a legkevésbé sem csodálkozom. Drága apát. Megtanult balkézzel írni a táblára. Ajánlata. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. A düh. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. A gyerekeié és az unokáié.

Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. hogy a verést megelőzően mi történt. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. az ifjú hölgy maradt. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. a kertészkedést. hogy tökéletes legyen. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. nyolcat őröltek vele. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. ez a gép nem őröl rendesen. amíg lehettek ilyenek –. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. mi a baj. hogy anyám nyomban talpra ugrott. hanem tekeri a henger az őrleményt. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. sőt akarja is a környezetét. Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést. aki izgetni-mozgatni tudja. a szöszmötölést.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. mint apa. Apa kitalálta a faragást. a tapintási. Ő inkább felügyelő típus. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. Megcsináltam. azt mondták. csak megállt a malomajtóban és szólt. majd a házat “kettévágták”. Amikor jött a 44 órás munkahét. Ez . Majd amikor a fickó kiszabadult. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. De nem gondolták igazán végig. Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. Nem tudni. mert irányítani kell a brigádot. Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. Amikor eljöttem nyugdíjba. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt.“Egy molnárnak a fülét. Az első. A lakáscsere is külön mese. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. Anyánk megint csak nem engedte. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. mi nem. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett. Például ha a liszt szaga nem az igazi. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat. Ahelyett. de jó volna. maga a ház egyre züllött. hogy nem engedte tovább dolgozni. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. legfeljebb gyanítható abból. és a szaglási érzékét is használnia kell. mire szolgáló helyiségekben. Az öreg a hangból tudta. a látási. a búza. Azonnal láttam. s a felét megkapták nagyapáék. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. akinek a kisujjában volt az egész. hogy baj van az egyik hengerrel. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. tudni kell. mitől: a dohosságtól. de nem volt jó a liszt. és az egész család élete.

Amit nem kapott meg. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla. hogy nem ismeri ki magát. S talán ezért. Amikor az almolnár észrevette. ettől olyan csöndesek. Leülök Éva lábához a kisszékre. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. Lezárta a főkönyvet. Sírni tudtam volna. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. összegeket a naptárra. hogy “jaj. és velük édesbátyja. Ő azonnal lezárta és megigazította. ha megtanul néhány fogást. Jó faszobrász lehetett volna. azt óra vagy mérleg. Az ötödik napon. hogy leszorítják. a papot. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. Kérte. amire nem nevelődhetett. Apa. Tamásnak dolgoznia kell. mint az életben. jönnek. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. és annyit mond csupán: – Szép. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). ha kicsit pallérozódik az ízlése. Amint anyánk meghallja. ha nem cserélik el a lakást. a táncost. elmegy. hogy gyorsan megy. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. megkérdezte: . Végigmalmozta a fél országot. a halála előtti héten felirkálta a számokat. mi újra felosztjuk a teendőket. Végre megérkeznek Éváék. sőt a kocsi sem.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. Apa itt is talált építeni. ezért van kisírva a szemük. hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. Egyedül az hibádzott. Szép halott? Apa azért biztos szép volt. Anyám korholta apát. Tamás is. Orvosként megtehette. hanem formaérzékét is mutatják. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. de elég volt beülni melléjük a kocsiba. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt. netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. Antikám.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket. életében talán először. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. javítani valót. válasszanak a szobraiból. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte. ha anyám engedi. hogy el kell adni az autót. Tamásék vasárnap jártak itt. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét. de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. mint az állatok!”. talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. amit nélküle soha. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. hogy beviszi őket a kórbonctanra. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt.

Van pofája idejárni. és nem volt szívem kiutasítani. egy molnár nem dülöngél az utcán. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. mert legazembereztem őket. mert berúgtak. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. az abonyi malmot. pedig még az én malmom sem volt rendben.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. azután hogy kinyírt ártatlanul. Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. de azt se tudom. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba. de én haragudtam rá. Három nap múlva kiszúrtam. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. – Mi mondjuk meg. jöjjek haza jó fizetéssel. De a kapus felküldött az irodába. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. aki sosem látott hengerszéket. hol van. de nemet mondtam. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. Nem mosta magát. mert egyszer már megbuktam politikából. – Odatalál. hogy egy intelligens ember. így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. de azok is tolvajok voltak. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot. és bemagyarázták neki. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig. De ha valakit így összetörtek . hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. azt osszák szét. Rábeszéltem az igazgatót. mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. fönt zsákoljunk. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. és szeretné. akik átvették. “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. aki ennyire szigorú. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. inkább ajánlotta. Még a pártba is hívtak. hogy tönkremenjen az üzem. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. Vigyázzon a gazemberekre. Említette egyszer a feleségem. Egy szabó volt a vezető. behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. meg három zsák korpa. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. és mégis ilyen jó szíve van. Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el. Megdöbbentem. Végül azt mondták. Feljelentettek. hogy munkásellenes vagyok. és mire odaértem.

