Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház. XI. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban. hogy a hite már külön életet él. 1976.) a Molnár C. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik. öttusa-edző nem emlékszik arra. erőt merít. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni. Andrást gimnáziumba.. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. A rádióban elmondta. 14. András azt mondta.. ettől nem remélem a végső megoldást”. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje. Zoltán villamosmérnök. ő harmincat. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott.«” – Miközben ezt felelte. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli. Megszállott volt. Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. úszásés futástudása kivételes. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál. nem tudom megmondani. Bandi. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. Ne bomolj. nincs a tudat fennhatósága alatt. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. vagy valami káprázatos nagy tehetség”. – Ott éreztem meg. Balczó Marci születésének napján.” Mi volt a titka? Földi László mérnök. Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete. és vívómester meg öttusa-szakedző. mint bárki más. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. az első gyermek. ahogy a filmesek mondják. én is magaménak vallak. majd hozzátette. mondtam erre az elemelkedésre. Ne adjuk azért fel. hiúság űzött?. egészen furcsán.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. de versenyzőként bejut a TF-re. zagyva szöveget is”. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról. Ildikó kultúrmérnök. egyik alapképességem sem olyan alacsony. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. Hegedűs Frigyes dr. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt. ezt nem gondoltam”. “hogy csodagyerek lett volna. A Reform idéz (1991. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. Ha valaki napi tíz kilométert futott. hátha a részletekben van az ördög.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Minden bírálatból. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz. június 23-án. András gyönge közepes érettségivel nem. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első.világos mondatok. Térdig állt . Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. rossz szóból hitet. értelmetlen. melyik mennyire. Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

Thofelt megvádolta. elment. vagy sem. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak. hogy arra utalt. mi történt. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. – Aki tud lőni. ami jó eredmény. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. akkor nem 192 kör az eredménye.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. Grut kijelentette: a világ legjobb. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. Magamat is hibáztattam. hogy megóvták Balczó lövését. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. hogy valaki rávette erre. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. mi folyik odabenn.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. hogy kiderül. azt viszont nem állítom. csak felkapta a távcsövet. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. újságíróknak egy szót sem. mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt. s akkor megkapod a fair play díjat. Megkérdezték a bírót: megesküdne. – Három méterre álltam Banditól. Mindenkit elmart maga mellől. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre. Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. a tábla érintetlenül fordult ki. a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. de körülbelül úgy. s közben a csövet is visszahoznia. hogy mindegyik lövés kiment. de ne izgulj. hogy nem töltött csőre. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. Nem kellett volna magam hagyni. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. hogy ez történt. rossz versenyző. aki figyelmeztesse. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja. arról nem biztos. mire visszavonta gyanúját. nem jogtalan előnyhöz jutott. Münchenben kizárták ugyanezért. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie. Kérték Balczót. Profi módon csinálta. A magyar tábor görcsbe rándult. az nem megy. és sportszerűségét százszor bizonyító . – Utána tudtam meg. Mégsem óvtak a bolgárok. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta. vagy hallgatsz. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed. De nem óvott senki. hogy Balczó duplázott.lövésenként kiikszeli. megszegte a szabályt. hozzátéve. Igaz. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. elsikálják. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. Lőtt rogyásig. Csanádi Árpád. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver. azt mondta: “Hát Feri bácsi. – Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. hogy zárják ki Balczót. mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. de az esélyes szovjetek sem. kinn meg találgatják. hallgasson. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el.

Megjelenik Dávid könyve. Még Balczó sem tudja. Helyette. Ő nem így élhette meg.öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. érkezőben. Megnyert tehát mindent. magasított sarkú cipőkben öttusázott. aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott. hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F. Bármilyen nehezen hihető is. aki semmire sem becsülte F. mit is akar. fotó hölgykoszorúban. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. De ezek elől nem tud kitérni. Nem ugrott erre sem.) Balczó folytathatta a versenyt. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban. Futás után így is fájt – közben nem érezte. pedig ha őt kizárják. nekem köszönheti. A “pusztából” azzal tér meg. Vannak benne képek a kölök úszóról. koldusbot. a hivatalnok. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni. indulóban. hogy válogatott leszek. megkapta. hogyan tovább. csak a fejét rázta. még élménybeszámolókra sem járni. neki mi a szándéka. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. Én győzködtem Grutot. S úgy futott. tény. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”.. München után pihenni vágyott. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye.. de egy hét után szalonnával. itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. hogy neki is jó lesz. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna. hogy ez egyeztetve van – de Balczó. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte.. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. Ez történt. Csak pihenni. A második már “igazi” esküvő. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet. kizárás. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. Bandi szigorú édesapja adta őket össze. nehogy valami balhét csináljon. sombreróban. Nem mondom. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. amit lehetett. Megnősül. – Ami földi jó létezett. Ez a második házassága. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal.. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. amint F. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert. ahol eddig éltem. úszás és futás közben. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. az első válogatottról. hogy ez az ország érdeke. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna.. s tény. Botrány. fotó az akadály fölött. mégsem telik el két hónap. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta.-et. a . A szovjet Novikov. a dicsőséget learatta. a páston. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. a Vöröskereszt segédmunkásáról. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta.. Mindenki rá kíváncsi.

de az új elnök felbontja a szerződést. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. a sportvezetés minden törekvése az volt. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. talán mint vezetőnek. Ő rábeszéli Bandit. hisz annyira azért tud angolul. ha F. állítja. Lehet. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. Egyetértettek. Abban maradnak. mert nem talált hangot az emberekkel. sem mint vezető. F. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. Csepelről kapja a fizetést.” Nem a versenyző. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját. 1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. Bár számos példa van rá. visszalépett egy fél lépést.dobogón. de hogy ez kiderüljön. Sem mint versenyző. az is olyan. mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. Ha mint vezető mennék is valaha. felelték.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). Bizalmi ember még lehetett. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. de F. fiatalokkal. Ezen persze nem múlhatott. Balczó neki is. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. megy. hogy nekem még dolgom van az öttusában. Intenzív angolra is beíratták a TF-re. szemmel tartandó bagázs. mint edzőnek. hanem. hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott. Lakása van. magának is talál társat. Akkor csak az van hátra. Balczó nyugodtan vajúdhat. hogy a nagy sportoló. azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. Törökkel és Mónával. Ennek huszonkét éve. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. a meditáló áll hozzá közel. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. akiket még lehet hajlítani. nem okvetlen nagy edző. fektette be. marad. semhogy ki lehetett volna tenni. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. amelyet nemcsak el tudok viselni. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. az édesanyjával.-től. Szinte mellékes. úgy érzi. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek). gondolkodnak a dolgon. hanem amelyet szeretek is.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester. a lótenyésztés neki való foglalkozás. hogy párttag sem volt. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett. Ahelyett. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. de alig járt az órákra. vagy ifjúságiakkal. Nem mint versenyzőnek. hogy tovább ütötte volna a vasat. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. Mindent megkapsz. hogy kirakatembere. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes. Pénzét mindig okosan költötte. meg kellene próbálnom. Kijelenti: két év múlva jön. (Mondják. szebben fogal- . esetleg fedett lőtérre.

s állítólag “mindenki” úgy gondolja. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. “Nem. ez a siker. ezt megjegyezte és most elmesélte. csak Balczó lehet a kapitány. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. alázatosság kérdése”. ha én leszek a kapitány. az nem tanulás. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. ha hárman csinálnánk az öttusát. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. sikeresnek érzie az életét. annak. – Borzasztó. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott. A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. mondta Balczó. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. Akit szeretnek. Tanítványt akkor is foghatott volna. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. de aki szeret – annak még jobb. – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. jó. Fel kell tételezni. F. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. Török Ferencet az öttusacsapat élére. hanem vállalás kérdése. kényszerpályát építesz azért. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. Vele nem tudtak mit kezdeni. F. szerint nem vállalta. Móna elvállalta a felkérést. Maracskó összeállítású . amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok. A Küldetés nem sportfilm.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. s a másik állt a reflektorfényben. s megkérdezte a bajnokot. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. én is felkérjelek. de mintha ő sem tudta volna magáról. Balczó erről nem beszélt. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr. nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. hogy 9:1 arányban leszavazták. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek. Attól még lehetett volna. Balczó rovására írták-e. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. Két dudás nem fér el egy csárdában. azt szeretném.mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. – Ha ez ma zajlik. Bandi azt mondta. hogy mire való. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. (Nem tudni. Ő vállalta. Eljutni az emberek szeretetéig. Sasics.” Ám az is igaz. megértéséig. a szövetség elnöksége elé került. Balczó elmondta a filmben. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának. hogy együtt dolgozik F-fel. Ám a Kancsal. Töröknek semmi esélye. mint másban. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. – Elmondtam.

E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. hogy engedjék el.. észreveheti például. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője.” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. Hegedűs Frigyes. nem Balczóé. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. a hitet megtartottam”. s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. – Nagy lobogással. Aztán Montrealban leszerepeltek. – A Küldetés Kósa filmje.. – Nemcsak kivételes képességű sportolót. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. Balczó csak lábatlankodik harmadikként. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. a szemlélet változott! Az ember.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet. Az első képeken még látszik. vagy a sportkör elnökének tanácsadója. mit akar csinálni. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. Keszegevés közben az is kiderült. de erről hallani sem akart. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). legalábbis a film szerint. a filmben azzal. József Attila Összes verseit. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. ő Kósa indulatait foglalta össze. hogy van ott erre két ember. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb. hogy nincs helyzetem. hogy amíg el nem dönti. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni. nem a nyilvánosság előtt”. Dávid Sándor. Nem akarták. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával. majd a keszegevés közbeni beszélgetés. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. amelyek úgy kellettek a népnek. hogy folytatja a versenyzést. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. dr. A válasz: “Nem mész te. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. a meghasonlás szélén állt. ezért sem érintett. a filmben a Bibliát. Bár nem rangjának. s nem félt kimondani semmit. Szavai örök és általános igazságok. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott. a kódis büszkeség itt tartott. A könyvben úgy tér meg. legfeljebb ironizált. senkit sem sértett meg. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett. de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója. mint egy falat . hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa. A filmben csupa szelídség volt. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében. Hívták az USA-ba. Nem a leltár. ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. Az a helyzetem. Kósa figyelmeztette Balczót.

mert a filmankétokig úgy érezte. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta. úgy éreztem.. teleaggattam a nyakad aranyérmekkel. Ehhez hozzájárulhatott. akik azt hiszik. akkor úgy csinálni. Az élménybeszámolókból. nem hagyhatja cserben. Rengeteg állást ajánlottak neki. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. hogy ebben az évben. nincsenek meg. hogy az OTSH. Szolgáljon mentségére. Később az Isten közölte vele: “Bandika. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. akik lehetőséget adtak és adnak.. 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás. Újfajta hitét erősíthette az is. – Úgy érzi. akik győzelemre segítették. te már tudod. vagy fenn. hat évet tölt. az öttusa szövetség vizsgálta. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. tapasztaltam csak magamon. amennyivel a munkámban támogat. Micsoda változás 1961-hez képest. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. Sok embert megsértett.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. . csak ne felemásan” –. legalábbis szomorúvá tett.. de nem követtem el azt a hibát. Magára vette a nemzeti hős szerepet. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). akik jóindulatúak velem szemben”. Nem én csináltam. Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először. s azoknak. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze. dr. nincs mondanivalója. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”. A csicskási állásban. Bandi környezete tudta ezt. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. tálak stb. és amikor Balczó belépett.. akik felneveltek. hogy az ankétokra utazó. mintha minden rendben lenne. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. nem én találtam ki. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. nem szabad. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. említette a rádióban. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. 1983-ban otthagyja. hogy kibontakoztassam képességeimet. azokat. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta. hogy végleges szerződést köt Jézussal. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. nevetgéltek az öttusázók. hogy a hatalom nem szerette a filmet. rá nézve nem. hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”. hogy ezek semmit nem érnek.). és csak azoknak tartozom.kenyér. mit tehetne. kiderült. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. hogy ki vagyok én és mit tettem veled.” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák. úgy éreztem. filmankétokból pedig prédikációk. pásztor nélkül való nyáj az ország. akikhez küldtelek. Hecker Valter főigazgató. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. csönd lett. De elmész azokhoz. A Küldetésből végképp küldetés lett.

– A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák. jó felfogású. . hogy jelöltesse magát képviselőnek. – Mint sportoló. tanácsolta. figyelmeztetett. a világ csodája. sportújságíró. barátai sem tudják. 1990-ben felajánlják. Nemhogy én. a film részben már politikussá formálta. aki az imént szidta. mivel tölti a napjait. jó szellemű. tette hozzá egyik barátja. Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. kiegyensúlyozott. A most újra cserélt mikrobusszal. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. ezért otthagyta őket. Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. meg az “egyes”. De olyan óriás.Ettől fogva szabadfoglalkozású. nyilvánosan Antall szemére veti. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. akinek a hibái bármilyen nagyok is. mint ember nem az. Légy megértő és körültekintő vele. A nagyon egységes. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. Hegedűs Frigyes. Ajánlotta. de mindannyian esendők vagyunk. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. de harmadmagára maradt. Egyszer találkoztam csak Balczóval. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. 1992-ben Csurkával lázad. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. – A sportkarrierjét el kell választani attól. az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több. akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. Ítélkezni könnyű. akik nem cselekedtek. asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. hogy azok dumálnak. Csodálatosan sok kedvesség benne. mondta a volt öttusázó. Mondják. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta. az Isten irányításával akarok cselekedni”). tiltakozzanak.

Kérdem. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. Sándor mondja: időben halt meg.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van. ezzel el volt intézve. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. a szülők feladták elképzelésüket. hogy első a kötelesség. Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. a Tenczer szabóságnál. nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. Gigli. – Minden kisfiú ez akar lenni. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel. ahová magával cipelte kisfiát is. Saljapin és a többiek. akár nem. 1949-ben. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma. – Édesapád volt a főkapitány. így lesz. Tudtam. ahogy előszeretettel nevezi magát. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. erről szó sem lehet. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. A papa úgy gondolta. és arra gondoltam. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. mindennap legalább kétszer láttam. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. francia tanárt. apám sétál a szobában. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. Megismerve a feltételeket azt mondtam. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. hogy tiszt lehetnék. Hatéves voltam. az akar lenni. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. én semmi sem akartam lenni. A dolgomat mindig elvégeztem. analfabéta volt a nyelvekhez. de csak közepes tanuló voltam. fiam. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. s ahogy egyetlen gyermeke. Rakovszky Iván volt belügyminiszter. Scipa. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. csak a könnyebbik végét kerestem. hogy a fia diplomáciai pályára megy. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren. köztük Rákosit. még 1942-ben. 1927-ben nyugdíjba vonult. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre.

A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. 1946-ban. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. mert egy repülő bizottság tagja volt. a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. Piros frakk. Elvált úriasszony volt. hogy a huszároknál szolgált. aki korábban IV. mert csupán 39 esztendős volt. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. mint jogász – felmérte. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. MS szíve hölgyénél bújt el. Kertész K. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. egy vállalkozó és ő. hogy tudjon meg mindent. . Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. ami persze nem járt neki. ami ezredesi rangnak felel meg. Azt a manökent. 1945-ben. vagy tiszti egyenruha. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. a kisajátítás. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. hanem közöld. Károly szárnysegédje volt. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. A Lánchídi aluljárót. vagy el nem szökött. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. összeházasodtak. hogy milyen kár történt. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök.ha negyedannyi ember lesz. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. virág stb. A háború alatt nem hívták be. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. *** Bárczyt. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. aki később a felesége lett. maga mellé vette őt hivatali titkárnak. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. 1942-ben ismerte meg. hogy megszüntette őket. hogy csak nyugdíjazták. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. s 2000 volt egy kocsi. mint az édesapja. tartalékos főhadnagy volt. cilinder volt az öltözék. a közmunkatanács elnökét. nagyon meg lesz vele elégedve. hogy a közmunkatanács bizottsági. – meg kellett adni. fehér nadrág. Harrer Ferenc. A falkavadászat után estére. hogy rákiáltott: áh. hogy rendezze a kapcsolatot. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. MS úgy került közéjük. Ő ordította tele a hivatalt. a városépítés. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt. akinél a megfelelő formákat – vacsora. amíg a kimerültségtől meg nem állt. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos.

. báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. hozzájárult. te kopasz hülye? MS-ről kiderült. hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit. – A cellában volt egy kispap. Ez betett neki. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors. nem küzdöttem. már is közbevágott. akinek csak annyit tudott köszönni. vagy bevert tojást Hadik-módra. Ahhoz. amint jött. s látta. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. akkor MS repült. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett. s bevitték a Gyűjtőbe. s a járókelőkkel tárgyalni. hogy kecsegét ettem zöld mártással. MS elmondta. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. “Nem tudsz vigyázni.– Meglepett. egy házmester. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni. hogy ebből a pasiból zöld lé folyik. hogy én soha nem szenvedtem. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie. aki négy éve hagyott itt. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. egy gyógyszergyári mérnök. Nem azt mondom. hogy Imre bácsi. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. rendhagyó. hogy nem tudsz vigyázni. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. de nem nélkülöztünk. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. A feleségem mondta: ne törődjek vele. Amikor visszatért. nem nélkülöztem. mert csak a járókelő szövegelt. hogy Szemző elvtárs. A mérnök magához intette. hogy sokoldalú. amivel az első szellő felborította. igaz. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. hogy lovasember. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. szabómester lett. Egy lócán ülve várta a mérnök urat. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. hogy mindent úgy vehettem. és a cigarettáért vállaltam.. hogy munkát vállalhasson. s egyszer csak. A földmérőknél lett figuráns. egy tervosztályvezető. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. mert biztattam az oroszokat. ahonnan elküldték. egy ludovikás tiszt. Azért vittek be. a mozgása elárulta. amiből megvoltunk. . te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. Közben megérkezett a mérnök úr is.. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor. meg az én drága jó feleségem is. mint ott. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett.. egy egyetemi hallgató és én. hogy tisztele. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet.. egy galambtenyésztő. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról.

amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. a Fradi pólósa úgy viselkedett. milyen a figyelmes kiszolgálás. Vagy itt van az a halk szavú férfi. A különös . olaj. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. mint a falka után lovagolni. testőr. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. három hétig voltam benn összesen. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz. fésű. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. dadogta a volt szobafestő. hogy nem is tudok oroszul. A háború után a reptér helyreállítását vezette. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy.Mondtam. Nem tűzte föl. Wiesner Tamás. mint nélküle. hogy ő Magas István. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. hogy tudjam. rendőr. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte. De lehet. nem kell folyton dicsekednie. aki ma egyetemi tanár. hát az egy tündéri. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. Nem tudom. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában. telekügynök. s megúszta. két jegyző – sok beijedt alak. jó modorú társaság. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. köztük Szabó Józsefet is. esetleg barna és fekete cipőfűző. Szívem az övék. A közmunkatanács kiváló statikusa. A vízipólósok. Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál. aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. Brandi Jenő. de megint itt álltam megfürödve. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. de az uszoda körül remek emberek. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni. akik hajtottak. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám.. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül.. a többi sportban milyenek a fiatalok. Megkeresett egyszer egy gyerek. azért a sport arisztokratái sem akárkik. mert nehezen kezelhető. mert az ilyen szűklátókörű barom. az én kapcsolataim. A doktor úr sem finnyáskodott. krém. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. hogy ő vezessen. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. Darvas azt vallotta. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek.

épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. Ez kellemesebb volt. ártani sem ártott. De a feleségem rájött. 1992-ben. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. akinek a szerénysége félszegséggel határos. 1987-ben egy nímand elzavarta. akire csak fel tudok nézni. akihez ha szóltam. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. ahol 29 évet lehúzott. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. Sportolók között nem is láttam ilyet. Volt. már fordult is el. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. A visszavonultan élő. Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. mint addig. a puritán Balczónak. Egyik remekebb ember. nem kirúgták. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. és A bolsevik párt történetét. de az osztás már nem. Ez a hely. hogy irigyel. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. Gallov mégis azt írta. mint a másik. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. gyíkbőr cipős. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. a mama-kedvence”. Sándor bátyám. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. Felesége gondozása miatt 1991. ellentétben a Sportuszodával. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. hogy nem elzavarták. aki meg akart törni. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. tudod. MS úr 1970-ben. Egyedülálló valaki. Michel Morganszerű mamával. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. derűs az intézmény volt. odajött: mi nem felejtünk el. hogy a szorzás még megy valahogy. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. Egy szép napon kihirdették. A hancúrozás következménye. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. majd Fazekas alezredessel vissza. nem beszélve arról. nekünk nem lesz nevetnivalónk a .edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. hanem ő ment el. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. ezért 1952-ben ismét elvettem. és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték.

Nézd. egy 87 éves senki. egy letűnt világ utolsó mohikánja. A boldogság nem azon múlik. majd elalszik. milyen volt. miként gondolkodol. Továbbá egy könnyelmű. most épp egy sárga garbó. az életnek csak az az értelme. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. én a döglusták közé tartozom. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. – Mosolyog a szeme. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. hogy nemtörődöm ember vagyok. hogy nem nyomom el a cigarettát. vasalt nadrág. mire vitted. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. Mert van lusta. Kiderült már. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. ki vagy. csukta. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem. Ilyen embernek nem való a gyerek. eszébe jut Sanyi bácsi. nemtörődöm. Annyira lusta vagyok például. . Miniszteri tanácsosnak nem tudom. csak leteszem. De a második életet úgy megcsinálta. és nem állja meg. mekkora vagyonod van. hogy kellemes legyen. Független vagyok mindentől és mindenkitől. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. nagyon lusta. hanem kizárólag attól. ha kabinossal találkozik. lusta fráter vagyok. hogy nem felelek senkiért. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök. amit magára mond. A gyerek óriási felelősség.jövőben. Nem is egyszerű lusta. senki sem felel értem.

– Benne szebb Gyula. Debrecenben megszökött a katonaságtól. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. minden sorakozót. Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le. . hogy maga züllött . Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám. ha azt a napot nem érném már meg az idén. mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. hogy negyedikben megtagadta a gyónást. Vegyek a teasüteményből. Leszólítottam a Fasorban.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást. De ha száz éve lett volna is. mint sajátmagában. Rádumált. Az istenbe is belekötött. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. de ártani soha nem ártott senkinek. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott. 1. áldozást. pedig tizenöt éve ha láttam. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. nem illik: Imi krakéler. hogy a háború után Gyuláról került Pestre. és az éjszakát a kuplerájban töltötte. és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. Többször segítettem abban. Amikor említi. Elpirulni süldőlányok szoktak.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. Gyerünk! És ez a marha. Imi? A mama mondta. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott. nevezte így magát. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni. utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért.. – Egy voltam nem létező barátai közül. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. és a csipkegallér is igazításra szorul. 2. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni. Paula asszony hatvanon túl is képes rá. – Nem tudhatja. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. Ember Gedeon örök siheder. mondja.. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. berúgott.

)” – írja. de hivatalos eljárás nem indult ellene. Akkortájt I. korainak tartottuk a dolgot. Timár úr. Megálltak az újságosbódénál. 1970-ben. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet. 1962-ben jelentkezett. De a további verssorok elárulják. hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével. talán másik három. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. lecsukva. 6.-né igazolva látta áldozatos munkáját. hanem a város. Ettől kezdve közutálat veszi körül. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva. – Tessék? – nézett rá I. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon. Örök szerelme: Krúdy úr. Megtörtént. és megkérdezte: “Uram. Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. eltörték a lábát. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán. Márai úr.. De a függöny mögött V. de mi nem engedélyeztük. Hát olyan patronálója van. Annak idején a pufajkások bevitték. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével. valahogy az nem. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony. a csatár.. megverték. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. az a három talán négy volt. így rövidebb. filmjeink sztárja.. hogy Simonyi karján libeg. csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot. ott volt. melyiket óhajtja?” 4.-et. 5. Ember Gedeon szigorúan monogám. (A többi nem számított. s ahogy a költő fölpillantott észrevette. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek.. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem. A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű. – Drágám. talán kettő. Göröcs Titi. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. . Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet.3. Csak az az egy. nem volt internálva. egyetértett vele.. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. volt vágyaink tárgya. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket.

Nem tette. az nem ugyanaz. egy ideig le sem ültetett. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. amíg nincs a városban tsz-klub. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. Én sem értek vele egyet. Épp úgy hazudott. hogyan kell közelednie a tömegekhez. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest.) 7. A született ripacs lejátszta őket. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . jámborul hallgatott. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. Ezért jobb lenne. az utolsó órájában nem lesz. hogy ellenforradalmárokat támogatok. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna. amikor nem akarok! S látja. s megkérdezte. jött volna ki a gátra. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. Amit mondtál. úgy néz ki. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. Ezeken kívül más bűne nincs. a régi kispolgárokkal. de ilyen embert nem tudok támogatni. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd. szakállas ember. Közeledne hozzánk. ezért óvatos. nem a BM-nél dolgozom-e. aki egy pohár vizet adjon neki. Jellemző. Beszélget a fiatalokkal. mint a többiek. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal. nem élne Gyulán. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. Illetve jobban. majdnem rám fogták. A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. Nem bántom.” (1970. Magázott. magának való. Felkerestem Simonyit is. Ajánlotta. de Gyulán az. sőt. hanem a párttagságnak. mint egy félbolond. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is.” Petrovszki István. az értelmiségiekkel. Arról.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot.” Szabó Ferenc. költő tévedésből lett. Sok vaj van a fején. milyen igaza lett Csomós néninek! 9. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. július 23. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete. erre nincs szükség. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. 8. A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. Neki kellene éreznie. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki. kedveltetné meg magát. ha elmenne innen. Búskomor. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. Zsidó barátját fölmentették.

Nem. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni. vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. s intésemre visszaint. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. (1990) . észre kellett vennie. Imre? – gondolom. s ahogy tüskés burkából kigurul. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen.teljében fürdő Márai úrral. hogy botorkálás közben belém karolhasson. aztán még egy és megint egy. Igen. s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. Mindenki tombolt a sikertől. és kéri. Végül elsírta magát. Kérem. Még egy sarok. Addig az utcáig kísér. látom: a kétharmada hófehér. Kétszer-háromszor visszafordulok. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. 10. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni. mert azok a lányok vagy nem járnak. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. A sarkon megöleljük egymást. forduljon vissza. Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. két lány azért jár takarítani. Igaz ez. mint Márai bárkire. de ő egyre szomorúbb lett. csak a többi barna.

Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. Otthon ruhát gyűjtöttek. – Ha nem teszünk semmit. Hideg márciusi nap volt. Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra. minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees. Fiatalabbak. Megcsúszok. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. A vezetőség 18 tagú. Mutatja hol lehet a szobából az égre látni. s először csomagban küldték. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. hogy halat fogjanak”. mindenki ingyen dolgozik. Ad belőle. s ő tartja ébren. idősebbek: hetvenéves reformátusok. Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. aztán kamionban. energikus ember. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket. Főleg barátaik vesznek részt a munkában. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza. normális körülmények között művezető lenne. Hernádvécsei képviselőjüknek. putriján. Bár benne mindig békesség honolt. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. . hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. s a kabát és cipő nélküli gyerekek. hat! – s néz rám. aztán az embereket: – .. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát. a “cigánygettóba”. természetesen Kees is. holland fele a magyar felével. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl.. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. – A mi Andrásunk jó szervező.öt. Pénzt csak a cigányoknak kérnek. eljött Csenyétére. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. s köröttük ötven-hatvan aktív tag. Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. – Egy. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap. Úgy kezdődött. a barátnőjével együtt. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. Európa. vagy ateisták. mert “ezt az ügyet támogatni kell”. a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. amerre csak megfordul. Négy éve él az alapítvány.Mennyi a babocska. kettő – számolja az ágyakat.

Itt Vécsén. káposztát. sárgarépát. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal. sokat tesz értük. kirekesztő szemlélet Hollandiában. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. Meséli Kees. hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. Óriási a változás. babot. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei. S a holland. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. Szinte beszélni sem tudtak. Belgiumban. – Említse meg Frankot – kérlel András. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. Frank meglátogatta. akinek ez tetszik. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. hogy amikor ismerkedtek. pedig a nyelvet sem tudja. Alig beszél magyarul. – Én is az lennék. – Nézem Keest. angolul. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. aki Cserehátra látogat. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. Kiderült. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. s azzal jött. hogy tudom. Úgy tervezi. – Gondolnád. – Frank mezőgazdász.e. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees. Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk. milyen értelmesek. – Két és fél hónapig velünk volt. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. csupán németül. Ami persze Hollandiában sem megoldott. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. Franciaországban a parlamentben is jelen van. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. harmincöt család krumplit. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel. hazautazott. – Itt feltalálja magát. a szerző képeivel. – Vannak. kempingezni is lehet. kézzelfoghatóbb a veszély. s András vezetésével. Másképp viselkednek. akinek megismertük. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. büszke vagyok rá. s van turista. a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. s itt tölt hónapokat. Az asszonyok nagyon rendesen . mert nem beszél magyarul. akik hülyének tartják. azzal jön vissza. franciául és persze hollandul. de rokonszenve a csereháti embereké. főleg a gyerekeké. Aki huszonévesként sérül. tisztábbak lettek a lakások. A szélsőjobboldali. Náluk a török. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. az idén egyszerű bútordarabokat. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. harmincan kiabáltak körülötte. főként ágyat fognak készíteni.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével.

Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. fél év alatt lerongyoltak mindent. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. Őt felvették Miskolcra péktanulónak. – Felnézek a jegyzetből. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. ágyak. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. nekik miért nem jutott babakocsi. videót. hogy valaki 1700 kilométert vezet. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. A használt ruhák. hogy holland. hogy .. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség). mégis visszasírom. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit.egy asszonyt hívott egyszerre. repes az örömtől. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. Ők tudják egymásról. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. miért akar különválni. hogy lássa. meg egy rendőr miatt negyven szenved. Tízszer kell elmagyaráznom. mit jelent a cigányságnak. hogy leírja a nevét. – Nehogy mán! – rángat le a földre K. Amikor elvitték katonának. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. írásjel nélkül. Nyolc famíliából egy. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. hogy újrakezdhessék. hányan vannak. ha a lepedőt is eladja maga alól. Kihívtuk a rendőrt. azt kiabálta. volt pingpong. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. biliárd. – s a mondat. hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül.foglalkoznak a gyerekekkel. mire lemondott. másik a vázát. hogy megértsen valamit. nem tévét. cipőt. a kapzsi se járhasson jobban. – Éhbér volt. Főleg a nők felelősségteljesek. A legmélyebben Csenyéte van. Ha ott valaki meghallja. A milliomos cigányné. Törődnek velük. s nem tudja elérni. Ez a változás is eredmény. mekkorák a gyerekek. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni. Lacinak hat testvére van. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. hogy a szemtelen. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet. mert dolgozhatott a cigányság. konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. Három-négy család. félbemarad. hogy ne szégyellje a cigányságát. nem azzal kezdik. amelyik kíváncsi ránk. Nyert színes tévét. kabátot kérnek. huszonötezer vám: fizess holland. nem mondom a nevit. amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. – A kulturális színvonal. hogy a cigány lop meg gyilkol. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. Azt pedig. hogy a kormány nem tesz értük semmit. a harmadik a matracát. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. Kees dicsérte Lacit. Velük levelezünk. Ötezer forint vámilleték.. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. A hollófekete hajú.

Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. Egymástól kéregetni sem lehet. betrágyázott földet kitette licitálásra. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. Úgy is mondhatnám. Képein ragyog a cigánybüszkeség. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. egy fecskében volt. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. Amikor bejelentettem a vendéget. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez. félni kellene a szemétől. Az aszály ellenére öt zsák krumplit. nekünk ígérték. egy holland újságíró. Reméltem. S ha épp nem “cserehátozik”. mert a családok zsengén hazahordták és megették. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. nekik már nem került a kukoricából. hogy épp Csenyétén “indult be”. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. Büszke. a zöld baloldaliakhoz húz. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. . láttad. Csak egyszer mondja ki: büszke. Az egyedüli vesztesek a csirkék. hanem az országból is. s a felszántott. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. amikor még munkabért fizettek. Vót itt hét hektár parlag. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. A hagyományos mesterségek után. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. nagy hassal. és a kárt nem térítette meg. a Waarheidhez. De nem.megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. Az idén már kalákában tataroznak. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. – Ugye. El nem tudom képzelni. de nem sikerült. valami pongyolát vesz magára. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. a cigányság a lét peremére került. meg cigányvicceket kezdett mesélni. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. Vagy: tavaly. harminc-negyven kiló babot. De menjünk sorban. Arról beszélt Bakker úrnak. Hatvanan lekaszáltuk. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. kukoricát. hogy itt van a Bakker úr. Bakker úr. – Ezért nem választották meg? – Nem. hiszen évtizede gondolkodik azon. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. Az véletlen. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. a menekültek felé fordult. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. hogy ő bányatechnikumot végzett. a szociális bizottság. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni.

hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni. – Holland emberektől. ahová beköltöztek. Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. meg nem is rám szavaztak. amelyik megszüntette a téeszt. küszködnek. boldogulj. azt mondta. Ez szép útravaló lett volna. mert adott neki paplant meg ruhát. azaz hosszú távú tervekre. utána tánc. s Keesszel együtt megbeszélték vele. hanem inkább arra. s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. Igaz a cigányoknak küldték. Fájban romos putrikban éltek az emberek. 600 ezret lakásfelújításra). hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1. Bakker beszédet mondott. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. pedig nincs jövőjük. hogy a jó istenke áldja meg Andrást. Szombaton “zárszámadás” volt. Jól mondom. pedig nagyon kellenének. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről. A legfontosabbat. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest. De ha Frank megjön. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai. mint ők – megáll.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. háztáji volt. Vacsora. majd együtt kijavítják. Nagyobb segítséget adnak. akik nem is magyarok. kukorica volt. az “odamondó ember”. Arról egy szót sem ejt Laci. miről beszélünk. – Mosolyognak. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. alapítványoktól. A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. . istápolásra a magyaroknak is szükségük van. Az új rendszer nem arra tanítja az embert. Sofie-t kézről kézre adták. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. de András úgy gondolta: együtt élnek. titkár úr? Kees mosolyog. 760 ezret mezőgazdasági projektekre. kinek a kedvéért vágnak bele. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. a megjelentek “viselkedtek”.7 milliót lakásvásárlásra. Úristen. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. Hazafelé az kísér. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András. aki a párjával mosolyog egy istálló előtt.– Frankot. Péderiné érti. Több magyar társunk nincs. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. hogy dolgozz. – Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. Munka volt.

(1995) .

Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. július 16-án felhívott egy úr. Izlandi évfolyamtársam. Mindjárt itt a keleti parton. én németül. a legnépszerűbb napilap. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. aki csak izlandiul tudott. és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. Első osztályra szólt a jegy. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. másnap levisz Stödvarfjördurba. Nem tudtam. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. A szobában kénköves víz folyt a csapból. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. Csak azért is jövök. A sikereket fényképekkel is felidéző. egyik sem volt a telefonkönyvben. mondta ő. hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. Elő a térképet. Megyek. És a hirdetésed? Nem neked való. mondtam neki. a másik -dottir végű. Szerettem volna továbbtanulni. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. eljött a szállodába. ő is eltűnt. Mondtam. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. Mintha valami betegségem lett volna. yes. Ne gyere. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. hogy merre van a merre.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia. s mire a szállodában szétnéztem. s velem marad egy hétig. hogy telefonálhat-e. Így egyeztem meg az elszegődésről. A portás angolul és franciául beszélt. hogy a nevek egyik része -son. szoktam-e pedálozni. mondtam én. hogy a 9. egyedül üldögéltem ott. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. 1987-ben végeztem. majd a repülőjegy is október 13-ra. felelte ő. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. Izland a gyönyörűséges hideg országa. májusban megnősült. Megtartottuk a búcsúestet. Erre fel megkérdezte. s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. sőt Günsteint is. vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). hogy a szobához reggeli is jár. nyolckor a bőröndön ültem. ahonnan könnyebb hazaúszni. A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. nemigen éreztem jól maga. és nem éreztem elhivatottságot arra. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). 1987.45-ös . Végül legyintett. yes. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek. s feltűnt. Kérdezte aztán. Mire közölte. Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. S milyen kicsi fiú az ember. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. ő segített rajtam. amit más európai nyelven leírni sem lehet. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes.

rengeteg pótolhatatlant tanultam. mondta ő közben készült a halálra. már nincs vesztenivalója. Leültem az orgonához. barátságot és szeretetet ébreszt. tíz óra. jobb. tíz perc múlva indulás. Tudni kell. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. Feri úgy érezte. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. Lefordítottam az életre. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. . Hesti. Ross. az arca pedig fehér. Semmi baj. hogy nem tengeribeteg-e. mondta. “Falumban” a polgármester várt bennünket. Reggel azért épségben partot értek. hogy felébredtem-e. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. Mindenekelőtt az emberről. Barátja megkérdezte. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. Sok pótolhatót felejtettem.géppel el tudjunk utazni. Föltűnt a ködben egy ló. Aztán föltűnt egy másik ló. Nocsak. Az egyik tag említett. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. A hajó kicsi volt. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. Amikor beálltam a haltartósítóba. hogy futás. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. s azt hitte. Rájöttem. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. a másik tőle. nem kakaóval. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. amikor jött a telefon. Az a szeretet és mosoly. amiből öten szopránt visítottak. – Annál jobb. mondta ő. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. nem tarthatna-e vele. ám ott Feri kétszer is elesett. mint neked. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. ám jószívű ura. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának. A sikeres indulás ellenére. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. minél fiatalabban esik át ezen az ember. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. ha most nem időz sokáig a háziaknál. Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. itta a kakaót. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. Kilenc óra. amikor betoppant a ház zord. Eddig háromszázhatvanegy. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. mondta ő. szerepelni. Dehogy. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. most már háromszázhatvankét lakos él itt. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat. a tenger háborgó. a tejszínes tortának is. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. tizenegy óra. hogy Feri szeret és tud is mesélni. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. amit tanultam. hogy éjszaka kimegy halászni. A ködben megmutatta mind a két utcát. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. Egészségére mondtam én.

mert létrehozták Keletország egyesített kórusát. amit csak akar. Amikor ezt hallottam. az emberek rosszul álltak. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. A huszonöt fogasos. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. . Bükkszenterzsébeten. s Feri úgy gondolta. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. semmit sem tud. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. A Népújság közölte. hogy nem lehet elszökni. míg más talán csak egy hónapig”). s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. ahol mindenki meglepődött. honnan is jött az ő fiuk. s anyám bevitt. – Egy hónap sem telt. annak ellenére. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. hogy össze merte vonni a két falu kórusát. mégis reggel táncolták haza a bált. de márciusban. Szükség is volt rá. hogy zeneiskola indul Egerben. Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. aztán irány a repülőtér. Legfeljebb azt. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. Honolulu nem megy el a helyéről. Ekkor zárt be a két konzervgyár. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. hogy előbb a kórussal fellépett. Tőle kaptunk egy harmóniumot. s Feri falujában. maradjon-e vagy sem. a klinika. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. amit már Feri csinált. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. dupla fizetéssel. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. ha nem esznek. de azt mondták. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. akárcsak az ábécét. miféle hely az a Magyarország. Végül be kellett ugrania valaki helyett. mert már az idegeikre megyek. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust. és én. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat. eszembe jutott: úgy kezdődött. öt évig ezt tanultam. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. s már az iskola van soron. hogy megnézi. hogy mindent megkap.Az első évben nem tudta. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. hogy tanítsanak valamire. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. Úgy érezte. akkor volt. Ekkor határozta el a kórus. képes izlandi természetrajzzal. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra.

pedig soha nem szerettem. hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. s bár az osztály utált. a pesti konzervatórium sem. a falusi gyereknek. hogy elmegyek Pestre. amikor én az iskolát. helybeli családoknál laktunk. A hasonlítgatások során azt is megértettem. Ő bíztatott. Néha felvitt Budapestre. de én soha nem szoktam feladni. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. hogy menjek külföldre. de árvák voltak. Kezdett előttem nyílni a világ. Ez volt az álmom. De a zene annyi pluszt adott nekem. A váltást anyámék sem támogatták. így kaptam meg az útlevelet. ő is nyugodtabban fog aludni. Jó fejű emberek. hogy megmaradtam mellette. Miskolcra a legjobb trombitatanár. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. miért tartunk ott. hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. de ősszel ő elment Pestre. aki segített. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. Azt mondta: utasítsanak el. s az új helyen már vigyáztam. ami még a lakásból is áradt. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. abból szereztem tanári diplomát. Kati néni rengeteg tanácsot adott. repülőjegyre nem volt pénzem. Simon Attila miatt kerültem. Kerítettem egy rokont. Ezt tanultam tizenegy éven át. Minden percre emlékszem. hogy garantálja. hazajövök. s ez eldöntötte a sorsukat. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival. – Hány éves voltál? – Tizenöt. anyám most lett hitoktató. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. sorsdöntő élményeket szereztem. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal. A feketén vállalt kubikolásra is. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. biológust akartak belőlem faragni. miért jó Magyarországon élni. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász. ahol tartunk. – Miért? . Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. anyámnak tollba mondtam egy másikat. Közben már én voltam a kedvenc. Majd felborítottam az asztalt. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. A tanáraim matematikust. Mégis elhatároztam. értsem meg. hogy ne legyek utált eminens.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. Játszottam az úttörőház zenekarában. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak.

A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). megadja népének az oratóriuméneklés örömét. Borzasztó zene. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. anélkül. Feri. a diákok panaszkodtak. másodszor is jelentkezzen. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. hanem a zene hatalmáról. Szubjektív. a biztonság miatt. pedig Lukács Ervin megkérte. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. és fordítva. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. hogy a súlyát érezné. volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. hogy a szüleik családi ágyában is . no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. a kilencvenöt százalék eldől korábban. (Előfordult. akikről nem tud a világ. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. arra öt százalék az esély. Mindenki megkapta kazettán a szólamát. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. Később persze ébredjen rá. mint az apja vájárként). Volt. hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. latin szöveg. Olyan színvonalú képzést kaptam. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt. Szemvillanásokból értettük egymást. Kanadában. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. Néhány hónapban annál is többet keresett. miután leérettségizett trombitából. Mégis eltökélte. Akureyri kollégájával és barátjával. hogy lehet misztikumot teremteni. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. A pszichikai lény érdekel. – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál. utána senki sem a szép énekelésről beszélt. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. hogy a művészi pályán ki mire viszi. Kisugárzása volt a kórusnak. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem. ami máig sem igen van a világon. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. A tehetség. Minden napunk egy műalkotás. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. a tudás és a hírnév nem jár együtt. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is. aki kilépett.– A nyugalom.

mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. Felhívtam barátomat. (kérésére nyakkendő nélkül). – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. E. mégis megtették nekem. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. A menyasszony a Fidesz-alapító. rögtön őt szedik elő. ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. megjegyezte: értem (mármint azt. Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. Ők is tudták. köszönt a mással elfoglalt mesterre. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre.valami kakofon őrület szól. s az elit külváros kántora. Izlandon ő a magyar.) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. innen tovább menni nem lehet. hogy elveszítenek. s ha egy honfitársunk odakerül. Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra. a felvidéki Máté Pétert. Eleget csavarogtam én is. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv). Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára. Tudta. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. zeneigazgatója. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. az egyik tanú E. négyen diplomáztak). Jó estét. doktori címet nem használó Balla Judit. de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette. félprofi kamarakórusok mestere. (1993) . Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. P. hogy álljon a helyemre. P. jó estét. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. amit népéért tett. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt.

Görögország sorsát is Jaltában írták. Zárt közösségben éltek. a többi Albániába. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. mint tőlem Szalonikiben Jannula. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van. – A levegőben lebegtünk. mely azért nem enged haza. Az egyik vagonba került a család egyik fele. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. Budapesten. s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. köztük 24 ezer gyerek menekült. Meglévő ruháikat eldobták. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását. – A haza álom volt. s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak. csak másik oldalra. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez. 120 ezer görög. aztán Varsóban. Dég. s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. egyenbútor. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba. Prágában. középületei nekik adtak otthont. akik Magyarországon születtek. Balatonalmádi. Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. 1951-es plenáris ülésén elhatározta. csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. Balatonkenese. A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. szén az ágy alatt. Kezdetben nem dolgoztak. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. nem tudták a nyelvet. később a miskolci. nevelkedtek és hazatelepültek. majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit. – Mit szólt volna a család. a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. Az első lakótelepen (József Attila). – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. körülvéve hősökkel. mint a miénket. közös konyha. nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. illetve “szocialista” gyermekotthonokban.. árvái. a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. mégis kellettünk a Szovjetuniónak. különben is készültek Görögország felszabadítására. Görögök. nekik nem jutott (paraszti) munka. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. nehogy itthonod is elveszítsd. A Görög Kommunista Párt (GKP). mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába.. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. a másikba a többiek. a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. Fehérvárcsurgó stb. hatvan házaspár külön hálótermekben. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. . méltón a testvérpártokhoz. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek.

hazatelepülnek-e. skarlát. négyévesen került Budapestre. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot. Magyarságtudatom nem a . nem megtanultam – mondja Archimédesz. tőlünk a tizede sem. de csak minden huszadik diplomával. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést. hogy újat kaphassanak. ahol a család többsége volt. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. s Budapesten meg is jelent. (A felnőttek között a trachoma terjedt. az csak rossz lehet”. és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket. A katonai hatalomátvétel otthon. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. saját párt szervezését pedig nem engedték. (Ki gondolta volna. Egy osztály ács lett. külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. a gyerekek nőttek – és születtek. s minden harmadik érettségivel távozott. Az ok: hastífusz. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit. – Belém ivódott a görög kultúra. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat. Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás. hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be. Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. 1968-ban kettészakadt a GKP is. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg. köztük 200 gyereket. Ősszel érdeklődést keltett. Az egyetlen elv az volt. egy másik lakatos. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság... Végül vagy 3000-en maradtak. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza.) A nagyszerű könyv. hogy három hónap alatt eldöntsék. általában abba az országba települtek. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. érzem és értem. köztük hathónapos is. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket.cipőiket szétvágták. kanyaró és szamárköhögés.

görögségem ellenében kristályosodott ki. Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. s minden tengereken. mélyebb dolgok is vannak ennél. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. az utcán akcentussal fogok megszólalni. majd japán utat ejtettünk meg. amikor találkoznak. Miféle zárvány az. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. hogy életünk nehézségeinek. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről. Kétkedve fogadták a munkámat. hogy veled beszélek. miért szeretem a Sport csokit. Lilinek szólítják. mint otthon.” A kézfogás itt nem szokás. . Sztálinnal egy napon. miféle különleges kapcsolat ez. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez. amíg beilleszkedtek. – Az a baj. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. hogy türelmesek legyünk másokkal. A partizánok az egész falut Albániába mentették. Egy görög nem érti. (“Beutaztuk egész Európát. 26 évet élt “ott” –. a családra számíthattak. Azt sem. De arra is.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. félve. Lili. de reggelre elmúlik. s Mihály. Remélem. Az is. hurcolták. Az első hónapokban csak a rokonságra. ha számíthattak. A nézeteinktől féltek. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. a többiek csak nézik. az összetámaszkodás addig kellett. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. de görögök sem. Most. Ipiroszba valók. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe. Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. sem a zsíros kenyeret paprikával. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát. Arra int bennünket. Michálisz (1955. hogy mi nem vagyunk magyarok. “Nem érti” a tökfőzeléket. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. Szerencsére 1977-ben. kialszom. pedig Eftimiunak hívják. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. hogy csehszlovák-görög. őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják. Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. figyelmeztet is. kerültem a konfliktushelyzeteket. Budapest. A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak.

Görögországban a legtöbbet a focisták. Először azt mondja. mintha halhatatlan lennék. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus.és rádiószerelő. mintha a következő percben meghalnék. annak két szíve is van. a szívek közelítése. bár már Pesten sem kapni. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. hogy diákokat cserélünk. Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. a visszatérők helyzete más. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. Három gyermekem. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul. – Az alma mater. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. Kosztász eredetileg tv. csak élni kellett volna vele. de úgy harcolok. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. Galatudisz Kosztász (1959. Később említették. A magyarországi születés. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza. Az idősebbek. Berend T. főképp ha ismert emberek. elmaradottabb a kultúra. a zenészek. nagynénik jó szívvel fogadták őket. Annyira élnek. – Én is úgy élek.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. Honfitársam. Víz. s ez megnehezíti a beilleszkedést. Akinek két hazája. A nagybácsik. hogy Kornait. Szamarasz Jannisz professzor. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt.Eleni (1962. mintha ki lenne szabva az idejük. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg. Hátrány viszont. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz. – Szívet cseréljen. hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó.és gázszerelő bátyja buszvezető. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. az emberi szívek ilyen távol egymástól. Ivánt kiadtam görögül. A húga fodrászüzletet nyitott. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. Itt a magyar szívemet tartalékolom. az ügyvédek és az orvosok keresnek . nyolc unokám Magyarországon él. Nem tudtam. (Szerepe volt a tb-szerződésben. ha különös tudás birtokában vannak. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. Örülök.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem. Mondja is. a magyar kapcsolatok bővítését. ám hat évig zenész volt.

Budapesten úgy tudom folytatni az életet. mintha nem is mentem volna el. ez is emigráció. – Itthon. este inkább magyar. Apám temetésén megéreztem. túlmunkánál segítenek. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. Hátrány az örök lehetőség a váltásra. cseh-. nem érdekli. hogy két hazám van. de arra sem. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. lelkileg gazdagabb az ember.) Kosztász szervezett táncegyüttest. hogy újságíró vagyok.” Örül minden magyarnak. Sudárszép lánya már itt született. Magyarul a testvéreimmel beszélek. a másik felemet. Nagylányával és a nagyanyjával él. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg. a gyermek viselheti az anyja nevét is. majd focicsapatot csináltak orosz-. – Mirka (1954. mi így nevelődtünk. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. randevúzik. Előny. sírja az én gyökerem.. helyemet. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél. Talpraesettségének. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom. Hátránya a gyökértelenség. a helyzetet. Költözésnél. – A lányodnak. Előnye a több kultúra. s rosszabb a magyarországinál. Mégis otthagyta az éjszakázás miatt. Megkülönböztetésben nem volt részem. könyvelő. játszanak. csak megtalálni a saját természetemet. mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. hogy zenészének mennie kellett. tovább viheti azt a családnevet. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból. – Reggel görög vagyok. Nehéz megválaszolni. Nem akarok erősebb. s hazajövök Athénba. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek. otthon? – Itt vagyok itthon. hová tartozol. mint itthon. A karácsony otthon jobban tetszik. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. Ez skizofréniával jár.(buzukival 1987-ben százezer drachmát. . és lengyel-görögökkel együtt. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. ha édesapja este rosszul volt. nagyobb lenni nála. az érzést. Mirka elmagyarázza. s az anyja vezetéknevét viseli. ötvenezer forintot naponta). Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. mély dolgokban nem előny. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. hogy lépcsőházat fog súrolni. hogy rámegy a fél fizetése. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. zavarja. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. a több nyelv. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő. a világot. A helyek beépülnek az emberbe.. hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva.

Iskolás szerelem. elköltözött a nővéremhez. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. meg a repatriáltaknak adott. se magyarnak nem válaszolnak. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni.– Nem. jutányos építési kölcsönnel épített garzon. hogy terhes. amikor megmozdult a gyerek. Neki jó a hatéves kocsi is. Közben Jorgosz Pesten megnősült. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. mint a magyar srácok utazni. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. egy görög. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. hogy ékszerésztanuló lehet. s a vámosok jóindulatán múlott. hatot ott! (1994) . – Anyu máig nem bocsátotta meg. A falujába nem mehetek. Szerettek volna. hogy szégyenbe hoztam. lepecsételtetni. Egy ilyen se görög. a hazatelepülés előtti héten találkoztak. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson. hogy belém a lányomat. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. de a rendőrségen. szóval. ha adta”. ötvös). a lábunk alatt Athén. Hat hónapot élnék itt. s kéri. és látszik! Paparigasz (1960. Felvisz a Lükabéttoszra. hagyjam a jegyzetet. Villanyszerelő volt. Jó lenne egy lakás Pesten. Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. Mirka akkor tudta meg. isszuk a sört. Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. hogy néhány cuccal többet hozhattak.

Budapest-Bécs főútja volt. s fölemeli a poharát. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. az önkormányzatnak meg elfogadni. Imre. . – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. A múlt az összevonás. Fájhat neki is. Nézem a tájat. csöndben tölt.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. fürdőszállója volt. amit Szentessyné épített. Talán ilyen békés. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek. leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. – Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. hogy elméláztam. – Itt kőbánya volt. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt. hogy belevágott a csöndbe. és megmaradt a ma is járható római kori út. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. kies vidéki lakot jelent. ez van! – Nézd. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre. Messze alattunk. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. a helyi képviselő. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. Szentessy Éva megnyert valami pályázatot. Az volt. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. kikötője? Almásnak volt. kikötője volt. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum.Kék madár. Nem magának. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. – A fürdő. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. hajdani iskolatársam észreveszi. vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. a jelen a szétválás. túl a falun.

Ám a kilenc másnál hat. határát elvették.. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be. – De minek a fürdő. ahol zamatosra érik a szőlő.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás. – Neszmélyi rizling. visszajön a víz. Kell igazgató. érdekileg elszakították a falujuktól.és üdülőházainak százain. hogy a kukoricaföldön. hanem Neszmélyen. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. Igazából nem is itt szeret a szőlő. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. ha nem te kérdeznél. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás. – Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. Gazda sincs. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. Almásfüzítő. – Ezt az itteniek izzadták ki. Attól. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. de alatta a térképen Kocsot jelölik. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. az embereket érzelmileg. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába.– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania. – Nézed a címkét? – kérdi. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. Éva korábbi szakmai fölöttese. Neszmély még nem Európa. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett.. – Attól. No. Nevét. nem is beszélnék róla. amikor senki sem használta. hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. ami Magyarországon Európát jelenti. nem a rendszer! – És a hajóállomást. Méltóságában tönkretették. amíg volt! – Iskolába se járunk. csak felépítettük. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg. azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. de milyen? Kell iskola. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött. de milyen? Kicsit elsokallták. Göncz Árpádnak meg elutasítania. . Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. isten. Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg. lepusztították. hogy 13 milliót pályázott össze.

hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést.. és ő átment sírni a szomszéd szobába. Személyes bántásként éltem .. amit le kellene szedni. csak egy évvel később. nyolc osztály három épületben. – A kommunistaellenesség is? – Nem. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze. Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete... – Mivel járt itt a rendszerváltás. A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel. én meg olvastam. Nincs egyetlen utcanév. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam. “Rosszkedvű lettem.. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva.. hogy a munkáspártiak vannak többen. hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki. mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre.. Az iskolaépítéshez kevés ugyan. Két Szentessy Évát már ismerek. Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát. de ahhoz elég. végül le kellett mondania.... A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal. hogy Balázst. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről. de csak ha a falu dönt. hogy munkát keressen..... A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát. Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. egy Csokonai. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. Lillája itt élt és halt. még kocsmai hőbörgés sem volt.. 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska... Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny. lehet. amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert. Megmutatkozott az első választáson is. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről... mint Budapesten. elfelejtett eljönni. buta magyarázkodás.. Imre? – Minden végigmegy itt is. Új iskolaépületet kell építeni. – Ezért szeretem.. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen. és bár az MDF megyei központja is itt van.– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait. Az a megjegyzés.. egyetlen szobor. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát. 1979-ben megszereztem második diplomámat. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet. hogy nem Makovecz-iskola. választás szerint. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő. Leszavaztuk párszor. hogy ide helyeztek.. Elfogadom. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt. amit le lehetne dűteni..

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. Piros trikóban jött a falugyűlésre. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. ahogy lenni szokott. aki korábban hatszáz. mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. hanem ők írták is a szórólapot. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. azt mondja. vagy akár két szavazatot kapott is. Nem tudom. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve.ideológiát igazolja. nemcsak ők osztották. az almási iskolát. mert ő támogatta. Neszmélyen. most meg az MDF-fel kokettál. maga is idegen. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. polgármester-jelöltje nem futott be. Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét. amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. titkos ügynöknek. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . A törvény ezt nem írja elő. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. a miénkről is. Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. fölvette. különösen. hogy nincs bizonyítéka). Vádolják azzal is. Dr. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. Cseh János – aki tudtommal. Nem tetszik. kisebb képzettségű emberektől. De jó emberét. s a fenntartási költsége 6-8 millió. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. De aki építene. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. hogy használat után eldobja embereit. akire állítólag telektulajdonosként. hogy csak mellékállásban lesz polgármester. így mindenki önkormányzati képviselő lett. állítólag azért. Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. vendégként részben építenék a falu jövőjét. aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. és aki nekem elismeri. s nem azzal kellett volna kezdenie. ahelyett.rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. becsuktam a könyvem: hatszáz. csak úgy “gyerünk. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. – Ávósnak. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. De fontosság ide. ügyesség oda. pufajkásnak. mi köze a Kék madár Iskolának. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye. rágalmakkal. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. Jakab cége tönkrement. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. amit jónak lát. Makovecz!” épült.

– De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. Tavaly az igazgatónő azt hitte. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. tettre kész dilettánsok kellenek. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. harangavatáson. Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről. hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. hogy megdicsérte volna őket. ahogy a polgármester állította A Világban. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. hogy Szentessyné párttag volt. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. de még a parlamentbe is. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá. az önkormányzatba. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. ami a másik iskolának nem. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély. most viszont kiderítette. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. zenével egybekötött baptista szertartáson. hogy dilettánsok. Sőt. ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta. Éva napon ment hozzájuk a csukétával. pedig már nem a kommunisták szervezik. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. hisz többen már három évvel korábban. tanácstagként is mellette szavaztak. de azt több ízben mondtam. hogy nevelési stílusa idejét múlt. hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. – A Szentessyné-téma nem téma. mert eszükbe jut. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal. azokat állította példának. mintha barátságban.arcok kellenek. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel.vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. nem főkérdés. magyartanár és közgazdász. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. és többen mondják. aki ahelyett.) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság. akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem . és nem átallja megemlíteni. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent.

én is meglepődtem. ezért jobban félnek az elődeiknél. azok házassága nem egymásmellé rendelés. hogy választás legyen. akik hajlandók a faluért dolgozni. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva. így meg polgármesterhez segítettük a falut. mert nem értik. a jók jók lettek. – Sem a régi. De minek ennyi izgágaság. sőt megsértődnek. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket. Az emberek jó része a . nem szövetség a szerelemre. hogy vállalta a jelölést. ha befutok. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. hogy gyengék a Kék madár eredményei. ha nem értek egyet vele.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. – Amikor meghallottam. ami arányaiban jóval több. hanem azok kiválasztása. – Nincs értelme beszállni a hajóba. rossz az iskola. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. hogy csak 40 százalékot kapott. főleg oroszból és a matematikából. milyen pártállásúak). – Jól járt. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. vagy bukik ki. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. Laci művészember. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. mi történt. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. nem tudom. néhány MDF-es azért neheztel rá. mert volt véleményem. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci. mert nem állt közéjük. autonóm ember. aztán hallom. de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. hogy nem tudok másként élni. ennek sem. Szentessy Éva úgy érzi. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. Nem rendszer-. csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. A közepesek estek a legtöbbet. hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. Nagy csapás lett volna. hogy legyen meg az 50 százalék. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. Legendák keringenek. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. ha kioktatják őket. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást. csak hatalomváltás történt. Azt híresztelik (nem tudom. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. Rögeszméje. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam.

mert akkor a falu szétszakad. és Domján Jánost minden párt támogatta. aki költségvetést látott volna. hisz elválni sem tudunk. hárman indultak a polgármesteri címért. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. odáig nem fajul a dolog. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. amelyik nem csak az iskolát képviseli. a Kárpótlási Hivatallal. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. hiányoznak a virilisek. tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. képesek változni.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. – Őrületes baklövésnek tartanám. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. – Nem szabad – feleli -. Legalább nem mondhatják. – Ha ezt akartam volna. Tavaly semmi. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. nincs értékrend. Példát inkább nem mondanék. Kérdem Jakab Antalt. hogy az embereket nem lehet megváltani. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. most meg produkálja magát: ping-pong verseny. igaz. de talán több a hiba. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. hogy a javukra szolgált. hogy haragszom. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. Egy pici igaza minden pártnak van. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. Szirtes László. ha tudnám. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. S eszembe jut Éva kuvik jóslata. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. Jó Vergiliusunk. költségvetés sincs. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. A nagy külső forgalom sem biztos. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is. Sorsáról majd a testület dönt. mindent szabad. nincs olyan képviselő. Nekik a közoktatás és a közművelődés . – Nagy a káosz. Remélem. Sok ember úgy érzi. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak. Nincs gazdasági háttér. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. mint az egész országban. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. úgy sem szólnak rá. és csöndben hozzáteszi. Sok alkotó. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap.

mert ez – nekik! – jó referencia. ami itt zajlik január 21-e óta. hogy mindenki mondja el. mégis 3.nem két dolog. Fórizs János. Kell vagy sem. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. Mégis összezördült néhány képviselővel. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. pedig van olyan fuvaros. és képesek is egységük megteremtésére. Például Sándy Károly tanár úr. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. . nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. bajok vannak egymással. és csapdába került a falu is. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. alkalmazni kívánom őt. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. Én ilyennek képzelem az összes iskolát. milyen gondok. Szépnek szép. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. Miből? Vagy a létszámot csökkentik. akkor meg két mondat után sírva fakadt. hanem a művelődés formái. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. hogy ki jár hozzájuk. még sincs étkezési lehetőség. Kevés ilyen van. Hazavittem autóval és azóta nem jött.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. Bejelentettem. hogy így azért mégsem kéne. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. és szilánkjait sem igen érzi. gondnoki lakás. Éva kimerült. Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták. de nem volt társadalmi munka. de nem tudtam megmozdítani a falut. ők meg azt mondják: “Olyan szép. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet. addig a megbízott igazgató a munkáltató. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. tornaterem. hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire. (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel. bár nekem ebben nem volt döntésem.

Hiányzik a melegsége. Szirtes Lászlót. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. járni az országot. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. ahol saját magam tudom adni. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. Hallunk tantestületi kiállásokról. Ha valaha igazgató leszek. a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. mint én –. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre. Ő mondott fel. ott is azonnal elfogadták a felmondást. Olyan profi. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. mint a leprástól. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. Most az Éva vonalát kell követnem. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. bár neszmélyi vagyok. s újból igazgató lesz. te meg beadsz egy tökéletest. Miközben gyönyörködöm. Harmadrészt nagy az Éva. és a Laci barátsága. akinek mennie kell. Az egyik egymilliót. mellette nem álltak ki. – Elmélázik. teszem hozzá már én. . akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. Éva minek maradna. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. ő is hallgat a levélről. hogy ilyen értékes embereket elengednek. – Az iskola nem az épület. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. – Ne! Nem hiszem. mint szoktál. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. és ha belegörbülök. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. úgy terül el alattunk az iskola. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. A tisztesség ezt kívánja. hanem ott. de még a megyét is. a másik tízet. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. nem itt. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. minden szereplő elmondhatná magának. Neszmélyen csak az épület marad. Markó Iván esete rokon. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel. hogy pályázzon. ön tényleg azt mondta. – Legalább megírja neki. akkor is megcsinálom. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat.– Miközben biztatták. hogy nem egyformák az emberek. óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. mégis úgy néz ki. Azt hiszem. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem. Ez már nem valósul meg. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek. milyen a hangulat. amelyben tíz évig el lehet ballagni.

A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. és egyenes gerinccel lehet járni. Megterveztettük a parkot. Ezeket nem szabad elfüggönyözni. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. le a Dunáig. a másikban kerámiát égetni. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. hogy a gyerekek lássák. Nagy félelmem volt: úgy égek ki. pályázzak. hogy nem kellek nekik. emberségét a közösség méri. kis közösségeket befogadó tereket. Ide? Valami vágy van bennem. a másikban a nagyok termei.” (1991) . mert azt üzeni. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. a pincében a meleget adó kazánház. Nem lehet úgy elmenni mellette. aki csak látszólag fogadott el. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek. a víz a földből jön. Meg is egyeztek Évával. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. üveges szerkezetek kerültek. Megterveztettük a belső építészetet. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. Mondták. Madáritató is lesz. hogy angol vizsgát tesz. ami azt sugallja. A szimmetriára vigyázni kell. ő csak vele akart tanítani. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. Most már történelemtanár kell. alatta a könyvtár. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. a berendezést is. hogy a fákon békében éljenek a madarak. van. alatta az iskola minden polgára találkozik. nem a helyén! Éva megnyugtatta. zsibongó és agóra. az egyik szárnyban vannak a kicsik. A szimmetriatengelybe átlátszó. Kutat kívántuk fúratni. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. hogy az ember meg ne álljon. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek. Az aulában félig készen áll az életfa. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó. Kis kuckókat is terveztünk. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott. A madár teste fagótika. hogy eltolódott az érdeklődésem. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. beléd látok. a nagyok kertjével. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. igazán nem akart velem jönni. Irénke rohant is Éva nénihez. Díszudvar ez. legyen a nevelés és a tudás temploma. A kapuból keresztül látni az iskolán. ne akarjon bemenni. a végtelenbe. hogy mégis itt tartanak. Miért kívánna többet dolgozni. Nem így történt. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani.– Rá kellett jönnöm. nem a csapból. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. Nekem az az épület az életem. A ház nyújtson védelmet és biztonságot. amit még szeretnék megcsinálni. az egyik felében kenyeret lehet sütni.

.

a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. s ha kívánják. Bár ez a gondnokokra tartozott. A titkár utasítani akart. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. de ha kiderül. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is. ami a császáré. és az istennek. Talán azzal kezdődött. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik. Bár az elnök asszony le sem ültette. János. ami az istené. mikor van istentisztelet. egy lélek sem megy el a gyászünnepre. amikor még ki sem volt nevezve papnak.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. ma is így csinálnám. hogy 1953-ban. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük. meg jó szóra. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. (János örült. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János. Sőt. hányadik a fújás. mert meghalt Sztálin. mert ily esendő egy ateista lélek. hivatták a tanácsra. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. A püspök igazoló jelentést kért. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. de nem ajánlja. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. rövidebben prédikál. Sokan voltak érintettek az ünnepen. “Adjátok meg a császárnak. hogy harangozni kell. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. kire nem. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is. kihirdeti. Inkább rövidebb énekeket választ. mi is harangozunk a párttagok temetésekor. amit kérnek. rendben minden. hogy kire számíthat az egyház. hamar pertuba fogadott. . nincs tűz a láthatáron. engem hívattak. a történet másik részét viszont maga csinálta. Csak nem húztam újat szántszándékkal. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben. hogy azért konfirmáltam is. miért rúgták fel a hagyományt. hogy evangélikusnak kereszteltek. Négy ágy állt a toronyban. annak nem harangoznak. a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. mennyi az idő.

A gyerekek még a paplakból röpültek ki. Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. – Hát megbuktatok. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett. Jánost ő sem vigasztalta. János már ki is pattan a kapu elé. Azt nyugodt lélekkel állítom. hogy addig menjen. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. ez a ház volt az utolsó gondolatuk. amíg mindent vihet. de talán jellemző. A házacska volt az ár. hanem azokért. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. Nem magunkért imádkoztam. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. – Meg. nemcsak huszonöt kilót. hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. hogy elviszik Tótkomlósról.) . Azt mondta a mama: az apád. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt. mint saját maga. oltsák el a cigarettát. – És csupán négy esztendő múltán. De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. vegyék le a sapkát. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni.Rég jártam Koppányéknál. nem idevágó téma. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. módszeresen kezdem faggatni Jánost. Így tudom meg például. ami ingyen nem kellett. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. ő négyszázhatvanat írt. akiknek a lelkésze volt. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. Akkor kértem. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. a bátyád úgy haltak meg a fronton. hál’ istennek! – felelem. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. ide vágytak haza. innen én csak akkor megyek el. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. hogy ez a hely. hogy osztozzon azok sorsában. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni. ha lehet azzal. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. hogy vasárnap délelőtt itthon van. Ahogy megállok előttük. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel.

visszaraktak rá egy kisebbet. Az egyház is tudja. állítólag a lakók sem akarják. Szántó. ki jön el. a képmutatással. (1991) . hogy az I. mert több párttag is szeretne eljönni. Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. mint Tótkomlóson. az igazgató közölte Erzsébettel. hogy az én gyerekeim is. de a párttitkár megtiltotta nekik. mégis letolták a KISZ-titkárt. Hiába volt az egyik legjobb tanító. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. mármint. ahelyett. Bár kivetnivalót nem hallottak. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. A párt is tudta. hogy ez “műemlék”. Fürst. Lenin utcából Fő utca lett. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival. közölje az igazgatóval. hogy lássa. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. Sallai. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról. felmond neki. de azt ők sem tudták cáfolni. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. Én arra biztattam mindenkit. sokan nem úgy kommunisták. aki le sem ültette. Pedig volt más is. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. hallgassa csak meg a kollégáimat is. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. ahogy pénz lesz rá. hogy ez a férje ügye. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. helyette inkább marad Vági. Zalka Máté. Marxra azt mondtam. mert nemcsak pénz nincs. Eljutott az ügy a járásig. hogy beült volna ő is. Schönherz. ha a fia konfirmál. Mondván. hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. korjellemzőként hagyják meg. hogy vajon mit fog a pap mondani. amiért a papot hívta meg. hisz egy kollégája. ahelyett. Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki. ugyanakkor főtt a fejük. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. a gyerekek az ő. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett.

ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél.. és nem utolsósorban 120 növendékkel. tanári tisztikarával. II. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat.. Nyelvekre. hitre. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász. most Belgiumban hitoktató. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki. a nagyobbakból fakitermelő. a sebekből. hogy ne orosz fogságba kerüljünk. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. járműveivel. leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. se szó.. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. 10-14 éves fiúkkal. valami. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. Fuvarokat vállalt. hogy éljünk. ami kitermelődött.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. s végül hazahozta őket. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. összehasonlíthatatlan emberek. izomlázból. erkölcsre tanította. és lehetővé tette. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. hogyan lett egyre rövidebb. fájdalomból. Itthon mindezt szégyellni. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket. valami. . teheneinket.Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket. hogy tudjunk róla beszélni. – Gyalogoltunk 300 kilométert. életben. a katonai alreáliskolában. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt. ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. 1945. pedig hetven gyerek között osztogatta magát. törekvésekből. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. A svábok kérték. akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben. egészségben. kaszáljuk le a szénájukat. mire áradni kezdenek az emlékek. Palásthy György filmrendező.. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte. se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. tejsav vagy gyanta. – Ahogy az amerikaiak megjöttek. dörzsölten azonnal civilbe öltözött. – Méltó társa volt a felesége. tagadni kellett. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben. A negyedéveseket családokhoz kommendálta. A sérültek. 5. Elfoglaltságot adott. – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka.

Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál. hadifoglyok. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik.” – Csak az a titokzatos valaki. bombázások. II. 15. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik. Már kezdem unni. megmaradt. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. hogy egymástól nem lopunk. mert Horthy leszerepelt. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. Innen. bár Zoltán.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él. 2 drb cserkésznyakkendő. Szikár termetével nem úgy fest. II. menekültsorban. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira. Az első lelkésztanár. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is. vagy Czelnai Rudolf akadémikus. ő emiatt került. szürkén szolgáltam. mi vár ránk. – 1944. hogy 1945 tavaszán. Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni. Napló: “1945. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg. úgyszólván mindenüket elveszítve. október 15. Az éjjel megint volt két riadó. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. Mindennel torkig voltunk. vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. idegen földön. 1 drb sapkarózsa. Pécsi polgár lett. a tisztikar többi tagjától megfosztva. Ma nem loptunk. akit Istennek szoktunk nevezni.. Azt hiszem. Palásthyból már ott. s elküldött Kőszegre. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. angol király. 5 drb szappan. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. Ardai László. 1 drb tájoló. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. Napló: “Becsületszavunkat adjuk. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe.” Eger-Cheb: nációk. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. a parancsnokom káromkodott. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem. Később a csoportot ketté kellett osztani. 2 drb üveg lekvár. 73 magyar cőger velem maradt. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira. után felszólítottak. – Mindig rejtetten. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. De megválasztották önkormányzati képviselőnek. a legkisebb csak lelkészként. majd szökni akartak.. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. kerülhetett a hátországba. Karácsony után felpakoltak. mint aki rászorulna a pihenésre. vagyis Chebbe tartott. A hadbíróság közölte. Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. 10. pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. Balikó .” Tornai naplója: “1945.

tegye.. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. cigi. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. Volt nagy lufizás. Napló: “1945. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. Egy százados. “SSegyenruhás gyerekek”. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket. de bőgtek az éhségtől. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi. az amerikaiak egy nap.. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk. – Végül közölték. Napló: “A kicsik enni sem bírtak. csoki. bátor. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket. én a nyelveket tanítottam. s irány a nyugati láger. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. én felelek a gyerekekért.. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok. Napló: “Ellógtunk a kantinba. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. mint papot hagyták itt velünk. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk. – Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. iszonyú tábor. 12. és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket. Ott voltunk mi. hogy milyen puha banda. léhák. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba.. elég erőseket. Több tárgyat átvállalt.. A később megszületett saját négy . – Amerikai napi csomagot: konzerv. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. – Meneteltettek. petyhüdt amerikai.. leszaladt. láttuk. amit a legjobbnak tart. Az apósom csodás pedagógus volt.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. s végül örökbe akarta fogadni.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. A feleségem volt a konyhás.” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. 1400 méter magasra. a semmiből éltünk. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra. Odakerült a feleségem édesanyja. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. Elvittek egy táborba. Zoli bácsi azt mondta Lacinak. makacs ember – mondja a naplóíró dr. fölszórtak a páncélosokra. Kiabáltam. azzal jött vissza.. óvszer. Nekik tanulniuk kellett. – Zoli bácsi becsületes. édesapja is. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál.. irány a hadifogolytábor. hogy jönnek az amerikaiak. Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. IV. Tornai – és végtelenül türelmes. Zoltán b. Iszonyú út. nemsokára belépett egy trehány.

Ki volt kötve: a szombat szabadnap. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. Nem megyünk Nyugatra. Hallatlan kultúraéhség volt. a bárányért. zsávolynak. így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. Aki álmában sírt. amit nem lehet kifejezni. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. Hét végén volt a szellemi. mint egy karácsonyra. Egy-kettő elpusztult. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. Nem egy növendék ment aztán teológiára. takarmány semmi. lelki oktatás. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. rántott leves meg sűrű imádság. s volt rá kamillatea. Négyet meg kellett tartani. De mi van itthon? Nem volt újság. Két fiú fölé ült. Tíztagú fűszedő csoport volt. azt előkészíti: magamfajtát használ. hogy kiszabadultak. Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. Mit csináljunk? – kérdezték. Mivel a németek mindenüket elhordtak. s rendkívül szigorú. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. mert elfelejtettem. Csak hát a lába kicsit hosszú volt. néztem rá. homlokon csókoltam. Ragyogó kaját kaptak. Ezzel fizettem a borjúért. cérnának. s megtanulták becsülni a munkát. Volt fagyűjtő csoport. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. Napló: “Hej. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. meghallgattam kis panaszát. Fekete hintóval mentek érte. Minden. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . önként vállalt fegyelem. egyetlen súlyos fertőző betegség sem. torokgyulladás. Egyoldalúan táplálkoztak. Rengeteg gombát ettünk. Akkor én voltam az apjuk is. Sefteltem. pörkölttől pástétomig minden formában. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar. megsimogattam. de gombászcsoport is. pokrócba bugyolálta saját lábát is. konyhások. mert nem volt segítségük. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. újból fel kellett készülni a télre.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. hogy tudjak közlekedni. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. s a meleg dacára. amit a hegyen éjszaka megöltem. jó ára volt. de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. Anyu. aki kőszegiként ismerte a gombákat. rádió. Volt furunkulus. Irdatlan távolságok voltak. Ezért főbelövés járt. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. Járnak is haza. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. Egyikőjük mondta a múltkor. Meggyógyultak. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. Nem volt haláleset. hisz itt vannak itthon. Többet el kellett csereberélnem. Feketevágás. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. olyan lelki kohézió.

ahogy ők mondják. 1946 áprilisában értek haza. tisztítószereket. . Őrzik a baráti kört. – Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. Én sem akartam zavarni őket. De mikor lesz szerelvény. hogy a “reakció pedig beszél”. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban. még rosszabb lett volna a sorsa. hogy a megmaradt társaság megható. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül. “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. szegeket. Büntetésből egy nappal később indultak. megjelent néhány szülő is. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre. egy cipőt. harisnyát. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó... akkor is Pullman-kocsiban. Úristen. aki Péter is. utolsó hónapos feleségével. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. gatyát. a pap áll. találkozókat rendeznek.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. Sok mindennek kellett történnie ahhoz. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. amire a precíz németek rájöttek. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. 1959 elején pedig Pécsre került. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. s ők sem mertek zavarni engem. hanem a kiadásokról is – számlával.Könnyű ezt mondani. Azt hiszik. ez mást is érdekel. a pap áll. hogy neki kell megölnie. három méter zsávolyt. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. biztos főbe lövik. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor. – A dupla apostoli nevű református püspök. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt. meg János is. a misszionárius megy” mondást azzal. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték.. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. a misszionárius megy” – azt fejtegettem. de nyiszálni rettenetes. Utaznak egymáshoz. s a két rábízott gyerekkel. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni. életre szólóan tudatosítsák. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek. hogy amit kaptak. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül.. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem. inget. zseblámpánál tüntették el a nyomokat.

(1994) .

be.Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. bűntelen – Bűnösök bűnhődését. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét. s azzal folytatja.. egyszer benn. s konfirmáltam is. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. hogy a szónak teremtő ereje van. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen. megsértette ő a tízparancsolatot is. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten. Felesége. mindenütt vallásos nevelést kap. Diplomás fiaik közül a középső. 1958-ban 12 évre ítélték. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. egyszer kinn. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. az MSZP parlamenti képviselője. László evangélikus lelkész. hisz tőle tudom. Bozóky Éva. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. mindenütt egy kicsit más milyet. narancs nem volt sehol.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. Éva a megtestesült ökuméne. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. nehogy kiderüljön. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le. mert később elárulta. – Vállalja tisztán. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől. a reformátusoké a szabad gondolat. Mindegyik iskolát szereti. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. ahol szükség van rá. félszemmel a többieket lesem. Egyszer fenn. ő pedig úgy érezte.. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. 1951-ben 15. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett. elviselhetetlen kelkáposzta szagban. Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár. egyszer lenn. s . még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. de mindig. az nagyon kell neki. aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. amit nagyon megszenvedett. s isteni adomány. de máshol is.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. majd perében vádlott-társa. viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. Bár evangélikusnak kereszteltek. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. Várandós volt a fiával. s őt evangélikusnak keresztelik. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. hogy az ember a szóval alkotni tud.

hogy háború után voltunk. bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. de abban. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. de az elutasította. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. hogy szocializmus megfér a demokráciával. hogy marxista. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. Annak ellenére bízott ebben. materialista legyek. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet. Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. aki érdekeseket tud mesélni. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. mint ő. így a téli hóban. hogy jómódú családból származott. mint Seherezádéra. s tanárnőink. de egy nap eltűnt. . Kállait és Donáthot. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban. otthon maradt. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. azt mondta. inkább ad egy másikat. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat. ha nem is a teljes vagyonközösségben. Amikor Éváért jöttek. Örül az életnek. Nem várta el. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. ahol nem lesznek éles osztályellentétek. Sorra került Donáth is. akit nevelni lehet. Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. Ingóságaikból ennyi maradt. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. amit soha nem hagytak kipróbálni. S az élet színességéhez tartozott. Kádáréktól kaptuk. hogy lesz egy emberibb társadalom. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. kedveltük.előtte rengeteg virág. s néhány ékszert. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. vagy tényleg tehetetlen volt. hogy semmit sem kérdez. hogy semmiről nem beszél. mert virágillata volt az iskolának. Itt igen. Szerettem odajárni.vagy gyorsírás órára. s annak lezárásáig felfüggesztették. Feri a haláláig hitt. Akkor még nem tudtam. Bementünk délután zongora. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani. hogy szerezze vissza. Itt ismerkedtünk meg. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen.és liliomillata. de nem volt más –. Függetlenül attól. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet. rózsa. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is. Mondta a sarki rendőr. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. a kedves apácák várták. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. rajta az emléktáblája. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. hogy az ávósok vitték el. Ennek Éva még örült is. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása. hogy jön egy gyerek. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába. Azt képzelte. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat.

Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. ha nem a barátságos fiú őrködött. Nem tudták. s bár három éves volt. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. az is lehet. Volt egy kis sorozott ávós őr. már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. A későbbi papír szerint azért internáltak. Később cellatársat kaptam. vagy olvassd Trockijt. mert ha kimondja. Amikor fütyölte hozzá a zenét. végig a fogdában. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. Gondolja el. azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. engem mindenki szeret. – Dolgoztam. Mondták is. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. Ez életérzés. A gyereket nem akarták visszaadni. Szerencsére sok könyvet kaptam. Évát 1953-ban kiengedték. Akkor hallottak erről először. hogyan haladtam vele napról-napra. van is benne egy kis értelmiség ellenesség. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. de nem dolgozhat. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. hogy ez a gyerek nem hülye. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. s az első dolga volt a fiát megtalálni. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. nekem jó dolgom van. Kádár titkárnőjét. Ő mindent tudott a párttörténetből. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. mert trockista vagyok. nem beszélt. engem Ő őriz. mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. hogy nem jegyeztem. s úgy éreztem. szamár voltam. Később is úgy éreztem. hogy az Isten tenyerén élek. még Sztálin is meghalt időben! . akkor úgy is fogdába kell csukni. ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. – Ez óriási pedagógiai teljesítmény. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. hanem disgráfiás és dislexiás. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel. Nem félt. Ha ez maradt vissza a traumájából. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. mi a teendő. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. a férje még börtönben volt. „Hát mit mondjak. hogy az ő apja favágó. és véd. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven. ő mindig egész ruháskosárral hozott.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. ami a szívén. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. Ezt a traumát sokára heverte ki.

Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. aki hajlott a politizálásra. én taníthattam. Amikor visszajöttünk Romániából. de érezték. védenek az emberek. rögtön nekem ajánlották. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. – Nem bántotta. Nagy volt a veszélye. Bornemissza. . ha azt mondom. ő is kitűnő volt. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. délután pedig hittanórát tartottam nekik. azért is. Az iskolában. örült neki. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. “Mindig keresnélek Téged. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. aki ha vendég volt. mint Ady cikkeit. s minden kiderül. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. A férjem eljött a mi ordinációnkra. de Lacira is. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem. féltek elmozdulni mellőlem. mert akkor jön a káderezés. mindig ott nyüzsgött. Így. maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem. de halála előtt mondogatta. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. mert ez védte Lacit. – Nem bántó. nem tudtak rólam semmit. kirándulni vagy az Operába. hogy imádkozzunk érte. hogy egy barátokból. ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. mi lehet mögöttem. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. hogy véd az isteni hatalom. Mindig éreztem. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. A barátaikhoz sem mentek. Utána mentünk úszni.– Kedves Éva. ahol először tanítottam. ahol engem kereszteltek. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. amíg a férjem ki nem szabadult. Ő ideadta az iskolák névsorát. hogy velünk mindig csodák történtek. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. amikor nagyobbak lettek. valaki hírül hozta. Mindig voltak ilyen csodák. s láthatólag büszke volt rám. rokonokból. Laci három és Matyi nyolc –. ők jöttek hozzánk. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. mert ha adódott egy magántanítvány. csak arra kellett vigyázni. s nem rehabilitálták. Mindig éreztem – ez is csoda –.

hogy Rajk bűnös. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. Ez is a legkevesebbek közé tartozik. hogy egy miniszterről kitalálják. Nem is csoda. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is. mit álmodik. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. – Tudja. Kiderült az összevetésből. amikor Feri kiszabadult. Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól. ott vezette az irodalmi rovatot.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. Reálisabbak lettek.1954-es kiszabadulása. mert amilyen naiv és jóhiszemű. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. amikor Donáth felesége megírta. amit a börtönnel együtt emleget. Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. Kiderült. amit Éva nem kedvelt. aztán az 1960 utáni évtizedek. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. azt el szokták tussolni. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. amire ma is büszke. hogy belezuhan valami kalamajkába. nem tudtam elképzelni. Rákosi elégedetlen volt. biztos. meg a paksiak. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. hogy mit szeretne. hogy szakmunkás. Azt is . ahol sosem volt belső munkatárs. amiről gyermekkoromban hallottam. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. telefonált a főszerkesztőnek. s nála sikerült elérnem. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi. – Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. De szép volt a gyerekkorom. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. mert amikor megjelent a riport. véletlenül valóban ismertem. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. hogy összeesküvő. mitől fél. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. mint mondjuk a frankhamisítást. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. (Talán nem merték vállalni. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. összesen öt évet töltött már magánzárkában. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól.

a Credo című folyóiratba. de hiába. csak azt lehet megírni. Kosáry. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. Vállaltam. bár riogattam. A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. – Elvégezte a teológiát. A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. A gyülekezet ma is népes. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. olykor máshová is. Mindig megkaptam az engedélyt. Ez is elég munkát ad. a feleségem mégsem társalog velem róla. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. hogy elviszik. De jöttek újak. – Nem akármilyen életet éltek. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. – A nyolcvanas években sem izgult. mert én itt abbahagytam. A budavári templomhoz tartozom. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. Széll Jenő. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában. Darvas Iván. az én gyerekem is megbukik mindenből. ami háborítatlan. (1996) . mert egyikőnk sem félt igazán. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. azt nehezebb.kiverekedtem. Göncz. Írok az Evangélikus életbe. amikor mindkét nagyanyám született –. s azt kérik. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. Nagy Attila. Mérei. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. hogy minden hónapban látogatóba mehessek. ami fáj. Donáth. ott segítek. Ezt már könnyebben el lehetett viselni. a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. De mint Móricz Zsigmond is mondta. ahol szükség van rám.

a hittanbeíratás miatt. még jobban tisztelték papjukat. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. mint elődje. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. Balázs katolikus pap volt. tisztességben nevelte. A fejében megfordult az is. a méhét kivették. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. papnak szánta. majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). mert tisztelte a családi életet. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. Balázst szerette a faluja. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. a mama sírt. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése. se balra. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. Majd amikor egyedül neki bevallotta. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). nem úgy. hogy nyolcvan tanulója van. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. vagy másért. Balázs elment társas útra Moszkvába is. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. Szerette. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. mert béketeremtő ember volt. szóba került. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. de nem szereti. nem is akar férjhez menni. Ment az élet a maga útján. valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot. hogy kilép. hogy úgy maradt. nincs férje.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. Előbb az országot járták. a keresztelő. hogy neki már nem lesz unokája. Ahelyett. Ildikót. mielőtt kirúgnák. ne figyeljék árgus szemekkel. mert abba be kellett írni. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. de hallgattak róla. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. vastag karikagyűrűt hordott. kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését. Judit. a temetés. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. de még a párttitkárral is. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök. Vince rokkant bányász nevén. hogy családi . Krisztina pedig a lánya. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. ne viccelődjenek vele. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. ha szabad prédának tekintik. az iskolaigazgatóval. Ezért. a parókiára a gázbekötést. Ekkor fogadta Judit azzal. akinek két gyereke volt H. Azt hitte. 1975 a mélypont. nem jelentették se jobbra. hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. aztán Mariazellbe. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. mindenki egyházi temetést kap. hogy a falu megbotránkozott volna.

egy hét múlva pedig a másikban. hogy “eltartott gyerekeinek száma”. mert két év múlva. A baleset persze megtörtént. Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. A plébános úr felesége. s rögtön mondta: – Áh. az utcán is álltak. s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. Mindkét helyen dugig volt a templom. s nem ők a gyerekkel. az ő nagy bűnét. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. mert a lelkipásztor kolléga följelentette. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. (1995) . Gyerekük viszont nem volt.állapota: nős. félt. hogy valaki jelenti az egyháznak. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. hogy valaki belehajt. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. Félt az OTP-kölcsöntől. de végül is a Szentatya úgy döntött. pontosabban meg nem felelő tényt. félt. hogy van egy nős plébános. nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. s a rendőr felveszi az adatait. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya. mint annak előtte. Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. Félt hát minden olyan helyzettől. A vendégek zavartan viselkedtek. De a kollégáknak elmondhatta. El kellett válnia. hanem a közös ebéd is. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. vagy az egyházügyi hivatalnak. ahol igazolnia kellett magát.

hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba.Más. aki vet. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. ha megtalálom. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. Sokkoló nézetei vannak. De még mindig nem tudjuk. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. hanem toleráns. Szerinte. A mama! A mama ül a széken. Nem radikális. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. és én leszek az anyukád. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. Szép lesz. az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. katolikus havi magazin főszerkesztője. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. jó lett volna-e. Allah egy pillanatra elfeledte. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. Rudit. s egy bécsi képes. Mégsem tudom. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. a pápát: kimondja. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. fehér sál a nyakában. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. s nyugdíjas plébánosként lapja. bírálja a cölibátust. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. fekete a kabátja és sírnak. A jó levegő ellenére kórházba került. és más. ha majd odaát találkozunk. A fia mégis katolikus pap lett. s nem is engedte többé vissza. amikor . és te árva leszel! – Pedig ez történt. máig érzem a hatását. A titok a betegség. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –. az unokáját láthatta újszülöttként. háromszor zarándokolt Mekkába. Tizenegy éves volt. minden ideológiát szellemi betegségnek tart. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba. A samsuni nagyapa hadzsi volt. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy.

Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. Keresni kezdte. papok csak szolgák vagyunk. s búcsúzáskor megmondta neki. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. De a káplánjuknak nem voltak halai. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. de mindig úgy éreztem. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. neki akar szolgálni. a másik oldal pedig nem engedi meg. Visszataláltam. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. – A mai napig lenyűgöz. ha talán gyalogos pszichológia is. Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. újkori család. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. viszont örökké inspirálta a gyereket. Máig sem tudja. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. annak. ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. kit választott. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. Nem azért. isteni ajándék a szerelem. vagy Páli Szent Vince. térdre esett az oltár előtt. Mi. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. inkább lámpalázat érez. Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. S mára már nincs benne halálfélelem. Valaki türelemre intette. hanem azért. amelyet Assisi Szent Ferenc. amit az egyház tesz és más. amit tanít! Emiatt már nem is . hogyan ébredt rá. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába. Mindent így vizsgál. mert akkor meg tudtam ítélni. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai. hogy zsidó vagy szamáriai. Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. hogy a papok azért találták ki a böjtöt. A magam helyén a jézusi. valójában mit akart Jézus. vagy miféle. Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. a szex. hogy a hivatásérzet az erősebb. amit mondott. Ez már nem zavar. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. de csodálatos dolog. bőgött egy sort.meghalt a papa. csak pap akart lenni. amit tett. hogy két világ találkozott bennem. Miközben a legényke semmi más. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. hogy ennek milyen hordereje van. mitől legyenek boldogok. A gyerek szembesült a halállal. más. A miénk örök szkeptikus. hogy legyen vevő a halaikra. Magamra vettem a cölibátust. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. a nagyapa olyasmivel traktálta. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba.

Ma. Ez szabadságelvonás. hogy megmondhattam. így. Ezt nem tartotta be mindenki. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. nemcsak a papokra. ahol nincs pap. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. hibáztam. Ez minden keresztényre vonatkozott. úgy. a rómaiak hozták a kultúrájukból. Nálam misézett házas pap.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. amikor azt mondta. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. Az erotika. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. mert a papság egész életre szól. Ebből az egyház csinált dogmát. Egy kicsit radikálisan kifejezve. S az emberöltőnyi idő alatt látta. a cölibátus magva a szabadságelvonás. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok. nemcsak másoknak ajánlani. nőtlenül kell élned. Nem örülök. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. Az első keresztények. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják. hogy meakulpázzanak. kövessetek. Krisztus azt mondta. ha meakulpázni tudunk. ami a férfi torkán akadt. s a hívők meg voltak elégedve. nem az egyházra. s hagyják őt misézni. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt. Nem az a probléma. ha pap akarsz lenni. az engem nem zavarna. amit hozhattak. Ellensége lettem a cölibátusnak. Ez . hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. Megkönnyebbülés volt a számomra. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van. Épp ezáltal vesztjük el. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. hibás. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. Ezt csorbította az egyház. Mi azt szeretnénk. hogy oda. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. Majdnem büszke vagyok rá. én Krisztusra tettem az életemet. akik a barátaim. hogy a hibákat eltussolja. hogy megmagyarázzuk az embereknek. Ezt sem szabad. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. Az én egész munkásságom arra irányul. hogy így alakult a helyzet. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. Tudták. ő az életre adott utasításokat. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. a zsidók. amikor paphiányban szenvedünk. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. Mi nem akarunk törvényt szegni. akkor mindent hagyjatok el. Jézus erről semmit nem mondott. S csak azzal tartjuk meg. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. de ha másképp nem megy. hogy érvényes. Ezért írtam könyvet arról. a szexualitás Isten ajándékai. a görögök. Jézus szabadságot hozott nekünk. aki akarja.

az nem folyhat erőszakos. hogy mi gondolkodhattunk. ahol katolikusokat nevelnek. s félelem nélkül. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. ha volt. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. annak a luxusnak az eredményére. nem meggyőző. mint mi. a szolgálni vágyás. Ez lényeges. de mindez más modorban. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. ateisták. Ne akarjunk uralkodni. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. misszionáriusi hevülettel. míg a dialógus vonzza. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. Szükségtelen a misszionáriusi hevület.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. Ennek van meggyőző ereje magától is. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. az nem hisz a maga igazában. hogy megszűnt a boszorkányégetés. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni. Ez eltávolítja az embereket. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. a hivatali nyomásgyakorlás. vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. A magyar egyház nem olyan eleven. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. árulók. Az Úristen ereje mögöttünk áll. A lengyel példa mutatja. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. s akkor úgyis győzünk. elporosodik. az nem ellenség! A szegény beteg . mi történt ebben a negyven évben. Nem kell mindenképp ezer iskola. Ez a jövő útja. amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. hol tévesztett utat. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. De hallgat. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. Végre beszélgessünk. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. Hát elalszunk! Eleven élet kell. Az persze szép dolog. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. ettől volt tekintélyem. a Bulányiak és sokan mások. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. S akinek más a véleménye. Ez olyan egyszerű. Önöknek köszönhetjük. amíg ők. megmondani. hogy ne vitázzunk. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. hanem örüljenek. ha nem áll az útjukban az egyház. Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. ahol nem a pap a “főmufti”. logikus. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. Adjuk. Sajnálatos. ott vannak a hitvallóink. mégis belülről mondhat véleményt. Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. a hibáit is vállalni. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. nem úgy. kollaboránsok voltak köztünk. Tőlünk. A nagy közösség általánosságokban mozog. jámborul azt tanácsolja. mert aki fél. amit itthon megszenvedtek. mint Bulányi atya “bokrai”. a testvéreink szenvedtek. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak.

Nem is szégyellem. eleredt a könnyem. hisz állandóan magamat kellett védenem. megértettek. lágerben. ez nem keresztény cselekedet. véleményüket Schermann Rudolfról. veszejtenék el a más véleményűeket. mit is gondol. Nem azért vagyunk a világon. kidobni. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. Ezért is hatott meg. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. mert mást gondol. Majd az emberek eldöntik. aki vet. az emberről. különben nem győzne “az igazsága”. (1995) . hogy arathattam. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba. Schermann Rudolf lelkipásztori. amikor is egy albumba beleírta mindenki. hogy senkit ne zárjanak be azért. hogyan tapsolnak nekünk. De nagyon el tudok lágyulni. betiltani. A Szentírásból megőriztem. gulággal stb. Leírták emlékeiket. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától.ideológikusok máglyán. mert az Úristenen kívül nem volt senki. aki az ügyemet képviselte volna. Egyszerű emberek olyasmit írtak. amikor elmegy a papjuk. Akkor is könnyeztem. aki arat. amiből látszott. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. hogy azt lessük. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. kinek van igaza. – Sok tekintetben határozott vagyok. amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. hogy más. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. amikor ezt az albumot kaptam. és más. annak kell mindig rendőr.

Sok az orvos. A mintegy hétezer körzeti orvos. Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. nem az orvosok között tartja számon. értelmiségi életet. Közülük. komputerizálódik. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. – A gyógyító munka öröme. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. A gégész. Lépes Péter helyettes államtitkár. a betegről. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. – De bármikor kezdődött . szakrendelő. páriából főszereplő lesz. nem ma. az Uzsoki Kórház főorvosa. – Ez a válság. vagy befejezni a pályát. munkája. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. A prof. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. az EK-ban 250. de számítógéppel gyönyörűen analizálható. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. jobban szót ért a világhírű karmesterrel. vagy a munkahely szerintiről (klinika. hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. meg azt is. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. és nem a rendszerváltással kezdődött. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. a hálapénz a kollegalitást. hogy egyre inkább a tények beszélnek. s nincs mit eladogatnia sem. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. S ez még csak nem is a válság átka. a “gazdagabbik Európában”. a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat. Egy rivalizáló. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. akinek nincs legalább töredék állása. Múlóban a biztonság is: nem tudni. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. hogy orvostársadalom. bár nem készült rá. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. kórház. Az orvosi munkába is betört a piac. közben mindenki tudja. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. meg 40 ezer magyar orvos –. – Biztató. és mivel jár. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. körzet) nem is beszélve. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. hanem a fejlődés áldása. Még maga a WHO. mégis beteg az ország. hogy ezrek hol fogják folytatni. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja.

hogy nem őt érinti!” „Ja. s nem tud délután műteni. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás. ahol omlik a vakolat. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere. vagy a fővárosban. Fehér Miklós. Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. a család egzisztenciája. épp orvosból van túltermelés. ahol a beteg. az Orvoskamara alelnöke. műszer sincs. ahol megszűnik a szülőotthont. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. Az acél-.” – Csupa fehér köpeny. ha van megtakarított pénze. De miféle nagy presztízsű hely az. Cseppfolyós minden – mondja dr. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). osztályok. Sejtéseink persze vannak. „Mintha kiveszett volna a kollegialitás. mint aki örül. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. Az viszont tény. A nyugdíjas korúakat. nem ott van. ha szakmailag elismert. hogy nem jó helyen dolgozik. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. a mellékállásúakat küldik el. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. főorvosi beosztások szűnnek meg. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. mondjuk a kórházakban. vagy háziorvos. gyógyszer sincs. De abban a kisvárosban. csupa ellentmondás. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. tehát az orvosok. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. mint a birkák. vagy egy-két kórházi osztály. Ülünk.is. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. az orvost is köti a lakás. s mondogatni neki. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). Mint másokat. hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. illetve a kórházi ágyak számában. az orvos megtanulta. hanem a nagy presztízsű helyeken. akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. hogy miközben nővér sincs. de a vécépapír hiányzott. kérem. hogy ágyak.

hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. anélkül. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre. 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. – Tudom.) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. a „népnyúzókat”.) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból.1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. amit megfej. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. és feleannyi ágy. mit hoz a holnap. Meg a torz ideológia. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát. nem öt év múlva – mondja Sükösd . de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. szabadítsa meg a terhességtől.” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. ám olyan kiváltságokban részesültek. mint az apparátus. nem kell neki nagy fizetés. vagyis negyedével kevesebb orvos. harmadával pedig az ágyak száma. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. nem az alapellátásban dolgozókat. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek. Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt. mint amennyi van. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per. Ezért sem jut pénz a felújításra. ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. Eszerint a következő 5-8 évben az a cél. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki). (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. gyötrelemben nem volt hiány. védelmet reméltek ettől a mundértól. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók). (Ennek is köszönhető. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. hogy fizetniük kellett volna érte. s amikor 1950-ben államosították. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat. ha pedig még aktív. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott.

csipkebogyótea. mert a kevesebb beteg. aki a beteg panaszába belevág. az öltözést kénytelen végigvárni. nincs ideje a mérésre. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. Annyi tudható. Felmérhetetlen. betegállomány). Az egy adminisztrátoros. Nem egy közülük azért vágott bele. Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. egy szemkezelést sem tud elvégezni. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. Brian W. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. annak ha lenne is EKG-ja. kevesebb pénz. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen. hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. ne legyen több ideje egy páciensre. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok. hogy a körzetét ne osszák meg. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. Nincs vetkőzőfülke.László főorvos. De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget. Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. . kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra. – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. szódabikarbóna stb. Magyarországon is tudják ezt. vizelet-. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora. Bármi is volt az indító az ok. ám közben vagy háromezren végeznek is. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. vagy székletvizsgálatról nem is beszélve. s az orvos abban érdekelt. ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. A számítógép használatára sincs idő. Jack. Mára a hétezer háziorvos több. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. Nem tanulták a vállalkozást. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). hogy a kórházakban. A reform a továbbra is inkább a recept. Jack. a legszegényebbek. így aztán az orvos. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. esetleg máshoz viszi a kártyáját. mint fele mégis vállalkozó. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. a közgyógyellátottak kiválasztása. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –.) írat. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. tevékeny nyugdíjasokat üti ki.

– Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z. P. belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel. főorvos. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof. biztos pénzért vették a diplomájukat.vagy mellékállású vállalkozó. főorvos –. ami „természetes. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. az orvostársadalom is úgy van a reformmal.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon. Még zárt körben.” Számon tartják a szakmateremtő C. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. mit szólnak a kollégák stb. Szása V. próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. a diktátumoknak több a kára. s a franciákra azt mondták. érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. mert amikor szavaztak. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. megnézhetem magam. mert kényes a téma. és előjogait nem érinti.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok. mert szeret és tud szerepelni. Sok társa akadt. mondta: “A gyógyítás intim dolog. Kolláth Julianna budai háziorvos –. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól. vagy ellene kívánok szólni. A tanszékvezető P. csupán a . – Intimitás? – nevet cinikusan G. ha a saját helyzetét. hisz nem szakemberek készítették”. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték. a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –. Ahogy P. N. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. N. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. mint a haszna. elkezdődött az egészségügy szétverése. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. Nem a megszűntetés mellett. de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. hirdeti. Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő.. nem az igazgató nézetét szajkózom. amitől nem lehet eltekinteni. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei.. Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. ő épp tévésztár is volt. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell. Márpedig a reformnak. de »reflektor« nem. példáját. Ha nem az osztályvezető. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében. főképp nem cselekedtek. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. a túlnyomó többség csak most ocsúdik. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik. ha nem fullasztják be. Fel is forgatja. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr.

s a teljesítményfinanszírozás. Holott épp az a baj. ne kapkodjunk. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás. az egészségügy totális csődjének a veszélye. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban.. formálódik a háziorvosi ellátás. A közös “második gazdaság”. A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert. mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. műszert.” A kórház múlt századi. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket. katonai. a hűbéri. mire ők megszűntették. A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat. meg kell hát kérni a beteget. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni.. De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna.. bürokratikus szervezet is. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág. A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat. Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. kötszert – amit eladnak a betegnek. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. keresni. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. Sok orvos úgy érzi. védekeznek. mert az a betegek kárára lenne. gazdaságilag sem optimális a méret.” „Ha beleestünk. még a nagy hatalmú orvosokat sem. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit. nincs egy szélfogó szövetségese sem. Van is hibája. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. szakmai cikket írni sem. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős. Van önálló egészségbiztosítás. vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek. fennáll a reform megfojtásának. gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. világítást. megalázásából. címeket osztogatnak egymásnak. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba. szakmailag. asszisztenciát.. Egy hólyagműtét hagyományos módon. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. a végrehajtáshoz nincs szakember. s ez már általános kivizsgálás.közhelyre hívom fel a figyelmet. A pártállam a hierarchia csúcsán álló.

