Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek.. de versenyzőként bejut a TF-re. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról. ő harmincat. hogy a hite már külön életet él. nem tudom megmondani. 1976. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott. vagy valami káprázatos nagy tehetség”. rossz szóból hitet. – Ott éreztem meg. Andrást gimnáziumba. XI. egészen furcsán. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt. Balczó Marci születésének napján.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. A Reform idéz (1991.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete. ezt nem gondoltam”. A rádióban elmondta. majd hozzátette. Minden bírálatból. Térdig állt . én is magaménak vallak. A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház. Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére. egyik alapképességem sem olyan alacsony. ahogy a filmesek mondják. hiúság űzött?. mint bárki más. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. hátha a részletekben van az ördög. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. értelmetlen. “hogy csodagyerek lett volna. nincs a tudat fennhatósága alatt. Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban..«” – Miközben ezt felelte. Zoltán villamosmérnök. erőt merít. András gyönge közepes érettségivel nem. 14. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. öttusa-edző nem emlékszik arra. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. zagyva szöveget is”. az első gyermek. és vívómester meg öttusa-szakedző. Ildikó kultúrmérnök. Ha valaki napi tíz kilométert futott. Ne bomolj. Ne adjuk azért fel. hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni. ettől nem remélem a végső megoldást”. melyik mennyire. András azt mondta. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál. Hegedűs Frigyes dr. június 23-án. mondtam erre az elemelkedésre. Bandi. úszásés futástudása kivételes.világos mondatok. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik.) a Molnár C. Megszállott volt.” Mi volt a titka? Földi László mérnök. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is. mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. arról nem biztos. vagy sem. s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. Profi módon csinálta. és sportszerűségét százszor bizonyító . Kérték Balczót. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. Thofelt megvádolta. ami jó eredmény. azt viszont nem állítom. nem jogtalan előnyhöz jutott. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie. – Három méterre álltam Banditól. Csanádi Árpád. hozzátéve. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. De nem óvott senki. hogy ez történt. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta. hallgasson. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. hogy valaki rávette erre. hogy arra utalt. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. hogy nem töltött csőre. Magamat is hibáztattam. mi történt. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. rossz versenyző. hogy kiderül. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. Nem kellett volna magam hagyni. Grut kijelentette: a világ legjobb. újságíróknak egy szót sem. a tábla érintetlenül fordult ki. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. hogy mindegyik lövés kiment. mi folyik odabenn. aki figyelmeztesse. Igaz. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt. akkor nem 192 kör az eredménye. azt mondta: “Hát Feri bácsi. s akkor megkapod a fair play díjat. vagy hallgatsz. de ne izgulj.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre.lövésenként kiikszeli. Lőtt rogyásig. elment. – Aki tud lőni. megszegte a szabályt. mire visszavonta gyanúját. elsikálják. – Utána tudtam meg. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. hogy megóvták Balczó lövését. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed. de az esélyes szovjetek sem. kinn meg találgatják.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. s közben a csövet is visszahoznia. – Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. Mégsem óvtak a bolgárok. az nem megy. Münchenben kizárták ugyanezért. csak felkapta a távcsövet. hogy zárják ki Balczót. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. A magyar tábor görcsbe rándult. Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. de körülbelül úgy. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. Mindenkit elmart maga mellől. hogy Balczó duplázott. Megkérdezték a bírót: megesküdne. a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta.

a . a dicsőséget learatta. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F. de egy hét után szalonnával. még élménybeszámolókra sem járni. hogy ez az ország érdeke. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője. aki semmire sem becsülte F. Ez a második házassága. hogy neki is jó lesz.. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. megkapta. München után pihenni vágyott.) Balczó folytathatta a versenyt. s tény. fotó az akadály fölött. neki mi a szándéka. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. érkezőben. Bandi szigorú édesapja adta őket össze.öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. Bármilyen nehezen hihető is. Én győzködtem Grutot. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet. Nem ugrott erre sem. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. nekem köszönheti. Vannak benne képek a kölök úszóról. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak. Mindenki rá kíváncsi. a hivatalnok. itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. hogy ez egyeztetve van – de Balczó. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. Csak pihenni. fotó hölgykoszorúban. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. nehogy valami balhét csináljon. indulóban.. mégsem telik el két hónap.. A második már “igazi” esküvő. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott. sombreróban. A “pusztából” azzal tér meg.. Botrány. Helyette. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta. magasított sarkú cipőkben öttusázott. De ezek elől nem tud kitérni. amint F. Ez történt. tény. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. Nem mondom. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte. a páston. mit is akar. pedig ha őt kizárják.-et. amit lehetett. hogy válogatott leszek. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna. Futás után így is fájt – közben nem érezte. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye. – Ami földi jó létezett. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. S úgy futott. úszás és futás közben. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban.. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”. koldusbot. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. Megnyert tehát mindent.. Ő nem így élhette meg. Megnősül. Még Balczó sem tudja. kizárás. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. ahol eddig éltem. csak a fejét rázta. a Vöröskereszt segédmunkásáról. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. Megjelenik Dávid könyve. az első válogatottról. hogyan tovább. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. A szovjet Novikov. aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát.

Nem mint versenyzőnek. mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. sem mint vezető. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. Balczó nyugodtan vajúdhat. a lótenyésztés neki való foglalkozás.dobogón. felelték. állítja. hogy kirakatembere. Szinte mellékes. 1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. magának is talál társat. Mindent megkapsz. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. Ezen persze nem múlhatott.-től. Egyetértettek. visszalépett egy fél lépést. úgy érzi. ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. esetleg fedett lőtérre. hanem. fiatalokkal. van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. Kijelenti: két év múlva jön. Csepelről kapja a fizetést. Ő rábeszéli Bandit. de az új elnök felbontja a szerződést. azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. Intenzív angolra is beíratták a TF-re. talán mint vezetőnek. amelyet nemcsak el tudok viselni. F. hogy a nagy sportoló. megy.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). Ennek huszonkét éve. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. meg kellene próbálnom. gondolkodnak a dolgon. de alig járt az órákra. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek). Törökkel és Mónával. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. akiket még lehet hajlítani. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. hogy párttag sem volt. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. (Mondják. marad. Sem mint versenyző. hogy tovább ütötte volna a vasat. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. ha F. hanem amelyet szeretek is. mert nem talált hangot az emberekkel.” Nem a versenyző. hogy nekem még dolgom van az öttusában. Abban maradnak. Bizalmi ember még lehetett. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. Pénzét mindig okosan költötte. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. mint edzőnek. szebben fogal- . vagy ifjúságiakkal. Ahelyett. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. nem okvetlen nagy edző. Balczó neki is. Lakása van. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. az is olyan. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. a sportvezetés minden törekvése az volt. hisz annyira azért tud angolul. az édesanyjával. semhogy ki lehetett volna tenni. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. szemmel tartandó bagázs. de F. a meditáló áll hozzá közel. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját. Bár számos példa van rá. Akkor csak az van hátra. fektette be. Ha mint vezető mennék is valaha. hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott. Lehet. de hogy ez kiderüljön.

hogy együtt dolgozik F-fel. szerint nem vállalta. Ő vállalta. – Ha ez ma zajlik. mondta Balczó.mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. Két dudás nem fér el egy csárdában. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei. mint másban. ha én leszek a kapitány. jó. Tanítványt akkor is foghatott volna. de aki szeret – annak még jobb. Török Ferencet az öttusacsapat élére. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr. annak. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok.” Ám az is igaz. de mintha ő sem tudta volna magáról. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. Bandi azt mondta. hogy 9:1 arányban leszavazták. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. csak Balczó lehet a kapitány. F. A Küldetés nem sportfilm. Fel kell tételezni. Sasics. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. Balczó elmondta a filmben. “Nem. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. az nem tanulás. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának. hanem vállalás kérdése. a szövetség elnöksége elé került. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. alázatosság kérdése”. megértéséig. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. s állítólag “mindenki” úgy gondolja. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. F. s megkérdezte a bajnokot. Ám a Kancsal. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. ha hárman csinálnánk az öttusát. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. Balczó erről nem beszélt. sikeresnek érzie az életét. – Elmondtam. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott. Móna elvállalta a felkérést. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. kényszerpályát építesz azért. – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó. Eljutni az emberek szeretetéig. – Borzasztó. Akit szeretnek. én is felkérjelek. ez a siker. s a másik állt a reflektorfényben. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. Vele nem tudtak mit kezdeni. (Nem tudni.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. hogy mire való. Maracskó összeállítású . ezt megjegyezte és most elmesélte. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. Balczó rovására írták-e. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. azt szeretném. nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. Töröknek semmi esélye. A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik. Attól még lehetett volna.

ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. legalábbis a film szerint. ezért sem érintett. senkit sem sértett meg. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb.” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim. – Nagy lobogással. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával. mit akar csinálni. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. Nem akarták. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője. nem Balczóé. Bár nem rangjának. a filmben a Bibliát. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. – A Küldetés Kósa filmje. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. Balczó csak lábatlankodik harmadikként. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. Hívták az USA-ba. hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa. hogy nincs helyzetem. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. A könyvben úgy tér meg. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. a filmben azzal. észreveheti például. a meghasonlás szélén állt. József Attila Összes verseit. A filmben csupa szelídség volt. Az első képeken még látszik. nem a nyilvánosság előtt”. a szemlélet változott! Az ember. Az a helyzetem. amelyek úgy kellettek a népnek. hogy folytatja a versenyzést. – Nemcsak kivételes képességű sportolót. legfeljebb ironizált. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat. s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. a hitet megtartottam”. dr.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet. Keszegevés közben az is kiderült. s nem félt kimondani semmit. Dávid Sándor. ő Kósa indulatait foglalta össze. mint egy falat . vagy a sportkör elnökének tanácsadója. Szavai örök és általános igazságok. Nem a leltár. de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. A válasz: “Nem mész te. Aztán Montrealban leszerepeltek. E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. Hegedűs Frigyes. hogy engedjék el... majd a keszegevés közbeni beszélgetés. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott. hogy amíg el nem dönti. de erről hallani sem akart. Kósa figyelmeztette Balczót. a kódis büszkeség itt tartott. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. hogy van ott erre két ember. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását.

” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák.. hogy ezek semmit nem érnek. dr. A csicskási állásban. Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először. A Küldetésből végképp küldetés lett.. akik győzelemre segítették. hat évet tölt. Rengeteg állást ajánlottak neki. Az élménybeszámolókból. – Úgy érzi. a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. Micsoda változás 1961-hez képest. csak ne felemásan” –. nem én találtam ki. filmankétokból pedig prédikációk. Szolgáljon mentségére. kiderült. hogy ebben az évben. akik azt hiszik. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. Magára vette a nemzeti hős szerepet. hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). Hecker Valter főigazgató. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. nevetgéltek az öttusázók. Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. hogy a hatalom nem szerette a filmet. rá nézve nem. mit tehetne. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). tapasztaltam csak magamon. . úgy éreztem. amennyivel a munkámban támogat. akik felneveltek. úgy éreztem. Ehhez hozzájárulhatott. Később az Isten közölte vele: “Bandika.). 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás. nem szabad. teleaggattam a nyakad aranyérmekkel. nincs mondanivalója.. s azoknak. nem hagyhatja cserben. és amikor Balczó belépett. akik jóindulatúak velem szemben”. az öttusa szövetség vizsgálta. akik lehetőséget adtak és adnak. hogy az OTSH. hogy ki vagyok én és mit tettem veled. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”. tálak stb. azokat. vagy fenn. Bandi környezete tudta ezt. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez. hogy kibontakoztassam képességeimet. akkor úgy csinálni. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás. és csak azoknak tartozom. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. 1983-ban otthagyja. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. legalábbis szomorúvá tett.. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban. hogy az ankétokra utazó. pásztor nélkül való nyáj az ország. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta.kenyér.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. nincsenek meg. de nem követtem el azt a hibát. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. csönd lett. akikhez küldtelek. De elmész azokhoz. Sok embert megsértett. mert a filmankétokig úgy érezte. mintha minden rendben lenne. Nem én csináltam. te már tudod. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. hogy végleges szerződést köt Jézussal. említette a rádióban. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. Újfajta hitét erősíthette az is. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta.

sportújságíró. de harmadmagára maradt. figyelmeztetett. Mondják. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. A most újra cserélt mikrobusszal. tiltakozzanak. a világ csodája. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. Ítélkezni könnyű. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. jó felfogású. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta. a film részben már politikussá formálta. Ajánlotta. – A sportkarrierjét el kell választani attól. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. A nagyon egységes. az Isten irányításával akarok cselekedni”). Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több. Légy megértő és körültekintő vele. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák. 1990-ben felajánlják. mivel tölti a napjait. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. barátai sem tudják. 1992-ben Csurkával lázad. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető. akik nem cselekedtek. tanácsolta. – A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla.Ettől fogva szabadfoglalkozású. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. ezért otthagyta őket. nyilvánosan Antall szemére veti. . Csodálatosan sok kedvesség benne. De olyan óriás. aki az imént szidta. Hegedűs Frigyes. akinek a hibái bármilyen nagyok is. mint ember nem az. Egyszer találkoztam csak Balczóval. – Mint sportoló. hogy azok dumálnak. tette hozzá egyik barátja. mondta a volt öttusázó. Nemhogy én. de mindannyian esendők vagyunk. jó szellemű. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. meg az “egyes”. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. kiegyensúlyozott. hogy jelöltesse magát képviselőnek.

analfabéta volt a nyelvekhez. Kérdem. s ahogy egyetlen gyermeke. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. fiam. még 1942-ben. a Tenczer szabóságnál. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt. 1927-ben nyugdíjba vonult. akár nem. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . én semmi sem akartam lenni. Megismerve a feltételeket azt mondtam. erről szó sem lehet. csak a könnyebbik végét kerestem. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. de csak közepes tanuló voltam. nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. A dolgomat mindig elvégeztem. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. – Minden kisfiú ez akar lenni. a szülők feladták elképzelésüket. Sándor mondja: időben halt meg. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel. így lesz. köztük Rákosit. mindennap legalább kétszer láttam. *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. – Édesapád volt a főkapitány. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. ahová magával cipelte kisfiát is. az akar lenni. hogy a fia diplomáciai pályára megy. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. 1949-ben. francia tanárt. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. hogy tiszt lehetnék. s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre. ezzel el volt intézve. Tudtam. Gigli. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. A papa úgy gondolta. Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren. Saljapin és a többiek. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. hogy első a kötelesség. ahogy előszeretettel nevezi magát. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. apám sétál a szobában. Rakovszky Iván volt belügyminiszter. és arra gondoltam. Hatéves voltam.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van. Scipa.

hogy megszüntette őket. maga mellé vette őt hivatali titkárnak. mert csupán 39 esztendős volt. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. Kertész K. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. A háború alatt nem hívták be. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. aki korábban IV. aki később a felesége lett. hogy rákiáltott: áh. Károly szárnysegédje volt. Harrer Ferenc. 1945-ben. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. 1942-ben ismerte meg. hogy rendezze a kapcsolatot. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. tartalékos főhadnagy volt. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. hogy csak nyugdíjazták. Ő ordította tele a hivatalt. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. amíg a kimerültségtől meg nem állt. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. hogy tudjon meg mindent. vagy el nem szökött. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. mert egy repülő bizottság tagja volt.ha negyedannyi ember lesz. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. a városépítés. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. – meg kellett adni. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. hanem közöld. cilinder volt az öltözék. hogy a huszároknál szolgált. A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. mint jogász – felmérte. a kisajátítás. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. Elvált úriasszony volt. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. ami persze nem járt neki. . A falkavadászat után estére. a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. A Lánchídi aluljárót. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. s 2000 volt egy kocsi. nagyon meg lesz vele elégedve. virág stb. összeházasodtak. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos. akinél a megfelelő formákat – vacsora. ami ezredesi rangnak felel meg. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt. MS úgy került közéjük. Azt a manökent. vagy tiszti egyenruha. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. mint az édesapja. az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. MS szíve hölgyénél bújt el. *** Bárczyt. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. hogy a közmunkatanács bizottsági. Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. Piros frakk. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. 1946-ban. egy vállalkozó és ő. hogy milyen kár történt. fehér nadrág. a közmunkatanács elnökét.

vagy bevert tojást Hadik-módra. a mozgása elárulta. hogy tisztele. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. “Nem tudsz vigyázni. s bevitték a Gyűjtőbe. egy ludovikás tiszt. meg az én drága jó feleségem is. igaz. hogy ebből a pasiból zöld lé folyik. amiből megvoltunk.. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie. hogy sokoldalú. mert biztattam az oroszokat. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. egy gyógyszergyári mérnök. s a járókelőkkel tárgyalni. hogy kecsegét ettem zöld mártással. hogy nem tudsz vigyázni. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors. Egy lócán ülve várta a mérnök urat.. hogy én soha nem szenvedtem. . szabómester lett. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett.. amivel az első szellő felborította. Amikor visszatért. A feleségem mondta: ne törődjek vele. már is közbevágott. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. akkor MS repült. hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett. Ez betett neki. te kopasz hülye? MS-ről kiderült. nem küzdöttem. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak. Nem azt mondom. Közben megérkezett a mérnök úr is. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról. MS elmondta.. hozzájárult. egy egyetemi hallgató és én. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő. ahonnan elküldték. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. aki négy éve hagyott itt. hogy mindent úgy vehettem. mint ott. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak. A földmérőknél lett figuráns. mert csak a járókelő szövegelt. de nem nélkülöztünk. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. hogy Szemző elvtárs.– Meglepett. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni. – A cellában volt egy kispap. Ahhoz. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. amint jött. nem nélkülöztem. rendhagyó. és a cigarettáért vállaltam. báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. egy tervosztályvezető. akinek csak annyit tudott köszönni. egy galambtenyésztő. egy házmester. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. s látta. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. hogy munkát vállalhasson. Azért vittek be. s egyszer csak. A mérnök magához intette.. hogy Imre bácsi. hogy lovasember.

krém. ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. Darvas azt vallotta. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. két jegyző – sok beijedt alak. mert nehezen kezelhető. jó modorú társaság. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. rendőr. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek. hogy ő Magas István. Szívem az övék. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. Vagy itt van az a halk szavú férfi. Brandi Jenő. Nem tűzte föl. Megkeresett egyszer egy gyerek. hogy ő vezessen. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában.Mondtam. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni. A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz. a többi sportban milyenek a fiatalok.. milyen a figyelmes kiszolgálás. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül. hogy tudjam. hát az egy tündéri. három hétig voltam benn összesen. Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. dadogta a volt szobafestő. telekügynök. a Fradi pólósa úgy viselkedett. s megúszta. mint a falka után lovagolni. de az uszoda körül remek emberek. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához. esetleg barna és fekete cipőfűző. hogy nem is tudok oroszul. fésű. akik hajtottak. Nem tudom. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. A közmunkatanács kiváló statikusa. olaj. A különös . aki ma egyetemi tanár. nem kell folyton dicsekednie. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám. Wiesner Tamás. A háború után a reptér helyreállítását vezette. A doktor úr sem finnyáskodott. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. az én kapcsolataim. mert az ilyen szűklátókörű barom. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. mint nélküle. aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. De lehet. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. testőr. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt. de megint itt álltam megfürödve. azért a sport arisztokratái sem akárkik. A vízipólósok.. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. köztük Szabó Józsefet is.

MS úr 1970-ben. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. majd Fazekas alezredessel vissza. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. hogy irigyel. nem beszélve arról. hogy nem elzavarták. gyíkbőr cipős. a mama-kedvence”. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. akinek a szerénysége félszegséggel határos. A visszavonultan élő. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. Sándor bátyám. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. de az osztás már nem. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. nekünk nem lesz nevetnivalónk a . és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték. A hancúrozás következménye. Sportolók között nem is láttam ilyet. hanem ő ment el. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. már fordult is el. Volt. ezért 1952-ben ismét elvettem. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. Egy szép napon kihirdették. ártani sem ártott. 1987-ben egy nímand elzavarta. ellentétben a Sportuszodával. Egyedülálló valaki. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. ahol 29 évet lehúzott. Michel Morganszerű mamával. nem kirúgták. Ez kellemesebb volt. Egyik remekebb ember. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. tudod. mint a másik. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. Felesége gondozása miatt 1991. A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. 1992-ben. és A bolsevik párt történetét. mint addig.edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. De a feleségem rájött. akire csak fel tudok nézni. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. odajött: mi nem felejtünk el. akihez ha szóltam. Gallov mégis azt írta. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. aki meg akart törni. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. Ez a hely. derűs az intézmény volt. a puritán Balczónak. hogy a szorzás még megy valahogy.

Annyira lusta vagyok például. De a második életet úgy megcsinálta. majd elalszik. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. és nem állja meg. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök. csak leteszem. lusta fráter vagyok. hogy kellemes legyen. Nem is egyszerű lusta. nagyon lusta. nemtörődöm. ki vagy. A gyerek óriási felelősség. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. vasalt nadrág. hanem kizárólag attól. én a döglusták közé tartozom. egy 87 éves senki. az életnek csak az az értelme. Miniszteri tanácsosnak nem tudom. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. Független vagyok mindentől és mindenkitől.jövőben. hogy nem felelek senkiért. Nézd. . egy letűnt világ utolsó mohikánja. hogy nemtörődöm ember vagyok. – Mosolyog a szeme. A boldogság nem azon múlik. Kiderült már. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem. miként gondolkodol. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. amit magára mond. milyen volt. senki sem felel értem. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. hogy nem nyomom el a cigarettát. Ilyen embernek nem való a gyerek. Továbbá egy könnyelmű. mire vitted. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. Mert van lusta. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. csukta. ha kabinossal találkozik. eszébe jut Sanyi bácsi. most épp egy sárga garbó. mekkora vagyonod van.

. 2. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott. – Nem tudhatja. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját. hogy maga züllött . nem illik: Imi krakéler. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. Leszólítottam a Fasorban. – Benne szebb Gyula. Amikor említi. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni. Ember Gedeon örök siheder. De ha száz éve lett volna is. 1. pedig tizenöt éve ha láttam. Elpirulni süldőlányok szoktak. mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. Az istenbe is belekötött. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. berúgott. Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti. – Egy voltam nem létező barátai közül. de ártani soha nem ártott senkinek. Paula asszony hatvanon túl is képes rá. áldozást. Vegyek a teasüteményből. minden sorakozót. utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért. Gyerünk! És ez a marha. Rádumált. mondja. ha azt a napot nem érném már meg az idén. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. . és a csipkegallér is igazításra szorul. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. Imi? A mama mondta. hogy a háború után Gyuláról került Pestre. hogy negyedikben megtagadta a gyónást. Többször segítettem abban. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. mint sajátmagában.. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. Debrecenben megszökött a katonaságtól. és az éjszakát a kuplerájban töltötte. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le. nevezte így magát. és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást.

filmjeink sztárja. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet.)” – írja. – Drágám. talán másik három.. Ember Gedeon szigorúan monogám. Csak az az egy.-né igazolva látta áldozatos munkáját. csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot.. nem volt internálva.3. 5. Megtörtént. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony. hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével. 1970-ben. – Tessék? – nézett rá I. volt vágyaink tárgya. de hivatalos eljárás nem indult ellene. ott volt. lecsukva. az a három talán négy volt. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. s ahogy a költő fölpillantott észrevette. Márai úr. valahogy az nem. hanem a város. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy.. Hát olyan patronálója van. egyetértett vele. Akkortájt I. a csatár. hogy Simonyi karján libeg. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán.-et. és megkérdezte: “Uram. Ettől kezdve közutálat veszi körül. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével. Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket. korainak tartottuk a dolgot. eltörték a lábát. talán kettő. 1962-ben jelentkezett. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. megverték. De a függöny mögött V. A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. Annak idején a pufajkások bevitték. de mi nem engedélyeztük. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek. De a további verssorok elárulják. Megálltak az újságosbódénál. 6. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva.. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek.. Örök szerelme: Krúdy úr. melyiket óhajtja?” 4. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben. Göröcs Titi. Timár úr. így rövidebb. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem. (A többi nem számított. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon. .

hogyan kell közelednie a tömegekhez. Zsidó barátját fölmentették. július 23. Sok vaj van a fején. Ajánlotta. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán. Ezért jobb lenne. Ezeken kívül más bűne nincs. Neki kellene éreznie. költő tévedésből lett. Épp úgy hazudott. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. szakállas ember. úgy néz ki. ha elmenne innen. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. de ilyen embert nem tudok támogatni. Felkerestem Simonyit is. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna. egy ideig le sem ültetett. Nem bántom. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete.” Szabó Ferenc. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal. amíg nincs a városban tsz-klub.) 7. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra. Magázott. Jellemző. erre nincs szükség. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. de Gyulán az. Közeledne hozzánk. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . aki egy pohár vizet adjon neki. Amit mondtál. az utolsó órájában nem lesz.” (1970. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. amikor nem akarok! S látja. jött volna ki a gátra. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. jámborul hallgatott. s megkérdezte. a régi kispolgárokkal. A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. Illetve jobban. Nem tette.” Petrovszki István. hogy ellenforradalmárokat támogatok. ezért óvatos.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest. Búskomor. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. az nem ugyanaz. Arról. 8. milyen igaza lett Csomós néninek! 9. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. sőt. mint egy félbolond. Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. mint a többiek. az értelmiségiekkel. A született ripacs lejátszta őket. kedveltetné meg magát. nem a BM-nél dolgozom-e. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. Beszélget a fiatalokkal. Én sem értek vele egyet. majdnem rám fogták. nem élne Gyulán. hanem a párttagságnak. magának való.

látom: a kétharmada hófehér. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. Igen. Végül elsírta magát. Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. Még egy sarok. vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. Nem. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér. Addig az utcáig kísér. mint Márai bárkire. hogy botorkálás közben belém karolhasson. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. és kéri. Kétszer-háromszor visszafordulok. 10. s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. észre kellett vennie. s ahogy tüskés burkából kigurul. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. csak a többi barna. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. de ő egyre szomorúbb lett.teljében fürdő Márai úrral. Imre? – gondolom. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni. két lány azért jár takarítani. forduljon vissza. mert azok a lányok vagy nem járnak. Igaz ez. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen. (1990) . Kérem. aztán még egy és megint egy. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. A sarkon megöleljük egymást. s intésemre visszaint. Mindenki tombolt a sikertől. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni.

Főleg barátaik vesznek részt a munkában. aztán kamionban. a “cigánygettóba”. hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. Ad belőle. Európa. s a kabát és cipő nélküli gyerekek. Megcsúszok. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát. Pénzt csak a cigányoknak kérnek.. putriján. aztán az embereket: – . A vezetőség 18 tagú. Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. energikus ember. s köröttük ötven-hatvan aktív tag. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. holland fele a magyar felével. azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza.öt. a barátnőjével együtt. Hideg márciusi nap volt. a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. s először csomagban küldték. Hernádvécsei képviselőjüknek. amerre csak megfordul. mindenki ingyen dolgozik. Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. eljött Csenyétére. Otthon ruhát gyűjtöttek. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. Úgy kezdődött. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap. Négy éve él az alapítvány. idősebbek: hetvenéves reformátusok.. – Ha nem teszünk semmit. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. Mutatja hol lehet a szobából az égre látni. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl.Mennyi a babocska. – Egy. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. s ő tartja ébren. – A mi Andrásunk jó szervező. Fiatalabbak. kettő – számolja az ágyakat. normális körülmények között művezető lenne. vagy ateisták. hat! – s néz rám. Bár benne mindig békesség honolt. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. . mert “ezt az ügyet támogatni kell”. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. természetesen Kees is. minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees. Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. hogy halat fogjanak”.

sárgarépát. hazautazott. harmincöt család krumplit. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. Az asszonyok nagyon rendesen . – Gondolnád. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. Másképp viselkednek. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. akinek ez tetszik. – Említse meg Frankot – kérlel András. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. s András vezetésével. akinek megismertük. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. pedig a nyelvet sem tudja. büszke vagyok rá. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. hogy tudom. tisztábbak lettek a lakások. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. Úgy tervezi. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal. csupán németül. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. S a holland. angolul. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével. – Nézem Keest. – Frank mezőgazdász. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. aki Cserehátra látogat. a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. főleg a gyerekeké. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. s azzal jött. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. Itt Vécsén. – Én is az lennék. kirekesztő szemlélet Hollandiában. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. de rokonszenve a csereháti embereké. kempingezni is lehet. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel. Óriási a változás. Kiderült. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees. harmincan kiabáltak körülötte. Belgiumban. a szerző képeivel. az idén egyszerű bútordarabokat. – Itt feltalálja magát. Meséli Kees. s van turista. kézzelfoghatóbb a veszély. Aki huszonévesként sérül. mert nem beszél magyarul. hogy amikor ismerkedtek. – Vannak. akik hülyének tartják.e. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. azzal jön vissza. babot. Ami persze Hollandiában sem megoldott. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. s itt tölt hónapokat. Náluk a török. – Két és fél hónapig velünk volt. milyen értelmesek. Szinte beszélni sem tudtak. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. főként ágyat fognak készíteni. Alig beszél magyarul. sokat tesz értük. Frank meglátogatta. franciául és persze hollandul. A szélsőjobboldali. káposztát. Franciaországban a parlamentben is jelen van. Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk.

hogy a cigány lop meg gyilkol. félbemarad. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. mekkorák a gyerekek. Tízszer kell elmagyaráznom. Ötezer forint vámilleték. nem mondom a nevit. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. hányan vannak. videót. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. fél év alatt lerongyoltak mindent. – Felnézek a jegyzetből. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. amelyik kíváncsi ránk. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. Velük levelezünk. mit jelent a cigányságnak. hogy újrakezdhessék. hogy leírja a nevét. Főleg a nők felelősségteljesek. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. Ez a változás is eredmény. Őt felvették Miskolcra péktanulónak. Amikor elvitték katonának. kabátot kérnek. Ha ott valaki meghallja. ágyak. Nyert színes tévét. nem azzal kezdik. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség). hogy lássa. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. írásjel nélkül. hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. ha a lepedőt is eladja maga alól. – s a mondat. huszonötezer vám: fizess holland. miért akar különválni. Azt pedig. a kapzsi se járhasson jobban. hogy a szemtelen. mire lemondott. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet.. – Éhbér volt. Három-négy család. meg egy rendőr miatt negyven szenved. – Nehogy mán! – rángat le a földre K. Ők tudják egymásról. s nem tudja elérni. hogy a kormány nem tesz értük semmit. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. hogy valaki 1700 kilométert vezet. konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. azt kiabálta. volt pingpong. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. másik a vázát. biliárd. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. hogy holland. hogy ne szégyellje a cigányságát. hogy megértsen valamit. Kihívtuk a rendőrt. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. nem tévét.. mégis visszasírom. Nyolc famíliából egy. hogy . cipőt. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit. Lacinak hat testvére van. Törődnek velük. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. A milliomos cigányné. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni.foglalkoznak a gyerekekkel. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. – A kulturális színvonal. A használt ruhák.egy asszonyt hívott egyszerre. mert dolgozhatott a cigányság. repes az örömtől. amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. Kees dicsérte Lacit. A hollófekete hajú. A legmélyebben Csenyéte van. Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. nekik miért nem jutott babakocsi. a harmadik a matracát.

megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. Büszke. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. Reméltem. S ha épp nem “cserehátozik”. Egymástól kéregetni sem lehet. hiszen évtizede gondolkodik azon. – Ezért nem választották meg? – Nem. Amikor bejelentettem a vendéget. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. A hagyományos mesterségek után. amikor még munkabért fizettek. a szociális bizottság. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. Arról beszélt Bakker úrnak. félni kellene a szemétől. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. nekik már nem került a kukoricából. . De nem. a menekültek felé fordult. El nem tudom képzelni. a cigányság a lét peremére került. egy fecskében volt. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. mert a családok zsengén hazahordták és megették. Az egyedüli vesztesek a csirkék. hogy ő bányatechnikumot végzett. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni. Az aszály ellenére öt zsák krumplit. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. kukoricát. Képein ragyog a cigánybüszkeség. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. meg cigányvicceket kezdett mesélni. Csak egyszer mondja ki: büszke. Az véletlen. Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. hanem az országból is. De menjünk sorban. valami pongyolát vesz magára. láttad. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. Hatvanan lekaszáltuk. egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. és a kárt nem térítette meg. hogy itt van a Bakker úr. hogy épp Csenyétén “indult be”. egy holland újságíró. Vagy: tavaly. a zöld baloldaliakhoz húz. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. nagy hassal. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. betrágyázott földet kitette licitálásra. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. Bakker úr. Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. de nem sikerült. Az idén már kalákában tataroznak. harminc-negyven kiló babot. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. – Ugye. Vót itt hét hektár parlag. Úgy is mondhatnám. nekünk ígérték. s a felszántott. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. a Waarheidhez.

hogy a jó istenke áldja meg Andrást. kukorica volt. hanem inkább arra. – Holland emberektől.– Frankot. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. Fájban romos putrikban éltek az emberek. a megjelentek “viselkedtek”. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. amelyik megszüntette a téeszt. azaz hosszú távú tervekre. istápolásra a magyaroknak is szükségük van. kinek a kedvéért vágnak bele. . aki a párjával mosolyog egy istálló előtt. Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. utána tánc. Több magyar társunk nincs. De ha Frank megjön. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. hogy dolgozz. boldogulj. Ez szép útravaló lett volna. Nagyobb segítséget adnak. nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. mint ők – megáll.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni. miről beszélünk. Sofie-t kézről kézre adták. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. Az új rendszer nem arra tanítja az embert. – Mosolyognak. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai. Vacsora. A legfontosabbat. pedig nagyon kellenének.7 milliót lakásvásárlásra. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. meg nem is rám szavaztak. küszködnek. s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. akik nem is magyarok. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest. 600 ezret lakásfelújításra). Jól mondom. az “odamondó ember”.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. azt mondta. Hazafelé az kísér. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. mert adott neki paplant meg ruhát. Arról egy szót sem ejt Laci. hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. – Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. pedig nincs jövőjük. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. alapítványoktól. s Keesszel együtt megbeszélték vele. ahová beköltöztek. de András úgy gondolta: együtt élnek. majd együtt kijavítják. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről. Péderiné érti. Szombaton “zárszámadás” volt. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. Bakker beszédet mondott. Igaz a cigányoknak küldték. titkár úr? Kees mosolyog. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie. háztáji volt. Úristen. Munka volt. A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét. 760 ezret mezőgazdasági projektekre.