amint bekerült a családba. a pénzt meg ide tette. Elzárjuk a gázt. ahol rendet kellett teremteni. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. ha szólítana. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. amikor kihajítottak az üzemből. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. szavaink. Margit például eladta az egyik házunkat. ne menjen oda vissza. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: . csak legutóbb nem. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt. hogy baj van. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól. apa is benevezett az akác figyelésbe. Azóta ez a virág a kedvence. de nem szól. és most mondja el: apa lekísérte.. Jártam egy nőhöz. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. csak azt vártuk. hogy “arról” ne essen szó. mindig felvettelek. odaköltözött Nagykőrösre. és sokkal többet császkáltam.” Anyámat körülmutatványozzuk. Megkaptam a rizsmalmot. mert Anti udvarolgat. Délben telefonon kondoleál Marcsi. – Mindig lekísért. mint ő. hogy halljam. felkapta a három gyereket. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. fekete akác is. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. Megmondtam neki. és közben annyira rájött a sírás. Minden évben versengünk. kikapcsoljuk a villanyt. és nem engedett sehová. főzni kell. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. De kenyeret kell szelni. gyermekeim anyja Miskolcról. A családnak talán nem. megkérdezni. és az övét is. hogy a gyerekek nőjenek. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön. hogy semmit sem hallok belőle. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. Nyitva hagyom az ajtóm. ezekkel indulunk az új életbe. autókáztam. az idén egész sportszerűtlenül. Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot. én téged mindig pártoltalak. első feleségem. A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka.lelkileg. Bár gyönge altatót veszek be. Ahogy megtudta. Anyám vagy hatvan esztendeje. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó. Ami igaz is volt. vagy én örvendeztetem meg vele. azt nem lehet helyrehozni. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. Ő pedig csak benéz hozzám. mi van.. hol a só. mert a feleségemmel rossz életet éltünk. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. hogy alszom-e. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. Végül hazajöttem.

hogy nem engedték kiküldeni. amiből a nagy hántoló is dolgozik. az övék igen. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. Pesten aztán bejelentette. nélküle még kevésbé bírnám. és én bemutattam. Spekulált. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. ráengedte a héjas terményt. szép dolog. Elámult. még a szállodát is fizették. és vigyük fel Pestre a gépet. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. hogy a gépek majdnem üresek. hogy az én gépemen csinálják. ha nem kell édesanyámat gondoznia. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. hogy van egy csodagép. A héj gátolja a súrlódást is. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. Úgy döntöttek. és nem volt benne törmelék két százalék sem. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. ezért a szem vége nem tört. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. Sok esetben a rizshántoló többet exportált. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. olyan szép fényes lesz a rizs. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. a mérnök javasolta. szakemberekből álló bizottság. ahol ellenőrizhető. de olyan szép lett. Megcsinálta. és tiszta. és azt mondták. mintha egy harmadik gépen fényeznék. hogy lássa. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. Amikor visszakerült Debrecenbe. kíméletes a csiszolás. Apa rögtön észrevette. külön fényezés nélkül is. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. Mérnöki rajzot nem tanult. rögtön izgatni kezdte. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. Kijött egy mérnökökből. szorították rá a beömlő rizst. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. hogy mivel még kefe is van a gépben. aki figyelmeztette is. Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. Az üzemet mégis bezárták a pora. hogy vissza kellene mennie. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. a törmelék rizs pedig hat forint. mint a többi malom összesen.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. Kállainak. Ekkor lett apából technológus. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. hová tűnt. hófehér rizs jött ki belőle. mert kicsi anya nem tudja. de fából ki tudta faragni. szögsebességet nem tudott számítani. adjam be találmánynak. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett. Egy ezermester számára nincs akadály. spekulált. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. Csinálni kellett egy gépet vasból is. hogy sírtam. benne 3 százalék törmeléket. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. mert szakaszosan dolgoznak. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni. nem gömbölyödött le. hanem megmaradt teljes hosszában.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. és a rizshéj miatt. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. Ez talán forradalmi újítás. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. hogy mit hoz ki abból a rizsből. de ez sem volt elég. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. hogy a tiszaszentimrei .