(A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia. megfizettetni a szolgáltatásokat. hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 . hisz ez a kapcsolat a jövő. A hálapénz szempontjából legalább kettőre. implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. . Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta. mert ez elriasztja őket. amit kevés helyen művelnek. LAM. – Specialitásokat nyújtani. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO. hanem legalizálni kellene.) Bevezetőben már szó esett róla.munkaidő zömét. kórházi. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0. nem kell a beteget hosszan aszalni. Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás..) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. Hiányzik azonban a koncepció. s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná). Kelemen Pál szájsebész. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített. az irigység viszont működik. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt.. ha kiderül. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni.6%-a. mi folyik. megbízható diagnosztika. akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. még inkább leépítik őket. félnek. amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben.

vagy a műtősnő is kapjon. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot. s virágzik a rendszerváltás után is. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). elcsábítják a betegeit. az autószerelő foglalkozik. elfogadja a fennálló hierarchiát. Bár az ötvenes években tiltották. A háziorvosok alig vallanak be valamit. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. az átlagjövedelem háromszorosa. annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. s többek között emiatt is fizet. vagy a patológus.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. amelyikhez krónikus betege. nőgyógyász főorvos annyit kereshet. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. Kimutatták. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. s ritka az az orvos. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben. s egy jól menő sebész. amennyit nem szégyell. amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. mint a laborvezető. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. ha az idős beteg kéri. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született. hogy abból az altatóorvos. ha csekély is a lehetőség. T. ha nem is tartoznak egy párthoz. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . Szégyenteli helyzet. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást. hogy miközben a tengerben úszkálunk. majd egy ezrest ad fel neki postán. de meggondolandó. nálunk orákulummá is lehet. hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. hogy vaj van az orvostársaság fején is. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. de para nélkül erre képtelen. A parázás akkor nyert elismerést. s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. ő meg fél. sír. aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. Elfogadja pénzt. a politika számára megnyugtató volt. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. A feleségem körzeti orvos. s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. „Elvtársak” ma is léteznek. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. Hat éve nem voltunk szabadságon. Engem a páciens megfizet. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz. aki csak látta is a király aranyerét. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált. orvosok elleni panaszokkal.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt. hogy elmenjek-e szabadságra.

– Megnézzük minden reggel. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait. adminisztratív munkakörbe szorítja. A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. Persze jelzéseket is adunk. Néha nehéz eldönteni. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja. neki volt egy vízfejű évfolyamtársa. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. E. nálunk ugyanannyit. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. s annak 2. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. Meglepően sok ötöd. Ha feltételezzük. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. mint Sopronban.” Z. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. A rendi összetartás inkább kiveti azt. A legtöbb nőorvos a hagyományos . megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál. A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát. Van. mintha az illető butikosnak állt volna. mert nem kell hozzá különös adottság. mint húsz éve. aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot. s Kisvárdán.hatszorosát keresik. De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá. aki hibázik. az “emberfölötti” hatalomtól. ha valami vitatható. s aranykezű sztárok. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. a tanári. amit a diplomával kap.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait. aki megsérti a hierarchiát. professzor említette. de valószínű. a szervezésbe. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. netán bűnt követ el. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére. mint a nők. hogy Magyarországon feleennyien. meg azért. de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. meddig tart a kollegialitás. aki egyenesen fél a betegtől. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. meg durvábbá is teszi. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak.és hatodévest nem érdekel a szakmája. Így létezhet orvos. mint Amerikában. Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. Egy amerikai felmérés úgy találta. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is.) lehet. Nőiesedik az orvosszakma is. közpénzből élő orvosok. mint azt.8-szorosát tartanák reálisnak. A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. Ők kerültek az igazgatásba.

A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik. Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek. Hazai adat nincs. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal. hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot. a laboratórium. a közegészségügy. de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. a bőrgyógyászat. az alkohol. mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek. A saját betegségükkel nem törődnek. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák. a kávé. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. mi az oka. illetve sebészek. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. Dél Afrikában vagy Dániában is. A magyar orvos betegeinél is halandóbb. továbbá szülészek. hogy vele haljon.nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). a radiológia. illetve fogorvosok. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). a szemészet.) Egyébként nem tudni. még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. hogy mi történt. ahol már túlnyomó többségben vannak. Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. mint harmada dohányzik). a tüdőgyógyászat. Az angol kórházi lap úgy találta. az iskola-egészségügy. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. hogy ők alig hibázhatnak. elbagatellizálják. (1996) . a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. s az orvosnők. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora. az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. S kollégája.és az idegsebészek. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban. Talán ezért is. Erősítheti a szorongást. Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól. Az ér. Az orvosi szakma presztízzsel. budai háziorvos. a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. Női mellkassebész nincs. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. – Este hosszú ideig jár az eszemben.

Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. Röhej. hátha történik valami. borogatott láb. felkapnak: gólya viszi a fiát. de egyelőre komoran vizsgál. Megalázó. így szédelgésem ellenére nyerünk. vagy saját lábon mennék be a kórházba. a baráti óvatosság munkál benne. megnézlek. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. Maradj fekve. felpolcolt. és felpattanok. fájdalmas kötegre. barátom. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. Működik. hogy ez egyszer felsül. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. Mit keresek én itt. Elemér gyógyszert is ír. mint megadásra késztetni. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. sportolok. Oly egészséges vagyok. hogy a betegszállító ölbe kap. Érzem. Mióta az eszem tudom. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. Nem hajlik. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. két szökkenés után alig kapok levegőt. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. Álmodnám. biztos. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. szerelem – és bocsánat! –. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. tenisz kell nekem. a tanár úr vezetésével. és nézegetem elcserélt végtagom. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. hogy semmi elfogultság ne lehessen. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. Már három órája püföljük a labdát négyesben. járkálok. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. trombózis. átad a helyettesének. hogy javítsam a statisztikájukat. hogy hozzám akarsz jönni. hogy fel van fújva? Megtapogatom. Sztetoszkóppal is körbehallgat. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. belém lát az ujjaival. Legszívesebben fel-alá járkálnék. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. hiába nézek kérlelőn Elemérre. Tartok a katonás főorvosasszonytól. Először vizsgál köpenyesen. Hason alszom. Később ugyan kiderül. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. “hivatalból”. most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság.Űrkori kézrátétel Szabadság. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. Hát ő is ellenem van!? . És. a bal lágyékom tájékán valami hosszú. Nekem sem.

szóljak. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. Lenne egy fiatal titkárnőm. egyre komolyodik az ügy. közben a keze a térdemen nyugszik. se méhen kívüli terhességem. hisz estére úgyis otthon leszek. mondom. Szól a rádió: “Don’t worry. Jó az együttérzés. Mondanám. a kisrádiót fejhallgatóstul. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. sót gyümölcsöt. Többnyire este hét után néz be hozzám . Összemérem a kettőt. enyhítik kiszolgáltatottságomat. majd centit fog. Semmit sem hoztam magammal. Amazóniai ájulásomra lecsap. se embóliám. hogy itt is nyerni kell. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök. hogy jóízűt beszélgettünk. vécépapírt. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat. Kedvelem. szappant.. itt is mindenki lógna haza. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. Kérdik: érdemes hús. Kanalam sincs. hogy itt kell lennem. de még mindig nem hiszem. Csak olvasnivaló van nálam. péntek. indulhatok is. Nyáron. se rákom. paradicsomot. a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. Kérés nélkül is veszik az újságot. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka. alkohol. hogy tolókocsin közlekedek. Talán érdemes. cigaretta nélkül. ha mégis ide jutottam. Mit vacakolnak a tüdőmmel. hogy az embólia. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. Nevetünk. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket.. Beszél. fél egy. Igen. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják. bármi kell. amikor a lábam dagadt. Géza. paprikát. irány a röntgen. A beteg megnyugszik. Károly az osztályos orvos.Magamba zuhanok. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. Őrjöng az ősz. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. hordják a tányérjaimat. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. szalvétát. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere. Biztos. Tagadhatatlanul úgy fest. Tizenharmadika. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. – Még nem. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. de nem fájt. hogy semmi bajom! F. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között. Mintha megégették volna a jobb combomat. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. sportosan élni. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. Csak az nem biztos. – Combban négy. sőt jelölhetném magam akárminek. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm.

és két emelettel odébb van. Ha fehér köpenyben jön. hogy megalvadt-e már. a nyolcaska sóhajtozik. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam. Van. itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain. ha 15-20 perc között van. két-három másik beteggel is szót vált. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. A legjobb. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. elnézést kér). az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban. bár jobban idegenkedem az ágytáltól. Bátorítanám az orvost. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. Hajnali négykor hátba döf a villany. és mindenki ideges. a szakkönyvek között tölti. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. és a többiek folytatják. Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig. mert nem alvad meg a vére. amíg fönn nem marad a vérem. Ha szerencsém van. hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint.barátnak szóló civilben. Szóvá teszem. Otthon egy szem altató letaglóz. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. eszembe jut: mi az a tenisz. de mindennap más az ügyeletes. sérülés esetén elvérezhetne a páciens. este vérvétel. hogy mennyi a véralvadási idő. mint Indiában a leprások simogatásától. hogy mindezt meg fogja írni. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. sőt hashajtót is. és a négyesnek eszébe sem jut. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. Már a főnővér. az ötöske motyog. aki leteszi a tartóba. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. Majd a hullaházban! Nem értik. Elejét veszi az újabb trombózisnak. Lehet. A kezdet is rossz. de szabály. Ha ennél hosszabb lenne. aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. Legyen akár egy óra is. Ahogy forgat. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel). A két eredmény azért sem lehet egyforma. engem kivéve. Van. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. és időnként – percenként? – meglötyögteti. hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . hogy nem egyformán mérik a véralvadást. Villanyborotvát ajánlanak.) Reggel. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. Egyszer 30 perc. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. A kettecske horkol (és ha felébred rá.

miből vette észre. hogy mellékmunkába mentsd az erődet. Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam.) A hamis egyenlőség. sosem szabadulok. Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban. Nálam nem erre kíváncsiak. fogat mosok. másnak pedig megkétszerezik a fizetését. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz. csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak. Ahogy felüdülve visszatérek. Ámen. amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. állapotáról. amit akarnak.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök. az egész kontraszelektált országra. hogy öt napja nem mosok fogat. A lányom korú. ha ilyen rohadtul festek. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. Károly – aki egyébként röntgenorvos. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). az újságírókra. hogy valakinek semmit sem adnak. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi. Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt. megadom magam. Fogalmam sincs. fejet. Tudom. tudják. hogy keveset keresnek a nővérek (is). Tegyék. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. (Ugyanez érvényes a pedagógusokra. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. amivel a kismamáknak szokták megmondani. hogy lánya lesz vagy fia. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. ki nyúlt hozzám. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. Gyorsan megfürdök. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. néznek. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. Most azért jó. amikor vagy nyolcvan éve építették). Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. Közhely. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. fehér bőrű kislány talpig pirul. mint ez lehetett. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. “ki piszkált bele a szerkezetbe”. Kapjanak minél nagyobb fizetést. de majd megborotválkozom. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. Minden . akik úgy mernek osztani. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. de akik porciózzák. Orvosok jönnek. mintha fölnyitna. hanem én is őket. Remélem. legalább hamarabb hazazavartok! Persze. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről. hogy ne tanulj. nyomogatását a vajákolásnál. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. gonoszul megkérdem Mariannt. és sugdolóznak.

amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. láttam korbácstekintetét. Szót sem váltottunk. odaadókról és a kedvetlenekről. Itt a névsor első Andrea. Nem lehet. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. Végső figyelmeztetést kapott. mint nekünk. Nővér viszont nincs se égen. hogy körülnézzen. ahová csábítják őket. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. felkapcsolta a lámpát. Biztos akadnak. ki hozott be nőt. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. és diadalmas elvonulást is. invalidusokon. és beöntés. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. aki vigyázza az álmunkat is. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. Szilvia. mert minden este tíz után bejött. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. mint amit elviselhetőnek tartott. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. Mariann. amíg nem víztiszta az “eredmény”. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. a másik kéri. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot.csodálatom azoké a lányoké. Nem magamért haragudtam. miképp “választott” – válfajához képest. fordultak nyögve a másik oldalukra. Étkezés nincs. ha cserélni kell. mint fentebb. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. Pötyi. ki halt meg. de még ez is képes mérni őket. A beszűrődő fényben. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. hanem az egyik orvost kértem. asszonyoké hát. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. feltéve. E vizsgálat során . de láttam. figyelmeztessék már ezt a némbert. hogy nedves az egész ágy. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. akik igazságtalannak tartják. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. nem is járt őt méternél közelebb hozzám. se földön. Imádkozzunk az apácákért. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. hashajtó van. ha végigsétál a kórtermen. nyugodtan ellenőrizhette volna. különösen nincs éjszakás nővér. csöngessek. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül.

Rá is szolgáltam az elismerésre. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. Ahogy ocsúdom. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak. a kamera és a kábelek. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom. béllel hajtogatva nem annyira. mutassa már. most nem akárhol “forgattak”. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. hisz a berendezés egyben maradt. Beszéljünk még a nővérekről. esküsznek rá.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. amikor a stáb le. és nézd. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként.) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. operatőr. Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. ezért elutasítottam. igaz. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. rendező és közvetítő pult nélkül. akik örömmel hordják helyette. anyám. parfümje. Aztán az enyém is kiguvad. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk. és örömmel konstatálják. A belem persze terelgeti. és úgy szorítani a vastraverzet. ölbeliség. jókedve is gyógyhatású. amikor észreveszem. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. Tolókocsi.illetve “kivonul”: – Elnézést. akiknek kedves szava. aztán onnan sugározzák a felvételeket. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. jön a “stáb”! Kibírható ez. Á. A délutános osztja. hogy vegyék észre. (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. . milyen könnyen hajlik. Őszintén megkönnyebbülök. Hát ez sem örök? Jut eszembe. és amikor “rendelek” két hashajtót. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. a délelőttös ellenőrzi. amitől sziszegni kell. a “rendező” is belém kukucskál. elszállok. tányéron adjam neki a poharat. Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. kezdődik az adás! – akarom mondani. – Kézzel igen. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve. vele még a kacsákat is. tehermentesítik a segédmunkákban. hogy félek. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. amitől viszont egész délután kába lettem volna. csak ötven oldallal többet olvashassak. megkérem Elemért. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. És egyem a szívüket.

meg hirtelen lennék hozzá. Túl érzelmes. nem küld ki senkit. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. A tudás. és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. duzzadt combom olyan igéző. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. Elemér inkább szakmai tekintélye. elsősorban a butáktól. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. Meglep hát. ha az ember hallja. – Az az utasítás. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni). ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. Kollégát. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. Kérdem tőle. De uramisten. hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. Persze. a hozzátartozók! Úgy kell neki. amikor nincs látogatás. mégis vigyázzba rántón határozott. – Nem akarok neki ötleteket adni. Buzgalmuk kicsit nevetséges. Szentségelnek. dörömbölnek ám a rokonok. mert kap egy százast. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. ami arra készteti az orvost. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek. A feudális rendszer humánus gesztusa. Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. hanem huzigálja is. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek. de sosem kívántam meg. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. ha lehet. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. ha a nővér dolgozik. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. Épp ezért inkább a jópofa. Tisztelem az orvosi hivatást. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. mint a Hold túlfele. Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. kóma . a tekintély nem csorbul. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm. de amikor a lábam borogatja. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket.) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének.bepattintja őket a fiú tenyerébe. hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. ettől talán még hányni is fogok. a viziteket. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. De néhány fecske sem csinál nyarat. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta. Ha rajtam múlna. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit. takarítónő nincs. csak a betegek lehetnek a kórteremben. jöjjenek. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt. (Pedig állandóan feltartott. Az új egyeske sötét. Cukorbeteg.

az orvosok kimennek. miként tudtam ilyesmit megfigyelni. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. infúziót. csak a szeme cáfolja a látszatot. Katétert kap.. meggybefőtt! Fogalmam sincs. De magyarul sem tud – gondolkodni. mentőautó meg focistákat. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. Napokig éledezik. Károly visz a régi munkahelyére. Kezdik a gyógyszerbeállítást. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó. ha eszi a cukrot? – Ez nem édes.k az embert. ha tudna spanyolul. és annyi mindennek az ellenkezőjét.. milyen kényelmesen elfér benne a lábam –. Az új nyolcaska is ölben érkezik. Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak. a szíve épp csak rebben. és le se sz. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. kismagnót. Tudom. Eszter hoz papírt. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából. Szerencsétlen képtelen felfogni. mint a nyű. mondjuk számítógépes. hogyan tudunk mi segíteni magán. Ma kirándulunk. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. a falás vágya betegségével jár. Butasága mankója: “nekem azt mondták”.. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. reggel vérvétele lesz. azt. Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. doktornő. Roppant egyedül maradunk. Aztán fülsértő a csönd. Hirtelen mélybe zuhan. hogy ne csak az udvarra engedjen be. Elég hallgatni is. amint visszafelé tolják. röntgenes rétegvizsgálat). mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot. hanem a mentők útvonalára is. Rögtön bepisil. hamvába halnak a gondolataim. annyian vannak. vegye ki a karomból! – Elnézést. ha egyáltalán vannak. De egyeske felbőg a borjú: – A k. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre. anyjukat. a szeme csukva. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő. Mindegy. és nekivágunk a nagy kalandnak. ezért vacsora után már nem ehet. most nem érek rá. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót. mint a falangisták. csak épp nincs mit megjegyeznem. És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés.előtti állapotban hozza be a mentő. miután kiderül. Mióta fekszem. megmenekülök háromszáz méter . Az EKG-görbéje szinte egyenes. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot. de szemében könyököl a halál. már fel is ül. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. hogy legalább ne lássuk. egy másik kórházba CT vizsgálatra.. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. hogy civil kocsi is szállíthat beteget.. akár én. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. (CT = computer tomográf.. sőt kirundálunk.

Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. Angyali pillanatok. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. Amikor végzünk. Talán zúg. A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. én meg veszek majd egy újságot. A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. Megy ez. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. ez a Madonna létezik. várakozás közben sem lóghat a láb. A doki persze nem enged mászkálni.legyaloglásától. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. valahol filmet forgatnak! De gyanús. Pedig bő köpenye lehet. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. hogy üldögélés. hogy csöndben “szeletelnek”. hogy ez meddig tart. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. Amit a beteg lát. amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. az egy óriási elektronizált ananászszelet. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. ne lélegezzek. a mellét. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. ajaj. már nem emlékszem. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. elmehet-e. Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben. besavanyodott betegek. Kérdi. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. vagy a nyakát? Fantasztikus. még nem sejtettem. A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. bár néha félrenyelek. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. persze. istenem. Mi az. akkor azt öleli körbe az “ananász”. ha a hasról. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. és nem megsarcolja. erősítse meg. hogy ez a látomás. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. az ánizs a fejembe száll. nyúzott. de az is lehet. Indulásakor rám szólnak. (Akkor. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. Puszi jobbról-balról. sőt a pénzem sem fogadja el. csak a szám jár. mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. a bokáját. különösen lefelé aljas egy találmány. Nem is lennék rá képes. Üregébe keskeny. talán kattog is valami. A részletezés elmarad. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. a cipőm meg. Lehet. Bumm! – beüt a bomba. olvasgatás. . spanyolcsizmává változott. hogy létezik! – látom az arcán. Egyelőre az szomorít. megkérem Károlyt. A pohár megáll a levegőben. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). bár teljesítőképességének már a határára ért. hisz a doki kolléga. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. géphez. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. hogy kutya bajom. melege lesz tőle a nyelvemnek.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

Elmosolyodok. és Eszter a sofőr. és jelvénye. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. A különbség az iparhoz. CT-vel kezdjük. Ez is az. tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. asszisztenssel. hogy ne lélegezzek. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. Gy. hogy ne lássák. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. Az legalább meglenne. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. és indulhatok is. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). Jobb helyen most figyelmeztetnének. persze nem az apai örökségből. annak magyaros oka van. ami kellett. hogy azt hittem. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom. hogy először a májam vizsgálják. Erre a kirándulásra botot kapok. hanem ahová az említett drága beteg jutott. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. L. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. Megiszom az ánizsom. ahol arra a leginkább szükség lett volna. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. az ártatlan bot. hibája csak akkor lenne kisebb. továbbá nem ott épült. hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. annyira gyanútlan vagyok. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. Bármilyen elegáns is a környezet. nehogy elmozduljak felvétel közben. Egyik “igazítóm” elszólja magát. Nem az épült hát. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. bevett a kontrollcsoportba. Ötödik hete élek a fehér világban. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. Elemér kutatási eseteinek a számát. de itt véd a betegség. Sajnálom. A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. hogy nekik nemcsak kijárókra. hanem beteg kijárókra volt szükségük. .

különös köpenyű lány és megkér. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. hogy szorítsam meg. kimenőt kapok tőle este hétig. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. Egy szép pokróccal leterítenek. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. hogy melyik érdemel gondozást. láttam-e orvost vagy sem. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is. Mielőtt elmegy. Itt van például ez a csodamasina. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. Ahogy ilyenkor lenni szokott. ha valami baj lenne – de szólhatok is. amire semmi “szükség”.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. megjelenik egy őzléptű. nem mágnesezhető. mert a mágneses tér megbolondítja. amit hosszú időn át adtak is. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. az említett egészségügyi atombomba. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes. Oly “ügyes”. kövessem. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). Kihúznak. Emiatt ciki lenne elmozdulni. ami lehet. aki el tudja dönteni. rajtam semmi fémtárgy. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. és szombaton meg vasárnap is. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe. . amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. Ez egyben azt is jelenti. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem. ami bennünket húz. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. hogy néhány felvételt elrontott. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. hogy rúgtam egyet. nem is. amelynek nincs jelentősége. hogy megéljenek. az őzléptű lány fölkísér. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. hanem hatalmas cső. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”.Megérkezik Elemér is. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. Orvos legyen a talpán. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. hamarosan viszketni kezd az orrom. mert hallják –. Nálunk gondolom. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú. a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál. a fémkorona viszont igen. hogy szemben a magyarországi eggyel. ha tudok. A másik a hálapénzes értékrend. szólni. továbbá elalhatok. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg. melegedését mégsem érzem. és nem emlékszem. vészlabdát nyomni. De ez csak az egyik ág.

Másnap. a párna. mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. fillérjeinkből inkább kórházakat építünk.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. mint a másik felemen. ha valami. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. Ott se jó ám. Lehet. Hogy megpuhultunk. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik. Talpamról fehér por pereg. bal oldalon nem surrog. és reméli. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni. ezért fizetik kiemelten őket. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. Nálunk a röntgenorvos. utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész. (Ha valaki utánaszámolna. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. és látom. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. legalábbis a leghatékonyabb. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. Az eredményekért ő megy fel személyesen. Hiába áhítottam annyira a pillanatot. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban. Az előbbi példa is mutatja. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. vastagon lekaparható az egykori keményedés. Olyannyira elzárja. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. Eddig az hittem. szerdán Elemér utal rá. és kérdésemre elárulja. valószínű kiderülne. az egész világ. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. hogy délután már nekem is beszámolhat. aki lövegeket rendelne a csőbe. zúg dörömböl a vénában a vérem. hogy porlunk! . a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. Bántóan tarka az ágynemű. ultrahangos stb. majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. nem vízzel főznek. Azon múlik minden. Most látom. Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. Hölgyek.) Félre a kárpálódást. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. a bőrkeményedés élettelen. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. Pedig. Bebicegek a szobámba. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. Öt hétig nem használtam. ennyivel hamarabb hazamehettem volna. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. elhalhat jobban is. urak. alig tudja visszatartani a könnyeit. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. Teszik ezt azért is.

hogy hadüzenet nélkül rám támadt. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. mondhatni női betegség. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon. s úgy gondolom. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. hanem erős bástya. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. Rendszerint veszélytelen. és él. meg egy rossz. amit többnyire hormonkezeléstől. Ha tudtam volna. akiről négy éve tudjuk. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez. mi baja. Hét végén becsönget. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. Hazalátogatva azt hittem. A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. mint én. hogy nem ijesztgethettelek vele. Azért ronda dolog volt a testemtől. és fennakadt. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. amíg az ember él. azt is megmondod? – Hű. békésen kitart. Társasházunkban is tudja mindenki. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba.. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt. kideríthetetlen. és azt meg nem vizsgálják. Elemér. (1990) . Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni. milyen a beteg intelligenciája. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. Elképzelhető. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól. De a természet bölcs. Van olyan májrákos betegem. hogy éppoly nyúzott. – A jó hír. És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. Hogy ez születéstől fogva van-e. de egy betű nem sok. másfélóra múlva azon kapom magam. antibébi tablettától lehet kapni. alig tudunk valamit. hogy az az érzésem. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. hogy csak tartom. ahol fennakadt. amíg abból szövetmintát nem veszünk. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen. nehogy kirepedjen. Ha mindkettő “robbanna”. annyit sem olvastam belőle. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. és hiába látom. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna. Miután egyedül maradok. de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. és valószínű az is marad. egy darabig még kerülgetjük egymást. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. addig. Azóta megszoktam. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem.. örülnék neki. a környezet riaszt. ezt is “eltávolítják”.) Ez tehát a jó hír. Számít az is. tartom a rádióműsort. ha időközben békét is kötöttünk. esetleg el is tűnhet. el kell távolítani. hogy rákgyanús vagyok. vagy hogyan született.

egyetemi tanár lett. . Máj. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. Attól lehetett félni. Ez a megrövidítés annyira sikerült. – Annyira furcsa. Állítólag a tb. hogy el sem tudom hinni. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje. jött a rokkantnyugdíj. az orvosokért. belosztályán. vesét? Ott még nehezebb a felelet.és veseátültetés. soha nem betegeskedő Klára. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet. aki azóta osztályvezető főorvos. mája. 1994. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. Csányi Györgyné. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. Nem kész felnőttek. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. Más szülő csak ad a gyerekeinek. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut.és egyéb támogatással. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez. A veseműködés még problematikusabb volt. Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. leáll nélkülem a Hungarocoop. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. Ötévi reménykedés után másnap. Azt hitték. Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású. Néhány ismerős döbbenten kérdezte. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr. S ha ő elmegy. egyetlen megoldás a transzplantáció. Jó esetben el lehet vele élni. akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. nem dolgozhat. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. ami történt. Ekkor derült ki. ahol végeznek.Mire számíthatok. és elpusztíthatatlan. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. De többé nem emelhet. májrákja van. Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. A hazai “ráta” tehát 120 lenne. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. – Ez egy jóindulatú elváltozás. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. veséjére nincs gyógyszer. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. – Azt hittem. hogy átszakad a hasfal. – Klára eleinte csak annyit tudott. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni. Miért éppen ő kap új szívet.

de honnan lesz meg a pénz? Mondták. Náluk látott Klára. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. Ha azt is tudjuk. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. Európában a túlélés egy év után 80. (Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. öt év múltán 60-70 százalék. – Inkább vártunk. Klára is tudja. minden beteg. az otthagyta – őket. a barátok elmaradtak. A döntésnél mérlegelni kellett. – Szóltak Koppenhágából. ez a nehezebb. Nem számít. hogy vállalják a műtétet. Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. ha lenne istenek tanácsa. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések. nagy megnyugvására. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. hogy a kollégák. amennyibe az átültetés. – Akkora volt a májam. mondja Nemesánszky dr. Fel kell készülnöm arra.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. újmájas kislányt biciklizni. meddig élne Klára transzplantáció nélkül. – Volt hová menni. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás. s tényleg istenek válogatnának. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). tanár úr? Lehet. mert ebből közvetett módon a szakma. Ha nehéz is a kiválasztás. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. az nem mentség arra. akiből sugárzott az optimizmus. amit én mondok. . meg a többi várakozó miatt is. Megszokták. ha lemondok az optimális donorról. Természetesen. Ha lehetne tudni. egy 12 éves. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz. jár közbe. mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. Jakab professzor felajánlotta. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok. Nem láttam bele. a bíróság elé citálásról ne faggassam. hamarabb sorra kerülhet a beteg. anyu úgyis azt csinálja. a társadalom is profitál. ami jön. bármi az ő véleményük. de érzékeltem. Kéri. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. azt mondták. ahhoz ilyen beteg is kellett. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. hogy Jakab Ferenc professzor. Belevágtam a műtét szervezésbe. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. hogy beteg vagyok. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. mint átültetni azt a májat. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. a válási hercehurcáról. hogy sírni fogok. Ám azt szégyelli.

A bőrönd ott állt az orrom előtt. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. sebészi mivoltomra. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. mint a szívtranszplantáció? – Igen. – Klárának olyan gondjai voltak. óriási többletet adott. az érsebészet. – Mondta a tanár úr. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. s mennyit.Dr Jakab Ferenc. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést. a májátültetés “partizánja”. A műtét döntően érsebészeti munka. minden gyógyszer terheli a májat. – A transzplantáció csapatmunka. a közvetlen hasznán túl. a hatékonyság. nehezen mozgott. a sebészet. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. most! – A nyakamon volt a kard. azt hitte: na. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. aki ilyen program résztvevője. a virológia. új fogalomrendszerével. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. Ha soha nem fogok májátültetést végezni. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). Óvják a fertőzéstől. Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár. gyakorlati tudományunk egészét. a gyógyszergyártás. Viszont az “új élet” minősége oly jó. többnyire szakadékony. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. ilyen “magányos farkas”. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. a műszergyártás. pláne ha férfi szólt bele. az intenzív terápia. stb. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. hogy eddig részt vehettem benne. mint ön. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. S még egy mondat: – Más dolog. és a kihasználtság érdekében. hogy ez a különleges orvosi tevékenység. mint amikor nem mehet. a mikrobiológia. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől. Például a gyermek. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. Májátültetésre hátrányos helyzetű. mindenki. vékony falu vénákkal kell dolgozni. Minden telefoncsörgésnél. Csak ismételni tudom. Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. – Nehezebb a májátültetés. a nővérek. lehet. a radiológiai. mert nem veszik észre. akkor is ürülök. Az idegölő várakozásról kérdem. a Szent János kórház sebészprofesszora. hogy vegyen-e télre krumplit. egész szemléletemre is. kitágult. csak épp a . hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához.

most szabad sírnia. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. mert lélegeztetőgépen lesz. Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. az egész leesett. de mivel a hasüregből a vért elszívták. ám erre nem futotta. ha felébredve nem fog tudni beszélni. Valami okosat kellett volna nekik mondani. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. sürgős listára tesznek. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét. hogy nem okozhattam nekik csalódást. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. előző éjszaka sem aludt. – Másodszor férfiak hoztak a világra. ahogy az újjászületéshez illik. mint egy várandós. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. hátha nem jövök vissza. és nem átültetni. Megköszönni nem lehet. repülőt küldenek értünk. nyugodt hangján közölte. (AB) 50 palack állt tartalékban. az orvos. Nem. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte. A beteg májkivétele. Csodás. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is. a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. két palackra ha szükség volt. hogy nem láthatom a gyerekeimet. Lélegeztetőgépen eszméltem. amit lett. és akkor azonnal kell indulni. bizodalmuk nyugalmat adott. Később Jakab professzor mondta. Elmondhatatlan. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. beleejtette a májat. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. hogy éjszaka jön a hívás. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem. sírva. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . de elért mindkettő. A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. ha akármelyiket nem láthatom. ahol már sínen járt az idő. nem féltem. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. A gyerekeim miatt akartam életben maradni. hogy ne ijedjen meg. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy. te még itthon vagy? Testben igen. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán. lezuhanyoztatták. . Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. Szegény tanár úr.ruhákat cseréltem nyárira. Klárának beültettek egy kanült. mert lehet. gyönyörűen vagyok varrva. mint egy kisgyerekmáj. éjfélkor indulunk. Rettenetes lett volna. Koppenhágába. mégis elosonok a fodrászhoz. Nélkülem senkijük nem lenne. hogy legyek kész. négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába. hogy hozzá ne érjen.s a tanár úr csendes. egészségesnek van nyilvánítva”. Féltem. Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt. olyan volt az eredeti után. mivel kedd reggel nincs járat. Amikor betették az ő májat a helyére. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték).

Disznóság! Mennyi embert lehetne. a régi hasammal. üzletelnek a magyar donorok szerveivel. nem lehet pótolni. Perner Ferenc professzorhoz. mi lesz. nem felhőkből. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. Nyomasztott. (Megbuktatták. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát. megsiratta. Kérdem. Ahogy a filmekből “tanultuk”. volt olyan állapot. az talán a technikának is köszönhető. Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. kikapkodni. és a májátültetések elkezdése előtt sem. talán ott lebegett fölötte. mint egy gyár. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához. Legszívesebben sorra járna mindenkit. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. s reggel félhét körül végignézhette. mint fürdi ki magát a tengerből. Mutatják. úgy suhantak köröttem az emberek. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. Neki ennyi volt Koppenhága. de a programjuk akkor még megbukott. hogy tovább éljek. tudják. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára.Hogy nem volt kibírhatatlan. . A lelke most is ott lebeg a feje fölött. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni. olyan lényegi. melyik pillanatban mit kell csinálni. aki bedobja: hullarablók. Fel sem fogom. – A máj olyan. biztos akad. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak. Egyszer tiszta volt az idő.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. A koppenhágai esőt is hazahozta. No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. Látszott. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. hogy valakinek meg kell halnia. Jönnek az ismerős orvosok. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. Hozzák az oldatot. amikor nem volt májam. Esett az eső. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. a hajókat. megmenteni. mintha nem is én lettem volna. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval. mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. – El sem tudtam képzelni. Mégis. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. májat stb. és a kezével mutatja. Hozzá képest a szív egyszerű. a májat meg eltemetjük. mintha városnézésen járt volna. Mesélték. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött. – Mintha árnyak lettek volna. aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. amikor jött haza. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. arról nem beszélve. a szabad levegőre sétálni.

az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. Mi megoperáljuk.. ahol a kockázat a legnagyobb. Hanna. ami nélkül nem lehet sikert elérni. mint a lábat megmenteni. (1994) .– Évek óta szorgalmasan készülünk. a pluszt nem fizeti a biztosító. kap érte a egyetem 34 ezret.és a tüdőátültetés.. – Amputálni érdemesebb. hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet. mi csak azt akarjuk. másutt majd kétszer ennyit. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. A májat az idén kezdjük. – Svéd?. – Tudja. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. ha az első betegeinket elveszítjük. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. de mivel “komplikált” az eset. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. ahol talpon tudunk maradni. Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. – Hallom. Nem is lehet. mi történt. kinek a szerveit kapta? – Nem. küldik nekünk. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik. és nálunk hal meg. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is. Nem azért sírok. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. mert tönkremennek. – Egy 46 éves svéd nőjét. rákos betegekkel. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. Dolgozott a kórházban egy svéd nő.

s valószínű. Petőfi. Az újkori városé. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. Derkovits. a tömegszállásoké. A kaméliás hölgy (Traviata). fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. a tbc a tömegek betegsége.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. Kosztolányi. a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed. az aszott test a divat. megvizsgálták a . Jókai. Nem minden tbc-s fertőző. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). e. bizonyos védettséget ad. rákban. világháború után 100. ma kevesebb. De akadnak rejtélyes esetek. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. közös használati tárgy. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. az iparosodásé. balesetben. Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. Ma úgy tartják. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. a Varázshegy e szellem szülöttei is. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. a II. Dosztojevszkij. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek. Fertőző szegénység. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). A hír bejárta a világsajtót. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. Ma már köztudott. vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. Gorkij. Sokkal ritkább a húgyivarszervi. a SOTE professzora. ahol a sápadt arc. ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. Az aktív. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív. Maupassant. Talán már indulhatunk is. BCG-oltás: élő. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. Csehov. Bakterológiailag igazolt a tbc. a csontizületi vagy az agyhártya tbc. hogy a világ korán temette a tbc-t. a nyirokcsomó. Bosch nyomorékjait is csont. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. hogy Brueghel.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. vagy kézfogás útján nem. Mielőtt belemerülnénk a témába. Amikor kiderült a betegsége. Hippokratész (i. tenyésztéssel.