(1995) .

egyedül üldögéltem ott. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia. s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. ahonnan könnyebb hazaúszni. A sikereket fényképekkel is felidéző. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. Így egyeztem meg az elszegődésről. s feltűnt. szoktam-e pedálozni. Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. s velem marad egy hétig. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt.45-ös . hogy telefonálhat-e. Megtartottuk a búcsúestet. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. július 16-án felhívott egy úr. Ne gyere. hogy a szobához reggeli is jár. A portás angolul és franciául beszélt. ő segített rajtam. Izland a gyönyörűséges hideg országa. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). ő is eltűnt. eljött a szállodába. Csak azért is jövök. egyik sem volt a telefonkönyvben. sőt Günsteint is. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. májusban megnősült. Mintha valami betegségem lett volna. A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. s mire a szállodában szétnéztem. És a hirdetésed? Nem neked való. felelte ő. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek. mondtam neki. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. és nem éreztem elhivatottságot arra. hogy a 9. Végül legyintett. Izlandi évfolyamtársam. hogy a nevek egyik része -son. másnap levisz Stödvarfjördurba. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes. a legnépszerűbb napilap. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. Megyek.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. Mire közölte. majd a repülőjegy is október 13-ra. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. 1987-ben végeztem. A szobában kénköves víz folyt a csapból. Első osztályra szólt a jegy. Szerettem volna továbbtanulni. Nem tudtam. mondtam én. nemigen éreztem jól maga. S milyen kicsi fiú az ember. Mindjárt itt a keleti parton. a másik -dottir végű. yes. én németül. amit más európai nyelven leírni sem lehet. yes. Mondtam. aki csak izlandiul tudott. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. Erre fel megkérdezte. mondta ő. és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. Elő a térképet. Kérdezte aztán. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. 1987. nyolckor a bőröndön ültem. hogy merre van a merre.

itta a kakaót. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. Reggel azért épségben partot értek. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. hogy nem tengeribeteg-e. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. Kilenc óra. tizenegy óra. Föltűnt a ködben egy ló. mint neked. amikor jött a telefon. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. mondta ő. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. “Falumban” a polgármester várt bennünket. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. hogy futás. jobb. Aztán föltűnt egy másik ló. Mindenekelőtt az emberről. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. Leültem az orgonához. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. mondta ő közben készült a halálra. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. ám ott Feri kétszer is elesett. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. Lefordítottam az életre. hogy Feri szeret és tud is mesélni. tíz perc múlva indulás. amikor betoppant a ház zord. nem tarthatna-e vele. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. – Annál jobb. hogy felébredtem-e.géppel el tudjunk utazni. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. a tenger háborgó. amit tanultam. a tejszínes tortának is. Tudni kell. tíz óra. a másik tőle. már nincs vesztenivalója. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. Semmi baj. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. Az egyik tag említett. A ködben megmutatta mind a két utcát. Egészségére mondtam én. mondta ő. most már háromszázhatvankét lakos él itt. . amiből öten szopránt visítottak. minél fiatalabban esik át ezen az ember. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. szerepelni. Dehogy. Nocsak. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. Sok pótolhatót felejtettem. s azt hitte. ha most nem időz sokáig a háziaknál. hogy éjszaka kimegy halászni. rengeteg pótolhatatlant tanultam. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának. barátságot és szeretetet ébreszt. Feri úgy érezte. Az a szeretet és mosoly. Hesti. az arca pedig fehér. Barátja megkérdezte. A sikeres indulás ellenére. Ross. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. Amikor beálltam a haltartósítóba. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. nem kakaóval. Eddig háromszázhatvanegy. Rájöttem. mondta. Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. ám jószívű ura. A hajó kicsi volt.

dupla fizetéssel. akárcsak az ábécét.Az első évben nem tudta. Legfeljebb azt. és én. hogy zeneiskola indul Egerben. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. s Feri úgy gondolta. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. a klinika. – Egy hónap sem telt. Ekkor határozta el a kórus. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. hogy össze merte vonni a két falu kórusát. hogy nem lehet elszökni. hogy tanítsanak valamire. de azt mondták. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra. aztán irány a repülőtér. Tőle kaptunk egy harmóniumot. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. az emberek rosszul álltak. Ekkor zárt be a két konzervgyár. akkor volt. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat. s Feri falujában. maradjon-e vagy sem. Végül be kellett ugrania valaki helyett. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. mert létrehozták Keletország egyesített kórusát. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. Honolulu nem megy el a helyéről. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. hogy megnézi. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. s már az iskola van soron. de márciusban. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. annak ellenére. öt évig ezt tanultam. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. honnan is jött az ő fiuk. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. eszembe jutott: úgy kezdődött. amit csak akar. mégis reggel táncolták haza a bált. Szükség is volt rá. Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. s anyám bevitt. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. ha nem esznek. ahol mindenki meglepődött. . Amikor ezt hallottam. semmit sem tud. Úgy érezte. Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. hogy mindent megkap. míg más talán csak egy hónapig”). A Népújság közölte. hogy előbb a kórussal fellépett. mert már az idegeikre megyek. Bükkszenterzsébeten. Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. A huszonöt fogasos. miféle hely az a Magyarország. képes izlandi természetrajzzal. amit már Feri csinált. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust.

Játszottam az úttörőház zenekarában. amikor én az iskolát. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. de ősszel ő elment Pestre. Majd felborítottam az asztalt. anyámnak tollba mondtam egy másikat. – Hány éves voltál? – Tizenöt. A váltást anyámék sem támogatták. Ezt tanultam tizenegy éven át. Kati néni rengeteg tanácsot adott. sorsdöntő élményeket szereztem. hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. hogy ne legyek utált eminens. A feketén vállalt kubikolásra is. a falusi gyereknek. A hasonlítgatások során azt is megértettem. Jó fejű emberek. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. s ez eldöntötte a sorsukat. – Miért? . hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. De a zene annyi pluszt adott nekem. Közben már én voltam a kedvenc. hogy elmegyek Pestre. de árvák voltak. miért tartunk ott. Azt mondta: utasítsanak el. Kezdett előttem nyílni a világ. a pesti konzervatórium sem. hogy menjek külföldre. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász. értsem meg. s az új helyen már vigyáztam. Mégis elhatároztam. hogy garantálja. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. ő is nyugodtabban fog aludni. Ő bíztatott. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. A tanáraim matematikust. Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. biológust akartak belőlem faragni. repülőjegyre nem volt pénzem. miért jó Magyarországon élni. Kerítettem egy rokont. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. Simon Attila miatt kerültem. pedig soha nem szerettem. hazajövök.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. abból szereztem tanári diplomát. helybeli családoknál laktunk. Ez volt az álmom. anyám most lett hitoktató. ami még a lakásból is áradt. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak. ahol tartunk. de én soha nem szoktam feladni. Néha felvitt Budapestre. s bár az osztály utált. Minden percre emlékszem. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. hogy megmaradtam mellette. Miskolcra a legjobb trombitatanár. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal. így kaptam meg az útlevelet. aki segített.

hogy a szüleik családi ágyában is . Mindenki megkapta kazettán a szólamát. Szubjektív. aki kilépett. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. Kanadában. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. Minden napunk egy műalkotás. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. utána senki sem a szép énekelésről beszélt. Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. Néhány hónapban annál is többet keresett. Később persze ébredjen rá. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. a tudás és a hírnév nem jár együtt. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. arra öt százalék az esély. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé.– A nyugalom. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. Kisugárzása volt a kórusnak. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. pedig Lukács Ervin megkérte. Mégis eltökélte. – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében. Feri. (Előfordult. A tehetség. hanem a zene hatalmáról. és fordítva. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. mint az apja vájárként). a kilencvenöt százalék eldől korábban. Borzasztó zene. hogy a súlyát érezné. ami máig sem igen van a világon. a biztonság miatt. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. Akureyri kollégájával és barátjával. Volt. A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). megadja népének az oratóriuméneklés örömét. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. latin szöveg. másodszor is jelentkezzen. anélkül. no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. Szemvillanásokból értettük egymást. mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is. akikről nem tud a világ. Olyan színvonalú képzést kaptam. volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. a diákok panaszkodtak. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. hogy a művészi pályán ki mire viszi. A pszichikai lény érdekel. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt. hogy lehet misztikumot teremteni. miután leérettségizett trombitából.

(1993) . Eleget csavarogtam én is. doktori címet nem használó Balla Judit. Tudta. Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. innen tovább menni nem lehet. A menyasszony a Fidesz-alapító. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv). Ők is tudták. E. P. hogy elveszítenek. akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette. hogy álljon a helyemre. Jó estét. a felvidéki Máté Pétert. Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. s ha egy honfitársunk odakerül. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. Felhívtam barátomat. Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. az egyik tanú E. félprofi kamarakórusok mestere. (kérésére nyakkendő nélkül). de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára. zeneigazgatója. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt. jó estét. Izlandon ő a magyar. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. négyen diplomáztak). mégis megtették nekem. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is.valami kakofon őrület szól. mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. P. Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra.) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. s az elit külváros kántora. amit népéért tett. megjegyezte: értem (mármint azt. rögtön őt szedik elő. köszönt a mással elfoglalt mesterre.

csak másik oldalra. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. egyenbútor. a többi Albániába. mint a miénket. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. Balatonalmádi. körülvéve hősökkel. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba. Görögország sorsát is Jaltában írták. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. 120 ezer görög. . A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak. Balatonkenese. – A haza álom volt. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. mégis kellettünk a Szovjetuniónak.. csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. Fehérvárcsurgó stb.. a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. Budapesten. Kezdetben nem dolgoztak. Prágában. Az egyik vagonba került a család egyik fele. a másikba a többiek. Dég. a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van. nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. akik Magyarországon születtek. A Görög Kommunista Párt (GKP). méltón a testvérpártokhoz. nehogy itthonod is elveszítsd. Görögök. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). különben is készültek Görögország felszabadítására. s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka. később a miskolci. illetve “szocialista” gyermekotthonokban. 1951-es plenáris ülésén elhatározta. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. árvái. nevelkedtek és hazatelepültek. – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba. a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. hatvan házaspár külön hálótermekben. – Mit szólt volna a család. mely azért nem enged haza. majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. köztük 24 ezer gyerek menekült. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez. Meglévő ruháikat eldobták. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek. szén az ágy alatt. nekik nem jutott (paraszti) munka. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. középületei nekik adtak otthont. mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába. Zárt közösségben éltek. Az első lakótelepen (József Attila). aztán Varsóban. nem tudták a nyelvet. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. közös konyha. mint tőlem Szalonikiben Jannula. – A levegőben lebegtünk.

tőlünk a tizede sem. és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket. általában abba az országba települtek. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket. Egy osztály ács lett. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. négyévesen került Budapestre. – Belém ivódott a görög kultúra. saját párt szervezését pedig nem engedték. (Ki gondolta volna. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. Az egyetlen elv az volt. Magyarságtudatom nem a . – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. Ősszel érdeklődést keltett. köztük hathónapos is. kanyaró és szamárköhögés.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. skarlát. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba.. s minden harmadik érettségivel távozott. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. nem megtanultam – mondja Archimédesz. Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. hazatelepülnek-e. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. s Budapesten meg is jelent. hogy három hónap alatt eldöntsék. az csak rossz lehet”. egy másik lakatos. köztük 200 gyereket. a gyerekek nőttek – és születtek.cipőiket szétvágták. (A felnőttek között a trachoma terjedt. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. ahol a család többsége volt. de csak minden huszadik diplomával. Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. 1968-ban kettészakadt a GKP is. hogy újat kaphassanak. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést..) A nagyszerű könyv. Az ok: hastífusz. érzem és értem. A katonai hatalomátvétel otthon. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt. Végül vagy 3000-en maradtak. hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg.

őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják.” A kézfogás itt nem szokás. “Nem érti” a tökfőzeléket. amikor találkoznak. Azt sem. Lili. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez. sem a zsíros kenyeret paprikával. Az is. Lilinek szólítják. Remélem. amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. hogy életünk nehézségeinek. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. Michálisz (1955. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. hogy csehszlovák-görög. Sztálinnal egy napon. Az első hónapokban csak a rokonságra. De arra is. Egy görög nem érti. Arra int bennünket. A partizánok az egész falut Albániába mentették. Most.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. de görögök sem. amíg beilleszkedtek. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. s minden tengereken. hogy türelmesek legyünk másokkal. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. s Mihály. kerültem a konfliktushelyzeteket. majd japán utat ejtettünk meg. . A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. miféle különleges kapcsolat ez. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. Budapest. (“Beutaztuk egész Európát. félve. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe.görögségem ellenében kristályosodott ki. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. figyelmeztet is. Kétkedve fogadták a munkámat. 26 évet élt “ott” –. Ipiroszba valók. Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. az összetámaszkodás addig kellett. de reggelre elmúlik. az utcán akcentussal fogok megszólalni. Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. A nézeteinktől féltek. miért szeretem a Sport csokit. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről. hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. Szerencsére 1977-ben. – Az a baj. mint otthon. hurcolták. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni. ha számíthattak. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat. a többiek csak nézik. pedig Eftimiunak hívják. A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak. kialszom. hogy veled beszélek. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. Miféle zárvány az. hogy mi nem vagyunk magyarok. a családra számíthattak. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. mélyebb dolgok is vannak ennél.

Ivánt kiadtam görögül. ha különös tudás birtokában vannak. csak élni kellett volna vele. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába. – Az alma mater. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. főképp ha ismert emberek. nagynénik jó szívvel fogadták őket. nyolc unokám Magyarországon él. Három gyermekem. mintha ki lenne szabva az idejük. mintha halhatatlan lennék. – Én is úgy élek.és gázszerelő bátyja buszvezető. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. hogy diákokat cserélünk. ám hat évig zenész volt. Görögországban a legtöbbet a focisták. a magyar kapcsolatok bővítését. de úgy harcolok. elmaradottabb a kultúra. hogy Kornait. Az idősebbek. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. s ez megnehezíti a beilleszkedést. hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején. Örülök. a zenészek. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus. Akinek két hazája. Itt a magyar szívemet tartalékolom. Víz. Hátrány viszont. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is. mintha a következő percben meghalnék. – Szívet cseréljen. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. a szívek közelítése. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. Honfitársam. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. Galatudisz Kosztász (1959. a visszatérők helyzete más.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. az ügyvédek és az orvosok keresnek . Kosztász eredetileg tv. Berend T. Annyira élnek. annak két szíve is van. Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. Szamarasz Jannisz professzor. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz. A húga fodrászüzletet nyitott. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza.Eleni (1962. A magyarországi születés. Először azt mondja. A nagybácsik. Később említették. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt. az emberi szívek ilyen távol egymástól. (Szerepe volt a tb-szerződésben. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. bár már Pesten sem kapni. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem. Mondja is. Nem tudtam.és rádiószerelő. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás.

de arra sem. s az anyja vezetéknevét viseli. hogy rámegy a fél fizetése. sírja az én gyökerem. ötvenezer forintot naponta). Ez skizofréniával jár. Előnye a több kultúra. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. Nem akarok erősebb. Budapesten úgy tudom folytatni az életet. mint itthon. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg. lelkileg gazdagabb az ember. játszanak. – Mirka (1954. helyemet. Apám temetésén megéreztem. a világot.” Örül minden magyarnak. – A lányodnak. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. és lengyel-görögökkel együtt. a gyermek viselheti az anyja nevét is. nagyobb lenni nála. a több nyelv.. az érzést. mély dolgokban nem előny. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. A karácsony otthon jobban tetszik. Előny. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő. . mi így nevelődtünk. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek. tovább viheti azt a családnevet. hová tartozol. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. s rosszabb a magyarországinál. Hátránya a gyökértelenség. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. ha édesapja este rosszul volt. Költözésnél. hogy lépcsőházat fog súrolni. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. a helyzetet. – Reggel görög vagyok. Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. csak megtalálni a saját természetemet. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom. Megkülönböztetésben nem volt részem. Hátrány az örök lehetőség a váltásra. könyvelő. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. hogy két hazám van. a másik felemet. s hazajövök Athénba. Nagylányával és a nagyanyjával él. nem érdekli. – Itthon. ez is emigráció. Mirka elmagyarázza. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. randevúzik.. hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva. Sudárszép lánya már itt született. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. otthon? – Itt vagyok itthon. mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. túlmunkánál segítenek.) Kosztász szervezett táncegyüttest. hogy zenészének mennie kellett. hogy újságíró vagyok. Magyarul a testvéreimmel beszélek.(buzukival 1987-ben százezer drachmát. mintha nem is mentem volna el. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. este inkább magyar. A helyek beépülnek az emberbe. cseh-. majd focicsapatot csináltak orosz-. Nehéz megválaszolni. Talpraesettségének. zavarja. Mégis otthagyta az éjszakázás miatt.

egy görög. A falujába nem mehetek. Neki jó a hatéves kocsi is. hogy ékszerésztanuló lehet. amikor megmozdult a gyerek. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni. a hazatelepülés előtti héten találkoztak. s kéri. Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. mint a magyar srácok utazni. – Anyu máig nem bocsátotta meg. és látszik! Paparigasz (1960. ha adta”. hogy terhes. hogy belém a lányomat. Hat hónapot élnék itt. Egy ilyen se görög. Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj. elköltözött a nővéremhez. hogy szégyenbe hoztam. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. jutányos építési kölcsönnel épített garzon. s a vámosok jóindulatán múlott. a lábunk alatt Athén. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. Mirka akkor tudta meg. se magyarnak nem válaszolnak. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. szóval. hatot ott! (1994) . meg a repatriáltaknak adott. Közben Jorgosz Pesten megnősült. isszuk a sört. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson. Szerettek volna. Jó lenne egy lakás Pesten. de a rendőrségen. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. Iskolás szerelem. Felvisz a Lükabéttoszra. lepecsételtetni. ötvös).– Nem. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. hagyjam a jegyzetet. Villanyszerelő volt. hogy néhány cuccal többet hozhattak.

Imre. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. fürdőszállója volt. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. amit Szentessyné épített. hogy belevágott a csöndbe. hajdani iskolatársam észreveszi. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. – A fürdő. Messze alattunk. a jelen a szétválás. . kikötője? Almásnak volt. – Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. Fájhat neki is. s fölemeli a poharát. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. kies vidéki lakot jelent. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. Nézem a tájat. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum. Szentessy Éva megnyert valami pályázatot. leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. A múlt az összevonás. hogy elméláztam. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. Az volt. Nem magának. kikötője volt.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint. – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek. az önkormányzatnak meg elfogadni. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. ez van! – Nézd.Kék madár. Budapest-Bécs főútja volt. túl a falun. és megmaradt a ma is járható római kori út. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. csöndben tölt. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. – Itt kőbánya volt. Talán ilyen békés. a helyi képviselő. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt.

Méltóságában tönkretették. visszajön a víz. érdekileg elszakították a falujuktól. hogy a kukoricaföldön. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába. No. hanem Neszmélyen. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. határát elvették. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött.– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be. nem is beszélnék róla. . ahol zamatosra érik a szőlő. Nevét. – De minek a fürdő. – Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. Gazda sincs. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg. de milyen? Kell iskola. hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe.. – Nézed a címkét? – kérdi. isten. ha nem te kérdeznél. Göncz Árpádnak meg elutasítania. csak felépítettük. azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. nem a rendszer! – És a hajóállomást. Attól. amíg volt! – Iskolába se járunk.. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett. Igazából nem is itt szeret a szőlő. Ám a kilenc másnál hat.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László. Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó. Neszmély még nem Európa. Kell igazgató. amikor senki sem használta. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. – Neszmélyi rizling. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik.és üdülőházainak százain. – Ezt az itteniek izzadták ki. Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. de alatta a térképen Kocsot jelölik. lepusztították. Éva korábbi szakmai fölöttese. ami Magyarországon Európát jelenti. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. hogy 13 milliót pályázott össze. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. az embereket érzelmileg. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás. – Attól. de milyen? Kicsit elsokallták. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. Almásfüzítő.

. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet.. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről. A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát. buta magyarázkodás.. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze. “Rosszkedvű lettem. Nincs egyetlen utcanév. de ahhoz elég. Az iskolaépítéshez kevés ugyan. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki.. Új iskolaépületet kell építeni. én meg olvastam. hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal.. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő. Személyes bántásként éltem . elfelejtett eljönni.. Az a megjegyzés. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. választás szerint.. és bár az MDF megyei központja is itt van.. Elfogadom. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt. – Mivel járt itt a rendszerváltás. hogy nem Makovecz-iskola. hogy Balázst. végül le kellett mondania. Imre? – Minden végigmegy itt is. 1979-ben megszereztem második diplomámat. Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva. egy Csokonai.. – A kommunistaellenesség is? – Nem.. – Ezért szeretem. hogy ide helyeztek. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette.. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. lehet. hogy munkát keressen.. mint Budapesten.. A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel.. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát.. még kocsmai hőbörgés sem volt... Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny. Leszavaztuk párszor. amit le lehetne dűteni.. Megmutatkozott az első választáson is... Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete.– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait.. amit le kellene szedni.. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről. egyetlen szobor. amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert. mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre. 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra. hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést. de csak ha a falu dönt.. Két Szentessy Évát már ismerek. hogy a munkáspártiak vannak többen. nyolc osztály három épületben. és ő átment sírni a szomszéd szobába.. Lillája itt élt és halt. és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam. csak egy évvel később.

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

vendégként részben építenék a falu jövőjét. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. s a fenntartási költsége 6-8 millió. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . hogy nincs bizonyítéka). Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. Piros trikóban jött a falugyűlésre. akire állítólag telektulajdonosként. pufajkásnak. hogy használat után eldobja embereit. aki korábban hatszáz. nemcsak ők osztották. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. ahelyett. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását.rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. Neszmélyen. hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye. csak úgy “gyerünk. most meg az MDF-fel kokettál. hanem ők írták is a szórólapot. Cseh János – aki tudtommal. maga is idegen. aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. azt mondja. mert ő támogatta. mi köze a Kék madár Iskolának. különösen. mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. – Ávósnak. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. kisebb képzettségű emberektől. nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. állítólag azért. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. Vádolják azzal is. becsuktam a könyvem: hatszáz. hogy csak mellékállásban lesz polgármester. rágalmakkal. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani. ügyesség oda. Dr. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. Nem tudom. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag. Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. s nem azzal kellett volna kezdenie. fölvette. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. és aki nekem elismeri. amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. De fontosság ide. az almási iskolát.ideológiát igazolja. De jó emberét. ahogy lenni szokott. A törvény ezt nem írja elő. a miénkről is. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. polgármester-jelöltje nem futott be. titkos ügynöknek. Makovecz!” épült. amit jónak lát. vagy akár két szavazatot kapott is. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék. De aki építene. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. így mindenki önkormányzati képviselő lett. Nem tetszik. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. Jakab cége tönkrement. a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét.

Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről. hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. azokat állította példának. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. hogy megdicsérte volna őket.arcok kellenek. harangavatáson. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. ahogy a polgármester állította A Világban. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. az önkormányzatba. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem . de még a parlamentbe is. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. Sőt. most viszont kiderítette. Tavaly az igazgatónő azt hitte. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. ami a másik iskolának nem. végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. és nem átallja megemlíteni. és többen mondják. aki ahelyett. hogy nevelési stílusa idejét múlt. hisz többen már három évvel korábban. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. pedig már nem a kommunisták szervezik. de azt több ízben mondtam. mert eszükbe jut. magyartanár és közgazdász. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be.) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság. ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta. mintha barátságban. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor. hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben. hogy Szentessyné párttag volt. Éva napon ment hozzájuk a csukétával. tettre kész dilettánsok kellenek. – A Szentessyné-téma nem téma. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal.vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. nem főkérdés. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent. zenével egybekötött baptista szertartáson. tanácstagként is mellette szavaztak. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. – De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. hogy dilettánsok. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély.

hogy választás legyen. – Nincs értelme beszállni a hajóba. ha befutok. Laci művészember. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. nem tudom. aztán hallom. Azt híresztelik (nem tudom. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci. néhány MDF-es azért neheztel rá. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. A közepesek estek a legtöbbet. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. hogy nem tudok másként élni. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. autonóm ember. vagy bukik ki. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. – Amikor meghallottam. akik hajlandók a faluért dolgozni. ennek sem. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. ami arányaiban jóval több. azok házassága nem egymásmellé rendelés. a jók jók lettek. nem szövetség a szerelemre. milyen pártállásúak). de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. Nagy csapás lett volna. ha nem értek egyet vele. hanem azok kiválasztása. Az emberek jó része a . hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. mert volt véleményem. Szentessy Éva úgy érzi. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam. rossz az iskola. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. – Sem a régi. Legendák keringenek. így meg polgármesterhez segítettük a falut. főleg oroszból és a matematikából. hogy vállalta a jelölést. Rögeszméje. hogy csak 40 százalékot kapott. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. Nem rendszer-. sőt megsértődnek. hogy gyengék a Kék madár eredményei. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. csak hatalomváltás történt. ha kioktatják őket. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. – Jól járt. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. mert nem értik. hogy legyen meg az 50 százalék. én is meglepődtem. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. mert nem állt közéjük. ezért jobban félnek az elődeiknél. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész. De minek ennyi izgágaság. mi történt.

hogy az embereket nem lehet megváltani. Nekik a közoktatás és a közművelődés . Jó Vergiliusunk. hiányoznak a virilisek. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését. Legalább nem mondhatják. a Kárpótlási Hivatallal. Egy pici igaza minden pártnak van. – Ha ezt akartam volna. hárman indultak a polgármesteri címért. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. – Nem szabad – feleli -. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak. ha tudnám. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. A nagy külső forgalom sem biztos. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. Példát inkább nem mondanék. Remélem. költségvetés sincs. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. nincs értékrend. Kérdem Jakab Antalt. és Domján Jánost minden párt támogatta. és csöndben hozzáteszi. mert akkor a falu szétszakad. úgy sem szólnak rá. Sok alkotó. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. most meg produkálja magát: ping-pong verseny. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. képesek változni. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. mint az egész országban. Nincs gazdasági háttér. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap. Sok ember úgy érzi. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő. S eszembe jut Éva kuvik jóslata. Sorsáról majd a testület dönt. de talán több a hiba. igaz. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. hogy haragszom. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. odáig nem fajul a dolog. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. hogy a javukra szolgált. – Nagy a káosz. – Őrületes baklövésnek tartanám. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. mindent szabad. aki költségvetést látott volna.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. nincs olyan képviselő. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. amelyik nem csak az iskolát képviseli. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. hisz elválni sem tudunk. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. Tavaly semmi. Szirtes László.

Én ilyennek képzelem az összes iskolát. még sincs étkezési lehetőség. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott. bár nekem ebben nem volt döntésem. Szépnek szép. bajok vannak egymással.nem két dolog. alkalmazni kívánom őt. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. Kell vagy sem. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. Kevés ilyen van. hogy ki jár hozzájuk. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni. Hazavittem autóval és azóta nem jött. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. és szilánkjait sem igen érzi. Éva kimerült. és csapdába került a falu is. akkor meg két mondat után sírva fakadt. és képesek is egységük megteremtésére.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. Fórizs János. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. hogy mindenki mondja el. hogy így azért mégsem kéne. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. Például Sándy Károly tanár úr. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel. . Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. ami itt zajlik január 21-e óta. Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. milyen gondok. hanem a művelődés formái. Miből? Vagy a létszámot csökkentik. tornaterem. addig a megbízott igazgató a munkáltató. gondnoki lakás. de nem volt társadalmi munka. Bejelentettem. de nem tudtam megmozdítani a falut. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. ők meg azt mondják: “Olyan szép. Mégis összezördült néhány képviselővel. mert ez – nekik! – jó referencia. pedig van olyan fuvaros. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak. mégis 3. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt. hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire.

óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. járni az országot. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. – Elmélázik. hogy nem egyformák az emberek. Hiányzik a melegsége. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. hogy ilyen értékes embereket elengednek. Olyan profi. úgy terül el alattunk az iskola. ahol saját magam tudom adni. és ha belegörbülök. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. Ez már nem valósul meg. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. minden szereplő elmondhatná magának. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. Szirtes Lászlót. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. ott is azonnal elfogadták a felmondást. Neszmélyen csak az épület marad. ő is hallgat a levélről. mellette nem álltak ki. hanem ott. hogy pályázzon. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. mint a leprástól. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel. Most az Éva vonalát kell követnem. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre.– Miközben biztatták. mint szoktál. de még a megyét is. Markó Iván esete rokon. teszem hozzá már én. akkor is megcsinálom. ön tényleg azt mondta. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. te meg beadsz egy tökéletest. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel. – Legalább megírja neki. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. Ő mondott fel. a másik tízet. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem. nem itt. a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek. akinek mennie kell. Hallunk tantestületi kiállásokról. s újból igazgató lesz. és a Laci barátsága. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. Ha valaha igazgató leszek. milyen a hangulat. Éva minek maradna. – Az iskola nem az épület. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. Azt hiszem. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. A tisztesség ezt kívánja. mégis úgy néz ki. . Az egyik egymilliót. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. Miközben gyönyörködöm. mint én –. bár neszmélyi vagyok. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz. amelyben tíz évig el lehet ballagni. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. – Ne! Nem hiszem. Harmadrészt nagy az Éva.

hogy a gyerekek lássák. amit még szeretnék megcsinálni. a berendezést is. hogy angol vizsgát tesz. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. a víz a földből jön. Meg is egyeztek Évával. nem a csapból. hogy eltolódott az érdeklődésem. Ide? Valami vágy van bennem. alatta a könyvtár. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. A szimmetriatengelybe átlátszó. A kapuból keresztül látni az iskolán. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. Megterveztettük a parkot. üveges szerkezetek kerültek.– Rá kellett jönnöm. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. Díszudvar ez. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. igazán nem akart velem jönni. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. a végtelenbe. és egyenes gerinccel lehet járni. Megterveztettük a belső építészetet. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek. hogy az ember meg ne álljon. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani. A ház nyújtson védelmet és biztonságot. beléd látok. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek. zsibongó és agóra. Az aulában félig készen áll az életfa. aki csak látszólag fogadott el. az egyik felében kenyeret lehet sütni. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. A szimmetriára vigyázni kell. van. emberségét a közösség méri. A madár teste fagótika. a pincében a meleget adó kazánház. nem a helyén! Éva megnyugtatta. legyen a nevelés és a tudás temploma. Miért kívánna többet dolgozni. pályázzak. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó.” (1991) . Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. Ezeket nem szabad elfüggönyözni. a másikban kerámiát égetni. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. a másikban a nagyok termei. Nagy félelmem volt: úgy égek ki. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. ami azt sugallja. mert azt üzeni. Kutat kívántuk fúratni. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. az egyik szárnyban vannak a kicsik. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. hogy mégis itt tartanak. alatta az iskola minden polgára találkozik. Irénke rohant is Éva nénihez. a nagyok kertjével. Madáritató is lesz. Nem így történt. ő csak vele akart tanítani. hogy nem kellek nekik. ne akarjon bemenni. ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. Nekem az az épület az életem. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. hogy a fákon békében éljenek a madarak. le a Dunáig. Most már történelemtanár kell. kis közösségeket befogadó tereket. Nem lehet úgy elmenni mellette. Kis kuckókat is terveztünk. Mondták.

.

mennyi az idő. Bár az elnök asszony le sem ültette. a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. nincs tűz a láthatáron. (János örült. A püspök igazoló jelentést kért. Sokan voltak érintettek az ünnepen.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is. mikor van istentisztelet. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik. Sőt. rövidebben prédikál. a történet másik részét viszont maga csinálta. de ha kiderül. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. hogy harangozni kell. Bár ez a gondnokokra tartozott. kire nem. Négy ágy állt a toronyban. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. s ha kívánják. hogy evangélikusnak kereszteltek. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is. Talán azzal kezdődött. miért rúgták fel a hagyományt. ami a császáré. mert meghalt Sztálin.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. rendben minden. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. Inkább rövidebb énekeket választ. hogy kire számíthat az egyház. hányadik a fújás. amikor még ki sem volt nevezve papnak. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. amit kérnek. engem hívattak. Csak nem húztam újat szántszándékkal. kihirdeti. hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. “Adjátok meg a császárnak. mi is harangozunk a párttagok temetésekor. János. hivatták a tanácsra. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni. A titkár utasítani akart. de nem ajánlja. a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. ami az istené. . mert ily esendő egy ateista lélek. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit. egy lélek sem megy el a gyászünnepre. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János. meg jó szóra. hamar pertuba fogadott. és az istennek. ma is így csinálnám. annak nem harangoznak. hogy azért konfirmáltam is. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. hogy 1953-ban. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük.

a bátyád úgy haltak meg a fronton.Rég jártam Koppányéknál. ha lehet azzal. vegyék le a sapkát. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. hál’ istennek! – felelem. nem idevágó téma. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. mint saját maga. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. A gyerekek még a paplakból röpültek ki. – Hát megbuktatok. hogy osztozzon azok sorsában. nemcsak huszonöt kilót. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. A házacska volt az ár. hogy vasárnap délelőtt itthon van. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. ide vágytak haza. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. Nem magunkért imádkoztam. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni. módszeresen kezdem faggatni Jánost. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. hogy elviszik Tótkomlósról. hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. amíg mindent vihet. Azt nyugodt lélekkel állítom. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. Azt mondta a mama: az apád. ami ingyen nem kellett. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom.) . oltsák el a cigarettát. de talán jellemző. János már ki is pattan a kapu elé. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. akiknek a lelkésze volt. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. innen én csak akkor megyek el. ez a ház volt az utolsó gondolatuk. hogy addig menjen. – És csupán négy esztendő múltán. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. hanem azokért. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. Jánost ő sem vigasztalta. Így tudom meg például. kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. ő négyszázhatvanat írt. Ahogy megállok előttük. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. – Meg. Akkor kértem. hogy ez a hely.

korjellemzőként hagyják meg. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. közölje az igazgatóval. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. mert több párttag is szeretne eljönni. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. aki le sem ültette. ahelyett. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. Zalka Máté. ha a fia konfirmál. Én arra biztattam mindenkit. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. visszaraktak rá egy kisebbet. sokan nem úgy kommunisták. Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. hogy ez “műemlék”. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. Pedig volt más is. Hiába volt az egyik legjobb tanító. ahogy pénz lesz rá. de a párttitkár megtiltotta nekik. Szántó. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. Schönherz. Lenin utcából Fő utca lett. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. A párt is tudta. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. Az egyház is tudja. mégis letolták a KISZ-titkárt. a gyerekek az ő. ugyanakkor főtt a fejük. Mondván. Bár kivetnivalót nem hallottak. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. de azt ők sem tudták cáfolni. felmond neki. Eljutott az ügy a járásig. hogy az én gyerekeim is.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról. (1991) . hallgassa csak meg a kollégáimat is. hisz egy kollégája. hogy az I. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. állítólag a lakók sem akarják. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. Fürst. hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. helyette inkább marad Vági. Marxra azt mondtam. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. mint Tótkomlóson. mert nemcsak pénz nincs. hogy lássa. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival. mármint. ki jön el. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. hogy ez a férje ügye. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta. hogy vajon mit fog a pap mondani. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett. Sallai. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki. a képmutatással. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek. ahelyett. hogy beült volna ő is. amiért a papot hívta meg. az igazgató közölte Erzsébettel.