Felhívtak a Találmányi Hivatalba. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. Lehordták őket. mindenfelől. pedig ötperces dolog. inkább újítás legyen. de 7 százalék többlet jött ki. nem érdekel. »Megferdített egy gumituskót. de az utókor hasznosítja. Csak így lehetett gondolkodni. Hiába talál fel az ember valamit. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. hogy mi jár. végül is mi volt a céljuk. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. négyszeres munkát végez. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. óriási összeg abban az időben. hogy nincs igazam.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. kiutalt ötezer forintot. nem foglalkozom vele többet. mégis gyártották a sok drága gépet. ha nekem két és fél millió jár. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. és még tökéletesebbet is. aki írt egy fényképes himnuszt. mert nem fizettem be a díjat. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. Lehet. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. Nem tudom. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz. és bemutattak egy mérnököt. és azt mondta. inkább nem vezetik be. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. Amikor azt mondtam. mégis azt mondtam. aki nagyon szeretett. Azt mondtam. hogy csupán a pénzre pályázok. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. Megérdemeltem volna a pénzt. megelégszem annak a tizedével is. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani. Másfél hónappal maradtam el. de félnek aláírni. ami nem kellett senkinek. de én belefáradtam. De volt egy kollégám. hogy nem a feltaláló jutalma. s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva.« A minisztériumban nem is 25. és kiadták. Végül is a . egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. hogy ez jobb legyen. hogy »Maga pénzt akar. ők intézkednek. mert akkor nem öt évet kell fizetni. hogy a csodagép alkalmazható. de ő nem kényszerít rá senkit. Olyanokat mondtak. amikor a rizstermés csúcson volt. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. Kiadta. a döntés végleges. akkor felesleges találmányon törni a fejem. ott volt az igazgatóm is. hogy törölték a találmányt. mert hasznos. és adjuk át neki. azzal nem törődtek. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. Egyszer aztán értesítettek. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. Ha a szíj elszakadt. írjuk le gyorsan. A többség irigykedett. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. akkor talán alá meri írni valaki. A gabonaszeletelő nem vált be. Egyszerű ötletnek tartották. mégis megszűnt a védettség. hanem csak egy év átlagát. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. így ütöttek el a szabadalomtól. és nem arról kell beszélni. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. Sokra mentem vele. amire más jött rá. Nem is vált be. Hogy az a gép háromszoros. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. mint Jedlik Ányos esetében is. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. mert Halminak. Volt egy újságíró is. Ha 1958-ban bevezetik. A bizottsági tagok is éreztették velem. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. hogy szabotálják az ügyedet. ha egy éven belül nem tesznek valamit. amiért milliókat kellene kifizetni. Beállították az enyém mellé. Ez megint egy évbe telt.

Ő nemcsak a benne terjedő kór. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. hogy anyám jóformán lekurvázta. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. délben talán mintha büszke lenne . Korosztálya kegyetlenségével sorolja. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. feszt ágyban volt. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett. halottjával. hogy van a nagyanyja. Fel is rohan még aznap este. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot. Nem tiltakozik. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. sem betegséggel. aztán kéri. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. Ha mégis eszébe jutnék valakinek. amikor elhatároztam. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát. Heteken át telefonon sem kérdi. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. Olyan sebzett vagyok már. se sírom. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. Részletekben kapta a pénzt. gyűlölve szeret. hogy gyászában tévézik. minden mozdulat.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. nem tudja a jövő heti munkarendjét. vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből. a nagyanyja fölött. így évente egyszer. Édesanyám. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén. A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. hanem apa miatt is pár. hogy amikor megjegyzi. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám. Szeretve gyűlöl. hanem a fél körömcipő. sem nosztalgia nincs bennem. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. bár Brémából vezette végig az utat. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor. megnyugtatom. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. Mivel születésekor váltunk. Reggel szidja. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban.és perbeszédben van a halállal. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. de sem nyugvási vágy. de majd kinövi. hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. hogy leüljön velünk a tévé elé. amiért egyedül hagyta. nehogy megmondjam Éváéknak.találmányt teljesen bevezették. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. mikor lesz a temetés. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. Este anyám illetlennek érzi. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése. hogy szerinte végignyafogta az életét. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. aminek az volt a ki nem mondott lényege. de Eszter is zahorált már velem. Eszter ilyen.

és még a haja is csupa szar lett. és ha el nem kapnám a kezem. s hiába simogatja meg a kezem. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. Másodikban ő tanított. Fürösztöttük. apa itt bolyong: várja anyánkat. más volt az a drága “idegen”. este pedig félve alszik el. megcsókolná. mert belegabalyodtam egy mondatba. legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. hogy vagy hétezer forint jár neki. kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. amikor édesanyámat temettük. mint az édesfia.rá. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. hogy debreceni tanító néni volt. és szegény apa mosott rá. nem kapkodva megvizsgálja. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. formálásom éveit. fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. mennyi dolgod van. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. Ha már lefokozták újítóvá. s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. hogy helyet foglaljon a kicsinek. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. ahogy az alperest is hagyta! . majd miután megtudja. Csak azért tolakodott előre. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört. akinek a gondozására szorult. A kicsinknek. de nem tudok ugrani. de akkor ő mellettem volt. Pert indított. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni. tudom. de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. Antikám. Kivételezett a fiával. Legendás szigorából. Húztuk le a hálóingét. Rettenetes év volt. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet. és ez így természetes. Másra képtelen lennék. s mire az ágyához érek. amit csinált! Kiszámította. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. s mély empátiával kifaggatja. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. megmakacsolta magát. és megtörlöm a száját. hogy ezért már nem kell szólnia. Megigazítom a hálókabát nyakát. Érzem. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára. hogy ő.

Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. Állni. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében. hogy mindennap látogatjuk. amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. Eszter minden tőlem. vízumot intézték. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen. Bár anyánk kiadja. mert Éva reméli. és írásban hozzájárul. azért sem. Hiába mondom. hogy telefonálhat vagy . és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. nekünk kellett volna!). hisz mi lenne. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. ellenőrzi. és jövök is vissza. tőlünk kapott sebe ellenére. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. hogy mindenből a legjobb legyen. levegő. nincs ellenvetése. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót.Felveresedett a bíró: – Na. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. no meg a temetésről. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. Amikor Eszternek megmondom. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. gyalogolni képtelen. verje ki belőlük ami jár. én pedig vonaton leutazom. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. majd elmondta a kálváriáját. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. de miközben az útlevelet. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. Az érdektelenségbe. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában. s csütörtökön kérhetném is ki. Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. Szerdán megy be az onkológiára. társam a gondozásában. hogy itt lesz a szomszédban. ahogy vulkánlelke csöndesedik. trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. ahogy látja anyám elesettségét. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki. mert borzasztó. A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –. sőt Éva lelkére köti. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. hogy egyházi szertartást kérjünk. utána ő. Vonattal nem mehetünk. mondom ki félve. erő. mégis hatszor kirakja. bár szemlátomást bántja a dolog.

– Maga írja le először. de még hallom. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. ahová újból kell jönni. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. hátha estében még fel tudom fogni. hogy azonnal lefizeti. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. hogy egy telt arcú. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. de anyám már hajnalban sürget. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”. és nem is akarom hallani. Miközben segítem. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával. A klinikára kilencig kellene beérnünk.. azt hajtogatja. a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust.. menjek ki egy pillanatra. a sugarazás az.telefonáltathat. a betegség kódszámára (174). hátha anyám indulna a vécébe. – Te nem tudod ezt. A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. Áhítattal nézem. milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén . s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. Bejön az orvos kéri. hogy özvegy. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. hogy ne látogassam mindennap. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. amennyit csak akarsz – súgom. A mama járkál. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. vagy majd a végén adj neki. Csak nem történik baja. hogy adjak neki egy százast. Csak a betegágyat nem késsük le. Belém nyilallik. mert dolgoznom kell. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. – Nem hallom tovább. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. – Várj néhány napot. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. Úristen. – Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. Kint. a harmadik “Szebb külső. a lány közénk ül. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. Megérkezünk a rákklinikára. intézkedik. Mindig várunk.

A temetéstől is félhet: nem kérdi. dacosan perelve. hogy anyám még él. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. minden reggel meg kell fésülnöm. – Úgy szégyellem magam – mondja először. – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. hogy már megvolt. Nem kockáztat semmit. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. de a falak is azt üvöltik. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. hogy sosem felejtem elkérni. Annyit megértek a szakkifejezésekből. reszkető madárteste lebillen. A mosdás a bidén bonyolult művelet. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. meg érettségiztet. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. majd a szomszéd sírra állítva. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. javítgatom. amikor már a mosdásban kell segítenem. ingatlan. reszkető fejét a lábamnak támasztja. noha már nem tud ülni. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. Húgom eltemeti az édesanyját is. Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. Hétvégére hazamenekítem anyámat. Tartom a hálóingét. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. csak én nem. mikor lesz. hogy nincs vagyon. fölött. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. és az sem.parókát kölcsönözhetnek a betegek. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. és hozza fel neki. de ezerszer megbánom a beleegyezést. Az éber törvényt nem zavarja. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. s miközben kínlódva mossa magát. előzékeny. hogy bármikor elérhessenek. Szegény apa. igaz. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből. mert félek. Evéshez már kézen fogva emeljük. sőt mivel ő volt “a temettető”. . és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. hogy a temetésről készüljenek fényképek. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. Eszternek csöndben folynak a könnyei. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. én pedig nem mondom. ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. állapota mégis gyorsan romlik. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá.

de ha maga fog egy mondatba. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. a koszorúkról. szarik. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. Búcsúzóul előbb a bal. idegen asszony nem vett részt a szertartáson. de hiába. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. hazavitt. rendes asszony. hogy jobbról csókoljam utoljára. azt mondta. kész!” Örökké megköszöntem. Kérdéseimre pontosan felel. a beszédéről. hogy álmos. vacsora előtt pedig azt mondja. méhecske jelenik meg a képernyőn. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle. erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. Amikor befejeződött a sugarazásom. az a nő. hogy egyedülálló. Másnap megköszöntem neki az ebédet. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. és látom elértette. fiókig. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. leült a nagyszobában a tévé elé. megy haza. Faggat a papról. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi. mondtam neki. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. késik a reggeli. és talán nem akar szomorkodni sem. ennyit visszaadni már nem lesz idő. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. hogy szép férfi volt mindkét férjem. – Igen? – csodálkozik. Nem mer örülni. Ha tehetem. hogy hatvanéves. attól van! – Ne menj el. Még nem volt nyugdíjban. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. az ember eszik.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. – Ő most Svédországban van – józanítom. ebédeltetni is bemegyek. meg a házgondnokék – mondom. pedig három hete katéterre van kötve. Engem ő másfél-két évig etethetett. keresi a választ. – Úgy megörültem neki! . Amikor rosszat szóltam rá. a kurvája hergelte ellenem. A számítógépem. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. Hogy megyek annyit? – Édesanyám. majd jobb arcát. Kivonszolom anyámat a vacsorához. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. lemegy. és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. be sem jött hozzám. Anti nevetve mondta a kórházban is. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. amit nem mondtam ki. de legalább vacsoráztatni. Nem tudok állni.

próbálom etetni. de az utolsó előtti délután azzal fogad. inakat. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. (1990-97) . Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. Beszélek az orvosiparossal. de már napok óta semmit sem kér. Elaludt volna? Simogatom. Mint mindennap. de máris öklendezik. Zihál. gyümölcslét. nem kér-e meggyet. csak a fejét rázza. – Minden elég volt. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. – Ma. Bármit kínálok. Kérdem. hogy hazavigyelek. 38 kiló. És 23-án éjjel. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. Megmosnám a fogsorát. Nézzük egymást. Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő. barackot. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. hogy felkelek az ágyától. és ráhúzták az áttetsző bőrt. Belediktálok két kiskanál húslevest. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. miért. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. a kezét. mégis kegyetlenül kilépek a képből. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején. – Nem – rázza határozottan a fejét. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. mint a kamasz lányok első szerelmükön. De amikor az ajtóhoz lépek. szardellás kalácsot. s magamban mondom neki: Ne haragudj. Érzem. nincs erőm. Lehunyja a szemét. hogy most nem lenne szabad elmenni. Biztos tele van a tüdeje vízzel. hogy lefogjam a szemed. menni kell. és holnapután meglátogat. kedden megy haza. A szemét már alig nyitja ki. hogy nem simogatom tovább. fújtat a kisverébnyi mellkas. utána köhög. felemeli tört tekintetét. dajkálgatom. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. Spórol a nemmel is. hogy mivel. kérem. – Még egy napunk van. Nem veszi észre. jönne-e haza. elég volt. csak rázza a fejét. öklendezik. most is lemosom az arcát. s már rázza is a fejét.Több alkalommal kérdem. hogy állok.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->