A gümőkór szociális betegség. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. hogy gümőkóros. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. Kitudódva. Sikertörténet. Régen főként csecsemők. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. hogy azonos szociális. Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. 1930-ban a harmadik. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. mint az új beteg. gyermekek. 1960-ban a hatodik. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. S még egy “rejtély”: Bécsben. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás. hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. s a hátrány máig megmaradt. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. ernyőkép. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. Megszületett a legendás Streptomycin. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. A négerek. Berlinben. Általánossá vált a vélemény. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian.három gép utasait és személyzetét. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. több száz embert. . s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. A Streptomycinről kiderült. mint Nyugat-Európában. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt. s főképp az Isonicid (INH). Az USA-ban kimutatták. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. Templomi gyülekezetből. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. 25 évvel később. s a világháborúk hatására megugrik. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. A legmagasabb hazai adat: 4%. gondozóintézeti hálózat.és vándorröntgen szolgálat. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). mint a nők). A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget.

Norvégiában.”) A századforduló körüli mélyponton 2. Egy hazai orvos azzal int . Angliában. Hollandiában. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg. majdnem fele délkelet-ázsiai. A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma.hatékony tüdőgyógyszer. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. 1995-ben 3 millió. Spanyolországban. de Szerbiában is. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való. sőt káros. (Londoni bejelentés: “Senki. még a királynő sincs biztonságban. Olaszországban. Svájcban. Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49).1 millió ember halt meg gümőkórban. Több a beteg Írországban. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában. Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre. A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség. Svédországban. mint az AIDS. Svájcban ötödével. a közöny is bántó. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti.

gyógyíthatatlan tuberkulózis. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. mert a tbc fertőző. mert félnek. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb.és tüdőrákban. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt. a hajléktalanok. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. a munkanélküliek. Szabolcs. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. 12 ezer aktív. Egymásba érnek a bajok. Mi történik itt.) Szegény embert a tbc is húzza. mint a múlt században. Pest megyében és Budapesten.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel. Halmozódhat. Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. S az “új” tbc gyorsabb is. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. Az elöregedett.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. a kábítószeresek. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő. ördögi duó. mint az alkoholisták. A pesti oldalon kétszer annyi az új . hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. ami őrültté tesz. New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. A WHO azért veri félre a harangot. csak imádkozhatunk. Tamás Ágnes. el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is. Európában és Észak-Amerikában a tizede. Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. hogy a világ lekési a cselekvést. hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének. Hajdú. – Vezérigazgató betegem. ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl.mérsékletre. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. Húszezer nyilvántartott. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti.

most minden ötödik. mióta egy agilis főorvos került oda.. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel. Ekkor derült ki. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket). aki a Korányiban kötött ki –. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel. bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki.) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is. Vajdahunyad utca 3 sz.) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. akár a félbehagyott kezelés esetén. Némelyik kaverna akkora. XII. Fontosabb. kerületet kedveli. meghalt. (Tavaly 4. hogy súlyos beteg. a bevándorlást. mert az értelmesebbje sem hiszi el.megbetegedés. amit a tranzit ország lét jelent. VIII. A Koch-bacilus a sík VII. Nem is csupán azért. kerületeket. hisz általában nem az említett szubkultúrák. Nem tart tőle. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. Lehet ebben némi túlzás. amilyet ötven éve nem lehetett látni. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését. húsz éve három millióval többen. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. s nem az I. mi a baja.. a Korányi főorvosa. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz. mint a nők. hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. s depressziója miatt csont és bőr lett. a kései fél pusztulás. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került. mégis . és IX.. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. hogy tbc-je volt. azóta derül ki. nem jár szűrésre. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki. Számukról nincs adat. mert címet kell írni a nyilvántartásba. Vajon miért nem kutatják. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt. ám arányuk csökken. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására. hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. mint Budán. A férfiak háromszor esendőbbek is. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál. emiatt fogyott. alatti szállásra “könyvelik”. Szakemberek tudni vélik. azt a veszélyt. II. hogy tbc-je volt.

A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. Vizsgálat nem történt. azt sem tudni. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. Ez pánikot okozott. Menteni a menthetetlen (?). A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást. 1982-ben már csak négyet. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. sőt 11 és 17 éves korban újraolt. ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t. A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át. . aztán kiderült. A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. A BCG-nek tulajdonítják. Egy utóvizsgálat kiderítette. A szűrésre a világszervezet az egyszerű. A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. cukorbetegség. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik).1% alatt van (nálunk 0.04%). ahol kevés a friss megbetegedés. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –. s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás. Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. Indiában úgy találták. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. A WHO szerint.) A WHO szakemberei nem a centralizált. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. mibe kerül az oltás. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés. Magyarországon is felvetődött. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken. mint a gümős megbetegedéseké. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s.kiengedik. mint 3 milliárd adagot adtak be. s ellenzi a tömeges. 1995-ben egyet. BCG-oltással lehet elérni. mint a nem oltottak között. Kulcskérdés a megelőzés. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést. emlőrák). tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. de az USA-ban sosem vezették be. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától. hogy talán nem egészen így van. A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. ahol a gümős megbetegedések száma 0. nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. tuberkulinszűrés). hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. Az eredmény a rezisztencia. hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne. kötelező szűrővizsgálatokat. mert lassanként több a komplikációja. ott a BCG-zést fel kell adni. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül.

a legelesettebbeket.4 2. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3.6 2. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta. Nálunk is felvetődött. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között.3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 .A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb. Vagy: csak KeletMagyarországon. mint kétszeresét.7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt. (Lehet. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért.5 178 1970 7366 45 20 11 3. aki célszerűbbnek tartaná. hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi. hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek. a szakma tiltakozna. A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. a költségekkel pedig soha. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. a legér269 63 137 39 28 6. Van. hogy maradiak. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába. épp ők nem mennek el. Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert.6 115 1960 6448 46 25 11 5. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv. A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre. másutt két-három évenként kerülne rá sor. ám a negyven éven felüli.

Samu István a Krízis Szolgálat. A Soros-programban a Korányi 35. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. a társadalom perifériáján lévő egyén. A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent. Felszámolják a kórházi osztályokat. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni. a Korányi főigazgató helyettese. – Maximális térítés 53 napig jár. pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. Tapasztalataik alapján sürgetik. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr.. hiszen a VIII. hogy üresen állnak az ágyak. ketten meghaltak. hogy vannak otthonaik. A többségük alkoholista. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. mert nem érzi magát betegnek. – Aztán panaszkodtak a tv-ben. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására. Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. – Vagy hulljon csak a férgese. talajává válik a bűnözésnek.. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. ha már az együttérzés csődöt mond. kerületben van a legtöbb tbc-s. Gond az a 30 százalék is. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota. kórházba nem utalható. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra. – A krónikus osztályon. amelyik nem ment el a szűrésre. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. 53 nem fertőző. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor. – Megtakarítást jelent-e.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba. elégtelenségére . Legalább a józan ész működhetne. nincs is szükség rájuk azoknál.. azaz a hajléktalanok főorvosa. Kozma Dezső főorvos. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”. – Ez abszurd. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. utána egy picit kevesebb. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják. akiknek van otthonuk.

nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. Levendel László utóda. hanem hálóinget.vezethetők vissza. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen.) nem igazodik a tennivalóhoz. de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést. És adni? – Előfordult. van olyan megye. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. nehezen kezelhető. az jobb. akinek nincs orvosi igazolása. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni. Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. hogy a rendőr jelezte. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség. ám elsősorban jó szóval. hozza később – mondja Iványi Tibor. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. de nem volt helyünk. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. – Ha megfelelően fordulok felé. Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. apró kedvezményekkel. kértük. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. indul a fertőző beteggel. Máshol a kapitány azt mondja. De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. Ne essünk azért abba a hibába. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. (1996) . Bár a fertőző beteg is szabad ember. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják. ahol rendőrökkel vitetik vissza. S nem pizsamát adunk rá. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. hogy az ellátás (orvosok száma. rendelési idő stb. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. szociális segélyt. – Aztán addig nem engedjük el a rendőrt. akkor lehet vele valamit kezdeni.

Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. mit szól hozzá. a hetes. javasolhatnám a névváltozást. légy nagy ember. hanem szokásjog szerinti gazdájuk. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. ne tegyenek a tizenhármasba. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. Most aztán várhatom a levelet.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. de legalább ismert. Kulasbad. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti. – Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. Ha be kívánsz kerülni közéjük.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. ha már a Lukácsról írok. előre megfontolt szándékkal került elébe. Egytől hétig a “született arisztokratáké”. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. Nem bérlőjük. kérheted.” (A fürdő századfordulós . Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. hogy üres. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt. és évek múlva választhatsz. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas. ám az idevaló ajánló sem árt. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. sót gyógyvízuszoda. ahol ezért szabad a dohányzás. télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja. s a Szt. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. majd Lukátsfürdő volt a név.. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. Egyet száz ellen. Hajdan Lukerbad. ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –. (Nem strand. De illetlen a hasonlat. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció.. éjjelnappal. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. mondta. E nélkül legjobb. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. arról tudják most van itt először. Z. hogy itt tartod a strandholmid. Mert e kabinoknak gazdájuk van. mint a Lukácsban fachhoz jutni. Ha már ismernek. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. bolsevista trükk. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. faragatlan is. hanem valami sportos. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja.

Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci. de Laci nem hall. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti. – A “Kettesben”. Róbert kolléga. Ha látnák a betegek. itt félóra alatt megtudok mindent. mint itt. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot. itt ajánlottak is. az egri strandot idézte. de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő. így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce. Magánügy..” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. amiért elmentél? – mondom. gondolom. s én bólintok. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. hogy nem tud egy jó könyvelőt. Kérdem Róbert Lacit.) Judit az egyetlen. mikor jön le. és itt még vízbe se jutottam. ott voltak szép lányok is. és három órát úszik. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. a másikon toprongy. mert a gyerekkort. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett. mintha a zsömle árát kérdezné. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. s úszószemüvegben. hogy pirosra vereti magát. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. a “nőiben” 26 fokos a víz). pedig több. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők. mint egy hercegnő. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új. akinek eszébe jut a vízesés. s azóta a “férfi medencében 22. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . – Visszajöttél ezért. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc.leírása. A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre. Másutt kinek szólhatnék. komoly lukácsos nem! Na.. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba. hőmérséklete nem ingadozik.

Fehér stb. kik nem tudnak úszni. Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. ki kiképzését Svédországban nyerte. beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó. Végh . hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. aki sakkfeladványokat írt. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. hogy a lábtempóval sietni kell. s rászólt Kodályra: – Hubaykám.tájékozódni. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr. hisz megfázik. ők vették fel a többieket. ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. Sakkozott. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. aki még haza sem ment. – Tiszteletem. A jó kabinos szégyelli. bridzsezett a vendégekkel.” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni. de most épp nem járnak “a . hogy részegen nyilatkoztam. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. Urak nem. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). – kezében volt. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. ki mindenki tartozott. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. másik része viszont oly mély. Berinda Vilmos volt az utolsó. ha vizes gatyában traccsol. A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. A vendég kiszolgálási díjat fizetett. azok számára. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. aki azt mondta. meleget. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. Minden fontos poszt egy család. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség. A kitelepítésből hazatért dr. A jó kabinos fejből tudja. amikor kértem. Napokig le sem jön. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek. ki hová vetkőzött. Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. egykét hétre elküldték sétálni. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. a női osztályban a Szt. Gyerekei itt kölkösödtek. s ezalatt nem keresett.” Föl nem sorolható. – Könnyű neki. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. ha nem tudnak úszni. sakkfigurákat faragott. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő. Uszodába a történelem is jár. Akivel baj volt. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. Ránki Györgytől. ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély.

nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet. egyéb. szívbajokból eredő vizenyő. többször körbejár! . munkaszolgálat. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét. köszvény. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni. és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. hypochondria. különösen.gusztustalan öregek. alig többért. Ezen körülmény magával hozza. skrofulózis és aranyér.. cserélje ki a sapkát. cukros hugyár. akit az ember szeretne.” A nőügyek nagy szakértője. Bocsánat! Úszott már. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani. Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak. – Nem. s le is esett a sapka. – Minden érdekel. ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz. sápkór. a kép. Emici többé nem mászott föl a napozóba. a vízi-múmiák” közé... de voltak – Látom. . a tánc.” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel. bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták. bujakór. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant. – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim. hogy nem ismeri meg. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható). ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat. bőrbántalmak. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja. Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre). minden nap fölmegy a napozóba. továbbá régi izzadmányok. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat.. ami szép: a zene. ide tartoznak az elhájasodás. “Terebélyes fák árnyékában. Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek.

hogy az emberek nem bíznak benne. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták. sőt az ellenzékiségnek is. megfenyegette.. hogy kirúgatja. hallgassa az elvtársak szövegét. hogy nosza. Ám a Lukácsban ez régen sem ment. mint a másik. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó. három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát. század eleji márványtáblái. s erre mondták a “fürdősök” már. annak ő ki.. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be. Ha nem tetszik. német kereskedő.-nek. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” . A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája. pártuszoda. mire L. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni. s a medence fala megkerüli. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat.. Az semmi. hogy ez csak egy uszoda! “A Szt.” 1956 elején B. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek. És L.!” Ez persze. Angyalföldön R. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. akadt aki bemutatta B. szemébe mondta. Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének. és B. de ahhoz képest. írók. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt.. és az életkor. . nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. azóta is körülöleli a fát. Mivel L. mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen.” A falon az itt meggyógyult arab sejk. Mondják. azzal fordult barátjához: Kezdd te. hogy sapka nélkül ússzon. elsősorban a tudás – “Professzor úr. hogy gyermeteg dolog. A “nagypofájú” színészek. Kerestem a hőst.vízgyógyászati hatányok. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett. két akkori PB-tag is jár ide.. netántán úsznak ma is. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a . a tanár. parancsolj!” -. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok. is a Lukácsba járt. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. Itt a tekintély. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem. de a felügyelő kiküldte. benn van M. M. menjen a fejesek uszodájába.

pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk. s évente a medencéhez jön a halál is. húsz-negyven percet tempózik. sőt félmeztelenül. s felfedi az ajtó titkát. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű. Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek). a hátúszókat utálják. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. – Mennyit csipkedtem a mestert. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. ám a zuhanyozóban. este (magányosok). s ahogy múlik az idő. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. s összesúgnak: – Látod. s csak jön valaki. A kabinok “osztálytagozódása”. Közben beszélgetünk. Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt.A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. unokát nevelnek. A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett. “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. Az úri és női gőzfürdő mellett. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű. a többség. délben (színészek). Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. meg a “népszekrényekben”. A gyorsúszókat nem szeretik. törvényszerű. hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. néhányan futnak úszás előtt. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. Amál. talán már nem is . hogy lerakod a lábad! –. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb. s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap. hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. receptet cserélnek lebegés közben.” Állnak. délután (szerkesztők). Törvényszerű lenne. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú. Hatkor a munkába indulók állnak sorban. övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű. hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát. hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. a pillangózókat elküldik a Sportba. mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”. “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának.

“Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta. nehogy a nyakukba szökjön.árulkodnék rá. s akkor az úszók leálltak. a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom.” Sugár Ottóra. mit jelent. Gyula bácsi kérdezte tőle. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz. “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos. (1992) . ki az a Lampi. te Lampi!”.

nem a támogatottak és tűrtek. hogy akkorka lehetett. örök magiszterétől.” “Köszönöm. s megérdeklődi. hogy Rákosiról beszélgessünk. hogy konyak is van. KGY kérdezte. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. AGY ingatja a fejét.. – Hangosabban – súgom. hogy nem áll föl. azt fogja mondani. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. talán AGY.) Kedd. – Gyere csak! – mondja hirtelen. hogy ő – mármint Aczél úr. hogy meglátogatná. hogyan kell előmelegíteni a poharat. KGY mindkettőt kér. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. Aczél úr! – mondja KGY. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. a szürke és hófehér port buggyantó. Amíg járni tudott.. Talán KGY mondta először. így AGY azt feleli. jobbulást kívánok. Körülnézek: világos. (Azért jártam hozzá. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. – Kávét. KGY után kezet fogok vele én is. whiskyt? – kérdi. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja. KGY-t felötözve. hogy hangosan beszéljen. Elnézést kért. . Budapest. hogy az illat. Vasárnap nem hittem volna. A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. – Majd Sárika – int AGY. a vendégnek járt a fotel. “Üdvözlöm. és kilépve a kocsiból. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal. – 1944-ben – feleli. hm nem is volt rossz itala az öregnek. hogy találkozunk. borotváltan. hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte. hogy látogassa meg. – Én akkor sem mondtam.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között. ártatlan kapualj. Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. Rengeteget segített. – Fölvegyem? – kérdi KGY. – Aczél elvtárs. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. délután negyed négy. – 1956-ban? – kérdem. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. – Csörög a telefon. hogy elvtárs. mert volt titkárnője napközben mellette van. már nem kezdem el. Szent István park. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. hogy nem titkolja a helyzetet. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. Így maradtam. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. KGY már az utcán van. Legutóbb csak fölugrottam egy percre. Mire fölocsúdok. hogy van. hívjon föl egyszer. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. hogyan kell armagnacot inni. azt hazudtam neki. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül.” Csaltam is. mire AGY-nek eszébe jut. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. skótkockás plédbe burkolva várta. Elfelejtettem figyelmeztetni. és KGY megismétli a kérdést. egymásra dobott papírzsákok előtt. megfésülve.

Jártak Gáspárhoz. KGY Johny Walkerral. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. hogy okosságát a Spiegelből vette. s ne is jöjjön haza. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak. és azt tanácsolta. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. hogy Moszkvában őrjöngnek. amelyik becsapja. (Előtte azt szerették volna. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja. mintha a hely volna meglepő.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. mert a szerelemhez frissnek kell lenni. – Gelléri. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY. Konrád György és Eörsi István. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. Dicséri Illyés eszét. s nem derül ki. – Sok emberük volt itt – mondja. hogy délelőtt kell szeretkezni. gondolja. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. Párizsban elmentek vacsorázni. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. – Igaza volt – feleli KGY. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. Három szörnyű hetet töltött ott kórházban.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. AGY Napoleonnal koccint. ha nem csak Szelényi Iván. hogy miért nem váltanak le. hogy oroszok-e vagy magyarok. . – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. majd visszatér az álomhoz. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. Aczél György Konrád Györgytől. hogy egy időre maradjon nyugton. Örkényre terelődik a szó. – Néhány író jobban félt a zsidóktól. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. Úristen. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. – Gelléri Andor Endreként jelent meg. – Megkérdeztem Kádárt. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. hogy kirobbantja a harmadik világháborút. KGY a fejét ingatja. hogy megbotránkozott. Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. – Pihen. és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. Örkény francia halászlét rendelt. lett volna Rajk-per. hanem KGY is Nyugatra települ. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. mint az oroszoktól. – Magánál Jalta miatt. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel.

vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet. – Félthette az életét – ismeri el Aczél. – Mire gondol? – kérdi KGY. mindent ígérgetett a saját szakállára. – Sokan azt hitték. Orwell. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. ő nem az íróasztalnak írt. S azt mondja. költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. de később is az volt a kérdés. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. de KGY nem akar kötélnek állni. majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. és felpanaszolja. hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. Kállai ejtette ki a száján először. – Megteremtettük a színházi életet – olyat. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna . – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. az antikommunista. hogy elismeri a kormányt. . Kádár ismételgette: ha aláírta volna. mondja. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. Ő is félt Rákosiéktól. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. amilyet –. mint Szász Béla. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe. de fölényeskedett velük. az is megy tönkre – mondja tovább. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. S utal rá. és a közbevetésre azt feleli. Végül annyit mond. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. ha visszajönnek. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. És nincsenek sehol. Nemhogy ekkor. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. Joggal tarthatott. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. És Molotov azt akarta. hogy kinyírják. hogy vegyék be a kormányba. ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát.

és felugrik. Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut. és elmondta. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken. látogassa meg akkor is. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. fáradtan megköszöni. istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem. – Bolondság – mondom. Búcsú közben kéri AGY. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. KGY a szellemi frissességet dicséri. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh.Hirtelen megijedhet KGY. megteszi. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. hogy egy volt PB-tag leszólította. Ha Aczél ezt akarja. ha jobban lesz. (1991) . hogy kifárasztja a beteget. de ő felszólalt. hogy ezt nem tehetik.

és ahogy jött. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat.III/III Megjött Paul. Pault két hétig ápolták. hogy két gyáruk van Európában. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. Megfogadtuk. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. a kettétört barátság. Meghalt az apja is. Mindenkit. és kidolgozott tételekkel segítettük. Soha nem jelentkezett. Azt hiszem. a rendőrség is piszkálta. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. az egész évfolyam eljön. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. hanem azoknak a bajoknak. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét. majd felmentették. ötvenéves korában is látszott. hogy ő a második ember. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. Paul hajnaltól napestig tanult. és valami ösztöndíjat kapott. mégsem találta. a mamája viszont nem tért többé magához. amikor jött az értesítés. hanem a cég vendégháza. a Fiatnak ő. Csak Vali állt mellette. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. mondogattuk. A . hogy benősült egy pigment cégbe. Paul 1962-ben került hozzánk. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre. akkor épp Svájcból. nem is szülei hazájának szól. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. annyira kirítt totyakos csapatunkból. Jocival gyorsan összebarátkoztak. Első fokon két évet kapott. hogy kiutasították Magyarországról. Összepakolt. néztem hajdani évfolyamtársunkra. hogy a cipőtalpát megvizsgálta. eltűnt. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. Vali szemén még most. de Cila azt mondta. Paul így is ült hét hónapot. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. Joci gyászolt. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. ha ő hazajön. ne veszítsen évet. a barátság megszakadt. hogy ő volt az évfolyam-szépe. amit ez a választás a fejére hozott. Paul régi szerelme. Más srófra járó agya. egy Indonéziában. megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. mi olyan éktelenül büdös. segítőszándéka. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. A becsmérlés nem a városnak. A haláleset. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. De sem a Fiat. A fene a fejét. mert sikerült bebizonyítania. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. Éjfél után mindenki Paulról beszélt. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –. ez nem Paul lakása. Fiat coupéval érkezett. hogy a vizsgáit pótolja.

ők csak nézték egymást.. Ők vörös köztársaság direkt. és akkor kiutasít végleg. Nem voltam álmos. a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. és megint nein. – Pörgött a hamutartó. akkor tudni zsarolni. ő a tégla. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. Mindig nem. mint ott a Maros torkolatnál. socialdemokratei. – Paullal beszéltél? – kérdezte. Akartak engem beszervezni. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. hogy kinyitni enyém börtön. – Apám táblabíró volt. miért kerestem fel a két nap közben. Pedig össze sem ölelkeztek. Én ekkor is nein. – Ja. Direkt. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem. Nein kommunist. az ártéri erdő szélén. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. Ez volt a mi groteszk. és az ablak elé állt ködöt nézni. s lépdeltek a zenére. a hajdani baráttal mi van. Bólintottam. Egy óra tájt fölmentem a szobába. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. – A szerviz megmachinálta a kormányt. Joci mi van? – vagyis. Minden pár trécselt. Itt . a roncsot eldugták előlem. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. Pedig ígérni. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve. – Direktóriumi tagok? – Ja. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. Akartam. de nem bírtam. A rendőrség hitte. Nein. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. s látszott rajta. Ők tudták. A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. Joci sejtette. no. nem kapta meg a beutazó vízumot. Arra futottam és megláttam őket. A felvételinél eltitkoltam. – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. nem akartam Paul és Vali táncát nézni.húszéves találkozóra hiába hívtuk. de csak azt vállaltam. Fél óra sem telt el. sőt tragikus ráadásunk. hogy csináljak baleset. És akkor baleset. valamit szeretne megértetni velem. és börtön. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. nem! Mondani nekik. Úgy éreztem magam. hogy én is. A megadott időben a lakása előtt várt. – Az olajosoknál dolgozik. őt állították rám. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. Besúgó. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. hogy Jocival. A bűnt követte a bűnhődés. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. – Mondd.. feljött Paul is. Barátság nélkül is ment volna. éjszaka Joci a kórházban elmondani. jópofáskodott. hogy nein. – Nem az én formám – mentegetőzött. neki is két gyereke van.

hogy miről beszélt Paul az éjjel. Az ötéves találkozón. a Jánosén. Megesküdött az anyja emlékére. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem. feljelentettek. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. – Ha hagyja! – mondta és göcögött. kislányom – mondta –.” A mi hajókürtünk most is néma volt. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. már mint Pekárné rákérdeztem. itthon aztán kiderült. és azt is. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. Isztambulért epekedtünk. Megkérdeztem Jocitól. Üvöltöttem. Végül Burgasban sikerült találkozni. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. Valika? – Ki tudja – felelte. hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. üvöltöttem tovább. hogy a baleset után kiszállhatott. a ház a ti neveteken volt. 13 flekk . A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. Bukarest. Bevallottam. Ide illet volna egy hajókürt. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. Tavaly. Prága. ne strapáljam magam. Ki az a perverz állat. “Tudod.talán több áldozat is volt. – Mi múlott ezen a fél házon. – Jocira gyanakodtam én is. nem kaphatok útlevelet. és a tiéden. Írtam a kérvényeket: Berlin. Azt felelte. nem hiszi és visszakérdezett. Ha te kint maradsz. – Mentem volna utána. de novemberben nincsenek hajók a vízen. eltemettem apámat. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. persze nem adtak útlevelet. Szófia. elveszik a felét. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. a halálos ágyán rákérdeztem anyura. Varsó. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. A tizedik kérvénynél közölték. Röhögtek. kivették a méhemet. hogy nem disszidálni akarok. Aztán szültem a gyerekeket.

A szász származású. de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is. legalább annyira jók. netán előszoba nélküli lakások. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat. lehajtható ülőke. a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. értelmiségiek). körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). A történet legérdekesebb mozzanata. A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. aki feleségével. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. Ma már nehéz megmondani. mert az úri frontot érte. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. a hajdani cselédlépcsőt. Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. s elmondta. azt a főhadnagyot. hogy a házi ávósuk. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. Csináltak a házban iskolát is. rokonoknak választottak le egy-két szobát. hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember. hogy itt a század két világháborúja. ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. legendává növesztett. aztán jöttek a kényszertársbérletek. így “szennyesigazgató” . 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. de ezt is sokallhatták. orosz lehetett. A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. Mária néni – adott órákat. Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. átgyúrt. *** 1900-ban. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. kinek mi jutott). 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. s vannak kényszer konyhás. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. hogy 1956-ban az ő bérházukban. benne tükör. a ház akkor is hallgatott. ki feltalálhatatlanul elköltözött. két kislányával szintén a házban lakott. vagy fürdőszobás. behúzható ajtó. hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”.

s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire. Marinak. Bár “laktak itt már párttagok is”. példás rendet tartottak. az első munkáscsaládnál. Bendáéknál három. . szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány. hogy költözhetnek. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. az unokákról nem is beszélve. A háború után nem zárkóztak úgy. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. A férje pedig Döme Jenőnek. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. hol tejjel. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. Magdolna szabadította ki). A nagy vitalitású ember talán a haláláig.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. Hová. végül éjjeliőr. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. Benda Kálmán apja ezredes volt. mindenhez értett. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. Denkék kisebbik lánya. főhadnagy számon kérte. a Denk mama látogatta. Magda már nem engedte ki a gyerekeit. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. A gyerkőcök hancúroztak. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. Jó hangulat volt. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. S kölcsönösen jól jártak. sem más. ez volt a jel. vagy úgy járnak. “Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől. az akadémiát végzett. Ezt Ungi István áv. Marinak ez járt. amikor Ágoston István feleségül kérte. azt talán akkor sem tudta senki. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. Ágostonék mesterei voltak a háznak. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. a ház alig szorult külső mesterekre. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. senki senkit nem jelentett fel sem ő. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. A szülők nem féltették a gyerekeket. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide. hol pirított hagymával evett. amit aztán a család hol juhtúróval. mint most. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya.lett a Szabolcs utcai kórházban. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. s mi lett velük. amikor vitte a szennyest a Patyolatba. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. zajlott az élet a körfolyosón. hogy leesnek a körfolyosóról. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. hogy őket fogják kitelepíteni. s előtte lekonyult a nagy Bajusz.

így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. hogy mi történt a rádiónál. a Rudas fürdőre. Az apja valahol szerzett egy libát. Arra emlékszem még. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. Szerencsére. hogy az egyetemi magántanár az állás. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük. a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. Körfolyosói Vergiliusom. menjenek csak nyugodtan. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. Állás nélkül maradt. Tudni kell. – Innen néztük. De kanyarodjunk vissza 1956 . s Márta aznap haza sem jöhetett. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. de húsz évvel később. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. nem a politika. Nem tudom. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták. A húgom. de az is lehet. nem ezt a címet használja. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. s a rendőr azt hitte. ami miatt a nők a fűtött szobában. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. de a szerelem foglalkoztatta. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. hogy valami történhetett. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával. mint a Dunának. egy orosz intett. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. keverem is vele. hogy esténként kanasztáztunk. az Erzsébet-hídra. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. A felesége három helyen tanított matematikát.1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. (Érdekes. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. hogy félni kelljen tőlük. Telefonunk nem volt. a férfiak az ablaktalanban aludtak. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. s dolgozott. Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. aki a Kálvin térnél lakott. Akkor vette észre. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. hanem a hátsó lépcső. hogy végül a mama elkísérte. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. A nagyi olyan erőszakos volt. a Belgrád rakparti lakásban. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. az említett nagynénénkért. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett.

Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. Amikor hallották. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. az ÁVH VII. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. Bár fegyvere nem volt. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal. hogy ő is katonaasszony. János is. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott. Az egyik nagyszabású cél az volt. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os . Kelen mama sírdogált. főhadnagyot behívták. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. s híreket. kívül maradt a felvonulásokon. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba. Utána társaival elindult haza. mit jelent várni. hogy teherautók jöttek a Parlament felől. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott. s ő lett az igazgatóhelyettes. épületvédelembe osztották be. sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. Denkék látták. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. az 1953-ban leszerelt híradós tiszt. főosztályára (közlekedési elhárítás). oszlasd fel őket. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal. Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. a Balassi Bálint utca 27-be. hogy a Parlamenthez mennek. azt kiabálják. tudja.) Másnap reggel arról sugdostak a házban. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. hogy ennyien maradtak.-18. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. akkor mondta apám. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba. Ungi nem értette. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula. Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. Október 24-én kezdték felszerelni őket. Kék parolinos.október 23-a híreihez. hogy na. s úgy emlékszik. hogy biztos köztük volt a fia is. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. Nem tudni. Ám a 17.

– Őt mindenki elfogadta. Mindenekelőtt Barabás Lázárban. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. Otthon Ungi végig gondolta. Halálos beteg a testvérem. Azt mondtam. hogy ő fél. hogy kiben bízhat a házban. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. mert nem rendeztek politikai vitákat. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. A lányuk veszi fel a telefont.tisztséget nem a szakmától. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. s benne volt. Alig tudok . Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. akikhez sokszor telefonált. aki a Ganz-Mávagban munkás. Október végén. – emlékezik a felesége. s ez a korábbi rendőr is közvetített. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. hanem Földházi Bélától. s részt veszünk a rendfenntartásban. Barabás Lázár pedig megmondta. A gyereket persze nem engedték. s kifaggat ki vagyok. de ekkor már gyárban dolgozott. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. s másnap. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette. idős ember vagyok. ha kellett. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát.. Gyula öccsét. mit akarok. de mivel érzem. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. A két munkásért üzent. Földváriné veszi át a kagylót. Levetettem a cipőt. hogy szabadulni akar tőlem.. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. aztán az édesanyja. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. október 31-én elindultam haza. El tudott simítani dolgokat. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. én egy fáradt. Aztán ott volt még Varga Imre. senki nem bántott senkit. de az sem olyan párttag volt”. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni. most is hozzámegyek. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”. – Ekkor még úgy volt. hogy HM. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. hogy a cipőt a bizományiban vettem. s valami szakszervezeti funkciója is volt. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására. a Belgrád rakpart 25-be. Bízott Benda Kálmán bácsiban is.

csak azt. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. hogy éltek akkortájt. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. aztán az asszony is ment utána. hiszen ők bújtatták Ungit. – Hogy mondjon valami jót is róluk. – Legalábbis arra következtettünk abból. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. – Apám. hogy nem tudott leérettségizni sem. hanem az. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. Ungiékról. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. nem tudom megértetni. ki kit bántott. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. de hallgattak. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. Bendáékról. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend. 1956-ról. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. Persze Barabásék félhettek. a családot már nem! November 5-én. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. Ő csak hajtja a magáét. nagyapám később elmondták. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki. hogy Ungi a házban van. Denkékről. ők viszont örültek. – A férfi hamar meghalt. a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. hogy az országra támadtak az oroszok. Mindenki úgy tudja. volt félni valójuk. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint. de a padlásunkat. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. hogy lövik Pestet. mire emlékeznek. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak. hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. pedig most öngyilkos lenne. Jött egy felkelő csoport. hogy nem bántani akarom őket. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között.. azért tette. de nem fogadta el. Mi sírtunk emiatt. hogy Unginé falujából érkezett az élelem. felelősségre sem kívánok vonni senkit. hogy velük nem történt semmi. . szenzációt sem várok tőlük. hogy beszélgessünk az életükről.közbeszólni. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. nem teljesen érthető az aggodalom attól.. Másnap arra ébredtünk. hogy nem az érdekel. – Újraolvasva a beszédet. pedig azt tervezte. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. a házról. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket. az égadta világon semmi. a házat. hogy mi történt. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház. ők tudták. kiegészítve azzal. hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre. még a hatvanas években.

hogy még mindig lőnek. Elmeséli még. Az ő középiskolás fia és társai mesélték. azt felelte. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött.. december elején jött a második teherautó élelmiszer. aki annyi mindent vesztett. s az alapján lett szétmérve az ajándék. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. Igen. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. Kérdem azt is. Nevekkel sugdosták. de ezért már valamit fizetni is kellett.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki. hogy a papa. s az is irányított ide valami élelmiszert. s kérdem Magdolnát. meg az. Magdolna senkit sem átkoz. Szeretett volna többet is szerezni. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. hogy a papának. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni. de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. Amikor elfogytak. hogy ez. amíg a mama rájuk nem kapott. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt. hogy részrehajlással vádolják.. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak. s a mama abból és akkor rágyújtott. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója). Azt mondta. meg is vették a lakásukat belőle. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. A forradalom nem szereti a késlekedőt. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. A fene sem tudja honnan. Földházi néni is lelkendezve újságolta. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban. október 29-én kínálgatták. Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek. Magyar egyenruhában. Ezután már kötetlenül csevegünk. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban. így neki nem jutott semmi. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. így ő sírva távozott. hogy itt vannak az ENSZ-katonák. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel. Még nem volt veszélyérzet az emberekben. ha kimennek az oroszok. Amikor 1956. Jöttek. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek. kaptak-e kárpótlást a bérházért. mert a fiatalságára emlékezteti. sőt szégyenkezve megemlíti. utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. – Édesapám csillapította a kedélyeket. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem. November végén. főképp a fiatalokban. de nem akarta. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. még vár egy-két napot.és szivargyűjteménye volt. végiggéppuskázták az első emeletet. s akkor .

ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. Amikor elmentek. 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. majd rendőrnek állt. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. Félni kezdtek tőle. A szekrényeket kiborogatták. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. és mivel nem volt más. Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. ki is ő tulajdonképpen. – Keményen léptem fel. kalapban. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. azt mondták. és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. hogy ott Ungi a parancsnok. 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. a szégyenük vitte le Szegedre őket.tudták meg. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak). Olyan kiképzést kaptak. Unginé is pontosan emlékszik. akik ellen nem volt bizonyíték”. Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. Amikor hazatért. November elsején nagykabátban. 1952-ben megszületett a második kislányuk is. de csak őt és a két kislányukat találták. Ungi most. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. de semmi bizonyítékát nem találták annak. A “táborba azokat vágták be. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. előszobájuk nem volt. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. – Miután a cipőellenőrzésen át. Azt állítja. Gy. mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára. mint most a kommandósok. Sőt. abból szörnyű dolog lehetett volna. de épp Szekszárdon volt. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. Az egy szoba. Ennek ellentmondani látszik. biztos nem úszta volna meg . cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. – Ez utcalány volt? – kérdem. Ők hoztak a házba élelmiszert. hogy igazolja már.

hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. még engem is. Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. amire azt feleli: nem. majd felravatalozták. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. én pedig ráhagyom. ha névvel írok róla. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. – Itt sem szólok közbe. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. s akkor jött a gumibot. nem kellemetlen-e. – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. Így aztán soha nem fogjuk megtudni. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. Ő annak idején sem bujkált.internálással. Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. hogy mindezt honnan tudja. . A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve. neki nem kellett eljönnie Budapestről. aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. mire pofon vágtam. aki rávallott. Neki nincs szégyellnivalója. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken.

A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre. Úgy volt. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. a görbebot. Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta. Az utód azt mondja Szentágothairól. Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe. Szentágothai Jánosról beszél. Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba).Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. s mondja. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. hogy őt is nevelőszülők nevelték. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. – Mi vitte rá. Az állam. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. Rá várunk. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. s négyen szereztek diplomát. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . felelem. a következetes szolgálat gyötrelméről beszél. hogy a bencés világi rend tagja. Amikor kitudódott. Gábort is most avatják mérnökké. Kádár “gyermekei”. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. figyel Szentágothai professzor özvegye. Ő az egyetlen. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. Hallgat a gyerekkocsi. sőt Erdélyből is hozott hatot. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. addig az ország nem jut ötről a hatra. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást. A Kádár-díjosztás a születésnap. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. így jelenleg tizenheten vannak. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig.

szellemileg is kell boldogulni. Egy nem is fog. Ha egy ilyen gyerek eljut addig. reggel elkísérem őket az iskolába. egészséges fiam van. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel. mint most Vikinek.. de nem adjuk. nem azért. mint aki meg van bántva. örökre a gondjainkba vettük. annak engedte meg. de már nem szakítja meg a csavarokat. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama. Négy sajátja közül három fogyatékos. mint amikor beszélni kezd. nem történt-e valami baja.. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk. Vécére járni. apu. Csalóka ez a monológszerű szöveg. mert akkor segítették a szegény embert. Most olyan vidám! – Honnan tudja. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében. s lakhelyet. rokkantnyugdíjas (32. sok bakival.. az jó. hogy betanított munkás lesz. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. hogy megbántsanak. Sóhajt és mosolyog. Amíg Zsolti volt a legkisebb. amit osztogattak. akkor négy ép. mert piszkosak voltunk. ennek már örülünk. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. Nagykorú. – Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. s visszakanyarodik a gyermekeihez.. nem volt szükség rá. mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk. Számos kaput megnyitott előttem. A másik meg egyáltalán nem beszélt. megvan az a kis fényképünk. eddig tizenegyet. aki kicsúfolt bennünk’. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. – Hogy hogy fogja a kést. s megmondta. – Ha például Lacika későbben jön haza. anyu. amikor hozzánk került. a villát. – Legyint. ha az első hármat is így veszik el.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. – Mi a temetésire is feljöttünk. hogy nemcsak fizikailag. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból. – Nincs nagyobb öröm. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. de most. – Akkora öröm. annyira beteg. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is. A férjem munkásőr volt. ahová hazajöhetek. öt még nem repült ki. Kezdet-kezdetén volt. s nagymama az édeslánya és már . – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. először mondja. – Mert ez a szeretet sokágú. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen. ráébresztett. a férjem meg hozza őket. Az egyik hegesztőtanuló. se játék. – Mivel betegek. nem is tudományosan. izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). hanem ahogy kacsáznak. 30 és 26 évesek). – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. mert mozgássérült is volt közöttünk.

Dolgos Ilona több. a Norbi nem volt megkeresztelve. amikor el akarta az anyukája vinni. Az én gyerekeim hálásak. hogy nem értem. Délután lépcsőzetesen tanul velük. Neki nem természetes ez az érzés. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom. Arra gondoltak. Imádom őket. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. másképp tudják az embert szeretni. Jött a telefon. A férfi szemét elfutják a könnyek. ne tessék sírni. mióta velem van. Vettünk egy romos házat és átépítettük. és öt éve kihoztam a kicsit. a hatodikossal. csak testi fogyatékos. ezt tekinti édesanyának. nem venném-e ki. – Mély lélegzetet vesz. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától. Lőrinc László lányai öt. ilyet vett feleségül. – Rendkívül jó férjem volt. a férj egy picit későn érkezett ahhoz. Ha a sérült gyerek elfárad. hogy meghalt és egyedül maradtunk. A feleség is állami gondozott volt. akit víz. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. folytatja a harmadik osztályos testvérével. s Ilona asszonynak fölajánlották. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. A kisfiú másodikos. Július 16-án lesz öt éve. ha kevesebbet kerestünk is. anyuka. és ezt mondta. segítőkészek.és fűtésszerelőnek taníttatott. szeretnék még egy gyereket kérni. Több mindent is tudtam neki adni. és nagyon kell osztani. haladtunk. de még az unokát is. Sírtam. A kicsi. Volt értelme az életnek. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. Engem.a nevelt fia után is. Tudják a névnapom. a neveltet. . amikor nem volt narancs. a születésnapom. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. akkor én. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk. Kérdem. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. banán. az unokáim is.és hatévesek voltak. Ha a Jóisten segít. pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. ha délutános. – Másképp lehet szeretni a sajátot. és Tószegi Sándorné nem érti. hogy közös gyerekük lehessen. és örökbe fogadták. nagyobb szeretetet tud adni. nem mögy vele. Amikor még élt a férjem. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. mert ez kettőnkre tartozik. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. anyák napját. Ne hozzon ajándékot. Sanyika azt mondta. aztán a negyedikessel. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. aki a hatvanas években született. Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. szorozni. örökbe fogadnak egyet. a nevelt gyerekem csak azóta. Lőrinc László. s jövőre nyugdíjba megyek. Jó esze van. Elsőéves ipari tanuló volt. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. hogy Norbi nálam van. legyen hivatásos nevelőszülő. mint a sajátnak. én nagyon szeretem magát. amikor váltak. A gyerekek imádják egymást. Ha reggeli műszakos vagyok. mert őtet ez az anya nevelte. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban.

hogy önálló legyek. – Hagyjuk abba? – kérdem. hogy két évig volt nevelőszülőknél. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. Köszönet a plébános úrnak. két dudás nem fért egy csárdában. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. közben mindnyájan tudjuk. Ez a legméltóbb cél.. – A nevelőszülőm nem értett meg. s én is korán rákényszerültem. minden rajtuk múlik. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. Rajtunk nem múlik – mondja. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. De azon gondolkozom. s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. ha más módon tudom rendezni. hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket. hogy szeretnék tanulni. István. rengeteg munka volt a családban. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni. és segített. ezt megtartom a gyerekeknek. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. Rajtunk csak keres az állam. a középső olyannak látszik. s túljutni azon a nehézségen. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk. s az arcán legördül az első könnycsepp. de a nevelőknek. aki egyetemre is kerülhet. Nem támogatta a tanulásomat. édesapám pedig súlyos beteg – mondja. ha valami történik velünk. de három-négy évvel le van maradva. hogy a könyveket bújom. hogy a jövőjük biztosított legyen. akiket szeretnénk révbe juttatni. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. bele tudja élni magát a helyzetükbe.. S amikor kijött a gyónásból. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. mégis inkább az intézetet választotta. Például a sporttól. Főszak a szociálpolitika. Baltavári Balázs. kis gyereke van.– Rákérdeztem? – Nem. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Ő észrevette. azt mondta: “Anya. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk. amit a Kádár-hagyaték támogathat. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. – Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. Egy rakás gyerek volt kinn. – Kapargálja az abroszt. Sok mindentől eltiltott. unokánk. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges. ami fontos volt a számomra. Erős személyiség volt. Biztosítást fizetünk. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. – A két iker lett most elsőáldozó. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt . nem szerette. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. ha több gyerek kerülne családba.

– Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. Köszönöm. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt. Ide sem akartunk feljönni. kisebb. – Barátaim.kér. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. – Van. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. s a nevelők sem különbek. hogy megrohamozzanak bennünket. Kicsi. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. mint a szomszédaink. szeretnénk úgy végezni a dolgunkat. hisz vannak. s a nyelvtudásom nulla. Nincs szükségünk arra. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. s egy hat és fél hónapos. van mit pótolni. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. addig gyeden marad. – Csak azt írja. Építkeznek. Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. van. Négy szakmája van. sokkal jobban csinálják ezt. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának. aki utólag ebbe halt bele – mondja. Vegyük a jugoszlávokat. s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog. mind a hatójukat elfogadta. egy kivételével kis csapata is cigány. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. (1995) . Könnyítésül megkérdem. majd következett három lánytestvér. a Tatabányai Gyermek. magyarok még jól megúsztuk. és amíg kisbabát kap. Szóval egész életében. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. akik nálunk régebben. sőt büszke vagyok rá.és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. akiket a franciák. minden újságírót elküldtem. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. Mi. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. A gyerekek sérültek. ahogy eddig. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni.

A korabeli lapok (Szabadság. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek. hogy félévi huzavona után származása miatt .. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. Miközben ilyen nagy magyar volt. Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. Kiss Ferenc. akárcsak barátja. A nyilas hatalomátvételkor. 1941-ben lemond. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre. Rendezett és elméleti munkákat is írt. hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem.. Karády internálását előre bejelentette. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. Kijelentette. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. Nyolc évre ítélték.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. a színészkancellár saját portréja alatt feszít... népbíróság elé állított háborús bűnös. november 26-án kezdődött. érzem maga. De ha hibáztam is. Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette. 1945 1945. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit.” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül. a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki.) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre.” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. (posztumusz műve: Színpad és beszéd). Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. 1956-ban Győrben lépett fel újra. 1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián. ha ez mások halálát. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke.Három felvonás Kiss Ferenc művészek. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték. hogy addig nem nyugszik. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban. amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie. csak a magyarságot szolgáltam. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt. a saját képemet nem én. Kiss Ferenc pere.

cikkei. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”. Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. “Levelet is írtam neki. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal. mi adott volna lehetőséget a perre. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. ha szerepelni akar. A besúgás vádja alól felmentették. ha perelni mer.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. hogy egy házaspárt elszakítson. Kiss Ferenc örült. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta. munkatáborba viteti. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. Kiss Ferenc volt igazgatója. váljon el. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának. hogy 1944. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. s mint a szolnoki lapok megírták. Kiss kijelentette. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. a színész 1940-ben megszűnt. bocsánatot kérek”. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. Pethes Sándor felidézte. Karády Katalin elmondta. hogy ő léphessen először a színre. (A tudósításokból az nem derül ki. Az ügyész kérdésére. “Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. Viszont haragosa.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt. A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”. a kamara elnöke többször megfenyegette. Én csak parancsot teljesítettem. Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. Németh Antal elmondta. hogy senki sem tudta kiparírozni. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. aki Jávort letartóztatta. mondván. és egyesek vagyoni romlását idézte elő. hogy internáltatja. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja.” Beszédei. A Népbíróság megállapította. Jávor Pál hiányzott a sorból.

Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. akkor beszélni. írni fogok. képezte magát. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük. Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét. amit a Pártnak kell eldöntenie. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt. hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. és mondom ma is. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság. Telefon 42-345. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét. Egyesek szerint a börtönben tanult. Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról. út 7. főiskolai tanár (Cím: Bp. Teljesítettem a kívánságot. Megérdemli-e. e. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. 54. Somlay. tagja.) még a látszatát is szeretném elkerülni. VII. hallomásból tudom. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest. egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt.. Madách I. A tárgyalás óta nem láttam. 1954. Kérem a véleményét. Rákosi. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. Büntetését kitöltötte és jelenleg.ítélték. azt nem tudom. II. a helyét Rátkay. foglalkozzanak a kérdéssel. Ez az. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. vezeklés – P. mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban. ráírta: “Horváth e.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik. Á. és mert később meggyűlöltem volt emberi. s ezzel rehabilitálta őt. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. de ha a Párt úgy kívánja. V.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . február 14. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. kedves Elvtársaim. s ő. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. amelyet később börtönre enyhített. hogy nem. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés. 17. Számolni kell azonban azzal. Kérem.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt. Csortos után lehet megjelölni. Nem szívesen tettem.

aki békességet akart teremteni a társulatban. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. Később eljött . Ez volt. hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak. hogy félzsidó vagyok. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét. Leszerződtem a Madáchba. A rehabilitálás után Győrben kezdett. aki azt mondta. a Színészkamara nem engedélyezi. Fura dolog. de nagy tehetségű ember. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte.egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét. mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. majd jön olyan törvény is. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet. 1954. mert annak megfeleltem. két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. Ha féltünk is hogy eltalál. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk. De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni. holott ő gyöngébb színész volt. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. – Nem épp azért kezdhetett Győrben. – Horváth M. hogy fellépjek.. ez a Nemzeti. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. Ennek ellenére. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét. március 1. bár van benne valami. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak. érjem be fél fizetéssel. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. mert ott van már Várkonyi Zoli. Olyan komolyan. és nagyon jó véleménnyel volt róla. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. mert kiderült. akkor én már régen magyar tüzér voltam. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. hogy nyilvánosan megverjék. amit tanúként elmondtam. itt szigorúbban veszik a törvényt. Két kisebb szerep után közölték. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. a háta mögött kinevettük.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. mint például Nagy Adorjánt. akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan. – Budapest. mégis megtették. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. egy hónap múlva felmondtak. (Volt. magyarán. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk.” 1993. miért facsarja a nemes érzelmességet . hogy szerződtethesse és engedték. Említette. Most sokszor olvas arról az ember. Szállóige volt köztünk. Jó. Nagy Adorján.. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató.

hogy Ferit gyűlölték. A szüleim is benn voltak egy védett házban. az a felfuvalkodottsága. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. Ott meglátott. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. Mindenki együtt érzett velünk. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna. Egyszerű származású gyerek volt. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt.. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is. hogy csak katonának vagyok jó. Ha valami odavitte. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. hogy felkavarodott a múlt.. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. hogy nem tehet semmit. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” . A szüleimnek ez nagyon fájt. az arcára vigyor ült. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. Többet nem tudok. hogy ő nem ugyanaz az ember. hogy mennyi szép dolog lesz még az életében. Az kétségtelen. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. s megőrült azért. az Jávor volt. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. Ennyit érzékeltem. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben. Attól lehetett félni. mert azt hiszi. bár felőle meg is halhattam volna. így nem játszhattam. Egy fiatal fel sem veszi. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. Ódry Árpáddal. nagyon jól. rossz modorú tanár volt. amikor kiderült.. de páros lábbal rúgtak ki. Addig nem találkoztunk. Nem beszélve arról. Igazgatóként sem vette komolyan senki. és én megpróbáltam segíteni rajta. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. hogy felpofozza valahol. ott ült az első sorban. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. Kormányfőtanácsos. Az sem véletlen. A hiúságánál foghatták meg. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. hogy fölfelé. onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra. hogy ott belőle isten lehetett. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre.megnézni a Hamletet. Közelről ő felfuvalkodott.. színészek nem. de széttárta a karját. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom. Anyámat szerette Wallenberg. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott.

mert olyan korban élt. És mi a különbség? Semmi. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is. Legalábbis megalkuvó. maga a keblére borult? – Hagytam. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét. Hazahozták egy ládában. ami nem egy nagy üzlet. Kiss sem tudta.. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész. mert az ember jellemtelen. de a fenti levelet nekik sem említette. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam. Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja. Ripacs volt. Kiss-sel mi van? (1993) . Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. Gyönyörű fejével. hogy a keblére öleljen. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. indulat kavarog. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. levelek. amikor muszáj volt megalkudni. minek előszedni ezt a történetet? Kérem. Az órán Arany János epigonokat tanított.– És. Kérem.. hangjával. Teljesen kicserélték. Úgy halt meg. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna. Nem kellenek szitkok. csak hát magyarnak született. mert nem volt elég okos. mint egy tigris. Talán nem is csupán azért. hogy megöleljen. hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet.

hogy férjhez megy egy pénzes. Asztalt a leendő családnak. Meghódítandó objektum. – Klára jól tudott hallgatni. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. volt élsportoló. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba. mint a távirat.. Asztalt a királyi álomhoz. munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. mit mondtam. Helytálló típus. hogy valami nincs rendben. Majd ő megoldja! Örök . nyomult. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. hogy Klára az. és én kimondtam. és csak nyomult. ki is ő. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni. hogy miért került Klára a hatvanéves. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. Reggel megérdeklődte: tudom-e. No. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. Utólag hallottam egy osztálytársától. s kiderüljön. a három hete megismert tanárnőt. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt. hétig egy másikkal. Nem tudom. Kicsiszolódott ebben a műfajban. Klára szlovák—magyar házasságból született. hogy vagy most megy férjhez. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott. vagy soha. Életstratégiája. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent. nem dohányzik.. Talán tényleg szerelmes lett. Hat évig járt egy lánnyal. Életre szóló barátságai vannak. Huszonhat éves volt. Biztos. amikor megismertem. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. nem! Benőtt már a fejem lágya. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. A harmadik héten rám kérdezett. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. hogy hozzám ér. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. Szép nő. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. Izgulhatott is. – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –. Nem iszik. miért épp neki nem sikerült. külföldi palihoz. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség. gyáros. Talán megfordult a fejében. nehogy találkozzunk valakivel. és én megismételtem: igen. mondja róla az egyik barátja.

Rulek abban bízott. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. ne dolgozzon Klára. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. Tehát közös megegyezéssel. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. és nem akart válni. Ez ugyan egy kicsit teátrális. én utána fogtam hozzá. ha Klára oda nem visz férfiakat. – Klára hányt. és nem merem megkérdezni. Ami Szalma Gábort illeti. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. – Azt is szeretem. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. én a gyerekünk miatt szerettem volna. Nézem a perverz könyvelést. talán enyhén debil is. Ennyi ideig működött az egyezség. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. hogy váltak olyan zűrössé. mondta Klárának. arról. hogy a kislány az anyjánál maradjon. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket. Nyolc év mocska. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . melyik a bejárat és a kijárat. ha Klára révbe jut. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. előtte az sem érdekelt. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya. – Megegyezéssel elváltak. Hiába van négy diplomám. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc. Még annyit: ha meg Klára el akar menni. Mindent befelé. hogy kivel élek együtt. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. Már másfél éves volt Bea. bármikor ráhagyhatja a kicsit. amikor az orra elé raktam. vesz a gyereknek egy lakást. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. hogy milyen volt. hogy a felesége nimfomán. – Volt olyan hét. Az apa belement. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. hogy azt már alig lehetett elviselni. és osztályzat is. beszélhetnék a külsejéről. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. és a kezébe kerültek a naplók. Először nem is értette. Kérte. kollektív “foglalkozások” is. hogyan szembesült azzal. aztán elkezdtem firtatni. egy “165 centis undorító pasassal”. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. hogyan. ha másodszor is férjhez megy. hányszor. de különben hogy magyarázza meg a lányának. s ő bármikor láthatja Beát. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. tervszerűen megszületett Rulek Bea.megoldásul mindenki a gyereket találja ki. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. hogyan tette tönkre a cégét. és vele együtt két-háromszáz embert. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. de csak akkor. ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. hogy a konyháról annyit tud. apád ifjúsága. szégyellte a királyi álom romjait. Rulek szedte le a könyveket. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz.

Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. hogyha megszerzi. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. együtt vagyunk. bár tudta. mindenestül. Még az édesanyámnak sem szóltam. Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal. és két hatalmas dobozzal tér vissza. Ő volt élete legjobb nője. Minél több van ebből a háromból. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. hogy a gyereket nála helyezték el. 1993 húsvétján mégis odaadtam. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. hogy a gyerek egészséges. Rulek felhívta. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. s talán nem is fogom többé. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. az egyik legyen az egyik szülőnél. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. A bíró előtt Klára azt mondta. gyerek. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. nem szöktem meg vele. ha az anyja leadja az útlevelet. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. Kirohantak Szlovákiába. azóta nem láttam a lányom. Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. Rulek magamra hagy. hülye állat.kicsalt százmilliókkal. Én. hogy a gyereknek semmi baja. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. emiatt nem kérték az apa beleegyezését. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal. már csak a gyerek hiányzott. Ez volt az utolsó találkozásunk. hogy ne vigyem vissza. Bíróság előtt meg is állapodtak. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. pénz. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. Szlovákiába. sírt. De nyomban váltott egy másikat. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. számított rá. hogy nincs a gyereknek második útlevele. annyira féltettem a gyereket. bele is esett. annál nagyobb a komfort. én adom a gyereket. Rulek tudta. Nézegetem az öles fényképeket. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. egyszersmind megeskette az anyát. mint ló a gödörbe. s Klára vette fel a telefont. Utólag kiderült. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. hogy mutassam a jó szándékot. hogy elveszett az első. Erre Klára azt mondta a bírónak. hogy Szalma menekül a hitelezőitől. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. mert nem örömben fogant? . Legyen annyi elég. a másik a másiknál. azzal. és oda bujdokolt el a kislányával.

hogy tiltassa le a számláját. meg a fényképeket is a falról. mert le volt tiltva az útlevele. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre. miért akar utazni. ha nem hagyjuk békén. Szalma bedühödött. leskelődésbe. vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. A járőr kötekedett. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. Az asszony kihívta a rendőröket. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. a Botafogo öböl fövenyére sem. Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. ennek ellenére elmentek. végez magával és Beával is. olyan ügyvédet fogadott. Visszarántotta a kislányt a faházba. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. engem nem engedtek oda. a hónapok óta tartó bujkálásba. hoteleket. Ők már nincsenek velük. de a faházban már csak egy kis cipőt talált. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. ellopja a következő héten vagy azután. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró. amihez ott nem kell engedély. azon kívül. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. Nézze. járta a környékbeli moteleket. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. A férfi kiküldte a fiát. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. Ibi látogatta. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. – Csak a rendőr ment Klára faházához. mintha együtt . hogy elküldje őket. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. Elhozta ezt is. a végtelenségig nem silbakolhatnak. A börtönben a volt élettársa. de nem talált okot rá. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. majd kisíbolt pénzét. aki másnap bejuttatta a miniszterhez. Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. itt a pecsét. beléptettem őt is. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. Rulek este visszament a faluba. semmit nem tudott intézni. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott. s mivel az első útlevelét elvették. de Klárát és a gyereket nem. – Mielőtt elindultam. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában. elkértem az ügyvédtől. és azt kiabálta. Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. amíg be nem mutatta.

Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. hogy egyszer jön a hír. Norbert. és nem komoly felnőttként viselkedtem. Félek tőle. az apjától távol. Nem kellett volna ügyvéd. Norbert. hogy balek módra. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe. Legyen boldog Klára. az életünkbe. Ránk esteledett. megfogni a gyereket. Klárával baj történt. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni. (1995) . aztán kinyitja a másik nagy dobozt. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. miniszter. Bea. s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. annál nagyobb a bűnöm. amit az anyjától kaphat. mert be tudott keríteni? Az én saram. hogy Bea ilyen házasságba született. Bea. és hozni! – Miért nem akarja. minél inkább belenő abba.érkeztünk volna oda. legális út. Ennyi. amit nem éltünk együtt. Rulek József villanyt gyújt. menjek a gyerekért. El kellett volna felejteni: lesben állni.

és megnyugtatott. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre. mert azt is tudta. hogy együtt leszünk. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte. – A beszédeit nekünk diktálta. Őt kitettük a Szabó József utcában. Révai Józsefnek. ha hátat fordít a tévének. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. a frász kitört.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. Okos volt. Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. tudott könyvelni. kívül a titkárnőjének. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna.és gépírni. hogy minek megy. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. velük rakták egy szobába. gyors. amíg főiskolára nem ment Moszkvába. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel. hogy üssön el valami. Kereskedelmit végzett. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. hogy elvisz. még a pofázós garnitúra egyik tagja. ha nem . Dupla borítékban írtam Rákosinak. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. Simon Jolánnak címezve. Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába. Úgy volt. de filmrendező szeretne lenni. Rákosi megkérdezte. Végül úgy gondoltam. Harmincon túl szült. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. ő Moszkvában diplomázott. De most nem Rákosiról. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. Végül elváltak. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. A pártőrség parancsnokhelyettese. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett. Megnősül. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. Nyelvésznek. az ország még szerette őt. hanem Katkics Ilonáról van szó. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. és fantasztikus volt a memóriája. engem pedig hazavitt a batár. 1986 októberében felkerestem. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. mivel megyek haza. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben. Miljánovits Pál volt a vőlegényem. és ne is érdeklődjek utána. Ica végül Háncs Ernőnek. Előfordult. egyszobás ház Pestimrén. mégsem kapta meg. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. Ha lekéstem az utolsó villamost. cipőhalom. hogy Rákosiról beszélgessünk. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. Felhívtam. Bekerült a budapesti pártbizottságra. Ica gyerekkora: műhelylakás. hogy intézkedjen.és gépíró. jól rögtönzött. – Róla én csak jót tudok mondani. és visszaolvasta a gyorsírást. Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele.

Kanyarodjunk a történet elejére. s később is vele maradtak –. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. Fáztunk. új nevük: párt. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. A pártőrséget 1949. Még csak nem is biccentett. . csak az őr változott benne két óránként. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt. Pali. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. este bab-. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről.és kormányőrség. Képzésre nem volt szükség. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat. de csupán egy személy. Az idősebbeket kiemelték. elmondták.és kormányőrség kerül. Nem akartuk észrevenni a változást. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. ritkán krumpli. De hol a szerelem? Az. és az épületbe a párt. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. Pali géplakatos volt. Görög Pista – azok a partizánok. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. s Farkas Mihály kijelenti. Az Rgárdát elsorvasztják. délben.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek.vagy gombaleves. borsó-. orosz katonai cigaretta. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. 1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. hogy Icától hallottam felőle. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. Aztán öccsével. – Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –. a háború neveltjei voltak. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. De úgy ítélte. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész. amit azzal magyaráztunk. Reggel. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott. hanem a meglátogatott üzemek. akik kezdettől fogva vele voltak. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. mert alig ettünk. lencseleves vagy -főzelék. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is.

ahol szétrúgták az egyik fülét. hogy elvezényelték vagy felakasztották. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. Látod. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. miért. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. mert a neve sem szimpatikus. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. siessen haza. Lajos hadnagy. A kísérőkről. s mivel az ÁVO átvett bennünket. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak. de mire körülnéztünk. Moravetz. azt mondták. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. – Magukkal őriztették. kineveztek főhadnagynak. így összetörtek – felelte. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. a parancsnokunkat. Talán ez vett el G. és soha nem derült ki. így halt meg. Egyszer találkoztam csak vele. piszkok. és azon az éjszakán letartóztatták. Ézsi őrnagy. hogy van ember. 900 napot töltött internálótáborban. Például Breier Jánosra azt fogták rá. Lajoséknak nem volt. Egy nap nem jött be. ide költözik a személyzet. elszabadul a biztonsági őrület. Akkor tudtam meg. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. sofőrökről. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. mert állandóan azt üvöltözte. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. amikor Rákosit letartóztatták. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. akinek nincs bútora: G. mi lett vele. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. hogy 1925-ben ott volt. G. hogy ők maguk. Nem vigasztalja. Nemsoká elbocsátották Krémert. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. Fenyvesi lett és külügyi futár. sőt segített is őt lefogni. Miljánovits Pál tele van példával arra.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. a mai napig sem tudom. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. János. akit közülünk internáltak. de Kádár rászólt: Péter. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. te élsz? – kérdeztem a roggyant. és ő sem tudta. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar. még Péter Gábort is. s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. mint Orosz Péter? . Lajos életéből majdnem három évet. menjen odébb. Főtestőrét. Aztán részegen karambolozott. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. és tartóztatták le a vezetőket. s biztatta. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. mivel vádolták. Ézsivel soha többet nem találkoztam. Orosz kiugrott. és harmadnap megjelent az új parancsnok. mankós alaktól. és nem tudtuk azt sem. majd a rá vigyázó őrszázad is. eltűnt. Ő volt az első. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult.