A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. járműveivel. a nagyobbakból fakitermelő. s végül hazahozta őket. összehasonlíthatatlan emberek. II. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. 5. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. – Ahogy az amerikaiak megjöttek. lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. hogy ne orosz fogságba kerüljünk. Itthon mindezt szégyellni.. Fuvarokat vállalt. és nem utolsósorban 120 növendékkel. – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka. egészségben. akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél. ami kitermelődött. most Belgiumban hitoktató. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász. törekvésekből. Nyelvekre. dörzsölten azonnal civilbe öltözött. tanári tisztikarával. pedig hetven gyerek között osztogatta magát. életben. izomlázból. se szó. hogy tudjunk róla beszélni. hitre. 10-14 éves fiúkkal. hogy éljünk.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben. hogyan lett egyre rövidebb. se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket. a katonai alreáliskolában. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat.. a sebekből. kaszáljuk le a szénájukat. valami. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. erkölcsre tanította. Palásthy György filmrendező. tagadni kellett. fájdalomból. ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. mire áradni kezdenek az emlékek. – Gyalogoltunk 300 kilométert. valami. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. A sérültek.. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt. és lehetővé tette. tejsav vagy gyanta. . – Méltó társa volt a felesége. A negyedéveseket családokhoz kommendálta. A svábok kérték. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította. Elfoglaltságot adott.. 1945. teheneinket. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte.Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket.

II.” – Csak az a titokzatos valaki. Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál. Később a csoportot ketté kellett osztani. Azt hiszem. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is.” Tornai naplója: “1945. Pécsi polgár lett. hogy 1945 tavaszán. 1 drb tájoló. Szikár termetével nem úgy fest. Ma nem loptunk. Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. 73 magyar cőger velem maradt.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg. – 1944. Mindennel torkig voltunk. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. a legkisebb csak lelkészként. bombázások. angol király. Ardai László. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. 2 drb üveg lekvár. Napló: “1945. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. II. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él. vagyis Chebbe tartott. A hadbíróság közölte. Az első lelkésztanár. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára. Innen. Balikó . Karácsony után felpakoltak. idegen földön. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira. – Mindig rejtetten. s elküldött Kőszegre. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. megmaradt. Már kezdem unni. a tisztikar többi tagjától megfosztva. Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. majd szökni akartak. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira. ő emiatt került. a parancsnokom káromkodott. menekültsorban. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. után felszólítottak. 15. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem. hogy egymástól nem lopunk. október 15. mint aki rászorulna a pihenésre. hadifoglyok. kerülhetett a hátországba. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. 5 drb szappan. Palásthyból már ott.. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. Napló: “Becsületszavunkat adjuk. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik. akit Istennek szoktunk nevezni. szürkén szolgáltam. 1 drb sapkarózsa. 10. 2 drb cserkésznyakkendő. mert Horthy leszerepelt. Az éjjel megint volt két riadó. De megválasztották önkormányzati képviselőnek. úgyszólván mindenüket elveszítve. vagy Czelnai Rudolf akadémikus. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. bár Zoltán. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik.” Eger-Cheb: nációk.. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe. mi vár ránk.

– Meneteltettek. Nekik tanulniuk kellett. azzal jött vissza. “SSegyenruhás gyerekek”. – Amerikai napi csomagot: konzerv. Napló: “A kicsik enni sem bírtak. Kiabáltam. Egy százados.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. az amerikaiak egy nap. A később megszületett saját négy . Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. Zoltán b. mint papot hagyták itt velünk. édesapja is. Volt nagy lufizás. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. Az apósom csodás pedagógus volt. Tornai – és végtelenül türelmes. léhák. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba. Elvittek egy táborba. IV. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. A feleségem volt a konyhás.. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. – Zoli bácsi becsületes. bátor. makacs ember – mondja a naplóíró dr. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál. hogy jönnek az amerikaiak. Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. én a nyelveket tanítottam. fölszórtak a páncélosokra. – Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. Több tárgyat átvállalt. s végül örökbe akarta fogadni. elég erőseket.. 12. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig. Napló: “Ellógtunk a kantinba. iszonyú tábor. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. irány a hadifogolytábor.. Ott voltunk mi. és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket. cigi. óvszer. láttuk. Zoli bácsi azt mondta Lacinak. – Végül közölték. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok.” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. Iszonyú út. s irány a nyugati láger. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. petyhüdt amerikai. a semmiből éltünk. 1400 méter magasra.. amit a legjobbnak tart. tegye. nemsokára belépett egy trehány. Napló: “1945. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. leszaladt.. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. hogy milyen puha banda. csoki. én felelek a gyerekekért. de bőgtek az éhségtől... Odakerült a feleségem édesanyja.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt.. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk.

Csak hát a lába kicsit hosszú volt. rádió. Volt fagyűjtő csoport. mert elfelejtettem. önként vállalt fegyelem. Volt furunkulus. amit a hegyen éjszaka megöltem. Ezért főbelövés járt. egyetlen súlyos fertőző betegség sem. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. néztem rá. de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. takarmány semmi. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. Hét végén volt a szellemi. homlokon csókoltam. lelki oktatás. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. Minden. cérnának.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar. Napló: “Hej. olyan lelki kohézió. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. Fekete hintóval mentek érte. újból fel kellett készülni a télre. Négyet meg kellett tartani. a bárányért. Meggyógyultak. Hallatlan kultúraéhség volt. hisz itt vannak itthon. pokrócba bugyolálta saját lábát is. amit nem lehet kifejezni. Feketevágás. Sefteltem. Ragyogó kaját kaptak. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. mert nem volt segítségük. Aki álmában sírt. Két fiú fölé ült. hogy kiszabadultak. Tíztagú fűszedő csoport volt. Egyikőjük mondta a múltkor. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. Mit csináljunk? – kérdezték. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. Ezzel fizettem a borjúért. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. konyhások. jó ára volt. s rendkívül szigorú. de gombászcsoport is. mint egy karácsonyra. torokgyulladás. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. zsávolynak. rántott leves meg sűrű imádság. Irdatlan távolságok voltak. Mivel a németek mindenüket elhordtak. Rengeteg gombát ettünk. Nem megyünk Nyugatra. s volt rá kamillatea. Járnak is haza. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. Egyoldalúan táplálkoztak. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. aki kőszegiként ismerte a gombákat. De mi van itthon? Nem volt újság. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. s a meleg dacára. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. Anyu. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. Akkor én voltam az apjuk is. Nem volt haláleset. Ki volt kötve: a szombat szabadnap. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. pörkölttől pástétomig minden formában. s megtanulták becsülni a munkát. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. megsimogattam. hogy tudjak közlekedni. Egy-kettő elpusztult. Nem egy növendék ment aztán teológiára. meghallgattam kis panaszát. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. Többet el kellett csereberélnem. azt előkészíti: magamfajtát használ.

s a két rábízott gyerekkel. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. a misszionárius megy” mondást azzal. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. hanem a kiadásokról is – számlával. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. De mikor lesz szerelvény. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját. találkozókat rendeznek. – A dupla apostoli nevű református püspök. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. biztos főbe lövik. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó. szegeket. három méter zsávolyt. – Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. 1959 elején pedig Pécsre került. Utaznak egymáshoz. zseblámpánál tüntették el a nyomokat.Könnyű ezt mondani. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban. inget. Én sem akartam zavarni őket. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. akkor is Pullman-kocsiban.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. megjelent néhány szülő is. Sok mindennek kellett történnie ahhoz. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre.. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi. Büntetésből egy nappal később indultak.. Úristen. hogy a “reakció pedig beszél”. 1946 áprilisában értek haza. “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni. gatyát. ahogy ők mondják. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után. hogy a megmaradt társaság megható. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. Őrzik a baráti kört. a pap áll. Azt hiszik. harisnyát. s ők sem mertek zavarni engem. amire a precíz németek rájöttek.. még rosszabb lett volna a sorsa. a misszionárius megy” – azt fejtegettem. életre szólóan tudatosítsák. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték.. de nyiszálni rettenetes. utolsó hónapos feleségével. hogy amit kaptak. hogy neki kell megölnie. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül. tisztítószereket. ez mást is érdekel. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. a pap áll. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. egy cipőt. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. meg János is. . aki Péter is. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek.

(1994) .

viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden.. hisz tőle tudom. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál. az MSZP parlamenti képviselője. amit nagyon megszenvedett.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. Bozóky Éva. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. narancs nem volt sehol. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. nehogy kiderüljön. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. s konfirmáltam is. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz. s . elviselhetetlen kelkáposzta szagban. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. Egyszer fenn. 1958-ban 12 évre ítélték. summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. Éva a megtestesült ökuméne. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől. mindenütt egy kicsit más milyet. s isteni adomány. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. mindenütt vallásos nevelést kap.. – Vállalja tisztán. hogy az ember a szóval alkotni tud. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. Mindegyik iskolát szereti. megsértette ő a tízparancsolatot is. Bár evangélikusnak kereszteltek. még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. hogy a szónak teremtő ereje van. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. de mindig. ő pedig úgy érezte. a reformátusoké a szabad gondolat. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. egyszer kinn. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. az nagyon kell neki. Várandós volt a fiával. be. mert később elárulta. László evangélikus lelkész. de máshol is. majd perében vádlott-társa. bűntelen – Bűnösök bűnhődését. félszemmel a többieket lesem. egyszer lenn. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten. Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár. Felesége. s őt evangélikusnak keresztelik. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. egyszer benn.Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa. ahol szükség van rá. Diplomás fiaik közül a középső. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot. 1951-ben 15. s azzal folytatja.

otthon maradt. Azt képzelte. mint Seherezádéra. Itt ismerkedtünk meg. mint ő. hogy szocializmus megfér a demokráciával. így a téli hóban. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása. ha nem is a teljes vagyonközösségben. Kállait és Donáthot. de egy nap eltűnt. hogy jön egy gyerek. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. materialista legyek. Ingóságaikból ennyi maradt. Annak ellenére bízott ebben. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. S az élet színességéhez tartozott. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen. Itt igen. de abban. ahol nem lesznek éles osztályellentétek. s néhány ékszert. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. Ennek Éva még örült is. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat.előtte rengeteg virág. Sorra került Donáth is. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. Függetlenül attól. hogy lesz egy emberibb társadalom. hogy háború után voltunk. kedveltük. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. Feri a haláláig hitt. hogy semmit sem kérdez. Kádáréktól kaptuk. azt mondta. Akkor még nem tudtam. hogy az ávósok vitték el. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. amit soha nem hagytak kipróbálni.és liliomillata. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. Szerettem odajárni. . Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. hogy semmiről nem beszél. hogy jómódú családból származott. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat. s tanárnőink. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. Nem várta el. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani. a kedves apácák várták. Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. de az elutasította. Bementünk délután zongora. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába. de nem volt más –. – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. rajta az emléktáblája. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót. inkább ad egy másikat. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. aki érdekeseket tud mesélni. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. Örül az életnek. hogy szerezze vissza. Mondta a sarki rendőr. Amikor Éváért jöttek. vagy tényleg tehetetlen volt. hogy marxista. mert virágillata volt az iskolának. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. rózsa. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta.vagy gyorsírás órára. s annak lezárásáig felfüggesztették. akit nevelni lehet. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet.

a férje még börtönben volt. de nem dolgozhat. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel. mert ha kimondja. Amikor fütyölte hozzá a zenét. – Dolgoztam. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. Kádár titkárnőjét. A későbbi papír szerint azért internáltak. azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. engem mindenki szeret. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. Gondolja el. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. „Hát mit mondjak. s bár három éves volt. végig a fogdában. mert trockista vagyok. Ő mindent tudott a párttörténetből. már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. nekem jó dolgom van. hanem disgráfiás és dislexiás. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. akkor úgy is fogdába kell csukni. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. szamár voltam. A gyereket nem akarták visszaadni. – Ez óriási pedagógiai teljesítmény. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. Nem félt. Ezt a traumát sokára heverte ki. s az első dolga volt a fiát megtalálni. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. Nem tudták. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. még Sztálin is meghalt időben! . mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. nem beszélt. Szerencsére sok könyvet kaptam.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. van is benne egy kis értelmiség ellenesség. hogy nem jegyeztem. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. Akkor hallottak erről először. és véd. Később cellatársat kaptam. Ha ez maradt vissza a traumájából. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. ő mindig egész ruháskosárral hozott. s úgy éreztem. Ez életérzés. vagy olvassd Trockijt. ami a szívén. Évát 1953-ban kiengedték. az is lehet. Később is úgy éreztem. hogy az Isten tenyerén élek. mi a teendő. hogy ez a gyerek nem hülye. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. ha nem a barátságos fiú őrködött. Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. Mondták is. engem Ő őriz. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. hogy az ő apja favágó. ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. hogyan haladtam vele napról-napra. Volt egy kis sorozott ávós őr.

ha azt mondom. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. ő is kitűnő volt. A férjem eljött a mi ordinációnkra. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. hogy egy barátokból. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem.– Kedves Éva. mert ez védte Lacit. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. ahol először tanítottam. de halála előtt mondogatta. ők jöttek hozzánk. s láthatólag büszke volt rám. mint Ady cikkeit. nem tudtak rólam semmit. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. aki hajlott a politizálásra. de érezték. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. délután pedig hittanórát tartottam nekik. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. Bornemissza. hogy imádkozzunk érte. – Nem bántó. amíg a férjem ki nem szabadult. Mindig voltak ilyen csodák. csak arra kellett vigyázni. de Lacira is. s nem rehabilitálták. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. örült neki. maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem. Nagy volt a veszélye. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. s minden kiderül. hogy véd az isteni hatalom. Laci három és Matyi nyolc –. Mindig éreztem. Az iskolában. Utána mentünk úszni. mert ha adódott egy magántanítvány. Ő ideadta az iskolák névsorát. “Mindig keresnélek Téged. valaki hírül hozta. védenek az emberek. ahol engem kereszteltek. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. azért is. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. kirándulni vagy az Operába. aki ha vendég volt. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. . Mindig éreztem – ez is csoda –. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. én taníthattam. amikor nagyobbak lettek. mi lehet mögöttem. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. mindig ott nyüzsgött. hogy velünk mindig csodák történtek. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. mert akkor jön a káderezés. rokonokból. – Nem bántotta. Így. rögtön nekem ajánlották. Amikor visszajöttünk Romániából. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. A barátaikhoz sem mentek. féltek elmozdulni mellőlem.

hogy belezuhan valami kalamajkába.1954-es kiszabadulása. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. amikor Feri kiszabadult. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. (Talán nem merték vállalni. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. aztán az 1960 utáni évtizedek. ahol sosem volt belső munkatárs. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. Nem is csoda. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. hogy szakmunkás. mit álmodik. hogy Rajk bűnös. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. De szép volt a gyerekkorom. mint mondjuk a frankhamisítást. Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. hogy összeesküvő. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. Rákosi elégedetlen volt. Kiderült. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. ott vezette az irodalmi rovatot. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. s nála sikerült elérnem. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. amit a börtönnel együtt emleget. véletlenül valóban ismertem. – Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. meg a paksiak. telefonált a főszerkesztőnek. amit Éva nem kedvelt. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba. mert amilyen naiv és jóhiszemű. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. Reálisabbak lettek. Kiderült az összevetésből. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól. amikor Donáth felesége megírta. azt el szokták tussolni. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi. biztos. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. hogy egy miniszterről kitalálják. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. hogy mit szeretne. mitől fél. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól. Azt is . összesen öt évet töltött már magánzárkában. amiről gyermekkoromban hallottam. Ez is a legkevesebbek közé tartozik. amire ma is büszke. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. mert amikor megjelent a riport. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. – Tudja. nem tudtam elképzelni.

a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. olykor máshová is. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. hogy minden hónapban látogatóba mehessek. ami háborítatlan. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. De jöttek újak. Darvas Iván. A gyülekezet ma is népes. az én gyerekem is megbukik mindenből. – Nem akármilyen életet éltek. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. Ez is elég munkát ad. – Elvégezte a teológiát. azt nehezebb. De mint Móricz Zsigmond is mondta. ott segítek. Széll Jenő. Kosáry. Ezt már könnyebben el lehetett viselni. hogy elviszik. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. – A nyolcvanas években sem izgult. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. Donáth. mert én itt abbahagytam. ami fáj. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. amikor mindkét nagyanyám született –. ahol szükség van rám. Vállaltam. Írok az Evangélikus életbe. Mérei. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. s azt kérik. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. A budavári templomhoz tartozom. bár riogattam. Göncz. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. a feleségem mégsem társalog velem róla. Mindig megkaptam az engedélyt. a Credo című folyóiratba. mert egyikőnk sem félt igazán.kiverekedtem. (1996) . de hiába. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. Nagy Attila. A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. csak azt lehet megírni. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában.

Ezért. Majd amikor egyedül neki bevallotta. Szerette. még jobban tisztelték papjukat. de nem szereti. Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. Ekkor fogadta Judit azzal. hogy nyolcvan tanulója van. valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. akinek két gyereke volt H. Balázs katolikus pap volt. a temetés. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. mert tisztelte a családi életet. Azt hitte. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. szóba került. mert béketeremtő ember volt. a hittanbeíratás miatt. hogy neki már nem lesz unokája. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). tisztességben nevelte. nem jelentették se jobbra. Ildikót. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése. az iskolaigazgatóval. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. vastag karikagyűrűt hordott. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. Vince rokkant bányász nevén. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak. kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését. Ment az élet a maga útján. A fejében megfordult az is. Előbb az országot járták. majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). mindenki egyházi temetést kap. a mama sírt. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. 1975 a mélypont. mielőtt kirúgnák. Balázs elment társas útra Moszkvába is. hogy kilép. hogy családi . de még a párttitkárral is. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. ne viccelődjenek vele. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. vagy másért. ha szabad prédának tekintik. a méhét kivették. nem úgy. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. papnak szánta. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. aztán Mariazellbe. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak. nincs férje. a parókiára a gázbekötést. az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. Krisztina pedig a lánya. nem is akar férjhez menni. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. Balázst szerette a faluja. ne figyeljék árgus szemekkel. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. hogy a falu megbotránkozott volna. Judit. mert abba be kellett írni. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. hogy úgy maradt. mint elődje. a keresztelő. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. se balra. Ahelyett. de hallgattak róla.

Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. A baleset persze megtörtént. hogy valaki jelenti az egyháznak. hogy van egy nős plébános. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. s rögtön mondta: – Áh. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. hogy valaki belehajt. s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. az utcán is álltak. Félt hát minden olyan helyzettől. egy hét múlva pedig a másikban. El kellett válnia. mert a lelkipásztor kolléga följelentette. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. Félt az OTP-kölcsöntől. az ő nagy bűnét. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. félt. s nem ők a gyerekkel. Mindkét helyen dugig volt a templom. A vendégek zavartan viselkedtek. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. pontosabban meg nem felelő tényt. vagy az egyházügyi hivatalnak. nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. hanem a közös ebéd is. mint annak előtte. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. (1995) . Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise.állapota: nős. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált. s a rendőr felveszi az adatait. Gyerekük viszont nem volt. félt. De a kollégáknak elmondhatta. hogy “eltartott gyerekeinek száma”. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. de végül is a Szentatya úgy döntött. mert két év múlva. ahol igazolnia kellett magát. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. A plébános úr felesége.

vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. s nem is engedte többé vissza. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. Szerinte. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. aki vet. és te árva leszel! – Pedig ez történt. hanem toleráns. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. A jó levegő ellenére kórházba került. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. a pápát: kimondja. s nyugdíjas plébánosként lapja. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. A fia mégis katolikus pap lett. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét. Rudit. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját. A samsuni nagyapa hadzsi volt. ha majd odaát találkozunk. az unokáját láthatta újszülöttként. A mama! A mama ül a széken. Mégsem tudom. fehér sál a nyakában. minden ideológiát szellemi betegségnek tart.Más. máig érzem a hatását. amikor . az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. jó lett volna-e. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. fekete a kabátja és sírnak. Allah egy pillanatra elfeledte. katolikus havi magazin főszerkesztője. ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. és más. De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. De még mindig nem tudjuk. és én leszek az anyukád. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba. ha megtalálom. A titok a betegség. Szép lesz. háromszor zarándokolt Mekkába. Sokkoló nézetei vannak. Nem radikális. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. bírálja a cölibátust. A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. Tizenegy éves volt. s egy bécsi képes. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –.

A gyerek szembesült a halállal. Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. Keresni kezdte. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. más. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba. a másik oldal pedig nem engedi meg. valójában mit akart Jézus. A magam helyén a jézusi. Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. Visszataláltam. amit tanít! Emiatt már nem is . ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. hogy ennek milyen hordereje van. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. amit mondott. kit választott. S mára már nincs benne halálfélelem. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. ha talán gyalogos pszichológia is. Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. Máig sem tudja. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. hogy két világ találkozott bennem. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai. hogy legyen vevő a halaikra. a nagyapa olyasmivel traktálta. s búcsúzáskor megmondta neki.meghalt a papa. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. isteni ajándék a szerelem. Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. csak pap akart lenni. Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. Magamra vettem a cölibátust. papok csak szolgák vagyunk. annak. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. viszont örökké inspirálta a gyereket. hogy zsidó vagy szamáriai. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. A miénk örök szkeptikus. amit az egyház tesz és más. mert akkor meg tudtam ítélni. hogyan ébredt rá. amit tett. vagy miféle. de csodálatos dolog. a szex. Nem azért. mitől legyenek boldogok. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. újkori család. Valaki türelemre intette. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. hogy a papok azért találták ki a böjtöt. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. – A mai napig lenyűgöz. inkább lámpalázat érez. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. Miközben a legényke semmi más. Mindent így vizsgál. amelyet Assisi Szent Ferenc. De a káplánjuknak nem voltak halai. hogy a hivatásérzet az erősebb. bőgött egy sort. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. hanem azért. Mi. de mindig úgy éreztem. Ez már nem zavar. térdre esett az oltár előtt. hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába. vagy Páli Szent Vince. neki akar szolgálni.

nemcsak másoknak ajánlani. ahol nincs pap. Ez szabadságelvonás. Ezt nem tartotta be mindenki. Mi nem akarunk törvényt szegni. hogy a hibákat eltussolja. Krisztus azt mondta. a cölibátus magva a szabadságelvonás. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van. kövessetek. Tudták. Az első keresztények. hogy megmagyarázzuk az embereknek. hogy érvényes. aki akarja. Az én egész munkásságom arra irányul. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. S az emberöltőnyi idő alatt látta. ha pap akarsz lenni. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. s a hívők meg voltak elégedve. amikor paphiányban szenvedünk. Egy kicsit radikálisan kifejezve. hibáztam. amit hozhattak. Ellensége lettem a cölibátusnak. Épp ezáltal vesztjük el.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. Az erotika. a zsidók. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. én Krisztusra tettem az életemet. S csak azzal tartjuk meg. Ebből az egyház csinált dogmát. Ma. Ezt sem szabad. Ezért írtam könyvet arról. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. a rómaiak hozták a kultúrájukból. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok. hogy meakulpázzanak. hogy oda. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. a görögök. nőtlenül kell élned. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. Mi azt szeretnénk. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. a szexualitás Isten ajándékai. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. ami a férfi torkán akadt. Nem örülök. nemcsak a papokra. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. amikor azt mondta. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. az engem nem zavarna. Ez . s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. ha meakulpázni tudunk. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. Ezt csorbította az egyház. mert a papság egész életre szól. hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. Jézus erről semmit nem mondott. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. hogy így alakult a helyzet. Jézus szabadságot hozott nekünk. hogy megmondhattam. hibás. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. Megkönnyebbülés volt a számomra. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. Nálam misézett házas pap. akik a barátaim. nem az egyházra. Nem az a probléma. Ez minden keresztényre vonatkozott. de ha másképp nem megy. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. Majdnem büszke vagyok rá. s hagyják őt misézni. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják. úgy. így. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt. akkor mindent hagyjatok el. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. ő az életre adott utasításokat.

Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. S akinek más a véleménye. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni. Hát elalszunk! Eleven élet kell. Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. a szolgálni vágyás. a Bulányiak és sokan mások. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak. Ez olyan egyszerű. A nagy közösség általánosságokban mozog. Az Úristen ereje mögöttünk áll. A magyar egyház nem olyan eleven. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. mint Bulányi atya “bokrai”. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. mégis belülről mondhat véleményt. nem úgy. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. hogy megszűnt a boszorkányégetés. mint mi. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. nem meggyőző. az nem hisz a maga igazában. mert aki fél. ahol katolikusokat nevelnek. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. annak a luxusnak az eredményére. vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. megmondani. misszionáriusi hevülettel. hogy ne vitázzunk. jámborul azt tanácsolja. ahol nem a pap a “főmufti”. hogy mi gondolkodhattunk. amit itthon megszenvedtek. ha nem áll az útjukban az egyház. az nem folyhat erőszakos. s félelem nélkül. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. amíg ők. ettől volt tekintélyem. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. ha volt. kollaboránsok voltak köztünk. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. De hallgat. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. Végre beszélgessünk. mi történt ebben a negyven évben. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. Nem kell mindenképp ezer iskola. elporosodik. Önöknek köszönhetjük. árulók. Adjuk. logikus. ateisták. hanem örüljenek. Ez lényeges. a hibáit is vállalni. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. az nem ellenség! A szegény beteg . amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. hol tévesztett utat. Ennek van meggyőző ereje magától is. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. s akkor úgyis győzünk. a testvéreink szenvedtek. Ez a jövő útja. míg a dialógus vonzza. Ez eltávolítja az embereket. de mindez más modorban. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. A lengyel példa mutatja. ott vannak a hitvallóink. Ne akarjunk uralkodni. Az persze szép dolog. Tőlünk. Sajnálatos.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. a hivatali nyomásgyakorlás. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. Szükségtelen a misszionáriusi hevület.

Majd az emberek eldöntik. amiből látszott. amikor elmegy a papjuk. De nagyon el tudok lágyulni. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. eleredt a könnyem. mert az Úristenen kívül nem volt senki. A Szentírásból megőriztem. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. mit is gondol. kidobni. lágerben. amikor ezt az albumot kaptam. hogyan tapsolnak nekünk. Nem is szégyellem. Schermann Rudolf lelkipásztori. Akkor is könnyeztem. amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. mert mást gondol. hogy arathattam. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. annak kell mindig rendőr. hisz állandóan magamat kellett védenem. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától. amikor is egy albumba beleírta mindenki. aki vet. hogy azt lessük. hogy senkit ne zárjanak be azért. kinek van igaza. Ezért is hatott meg. és más. különben nem győzne “az igazsága”. (1995) . megértettek. Egyszerű emberek olyasmit írtak. hogy más. véleményüket Schermann Rudolfról. veszejtenék el a más véleményűeket. – Sok tekintetben határozott vagyok. aki az ügyemet képviselte volna.ideológikusok máglyán. Leírták emlékeiket. Nem azért vagyunk a világon. az emberről. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba. ez nem keresztény cselekedet. betiltani. aki arat. gulággal stb.

– A gyógyító munka öröme. – Biztató. mégis beteg az ország. Az orvosi munkába is betört a piac. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. körzet) nem is beszélve. hanem a fejlődés áldása. értelmiségi életet. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. hogy egyre inkább a tények beszélnek. vagy a munkahely szerintiről (klinika. Lépes Péter helyettes államtitkár. A gégész. a betegről. Közülük. páriából főszereplő lesz. vagy befejezni a pályát.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. kórház. meg azt is. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. bár nem készült rá. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. közben mindenki tudja. Egy rivalizáló. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. Múlóban a biztonság is: nem tudni. a hálapénz a kollegalitást. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. S ez még csak nem is a válság átka. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. – De bármikor kezdődött . A prof. és mivel jár. a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat. Sok az orvos. és nem a rendszerváltással kezdődött. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. nem az orvosok között tartja számon. az EK-ban 250. nem ma. akinek nincs legalább töredék állása. jobban szót ért a világhírű karmesterrel. a “gazdagabbik Európában”. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. de számítógéppel gyönyörűen analizálható. hogy orvostársadalom. – Ez a válság. hogy ezrek hol fogják folytatni. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. komputerizálódik. Még maga a WHO. hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. az Uzsoki Kórház főorvosa. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. szakrendelő. Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. meg 40 ezer magyar orvos –. munkája. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. s nincs mit eladogatnia sem. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja. A mintegy hétezer körzeti orvos.

s nem tud délután műteni. gyógyszer sincs. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. a család egzisztenciája. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). Az viszont tény. Cseppfolyós minden – mondja dr. De abban a kisvárosban. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. hogy nem őt érinti!” „Ja. az orvos megtanulta. Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. vagy egy-két kórházi osztály. ahol a beteg. ahol megszűnik a szülőotthont. Mint másokat. az Orvoskamara alelnöke. osztályok. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen. „Mintha kiveszett volna a kollegialitás. vagy a fővárosban. vagy háziorvos. ha szakmailag elismert. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. nem ott van. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). mint a birkák. akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. illetve a kórházi ágyak számában. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere. kérem. A nyugdíjas korúakat. hogy nem jó helyen dolgozik.is. Sejtéseink persze vannak. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. a mellékállásúakat küldik el. műszer sincs. főorvosi beosztások szűnnek meg. Ülünk. de a vécépapír hiányzott. mint aki örül. hogy ágyak. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . Fehér Miklós. hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. mondjuk a kórházakban.” – Csupa fehér köpeny. Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. ahol omlik a vakolat. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. hogy miközben nővér sincs. ha van megtakarított pénze. csupa ellentmondás. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. s mondogatni neki. tehát az orvosok. hanem a nagy presztízsű helyeken. épp orvosból van túltermelés. De miféle nagy presztízsű hely az. Az acél-. az orvost is köti a lakás.

mit hoz a holnap. mint amennyi van. (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek. s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. – Tudom. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. a „népnyúzókat”. amit megfej. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per.1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. hogy fizetniük kellett volna érte. és feleannyi ágy.) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát. nem az alapellátásban dolgozókat. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. nem öt év múlva – mondja Sükösd . Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt.) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból. Meg a torz ideológia. ha pedig még aktív. 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. gyötrelemben nem volt hiány. nem kell neki nagy fizetés. (Ennek is köszönhető. de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. ám olyan kiváltságokban részesültek. s amikor 1950-ben államosították. szabadítsa meg a terhességtől. vagyis negyedével kevesebb orvos. sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre. harmadával pedig az ágyak száma. mint az apparátus. Ezért sem jut pénz a felújításra. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. anélkül. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók).” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. védelmet reméltek ettől a mundértól. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki). Eszerint a következő 5-8 évben az a cél. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága.

hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W. Nincs vetkőzőfülke. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. A számítógép használatára sincs idő. De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. A reform a továbbra is inkább a recept. ne legyen több ideje egy páciensre. hogy a kórházakban. – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók. aki a beteg panaszába belevág. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. annak ha lenne is EKG-ja. hogy a körzetét ne osszák meg. ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. így aztán az orvos. A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. szódabikarbóna stb. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. az öltözést kénytelen végigvárni. kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. Brian W. nincs ideje a mérésre. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. Az egy adminisztrátoros. Jack. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –. Bármi is volt az indító az ok. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. betegállomány). egy szemkezelést sem tud elvégezni. s az orvos abban érdekelt. Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. kevesebb pénz. Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok.László főorvos. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. a legszegényebbek.) írat. Felmérhetetlen. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora. vizelet-. csipkebogyótea. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen. Nem tanulták a vállalkozást. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak. . Annyi tudható. esetleg máshoz viszi a kártyáját. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. vagy székletvizsgálatról nem is beszélve.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget. Nem egy közülük azért vágott bele. mert a kevesebb beteg. a közgyógyellátottak kiválasztása. tevékeny nyugdíjasokat üti ki. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin. mint fele mégis vállalkozó. Jack. Mára a hétezer háziorvos több. ám közben vagy háromezren végeznek is. Magyarországon is tudják ezt.

belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –. főorvos. N. mert amikor szavaztak. Ahogy P. a diktátumoknak több a kára. ha nem fullasztják be. de »reflektor« nem. mit szólnak a kollégák stb. Kolláth Julianna budai háziorvos –. a túlnyomó többség csak most ocsúdik. vagy ellene kívánok szólni. ő épp tévésztár is volt.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. példáját. de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. mondta: “A gyógyítás intim dolog..vagy mellékállású vállalkozó. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól.. mert kényes a téma. Márpedig a reformnak. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik. s a franciákra azt mondták. nem az igazgató nézetét szajkózom. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. ami „természetes. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték. csupán a . Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő. az orvostársadalom is úgy van a reformmal. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell. megnézhetem magam. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele. hirdeti. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert. elkezdődött az egészségügy szétverése. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. biztos pénzért vették a diplomájukat. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér. Még zárt körben. amitől nem lehet eltekinteni.” Számon tartják a szakmateremtő C. P. N. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof. Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. Szása V. Ha nem az osztályvezető. főorvos –. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is. ha a saját helyzetét. főképp nem cselekedtek. érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. mert szeret és tud szerepelni. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. Nem a megszűntetés mellett. és előjogait nem érinti. hisz nem szakemberek készítették”. mint a haszna. Sok társa akadt. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. A tanszékvezető P. próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. Fel is forgatja. – Intimitás? – nevet cinikusan G. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. – Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon.

gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás.” „Ha beleestünk. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. a hűbéri. keresni.közhelyre hívom fel a figyelmet.. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. Sok orvos úgy érzi. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. mert az a betegek kárára lenne. mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. szakmai cikket írni sem. Van önálló egészségbiztosítás. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban. bürokratikus szervezet is. meg kell hát kérni a beteget. A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert. katonai.” A kórház múlt századi. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. világítást. műszert. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás.. ne kapkodjunk. A pártállam a hierarchia csúcsán álló. Holott épp az a baj. fennáll a reform megfojtásának. az egészségügy totális csődjének a veszélye. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat. hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak. nincs egy szélfogó szövetségese sem. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit. asszisztenciát. A közös “második gazdaság”. megalázásából. Egy hólyagműtét hagyományos módon. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte. védekeznek. formálódik a háziorvosi ellátás. Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt.. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna. kötszert – amit eladnak a betegnek. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. a végrehajtáshoz nincs szakember.. s ez már általános kivizsgálás. Van is hibája. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős. szakmailag. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba. A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat. gazdaságilag sem optimális a méret. Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. s a teljesítményfinanszírozás. címeket osztogatnak egymásnak. még a nagy hatalmú orvosokat sem. mire ők megszűntették. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont.

hanem legalizálni kellene. LAM.) Bevezetőben már szó esett róla. s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt. Kelemen Pál szájsebész. amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben.. az irigység viszont működik. (A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat.. hisz ez a kapcsolat a jövő. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia. mert ez elriasztja őket. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 . akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik. – Specialitásokat nyújtani. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. amit kevés helyen művelnek. nem kell a beteget hosszan aszalni. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta. megbízható diagnosztika. félnek.) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani. megfizettetni a szolgáltatásokat. mi folyik. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO. Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni.munkaidő zömét. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített. implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná). Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás.6%-a. még inkább leépítik őket. A hálapénz szempontjából legalább kettőre. kórházi. Hiányzik azonban a koncepció. . ha kiderül.

nőgyógyász főorvos annyit kereshet. orvosok elleni panaszokkal. s többek között emiatt is fizet. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. Kimutatták. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. Elfogadja pénzt. hogy elmenjek-e szabadságra. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. A parázás akkor nyert elismerést. s egy jól menő sebész. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. ha nem is tartoznak egy párthoz. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. elfogadja a fennálló hierarchiát. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. ha az idős beteg kéri. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást. mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. amennyit nem szégyell. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. majd egy ezrest ad fel neki postán. a politika számára megnyugtató volt. s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. A háziorvosok alig vallanak be valamit. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve. vagy a patológus.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. ő meg fél. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt. az autószerelő foglalkozik. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. elcsábítják a betegeit. az átlagjövedelem háromszorosa. hogy miközben a tengerben úszkálunk. hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. hogy abból az altatóorvos. s virágzik a rendszerváltás után is. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . T. Bár az ötvenes években tiltották. s ritka az az orvos. aki csak látta is a király aranyerét. Engem a páciens megfizet. hogy vaj van az orvostársaság fején is. mint a laborvezető. amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt. de para nélkül erre képtelen. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot. amelyikhez krónikus betege. A feleségem körzeti orvos. Hat éve nem voltunk szabadságon. nálunk orákulummá is lehet. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. vagy a műtősnő is kapjon. s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. sír. de meggondolandó. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. Szégyenteli helyzet. aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. „Elvtársak” ma is léteznek. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. ha csekély is a lehetőség.

A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. mint Sopronban. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr. s aranykezű sztárok.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát. mert nem kell hozzá különös adottság. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá. mint húsz éve. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek. meg durvábbá is teszi. – Megnézzük minden reggel. Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. adminisztratív munkakörbe szorítja. aki hibázik. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. Persze jelzéseket is adunk. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. s annak 2. A legtöbb nőorvos a hagyományos . neki volt egy vízfejű évfolyamtársa.8-szorosát tartanák reálisnak. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja. Egy amerikai felmérés úgy találta. mint Amerikában. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. s Kisvárdán. De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára. meddig tart a kollegialitás. nálunk ugyanannyit. Ők kerültek az igazgatásba. mint azt. Nőiesedik az orvosszakma is.hatszorosát keresik. Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor. közpénzből élő orvosok. A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett. Néha nehéz eldönteni. A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. Így létezhet orvos. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. E. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. mint a nők. amit a diplomával kap. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. ha valami vitatható. mintha az illető butikosnak állt volna. aki egyenesen fél a betegtől. aki megsérti a hierarchiát. netán bűnt követ el. de valószínű. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is. az “emberfölötti” hatalomtól. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak. megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál.” Z. meg azért. hogy Magyarországon feleennyien. Van. a tanári. Ha feltételezzük. professzor említette. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. A rendi összetartás inkább kiveti azt. Meglepően sok ötöd.és hatodévest nem érdekel a szakmája. a szervezésbe.) lehet. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére.

Hazai adat nincs. hogy ők alig hibázhatnak. elbagatellizálják. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). illetve sebészek. A magyar orvos betegeinél is halandóbb.nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). a kávé. A saját betegségükkel nem törődnek. s az orvosnők. Az ér. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora. hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban. ahol már túlnyomó többségben vannak. Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. hogy mi történt. Női mellkassebész nincs. még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. a laboratórium. hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot. a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. a közegészségügy. illetve fogorvosok. A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. a tüdőgyógyászat. Az angol kórházi lap úgy találta. Erősítheti a szorongást. budai háziorvos.és az idegsebészek. az iskola-egészségügy. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal. Talán ezért is. továbbá szülészek. a radiológia. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. Az orvosi szakma presztízzsel. a bőrgyógyászat. mint harmada dohányzik). de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. Dél Afrikában vagy Dániában is. a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. az alkohol. mi az oka. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). – Este hosszú ideig jár az eszemben.) Egyébként nem tudni. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. a szemészet. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák. Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek. hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól. az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. S kollégája. hogy vele haljon. (1996) . mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek.

a bal lágyékom tájékán valami hosszú. tenisz kell nekem. sportolok. Oly egészséges vagyok. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. trombózis. belém lát az ujjaival. Először vizsgál köpenyesen. Tartok a katonás főorvosasszonytól. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. Maradj fekve. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. Érzem. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. átad a helyettesének. barátom. hogy javítsam a statisztikájukat. felpolcolt. és nézegetem elcserélt végtagom. Már három órája püföljük a labdát négyesben. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni. két szökkenés után alig kapok levegőt. így szédelgésem ellenére nyerünk. felkapnak: gólya viszi a fiát. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. hogy ez egyszer felsül. hogy a betegszállító ölbe kap. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. biztos. Mióta az eszem tudom. Később ugyan kiderül. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. Működik. Elemér gyógyszert is ír. Legszívesebben fel-alá járkálnék. a tanár úr vezetésével. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. hiába nézek kérlelőn Elemérre. de egyelőre komoran vizsgál. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. Hát ő is ellenem van!? . Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. járkálok. Álmodnám. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. mint megadásra késztetni. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. vagy saját lábon mennék be a kórházba. Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. hogy semmi elfogultság ne lehessen. Nekem sem. hogy fel van fújva? Megtapogatom.Űrkori kézrátétel Szabadság. Sztetoszkóppal is körbehallgat. Mit keresek én itt. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. “hivatalból”. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. hátha történik valami. Nem hajlik. a baráti óvatosság munkál benne. És. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. Hason alszom. és felpattanok. hogy hozzám akarsz jönni. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. szerelem – és bocsánat! –. fájdalmas kötegre. borogatott láb. Megalázó. most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság. Röhej. megnézlek.

bármi kell. sőt jelölhetném magam akárminek. ha mégis ide jutottam. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott. Csak az nem biztos. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. Lenne egy fiatal titkárnőm. Mintha megégették volna a jobb combomat. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. Nevetünk. fél egy. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. egyre komolyodik az ügy. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. hogy itt is nyerni kell. irány a röntgen. Igen. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. – Combban négy. cigaretta nélkül. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. Jó az együttérzés. Kedvelem. se rákom. Csak olvasnivaló van nálam. Kérdik: érdemes hús. amikor a lábam dagadt. paradicsomot. a kisrádiót fejhallgatóstul. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. Mondanám. hogy tolókocsin közlekedek. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. Nyáron. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. hordják a tányérjaimat. – Még nem. a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. Tagadhatatlanul úgy fest. Őrjöng az ősz. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. Amazóniai ájulásomra lecsap. de még mindig nem hiszem. hogy itt kell lennem. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. szappant. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket. Tizenharmadika. közben a keze a térdemen nyugszik. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. hisz estére úgyis otthon leszek. Többnyire este hét után néz be hozzám . Géza. Kérés nélkül is veszik az újságot. Semmit sem hoztam magammal. mondom. sportosan élni. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm. alkohol. paprikát. enyhítik kiszolgáltatottságomat. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között. se méhen kívüli terhességem. Mit vacakolnak a tüdőmmel. Összemérem a kettőt. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka.. vécépapírt. sót gyümölcsöt. hogy jóízűt beszélgettünk. majd centit fog. Beszél. se embóliám. hogy semmi bajom! F. indulhatok is. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök. itt is mindenki lógna haza. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. szalvétát. szóljak. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere.. de nem fájt. Károly az osztályos orvos. Szól a rádió: “Don’t worry. Talán érdemes. Biztos. Kanalam sincs. hogy az embólia. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják.Magamba zuhanok. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. péntek. A beteg megnyugszik.

aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. eszembe jut: mi az a tenisz. A kettecske horkol (és ha felébred rá. ha 15-20 perc között van. bár jobban idegenkedem az ágytáltól. hogy mennyi a véralvadási idő. A legjobb. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. két-három másik beteggel is szót vált. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. Ha fehér köpenyben jön. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint. A kezdet is rossz. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. Lehet. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel). Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. mint Indiában a leprások simogatásától. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. Elejét veszi az újabb trombózisnak. Bátorítanám az orvost. Legyen akár egy óra is.barátnak szóló civilben. Hajnali négykor hátba döf a villany. Majd a hullaházban! Nem értik. a szakkönyvek között tölti. sőt hashajtót is. sérülés esetén elvérezhetne a páciens. és két emelettel odébb van. Már a főnővér. aki leteszi a tartóba. A két eredmény azért sem lehet egyforma. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. mert nem alvad meg a vére. az ötöske motyog. engem kivéve. és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig. hogy nem egyformán mérik a véralvadást. Van.) Reggel. és mindenki ideges. de szabály. itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. este vérvétel. amíg fönn nem marad a vérem. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. elnézést kér). a nyolcaska sóhajtozik. Otthon egy szem altató letaglóz. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték. hogy megalvadt-e már. Villanyborotvát ajánlanak. Ha szerencsém van. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar. Ha ennél hosszabb lenne. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. Ahogy forgat. és a négyesnek eszébe sem jut. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. Szóvá teszem. hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. Van. és időnként – percenként? – meglötyögteti. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. hogy mindezt meg fogja írni. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. Egyszer 30 perc. és a többiek folytatják. az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban. de mindennap más az ügyeletes.

csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak. hogy ne tanulj. fehér bőrű kislány talpig pirul. Ahogy felüdülve visszatérek. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. hogy mellékmunkába mentsd az erődet. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. fejet. miből vette észre. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. Orvosok jönnek. tudják. fogat mosok. néznek. Károly – aki egyébként röntgenorvos. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. akik úgy mernek osztani. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. Nálam nem erre kíváncsiak. Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam. amivel a kismamáknak szokták megmondani. ha ilyen rohadtul festek. de akik porciózzák. amikor vagy nyolcvan éve építették). Gyorsan megfürdök. Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz. amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. amit akarnak.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. az egész kontraszelektált országra. sosem szabadulok. Fogalmam sincs. hogy lánya lesz vagy fia. Közhely. “ki piszkált bele a szerkezetbe”. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. hanem én is őket. nyomogatását a vajákolásnál. A lányom korú. Minden . legalább hamarabb hazazavartok! Persze. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. állapotáról. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. és sugdolóznak. hogy valakinek semmit sem adnak. megadom magam. Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt. (Ugyanez érvényes a pedagógusokra. a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. de majd megborotválkozom. mint ez lehetett. másnak pedig megkétszerezik a fizetését. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről. hogy keveset keresnek a nővérek (is). az újságírókra. Ámen. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. ki nyúlt hozzám. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. Most azért jó. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül. Tegyék. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. hogy öt napja nem mosok fogat. gonoszul megkérdem Mariannt. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök.) A hamis egyenlőség. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. Remélem. Tudom. mintha fölnyitna. Kapjanak minél nagyobb fizetést.

akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. hanem az egyik orvost kértem. ha végigsétál a kórtermen. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül. csöngessek. hogy körülnézzen. ha cserélni kell. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. fordultak nyögve a másik oldalukra. miképp “választott” – válfajához képest. E vizsgálat során . nyugodtan ellenőrizhette volna. és beöntés. odaadókról és a kedvetlenekről. Imádkozzunk az apácákért. amíg nem víztiszta az “eredmény”. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. Nem magamért haragudtam. különösen nincs éjszakás nővér. akik igazságtalannak tartják. és diadalmas elvonulást is. mint fentebb. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. Nővér viszont nincs se égen. asszonyoké hát. Étkezés nincs. Szót sem váltottunk. aki vigyázza az álmunkat is. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. hashajtó van. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. Itt a névsor első Andrea. Szilvia. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. a másik kéri. figyelmeztessék már ezt a némbert. Biztos akadnak. ki halt meg. de még ez is képes mérni őket. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. láttam korbácstekintetét. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. mint nekünk. felkapcsolta a lámpát. A beszűrődő fényben. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM.csodálatom azoké a lányoké. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. Mariann. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. Végső figyelmeztetést kapott. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot. feltéve. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. ki hozott be nőt. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. hogy nedves az egész ágy. nem is járt őt méternél közelebb hozzám. se földön. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. ahová csábítják őket. invalidusokon. mert minden este tíz után bejött. de láttam. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. mint amit elviselhetőnek tartott. Nem lehet. Pötyi. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika.

– Kézzel igen. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve. Beszéljünk még a nővérekről. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér. aztán onnan sugározzák a felvételeket. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. Őszintén megkönnyebbülök. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak. megkérem Elemért. amikor a stáb le. hogy félek. parfümje. elszállok. És egyem a szívüket. A belem persze terelgeti. ölbeliség. Hát ez sem örök? Jut eszembe. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom. jön a “stáb”! Kibírható ez. tányéron adjam neki a poharat. csak ötven oldallal többet olvashassak. a kamera és a kábelek. tehermentesítik a segédmunkákban.) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. igaz. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat. esküsznek rá. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. amitől sziszegni kell. hisz a berendezés egyben maradt. jókedve is gyógyhatású. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. béllel hajtogatva nem annyira. és örömmel konstatálják. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. Ahogy ocsúdom. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk. ezért elutasítottam. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. . (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. vele még a kacsákat is.illetve “kivonul”: – Elnézést. Tolókocsi. amitől viszont egész délután kába lettem volna. amikor észreveszem. és amikor “rendelek” két hashajtót.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. most nem akárhol “forgattak”. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. hogy vegyék észre. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. A délutános osztja. Rá is szolgáltam az elismerésre. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. akik örömmel hordják helyette. és úgy szorítani a vastraverzet. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. a “rendező” is belém kukucskál. és nézd. kezdődik az adás! – akarom mondani. akiknek kedves szava. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. Á. a délelőttös ellenőrzi. Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. operatőr. mutassa már. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. milyen könnyen hajlik. anyám. rendező és közvetítő pult nélkül. Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. Aztán az enyém is kiguvad. hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme.

Kérdem tőle. Szentségelnek. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. meg hirtelen lennék hozzá. ha az ember hallja. A feudális rendszer humánus gesztusa. mert kap egy százast. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. (Pedig állandóan feltartott. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. de sosem kívántam meg. Persze. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. Buzgalmuk kicsit nevetséges. mégis vigyázzba rántón határozott. de amikor a lábam borogatja. és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek.) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének. Ha rajtam múlna. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak. Épp ezért inkább a jópofa. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú. Tisztelem az orvosi hivatást. mint a Hold túlfele. ettől talán még hányni is fogok. dörömbölnek ám a rokonok. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit. a tekintély nem csorbul. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni). Az új egyeske sötét. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. elsősorban a butáktól. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. De néhány fecske sem csinál nyarat. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. Meglep hát. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. kóma . Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. ami arra készteti az orvost. hanem huzigálja is. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. – Nem akarok neki ötleteket adni. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. amikor nincs látogatás. takarítónő nincs. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. Elemér inkább szakmai tekintélye. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. ha a nővér dolgozik. a viziteket. De uramisten. a hozzátartozók! Úgy kell neki. Túl érzelmes. ha lehet. duzzadt combom olyan igéző. Kollégát. Cukorbeteg. hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. A tudás. ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. jöjjenek. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt. nem küld ki senkit. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket. Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. – Az az utasítás. csak a betegek lehetnek a kórteremben. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm.bepattintja őket a fiú tenyerébe.

Katétert kap. Szerencsétlen képtelen felfogni. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából. annyian vannak. Butasága mankója: “nekem azt mondták”. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. és nekivágunk a nagy kalandnak. Ma kirándulunk. hamvába halnak a gondolataim. miként tudtam ilyesmit megfigyelni. hogy civil kocsi is szállíthat beteget. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre. Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. Hirtelen mélybe zuhan. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő. De magyarul sem tud – gondolkodni. Rögtön bepisil. anyjukat. Mióta fekszem. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót. hogyan tudunk mi segíteni magán. hogy legalább ne lássuk. sőt kirundálunk. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot. hogy ne csak az udvarra engedjen be. Az EKG-görbéje szinte egyenes. meggybefőtt! Fogalmam sincs. megmenekülök háromszáz méter . De egyeske felbőg a borjú: – A k. vegye ki a karomból! – Elnézést... a szeme csukva. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés. Kezdik a gyógyszerbeállítást. hanem a mentők útvonalára is. röntgenes rétegvizsgálat). ha eszi a cukrot? – Ez nem édes.. az orvosok kimennek. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. infúziót. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak.. mondjuk számítógépes. Roppant egyedül maradunk. ezért vacsora után már nem ehet. mint a nyű. ha egyáltalán vannak. és le se sz. Mindegy. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus. reggel vérvétele lesz. azt.. doktornő. Az új nyolcaska is ölben érkezik. egy másik kórházba CT vizsgálatra. Károly visz a régi munkahelyére. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó. Elég hallgatni is.előtti állapotban hozza be a mentő. kismagnót. Eszter hoz papírt. mentőautó meg focistákat. mint a falangisták.. akár én. már fel is ül. a falás vágya betegségével jár. mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. csak a szeme cáfolja a látszatot. milyen kényelmesen elfér benne a lábam –. Tudom. a szíve épp csak rebben.k az embert. csak épp nincs mit megjegyeznem. Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. Napokig éledezik. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. de szemében könyököl a halál. miután kiderül. amint visszafelé tolják. ha tudna spanyolul. és annyi mindennek az ellenkezőjét. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. (CT = computer tomográf. Aztán fülsértő a csönd. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. most nem érek rá.

Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben. én meg veszek majd egy újságot. Talán zúg. besavanyodott betegek. a cipőm meg. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. ajaj. az egy óriási elektronizált ananászszelet. valahol filmet forgatnak! De gyanús. az ánizs a fejembe száll. a bokáját. melege lesz tőle a nyelvemnek. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. Angyali pillanatok. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. (Akkor. Amit a beteg lát. olvasgatás. nyúzott. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. hogy ez a látomás. A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. várakozás közben sem lóghat a láb. ez a Madonna létezik. bár néha félrenyelek. talán kattog is valami. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. csak a szám jár. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. a mellét. és nem megsarcolja. Üregébe keskeny. Mi az. erősítse meg. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. elmehet-e. A pohár megáll a levegőben. Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. Megy ez. hogy ez meddig tart. hogy létezik! – látom az arcán. különösen lefelé aljas egy találmány. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. hogy üldögélés. hisz a doki kolléga. spanyolcsizmává változott. Indulásakor rám szólnak. sőt a pénzem sem fogadja el. persze. géphez. már nem emlékszem. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. hogy csöndben “szeletelnek”. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. . Nem is lennék rá képes. A részletezés elmarad. Lehet. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. Pedig bő köpenye lehet. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. bár teljesítőképességének már a határára ért. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. de az is lehet. ha a hasról.legyaloglásától. A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. Puszi jobbról-balról. ne lélegezzek. istenem. vagy a nyakát? Fantasztikus. amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. hogy kutya bajom. akkor azt öleli körbe az “ananász”. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. Egyelőre az szomorít. A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. még nem sejtettem. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. Kérdi. Amikor végzünk. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). Bumm! – beüt a bomba. A doki persze nem enged mászkálni. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. megkérem Károlyt.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

hogy ne lássák. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. Jobb helyen most figyelmeztetnének. Erre a kirándulásra botot kapok. A különbség az iparhoz. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. és Eszter a sofőr. Az legalább meglenne. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. Elmosolyodok. hogy nekik nemcsak kijárókra. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. hanem ahová az említett drága beteg jutott. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. nehogy elmozduljak felvétel közben. tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet. Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. hibája csak akkor lenne kisebb. hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. Egyik “igazítóm” elszólja magát. annak magyaros oka van. Ötödik hete élek a fehér világban. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. hogy ne lélegezzek. hogy először a májam vizsgálják. hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. ami kellett. az ártatlan bot. hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. Gy. ahol arra a leginkább szükség lett volna. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. annyira gyanútlan vagyok. és indulhatok is. Bármilyen elegáns is a környezet.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. Elemér kutatási eseteinek a számát. hogy azt hittem. asszisztenssel. de itt véd a betegség. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. persze nem az apai örökségből. továbbá nem ott épült. Sajnálom. Nem az épült hát. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. CT-vel kezdjük. és jelvénye. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. hanem beteg kijárókra volt szükségük. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. Megiszom az ánizsom. Ez is az. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. . bevett a kontrollcsoportba. L.

amelynek nincs jelentősége. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. hogy megéljenek. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. hamarosan viszketni kezd az orrom. melegedését mégsem érzem. láttam-e orvost vagy sem.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny. vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem. . a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál. vészlabdát nyomni. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. nem mágnesezhető. A másik a hálapénzes értékrend. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe. amire semmi “szükség”. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). továbbá elalhatok. ha tudok. hogy melyik érdemel gondozást. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. az említett egészségügyi atombomba. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. rajtam semmi fémtárgy. a fémkorona viszont igen. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról. megjelenik egy őzléptű. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek. ami bennünket húz. hogy rúgtam egyet. Egy szép pokróccal leterítenek. hanem hatalmas cső. kimenőt kapok tőle este hétig. Ez egyben azt is jelenti. hogy szorítsam meg. De ez csak az egyik ág. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is. Kihúznak. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. kövessem. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. Ahogy ilyenkor lenni szokott. a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. hogy szemben a magyarországi eggyel. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. és szombaton meg vasárnap is. nem is. szólni. mert a mágneses tér megbolondítja. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes. mert hallják –. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. ami lehet. Emiatt ciki lenne elmozdulni. Itt van például ez a csodamasina. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. hogy néhány felvételt elrontott. és nem emlékszem.Megérkezik Elemér is. ha valami baj lenne – de szólhatok is. Orvos legyen a talpán. különös köpenyű lány és megkér. aki el tudja dönteni. Nálunk gondolom.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. Oly “ügyes”. Mielőtt elmegy. amit hosszú időn át adtak is. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. az őzléptű lány fölkísér. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú.

hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. és látom. Bebicegek a szobámba.) Félre a kárpálódást. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. mint a másik felemen. Eddig az hittem. a bőrkeményedés élettelen. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. hogy délután már nekem is beszámolhat. Olyannyira elzárja. Teszik ezt azért is. Azon múlik minden. utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész. Talpamról fehér por pereg. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. fillérjeinkből inkább kórházakat építünk. Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban. ezért fizetik kiemelten őket. nem vízzel főznek. a párna. Hölgyek. az egész világ.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. ultrahangos stb. Az előbbi példa is mutatja. Másnap. alig tudja visszatartani a könnyeit. zúg dörömböl a vénában a vérem. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. legalábbis a leghatékonyabb. ennyivel hamarabb hazamehettem volna. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. valószínű kiderülne. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. Lehet. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. Hiába áhítottam annyira a pillanatot. elhalhat jobban is. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. Bántóan tarka az ágynemű. legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. aki lövegeket rendelne a csőbe. szerdán Elemér utal rá. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik. mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. és kérdésemre elárulja. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. Hogy megpuhultunk. hogy porlunk! . és reméli. Az eredményekért ő megy fel személyesen. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. Most látom. Ott se jó ám. Nálunk a röntgenorvos. urak. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. bal oldalon nem surrog. majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. (Ha valaki utánaszámolna. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. ha valami. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi. Pedig. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. vastagon lekaparható az egykori keményedés. Öt hétig nem használtam. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni.

esetleg el is tűnhet. (1990) . de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. vagy hogyan született. Számít az is. tartom a rádióműsort. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon. hogy rákgyanús vagyok. addig. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. és hiába látom. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. Ha tudtam volna. hogy az az érzésem. de egy betű nem sok. Van olyan májrákos betegem. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. amíg abból szövetmintát nem veszünk. s úgy gondolom. – A jó hír. és valószínű az is marad. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt. A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. Ha mindkettő “robbanna”. És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. azt is megmondod? – Hű. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. ahol fennakadt. mondhatni női betegség. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba. Hogy ez születéstől fogva van-e. meg egy rossz. Miután egyedül maradok. egy darabig még kerülgetjük egymást. a környezet riaszt. Azóta megszoktam. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra. Elképzelhető. és fennakadt..) Ez tehát a jó hír. békésen kitart. akiről négy éve tudjuk. Azért ronda dolog volt a testemtől. kideríthetetlen. és azt meg nem vizsgálják. örülnék neki. antibébi tablettától lehet kapni. De a természet bölcs. A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna. Rendszerint veszélytelen. hanem erős bástya. Társasházunkban is tudja mindenki. hogy éppoly nyúzott. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. el kell távolítani. ha időközben békét is kötöttünk. amíg az ember él. mint én. és él. Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. hogy nem ijesztgethettelek vele. másfélóra múlva azon kapom magam. nehogy kirepedjen. Elemér. ezt is “eltávolítják”. amit többnyire hormonkezeléstől. annyit sem olvastam belőle. hogy csak tartom. Hazalátogatva azt hittem. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez. alig tudunk valamit. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. Hét végén becsönget. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. mi baja.. milyen a beteg intelligenciája. hogy hadüzenet nélkül rám támadt.

soha nem betegeskedő Klára. S ha ő elmegy. Ekkor derült ki. Azt hitték. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez. ami történt. – Azt hittem. 1994. egyetlen megoldás a transzplantáció. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. jött a rokkantnyugdíj. az orvosokért. veséjére nincs gyógyszer. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. hogy el sem tudom hinni. belosztályán. Állítólag a tb. – Klára eleinte csak annyit tudott. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. Jó esetben el lehet vele élni. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. Ötévi reménykedés után másnap. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. Miért éppen ő kap új szívet. – Annyira furcsa. Attól lehetett félni. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr. A hazai “ráta” tehát 120 lenne.Mire számíthatok. májrákja van. vesét? Ott még nehezebb a felelet. Máj. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. De többé nem emelhet. egyetemi tanár lett. Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. ahol végeznek. Más szülő csak ad a gyerekeinek. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni.és egyéb támogatással. Ez a megrövidítés annyira sikerült. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut. Csányi Györgyné. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. Néhány ismerős döbbenten kérdezte. mája. és elpusztíthatatlan. Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. hogy átszakad a hasfal. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. A veseműködés még problematikusabb volt. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. – Ez egy jóindulatú elváltozás. leáll nélkülem a Hungarocoop.és veseátültetés. aki azóta osztályvezető főorvos. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. nem dolgozhat. Nem kész felnőttek. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet. . Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg.

az nem mentség arra. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz. anyu úgyis azt csinálja. nagy megnyugvására. . – Volt hová menni. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. a barátok elmaradtak. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. Ha azt is tudjuk. hogy sírni fogok. a válási hercehurcáról.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. Nem láttam bele. ami jön. tanár úr? Lehet. – Akkora volt a májam. Kéri. jár közbe. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. (Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. hogy Jakab Ferenc professzor. mondja Nemesánszky dr. az otthagyta – őket. akiből sugárzott az optimizmus. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. Belevágtam a műtét szervezésbe. mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. Ha nehéz is a kiválasztás. ahhoz ilyen beteg is kellett. a bíróság elé citálásról ne faggassam. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. Megszokták. Náluk látott Klára. hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). a társadalom is profitál. ha lenne istenek tanácsa. egy 12 éves. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. ez a nehezebb. – Szóltak Koppenhágából. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota. amennyibe az átültetés. mint átültetni azt a májat. hogy a kollégák. bármi az ő véleményük. Klára is tudja. minden beteg. amit én mondok. Ám azt szégyelli. hogy vállalják a műtétet. de honnan lesz meg a pénz? Mondták. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. hamarabb sorra kerülhet a beteg. de érzékeltem. – Inkább vártunk. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. Természetesen. hogy beteg vagyok. ha lemondok az optimális donorról. A döntésnél mérlegelni kellett. azt mondták. Ha lehetne tudni. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. újmájas kislányt biciklizni. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. meg a többi várakozó miatt is. öt év múltán 60-70 százalék. Fel kell készülnöm arra. mert ebből közvetett módon a szakma. s tényleg istenek válogatnának. meddig élne Klára transzplantáció nélkül. Jakab professzor felajánlotta. Nem számít.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció. Európában a túlélés egy év után 80. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok.

Ha soha nem fogok májátültetést végezni. a nővérek.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). a mikrobiológia. Az idegölő várakozásról kérdem. a műszergyártás. – A transzplantáció csapatmunka. – Klárának olyan gondjai voltak. az érsebészet. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. csak épp a . Óvják a fertőzéstől. most! – A nyakamon volt a kard. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. a radiológiai. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik. óriási többletet adott. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. mint a szívtranszplantáció? – Igen. gyakorlati tudományunk egészét. többnyire szakadékony. – Nehezebb a májátültetés. Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. Májátültetésre hátrányos helyzetű. aki ilyen program résztvevője. csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. vékony falu vénákkal kell dolgozni. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. hogy eddig részt vehettem benne. stb. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. a sebészet. mert nem veszik észre. a közvetlen hasznán túl. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. az intenzív terápia. hogy ez a különleges orvosi tevékenység. A bőrönd ott állt az orrom előtt. Minden telefoncsörgésnél. – Mondta a tanár úr. lehet. és a kihasználtság érdekében. akkor is ürülök. a Szent János kórház sebészprofesszora. Viszont az “új élet” minősége oly jó. ilyen “magányos farkas”. S még egy mondat: – Más dolog. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához. a virológia. azt hitte: na. mint amikor nem mehet. mindenki. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. Például a gyermek. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. egész szemléletemre is. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. hogy vegyen-e télre krumplit. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést. Csak ismételni tudom. pláne ha férfi szólt bele. a gyógyszergyártás. sebészi mivoltomra. a hatékonyság. a májátültetés “partizánja”. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől. mint ön. Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”.Dr Jakab Ferenc. A műtét döntően érsebészeti munka. nehezen mozgott. s mennyit. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár. kitágult. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre. új fogalomrendszerével. minden gyógyszer terheli a májat.

hogy nem láthatom a gyerekeimet. a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. Nem. te még itthon vagy? Testben igen. mert lehet. hátha nem jövök vissza. hogy ne ijedjen meg. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem. mint egy várandós. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét. Megköszönni nem lehet. A gyerekeim miatt akartam életben maradni.ruhákat cseréltem nyárira. hogy legyek kész. hogy nem okozhattam nekik csalódást. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. két palackra ha szükség volt. nyugodt hangján közölte. egészségesnek van nyilvánítva”. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. . mert lélegeztetőgépen lesz. mint egy kisgyerekmáj. négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába.s a tanár úr csendes. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték). Féltem. lezuhanyoztatták. Csodás. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. és akkor azonnal kell indulni. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. Koppenhágába. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. de mivel a hasüregből a vért elszívták. (AB) 50 palack állt tartalékban. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán. Valami okosat kellett volna nekik mondani. hogy hozzá ne érjen. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. ha felébredve nem fog tudni beszélni. bizodalmuk nyugalmat adott. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt. Később Jakab professzor mondta. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét. A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. nem féltem. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre. az orvos. az egész leesett. A beteg májkivétele. de elért mindkettő. ám erre nem futotta. hogy éjszaka jön a hívás. – Másodszor férfiak hoztak a világra. most szabad sírnia. Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. olyan volt az eredeti után. Klárának beültettek egy kanült. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is. ahogy az újjászületéshez illik. előző éjszaka sem aludt. sürgős listára tesznek. beleejtette a májat. amit lett. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte. mégis elosonok a fodrászhoz. Szegény tanár úr. Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. éjfélkor indulunk. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. Lélegeztetőgépen eszméltem. Rettenetes lett volna. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. gyönyörűen vagyok varrva. repülőt küldenek értünk. mivel kedd reggel nincs járat. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. ha akármelyiket nem láthatom. és nem átültetni. Elmondhatatlan. Nélkülem senkijük nem lenne. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. sírva. ahol már sínen járt az idő. Amikor betették az ő májat a helyére. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy.

Fel sem fogom. talán ott lebegett fölötte. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára. és a kezével mutatja. biztos akad. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát. üzletelnek a magyar donorok szerveivel. Kérdem. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. Ahogy a filmekből “tanultuk”. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. nem felhőkből. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. Perner Ferenc professzorhoz. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához. A koppenhágai esőt is hazahozta. Esett az eső. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. Egyszer tiszta volt az idő. aki bedobja: hullarablók. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt. hogy valakinek meg kell halnia. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. mi lesz. Mégis. Nyomasztott.Hogy nem volt kibírhatatlan. Neki ennyi volt Koppenhága. . Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. megmenteni. az talán a technikának is köszönhető. amikor jött haza. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát. úgy suhantak köröttem az emberek. Mesélték. Jönnek az ismerős orvosok. Legszívesebben sorra járna mindenkit. tudják. aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. de a programjuk akkor még megbukott. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. hogy tovább éljek. – El sem tudtam képzelni. a szabad levegőre sétálni. olyan lényegi. s reggel félhét körül végignézhette. mint fürdi ki magát a tengerből. Látszott. (Megbuktatták. a hajókat. No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. arról nem beszélve. mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. volt olyan állapot. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni. megsiratta. májat stb. amikor nem volt májam. Mutatják. – A máj olyan. Disznóság! Mennyi embert lehetne. nem lehet pótolni. – Mintha árnyak lettek volna. és a májátültetések elkezdése előtt sem. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. kikapkodni. mint egy gyár. A lelke most is ott lebeg a feje fölött. melyik pillanatban mit kell csinálni. a májat meg eltemetjük. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. Hozzá képest a szív egyszerű.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak. Hozzák az oldatot. mintha városnézésen járt volna. mintha nem is én lettem volna. a régi hasammal.

Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. ha az első betegeinket elveszítjük. Nem is lehet. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –. – Hallom. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. A májat az idén kezdjük. Dolgozott a kórházban egy svéd nő. mi történt. kap érte a egyetem 34 ezret. Nem azért sírok. másutt majd kétszer ennyit. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. mi csak azt akarjuk.. küldik nekünk. ami nélkül nem lehet sikert elérni. de mivel “komplikált” az eset.és a tüdőátültetés. – Svéd?. mert tönkremennek. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. – Egy 46 éves svéd nőjét. hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel. – Tudja. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. mint a lábat megmenteni. rákos betegekkel. ahol talpon tudunk maradni. (1994) . – Amputálni érdemesebb. kinek a szerveit kapta? – Nem.– Évek óta szorgalmasan készülünk. Mi megoperáljuk. s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is. a pluszt nem fizeti a biztosító. és nálunk hal meg. ahol a kockázat a legnagyobb. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik. Hanna..

balesetben. bizonyos védettséget ad. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. ahol a sápadt arc. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. ma kevesebb. Nem minden tbc-s fertőző. Az aktív. Ma már köztudott.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. tenyésztéssel. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is. a Varázshegy e szellem szülöttei is. ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed. az iparosodásé. e. Jókai. fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. Csehov. a nyirokcsomó. hogy a világ korán temette a tbc-t. Maupassant. a SOTE professzora. az aszott test a divat. Hippokratész (i. hogy Brueghel. közös használati tárgy. a II. Kosztolányi. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. Bakterológiailag igazolt a tbc. Bosch nyomorékjait is csont. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. De akadnak rejtélyes esetek. A kaméliás hölgy (Traviata). Amikor kiderült a betegsége. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. világháború után 100. A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). Gorkij. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). A hír bejárta a világsajtót. aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket. s valószínű. Ma úgy tartják. Talán már indulhatunk is. BCG-oltás: élő. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. megvizsgálták a . Mielőtt belemerülnénk a témába. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. vagy kézfogás útján nem. Petőfi. a tbc a tömegek betegsége. rákban. Dosztojevszkij. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. a tömegszállásoké. Az újkori városé.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. Fertőző szegénység. Sokkal ritkább a húgyivarszervi. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. a csontizületi vagy az agyhártya tbc. Derkovits.

és vándorröntgen szolgálat. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak. Megszületett a legendás Streptomycin. Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. Sikertörténet. s a hátrány máig megmaradt. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget. mint az új beteg. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. több száz embert. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. A Streptomycinről kiderült. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. A négerek. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. gondozóintézeti hálózat. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. ernyőkép. 1960-ban a hatodik. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. Berlinben. A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. Kitudódva. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt.három gép utasait és személyzetét. hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. 1930-ban a harmadik. 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. Általánossá vált a vélemény. A legmagasabb hazai adat: 4%. 25 évvel később. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. . A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. gyermekek. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium. mint a nők). Régen főként csecsemők. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. mint Nyugat-Európában. s főképp az Isonicid (INH). s a világháborúk hatására megugrik. s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. Az USA-ban kimutatták. hogy gümőkóros. A gümőkór szociális betegség. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. S még egy “rejtély”: Bécsben. Templomi gyülekezetből. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. hogy azonos szociális.

Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). Több a beteg Írországban. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. Egy hazai orvos azzal int . Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. (Londoni bejelentés: “Senki. A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma. Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg. majdnem fele délkelet-ázsiai. mint az AIDS. A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség. Olaszországban. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. Spanyolországban. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként. Svájcban ötödével. Svájcban. Angliában. még a királynő sincs biztonságban.1 millió ember halt meg gümőkórban. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. Norvégiában.hatékony tüdőgyógyszer. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti. de Szerbiában is. Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában. 1995-ben 3 millió.”) A századforduló körüli mélyponton 2. a közöny is bántó. A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. sőt káros. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. Svédországban. Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49). Hollandiában.

Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. Európában és Észak-Amerikában a tizede. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t. a munkanélküliek. mint a múlt században. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének. a hajléktalanok. A WHO azért veri félre a harangot. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb. rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti. S az “új” tbc gyorsabb is. Az elöregedett. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. Tamás Ágnes. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. – Vezérigazgató betegem. 12 ezer aktív. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. Hajdú. ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. gyógyíthatatlan tuberkulózis.mérsékletre. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint. Halmozódhat.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. a kábítószeresek. mint az alkoholisták. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). ami őrültté tesz. hogy a világ lekési a cselekvést. ördögi duó. s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt. Egymásba érnek a bajok. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű. csak imádkozhatunk. Szabolcs. Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. mert a tbc fertőző. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. Húszezer nyilvántartott. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. Mi történik itt.) Szegény embert a tbc is húzza. el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte.és tüdőrákban. A pesti oldalon kétszer annyi az új . hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben. mert félnek. Pest megyében és Budapesten.

hogy tbc-je volt. hogy tbc-je volt. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására.) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is. XII. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba. A férfiak háromszor esendőbbek is. most minden ötödik. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került. Szakemberek tudni vélik. Lehet ebben némi túlzás. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki. s depressziója miatt csont és bőr lett. amit a tranzit ország lét jelent.. alatti szállásra “könyvelik”.. bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki. kerületeket. Vajon miért nem kutatják. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. és IX. mert címet kell írni a nyilvántartásba. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. Némelyik kaverna akkora. a Korányi főorvosa. Számukról nincs adat. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel. hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. Nem tart tőle. VIII. meghalt. ám arányuk csökken. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket). (Tavaly 4. a kései fél pusztulás. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt. mert az értelmesebbje sem hiszi el. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. kerületet kedveli. a bevándorlást. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. amilyet ötven éve nem lehetett látni. emiatt fogyott. húsz éve három millióval többen. mint Budán. s nem az I. hogy súlyos beteg. mégis . hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. II. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. akár a félbehagyott kezelés esetén. mi a baja. aki a Korányiban kötött ki –. hisz általában nem az említett szubkultúrák.) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr.megbetegedés. Nem is csupán azért. azóta derül ki. Ekkor derült ki. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. Vajdahunyad utca 3 sz. nem jár szűrésre. mióta egy agilis főorvos került oda. Fontosabb. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet. A Koch-bacilus a sík VII.. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. azt a veszélyt. mint a nők. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését.

) A WHO szakemberei nem a centralizált. mint a gümős megbetegedéseké. Egy utóvizsgálat kiderítette. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. Az eredmény a rezisztencia. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. mint 3 milliárd adagot adtak be.04%). Menteni a menthetetlen (?). emlőrák). A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. sőt 11 és 17 éves korban újraolt.1% alatt van (nálunk 0. Indiában úgy találták. mint a nem oltottak között. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. Ez pánikot okozott. Magyarországon is felvetődött. ott a BCG-zést fel kell adni. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc. A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást. Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától.kiengedik. A WHO szerint. mert lassanként több a komplikációja. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül. ahol kevés a friss megbetegedés. Vizsgálat nem történt. . de az USA-ban sosem vezették be. s ellenzi a tömeges. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. azt sem tudni. cukorbetegség. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik). mibe kerül az oltás. Kulcskérdés a megelőzés. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. A szűrésre a világszervezet az egyszerű. 1982-ben már csak négyet. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át. 1995-ben egyet. nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. tuberkulinszűrés). A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés. hogy talán nem egészen így van. Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. BCG-oltással lehet elérni. ahol a gümős megbetegedések száma 0. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést. ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma. aztán kiderült. A BCG-nek tulajdonítják. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s. hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne. kötelező szűrővizsgálatokat. A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –.

3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 . koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta.6 2. mint kétszeresét. (Lehet. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv. Vagy: csak KeletMagyarországon.6 115 1960 6448 46 25 11 5. aki célszerűbbnek tartaná. A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre.4 2. A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. Nálunk is felvetődött. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért. hogy maradiak. épp ők nem mennek el. Van. a legelesettebbeket. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják.A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb. a szakma tiltakozna. Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket. másutt két-három évenként kerülne rá sor. hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3.7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. a legér269 63 137 39 28 6. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között.5 178 1970 7366 45 20 11 3. a költségekkel pedig soha. ám a negyven éven felüli.

53 nem fertőző. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg. a Korányi főigazgató helyettese. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják. utána egy picit kevesebb.. hogy üresen állnak az ágyak. ketten meghaltak. akiknek van otthonuk. – Vagy hulljon csak a férgese.. mert nem érzi magát betegnek. – A krónikus osztályon. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. Legalább a józan ész működhetne. A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek. Gond az a 30 százalék is. Tapasztalataik alapján sürgetik. amelyik nem ment el a szűrésre. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota. Felszámolják a kórházi osztályokat. – Megtakarítást jelent-e. Samu István a Krízis Szolgálat. A Soros-programban a Korányi 35. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni. elégtelenségére . kerületben van a legtöbb tbc-s. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. – Maximális térítés 53 napig jár. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális. talajává válik a bűnözésnek. pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. – Ez abszurd. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr. nincs is szükség rájuk azoknál. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”. – Aztán panaszkodtak a tv-ben. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. Kozma Dezső főorvos. hogy vannak otthonaik. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. ha már az együttérzés csődöt mond. hiszen a VIII. a társadalom perifériáján lévő egyén. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek. kórházba nem utalható. Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. azaz a hajléktalanok főorvosa. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor.. A többségük alkoholista.

Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. rendelési idő stb. de nem volt helyünk. Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. van olyan megye.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni. Ne essünk azért abba a hibába. Máshol a kapitány azt mondja.vezethetők vissza. nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva. indul a fertőző beteggel. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. ahol rendőrökkel vitetik vissza. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. – Ha megfelelően fordulok felé. És adni? – Előfordult. hozza később – mondja Iványi Tibor. szociális segélyt. akinek nincs orvosi igazolása. de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. akkor lehet vele valamit kezdeni. – Aztán addig nem engedjük el a rendőrt. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. kértük. (1996) . S nem pizsamát adunk rá.) nem igazodik a tennivalóhoz. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. apró kedvezményekkel. hogy az ellátás (orvosok száma. Bár a fertőző beteg is szabad ember. hogy a rendőr jelezte. ám elsősorban jó szóval. hanem hálóinget. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani. nehezen kezelhető. az jobb. De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház. Levendel László utóda. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni.

télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja.. Hajdan Lukerbad. javasolhatnám a névváltozást. ha már a Lukácsról írok. ne tegyenek a tizenhármasba. előre megfontolt szándékkal került elébe. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. mit szól hozzá. E nélkül legjobb. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja. Nem bérlőjük. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. s a Szt. arról tudják most van itt először. Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. légy nagy ember. bolsevista trükk. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni.. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas.” (A fürdő századfordulós . ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. Most aztán várhatom a levelet. Ha már ismernek. Mert e kabinoknak gazdájuk van. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. mondta. ám az idevaló ajánló sem árt. hanem valami sportos. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. De illetlen a hasonlat.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. a hetes. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. Kulasbad. ahol ezért szabad a dohányzás. – Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. éjjelnappal. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. mint a Lukácsban fachhoz jutni. hogy üres. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. (Nem strand. és évek múlva választhatsz. faragatlan is. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti. majd Lukátsfürdő volt a név. Ha be kívánsz kerülni közéjük. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt. Egyet száz ellen. kérheted. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. hanem szokásjog szerinti gazdájuk. de legalább ismert. Egytől hétig a “született arisztokratáké”. hogy itt tartod a strandholmid. Z. sót gyógyvízuszoda.

így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe. az egri strandot idézte. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett. hogy nem tud egy jó könyvelőt. hőmérséklete nem ingadozik. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce.leírása. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. – Visszajöttél ezért. és három órát úszik. mint egy hercegnő. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni.. komoly lukácsos nem! Na. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak.) Judit az egyetlen.” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők. de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő. mert a gyerekkort. itt félóra alatt megtudok mindent. és itt még vízbe se jutottam. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . s én bólintok. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot. s azóta a “férfi medencében 22. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. hogy pirosra vereti magát. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba. Kérdem Róbert Lacit. Magánügy. a “nőiben” 26 fokos a víz). mikor jön le. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci. A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd. Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. – A “Kettesben”. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. pedig több. itt ajánlottak is. Róbert kolléga. gondolom. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti. akinek eszébe jut a vízesés. amiért elmentél? – mondom. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. mintha a zsömle árát kérdezné. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. s úszószemüvegben. mint itt. Másutt kinek szólhatnék.. de Laci nem hall. a másikon toprongy. Ha látnák a betegek. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. ott voltak szép lányok is.

ki hová vetkőzött. ha vizes gatyában traccsol. hogy a lábtempóval sietni kell.” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni. A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. Akivel baj volt. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. ha nem tudnak úszni. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. – Könnyű neki. Minden fontos poszt egy család. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. sakkfigurákat faragott. ki kiképzését Svédországban nyerte. azok számára. Ránki Györgytől. beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”. Gyerekei itt kölkösödtek. A vendég kiszolgálási díjat fizetett. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség. A kitelepítésből hazatért dr. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. másik része viszont oly mély. – Tiszteletem. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. Sakkozott.tájékozódni. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély. de most épp nem járnak “a . Urak nem. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó. a női osztályban a Szt. ők vették fel a többieket. aki sakkfeladványokat írt. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. Fehér stb.” Föl nem sorolható. A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. – kezében volt. egykét hétre elküldték sétálni. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek. meleget. Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. hogy részegen nyilatkoztam. aki még haza sem ment. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. kik nem tudnak úszni. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. Berinda Vilmos volt az utolsó. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr. A jó kabinos szégyelli. bridzsezett a vendégekkel. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. aki azt mondta. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. hisz megfázik. Napokig le sem jön. Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. s ezalatt nem keresett. Végh . tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). s rászólt Kodályra: – Hubaykám. Uszodába a történelem is jár. ki mindenki tartozott. amikor kértem. A jó kabinos fejből tudja.

Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. bujakór. egyéb. többször körbejár! . bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat. cukros hugyár. ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt.. s le is esett a sapka. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat.. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét. hogy nem ismeri meg. skrofulózis és aranyér. alig többért. különösen. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim.” A nőügyek nagy szakértője. Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. a tánc.gusztustalan öregek. cserélje ki a sapkát. akit az ember szeretne. szívbajokból eredő vizenyő.” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. sápkór. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni. . minden nap fölmegy a napozóba. a kép. – Nem. Ezen körülmény magával hozza. hypochondria. köszvény. bőrbántalmak. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. a vízi-múmiák” közé. mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre). Emici többé nem mászott föl a napozóba. ide tartoznak az elhájasodás. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel. nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet. ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható).. ami szép: a zene. továbbá régi izzadmányok. Bocsánat! Úszott már. de voltak – Látom. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. – Minden érdekel.. és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. munkaszolgálat. – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos. “Terebélyes fák árnyékában. Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak.

Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének.” A falon az itt meggyógyult arab sejk. s erre mondták a “fürdősök” már.. azzal fordult barátjához: Kezdd te. de a felügyelő kiküldte. és B. Kerestem a hőst. hogy az emberek nem bíznak benne. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” .. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre. És L. parancsolj!” -. M. Itt a tekintély. század eleji márványtáblái. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták. s a medence fala megkerüli. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be.vízgyógyászati hatányok. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt. Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok. is a Lukácsba járt. A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája. három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek.-nek. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. pártuszoda. mire L. írók.. annak ő ki. Ha nem tetszik. hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. Az semmi. és az életkor. Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem. a tanár. Angyalföldön R. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó. . szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a . A “nagypofájú” színészek. Mondják. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. hogy gyermeteg dolog. akadt aki bemutatta B. két akkori PB-tag is jár ide.” 1956 elején B. megfenyegette. sőt az ellenzékiségnek is.. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni. hogy sapka nélkül ússzon. Ám a Lukácsban ez régen sem ment. elsősorban a tudás – “Professzor úr. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. netántán úsznak ma is.!” Ez persze. de ahhoz képest. azóta is körülöleli a fát. nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. mint a másik. menjen a fejesek uszodájába.. Mivel L. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. benn van M. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben. hallgassa az elvtársak szövegét. hogy ez csak egy uszoda! “A Szt. német kereskedő. szemébe mondta. hogy nosza. hogy kirúgatja. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett.

övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű. Amál. pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. s felfedi az ajtó titkát. A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. hogy lerakod a lábad! –. s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen.” Állnak. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. délután (szerkesztők). hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. Törvényszerű lenne. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett. “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap. Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. s évente a medencéhez jön a halál is. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű. Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek). Hatkor a munkába indulók állnak sorban. hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. este (magányosok). a pillangózókat elküldik a Sportba. hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort. s ahogy múlik az idő.A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”. A kabinok “osztálytagozódása”. hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. – Mennyit csipkedtem a mestert. hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. a hátúszókat utálják. s csak jön valaki. Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. ám a zuhanyozóban. Az úri és női gőzfürdő mellett. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb. sőt félmeztelenül. unokát nevelnek. Közben beszélgetünk. s összesúgnak: – Látod. húsz-negyven percet tempózik. hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. receptet cserélnek lebegés közben. a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt. törvényszerű. A gyorsúszókat nem szeretik. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). délben (színészek). hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát. “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. a többség. talán már nem is . Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). néhányan futnak úszás előtt. meg a “népszekrényekben”.

mit jelent. Gyula bácsi kérdezte tőle. nehogy a nyakukba szökjön. te Lampi!”. a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom.” Sugár Ottóra.árulkodnék rá. (1992) . s akkor az úszók leálltak. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz. ki az a Lampi. “Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta. “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos.

” Csaltam is. borotváltan. és KGY megismétli a kérdést. Így maradtam. nem a támogatottak és tűrtek. skótkockás plédbe burkolva várta. hogy akkorka lehetett. Amíg járni tudott. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. – Csörög a telefon. örök magiszterétől. KGY mindkettőt kér. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. Vasárnap nem hittem volna. KGY-t felötözve. “Üdvözlöm. egymásra dobott papírzsákok előtt. hogy nem titkolja a helyzetet. Szent István park. hm nem is volt rossz itala az öregnek. hogy látogassa meg. KGY után kezet fogok vele én is. hogy Rákosiról beszélgessünk. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. s megérdeklődi. hogy az illat. – 1944-ben – feleli. talán AGY. – Fölvegyem? – kérdi KGY. – Hangosabban – súgom.. hogy meglátogatná.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. azt fogja mondani. mert volt titkárnője napközben mellette van. Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. Körülnézek: világos.” “Köszönöm. Budapest. . A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. azt hazudtam neki. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. Talán KGY mondta először.. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja. hogy elvtárs. megfésülve. – Gyere csak! – mondja hirtelen. mire AGY-nek eszébe jut. – Én akkor sem mondtam. (Azért jártam hozzá. Elnézést kért. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. Mire fölocsúdok. hívjon föl egyszer. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. hogy van. hogy hangosan beszéljen. a vendégnek járt a fotel. – Kávét. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. délután negyed négy. hogy találkozunk. hogy konyak is van. hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte. jobbulást kívánok. a szürke és hófehér port buggyantó. KGY már az utcán van. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. hogy nem áll föl. már nem kezdem el. – Majd Sárika – int AGY. Legutóbb csak fölugrottam egy percre. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal.) Kedd. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül. KGY kérdezte. és kilépve a kocsiból. ártatlan kapualj. hogy ő – mármint Aczél úr. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. hogyan kell armagnacot inni. – 1956-ban? – kérdem. – Aczél elvtárs. Elfelejtettem figyelmeztetni. Aczél úr! – mondja KGY. whiskyt? – kérdi. Rengeteget segített. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. hogyan kell előmelegíteni a poharat. így AGY azt feleli. AGY ingatja a fejét.

majd visszatér az álomhoz. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. Párizsban elmentek vacsorázni. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. hogy kirobbantja a harmadik világháborút. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. hogy miért nem váltanak le. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY. – Gelléri Andor Endreként jelent meg. – Magánál Jalta miatt.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. Örkényre terelődik a szó. és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. – Pihen. Örkény francia halászlét rendelt. (Előtte azt szerették volna. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. – Gelléri. mintha a hely volna meglepő. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni. – Sok emberük volt itt – mondja. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. KGY Johny Walkerral. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. Dicséri Illyés eszét. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. hogy oroszok-e vagy magyarok. Aczél György Konrád Györgytől. Konrád György és Eörsi István. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. – Megkérdeztem Kádárt. AGY Napoleonnal koccint. mert a szerelemhez frissnek kell lenni.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. hogy Moszkvában őrjöngnek. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY. hogy délelőtt kell szeretkezni. lett volna Rajk-per. – Igaza volt – feleli KGY. Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. hogy okosságát a Spiegelből vette. gondolja. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. mint az oroszoktól. hanem KGY is Nyugatra települ. Három szörnyű hetet töltött ott kórházban. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. KGY a fejét ingatja. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. hogy megbotránkozott. . s ne is jöjjön haza. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. Jártak Gáspárhoz. és azt tanácsolta. – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. amelyik becsapja. Úristen. – Néhány író jobban félt a zsidóktól. hogy egy időre maradjon nyugton. ha nem csak Szelényi Iván. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. s nem derül ki.

Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. de fölényeskedett velük. hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna . költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. S utal rá. Végül annyit mond. Nemhogy ekkor. Kádár ismételgette: ha aláírta volna. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. mindent ígérgetett a saját szakállára. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY. . Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. hogy elismeri a kormányt. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. az antikommunista. Orwell. és a közbevetésre azt feleli. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe. – Félthette az életét – ismeri el Aczél. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. ő nem az íróasztalnak írt. de KGY nem akar kötélnek állni. – Sokan azt hitték. – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. Ő is félt Rákosiéktól. amilyet –. – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. ha visszajönnek. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. hogy vegyék be a kormányba.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. – Megteremtettük a színházi életet – olyat. mint Szász Béla. az is megy tönkre – mondja tovább. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. de később is az volt a kérdés. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. és felpanaszolja. Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. mondja. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. S azt mondja. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. Kállai ejtette ki a száján először. És Molotov azt akarta. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. És nincsenek sehol. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. – Mire gondol? – kérdi KGY. és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. Joggal tarthatott. hogy kinyírják. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet.

és elmondta. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken. KGY a szellemi frissességet dicséri. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. (1991) . Ha Aczél ezt akarja. Búcsú közben kéri AGY. ha jobban lesz. hogy ezt nem tehetik. hogy egy volt PB-tag leszólította. látogassa meg akkor is. – Bolondság – mondom. hogy kifárasztja a beteget. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. de ő felszólalt.Hirtelen megijedhet KGY. istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. és felugrik. megteszi. fáradtan megköszöni. Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut.

Paul hajnaltól napestig tanult. ha ő hazajön. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. De sem a Fiat. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték. ötvenéves korában is látszott. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. hogy két gyáruk van Európában. akkor épp Svájcból. a mamája viszont nem tért többé magához. eltűnt. A fene a fejét. és valami ösztöndíjat kapott. a kettétört barátság. hogy benősült egy pigment cégbe. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. egy Indonéziában. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. hogy a vizsgáit pótolja. Összepakolt. hanem azoknak a bajoknak. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. mi olyan éktelenül büdös. hogy a cipőtalpát megvizsgálta. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. Soha nem jelentkezett. A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. és ahogy jött. Csak Vali állt mellette. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat. a Fiatnak ő. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. mert sikerült bebizonyítania. majd felmentették. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. Első fokon két évet kapott. A becsmérlés nem a városnak. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. Joci gyászolt. Mindenkit. Megfogadtuk. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. mondogattuk. megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. hanem a cég vendégháza. Pault két hétig ápolták. Paul 1962-ben került hozzánk. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét. hogy kiutasították Magyarországról. és kidolgozott tételekkel segítettük. néztem hajdani évfolyamtársunkra. A .III/III Megjött Paul. Más srófra járó agya. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. nem is szülei hazájának szól. hogy ő a második ember. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. hogy ő volt az évfolyam-szépe. Jocival gyorsan összebarátkoztak. Vali szemén még most. amikor jött az értesítés. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. segítőszándéka. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. Azt hiszem. A haláleset. de Cila azt mondta. Paul így is ült hét hónapot. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. ne veszítsen évet. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre. a barátság megszakadt. annyira kirítt totyakos csapatunkból. Éjfél után mindenki Paulról beszélt. amit ez a választás a fejére hozott. az egész évfolyam eljön. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. Paul régi szerelme. mégsem találta. a rendőrség is piszkálta. Meghalt az apja is. Fiat coupéval érkezett. ez nem Paul lakása.

Ez volt a mi groteszk. sőt tragikus ráadásunk. a hajdani baráttal mi van. Mindig nem. – Nem az én formám – mentegetőzött. Egy óra tájt fölmentem a szobába. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. hogy Jocival. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. – Mondd. és börtön. Pedig össze sem ölelkeztek. akkor tudni zsarolni. Bólintottam. És akkor baleset. átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. Nein kommunist. Akartak engem beszervezni. és megint nein. Besúgó. Minden pár trécselt. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. Fél óra sem telt el. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki. s lépdeltek a zenére. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. s látszott rajta.húszéves találkozóra hiába hívtuk. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. nem! Mondani nekik. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. neki is két gyereke van. nem akartam Paul és Vali táncát nézni. az ártéri erdő szélén. és az ablak elé állt ködöt nézni. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet. hogy csináljak baleset.. Ők tudták. miért kerestem fel a két nap közben. a roncsot eldugták előlem. – Apám táblabíró volt. – Pörgött a hamutartó. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. A rendőrség hitte. A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. – Az olajosoknál dolgozik. mint ott a Maros torkolatnál. Barátság nélkül is ment volna. – Ja. Nein. őt állították rám. de nem bírtam. no. Arra futottam és megláttam őket. és akkor kiutasít végleg. Nem voltam álmos. ő a tégla. Úgy éreztem magam. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem. feljött Paul is.. A megadott időben a lakása előtt várt. ők csak nézték egymást. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. Akartam. Joci sejtette. – A szerviz megmachinálta a kormányt. de csak azt vállaltam. Itt . – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. Én ekkor is nein. hogy nein. nem kapta meg a beutazó vízumot. Ők vörös köztársaság direkt. Joci mi van? – vagyis. – Paullal beszéltél? – kérdezte. valamit szeretne megértetni velem. socialdemokratei. Pedig ígérni. Direkt. a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. hogy én is. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. A bűnt követte a bűnhődés. – Direktóriumi tagok? – Ja. éjszaka Joci a kórházban elmondani. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. jópofáskodott. hogy kinyitni enyém börtön. A felvételinél eltitkoltam.

Aztán szültem a gyerekeket. Bevallottam. hogy a baleset után kiszállhatott. már mint Pekárné rákérdeztem. a ház a ti neveteken volt. Üvöltöttem. – Jocira gyanakodtam én is. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. – Mentem volna utána. 13 flekk . Valika? – Ki tudja – felelte. – Mi múlott ezen a fél házon. eltemettem apámat. a Jánosén. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. nem kaphatok útlevelet. itthon aztán kiderült. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. A tizedik kérvénynél közölték. Ide illet volna egy hajókürt. Az ötéves találkozón. üvöltöttem tovább. Prága. és azt is. Ki az a perverz állat. Megkérdeztem Jocitól. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. hogy nem disszidálni akarok. – Ha hagyja! – mondta és göcögött.talán több áldozat is volt. Szófia. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. Varsó. ne strapáljam magam. hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem.” A mi hajókürtünk most is néma volt. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. elveszik a felét. Azt felelte. Röhögtek. Isztambulért epekedtünk. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. Megesküdött az anyja emlékére. feljelentettek. de novemberben nincsenek hajók a vízen. és a tiéden. Bukarest. kivették a méhemet. persze nem adtak útlevelet. A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. Írtam a kérvényeket: Berlin. Végül Burgasban sikerült találkozni. a halálos ágyán rákérdeztem anyura. “Tudod. kislányom – mondta –. Ha te kint maradsz. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. Tavaly. nem hiszi és visszakérdezett. hogy miről beszélt Paul az éjjel.

A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. aztán jöttek a kényszertársbérletek. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. A szász származású. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. benne tükör.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. de ezt is sokallhatták. orosz lehetett. a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. értelmiségiek). Mária néni – adott órákat. Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. aki feleségével. s vannak kényszer konyhás. hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”. a ház akkor is hallgatott. hogy a házi ávósuk. hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. Csináltak a házban iskolát is. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat. azt a főhadnagyot. Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. a hajdani cselédlépcsőt. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt. a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. behúzható ajtó. hogy 1956-ban az ő bérházukban. legalább annyira jók. kinek mi jutott). Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). két kislányával szintén a házban lakott. netán előszoba nélküli lakások. s elmondta. így “szennyesigazgató” . átgyúrt. Ma már nehéz megmondani. mert az úri frontot érte. Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. ki feltalálhatatlanul elköltözött. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. hogy itt a század két világháborúja. rokonoknak választottak le egy-két szobát. de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. A történet legérdekesebb mozzanata. lehajtható ülőke. vagy fürdőszobás. *** 1900-ban. ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta. legendává növesztett. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is.

Ágostonék mesterei voltak a háznak. példás rendet tartottak. Denkék kisebbik lánya. ez volt a jel. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. zajlott az élet a körfolyosón. “Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. hol pirított hagymával evett. hogy őket fogják kitelepíteni. végül éjjeliőr. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. amit aztán a család hol juhtúróval. az első munkáscsaládnál. Benda Kálmán apja ezredes volt. hogy leesnek a körfolyosóról. A szülők nem féltették a gyerekeket. S kölcsönösen jól jártak. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. a Denk mama látogatta. Marinak. Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. s mi lett velük. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. Ezt Ungi István áv. A háború után nem zárkóztak úgy. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. senki senkit nem jelentett fel sem ő. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. amikor Ágoston István feleségül kérte. s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire. s előtte lekonyult a nagy Bajusz. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének. hogy költözhetnek. amikor vitte a szennyest a Patyolatba. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. sem más. a ház alig szorult külső mesterekre. szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány. A nagy vitalitású ember talán a haláláig.lett a Szabolcs utcai kórházban. Jó hangulat volt. A gyerkőcök hancúroztak. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. az akadémiát végzett. Hová. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. Magdolna szabadította ki). szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. Bendáéknál három. mindenhez értett. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. mint most. vagy úgy járnak. azt talán akkor sem tudta senki. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide. Bár “laktak itt már párttagok is”. . Magda már nem engedte ki a gyerekeit. ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. Marinak ez járt. az unokákról nem is beszélve. A férje pedig Döme Jenőnek. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. főhadnagy számon kérte. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. hol tejjel.

Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. nem ezt a címet használja. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett. Az apja valahol szerzett egy libát. A felesége három helyen tanított matematikát. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. s Márta aznap haza sem jöhetett. s dolgozott. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. Telefonunk nem volt. Tudni kell. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. egy orosz intett. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával. Nem tudom. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. nem a politika. – Innen néztük. Állás nélkül maradt. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. A nagyi olyan erőszakos volt. Körfolyosói Vergiliusom. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott. hogy az egyetemi magántanár az állás. hanem a hátsó lépcső. aki a Kálvin térnél lakott. Akkor vette észre. a Belgrád rakparti lakásban. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. Szerencsére. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. De kanyarodjunk vissza 1956 . Arra emlékszem még. hogy végül a mama elkísérte. így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. hogy mi történt a rádiónál. (Érdekes. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük. a Rudas fürdőre. menjenek csak nyugodtan. hogy esténként kanasztáztunk. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. s a rendőr azt hitte. keverem is vele. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. hogy félni kelljen tőlük. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. az említett nagynénénkért. de az is lehet. A húgom. ami miatt a nők a fűtött szobában. hogy valami történhetett. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy.1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. az Erzsébet-hídra. de a szerelem foglalkoztatta. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. de húsz évvel később. a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. a férfiak az ablaktalanban aludtak. mint a Dunának. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták.

hogy teherautók jöttek a Parlament felől. s úgy emlékszik.október 23-a híreihez. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os . főosztályára (közlekedési elhárítás).-18. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. Amikor hallották. mit jelent várni. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula. az ÁVH VII. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. Nem tudni. Ungi nem értette. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. Kelen mama sírdogált. Ám a 17. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba.) Másnap reggel arról sugdostak a házban. Bár fegyvere nem volt. Utána társaival elindult haza. hogy na. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés. tudja. épületvédelembe osztották be. Az egyik nagyszabású cél az volt. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. hogy ennyien maradtak. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal. Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. s ő lett az igazgatóhelyettes. Kék parolinos. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. főhadnagyot behívták. Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. azt kiabálják. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal. Október 24-én kezdték felszerelni őket. sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. s híreket. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét. akkor mondta apám. hogy a Parlamenthez mennek. hogy biztos köztük volt a fia is. kívül maradt a felvonulásokon. Denkék látták. hogy ő is katonaasszony. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. János is. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott. az 1953-ban leszerelt híradós tiszt. a Balassi Bálint utca 27-be. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. oszlasd fel őket. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre.

oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. október 31-én elindultam haza. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. Földváriné veszi át a kagylót. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. – Őt mindenki elfogadta. idős ember vagyok. mert nem rendeztek politikai vitákat. mit akarok. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. Aztán ott volt még Varga Imre. hogy HM. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. Október végén. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz. Alig tudok .. Gyula öccsét. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. – emlékezik a felesége. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. senki nem bántott senkit. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette. Halálos beteg a testvérem. Levetettem a cipőt. s részt veszünk a rendfenntartásban.. Barabás Lázár pedig megmondta. aztán az édesanyja. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. aki a Ganz-Mávagban munkás. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. s másnap. s benne volt. s valami szakszervezeti funkciója is volt. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. Otthon Ungi végig gondolta. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. s ez a korábbi rendőr is közvetített. hogy szabadulni akar tőlem. El tudott simítani dolgokat. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására. s kifaggat ki vagyok. Bízott Benda Kálmán bácsiban is. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. de az sem olyan párttag volt”. – Ekkor még úgy volt. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. hogy a cipőt a bizományiban vettem. a Belgrád rakpart 25-be. Azt mondtam. hogy ő fél. de mivel érzem. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. most is hozzámegyek. ha kellett. hanem Földházi Bélától. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. A két munkásért üzent. hogy kiben bízhat a házban. akikhez sokszor telefonált. ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”. A gyereket persze nem engedték.tisztséget nem a szakmától. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. de ekkor már gyárban dolgozott. A lányuk veszi fel a telefont. én egy fáradt. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. Mindenekelőtt Barabás Lázárban. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott.

– Újraolvasva a beszédet. hogy velük nem történt semmi. – Hogy mondjon valami jót is róluk. – A férfi hamar meghalt. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. de a padlásunkat. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak. még a hatvanas években. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket. . a házat. Mindenki úgy tudja. hanem az. Denkékről. – Apám. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta. hogy lövik Pestet. hogy nem az érdekel. pedig azt tervezte. a családot már nem! November 5-én. hogy Unginé falujából érkezett az élelem.. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. ki kit bántott. hogy nem bántani akarom őket. Persze Barabásék félhettek. csak azt. aztán az asszony is ment utána. az égadta világon semmi. Mi sírtunk emiatt. 1956-ról. hogy Ungi a házban van. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. hogy nem tudott leérettségizni sem. hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. volt félni valójuk. kiegészítve azzal. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között. Ungiékról. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. a házról. ők tudták. Jött egy felkelő csoport. hiszen ők bújtatták Ungit. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre.. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház. nem teljesen érthető az aggodalom attól. nem tudom megértetni. hogy éltek akkortájt. szenzációt sem várok tőlük. de hallgattak. hogy mi történt. azért tette. – Legalábbis arra következtettünk abból. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. nagyapám később elmondták.közbeszólni. mire emlékeznek. Ő csak hajtja a magáét. hogy beszélgessünk az életükről. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. hogy az országra támadtak az oroszok. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. Bendáékról. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend. ők viszont örültek. pedig most öngyilkos lenne. de nem fogadta el. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. felelősségre sem kívánok vonni senkit. Másnap arra ébredtünk.

meg is vették a lakásukat belőle. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem. sőt szégyenkezve megemlíti. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött. meg az. főképp a fiatalokban.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. Szeretett volna többet is szerezni. Azt mondta. A forradalom nem szereti a késlekedőt. Amikor 1956. Kérdem azt is. Még nem volt veszélyérzet az emberekben. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt. s kérdem Magdolnát. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. még vár egy-két napot. de ezért már valamit fizetni is kellett. aki annyi mindent vesztett. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. hogy még mindig lőnek. – Édesapám csillapította a kedélyeket. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. így neki nem jutott semmi. mert a fiatalságára emlékezteti. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. hogy ez. ha kimennek az oroszok. így ő sírva távozott. Igen. s az is irányított ide valami élelmiszert. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban. s akkor . utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. Az ő középiskolás fia és társai mesélték. Elmeséli még. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban. A fene sem tudja honnan. végiggéppuskázták az első emeletet. Amikor elfogytak.. hogy részrehajlással vádolják. október 29-én kínálgatták.. Magdolna senkit sem átkoz. Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek. November végén. s az alapján lett szétmérve az ajándék. amíg a mama rájuk nem kapott. de nem akarta.és szivargyűjteménye volt. hogy a papának. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. december elején jött a második teherautó élelmiszer. Jöttek. Magyar egyenruhában. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója). de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. Ezután már kötetlenül csevegünk. azt felelte. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. Földházi néni is lelkendezve újságolta. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak. Nevekkel sugdosták. s a mama abból és akkor rágyújtott. kaptak-e kárpótlást a bérházért. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. hogy a papa. hogy itt vannak az ENSZ-katonák.

Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. Amikor elmentek. A szekrényeket kiborogatták. akik ellen nem volt bizonyíték”. és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. – Ez utcalány volt? – kérdem. November elsején nagykabátban. – Miután a cipőellenőrzésen át. A “táborba azokat vágták be. majd rendőrnek állt. Félni kezdtek tőle. biztos nem úszta volna meg . 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. hogy igazolja már. Azt állítja. Ennek ellentmondani látszik. 1952-ben megszületett a második kislányuk is. a szégyenük vitte le Szegedre őket. de csak őt és a két kislányukat találták.tudták meg. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára. Az egy szoba. és mivel nem volt más. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. Ungi most. de semmi bizonyítékát nem találták annak. hogy ott Ungi a parancsnok. Ők hoztak a házba élelmiszert. abból szörnyű dolog lehetett volna. Amikor hazatért. ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán. Unginé is pontosan emlékszik. ki is ő tulajdonképpen. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. kalapban. előszobájuk nem volt. mint most a kommandósok. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak). Gy. de épp Szekszárdon volt. azt mondták. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. – Keményen léptem fel. Olyan kiképzést kaptak. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. Sőt. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért.

aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi. mire pofon vágtam. én pedig ráhagyom. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. hogy mindezt honnan tudja. Neki nincs szégyellnivalója. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. még engem is.internálással. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. Így aztán soha nem fogjuk megtudni. Ő annak idején sem bujkált. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. – Itt sem szólok közbe. hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. aki rávallott. majd felravatalozták. . Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. amire azt feleli: nem. s akkor jött a gumibot. neki nem kellett eljönnie Budapestről. ha névvel írok róla. Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. nem kellemetlen-e. A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit.

május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba). figyel Szentágothai professzor özvegye. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. Hallgat a gyerekkocsi. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. A Kádár-díjosztás a születésnap. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban. Ő az egyetlen. 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. Szentágothai Jánosról beszél.Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. – Mi vitte rá. sőt Erdélyből is hozott hatot. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta. a következetes szolgálat gyötrelméről beszél. Kádár “gyermekei”. Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . Az állam. felelem. hogy a bencés világi rend tagja. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). a görbebot. “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. Gábort is most avatják mérnökké. Amikor kitudódott. hogy őt is nevelőszülők nevelték. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. addig az ország nem jut ötről a hatra. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. Úgy volt. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. s mondja. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. Az utód azt mondja Szentágothairól. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. Rá várunk. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. s négyen szereztek diplomát. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre. így jelenleg tizenheten vannak.

megvan az a kis fényképünk.. Négy sajátja közül három fogyatékos. – Mivel betegek. mint most Vikinek. nem is tudományosan. apu. egészséges fiam van. sok bakival.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. ha az első hármat is így veszik el. ahová hazajöhetek. az jó. se játék. Kezdet-kezdetén volt. hogy megbántsanak. – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. annyira beteg. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból.. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel. először mondja. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk. rokkantnyugdíjas (32. Csalóka ez a monológszerű szöveg. s visszakanyarodik a gyermekeihez. ráébresztett. a férjem meg hozza őket. mert mozgássérült is volt közöttünk. szellemileg is kell boldogulni. mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk. anyu. reggel elkísérem őket az iskolába. amikor hozzánk került. – Legyint. s nagymama az édeslánya és már . mert piszkosak voltunk. – Ha például Lacika későbben jön haza. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. annak engedte meg. Most olyan vidám! – Honnan tudja. – Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy. nem azért. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. nem volt szükség rá. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is. Vécére járni. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama.. – Akkora öröm. – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. mert akkor segítették a szegény embert. s megmondta. – Nincs nagyobb öröm. hogy nemcsak fizikailag. nem történt-e valami baja. mint amikor beszélni kezd. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. a villát. Amíg Zsolti volt a legkisebb. ennek már örülünk. örökre a gondjainkba vettük. aki kicsúfolt bennünk’. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen. Egy nem is fog. – Hogy hogy fogja a kést. – Mi a temetésire is feljöttünk. de most. Az egyik hegesztőtanuló. 30 és 26 évesek). mint aki meg van bántva. akkor négy ép. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében. s lakhelyet. Ha egy ilyen gyerek eljut addig.. A másik meg egyáltalán nem beszélt. de már nem szakítja meg a csavarokat. – Mert ez a szeretet sokágú. de nem adjuk. hanem ahogy kacsáznak. amit osztogattak. eddig tizenegyet. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. Nagykorú. Számos kaput megnyitott előttem. izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). öt még nem repült ki. hogy betanított munkás lesz. A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. A férjem munkásőr volt. Sóhajt és mosolyog.

de még az unokát is. Tudják a névnapom. segítőkészek. pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. A férfi szemét elfutják a könnyek. Több mindent is tudtam neki adni. Az én gyerekeim hálásak. Sírtam. Imádom őket. a nevelt gyerekem csak azóta. Dolgos Ilona több. Sanyika azt mondta. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk. Július 16-án lesz öt éve. A kisfiú másodikos. nagyobb szeretetet tud adni. ezt tekinti édesanyának. a férj egy picit későn érkezett ahhoz. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától.és hatévesek voltak. Arra gondoltak. A gyerekek imádják egymást. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. anyuka. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. Lőrinc László lányai öt. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. legyen hivatásos nevelőszülő. hogy Norbi nálam van. Jött a telefon. – Mély lélegzetet vesz. mert ez kettőnkre tartozik.a nevelt fia után is. én nagyon szeretem magát. Engem. . csak testi fogyatékos. Ha a Jóisten segít. hogy nem értem. – Másképp lehet szeretni a sajátot. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom.és fűtésszerelőnek taníttatott. amikor nem volt narancs. Lőrinc László. és öt éve kihoztam a kicsit. Vettünk egy romos házat és átépítettük. a hatodikossal. ilyet vett feleségül. ha délutános. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. akkor én. Volt értelme az életnek. hogy közös gyerekük lehessen. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. amikor váltak. Ha reggeli műszakos vagyok. örökbe fogadnak egyet. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. és Tószegi Sándorné nem érti. banán. szeretnék még egy gyereket kérni. és örökbe fogadták. hogy meghalt és egyedül maradtunk. akit víz. Ha a sérült gyerek elfárad. amikor el akarta az anyukája vinni. A kicsi. az unokáim is. Amikor még élt a férjem. folytatja a harmadik osztályos testvérével. másképp tudják az embert szeretni. mert őtet ez az anya nevelte. a születésnapom. Jó esze van. ha kevesebbet kerestünk is. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban. Elsőéves ipari tanuló volt. a Norbi nem volt megkeresztelve. ne tessék sírni. a neveltet. Ne hozzon ajándékot. és ezt mondta. aztán a negyedikessel. A feleség is állami gondozott volt. aki a hatvanas években született. mióta velem van. haladtunk. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. s Ilona asszonynak fölajánlották. Délután lépcsőzetesen tanul velük. és nagyon kell osztani. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. anyák napját. Neki nem természetes ez az érzés. nem mögy vele. Kérdem. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. szorozni. nem venném-e ki. mint a sajátnak. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. s jövőre nyugdíjba megyek. – Rendkívül jó férjem volt.

S amikor kijött a gyónásból. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk. – Hagyjuk abba? – kérdem. István. – Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. aki egyetemre is kerülhet. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért. amit a Kádár-hagyaték támogathat. nem szerette. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. Baltavári Balázs. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. hogy önálló legyek. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. Egy rakás gyerek volt kinn. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. Rajtunk csak keres az állam. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges. Nem támogatta a tanulásomat. ami fontos volt a számomra. Köszönet a plébános úrnak. hogy szeretnék tanulni. de három-négy évvel le van maradva.. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt. ha valami történik velünk. de a nevelőknek. – Kapargálja az abroszt.– Rákérdeztem? – Nem. De azon gondolkozom. hogy a könyveket bújom. Sok mindentől eltiltott. és segített. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt . s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. mégis inkább az intézetet választotta. Rajtunk nem múlik – mondja. ezt megtartom a gyerekeknek. ha más módon tudom rendezni. – A nevelőszülőm nem értett meg. – A két iker lett most elsőáldozó. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. azt mondta: “Anya. Főszak a szociálpolitika. minden rajtuk múlik. akiket szeretnénk révbe juttatni. a középső olyannak látszik. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen.. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. Ez a legméltóbb cél. s én is korán rákényszerültem. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. hogy a jövőjük biztosított legyen. Például a sporttól. bele tudja élni magát a helyzetükbe. közben mindnyájan tudjuk. ha több gyerek kerülne családba. kis gyereke van. édesapám pedig súlyos beteg – mondja. s túljutni azon a nehézségen. két dudás nem fért egy csárdában. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. s az arcán legördül az első könnycsepp. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. Erős személyiség volt. unokánk. hogy két évig volt nevelőszülőknél. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. Ő észrevette. rengeteg munka volt a családban. Biztosítást fizetünk.

Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. Építkeznek. A gyerekek sérültek. hisz vannak. sokkal jobban csinálják ezt. szeretnénk úgy végezni a dolgunkat. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. a Tatabányai Gyermek. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. Kicsi. (1995) . a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. hogy megrohamozzanak bennünket. s a nyelvtudásom nulla. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog.és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. mind a hatójukat elfogadta. Mi. van mit pótolni. s egy hat és fél hónapos. ahogy eddig. magyarok még jól megúsztuk. Köszönöm. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. Könnyítésül megkérdem. Ide sem akartunk feljönni. – Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. – Van. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. mint a szomszédaink. akiket a franciák. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni. addig gyeden marad. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. – Csak azt írja. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. Vegyük a jugoszlávokat. és amíg kisbabát kap. s a nevelők sem különbek. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. egy kivételével kis csapata is cigány. van. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. sőt büszke vagyok rá. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. akik nálunk régebben. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. majd következett három lánytestvér. aki utólag ebbe halt bele – mondja. Nincs szükségünk arra. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának. kisebb. Szóval egész életében. s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni.kér. minden újságírót elküldtem. Négy szakmája van. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. – Barátaim.

(posztumusz műve: Színpad és beszéd). amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie. november 26-án kezdődött. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit.. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke. Kijelentette.. Kiss Ferenc pere. Rendezett és elméleti munkákat is írt. csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója. hogy addig nem nyugszik. Kiss Ferenc. Nyolc évre ítélték. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette. akárcsak barátja. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. csak a magyarságot szolgáltam. a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. A nyilas hatalomátvételkor. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen.. 1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián.Három felvonás Kiss Ferenc művészek. De ha hibáztam is. Miközben ilyen nagy magyar volt. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt. népbíróság elé állított háborús bűnös.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. Karády internálását előre bejelentette. a saját képemet nem én. érzem maga.” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre. hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem. A korabeli lapok (Szabadság. 1941-ben lemond. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja.) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban. 1956-ban Győrben lépett fel újra.” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül. hogy félévi huzavona után származása miatt . a színészkancellár saját portréja alatt feszít.. ha ez mások halálát. 1945 1945. Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz.

Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. munkatáborba viteti. Karády Katalin elmondta. A besúgás vádja alól felmentették. és egyesek vagyoni romlását idézte elő. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától. s mint a szolnoki lapok megírták. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. mi adott volna lehetőséget a perre. a színész 1940-ben megszűnt. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. (A tudósításokból az nem derül ki. hogy 1944. a kamara elnöke többször megfenyegette. Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát. A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul.” Beszédei.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. “Levelet is írtam neki. Kiss Ferenc volt igazgatója. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. “Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. ha perelni mer. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . cikkei.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt. hogy senki sem tudta kiparírozni. Németh Antal elmondta. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. Én csak parancsot teljesítettem. hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. Pethes Sándor felidézte.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja. Viszont haragosa. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. mondván. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. Az ügyész kérdésére. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. váljon el. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának. hogy internáltatja. Jávor Pál hiányzott a sorból. Kiss kijelentette. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. ha szerepelni akar. hogy egy házaspárt elszakítson. hogy ő léphessen először a színre. A Népbíróság megállapította. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. bocsánatot kérek”. aki Jávort letartóztatta. Kiss Ferenc örült.

Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. főiskolai tanár (Cím: Bp. Madách I. Számolni kell azonban azzal.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt. Telefon 42-345. s ő. A tárgyalás óta nem láttam. VII. és mert később meggyűlöltem volt emberi. Egyesek szerint a börtönben tanult. képezte magát.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. II. hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. Csortos után lehet megjelölni. 1954. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről. azt nem tudom. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés. V.. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét. foglalkozzanak a kérdéssel. február 14.ítélték. 17. e. hallomásból tudom. Á. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét.) még a látszatát is szeretném elkerülni. kedves Elvtársaim. s ezzel rehabilitálta őt. Nem szívesen tettem. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. amelyet később börtönre enyhített. 54. Ez az. írni fogok. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt. Büntetését kitöltötte és jelenleg. akkor beszélni. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság. ráírta: “Horváth e. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. amit a Pártnak kell eldöntenie. Rákosi. Teljesítettem a kívánságot. Kérem. Somlay. hogy nem. Megérdemli-e. Kérem a véleményét. tagja. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük. és mondom ma is. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. de ha a Párt úgy kívánja. vezeklés – P. út 7. a helyét Rátkay. mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban.

majd jön olyan törvény is. aki azt mondta. két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. március 1. A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. amit tanúként elmondtam. egy hónap múlva felmondtak. Később eljött . mint például Nagy Adorjánt. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak. (Volt. mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. Nagy Adorján. aki békességet akart teremteni a társulatban. Ha féltünk is hogy eltalál. akkor én már régen magyar tüzér voltam. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak. Leszerződtem a Madáchba. itt szigorúbban veszik a törvényt. Ez volt. Szállóige volt köztünk. Említette. bár van benne valami. akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan. – Budapest. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk. 1954.. mert annak megfeleltem. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató. hogy szerződtethesse és engedték. Fura dolog.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. Jó. magyarán. Most sokszor olvas arról az ember. Olyan komolyan. hogy félzsidó vagyok. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. és nagyon jó véleménnyel volt róla. hogy fellépjek. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét. – Nem épp azért kezdhetett Győrben. De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni. mert kiderült. hogy nyilvánosan megverjék. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét. holott ő gyöngébb színész volt. mégis megtették. Ennek ellenére.egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk. ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. miért facsarja a nemes érzelmességet . de nagy tehetségű ember. a háta mögött kinevettük. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . ez a Nemzeti.” 1993. érjem be fél fizetéssel. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet.. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. mert ott van már Várkonyi Zoli. – Horváth M. a Színészkamara nem engedélyezi. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. Két kisebb szerep után közölték. A rehabilitálás után Győrben kezdett. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket.

rossz modorú tanár volt. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. Ott meglátott.. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom.. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. hogy mennyi szép dolog lesz még az életében. nagyon jól.. hogy ő nem ugyanaz az ember. Ennyit érzékeltem.megnézni a Hamletet. Kormányfőtanácsos. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába. Közelről ő felfuvalkodott. az Jávor volt. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. az arcára vigyor ült. bár felőle meg is halhattam volna. Nem beszélve arról. Egy fiatal fel sem veszi. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre. de széttárta a karját. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. hogy Ferit gyűlölték. hogy fölfelé. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” .. az a felfuvalkodottsága. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. Ódry Árpáddal. és én megpróbáltam segíteni rajta. hogy csak katonának vagyok jó. Ha valami odavitte. így nem játszhattam. Anyámat szerette Wallenberg. A szüleimnek ez nagyon fájt. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját. Többet nem tudok. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. Attól lehetett félni. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. ott ült az első sorban. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. s megőrült azért. színészek nem. onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra. mert azt hiszi. A hiúságánál foghatták meg. Az sem véletlen. Mindenki együtt érzett velünk. hogy felpofozza valahol. hogy ott belőle isten lehetett. amikor kiderült. hogy nem tehet semmit. A szüleim is benn voltak egy védett házban. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. Egyszerű származású gyerek volt. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. hogy felkavarodott a múlt. Addig nem találkoztunk. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is. Igazgatóként sem vette komolyan senki. de páros lábbal rúgtak ki. Az kétségtelen. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna.

mert az ember jellemtelen. hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. Úgy halt meg. Hazahozták egy ládában. maga a keblére borult? – Hagytam. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt. minek előszedni ezt a történetet? Kérem.. levelek.– És. indulat kavarog. Ripacs volt. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna. Kérem. Kiss-sel mi van? (1993) . Kiss sem tudta. hogy megöleljen. amikor muszáj volt megalkudni. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is. És mi a különbség? Semmi. Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. hangjával. csak hát magyarnak született. Legalábbis megalkuvó. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. de a fenti levelet nekik sem említette. Nem kellenek szitkok. Gyönyörű fejével. Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja. mert nem volt elég okos.. ami nem egy nagy üzlet. Talán nem is csupán azért. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész. mint egy tigris. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam. mert olyan korban élt. hogy a keblére öleljen. Teljesen kicserélték. Az órán Arany János epigonokat tanított.

Huszonhat éves volt. és én kimondtam. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba. ki is ő. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. Biztos. hétig egy másikkal. Utólag hallottam egy osztálytársától. nehogy találkozzunk valakivel. hogy vagy most megy férjhez. Kicsiszolódott ebben a műfajban. – Klára jól tudott hallgatni. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. Klára szlovák—magyar házasságból született. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. mondja róla az egyik barátja. Talán megfordult a fejében. Nem tudom. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. hogy Klára az. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent. hogy férjhez megy egy pénzes. hogy miért került Klára a hatvanéves. és én megismételtem: igen. A harmadik héten rám kérdezett. gyáros. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. nyomult. – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –. Nem iszik. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. Szép nő. Izgulhatott is.. Életstratégiája. Helytálló típus. mit mondtam. hogy valami nincs rendben. nem! Benőtt már a fejem lágya. hogy hozzám ér. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. külföldi palihoz. Asztalt a leendő családnak. Hat évig járt egy lánnyal. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. volt élsportoló. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt. és csak nyomult. vagy soha. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett. Majd ő megoldja! Örök . munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. Reggel megérdeklődte: tudom-e. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. No. a három hete megismert tanárnőt. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. Talán tényleg szerelmes lett. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták.. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. miért épp neki nem sikerült. mint a távirat. Meghódítandó objektum. amikor megismertem. s kiderüljön. Asztalt a királyi álomhoz. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. nem dohányzik. Életre szóló barátságai vannak.

ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. ha Klára oda nem visz férfiakat. ha másodszor is férjhez megy. bármikor ráhagyhatja a kicsit. – Klára hányt. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc. Ami Szalma Gábort illeti. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. mondta Klárának. hogy a konyháról annyit tud. apád ifjúsága. Az apa belement. szégyellte a királyi álom romjait. és vele együtt két-háromszáz embert. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz. Először nem is értette. hányszor. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. hogy a felesége nimfomán. de különben hogy magyarázza meg a lányának. hogy azt már alig lehetett elviselni. tervszerűen megszületett Rulek Bea. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. melyik a bejárat és a kijárat. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. Nézem a perverz könyvelést. és nem merem megkérdezni. hogy kivel élek együtt. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. hogyan tette tönkre a cégét. de csak akkor. Már másfél éves volt Bea. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. előtte az sem érdekelt. Mindent befelé. talán enyhén debil is. ne dolgozzon Klára. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. és nem akart válni. Tehát közös megegyezéssel. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. és osztályzat is. Még annyit: ha meg Klára el akar menni.megoldásul mindenki a gyereket találja ki. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. én a gyerekünk miatt szerettem volna. vesz a gyereknek egy lakást. s ő bármikor láthatja Beát. és a kezébe kerültek a naplók. hogyan. kollektív “foglalkozások” is. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. hogyan szembesült azzal. Ennyi ideig működött az egyezség. – Azt is szeretem. Nyolc év mocska. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket. hogy váltak olyan zűrössé. Ez ugyan egy kicsit teátrális. – Volt olyan hét. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. hogy milyen volt. Rulek szedte le a könyveket. Rulek abban bízott. én utána fogtam hozzá. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. Kérte. arról. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya. beszélhetnék a külsejéről. ha Klára révbe jut. hogy a kislány az anyjánál maradjon. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. egy “165 centis undorító pasassal”. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. – Megegyezéssel elváltak. Hiába van négy diplomám. aztán elkezdtem firtatni. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. amikor az orra elé raktam.

sírt. Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. annyira féltettem a gyereket. Legyen annyi elég. Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal. bele is esett. gyerek. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. hogy ne vigyem vissza. annál nagyobb a komfort. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal. együtt vagyunk. Még az édesanyámnak sem szóltam. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. A bíró előtt Klára azt mondta. egyszersmind megeskette az anyát. Én. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. Bíróság előtt meg is állapodtak. már csak a gyerek hiányzott. az egyik legyen az egyik szülőnél. ha az anyja leadja az útlevelet. Rulek tudta. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. számított rá. Szlovákiába. Erre Klára azt mondta a bírónak. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. hogyha megszerzi. én adom a gyereket. hogy a gyereknek semmi baja. Utólag kiderült. azóta nem láttam a lányom. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. és két hatalmas dobozzal tér vissza. hogy mutassam a jó szándékot. mindenestül. Ez volt az utolsó találkozásunk. nem szöktem meg vele. és oda bujdokolt el a kislányával.kicsalt százmilliókkal. mert nem örömben fogant? . pénz. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. Ő volt élete legjobb nője. Rulek felhívta. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. bár tudta. a másik a másiknál. Kirohantak Szlovákiába. emiatt nem kérték az apa beleegyezését. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. De nyomban váltott egy másikat. Nézegetem az öles fényképeket. hogy a gyerek egészséges. Minél több van ebből a háromból. hogy a gyereket nála helyezték el. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. hogy elveszett az első. mint ló a gödörbe. hülye állat. s talán nem is fogom többé. Rulek magamra hagy. azzal. s Klára vette fel a telefont. hogy nincs a gyereknek második útlevele. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. 1993 húsvétján mégis odaadtam. hogy Szalma menekül a hitelezőitől.

beléptettem őt is. itt a pecsét. mintha együtt . Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. amíg be nem mutatta. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. ha nem hagyjuk békén. de a faházban már csak egy kis cipőt talált. a Botafogo öböl fövenyére sem. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. járta a környékbeli moteleket. semmit nem tudott intézni. Rulek este visszament a faluba. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. amihez ott nem kell engedély. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. de nem talált okot rá. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is. – Mielőtt elindultam. Visszarántotta a kislányt a faházba. a hónapok óta tartó bujkálásba. Szalma bedühödött.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. A férfi kiküldte a fiát. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. majd kisíbolt pénzét. Elhozta ezt is. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. s mivel az első útlevelét elvették. hoteleket. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. Ibi látogatta. és azt kiabálta. Az asszony kihívta a rendőröket. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. A börtönben a volt élettársa. leskelődésbe. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. Ők már nincsenek velük. engem nem engedtek oda. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott. A járőr kötekedett. a végtelenségig nem silbakolhatnak. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. hogy tiltassa le a számláját. meg a fényképeket is a falról. de Klárát és a gyereket nem. azon kívül. miért akar utazni. végez magával és Beával is. ennek ellenére elmentek. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. Nézze. aki másnap bejuttatta a miniszterhez. Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. hogy elküldje őket. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –. elkértem az ügyvédtől. mert le volt tiltva az útlevele. olyan ügyvédet fogadott. – Csak a rendőr ment Klára faházához. ellopja a következő héten vagy azután. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre.

s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. Norbert. Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. hogy balek módra. annál nagyobb a bűnöm. Norbert. aztán kinyitja a másik nagy dobozt.érkeztünk volna oda. hogy egyszer jön a hír. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni. miniszter. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. és nem komoly felnőttként viselkedtem. Nem kellett volna ügyvéd. Bea. Rulek József villanyt gyújt. amit nem éltünk együtt. megfogni a gyereket. Klárával baj történt. az életünkbe. (1995) . hogy Bea ilyen házasságba született. mert be tudott keríteni? Az én saram. minél inkább belenő abba. Ennyi. Legyen boldog Klára. Ránk esteledett. Félek tőle. legális út. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe. menjek a gyerekért. az apjától távol. El kellett volna felejteni: lesben állni. amit az anyjától kaphat. és hozni! – Miért nem akarja. Bea.

Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna. és megnyugtatott. engem pedig hazavitt a batár. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett. Ica végül Háncs Ernőnek. mégsem kapta meg. és ne is érdeklődjek utána.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors. hogy elvisz. A pártőrség parancsnokhelyettese. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. tudott könyvelni. Úgy volt. hogy Rákosiról beszélgessünk.és gépírni. Ica gyerekkora: műhelylakás. de filmrendező szeretne lenni. hogy intézkedjen. hanem Katkics Ilonáról van szó. – Róla én csak jót tudok mondani. Végül elváltak. gyors. Dupla borítékban írtam Rákosinak. De most nem Rákosiról. Kereskedelmit végzett. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben. Megnősül. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre.és gépíró. a frász kitört. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. ha nem . onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. és fantasztikus volt a memóriája. Végül úgy gondoltam. 1986 októberében felkerestem. Felhívtam. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. hogy együtt leszünk. kívül a titkárnőjének. velük rakták egy szobába. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. Simon Jolánnak címezve. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. cipőhalom. jól rögtönzött. mivel megyek haza. – A beszédeit nekünk diktálta. Ha lekéstem az utolsó villamost. hogy minek megy. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. ő Moszkvában diplomázott. és visszaolvasta a gyorsírást. Bekerült a budapesti pártbizottságra. még a pofázós garnitúra egyik tagja. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. egyszobás ház Pestimrén. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. amíg főiskolára nem ment Moszkvába. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. Miljánovits Pál volt a vőlegényem. Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába. Nyelvésznek. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte. Őt kitettük a Szabó József utcában. Révai Józsefnek. Rákosi megkérdezte. ha hátat fordít a tévének. Előfordult. az ország még szerette őt. mert azt is tudta. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. Harmincon túl szült. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel. Okos volt. hogy üssön el valami. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni.

– Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. Reggel. 1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást. Pali. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott. de csupán egy személy. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. hanem a meglátogatott üzemek. akik kezdettől fogva vele voltak. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. Fáztunk. és az épületbe a párt. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. De hol a szerelem? Az. Nem akartuk észrevenni a változást. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek. Aztán öccsével. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. Még csak nem is biccentett. A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. Görög Pista – azok a partizánok. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. Képzésre nem volt szükség. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. s Farkas Mihály kijelenti. mert alig ettünk. délben. lencseleves vagy -főzelék. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. új nevük: párt. a háború neveltjei voltak. . Az idősebbeket kiemelték. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. ritkán krumpli. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. Pali géplakatos volt. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. De úgy ítélte. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. Az Rgárdát elsorvasztják. Kanyarodjunk a történet elejére.vagy gombaleves. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész. orosz katonai cigaretta. este bab-.és kormányőrség kerül.és kormányőrség. csak az őr változott benne két óránként. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. s később is vele maradtak –. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. borsó-. A pártőrséget 1949. hogy Icától hallottam felőle. amit azzal magyaráztunk. elmondták. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt.

s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. így halt meg. Akkor tudtam meg. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. amikor Rákosit letartóztatták. Látod. és harmadnap megjelent az új parancsnok. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. Orosz kiugrott. így összetörtek – felelte. mint Orosz Péter? . mert állandóan azt üvöltözte. akinek nincs bútora: G. eltűnt. és tartóztatták le a vezetőket. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. hogy ők maguk. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. kineveztek főhadnagynak. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. ide költözik a személyzet. miért. a mai napig sem tudom. mert a neve sem szimpatikus. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni. Miljánovits Pál tele van példával arra. Talán ez vett el G. s biztatta. de mire körülnéztünk. még Péter Gábort is. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. hogy 1925-ben ott volt. menjen odébb. ahol szétrúgták az egyik fülét. és nem tudtuk azt sem. Ő volt az első. akit közülünk internáltak. Ézsivel soha többet nem találkoztam. s mivel az ÁVO átvett bennünket. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. 900 napot töltött internálótáborban. a parancsnokunkat. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. te élsz? – kérdeztem a roggyant. Nem vigasztalja. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. János. azt mondták. és soha nem derült ki. A kísérőkről. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. Ézsi őrnagy. G. Lajos életéből majdnem három évet. Például Breier Jánosra azt fogták rá. és ő sem tudta. sőt segített is őt lefogni. majd a rá vigyázó őrszázad is. Lajos hadnagy. Főtestőrét. Moravetz. sofőrökről. elszabadul a biztonsági őrület. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. hogy elvezényelték vagy felakasztották. hogy van ember.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. Egyszer találkoztam csak vele. de Kádár rászólt: Péter. – Magukkal őriztették. mankós alaktól. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. mi lett vele. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. Aztán részegen karambolozott. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult. Nemsoká elbocsátották Krémert. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. siessen haza. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. Lajoséknak nem volt. és azon az éjszakán letartóztatták. Egy nap nem jött be. Fenyvesi lett és külügyi futár. piszkok.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. mivel vádolták.

hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. vagy Kádár letartóztatására. amit végrehajtott. a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. Ikladi Lali közölte. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. hogy lemondok. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. Az ellenség Krémer. 1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. és le nem adja az igazolványát. Rákosinak sem. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. Ezt is tudták! Aláírtam. Miután Rákosit leváltották. Talán a hülye szláv vérem is hajtott. Á. itt föllebbezés nincs. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg. tudtam. hogy engem rúgjon ki. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . Ahogy felbukott. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. írjam alá. vagy Rajk. később ÁVH központja – P.) Másfél órát ültettek. aki kirúgása után nem kapott állást. innen addig nem megy el. csúnya. Nekem senki sem volt tekintély. – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. A papa csak annyit mondott: fiam. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. hogy telefonáltak. rekonstruáltuk. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. úgy kell elbánni vele. végül bekopogtam egy tolóablakon. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. Őt becsültem is. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. csak azért.-ba. mint egy hadifogoly: egyenruhában. Otthon is azt mondtam. a vízművektől ment nyugdíjba. de váll-lap nélkül. hiába nem kínzott senkit. egyetértek a leszerelésemmel. amíg ezt alá nem írja. hogy annyi konfliktusba kerültem. ahogy velem tették. Nem volt harag – hogy te. 1950-ben a legidősebb fiú. ezért van kisiklott életút mögöttem. mi lesz már. (Itt volt az AVO. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. és leadtam az igazolványomat. A kisemberre nem lehet haragudni. mert a hierarchia csúcsán állt. be sem mehettem a pártközpontba. Ikladira nem haragudtam. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik. menjek be az Andrássy út 60. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. este pedig úgy tért haza. a pártőrség parancsnoka volt. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja.– Rákosi. kirúgtál –. Révai. mert az nem visszabeszélős. Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja. a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. Egy kis türelmet! – mondták. hogy kapott egy feladatot. mi történt. majd a fegyelmi osztály egyik előadója.

de nem kértem belőle. pedig csupán kivizsgálást kértem. – Hiába mondtuk. 1947-ben. hogy segítsenek. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. hogy választok egy kis kertészlányt és . de senki sem reagált. Megmondtam azt is. ha végez. de a saját ügyem sem ingatott meg abban. – Az volt a legnagyobb tragédia. – Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. Gyuri. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban. hogy elmennék traktorosnak is. annyira természetes volt minden. hogy rendben mennek a dolgok. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. Szóltam egy ismerősnek. Géplakatos vagyok. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú. magától értetődően együvé tartozunk. hogy úgy éreztem. nem is udvaroltam neki. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. pedig semmi valós bűn. Miután kikiáltottak ellenségnek. mire ő felhívott. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. hogy összeházasodunk. mondhatni. azt felelte. miért szakított vele Pali.döntéssel. vétség vagy mulasztás nem terhelt. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. mert azt mondta. motorszerelő. Azt hiszem. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. Levélben nem lehetett megírni. hogy szakítsunk. aki nem tudott mit csinálni. ezért aztán jókora krízist éltem át. Nagyjából három évet töltöttem lenn. de nem kaptam állást. nyilvánvaló volt. amit ő nem testálhat át másra. és akkor mondtam meg neki. Pali már Sinatelepen dolgozott. s ott nevelési előadó lettem. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam. mintha mindig vele lettem volna. nem tehettem tönkre a karrierjét. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni. hogy ártatlan vagyok. hogy semmi értelme ennek. Három hónap után beláttam. hogy hol dolgozom. a KEB-nek.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. mi történt. A Rajk-per. így én mondtam el neki. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. de nem voltak abban a helyzetben. Katkics Ilivel. Katkics Ili már Moszkvában tanult. hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. mert nem akarom az életét tönkretenni. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. ez olyan politikai döntés volt. A bennfenteseknek. jutalomként járt a belépés. Rákosinak. a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban.

ha valamire nem emlékezett. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében. és említi majd a papának. mert nem vagyok árja. És én úgy éreztem. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán. A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. és ők szólnak: apu. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek. Ezért sem tudom én azt mondani. ezért helyes. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. Leléptem. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem. Negyven évvel azután. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. annak én legfeljebb a postása voltam. hogy kerestem. A feleségem.. és most újból ávósoznak. a minisztériumban ávós lettem. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával. Katkics Ilonával. “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. a gyerekeim tisztelik Ilit. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől. Az ávónál rajkista voltam.megnősülök. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. hogy Miljánovits Pált neve. hogy mint volt ávóst elvisznek. – Másrészt mi nem is szakítottunk. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. kitől kérdezhetjük. Nyár végén kerestem újból. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. hisz újra kezdődött a történet. mégis így van. 1990-ben meghalt a felesége. gyere! Ili tagja a családunknak. mint akkor. jártam a főiskolára. 65 éve ellenére feladta Pali is. és hangjából úgy vettem ki. ahonnan hívott. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. és hozott magával. – Szegények voltunk. származása miatt kirúgták a pártőrségtől.. Lehet. és 1956-ban megint ellenség lettem. hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali. hogy nevetségesnek tűnik. hisz én Ilit most is úgy szeretem. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. hogy azért lett 1945-ben párttag. szakérettségit tettem. Ez volt 1951 tavaszán. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. . Katkics Ili filmje megy. hiába vagyok bármilyen jó tanuló. pedig ha nincs telefonja. mert megmentették az életét. összeköltöztek. nem tehettem mást. ezután Icánál kereshetem. hogy megbántam vagy sem. Szinte azonnal hívott is Pali. és a menye vette fel a telefont. Bekerültem a minisztériumba. amivel új útjára indult a történet. Szemérmesen elárulta. Ám abban a lakásban volt telefon. hogy Icától elváltam. A kezét sem nyújtotta értem. hogy ők nekem köszönhetik egymást. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. tanítónő nem lehetek. tudta. és ezzel a gépészi pályám is véget ért. Két emlékem van tőle. Már tudtam.

ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. Tudom. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem. engem egy nyilas család rejtegetett. ő engedett ki bennünket.Ekkor én már könyvelő voltam. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám. hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. együtt nő az emberrel. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. hogy a Bice-bóca. mint a kabátot. Ili. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is. – Nagy kerítő maga. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. – Ha nem kezdek róla írni. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. – Egymásra csodálkoztunk. de nem tudom. minek akartam szentelni az életem. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet. – Mikor kezdődött. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. hogy ő fog elmenni előbb. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta. örül nekünk. Gyerekeink gyanakvással. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. a pihenő . – Nagyon okos volt a feleségem. – Megvisel a helyzet. és a filmjeimből bárki megtudhatja. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. s nem számított. Nem lehet levetni. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. ki úgy fogadott el minket. A történelem együtt lélegzik. sosem találkozunk! – mondom. mint két huszonéves. ismeretlenül szerette Icát. – Figyeltem. Öntörvényem szerint voltam párttag. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. jól esik. nem rossz-e nekik. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. soha nem hívom fel. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. ha átölel. mit mondott Pali magának rólam. hát normális. – Mi sem! – felelik ők. Ilona!? Nem tagadom. Bujkáltunk. Aztán ki így. Mintha érezte volna.

mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. felmentem Ilihez. hogy feleségem volt. szívemben ez a szál nem szakadt el. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. Nem tudom. – Nem hihette. hogy megismert. én meg vele szemben. csak eltűnt. meg velünk. Jamrich Miska. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. s egy szót sem szólt. mi lett volna az országgal – nem vele. és keresztülnézett rajtam. Függetlenül attól. de tudta. Nagyon szeretem őket is. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. hogy ellenség vagyok. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást. velem nem kell szóba állni. és alig bírtuk behúzni a csónakba. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. sőt ha az öreg bement a vízbe. Simon Jolán is tudta. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. én meg szidtam. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. a testőre. minél fogva ragadtam meg. meg sem köszönte. Rákosi nem állt velem szóba. – Jól van már. Többet nem találkoztam vele. Egyszer görcsöt kapott. Addig úszott nyugodtan. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég. Nem tudom. segítettem összeolvasni. ha nem húzzuk ki. mint amikor megismertem. ha megmentette az életét. abbahagyhatja – mondta végül. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . de ott álltam előtte. Köpködött. mikor aludtunk. hanem az országgal! –. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi. a kormányőrség parancsnoka kísérte. Ez volt a biztosítás. Az öreg jó úszó volt. Talán 72 órája voltunk már talpon. aztán lebukott a víz alá.Rákosi őrzésére. hogy egy ember az őrségből. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. és őt is – néz Icára. hanem én voltam az. Nemcsak úgy látott. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. Mivel biztosan felismert. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. Egy évre rá. és arra ébredtünk. Ezek után eljött Sinatelepre. s mi ketten láttuk el az őrzést. mi lett volna. nappal őrizni kellett a házat. Nem kiabált segítségért. amikor Ács Pista jött a tó felől. hányta a vizet. látszott a kopasz feje. tudhatta. akkor odalép és megkérdi. mi van velem. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. mert nagyon ideges voltam. Néha annyira beúszott. – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. hogy gyerekeink születtek. Értelmes ember volt. mi történt. Sokszor eszembe jutott. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. Ha érdekelte volna a sorsom. amikor csak tehettem. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. Boda meg úszott vele. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. Biztos. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. ami abbamaradt.

aki Recsket is megjárta. Ilyen felszabadult még sosem voltam. – 1955-ben a Körúton. megindító. Megindító. És amikor István kiszabadult Recskről. “adj. hogy a köhögése sem zavar. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. ekkor is ölelgetett. de azt mondta. Szinte érhetetlen a számomra. uramisten. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem. hogy élni tudjon. Elrontottam. hogy ki kell rúgni. csak túlságosan aggódik értem. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. István Szakasits titkára volt. és Jamrich Miska. – Jó barátaink voltak Dobosék. Gazság. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. nem futottak el. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. mennyi puhaság. de mindjárt!”-alkat. el kellett tőle válnia. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is.és kormányőrségtől került 1975-ben. első munkahelyéről. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. akárcsak Sinatelepen.– Az az igazság. Lilinek. újraházasodtak. – Hogy tudott visszamenni azok közé. amit féltettem is. aki letépte a . ha a férjed a párt ellensége lett volna. függetlenül attól. mivel nem tudtam. ő gyerekfilmeket rendez. csináljon az életünkről filmet. Pedig türelmetlen vagyok. – Javasoltam. csak egy időre szól ez a kinevezés. még a férjével élt. A férjével volt. Egyikőnk sem világszép. A feleségének. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. Ő nem szól semmiért. akik megvádolták. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. a párt. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. Amikor találkoztunk. neki volt igaza – mondja Ica. hogy miért váltak el. Nem is tudom. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. Az a Jamrich. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette. És ahogy figyelem. ha úgy tetszik. Aztán már csak a tévében láttam. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. hogy öreg lett ő is. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai. mégis minden lélegzetével azon van. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. Ilyen volt az élet. Semmi. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. gáncsot vet az életednek. amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. bűnök. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. de Háncs udvariasan félreállt. a parancsnok megölelt. Huszonhat évig éltem egyedül. megvolt a magam élete. jogi felelősség őket nem terhelték. öreg lettem én is. aki elvette tőlem az igazolványomat. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. a hatvanas években. mondtam.

már csupán kíváncsiságból mentem utána. Még állást sem adtak neki. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek. ez a Moravetz. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. Amikor átmentünk a Parlamentbe. s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. Személyes bosszú nem volt köztünk. Pontosan ismerem a sorsát. Feljöhet-e. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. Akkor én. nézd már. De oly tehetséges volt. – A kor a felelős. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. hogy részvétet nyilvánítsak. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. Szalai Andrástól kért engedélyt. közöttük a helyem. hogy hívjam Palit. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. Farkas Mihály dühöngött. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. de én inkább megírtam levélben. Mondtam neki. Oda mentünk át a Parlamentből. Gyuri biztatott. hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. akit kinyírt. azt mondták. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. mert ő tett fekete listára. Moravetz László.váll-lapom. Ilona? – kérdezte Szalai. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. csak az öccsével beszéltem. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának. Csakhogy a pártapparátus kedvence. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. mocskos senkit. hogy kinyírták. Néhány nap múlva – sosem felejtem. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. miért jöttél fel. mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. szemben Péter Gáborral. Szeretem – idézi akkori önmagát. és a Lignimpex előtt ott állt ő. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. ám 1951-ben. kérdezte. újabb egy év. s a nézők elsöpörték a kordont. a nyugati katonai attasék mosolyogtak. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. hogy hová tart. A Lignimpexhez tért be. Elmondta. de nem volt otthon. talán meg is ölöm. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. és már vezérőrnagy. Telefonáltam. Az utóda Kopácsi Sándor lett. ott volt faátvevő. Szereted. amit mondani akartam. te kis sutyerák? – kérdi most . ő pecsételte meg a sorsomat. Végül rendőr tizedes lett. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. hogy levelezhessen Palival. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. Na. okvetlenül hívjam. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. négyre végzünk. hogy amikor Moszkvából itthon járt. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. hogy valamiben tévedett. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. Szóltam Ács Pistának.

tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. – Ő hozott vissza a túlpart széléről. Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica. – Épp egy éve. – Pali. úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. Palitól. hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. Ő már járt itt. Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. nem élem meg az év végét.már ő. Azt hittem. hogy idejön. ismeri még a mai olvasó a pacák. Egy év után jobb az állapotom. (Úristen. és a lánya. és Panni elsírta magát. mióta te vagy!” (1991) . – mondja Pali hozzám fordulva.

– Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. ő tanácsolta. újságíró. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. Munkájának “korrektora” hű társa. Shakepeareről. mára betöltötte a 88 esztendőt. Goetheről több szó esett. amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság. századi latin könyv fordításával járult hozzá. róla ne készüljön fénykép. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. Amikor hazajött. pedig lelke akkor is széppé tenné. hogy tanuljanak angolul. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. csak most említi. A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. ezért vettem fel a nevét. A környezetének csak Sibi. hogy Tempefői álnéven író. sem orvos szót nem emelt. Házában Dantéről. De igazából titkos költő. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. mint a pénzről. a felesége. a jól szituált . ha sosem lett volna szép. akkor a pörről beszélt. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. Lili néni. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. Elvált anyámmal velük éltünk. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. a tájékozott azt is tudja. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. lettem Perleberg. mint a karja. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba. Jelenléte ellen sem betegtárs. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk. Különös ismertetőjele: Lili. Telekinél doktorált. Szeret a rövidebb sorba állni. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is. azt meg. Pontosabban: aludt a mellére borulva. A kórházban hallottam. Igaz. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. mert szereti magát szapulni. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. hogy vöröskatona volt.

hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. földön dolgozni. Czettler Jenőt. s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. Fellner Frigyest. és már első. mint másokkal. Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről. s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. A háziak mondták. Barátra egyre sem utal. mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. hátha segít. Mentünk a művezetőhöz. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. Ha ez így megíródhatna. Á.). talán bekerülhetnék abba a füzetbe. tehetsége. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. és Lili sosem tűnő bája óvja. de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. Nekem nyitottnak tűnik. Azzal fogadott. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. miért nem hozza fel az asszonykát. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. mert nem szeret szerepelni. gyerekkórházban kaptam állást. hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. hogy áthelyezett. A férjemnek akkor járt le a büntetése. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette. ha már gyereket nem adott. És az a két rabbi. Kuncz Ödönt említi. Legnagyobb veszteségem. Nem istenkáromlás mondatja velem. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. A . hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. hogy őt nem is említem. és nagyon boldog voltam. Aztán visszahívtak tanítani. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. Mindig volt miről beszélni. – Szerettem gyapotot szedni. Titokban örülnek készülő írásomnak. Én nem mehettem tanfolyamra. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. a kitelepítésben ismertem meg. és lejött értem. nem tévedtek. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. Érzékenységüket Ótyus humora. Rendkívül liberális körben éltem. Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. de a főápolónő azt mondta. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig. Végig nevettem az életem. az élet kegyelme. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár.

mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. mert abban az időben az országtól távol élt. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte. ha halálra ítélik. hogyan lehet újjal. ő. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. én nem utálom jobban ezeket.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. de Rákosi visszatartotta. velünk miért olyan jó az Isten. Amint engedték hímeztem. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni. amit képviseltem. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek.” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. s mindent eltűrnie. . hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. amíg engedték. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. taktikája? – Kívülről néztem a történteket. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. sz. SPA azzal vigasztalta. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől. az antiszemitizmus ellen. Akkor a “p. különösen. Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. másodfokon öt év lett az ítélete. hogy akarjak megmaradni. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. Cellája ablaka ki volt törve. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. mert az idő is halad. csodálatos emberek! Ha idegen jött. Nem jó. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. írtam egy kisregényt is. – Kőművesek voltak ott és kurvák. – Van a túlélésnek technikája. de azt hiszem. kegyelmet fog kapni. ha az embert nímandok megkötözik. Ő sugallta. hanem tovább kell haladni. Gerő őt is megfenyegette. fölmentik. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye. Azt nem tudom. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. felelte. Jól látták egymást. – A rossz és a jó dualizmusban van. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe. hogy reakciós álláspontot képvisel. mint te? Szegény ember voltam. “külön szoba” járt vele. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. hogy elviteti. és a bűntelen holtaknak biztos jó. Első fokon három. Dobi azt mondta: ritkítják őket. ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja. mire Gerő fel akart ugrani. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. mindent nem is tudok felfogni. Nem értem. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie.

Amikor kezdtek érkezni a sebesültek. Csak azt ne. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. és a nevén akarták szólítani. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén. netán a kivégzést. mint Homérosz? – Ő vak volt. Amikor Az ember tragédiáját meséltem. odajött. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. hisz itt most ápolónőre. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni. Egyszer úgy éreztem. a zsidók üldözése. kiváló dolgozó. Jelmondatom: sem panaszkodni. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt. Az volt életem jó cselekedete. irtása és a kitelepítés. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. hogy ezt az embert is megérintette a költészet. Igaz. hanem Esterházy herceg is. sem dicsekedni.és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. honnan jött. aki felajánlotta a cukoradagját. és amikor este ránk zárták az ajtót. Volt.. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. nem látta a közönségét. mondtam. becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. ha hepiend lesz. pedig még nincs vége. Három sebe van az életemnek. Volt közöttünk egy irigy. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez.elbújtattak. Egyszer ótyus nem állt ki. és közölte: tudjuk. este vissza. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. .. Később kiderült. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök. szükségtelen lett volna a műtét. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. rém kellemetlen fráter. hogy tőlünk mit vettek el. mesélj. Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal. Hazajártam a Markóhoz. – És a börtön. – Felpillantok a jegyzetből. – Meséltél. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. – Mindig ott volt a haza. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. 1956. Már a második helyen ráleltem. mint én a történet születése pillanatában. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. október 23-án kórházba utalták műtétre. amíg meg nem tanulta. Lili néni fityulát öltött. ahol ő volt. mire kitaláltuk. három bestiális dolog: Trianon. Ezekhez képest nem érdekes. és nem betegre van szükség. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént. a külföldi lapok szemlézője. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort. sem megerőltető. Ez nem csoda? – kérdem már én is. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt).

támogassuk azt.– Élmény. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni.. – Szapucsek! – mutat rá Lili néni. amelyeket csak a párja olvasott. – legyint egyet. Nevetve meséli. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. Inkább az ember érdekelt. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól. hogy nem gazdag. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót. Vannak kéziratai. az nem találja meg soha. mint aki gazdag nőt vesz feleségül. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. amit nem tudunk. hogy támogassuk ezt. Az írás mulatságos passzió. Be kellett mennem a szerkesztőségbe. A sok felhívásból csak azt hallom ki. kevésbé egy híres oszlop. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. Úti jegyzetek. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. kis színesek Ausztriából. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. Dacból írtam. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. Dr. – Lusta voltam arra. – Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám. – Ezt mondja az. Németországból. és kiderül. mint az édesanyja volt. de nem azért. a Szentföldről. tehetség volt. Amerikából. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. kirekeszteni pedig. hogy összeírom a hajléktalanokat. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. politizálással végezzük. ma is ott hever. hogy Messiásként fogadnak. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot. Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. hogy az írásra adjam a fejem.. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. Politizálással kezdtük. A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. Börtönportréit a “sem panaszkodni. biztos mennénk. – Természetesen örülök a fordulatnak. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni. Lili néni kivárta a szünetet. Úgy jártam az állami hivatallal. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok. A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó. .

minél idősebb. mikor szoktak vacsorázni. fárasztottunk! – felelik. meddig maradhatok? – Elnézést. hogy ennyit fárasztottuk.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom. – Van. Kénytelen vagyok rákérdezni. (1990) . hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni. annál rigolyásabb az ember. amit én úgy értek: maradjunk még együtt. Kérdem hát.

Hat évet töltött börtönben. Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. de folytatta. aki állítólag Nógrádit mentette. hogy leváltják. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. mert a gépezet már elindult. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. kihez jár. Strasser szobrát. ki megy . mint a fonalat a matringból. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. sőt rúgott is rajta. azaz 1950. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. aki indul ezeken a versenyeken. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot. Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. 1966-os könyvében azt írta. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. Nógrádi megúszta annyival. hogy a haditanács ülésére megy). annak idején annyira meg volt rémülve. De ő nem mesélős fajta. hogy véget vet a szerelemnek. “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. mit csinál most. Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. Már világos. hogy az ifjú hölgy. Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. pedig többször megkérdeztem. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”. és erre büszke. Farkas Mihály. Sólyom László letartóztatása előtt. Ha egy szálat megfogtak. hogy Nógrádi fecsegett előtte. Általában egy-két mondattal. példát kellett statuálni. Az ÁVH kiderítette. s ha szükséges. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. hogy barátjával. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. Mária az egyik. három nappal a tábornoki per fővádlottja. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. Ezért vagy másért. akit ismertem. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. s a testvérét és édesanyját is becsukták. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket. hogy Mária megcsinálta a férje. Kecskemétről jelentették. abból többnyire gombolyag lett. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. hogy megállapítsuk. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. Rákosi patáliát csapott. a szovjet nagykövethez. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon. mindkettő potenciális ellenség. hanem azért. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. hogy kémgyanúba keveredett. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. Nógrádi megígérte. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. de válaszol. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. Állítólag ekkor Farkas Mihály. ne csináljanak ebből ügyet.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj. mivel telnek a napjai. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. “Mackó bácsi”-nak az ügye. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával.

Kerestem reggel. nemhogy a történetéről. ünnepnap. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. de Lendvai Páltól. a halált. s külön perben elítélték a férjét is. Kálmánra a figyelmem. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. négy éve én írtam Mária bátyjáról. Megtudtam. de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). csak névrokonok. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. A . hétköznap. 1992.” A történet. Kálmán akkor repatriált Amerikából. hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. . Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam.hozzá. Ennek is szerepe lehetett abban. az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. este. aki talán Ausztriában él. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. nem lett miniszterhelyettes. Kálmánról (Népszabadság. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. Lendvainál végre a nyomára bukkantam. Mata Hari-ügy. A beszélgetés elején elejtette. – Fogalmam sem volt. s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta. ki ő. aki ezredes volt. s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. és kivel miről beszélnek telefonon. nem valószínű hát. s annak a lakója most 87 éves korában is. született Potoczki Máriát. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát. Hogy még cifrább legyen az ügy. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. s azóta kutatok az asszony után. mi történt. S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon. szerelmi. 1956 után rövid ideig kegyvesztett.). Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. Utána a nőt őrizetbe kell venni. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van. a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. Farkas Mihálynak. Ám annak ellenére. Azt válaszolták. Kiderült. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. délben. hisz az új asszonynevét nem ismertem. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. 1962-ben rehabilitálták. Nógrádi. hogy tőle is halljam. ha akarták. hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára. ha akarták. május 9. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné.

akkor belül teljes szabadságban élhet. Ott tanulta meg. s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. Barbusse –. de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. felkerültek Pestre. S ott tanulta meg a franciát. Azt mondja. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. Nógrádi Máriát kérte meg. – Házasság? az ellenséges . ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. Ebben az időszakban született Mária.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt. a németet és az angolt. hogy az a félreeső szoba. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. Ott is hagyta a lapot. Mária úgy képzelte. a volt partizán Nógrádi Sándor. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. s aki a helyére került. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). Nógrádi felesége pedig beteg volt. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. Mária 26. Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. ha külsőleg fegyelmezi magát. hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt. s kiderült róla. Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. s az sem véletlen. s Markos Györggyel. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. akiket Mária kedvelt. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. s elszegődött egy textilgyárba. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. Kálmán a fronton volt. de a háború és a birtok megakadályozta. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. mint a gazdálkodás. segítsen a pesti fogadásuknál. majd katonatisztként műegyetemista lett. meg több kommunistával. minden mozdíthatót eladott. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. hogy újságíró lesz. s imponált a műveltsége. Még kislány volt. Miskolcon lett főorvos. amikor sikerült bérlőt találniuk. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. ahová begyűjtötte őket. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. Nem véletlen tehát. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. A bátyja. hogy végezzen is. az internátus jó előiskola volt a börtönre. hogy művelt. meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba.

ha eltűnik. hogy Pesten csináltasson újat. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. Arra gondolt. a másikban. hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt. aki aggódott érte. hogy azt hívja fel. hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. – Jó kondícióm volt. ahogyan őt. hogy francia. az általános rettegésnek. Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. hogy együtt ült Máriával. ha . ők is jobban átvészelik. Júlia megemlítette. előbb szétnéz odakinn. s Miskolcról feljött a lányához. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet. hogy jugoszláv. meglepődött. (1973ban halt meg. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. 1990. hisz tőle tudta. hogy fönntartja-e a vallomását. szerinte azért. édesapjuk hat évvel korábban. elkeserítettem szegény ávéhásokat. ha Nógrádit nem viszi bele. hogy mindkét gyermekét kivégezték.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon. nyert ügyük van. igaz csak monogrammal. mert eltört a fogsora. a szemébe világítottak. hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. arra nem. hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. a harmadikban. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja. ha az első pár napot kibírja. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. és Rajk László özvegye. májusban. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. S Mária két hét múlva kiszabadult. hogy jóformán senki se tudja. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban.” Amikor Péter Gábor kihallgatta. s micsoda disznóság.). hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. következett a gumibot a nemi szervbe. Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival. hogy angol—amerikai kém vagyok. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról. hogy talán vele zsarolhatták. Ez a konok lány nem vallott. Nógrádi azt mondta neki. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. Eszerint Máriát talpalták. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták. Mária ösztönösen érezte. a megfélemlítésnek. Végül csak egy telefonszámot kapott.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. feleltem. Legalább elmondja neki. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. Mária barátja. tudom-e. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. Magvető.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem. éjszaka nem hagyták aludni. Mária édesanyját azért tartóztatták le. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották. de Mária azt mondta. Máriát kerek hat év után. “Mikor erre sem vallotta be.

Az első dolga volt. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. hogy mi a fontos az életben. – Skizofrén dolog ez – mondja –. Szerencsém. Kinek adatik meg. így volt rabtársával. hogy elment bejelentkezni. mert ha félek. hogy 1956-ban engedtek ki. de közel tíz éve már ő is halott. A morális mércét önmagában kell felépítenie. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. és Bécsben összeházasodtak. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. magának kell eldöntenie. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. el vagyok veszve. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. amikor kiszabadultam. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. az előbb szabadultakon is látszott. személyi igazolványt. párja volt. milyen jó állapotban vagyok. ha aktív lenne. hogy cserbenhagyott volna. hogy féljek. Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. 1957-ben . Ha Christian élne. De nem tudta magát igazolni. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. Akkor kerültem ki. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember. nem. ezt utólag is így rekonstruáltuk. mindent eltüntettek. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. jogosítványt sőt útlevelet is. – Van magában valami indulat bárki ellen. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. Két viszontagságos évet megspóroltam. nem volt semmiféle papírja.mégsem igazodna el. mit jelentett idekinn lenni. november 10-én vele hagyta el az országot. – Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. a párt fejével gondolkodtam. Mária 1962-ben megözvegyült. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. hogy könnyedén leváljon a pártról. Rádöbbent. Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. Nem tartozom senkinek számadással. miért érdemes áldozatot hozni. ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. Mindenki csodálkozott. – Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. más lenne a helyzet. 1956. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. amikor a Petőfi Kör éledezett. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel. a saját fejemmel.

Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. A hat fokos Dunába is beugrik. fürdéssel együtt négy óra. velem is mi lesz. halálában szerinte ez is közrejátszott. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével.annak utána néztem még. Azt hittem. elkezdi a szárazevezést. 1960-ban véget ért a száműzetés. evezés után. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte. De rákom volt.Pekingbe küldték nagykövetnek. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. ifjú Jándy Géza is. Polonyi Péter szerint. mindennap leevez 12 kilométert. – Él még? – Értesítették. akár fúj. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. és másnap nem ébredt fel. kettőtől az élet.) Mária. majd annyit mondott: nézzék. Príma halála volt. Mária Miskolcról. s megválasztották a KEB elnökének. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt. Jándy börtöntársa. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek. 1968 után Nógrádi már beteg volt. Az idén vette hozzá a portugált. Két társától a halál választotta el. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. Nógrádi töprengett egy ideig. hogy beteg vagyok. a csomagját neki kellett cipelnie. S nemcsak az evezésben konzekvens. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag. aki Mária munkatársa. főképp a menyét. agyvérzésében. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott . tudta hogy ment ez. Ha lehet. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához. akár esik. – Nem tett szemrehányást. öltözködéssel. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. Ráadásul jó evezős partner is volt. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. most inkább magammal kellene törődnöm. itt vége a történetnek. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. én nem szeretném az olyan kommunizmust. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. Ez csónakmosással. Ahogy vége a szezonnak. Kiderült. Lottit szerette. Ennek. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. Írtam Lottinak. nem lehet tudni. Nógrádit hazahívták Pekingből. műtöttek. s Christian azt mondta. segítséget kértem azoktól. s Nógrádi beosztottja volt. ezeken a nyelveken sem adnák el. ha mellette vagyok.

hogy nem mondanom el neki. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. a szerelmét kizárólag csak Persze.) Talán jobb is. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg. Végül Vas megígérte. szinte könyörgött Rákosinak. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe. és a fejére olvasta. kémnőként említi.Nógrádi Sándor levél. ez a bűncselekmény akkor is elévült. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –. hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot. időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. nem írhatta azt. hogy védje meg Editet. – Ugyanaz a történet. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik. hogy tisztára mossa a várost. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását. amiben Máriát. a krónikás “jogsértése” viszont friss. hogy kém. Rákosi magához rendelte. hogy Mária már elutazott. s mégsem ugyanaz. május 12-i dátum áll. (1996) . Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. Az is felvetődik. Írom. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. s közben eszembe jut. s Komlóra száműzték. hogy el akar válni. ha Editet nem tartóztatják le. Végül is megmentette őt. – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. ami Nógrádival. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. s nyomozni kezd apja fent említett levele után. hogy szakítanak. írom a csúnya történetet. Így is felfogható a történet.

kimenteni a hallgatásból! Istenem. Negyven elmúlt. hogy elmúlt hetven. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk. mert nem hitte el. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé. Lehet. Hiába tanult jól. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. dolgozgat a kertben.” Az első háború alatt az édesanyja. Zsibbadt tőle az agyam. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát. hogy fáradt. Őt is szigorra nevelte. mint jó nevelőjére. mégis úgy emlékezett rá. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. hogy ő nem lesz paraszt. május 17-én. Futni tudott érte. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia. őt látogattam. és nem tudja ellátni anyámat. ő oktatta a szakmát a társainak. állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. mindenképp kitörök.Fekete akác 1990. hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. és másnap fújni kezdtem nélküle. Halkan. Mindenki a beteget leste. szobrászkodik. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. ki törődött az egészségessel? Miért. adja inasnak. hogy el ne késsen a kórházból. Ősz táján kimentünk. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. Ahol a Vidi-ér kiöntött. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. Csak azért rettegett. meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. A szerves . végigszaladta az utat az éthordóval. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. Felutazik majd Debrecenből. farigcsál. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. hogy még dolga van. Hittem. Szóra kellett volna fogni. Miért nem mondtam neki. mert kényelmesebb volt. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. mindig hozzá mentem. a maga főzte ebéddel. hogy az én családom eleget ehessen. s ezzel eldőlt a sorsa. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. csak hagytam hallgatni. hogy buzgott benne a közlési vágy. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. – Eltökéltem. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni. de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. hogy hagyhattam cserben.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta. én meg belenyugodtam.

Ha látnád. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. és nem így lesz. mert nem szerettem dolgozni. Az egyik legcsodálatosabb ember. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. hanem az igazi. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. de a csendőrök megfenyegettek. de az akaraterő vitte. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan. Azt mondtam. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. ki vagyok? – Tudom. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. Ilyen a természetem. vagy egyszerűen elmentem. Nem a sógorom az. hogy kikértem a könyvem. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt. ki az a J. Árpád. Jutka. Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat. csak szó nélkül otthagyott. s nem tudom. Debrecenben. Bárki volt. – Mondd. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. Reggel elővettek engem is a csendőrök. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten. ez nem így van. és elmentem abból a malomból. Felkapom. Nem az édesapám akasztotta fel magát. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. anyám életben tartója. “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem.kémiát. megmondtam neki. Baselből. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem.-né. Minden érdekelte. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. Nekem ugrott. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. A tulajdonos kimentett. és indulunk Debrecenbe. Rajtam annyi múlott. a biológiát persze nem neki találták ki. – Nem Brazíliából. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J. Isten áldjon! 1974-ben.” Csöng a telefon. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert. Várom Éva húgomék telefonját. félt. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. aki azt mondta. akit ismertem. Csöng a telefon. hanem Debrecenből. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. . Apám felakasztotta magát. Édesanyám férje. hogy megüt.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is.

hogy ő volt. A csendőr írógépet vett elő. Elmentek. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. Apában gyilkos indulatok éltek. – És édesanyád? – Remélem él. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. de semmit sem sikerült fognia. és én mindjárt azzal kezdtem. a molnárok etették őket. Csak később tudtam meg. és arra egy hosszú spárgát kötött. mégis azt mondták. hogy ez volt a gyógyszerész. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. hogy ennek nem lesz jó vége. neki semmi köze ahhoz. jelentkezzem én is. gyerekért – inkább élni kell. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. hogy hanyatt esett. Jöttek is a csendőrök. és az elkísért. én nem követtem el semmit! – Na. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját. ahol egy kedves szomszédunk volt. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. társért. hogy a . Előtte elmentem a rendőrségre. A felettese adott egy rendőrt mellém. Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére. A malom el volt zárva a külvilágtól. Végül az almolnár elvállalta. de nagyon fenyegetően –. A másikért – párért. értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. amikor vadászok érkeztek szánkóval. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. – Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. – szóltak bele az emberek –. szülőért. és úgy meglöktem. és mindjárt a nevemen szólítottak. Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem.– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. mi történt. jó – mondta csendőr. 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. de tudtam. nem meghalni. és elmondtam neki. utólag. nem tudtak dolgozni. – Nem csodálatos? Mondd. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel.

azzal verem agyon őket. A mozi is a malmoséké volt. hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. de egy napig leszünk. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra. Azt mondom: “húgom”. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom. Akkor is mentem volna.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. hogy nem adott többet annak az asszonynak. a legkisebbet maga mellől. mert enni adtunk nekik. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. és én bementem a mellékajtón. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. Én megvárlak. pedig Éva “csak” apa lánya. ha a csendőrséget meg is úsztam. Sógorom. mégis félórán át vádolta magát a telefonban. nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. már nyújtotta is a két páholyjegyet. tompa a fejem: benne robog a kocsi. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. de Schmidték bérelték. egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. – Azonnal indulunk. ezüst . ha megölnek akkor is. hogy mennyi vadat megmentettünk.gyógyszerész rám fogta a puskát. Indulunk. Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket. Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. – Azt azért nem tudjuk elkerülni. aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. de itt kellene lenned. nádpálcával verte meg az asszonyokat. benne visít a rossz kuplungcsapágy. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. ha a tulajdonosné meglátott. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának. – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. ami a kezembe akad. hogy valami büntetést ne szabjunk ki. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem.. Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. Aki megszülte. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. aki. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. Két hete sincs. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el. ha valami más zakatolna a fejemben. Na. – Se a gyerekek. és nem volt kitéve az ár. “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben.. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). az első házasságából való három gyerek közül az az egy. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak. bekapcsolom a rádiót. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt. Öt pengőre büntetem magukat.

jó. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. hogy doktor úr. a tulajdonos fiának: – Te. amit csinálnak. Ha valaki úgy szólította. ismeri ő Gál Miskát! – Na. a vállán puska: – Kész vagytok. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett. mert megfogtam a grabancát. hogy azonnal vigyen be. Balázs. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt. hogy neki nagyságos cím jár. milyen. mivel rám akart vágni. téged is elintézlek! – üvöltött Gál. Tessék csendesebben viselkedni. hogy miért? – Vidd be. – Ha nem viszed be. pedig mindenkit lekezelt. jön Balázs: – Tónikám. hogy bevigyem. figyelmeztette: – Nem doktor.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. ez meg akar veretni engem! – Á. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod. mi vagyok. de a rendőr nem engedelmeskedett. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. – Te. összevágta a bokáját és megkérdezte. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . hogy ki vagyok. hogy rám emelte a botot! – Jó. A malomból ismerős volt a rendőr. mehetünk? – Rám mered. Na. nem vehettem tréfának. Mondtam Balázsnak. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. képviselő úr. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. nem elégedett meg a tekintetessel sem. hanem főorvos úr! Büszke volt. és amikor azt mondta neki Gál. kivel beszélsz!? – Dehogynem. Gál pedig rendőrért kiáltott. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. mindenkit letegezett. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. mert botrány. Megválasztották. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. Balázs. és kivertem a kezéből a botját.

amit nem is látott a könnyeitől. mert akkor elkapja a páni készülődés. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. Így inkább a váratlan érkezés. amennyit nem másfél nap. hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. amit mástól nem is tűrt volna el. Már közeledett a front. mintha nem ismerne. Miért nem írtam meg. és anyám szólt: vigyázzak. végül családostól elmentünk vele. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. és meglátod. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. edd meg azt a két falatot. – Rubin úr. Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat. mindenki menekült. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. és annyi mindent vásároltat apával. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. meg városi képviselő vagy. Rimánkodott aztán. Pedig lobbanékony volt. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. Érzékeny volt. és a korral egyre érzékenyebb lett. Kifordította magából. Fogalmam sincs. a malomtulajdonos kapott a rokonától. megerősödsz!”). végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . kinn a konyhában meg keverte a lábasban. s lám. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget. ahol idegen főmolnár van. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. másodszor mint kiváló feltalálót. mint szokott. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. Neki megmondták. hogy menjek el vele Mándokra. De látom én. hogy édesanyámnak rákja van. kicsim. és úgy csinált. ki vagyok. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. Mándokon is egymást érték a vonatok. feledni. Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. Észre sem vettem. Az édesanyja is könyörgött. fiam! Féltem tőled. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. Mondogattam. nem vagy te rossz ember. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. mert fél átvenni egy olyan malmot. Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. de másfél hét alatt sem lehet megenni. hogy őszinte legyek. Benne vagy a szakszervezetben. azt megismertem. ő pedig nem emlékeztetett rá. maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. mit mondtam.” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. milyen idők járnak.

hogy kell szétszedni. A hitközség lesz a gondnok. Rám hagyta a házát is. hogy rákja van. mennyiért adja. vagy nem küldte el a francba. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. mert hordani kellett a szódát. hogy mondaná már meg. Addig beszélt. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”. A kislány a hátamon volt. felkerekedtek a bőrklinikára. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba. minek nekem szódavízüzem. hogy elmentem vele. hogy megtanultam-e a mesterséget. mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. Százhúsz forint volt a taxi is. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek. és megmutatta. De még mennyire jó volt: lovat is vettem. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. s anyám kétségbeesésében. mi lesz velünk. az ő szervezete ezt már nem bírna el. hogy majd később megmondja. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. Bár többet hozott a szóda. onnan indultunk haza. mi meg karácsonykor. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. de keresek egy alkalmas embert. mint annak idején a bolondos Gál Miskát. a feleségem félt. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik.– Már elmentek. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. Rögtön nekiestek. mint a mesterségem. de abból időközben főfőorvos lett. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. tízéves létére velem gyalogolt. tölteni a szódavizes üvegeket. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek. A sugarazás amúgy se segítene. Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. jó-e az üzem. Tamás meg.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota. hogy már alig tudta emelni a kezét. aki a mellét műtötte. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. amit mondok: este víz. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. Csodálom. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. Rubin úr? – Sose felejtse. és letettek Sátoraljaújhelyen. azt azért nem akartam otthagyni. Ez a doktor az én tanítónő . Inkább vitamindús ételeket adjon neki. hová menjenek. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is. sok céklát.

hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. Tisztességes volt. ki van itt? A nagyszobában az asztal. hozzámenjen-e apához. aztán kihúzták a csövet. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban. és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. – Ő nálam is szerencsétlenebb. hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. hogy majd meghal! Nem látta. mint a sakál. Sem Debrecen.) Dicsekedhetnék. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. csak a szünetekben voltam otthon. körültöltötték osztályozott lencsével. fiam. mit vele. – Nem mondta. hogy legalább a titok fala ledőlt. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. bár élete másra is taníthatta volna. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni. mi a baj. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. ám a vallomás így is kerek volt. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban.. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok.. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. kicsim. Anti meghal. belebotlottak. – Tudod. – Csakhogy nem ügyvéd. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. és ő felhívta a keresett főorvost. nekem férfi nem kell. s nem a szüleitől. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. és adjon sok céklát anyámnak. nem értelmiségi. Megöleljük egymást. és ő már az onkológiára küldte. hogy együtt sírhatnak. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. Apa hiába hebegte. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. Beörlő-főmolnár. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. de szerettem volna szabadon dönteni. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét. hogy azt. De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak. akikkel együtt élt. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. hogy jól választottam. de vele. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. sem a szigorú anya nem nyomasztott. meg ne mondja. – Neki aztán annyit köszönhetsz. hogy a fürdőszobából folyik a vér. nekem a végzés után mellette a helyem. hogy recidíva.

meglátjuk. – Nem fogok sírni. Szóval Éva nem . Amikor aztán kiderült. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe. Kilencéves voltam. nincs-e ott valaki. a rossz emberektől. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. rákja van. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. – Ne sírj. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. az édesapja. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. a németektől. de egy alkalommal meglesték mosdás közben. Megígértem Évának. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. ha egyszer rámérte őket a sors. kisfiam. s benézett az ágy alá. mindig arról beszélt. mint a gyilkosság. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. a fekélytől. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. Nem is tudom már. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. anyámnak hirtelen eszébe jutott minden.húgom. kicsim. hogy tényleg van. rozsunkat. Amíg nem volt daganata. a világtól. Szóval édesanyám végigrettegte az életét. hogy neki biztos. hamarosan meghal. ott a két gyerek. A tiszt végül lekászálódott a lóról. a ráktól. pedig vállalta mindet. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. plusz a pajzsmirigydaganat. az oroszoktól. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán. Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. nyomban biztos lett benne. közben ő meg lehajolt. Megtudtam. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. – Kicsi fiam. az influenzától. becsuktad az ajtót? – Be. Hányszor hallottam: – Antikám. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. Élete végén futamodott meg először. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. mint a csaták. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel. Félt az ekcémától. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem.

Mi pedig majd visszük anyámat. de figyelmeztettek. hogy van vagy nincs kedve jönni. és átadta az elnöki tisztséget. hogy változzon valami. Úgy látszik. aki egy órát se küzdött. És megszavazták! Megmondta az almolnár. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. . csak azért léptek be. mit lehet tenni. akik szándékai szépek és jók. ráparancsolunk. hogy ebből majd hasznuk lesz. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. hogy pártiskolára voltam delegálva. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. az almolnárom kommunista lett. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. dolgozott életében. mégsem kapott földet. és mindig mondta. elkérezkednek a tanításból. lépjek be én is. és kilencre bejönnek a temetést intézni. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. Bencét az iskolába. de viszolyogtam tőle. hogy távozzak. Gábort az osztálykirándulásra. és megállapította: három ember gyűlöl. túl becsületes volt hozzá. Dinok Emil.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. ha nem nyugszom. akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. kobaltágyú. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. Mentem jobbra. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert. hogy nem akartam Böszörményben maradni. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. addig én uraskodtam. Ez nem lett volna tragédia. ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. A szociáldemokraták közé álltam. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. harácsoló természetű. azóta nem volt nálunk. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben. 1919-ben azzal az ígérettel. hogy fészkéből kimozdítsuk. Lejött egy bizottság. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. Szibériába kerülök. benne volt az emberekben. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. engem meg felszólítottak. Ha másként nem megy. túl önfejű. ha nem kezdenek hajszát ellenem. hogy dolgozni sem engednek. még az országos választmányba is bekerültem. Pesten mondták aztán. balra. Dinok keze alatt minden züllött. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat. Valdman felállt. Most nincs mód mérlegelni. kapitalista hajlamú. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. a szegény emberek gyerekeit. a szocializmus építésében kizárt. a feleségének rőfös üzlete. orvos Pesten is akad. kocsist tart. Anyánknak viszont kórház.

hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. hogy ki sem húzhatja a lábát. Nem érezte jól magát. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. hogy Dinok ezt csinálja. A főmolnár örökké félt. Kéri. ki voltam!” Annyit mondta. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé. beszélni kezd: – Minden. amit tett. kisfiam.. Kérdezték a rendőrségen. nem esett-e valami baja. Végül a pártból is kizárták. Én vágtam le. a sikertelen esküvő az Esküvő. az első. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. meg nem tudom mit kerített nekem. csak könnyen kiabált.. aludjak apa heverőjén. és csak háromnegyed óra múlva jött meg. Felállt: – Emberek. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte. felszámolta az üzemét. és arra húzta fel magát. Deleja hat napot ült lopásért. hogy milyen ember. meg kell szavazni. minden rossz csütörtökön. hogy menjek már be hozzá. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. Erre Dinok kijelentette. takarmánykeverő lett. mert nem bírja. a fejadag mindig járt. csütörtökön a válás. apa halála. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. meg tudják menteni. és dr. hogy kell a fejadag. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. Valdman. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. halat. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem. Amikor találkoztam vele. akik lenézték a káderbírókat. a többiekről nem is beszélve. hol volt. Pünkösti Mihály a Szerelem. – Elment halászlékockáért. hiszen az ABC itt van a ház tövében. és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. Kovács Gábor szavazott ellenem. szívmasszázst csináltam. most is él. Nem tudott az emberekkel bánni. hogy nem vagyunk megőrülve. már amennyi . Delaja. a betegségek. A jó szakemberek otthagyták. Kedden volt az esküvőm. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. Dinok meg azt mondta. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta. Mindegyik vezető lett. az üzletét. ordítoztam. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. a te születésed. felcsattant. Elmesélte aztán. szájtól-szájba lélegeztettem. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. Dinok. és mint nagyon használható embert tovább tartották. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. Jó ember volt. kinyíratja. Így hajtotta végre az utasításokat. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. Izgultam. és rajtafogták. Engem mindig hívott. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. de a pártban aztán is tevékenykedett. Amint ketten maradunk. Kovácsról azt mondta Papházi. ami szép kedden történt velem. mindketten eljöttek hozzám. Nem volt vezetőnek való egyik sem. most apa halála. Amikor kérdeztem. hogy veheti a munkakönyvét.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára. azt csinálja. Vele nem találkoztam. Aztán kisebb helyre került. azért kapta az igazgatói állást. még meleg volt! Szólítottam. csak a párt nyomta őket.az emberek is haragudtak rá. mégis kinn lógnak az idegei. tatika. Ha megláttak. örökké panaszkodott. majdnem sírtak. de utálom! Ha az nincs. szidta az összes kommunistát. – Ha vérrel csinálja. 1956 után verte a népet. mint én? A válás. “Majd megtudod. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. – Anyám megáll. aki azt mondja. Tudom.

Ha vére vagyok. kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is. “Torma néni. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot. Összeszaladt az egész ház. ha nyöszörögne. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle.. sújtson le a kimerültség taglója. felnőttként viselkedésüket másolja. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. Megtörtént. és úgy húz apa ágya. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. Gyógyszerrel. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem. Szólt az ápolónő. Ha írok neki. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. – Csókolom. Külön-külön még egyszerűek is. és amikor mondták.erőm nekem van. Fohászkodom. öltönyét. tudod. – A kötelet az előszobában hagytam. de megvédték! – büszkélkedik. hogy a testvérek. – Az emlékétől is zihál. Az öngyilkosság olyan sokkoló. az szerette apát. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. de folytatni nem tudja. Ha Domokos itthon van. Egyirányú lett életünk egy utcája. nem velem vacakol. akkor – mondja. Kifújja az orrát. hogy le kell vágni. szoruló szívünkért. gombócok. édesanyám! – Az apja.. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. Megpróbáltam mindent. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. A szomszéd telefonált a rendőrségre. “Nincs ilyen ember. vagy ment hozzá receptet íratni. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. meg a nővére is öngyilkos lett. aztán hallgatjuk a csöndet. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. Végre hatnak a nyugtatók. hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról. Nem is tehetek mást. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. ha találkoztak. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye. Ha nincs halászlé. A gyerek a szülők mozdulatait. de már nincs ott. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek.. ingét.. és nem édesfiától örökölte. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. felakasztotta magát. Nadrágját. az altatók. Az apjának üszkösödött a lába. hogy remélem. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. Lelkifurdalásunkért.. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. most is él. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal. vigasztalta őket. hisz őrizni kell anyámat. Így . A körzeti orvos épp most ment szabadságra.. ha szólna. Egy orvos azt nyilatkozta. gondolom. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. aki meg helyettesíti. – Aludnod kellene. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. hogy főzzön grízgaluskás húslevest. aludj jól! – mondom befordulva a falnak. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. Altatóval talán fel sem ébrednék. Ha vérrel csinálja. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. de csak folytatja.

ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. hogy benyitottam a konyhába. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. amíg jártak hozzánk. úgy fog járni. Ez velem soha nem fordult elő. és megéreztem. mindenre. Nem kell házasodni. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot. de ha valaki vállalja a gondozását. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. édesanyám? – Neked mondom csak. Antikám.. hogy apának volt valakije.. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta. Bár esküvel vallották. Megmondtam neki: Antikám. s természetesen kilónyi kenyeret. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. Aztán egyszer apa bejött a kórházba. vagyis anyám elé. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. Emlékszel. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. Istenem. tegyed. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. lehet. elüszkösödik neki is. említettem néhány éve.legalább nem tiltakozhatott anyám. hátha holnap nem lesz. ha neked jó. . – Attól még nem kurva. mint Budapesten. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. csak ő használhatta. kezével megtapinthassa. költözzön össze valakivel. és fújja az orrát. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod. Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked. hogy szájvizet használt. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. és emlegette. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed. én megbocsátok mindent. Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó. és a szájvizes üveg mellett a kupakja. mindig felpakolva érkeztek. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. hogyha meghalok. miért őt vetted el. hogy pénzt “költünk”. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. Apa örült a ruháimnak. Jövök haza hétvégén.. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. Istenem. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám. mert mindig többször annyit vesz. mint az édesapja – mondja anyám. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben. kicsim? – Ugyan már.. hogy szemével. mint kellene. éljen vele. hogy tereget! – Integetett is.

És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. aztán megszűnik minden nesz. a tésztát apa gyúrta. de vízbe nem nyúlhatott. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. sőt főztem is. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. sütötte. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja. Megtanult balkézzel írni a táblára. ő tudott főzni. mégis nevetnem kellett. Ajánlata. hogy megbocsát “mindent” apának. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. szembe fordít anyámmal. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. májzsugor. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. hogy bennünket segítsenek. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. és nézd meg. Inkább az meglepő. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. rák. Büszke volt a szakmájára: . hogy megdézsmálta a többéves likőrt. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok. Ő olyan képzelt beteg. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. hogy tanítani tudjon. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. amit már büntetni is lehetne.Hát úgy járt. hogy képtelen vagyok aludni. Édesanyám alig volt egészséges. A düh. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. egyrészt a temetésre. A gyerekeié és az unokáié. Magam is antialkoholista vagyok. már ételeket talált ki anyámnak. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. Most volt az első karácsony. sajnos nem siratják a szeretők. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. mert nem léteztek. hogy gyorsabban főjön. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. És egy felvétel a malomról. és azt hiszem. nem egyszer én mosogattam. fekély. Kiskölyök voltam. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. másrészt arra. Önérzetes volt. amin a legkevésbé sem csodálkozom. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. gondolom. aztán ő lett a séf. Drága apát. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. Kezembe akad apa pénztárcája. hogy leteszi a zsebkendőt. ahogy Eszter nevezte –. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. hogy anyám csak parancsnokolt.

a kertészkedést. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. Nem tudni. mi nem. csak megállt a malomajtóban és szólt. sőt akarja is a környezetét. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. Apa kitalálta a faragást. hogy nem engedte tovább dolgozni. hanem tekeri a henger az őrleményt. nyolcat őröltek vele. Anyánk megint csak nem engedte. ez a gép nem őröl rendesen. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom. amíg lehettek ilyenek –. Azonnal láttam. Megcsináltam. a szöszmötölést. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. De nem gondolták igazán végig. Az első. tudni kell. mert irányítani kell a brigádot. Például ha a liszt szaga nem az igazi. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. Amikor eljöttem nyugdíjba. de nem volt jó a liszt. Ez . Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. de jó volna. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. majd a házat “kettévágták”. aki izgetni-mozgatni tudja. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. és az egész család élete. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. hogy baj van az egyik hengerrel. legfeljebb gyanítható abból. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. hogy anyám nyomban talpra ugrott. a búza. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt. Az öreg a hangból tudta.“Egy molnárnak a fülét. mire szolgáló helyiségekben. Amikor jött a 44 órás munkahét. maga a ház egyre züllött. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. hogy a verést megelőzően mi történt. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett. mi a baj. Ahelyett. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. mitől: a dohosságtól. Majd amikor a fickó kiszabadult. s a felét megkapták nagyapáék. a tapintási. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat. Ő inkább felügyelő típus. a látási. Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. hogy tökéletes legyen. A lakáscsere is külön mese. Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. akinek a kisujjában volt az egész. és a szaglási érzékét is használnia kell. mint apa. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. az ifjú hölgy maradt. azt mondták.

netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. Jó faszobrász lehetett volna. ha anyám engedi. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt. Ő azonnal lezárta és megigazította. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. mint az életben. és velük édesbátyja. Amint anyánk meghallja. hanem formaérzékét is mutatják. megkérdezte: . de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. Amit nem kapott meg. talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. Tamásnak dolgoznia kell. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. elmegy. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. Kérte. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. hogy leszorítják. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla. ezért van kisírva a szemük. mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. Anyám korholta apát. Orvosként megtehette. Végre megérkeznek Éváék. a táncost. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. hogy gyorsan megy. mi újra felosztjuk a teendőket. javítani valót. Leülök Éva lábához a kisszékre. a papot. ettől olyan csöndesek. hogy el kell adni az autót. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. hogy beviszi őket a kórbonctanra. Az ötödik napon. ha nem cserélik el a lakást. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. Apa itt is talált építeni. Egyedül az hibádzott. mint az állatok!”. válasszanak a szobraiból. amire nem nevelődhetett. azt óra vagy mérleg. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. Sírni tudtam volna. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket. Végigmalmozta a fél országot. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. ha kicsit pallérozódik az ízlése. jönnek. ha megtanul néhány fogást. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. S talán ezért. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. amit nélküle soha. Antikám. hogy “jaj. hogy nem ismeri ki magát. életében talán először. a halála előtti héten felirkálta a számokat. Lezárta a főkönyvet. összegeket a naptárra. Apa. sőt a kocsi sem.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. Amikor az almolnár észrevette. és annyit mond csupán: – Szép. Tamásék vasárnap jártak itt. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte. de elég volt beülni melléjük a kocsiba. Tamás is. Szép halott? Apa azért biztos szép volt.

mert egyszer már megbuktam politikából. Említette egyszer a feleségem. Egy szabó volt a vezető. hol van. de nemet mondtam. mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. az abonyi malmot. Még a pártba is hívtak. hogy munkásellenes vagyok. és szeretné. fönt zsákoljunk. Három nap múlva kiszúrtam. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. De ha valakit így összetörtek . Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig. mert berúgtak. Vigyázzon a gazemberekre. Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el. a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. azután hogy kinyírt ártatlanul. de azt se tudom. hogy egy intelligens ember. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. hogy tönkremenjen az üzem. egy molnár nem dülöngél az utcán. Feljelentettek. Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. De a kapus felküldött az irodába. Rábeszéltem az igazgatót. Végül azt mondták. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. akik átvették. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. meg három zsák korpa. és bemagyarázták neki. de azok is tolvajok voltak. és mégis ilyen jó szíve van. “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. Van pofája idejárni. jöjjek haza jó fizetéssel. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. inkább ajánlotta. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. de én haragudtam rá. – Mi mondjuk meg. pedig még az én malmom sem volt rendben. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot. így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. és mire odaértem. és nem volt szívem kiutasítani. aki sosem látott hengerszéket. azt osszák szét. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. aki ennyire szigorú. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. mert legazembereztem őket. Nem mosta magát. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. – Odatalál. Megdöbbentem.

és nem engedett sehová.” Anyámat körülmutatványozzuk. mert Anti udvarolgat. Megkaptam a rizsmalmot. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink. mint ő. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka. A családnak talán nem. apa is benevezett az akác figyelésbe. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik. de nem szól. mert a feleségemmel rossz életet éltünk.lelkileg. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. Délben telefonon kondoleál Marcsi. gyermekeim anyja Miskolcról. mi van. amikor kihajítottak az üzemből. Ő pedig csak benéz hozzám. Megmondtam neki. szavaink. Ahogy megtudta. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. Ami igaz is volt. én téged mindig pártoltalak. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. hogy halljam. amint bekerült a családba. hogy baj van. Elzárjuk a gázt. azt nem lehet helyrehozni. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt. Jártam egy nőhöz. hol a só. Bár gyönge altatót veszek be. ahol rendet kellett teremteni. Minden évben versengünk. kikapcsoljuk a villanyt. hogy “arról” ne essen szó. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. ha szólítana. vagy én örvendeztetem meg vele. Végül hazajöttem. főzni kell. fekete akác is. és az övét is. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. Margit például eladta az egyik házunkat. autókáztam. csak azt vártuk. Nyitva hagyom az ajtóm. felkapta a három gyereket. ne menjen oda vissza. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön.. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. Anyám vagy hatvan esztendeje. – Mindig lekísért. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. a pénzt meg ide tette. ezekkel indulunk az új életbe. az idén egész sportszerűtlenül. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot. első feleségem. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. és most mondja el: apa lekísérte. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól. csak legutóbb nem. és sokkal többet császkáltam. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. hogy semmit sem hallok belőle. odaköltözött Nagykőrösre. De kenyeret kell szelni. hogy alszom-e. Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot. Azóta ez a virág a kedvence. megkérdezni. hogy a gyerekek nőjenek. mindig felvettelek. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: .. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. és közben annyira rájött a sírás.

hogy mivel még kefe is van a gépben. szép dolog. aki figyelmeztette is. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. hogy sírtam. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. szögsebességet nem tudott számítani. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. kíméletes a csiszolás. a mérnök javasolta. hová tűnt. ha nem kell édesanyámat gondoznia. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. és vigyük fel Pestre a gépet. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. Apa rögtön észrevette. adjam be találmánynak. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett. mert szakaszosan dolgoznak. Elámult. és tiszta. hogy a tiszaszentimrei . Ez talán forradalmi újítás.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. Sok esetben a rizshántoló többet exportált. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. szorították rá a beömlő rizst. mintha egy harmadik gépen fényeznék. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. mint a többi malom összesen. amiből a nagy hántoló is dolgozik. Egy ezermester számára nincs akadály. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. hófehér rizs jött ki belőle. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre. a törmelék rizs pedig hat forint. ezért a szem vége nem tört. Kállainak. ahol ellenőrizhető. hogy nem engedték kiküldeni. és nem volt benne törmelék két százalék sem. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. Spekulált. Megcsinálta. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. Az üzemet mégis bezárták a pora. Mérnöki rajzot nem tanult. hogy vissza kellene mennie. és a rizshéj miatt. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. hogy az én gépemen csinálják. és azt mondták. benne 3 százalék törmeléket. ráengedte a héjas terményt. A héj gátolja a súrlódást is. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. de ez sem volt elég. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. Úgy döntöttek. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. még a szállodát is fizették. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. de olyan szép lett. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. de fából ki tudta faragni. Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. Amikor visszakerült Debrecenbe. hogy van egy csodagép. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. nélküle még kevésbé bírnám. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. rögtön izgatni kezdte. Kijött egy mérnökökből. hogy lássa. külön fényezés nélkül is. Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. szakemberekből álló bizottság. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. nem gömbölyödött le. hanem megmaradt teljes hosszában. spekulált. mert kicsi anya nem tudja. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. hogy mit hoz ki abból a rizsből. Ekkor lett apából technológus. és én bemutattam.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. Pesten aztán bejelentette. hogy a gépek majdnem üresek. Csinálni kellett egy gépet vasból is. olyan szép fényes lesz a rizs. az övék igen.

amire más jött rá. pedig ötperces dolog. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. A többség irigykedett. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. és bemutattak egy mérnököt. ők intézkednek. mert akkor nem öt évet kell fizetni. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. hogy törölték a találmányt. A gabonaszeletelő nem vált be. ha egy éven belül nem tesznek valamit. mint Jedlik Ányos esetében is. Nem is vált be. hogy a csodagép alkalmazható. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. Egyszer aztán értesítettek. Másfél hónappal maradtam el. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. de az utókor hasznosítja. de félnek aláírni. inkább újítás legyen. akkor felesleges találmányon törni a fejem. Olyanokat mondtak. mégis megszűnt a védettség. akkor talán alá meri írni valaki. Egyszerű ötletnek tartották. aki írt egy fényképes himnuszt.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. mégis gyártották a sok drága gépet. s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva. kiutalt ötezer forintot. aki nagyon szeretett. hogy nincs igazam. azzal nem törődtek. Végül is a . Hogy az a gép háromszoros. amiért milliókat kellene kifizetni. Amikor azt mondtam. hogy mi jár. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét. hogy szabotálják az ügyedet. Kiadta. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. nem érdekel. egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. De volt egy kollégám. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. Felhívtak a Találmányi Hivatalba. A bizottsági tagok is éreztették velem. Ez megint egy évbe telt. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. mert Halminak. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. négyszeres munkát végez. hogy nem a feltaláló jutalma. de én belefáradtam. hanem csak egy év átlagát. inkább nem vezetik be. ami nem kellett senkinek. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. írjuk le gyorsan. Lehordták őket. »Megferdített egy gumituskót.« A minisztériumban nem is 25. Volt egy újságíró is. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. mégis azt mondtam. Hiába talál fel az ember valamit. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. így ütöttek el a szabadalomtól. ha nekem két és fél millió jár. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. Ha 1958-ban bevezetik. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. végül is mi volt a céljuk. a döntés végleges. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. Sokra mentem vele. hogy csupán a pénzre pályázok. ott volt az igazgatóm is. Megérdemeltem volna a pénzt. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz. Nem tudom. mert hasznos. Ha a szíj elszakadt. hogy »Maga pénzt akar. és adjuk át neki. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. óriási összeg abban az időben. hogy ez jobb legyen. Azt mondtam. és még tökéletesebbet is. Csak így lehetett gondolkodni. és nem arról kell beszélni. mert nem fizettem be a díjat. megelégszem annak a tizedével is. amikor a rizstermés csúcson volt. de ő nem kényszerít rá senkit. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. Beállították az enyém mellé. de 7 százalék többlet jött ki. mindenfelől. és azt mondta. Lehet. nem foglalkozom vele többet. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. és kiadták.

vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből. Olyan sebzett vagyok már. halottjával. hanem a fél körömcipő. Mivel születésekor váltunk. sem nosztalgia nincs bennem. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal. Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám. minden mozdulat. hanem apa miatt is pár. hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. Reggel szidja. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. Ő nemcsak a benne terjedő kór. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. Korosztálya kegyetlenségével sorolja. megnyugtatom. amikor elhatároztam. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. hogy gyászában tévézik. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. hogy amikor megjegyzi. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot.találmányt teljesen bevezették. Édesanyám. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát. Nem tiltakozik. Ha mégis eszébe jutnék valakinek. délben talán mintha büszke lenne . mikor lesz a temetés. Heteken át telefonon sem kérdi. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén. nehogy megmondjam Éváéknak.és perbeszédben van a halállal. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. a nagyanyja fölött. bár Brémából vezette végig az utat. nem tudja a jövő heti munkarendjét. így évente egyszer. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban. Részletekben kapta a pénzt. hogy szerinte végignyafogta az életét. aminek az volt a ki nem mondott lényege. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen. amiért egyedül hagyta. aztán kéri. hogy van a nagyanyja. Eszter ilyen. Este anyám illetlennek érzi. Fel is rohan még aznap este. se sírom. feszt ágyban volt. hogy anyám jóformán lekurvázta. hogy leüljön velünk a tévé elé. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. Szeretve gyűlöl. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. gyűlölve szeret. de sem nyugvási vágy. Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. de Eszter is zahorált már velem. sem betegséggel. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. de majd kinövi.

A kicsinknek. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. hogy ezért már nem kell szólnia. hogy helyet foglaljon a kicsinek. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. és még a haja is csupa szar lett. apa itt bolyong: várja anyánkat. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. Pert indított. mert belegabalyodtam egy mondatba. Kivételezett a fiával. legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. hogy debreceni tanító néni volt. fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. mint az édesfia. de nem tudok ugrani. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. és megtörlöm a száját. nem kapkodva megvizsgálja. megcsókolná. ahogy az alperest is hagyta! . s mély empátiával kifaggatja. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. más volt az a drága “idegen”. megmakacsolta magát. amikor édesanyámat temettük. hogy vagy hétezer forint jár neki. Húztuk le a hálóingét. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége. Antikám. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. s hiába simogatja meg a kezem. este pedig félve alszik el. de akkor ő mellettem volt. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. Másra képtelen lennék.rá. formálásom éveit. Fürösztöttük. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. amit csinált! Kiszámította. tudom. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. majd miután megtudja. Csak azért tolakodott előre. hogy ő. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet. de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. és szegény apa mosott rá. s mire az ágyához érek. Megigazítom a hálókabát nyakát. és ez így természetes. kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. Legendás szigorából. Rettenetes év volt. Ha már lefokozták újítóvá. akinek a gondozására szorult. és ha el nem kapnám a kezem. s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. mennyi dolgod van. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. Másodikban ő tanított. Érzem. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni.

Az érdektelenségbe. utána ő. de miközben az útlevelet. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról. és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. majd elmondta a kálváriáját. hogy itt lesz a szomszédban. hogy telefonálhat vagy . ahogy látja anyám elesettségét. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. Állni. Bár anyánk kiadja. mert borzasztó. mert Éva reméli. hisz mi lenne. A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. Amikor Eszternek megmondom. gyalogolni képtelen. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. tőlünk kapott sebe ellenére. hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. mondom ki félve. levegő. Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében.Felveresedett a bíró: – Na. ellenőrzi. és írásban hozzájárul. Szerdán megy be az onkológiára. nekünk kellett volna!). a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. erő. vízumot intézték. trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. bár szemlátomást bántja a dolog. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. nincs ellenvetése. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. no meg a temetésről. és jövök is vissza. Eszter minden tőlem. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást. s csütörtökön kérhetném is ki. társam a gondozásában. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –. A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. azért sem. Vonattal nem mehetünk. amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. hogy mindennap látogatjuk. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában. verje ki belőlük ami jár. sőt Éva lelkére köti. mégis hatszor kirakja. hogy egyházi szertartást kérjünk. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen. ahogy vulkánlelke csöndesedik. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. én pedig vonaton leutazom. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. Hiába mondom. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. hogy mindenből a legjobb legyen. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki.

a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. a harmadik “Szebb külső. hogy özvegy. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe. Áhítattal nézem. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. hátha anyám indulna a vécébe. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki. Csak nem történik baja. Kint. a betegség kódszámára (174). Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. A mama járkál. de még hallom. – Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. A klinikára kilencig kellene beérnünk. s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. hogy egy telt arcú. mert dolgoznom kell.. milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. hogy ne látogassam mindennap. – Maga írja le először. – Te nem tudod ezt. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. – Nem hallom tovább. a sugarazás az. a lány közénk ül. Bejön az orvos kéri. vagy majd a végén adj neki. hogy adjak neki egy százast. intézkedik. ahová újból kell jönni. Miközben segítem. hátha estében még fel tudom fogni.. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. Úristen. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. menjek ki egy pillanatra. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. Mindig várunk. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. Csak a betegágyat nem késsük le. – Várj néhány napot.telefonáltathat. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén . de anyám már hajnalban sürget. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. Belém nyilallik. amennyit csak akarsz – súgom. Megérkezünk a rákklinikára. azt hajtogatja. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. hogy azonnal lefizeti. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. és nem is akarom hallani.

amikor már a mosdásban kell segítenem. reszkető fejét a lábamnak támasztja. Szegény apa. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. én pedig nem mondom. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. csak én nem. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. és az sem. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. minden reggel meg kell fésülnöm. Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. fölött. Evéshez már kézen fogva emeljük. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. javítgatom. de a falak is azt üvöltik. a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. A temetéstől is félhet: nem kérdi. hogy bármikor elérhessenek. – Úgy szégyellem magam – mondja először. hogy nincs vagyon. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –. hogy a temetésről készüljenek fényképek. mert félek. hogy sosem felejtem elkérni. s miközben kínlódva mossa magát. Eszternek csöndben folynak a könnyei. hogy már megvolt. meg érettségiztet. Annyit megértek a szakkifejezésekből. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. dacosan perelve. Húgom eltemeti az édesanyját is. Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből. Hétvégére hazamenekítem anyámat. reszkető madárteste lebillen. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. ingatlan. majd a szomszéd sírra állítva. Nem kockáztat semmit. A mosdás a bidén bonyolult művelet. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. . – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. Tartom a hálóingét. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap.parókát kölcsönözhetnek a betegek. de ezerszer megbánom a beleegyezést. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. állapota mégis gyorsan romlik. ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. noha már nem tud ülni. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. mikor lesz. hogy anyám még él. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. Az éber törvényt nem zavarja. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. igaz. és hozza fel neki. előzékeny. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. sőt mivel ő volt “a temettető”.

Hogy megyek annyit? – Édesanyám. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. hogy szép férfi volt mindkét férjem. erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. mondtam neki. ennyit visszaadni már nem lesz idő. lemegy. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. pedig három hete katéterre van kötve. Másnap megköszöntem neki az ebédet. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. Ha tehetem. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. szarik. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. meg a házgondnokék – mondom. Amikor rosszat szóltam rá. – Igen? – csodálkozik. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. – Úgy megörültem neki! . mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. Búcsúzóul előbb a bal. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. vacsora előtt pedig azt mondja.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt. Kérdéseimre pontosan felel. be sem jött hozzám. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. de legalább vacsoráztatni. leült a nagyszobában a tévé elé. de ha maga fog egy mondatba. – Ő most Svédországban van – józanítom. késik a reggeli. azt mondta. hogy hatvanéves. a beszédéről. fiókig. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. hazavitt. kész!” Örökké megköszöntem. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi. hogy álmos. Nem mer örülni. a koszorúkról. hogy jobbról csókoljam utoljára. Még nem volt nyugdíjban. az a nő. megy haza. majd jobb arcát. rendes asszony. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. Amikor befejeződött a sugarazásom. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. és talán nem akar szomorkodni sem. Nem tudok állni. az ember eszik. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. attól van! – Ne menj el. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. ebédeltetni is bemegyek. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. amit nem mondtam ki. idegen asszony nem vett részt a szertartáson. Engem ő másfél-két évig etethetett. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. Anti nevetve mondta a kórházban is. Kivonszolom anyámat a vacsorához. de hiába. hogy egyedülálló. A számítógépem. méhecske jelenik meg a képernyőn. Faggat a papról. a kurvája hergelte ellenem. keresi a választ. és látom elértette. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből.

Elaludt volna? Simogatom. hogy nem simogatom tovább. A szemét már alig nyitja ki. s már rázza is a fejét. szardellás kalácsot. és ráhúzták az áttetsző bőrt. öklendezik. mégis kegyetlenül kilépek a képből. Beszélek az orvosiparossal. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején. Zihál. de már napok óta semmit sem kér. És 23-án éjjel. – Még egy napunk van.Több alkalommal kérdem. Megmosnám a fogsorát. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. 38 kiló. hogy hazavigyelek. hogy mivel. miért. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. de máris öklendezik. Mint mindennap. Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. Lehunyja a szemét. – Ma. jönne-e haza. Kérdem. utána köhög. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. Biztos tele van a tüdeje vízzel. kérem. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. (1990-97) . Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő. Spórol a nemmel is. s magamban mondom neki: Ne haragudj. a kezét. hogy állok. csak rázza a fejét. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. – Minden elég volt. – Nem – rázza határozottan a fejét. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. fújtat a kisverébnyi mellkas. mint a kamasz lányok első szerelmükön. és holnapután meglátogat. csak a fejét rázza. elég volt. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot. hogy lefogjam a szemed. kedden megy haza. De amikor az ajtóhoz lépek. Belediktálok két kiskanál húslevest. Bármit kínálok. hogy most nem lenne szabad elmenni. de az utolsó előtti délután azzal fogad. dajkálgatom. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. nem kér-e meggyet. menni kell. Nem veszi észre. Nézzük egymást. nincs erőm. Érzem. próbálom etetni. inakat. felemeli tört tekintetét. most is lemosom az arcát. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. hogy felkelek az ágyától. barackot. gyümölcslét.