Talán a hülye szláv vérem is hajtott. a vízművektől ment nyugdíjba. vagy Rajk.-ba. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. hogy annyi konfliktusba kerültem. hogy telefonáltak. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával. Nem volt harag – hogy te. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. írjam alá. itt föllebbezés nincs. amíg ezt alá nem írja. 1950-ben a legidősebb fiú.) Másfél órát ültettek. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. innen addig nem megy el. végül bekopogtam egy tolóablakon. csúnya. mert az nem visszabeszélős. mert a hierarchia csúcsán állt. A kisemberre nem lehet haragudni. ahogy velem tették. mint egy hadifogoly: egyenruhában. Rákosinak sem. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. hogy engem rúgjon ki. aki kirúgása után nem kapott állást. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. rekonstruáltuk. úgy kell elbánni vele. Nekem senki sem volt tekintély. ezért van kisiklott életút mögöttem. mi lesz már. menjek be az Andrássy út 60. mi történt. – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. csak azért. vagy Kádár letartóztatására. amit végrehajtott. de váll-lap nélkül. később ÁVH központja – P. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról. be sem mehettem a pártközpontba. Miután Rákosit leváltották. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. Egy kis türelmet! – mondták. a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. és le nem adja az igazolványát. Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja. A papa csak annyit mondott: fiam. tudtam. a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. kirúgtál –. Az ellenség Krémer. hiába nem kínzott senkit. hogy kapott egy feladatot. Révai. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. Ahogy felbukott. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. (Itt volt az AVO. Ikladira nem haragudtam. majd a fegyelmi osztály egyik előadója. Ezt is tudták! Aláírtam. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja. Ikladi Lali közölte.– Rákosi. Á. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg. 1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. egyetértek a leszerelésemmel. Otthon is azt mondtam. este pedig úgy tért haza. hogy lemondok. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. Őt becsültem is. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. és leadtam az igazolványomat. a pártőrség parancsnoka volt. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik.

hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. – Hiába mondtuk. nem is udvaroltam neki. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. Három hónap után beláttam. hogy szakítsunk. amit ő nem testálhat át másra. Levélben nem lehetett megírni. mert nem akarom az életét tönkretenni. a KEB-nek. A Rajk-per. pedig csupán kivizsgálást kértem. mi történt. és akkor mondtam meg neki. hogy úgy éreztem. nyilvánvaló volt. Azt hiszem. hogy ártatlan vagyok. jutalomként járt a belépés. azt felelte. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. Nagyjából három évet töltöttem lenn. hogy hol dolgozom. aki nem tudott mit csinálni. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. pedig semmi valós bűn. mintha mindig vele lettem volna. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban. Pali már Sinatelepen dolgozott. Katkics Ilivel. mondhatni. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. de nem kaptam állást. ha végez. de nem voltak abban a helyzetben. Miután kikiáltottak ellenségnek. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. 1947-ben. miért szakított vele Pali. hogy választok egy kis kertészlányt és . hogy semmi értelme ennek. – Az volt a legnagyobb tragédia. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. nem tehettem tönkre a karrierjét. Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. de senki sem reagált. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. motorszerelő.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. s ott nevelési előadó lettem. hogy segítsenek. Rákosinak. annyira természetes volt minden. mire ő felhívott. de a saját ügyem sem ingatott meg abban.döntéssel. mert azt mondta. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. ezért aztán jókora krízist éltem át. Géplakatos vagyok. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. magától értetődően együvé tartozunk. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban. a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. hogy rendben mennek a dolgok. A bennfenteseknek. de nem kértem belőle. ez olyan politikai döntés volt. – Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. Katkics Ili már Moszkvában tanult. vétség vagy mulasztás nem terhelt. hogy elmennék traktorosnak is. Gyuri. Szóltam egy ismerősnek. így én mondtam el neki. hogy összeházasodunk. Megmondtam azt is. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú.

szakérettségit tettem. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. mégis így van. Az ávónál rajkista voltam. Ezért sem tudom én azt mondani. És én úgy éreztem. 1990-ben meghalt a felesége. Már tudtam. amivel új útjára indult a történet. hisz én Ilit most is úgy szeretem. Katkics Ili filmje megy. pedig ha nincs telefonja. és most újból ávósoznak. kitől kérdezhetjük. Nyár végén kerestem újból. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette. Lehet. hogy mint volt ávóst elvisznek. Ám abban a lakásban volt telefon. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. a minisztériumban ávós lettem. annak én legfeljebb a postása voltam. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. hogy megbántam vagy sem. – Másrészt mi nem is szakítottunk. hiába vagyok bármilyen jó tanuló. és hangjából úgy vettem ki. és 1956-ban megint ellenség lettem. Szemérmesen elárulta. tanítónő nem lehetek. 65 éve ellenére feladta Pali is. hogy kerestem. és ők szólnak: apu. A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében. hogy Icától elváltam. tudta. Katkics Ilonával. jártam a főiskolára. hisz újra kezdődött a történet. Két emlékem van tőle. A kezét sem nyújtotta értem. Leléptem. Ez volt 1951 tavaszán. mert nem vagyok árja. gyere! Ili tagja a családunknak. és említi majd a papának. hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. . mert megmentették az életét. A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. hogy Miljánovits Pált neve. Szinte azonnal hívott is Pali. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. mint akkor. ezután Icánál kereshetem. Negyven évvel azután. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. összeköltöztek. és hozott magával. származása miatt kirúgták a pártőrségtől. ha valamire nem emlékezett. és ezzel a gépészi pályám is véget ért. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. Bekerültem a minisztériumba. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett.. “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. hogy ők nekem köszönhetik egymást. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek.megnősülök. – Szegények voltunk. a gyerekeim tisztelik Ilit. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. és a menye vette fel a telefont. hogy nevetségesnek tűnik. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. hogy azért lett 1945-ben párttag. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával. nem tehettem mást. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. ezért helyes. ahonnan hívott. A feleségem. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem..

hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára. mint két huszonéves. A történelem együtt lélegzik. – Mikor kezdődött. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet. Gyerekeink gyanakvással. – Figyeltem. együtt nő az emberrel. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. – Nagyon okos volt a feleségem. Aztán ki így. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta.Ekkor én már könyvelő voltam. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. mit mondott Pali magának rólam. s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. – Megvisel a helyzet. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. ő engedett ki bennünket. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is. Ilona!? Nem tagadom. hogy ő fog elmenni előbb. ismeretlenül szerette Icát. ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. Ili. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. soha nem hívom fel. a pihenő . s nem számított. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám. – Egymásra csodálkoztunk. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. – Ha nem kezdek róla írni. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. ha átölel. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. hogy a Bice-bóca. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. Nem lehet levetni. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. – Mi sem! – felelik ők. ki úgy fogadott el minket. és a filmjeimből bárki megtudhatja. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. jól esik. minek akartam szentelni az életem. Bujkáltunk. Tudom. mint a kabátot. de nem tudom. örül nekünk. sosem találkozunk! – mondom. hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. Mintha érezte volna. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. – Nagy kerítő maga. hát normális. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem. nem rossz-e nekik. engem egy nyilas család rejtegetett. Öntörvényem szerint voltam párttag.

akkor odalép és megkérdi. mert nagyon ideges voltam. sőt ha az öreg bement a vízbe. hogy gyerekeink születtek. hogy ellenség vagyok. mi lett volna. Boda meg úszott vele. Többet nem találkoztam vele. aztán lebukott a víz alá. hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. Mivel biztosan felismert. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. Néha annyira beúszott. mikor aludtunk. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. hanem én voltam az. ha megmentette az életét. segítettem összeolvasni. és őt is – néz Icára. csak eltűnt. Egyszer görcsöt kapott. Függetlenül attól. mi lett volna az országgal – nem vele. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. ami abbamaradt. Egy évre rá. hogy egy ember az őrségből. szívemben ez a szál nem szakadt el. amikor csak tehettem. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég. s egy szót sem szólt. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. meg sem köszönte. Nemcsak úgy látott. minél fogva ragadtam meg. Ezek után eljött Sinatelepre. Simon Jolán is tudta. de ott álltam előtte. de tudta. mi történt. ha nem húzzuk ki. mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. Nem tudom. én meg szidtam. tudhatta. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi. Ez volt a biztosítás. Köpködött. a testőre. nappal őrizni kellett a házat. Sokszor eszembe jutott. meg velünk. és keresztülnézett rajtam. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. Biztos. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. hogy feleségem volt. Ha érdekelte volna a sorsom. abbahagyhatja – mondta végül. és alig bírtuk behúzni a csónakba. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. Jamrich Miska. hányta a vizet. Nem kiabált segítségért. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. hogy megismert. Értelmes ember volt. Talán 72 órája voltunk már talpon. a kormányőrség parancsnoka kísérte. én meg vele szemben. amikor Ács Pista jött a tó felől. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. felmentem Ilihez. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . hanem az országgal! –. Nem tudom. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. látszott a kopasz feje. Nagyon szeretem őket is. mint amikor megismertem. mi van velem. s mi ketten láttuk el az őrzést. Az öreg jó úszó volt. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. és arra ébredtünk. velem nem kell szóba állni. Rákosi nem állt velem szóba. – Jól van már.Rákosi őrzésére. – Nem hihette. Addig úszott nyugodtan.

A feleségének. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. Semmi. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. jogi felelősség őket nem terhelték. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. – Hogy tudott visszamenni azok közé. első munkahelyéről. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is. hogy a köhögése sem zavar. a párt. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. Ilyen volt az élet.és kormányőrségtől került 1975-ben. bűnök. amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. ő gyerekfilmeket rendez. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem. Aztán már csak a tévében láttam. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. aki Recsket is megjárta. de Háncs udvariasan félreállt. hogy miért váltak el. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. akárcsak Sinatelepen. mivel nem tudtam. és Jamrich Miska. de mindjárt!”-alkat. “adj. uramisten. És amikor István kiszabadult Recskről.– Az az igazság. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. Ő nem szól semmiért. István Szakasits titkára volt. Pedig türelmetlen vagyok. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. – 1955-ben a Körúton. Huszonhat évig éltem egyedül. Gazság. Az a Jamrich. Elrontottam. Egyikőnk sem világszép. hogy élni tudjon. ha úgy tetszik. akik megvádolták. Ilyen felszabadult még sosem voltam. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. ha a férjed a párt ellensége lett volna. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. el kellett tőle válnia. de azt mondta. Nem is tudom. mondtam. Szinte érhetetlen a számomra. csináljon az életünkről filmet. Lilinek. újraházasodtak. amit féltettem is. aki letépte a . – Javasoltam. megindító. csak túlságosan aggódik értem. a hatvanas években. öreg lettem én is. csak egy időre szól ez a kinevezés. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. hogy ki kell rúgni. ekkor is ölelgetett. gáncsot vet az életednek. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. mégis minden lélegzetével azon van. megvolt a magam élete. függetlenül attól. még a férjével élt. – Jó barátaink voltak Dobosék. Megindító. A férjével volt. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. Amikor találkoztunk. hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. nem futottak el. neki volt igaza – mondja Ica. hogy öreg lett ő is. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. mennyi puhaság. aki elvette tőlem az igazolványomat. És ahogy figyelem. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. a parancsnok megölelt.

A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. hogy kinyírták. Csakhogy a pártapparátus kedvence. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. Szeretem – idézi akkori önmagát. s a nézők elsöpörték a kordont. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. közöttük a helyem. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. Személyes bosszú nem volt köztünk. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. már csupán kíváncsiságból mentem utána. miért jöttél fel. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. csak az öccsével beszéltem. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. Végül rendőr tizedes lett. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. amit mondani akartam. hogy levelezhessen Palival. négyre végzünk. s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. De oly tehetséges volt. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. Az utóda Kopácsi Sándor lett. Ilona? – kérdezte Szalai. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának.váll-lapom. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. ő pecsételte meg a sorsomat. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. azt mondták. a nyugati katonai attasék mosolyogtak. Feljöhet-e. Akkor én. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. hogy hívjam Palit. Amikor átmentünk a Parlamentbe. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. A Lignimpexhez tért be. hogy hová tart. de én inkább megírtam levélben. Telefonáltam. okvetlenül hívjam. mert ő tett fekete listára. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. Farkas Mihály dühöngött. Elmondta. Szóltam Ács Pistának. újabb egy év. és már vezérőrnagy. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. ott volt faátvevő. Szalai Andrástól kért engedélyt. Néhány nap múlva – sosem felejtem. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. Oda mentünk át a Parlamentből. akit kinyírt. és a Lignimpex előtt ott állt ő. Na. – A kor a felelős. hogy részvétet nyilvánítsak. Gyuri biztatott. ám 1951-ben. Szereted. de nem volt otthon. Moravetz László. Mondtam neki. mocskos senkit. Még állást sem adtak neki. talán meg is ölöm. hogy amikor Moszkvából itthon járt. hogy valamiben tévedett. Pontosan ismerem a sorsát. ez a Moravetz. te kis sutyerák? – kérdi most . nézd már. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. szemben Péter Gáborral. kérdezte.

már ő. Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. hogy idejön. Palitól. hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. Azt hittem. tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. – mondja Pali hozzám fordulva. (Úristen. és a lánya. nem élem meg az év végét. és Panni elsírta magát. Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica. ismeri még a mai olvasó a pacák. Egy év után jobb az állapotom. Ő már járt itt. mióta te vagy!” (1991) . úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. – Pali. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. – Ő hozott vissza a túlpart széléről. – Épp egy éve.

a jól szituált . utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. – Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. azt meg. pedig lelke akkor is széppé tenné. ezért vettem fel a nevét. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. Különös ismertetőjele: Lili. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. hogy vöröskatona volt. A környezetének csak Sibi. a tájékozott azt is tudja. csak most említi. lettem Perleberg. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. Shakepeareről. századi latin könyv fordításával járult hozzá. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat. mert szereti magát szapulni. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. újságíró. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. mára betöltötte a 88 esztendőt. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. róla ne készüljön fénykép. mint a pénzről. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. Lili néni. A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. ő tanácsolta. Goetheről több szó esett. Amikor hazajött. Telekinél doktorált. Elvált anyámmal velük éltünk. Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság. Jelenléte ellen sem betegtárs. hogy tanuljanak angolul. Szeret a rövidebb sorba állni. Házában Dantéről. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk. sem orvos szót nem emelt. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. Pontosabban: aludt a mellére borulva. a felesége. ha sosem lett volna szép. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. Munkájának “korrektora” hű társa. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba. Igaz. hogy Tempefői álnéven író. De igazából titkos költő. A kórházban hallottam. akkor a pörről beszélt. mint a karja.

– Szerettem gyapotot szedni. Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács. Rendkívül liberális körben éltem. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. Ha ez így megíródhatna. Végig nevettem az életem. nem tévedtek. Nekem nyitottnak tűnik. és Lili sosem tűnő bája óvja. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. az élet kegyelme. hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. tehetsége. Á. Czettler Jenőt. földön dolgozni. És az a két rabbi. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár.). Mindig volt miről beszélni. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. és nagyon boldog voltam. a kitelepítésben ismertem meg. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. Aztán visszahívtak tanítani. Azzal fogadott. hátha segít. A háziak mondták. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P. Fellner Frigyest. mint másokkal. gyerekkórházban kaptam állást. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. Nem istenkáromlás mondatja velem. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet. Én nem mehettem tanfolyamra. miért nem hozza fel az asszonykát. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. Érzékenységüket Ótyus humora. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig. és lejött értem. de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről. és már első. Titokban örülnek készülő írásomnak. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete. hogy áthelyezett. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. Legnagyobb veszteségem. hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. ha már gyereket nem adott. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. de a főápolónő azt mondta. A férjemnek akkor járt le a büntetése. Barátra egyre sem utal. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. hogy őt nem is említem. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. Mentünk a művezetőhöz. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. A . Kuncz Ödönt említi. mert nem szeret szerepelni. talán bekerülhetnék abba a füzetbe.

írtam egy kisregényt is. SPA azzal vigasztalta. Amint engedték hímeztem. A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. – Van a túlélésnek technikája. másodfokon öt év lett az ítélete. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. felelte. . hogy reakciós álláspontot képvisel. sz.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. Cellája ablaka ki volt törve. mert az idő is halad. ha az embert nímandok megkötözik. de azt hiszem. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől. fölmentik. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. ha halálra ítélik. kegyelmet fog kapni. Akkor a “p. mert abban az időben az országtól távol élt. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye. “külön szoba” járt vele. Nem értem. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. Azt nem tudom. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. Dobi azt mondta: ritkítják őket. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja. mint te? Szegény ember voltam. mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. hogy elviteti. amíg engedték. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie. amit képviseltem. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. Ő sugallta. velünk miért olyan jó az Isten. hogy akarjak megmaradni. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. Gerő őt is megfenyegette. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. Első fokon három. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe.” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. az antiszemitizmus ellen. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. csodálatos emberek! Ha idegen jött. és a bűntelen holtaknak biztos jó. én nem utálom jobban ezeket. különösen. ő. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte. mire Gerő fel akart ugrani. hanem tovább kell haladni. de Rákosi visszatartotta. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. – Kőművesek voltak ott és kurvák. Nem jó. hogyan lehet újjal. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. – A rossz és a jó dualizmusban van. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. Jól látták egymást. s mindent eltűrnie. mindent nem is tudok felfogni. taktikája? – Kívülről néztem a történteket.

Amikor Az ember tragédiáját meséltem. Jelmondatom: sem panaszkodni. és nem betegre van szükség. Amikor kezdtek érkezni a sebesültek. Ez nem csoda? – kérdem már én is. ahol ő volt. – Meséltél. Igaz. Később kiderült. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. Az volt életem jó cselekedete. Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal. Már a második helyen ráleltem. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. Volt közöttünk egy irigy. mint Homérosz? – Ő vak volt.. becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. Hazajártam a Markóhoz. este vissza. Egyszer ótyus nem állt ki. hanem Esterházy herceg is. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. aki felajánlotta a cukoradagját. – Mindig ott volt a haza. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. – Felpillantok a jegyzetből. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. sem dicsekedni. Három sebe van az életemnek. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt. és közölte: tudjuk. és a nevén akarták szólítani. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök. 1956. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. – És a börtön. mire kitaláltuk.és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. Csak azt ne.elbújtattak. honnan jött. rém kellemetlen fráter. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt). amíg meg nem tanulta. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén. Egyszer úgy éreztem. a zsidók üldözése. szükségtelen lett volna a műtét. . nem látta a közönségét. hogy tőlünk mit vettek el. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. hogy ezt az embert is megérintette a költészet. pedig még nincs vége. és amikor este ránk zárták az ajtót.. mondtam. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort. október 23-án kórházba utalták műtétre. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. Lili néni fityulát öltött. Ezekhez képest nem érdekes. kiváló dolgozó. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. a külföldi lapok szemlézője. Volt. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas. mesélj. három bestiális dolog: Trianon. sem megerőltető. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. irtása és a kitelepítés. odajött. hisz itt most ápolónőre. mint én a történet születése pillanatában. ha hepiend lesz. netán a kivégzést. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak.

hogy támogassuk ezt. Lili néni kivárta a szünetet. amit nem tudunk. kis színesek Ausztriából. tehetség volt. a Szentföldről. A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. . Németországból. biztos mennénk. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. Be kellett mennem a szerkesztőségbe. kirekeszteni pedig. hogy Messiásként fogadnak. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot. – Ezt mondja az. politizálással végezzük. hogy összeírom a hajléktalanokat. Úgy jártam az állami hivatallal. Börtönportréit a “sem panaszkodni. Vannak kéziratai. – legyint egyet. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. és kiderül. – Lusta voltam arra. Nevetve meséli. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. Az írás mulatságos passzió. – Szapucsek! – mutat rá Lili néni. támogassuk azt. az nem találja meg soha. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót. Amerikából. A sok felhívásból csak azt hallom ki. Dr. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. amelyeket csak a párja olvasott. kevésbé egy híres oszlop. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni. Dacból írtam. mint aki gazdag nőt vesz feleségül. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. Politizálással kezdtük. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó.. hogy nem gazdag. de nem azért. ma is ott hever.. mint az édesanyja volt. Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. hogy az írásra adjam a fejem. Inkább az ember érdekelt. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak. – Természetesen örülök a fordulatnak. Úti jegyzetek. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok.– Élmény. – Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám.

mikor szoktak vacsorázni.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom. Kérdem hát. amit én úgy értek: maradjunk még együtt. minél idősebb. hogy ennyit fárasztottuk. annál rigolyásabb az ember. meddig maradhatok? – Elnézést. Kénytelen vagyok rákérdezni. hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni. (1990) . – Van. fárasztottunk! – felelik.

Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. Nógrádi megígérte. de folytatta. azaz 1950. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. 1966-os könyvében azt írta. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. mint a fonalat a matringból. Ezért vagy másért. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. pedig többször megkérdeztem. Farkas Mihály. “Mackó bácsi”-nak az ügye. mivel telnek a napjai. a szovjet nagykövethez. Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj. Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. hogy barátjával. Mária az egyik. hogy a haditanács ülésére megy). Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. és erre büszke. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. hogy Nógrádi fecsegett előtte. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. ki megy . hanem azért. s ha szükséges. hogy kémgyanúba keveredett. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. Az ÁVH kiderítette. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. hogy megállapítsuk. Nógrádi megúszta annyival. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. Kecskemétről jelentették. “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. aki indul ezeken a versenyeken. Már világos. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. Általában egy-két mondattal. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket. de válaszol. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. Állítólag ekkor Farkas Mihály. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. annak idején annyira meg volt rémülve. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. három nappal a tábornoki per fővádlottja. akit ismertem. hogy véget vet a szerelemnek. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. sőt rúgott is rajta. hogy az ifjú hölgy. Strasser szobrát. mindkettő potenciális ellenség. De ő nem mesélős fajta. aki állítólag Nógrádit mentette. Ha egy szálat megfogtak. hogy leváltják. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. s a testvérét és édesanyját is becsukták. Sólyom László letartóztatása előtt. Rákosi patáliát csapott. ne csináljanak ebből ügyet. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. abból többnyire gombolyag lett. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. példát kellett statuálni. mit csinál most. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. kihez jár. Hat évet töltött börtönben. hogy Mária megcsinálta a férje. mert a gépezet már elindult. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”.

mi történt. A . s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. 1962-ben rehabilitálták. hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. Farkas Mihálynak. s annak a lakója most 87 éves korában is. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. nemhogy a történetéről. május 9. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. szerelmi. 1956 után rövid ideig kegyvesztett. Utána a nőt őrizetbe kell venni. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. Lendvainál végre a nyomára bukkantam. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban.hozzá. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. de Lendvai Páltól. hogy tőle is halljam. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. nem valószínű hát. este. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. A beszélgetés elején elejtette. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. Kálmán akkor repatriált Amerikából. délben. s külön perben elítélték a férjét is. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. 1992. Ám annak ellenére. hisz az új asszonynevét nem ismertem. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát. ha akarták. . de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. négy éve én írtam Mária bátyjáról. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. nem lett miniszterhelyettes. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. Megtudtam. Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. Kálmánra a figyelmem. Nógrádi. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van.” A történet. aki talán Ausztriában él. – Fogalmam sem volt. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. a halált. Azt válaszolták. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. aki ezredes volt. Kiderült. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. született Potoczki Máriát. Hogy még cifrább legyen az ügy. Ennek is szerepe lehetett abban. ha akarták. a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. csak névrokonok. hétköznap. ki ő. Kálmánról (Népszabadság. Kerestem reggel. ünnepnap. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné. Mata Hari-ügy. S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon. s azóta kutatok az asszony után. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit. és kivel miről beszélnek telefonon. Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta.).

s imponált a műveltsége. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). hogy művelt. hogy az a félreeső szoba.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. akkor belül teljes szabadságban élhet. Még kislány volt. s Markos Györggyel. a volt partizán Nógrádi Sándor. Azt mondja. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. hogy végezzen is. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. ahová begyűjtötte őket. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. Ebben az időszakban született Mária. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. Nem véletlen tehát. ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. ha külsőleg fegyelmezi magát. a németet és az angolt. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. Mária úgy képzelte. mint a gazdálkodás. s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. meg több kommunistával. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt. akiket Mária kedvelt. s kiderült róla. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. Kálmán a fronton volt. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. s aki a helyére került. amikor sikerült bérlőt találniuk. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. Nógrádi Máriát kérte meg. de a háború és a birtok megakadályozta. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. az internátus jó előiskola volt a börtönre. s elszegődött egy textilgyárba. Ott is hagyta a lapot. A bátyja. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is. – Házasság? az ellenséges . Mária 26. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. Ott tanulta meg. hogy újságíró lesz.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt. s az sem véletlen. hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt. felkerültek Pestre. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. Miskolcon lett főorvos. majd katonatisztként műegyetemista lett. Barbusse –. minden mozdíthatót eladott. Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. segítsen a pesti fogadásuknál. S ott tanulta meg a franciát. Nógrádi felesége pedig beteg volt.

igaz csak monogrammal. feleltem. hogy együtt ült Máriával. hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. a megfélemlítésnek. hogy francia. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. ha Nógrádit nem viszi bele. Magvető. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. hogy jóformán senki se tudja. hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. s Miskolcról feljött a lányához. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták. ha az első pár napot kibírja. éjszaka nem hagyták aludni. ahogyan őt. májusban. tudom-e. 1990. Ez a konok lány nem vallott. de Mária azt mondta. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. a harmadikban. hogy Pesten csináltasson újat. ha eltűnik. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban. S Mária két hét múlva kiszabadult. Júlia megemlítette. hogy azt hívja fel.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt. mert eltört a fogsora. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. Mária édesanyját azért tartóztatták le. (1973ban halt meg. elkeserítettem szegény ávéhásokat. az általános rettegésnek. hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. hogy talán vele zsarolhatták. ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról. Nógrádi azt mondta neki. előbb szétnéz odakinn. Arra gondolt. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet. ők is jobban átvészelik. a másikban. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni.). Mária barátja. aki aggódott érte. édesapjuk hat évvel korábban. “Mikor erre sem vallotta be. hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. a szemébe világítottak. következett a gumibot a nemi szervbe. Mária ösztönösen érezte. Eszerint Máriát talpalták. nyert ügyük van. hogy angol—amerikai kém vagyok. arra nem. szerinte azért. Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon. Végül csak egy telefonszámot kapott. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. hogy mindkét gyermekét kivégezték.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival. Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. Legalább elmondja neki. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. és Rajk László özvegye. – Jó kondícióm volt. ha . hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. s micsoda disznóság. Máriát kerek hat év után. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. hogy jugoszláv. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. hisz tőle tudta. meglepődött.” Amikor Péter Gábor kihallgatta. hogy fönntartja-e a vallomását.

Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. – Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. hogy féljek. – Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. Mindenki csodálkozott. ha aktív lenne. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. 1957-ben . mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. – Skizofrén dolog ez – mondja –. de közel tíz éve már ő is halott. és Bécsben összeházasodtak. párja volt. ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. Rádöbbent.mégsem igazodna el. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. jogosítványt sőt útlevelet is. mert ha félek. hogy könnyedén leváljon a pártról. személyi igazolványt. a saját fejemmel. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. amikor kiszabadultam. Mária 1962-ben megözvegyült. ezt utólag is így rekonstruáltuk. De nem tudta magát igazolni. hogy cserbenhagyott volna. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. más lenne a helyzet. Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. hogy mi a fontos az életben. milyen jó állapotban vagyok. magának kell eldöntenie. Az első dolga volt. hogy elment bejelentkezni. – Van magában valami indulat bárki ellen. nem volt semmiféle papírja. így volt rabtársával. miért érdemes áldozatot hozni. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. mit jelentett idekinn lenni. a párt fejével gondolkodtam. mindent eltüntettek. Nem tartozom senkinek számadással. nem. Szerencsém. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. Kinek adatik meg. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. A morális mércét önmagában kell felépítenie. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. 1956. el vagyok veszve. Két viszontagságos évet megspóroltam. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember. hogy 1956-ban engedtek ki. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel. november 10-én vele hagyta el az országot. Ha Christian élne. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. amikor a Petőfi Kör éledezett. az előbb szabadultakon is látszott. Akkor kerültem ki.

Mária Miskolcról. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. 1960-ban véget ért a száműzetés. Ráadásul jó evezős partner is volt. Polonyi Péter szerint. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte. kettőtől az élet. segítséget kértem azoktól. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. ha mellette vagyok. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. halálában szerinte ez is közrejátszott. a csomagját neki kellett cipelnie.) Mária. Nógrádi töprengett egy ideig. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt. A hat fokos Dunába is beugrik. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket. s megválasztották a KEB elnökének. majd annyit mondott: nézzék. Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. hogy beteg vagyok. itt vége a történetnek. evezés után. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. Írtam Lottinak. 1968 után Nógrádi már beteg volt. Azt hittem. Ez csónakmosással. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. s Christian azt mondta. Kiderült. Nógrádit hazahívták Pekingből. Két társától a halál választotta el. öltözködéssel. De rákom volt. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki.Pekingbe küldték nagykövetnek. Príma halála volt. Ha lehet. Jándy börtöntársa. S nemcsak az evezésben konzekvens. én nem szeretném az olyan kommunizmust. s Nógrádi beosztottja volt. tudta hogy ment ez. aki Mária munkatársa. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához. ifjú Jándy Géza is. fürdéssel együtt négy óra. ezeken a nyelveken sem adnák el. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre. Az idén vette hozzá a portugált. nem lehet tudni. velem is mi lesz. most inkább magammal kellene törődnöm. főképp a menyét. elkezdi a szárazevezést. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. akár esik. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott .annak utána néztem még. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. Ennek. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. Lottit szerette. akár fúj. és másnap nem ébredt fel. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag. – Nem tett szemrehányást. műtöttek. agyvérzésében. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. Ahogy vége a szezonnak. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. – Él még? – Értesítették. mindennap leevez 12 kilométert. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével.

hogy el akar válni. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. Végül Vas megígérte. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. írom a csúnya történetet. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. hogy Mária már elutazott. május 12-i dátum áll. és a fejére olvasta.) Talán jobb is. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. hogy nem mondanom el neki. Végül is megmentette őt. kémnőként említi. s nyomozni kezd apja fent említett levele után. Az is felvetődik. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. hogy védje meg Editet. amiben Máriát. s Komlóra száműzték. (1996) . hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. Írom. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását. hogy szakítanak. ha Editet nem tartóztatják le. nem írhatta azt. hogy kém. Így is felfogható a történet. hogy tisztára mossa a várost. s közben eszembe jut. Rákosi magához rendelte. hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot. a krónikás “jogsértése” viszont friss. s mégsem ugyanaz. szinte könyörgött Rákosinak. ami Nógrádival. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. a szerelmét kizárólag csak Persze. – Ugyanaz a történet. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik.Nógrádi Sándor levél. ez a bűncselekmény akkor is elévült.

meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. hogy buzgott benne a közlési vágy. Ahol a Vidi-ér kiöntött. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. Ősz táján kimentünk. adja inasnak. Őt is szigorra nevelte. és nem tudja ellátni anyámat. Mindenki a beteget leste. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé. én meg belenyugodtam. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. őt látogattam. farigcsál. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. hogy el ne késsen a kórházból. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. Csak azért rettegett. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez. Miért nem mondtam neki. Felutazik majd Debrecenből. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. csak hagytam hallgatni. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. Lehet. Futni tudott érte. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. ki törődött az egészségessel? Miért. hogy hagyhattam cserben. hogy ő nem lesz paraszt. Halkan. de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. a maga főzte ebéddel. s ezzel eldőlt a sorsa. mégis úgy emlékezett rá.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. Zsibbadt tőle az agyam.” Az első háború alatt az édesanyja. hogy még dolga van. mint jó nevelőjére. kimenteni a hallgatásból! Istenem. hogy az én családom eleget ehessen. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. mindenképp kitörök. Hiába tanult jól. – Eltökéltem. állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte. mert nem hitte el. május 17-én. végigszaladta az utat az éthordóval.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. A szerves . hogy elmúlt hetven.Fekete akác 1990. hogy fáradt. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból. ő oktatta a szakmát a társainak. hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk. dolgozgat a kertben. szobrászkodik. mert kényelmesebb volt. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta. hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. Hittem. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. és másnap fújni kezdtem nélküle. Szóra kellett volna fogni. Negyven elmúlt. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. mindig hozzá mentem. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is.

hogy megüt. Isten áldjon! 1974-ben. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. Ilyen a természetem.-né. akit ismertem. Azt mondtam. Felkapom. Az egyik legcsodálatosabb ember. Reggel elővettek engem is a csendőrök. mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. vagy egyszerűen elmentem. Apám felakasztotta magát. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt. Nem a sógorom az. s nem tudom. félt. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. és indulunk Debrecenbe. . Nekem ugrott. Bárki volt. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. Baselből. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert.” Csöng a telefon. de az akaraterő vitte. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J. Édesanyám férje. és nem így lesz. hanem Debrecenből. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe. Debrecenben. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. aki azt mondta. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. megmondtam neki. A tulajdonos kimentett. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. hogy kikértem a könyvem. ez nem így van. Rajtam annyi múlott. ki vagyok? – Tudom. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre. “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is. Minden érdekelte. csak szó nélkül otthagyott. Nem az édesapám akasztotta fel magát. ki az a J. – Nem Brazíliából. Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat. és elmentem abból a malomból. Csöng a telefon. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. Várom Éva húgomék telefonját. anyám életben tartója. mert nem szerettem dolgozni. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem. Jutka. – Mondd. hanem az igazi.kémiát. a biológiát persze nem neki találták ki. Ha látnád. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. Árpád. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. de a csendőrök megfenyegettek.

értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. ahol egy kedves szomszédunk volt. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel. hogy ő volt. és úgy meglöktem. hogy ennek nem lesz jó vége. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját. nem meghalni. – szóltak bele az emberek –. Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére. társért. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. és elmondtam neki. de semmit sem sikerült fognia. Végül az almolnár elvállalta. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. hogy hanyatt esett. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. gyerekért – inkább élni kell. és arra egy hosszú spárgát kötött. és mindjárt a nevemen szólítottak. Előtte elmentem a rendőrségre. Apában gyilkos indulatok éltek. A malom el volt zárva a külvilágtól. neki semmi köze ahhoz. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. A felettese adott egy rendőrt mellém. a molnárok etették őket. utólag. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. hogy ez volt a gyógyszerész. hogy a . 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. és az elkísért. de tudtam. Csak később tudtam meg. A másikért – párért. Jöttek is a csendőrök. amikor vadászok érkeztek szánkóval. én nem követtem el semmit! – Na. Elmentek. – Nem csodálatos? Mondd. nem tudtak dolgozni. és én mindjárt azzal kezdtem. szülőért. Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem. – Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. de nagyon fenyegetően –. mi történt.– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. jó – mondta csendőr. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. – És édesanyád? – Remélem él. A csendőr írógépet vett elő. mégis azt mondták. jelentkezzem én is.

Aki megszülte. – Azonnal indulunk. Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. már nyújtotta is a két páholyjegyet. benne visít a rossz kuplungcsapágy. nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne.gyógyszerész rám fogta a puskát. – Azt azért nem tudjuk elkerülni. ami a kezembe akad. az első házasságából való három gyerek közül az az egy. de Schmidték bérelték. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben. Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. Sógorom. hogy nem adott többet annak az asszonynak. – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. ha a csendőrséget meg is úsztam. Indulunk. Két hete sincs. és nem volt kitéve az ár. – Se a gyerekek. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. ha valami más zakatolna a fejemben. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának. aki. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. Én megvárlak. mert enni adtunk nekik. nádpálcával verte meg az asszonyokat. ha megölnek akkor is. pedig Éva “csak” apa lánya. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány. bekapcsolom a rádiót. Na. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). mégis félórán át vádolta magát a telefonban. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem.. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el. de itt kellene lenned. Azt mondom: “húgom”. a legkisebbet maga mellől. tompa a fejem: benne robog a kocsi. A mozi is a malmoséké volt. aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. és én bementem a mellékajtón. ezüst . Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. ha a tulajdonosné meglátott. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. Akkor is mentem volna. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. Öt pengőre büntetem magukat. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. azzal verem agyon őket. de egy napig leszünk.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. hogy mennyi vadat megmentettünk.. hogy valami büntetést ne szabjunk ki. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt.

pedig mindenkit lekezelt. és amikor azt mondta neki Gál. képviselő úr. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . jó. kivel beszélsz!? – Dehogynem. – Te. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. Balázs. és kivertem a kezéből a botját. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. amit csinálnak. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. A malomból ismerős volt a rendőr. – Ha nem viszed be. mivel rám akart vágni. a vállán puska: – Kész vagytok. hogy neki nagyságos cím jár. Ha valaki úgy szólította. hogy rám emelte a botot! – Jó. ez meg akar veretni engem! – Á. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett. figyelmeztette: – Nem doktor. mert megfogtam a grabancát. jön Balázs: – Tónikám. a tulajdonos fiának: – Te. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. nem elégedett meg a tekintetessel sem. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. Mondtam Balázsnak. ismeri ő Gál Miskát! – Na. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod. összevágta a bokáját és megkérdezte. mi vagyok. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt. Gál pedig rendőrért kiáltott. de a rendőr nem engedelmeskedett. hogy miért? – Vidd be. Megválasztották. Balázs. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. hogy bevigyem. hogy doktor úr. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. Na. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. hanem főorvos úr! Büszke volt. hogy ki vagyok. Tessék csendesebben viselkedni. téged is elintézlek! – üvöltött Gál. nem vehettem tréfának. mehetünk? – Rám mered. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. milyen. hogy azonnal vigyen be. mert botrány. mindenkit letegezett.

hogy édesanyámnak rákja van. Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. milyen idők járnak. hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. amit mástól nem is tűrt volna el. és úgy csinált. Mándokon is egymást érték a vonatok. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. – Rubin úr. nem vagy te rossz ember. ki vagyok. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. mintha nem ismerne. Érzékeny volt. Kifordította magából. végül családostól elmentünk vele. Benne vagy a szakszervezetben. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat. feledni. kinn a konyhában meg keverte a lábasban. de másfél hét alatt sem lehet megenni. mit mondtam. fiam! Féltem tőled. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. ahol idegen főmolnár van. maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. megerősödsz!”). és annyi mindent vásároltat apával. kicsim. Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. Miért nem írtam meg. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. Fogalmam sincs. hogy menjek el vele Mándokra. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. Neki megmondták. Már közeledett a front. edd meg azt a két falatot. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. ő pedig nem emlékeztetett rá. és meglátod.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. meg városi képviselő vagy. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. másodszor mint kiváló feltalálót. amit nem is látott a könnyeitől. Rimánkodott aztán. végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. mert akkor elkapja a páni készülődés. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között. amennyit nem másfél nap. Így inkább a váratlan érkezés. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. és a korral egyre érzékenyebb lett. Pedig lobbanékony volt. mint szokott.” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. Mondogattam. mindenki menekült. Észre sem vettem. s lám. De látom én. hogy őszinte legyek. Az édesanyja is könyörgött. azt megismertem. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. a malomtulajdonos kapott a rokonától. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak. és anyám szólt: vigyázzak. mert fél átvenni egy olyan malmot.

és megmutatta. Inkább vitamindús ételeket adjon neki. hogy majd később megmondja. tölteni a szódavizes üvegeket. jó-e az üzem. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik. Rám hagyta a házát is. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. de keresek egy alkalmas embert. onnan indultunk haza. Ez a doktor az én tanítónő . mint annak idején a bolondos Gál Miskát. amit mondok: este víz. hogy kell szétszedni. mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. hová menjenek. felkerekedtek a bőrklinikára.– Már elmentek. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. Csodálom.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota. hogy megtanultam-e a mesterséget. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is. Addig beszélt. Rubin úr? – Sose felejtse. A hitközség lesz a gondnok. Százhúsz forint volt a taxi is. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. hogy mondaná már meg. Bár többet hozott a szóda. hogy rákja van. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. hogy már alig tudta emelni a kezét. azt azért nem akartam otthagyni. mi meg karácsonykor. de abból időközben főfőorvos lett. sok céklát. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. aki a mellét műtötte. A kislány a hátamon volt. mert hordani kellett a szódát. mint a mesterségem. mennyiért adja. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. A sugarazás amúgy se segítene. mi lesz velünk. a feleségem félt. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. De még mennyire jó volt: lovat is vettem. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. vagy nem küldte el a francba. hogy elmentem vele. tízéves létére velem gyalogolt. Tamás meg. Rögtön nekiestek. és letettek Sátoraljaújhelyen. az ő szervezete ezt már nem bírna el. s anyám kétségbeesésében. minek nekem szódavízüzem. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”.

és adjon sok céklát anyámnak. hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. – Ő nálam is szerencsétlenebb. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. körültöltötték osztályozott lencsével. mit vele. mi a baj. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. – Csakhogy nem ügyvéd. ám a vallomás így is kerek volt. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak. nekem férfi nem kell. hogy majd meghal! Nem látta. ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. és ő felhívta a keresett főorvost. csak a szünetekben voltam otthon. Tisztességes volt. nekem a végzés után mellette a helyem. De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel.. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. kicsim. hogy legalább a titok fala ledőlt. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. nem értelmiségi. hogy jól választottam. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre. s nem a szüleitől. belebotlottak. meg ne mondja. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban. és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. – Tudod. hogy együtt sírhatnak. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. Sem Debrecen. Apa hiába hebegte. ki van itt? A nagyszobában az asztal. de vele. és ő már az onkológiára küldte. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak. Beörlő-főmolnár. hogy recidíva. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben. sem a szigorú anya nem nyomasztott.) Dicsekedhetnék. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. – Nem mondta. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét. – Neki aztán annyit köszönhetsz. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. hogy azt. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . aztán kihúzták a csövet. hogy a fürdőszobából folyik a vér. Anti meghal. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. de szerettem volna szabadon dönteni.. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. akikkel együtt élt. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta. bár élete másra is taníthatta volna. mint a sakál. fiam. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. Megöleljük egymást. hozzámenjen-e apához.

ha egyszer rámérte őket a sors. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. s benézett az ágy alá. plusz a pajzsmirigydaganat. az édesapja. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. nincs-e ott valaki. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. mint a csaták. mindig arról beszélt. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. Nem is tudom már. az oroszoktól. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe. – Kicsi fiam. Félt az ekcémától. a ráktól. a fekélytől. nyomban biztos lett benne. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. a németektől. ott a két gyerek. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. közben ő meg lehajolt. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. kisfiam. az influenzától. hogy neki biztos. Élete végén futamodott meg először. becsuktad az ajtót? – Be. Szóval édesanyám végigrettegte az életét. rákja van. a világtól.húgom. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. Megtudtam. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. a rossz emberektől. mint a gyilkosság. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. Kilencéves voltam. rozsunkat. meglátjuk. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem. – Nem fogok sírni. kicsim. hamarosan meghal. Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. Szóval Éva nem . anyámnak hirtelen eszébe jutott minden. Megígértem Évának. – Ne sírj. Hányszor hallottam: – Antikám. de egy alkalommal meglesték mosdás közben. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. hogy tényleg van. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. A tiszt végül lekászálódott a lóról. pedig vállalta mindet. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. Amíg nem volt daganata. Amikor aztán kiderült. hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel.

. benne volt az emberekben. Ha másként nem megy. Pesten mondták aztán. és átadta az elnöki tisztséget. az almolnárom kommunista lett. és mindig mondta. mit lehet tenni. hogy ebből majd hasznuk lesz. Gábort az osztálykirándulásra. aki egy órát se küzdött. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. és megállapította: három ember gyűlöl. Dinok keze alatt minden züllött. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert. még az országos választmányba is bekerültem. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. Lejött egy bizottság. lépjek be én is. Mentem jobbra. akik szándékai szépek és jók. hogy van vagy nincs kedve jönni. akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. dolgozott életében. kobaltágyú. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben. hogy fészkéből kimozdítsuk. a feleségének rőfös üzlete. ha nem nyugszom. és kilencre bejönnek a temetést intézni. Úgy látszik. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat. kapitalista hajlamú. de viszolyogtam tőle. ráparancsolunk. Most nincs mód mérlegelni. túl önfejű. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. a szocializmus építésében kizárt. hogy változzon valami. elkérezkednek a tanításból. engem meg felszólítottak. csak azért léptek be. hogy nem akartam Böszörményben maradni. Dinok Emil. Mi pedig majd visszük anyámat. ha nem kezdenek hajszát ellenem. 1919-ben azzal az ígérettel. Bencét az iskolába. Anyánknak viszont kórház. túl becsületes volt hozzá. És megszavazták! Megmondta az almolnár. hogy dolgozni sem engednek. addig én uraskodtam. ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. balra. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. Szibériába kerülök. harácsoló természetű. A szociáldemokraták közé álltam. hogy távozzak. mégsem kapott földet. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. orvos Pesten is akad. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. hogy pártiskolára voltam delegálva. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. Ez nem lett volna tragédia. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. kocsist tart. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. de figyelmeztettek. a szegény emberek gyerekeit. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. Valdman felállt. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. azóta nem volt nálunk.

majdnem sírtak. – Elment halászlékockáért. Valdman. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. ki voltam!” Annyit mondta. ordítoztam. Mindegyik vezető lett. 1956 után verte a népet. szidta az összes kommunistát. Delaja. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. azt csinálja. a fejadag mindig járt. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem. A jó szakemberek otthagyták. – Anyám megáll. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. Kovácsról azt mondta Papházi. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. ami szép kedden történt velem. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. szájtól-szájba lélegeztettem. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. Pünkösti Mihály a Szerelem. Kovács Gábor szavazott ellenem. csak a párt nyomta őket. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. és arra húzta fel magát. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. Nem érezte jól magát. hogy veheti a munkakönyvét. Engem mindig hívott. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. hiszen az ABC itt van a ház tövében. Aztán kisebb helyre került. és dr. Nem volt vezetőnek való egyik sem. Nem tudott az emberekkel bánni. de a pártban aztán is tevékenykedett. hogy ki sem húzhatja a lábát. Elmesélte aztán. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. minden rossz csütörtökön. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. a te születésed. hogy Dinok ezt csinálja. az első. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta. most is él. csütörtökön a válás. a betegségek. hogy nem vagyunk megőrülve. és csak háromnegyed óra múlva jött meg. szívmasszázst csináltam. “Majd megtudod. azért kapta az igazgatói állást. Izgultam. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. tatika.az emberek is haragudtak rá. Deleja hat napot ült lopásért. Kedden volt az esküvőm. Amikor találkoztam vele. Tudom. és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. és rajtafogták.. beszélni kezd: – Minden. Dinok meg azt mondta. felcsattant. A főmolnár örökké félt. hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. Jó ember volt. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. aludjak apa heverőjén. hogy milyen ember. már amennyi . Felállt: – Emberek. Erre Dinok kijelentette.. Vele nem találkoztam. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte. csak könnyen kiabált.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára. most apa halála. Én vágtam le. mint én? A válás. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. kisfiam. a sikertelen esküvő az Esküvő. Amint ketten maradunk. halat. hol volt. az üzletét. mert nem bírja. hogy menjek már be hozzá. akik lenézték a káderbírókat. de utálom! Ha az nincs. Végül a pártból is kizárták. felszámolta az üzemét. kinyíratja. mindketten eljöttek hozzám. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. aki azt mondja. amit tett. – Ha vérrel csinálja. hogy kell a fejadag. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. meg kell szavazni. apa halála. takarmánykeverő lett. örökké panaszkodott. Ha megláttak. Dinok. meg tudják menteni. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé. Kérdezték a rendőrségen. és mint nagyon használható embert tovább tartották. meg nem tudom mit kerített nekem. Kéri. Amikor kérdeztem. Így hajtotta végre az utasításokat. a többiekről nem is beszélve. nem esett-e valami baja. még meleg volt! Szólítottam. mégis kinn lógnak az idegei.

kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is. Így . édesanyám! – Az apja. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. – A kötelet az előszobában hagytam. nem velem vacakol. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. – Aludnod kellene. A körzeti orvos épp most ment szabadságra. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. és amikor mondták. Szólt az ápolónő. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal. Megpróbáltam mindent. Ha írok neki. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. A szomszéd telefonált a rendőrségre. ha szólna. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. felakasztotta magát. de megvédték! – büszkélkedik. Nadrágját. hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle. hogy főzzön grízgaluskás húslevest. de folytatni nem tudja. hogy remélem. “Torma néni. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt. az altatók. Egyirányú lett életünk egy utcája. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. “Nincs ilyen ember. Külön-külön még egyszerűek is..erőm nekem van.. az szerette apát. Ha nincs halászlé. de csak folytatja. Végre hatnak a nyugtatók.. hogy le kell vágni. aludj jól! – mondom befordulva a falnak. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. Ha vére vagyok. ha nyöszörögne. ingét. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. most is él. Az öngyilkosság olyan sokkoló. és úgy húz apa ágya. Ha vérrel csinálja. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. meg a nővére is öngyilkos lett. felnőttként viselkedésüket másolja. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. – Csókolom. akkor – mondja. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. aki meg helyettesíti. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. Összeszaladt az egész ház. gondolom. Gyógyszerrel. Fohászkodom. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. tudod. Az apjának üszkösödött a lába. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról. Kifújja az orrát.. szoruló szívünkért. ha találkoztak. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. Megtörtént. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot. vigasztalta őket. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. Egy orvos azt nyilatkozta. Lelkifurdalásunkért. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek. vagy ment hozzá receptet íratni. A gyerek a szülők mozdulatait. és nem édesfiától örökölte. de már nincs ott. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye.. Altatóval talán fel sem ébrednék. – Az emlékétől is zihál. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem.. hogy a testvérek. hisz őrizni kell anyámat. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. sújtson le a kimerültség taglója. Nem is tehetek mást. Ha Domokos itthon van. gombócok. aztán hallgatjuk a csöndet. öltönyét.

Aztán egyszer apa bejött a kórházba. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni. Istenem. s természetesen kilónyi kenyeret. hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra.. ha neked jó.. vagyis anyám elé. én megbocsátok mindent. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. Emlékszel. lehet. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben. hogy benyitottam a konyhába. hogyha meghalok. említettem néhány éve. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. mindenre. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot. úgy fog járni. kicsim? – Ugyan már. tegyed. hogy szemével. és fújja az orrát. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod. édesanyám? – Neked mondom csak. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. – Attól még nem kurva. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. mint az édesapja – mondja anyám. és emlegette. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. hátha holnap nem lesz. Bár esküvel vallották. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. de ha valaki vállalja a gondozását. mindig felpakolva érkeztek. miért őt vetted el. és a szájvizes üveg mellett a kupakja. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed.legalább nem tiltakozhatott anyám. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni. s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. Apa örült a ruháimnak. elüszkösödik neki is. költözzön össze valakivel.. ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. hogy apának volt valakije. Istenem. hogy tereget! – Integetett is. hogy pénzt “költünk”. Nem kell házasodni. mint Budapesten. . Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó. Jövök haza hétvégén. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám. Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta.. mint kellene. mert mindig többször annyit vesz. Megmondtam neki: Antikám. és megéreztem. amíg jártak hozzánk. csak ő használhatta. Antikám. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot. kezével megtapinthassa. Ez velem soha nem fordult elő. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. éljen vele. hogy szájvizet használt.

hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. A gyerekeié és az unokáié. és azt hiszem. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. másrészt arra.Hát úgy járt. gondolom. májzsugor. amin a legkevésbé sem csodálkozom. Inkább az meglepő. aztán ő lett a séf. Önérzetes volt. És egy felvétel a malomról. szembe fordít anyámmal. hogy megdézsmálta a többéves likőrt. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. már ételeket talált ki anyámnak. hogy megbocsát “mindent” apának. Ő olyan képzelt beteg. hogy bennünket segítsenek. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. hogy tanítani tudjon. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. sőt főztem is. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. hogy gyorsabban főjön. és nézd meg. nem egyszer én mosogattam. sajnos nem siratják a szeretők. fekély. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. de vízbe nem nyúlhatott. Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. Megtanult balkézzel írni a táblára. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. rák. Kezembe akad apa pénztárcája. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. Ajánlata. mert nem léteztek. mégis nevetnem kellett. hogy anyám csak parancsnokolt. A düh. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. a tésztát apa gyúrta. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. aztán megszűnik minden nesz. hogy képtelen vagyok aludni. Drága apát. sütötte. ő tudott főzni. Édesanyám alig volt egészséges. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. hogy leteszi a zsebkendőt. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. Kiskölyök voltam. Büszke volt a szakmájára: . És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. Most volt az első karácsony. ahogy Eszter nevezte –. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. egyrészt a temetésre. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. Magam is antialkoholista vagyok. amit már büntetni is lehetne. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette.

Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést. mi a baj. mint apa. mert irányítani kell a brigádot. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. a látási. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. amíg lehettek ilyenek –. De nem gondolták igazán végig. Apa kitalálta a faragást. Az öreg a hangból tudta.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. Ez . az ifjú hölgy maradt. hogy tökéletes legyen. a tapintási. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. Az első. azt mondták. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát. hogy nem engedte tovább dolgozni. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. hogy anyám nyomban talpra ugrott. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. csak megállt a malomajtóban és szólt. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. a szöszmötölést. Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. hogy a verést megelőzően mi történt. tudni kell. sőt akarja is a környezetét. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. A lakáscsere is külön mese. s a felét megkapták nagyapáék. Például ha a liszt szaga nem az igazi. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt. és az egész család élete. hogy baj van az egyik hengerrel. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. a kertészkedést. ez a gép nem őröl rendesen.“Egy molnárnak a fülét. Amikor eljöttem nyugdíjba. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. Majd amikor a fickó kiszabadult. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. Ahelyett. hanem tekeri a henger az őrleményt. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. Anyánk megint csak nem engedte. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett. Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. Amikor jött a 44 órás munkahét. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. Azonnal láttam. a búza. mi nem. Megcsináltam. de jó volna. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. Nem tudni. Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. mitől: a dohosságtól. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom. akinek a kisujjában volt az egész. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. legfeljebb gyanítható abból. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. nyolcat őröltek vele. de nem volt jó a liszt. és a szaglási érzékét is használnia kell. Ő inkább felügyelő típus. aki izgetni-mozgatni tudja. maga a ház egyre züllött. mire szolgáló helyiségekben. majd a házat “kettévágták”. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat.

ezért van kisírva a szemük. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte. de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. azt óra vagy mérleg. Apa itt is talált építeni. ha anyám engedi. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. összegeket a naptárra. mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. hogy leszorítják. Tamás is. hogy nem ismeri ki magát. a táncost. hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. Amit nem kapott meg. Apa. hogy “jaj. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt. Orvosként megtehette. Anyám korholta apát. ha nem cserélik el a lakást. és annyit mond csupán: – Szép. de elég volt beülni melléjük a kocsiba. hogy el kell adni az autót. mint az állatok!”. netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. sőt a kocsi sem. Végre megérkeznek Éváék. Antikám. Amikor az almolnár észrevette. Az ötödik napon. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. Sírni tudtam volna. Tamásék vasárnap jártak itt. hogy gyorsan megy. Amint anyánk meghallja.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. Egyedül az hibádzott. Leülök Éva lábához a kisszékre. a halála előtti héten felirkálta a számokat. és velük édesbátyja. mi újra felosztjuk a teendőket. amit nélküle soha. megkérdezte: . talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. mint az életben. Szép halott? Apa azért biztos szép volt. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. hanem formaérzékét is mutatják. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. Lezárta a főkönyvet. ettől olyan csöndesek. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. Végigmalmozta a fél országot. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. elmegy. ha kicsit pallérozódik az ízlése. a papot. hogy beviszi őket a kórbonctanra. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. S talán ezért. jönnek. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. Jó faszobrász lehetett volna. válasszanak a szobraiból. Kérte. életében talán először. javítani valót. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. Ő azonnal lezárta és megigazította. Tamásnak dolgoznia kell. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket. amire nem nevelődhetett. ha megtanul néhány fogást.

azután hogy kinyírt ártatlanul. az abonyi malmot. akik átvették. Említette egyszer a feleségem. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. de nemet mondtam. Rábeszéltem az igazgatót. jöjjek haza jó fizetéssel. fönt zsákoljunk. hogy tönkremenjen az üzem. aki ennyire szigorú. inkább ajánlotta. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. hol van. Megdöbbentem.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. de azok is tolvajok voltak. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. mert berúgtak. Nem mosta magát. Egy szabó volt a vezető. behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el. mert egyszer már megbuktam politikából. mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. Még a pártba is hívtak. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. és nem volt szívem kiutasítani. pedig még az én malmom sem volt rendben. De a kapus felküldött az irodába. és mégis ilyen jó szíve van. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. de azt se tudom. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot. hogy egy intelligens ember. és bemagyarázták neki. mert legazembereztem őket. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. meg három zsák korpa. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. Három nap múlva kiszúrtam. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. de én haragudtam rá. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. aki sosem látott hengerszéket. Vigyázzon a gazemberekre. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba. így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. – Odatalál. és szeretné. – Mi mondjuk meg. De ha valakit így összetörtek . “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. egy molnár nem dülöngél az utcán. azt osszák szét. Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig. a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. és mire odaértem. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. Végül azt mondták. hogy munkásellenes vagyok. hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. Feljelentettek. Van pofája idejárni.

ha szólítana. és sokkal többet császkáltam. hogy semmit sem hallok belőle. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. mindig felvettelek. és közben annyira rájött a sírás. mert Anti udvarolgat. én téged mindig pártoltalak. hogy halljam. autókáztam. ezekkel indulunk az új életbe. – Mindig lekísért. azt nem lehet helyrehozni. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. első feleségem. felkapta a három gyereket. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink. hol a só. főzni kell. De kenyeret kell szelni. fekete akác is. mint ő. Ő pedig csak benéz hozzám. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. megkérdezni. és nem engedett sehová. Délben telefonon kondoleál Marcsi. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik. odaköltözött Nagykőrösre. Minden évben versengünk. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. csak azt vártuk. Megkaptam a rizsmalmot. Jártam egy nőhöz. kikapcsoljuk a villanyt. Ami igaz is volt. ahol rendet kellett teremteni. hogy a gyerekek nőjenek. Anyám vagy hatvan esztendeje. Margit például eladta az egyik házunkat. Ahogy megtudta. A családnak talán nem. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. amint bekerült a családba. apa is benevezett az akác figyelésbe. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot. hogy baj van. hogy alszom-e. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. ne menjen oda vissza. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz. de nem szól. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól. A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka. szavaink. mi van. Végül hazajöttem. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. és az övét is. és most mondja el: apa lekísérte.. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: . vagy én örvendeztetem meg vele. az idén egész sportszerűtlenül. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó.” Anyámat körülmutatványozzuk. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. gyermekeim anyja Miskolcról. hogy “arról” ne essen szó. mert a feleségemmel rossz életet éltünk. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot.. a pénzt meg ide tette. Azóta ez a virág a kedvence.lelkileg. amikor kihajítottak az üzemből. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. Bár gyönge altatót veszek be. csak legutóbb nem. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. Nyitva hagyom az ajtóm. Elzárjuk a gázt. Megmondtam neki.

Sok esetben a rizshántoló többet exportált. és nem volt benne törmelék két százalék sem. Egy ezermester számára nincs akadály. Apa rögtön észrevette. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. kíméletes a csiszolás. mert szakaszosan dolgoznak. de olyan szép lett. Úgy döntöttek. hogy a tiszaszentimrei . olyan szép fényes lesz a rizs. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. Ez talán forradalmi újítás. még a szállodát is fizették. ezért a szem vége nem tört. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre. és tiszta.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. hogy a gépek majdnem üresek. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. hanem megmaradt teljes hosszában. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. Amikor visszakerült Debrecenbe. Megcsinálta. de fából ki tudta faragni. külön fényezés nélkül is. Mérnöki rajzot nem tanult. rögtön izgatni kezdte. és azt mondták. A héj gátolja a súrlódást is. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. mert kicsi anya nem tudja. hogy mit hoz ki abból a rizsből. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. a mérnök javasolta. Spekulált. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. Az üzemet mégis bezárták a pora. nem gömbölyödött le. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett. Ekkor lett apából technológus. spekulált. nélküle még kevésbé bírnám. ráengedte a héjas terményt. mintha egy harmadik gépen fényeznék. hová tűnt. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. és vigyük fel Pestre a gépet.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. hogy az én gépemen csinálják. és én bemutattam. Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. Kállainak. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. Elámult. és a rizshéj miatt. hogy lássa. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. hogy nem engedték kiküldeni. hogy sírtam. aki figyelmeztette is. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. benne 3 százalék törmeléket. Pesten aztán bejelentette. az övék igen. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. hogy van egy csodagép. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. de ez sem volt elég. hogy mivel még kefe is van a gépben. adjam be találmánynak. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. ha nem kell édesanyámat gondoznia. Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. ahol ellenőrizhető. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. amiből a nagy hántoló is dolgozik. Kijött egy mérnökökből. szakemberekből álló bizottság. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. hogy vissza kellene mennie. hófehér rizs jött ki belőle. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. mint a többi malom összesen. szép dolog. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. Csinálni kellett egy gépet vasból is. szögsebességet nem tudott számítani. a törmelék rizs pedig hat forint. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni. szorították rá a beömlő rizst.

hogy nincs igazam. akkor talán alá meri írni valaki. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz. hogy szabotálják az ügyedet. és még tökéletesebbet is. Azt mondtam. Ha 1958-ban bevezetik. inkább nem vezetik be. Csak így lehetett gondolkodni. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. mint Jedlik Ányos esetében is. mindenfelől. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. A bizottsági tagok is éreztették velem. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. ha egy éven belül nem tesznek valamit. hogy mi jár. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. de 7 százalék többlet jött ki. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. és adjuk át neki. aki nagyon szeretett. négyszeres munkát végez. hanem csak egy év átlagát. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. Lehet. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. aki írt egy fényképes himnuszt. mégis azt mondtam. Kiadta. hogy »Maga pénzt akar. A gabonaszeletelő nem vált be. Másfél hónappal maradtam el. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. A többség irigykedett. de én belefáradtam. amikor a rizstermés csúcson volt. Felhívtak a Találmányi Hivatalba. inkább újítás legyen. de ő nem kényszerít rá senkit. de az utókor hasznosítja. ők intézkednek. »Megferdített egy gumituskót. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. hogy csupán a pénzre pályázok. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. de félnek aláírni. és kiadták. Nem tudom. végül is mi volt a céljuk. Egyszerű ötletnek tartották. kiutalt ötezer forintot. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. amire más jött rá. és nem arról kell beszélni. Hogy az a gép háromszoros. így ütöttek el a szabadalomtól. ha nekem két és fél millió jár. hogy nem a feltaláló jutalma. amiért milliókat kellene kifizetni. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. Megérdemeltem volna a pénzt. Egyszer aztán értesítettek. mert Halminak. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. azzal nem törődtek. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. pedig ötperces dolog. óriási összeg abban az időben. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. Beállították az enyém mellé. a döntés végleges. ott volt az igazgatóm is. mert hasznos. mégis gyártották a sok drága gépet. hogy ez jobb legyen. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét.« A minisztériumban nem is 25. hogy a csodagép alkalmazható. hogy törölték a találmányt. Végül is a . mégis megszűnt a védettség. és azt mondta. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. Volt egy újságíró is. De volt egy kollégám. Ha a szíj elszakadt. Lehordták őket. mert akkor nem öt évet kell fizetni. akkor felesleges találmányon törni a fejem. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. Olyanokat mondtak. és bemutattak egy mérnököt. ami nem kellett senkinek. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva. Ez megint egy évbe telt. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. Sokra mentem vele. Hiába talál fel az ember valamit. ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. nem foglalkozom vele többet. írjuk le gyorsan. Nem is vált be. megelégszem annak a tizedével is. Amikor azt mondtam. nem érdekel. mert nem fizettem be a díjat.

hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel. Szeretve gyűlöl. bár Brémából vezette végig az utat. sem betegséggel. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. Nem tiltakozik. A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen. feszt ágyban volt. Ő nemcsak a benne terjedő kór. Édesanyám. hogy szerinte végignyafogta az életét. se sírom. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. amiért egyedül hagyta. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. hanem a fél körömcipő. Reggel szidja. Olyan sebzett vagyok már. Korosztálya kegyetlenségével sorolja. hogy amikor megjegyzi. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. Részletekben kapta a pénzt. délben talán mintha büszke lenne . Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal. amikor elhatároztam. de sem nyugvási vágy. nem tudja a jövő heti munkarendjét. hanem apa miatt is pár. így évente egyszer. Este anyám illetlennek érzi. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor. sem nosztalgia nincs bennem. megnyugtatom. Heteken át telefonon sem kérdi. gyűlölve szeret. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. Mivel születésekor váltunk. de majd kinövi. mikor lesz a temetés.és perbeszédben van a halállal. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett. hogy anyám jóformán lekurvázta. nehogy megmondjam Éváéknak. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát.találmányt teljesen bevezették. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. hogy leüljön velünk a tévé elé. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. hogy van a nagyanyja. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. minden mozdulat. vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. halottjával. Ha mégis eszébe jutnék valakinek. Fel is rohan még aznap este. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén. aztán kéri. hogy gyászában tévézik. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. aminek az volt a ki nem mondott lényege. de Eszter is zahorált már velem. a nagyanyja fölött. Eszter ilyen. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot.

legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. Másra képtelen lennék. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. megcsókolná. formálásom éveit. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. mint az édesfia. és szegény apa mosott rá. mert belegabalyodtam egy mondatba. de akkor ő mellettem volt. hogy debreceni tanító néni volt. hogy helyet foglaljon a kicsinek. és ha el nem kapnám a kezem. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. Legendás szigorából. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. A kicsinknek. Húztuk le a hálóingét. mennyi dolgod van. és még a haja is csupa szar lett. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. nem kapkodva megvizsgálja. Fürösztöttük. Ha már lefokozták újítóvá. de nem tudok ugrani. s mire az ágyához érek. hogy ő. és megtörlöm a száját. ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. este pedig félve alszik el. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. ahogy az alperest is hagyta! . de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. hogy ezért már nem kell szólnia. Csak azért tolakodott előre.rá. és ez így természetes. Kivételezett a fiával. Rettenetes év volt. tudom. amikor édesanyámat temettük. hogy vagy hétezer forint jár neki. megmakacsolta magát. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. más volt az a drága “idegen”. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. Érzem. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. amit csinált! Kiszámította. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. Másodikban ő tanított. akinek a gondozására szorult. s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. apa itt bolyong: várja anyánkat. Pert indított. majd miután megtudja. Antikám. s hiába simogatja meg a kezem. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. s mély empátiával kifaggatja. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni. Megigazítom a hálókabát nyakát. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára.

mert borzasztó. és jövök is vissza. nincs ellenvetése. Hiába mondom. Szerdán megy be az onkológiára. levegő. és írásban hozzájárul. azért sem. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. de miközben az útlevelet. ahogy vulkánlelke csöndesedik. sőt Éva lelkére köti. hogy mindenből a legjobb legyen. ahogy látja anyám elesettségét. hogy telefonálhat vagy . trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében. társam a gondozásában. hogy mindennap látogatjuk. tőlünk kapott sebe ellenére. én pedig vonaton leutazom. no meg a temetésről. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. s csütörtökön kérhetném is ki. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen. majd elmondta a kálváriáját. Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. mégis hatszor kirakja. és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. hisz mi lenne. Amikor Eszternek megmondom. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában. A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. nekünk kellett volna!). verje ki belőlük ami jár. hogy egyházi szertartást kérjünk. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. gyalogolni képtelen. erő. Eszter minden tőlem. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. hogy itt lesz a szomszédban. mert Éva reméli. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. vízumot intézték. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki. Vonattal nem mehetünk.Felveresedett a bíró: – Na. hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. Állni. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. utána ő. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. mondom ki félve. ellenőrzi. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. bár szemlátomást bántja a dolog. Bár anyánk kiadja. Az érdektelenségbe. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást.

a lány közénk ül. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. Úristen. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki. Kint. mert dolgoznom kell. – Maga írja le először.. Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. a sugarazás az. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. – Nem hallom tovább. Mindig várunk. hátha estében még fel tudom fogni. hogy egy telt arcú.. s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. azt hajtogatja. Belém nyilallik. hogy ne látogassam mindennap. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe. a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust. és nem is akarom hallani. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. a harmadik “Szebb külső. hátha anyám indulna a vécébe. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. ahová újból kell jönni.telefonáltathat. hogy azonnal lefizeti. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. Bejön az orvos kéri. hogy adjak neki egy százast. Csak a betegágyat nem késsük le. de anyám már hajnalban sürget. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. Csak nem történik baja. hogy özvegy. A mama járkál. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén . intézkedik. vagy majd a végén adj neki. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. a betegség kódszámára (174). milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. – Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. – Te nem tudod ezt. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. Áhítattal nézem. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával. menjek ki egy pillanatra. Megérkezünk a rákklinikára. amennyit csak akarsz – súgom. – Várj néhány napot. Miközben segítem. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. de még hallom. A klinikára kilencig kellene beérnünk. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés.

de ezerszer megbánom a beleegyezést. Annyit megértek a szakkifejezésekből. Hétvégére hazamenekítem anyámat. A temetéstől is félhet: nem kérdi. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. Nem kockáztat semmit. hogy a temetésről készüljenek fényképek. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. javítgatom. mikor lesz. hogy már megvolt. Húgom eltemeti az édesanyját is. minden reggel meg kell fésülnöm. reszkető madárteste lebillen. előzékeny. igaz. reszkető fejét a lábamnak támasztja. Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből. ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. A mosdás a bidén bonyolult művelet.parókát kölcsönözhetnek a betegek. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. hogy bármikor elérhessenek. sőt mivel ő volt “a temettető”. csak én nem. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. – Úgy szégyellem magam – mondja először. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. amikor már a mosdásban kell segítenem. ingatlan. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. s miközben kínlódva mossa magát. . a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. én pedig nem mondom. Tartom a hálóingét. Evéshez már kézen fogva emeljük. – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. és az sem. Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. Szegény apa. hogy nincs vagyon. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. mert félek. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. de a falak is azt üvöltik. Az éber törvényt nem zavarja. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. noha már nem tud ülni. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. dacosan perelve. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap. fölött. hogy sosem felejtem elkérni. és hozza fel neki. Eszternek csöndben folynak a könnyei. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. meg érettségiztet. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. majd a szomszéd sírra állítva. hogy anyám még él. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá. állapota mégis gyorsan romlik.

Nem tudok állni. hogy szép férfi volt mindkét férjem. a koszorúkról. lemegy. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. vacsora előtt pedig azt mondja. A számítógépem. Kivonszolom anyámat a vacsorához. rendes asszony. – Ő most Svédországban van – józanítom. Faggat a papról. Anti nevetve mondta a kórházban is. idegen asszony nem vett részt a szertartáson. a beszédéről. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. a kurvája hergelte ellenem. de hiába. leült a nagyszobában a tévé elé. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. Hogy megyek annyit? – Édesanyám. szarik. az a nő. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. és talán nem akar szomorkodni sem. – Igen? – csodálkozik. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. hogy álmos. pedig három hete katéterre van kötve. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. de legalább vacsoráztatni. mondtam neki. meg a házgondnokék – mondom. – Úgy megörültem neki! . hogy jobbról csókoljam utoljára. és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. az ember eszik. azt mondta. de ha maga fog egy mondatba. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. Kérdéseimre pontosan felel. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. Ha tehetem. keresi a választ. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. amit nem mondtam ki. Másnap megköszöntem neki az ebédet. Amikor rosszat szóltam rá. attól van! – Ne menj el. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. Engem ő másfél-két évig etethetett. hogy egyedülálló. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. késik a reggeli. hazavitt. majd jobb arcát. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. Még nem volt nyugdíjban. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. Búcsúzóul előbb a bal. fiókig. kész!” Örökké megköszöntem. és látom elértette. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. Amikor befejeződött a sugarazásom. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. Nem mer örülni. ennyit visszaadni már nem lesz idő. be sem jött hozzám. ebédeltetni is bemegyek. méhecske jelenik meg a képernyőn. hogy hatvanéves. megy haza. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt.

Érzem. és ráhúzták az áttetsző bőrt. hogy hazavigyelek. utána köhög. De amikor az ajtóhoz lépek. – Minden elég volt. és holnapután meglátogat. gyümölcslét. Nem veszi észre. de az utolsó előtti délután azzal fogad. – Nem – rázza határozottan a fejét. s már rázza is a fejét. öklendezik. A szemét már alig nyitja ki. most is lemosom az arcát. barackot. Kérdem. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. dajkálgatom. mégis kegyetlenül kilépek a képből. fújtat a kisverébnyi mellkas. Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő. – Még egy napunk van. csak rázza a fejét. s magamban mondom neki: Ne haragudj. Megmosnám a fogsorát. kérem. Biztos tele van a tüdeje vízzel. És 23-án éjjel. próbálom etetni. Belediktálok két kiskanál húslevest. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. hogy mivel. nincs erőm. miért. menni kell. (1990-97) . csak a fejét rázza. elég volt. kedden megy haza. jönne-e haza. Lehunyja a szemét. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. hogy lefogjam a szemed. Bármit kínálok. Elaludt volna? Simogatom. Beszélek az orvosiparossal. Spórol a nemmel is. hogy most nem lenne szabad elmenni. mint a kamasz lányok első szerelmükön.Több alkalommal kérdem. Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. Nézzük egymást. felemeli tört tekintetét. inakat. a kezét. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején. 38 kiló. hogy nem simogatom tovább. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. nem kér-e meggyet. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. – Ma. hogy felkelek az ágyától. hogy állok. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. de már napok óta semmit sem kér. Zihál. Mint mindennap. de máris öklendezik. szardellás kalácsot. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful