Pünkösti Árpád

A kor szerelme
Belvárosi Könyvkiadó Budapest, 1997

ISBN 963 7675 91 4

TARTALOM Falkavadászat
Balczó, a felhőnyitogató Falkavadász a kabinsoron Galambszürke felöltő Mennyi a babocska, Bakker úr? Tiszteletbeli viking “Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Kék madár, vak tyúk

Ökumenia
A tótkomlósi tisztelendő Iskola a határon túl Donáthék szüntelen csodái Ökumenia Más, aki vet, és más, aki arat

Űrkori kézrátétel
Az orvos halandóbb a betegénél Űrkori kézrátétel Mire számíthatok, doktor úr? Koch mester pálcikái Úri és női gyógyvízuszoda

Három felvonás
KGY meglátogatja AGY-t III/III Belgrád rakpart 25 Kádár János gyermekei Három felvonás

Első-utolsó szerelem
Barackvirág, merre vagy? Első-utolsó szerelem A keresztet belül viselik A kor szerelme Fekete akác

FALKAVADÁSZAT
Balczó, a felhőnyitogató
“nem tetszik, amit teszek, holott csak a felhőn, amelyik árnyékot ad és rossz, ajtót nyitok, hogy a nap be tudjon sütni” (Balczó András) Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok. Az Akadémia Kislexikonban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, felényit, mint a “másik” BB (nem Balczó Bandi, hanem Brigitte Bardot), többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor. Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kósa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi – a Küldetés – arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor és megindító gondolatai a küzdelemről igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt. Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik – és sajnálják. Ez a Balczó-jelenség. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával. Odamondogatásai mögött fölsejlik Latinovits bozótháborúja, de sorsukban több a különbség, mint az azonosság. “A politikához tök vagyok” – mondja 1976-ban. Aztán beszáll. Lakitelektől Csurkával együtt tart a szélsőjobbra. Öccsét, Zoltánt a Magyar Igazság és Élet Pártja színeiben az ő korteskedése is segíti bejutni a fővárosi önkormányzatba. Elvbarátokra is e parlamenten kívüli pártban lel, ritka cikkeinek az általa nagyra becsült, és a lóversenytérről ismert Csurka lapja, a Magyar Fórum ad teret; mélységes hittel velük zsidózik. A Küldetésben kijelentette: “A küzdelmet vállaló ember lelkileg is megsebesülhet.” Ez történt volna? Érdemi mondanivalójából mintha az aranyakra, meg egy könyvre és egy filmre futotta volna, a maradék kongás, bongás. Az örök sértettek tapsolják: “Lám ő is!” – de az újjászületésbe nem követik. Hová lett az égig érő akaraterő? Mi emésztette föl energiáit? A reflektorfényes évek? A nem teljesen normális sztár lét? Vagy akkor pattant el benne valami, amikor leszállt a csúcsról? (Balczó: “Az új helyzetekhez nehezen alkalmazkodom... Úszok, mint a palack a vízen” – mondta 1976-os maga magáról, s

akkor még nem látszott, merre sodródik és milyen üzenet van a palackban.) Neki persze eszébe sem jut, hogy netán méltatlan, amit csinál vagy nem csinál, amit ír és mond, hiszen ő készült a váltásra: “Elsikkad az életemből a mérhetőség. Ez nehezebb, mint a versenyzés. Úgy fogok élni, mint a többi ember.” Tényleg úgy él? S nincs-e joga épp neki úgy élnie, ahogy akar? Frissen olvasva a naplórészletekkel teli Balczó-könyvet, feltűnő, mi minden foglalkoztatta, mennyi mindenre kereste akár gyötrődve is a választ. Most azt mondja nekem a telefonba, hogy nem tud a “Balczó-jelenség”-ben elmélyedni. Ha lenne idő felkészülni, akkor is inkább neki kellene megírnia: nyersen, szőrösen, úgy ahogy, de most lépcsőt csinál és gazt kell irtania. Amikor több hétig tartó anyaggyűjtés, egy sor beszélgetés után nekiülök az írásnak, Balczó épp 58 éves. A Ki kicsoda szerint öttusázó, s 1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1989. szeptember 13-án a Molnár Dániel mikrofonja előtt nyilatkozik. Csak úgy vállalta a fellépést a kizárólag vele foglalkozó egyórás műsorban, hogy semmi vágás, semmi kozmetika, netán cenzúra, tehát élő, egyenes adás. Ez az utolsó megnyilatkozása nagyobb nyilvánosság előtt. Ahogy később elmondta a hozzá közelálló Buzgó Józsefnek (A boldogság szigete, Pesti Hírlap, 1990. április 14.), előtte azért nem lépett fel, mert “Nem szólal meg a belső hang: Bandika, beszélned kell! Mielőtt a rádióba bementem, három napig nem ettem.” A sugalmazásnak, a felkészülésnek megfelelően “a rádióban kiadtam magamból mindent”. Ebben a sajátmaga által is jelentősnek tartott rádióműsorban azt mondta: a filmankétok honoráriuma a jövedelme. Mire elég ez? A müncheni olimpián negyedik helyet szerző Császár Mónika tornásszal 1972-ben kötött házasságból 11 (tizenegy) gyermekük született. Barátaik sem tudják, hogy a budakeszi házban miből élnek ők tizenhárman. 1989-ben kijelentette: “Semmiféle anyagi gondom, hála Istennek, nincsen.” Szégyellhetnénk is, ha lenne. – Az ő élete még mindig arról szól, milyen rosszul sáfárkodunk kivételes tehetségeinkkel – vallja a filmrendező. – Ha valaki sorsát nem lehet a társadalom nyakába varrni, az övét nem! – mondja újságíró kollégám. – Amikor 1976-ban megtudta, hogy nem ő, hanem Török Ferenc lett az szövetségi kapitány, Bandiban megszakadt valami – állítja az öttusa-edző. – Amit nála jobban senki sem érdemelt, az egyéni olimpiai aranyat, tisztátalan körülmények között szerezte meg Münchenben, ez örök keresztje – véli a versenytárs. – Azért nem futott be normál pályát, mert semmilyen szempontból sem átlagos ember. Balczót soha semmi nem törte meg és nem is fogja megtörni soha. Ő Hemingway halász figurája, aki elpusztítható, de nem győzhető le – állítja a könyvet jegyző sportújságíró. – Balczót nem lehet skatulyákba gyömöszölni. Önfejűségére azt mondta az egyik mestere: mint a csiga megy a saját nyálán. Tessék ezt tudomásul venni – figyelmeztet a Testnevelési Egyetem professzora. Jó, jó, de hová lett a mi Bandink? Mert ez a Balczó, már nem az a Balczó. Mutatja a beszéde is. Nem a tartalma, a tisztasága. A Küldetésben értelmesen, szépen szól: “Átengedtem magam az öttusának. Ügyet láttam benne... Az öttusán keresztül kicsikarhatom a világtól az elismerést.” Vagy megemlíti: az öttusa olyan, mint a fák között a jegenye, nincs különösebb haszna. Érzelmes,

hogy a jó eredmény elérését lehetetlenné tenné. A sorsfordító pillanatra a rádióban így emlékezett: “első gyerekem születése napján világosodott meg bennem. – A Dávid Sándor könyvében sokszor idézett (edzés)naplóban ő így írt erről: “Semmiben sincs kirobbanó tehetségem. Bizonyára mindegyik tényező közrejátszott. Andrást gimnáziumba. vagy valami káprázatos nagy tehetség”.«” – Miközben ezt felelte. Itt mondta az újrakezdésre vágyó hős: “életem végső értelmét a gyerek nem fogja tudni megadni. egészen furcsán. Nyíregyházán emiatt nem vették fel a harmadik gyermekét. Tizenöt évesen – és még majdnem húsz évig – a sport az első. 1976.) a Molnár C. június 23-án. hátha a részletekben van az ördög. Balczó Marci születésének napján. ő harmincat. Mindenesetre az ambícióm nagy és én ebből élek. A Reform idéz (1991. Ám az 1989-es rádióműsorban már így beszél: “hogy az ország ennyire szétlapult volna gondolkodásban. Minden bírálatból. Amikor itt elbeszélgettek velük az Istennel való kapcsolatukról. Ne adjuk azért fel. hogy ki is kell mondanom: »Majd az Isten elrendezi. majd hozzátette. az első gyermek. rossz szóból hitet. nincs a tudat fennhatósága alatt. hogy ennyire hunyász lét lett volna ennek az országnak az alaphelyzete.világos mondatok. mint bárki más. mondtam erre az elemelkedésre.” – Balczó háromszor annyi energiát fektetett az öttusába. emiatt őt a debreceni Református Kollégiumba kellett adni.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Balczó András édesapja evangélikus lelkész volt. Pál galériában tartott négyórás előadásából: “Valahogy a szavakon keresztül történik a legtöbb ártás” – s a cikk szerzője hozzáteszi: “a vékonyka szó vastag mondandót hordoz. csak éppen semmiben sem foghíjas a képességeim skálája. Választásáról pályafutása végén így meditált: “Ki akartam emelkedni a többiek közül? Tetszeni akartam egy lánynak vagy több lánynak? Az anyagi jólét reménye vonzott? Becsvágy. Megszállott volt. Ha valaki napi tíz kilométert futott. az Isten válaszolt is neki: “Te vállaltál. Hegedűs Frigyes dr. 14. zagyva szöveget is”. A tisztes szegénység ellenére végül mind a négy Balczó-gyermek diplomát szerzett: Edit keramikus. ettől nem remélem a végső megoldást”. mert Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. A Küldetés egyik helyszíne a MÁV Kórház. egyik alapképességem sem olyan alacsony. értelmetlen. szorosabb kapocs esetén neki le kellene mondania a sportról. hogy a hite már külön életet él. nem tudom megmondani.. A rádióban elmondta. “hogy csodagyerek lett volna. XI. kétfelé nézett – őrizte meg Kósa Ferenc is a pillanatot. Ne bomolj. Zoltán villamosmérnök. Ildikó kultúrmérnök. melyik mennyire. ahogy a filmesek mondják. öttusa-edző nem emlékszik arra. erőt merít.. András azt mondta. és vívómester meg öttusa-szakedző. András gyönge közepes érettségivel nem. öttusa kapitány szerint: – Istenadta tehetsége vitán felüli. hiúság űzött?. úszásés futástudása kivételes. ezt nem gondoltam”. de versenyzőként bejut a TF-re. én is magaménak vallak. – Ott éreztem meg. Térdig állt . Bandi.” Mi volt a titka? Földi László mérnök. Érettségi után a sportolásba kapaszkodik. hogy élete elrendezéséhez nincs ereje. Itt akár pontot is tehetnénk az írás végére.

a hüvelyben – mondja Buzgó József öttusa-edző. – Játékos foci közben is két teniszlabdát szorongatott, hogy erősítse a kezét a lövéshez. – Nagy a monotónia-tűrése – említi csapattársa, dr. Móna István. – A maiakból hiányzik az alázat az öttusa iránt, ami Bandiban megvolt, hogy ezért érdemes az aszkétizmust is vállalni – fogalmazza Mizsér Jenő öttusa-edző. 1959-ben úgy lett második a harrisburgi világbajnokságon, hogy a (minden számban) várható 1000 pontból 615-öt szerzett vívásban. “Az én vívásom állandó aggódás, állandó szívós küzdelem nem csak az ellenféllel, hanem a magam tehetségtelenségével is.” Rászánt három évet, s 1963-ban országos bajnok lett párbajtőrben, féltucatnyi világbajnok előtt. Építette magát. 1960-ban, a római olimpián leesett a lóról. 1961-ben itthon közel 5500 ponttal nyeri a bajnokságot, s egy hónap múlva Moszkvában 400 ponttal kevesebbel harmadik. Megfogalmazza: “nem szabad olyan hatalmas nyerni akarással neki indulnom egy versenynek, mert az nem tesz jót, lemerevít... ha a nagy győzni akarást nem kíséri siker, akkor a gyengébb szereplés nagyon mély nyomot hagy”. Vajon mennyire mélyet? Nevelőedzője, Benedek Ferenc így ír róla: “Sorozatos felbukása a világversenyeken kizárólag balszerencsével nem magyarázható. Bátran lovagol iramot, kitűnő a lovasérzéke, de mintha a végén nem érzékelné a lova fáradtságát. Nagyszerűen képzett lovas, de nem tudta magát túltenni azon, hogy ebben a számban nincs százszázalékos biztonság.” Benedek szerint egy olimpiai és négy vb aranyérme úszott el ezen. Nem hiába mondta Balczó: “A lovat is végig kell vinni a pályán.” Vitte. – Edzésen hetekig nem jött ki a tízesből, iszonyatosan jól lőtt, versenyen kevésbé. Mindig a hitet kellett benne erősítenem, hogy bízzon magában – emlékezik Benedek. – Túl nagy problémát csinált a versenyzésből. Nem térült meg a befektetett energia: benne sokkal több volt, mint amit teljesített. – Rossz versenyző volt, a tudása hetven százalékával jutott a csúcsra – állítja dr. Török Ferenc. “Számomra az öttusában már régen nem a verseny jelenti a nagyobb élvezetet, hanem a felkészülés. Az öttusában a felkészülés egy nagy, nagy izgalmas játék, én pedig szeretek játszani!” S hogy játszott? “Előttem például senki nem lovagolt 18 lovat hetenként; nem próbált kilenc futóedzést tartani, és el sem tudta képzelni, hogy tizenkétszer lehet vívni.” – Félelmei irányították. Összehasonlíthatatlanul több problémát csinált, mint amennyi indokolt lett volna – mondja Móna István. – Mindent száz százalékos biztonsággal akart csinálni. Elfutott volna tíz órát, vagy hatszáz kilométert is; reggel hattól reggel hatig öttusázott. Mi fürödtünk a váratlan helyzetekben; hisz a lovaglás, vívás, lövés alkalmazkodási képességet is igényel. Ebben gyengébb volt. “Vajon valóban szélesedne a látóköröm, ha nem lennék állandóan öttusa-görcsben?” Németh Ferenc olimpiai bajnok szerint azért nagyobb versenyző Balczó, mint valamennyien együtt, mert állandóan jár valami a fejében, új ötletei vannak, nem nyugszik egy pillanatra sem. Dávid Sándor írja: “Állandóan kísérletezik sajátmagával, egy pisztollyal, vagy egy párbajtőr-markolattal, egy

vívócipővel és mindennel, ami az öttusához tartozik.” A filmben bemutatta a futás terhelését növelő tízkilós “ólomlajbit”, ami verte a veséjét s véres lett a vizelete, és a kétkilós kamásnit, ami véresre törte a lábát. Kitalálta a “kesztyűpisztolyt”, olyan markolatot, amiben szerinte oldalirányú mozgást nem végezhet a kéz, így csak azzal kell törődnie, hogy a lövés ne legyen magas vagy alacsony. Vívásban a kosáron feljebb tette a lukat, mert úgy gondolta, akkor nem tudják alulról megszúrni a karját. Az évek óta használt nyeregre Mexikóban két bütyköt varrt, ha előre esne, ez megtartsa. Nevették, hülyézték, legyintettek rá, de ő nyerte a versenyeket – igaz, leginkább újításai nélkül. Külön fejezet a veretlen csapat: Balczó, Török, Móna. A zárkózott vidéki gyerek csúcsra jutásában meghatározó szerepe volt a két dörzsölt pesti vagánynak, a doktor uraknak is. Úgy kezdődött, hogy 1963 júliusban Hegedűs Frigyes megkérdezte a két biztos csapattagot, Balczót és Törököt, hogy a svájci vbre készülő csapatban ki legyen a harmadik, s ők azt mondták, Mónát szeretnék. Balczó és a csapat Bernben nyerte első világbajnoki aranyát – s “elüzletelték” a tokiói olimpiát. Az öttusa is olyan sportág, amit a vagányság uralt. Belevitték egymást mindenbe. Németországban egy nemzetközi versenyen stikában átrakták a legveszélyesebb akadályt. Sportból loptak is; amit tagadnak, mert ők csak az árcédulákat cserélték ki. A Sportuszoda toronyépületének egyik szobájába bevittek három vaságyat, s attól fogva ott laktak a Szigeten. Együtt éltek, edzettek, üzleteltek, csajoztak, s öt éven át szüntelen vitatkoztak. Balczó úgy nyilatkozott, hogy 1962-ben apja halálakor lett ateistából hívővé, ám ez nem a mai hívő! A vagányság és a vallásosság nem is illik össze; s ez az életkor sem a templomba járásé; versenyzőként a papgyerek is épp úgy él, mint társai. Három kötelességtudó sportoló, három gyermeteg, elkényeztetett sztár. Haverok. Mind a három megjárja a rendőrségi fogdát. Tengeralattjáró kivételével mindennel seftelnek. (A stockholmi reptér vécéjében Balczó kicsomagolt több száz hajhálót, a tasakokat kisimította, a hálókat labdává formálta. Moszkvában figyelmeztették a magyar csapat vezetőjét, hogy Balczó csukja be az öltözőben nyitott farmerboltot. Máskor wipla – platina tartalmú fogászati fém –, néhány kiló arany vagy épp 40 ikon volt eladó.) Mivel jól kerestek, a pénzt mindig visszaforgatták az üzletbe. Svájcból hazafelé Balczó és Móna 230 Cornavin órát vesz, darabját 130 schillingért, Romániában 450 lejért adják tovább és 100 lej 120 schilling. Török ebből az üzletből kimarad, mert összejött annyi pénze, hogy megvehette a Simcát. Az autónak is köszönheti, hogy ő az olimpiai bajnok Tokióban. 1963 őszén Balczót és Mónát letartóztatják Kolozsvárott. Két nap múlva átzsuppolják őket a határon, de az órák, a pénz és a kölcsön-Opel is ugrik. Itthon húzzák-nyúzzák az ügyet. Végül a két delikvenst eltiltják az olimpiai szerepléstől. Logikus: ha nem mehetnek külföldre, nem esnek bűnbe, hisz a versenyzés csempészés! A álszent döntésről vicc is születik. Egy idős asszonyt elkapnak a határon tíz kiló szalámival. Kérdi a vámos: nem fél, mama, hogy lecsukják? Ugyan, gyerekem, legfeljebb nem öttusázok egy évig. Akkor a sportolók egyik privilégiuma és kézben tartásának eszköze a szemhunyás a csempészet fölött. Andrásnak állítólag államtitkári a jövedelme (3-3500 forint fizetés, plusz 1500 forint). Ha

ezt garantálták volna egy Balczónak élete végéig, akkor nyakló nélkül büntethették volna. Az eltiltás után a sportvezetés Török és Móna javaslatára berakta Balczót a Testnevelési Főiskola hallgatói közé. Kapálózott, hogy nem tud kétfelé figyelni. Korábban is elutasította a tanulást, mire az edzője megkérdezte, mit csinál, ha eltörik a lába, Balczó azt felelte: “öngyilkos leszek.” (Ez a devianciát súroló eltökéltség talán anyai örökség. Bandi testvére, Edit azt mondta erről: “mindent, amihez hozzáfogunk, szinte rögeszmésen csinálunk”.) A tanulás mintha megóvta volna a monománia túlzásaitól: három év alatt három vb-t nyert. Ha még egy évig tart a TF, kevesebb ideje lett volna a felkészülésre a mexikói olimpiára, akkor talán ott is nyer. A csapat kialakítását segítette, hogy a versenyzőket központi felkészülés, szakági edzők irányítása alá vonták. Felemelték a kalória pénzt, s a “munkahelyre” egyáltalán nem kellett bejárni. Ám mindegyik edző a magáét hajtotta: csak a futást, csak a lovaglást stb. Mi lesz ennek a vége? Kezdtek önállóan edzeni. A szellemi vezér a legidősebb, az első diplomás, Török. A Róka. Ő találja ki a dolgokat. Balczó: “nem dumáltunk, nem áskálódtunk soha egymás ellen. Belül viszont, ha úgy adódott, hülyéztük egymást rendesen”. Az asszókat körbeadják, mindig egy-egy győzelemmel jönnek ki a vívóversenyből. Török lovagol elsőnek, s amikor célba ér, elmondja “merre van a pálya”. Lövésben Balczó az első, hogy ne legyen a vállán a csapat terhe is. Török és Móna mögötte ül, köhög, hangosan elmondja, hogy csőre kell tölteni – figyelik, nem engedik hibázni. Bár ma már csak a temetéseken találkoznak, Töröknek és Mónának szent ma is az az öt év, amikor köztudott volt, hogy nekik háromágyas szoba kell, amikor a különbségek ellenére is egyenlően osztották el a prémiumot. Ők választották ki a tartalékot – aki az üzleteket is bonyolította, amíg ők versenyeztek. Ez a hármas hihetetlenül különböző, s fantasztikusan kiegészítették egymást. A mexikói olimpián kaptak először fehérje-készítményt. Balczó ette, mert ettől jobban fog versenyezni, s napokig nem tudott edzeni a hasmenéstől. Török azt mondta, ez szar ízű, neki nem kell. Móna meg se kóstolta; ám ez kurrens anyag, szerezni kell egy nagyobb tételt és eladni. A csapat – egyéniben pedig Balczó – Bern (1963) után Lipcsében (1965), Melbourne-ben (1966), Jönköpingben (1967) nyer világbajnokságot. A mexikói olimpiáig (1968) vannak együtt. De nemhogy Mexikóban, már a februári jugoszláviai előkészítő edzőtáborban sem laknak egy szobában. A dicsőség mindenkinek megártott. A sportvezetés ahelyett, hogy örült volna, hogy egy ilyen hármas “dirigál”, kezdte megosztani őket. Külön tárgyaltak Balczóval, mert azt sem tudták, hogy Török a vezér, másrészt abból az egyszerű megfontolásból kiindulva, hogy az ő egyéni aranya a lényeg, a csapat úgyis nyer. Ezt a saját jellemzése szerint is önzésre hajló Balczó mintha elhitte volna: kezdett külön edzeni. Török és Móna is biztos volt benne, hogy a csapat mindenképp nyer. Akkor is ha semmi ügyeken összevesznek. Végül nyílt harc kezdődött köztük, hogy Balczó jelöli-e ki a tartalékot vagy Török és a vele tartó Móna. Amire korábban nem volt példa, Török azt nyilatkozza: miért ne nyerhetne akár ő is? Mexikóra Balczó öngyilkosan edz. A naplójában Steinbecket idézi: “A bátorság a lélek nagy művészete”. Hogy számára ki a bátor? “Talán az, aki nem fél, ha veszít. Aki számol a kudarccal is.” Jött is a kudarc. Lovaglásban kétszáz

pontot vert rájuk a szovjet csapat. Ez sokkolta őket. Elhatározzák, fátylat borítanak a viszályra. A szovjet csapat már befejezte a vívást, amikor a Magyarország-Bulgária mérkőzés még hátra volt. Az oroszok állítólag 40 dollárt ajánlottak a bolgároknak minden győzelemért, de a magyarok nem verték kiadásba őket, 9:0-ra nyertek: 572 pontot “rávívtak” a szovjetekre. Ha a csapat olimpiai bajnok lett is, ahhoz már későn kaptak észbe, hogy Balczó is megszerezze azt az aranyérmet, amit négy világbajnoki cím után előre odaadott volna neki is mindenki. A svéd Ferm 11 ponttal többet szerzett nála. Ez egy találat a vívásban, 4 mp a futásban. Lovaglásban Balczó már túljutott a vizes árkon, amikor egy rúd leesett; a versenybíró utólag jelenti: mínusz 30 pont. Ha Ferm után fut, ha nem csak arra figyel, hogy a csapat elsőségért mennyit kell rávernie a szovjetekre... Állítólag Willie Grut, a Nemzetközi Öttusa Szövetség svéd főtitkára könnyezett, hogy nem Bandi nyert. Apa-fiú viszony volt közöttük. Grut londoni aranyérmének a másolatát adta az 1966-os vb-n Bandinak. Az olimpia után bekerült a naplóba: “öttusában nincsen ha, ez benne a szép”, továbbá: “abszolút becsületesnek kell lennem, becsületesen kell csinálnom mindent, mert ez a nyerés záloga”. Nem tudni, hogy ezt vitáik miatt fogalmazta-e meg, vagy más oka volt rá. Mexikóban a nyakába szakadt hát az ezüstérem és a teljes magány. Pedig ez a csapat addig nyerhetett volna, amíg járni tud – és összetart. Ám a csapat szétszéled, Balczó alig edz, négy-öt kilót hízik. Az első hat közé várja magát a világbajnokságon. Csakhogy a mérhetetlen sok edzés benne van, s a helyszín Budapest. A lovasversenyen húszezren buzdítják. Okozhat nekik csalódást? “Rettenetes érzés volt, hogy az első három szám sikerült... ekkor éreztem meg, hogy tulajdonképpen nyerhetnék.” Egyedül maradt és akar maradni. Az úszás végén visszaúszik egy hosszt, s beugrik a műugró-medencébe. A terepfutásra vagy harmincezren zarándokoltak ki a kedvéért a pesthidegkúti dombokra. Minden adott a közönség és a bajnok egymásra találásához. Akkor írja: “megértettem, hogy nem magamért futok”. A páratlan eredmény, az ötödik világbajnoki cím mellé egy sportlovat kap Bábolnáról. Imperial leányát, Mimit Bandi gyermekkori barátja választotta ki azzal a szándékkal, hogy majd tenyészteni lehessen. Burgert Róbert már Balczó visszavonulására is gondolt, pedig ő úgy tervezte, hogy még hét évig, 38 éves koráig versenyez: “addig az öttusában rengeteget szedek magamra, nyelveket tanulok és végre vagyont gyűjtök. Építek Pest mellett egy házat, lesz egy autóm, legalább 4-5 gyermekem és őket fogom nevelni. Kutyám és lovam is lesz”. A munkáról nem szól, és arról sem, amit a sportvilág számon tart, hogy még nincs egyéni olimpiai aranya. Münchenben már nem ő volt az egyetlen esélyes, hisz Budapest után több világbajnokságot már nem tudott nyerni. (1970, Warendorf 2., 1971, San Antonio 3.) Látszólag csúszott lefele. A magányos farkas München előtt szólt Benedeknek, hogy bocsásson meg a tékozló fiúnak, s visszatért a közösségbe. 34 évesen már nehezen terhelhető, úgy kell beimádkozni a vízbe. Otthagyta megint a csapatot, s beveti magát az edzés rengetegébe, aztán öt liter tokajival utazik az olimpiára. Aranyért megy, mégis csak jó szándékkal tudja megszerezni. Bár a történteket Zsolt Róbert rég megírta (Labdarugók, sportolók, 1978, 351-55. old.), a hazai öttusavilág ma is suttogva beszél erről a históriáról. A lövészetben négy sorozatban öt-öt lövést kell leadni a 3 másodpercre beés 7 másodpercre kiforduló céltáblára. Tehát három másodpercenként egy lövést kell és szabad leadni, ezért is ül minden versenyző mögött egy bíró és

Profi módon csinálta. és sportszerűségét százszor bizonyító . mert edzésen is előfordulhatott ez a hiba és nem volt. vagy sem. vagy hallgatsz. ha van elég lélekjelenléte a duplázásra – teszi hozzá Mizsér Jenő. de ne izgulj. Ám a végén a szomszéd bíró szólt neki. a tábla érintetlenül fordult ki. hogy megóvták Balczó lövését. Csanádi Árpád. Egyáltalán mit látott? “Azt láttam. s közben a csövet is visszahoznia. kinn meg találgatják. s rögtön tudtam: vége az olimpiai bajnokságnak. – Utána tudtam meg. hogy tisztességes is legyél meg olimpiai bajnok is. hogy a harmadik sorozatban az első lövés nem ment el és a harmadik lövésnél a versenyző kétszer lőtt. azt viszont nem állítom.” A “piroskabátosok” egész délelőtt vitatkoznak. Ki sem ment megnézni a táblát – az időveszteség! –. hallgasson. az nem megy. Kérték Balczót. Hányszor felejtett el közben csőre tölteni? De Münchenben a pillanatnyi kihagyást bravúrral korrigálta. hogy mind a kétszer el is sült a fegyver. pedig a bolgár Pepeljankovot itt. hogy nem töltött csőre. rossz versenyző. De nem óvott senki. nekem volt igazam!” – idézi Benedek. hisz 3 másodperc alatt kettőt kellett lőnie. hogy mindegyik lövés kiment. – Velem is előfordult ez – mondja Hegedűs Frigyes dr. akkor nem 192 kör az eredménye. – Amikor Bandi jött kifelé a lőállásból. Lőtt rogyásig. azt mondta: “Hát Feri bácsi. – A tét miatt elfelejtett csőre tölteni – mondja Török dr. hogy kiderül. az első lövésnél a pisztolya néma maradt. Egy versenyzőtársa állítólag megmondta neki: vagy felteszed a kezed.” A Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke. a svéd Thofelt tábornok állítólag azt javasolta. elment. arról nem biztos. Thofelt megvádolta. hogy Balczó duplázott. hozzátéve. – Aki tud lőni. elsikálják. hogy ez történt. Willie Grut főtitkár a bírói jelentés ellentmondásosságára hivatkozva Balczó vétlenségét bizonygatta. hogy arra utalt. hanem előbb felgyorsított és a harmadikban duplázott. de körülbelül úgy. ami jó eredmény. Mindenkit elmart maga mellől. – Negyvenöt volt a kérdéses sorozata. A magyar tábor görcsbe rándult. Minden sorozat előtt az első vezényszó: tölts! A harmadik sorozatban Balczó nem töltött csőre. csak felkapta a távcsövet.) Végül délutánra összehívják a nemzetközi szövetség elnökségét és az ülés vendége dr. – Három méterre álltam Banditól. Igaz. megszegte a szabályt. (A magyarok Grut magyar feleségétől szerzik az értesüléseiket. de az esélyes szovjetek sem. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. mi történt. Erre a bíró ráírta Balczó versenyjegyzőkönyvére: “Az a gyanúm. mintha valaki a 11-est a 16-osról rúgja. hogy zárják ki Balczót. Magamat is hibáztattam. újságíróknak egy szót sem. mert ha szabályosan végiglövi a sorozatot. A nagy durrogásban Balczó versenybírója behúzta.lövésenként kiikszeli. – A kihagyást nem a második lövésre pótolta. Szepesi György a rádióközvetítésben azt mondta. hogy a harmadik sorozat első lövése után Balczó a balkezével a pisztolyához nyúlt. Grut kijelentette: a világ legjobb. Mégsem óvtak a bolgárok. s akkor megkapod a fair play díjat. Megkérdezték a bírót: megesküdne. hogy valaki rávette erre. hogy a harmadik lövésnél Balczó ujja kétszer húzott el. nem jogtalan előnyhöz jutott. aki figyelmeztesse. Zsolt Róbert megírta: Csanádi az igazat adta elő. mi folyik odabenn. a duplázással Balczó inkább hátrányba került. Nem kellett volna magam hagyni. Münchenben kizárták ugyanezért. mire visszavonta gyanúját.

itthon marad és folytatja: “nincs kedvem kikerülni abból a körből. Még Balczó sem tudja. érkezőben. a páston. Helyette. hogyan tovább. sombreróban. amint F. hogy legyen a kanadai válogatott szakvezetője. megkapta. Vannak benne képek a kölök úszóról. 1973-ban elkezdte az alapozást a válogatottal. a . a dicsőséget learatta. Én győzködtem Grutot. hogy felhívja Dávid Sándort: “nem látom értelmét a folytatásnak”. hogy neki is jó lesz. Mindenki rá kíváncsi. hogy nyolcvan pontot vert rá az addig vezető Onyiscsenkóra. De ezek elől nem tud kitérni. A szovjet Novikov. csak a fejét rázta. Ő nem így élhette meg. hogy olimpiai bajnok lett – állítja F. a Vöröskereszt segédmunkásáról. Bandi szigorú édesapja adta őket össze.. úszás és futás közben. Tőle talán tanácsot is elfogadott volna. amit lehetett. az olimpiai bajnokságot zsebre vágta. koldusbot.. nekem köszönheti. Legalább a kvalitásos Csanádi Árpád megérdeklődhette volna.öttusázóját nem lehet egy formai hiba miatt megfosztani az olimpiai győzelem lehetőségétől. megoldott egy váratlan helyzetet: ez élete legnagyobb teljesítménye. tény. Ez a második házassága. mégsem telik el két hónap. München után pihenni vágyott. Onyiscsenko az olimpiai bajnok! (Aztán 1976-ban. aki szerint a vitatott lövészeten átlépte saját árnyékát. amikor a sportistenek tanácsa eldönti: szövetségi kapitányt csinálnak belőle. a hivatalnok. hogy a magas rangú testület áthágta a szabályt. nehogy valami balhét csináljon. hogy Csanádi nem tiltakozott Zsolt írása miatt. hogy ez egyeztetve van – de Balczó. hogy ez az ország érdeke. pedig ha őt kizárják. kizárás. Csak pihenni. fotó hölgykoszorúban. neki mi a szándéka. A második már “igazi” esküvő. de egy hét után szalonnával. Miért kellene és kinek bizonyítanom?” Magában semmittevésnek nevezi a civil életet. A “pusztából” azzal tér meg. hogy válogatott leszek. pedig ennyire sportszerűtlenül nyert. fotó az akadály fölött. Nem mondom. aki semmire sem becsülte F. ha nem is a korán meghalt édesapa fogta egybe a kezét Császár Mónikával. ahol eddig éltem.) Balczó folytathatta a versenyt. – Ami földi jó létezett.. Nem tudok és tulajdonképpen nem is akarok szabadulni.. mit is akar. Ez történt. (Mégis létezik ha az öttusában?) Van. a szövetség elnökhelyettese sem szólt ellene. az első válogatottról.. Nem ugrott erre sem. s tény.-et. a Gérard Philipe-re emlékeztető statisztáról. a montreali olimpián Onyiscsenko “találatjelző-gombot” épít párbajtőre markolatába. két és fél órán át ő hajtogatta egy Nádor utcai kis presszóban Balczónak. hogy Balczónak hihetetlen tekintélye volt. még élménybeszámolókra sem járni. az öttusa szövetség hivatalnoka felidézte. A száznál több meghívott között nem volt ott Török és Móna. Megnősül. Az első pulóveres sportoló-esküvő volt. indulóban. vigyáztam Bandira a díjkiosztás előtt is. hogy mivel ő nem érzi jól magát külföldön. úszás közben majdnem elsüllyedt – megint futhatott.. Végre egyéniben is aranyérmet szerzett. kenyérrel elvonul a világtól egy erdészházba tisztázni. Egy régi sporttársa már Münchenben felajánlotta. Megnyert tehát mindent. Pedig legalább egy évtizede fájt a vádlija. Botrány. Bármilyen nehezen hihető is. Futás után így is fájt – közben nem érezte. magasított sarkú cipőkben öttusázott. S úgy futott. Megjelenik Dávid könyve.

szebben fogal- . a lótenyésztés neki való foglalkozás. mint edzőnek. gondolkodnak a dolgon. úgy érzi.” A Budapesti Spartacustól ekkortájt került a sporthivatalba K. semmi sem kényszeríti a döntés elhamarkodására. Ahelyett. 1974-ben a Csepel öttusa szakosztályában kitalálják neki a technikai vezetői állást. festményeket vásárolt (értékes ikongyűjteményről is beszélnek). van egy ajándéktelke a Gugger-hegyen. fiatalokkal. Van köztük egy ökölre támaszkodós portré: “Ez az egyetlen rólam készült kép. mint egy Forma-1-es autó a Körúton – állítja Buzgó József. de alig járt az órákra. az is olyan. – Ha Bandi Csepelen edző lett volna. ő lett volna a nemzetközi szövetség főtitkára. hogy kirakatembere. hogy szabadítsák meg az öttusát a bürokrata F. őt az OTSH párttitkári székéből ültették a szövetség nyakára. állítja. Sem mint versenyző. Csepelről kapja a fizetést. ha F. szemmel tartandó bagázs.-től. Lehet. Nem mint versenyzőnek. az édesanyjával. hanem amelyet szeretek is. Balczó feltételeket szab: a magyar öttusának sürgősen szüksége van fedett lovardára. Intenzív angolra is beíratták a TF-re. szenvedélyesen szeret és tud is a fával bánni. meg kellene próbálnom. Akkor csak az van hátra. mégis vállalja el a kapitányi tisztet. vagy ifjúságiakkal. Mimike már egy ménesben elli meg a csikóját.” A tv-ben is elsorolja feltételeit (persze F-et nem említi név szerint). Bár számos példa van rá. Balczó neki is. talán mint vezetőnek. hogy néhány versenyző eredménye megcibálhassa a tekintélyét: – Ha a magyar sportvezetés fajsúlyos.) Balczó: “Egyre inkább éreztem. Ezen persze nem múlhatott. hogy a nagy sportoló. megy. semhogy ki lehetett volna tenni.” Nem a versenyző. hogy Balczót bevigyék a nemzetközi szövetség elnökségébe. s istállóra is Tatán és bővíteni kell a lóállományt. Rendbe hozzák a budakeszi tsz-istállóját. Dávid Sándor szerint Balczó nagyobb egyéniség annál. Lakása van. Szinte mellékes. mondva: az olimpia előtt két évvel nem kell megbolygatni a felkészülést. esetleg fedett lőtérre. Bizalmi ember még lehetett. de hogy ez kiderüljön. Ha mint vezető mennék is valaha.dobogón. nem okvetlen nagy edző. hisz az öttusában még mindig sok katonatiszt forgott. Ráadásul ügyes kezű barkácsmester. Losonczi Pállal – ötvennél több kép a rokonszenves bajnokról. mint Széchy vagy a teljesen más pályát befutó Verebes. szerinte Bandi a tökéletességre tört volna. Balczó nyugodtan vajúdhat. fektette be. hogy párttag sem volt. visszalépett egy fél lépést. hisz annyira azért tud angolul. akiket még lehet hajlítani. Kijelenti: két év múlva jön. Abban maradnak. Egyetértettek. Törökkel és Mónával. Közben Mimike is befejezi pályafutását a galoppon. Mindent megkapsz. a meditáló áll hozzá közel. hogy nem lennék jó vezetőedző a válogatott mellett. a sportvezetés minden törekvése az volt. mert nem talált hangot az emberekkel. Ő rábeszéli Bandit. Pénzét mindig okosan költötte. Ennek huszonkét éve. sem mint vezető. F. de az új elnök felbontja a szerződést. felelték. marad. amelyet nemcsak el tudok viselni. de F. Nem hiányzik már az öttusa: “Nem szándékozom visszatérni. hogy tovább ütötte volna a vasat. hogy nekem még dolgom van az öttusában. azt hiszem csak gyerekekkel kezdeném. magának is talál társat. A Balczókorbeliek többsége úgy véli nem lett volna jó kapitány. hanem. (Mondják.

– Borzasztó. (Nem tudni. Az öttusában évekig egyikőjük volt a vezéregyéniség. ez a siker. jó. – Miután abbahagyta Bandi a versenyzést. Fel kell tételezni. pedig a húsz tagú elnökségben ő képviselte volna a fémmű sportolóit. annak. amit “professzorságáról” mondott a filmben: “amit én legjobban tudok. 1975-ben Dávid Sándor átdolgozta a Balczó-könyvet. ám a Küldetés 1977-es bemutatója után mérvadó körökben ez fel sem vetődött. hogy mire való. amit az elnökség állítólag bődületes arányban leszavazott.” S annak a szövetségi kapitánynak a legjobb. s a János pincében találkoztunk – mondja Török Ferenc. mondta Balczó. hanem vállalás kérdése. hogy együtt dolgozik F-fel. nem ment el a nagygyűlésre és ki sem mentette magát. F. F. mint másban. s a másik állt a reflektorfényben. azt szeretném. – Majd a válogatóversenyek eldöntik. hogy amikor Brezsnyev Csepelen járt. Töröknek nem voltak éveken át aranyban mérhető kapitányi sikerei. ezt megjegyezte és most elmesélte.mazva: jelentős diplomatája lehetett volna a magyar sportnak. ha hárman csinálnánk az öttusát. s így leszavazott emberrel már társadalmi és erkölcsi kérdés. Két dudás nem fér el egy csárdában. hogy mi történik egy ilyen magasra jutott. Eljutni az emberek szeretetéig. s megkérdezte a bajnokot. ha úgy vélte: “Magamfajta eszelős megszállottakra nem lehet egy nemzet sportolását építeni. ha én leszek a kapitány. – Hatalmas meglepetés volt nekünk versenyzőknek is Török felkérése – mondja Buzgó. csak Balczó lehet a kapitány. Móna elvállalta a felkérést. s állítólag “mindenki” úgy gondolja. A néhány elérhető érintett semmire sem emlékszik.” Ám az is igaz. Ha az edzőségben ezredannyira eltökélt. hogy a sporthivatal szakmai és vezetői alkalmasság alapján választotta a sportág többszörösen megkoronázott királya helyett a herceg dr. Ő vállalta. mégsem volt egyetlen egy tanítványa sem. Akit szeretnek. A Küldetés nem sportfilm. hogy nem hisz semmit az egészből: megint csak rókáskodsz. Tanítványt akkor is foghatott volna. Ám a Kancsal. megértéséig. Vele nem tudtak mit kezdeni. aki szeretni tanít? 1976-ban Montrealban leszerepel az öttusacsapat. legalább a szárnya alá vesz egy-két gyereket. Majdnem egy évtizedet csetlett-botlott visszavonulása után az öttusa körül. Balczó rovására írták-e. Leszavazták a kétszer kettőt! Az. az nem tanulás. Török Ferencet az öttusacsapat élére. “Nem. nyugodtan kipróbálhatták volna hát Balczót is. de mintha ő sem tudta volna magáról. én is felkérjelek. sikeresnek érzie az életét. Töröknek semmi esélye. Sasics. hogy a montreali olimpián ki legyen a csapatban a harmadik tag – meséli a kiindulásról Kósa Ferenc. alázatosság kérdése”. Kinevezéses alapon ezt nem vállalta Balczó. hogy 9:1 arányban leszavazták. Balczó elmondta a filmben. – Ha ez ma zajlik. A Balczónál szelídebb és lezser Móna is szakított két év múlva Törökkel és csak tizennégy év múlva tért vissza mellé. – Elmondtam. hogy Balczónak a bizonyítás lehetősége sem adatott meg! – mondja Buzgó József. Maracskó összeállítású . de aki szeret – annak még jobb. Balczó erről nem beszélt. mert a szponzorok Balczóra mozdulnának. kényszerpályát építesz azért. Bandi azt mondta. Attól még lehetett volna. szerint nem vállalta.) – Amikor 1976 decemberében felkértek szövetségi kapitánynak azonnal telefonáltam a többieknek. a szövetség elnöksége elé került.

de képesítésének megfelelően lehetett volna a Berczelly vívóiskola igazgatója.” Balczó ekkor technikai vezető volt Csepelen. – Kósa felhasználta Bandit bizonyos igazságok kimondására – összegzi a véleményét Balczó egyik legjobb ismerője. hogy folytatja a versenyzést. – Bandi mindenkivel szembe helyezkedett. Balczó csak lábatlankodik harmadikként.” Ha valaki összehasonlítja a korábban született könyvet és a filmet. de erről hallani sem akart. – Nagy lobogással. nem a nyilvánosság előtt”. A visegrádi versenyen neki a lovashibákat kellett volna jeleznie. A könyvben úgy tér meg. vagy a sportkör elnökének tanácsadója. a meghasonlás szélén állt. a hitet megtartottam”. hogy amíg el nem dönti. Hegedűs Frigyes. Spinoza Etikáját és Moldova Negyven prédikátorát. Szavai örök és általános igazságok. mit akar csinálni. mint egy falat . dr. legalábbis a film szerint. József Attila Összes verseit. a filmben azzal. Aztán Montrealban leszerepeltek. s ebben az új szerepben jut el a film másik csúcspontjára: “futásomat elvégeztem. Nem a leltár. s ezután minden “én szóltam” más fénytörést kapott.. a filmben a Bibliát. Minden magyarázkodási kísérlet mögött a rossz lelkiismeret húzódik meg. Benedek Ferenc: – Felajánlottam neki. A film csúcspontja a lovaspálya akadályait állítgató Balczót bemutató képsor. senkit sem sértett meg. hogy “hanyatlásomat magamban kell elintézni. – Szomorúan néztem végig a filmet – mondja a kapitányi székből igazságtalanul felállított. ráadásul az öttusavilágból sokan a film miatt fordultak el tőle. hogy az erdészházba vonulás harminc napjából negyven lett. s nem félt kimondani semmit. Bandi a gazdagékhoz házitanítónak. E mondat kijelentése előtt hetekig ostromolta a csepelieket. A filmben csupa szelídség volt. hogy van ott erre két ember. a szemlélet változott! Az ember.csapat világbajnokságot nyert 1975-ben Mexikóban (aztán tizenkét év szünet következett). erre sem jó: a zsebében a munkakönyve. hogy engedjék el. ezért sem érintett. “Választási lehetőségeim közül ez volt a legjobb. addig legalább a fizetését vegye fel! Vagy nyolc állást ajánlottak neki. majd a keszegevés közbeni beszélgetés. Kósa figyelmeztette Balczót. a kódis büszkeség itt tartott. igen élesen és pontosan fogalmazta meg az emberi értékek és mértékek elsikkadását. amelyek úgy kellettek a népnek. A Küldetés Balczó szerint is fordulópont volt az életében. Keszegevés közben az is kiderült. – A Küldetés Kósa filmje. így az összeállítás nehezen vitathatóvá vált. hogy nincs helyzetem. Indulatos vélemények szerint a Küldetés tele volt hazugságokkal. A könyv szerint két kiló szalonnát vitt magával. legfeljebb ironizált. Bár nem rangjának. s végül egyedül rakta fel a levert gerendákat. Dávid Sándor. A Küldetés tovább lökte a titkolt keserűségbe. hogy legyen helyettem az öttusázók edzője. nem Balczóé. Az első képeken még látszik.” Vagy más szavakkal: “Ebben a sekély vízben nekem kidurrannak a kopoltyúim. – Nemcsak kivételes képességű sportolót.. A válasz: “Nem mész te. Olaszországba is edzőnek csillagászati összegekért. ő Kósa indulatait foglalta össze. ehelyett segédmunkásként állítgatta az akadályokat. Hisz annyi örömöt és dicsőséget szerzett Csepelnek. Hívták az USA-ba. hogy a trógerolás súlyos aránytévesztés. észreveheti például. Nem akarták. Az a helyzetem. hanem kivételesen nyílt embert ismertem meg benne – állítja Kósa.

kiderült. nincs mondanivalója. Nem én csináltam. mert a filmankétokig úgy érezte. A felismert igazságért minden szenvedést vállal. hogy nem kívánatos személy vagyok az öttusában”. Az élménybeszámolókból. akik győzelemre segítették. de “mindegyik csak tüneti kezelő állás.” Amikor Benedek Ferenc kölcsön akart kérni egy kiállításra Balczó díjaiból (vázák. Később az Isten közölte vele: “Bandika. filmankétokból pedig prédikációk. hogy az ankétokra utazó. hogy Kósával a legelhagyatottabb állapotában akadt össze. De elmész azokhoz. A Küldetésből végképp küldetés lett. pásztor nélkül való nyáj az ország. hat évet tölt. úgy éreztem. hogy saját helyzetemnek az elumbuldálásában partner legyek”). nevetgéltek az öttusázók. akik jóindulatúak velem szemben”. akik lehetőséget adtak és adnak. 1977 végén elszegődik a Nemzeti Lovardába belovaglónak (“ez inkább takarítói vagy portási állás.. hogy nagyon kényesen kell megválasztanom azt az állást. legalábbis szomorúvá tett. Hecker Valter főigazgató. te már tudod. mivel aki “benne dirigál” “energiával nem finanszírozza”. Szolgáljon mentségére. Ám ezek a nagy igazságok csak általában érvényesek. hogy ebben az évben. azokat. tálak stb. nincsenek meg. vagy fenn. Bandi környezete tudta ezt. mintha minden rendben lenne. hogy ezek az aranyérmek érnek valamit és elmondod nekik. . Ehhez hozzájárulhatott. munkanélküli bajnokot a rendőrség vegzálta. hogy végleges szerződést köt Jézussal. amikor még önzőnek festette le magát: “környezetemnek csak annyival tartozom. akikhez küldtelek. és amikor Balczó belépett. csönd lett. hogy 1978 novemberében egy vándorprédikátor felszólítására egy templomi közösség előtt sírással küszködve vállalta. rá nézve nem.. A rádióban viszont úgy nyilatkozott. tapasztaltam csak magamon. hogy kibontakoztassam képességeimet. Magára vette a nemzeti hős szerepet.. Ha én a léptékhelyes kipróbálásban nem vehetek részt. az öttusa szövetség vizsgálta. A csicskási állásban. A Küldetés azért jelentett fordulatot az életében. Sok embert megsértett. amibe belehelyezkedek” – magyarázza 1989-ben a rádióban. említette a rádióban.” – Neki kötelessége mindent kimondania – említi a gyermekkori barát. 1983-ban otthagyja.. de nem követtem el azt a hibát. Micsoda változás 1961-hez képest. akkor úgy csinálni. hogy a hatalom nem szerette a filmet. nem hagyhatja cserben. ahol sok nyikhaj belétörülhette a cipőjét (az ő szavai). teleaggattam a nyakad aranyérmekkel. Buzgó Józsefnek azt mondta: itt “éreztem meg először.). nem én találtam ki. Beváltva kedvenc Reményik idézetét – “Vagy lenn. Ráébred: “Mély kötödésem van a nemzethez. Rengeteg állást ajánlottak neki. – Úgy érzi. hogy az OTSH. Újfajta hitét erősíthette az is.kenyér. mit tehetne. Kiknek a lelkére? Ugyancsak az említett rádióadásból tudjuk. akik felneveltek. nem szabad. kerülte az embereket: ettől fogva mer megnyilatkozni. hogy ezek semmit nem érnek. a saját sorsához kötve többnyire nem: a társadalomra nézve igazak. dr. és csak azoknak tartozom. úgy éreztem. s azoknak. amennyivel a munkámban támogat. csak ne felemásan” –. akik azt hiszik. hogy azért hagyta ott a csicskási állást. a warendorfi világbajnokságon egy teremben együtt trécseltek. A vezérelv: “Rá kell száradnom a lelkiismeretükre”. hogy ki vagyok én és mit tettem veled.

de harmadmagára maradt. hogy azok dumálnak. asztalok után szép rusztikus parasztbútorokat készít a jól felszerelt asztalos műhelyben. hogy jelöltesse magát képviselőnek. s a Magyarok Világszövetsége elnökségében javasolta. – A sportkarrierjét el kell választani attól. a film részben már politikussá formálta. barátai sem tudják. tiltakozzanak. akik nem cselekedtek. tanácsolta. 1987-ben ő is ott van a lakiteleki sátorban. Légy megértő és körültekintő vele. legalább egy fránya aranygyűrűt adhattak volna neki. . akinek a hibái bármilyen nagyok is. hogy a fához fűződő álmát megvalósította: lócák. az Isten irányításával akarok cselekedni”). 1992-ben Csurkával lázad. nyilvánosan Antall szemére veti. Egyszer találkoztam csak Balczóval. az “ötös” és mondjuk a “nyolcas” gyerekkel (ő mondja így) feltűnik és semmi több. Ajánlotta. hogy a kötelező vallásoktatás is kerüljön be az oktatási törvénybe. mint ember nem az. nem jártam a barátaival együtt épített budakeszi házban sem. Hegedűs Frigyes. mondta a volt öttusázó. akivel évekkel ezelőtt elválltak útjai. kiegyensúlyozott. – A 100 éves Magyar Olimpiai Bizottság még csak meg sem emlékezett róla. a világ csodája. végtelenül aranyos család önmagában is nagy életmű. jó szellemű. Bár elutasítja (“csak belső indíttatásra. mennyit foglalkozik például a gyermekeivel. Az abortusztörvényt megszavazó képviselőket lecsőcselékezte. de mindannyian esendők vagyunk. tette hozzá egyik barátja. Ez a munka tölti ki az életét? Óvtak ettől az írástól. ezért otthagyta őket. aki az imént szidta. A most újra cserélt mikrobusszal. eltörpülnek az eredményei mellett – bocsátja útjára az írást dr. 1990-ben felajánlják. figyelmeztetett. Nemhogy én.Ettől fogva szabadfoglalkozású. A nagyon egységes. De olyan óriás. – Mint sportoló. Ítélkezni könnyű. akik nem voltak ott a lakiteleki sátorban. jó felfogású. milyen útra tért – mondja Kutas István volt sportvezető. mivel tölti a napjait. sportújságíró. Csodálatosan sok kedvesség benne. Mondják. meg az “egyes”.

A papa úgy gondolta. Megismerve a feltételeket azt mondtam. Hazamegyek este nyolc előtt pár perccel. Az elsőt miniszteri tanácsosként nyugdíjjal zárták rá 39 éves korában. a Tenczer szabóságnál. analfabéta volt a nyelvekhez. A főkapitánynak állandó jegy dukált a Nemzetibe és az Operába. A szüleim után nem tudom hogy lett belőlem ilyen széllel bélelt fráter. hogy első a kötelesség. mindennap legalább kétszer láttam. de csak közepes tanuló voltam. 1927-ben nyugdíjba vonult. így lesz. köztük Rákosit. Sándor mondja: időben halt meg. Az érettségi után apám adott 80 pengőt. 1990-ben vette át – mivel másoknak is jutott két élet –. egy féregirtó és egy benzinkutas társaságában. Scipa. 1949-ben. ahová magával cipelte kisfiát is. s ahogy egyetlen gyermeke. Hatéves voltam. ahogy előszeretettel nevezi magát. csak a könnyebbik végét kerestem. amikor kiakasztatott az ágyam fölé egy kis táblácskát: “Első a kötelesség!” Akár akartam. apám sétál a szobában. Utolsó szmokingja első életében készült a Szervita téren. Miért nem egykor? Ameddig itt laksz. Az épen maradt angol szövet kabát fekete blézerként szerepelt az aranydiploma átadáson. az akar lenni. a szülők feladták elképzelésüket. még 1942-ben. – Minden kisfiú ez akar lenni. Beszélt erről valamit? – A munkája sosem volt téma. Az opera az egyetlen máig kitartó apai öröksége: Laura Volpi. Iskolás koromban beleszerettem a lovaglásba. Gigli. Rakovszky Iván volt belügyminiszter. a közmunkatanács elnöke azzal vette fel: . nem vacsorázunk? Látod az órát? Nyolckor ülünk asztalhoz. fiam. De hiába fogadtak mellé német kisasszonyt. hogy tiszt lehetnék. én semmi sem akartam lenni. ezzel el volt intézve. hogy a fia diplomáciai pályára megy. Azóta Sándor bácsi már átvette a gyémántdiplomát is. Vasárnap negyed kettőkor ebéd. és arra gondoltam. MS mestert 1933-ban avatták jogásszá. ugyanis Marinovich Jenő 1921-től kezdve a Magyar Királyi Államrendőrség főkapitánya volt. Tudtam. *** De miért lesz egy miniszteri tanácsosból fürdőszolga? A magyarázat a papa beosztása. A dolgomat mindig elvégeztem. amikor 1925-ben letartóztatták szinte az egész kommunista pártot. – Puritán volt? – Amerika puritánjai hancúrozó playboyok voltak a szüleimhez képest. Kérdem. hogy iratkozzak be a jogi egyetemre. Saljapin és a többiek. – Édesapád volt a főkapitány. Jogászi aranydiplomáját csak egy vendég unszolására kérte és hét év késéssel. francia tanárt. s egy hónap múlva már a közmunkatanács gyakornoka. Ezt megfejelve még nyugdíjas kabinos is lett – fürdőszolga. erről szó sem lehet. akár nem.Falkavadász a kabinsoron Marinovich Sándornak két élete van.

akinél a megfelelő formákat – vacsora. A falkavadászat után estére. hogy csak nyugdíjazták. aki korábban IV. mint jogász – felmérte. Egy ilyen alkalommal magához intette MS-t. – meg kellett adni. Ez kellett a fürdőszolgának! MS akkor keresett havi 1200 pengőt. hogy milyen kár történt. mint mondjuk Hültl Dezső professzor. Egy részeges kőművest raktak a minisztériumi főosztállyá alakult társaság élére. . az én kedves falkavadásztársam! Hogy vagy Marinovich? A falkavadászat a fejedelmek erőt és ügyességet kívánó sportja. Ő ordította tele a hivatalt. fehér nadrág. amíg a kimerültségtől meg nem állt. ami ezredesi rangnak felel meg. MS szíve hölgyénél bújt el. virág stb. Azt a manökent. Harrer Ferenc. a Margit-híd kiszélesítését is a közmunkatanács csinálta azokban az években. a kisajátítás. hogy 1919-ben személyesen akasztott és itt sem fog visszariadni a testi fenyítéstől. hogy itt búvik közöttük Horthy főkapitányának a fia! Szerencsésnek mondható. mert egy repülő bizottság tagja volt. hogy tudjon meg mindent. mint az édesapja. aki később a felesége lett. s plenáris ülésein olyan kiváló emberekkel találkozhatott. 1949-ben Vas Zoltán felhívta Fischer Józsefet. Telefonon megszűntetni egy törvénnyel létrehozott intézményt!? Pedig ez történt. ami persze nem járt neki. amikor MS ott mászta a szamárlétrát. Károly szárnysegédje volt. Amikor Bessenyei Zénó lett az elnök. Lóháton hajszolták kutyákkal a vadat. hogy a huszároknál szolgált. Ez a nagytekintélyű úr jelentősen növelte MS ázsióját azzal. vagy Bárczyházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. hogy ab ágy – azaz az ágyban átvéve – mibe kerül! Harrer Ferenc memoárjában azt írja: Bessenyei Fortuna szekerének koronázatlan úrkocsisa. hanem közöld. cilinder volt az öltözék. Bombázás után a helyreállítás végett hárman – egy közmunkatanácsi. A nagy szerelem ellenére esze ágában sem volt megnősülni. hogy a közmunkatanács bizottsági. Elvált úriasszony volt. A jegyzőkönyvvezető MS óriási szerencséjének tartja. 1946-ban. Amikor a nyilasok minden felmentés töröltek. Bessenyei képviselői fogadónapjait a Lipótvárosi Társaskörben rendezett vacsora zárta. *** Bárczyt.ha negyedannyi ember lesz. 1942-ben ismerte meg. tartalékos főhadnagy volt. Piros frakk. 1945-ben. egy vállalkozó és ő. hogy rendezze a kapcsolatot. mert csupán 39 esztendős volt. a Pannóniában rendezett vacsorára szmokingba öltöztek. maga mellé vette őt hivatali titkárnak. nagyon meg lesz vele elégedve. a tőle negyediknek ülő magányos hölgyről. vagy el nem szökött. s 2000 volt egy kocsi. A múlt században alapított közmunkatanácshoz tartozott a városrendezés. a közmunkatanács elnökét. 36 éves korában lett miniszteri tanácsos. amikor a sláger havi 200 fixről szólt. Róbert a vallás és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. a városépítés. Bessenyei belevágott titkára beszámolójába: ne sokat fecsegj. aki bejelentette a mérnököknek és a jogászoknak. összeházasodtak. MS úgy került közéjük. hogy rákiáltott: áh. hogy megszüntette őket. az ülések előtt mindig karéjban vette körül a hallgatóság. vagy tiszti egyenruha. A háború alatt nem hívták be. Kertész K. A Lánchídi aluljárót.

Ez betett neki. te kopasz hülye? MS-ről kiderült. hogy Szemző elvtárs. hogy egy jó megjelenésű férfi közeledik. Egy lócán ülve várta a mérnök urat. báró Vécsei Elvira operaházi primadonna férje a születési évét is elszámolta neki. egy tervosztályvezető. hát hogy van ez? Végeztem a dolgokat becsületesen. igaz. hogy egyoldalú volt a tárgyalás. s a járókelőkkel tárgyalni. hogy kiürítem a nem dohányzók helyett is a küblit.. s egyszer csak. A feleségem mondta: ne törődjek vele. akinek csak annyit tudott köszönni. ahonnan elküldték. Marinovich Sándor tartalékos főhadnagy. akkor MS repült. mert csak a járókelő szövegelt. hogy tisztele. – Jöttek a gyászos évek? – Tudom. Amikor a manökenség fölött eltelt az idő. ennek a felejthetetlen operaénekesnek: az életben a szerencse kötelező! MS cserzőanyag-előadó lett. S micsoda szerencse: olyan jó húslevest életében nem evett.. MS elmondta. Szemző Imre huszár-alezredes! Kipattant elébe: alezredes úr. mert biztattam az oroszokat. hogy mindent úgy vehettem. A főkapitány fiának köztük kellett volna lennie. hogy én soha nem szenvedtem. egy egyetemi hallgató és én. amivel az első szellő felborította. hogy lovasember. Nem azt mondom. Tökéletesen igaza volt Udvardi Tibornak. egy házmester. egy galambtenyésztő. A mérnök magához intette. hogy munkaközben nem szabad lefeküdni. meg az én drága jó feleségem is. a mozgása elárulta. egy gyógyszergyári mérnök. hogy ilyen szerencsés természettel áldott meg a sors. Aztán az erdészet növényi festödéjében a koszorúkötéshez használt ruszkuszt festette még zöldebbre. Közben megérkezett a mérnök úr is. A földmérőknél lett figuráns. Naponta kaptunk öt szál cigarettát. az első jászkun honvéd huszárezredtől jelentkezem! Te szerencsétlen. Ahhoz. hogy odahaza csináljanak ők is forradalmat. . amint jött.– Meglepett. Azt én nem tudom mondani az alezredes úrnak! Mondd akkor. szabómester lett. Egy hangulatos márciusi estén két rendőr és egy civil szakember kopogott rá. aki négy éve hagyott itt. – Öröm? – Hogy 1951-ben nem telepítettek ki. hogy nem tudsz vigyázni. s látta. Amikor visszatért. plusz rossz véleménnyel voltam a munkásigazgatóról. már is közbevágott. 1956-os remek beszédére kirúgták az igazgatót. hogy munkát vállalhasson. hogy kecsegét ettem zöld mártással. hozzájárult. nem küzdöttem. hogy Imre bácsi. rendhagyó. – A cellában volt egy kispap. amiből megvoltunk. de nem nélkülöztünk. Munka után a gőzfürdőben csak nézték az emberek. hogy tisztelni csak Rákosi elvtársat kell! Gyorsan kihozatta vele a szintezőlécet. és a cigarettáért vállaltam. s bevitték a Gyűjtőbe. “Nem tudsz vigyázni. egy ludovikás tiszt. Azért vittek be. mint ott. Egy újpesti építkezésen a legjobban kereső segédmunkás lett. hogy ebből a pasiból zöld lé folyik. ne szólíts itt engem alezredesnek! Mondd. hogy sokoldalú. nem nélkülöztem.. vagy bevert tojást Hadik-módra.. te kopasz hülye?” A miniszteri tanácsosnak is onnan kellett véleményt beszereznie. 1952-ben a nyersbőrgyűjtő vállalatnál már a külföldi cserzőanyagok is hozzátartoztak..

A különös . mint nélküle. A doktor úr sem finnyáskodott. olaj. akik hajtottak. de az uszoda körül remek emberek. Darvas azt vallotta. esetleg barna és fekete cipőfűző. mert az ilyen szűklátókörű barom. mint a falka után lovagolni. köztük Szabó Józsefet is. Ezzel kezdődött MS úr 33 évig tartó nagy parádéja. – Nem érezted megalázónak? – Mindenekelőtt mosolygó srácok vettek körül. a kiváló vízilabda játékvezető már Honvéd-edző volt. Brandi Jenő. A parancsnoka letolta: ha gyönyörű dolgokat csinál is. Szívem az övék. amikor nem jött el a bíró egy mérkőzésükre és az ellenfél szó nélkül elfogadta. A kabinos úr – ismét úr! – riadalma túlzott volt. hogy ő Magas István. A személyzeti öltözőben rögtön rászólt egy kolléga: drága doktor úr. *** 1958 végén a Sportuszodába épp medencetakarítót keresnek. fésű. a régi szocdem Darvas Lajos vezette a Nemzeti Múzeum helyreállítását. ha a legfegyelmezettebbek is az öttusázók és a kiegészítő sportolásra lejáró kajak-kenusok. hogy tudjam. hogy ő vezessen. testőr. jó modorú társaság. két jegyző – sok beijedt alak. mint maga múzeumi főigazgató lett! De kérem. nem kell folyton dicsekednie. Ez a Magas Öcsi aztán évekig tanított a Princetoni Egyetemen Amerikában. krém. a többi sportban milyenek a fiatalok. s odavitte MS-t anyagkönyvelőnek. ugyanolyan kockázat sárga csillaggal feltűnni. hát az egy tündéri. aki ma egyetemi tanár. telekügynök. és Gallov Rezső bácsi küldte hozzám. hogy kerül maga ide!? MS megrémült. A közmunkatanács kiváló statikusa. hogy nem is tudok oroszul. Jó magatartása miatt MS úr két hónap múlva kabinos lett. a Rigolettót vagy a Trubadúrt dúdolva sikálta a vécét. a Fradi pólósa úgy viselkedett. hogy a Hungária volt pincére lebuktatja mielőtt elkezdené. Vagy itt van az a halk szavú férfi. hogy ők tudtak magyarul! Mindegy. A háború után a reptér helyreállítását vezette. Nem tudom.. nehogy kifogás merüljön fel ellenük. mert nehezen kezelhető. Bár más a KSI-nek szurkolva a tribünön ülni. hiszen kollégái között volt banktisztviselő. milyen a figyelmes kiszolgálás. három hétig voltam benn összesen. A vízipólósok. hogy elmentem az édesanyjához és gratuláltam a fiához.Mondtam. A vezérőrnagy elvtárs nem volt büszke. dadogta a volt szobafestő. az én kapcsolataim. Eleget szolgáltak ki életemben ahhoz. Engem akkor sem érdekelnek a kapcsolatai. Mi volt a kabinos felszerelése? – Cipőkanál.. Megkeresett egyszer egy gyerek. rendőr. s megúszta. azért a sport arisztokratái sem akárkik. de megint itt álltam megfürödve. Nem tűzte föl. aki az ötvenes évek végén tűnt fel az uszodában. amikor asztalos korában egy szép sámlit csinált? A Nemzeti Múzeumban meg úgy üvöltötte. ha maga Lenin unokaöccse! Ez az állás is megszűnt. hogy az egész kerület hallhatta: ez azért van. Akik elfogadták érdekes edzői elképzeléseit eltanácsolták az egyesületüktől. De lehet. Wiesner Tamás.

edző többször adott MS-nek jegyet versenyekre. akinek a szerénysége félszegséggel határos. A gondnok osztálygyűlöletből hordatta velem a cementes zsákokat a raktár egyik oldaláról a másikra. ehelyett gépírónőkkel hancúroztam. épp a fürdőszolgasághoz kellett volna? Akadt persze. Becses emlékem a Faragó Tamástól kapott cigarettatárca. a mama-kedvence”. Később valaki egy levélkével együtt bedobott húszezer forintot a levelesládájába: “Sok szeretettel gondolunk Sanyi bácsira!” *** – Sokba került apád főkapitánysága! – Nem kell mindent rákenni a származásomra. amikor a Magyar Sportért kitüntetést kaptam. Ez a hely. 1945-ben beiratkozhattam volna a Műegyetemre. Ha a kabinossághoz nem is kell a doktorátus. mint a másik. majd Fazekas alezredessel vissza. Ez kellemesebb volt. Egyik remekebb ember. akihez ha szóltam. tudod. aki meg akart törni. Gallov mégis azt írta. nem kirúgták. mint addig. de az osztás már nem. hanem ő ment el. hogy a szimpátia első pillanatra megszületett. – Gyereketek miért nem lett? – A barátaim a háború után a kezembe adták Sztálintól A leninizmus alapjait. Michel Morganszerű mamával. ártani sem ártott. hogy nem elzavarták. a puritán Balczónak. MS úr 1970-ben. Csapó Gabi karácsonyra mindig küld egy üveg vodkát. ahol 29 évet lehúzott. 1987-ben egy nímand elzavarta. odajött: mi nem felejtünk el. Elolvastam őket becsülettel és azt mondtam a feleségemnek: drágaságom. A visszavonultan élő. De a feleségem rájött. – Sohasem aláztak meg? – Volt néhány “Frédike. akire csak fel tudok nézni. hogy 1950-ben férjhez adtam a feleségem az egyik barátomhoz. ezért 1952-ben ismét elvettem. Ez volt az első és egyetlen eset az életében. hogy irigyel. Sportolók között nem is láttam ilyet. Volt. pedig az uszodában több olyan embert volt szerencsém megismerni. és a szokásos uszodai intrikákon felül álló egyéniségét a kabinosok mégis tisztelték. Rajongója vagyok az akaraterő mintaképének. Felesége gondozása miatt 1991. hogy Széchy Tamást – mert ő volt ez a különc – jeggyel sem engedhetik be az uszodába. majd ugyanúgy dolgozott tovább a kabinsoron. Elég csak Székely Évát az úszósport first ladyjét és a sporthivatal élén is bizonyító Gallov Rezsőt említeni. augusztus 15 én mégis letette a kabinkulcsot. Sándor bátyám. hogy unalmas egy komoly emberrel élni. csak nem áll le egy fürdőszolgával! – Miért nem használtad a doktori címet? – Gondolod. Ráadásul a vízilabda válogatott nevében Nemes és Petővári ajándékkal búcsúztatta. de “vendégei” beszerezték a Komjádiba. nekünk nem lesz nevetnivalónk a . ellentétben a Sportuszodával. A hancúrozás következménye. Egy szép napon kihirdették. Egyedülálló valaki. 1992-ben. már fordult is el. hogy a szorzás még megy valahogy. gyíkbőr cipős. nem beszélve arról. derűs az intézmény volt. hatvanéves korában nyugdíjba vonult (1074 Ft). és A bolsevik párt történetét.

hanem kizárólag attól. és nem állja meg. az életnek csak az az értelme. amelyek elintézése tőled függ és ne izgasd magad semmiért. vasalt nadrág. – Mosolyog a szeme. ha kabinossal találkozik. hogy néhány – azóta Himnusszal megtisztelt – kölyök. Ilyen embernek nem való a gyerek. Nem is egyszerű lusta. én a döglusták közé tartozom. hogy nem felelek senkiért. hogy nem nyomom el a cigarettát. De a második életet úgy megcsinálta. majd elalszik. hisz a dög lusta például mindig hallatlanul elegáns volt: fényes cipő. most épp egy sárga garbó. akinek ő csak a szekrényét nyitotta. hogy nemtörődöm ember vagyok. Független vagyok mindentől és mindenkitől. csak leteszem. . Mert van lusta. Kiderült már. mire vitted. miként gondolkodol. senki sem felel értem. A boldogság nem azon múlik. – Hogy bírod egyszál magad? – Lassan jöttem rá. ki vagy. hogy hozzá ne tegye: – Mindegyik sorsomban megálltam a helyem. hogy kellemes legyen. egy letűnt világ utolsó mohikánja. – Hány évet dolgoztál végül is? – Hatvankét évet. egy 87 éves senki. Nézd. A gyerek óriási felelősség. nagyon lusta. Miniszteri tanácsosnak nem tudom. csukta. mekkora vagyonod van. nemtörődöm. lusta fráter vagyok. Annyira lusta vagyok például. Persze nem kell elhinni azért minden rosszat. Továbbá egy könnyelmű. milyen volt. amit magára mond.jövőben. A derű titka: kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozz. eszébe jut Sanyi bácsi.

2. Az én nagy lázadásom tíz percig ha tartott. Gyerünk! És ez a marha. – Nem tudhatja. Ember Gedeon örök siheder. – Egy voltam nem létező barátai közül. mint sajátmagában. és fontoskodva közöltem vele: “Miért nem vigyáz. még mindig olyan snájdig? – Igen – állítom bizton. minden sorakozót. Szerettem volna maturandus előtt egy picit rossz lenni. Vegyek a teasüteményből. Simonyi Imre negyvenvalahány esztendeje hozta világra alteregóját.” Gedeonban az Ember mindig a lehetetlent kísérti. önkéntelenül – keresztkérdésül? – közbevetem: – Ismerte Simonyit? – amitől csönd lesz. és a csipkegallér is igazításra szorul. kalapban a jassz király Simonyival szóba állni. Debrecenben megszökött a katonaságtól. mit jelentett ‘44-ben Gyulán necc kesztyűben. pedig tizenöt éve ha láttam. nem illik: Imi krakéler. Olvasta a verseit báró Apor Vilmos plébánosról? Arról hallgat. de ártani soha nem ártott senkinek.Galambszürke felöltő “Te dőlj ha dőlni kell és törj ha törni kell – kettőbe vagy szilánkra. Imi? A mama mondta. Leszólítottam a Fasorban. és az éjszakát a kuplerájban töltötte.. Mégis halhatnék? “Nagyon beteg vagyok” – jajdulta lapjaira az idén ötször is. utazzunk Pestre Szeleczky Zitáért. ha azt a napot nem érném már meg az idén. hogy reggel üres zsebbel tudjon haza menni. mert neki nincs bűne! Megtagadta a leventét: megtagadott minden utasítást. – Mondja – kérdi Paula asszony egy kortynyi tea után –. berúgott.és vörös is!” – A nevetés sem tudja elfödni a hajdani borzongást.. De addig mint a szálfa!” (Simonyi Imre: Szálfa) Ember Gedeon halni akar. . Majom reflexével boksz fenomén lehetett volna! Egy rossz pillantásért – magánügyért! – hústornyokat ütött le. – Benne szebb Gyula. De ha száz éve lett volna is. Paula asszony hatvanon túl is képes rá. Elpirulni süldőlányok szoktak. Az istenbe is belekötött. Többször segítettem abban. nevezte így magát. az előadás után Szeleczky helyett már Timár Józsefet várta a művészkijárónál! Illik. mondja. Mert ő semmiféle brancshoz nem tartozott. Rádumált. És miért veszített? Mert Nagyváradon megnézte az Újpest meccset. hogy a háború után Gyuláról került Pestre. áldozást. hogy negyedikben megtagadta a gyónást. hogy maga züllött . 1. Hetvenedik születésnapjáról (szeptember 14) meg az bogozható ki szélfútta betűiből: “Nem bánnám. Amikor említi.

Annak idején a pufajkások bevitték. Adódtak persze múló kalandok is: “Három asszony. Jámbor István első titkár: “Nem mi voltunk a kezdeményezők ebben az ügyben. talán másik három. 5. Egyesek szerint a jelenet túl volt dramatizálva. az a három talán négy volt. harapj meg! – mondta a strandhíradó szerint Ember Gedeon. ott volt.-et. hogy Simonyi karján libeg. Megtörtént. – Kezdj el harapdálni! – parancsolta Gedeon. a fővárosi huszonévesek teljes értetlenségével. valahogy az nem.. filmjeink sztárja. (A többi nem számított.. – Drágám. Akkortájt I. A főnökeimnek akkor készített feljegyzésemből idézek. így rövidebb. Megálltak az újságosbódénál. – Tessék? – nézett rá I. Márai úr. egyetértett vele. Ropogós volt és bánatosan huncut szemű. megverték. Örök szerelme: Krúdy úr. Göröcs Titi. Már pedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet.-né igazolva látta áldozatos munkáját. 1962-ben jelentkezett. a csatár. csak nekünk hosszú!” Simonyi gálánsan kettétépte a kéziratot. korainak tartottuk a dolgot. de mi nem engedélyeztük. Ember Gedeon szigorúan monogám. Timár úr. . hogy valami irodalmi színpadfélét akar szervezni Bessenyei és más vezető színészek közreműködésével. hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket. aki csak föltűnt e pernahajder oldalán. 6.. Ettől kezdve közutálat veszi körül. amikor a gyulai PB följelentette az Ó-Népszabadságot a KB-nál. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért – persze nem úgy. és megkérdezte: “Uram.)” – írja.. De a további verssorok elárulják. de hivatalos eljárás nem indult ellene. Csak az az egy.3. lecsukva. talán kettő. nem volt internálva.. hanem a város. s ahogy a költő fölpillantott észrevette. melyiket óhajtja?” 4. majd az illető azzal nyújtotta vissza trónusáról a verset a gyulai nyeretlennek: “Nagyon jó. volt vágyaink tárgya. 1970-ben. Ezután “fokozottan” elbeszélgetett minden lánnyal. mert “többszöri jelzésünk ellenére is helyt ad egy ilyen ember verseinek. Hát olyan patronálója van. eltörték a lábát. Kollégák mesélték: az irritálóan elegáns Simonyi bevonulva az ÉS szerkesztőségbe ráparancsolt a Kossuth-díj sújtotta költő-szerkesztőre: azonnal olvassa el a Timárra emlékező Pár pohár rizling. Simonyi Imre – akit magyarosítás előtt Szmolának hívtak – az ellenforradalom alatt aktivizálta magát. hogy hiába minden észrevétel!?” Szegedi tudósítóként nekem kellett a lapot megvédenem. Bár a csillag lehúzásánál nem fogta a kötelet. Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. A munkásőrséget mégsem helyezték készenlétbe. De a függöny mögött V.

A Simonyi-ügy Debrecenben vagy Szegeden nem probléma. Azt megírhatom: amikor 1942 vagy ‘43-ban először találkozott az írói sikerei . magának való. sőt. ezért óvatos. Sok oka közül csak azt említem: nem egyezett bele. A focin kívül egyedül erről a pályáról ábrándozott. a régi kispolgárokkal. hanem a párttagságnak. De a párt politikáját 1956-tal kapcsolatban ne nekem magyarázd. amikor nem akarok! S látja. Nem tette. de bolond lett volna tizenkilenc évesét elcserélni rá! Csomós mama mondogatta neki: nem vezet ez jóra.” Szabó Ferenc. Magatartása miatt sem fogadja el őt a város. Ezért jobb lenne. költő tévedésből lett. Búskomor. július 23. Magázott. nem tud róla semmit): “Fenntartással kell fogadni Jámbor elvtárs minden szavát. jámborul hallgatott. amíg nincs a városban tsz-klub.” Petrovszki István. Épp úgy hazudott. hiába fogadott Imre úr húsz év után pertuba. egy ideig le sem ültetett. a megyei pártbizottság osztályvezetője (Simonyit nem ismeri. Amit mondtál. Az irodalmi est idején kis híján kicsavarták miatta a nyakam a vezető beosztású gyulai emberek. A védelem két tanúja közül az egyik ő volt. Ezeken kívül más bűne nincs. erre nincs szükség. akikben a versei ellenérzéseket váltanak ki. Közeledne hozzánk. Tizenegy színmagyar tanú zagyvált benne véres bugyogóról. az a körülötte kialakult balos vezetőgárda véleménye lehet csupán. ha elmenne innen. kedveltetné meg magát. Sok vaj van a fején. de Gyulán az. hogy 1957-ben Kistarcsát is megjárta. de ilyen embert nem tudok támogatni. hogy ellenforradalmárokat támogatok. Nem bántom. hiába beszéltünk végig egy napot: születésnapi interjú nincs.Az emberek nem tudják felejteni a múltjában lévő sötét pontot. jött volna ki a gátra.” (1970.) 7. Ajánlotta. Én sem értek vele egyet. hogy Jámbor elvtárs az értelmiségi klub megnyitásakor azt mondta. majdnem rám fogták. szakállas ember. Felkerestem Simonyit is. milyen igaza lett Csomós néninek! 9. nem élne Gyulán. Beszélget a fiatalokkal. Imi nevetve kiabálta: Azért az utolsó pohárért negyven évig itatna. Az értelmiségellenes hangulat vele szemben csúcsosodik ki. A született ripacs lejátszta őket. 8. hogy a gazdag zsidófiú kicsavart két pengőt a többszörös magyar szűz markából. Jellemző. mint a többiek. hogyan kell közelednie a tömegekhez. a szűk »hivatalos« réteg ítéli el Simonyi Imrét. úgy néz ki. de sosem áll szóba tsz-parasztokkal és munkásokkal. nem a BM-nél dolgozom-e. aki egy pohár vizet adjon neki. Ha ketten ugyanazt írják (teszik) is. az nem ugyanaz. s megkérdezte. az értelmiségiekkel. ismerkedésül keressem elő a zsidó barátja 1943-as fajgyalázási perét. mint egy félbolond. Neki kellene éreznie. Hiába utaztam Gyulára delizsánszon. hogy a párt lapjában megjelennek a versei. az utolsó órájában nem lesz. Zsidó barátját fölmentették. Illetve jobban. a megyei levéltár igazgatója: “Gyulán Jámbor elvtárs és környezete. Arról. Egy szomszéd a Dob utcából: – Csomós néni kerített egy hozzávaló ötvenévest.

s intésemre visszaint. Imre úr elkísér egy darabig a delizsánszhoz. s ahogy tüskés burkából kigurul. észre kellett vennie. Igaz ez. s ő még mindig ott tornyosul a sarkon. Aztán egy gesztenye pottyan az orrom elé. A sarkon megöleljük egymást. ahová csak 1956-ban vetődött el véletlenül. mert azok a lányok vagy nem járnak. Még egy sarok. Kétszer-háromszor visszafordulok. A hozsannázó drukkerek gyűrűjében ily árva volt ő is már kilenc évesen. hogy nem szégyelltek ilyen gyönge játékkal nyerni. Mindenki tombolt a sikertől. Nem. Igen. otthon olvassam majd el a Szubrettsiratót. hogy a társaságban Pünkösti Andor és Bordy Bella is jobban hasonlítanak egymásra. és kéri. mint Márai bárkire. Imre? – gondolom. Végül elsírta magát. két lány azért jár takarítani. Addig az utcáig kísér. 10. látom: a kétharmada hófehér. Árva óriás? 1929-ben a GYAC 2:1-re megverte a csabaiakat. Gyönge szorításával a karomon csacskaságot tudok csak kérdeni. aztán még egy és megint egy. Kérem. csak a többi barna. de ő egyre szomorúbb lett. vagy nem takarítanak! Csak az előszoba fogason lógó galambszürke felöltő emlékeztet Gyula legelegánsabb polgárára. Hogy az utca titkából valamit megértsek búcsúzóul megkér. ahová tizenhét éven át nem tette be a lábát. forduljon vissza.teljében fürdő Márai úrral. (1990) . hogy botorkálás közben belém karolhasson.

putriján. – Ha nem teszünk semmit. eljött Csenyétére. idősebbek: hetvenéves reformátusok.öt. Megcsúszok. Fiatalabbak. a “cigánygettóba”. Talán ebben az odaadásban édesedik össze benne a hajdani teológus a hajdani ateista kommunistával. Most is Hernádvécsén tapossa a sarat 21 éves lányával együtt. A holland Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére ötödik éve próbál nekik “hálót adni. hogy halat fogjanak”. a munkásévek szerzeményeire – mintha csak szégyelleni kellene őket – nem hívja fel sehol a figyelmet. 15 cigányegyüttes jön itt össze augusztus 5-én már harmadjára – büszkélkedik vele Kees. mindenki ingyen dolgozik. A gyerekek meg a felnőttek mégis integetnek neki. természetesen Kees is. Négy éve él az alapítvány. aztán “ezt látni kell” felkiáltással kalauzol végig sorsosai lakásán. s köröttük ötven-hatvan aktív tag. . hogy magyarországi útikönyvírása során Kees Bakker. Foglyul ejtették a miskolci gyárak és a helyi téeszek csődje miatt munka nélkül maradt cigányságot. Persze ő Utrechtben is menthetetlenül velük él. – A barátnőd még létezik? – Kees érti a kérdést. aztán kamionban. – Egy. Hideg márciusi nap volt. Jó szándékukat Kees Bakker útikönyvíró élesztette föl. Ad belőle. Mit mondjak? A tévére meg a kazettás rádiókra. Kees lassít és mutatja: – Ezt a házat is az alapítvány vette! Ez már Fulókércs vagy még Szalaszend? Mindegy: holland ház egy magyar cigánycsaládnak. az utolsó pillanatban aztán elkapok egy fát. normális körülmények között művezető lenne. energikus ember. A leghülyébb cipőmmel kenem a nadrágomra a sarat. amerre csak megfordul. hat! – s néz rám. – A mi Andrásunk jó szervező. a barátnőjével együtt. mert “ezt az ügyet támogatni kell”. Hatszáz fős cigánytalálkozót szervez egyedül. s a kabát és cipő nélküli gyerekek. s először csomagban küldték. holland fele a magyar felével. Hernádvécsei képviselőjüknek.Mennyi a babocska. kettő – számolja az ágyakat. aztán az embereket: – . azóta Kees életének harmadát-felét erre áldozza. Otthon ruhát gyűjtöttek. Mata Andrásnak névjegyet is készítettek. A vezetőség 18 tagú.. vagy ateisták. a hideg tűzhelyek látványa sokkolta őket.. Európa. Bakker úr? Börtönné váltak a Cserehát lankái. minek jöttünk ide? kérdi tőlem is Kees. Főleg barátaik vesznek részt a munkában. Sofie nekik csak Zsófika ilyenkor majdnem szárnyra kap. Bár benne mindig békesség honolt. Mutatja hol lehet a szobából az égre látni. s ő tartja ébren. A nagy fehér ember nagy fehér autója holland rendszámú kopott furgon. Pénzt csak a cigányoknak kérnek. Úgy kezdődött.

s van turista. Ami persze Hollandiában sem megoldott. nekik már kézzelfoghatóvá vált a külvilág. Franciaországban a parlamentben is jelen van. az negyvenévesen szinte már menthetetlen. főként ágyat fognak készíteni. Alig beszél magyarul. kirekesztő szemlélet Hollandiában. angolul. – Frank mezőgazdász.e. S továbbra is a hollandokról: a nyáron Paul van der Poel négy hónap után beteg lett. franciául és persze hollandul. Az alapítvány propagálja az érdeklődőknek. A turizmus lyukat üt mindenféle vasfüggönyön. A lakásokban nincs csapvíz – kút az utcán. – Itt feltalálja magát. Belgiumban. harmincöt család krumplit. főleg a gyerekeké. Itt Vécsén. azzal jön vissza. káposztát. babot. – Nézem Keest. Másképp viselkednek. tisztábbak lettek a lakások. A szélsőjobboldali. akinek megismertük. – Két és fél hónapig velünk volt. milyen értelmesek. s András vezetésével. S a holland. hogy töltsék e szép vidéken a szabadságukat. Náluk a török. – Gondolnád. Szinte beszélni sem tudtak. csak kiabálni: – Fontos lett a kapcsolat a hollandokkal. harmincan kiabáltak körülötte. akik hülyének tartják. a marokkói vendégmunkás van hasonló helyzetben. hogy valamit tenni kell a diszkrimináció ellen. s itt tölt hónapokat. Aki huszonévesként sérül. Úgy tervezi. Kiderült. hogy amikor ismerkedtek. – Említse meg Frankot – kérlel András. Óriási a változás. Meséli Kees. Összefogás a fajgyűlölet ellen? Hollandiában decemberben jelent meg Kees Bakker könyve a Cserehátról “Morgen ben je de koningin van de kolonie” – Holnap te vagy a telep királynője – címmel. hogy ez a lány szégyellős? – kérdi Kees. Frank meglátogatta. – Vannak. Szellemi fogyatékosnak gondoltam. csupán németül. mert nem beszél magyarul. kézzelfoghatóbb a veszély. A 23 éves Horváth Dezső háromgyerekes családapa. hogy Dezső milyen intelligens? Fejlődnek. – Én is az lennék. Ezért is mondja Kees: – A diszkrimináció a modern Európa nyavalyája. a szerző képeivel. A 38 éves Horváth Anna sem ugyanaz. A diszkrimináció elpusztítja a személyiséget. mire hozzáteszi: – Ő is szerényen él. néhány hónapig pénzt keres Hollandiában. kempingezni is lehet. De az egyszerű szobában tiszta az ágynemű. S a könyv végén nyolc vendégfogadásra ajánlkozó cigánycsalád címe. akinek ez tetszik. Máris a diszkrimináció kellős közepén vagyunk. büszke vagyok rá. hazautazott. Benn a házban Sofie-t puszival fogadják a korabeliek. sokat tesz értük.– Corrie Stalenhoef az alapítvány elnöke. s azzal jött. pedig a nyelvet sem tudja. hogy tudom. az idén egyszerű bútordarabokat. amivel csak a határokon át lehet foglalkozni. – Csenyétén Kovács Laciéknak már voltak holland vendégei. borsót és kukoricát termelt Frank Hadders segítségével. de rokonszenve a csereháti embereké. aki Cserehátra látogat. sárgarépát. Az asszonyok nagyon rendesen .

konyhafelszerelések halmába belemarkolt a hatóság is. hányan vannak. s ő csöndesen hozzáteszi: – Minden tervemet a pénztelenség rakta rendbe. azt kiabálta. nekik miért nem jutott babakocsi. hogy lássa. hogy valaki 1700 kilométert vezet. kabátot kérnek. Kihívtuk a rendőrt. nem azzal kezdik. amikor terhes a lánya? Oszt ellopták a kocsit. Ötezer forint vámilleték. – Éhbér volt. cipőt. miért akar különválni. A milliomos cigányné. A “magyarok” mondogatták: nem így ismerték meg. videót. írásjel nélkül. a megyei vámparancsnok elutasítja a vámmentességi kérelmet. Tízszer kell elmagyaráznom. Nyert színes tévét. fél év alatt lerongyoltak mindent.egy asszonyt hívott egyszerre. mert dolgozhatott a cigányság. s nem tudja elérni. s Laci mintha erre várt volna: – Tudja. – Lelkesen magyaráz: – Van egy holland társadalmi szervezet. hogy a szemtelen. A használt ruhák. Őt felvették Miskolcra péktanulónak. Kees és Sofie magunkra hagynak bennünket. Velük levelezünk. biliárd. Kees dicsérte Lacit. hogyan élünk? A hollandok emberszámba vesznek bennünket. hogy . hogy leírja a nevét. ágyak. Három-négy család. másik a vázát. Ők tudják egymásról. hogy a halk szavú se szenvedjen kárt. Törődnek velük. A téeszben három tehenet gondozott napi nyolcvan forintért. mit jelent a cigányságnak. félbemarad. öt éven át működött az ADISZ (Abaúj Demokratikus Ifjúsági Szövetség). hogy több kamionnyi ruhát osztott el perpatvar nélkül. a harmadik a matracát. – Fájban szétszedték a holland küldeményt. Azt pedig. – A kulturális színvonal. mire lemondott. mégis visszasírom. – Felnézek a jegyzetből. hogy újrakezdhessék. 22 éves Horváth Laci öt éven át minden este kinyitotta a művelődési házat. hogy holland. – Üzletelnek az ajándékkal? – Ezzel mért ne üzletelne. Nyolc famíliából egy. huszonötezer vám: fizess holland. hogy a cigány lop meg gyilkol. hogy ne szégyellje a cigányságát. hogy a kormány nem tesz értük semmit.. volt pingpong. ha a lepedőt is eladja maga alól. mekkorák a gyerekek. – Ez a legnagyobb gond? – kérdem. amelyik kíváncsi ránk. meg egy rendőr miatt negyven szenved. Ferenc az áradozásból a nagyszerű romákról. A milliomosné rászólt: mit keres itt!? S mindjárt nem keresett semmit. de a szegénységhullám gyorsan hazasöpörte. Ha ott valaki meghallja. a kapzsi se járhasson jobban. Egy ágyat hárman vittek: az egyik a lábát. Papír nélkül nem is hinném: Rozsnyai Géza őrnagy. nem mondom a nevit.. amelynek a tagjai nem restellnek a putrikba sem bemenni. A cigányok többségének csak arra van tehetsége. repes az örömtől. hogy megértsen valamit. Főleg a nők felelősségteljesek. Lacit megválasztották kisebbségi képviselőnek. A hollófekete hajú.foglalkoznak a gyerekekkel. – s a mondat. ha rád jött a segíthetnék! S Laci még azt állítja. Amikor elvitték katonának. Lacinak hat testvére van. Ez a változás is eredmény. nem tévét. – Nehogy mán! – rángat le a földre K. A legmélyebben Csenyéte van.

De menjünk sorban. Vagy: tavaly. nekünk ígérték. Hatvanan lekaszáltuk. Innen dobbantott a teológushallgató a kommunista párt lapjához. hogy a nagy -izmusok helyett az emberi témákban lehet igazi változást elérni. Cserébe sokkal rosszabb szántót kaptunk öt kilométerre a falutól. A hagyományos mesterségek után. A diszkrimináció a nyolcvanas évektől súlyosbodik: – A cigány rég másodrangú állampolgár. Az idén már kalákában tataroznak. Úgy is mondhatnám. András (Hernádvécse önkormányzati képviselője. El nem tudom képzelni. a század elejétől egyre inkább azokból a munkákból éltek. A nyolcvanas évek végén gyökeresen új helyzet alakult ki. Amikor bejelentettem a vendéget. mert a családok zsengén hazahordták és megették. Csak egyszer mondja ki: büszke. Reméltem. betrágyázott földet kitette licitálásra. S ha épp nem “cserehátozik”. mennyi babocska van még! – szakad ide a hatgyerekes Mata András mondata. az alapítvány csak az anyagot veszi meg. harminc-negyven kiló babot. Amióta a nyolcvanas évek végén a párt is megszűnt. Bakker úr. magyarországi és budapesti útikönyve második kiadását készíti elő. De nem. s a felszántott. – Ugye. hanem mert “ellopott” hetvenezer forintunkat. hiszen évtizede gondolkodik azon. Háromszáz öl jutott a harmincöt család mindegyikének. amelyeket a magyarok nem voltak hajlandók elvégezni. meg kaptunk tizenhárom biciklit is. ami már teljesen kirekesztené a cigányságot nem is csupán a társadalomból. a zöld baloldaliakhoz húz. hogy itt van a Bakker úr. láttad. Szaladt is gyorsan Csulák József polgármesterhez. és a kárt nem térítette meg. Megjelent az újfajta cigánygyűlölet. hanem az országból is. nem lenne jó elveszíteni! – A polgármester hatalmas ember. Vót itt hét hektár parlag. Arról beszélt Bakker úrnak. a nagypolitika helyett a tömeges munkanélküliség áldozatai. Büszke. A Barkaszunkkal vittük ki az idősebbeket kapálni. a cigányság a lét peremére került. egy holland újságíró.megvegye a fröccsét? Kees is mesélhetne: kamatmentes hitelt adtak csipkebogyógyűjtéshez. de nem sikerült. mi mindent csináltak a hetvenes években az egyetemista mozgalmakban. Egymástól kéregetni sem lehet. Az véletlen. . félni kellene a szemétől. valami pongyolát vesz magára. a szociális bizottság. meg a Hideg szél cigányegyüttes vezetője) három éve Encsen találkozott a titkár úrral. nagy hassal. amikor még munkabért fizettek. holland magból sárgarépát termeltek maguknak. hogy ő bányatechnikumot végzett. a menekültek felé fordult. egy apa a lánya lakását pénzért akarta kifesteni. egy fecskében volt. Az egyedüli vesztesek a csirkék. nekik már nem került a kukoricából. Képein ragyog a cigánybüszkeség. a Waarheidhez. mi lenne velünk a holland alapítvány nélkül. Ha Kees nem lenne ennyire jámbor. Bakker úr nélkül a túlélés kellemetlen volna. kukoricát. hogy épp Csenyétén “indult be”. Az aszály ellenére öt zsák krumplit. cimbalomütőt billegtet a gyermeki ártatlanság és sír az elesettség. – Ezért nem választották meg? – Nem. meg cigányvicceket kezdett mesélni.

Több magyar társunk nincs. Bakker beszédet mondott. hogy angol-tanfolyamot fog tartani Fulókércsen. boldogulj. – Magyar kapcsolat? – Jó segítőnk az encsi könyvtáros és a férje. De ha Frank megjön. utána tánc. amelyik megszüntette a téeszt. Távoli segítőnk Csenyétén Pólya Zoltán tanító és csoportja a gyerekbarát iskolával. de András úgy gondolta: együtt élnek. nem érdemlik meg a segítséget: színes tévéjük van. majd együtt kijavítják.8 millió forint támogatást fizetett ki az alapítvány (egyebek között: 1. Péderiné érti. – Vécséről van valaki börtönben? – Senki – feleli András.7 milliót lakásvásárlásra. azaz hosszú távú tervekre. mint ők – megáll. már ennyi az idő! A búcsúzás mindenekelőtt meghívás legalább a cigányünnepre. hogy ne dolgozz! Tavaly kilenc faluban 3. Jól mondom. A jó isten verte volna meg azt a “magyar” eszmét. A legfontosabbat. Nagyobb segítséget adnak. mert adott neki paplant meg ruhát. titkár úr? Kees mosolyog. 600 ezret lakásfelújításra). s szótagol – a disz-kri-mi-ná-ció ellen. s Keesszel együtt megbeszélték vele. istápolásra a magyaroknak is szükségük van. Vacsora. – Mosolyognak. hogy Laci talált Encsen egy amerikai hölgyet. miről beszélünk. akkor lesz András unokájának a keresztelője is: a keresztmama Sofie! Sofie. a túlélést biztosító mezőgazdasági ágazatot a Rabo (a holland mezőgazdasági bank) alapítványa harmincezer guldennel segíti. pedig nincs jövőjük. hogy a jó istenke áldja meg Andrást. Hazafelé az kísér. Támogatás nélkül a cigányok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. ahová beköltöztek. Fájban romos putrikban éltek az emberek. Ez szép útravaló lett volna. hogy dolgozz. Vécsén az új polgármester viszont azt ígérte Andrásnak. hanem inkább arra. a megjelentek “viselkedtek”. azt mondta. Az új rendszer nem arra tanítja az embert. akik nem is magyarok. ugye megemlíti? – s csak bólintásom után folytatja: – Olyan emberek döntenek a túlélésünkről. . meg nem is rám szavaztak. Amikor Lőrinc László polgármestertől érdeklődtem. aki a párjával mosolyog egy istálló előtt. – Holland emberektől. kukorica volt. tavaly 56 felső tagozatos lánynak szervezett életmódtábort. 760 ezret mezőgazdasági projektekre.– Frankot. – Pedig a rendszerváltás a mi színeinkben hozta a munkanélküliséget. Arról egy szót sem ejt Laci. alapítványoktól. Honnan szedtetek ennyi pénzt? – kérdem Keest. pedig nagyon kellenének. Úristen. Sofie-t kézről kézre adták. ha Kees nem mutat egy képet egy 16 éves lányról. az “odamondó ember”. Igaz a cigányoknak küldték. hogy kivel akar ő itt a világ végén angolul beszélni. háztáji volt. Szombaton “zárszámadás” volt. aki megírta Hollandiába a 87 éves magyar nagymamának az első magyar nyelvű levelet (ha hazamegy a pécsi egyetemről. kinek a kedvéért vágnak bele. küszködnek. Munka volt. hogy a felújításhoz megpróbálja a szállítást megszervezni.) Egy “magyar” nénike elkapja a titkár urat. munkahelyük soha nem lesz – kopognak a fülemben Kees szavai.

(1995) .

július 16-án felhívott egy úr. Erre fel megkérdezte. 1987-ben végeztem. Böngészni kezdtem a telefonkönyvet. vagy lánya! Így már rátaláltam Günstein mamájára (évfolyamtársam Olaszországban volt). ő segített rajtam. Ne gyere. én németül. s feltűnt. sőt Günsteint is. majd a repülőjegy is október 13-ra. Mintha valami betegségem lett volna. Elő a térképet. yes.Tiszteletbeli viking Izland nemzeti ünnepén a Morgunbladid. aki csak izlandiul tudott. másnap levisz Stödvarfjördurba. Günstein kirakta a Zeneakadémia hirdetőtáblájára a felhívást Izland tartósabb felfedezésére. nemigen éreztem jól maga. És a hirdetésed? Nem neked való. a legnépszerűbb napilap. hogy a zenei életben e nélkül nem lehet előrejutni. és nem éreztem elhivatottságot arra. Mondtam. hogy a 9. engem egy viking se tanácsoljon el valamitől. nyolckor a bőröndön ültem. hogy beálljak a nyugdíjért taposók sorába. hogy a szobához reggeli is jár. S milyen kicsi fiú az ember. Így egyeztem meg az elszegődésről. hogy megérkeztem-e? Bár éjfélre járt. Izlandi évfolyamtársam. mondta ő. hogy merre van a merre. ha csak oda szóló jegye van! A keflaviki repülőtérre sikerült egy olyan embert kiküldeni elém. Eszembe jutott anyám utolsó főztje. Miért jött? Kit ismer? Hiába emlegettem a stödvarfjörduri polgármestert. s ropogós nyelvén vagy negyedórát beszélgetett. a másik -dottir végű. majd közölte a bűvös szót: Stödvarfjördur. hogy telefonálhat-e. eljött a szállodába. Végül legyintett. három oldalon át mutatta be Utassy Ferenc zeneművészt. 1987. Október 15-én reggel szikrázó napsütésre ébredt Reykjavik. mondtam én. Azóta Feri Keletországból Reykjavíkba került. amit más európai nyelven leírni sem lehet. ő is eltűnt. májusban megnősült. s mire a szállodában szétnéztem. Izland a gyönyörűséges hideg országa. ahonnan könnyebb hazaúszni. A szobában kénköves víz folyt a csapból. Kérdezte aztán. Megtartottuk a búcsúestet. Ez olyan mint a Mihall Szergejevics – ki kinek a fia. felelte ő. yes. s kérdéseire három bátorító szóval válaszoltam: yes. ha a zenetanárkodásból és a kántorságból kicsöppenek. Ki fogja a számlát kiegyenlíteni? (Ötven dollárom volt az Interkoncerttől kölcsön). egyedül üldögéltem ott. szoktam-e pedálozni. hogy kerül egy jóérzésű magyar ifjú ebbe a ködgomolyagba. egyik sem volt a telefonkönyvben. Szerettem volna továbbtanulni. A magamfajta “melegvérűek” nehezen értik. Csak azért is jövök. Nem tudtam. és segített két lazacos szendvicset rendelni 18 dollárért. Megyek. s 35 kilónyi megyemotyómmal nekivágtam. hogy a nevek egyik része -son. Mire közölte. s velem marad egy hétig. A portás angolul és franciául beszélt. A sikereket fényképekkel is felidéző. Jött is az egyházközségi pecsétes boríték. aki “csodát művelt Keletország népének életében”. Első osztályra szólt a jegy. mondtam neki. Csak azért is című írás három éve jelent meg a még mindig harmincon inneni karnagyról. Negyedóra múlva jelentkezett is a főzeneigazgató úr. Mindjárt itt a keleti parton.45-ös .

amikor jött a telefon. hogy futás. Dehogy. De kedvelői is pálinkával fogyasztják. mondta. Sok pótolhatót felejtettem. Névről ismeri a lovakat? Kiderült aztán. Ross. a tejszínes tortának is. “Falumban” a polgármester várt bennünket. mondta ő. a cselekvésre az egyetlen eszköz a bizalom. most már háromszázhatvankét lakos él itt. a tenger háborgó. A ködben megmutatta mind a két utcát. Sőt meghívott a szokásos skálholti orgonistakurzusra oktatóként. A hajó kicsi volt. . hogy Feri szeret és tud is mesélni. Barátja megkérdezte. itta a kakaót. Feri hamar búcsút intett a cápaszalonnának. Leültem az orgonához. Kilenc óra. a kántor úrnak pedig a cápaszalonna megízlelésének napja. ha fel és le tudunk szállni”! A szoba bárszekrényében már egy szál mogyorós csoki sem volt. Aztán föltűnt egy másik ló. hogy nem tengeribeteg-e. már nincs vesztenivalója. Semmi baj. Bár a kakaón kívül semmi mást nem ivott szégyenszemre négykézláb kellett hazamennie. Egészségére mondtam én. rengeteg pótolhatatlant tanultam. mondta ő. tíz perc múlva indulás. Tudni kell. mire a főigazgató úr bocsánatot kért. amit tanultam. Izgatott kérdésemre nevetve mondta. Föltűnt a ködben egy ló. Jött aztán a megismerkedés a héttagú kórussal. Az a szeretet és mosoly. ám jószívű ura. de az első nyelvleckébe ennyi ló nem fért bele. Nocsak. amiből öten szopránt visítottak. s lejjebb transzponáltam két hanggal a temetési éneket. Hesti. Ekkor tartotta a legrövidebb kóruspróbát. amikor betoppant a ház zord. Feri kritikusan beszél “a meditáció idejéről”. nem tarthatna-e vele. szerepelni. a másik tőle. jobb. ami az első – a dán királytól kapott – függetlenség ünnepe is. Az egyik tag említett. A sikeres indulás ellenére. Milyen az? Émelyeg az ember gyomra. Ebből a rövidített történetből is kiderülhetett. a főzeneigazgató úr sehol! Felhív aztán. az arca pedig fehér. Amikor beálltam a haltartósítóba. mellettem egy 84 éves ember fejezte a halakat. ha most nem időz sokáig a háziaknál. nem kakaóval. hogy éjszaka kimegy halászni. amit az emberek felé sugárzok mosolyt fakaszt. hogy ez az ammóniaszagú étek két táborra osztja még az izlandiakat is: az egyik megvész érte. aki a férfiembernek nem való pacsmagok helyett lekanyarított egy darabot a cápaszalonnából. mégis sok okos dolgot hallottam tőle. tizenegy óra. mondta ő közben készült a halálra. Feri úgy érezte. tíz óra. Feri Stödvarfjörduri háziasszonyának december elsején volt a születésnapja. hogy az izlandi nyelvben három szinonima is létezik a ló elnevezésére. – Annál jobb. s azt hitte. Emiatt is vállalhatta turistacsoportunk idegenvezetését. A minden iránt érdeklődő Ferenc megkérdezte. Eddig háromszázhatvanegy. Reggel azért épségben partot értek. minél fiatalabban esik át ezen az ember. hogy felébredtem-e. Rájöttem. Egész életében ki sem mozdult Stödvarfjördurból. De az útibeszámolót hagyjuk máskorra. hogy az indulási idő jelképes: “Majd telefonálnak. barátságot és szeretetet ébreszt. Lefordítottam az életre. mint neked. Mindenekelőtt az emberről.géppel el tudjunk utazni. ám ott Feri kétszer is elesett. A nénivel vidáman eszegette a tejszínes tortákat.

Izlandiul miséztek a bécsi kapui evangélikus templomban. Megürült a szomszéd faluban a kántori és kórusvezetői állás. Feri huszonötödik születésnapján hatalmas bált rendeztek. s a negyedórás próba után öt állásajánlatot kapott. – Egy hónap sem telt. Ekkor már egy mama úgy választotta ki gyereke műtéti idejét. hogy megnézi. honnan is jött az ő fiuk. Tőle kaptunk egy harmóniumot. s anyám bevitt. hogy Ferenc milyen jól beszél izlandiul (pedig szerinte ez akkor még nem is volt igaz). A Népújság közölte. hogy mindent megkap. mert létrehozták Keletország egyesített kórusát. A dicséret ellenére is csak fregoliként használták: apró feladatokat kapott. Azóta a két halfeldolgozót is egyesítették. akkor is összeszedik fejenként az 1600 dollárt az útra. s már az iskola van soron. hogy zeneiskola indul Egerben. amit csak akar. lássuk a forrást: – Volt zenész a családban? – Ha a kántorizáló nagynéni annak számít. akkor volt. de a háromszáz tagú kórus közelébe sem engedték. ha nem esznek. Úgy érezte. A fordulópont a skálholti organistakurzus volt. s a híre miatt kétszeresére nőtt kórusa kezdte tanulni a nemzetközi tudnivalókat. Végül be kellett ugrania valaki helyett. Ekkor határozta el a kórus. . hogy a szokás szerint véget vessen a zenének. Feri pedig igazolva látott minden fáradságot. de a kulturális minisztériumból meghívták “azt a jó kis kórust a fjordokból” az országos fesztiválra. miféle hely az a Magyarország. Honolulu nem megy el a helyéről. s egy év múlva Betlehemben léptek fel karácsonykor. hogy tanítsanak valamire. Stödvarfjördurban már azzal fogadta a polgármester a “hazatért fiút”. maradjon-e vagy sem. A teljes káosz ellenére pillanatok alatt összeállt a kórus (“semmi érdekesség nincs ebben. Az absztinenciára kényszerített izlandiak harminc liter bor. annak ellenére. hogy hozzáfogtak együtt énekelni! 1998-ban Keletországban is rendeztek zenei kurzust. és én. dupla fizetéssel. amit már Feri csinált. Hajnali háromkor megérkezett a rendőrség. s megszűnt az egészségtelen rivalizálás. Magyarországra harminchatan jöttek két hétre. Bükkszenterzsébeten. aztán irány a repülőtér. hogy össze merte vonni a két falu kórusát. s Feri falujában. Amikor ezt hallottam. hogy előbb a kórussal fellépett. míg más talán csak egy hónapig”). A huszonöt fogasos. öt évig ezt tanultam. mégis reggel táncolták haza a bált. 1989 tavaszát a karnagy úr Hawaiban kívánta tölteni. ezért az útért érdemes volt élni! Mielőtt elvesznénk a siker ezer örömében. autodidakta módon megfejtettem a kottát is. mert már az idegeikre megyek. ahol mindenki meglepődött. Szükség is volt rá. tíz liter pálinka után azt mondták Feriék udvarán: ilyen gazdag ország nincs még egy. A rossz hangulat miatt farsangi bált sem tartottak. Legfeljebb azt. képes izlandi természetrajzzal. s együtt a kettőért már kétszer annyi fizetést adtak. az emberek rosszul álltak. Ekkor zárt be a két konzervgyár. de azt mondták. semmit sem tud. a klinika. s Feri úgy gondolta.Az első évben nem tudta. de márciusban. akárcsak az ábécét. hogy nem lehet elszökni. cápahús-mentes vacsora mellett megajándékozták Ferit az egy vagyonba kerülő hatkötetes. eszembe jutott: úgy kezdődött.

hogy nem szabad ennyire kiszakadni a közösségből. de árvák voltak. Kati néni rengeteg tanácsot adott. hogy egy tizenhat éves srácnak hogy jut eszébe ilyesmi. Anyám akkor kezdte a kertészeti szakközépiskolát. A váltást anyámék sem támogatták. – Menekültél? – Mentem az álmom és a tanárom után azzal. – Miért nem kértél a nagybácsitól? – Nem vagyok koldus! Végül egy üzletfele vitt magával kocsival. – Miért? . Minden percre emlékszem. hogy menjek külföldre. akit palócos kiejtése miatt nemcsak prózamondó versenyre küldtek. Ő bíztatott. Közben már én voltam a kedvenc. A tanáraim matematikust. amikor én az iskolát. s az új helyen már vigyáztam. de én soha nem szoktam feladni. Útlevélkérelmemre a rendőrök megkérdezték anyámat. s bár az osztály utált. hogy megmaradtam mellette. hanem az Antigonéban neki adták Kreón szerepét is. hogy ne legyek utált eminens. helybeli családoknál laktunk. ami még a lakásból is áradt. anyám most lett hitoktató. ahol tartunk. Kezdett előttem nyílni a világ. Amikor a konzi kórusa külföldön hangversenyezett. Miskolcra a legjobb trombitatanár. Jó fejű emberek. biológust akartak belőlem faragni. De a zene annyi pluszt adott nekem. repülőjegyre nem volt pénzem. – Hogy tanultál? – Kitűnő voltam. a falusi gyereknek. pedig soha nem szerettem. A feketén vállalt kubikolásra is. Majd felborítottam az asztalt. Néha felvitt Budapestre. abból szereztem tanári diplomát. hazajövök. Ez volt az álmom. Játszottam az úttörőház zenekarában. miért tartunk ott. Bár jártam az Operettbe és a Gyermekszínházba fújni. hogy elmegyek Pestre. s ez eldöntötte a sorsukat. értsem meg. Mégis elhatároztam. hogy garantálja. voltunk a testvérváros Csebokszáriban. aki segített. miért jó Magyarországon élni. a pesti konzervatórium sem. Ezt tanultam tizenegy éven át. de ősszel ő elment Pestre. Kerítettem egy rokont. – Szüleid mivel foglakoznak? – Apám nyugdíjas bányász. Azt mondta: utasítsanak el. anyámnak tollba mondtam egy másikat. Kértem egy levelet a svéd nagybácsitól. A hasonlítgatások során azt is megértettem. – Akkor miért csináltad? – Az ember nem hagyja abba a dolgokat. Svédországban élő nagybátya Szapári Katalin grafikus gondjaiba ajánlotta a kamaszt: – Szívtam magamba a polgári kultúrát. sorsdöntő élményeket szereztem. így kaptam meg az útlevelet. – Hány éves voltál? – Tizenöt.A harmónium után természetesen trombita szakra vettek fel. ő is nyugodtabban fog aludni. s ezek a kapcsolatok is megmaradtak. Simon Attila miatt kerültem.

(Előfordult. Magyarországról hazatérve három szomszéd település – egy fjord – Ferit választotta az év emberének: tiszteletbeli vikingnek. A gyerekeket lázban tartó siker nem vonz. ami máig sem igen van a világon. mit hozott a világra! Kanadában az izlandi napon volt egy ilyen álomkoncert az egyetemi kórussal. Szubjektív. de a karmesterképzőbe talán fontosabb volt másokat felvenni. másodszor is jelentkezzen. “Helyette” kitanulta az elektromos orgonát. – A művészet helyett a tanítás? – Nem tudom különválasztani a kettőt. Szerette volna meghosszabbítani a diákéveket. hogy lehet misztikumot teremteni. Feri. a tudás és a hírnév nem jár együtt. a kilencvenöt százalék eldől korábban. megadja népének az oratóriuméneklés örömét. arra öt százalék az esély. hanem a zene hatalmáról. Hogy egy fellépésen csoda történik-e. Minden napunk egy műalkotás. Később persze ébredjen rá. – Megviselt az első kudarc? – Számításomat és örömömet is megtaláltam mások éneklésében.– A nyugalom. és fordítva. aki kilépett. hogy a súlyát érezné. A zenélés a szavakba nem önthető dolgok kifejezési formája: a legjobb kapocs a lelkek között. így Feri nem jutott be az évi egykét kiválasztott közé. Kisugárzása volt a kórusnak. hogy a szüleik családi ágyában is . A felvételi rendszert lehet ugyan bírálni a visszaélők miatt. Sikerült óriási művészekkel megismerkednem. a biztonság miatt. Akureyri kollégájával és barátjával. de az egész épp ma tolódik el a pénz felé. Volt. a KISZ KB zenekara mellett tisztességesen nem csinálhatta volna. mert az Ifjú Zenebarátok Kórusa. Néhány hónapban annál is többet keresett. hogy egy nap többet keresett 2500 forintnál. Aztán az utolsó évben félállásban tanított a Vörösmarty Gimnáziumban és a győri konzervatóriumban. Kanadában. miután leérettségizett trombitából. latin szöveg. ahová nyolcvanegy jelentkező közül az első helyen vették fel. a tanárképző mellett beiratkozott zeneszerzésre is. A konzervgyárban nyolc órán át ezt hallgatták. no meg a kórussal fogott össze Kodály Missa brevisének bemutatására. hogy ilyet többet nem vállal: kérges tenyerű halászokat nem szabad arra a pódiumra vinni. utána senki sem a szép énekelésről beszélt. Mégis eltökélte. s négy és fél év alatt 667 esküvőn játszott igen szép summákért. A pszichikai lény érdekel. Mindenki megkapta kazettán a szólamát. Borzasztó zene. Olyan színvonalú képzést kaptam. Mert elvégezhettem az összes iskolám az állam pénzén. 80 millió rádióhallgatóval összekötve éreztem. Karácsonykor Betlehemben mégis úgy hajolt meg a fellépés végén tizenhat ország tévénézői előtt. A tehetség. A rektori engedély ellenére két hónap múlva búcsút mondott a zenészeknek (“az ember nem tanulással lesz zeneszerző”). a diákok panaszkodtak. pedig Lukács Ervin megkérte. Szemvillanásokból értettük egymást. amennyi a népköztársasági ösztöndíja volt egy hónapra. volt aki kétszáz kilométerről jelentkezett. hogy a művészi pályán ki mire viszi. akikről nem tud a világ. anélkül. hogy miként tudom bevonni őt a műalkotásba. Mint a papagájok úgy tanulták hét hónapon át – napi szólamonkénti próbával. ahol előttük és utánuk is félprofik lépnek fel. mint az apja vájárként).

ideje hazavinni a tapasztalatokat – mondja Feri. Ők is tudták. (1993) . – A szakvizsgái után Judit kijön két évre Reykjavikba. négyen diplomáztak). Így hívták meg tavaly szeptemberben Esterházy Péter felolvasóestjére is. Jó estét. (Feri hívására eddig vagy húsz magyar került Izlandra. Felhívtam barátomat. az egyik tanú E. P.valami kakofon őrület szól. Ferenc féltékeny is volt a többgyerekes Esterházy úrra. megjegyezte: értem (mármint azt. akikről az Izlandon népszerű látóasszonyok egyike kijelentette. Csak a lányregényekben létezik (meg Izlandon?) szerelem az első látásra. hogy elveszítenek. zeneigazgatója. de tovább nem maradhat távol a szakmájától. jó estét. udvartartásában feltűnt egy csinos és okos – ajaj! – leányzó is. Ötödnap kitűzték május 15-re az esküvőt. s a köztársaság elnöke megköszönte Ferencnek. Közben beiratkozott a reykjaviki egyetem filozófia szakára (kilencvenen kezdtek. A hetedik hónapban saját pénzből repülőt béreltek. mire az csodálkozva motyogta: hm! Amikor aztán bemutatták őket egymásnak. Eleget csavarogtam én is. A férfiak is könnyezve borultak Ferenc vállára: – Ez az élet nagy ajándékainak egyike: “Megvalósult csoda” írták a helyi lapok. a felvidéki Máté Pétert. s Egilsstadirban találkozott a két fél kórus – a Ferié és a barátjáé – az ősbemutatóra. (kérésére nyakkendő nélkül). E. köszönt a mással elfoglalt mesterre. rögtön őt szedik elő. Tudta. szavai biztatást adtak a hátralévő izlandi évekre. mégis megtették nekem. – Legszívesebben adtam volna két cuppanósat az arcára. s az elit külváros kántora. de megszervezte az Izlandi-Magyar Baráti Társaságot is. innen tovább menni nem lehet. hogy “jó tündérek veszik körül!” A róla megjelent cikk után egy lépcsőfordulóban összefutott Vigdis Finnbogadottir asszonnyal. hogy miért “hasonlít annyira” a két nyelv).) Három év múltán Utassy Ferenc a reykjaviki egyházi zeneiskola tanára lett. s ha egy honfitársunk odakerül. doktori címet nem használó Balla Judit. miközben a hölgy azon szomorkodott Feri kocsiján gyerekzár van. félprofi kamarakórusok mestere. P. amit népéért tett. A kuriózumra mindenhonnan érkeztek: falusiak kotta nélkül Kodályt énekelnek! A hosszú perceken át dörgő taps megdicsőülés volt. Izlandon ő a magyar. hogy álljon a helyemre. A menyasszony a Fidesz-alapító.

a Kőbányai út és a Hungária körút sarkán lévő dohánygyárban 2500-an szűkösködtek: 612 négyzetméteren egy család. körülvéve hősökkel. Kezdetben nem dolgoztak. középületei nekik adtak otthont. Meglévő ruháikat eldobták. mégsem kellett: nem tartozott a szovjet érdekszférába. – A mi honvágyunk a szüleink honvágya volt. mely azért nem enged haza. ahonnan szétszórták őket a “szocialista” országokba. nehogy itthonod is elveszítsd. – A levegőben lebegtünk. – A haza álom volt. hogy elkezdik Lenin és Sztálin műveinek fordítását és kiadását. Prágában.“Egy görög nem érti a tökfőzeléket” Létezhet-e olyan honvágy. egyenbútor. 1951-es plenáris ülésén elhatározta. különben is készültek Görögország felszabadítására. A Magyarországra befogadott 7500 (1953) görögből feltűnően sok volt a gyerek (3000) és a sebesült (minden hatodik felnőtt). közös konyha. a tatabányai és a pécsi lakótelepeken is voltak “görög házak”. ha nem térek haza? – kérdi inkább magától. a fentebbi és az alább következő szavak és sorsok megértéséhez. árvái. Görögök. 1948-ban azt jelentették Rákosinak. hatvan házaspár külön hálótermekben. mint a miénket. mégis kellettünk a Szovjetuniónak. szén az ágy alatt. s otthont se nyerj? Három görög asszonyok felelnek. a mai 4555 évesek? Görögországban 52 ezren. a görög emigránsok 93 százaléka paraszt volt. 120 ezer görög. a másikba a többiek. Az első lakótelepen (József Attila). Ez döntötte el a négy évig tartó polgárháború sorsát. Budapesten. mint tőlem Szalonikiben Jannula. később a miskolci. nem kézzelfogható – folytatja Clio az átriumos athéni udvaron. A Görög Kommunista Párt (GKP). aztán Varsóban. Az egyik vagonba került a család egyik fele. – Mit szólt volna a család. köztük 24 ezer gyerek menekült.. A Korányiban álnéven gyógykezelték őket. nekik nem jutott (paraszti) munka. Zárt közösségben éltek. Balatonalmádi. akik Magyarországon születtek. méltón a testvérpártokhoz. Fehérvárcsurgó stb. És a gyerekek? – a “vihar gyermekei”. . csupán lábhoz támasztottuk!” Pártiskolákat és kiképzőtáborokat létesítettek: nem aprózták nyelvtanfolyamokra az erőt. Görögország sorsát is Jaltában írták.. illetve “szocialista” gyermekotthonokban. Dég. csak másik oldalra. A jelszó: “A fegyvert nem raktuk le. a hét népi demokráciában 24 ezren nevelkedtek királyi. Balatonkenese. 1945-ben Magyarországon nem volt hatékony kommunista párt. nem tudták a nyelvet. Ide most egy hosszabb bevezető kívánkozik. s onnan Európát megkerülve szinte szöktek Lengyelországba. Görögországban kommunista hadsereg is létezett. nevelkedtek és hazatelepültek. a többi Albániába. majd Budapesten lecsatoltak egy-egy kocsit. s egyszer csak itthon ébredtünk – mondja Mirka. Az emigránsok fele Jugoszláviába került. hogy az egy faluból származók együtt maradjanak. s azok is milyenek: a gyerekek éhségsztrájkot tartottak. A Sztálinvárossal (ma Dunaújváros) együtt épült Beloiannisz faluba 1500-an települtek. hogy 2300 gyereknek mindössze két görög tanítója van.

és az MSZMP-ből hamarosan kizárták az idegeneket.) 1952-től kezdve egyesítette a Vöröskereszt a szétszórt családokat. A katonai hatalomátvétel otthon. Bár Beloiannisz polgármestere dicsérte az emigráns státust megszüntető 1981-es rendelkezést. az Ithaka partjai (A kisebbségi lét dimenziói) mégis elkészült. Néhányan megkapták: “Mit kerestek itt. Az ok: hastífusz. Néhány gyerek ekkor ismerte meg a szüleit.. ahol a család többsége volt. egy másik lakatos. – De mellém szegődött egy más gyökerű és szellemű kultúra: a közép-európai gondolkodás. 1950-ben a zamárdi pártüdülőben 16 görög gyermek halt meg. köztük 200 gyereket. Meccseiket nemzeti érzéstől fűtött botrányok kísérték. az csak rossz lehet”. Szociológiai kérdőívei ellen 1985-ben fellépett a GKP lapja. – Belém ivódott a görög kultúra. Végül vagy 3000-en maradtak. a Rizoszpasztisz (“Gyanús kérdőív – ne válaszoljanak”. saját párt szervezését pedig nem engedték. s minden harmadik érettségivel távozott. de csak minden huszadik diplomával. (A felnőttek között a trachoma terjedt. 1968-ban kettészakadt a GKP is.) A nagyszerű könyv. végül a magyar-görög kapcsolatok óvása érdekében feloszlatták a csapatot. köztük hathónapos is. 1981-ig a Szovjetunióból a görögök közel 60 százaléka tért haza. miért nem mentek haza!?” Vagy nyolcvanan jelentkeztek közülük a karhatalomba. s Budapesten meg is jelent. magyarul alig tudó görögök többsége 1956-ról csak annyit tudott: “aki a Szovjetunió ellen fordul. Az ideiglenesség érzése bizonytalanságba csapott át. A repatriáltak szerint ez kényszerítette őket. Szidiropulosz Arhimédesz ötödik gyerekként született 1944-ben Görögországban. Egy osztály ács lett. “A párt” csak kivételes esetekben figyelt a fiatalok adottságaikra. nem megtanultam – mondja Archimédesz. (Ki gondolta volna.cipőiket szétvágták. kanyaró és szamárköhögés. Magyarságtudatom nem a . Az egyetlen elv az volt. hogy három hónap alatt eldöntsék. skarlát. a gyerekek nőttek – és születtek. 1971-ben az egyetemi és főiskolai fesztiválon a verbunkversenyt megnyerte a magyarok előtt. hogy majd otthon is megkapják: “ez a szedett-vedett társaság a helyiek elől veszi el a lakásokat. ami a hazatelepülőkben is megmaradt. Végzés után többek között a Külföldön Élő Görögök Minisztériumának támogatásával kutatta a hazatelepült emigránsok sorsát. hogy újat kaphassanak. érzem és értem. Ősszel érdeklődést keltett. hogy Magyarország 600 görög emigránst haza kíván engedni. Magyarországon 1300zal kevesebben maradtak. általában abba az országba települtek. A Népligetben megalakult az Olymposz focicsapat.. külföldön sokak számára a végleges emigrációt jelentette. A görög emigránsok 46 osztályos végzettséggel érkeztek. 1953 nyarán már minden második görög (1600 fő) dolgozott. Bár még a hatvanas években is szenzációszámba ment a vegyes házasság. négyévesen került Budapestre. A szélsőbaloldali szellemben tartott és nevelt. a munkahelyet!”) 1953-tól “a görögök által javasolt elvtársakat” felvették az MDP-be. hogy a görög szocialista társadalomnak majd szakemberekre lesz szüksége. tőlünk a tizede sem. hazatelepülnek-e.

de reggelre elmúlik. hogy veled beszélek. (“Beutaztuk egész Európát. Miféle zárvány az. Sok utánjárással tudtuk csak honosíttatni a diplomát. hogy türelmesek legyünk másokkal. a családra számíthattak. Az is. . amikor Csehszlovákia már nem is létezik? A “falusiak” (a Beloianniszból repatriáltak) közül többen őrzik születési helyként Sztálinvárost (itthon vajon átíratható?). Archimédesz látszólag nem érte el Ithaka partjait. s visszatérő görög vevői is “magyar nevén”. Azt sem. de nélküle kevésbé biztonságosan lehet hajózni arrafelé. az összetámaszkodás addig kellett. hogy életünk nehézségeinek. a két év szolgálatot nevetséges összegért “vehették meg” a szocialista országokból visszatelepültek. majd japán utat ejtettünk meg. tragédiáinak nem a kisebbségek az okozói. Michálisz (1955. könyvem hozzájárul minden határon túli és inneni kisebbség sorsának megértéséhez.” A kézfogás itt nem szokás. Most. ha számíthattak. akik között akkor szorosabb volt a kapcsolat. hurcolták. Bár könyve a határok nélküli Európa polgárának mutatja. kereskedő) Mihályként mutatkozik be. – Az a baj. őket a csapások mindig is erőteljesebben sújtják. A reális gondolkodású üzletasszony magyarul számol – 17 éve él itthon Athénban. Sztálinnal egy napon. Egy csehszlovák-görög barátjával kezet fognak. kialszom. sem a zsíros kenyeret paprikával. 26 évet élt “ott” –. A papának szakismerete miatt elnézték a politizálgatást. miféle különleges kapcsolat ez. amíg beilleszkedtek. A partizánok az egész falut Albániába mentették. egy Szovjetunióból visszatelepült mérnök azt mondta neki: “Néha a jó reggeltet sem úgy értik. s Mihály.”) – Görögországban előítélettel viseltettek a szocialista országból hazatértekkel szemben. “Nem érti” a tökfőzeléket. kerültem a konfliktushelyzeteket. Arra int bennünket. figyelmeztet is. hogy nézeteim baráti körben maradjanak. félve. hogy a kettős kötődés lehet hátrány: súlyos esetben hontalanság. helyi kapcsolatuk szinte semmi nem volt. hogy csehszlovák-görög. Lilinek szólítják. mintha hazatértekor lemaradt volna a nyelvről. Hogy bekapcsolódunk valamilyen szervezőmunkába. A beilleszkedéshez nem elég a nyelvtudás és a munka. De arra is. az utcán akcentussal fogok megszólalni. Kétkedve fogadták a munkámat. hogy sok “idegen” kerül a hadseregbe. Tizenöt éve egyszer már írtam a repatriált magyar-görögökről. Ipiroszba valók. s minden tengereken. Szerencsére 1977-ben. Budapest. Egy görög nem érti. a hetvenes évek magyar közéleti zsargonjában beszél. de görögök sem.görögségem ellenében kristályosodott ki. Lili. a barátság összekötötte a hasonló sorsúakat. amikor találkoznak. Ki is maradtam a szakszervezetből: vigyáztam rá. hogy mi nem vagyunk magyarok. A nagymama 102 évesen Budapesten halt meg. hogy miért kell minden évben Magyarországra menni. pedig Eftimiunak hívják. A szüleit 1954-ben Magyarországon kommendálták egymásnak. Remélem. mint otthon. miért szeretem a Sport csokit. A nézeteinktől féltek. Amikor 1975-ben “lejött” próbalátogatásra. a többiek csak nézik. mélyebb dolgok is vannak ennél. Az első hónapokban csak a rokonságra. a Magyarországon született athéniek “főnökasszonya” már nem hozta össze “a csapatot” velem beszélgetni.

Berend T. de nem volt pénze “saját Gelkát” nyitni. Akinek két hazája. Mondja is. Aztán Athénba hazatérve sem maradt senki munka nélkül. Víz. Ziszisz épp Budapesten készült a vívóvilágbajnokságra. Amodent fogkrémet és Pitralon arcszeszt használ. amiben az idősebb magyar-görögök hatmillió dollár értékű magyar áruszállítás fejében megkaphatták a kétháromszoros görög nyugdíjat. az emberi szívek ilyen távol egymástól. Sárga szegedi paprikát “gyárt” április elején. nyolcadik osztályos korában saját zenekara volt. Beloianniszban tanult meg buzukin játszani. a visszatérők helyzete más. előny a kettős kötődés: mind a két félből a jót megtanulva az ember talán toleránsabb is. hogyan kell: egyes szavakat mondtam neki. mintha itt lenne a világvége – jegyzem meg. nagynénik jó szívvel fogadták őket. – Egy fiatal magyar-görögöt elrémisztett az itteni tempó.Eleni (1962. az ügyvédek és az orvosok keresnek . Galatudisz Kosztász (1959. Annyira élnek. Ivánt kiadtam görögül.” A termelőerők mai fejlettsége mellett szükségszerű az összefogás. hogy a világ egyik legszebb városába kerültem. Először azt mondja. a magyar kapcsolatok bővítését. – Szívet cseréljen. de úgy harcolok. Szamarakisz írja: “A házak tetői sosem voltak ilyen közel. hogy a fiamat nem tanítottam meg magyarul. A húga fodrászüzletet nyitott. hogy Magyarországon a gyerek belenő a zeneiskolába.és rádiószerelő. az életkor az eltérő sorsokban is hasonlóságokat teremt. ötévesen a kottákat olvassa: – Itt a könyv is luxus. Három gyermekem. bár már Pesten sem kapni. Pillanatnyilag a magyar kereskedelmi tanácsos tolmácsa és sofőrje. (Szerepe volt a tb-szerződésben. s ma a Görög Távközlési Vállalat elnöke: – Szerencsémnek tartom. Hátrány viszont. Sztergiosz Babanasszisz professzort a héttagú nemzeti szakértői tanácsba hívták haza.) A professzor tizenkétszeres görög kardbajnok fia. a zenészek.és gázszerelő bátyja buszvezető. ám hat évig zenész volt. Később említették. ha különös tudás birtokában vannak. Kosztász eredetileg tv. hogy aztán itthon elősegíthettem a közép-európai. Itt a magyar szívemet tartalékolom. idegenvezető): – Nagy hibát követtem el. mintha ki lenne szabva az idejük. csak élni kellett volna vele. nyolc unokám Magyarországon él. aki hazát cserél! Ön mintha cserélgetné a szívét! – Gazdagodtam. az Olympic Airways elnöke “röpköd” a magyar vendég körül. hogy mindkét helyről csak a jót szeretné. főképp ha ismert emberek. a szívek közelítése. s ez megnehezíti a beilleszkedést. Görögországban a legtöbbet a focisták. Az idősebbek. – Az alma mater. A nagybácsik. Sztálinváros) családja 1979-ben turistaként jött haza. Honfitársam. hogy hosszabb ideig tartalmasan éltem két országban. szép emlékek és sok jó barát köt Magyarországhoz. Nem tudtam. hogy diákokat cserélünk. mintha halhatatlan lennék. Szamarasz Jannisz professzor. hogy Kornait. Örülök. A magyarországi születés. elmaradottabb a kultúra. mintha a következő percben meghalnék. – Én is úgy élek. annak két szíve is van.

mozaikok után – Érzelmileg görög-magyar vagyok. hogy két hazám van. Cliót a művészi érzékenység is sújtja s emeli: – Mindig honvágyam van: hazamegyek Budapestre. ez is emigráció. Apám temetésén megéreztem. Előny. csak megtalálni a saját természetemet. randevúzik. kölcsön is adnak egymásnak: – Ezt az itteni görög nemigen teszi meg. hogy lépcsőházat fog súrolni. Budapesten úgy tudom folytatni az életet. Nagylányával és a nagyanyjával él. a világot. ha édesapja este rosszul volt. Hátránya a gyökértelenség. hová tartozol. s hazajövök Athénba. a másik felemet.(buzukival 1987-ben százezer drachmát. Az augusztus huszadiki beloianniszi görög napra haza szoktam menni. zavarja. a több nyelv. . Költözésnél. Talpraesettségének. Clióban a tér és az idő napórákban mostanában állandóan napórákat csinál. Nehéz megválaszolni. az érzést. hogy zenészének mennie kellett. – Az elmaradott gondolkodásmód nem illik a tengerhez – mondja váratlanul. s az anyja vezetéknevét viseli. a gyermek viselheti az anyja nevét is. de a nyelvem egy 15 éves lány nyelve – ekkor kerültem Pestről Párizsba. A szalonikiek magyar-görög csapatával évente négyszer vendégeskednek..) Kosztász szervezett táncegyüttest. hogy újságíró vagyok. Jannulának számítógépes volt az apja? – kérdem hirtelen. nem érdekli. mély dolgokban nem előny.” Örül minden magyarnak. cseh-. Mirka elmagyarázza. (Veseátültetése végül majdnem egymillió drachmába került. túlmunkánál segítenek. Mégis otthagyta az éjszakázás miatt. Orosztanári diplomájával nem számított diadalmenetre. – Itthon. de arra sem. majd focicsapatot csináltak orosz-. Szeretnék írni mind a három nyelven: megértetni az egyik felemet. A kettős kötődés nosztalgia és fájdalom. Nem akarok erősebb. A karácsony otthon jobban tetszik. – Reggel görög vagyok. mintha nem is mentem volna el. mint itthon. most dél van! – Irodájuk és lakásuk is a tengerre néz. – Mirka (1954. Megkülönböztetésben nem volt részem. este inkább magyar. – A lányodnak. mi így nevelődtünk. s egy számítógépes miskolci szerelmének hála előbb adatbevivő. Hátrány az örök lehetőség a váltásra. Ez skizofréniával jár. tovább viheti azt a családnevet. nagyobb lenni nála. a helyzetet. Sudárszép lánya már itt született. A helyek beépülnek az emberbe. és lengyel-görögökkel együtt. Szaloniki) Népszabadságos-trikóm hátának dúdolta: “Elindultam szép hazámból. helyemet. sírja az én gyökerem. hogy rámegy a fél fizetése. s mert a taverna-tulajdonos nem nézte jó szemmel. majd könyvelő lett a “lépcsőházukhoz tartozó” hajózási cégnél. Előnye a több kultúra. Makrisz Agamemnon szobrász lányát. Magyarul a testvéreimmel beszélek. majd kisvártatva hozzáteszi: – Este azt mondanám. – Kislányait nem tanította meg magyarul: szeretné is meg félti is tőle őket. ötvenezer forintot naponta). könyvelő. játszanak. otthon? – Itt vagyok itthon. lelkileg gazdagabb az ember. s rosszabb a magyarországinál.. hogy a szülők keresztnéven vannak nyilvántartva.

egy görög. hogy szégyenbe hoztam. hogy terhes. ahogy ő mondja: “egy fasiszta adta az útlevelet. mint a magyar srácok utazni. hogy ékszerésztanuló lehet. mert Pesten “a párt” nem adott neki papírt. hogy néhány cuccal többet hozhattak. Az áttelepülésnél a görögöknek nem járt vissza a lakásért a használatbavételi díj. hogy belém a lányomat. és látszik! Paparigasz (1960. Egy ilyen se görög. Hat hónapot élnék itt. csak ötéves unokaöccsével horgászhasson. a hazatelepülés előtti héten találkoztak. Közben Jorgosz Pesten megnősült. se magyarnak nem válaszolnak. lepecsételtetni. – Haragszol Magyarországra? – Londonba is Budapesten át megyek. a könyvtárukat a pesti antikváriumba kellett Pécsről felvinni. Villanyszerelő volt. s kéri. akkor az anyám azt feleli: “Akkor nem látszana a baja!” De az unoka tizenhat éves. Felvisz a Lükabéttoszra.– Nem. s a vámosok jóindulatán múlott. szóval. Ha a nagyi rászól anyámra: “Visszadugnád az anyjába Jannulát!”. Iskolás szerelem. isszuk a sört. amikor megmozdult a gyerek. ötvös). Másfél éve beadtam a magyar állampolgárságra a kérelmet. – Anyu máig nem bocsátotta meg. hagyjam a jegyzetet. Legfeljebb nyolc hónapot nem dolgozik egy évben. a lábunk alatt Athén. elköltözött a nővéremhez. Szerettek volna. Mirka akkor tudta meg. Jó lenne egy lakás Pesten. jutányos építési kölcsönnel épített garzon. A falujába nem mehetek. hatot ott! (1994) . de a rendőrségen. ha adta”. meg a repatriáltaknak adott. Neki jó a hatéves kocsi is.

túl a falun. Neszmélynek meg Makovecz-iskolája van. Talán ilyen békés. csöndben tölt. ahol a postakocsiállomás istállójában is tanítottak! – Mekkora feneket tudtok keríteni a semminek: neki jogában volt felmondani. A múlt: Bős-Nagymaros idáig elérő dúlása és a szlovák partról átúszó keletnémetek. Fájhat neki is. hogy elméláztam. Messze alattunk. kies vidéki lakot jelent. hogy lerendszerváltották Szentessynét? – kérdi Imre. amit Szentessyné épített. pedig egy fia Szentessy sem élt itt! – Ők mindenütt ott vannak. kavicsos uszály lebeg a Duna vizén. – Mi a tuszkulánum? – kérdem meg hirtelen. s alant a kénes fürdő kúrálta csúzukat! – Nevetünk. . Szentessy Éva megnyert valami pályázatot. amire a község kapott 7 vagy 9 millió forintot. Békés csatatér! A hegy lábánál a kettészelt Almásneszmély nyújtózik hosszan: már újból Dunaalmás és Neszmély. Az volt. Imre. hajdani iskolatársam észreveszi. Nézem a tájat. ahonnan mégiscsak lerendszerváltották! Iskola született ott. ha Szentessyék nem kellenek? – Hány magyar falunak volt hatvan éve szállodája. Budapest-Bécs főútja volt. s fölemeli a poharát. majd szinte skandálja: – Már a régi rómaiak is megtelepedtek e lankás tájon. vak tyúk Ki mondta azt a marhaságot. aki a hét szűk esztendőben tehetségével ötven évi fizetését szerezte meg annak a közösségnek. ki küldött téged is a nyakunkra!? Távolban sikolt egy fűrész. leteszi a poharát: – Te meg vagy mérgezve! – De a tudatom tiszta! Kivel akartok fürdőhelyet csinálni. a jelen pedig az iskolaépítő Szentessy Éva tapintatos – mások szerint unintelligens – kivezetése. Nem magának. – Per Éva? És te akarsz elfogulatlanul írni? – Én csak elfogult tudok lenni azzal. A múlt az összevonás. fürdőszállója volt. és hozzám kóborol egy szó: tuszkulánum.Kék madár. – Itt kőbánya volt. kikötője? Almásnak volt. csak más a nevük! Nézd meg az új megyei útikönyvet. ez van! – Nézd. a helyi képviselő. – Tökéletes almásneszmélyi lettél! – Dunaalmási! – igazít helyre. hogy belevágott a csöndbe.és nyaralóhely feltámasztására! – A Szentessy Éva-féle csodatévőkre! Imre nem koccint. – A fürdő. hogy ennyi újságíró lohol miatta? Egy kis falusi iskolaigazgató miatt tülekedtek? Már ne haragudj. kikötője volt. a jelen a szétválás. az önkormányzatnak meg elfogadni. – Ciceró villája az ókori római Tusculumban – feleli. Ma is meleg lesz! Imre mégsem békél: – És ki az a Szentessy Éva. és megmaradt a ma is járható római kori út. A szép Dunaalmásod csupa múlt idő: strandja volt. – Tévedés: Éva 13 milliót pályázott össze.

csak felépítettük. a művelődési osztály nyugdíjas vezetője. Attól.és üdülőházainak százain. könnyebb volt belelovalnia a falut a 43 milliós építésbe. hogy 13 milliót pályázott össze. Visszájára fordult a szándék: közben már csak kilenc gyerek iratkozott az óvodába. Dunaalmást és Neszmélyt 1977-ben felső döntésre egyesítették. nem is beszélnék róla. hogy a kukoricaföldön. Az asztalon is Neszmélyi rizling díszeleg. Mindez persze már a neszmélyiek gondja. mert elégedett volt a munkájával! Felolvasok valamit: “A faluban a Szentessy-család azt az értékrendet képviselte. Láthatod a strandot rendre elönti a Duna. amikor senki sem használta. a halottasházzal szemközt áll az az iskola. az embereket érzelmileg. amíg volt! – Iskolába se járunk. Neszmély még nem Európa. Méltóságában tönkretették. az tovább valami kisszövetkezetnek Almásneszmély feje fölött. – Ti mit tudtatok volna csinálni vele? – Tízforintos jegyekkel semmit. No. – Neszmélyi rizling. isten! Ez a kilenc gyerek meghökkentett. ahol zamatosra érik a szőlő. a Budapest-Bécs járat megállóját is a rendszer vette el? A strandotokat sem ti élhetetlenkedtétek el? – Elapadt a forrás. ha nem te kérdeznél. A vízmű átadta a megyei művelődési háznak vagy kinek. nem a rendszer! – És a hajóállomást. Nevét. hogy borászkodna is ezen a különös északi hegyoldalon. – Ezt az itteniek izzadták ki. Éva korábbi szakmai fölöttese. Almásfüzítő.. Göncz Árpádnak meg elutasítania. lepusztították. Ám a kilenc másnál hat.. határát elvették. de milyen? Kicsit elsokallták. – De minek a fürdő. de alatta a térképen Kocsot jelölik. – Borzalmas pusztítás! – mondom álszent pofával. Imre annyira még nem vált lokálpatriótává. visszajön a víz. – A végén büszke leszel rá! – Nekem a 24 fokos víz hideg. de milyen? Kell iskola. . hanem Neszmélyen. isten. De kell-e 140 neszmélyi nebulónak 43 millióért Makoveczet adni? A délelőtti borivás csak nyalakodás. azért is dőlt be a medence folyó felőli fala. Az új iskola első osztályába eddig 16-an iratkoztak be.– Lőrincz Kálmán vezérkari főnöknek is jogában állt lemondania. Igazából nem is itt szeret a szőlő. érdekileg elszakították a falujuktól. Kell igazgató. Szőny vállalatainak fogyókúrája ekképp is érződik. – Nézed a címkét? – kérdi. – Akkor mit ábrándoztok a fürdőről? – Ahogy csökken a bányák vízkiemelése. A melegesi részen a győri megyéspüspök a kocsi téesznek avat pincét. – Attól. Gazda sincs. ami Magyarországon Európát jelenti.” – Ki fogalmazott itt ilyen magasztal teljesen? – Tatán mondta Szirtes László. s végig vezetem a tekintetem a hegyoldal lakó.

hogy nem Makovecz-iskola. lehet.. hogy munkát keressen. nyolc osztály három épületben. de csak ha a falu dönt. – Ezért szeretem. hogy Szentessyné az MSZMP tatai pártbizottságának a tagja volt. választás szerint. Szentessy Laci (a grafikusművész férj) mivel várt haza! – Három grafika a Nő. A terasz szélén szinte egybegömbölyödve alszik a napon a kutya és a macska. Két Szentessy Évát már ismerek. hogy ide helyeztek.. – Mivel járt itt a rendszerváltás. hanem 1-8 osztályban heti öt órában angolt vagy a németet. mint Budapesten. végül le kellett mondania. csak egy évvel később. Imre? – Minden végigmegy itt is. Az iskolaépítéshez kevés ugyan. 1979-ben megszereztem második diplomámat. a volt tanácselnököt választották meg a közös önkormányzat polgármesterének elsősorban a tradicionálisabb Neszmélyen. még kocsmai hőbörgés sem volt.. a Kék madár Iskola és Páncélos Arctalanok történetéről... 1981-ben beiratkoztam a nevelésszociológiai specializációra. és bár az MDF megyei központja is itt van.. A Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének írtam esettanulmányt a kreativitás fejlesztéséről. egyetlen szobor. én meg olvastam. buta magyarázkodás. Lillája itt élt és halt. Júniusi Éva: – Felmondtam januárban – közli és kicsordul a szeméből a könny.. Első osztályt tanítva tanultam meg a mesterséget igazán. hogy a munkáspártiak vannak többen. hogy döntéshelyzetbe hozza a faluvezetést..– Annyiért sem jártak – hűtöm az álmait. A júniusi Éva ideadta Iskolaigazgató voltam Neszmélyen című esettanulmányát... – A kommunistaellenesség is? – Nem.. Az első műszaki átadáson az önkormányzat mint építtető és tulajdonos nem képviseltette magát. “Rosszkedvű lettem. az új hatalom az önkormányzással volt elfoglalva.. Aztán a testület a tiszteletdíjjal belekényszerítette.... amibe a cikkeitek hajtottak bele néhány embert.. Megmutatkozott az első választáson is. Egy évszázadban csak egyszer építenek iskolát. és ezt az egész falut érintő komoly dolognak tartottam... mert a kulturálatlan körülmények nem alkalmasak a magasabb igényű nevelésre.. Ebben a rendszerváltás is benne van: legyen már valami változás! Mert a régi rendszerrel igaziból nem bukott senki. 1988-tól nem tanítjuk az orosz nyelvet.. és ő átment sírni a szomszéd szobába. de ahhoz elég.. ezért választottam – mondja a júliusi Éva és mosolygunk mindhárman. Elfogadom. hogy Balázst. amit le lehetne dűteni. Új iskolaépületet kell építeni... Itt működik az ország egyik legerősebb MSZMP alapszervezete. Júliusi Éva (szanatóriumból jövet): – Nézze. Nincs egyetlen utcanév. egy Csokonai. Leszavaztuk párszor. Az a megjegyzés. elfelejtett eljönni. Személyes bántásként éltem . A régi hatalom már nem törődött az építkezéssel. A hátrányos helyzetű iskolák számára kiírt pályázaton 7 millió forintot nyertünk dolgozatommal.. – Egy szobrotok sincs? – Egy van. amit le kellene szedni.

meg mindenféle nemtörődömséget... Betegállományba kerültem. Elküldtem a felmondásom... Kértek, vonjam vissza. Ragaszkodtam ahhoz, hogy levelem tartalmát az önkormányzat megismerje... Négy nap múlva rendkívüli ülésen elfogadták a felmondásom.” 1976-ban Szirtes László művelődésiosztály-vezető írta alá Éva igazgatói kinevezését: – Szentessy Lacit ismertem meg először kiállító művészként, aztán Évát. Később velük töprengtem, hogyan élik meg sorsukat, életüket. Volt lehetőségük arra, hogy elmenjenek, de remélték, hogy meg lehet teremteni a maguk Párizsát ebben a Bakonyban, és Éva a tantestületet is magából valónak érezte, akiket nem hagyhat cserben. A Szentessy-klánban mindenki tanít és László a főnök. Mióta egy film nyomán még Dani, a hatéves unoka is főnöknek szólítja, azt mondják, kevésbé robbanékony: – Éva bízik az emberekben, és ezek rúgnak bele! Nem mondják meg szemtől szembe a dolgokat, csak falkában jár a pofájuk. Ötmillióba került volna az iskola berendezése, de Éva kispekulálta, ha az NSZK-ból veszi a rönkfát, ha azt ingyen leszállítják, és az építkezésen dolgozó asztalos felvágja, kétmillióból kihozható. Ennyit kapott a minisztériumtól, és az átutalás néhány napjára a tanács megelőlegezte a pénzt, ezért valaki másnak várnia kellett a pénzére, mert “Éva elköltötte”. Három hétig sumákoltak, hogy sikkasztott-e! Még az asztalost is megkérdezték, hogy mit csináltat vele az igazgatónő, de őt nem. Éva akkor már hetek óta sírva ébredt, és azt sem mondták neki: elnézést. Nekünk sem szólt, hogy felmond. Feladta a labdát, és lecsapták. Jogszerűen jártak el: felmondott, elfogadták. A végső vegzatúrán az önkormányzat már csak a meghunyászkodását várta volna. Kollégák jöttek, vonja vissza a felmondást. De ha össze is csuklott, makacs volt és konok. A júniusi Éva még gyűjti az erőt, hogy visszajöjjön közénk. Lacival a képekről, munkáiról beszélünk. Egyetemre nem vették fel, mert “klerikális beállítottságúak a szülők”. Ezt onnan tudták, hogy az apja együtt ministrált a párttitkárral. A “főnök” 30 év óta szerepel kiállításokon, húsz éve jött tanítani, és utána végezte el a rajz-, földrajz szakot. Közben a júniusi Éva, ha jól látom, két zsebkendővel behúzódik a sarokba, s amikor ránézek, csöndesen beszélni kezd: – Nincs önvédelmi reflexem. Az emberi méltóságom ennyit bírt el. Ez nem érték, legfeljebb határérték, és úgy fordítják, hogy megsértődött. A korom is benne van, a 45-46 év. Érzékenyebben éltem meg sőt láttam is előre bizonyos dolgokat, és a környezetemet szerettem volna megóvni. Ha kaptunk egy kis jutalmat, képes voltam napokat számolgatni, hogy a tantestület tagjai és dolgozói hogyan járnak jobban. Alternatívákat csináltam az adórendszerre, és ez még örömöt is okozott! A végén el is várták. Mindig meg akartam felelni azoknak a szerepeknek, amit vállaltam családanyaként, pedagógusként, igazgatóként is. Végül a környezetem is elvárta ezt. Azt gondolták, nagyon erős vagyok, mindent elbírok. A barátokat is tudom pátyolgatni, az iskolát is képes vagyok felépíteni. Meggyőződésem, ha Neszmély falu akar maradni, akkor megtartó erőre van szüksége: a lakás és az iskola elengedhetetlen – a munkahelynél is fontosabb. Ez csak megerősítette a vágyamat. Küldetéstudattal csináltam.

Rajtam kívül nem hitte senki, hogy itt iskola lesz. Végig bírtam. Ez életmű – felnéz –, azonosultam vele. A rettenetes akarás, nekifeszülés miatt nem éreztem, ez az egész olyan mértékben haladja meg a falut, magasodik föléje, hogy talán meg sem érdemli, mert a másságot nem tudja tolerálni. Próbálom hát elidegeníteni, hogy bele ne dögöljek. Júliusi Éva: – A szürkéké a világ. Akik fölött elmegy a történelem, semmi bajuk. Az nem érdekes, hogy Kun Sanyi, a zöldséges kitilt az iskolából, de az már igen, hogy 15 éves kemény barátság után Molnár Pista (a Kék madár Iskola mb. igazgatója) ezt szó nélkül hagyja és nem jön ide többet. Nem a pártosodás és a kikeresztelkedés zavar, hanem a csalódás az emberekben. – Jobbágy István neszmélyi polgármester azt nyilatkozta: “Az igazgatónő a régi pártvonalat vitte. Az a nevelési stílus, amit ő képviselt, ma már idejét múlta.” – A magam értékrendje szerint voltam és vagyok kommunista; a szó eredeti értelmében: közösségi ember. Sokszor kerültem egzisztenciális veszélybe, nehezen viselt el a párt. 1977-ben a két falu összevonása idején halál komolyan kijelentettem, hogy a neszmélyi párthelyiséget meg kell szüntetni és iskolát csinálni belőle, hisz padlásfeljáróban tanítottunk. Párttaggyűlésen megtámadtak, és folytatódott a vita a városi, majd a járási titkárral. Megfélemlítésül beküldtek kocsival Mokrihoz, a megyei titkárhoz. Megmondtam neki, hogy a Kádár titkársághoz és a kongresszushoz fellebbezek. Végül jöttek, hogy fizessen az iskola 2000 forint bérleti díjat havonta, közben az öregek ingyen kártyáztak, söröztek ott. Látva, hogy ilyen elmebajos vagyok, végül ez is iskola lett. Nekem mindenféle hatalommal bajom volt, az autonóm erkölcsi rendet egyik sem bírja. Magamfajta idegen nem érti, miért épp a két összevont falu szétszedése volt a legsürgősebb teendő. Miért rendszerváltás, ha két ház közé kiteszik a táblát, hogy az egyik oldala Dunaalmás, a másik Neszmély? Igaz, a két szélső ház között autóval is tíz perc az út, de Buda és Pest jobban elválik egymástól, mint ez az 1977-ben sután összevont és most választásnyival okosabban szétvágott település. De, ha külön akarnak élni, ki szólhat ebbe bele? Azt mondják, hogy az összevonás Dunaalmás és Neszmély nevét is elvette; az embereket érzelmileg is elszakították a falujuktól. De Almásneszmély mégsem Leninfalu! Csak a Duna veszett, nem is képletesen: a Dunaszaurusz fölforgatta. Nem inkább a szigeteket kellett volna visszaperelni a dúló építőktől? Ha meg a név fájt, kiírhatták volna szétválás nélkül is! Ami veszett, itt sem az összevonáskor veszett. Főként a hajóút leértékelése, a Budapest-Bécs országút hűtlensége miatt kopott meg a régi fény; felesleges bűnbakot keresni. Dr. Ferenczy Miklós körorvos kiderítette: anno Mária Terézia partra szállt Rév-Almáson és bőrös csézán elhajtatott a kénes fürdőt megnézni. Aztán Lilla halálának évében (1855) a klosterneuburgi kanonokrend megvette a Zichyektől a határt. Papi üdülőt, szállodát építettek; már a múlt században szabályos kúrát kaptak itt a gyomor- és a bőrbetegek. De a bőrös cséza nem az egyesítés miatt tűnt tova. És mielőtt valaki rákérdezne a rendházra: ők már megüzenték Ausztriából, hogy nem kívánnak visszajönni. – Az egyesítés szisztematizáció volt, ha nem is Ceausescu-módra – mondja Domján János üzemmérnök, vállalkozó, néhány hete Dunaalmás polgármestere. – Inkább Neszmélyre ment

a pénz, mert a városiasabb Dunaalmásnak volt mindene, de a különbség az új iskola magas fenntartási költsége miatt állandósult volna. A hagyományok, a felfogásbeli különbségek miatt is válni kellett. Mivel minden település kap kétmillió költségvetési támogatást, ennyivel több jut ide. De ha a szegénység ugyanaz is, így talán könnyebb megmozgatni az embereket. – Az erőszakos egyesítés miatt pillanatnyilag a szétválás feszültséget old – állítja Jobbágy István, Neszmély polgármestere. – Nem a két falu állt szemben, hanem a két falu az intézkedéssel. – Ha kétközpontú is ez a hosszú település, gazdaságilag nem lett volna előnyösebb egyben hagyni? – Ésszerű lett volna, de más a hagyomány, eltérő a néplélek: Neszmély ősibb, zártabb, Dunaalmás a század eleje óta fellazultabb. Úgy tessék ezt a nagy különbözőséget elképzelni, mint egy ófalut meg az újfalut, mint az alvéget meg a felvéget. Igaz, hogy nem egyben születtek, a szép Almást csupán férjhez adták Neszmélyhez. Épp úgy, ahogy a fiatalok is keresztül-kasul házasodnak. Közös a vízrendszer, az orvos, a gyógyszertár, a tűzoltók, a csapadék-elvezetés, a szeméttároló; közös lesz a telefontársaság, a kábeltévé és talán a gázvezeték. Akkor egy szegényből kettőt ugyan miért csináltak? – Le se tagadhatnám, hogy MDF-es vagyok – mutat mosolyogva ősei véres kardjára, a fokosra, mordályra, tenyérnyi kokárdára Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő. – Két évvel ezelőtt elkészítette helyi programját az MDF, amely azzal kezdődött, hogy a község történelmi nevét vissza kell szerezni, a határőrközség címtől meg kell szabadulni. A megtartó erőhöz tartozik az elbitangolt területek visszaszerzése is; már amit még lehet. A falvak határa messzi téeszeké. Egynek a tanács átjátszotta a hegy zártkerti részét, amit az kiárusított, és most Dunaalmástól kérnek villanyt, vizet. Neszmély is más falu szolgája lett. Ahová az almásfüzítői vörösiszapot nyomják, annak a lerakónak a kisajátítási pénze is Kocsra került, a Dunaszauruszé ugyanígy. A juhhodályt meg idehozták; nekünk büdösít. Az igazságtalanságok helyrepofozása mellett elhatároztuk az iskola befejezését is. – Lefejezését? – kérdem kajánkodva. – Nem érdekel a dolog ilyen kinövése – zárja le az ügyet. – Almás és Neszmély nem lobogtatta fennen a zászlót. A Fő utca nem Vörös Hadsereg út. A párttitkár és kovácsmester Kovács István volt az egyetlen, aki utcát kapott. Átkeresztelik? – Nem nyilatkozhatok az MDF nevében. De ez a rengeteg természetes ésszel megáldott úr az ötvenes években valahogy úgy intézte, hogy ez a nép el tudta kerülni az ismert tragédiákat. Utána Molnár János iskolaigazgató lett a párttitkár, akinek a kilépését a pártból a SZER is bemondta. Bár Thürmer Gyula tanácsadója, Fórizs János volt az egyetlen, aki igazolványt kért az újságírótól, ő is azt mondta: – Nekünk mindennap találkozni kell, nem folytathatjuk azt a rondaságot, ami az Országházban zajlik! Tóth Kurucz János képviselő nem hisz a pártközi békében: – Volt egy jó MHSZ-klub, s amikor az MSZMP nem tudott hová menni, ott akarta a zsúrjait tartani. A puskapucoló olajszaga is húzta őket. Ez ellen már szóltam: itt

láttam a határt. Jelentem: a nyugdíjas ellenforradalmárokat megfékezte a hatalom! Ott tartunk tehát, hogy az MDF eltervezte, hogy “a község történelmi nevét vissza kell szerezni”. De mivel itt egy pártnak sincs meghatározó a szerepe, nem pártprogrammal választották el az ágyaspárt, hanem a Kék madár Iskolával! Január közepén Tóth Kurucz János (képviselő) apuka és Jakab Antal (kisszövetkezeti elnök) nagyapa közösen aláírt levélben hívta az almásiakat a kultúrházba, mert a Kék madár el akarja ragadni a dunaalmásiak iskoláját: riadó minden községért dobogó szívnek! Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy ha az iskolát a két falunak szánták volna, nem dugják el a temető tövébe és nem nyolc tantermesre építik. Mindegy, Dunaalmás talpra szökkent. E vád mellett hasonló logika szülte azt is, hogy Szentessyék gyűjtik az aláírást a válás mellett! – Racionális okát nem látom a szétválásnak – mondta Szentessy Éva igazgatóként is. – Nem tartom helyesnek, hogy egy teljesen egybeépült falu, amely szerkezetileg és funkcionálisan is összetartozik, két nehezen működő községre váljon szét. Én nem leszek jobb neszmélyi polgár, mint almásneszmélyi. Ám ha az emberek többsége úgy érzi, hogy a szétválás érzelmi energiákat szabadít fel, szét kell válni. De félek a vagyoni marakodástól; néha nagyon kisszerűek az emberek. Egy kis csoport nemcsak a szavazás kiírását érte el, hanem azt is, hogy végül leverjék a karókat a két község közé. Almáson a jogosultak 64, Neszmélyen csak 21 százaléka ment el szavazni, és mindkét helyen 90 százalék mondott igent a válásra. Meg is jegyzik: – A neszmélyiek büszkék az önállóságra, közben a almásiak szavazták meg nekik! – Nekik? Hát nem maguknak? – Cseh János, a megyei rendőrség nyugdíjas osztályvezetője azt mondja: – Jakab összeugrasztotta a két falut, aztán megosztotta Dunaalmást. Jakab Antal, a Vértes Kisszövetkezet elnöke: – Tisztátalan játék folyt a polgármesterválasztáskor. Cseh Jánosné – a férje húsz évig a barátom volt – szórólapokon rontotta a hitelünket, ezért följelentést tettünk az ügyészségen. Cseh János azt akarta, hogy a felesége főkönyvelő legyen nálam. Innen a harag. Cseh Jánosné kisebb állást sem fogad el a községházán, mert nincs végzettsége: – Pettyes májú nő vagyok, a papírt Jakab háza körül osztogattam, a férjem meg másutt. Elismerem, hogy hordtam. Mást nem. Egyesek csak jótevőként ismerik Jakabot, a múltját nem. A hatalomért az “idilli” falvakban is sok ellentét habzik elő. Ki mit ér, kapja, jönnek a röpcédulák is. A Jakab Antal mozgatta Dunaalmási Bizottság szórólapja: “A neszmélyi iskola, amit meggondolatlan vezetők építettek, az előljáróság pénzéből 3-4 millió forintot visz el. Kiárusították községünk földterületét barátoknak, támogatóknak.” Továbbá: az önkormányzatnál “van-e szükség ennyi dolgozóra, akik munkaidő alatt ráérnek teázni, dumálni jó fizetésért. Számoltassuk el a volt vezetőket, a volt dolgozókat.” Röplapra röplap válaszolt. Az “előrelátó, tisztességes, becsületes emberek csoportja” aláírású röpcsi Jakabot akarta megállítani: “Ne engedjük, hogy a

aki ‘64-ben kilépett a pártból és a megyéből is.ideológiát igazolja. mindennek mondtak már – legyint az egykori hevesi téeszelnök. hogy KISZ-titkár volt meg MSZMP-tag. Jakab cége tönkrement. különösen. hanem ők írták is a szórólapot. Vádolják azzal is. Makovecz!” épült. állítólag azért. ahelyett. hogy használat után eldobja embereit. s közben ötezer pár cipőt is vettek tőlünk – sorolja. Bár támogatta (és támogathatja még) az óvodát. De aki építene. Irigység is belejátszik a véleményekbe: sokallják a gazdagodását. ha sokan a tényeket is így meghágják? Dunaalmáson. Dr. főkönyvelő és más idegenek uralják a falut!!!!!” – írták Csehék. Jakab hegyoldali palotácskájában – talán gyermeki kéztől – megszólal egy zongora. az almási iskolát. akire állítólag telektulajdonosként. a miénkről is. kiadtam nekik az üres helyiségeinket. hogy csak mellékállásban lesz polgármester. ha a tekintélyesek is csak vagdalkoznak? Cseh János (legalább elismerve. Jakab azt állítja: – Vb-döntést se találtunk az iskoláról. vendégként részben építenék a falu jövőjét. titkos ügynöknek. Neszmélyen. De fontosság ide. – Ávósnak. mert ő támogatta. hogy a szétválás után a képviselőket is újra kell választani. hogy egyszer állítólag már amnesztiával úszott ki a szabad vizekre. Ferenczy Miklós azt mondja jelöltjükről: – Rosszul tálalta magát. s a fenntartási költsége 6-8 millió. becsuktam a könyvem: hatszáz. Nem tetszik. miért rombol? Perükhöz mi köze az idegennek. ami maga lehetne a jövő? Az elém került viták legalább fele tele van pletykákkal. és aki nekem elismeri. Piros trikóban jött a falugyűlésre. mi köze a Kék madár Iskolának. s nem azzal kellett volna kezdenie. nemcsak ők osztották. nehogy ő vagy az ő embere legyen a polgármester. polgármester-jelöltje nem futott be. hogy nincs bizonyítéka). csak úgy “gyerünk. Jakab hozzáteszi: – Amikor bejelentette.rendkívül nagy jövedelemhez szokott elnök. most meg az MDF-fel kokettál. amikor egy régi tanácstagra azt mondta: “Új . De jó emberét. A törvény ezt nem írja elő. hogy régen a rendőrségi meg az MSZMP kapcsolatok vitték. inkább ellenérzéssel viseltetnek iránta. a választás előtt Jakab-ellenes bizottság alakult. majd összefoglalja: – Üzletember vagyok! Változó kapcsolati köre csak rugalmasságát és “a pénznek nincs szaga”. fölvette. azt mondja. így mindenki önkormányzati képviselő lett. s a lánya a tálcán vezeték nélküli telefont is szervíroz a gyümölcsléhez. ügyesség oda. hogy nem fut be! Jakabnak (meg Szentessyék vejének) az volt a véleménye. ahogy lenni szokott. Nem tudom. amikor az egész falué 24-25! – Mennyire lehetnek figyelemre méltók a vélemények. a Vértes Kisszövetkezet elnökének. – Az MDF csinálja az Ezer Tulipán bolthálózatot. maga is idegen. pufajkásnak. amit jónak lát. hogy drukkolnának egyetlen komolyabb üzemük. aki korábban hatszáz. tényleg ezt mondta vagy tette? Mi várható a közéletben kevésbé jártas. rágalmakkal. nem sokat teketóriázik: – Kenyérkérdésről van szó az ő részéről is. A fáma szerint Sándy Károly pedagógus próbálta politikai síkra vinni a jelölést. Cseh János – aki tudtommal. pedig itt csak a szomszédba kellene átszólni: mondja már. kisebb képzettségű emberektől. a megyei kapitányság hajdani anyagi osztályának vezetőjét. amikor a főkapitányi vizsgálat után (ő miatta?) elbocsátották. vagy akár két szavazatot kapott is.

akik azért tisztelik a szakértelmet is? – Részt vettem az önkormányzat első ülésein – folytatja Éva. ahogy a polgármester állította A Világban. – A Szentessyné-téma nem téma. és többen mondják. hogy Szentessyné mindenféle bunkónak elmondta az önkormányzatot. ami szerintük feltétel nélküli lojalitást jelent. pedig már nem a kommunisták szervezik. A valószínűtlenül kék szemű férfi volt korábban a neszmélyi iskolaszék elnöke. most viszont kiderítette. legalábbis közeli kapcsolatban lett volna Szentessyékkel: nőnapon. – De hát mik lennének? És nem épp jó szándékú. “Miért inkább gazdálkodni akarnak és nem . hogy ellenséges érzület él iránta a falu népében és a tantestületben is (amely száz százalékkal választotta őt igazgatónak 1990ben. (Tévedések elkerüléséért Tóth Kurucz János országgyűlési képviselő elmondta: nem a régi rendszer kiszolgálójaként volt húsz éven át tanácstag. ha ennyire kutyaütő? – Nem nyilatkozom – mondta. végre megkapja az iskola az önkormányzattól az önálló gazdálkodási jogot. Sőt. magyartanár és közgazdász. mert eszükbe jut. Éva napon ment hozzájuk a csukétával. azokat állította példának. legyen zárt az ülés!” Arra hivatkoznak. csupán az emberek bizalmát nem utasította vissza!) Jobbágy István. nem főkérdés. tanácstagként is mellette szavaztak. ahol még nyilatkozott? – A bunkó nem tartozik a szókincsembe – állította Éva –. Tavaly az igazgatónő azt hitte.vagy kempingtulajdonostól is ilyen magatartást vár majd a polgármester? Vagy én is ilyen haragos lennék a helyében azután. hogy nem működtem együtt az önkormányzattal. hogy Szentessyné párttag volt. Kiderült a nagy igazság itt is: mindenkinek csak a másik kommunistája büdös. Az első kérdésük az volt: mi a baja a gazdasági szervezettel? Haragszik valakire? Megnevezni is kár lenne már azt a pénzügyi szakembert. de még a parlamentbe is. tettre kész dilettánsok kellenek. hogy bizony a faluvezetés most sem igen működik. ami a másik iskolának nem. hogy dilettánsok. rendes hívő emberek!” Később jók lettek a tanácstagok az MDF-be. a Malév nyugdíjas ügyviteli osztály vezetője. akivel jó viszonyban volt? Miért most okoz neki gondot. és nem átallja megemlíteni. hogy megdicsérte volna őket. hogy nevelési stílusa idejét múlt. Azt azért szerettem volna megtudni: csak nem az új pártfelállás miatt kell hirtelen mást beszélni arról az emberről.) Jobbágy megvilágosodása talán nem is emberi gyarlóság. hogy miért nem Kazinczyról nevezték el a Kék madár Iskolát. de azt több ízben mondtam. baptista vezető presbiter személyében ígéretes polgármestert talált magának Neszmély. harangavatáson. nem a képviselő testületnek vele! Vajon a várva várt német varroda. Neki kellett volna együttműködnie a testülettel. mintha barátságban. az önkormányzatba. Felidézi az egyik képviselő törvénytelen és bántó szavait is: “Mivel érdemi munkára kerül sor. Jobbágynak eddig csupán annyi kifogása volt. hogy Éva párttag volt? Miért dolgozott társadalmi munkában a keze alá.arcok kellenek. hívására az ateista Szentessyék ott voltak az irodalommal. hisz többen már három évvel korábban. aki ahelyett. zenével egybekötött baptista szertartáson.

Nem rendszer-. Pedig támogatásul Szentessyék veje és társai összegyűjtöttek 340 aláírást. Legendák keringenek. hogy csak 40 százalékot kapott. csak hatalomváltás történt. én is meglepődtem. – Minek indítottam? – kérdi derűs bosszúval a júliusi Éva. Nagy csapás lett volna. miért nem tudnak egyesek szépen egyetérteni? Mit kell annyit variálni? – Nem volna itt semmi baj. hogy mégis beszállt a polgármesteri címért! – Szentessy Laci jó művész. Épp az ő mozgósító erejük hiánya okozta az érdektelenséget. A kitűnők kevesebb mint egy osztályzattal estek vissza. ne kelljen egy csomó pénzt kiadni egy új választásra. hogy vállalta a jelölést. Ma a szétválási procedurák miatt sem dönthető el. mennyire zavarja az immár kettéhasadt önkormányzatok munkáját. akik hajlandók a faluért dolgozni. – Az önálló személyiségek távolságtartással nézték végig a választásokat! – füstölög Laci. hogy legyen meg az 50 százalék. ami arányaiban jóval több. rossz az iskola. csak a kicsit agilisabb dunaalmásiak segítették a léc fölé őket. mi történt. Szentessy Éva úgy érzi. hogy összekeverik a fenntartási és a gazdálkodási jogot. nem szövetség a szerelemre. sem az új hatalom nem tud mit kezdeni az önálló gondolkodással: annak sem voltam megbízható. mert nem értik. Az országban az általánost végzett gyerekek harminc százaléka esik ki a rostán alacsonyabb típusú iskolába. mert volt véleményem. néhány MDF-es azért neheztel rá. nem tudom. – Nem tudom meghajtani a fejem semmilyen hatalom előtt. hogy a rendszerváltás nem új arcok kergetése. hogy még Dunaalmáson is a polgárok kisebbik része választotta őket. miért indította Éva a polgármesterválasztáson? – jegyzi meg egy tanárkolléga. vagy bukik ki. ennek sem. – Jól járt. mint amennyi országosan egy népszavazáshoz kell. Az ilyen mélyáramlatokat nem tudtam kideríteni. iskolateremtő pedagógus! A művészember csak legyint: – “Micsoda dolog. A felsőoktatásba jelentkezetteket mind felvették. de a szétválás után nem választhattak újból képviselőket. Az emberek jó része a . De minek ennyi izgágaság. Neszmélyen nem is volt meg az előírt 40 százalék. ha befutok. milyen pártállásúak). Azt híresztelik (nem tudom. főleg oroszból és a matematikából. Laci művészember. s nem egyezett a hivatalossal – folytatja Szentessy Éva. Miből élt volna meg? Meg a művészre nagyobb szükség van! – “Dafke” jelölt voltam. aztán hallom. sőt megsértődnek. így meg polgármesterhez segítettük a falut. Rögeszméje. – Sem a régi. – Nincs értelme beszállni a hajóba. hanem azok kiválasztása. hogy nem tudok másként élni.tanítani?” És ilyen mondatok után csodálkoznak. azok házassága nem egymásmellé rendelés. – Amikor meghallottam. ha nem értek egyet vele. mert nem állt közéjük. ha a nyugtalan Szentessyék nem lennének! – szögezi le a kisgazda képviselő. hogy gyengék a Kék madár eredményei. hogy választás legyen. autonóm ember. mert nem megy! – folytatja szenvedélyesen. ha kioktatják őket. a jók jók lettek. ezért jobban félnek az elődeiknél. hogy egy férfiembernek a felesége a főnöke?” Akik ilyesmit kérdeznek. Neszmélyen tíz százalék volt az az arány az utóbbi 15 évben. A közepesek estek a legtöbbet.

aki költségvetést látott volna. Az önállósággal így sem tud mit kezdeni. Nincs gazdasági háttér. költségvetés sincs. A környezetének állandó a kisebbségi érzése vele szemben: hogyan lehet neki mindig igaza? És minél többet tesz értük. odáig nem fajul a dolog. hogy megpróbálják-e őt is lemondatni. – Nagy a káosz. párttitkárhoz vagy tanácselnökhöz megyek férjhez – mondja Éva. S eszembe jut Éva kuvik jóslata. igaz. de látszik a rendőrség tekintélyvesztésén is. Ennek a helyességéről is meg kell győzni őket. és csöndben hozzáteszi. – Mit hozott a rendszerváltás? – kérdem a polgármestertől is. – Őrületes baklövésnek tartanám. most meg produkálja magát: ping-pong verseny. hiányoznak a virilisek. Példát inkább nem mondanék. ha bárki összeugrasztaná a falvakat – mondja Tóth Kurucz János képviselő. – Kollégái között hol helyezné el őt? – Létezik az igazgatóknak egy olyan csoportja. mint az egész országban. nem csak mint a vak tyúk mennek előre. Egy pici igaza minden pártnak van. hányszor vették meg ugyanazt a könyvet egymásnak! Dunaalmáson nyolcan pályáztak. hogy az embereket nem lehet megváltani. de talán több a hiba. Jó Vergiliusunk. Kérdem Jakab Antalt. – És meddig lesz testvérközség Neszmély? – Gazdaságilag nem szakadhatunk el. Nagyvonalú volt az előosztozkodás a közös szerzeményekről. Tavaly semmi. A nagy külső forgalom sem biztos. Az MDF erősen korlátozza az emberi szabadságot azzal. hogy nem adja vissza az önkormányzati vagyont. a Kárpótlási Hivatallal. ha tudnám. Ők szüntelenül figyelik környezetüket. Sok alkotó. hárman indultak a polgármesteri címért. hogy a javukra szolgált. hogy haragszom. A sor másik végén az MSZP-t meg a múltja húzza. mert akkor a falu szétszakad. hisz elválni sem tudunk. képesek változni. nincs olyan képviselő. A vastagja most jön: a vagyonosztási vita. Legalább nem mondhatják. nincs értékrend. Neszmély fölmondta Szóda Sándor rájuk eső fél fizetését.házasságot nem tudja hierarchia nélkül elképzelni. Közös igazgatója volt például a két kultúrháznak. Remélem. Sok ember úgy érzi. és Domján Jánost minden párt támogatta. kezdeményező ember talál bennük beszélgető partnerre. “Dunaalmási nyár”! – És a válás? – Üres lap. hogy csak útlevéllel lehet átmenni a másik faluba. mindent szabad. Szirtes László. A rend nehezen jön össze “ki az erősebb?”-alapon. A neszmélyi Szentessy-lak szellemi központ is. Az iskola 43 milliójából 10 millió a közös fejlesztési alap. Sorsáról majd a testület dönt. aki épp ettől óvta volna a válni akarókat. az egyezkedő Jakabék mégsem kérték a felét. hogy ennyire centralizál a Vagyonügynökséggel. amelyik nem csak az iskolát képviseli. – Nem szabad – feleli -. Nekik a közoktatás és a közművelődés . tatai figyelőhelyéről úgy látja: – Éva nem vette figyelembe. annál nagyobb a kisebbrendűségi érzés. úgy sem szólnak rá. mert a vesztes jelöltet támogatta és nem engem. – Ha ezt akartam volna.

Miből? Vagy a létszámot csökkentik. A Világ közelmúltbeli cikke bizonyítványosztás volt: akik lőttek egy-két követ a Kék madárra keservesen szembesültek véleményükkel. hogy mindenki mondja el. mégis 3. Éva rettenetesen tudott vitatkozni. és képesek is egységük megteremtésére. Pedig ő azt mondja: – Álmatlan éjszakákat okozott. nyugdíjas katonatiszt: – Az iskola a falu mohácsi vésze. Kevés ilyen van. Én ilyennek képzelem az összes iskolát. és szilánkjait sem igen érzi. addig a megbízott igazgató a munkáltató. ennyi tanerőt nem tudunk alkalmazni. de nem tudtam megmozdítani a falut. mert főiskolás korában be akarta szervezni a politikai rendőrség. De már bátor! Meg is figyeltette a Szentessy lakást. – Jobbágy István polgármester szerint ön visszavehette volna akár helyettesének is Szentessynét! – Április 16-án hívtak bennünket a képviselő testület elé azzal. Jobbágy István neszmélyi polgármester: – Hagyni kell nyugvópontra jutni az ügyet.) A Világ cikkét Éva is dühösen mutatta: – Nézze: a homlokzat előtt tartják a kukákat! Éva elsiratta Molnár István megbízott igazgató barátságát. hogy így azért mégsem kéne. Jövő szeptemberre kiírjuk a pályázatot. hogy ki jár hozzájuk. ami itt zajlik január 21-e óta. de nem volt társadalmi munka. Például Sándy Károly tanár úr. ők meg azt mondják: “Olyan szép. akkor meg két mondat után sírva fakadt. és csapdába került a falu is. bár nekem ebben nem volt döntésem. milyen gondok. vagy egy fillér fejlesztési alapjuk sem marad. Maeterlinck óta a Kék madár a kiismerhetetlen sors szimbóluma is. de ebben az időszakban ez kell!? Domján János dunaalmási polgármester: – A semmiből egyszerre túl nagyot vállaltak. alkalmazni kívánom őt. hogy kár iskolának!” A KIOSZ tatai vállalkozási irodája mégis ráérzett valamire. . aki a tatai kocsik helyett ingyen szállította volna a téglát. tornaterem. még sincs étkezési lehetőség. Ilyen horribilis pénzből sokkal jobbat is építhettek volna. De miért engedték a tégla közé? A szülők támogatták. (Képviselő társai közül senki sem tiltakozott. Hazavittem autóval és azóta nem jött.5 millióval többe kerül az iskola fenntartása. gondnoki lakás. Szentessyné a saját csapdájának is a foglya. és másnál 15 millióval olcsóbban emelte magasba a falakat. A Zsolnay-program szerinti oktatást ki kell futtatni. Fórizs János. bajok vannak egymással. Szépnek szép. Pedig élő közösségek nélkül nem fog működni. Kell vagy sem. a kiterjesztett szárnyú madarat formázó épület már Neszmélynek röpül. pedig van olyan fuvaros. Vajon a Rózsadombon hogy szállna a Kék madár? Buta kérdés. Éva kimerült.nem két dolog. Bejelentettem. Mégis összezördült néhány képviselővel. A Makovecz-bombát önmaga alatt robbantotta föl a két falu. aki saját szavai szerint 16 éven át gyáva volt. hanem a művelődés formái. – Az iskolát közösségteremtőnek reméltem – mondja Éva -. mert ez – nekik! – jó referencia.

a tizedik meg egymilliárdot ér a közösségnek. az érzelmi kötődés nem volt kölcsönös. maradjon? – kérdem Vergiliusunkat. – Legalább megírja neki. ahol saját magam tudom adni. Az egyik egymilliót. Miközben gyönyörködöm. mint szoktál. Szentessy Éva az értékesebbek közé tartozik – felelem. Mintha röpülne velünk a tanári szoba. – Az iskola nem az épület. hogy takarítónőnek sem fogják alkalmazni? Idézem a szavait: “Ha valaki bead egy kétsoros pályázatot – még ha olyan kontraszelektált is. úgy terül el alattunk az iskola. amikor másutt nagyobb szükség van rá? Vezetési hiányosságaiból vonja le a következtetéseket és menjen. hanem a szellemiség! – Nem veszi észre. és a Laci barátsága. Éva kinőtte már nem ezt az iskolát. és ha belegörbülök. hogy ilyen értékes embereket elengednek. óvni akartam! – Ám ahogy Jobbágy. Éva minek maradna. mégis úgy néz ki. van egy ártatlan ember és egy csomó fekete bárány. ott is azonnal elfogadták a felmondást. Most az Éva vonalát kell követnem. akkor sem lehetsz itt igazgató!” Mondta neki? – Rá akartam ébreszteni. mint én –. . Hallunk tantestületi kiállásokról. bár neszmélyi vagyok. de még a megyét is. De mit bánjunk meg? Ha én mondtam volna fel. teszem hozzá már én. akkor is jönnének az újságírók? – Azt hiszem. ő is hallgat a levélről. hogy Neszmély hivatalos vezetésével kapcsolatot tudna teremteni. Olyan profi. Ez már nem valósul meg. előadásokat tartani! A júliusi Éva rezignált is: – Sok ember gyenge ahhoz. Három hónapig sírtunk a nyakán Lacival. A közösséget és az új elitet azonban nem mentheti fel semmi. Markó Iván esete rokon. mint a leprástól. akkor is megcsinálom. s újból igazgató lesz. hogy kiment a ház az ablakon! – Mit tanácsolna Évának. Neszmélyen csak az épület marad. te meg beadsz egy tökéletest. ön tényleg azt mondta. ha szilaj gyerektartásban nevelődtem is. hogy ne feküdjön le a hatalomnak. járni az országot. Szirtes Lászlót. hogy maradjon! A feleségemet nem kérleltem ennyit. a tatai művelődési osztály nyugdíjas vezetőjét. milyen a hangulat. Miért kapok én már április 17-én olyan telefonokat a megyéből. Harmadrészt nagy az Éva. nagy a Szentessy Laci Neszmélynek. Azt hiszem. amiben a polgármester közölte: Évát legfeljebb rövid időre és szerződéssel alkalmazza (elkerülendő a munkajogi vitákat)!A megbízott igazgató kifakad: – És ami tüske bennem van? Igazgatói értekezleten húzódtak tőlem.– Miközben biztatták. Másrészt alapvető volt számára a viszony a tantestülettel. hogy pályázzon. – Elmélázik. mellette nem álltak ki. hogy miért nem veszem vissza? Talán ezért nem kérleltem tovább. a másik tízet. hanem ott. – Ne! Nem hiszem. Ha valaha igazgató leszek. A tisztesség ezt kívánja. hogy helye van az iskolában? – Bizonyára. Hiányzik a melegsége. Ő mondott fel. Éva csinált egy olyan pedagógiai műhelyt. akinek mennie kell. Molnár István folytatja: – Nem fogok pályázni. nem itt. hogy nem egyformák az emberek. amelyben tíz évig el lehet ballagni. minden szereplő elmondhatná magának. Az oktatás tartalmi fejlődése most összhangba kerülhetett volna az épülettel.

ő csak vele akart tanítani. nem a helyén! Éva megnyugtatta. hogy nem az életkor és nem a magasság az ember mértéke. mert azt üzeni. Nagy félelmem volt: úgy égek ki. Kemencét terveztünk – szabadéri kézműves-műhelyt -. Meg is egyeztek Évával. Mondták. hogy nem kellek nekik. a végtelenbe. a másikban a nagyok termei. Teljes egészében már nem tudtam mozgósítani őket. vállalja csak nyugodtan: – Az értékrendet fogod te is itt képviselni. igazán nem akart velem jönni. a másikban kerámiát égetni. Irénke rohant is Éva nénihez. ne akarjon bemenni. alatta a könyvtár. és egyenes gerinccel lehet járni. A szimmetriatengelybe átlátszó. legyen a nevelés és a tudás temploma. Most már történelemtanár kell. Kis kuckókat is terveztünk. Nekem az az épület az életem. Megterveztettük a parkot. amit valamikor valaki talán majd megcsinál. hogy angol vizsgát tesz. emberként mindenki egyszeri és megismételhetetlen. Megcsináltuk ezt a madár formájú épületet. A Szentessy-tanítvány Pogorányi Irén. de világosan tudtomra adta az önkormányzat. ami azt sugallja. A madár teste fagótika. A ház nyújtson védelmet és biztonságot. Ezeket nem szabad elfüggönyözni. Éva-Laci (vagyis történelem-földrajz) szakos tanár a Kék madárban kezdi most a pályát. amiben a kölcsönösség is szerepet játszhatott. Mindig ebben az iskolában kívánt tanítani. Kutat kívántuk fúratni. Madáritató is lesz. van. mint más iskolában? Neki a pedagóguspálya befejeződött a diplomázással. Nem így történt. A madár testéből lépcsősor vezet a tanáriba: az építész itt helyezte el a tudás élő hordozóit. a víz a földből jön. mert Neszmélyen akkor még angoltanárra volt szükség. nem a csapból.” (1991) . ami ugyancsak az emberi méltóságot fejezi ki a kicsik kertjével. a berendezést is. hogy a gyerekek lássák. alatta az iskola minden polgára találkozik. hogy az ember méltóságát kifejező házat tervezzen. ahol nyíltan lehet egymás szemébe nézni. A ház azt üzeni: az ember közösségre termett. aki csak látszólag fogadott el. A kapuból keresztül látni az iskolán. mert így csupaszon mondják: ha a szemedbe nézek.– Rá kellett jönnöm. ami hierarchikus és szimmetrikus elrendezésű. az egyik szárnyban vannak a kicsik. beléd látok. A szimmetriára vigyázni kell. emberségét a közösség méri. Az utca felé nyúló két szárnya hívja és csalogatja az arra járókat. Ide? Valami vágy van bennem. le a Dunáig. hogy a fákon békében éljenek a madarak. pályázzak. Nem lehet úgy elmenni mellette. Miért kívánna többet dolgozni. Szentessy Éva: “Arra kértem Makovecz Imrét. Megterveztettük a belső építészetet. Az aulában félig készen áll az életfa. kis közösségeket befogadó tereket. zsibongó és agóra. az egyik felében kenyeret lehet sütni. hogy az ember meg ne álljon. a nagyok kertjével. Díszudvar ez. hogy eltolódott az érdeklődésem. hogy elkerülhető a tömeg nyomasztó hatása: együtt lenni jó. ahol a közösségi – a fontos – dolgok megtörténhetnek. üveges szerkezetek kerültek. a pincében a meleget adó kazánház. A szimmetria tengely két részre osztja az épületet. amit még szeretnék megcsinálni. hogy mégis itt tartanak.

.

egy lélek sem megy el a gyászünnepre. A korábbi istentiszteletre odatódul mindenki. amit kérnek. engem hívattak. hányadik a fújás. meg jó szóra. “Adjátok meg a császárnak. hivatták a tanácsra. Egyházilag nem volt tiszta ez a dolog. . Sokan voltak érintettek az ünnepen. s ha kívánják. hogy a hívek vegyenek részt a generalisszimusz gyászünnepségén. Talán azzal kezdődött. hogy evangélikusnak kereszteltek. Inkább rövidebb énekeket választ. Gyulára menet egyre-másra betért hozzájuk megcsodálni a még fészerben tartott gyűjtemény új szerzeményeit. hogy azért konfirmáltam is. mikor van istentisztelet. a vándorok meg menedéket találtak az épp üres harangozói ágyon. hamar pertuba fogadott. a vasárnapi istentiszteletet is előbbre kell rakni és ki kell hirdetni. mert Boldoczki János külügyminiszter rokonsága nem akarta elviselni. hogy 1953-ban. János. rendben minden. rövidebben prédikál. a tisztelendő úr azért elmagyarázta neki. hogy a harang kétszáz éves történetében ilyen még nem volt. és az istennek.” 1959-ben összeírták a hatezer lelkes községben. nincs tűz a láthatáron. ami az istené. mire azt találtam mondani: ha a taggyűlésen kihirdetik. – Sztálin “tiszteletére” prédikáltál?? – Nem a tiszteletére. Néprajzi tanulmányai között ezt is megírta Koppány János. hogy közülük valaki temetésekor nem szól a harang. annak nem harangoznak. hogy kire számíthat az egyház. Bár az elnök asszony le sem ültette. (János örült. Itt a harangozók őrök is voltak: kéményenként hat liter búza volt a fizetségük. És az óNépszabadság szegedi tudósítója – aki akkor voltam – Békéscsabára. sőt Erzsébet asszony süteményei végett is. ma is így csinálnám. A kései hazatámolygók fölkiáltottak nekik.ÖKUMENIA A tótkomlósi tisztelendő Először Koppány János néprajzi gyűjteménye miatt csöngettem be a tótkomlósi paplakba vagy két évtizede. kihirdeti. A titkár utasítani akart. Négy ágy állt a toronyban. négyen váltották egymást és negyedóránként tutulással jelezték: ébren vannak. Csak nem húztam újat szántszándékkal. miért rúgták fel a hagyományt. de ha kiderül. És a presbitérium úgy határozott: aki nem fizet egyházi adót. hogy harangozni kell. mert meghalt Sztálin. a történet másik részét viszont maga csinálta. mert ily esendő egy ateista lélek. Koppányéknál nem kellett bejelentkezni. de nem ajánlja. Az első “néma” temetések előtt zengett az ég: – A pártirodán verték az asztalt. itt nem volt protokoll sem – az osztályharc azért beszüremlett. aki szereti magát kényelmesen érezni a beszédben is.) A tótkomlósi harangozás története néprajzi de politikai csemege is. Bár ez a gondnokokra tartozott. ami a császáré. mi is harangozunk a párttagok temetésekor. amikor még ki sem volt nevezve papnak. mennyi az idő. A püspök igazoló jelentést kért. kire nem. Sőt.

hogy már civilben önként állt a hadifoglyok közé. Nem magunkért imádkoztam. – Meg. hogy ez a hely. de talán jellemző. hisz ő szlovák volt és agitálták meg fenyegették is. képzetlenebbek voltak Csongrád megyei társaiknál. vegyék le a sapkát. oltsák el a cigarettát. innen én csak akkor megyek el. Mennyi cigánykodás folyt ezzel is! Életművét Komlósra kívánta hagyni. s bő évtizeddel az első felajánlás után értékének a töredékéért Komlósé lett a gyűjtemény. János már ki is pattan a kapu elé. Koppány falumúzeumának a tervét a háziipari szövetkezet kiállításával próbálták degradálni. A házacska volt az ár.) . Jánost ő sem vigasztalta. nem idevágó téma. – Ő miért nem települt át Szlovákiába? – Ezt kérdeztem én is az első este. A parókia kutyái helyett Mitvisz áll helyt háromszor akkora szökellésekkel. Ahogy megállok előttük. A gyerekek még a paplakból röpültek ki. ha elzavarnak! – És a ki a magyar vitához “hozzászólói” János és Erzsébet nyeli a könnyeit. amíg mindent vihet. Igét nem mondtam csak azt a néhány mondatot. Azt nyugodt lélekkel állítom. Az engedelmeskedni meg parancsolni is tudó férfi lesz először úrrá az érzelmein: – Édesanyám hite és imádsága hordozott engem. hogy most a radikális kisgazdák fészkelnek itt. A vöröskeresztes hadifogoly lapra huszonöt szót szabad volt írni. Ekkor kapott végre észbe a községi tanács: és fizetni is hajlandó volt azért. – És csupán négy esztendő múltán. ami ingyen nem kellett. akiknek a lelkésze volt. Most hogy már nemcsak a gyűjteményről írhatok. akik várnak ránk: az Isten adjon nekik ehhez erőt. A sötét tiszti barakkban mégis megkérdezte az első éjszaka. ide vágytak haza. 1948 augusztusában nyitott rá pitvarosi házukban a mamára. Hiába mutogattam helyettük egy gyönyörű színes bőrű lányt a közönség első sorában. hogy osztozzon azok sorsában. A házacskát a községtől kapta az egyedülálló alföldi szlovák néprajzi gyűjteményért cserébe. Bár majd’ nyolc éven át tudósítottam e tájról. De ez valahogy ekképp ildomos egy szegény pap és szegény faluja között. Azt mondta a mama: az apád. A karácsonyi üdvözletekből azért tudtam. hogy a nyugdíjba vonulással kiköltöztek a paplakból. Akkor kértem. hogy anno a Békés megyei pártmunkások általában balosabbak. ez a ház volt az utolsó gondolatuk. hogy addig menjen. de a több milliót érő “klerikális” gyűjtemény nem kellett. hogy van-e valakinek kifogása az imádság ellen: – Nem volt. mint saját maga. ha lehet azzal. (Hogy ez miféle kapcsolatban lehet. Így tudom meg például. a község vezetői közül senki nem volt ott a megnyitón. módszeresen kezdem faggatni Jánost. nem mernék vállalkozni a Viharsarokkal kapcsolatban sem holmi általánosításra. hogy vasárnap délelőtt itthon van. a bátyád úgy haltak meg a fronton.Rég jártam Koppányéknál. ő négyszázhatvanat írt. kommunisták? – kérdi a hátam veregetve. hanem azokért. hál’ istennek! – felelem. és azt nekem a barakkban az asztalra állva kellett felolvasnom. Amikor védetté nyilvánították a gyűjteményt szóba került az is. de a látogatók inkább az ő fészerébe jártak. – Hát megbuktatok. Amikor a Néprajzi Múzeum kiállítást rendezett Budapesten a Koppány gyűjtötte anyagból. Ő taposná a hetvenkilencediket? A nyugdíjról csak az árulkodik. hogy elviszik Tótkomlósról. nemcsak huszonöt kilót.

(1991) . ugyanakkor főtt a fejük. ahova odakíváncsiskodtak a járástól is. hogy lássa. Hiába volt az egyik legjobb tanító. Egyszer nagy riadalomban találtam Koppányékat. A párt is tudta. Az egyház is tudja. mégis letolták a KISZ-titkárt. hisz egy kollégája. amikor Lehotka Gábor adott nálunk hangversenyt. világháborús emlékmű harminc éve lefejezett dögkeselyűjét javították volna ki. amiért a papot hívta meg. ebből hármat fogadott el az önkormányzat. hogy a gyerekek dolgába az apjuk is beleszólhat. Zalka Máté. Ugyanis a “klerikális befolyás” elleni harc jegyében akkor született az a belső párthatározat. Tíz perccel a kezdés előtt jött a harangozó. hallgassa csak meg a kollégáimat is. hogy az én gyerekeim is. korjellemzőként hagyják meg. A névváltozási bizottságba egyetlen kívülállóként én is bekerültem. a gyerekek az ő. sokan nem úgy kommunisták. a Zeneművészeti Főiskola párttitkára orgonált! – Nevetünk. aki tudásán túl szívével és lelkével is a gyermekeket szolgálta. Azért a volt kommunista társaság gyerekei kivonultak keresztelkedni. Huszonhét utcanév megváltoztatását javasoltuk fokozatosan. az elmaradtakból tizenöten együtt vették fel az ágotai hitvallást. hogy papbarátaim névtelenül megírt történeteinek is szereplője lett. aki le sem ültette. hol születtek! – Mi történt Komlóson két év alatt? – A csillagot állítólag lelopták az orosz emlékműről. Bár kivetnivalót nem hallottak. Sallai. Schönherz. de a párttitkár megtiltotta nekik. ahelyett. A megoldást megint a “megalkuvó” János találta meg: – Azt mondtam Erzsinek.Az egyik gumipapucsos tótkomlósi párttitkár “szellemisége” olyan hatást gyakorolt rám. Kellemesebb história volt – idézi fel János –. – A helytörténészt is előbb hallgatták meg Békéscsabán. felmond neki. hogy beült volna ő is. amelynek a célpontja a gyerekét hittanra járató pedagógus volt. János csak a tanácselnöknőt említi sérelmezői között. Mondván. mármint. a képmutatással. ahogy pénz lesz rá. Lenin utcából Fő utca lett. ha a fia konfirmál. mert több párttag is szeretne eljönni. közölje az igazgatóval. de azt ők sem tudták cáfolni. mint Tótkomlóson. hogy keressem már elő a templom hátsó ajtajának a kulcsát. Végül előadás-sorozatot tarthatott a fiataloknak a falu történetéről. Az igazgatója felelősségre is vonta Erzsébet asszonyt. hogy az I. hogy ez “műemlék”. Szántó. ki jön el. Én arra biztattam mindenkit. visszaraktak rá egy kisebbet. – Hogy viseled a szenteskedést? – Az Isten embereinek a múltban is baja volt a hamissággal. Eljutott az ügy a járásig. Fürst. Marxra azt mondtam. a párttitkár viszont a templom előtt járt le s fel kocsival. miért mennek el a fiatalok: de hisz alig tudtak és tudnak valamit arról. de mit csináljon velük? Ki nem zárhatja őket. mert nemcsak pénz nincs. ahelyett. helyette inkább marad Vági. az igazgató közölte Erzsébettel. hogy vajon mit fog a pap mondani. állítólag a lakók sem akarják. hogy ez a férje ügye. Pedig volt más is.

A negyedéveseket családokhoz kommendálta. se szó. fájdalomból. leléphettek volna ők is! – röpködnek a mondatok. egészségben. és lehetővé tette. hihetetlen tapintattal őrzött meg bennünket. 1945. valami. A fiúkat Balikó Zoltán evangélikus tábori főlelkész tartotta fegyelemben. 1945 januárjában 56 személyés teherkocsiból álló szerelvényen Németországba telepítették ki az iskolát minden ingó felszerelésével. . életben. a sebekből. járműveivel. tejsav vagy gyanta. – Ahogy az amerikaiak elengedték – veszi vissza a szót Kazinczy –. teheneinket. 10-14 éves fiúkkal. A svábok kérték. összehasonlíthatatlan emberek. se beszéd! Nahát!” Egy budai étteremben gyülekeznek a többnyire már nyugdíjas volt hadgyerekek.” (Ottlik Géza: Iskola a határon) “A történet Kőszegen kezdődik. ami talán kevesebb a barátságnál és több a szerelemnél. – Gyalogoltunk 300 kilométert. s végül hazahozta őket. Itthon mindezt szégyellni. A legkisebbekből fűszedő brigád alakult. hogy ne orosz fogságba kerüljünk. most Belgiumban hitoktató. hogy ne mérgezzen a tétlenség – kezdi a “szóvivő” Kazinczy László testnevelő tanár. Más felekezetűnek bántó dolgot sohasem mondott. Mennyi csellengő leventét láttunk a lágerekben.. izomlázból. – Lelki nagyságának örökké volt tartaléka. tanári tisztikarával. lovainkat! Ilyen disznóságot! Csak úgy. törekvésekből. kaszáljuk le a szénájukat. Elfoglaltságot adott. – Az esti áhítat textusát napi tetteinkre fordította. hogyan lett egyre rövidebb. akik másfél éven át háttérbe szorították a saját életüket. hogy tudjunk róla beszélni. a gyengébbek fémfésűvel gyűjtötték az áfonyát. II. ő most sepsiszentgyörgyi nőgyógyász.. a lovak gondozására azonnal “lóembereket” jelölt ki. ötven éven át titokban találkozhattak a hajdani cőgerek” – írta levelében a volt hadapródiskolás. hogy éljünk. hitre. Fuvarokat vállalt. valami. Estefelé a németek elvitték a disznóinkat. a bogyós gyümölcsöket befőzéshez. tagadni kellett. 5. kivételesen a szeretett Zoli bácsijuk érkezése előtt. – Ahogy az amerikaiak megjöttek. a nagyobbakból fakitermelő. mire áradni kezdenek az emlékek. és nem utolsósorban 120 növendékkel. dörzsölten azonnal civilbe öltözött.Iskola a határon túl “A tehetetlen összetartozásnak időtlen időkre szóló köteléke bogozott össze bennünket. – Méltó társa volt a felesége. Nyelvekre. Tornai István cőger (ma New York-i nőgyógyász) meneküléskori naplója: “Eger (Cheb). pedig hetven gyerek között osztogatta magát. Palásthy György filmrendező. ami kitermelődött.. Ágotha Tivadar egy pékségben dolgozott. erkölcsre tanította.. – Hihetetlen pedagógiai érzékkel tudta lekötni a gyerekeket. a katonai alreáliskolában. Hogyan bolyongott ez a szerelvény a háborús Európában. Várhelyi Etele a fűrészüzembe küldte. A sérültek.

mint aki rászorulna a pihenésre. Innen. majd “jutalomból” átdobták a nyugati frontra: – A “győzelmes fináléhoz” kis létszámú egység tanulta a V1 és V2 rakéták kezelését Königsberg mellett – meséli. akit Istennek szoktunk nevezni. Később a csoportot ketté kellett osztani. Az ő öt gyereke közül a három fiú katonatiszt lett. A 10-14 éves cőgerek előbb páncélvadásznak kívántak állni. ő emiatt került. s a menekülő hadapródiskola szerelvénye Bécsen át a csehországi Egerbe. s elküldött Kőszegre. úgyszólván mindenüket elveszítve. Fél évszázadnyi papi szolgálat után mégis remélte: nyugdíjasként lassul a tempó. 10. mi vár ránk. s a katolikus pap kollégával megtagadtuk a parancsot. – 1944. II. Ma nem loptunk.” Eger-Cheb: nációk. a legkisebb csak lelkészként. 1 drb tájoló. 73 magyar cőger velem maradt. 2 drb üveg lekvár. október 15. Egyik bátyja mellette halt hősi halált a Donnál. Legalább egyszer mégis mintha hálót adott volna a kezébe a sors. gyalogmenetben (nem gyalog!) vonultak tovább. Így lettem 1944 decemberében az alreáliskola lelkésztanára. A hadbíróság közölte. Szikár termetével nem úgy fest. Palásthyból már ott. szürkén szolgáltam. Az éjjel megint volt két riadó. A kisebbek mentek Garmisch-Partenkirchenbe. vagy Czelnai Rudolf akadémikus. majd szökni akartak. Hazafelé leléptek az őreink és a paptársam is. ezért 77 évesen is a szociális bizottságban tevékenykedik. a Sporthivatal egyik vezetője is ehhez a csapathoz tartozik... Eddigi lopott tárgyaim jegyzéke: 1 drb gyalogsági ásó. Balikó . vágtat (Arany Jánosnál: léptet) fakó lován. 1 drb sapkarózsa. De a németek azt tanácsolták: inkább Pesten dögöljünk meg. Azt hiszem. De megválasztották önkormányzati képviselőnek.” – Csak az a titokzatos valaki. megmaradt. II. hogy a bakáimmal együtt le kell tenni az esküt Szálasira. Pécsi polgár lett. bombázások. kerülhetett a hátországba. hadifoglyok. mert Horthy leszerepelt. Napló: “1945. után felszólítottak. – Mindig rejtetten. Már kezdem unni. Az első lelkésztanár. 5 drb szappan. Napló: “Becsületszavunkat adjuk.Gulyás György hajdani kocsis bólogat velem szemben. Karácsony után felpakoltak. egyenként fogtam a halacskákat Isten országa számára – fordítja át a régi mesterséget a maira. a parancsnokom káromkodott. a tisztikar többi tagjától megfosztva. hogy 1945 tavaszán. Mindennel torkig voltunk. bár Zoltán.” A mesebeli Balikó Zoltán Pécsett él. vagyis Chebbe tartott. kallódó ember – mondja Zoltán bácsi. hazajött: nem lett nyomorult sorsú. hogy egymástól nem lopunk. már nem szerzek a lekváron kívül semmit. 15. akinek az édesapja is a cőgerájban volt lelkésztanár. a határon túli iskolában kitört a rendező: “estjükön” a colos Tornai egy póni hátán – földig érő lábbal – deklamálta: “Edwárd király. tudta végbevinni rajtam keresztül azt a csodát. idegen földön. pedig ősi nevük szerint is a nyugati gyepűre valók: a balikók nyárssal halásztak. menekültsorban.” Tornai naplója: “1945. 2 drb cserkésznyakkendő. S a halottak közül most csak egyet említsünk: a színész Nagy Attilát. Ardai László. angol király. egyenként fogták a halat a tudták a Fertőtől a Muráig. Budapesten a HM-ben egyedül jelentkeztem.

én felelek a gyerekekért. s az amerikai híradó forgatta: íme a náci fenevadak! – Konzerv tojásrántottát kaptunk. mert ő tudott angolul és jelentkezett az amerikai pk-nál.” – Az életemmel feleltem a gyerekek életéért. A kicsik nálunk nevelődtek 1957 februárjáig. de bőgtek az éhségtől. fölszórtak a páncélosokra. Zoltán b. én a nyelveket tanítottam. cigi. így végül is Ausztráliában kötöttek ki. 12. Elvittek egy táborba. egy amerikás magyar textilgyáros szülőhelyéről. – Végül közölték. bátor. tegye. Napló: “Ellógtunk a kantinba. amit a legjobbnak tart. Délután az Ernőt a Zoltán bácsi leküldte egy pohár vízért. és azt mondta: OK! Mikor jobban szemügyre vettük őket.tiszteletes csoportjában 73 gyerek maradt.. mint papot hagyták itt velünk. Több tárgyat átvállalt. Napló: “A kicsik enni sem bírtak. – Meneteltettek. Az apósom csodás pedagógus volt. Berendezkedtünk a mindennapos foglalkozásokra. Anyósom segített a konyhán a feleségemnek. petyhüdt amerikai. nemsokára belépett egy trehány.. egy éjszaka faggattak bennünket – emlékezik Zoli bácsi. A feleségem volt a konyhás. Tornai – és végtelenül türelmes. – Saját gyerekük volt már? – Menekülő barátaink ránk hagyták az egyéves meg a pár hetes gyereküket. óvszer. IV. Reggel elválasztottak a tisztjeinktől és a Zoltán bácsit. felkerültünk hát Waldhauserből egy sítáborba. s irány a nyugati láger. Volt nagy lufizás. Kiabáltam. azzal jött vissza.. Irány a padlástér! Kis kitérő után sikerült hosszabb távra berendezkedni. A főlelkész úr behívatott vacsora után és 66 fenekest kaptunk.. édesapja is. elég erőseket. amikor anyósom megdöbbentő levele után Kádár János megküldette az útlevelüket. Zoli bácsi azt mondta Lacinak. hogy milyen puha banda. Csupasz betonon aludtunk és a fejünkre csurgott a plafon résein át a víz!” A fiúk így emlékeznek erre a “kitérőre”: – Zavartalanul éltünk. – Egy mocsár bekerítve – jegyzi meg Palásthy. makacs ember – mondja a naplóíró dr. a Szilágyi Erzsébet lánygimnázium igazgatója. az amerikaiak egy nap. Odakerült a feleségem édesanyja. iszonyú tábor.. s végül örökbe akarta fogadni. “SSegyenruhás gyerekek”.. láttuk. hogy egy “árvaház” gyerekeivel a metsző hidegben lehetetlen az ég alatt maradni. Nekik tanulniuk kellett. csoki. ami azelőtt orosz fogolytábor volt. Ott voltunk mi. Miskolcról faggatta a kis Kazinczy Lacit. – Zoli bácsi becsületes. csak a felszerelésükkel nyerték meg a háborút. Napló: “1945.. irány a hadifogolytábor. leszaladt. hogy jönnek az amerikaiak. – Amerikai napi csomagot: konzerv. Iszonyú út. Egy százados. A később megszületett saját négy .” – Mivel a cőgerek egyenruhája veszedelmesen hasonlított a Hitlerjugendéra. amíg egy hülye német nő rá nem lőtt az amerikaiakra. léhák. 1400 méter magasra. Két nap múlva László azt válaszolta: magyar gyerek vagyok. a semmiből éltünk..

de a feleségem összevarrta a sebet zsákvarró tűvel. Nem megyünk Nyugatra. Mit csináljunk? – kérdezték. de gombászcsoport is. amit nem lehet kifejezni. s a “fogoly” felelt neki! – Vágd el a nyakát! . így aztán a talpbőrért vett borjúra jobban emlékeznek. megsimogattam. s volt rá kamillatea. homlokon csókoltam. mint egy karácsonyra. Éjszaka végigmentem a barakkok hálótermeiben. Aki álmában sírt. Irdatlan távolságok voltak. azt előkészíti: magamfajtát használ. hogy kiszabadultak. Négyet meg kellett tartani. Napló: “Hej. este tanultok: emberek lesztek! Szappannak. – Nem féltek a gombától? – Ha Isten valamit akar. s rendkívül szigorú. rántott leves meg sűrű imádság. Járnak is haza. Minden. rádió. torokgyulladás. Miből élünk? Földet művelünk! Nappal dolgozunk. újból fel kellett készülni a télre.gyermekemmel együtt ekképp volt nekem hat gyermekem. A kort messze megelőzve reggel és este ökumenikus szellemben tartottam áhítatot. Fekete hintóval mentek érte. Meggyógyultak. Tíztagú fűszedő csoport volt. mégis milyen jó egy anyai csók!” – Ezelőtt tábori lelkész volt. takarmány semmi. de mit tudtam volna csinálni ennyi éhes gyerekkel? Maradt tizennyolc ló is. zsávolynak. Volt furunkulus. az A-vitaminhiány miatt sebeik lassan gyógyultak. néztem rá. Két fiú fölé ült. aki kőszegiként ismerte a gombákat. Többet el kellett csereberélnem. s eltűnhettek a világ szeme elől a sítáborban. De mi van itthon? Nem volt újság. amit meg tudtunk menteni a kincstári állományból. mert nem volt segítségük. hogy ma is tudja Az ember tragédiáját! Miért mondja ezt nekem. Hallatlan kultúraéhség volt. konyhások. Ragyogó kaját kaptak. Egy-kettő elpusztult. olyan lelki kohézió. hogy tudjak közlekedni. Nem volt haláleset. pörkölttől pástétomig minden formában. hogy vasárnap délután a Tragédiát hallották tőlem. egyetlen súlyos fertőző betegség sem. Ezzel fizettem a borjúért. Ki volt kötve: a szombat szabadnap. pokrócba bugyolálta saját lábát is. meghallgattam kis panaszát. s a meleg dacára. Ám az út mentén elbődült egy legelésző tehén. Az egyik gyerek ugyan elvágta a lábát baltával. Feketevágás. Mivel a németek mindenüket elhordtak. Nem egy növendék ment aztán teológiára. Akkor én voltam az apjuk is. Sefteltem. hisz az “állatállomány csökkentőire” statárium várt. jó ára volt. mert elfelejtettem. s megtanulták becsülni a munkát. a bárányért. s az ülés alatti ládába rakták az összekötött lábú jószágot. Rengeteg gombát ettünk. üzérkedés nyíltan szóba sem kerülhetett. Egyoldalúan táplálkoztak. önként vállalt fegyelem. amit a hegyen éjszaka megöltem. Az említett textilgyáros amerikás magyar századosnak köszönhető. Volt fagyűjtő csoport. hogy tudott kamaszokkal bánni? – Az erősebbeket beosztottam bajor parasztokhoz. cérnának. Csak hát a lába kicsit hosszú volt. Hét végén volt a szellemi. Anyu. de itt sem maradunk: hazamegyünk! – feleltem. Egyikőjük mondta a múltkor. hisz itt vannak itthon. Anyu! Hogy vágyom utánad! Bár már nagyfiú vagyok és tudni kell megállni a lábamon. Ezért főbelövés járt. lelki oktatás.

hogy amit kaptak. inget. akkor is Pullman-kocsiban. 1955 elején Miskolcra jött egy református kolléga esperesi beiktatására – meséli a “bűnét” Zoltán bácsi. – Mivel az esperes húsz évet töltött mohamedán missziókban.Könnyű ezt mondani. “Búcsúzóul” a még mindig megmaradt raktárkészletből minden gyerek három méter posztót kapott. – A “fiairól” mit tudott? – Futottunk a sorsunk után. Sok mindennek kellett történnie ahhoz. Utazni akar? – kérdezték a várakozókat. még rosszabb lett volna a sorsa. 1956-ot már így is segédmunkásként dolgozta végig: a püspöki kar kizárta az egyházi szolgálatból. és épp egy bárányt! Kezdtek szállingózni a hírek. hogy a “reakció pedig beszél”. aki Péter is. egy világhírű teológus mondását idézve – “a teológus ül. hanem a kiadásokról is – számlával. melyre már gondosan átrakták vagonjuk bárcáját. Őrzik a baráti kört. s ők sem mertek zavarni engem. harisnyát. s a két rábízott gyerekkel. Utaznak egymáshoz.. zseblámpánál tüntették el a nyomokat. meg János is. s mikor lesz külön vagon a csoportnak? Végül tizenhat hónap múltán. Komáromban Balikó Zoltánt letartóztatták. ahogy ők mondják. Ha nem a diósgyőri vasgyári munkások szeretett papja. amire a precíz németek rájöttek. Náluk találkozzunk! Pohárköszöntőjében a püspök úr kiegészítette “a teológus ül.. találkozókat rendeznek.. életre szólóan tudatosítsák. Ráadásul Zoli bácsi azzal fogadta őket: hát az úton végig csöpögő vérrel mi lesz!? Éjszaka egy szekér homokkal. 1946 áprilisában értek haza. a misszionárius megy” mondást azzal. gatyát. Így aztán én hamarosan a Varga kőművesbrigád tagja lettem. 1959 elején pedig Pécsre került. megjelent néhány szülő is. hogy a megmaradt társaság megható. a pap áll. minden áldozatra kész módon tartsa a kapcsolatot. “Gyerekei” mintha életrevalóbbak lettek volna. – Mije van?” Napló: “Balikó főlelkész úr tartott istentiszteletet. hogy a legfontosabb misszió: a munkásnyomorban felkeresni a szenvedőket. haza lehet menni? Passauban volt a gyűjtőtábor. biztos főbe lövik. ahonnan csak 1956 őszén kerültem vissza a papi munkába. a pap áll. A nép kizsákmányolásáról és az urak dolgairól beszélt. Én sem akartam zavarni őket. akik a családjukkal egy mosókonyhában élnek. utolsó hónapos feleségével. – A dupla apostoli nevű református püspök.” Balikó Zoltánt 1949 elején hívták meg a diósgyőri vasgyári gyülekezetbe. tisztítószereket. anyósáékkal meg egy hátizsákkal érkezett Pestre. de nyiszálni rettenetes. A kocsit a Déliben “eladták” a MÁV-nak: cserébe három irányba kiállítottak nekik egy-egy vagont érte. három méter zsávolyt. Azt hiszik.. Büntetésből egy nappal később indultak. Úristen. Passauban vagonjukat “véletlenül” épp Horthy szalonkocsijára “cserélték”. hogy neki kell megölnie. ha ezt két évvel ezelőtt elmondja. szegeket. A későbbi bárányuk fölött Zoli bácsi sokat lamentált: milyen borzasztó. Zoli bácsi nemcsak a növendékekkel tud elszámolni. . De mikor lesz szerelvény. három óra múlva bocsánatot kérve elengedték. egy cipőt. ez mást is érdekel. a misszionárius megy” – azt fejtegettem.

(1994) .

hogy az ember a szóval alkotni tud. majd perében vádlott-társa. megsértette ő a tízparancsolatot is. „Kezdetben volt az Ige!” – idézi. s konfirmáltam is. 1958-ban 12 évre ítélték. (A reverzális nélkül kötött házasság miatt az apját eltiltották a szentségektől. mert később elárulta. amit nagyon megszenvedett. nehogy kiderüljön. még japánul is megjelent könyve a magyar agrártudomány egyik legjelesebb műve. summázata: a katolikusok erőssége az érzelem. s alkalmanként istentiszteletet tart a fia helyett Csillaghegyen. 1949-ben egy fogadáson – amikor Rákosi felkelt. be. az MSZP parlamenti képviselője. bűntelen – Bűnösök bűnhődését. Mindegyik iskolát szereti. az nagyon kell neki. s .Donáthék szüntelen csodái A Donáth família maga Közép-Európa. egyszer kinn. narancs nem volt sehol. mindenütt egy kicsit más milyet. – Vállalja tisztán. s isteni adomány. ő pedig úgy érezte. Egerben minden folyosókanyarban állt egy kis oltár. milyen járatlan vagyok egy istentiszteleten. de máshol is. de egyet-kettőt hazavitt – Mindig vallásos volt? – Nem egyforma szinten. egy évig Zalaegerszegen a SacréCoeur apácákhoz. – Az első két osztályt a Márvány utcai állami elemiben jártam. Nagy Imre agrárgazdasági vádlója. egyszer lenn. Donáth Ferenc Reform és forradalom című. ez az ebédje: a sok rohangászás közepette csak erre futotta. Bozóky Éva. mindenütt vallásos nevelést kap. egyszer benn. ezekből – ahogy az politikai perekben szokás – összesen 7 évet ült le. Donáth Ferenc (1913-1986) földosztó. Tegnap a Lukács uszodában szerencsére nem fogadtam el pogácsája nagyobbik felét. a reformátusoké a szabad gondolat. „Anyuska” már nyugdíjas korban elvégezte levelezőn a teológiát. viszont anyai nagyapja evangélikus lelkész Nagyenyeden. Felesége. hogy egy népi együttes tagjaival lefényképezzék – ellopott két narancsot.és kicsukott társa írásait legtöbben a rádióból vagy a Nők Lapja fénykorából ismerik. Ezután Donáth Ferenc KV-titkár szabályosan csente az értekezletekről a narancsot: nem evett. aztán Pápán két és fél éven át a református kollégiumba. Diplomás fiaik közül a középső. Várandós volt a fiával. A nyolcvanas években a demokratikus ellenzék doyenje. 1956 után a Nagy Imre-csoporttal együtt két évet családostól Romániában „töltöttek”. Bár evangélikusnak kereszteltek. Éva megajándékoz: ma nekem prédikál.) Éva hat esztendeig járt katolikus zárdába Egerben. Katonatiszt édesapja buzgó és szigorú katolikus. hogy a szónak teremtő ereje van. Egyszer fenn.. s azzal folytatja. hisz tőle tudom. Nem akarnám szentté avatni a tiszteletes asszonyt. ahol szükség van rá. de mindig. A zsoltárt is csak dünnyögöm: – A Bárány hordja csendesen – Földiek minden vétkét.. félszemmel a többieket lesem. 1951-ben 15. s őt evangélikusnak keresztelik. elviselhetetlen kelkáposzta szagban. László evangélikus lelkész. Éva a megtestesült ökuméne.

Amikor Éváért jöttek. Ingóságaikból ennyi maradt. s néhány ékszert. materialista legyek. Szerettem odajárni. Az Angol kisasszonyok felvilágosultak voltak. A vallásosság az öregeknél és a gyerekeknél a legerősebb. Feri egy kicsit mindig úgy tekintett rám. Sorra került Donáth is. inkább ad egy másikat. A közösségi nevelést még hoztam az előző iskolákból. Mondta a sarki rendőr. fagyban magas sarkú körömcipőben sétáltam Ferivel az Andrássy úton. Annak idején egy „bűnösnek” letartóztatták a feleséget is. 1950 január végén vizsgálat indult Donáth ellen. azt mondta. Annak ellenére bízott ebben. hogy a vagyonközösség hogyan öli ki a munkakedvet. Persze az ember életének a központjában húszas éveinek az elején inkább a szerelem áll. hogy az ávósok vitték el. ha nem is a teljes vagyonközösségben. akit nevelni lehet. kedveltük. A kommunista gondolkodáshoz engem is vonzott az őskeresztények vagyonmegosztása. hogy semmit sem kérdez. de nem volt más –. . de az elutasította. ahol nem lesznek éles osztályellentétek. a házfelügyelőnére bízta a kisfiát. hogy jön egy gyerek. mint ő. Kállait és Donáthot. hogy szerezze vissza.előtte rengeteg virág. – Feri bácsi hamarosan a Rákosi titkárság vezetője lett. pedig barátaikat akkor már letartóztatták. de egy nap eltűnt. Nem várta el. hogy jómódú családból származott. A Zrínyi viszont nagyon jó közösség volt. Így ők a férjével még a Rajk-perről sem váltottak szót. mert virágillata volt az iskolának. hogy lesz egy emberibb társadalom. Ennek Éva még örült is. hogy semmiről nem beszél. amit soha nem hagytak kipróbálni. összetartó és egymásért minden áldozatra kész. vagy tényleg tehetetlen volt. Adtam Kádárnak a kutyáról egy fényképet. de a belügyminiszter még ezt a kiskutyát sem tudta kiszabadítani. Az elitben a vakhit vagy a félelem legyőzte a barátságot. vagy materialistává vált? – Bennem elevenen élt a hit. rajta az emléktáblája. Kádáréktól kaptuk. Feri a haláláig hitt. – Ezek után jött a Zrínyi Népikollégium és a pártiskola? – Pártiskolára nem jártam. aki érdekeseket tud mesélni. de abban. Jóború Magda ide hívta meg képviselőtársait. megbeszéltük velük még az első szerelmeket is. Itt ismerkedtünk meg. hogy háború után voltunk. ahol az emberek mégis képességeik javát viszik a közös munkába.vagy gyorsírás órára. Függetlenül attól. Éva nyomban hívta Ferenc legjobb barátját – aki nem sokkal később kiirtotta az egész családját és végzett magával is –. s tanárnőink. hogy két hónapig csokoládén éltünk – már rá sem tudtunk nézni. Pár nap múlva egy ávósnő jött a gyerekért is. rózsa. a szerelem romantikáját semmi sem zavarta.és liliomillata. Ügyvéd édesapja házában Jászárokszálláson most öregek napközije van. s annak lezárásáig felfüggesztették. hogy én nem mindig úgy látom a dolgokat. bár azokban nem mentünk el vizsgázni egymás helyett. Donáth Ferenc megszokta az illegalitásban. de az asszony megfutamította a húsklopfolóval. Bozóky Éva megszokta katonatiszt apja mellett. Itt igen. hogy marxista. – Eszembe jutott a kis korcs kutyánk. Bementünk délután zongora. otthon maradt. Felesége hogyan gyakorolta ekkor a hitet. a kedves apácák várták. S az élet színességéhez tartozott. Ormótlan hócipőmben nem akartam randevúra menni. így a téli hóban. Azt képzelte. Akkor még nem tudtam. Előbb a pólyájába csúsztatta az óráikat. hogy szocializmus megfér a demokráciával. Örül az életnek. mint Seherezádéra.

– Ez óriási pedagógiai teljesítmény. Nem tudták. mi a teendő. nem beszélt. mi lesz magukkal? – Nem voltam félős. Nem félt. Kádár titkárnőjét. – Dolgoztam. ő mindig egész ruháskosárral hozott. Volt egy kis sorozott ávós őr. engem mindenki szeret. hogy ilyen tünetekkel induló gyermek felnőve egyetemet végez. nekem jó dolgom van. Mikor a manduláját kivették a Kútvölgyi úti kórházban. s bár három éves volt. A későbbi papír szerint azért internáltak. de nem dolgozhat. Gondolja el. Később is úgy éreztem. Amikor fütyölte hozzá a zenét. rögtön azt kérdeztem hát: mi az a trockizmus? Azt felelte. Ezt a traumát sokára heverte ki. ez nem nagy baj! – Matyi szemében a kézzel fogható dolgoknak van becsülete. hogy ez a gyerek nem hülye. Akkor hallottak erről először. Végül Donáth Matyi belügyminiszter-helyettesi utasításra szabadult. azt mondta a szomszéd szobában fekvő öreg Kodály néninek. Éva volt az első anya – aki az előzetes számítások ellenére? – jelentkezett a gyerekéért. akit a Pikler Emmi vezette Rákosi Mátyás Gyermekotthonban helyeztek el Tóth Péter néven. Sürgősen el is loptam a közgazdasági egyetem könyvtárából egy zúzdába szánt francia nyelvű Trockij kötetet. A gyereket nem akarták visszaadni. – Konrád György azt mondja: nem ismer Matyinál szeretetre méltóbb embert. Mondták is. „Hát mit mondjak. hogy nem jegyeztem. és bár egyszerre csak egy könyvet adhatott volna. súlyosan hospitalizálódott gyerek volt. hogy jóindulatból: talán nem akarták „Cilikét” kitenni valamelyik spicli feljelentésének. aki zenetörténetre tanított az irodalomtörténetért cserébe. Évát 1953-ban kiengedték. végig a fogdában. Később cellatársat kaptam. s ez segített megőrizni életkedvemet és optimizmusomat. de a két és fél éves börtönömet illetően nem lettem okosabb. A szabaduló szobában találkoztam egy kollégiumi társnőmmel. és véd. hogy az Isten tenyerén élek. ami a szívén. ilyesmiről nem lehet itt beszélni: majd kinn kérdezz meg erről valakit. Két és fél évből másfelet egyedül töltöttem a fűtetlen cellában. mert trockista vagyok. hogy tudományos kutató!?” – Amikor kiszabadult. hogy mit fogok tanítani a gyerekemnek. mert ha kimondja. Megszerzi a reménytelenül betegnek látszó gyerekét. akkor úgy is fogdába kell csukni. a férje még börtönben volt. s az első dolga volt a fiát megtalálni. s a buszon csináltam az óravázlataimat arról. hogy az ő apja favágó. – Volt túlélési taktikája? – Sokat tornáztam és verseket tanultam. Ez életérzés. ha nem a barátságos fiú őrködött. Nekünk sikerült: ő kertészmérnök lett. Szerencsére sok könyvet kaptam. s úgy éreztem. hogyan haladtam vele napról-napra.Másnap fegyveresek “állították elő” az öthónapos Donáth Mátyást is. már döngött is az ajtó: „Nem szanatóriumban vannak!” Eltalálta. Ő mindent tudott a párttörténetből. – Kistarcsán voltam – mondja Éva –. ugye? – A szakirodalomban sem ismeretes olyan eset. van is benne egy kis értelmiség ellenesség. még Sztálin is meghalt időben! . Egyetlen kisgyerek voltam az egész családban. engem Ő őriz. Ha ez maradt vissza a traumájából. az is lehet. A pszichológusa eljött az iskolába megmagyarázni a pedagógusoknak. szamár voltam. vagy olvassd Trockijt. hanem disgráfiás és dislexiás.

féltek elmozdulni mellőlem. Mindig voltak ilyen csodák. – Most is van a világban ennyi szeretet? – Kevesebb van. így viszont az egyház fegyelme féken tartotta. hogy nem is ifjú fejjel kitűnően végeztem a teológiát. ő is kitűnő volt. Mindig éreztem – ez is csoda –. pedig a mai világ mintha nem lenne annyi együttérzésre képes. Amikor 1953 őszén szabadultam és sehol nem tudtam elhelyezkedni. Az iskolában. ők jöttek hozzánk. hogy valamilyen ellenzéki csoportba keveredik. Feri régi FM-es munkatársai mind a két kiszabadulásunkra küldtek egy láda csokoládét a gyerekeknek. s láthatólag büszke volt rám. én taníthattam. hogy a szószéken is újságíró? – A prédikáció és a publicisztika testvérek. – Feri bácsi ateista maradt? – Igen. Csodálatos élmény volt: hazaértem! Attól kezdve a vasárnap délelőtti program mindig a Bécsi kapu téren kezdődött. s nem rehabilitálták. mi lehet mögöttem. Ő volt ugyanis az egyetlen gyerekünk. hogy egy barátokból. ha azt mondom. – Nem merte hittanra járatni őket? – A gyerekeim mindig a sarkamban voltak. Mindig éreztem. Laci három és Matyi nyolc –. Bornemissza. délután pedig hittanórát tartottam nekik. – Ezzel az Istenbe akart kapaszkodni vagy a nyugdíjazhatatlan értelmes cselekvésbe? – Mi protestánsok azt mondjuk: a hit kegyelem. A barátaikhoz sem mentek. aki ha vendég volt. Amikor visszajöttünk Romániából. Pázmány prédikációit ugyanolyan élvezettel lehet ma is olvasni. Ifjúsági hittanra is csak akkor kezdtek járni. védenek az emberek. mint Ady cikkeit. – Nem bántó. hogy imádkozzunk érte. valaki hírül hozta. Nagy volt a veszélye. ahol először tanítottam. a gyerekekkel rögtön elmentünk a Bécsi kapu téri templomba. rokonokból. A férjem eljött a mi ordinációnkra. aki hajlott a politizálásra. de azért most sem félek az elhagyatottságtól. Így. hogy velünk mindig csodák történtek. mert ha adódott egy magántanítvány. hogy három hónap elteltével nehogy véglegesítsenek. hogy az egykori pápai franciatanárom a fővárosi tanács oktatási osztályának a vezetője. ahonnan szülési szabadságra ment valaki. de halála előtt mondogatta. csak arra kellett vigyázni. “Mindig keresnélek Téged. örült neki. de érezték. azért is.– Kedves Éva. amíg a férjem ki nem szabadult. mert ez védte Lacit. mert akkor jön a káderezés. Amikor 1958 végén hazajöttünk Romániából – Ferkó akkor kétéves volt. nem tudtak rólam semmit. Utána mentünk úszni. de Lacira is. Ő ideadta az iskolák névsorát. rögtön nekem ajánlották. hogy véd az isteni hatalom. . kirándulni vagy az Operába. – Nem bántotta. mindig ott nyüzsgött. akkor is mindenki segíteni akart rajtunk. ha Te már előbb meg nem találtál volna engem” – mondja Szent Ágoston. amikor nagyobbak lettek. maga most megélt történelmünk legrettenetesebb éveiről beszél! – Mégis azt éreztem. hogy Laci pap lett? – Ellenkezőleg. – Laci fiuk hogy lett pap? – A gyerekeket én vallásosan neveltem. ismerősökből vagy ismeretlenekből álló élő sövény véd. ahol engem kereszteltek. s minden kiderül.

– Micsoda kor! – Mi ekkor házasodtunk. hisz Donáthék azért fekete bárányok voltak. amikor Feri kiszabadult. hogy 1958 novembertől tavaszig mindketten kórházban lehessenek. s nála sikerült elérnem. amit Éva nem kedvelt. hogy Ferit és Haraszti Sanyi bácsit vitesse kórházba. de még a fotós is – mivel például egy roggyant csőszház helyett csak egy szép vincellérházat találtunk. amire ma is büszke. Kiderült. Kiderült az összevetésből. Vagy írt egy folytatásos riportot az Ormánság egykés falvainak kísérteties elnéptelenedéséről. mert amikor megjelent a riport. mert amilyen naiv és jóhiszemű. meg a paksiak. hogy mindenfélét kitaláltunk – már minthogy mi. Reálisabbak lettek. akit “nyilván” ismerek – mintha sétafikáltam volna Kistarcsán! – s kérjem meg. hogy egy miniszterről kitalálják. Ez a hely a közgazdasági egyetem könyvtára volt. hogy mit szeretne. a hatvanas évek gyerekei pedig arról. s rendszeresen dolgozott más lapoknak is. Olyan korrajz bontakozott ki ebből. hogy összeesküvő.1954-es kiszabadulása. a félelmeik pedig veszedelmesebbek. amikor Donáth felesége megírta. hogy Rajk bűnös. Ez szelídebb volt? – Szelídebb lett. amit a börtönnel együtt emleget. Ám az én “párkáim” – a sorsom fonalát fonó baráti és ismerősi kör – közül valaki említette. hogy király vagy színésznő lesz belőlük. összesen öt évet töltött már magánzárkában. hogy a kistarcsai orvos a Gyűjtő egyik orvosa. hogy Rákosi 1962-ben azt mondta: hogyne hitte volna el. Rajk és Rankovics itt szőtte “gyilkos terveit”. Rákosi esztelen vádirata szerint a magyar és a jugoszláv belügyminiszter. nem tudtam elképzelni. mint mondjuk a frankhamisítást. Az Élet és irodalom számára Illyés Gyula Magyarok című könyve után ő is sorra kérdezett egy sereg gyereket. De szép volt a gyerekkorom. Azt is . biztos. hogy belezuhan valami kalamajkába. ott vezette az irodalmi rovatot. Legtöbben a Nők Lapja fénykorából ismerik. aztán az 1960 utáni évtizedek. (Talán nem merték vállalni. s ez alatt legyen csak valami nyugalmas helyen. Nem is csoda. hogy Rajk és Rankovics a paksi csőszházban találkoztak? – Akkor nagyot hazudott. rehabilitálása után Donáth Ferenc nem engedte vissza Évát a sajtóba. mit álmodik. hogy a harmincas évek gyerekei a sárkánytól féltek meg a boszorkánytól. A harmincas évek gyerekei arról álmodoztak. Éva ezt az egyetlen írását szégyelli: – Naiv voltam. – Rákosi börtöne után megkóstoltatták vele Kádár börtönét is. A História néhány éve fakszimilében közölt egy dokumentumot: Éva 1949-es írását a hírhedt paksi csőszházról. amiről gyermekkoromban hallottam. Rákosi elégedetlen volt. véletlenül valóban ismertem.) Éva a Könyvtárosnál volt főállásban. telefonált a főszerkesztőnek. de még hátra van “a hosszú kések éjszakája”. hogy szakmunkás. a Nők Lapjánál pedig külső munkatársként a pedagógiai rovat tartozott hozzá majdnem harminc éven át. mitől fél. ahol sosem volt belső munkatárs. – Tudja. de az első beszélőn még nagyon rossz állapotban találtam Ferit a Gyűjtőben. azt el szokták tussolni. Ha ebben a körben korábban valaki rossz fát tett a tűzre. Ez is a legkevesebbek közé tartozik. a hatvanas évek gyerekei az atomháborútól.

a Credo című folyóiratba. Kosáry. Vállaltam. Csillaghegyen szintén havonta tartok egy istentiszteletet és a csütörtöki felnőtt bibliaórát. ahol szükség van rám. mert írtam egy nagyon hosszú emlékiratot – 1867-ben kezdődik a könyv. ott segítek. a húszas években ott kereszteltekből ketten-hárman ha vagyunk. Széll Jenő. a feleségem mégsem társalog velem róla. Miért nem írt erről? – Épp most tárgyalok egy kiadóval. A budavári templomhoz tartozom. – A nyolcvanas években sem izgult. A váci börtön fordító irodáján már nagyon jó társaság volt együtt: Bibó. Mérei. mert egyikőnk sem félt igazán. Mindig megkaptam az engedélyt. Írok az Evangélikus életbe. amikor mindkét nagyanyám született –. az én gyerekem is megbukik mindenből. – Nem akármilyen életet éltek. hogy újból letartóztatják Feri bácsit? – Nem. csak azt lehet megírni. Minden hónapban levelet írtam Korom Mihálynak. Göncz. mégsem vállalt lelkészi állást! – Azt már nem bírtam volna. Ez is elég munkát ad. Ezt már könnyebben el lehetett viselni. (1996) . Donáth. hogy elviszik. A mi életünk 1960-tól kezdve nyugodt és boldog volt. – Írogat? – Harminc éve dolgozom az MTI Pressnek. ami fáj. Havonta egyszer ott tartom a vasárnap délutáni istentiszteletet. s azt kérik. Egy operatív tiszt meg is jegyezte: érdekes. olykor máshová is. s ezeket szeretném megbeszélni a férjemmel. De mint Móricz Zsigmond is mondta. bár riogattam. pedig a nagyidőseket csak félévenként lehetett látogatni. De jöttek újak. azt nehezebb.kiverekedtem. Darvas Iván. mert én itt abbahagytam. A gyülekezet ma is népes. egészítsem ki a romániai visszatérésünk utáni időszakkal is. – Elvégezte a teológiát. Nagy Attila. de hiába. hogy minden hónapban látogatóba mehessek. hogy az „első börtönülésszak” folytán hospitalizálódott gyerekemmel nagyon sok gondom van az iskolában. ami háborítatlan.

Majd amikor egyedül neki bevallotta. tisztességben nevelte. vastag karikagyűrűt hordott. hogy neki már nem lesz unokája. Balázs “rossz statisztikái” nem tetszettek egyházi elöljáróinak. de ezeken a kirándulásokon elhallgatta a foglalkozását. Balázst szerette a faluja. valaki holland példát említett – és tartották a közös titkot. hogy a mise után egybekarolva sétálnak át a parókiára. hogy kilép. Balázs a fölszentelését követő vasárnap eskette a húgát. mert tisztelte a családi életet. arra viszont lassú szoktatás után elszánták magukat. hogy a falu megbotránkozott volna. Azt hitte. ha szabad prédának tekintik. Krisztina pedig a lánya. de hallgattak róla. Parana államba szerződtek kacsafarmot csinálni. Ildikót. mint elődje. de még a párttitkárral is. kapta a pofonokat a plébános úr: az egyház nem támogatta a templom újjáépítését. hogy nyolcvan tanulója van. Szerette Balázst a falu sok jó tulajdonsága mellett azért is. hogy családi . szóba került. A tisztelendő Hévízi Balázst az édesanyja hitben. nincs férje. Hévízi Balázs egy szegény bihari faluban kapott plébániát. a parókiára a gázbekötést. Ekkor fogadta Judit azzal. majd Rómába (fogadta őket a Szentatya). Hévízi Balázs nagy titkát a személyi igazolvány is őrizte. aztán Mariazellbe. 1975 a mélypont. élete beteljesedése volt Balázs fia fölszentelése. a méhét kivették. a temetés. mert abba be kellett írni. a mama sírt. nem jelentették se jobbra. Ment az élet a maga útján. Csinnadratta nélkül hozzájuthatott minden szentséghez mindenki (a karácsonyi éjféli misén mindig megjelent a párttitkár is). akinek két gyereke volt H. Ahelyett. Vince rokkant bányász nevén. még jobban tisztelték papjukat.Ökumenia Közúti balesetben életét vesztette Hévízi Balázs és Hévízi Krisztina. Ráadásul a húga terhességét valami brazil vírus elvitte. mindenki egyházi temetést kap. aki a férjével a világ leghosszabb nászútjára Brazíliába indult. a hittanbeíratás miatt. ne figyeljék árgus szemekkel. Szerette. papnak szánta. Egy volt évfolyamtársa megsúgta. Az újságok az utóbbiról udvariasan hallgattak. a keresztelő. Hogy lehet egy ilyen agilis fiatalembernek három hittanra járója? – kérdezte az érsek. ő külön egyezséget kötött a tanácselnökkel. nem úgy. Balázs katolikus pap volt. A fejében megfordult az is. mert amikor pellengérre állították a hívőket a templomi esküvő. az idegenvezető tiszteletet parancsoló. Balázs elment társas útra Moszkvába is. mielőtt kirúgnák. se balra. ne próbálják mindenáron kísértésbe vinni. hogy úgy maradt. akkor megalkuvását véteknek mondta a főpap. Azért egy buszra való nép mindig összegyűlt az évente egyszer szervezett kirándulásra. s nem kapott dolláros kocsikiutalást. s csak a hazatérés után árulta el Balázsnak. sőt Lourdes-ba is elmerészkedtek. nem is akar férjhez menni. Előbb az országot járták. vagy másért. de nem szereti. Judit nagy hassal már nem vállalt idegenvezetést. az újszülötteket pár kivétellel megkereszteltetik. ne viccelődjenek vele. Judit. hogy statisztikai csalás miatt feladják az egyházügyi hivatalnak. Ezért. mert béketeremtő ember volt. az iskolaigazgatóval. Beszéltek Judit anyjával – aztán egy este összeadta őket a tanácselnök.

A plébános úr felesége. s az ismeretlen rendőr csak belenézett a személyi igazolványba. Utolsó útján az egyetemi kollégiumba vitte a lányát. A papné kényes ízlésű volt: francia hagymalevest és bélszínlángost tálalt. pontosabban meg nem felelő tényt. Fölkereste például a szomszéd falu protestáns lelkészét. egy hét múlva pedig a másikban. Félt az OTP-kölcsöntől. az utcán is álltak. s Balázs ugyanúgy hazajárt hetente kétszer-háromszor. s nem ők a gyerekkel. amikor öten egymásba csúsztak a ködben. De a kollégáknak elmondhatta. A baleset persze megtörtént. Az istentisztelet után a házigazda meghívta Balázst vasárnapi ebédre. A vendégek zavartan viselkedtek. félt. félt. Gyerekük viszont nem volt. (1995) . s szóban azt üzente: “Azért azzal a gyerekkel törődni kell!” Judit a “válás” után is a városi lakásában élt. maga az? – s most már az az adat is kitöltetlen maradt. hogy “eltartott gyerekeinek száma”. s rögtön mondta: – Áh. mert két év múlva. s egy szabálytalanul előző teherautó beléjük hajtott. nem tartanának-e ökumenikus istentiszteletet először az egyik községben. s a rendőr felveszi az adatait. Három nap múlva Hévízi Balázst beidézte az érsek. a nyolcéves Krisztina beszélt velük. El kellett válnia. Faluja utcát szeretne elnevezni soha elő nem léptetett plébánosáról. vagy az egyházügyi hivatalnak. mert a lelkipásztor kolléga följelentette. Következő vasárnap Balázs falujában ismétlődött nem csak a közös mise. de végül is a Szentatya úgy döntött. hogy valaki belehajt. Félelmei dacára Hévízi Balázst mindig vitte a vezérhangya.állapota: nős. hogy valaki jelenti az egyháznak. hanem a közös ebéd is. ám a rendőr Balázs kérésére kihagyta a megfelelő. mint annak előtte. Mindkét helyen dugig volt a templom. ahol igazolnia kellett magát. az ő nagy bűnét. hogy van egy nős plébános. a megtévedt bárányt ne zárják ki a papi közösségből sem. Félt hát minden olyan helyzettől. Judit asszony sem akart lemaradni: tápéi legénylevest és mexikói chilis borjút csinált.

s nem is engedte többé vissza. háromszor zarándokolt Mekkába. máig érzem a hatását. Aztán a mamát hazahívta a hadzsi nagypapa. bírálja a cölibátust. jó lett volna-e. hanem toleráns. Szép lesz. fekete a kabátja és sírnak. katolikus havi magazin főszerkesztője. Aztán a nagymama már nem figyelmeztette Rudit: – Apukád most elmegy. aki vet. Majd a különös 1956-os év júniusában a fiatal pap Bükön “a nagymamának tartotta” első szentmiséjét. és én leszek az anyukád. amikor . A fia mégis katolikus pap lett. S hová vezetett még ebben az évben az útja? Törökországba. Esztendőre rá a gyerek már misét játszott a nagymamától kapott miseruhában. Schermann Rudolf tucatnyi könyvet írt. fehér sál a nyakában. Rudit. hogyan került az édesapja Bükből (Burgenlandból) Törökországba. Szerinte. hogyan született Schermann Rudolf Samsunban. A jó levegő ellenére kórházba került. s ezért nem kereste soha édes gyaur gyermekét? Édesanyám elvesztése traumát okozott. A samsuni nagyapa hadzsi volt. Mi lett a mamával? Tiszta lapot nyitott? Férjhez ment másodszor. Aztán Samsunból hazajöttek Burgenlandba. De még mindig nem tudjuk. ha majd odaát találkozunk. ami a hívő ember szívét nyomja – immár húszezer példányban. Sokkoló nézetei vannak. A traiskircheni menekülttábor lelkipásztora lett. az unokáját láthatta újszülöttként. Schermann Rudolf mégsem lánglelkű apostol. hogy az iszlám előtti világban a lányai voltak a közvetítői az emberekhez. Négy hónappal első miséje után a plébános úr is leverte a vörös csillagot Szanyban. A mamát ugyanis hazahívta a pogány férj mellől a családja Törökországba. A Mitől beteg az egyház? a harmadik kiadásánál tart. aki arat Schermann Rudolf burgenlandi magyar. és 1996-ban itt szeretné megtartani a negyvenéveset. minden ideológiát szellemi betegségnek tart. ha megtalálom. miután a nácizmus és a kommunizmus megbukott. s a mama ebben a kórházban volt ápolónő. hogy a Kaukázus déli lejtőjét villamosítja. a pápát: kimondja. – Anyukád most elmegy – mondja a nagyi –. Mégsem tudom.Más. és más. hogy a nagymamától sem tudott elbúcsúzni. Aztán olyan gyorsan szaladt Bécsig. De sehol sem akadt annak a vakító fehér sálnak a nyomára. Nem radikális. Az elektromérnök apa gyenge tüdeje miatt vállalta. A kétnyelvű büki családból csak a török (mohamedán) édesanya rítt ki. és te árva leszel! – Pedig ez történt. s egy bécsi képes. Allah egy pillanatra elfeledte. mégis hazahívta a mamát négyéves gyereke mellől. az utolsó totalitárius közeg a saját küldetése útjában álló egyház. a bécsi Kirche Intern valódi beleszólási jogot kér a híveknek a püspökválasztásba. s nyugdíjas plébánosként lapja. A mama! A mama ül a széken. vonásai bennem Jézus arcára kopírozva maradnak meg. A titok a betegség. hisz 1932-ben ő ebben a dél-kaukázusi városkában látta meg Isten és Allah szép napját. Tizenegy éves volt.

vagy miféle. amit az egyház tesz és más. hogyan ébredt rá. 19511952-ben a Központi Papi Szeminárium hallgatója. Sok embert visszatart Jézus tanításától a történelmi egyház útban állása. inkább lámpalázat érez. hogy a hivatásérzet az erősebb. újkori család. mert a hivatás motivációja erősebb volt bennem. Nem azért. s kiszakadt belőle: – Nem tudok tőled szabadulni! Ez a kitérő a kritikus attitűdöt szabadította fel benne. De a káplánjuknak nem voltak halai. hogy zsidó vagy szamáriai. Ő leült a szamáriai asszonnyal és nem kérdezte. a nagyapa olyasmivel traktálta. S ő túl a hatvanon azt vallja: – Az egyház sok ház: a hívőkből áll. A magam helyén a jézusi. Az elhagyott pesti szeminárium helyett a győribe küldték. a szent ferenci egyházképet próbáltam közvetíteni. ha talán gyalogos pszichológia is. hogy az egyházjog szerint illegális gyermeknek számított? – Krisztus sem került el Rómába. Visszataláltam. A miénk örök szkeptikus. Ez is Jézustól származik! Otthagyta a szemináriumot. neki akar szolgálni. a másik oldal pedig nem engedi meg. hogy ennek milyen hordereje van. amit tett. Ez immunizált a történelmi egyház elfajulásai ellen. – Rebellisségében nem volt szerepe a felemásságnak. hogy két világ találkozott bennem. kit választott. S mára már nincs benne halálfélelem. Miközben a legényke semmi más. de csodálatos dolog. hogy ez holmi leegyszerűsített fundamentalizmussá váljék. de mindig úgy éreztem. bőgött egy sort. annak. Valaki türelemre intette. A természetes vallásosság jön a mohamedánizmusból. viszont örökké inspirálta a gyereket. A gyerek szembesült a halállal. csak pap akart lenni. valójában mit akart Jézus. Máig sem tudja. A természetesebben és egyszerűbben vallásos mohamedán világ meg a szkeptikusabb európai. Aztán a Taksonyból visszahozott cókmókokkal betért az egyetemi templomba. Az ajatolizmus rettenete ellen megvédett apám felvilágosult szemlélete. mitől legyenek boldogok. – Az eltévedt bárányt büntetéssel fogadták? – Még egyszer mondom. s a Taksonyi Állami Gazdaságban állást szerzett neki. Mi. isteni ajándék a szerelem. amit tanít! Emiatt már nem is . Roppant vonzása volt rá a hivatásnak. amelyet Assisi Szent Ferenc. vagy Páli Szent Vince. s a nyári szünet alatt beleszeretett egy büki elárusító kislányba.meghalt a papa. A Schermann család hóbortos szabadságszerető: nekik még azt se mondják meg. mindig kirakja a kérdőjeleket: tényleg így van? Schermann Rudolf kitüntetéssel érettségizik. a szex. térdre esett az oltár előtt. Mindent így vizsgál. Egy napig volt fenn nála “Klárika”. Keresni kezdte. hanem azért. aki a gályarabok szabadságáért küzdött. – A mai napig lenyűgöz. Avilai Nagy Szent Teréz képviselt. papok csak szolgák vagyunk. s búcsúzáskor megmondta neki. más. hogy a papok azért találták ki a böjtöt. A mai életből hiányzik a krisztusi nagyvonalúság. mert akkor meg tudtam ítélni. hogy legyen vevő a halaikra. mert erős volt a vonzódásom a krisztusi világszemlélethez. amit mondott. ő sem lett Monsignore! De félretéve a tréfát. Engem az egyháznak az az arculata nyűgözött le. Magamra vettem a cölibátust. Ez már nem zavar.

amikor azt mondta. s a hívők meg voltak elégedve. a szexualitás Isten ajándékai. nemcsak másoknak ajánlani. Az 1100-as évek tájékán rendelték el. A keresztény tanításban volt egy nőellenes. S csak azzal tartjuk meg. Épp ezáltal vesztjük el. Ez . hibáztam. A nőtlenséget soha nem lehetett teljesen véghezvinni. akik a barátaim. Ez minden keresztényre vonatkozott. hogy az ősidőkben kétvágányú volt a dolog. ha a nős papok egyenrangúvá válnának a cölibált papokkal: aki akarja. S az emberöltőnyi idő alatt látta. Mi azt szeretnénk. hogy ilyen konfliktusokba vezetik a fiatalembereket. hogy 1300 körül még színpompás esküvőket tartottak a magyar kanonokok. Megkönnyebbülés volt a számomra.izgatom magam: az én utam Jézus után vezet. Jézus szabadságot hozott nekünk. Nem az a probléma. a görögök. Van olyan mozgalom – Egyházközség nélküli papok a pap nélküli egyházközségekért –. Majdnem büszke vagyok rá. hibás. aki akarja. Ezt nem tartotta be mindenki. s hagyják őt misézni. ha a pápa ma éjjel kiugrana az ablakon egy prostituálttal. Az én egész munkásságom arra irányul. hogy érvényes. hogy meakulpázzanak. ha pap akarsz lenni. Nálam misézett házas pap. nehogy elveszítsük a tekintélyünket. ahol nincs pap. hogy a történelmi fejlődés során hogyan alakult ki a nőtlenség. s ha az élet ügyesbajos dolgai elvesznek tőlem. mert ellenkezik az emberi beállítottsággal. hogy egy pap egy nővel ágyba akar bújni. ahogy azt a görögkatolikus egyház megőrizte. de ha másképp nem megy. amikor paphiányban szenvedünk. mondjuk nyáron hívjanak házas papot. kövessetek. nemcsak a papokra. Ebből az egyház csinált dogmát. Ma. nőtlenül kell élned. Schermann Rudolf huszonnyolc éven át volt két Bécs közeli község plébánosa. a cölibátus magva a szabadságelvonás. hogy megmondhattam. mennyire nem hisznek már a tökéletességben az emberek: – Róma vagy a pápa abbeli törekvése. hogy megmagyarázzuk az embereknek. hogy így alakult a helyzet. Krisztus azt mondta. akkor az Isten törvényéért megszegjük az emberi törvényt. Ezért írtam könyvet arról. amit hozhattak. Mert a Jézus intenciójával ellentétes egyházi törvény eleve érvénytelen. mert a papság egész életre szól. Ezt sem szabad. Ellensége lettem a cölibátusnak. miért nem engedjük ezeket a paptestvéreinket vissza? Nyugaton erről vitázhatunk. Mi nem akarunk törvényt szegni. én Krisztusra tettem az életemet. ő az életre adott utasításokat. Az erotika. nem az egyházra. hogy a hibákat eltussolja. Természetesen a hivatásukat nem folytathatják. Jézus erről semmit nem mondott. Ausztriában körülbelül hatszáz nős pap van. ami a férfi torkán akadt. Ezt csorbította az egyház. hogy a katolikus papnak cölibátusban kell élnie. a zsidók. – Mesélne a cölibátus ellen írott könyvéről? – A legkonzervatívabb egyházvezetés is tudja. de valahogy át kell törni a törvényi korlátot. Tudták. szexualitásellenes vonal is – ők ették az almát. az engem nem zavarna. így. Az első keresztények. Egy kicsit radikálisan kifejezve. ha meakulpázni tudunk. úgy. Nem örülök. a rómaiak hozták a kultúrájukból. akkor mindent hagyjatok el. hogy oda. Ez szabadságelvonás. A gazdasági háttere pedig az egyházi vagyon egyben tartása volt.

a szolgálni vágyás. miért nem eszerint cselekszünk? Az emberek nagyon fogékonyak. hogy megszűnt a boszorkányégetés. annak a luxusnak az eredményére. s félelem nélkül. elporosodik. hogy az emberek a kommunista diktatúra helyett nem akarnak egyházi diktatúrában élni. misszionáriusi hevülettel. Ne akarjunk uralkodni. – Merre tart az egyház? – Szerintem a kisközösségek felé. hanem örüljenek. Sajnálatos. A kisplébániáknak is kisközösségekké kell válniuk. a testvéreink szenvedtek. Nekik és az agnosztikusoknak köszönjük. a hivatali nyomásgyakorlás. – Nincs mit szerénykedniük az ateistáknak. míg a dialógus vonzza. Nem erőltetni a dolgokat! A jövő záloga a tolerancia. hol tévesztett utat. az nem folyhat erőszakos. egy kicsit talán figyeljenek a tapasztalatainkra. nem meggyőző. logikus. Ez a jövő útja. Nem kell mindenképp ezer iskola. hogy én csak egy hibákkal terhelt apró eszköz vagyok. ahol nem a pap a “főmufti”.a fölszabadító a Krisztus evangéliumában! Mivel az emberek látták. Ez olyan egyszerű. A nagy közösség általánosságokban mozog. jámborul azt tanácsolja. amitől magunktól nem tudtunk volna megszabadulni. ha nem áll az útjukban az egyház. – Milyennek látja a magyar egyházat? Bár kívülről. Szükségtelen a misszionáriusi hevület. hogy mindenképp ismét nagy egyház legyünk. S akinek más a véleménye. mert aki fél. A felebaráti szeretetet csak kisközösségben lehet gyakorolni. hogy mi gondolkodhattunk. hogy el tudná viselni a Bulányi-féle kihívást. Vannak pozitívumaink s negatívumaink”. hogy gátat vetettek ennek az elfajulásnak. Hát elalszunk! Eleven élet kell. mégis belülről mondhat véleményt. De hallgat. kollaboránsok voltak köztünk. a hibáit is vállalni. Az persze szép dolog. Nyitott szellemben kell élni és cselekedni. az olyasféle csoportokban tudom felebarátomat megismerni. akik ebbe nemigen szólhatunk bele. A mérleg másik oldalán saját szenvedésünk is ott van. Önöknek köszönhetjük. ott vannak a hitvallóink. vitatkozzunk! A vitáktól nem kell félni. ahol katolikusokat nevelnek. hogy ne vitázzunk. mint Bulányi atya “bokrai”. mint mi. A magyar egyház nem olyan eleven. amíg ők. ettől volt tekintélyem. megmondani. Szóval az ateisták és az agnosztikusok ne szégyenkezzenek. külföldi magyaroktól ne várjanak sokat. s nem az uralkodni akarás attitűdjével is képviselhető. mi történt ebben a negyven évben. Kívülről én sem szívesen beszélek bele abba. amit adni tudunk: a keresztény világnézet erejét. Vezetői tekintélye csak összetartja a közösséget. Tőlünk. hogy évszázadok után megtörték az egyház földi hatalmát. Ennek van meggyőző ereje magától is. Adjuk. de mindez más modorban. s akkor úgyis győzünk. Mondhatta volna: “emberek vagyunk. A lengyel példa mutatja. Miért nem vitázunk ezekről? Az Új Emberben nincs kritika. ateisták. árulók. Az Úristen ereje mögöttünk áll. az nem hisz a maga igazában. hogy valamiképp a Jóisten szolgálatába vetődtek. Ez eltávolítja az embereket. a Bulányiak és sokan mások. amit itthon megszenvedtek. az nem ellenség! A szegény beteg . Ha a magyar társadalmat a krisztusi kovásszal akarjuk átjárni. Ez lényeges. nem úgy. ha volt. Végre beszélgessünk. hogy egyházunk képtelen tabula rasát csinálni.

Ezért is hatott meg. ez nem keresztény cselekedet. mert az Úristenen kívül nem volt senki. Leírták emlékeiket. amiből látszott. véleményüket Schermann Rudolfról. gulággal stb. Schermann Rudolf lelkipásztori. Akkor is könnyeztem. eleredt a könnyem. kidobni. Majd az emberek eldöntik.ideológikusok máglyán. Egyszerű emberek olyasmit írtak. hogyan tapsolnak nekünk. kinek van igaza. emberi alkotásának a csúcsa a búcsúztatása a plébániájától. hogy más. Nem is szégyellem. A Szentírásból megőriztem. mert mást gondol. (1995) . – Sok tekintetben határozott vagyok. aki az ügyemet képviselte volna. hisz állandóan magamat kellett védenem. amikor is egy albumba beleírta mindenki. és más. hogy például ma délelőtt a Mátyás-templomban. betiltani. Ne tegyetek adminisztratív lépéseket. Egy papi életnek ez a legszebb ajándéka. amikor ezt az albumot kaptam. hogy azt lessük. hogy arathattam. veszejtenék el a más véleményűeket. ez a diktatúra előjoga! Vitázzunk és harcoljunk örökké. megértettek. különben nem győzne “az igazsága”. az emberről. De nagyon el tudok lágyulni. mit is gondol. amikor a mise végén a Himnuszt énekelték. ne alkalmazzatok erőszakot! Égetni. hogy senkit ne zárjanak be azért. Nem azért vagyunk a világon. Ilyesmit kevés pap kaphatott ajándékba. amikor elmegy a papjuk. Aki nincs meggyőződve a maga igazáról. annak kell mindig rendőr. lágerben. aki arat. aki vet.

– Biztató. mégis beteg az ország. közepes szakmunkási nyugdíjból él ha tud. értelmiségi életet. az agysebész vagy a röntgenorvos hazai „rangsorát” is tudja mindenki. hogy egyre több fiatal kerül vezető pozícióba. Az orvosi munkába is betört a piac. Lépes Péter helyettes államtitkár. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a hajdani Orvostovábbképző Intézet) dékánja. a magyar férfiak harmada nem éri meg a nyugdíjat. – Ez a válság. mint a társadalomban – mondja Bodó Miklós professzor. A 40 ezer nyilvántartott hazai orvos között szerepel mintegy 5000 nyugdíjas is. Egy-egy eset kódja semmit nem mond az orvosról. De bármekkorák is a különbségek orvos és orvos között. Egy rivalizáló. amely lassan felemészti szakmai és etikai értékeit. s nincs mit eladogatnia sem. Múlóban a biztonság is: nem tudni. hogy ezrek hol fogják folytatni. de számítógéppel gyönyörűen analizálható. munkája. – Szakmánk mechanizálódik – panaszolta Sükösd László. A prof. a “gazdagabbik Európában”. nem ma. ha a rájuk bízott több-kevesebb vagyon üzletileg kezd működni. a hivatástudat szépsége pontokká alakul. akinek nincs legalább töredék állása. komputerizálódik. a nemzetközi egészségügyi szervezet is megkülönböztet: a fogorvosokat. – De bármikor kezdődött . hogy egy lerobbant körzet orvosának és a nagytekintélyű orvosprofesszornak milyen távoli a sorsa. hanem a fejlődés áldása. meg 40 ezer magyar orvos –. – Ugyanaz a helyzet a szakmában is. – A magyar egészségügy legsúlyosabb és legpusztítóbb válságát éli – véli dr. hogy a német iskola mellett a demokratikusabb angol iskola is kezd hódítani. vagy befejezni a pályát. a hálapénz a kollegalitást. nem az orvosok között tartja számon. körzet) nem is beszélve. meg azt is. Sok az orvos. jövedelmi és szakmai megkülönböztetések által is szabdalt közösségé. A mintegy hétezer körzeti orvos. hogy orvostársadalom. szakrendelő. A halandósági ráta szerint Magyarország az utolsó előtti Európában. A gégész. az EK-ban 250. a betegről. Közülük. közben mindenki tudja. Magyarországon 320 orvos jut százezer lakosra. bár nem készült rá. kórház. hogy egyre inkább a tények beszélnek. páriából főszereplő lesz. egyaránt foglalkoztatja a nőgyógyászt és a praktizáló nyugdíjas üzemorvost. a cifra megszólításokban is rögzült hivatali hierarchiáról. a hivatás mégis összekapcsolja frontvonalbeli kollégájával: mindketten az egyik legzártabb szakmai közösség tagjai. S ez még csak nem is a válság átka. – A gyógyító munka öröme. Kórházakra készül a lakat: a munkát kereső orvos napi valóság. vagy a munkahely szerintiről (klinika. Még maga a WHO. hogy mekkora lesz a megrázkódtatás. és mivel jár. és nem a rendszerváltással kezdődött.ŰRKORI KÉZRÁTÉTEL Az orvos halandóbb a betegénél Radikális változás előtt áll a 40 ezernyi magyar orvos élete. Megalázó bérük kikezdte a presztízst. az Uzsoki Kórház főorvosa. Írjuk az adatokat – 320 orvos százezer lakosra. jobban szót ért a világhírű karmesterrel.

vagy a fővárosban. s nem tud délután műteni. Nagyobb városba csak akkor kerülhet. az orvost is köti a lakás. a tartós orvos-munkanélküliség így egyelőre valószínűtlen. ahol megszűnik a szülőotthont. hogy nem jó helyen dolgozik. Sejtéseink persze vannak. hogy az „ingyenessé” tett gyógyítás kényszere. hogy nem őt érinti!” „Ja. A nyugdíjas korúakat. hanem a nagy presztízsű helyeken. Mint másokat. „Mintha kiveszett volna a kollegialitás. az orvos megtanulta. mint aki örül. az Orvoskamara alelnöke. manapság több kórházban síri csendben fogadják a bejelentést. Fehér Miklós. vagy háziorvos.” – Csupa fehér köpeny. műszer sincs. főorvosi beosztások szűnnek meg. ha van megtakarított pénze. a mellékállásúakat küldik el.is. s mondogatni neki. csak mostanában kezdték az orra alá nyomni a nemzetközi statisztikákat. a röghöz kötött orvos a legnagyobb bajban lesz (a település szellemi szegényedéséről nem beszélve). Az ebbe a szemléletbe született orvos nemigen érezte a torzulást. tehát az orvosok. hogy miközben nővér sincs. osztályok. ahol a lakosság egyötödével az orvosok egyharmada él együtt. és a megalománia miatt négy évtizeden át nem minőségben. – Októberre 150-200 orvosi állással és 11 ezer kórházi ággyal kellene – kellett volna? – kevesebbnek lennie. vagy papíripar teljesítményét meg tonnában – volt is papundekli. Cseppfolyós minden – mondja dr. ha szakmailag elismert. Az acél-. – A Kamara felmérésére néhány megye már válaszolt: náluk a kórházi ágyak megszűntetése miatt nem lesz orvos-elbocsátás. De abban a kisvárosban. s külföldre nem vihető stratégiai cikknek számított. De miféle nagy presztízsű hely az. és ő is hajlandó beállni a hierarchikus rendbe. ahol a beteg. de a vécépapír hiányzott. illetve a kórházi ágyak számában. Az viszont tény. csupa ellentmondás. 1993-ban még 2400 üres orvosi állás volt. gyógyszer sincs. hogy ágyak. vagy egy-két kórházi osztály. Ám ha éppen leépítés van a kiszemelt kórházban – és hol nincs? –. épp orvosból van túltermelés. mert nincs asszisztens? A százezer lakosra jutó magyar orvosok száma 1905 1910 1921 1930 1940 1950 1960 28 29 56 94 106 110 157 . Ülünk. hogy a »szófogadó gyerek« a kedves. csak vállalkozó szakorvos lehet (amihez hitelre nem számíthat). akik a kis fizetés után járó nyugdíjjal nyomorogni fognak. mondjuk a kórházakban. a család egzisztenciája. hanem mennyiségben mérték az egészségügy teljesítményét. ha a kórházi kollégák hajlandók és képesek befogadni. kérem. nem ott van. mint a birkák. Első pillanatban rejtélyesnek tűnik. ahol omlik a vakolat.

s amikor 1950-ben államosították. Az „ötvenes évek” egyébként is az orvosszakma megalázásának az időszaka volt. (Egyesek szerint ennek “utóhatása”. mit hoz a holnap. azaz 2500 forintért felvásárolták a 8500 személyautóállomány kilencven százalékát. akik nem egy jó hírű intézetet tettek tönkre. amit megfej. szemet hunytak a mellékjövedelemszerzés fölött. emiatt is hiányoznak nélkülözhetetlen műszerek.) A „felső 6-8000” orvos mostanában kapja meg a fölmondást a szaktanácsadói állásból. védelmet reméltek ettől a mundértól. hogy a munkásőrség orvosai között feltűnően magas volt a nőgyógyászok aránya. – Tudom. „Az orvosok számának csökkentésének a kórházi személyzetet kell érintenie és a szakorvosokat. hogy 25 orvos és 50 akut betegeket ellátó ágy jusson tízezer főre. de talán a munkanélküliség árán is folytatja a reformot. a „népnyúzókat”. s az adott pillanatban nyílt az ajtó. sőt az orvosok „gebinbe” vehették az egészségügyet. Bár Sztálin elvtárs “korai” elvesztése miatt nálunk már nem volt monstre orvos-per. akkor a válságkezelő reform átkaival küszködve méregeti. nem az alapellátásban dolgozókat. ez az egyik forrása a megalázó fizetésnek. nem öt év múlva – mondja Sükösd . Eszerint a következő 5-8 évben az a cél.) Az „angyalcsinálókhoz” hasonló módon buktatták le az ugyancsak tiltott hálapénz elfogadóit. hogy ilyen szépen szaporodtak a szaktudásnál könnyebben megszerezhető és árúba bocsátható ágyak. s a „gyilkos”-orvos legalább két-három évet kapott. Őket általában gyalázatosabban fizették a többieknél is. harmadával pedig az ágyak száma. szabadítsa meg a terhességtől. Sokakat érintett a tehetségtelen kádervezetők bornírtsága. 1956 után lassan oldódott az orvosokra nehezedő nyomás. Sok tétovázás közepette ők lettek a Kádár-rendszer kivételezettjei (már aki). Civilbe öltözött rendőrnő könnyek között beszélte rá a nőgyógyászt. hogy a gazdasági gondok most szorítanak. ők kapták az első kocsikat (meg az újságírók).1970 1980 1990 1992 227 288 369 396 Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon 80 százalékkal nőtt a százezer lakosra jutó orvosok. Ezért sem jut pénz a felújításra. mint amennyi van. anélkül. vagyis negyedével kevesebb orvos. (Ennek is köszönhető. mint az apparátus. ám olyan kiváltságokban részesültek. ha pedig még aktív. “Háziorvosokra” persze az akkori elitnek is szüksége volt. és feleannyi ágy. nem kell neki nagy fizetés. gyötrelemben nem volt hiány.” Bár ezt a világbanki galoppot a hazai egészségpolitika egyelőre nem fogadja el. több vezetőorvosnak (és művésznek) meghagyták a kocsiját. Meg a torz ideológia. Az ötvenes évek elején a szakszervezet (!) orvos vezetője nyíltan kimondta: egy orvosnak elég egy matrac és egy kecske. A jövőt összefoglaló hazai „fehér könyv” készülő második változatánál sokkalta drasztikusabb „hozzájuk” a világbanki háttértanulmány. hogy fizetniük kellett volna érte.

Bármi is volt az indító az ok. hogy a kórházakban. öt egyetem – elképesztő ez a szám! –. mert a gyors változás pazarlás az anyaggal és az emberrel. Nem egy közülük azért vágott bele. Kellemetlen feladat a páciens anyagi helyzetének “diagnosztizálása”. s ő ingyenes receptre fél zsáknyi „konvertibilis” gyógyszert (C-vitamin. a családorvoslás társprofesszora az amerikai Brown Egyetemen.) írat. mint fele mégis vállalkozó. tevékeny nyugdíjasokat üti ki. Az USAban már az orvosok majdnem harmada családi orvos (Magyarországon egyötöde). Jack. vagy székletvizsgálatról nem is beszélve. annak ha lenne is EKG-ja. A magyarok nagyon hosszú időt töltenek kórházban. Brian W. mert a kevesebb beteg. minthogy a polgármesterrel huzakodjon. kevesebb pénz. De következő szavai szerint talán inkább a szemlélettel van a baj: – Elhanyagolt a megelőzés. A számítógép használatára sincs idő. hogy az elsődleges ellátást nyújtó magyar orvosok képzettsége nem megfelelő – véli Brian W. Ha az orvos nem teljesíti a beteg óhajait (gyógyszer. mert inkább a távoli biztosító igájába dugja a fejét. Felmérhetetlen. A kártyarendszer etikai problémákat is okoz. . s az orvos abban érdekelt. Nem tanulták a vállalkozást. Ez is növeli az esélyét annak az elképzelésnek. hogy háromnégy év alatt ezernyivel növekedjen a háziorvosok tábora. Annyi tudható. – Ennek ellenére a hosszabb átmenetre szavazok. az öltözést kénytelen végigvárni. aki a beteg panaszába belevág. ám közben vagy háromezren végeznek is. 1992-ben csak négyszázan mertek fejest ugrani az ismeretlenbe. s egy modern rendelő felszerelése egy orvos 5-6 évi jövedelme. így aztán az orvos. klinikákon hosszabb lesz az éthordóval kedvezményes ebédre váró nyugdíjas orvosok sora. nincs ideje a mérésre. Az egy adminisztrátoros. Jack. Bár a vállalkozó családi orvosok jövedelme nagyobb. De amelyik orvosnak kétezer betege (kártyája) van. csődbe jutott orvos-vállalkozóról nem hallani. kézilabor nélküli rendelők alkalmatlanok a nívós ellátásra. s a nemzeti egészségügyi program szerint húsz év múlva minden második orvos családi orvos lesz: nem marad betege a szakorvosnak. csipkebogyótea. betegállomány). Aztán a „rászorultat” a gyereke BMV-vel elhozza a rendelésre. nő az amúgy is koldus intézmények szolidaritásból vállalt terhe. Magyarországon is tudják ezt. Mára a hétezer háziorvos több. Nincs vetkőzőfülke. ahol a megelőzés az gyógyítással egyenrangú szerepet játszik. szódabikarbóna stb. a közgyógyellátottak kiválasztása. egy szemkezelést sem tud elvégezni.és beutaló-gyártó háziorvosok „kezében” van: nekik kellene a kórházba küldés helyett meggyógyítaniuk a beteget.László főorvos. A reform a továbbra is inkább a recept. hogy a körzetét ne osszák meg. ne legyen több ideje egy páciensre. az egyén ösztönzése az egészséges életmódra. A megállíthatatlanul és meggondolatlanul ömlő friss diplomás had a nagy tapasztalatú. hogy a mintegy négyezer nyugdíjba küldhető orvos menesztése milyen szakmai és szemléleti változással jár. Állítólag ez ad munkalehetőséget a kórházakból kiszorulóknak. Nyolc hónapon át az ő irányításával egy merőben újfajta közösségi orvosi rendelőt létesítettek Budapesten. szóval öt egyetem mégis képezi a leendő munkanélküli orvosokat. esetleg máshoz viszi a kártyáját. – Ennyi orvos mellett csak úgy alakulhattak ki a rossz halandósági mutatók. vizelet-. a legszegényebbek.

a túlnyomó többség csak most ocsúdik. amitől nem lehet eltekinteni. a tárca és az érdekvédelmi szervezetek szakemberei. A fenyegetővé vált változások miatt sokan úgy érzik. Márpedig a reformnak. – Maszlag! Egyszerűen a feketepiac nem tűri a nyilvánosságot! Eltekintve attól. nem hívhatok össze konzíliumot – mondja lakonikusan prof. az orvostársadalom a közelmúltig maximum ennyi reklámot fogadott el: „Dr. de »reflektor« nem. Még zárt körben. akinek a kollégák azért nem szavazták meg a tanszéket. mert az ismeretterjesztést a megelőzés részének tartja. főorvos. de kevés kivételtől eltekintve visszhangtalanul. kényes a helyzete – leegyszerűsítve: a reform mellé főnöke. ha nem fullasztják be. Ahogy P. s jó ajánlónknak köszönhető kivételezés után is névtelenséget kér. – Aki ilyen súlyú ügyben véleményt vár tőlünk – mondja Z. – Intimitás? – nevet cinikusan G. N.” S a szemfüles orvos egy évben tízszer volt szabadságon. szigorúan szakmai kérdésben sem fejtheti ki mindig és mindenütt egy beosztott orvos az álláspontját.. mint a haszna. – Ha műtök és beesik a gégecső a mellkasba. az orvostársadalom is úgy van a reformmal. ami „természetes. hisz nem szakemberek készítették”. – Nézze meg azt a telexet: a tizenkettedik konzultáció a budai gyermekkórház megszűntetése ügyében. Ráadásul a húzódozás a nyilvános szerepléstől többek szerint szakmai sajátosság is. Ha nem az osztályvezető. – Algériában magyar és francia orvoscsoport dolgozott egymás mellett. hogy “energiaátadással” megszabadít minden betegségtől. Ám az orvosi szaklapokban az utóbbi években több száz tanulmányban részletezték. mert szeret és tud szerepelni. elkezdődött az egészségügy szétverése. N. belgyógyász kandidátus szabadságát befejezve újra rendel. példáját. professzor szűkebb szakmája egyik legjobbjaként is kikezdhetetlen. és előjogait nem érinti. próbálták vitatni a reform teendőit a biztosító. a reform ellenzői közé a minisztérium miatt nem állhat –.vagy mellékállású vállalkozó. kevés kivételtől eltekintve a praktizáló orvosok nem mondtak véleményt. mert kényes a téma. Bár jelenleg már minden hetedik orvos fő. ennek a neveletlen viharnak alapvetően fel kellene forgatnia a megszokott (“feketepiaci”) rendet és kapcsolatrendszert. hirdeti. P. Sok társa akadt. biztos pénzért vették a diplomájukat. Kolláth Julianna budai háziorvos –. vagy ellene kívánok szólni. ha a saját helyzetét. mert amikor szavaztak. megnézhetem magam. főképp nem cselekedtek. A tanszékvezető P. mint bárki más: teljes mértékben egyetért vele.. Szása V. Egy műtéthez hibátlan megvilágítás kell. Nem a megszűntetés mellett. ő épp tévésztár is volt. mit szólnak a kollégák stb. főorvos –.Magyarországon általában rendkívül lassan mennek a dolgok. mondta: “A gyógyítás intim dolog. a diktátumoknak több a kára. s a franciákra azt mondták.” Számon tartják a szakmateremtő C. annak fogalma sincs a kórházi viszonyokról. nem az igazgató nézetét szajkózom. Az klinikai munka zavartalansága érdekében mégsem fogad újságírókat. csupán a . érintetlenül kevés praktizáló orvos munkahelye maradhat. Fel is forgatja. A betegek inkább a “képzetlen” magyar orvosokhoz jöttek – említi dr.

A főváros orvosfőnöke pedig javasolja: ne zárjanak be kórházat. gyógyítsd meg magadat!” Ám a szükségintézkedéseket – bár hasonlókkal az egész világ bajlódik – aggasztóan kevés orvos látja át.. ne kapkodjunk. pedig az egészségügy már az alapvető átalakulás közepén tart. Sok orvos úgy érzi. műszert. az egészségügy totális csődjének a veszélye. A politika – a minisztérium – nem is igazán próbálta megnyerni az átalakítás ügyének az egészségügyben dolgozókat. s ez már általános kivizsgálás. A kiskirály egyetértése nélkül nem lehet dolgozni. mire ők megszűntették. Egy kórházigazgató nyilatkozik: “köztudott”. hogy a kis kórházak a leggazdaságosabbak. Átfogóan ez nem is sikerülhetett volna. címeket osztogatnak egymásnak. Féltik az üzletet: az ingyen “gebinbe” vett rendelőt. De az “ellentábort” legalább megoszthatták volna! Azért is. s a teljesítményfinanszírozás.” „Ha beleestünk. megalázásából. nincs egy szélfogó szövetségese sem. katonai. (Nem egy fogászati osztályon a maszekolás teszi ki a . A vélemény megvan erről is (ismét csak névtelenül): „Átvettük a német finanszírozási rendszert. Egy hólyagműtét hagyományos módon. keresni. a hűbéri. Holott épp az a baj. hanem mindenkitől csípjenek le egy kicsit. Az egészségügyi reform orvosreform is: be kellene teljesítenie Lukács evangélista szavait: “Orvos. Az ilyen-olyan társaságok címzetes rangokat. aminek egyelőre szinte minden lépése szembeszéllel küszködik. az ágyszámok nyírbálásával kezdődik a haddelhadd. Nem egy helyen szinte sportot űznek a kezdő orvosok csuklóztatásából. ne szűntessük meg: a pontvadászat is segíthet a minőség felé fordulásban.. Ha ebből a fűnyíró egyenletesen levág. A pártállam a hierarchia csúcsán álló. Van is hibája. szakmailag. A közös “második gazdaság”. meg kell hát kérni a beteget. fennáll a reform megfojtásának. hogy az orvosok érdekérvényesítő ereje rendkívül erős. Van önálló egészségbiztosítás. Vezető orvosok is inkább keresztbe tesznek. hogy túl sok a kicsi és a nagy intézmény. s érzelmi (anyagi?) “érveik” elé a volt betegeket tartják pajzsul. bürokratikus szervezet is.közhelyre hívom fel a figyelmet. de minő különbség a betegnek!” „Egy halszálka kivétele egy-két pont. világítást. a kórházi magánrendelés megalkuvóvá teszi őket. vagy lézerrel ugyannyi pontot – pénzt – hoz az intézetnek. a végrehajtáshoz nincs szakember. gazdaságilag sem optimális a méret. kötszert – amit eladnak a betegnek. s az egészségügyi reform a koalíció jövőjébe kerülhet. Több osztályvezető főorvos a szaktudás és politikai megbízhatóság (ma összeköttetés) bájos kevercse révén jutott kulcspozícióba.. s az elfogultság ezekkel a címekkel szemben esetenként komikus formákat ölt. mert az a betegek kárára lenne. formálódik a háziorvosi ellátás. Az Orvoskamara a menedzserigazgatók kinevezése ellen tiltakozik. asszisztenciát. mert az orvosok közvélemény-formáló ereje megnőtt. még a nagy hatalmú orvosokat sem. A kiszolgáltatottság miatt mégis ritka a robbanás. továbbra is együtt létezik majd a pénzhiány és a pazarlás. szakmai fölényükre és magánpraxisuk nem csekély jövedelmére támaszkodó iskolateremtő egyéniségeket a maga zsugorított figuráira cserélte. De a mi témánk az egészségügy átalakítása. szakmai cikket írni sem..” A kórház múlt századi. hogy vetkőzzön le (különösen ha csinos). védekeznek.

munkaidő zömét. (A WHO az orvosstatisztikában nem szerepelteti a fogorvosokat és az adminisztrációban dolgozó orvosokat. az átlagnál mindig jobbat adni! Az egészségügyi kiadások. amit kevés helyen művelnek. mi folyik. – Specialitásokat nyújtani. s az orvos pedig önvédelemből magánrendelőt.) Megítéléstől függetlenül a magánrendelést mégsem tiltani.6%-a. A nem mellékes “mellékes” (latinos finomkodással paraszolvencia.. mert ez elriasztja őket. újabb gyógyító kapacitást teremt – az ország szórja a pénzt. Becslések szerint a hálapénz – nyelvi telitalálat! – a GDP 0. LAM. félnek. nem kell a beteget hosszan aszalni. Hiányzik azonban a koncepció. 75 59 63 48 42 51 99 200 9 23 Forrás: WHO.) Bevezetőben már szó esett róla. – Nobilitásokat kell foglalkoztatni. még inkább leépítik őket. Huszonkettes csapdája: nő a felesleges kórházi kapacitás. hisz ez a kapcsolat a jövő. az orvosok és az ágyak szám 1990 körül eü-i kiadás egy lakosra orvosok száma tízezer dollárban lakosonként USA Kanada Franciaország Svédország Svájc Norvégia Németország Ausztria Hollandia Finnország Belgium Japán Olaszország Dánia Anglia Spanyolország Portugália Görögország Magyarország Törökország 2600 1800 1400 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1150 1100 1100 1100 1000 900 730 530 400 360 24 24 30 23 30 23 28 27 24 25 34 26 48 27 16 37 27 32 31 kórházi ágyak száma tízezer lakosonként 48 67 125 120 91 142 100 107 59 130 95 . hogy az orvosi kaszt további kasztokra oszlik. Más becslés szerint 15-30 milliárd forint (ebből 10%-os béremelésre futná). az irigység viszont működik. Ezért is alig-alig mernek kezdeményezni. A hálapénz szempontjából legalább kettőre. kórházi. Kelemen Pál szájsebész. implantológus hasonlóan fogalmaz: – Specializálódni. becézve: para) a körzeti orvosok esetében 20-60 ezer forint lehet havonta.. akkor jön a beteg – mondja Bodó professzor. hanem legalizálni kellene. megfizettetni a szolgáltatásokat. A legolcsóbb az egy nap alatt elkészített. . amely meghatározná a magánegészségügy helyét a fejlesztésben. ha kiderül. megbízható diagnosztika.

amelyeket egy normálisan működő gazdaságban soha nem realizálhatnának – írta a Valóságban Balázs Péter. Magyarországon negyedével magasabb annál (tavaly bruttó 40 ezer forint volt). Kimutatták. s utána egy-két hét alatt tudom visszacsalogatni őket. hogy az olcsóbb gyógyszert írja fel. s amikor a “doki bácsi” nem fogadja el. A ki kinek az orvosa persze jogos rang. Hat éve nem voltunk szabadságon. docens: „Két orvosi kaszt létezik: a megfizetett és a szolgáltató. aki csak látta is a király aranyerét. s egy jól menő sebész. Nyugat-Európában az orvosok jövedelme kb. A feleségem körzeti orvos. elcsábítják a betegeit. A rendkívüli elbánásért az orvos is rendkívüli elbánást vár. Az orvosvezetők egy része pozíciójával visszaélve. aki mellékese 10-20%-nál több után adózik. mert előtte egy héttel már el kell utasítanom a betegeket. vagy a patológus. az átlagjövedelem háromszorosa. Szégyenteli helyzet. ha nem is tartoznak egy párthoz. sír. Szabó Zoltán professzor az első szívátültetést 180 forintos órabérben végezte 1992-ben. T. Engem a páciens megfizet. vagy a műtősnő is kapjon. Vazallusaik szervilis pragmatizmussal halmozzák fel azokat a bevételeket. De “meghosszabbodhat” a főorvos kinevezése. ha az idős beteg kéri. a politika számára megnyugtató volt. az autószerelő foglalkozik. majd egy ezrest ad fel neki postán. Így a hetvenezer forintos krétai nyaralás nekem kétszázezer forintban lenne. pedig nem is fogad el semmit a nyugdíjasoktól. Már a munkatársak is kizsákmányolják egymást. ő meg fél. „Elvtársak” ma is léteznek. s a hallgatag többsége tétlen megalkuvásba süllyedt. amelyikhez krónikus betege.” A zárt rendnek ezt a szorítását is feszegeti a magánrendelés. s virágzik a rendszerváltás után is. Az újságíró dicsérő cikkel honorál. s többek között emiatt is fizet. Elfogadja pénzt. mint a laborvezető. hogy kinek mennyi lehet a mellékese. hogy vaj van az orvostársaság fején is. ha csekély is a lehetőség. A politikusok fiókja mindig tele volt elsüllyesztett feljelentésekkel. A parázás akkor nyert elismerést. Az orvoselit és a hatalmi elit kapcsolatrendszere alig változott. Az orvosok többsége szeretne megélni a választott hivatásából. de meggondolandó. hogy a kórháznak állami támogatással fizet. Aki még nem vált teljesen érzéketlenné. Amerikában az orvosok az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) négy- . annak a hálapénz folyamatos meghasonlás. de para nélkül erre képtelen. orvosok elleni panaszokkal.klinikai betegágy mellett 20 ezernél ritkán kevesebb. hogy a beteg sajnálja az orvost az alacsony fizetés miatt. aki »ingyen« viszi a vállán az egészségügyet. elfogadja a fennálló hierarchiát. hogy elmenjek-e szabadságra. amikor a fizetéseket kezdték ahhoz szabni. s minden aggályt félretéve előre elkéri az életmentő műtétért 60 ezer forintot. s ritka az az orvos. az adjunktusnő pedig olyan kocsit vesz. s határozott fellépéssel kivédi a kezdeményezést is. senki által sem kontrolálva jut extra jövedelemhez. nőgyógyász főorvos annyit kereshet. hogy abból az altatóorvos. Bár az ötvenes években tiltották. A háziorvosok alig vallanak be valamit. A hálapénz a biztosítási rendszer 1950-es államosítása után született. amennyit nem szégyell. hogy miközben a tengerben úszkálunk. A személyi jövedelemadó rendszer bevezetése (1988) után a hálapénz kétszeresen titkossá vált. nálunk orákulummá is lehet. Ez a helyzet végleg felszámolta a kiskasszákat – azaz a hálapénzek újraelosztását. de a vizitért oda akarja adni a “szokásos” 3500 forintot.

A különbséget az egyenetlen eloszlású hálapénz enyhíti. mint azt. meddig tart a kollegialitás. Tapasztalatom szerint az orvosok jobban elfogadják a kritikát.hatszorosát keresik. s aranykezű sztárok. ha valami vitatható. s Kisvárdán. E. Ma egy huszonéves bankfiú nyílt anyagi elismertsége többszöröse egy orvosénak. – Közép-Európa legnagyobb kórházában. Ennek ellenére a sokkal jobban fizetett orvos-látogatónak (gyógyszerügynöknek) szegődőket úgy kezeli a szakma. nálunk ugyanannyit. főorvos: „Sok jó tanuló csak a presztízs miatt jelentkezik orvosnak. mint Sopronban. miközben cselekedeteiért szinte minimális felelősséget kell viselnie. aki hibázik. neki volt egy vízfejű évfolyamtársa. – Sok esetben mitikus tisztelet övezi az orvost. Ennek következtében a társadalmi kontroll lehetőségei minimálissá váltak. mint húsz éve. aki megsérti a hierarchiát. aki egy csontkováccsal együtt gyógyítja a nyirokcsomó rákot. mert nem kell hozzá különös adottság.” Az orvosi kaszt mégis védi fekete bárányait. mint Amerikában.) lehet. amellyel egyetlen más szakma sem rendelkezik – mondta Blasszauer Béla dr. aki egyenesen fél a betegtől. A szegényedés csökkenti a hálapénzt (a fogorvosoknál fogja talán legelőbb megszűntetni). De a gyógyításra vetemedő »vízfejűek« többségét a szakma perifériára. Így létezhet orvos. netán bűnt követ el. mivel a paraszolvencia 80 százalékát az orvosok 15-20 százaléka kapja. – Megnézzük minden reggel. Persze jelzéseket is adunk. Ózdon kevesebb lesz az orvosi jövedelem. Ha feltételezzük. s még az is végzett: „A kontraszelekció miatt nálunk több alkalmatlan orvos (újságíró stb. hogy Magyarországon feleennyien.” Z. s annak 2. mintha az illető butikosnak állt volna. hogy kik haltak meg és hogyan – említi a patológus Bodó professzor. Az orvosok mindenekelőtt fizetésükkel elégedetlenek.8-szorosát tartanák reálisnak. A kereseti viszonyok átrendeződése bomlasztani fogja a feudális hierarchiát is. a szervezésbe. amit a diplomával kap. hogy az orvosok egy-két évtizedre még be lesznek falazva az éhbér-bizonytalan hálapénz-rendszerbe. Ők kerültek az igazgatásba. de valószínű. Egy amerikai felmérés úgy találta. Néha nehéz eldönteni. az “emberfölötti” hatalomtól. A mai torz jövedelemarányok helyébe másféle polarizáció lép: továbbra is lesznek gyengén eleresztett. mint a nők. A magánrendelések pedig nyíltabbá teszik az orvosok versenyét. hogy az USA-ban az orvosok tíz százaléka alkalmatlan az orvosi munkára. a Szent Jánosban öt év alatt négy esetben indult jogi eljárás a patológián kiderülő mulasztás miatt. Meglepően sok ötöd. megérdemeltnek (112 ezer forintot) – szerényebbek nyugati társaiknál. és jócskán csurogtak vissza alkalmatlan vezetőként az intézmények élére.és hatodévest nem érdekel a szakmája. meg durvábbá is teszi. meg azért. adminisztratív munkakörbe szorítja. – Az orvostársadalom az elmúlt 150 év alatt olyan fokú szakmai autonómiát ért el. Nőiesedik az orvosszakma is. de még majdnem egy százalékkal többen vannak a férfi orvosok. s mettől kezdve válik valaki tettestárssá. A legtöbb nőorvos a hagyományos . A rendi összetartás inkább kiveti azt. a tanári. közpénzből élő orvosok. professzor említette. vagy az újságírói szakmánál is kevésbé tudja kiszűrni alkalmatlanjait. akkor 1600 orvos jelent potenciális veszélyt a betegnek. Van.

Ezekkel az úgynevezett rizikófaktorokkal szemben nem szakemberként viselkednek. Az angol kórházi lap úgy találta. az apáról fiúra “öröklődő pacientúra”. A Pécsett az idén végzett Gombos Zsófia említette. (1996) . budai háziorvos. az alkohol. de több országban gyakran vetnek véget az életüknek a fiatal orvosok. Erősen elnőiesedett a gyermekgyógyászat. A saját betegségükkel nem törődnek. a kilenc érsebész hölgy mindegyike 1975 után szerezte a diplomáját. elbagatellizálják. A magyar orvos betegeinél is halandóbb. a tüdőgyógyászat. hogy a nőknek már az egyetemen elveszik a kedvét bizonyos szakoktól.és az idegsebészek. Egy hazai felmérés szerint életükben stresszoldó és dopping szerepet tölt be a dohány (az orvosok több. a közegészségügy. mi az oka. Kozári Ádám pesti háziorvos így folytatja: – Nem kell annyira azonosulni a beteggel az orvosnak. A gyakoribb öngyilkosságban talán a betegséggel és a halállal való mély kapcsolat is szerepet játszik.nőszerepnek megfelelően gyermekgyógyász (12%). a kávé. illetve fogorvosok. A férfi orvosok közül is belgyógyász a legtöbb (ez a legáltalánosabb). Fennmaradása ellen szólt a hiányzó magánrendelés mellett az elmúlt évtizedek egyetemi felvételi gyakorlata is. hogy a korai orvoshalálozás oka az öngyilkosság. a szemészet. hogy mi történt. a bőrgyógyászat. az iskola-egészségügy. még mit tehettem volna – mondja Kolláth Julianna. hogy ők alig hibázhatnak. s az orvosnők. hogy lépést kell tartani a gyorsan fejlődő orvostudománnyal. Hazai adat nincs. – Este hosszú ideig jár az eszemben.) Egyébként nem tudni. hogy vele haljon. a májcirózis és a közúti baleset (ők az átlagnál többet vannak úton). a laboratórium. Dél Afrikában vagy Dániában is. Az ér. hogy a legmagasabb szakértelemmel kell teljesíteni a feladatot. Női mellkassebész nincs. ahol már túlnyomó többségben vannak. a radiológia. mert félnek a segítségkérő magatartással járó radikális szerepváltástól: az orvosok (és a nővérek) nehéz betegek. a traumatológusok és urológusok kilenctizede férfi – ezek a legpénzesebb szakterületek. s nem sokkal kevesebben belgyógyászok. továbbá szülészek. Erősítheti a szorongást. S kollégája. Talán ezért is. A szülészeknek és nőgyógyászoknak viszont mindössze a 7%-a nő. jövedelemmel aránytalan terhe miatt eltűnőben vannak az orvosdinasztiák. mint harmada dohányzik). illetve sebészek. a nőké nincs 57 év! (Ennek az öt éve közzétett döbbenetes orvoshalálozási adatnak a kétes megbízhatóságát senki sem vetette fel: nem törődnek vele. hogy az orvosnők korán halnak az USA-ban. Az orvosi szakma presztízzsel. Hetilapjuk halálozási hírei szerint a férfi orvosoknak 65 év az átlagos halálozási életkora.

Mit keresek én itt. hogy fel van fújva? Megtapogatom. Először vizsgál köpenyesen. hiába nézek kérlelőn Elemérre. Legszívesebben fel-alá járkálnék. pedig egy őszi légy le tudna dönteni a lábamról. Nekem sem. Hát ő is ellenem van!? . a tanár úr vezetésével. de egyelőre komoran vizsgál. hogy túlélem a mentőautózást a Nysával. most leszek beteg! A másodfokú ítélet súlyosabb az elsőnél: mozdulatlanság. Hisz ez nem is az én lábam: kétszer akkora. Kit érdekel a kórterem nagysága egy ilyen diagnózis után? Bár tisztában vagyok barátom orvosi és emberi kvalitásával. megnézlek. Igaz fekve is görcsösen kapaszkodom. Oly egészséges vagyok. és a negyedik nap hajnalán nem tudom magam alá húzni a bal lábam. Trombózisom nekem!? Nemrég majd kidobtak az Érsebészeti Klinikáról. Fél hétkor aztán feltelefonálok Elemérnek. – Szó sem lehet róla! – kopog a válasz. hátha történik valami. Mióta az eszem tudom. Hamar rátalál a combtő duzzadt nyirokcsomóira. borogatott láb. küldöm a mentőt! – Riadalmam félreérti: – Feltéve. Kezdjem el a hajnali jógázást? Mégis inkább ágyban maradok. Maradj fekve. és nézegetem elcserélt végtagom. Sztetoszkóppal is körbehallgat. barátom. Nálam az osztályon csak nagy kórtermek vannak. így szédelgésem ellenére nyerünk. hogy ez egyszer felsül. de partnerem rám szól: – Gyere be hozzám holnap a kórházba. fájdalmas kötegre. A tüdőm harmadára kiterjedő hörghurut csak nyavalyám egy részét magyarázza. hogy mosolyban sem szorul kölcsönre. a baráti óvatosság munkál benne. biztos. biológiai korom messze nem ötvenhárom év. hogy javítsam a statisztikájukat. sportolok. – Vécére sem mehetek? – jajdulok fel. Beszámolómra csupán annyit mond: – Ne kelj fel. és szemlátomást nem tetszik neki az állapotom. felkapnak: gólya viszi a fiát. Elemér gyógyszert is ír. nincs időm órákig a mentőkre várni! Amikor a lakásban eléjük indulok. Érzem. Álmodnám. hét beteg között? Rögtön kiderül a tévedés: itt a vizit. vagy saját lábon mennék be a kórházba. szerelem – és bocsánat! –. Megalázó. Nem hajlik. Működik. és felpattanok. mint a másik! Valami megcsípett volna? Ráállok. Szerencsére Elemért is könnyebb legyőzni. két szökkenés után alig kapok levegőt. és a tolókocsiról bevisz a kórtermi sarokágyba. hogy hozzám akarsz jönni. hogy ilyen erekkel minek küldtek oda. Röhej. a bal lágyékom tájékán valami hosszú. mint megadásra késztetni. megyek! – Öt perc múlva ítéletet hirdet: – Valószínű. Tartok a katonás főorvosasszonytól. Később ugyan kiderül. belém lát az ujjaival. Aztán kezdenek röpködni a fejem fölött a szakkifejezések: érzem. hogy semmi elfogultság ne lehessen. Hason alszom. trombózis. átad a helyettesének.Űrkori kézrátétel Szabadság. hogy a betegszállító ölbe kap. És. Már három órája püföljük a labdát négyesben. felpolcolt. járkálok. “hivatalból”. tenisz kell nekem.

se embóliám. mondom. Legalább a teniszidény végét kivárta volna ez az átkozott vérkukac. – Combban négy. Csak az nem biztos. Jó az együttérzés. hogy tizedik ősünket idézőn érintéssel pecsételi meg kapcsolatát a világgal. A beteg megnyugszik. de anamnézis (kórelőzmény) készül: kihallgatási jelentőségű minden szó. Féltucatnyi kémcsőbe csapolják a véremet. de nem fájt. Kedvelem. Őrjöng az ősz. Talán érdemes. hogy a hétvégét még benn kell töltenem. Az ágyamnál – milyen undok birtokviszony! – vár az ebéd. Igen. hogy az embólia. “tettese” után! Délután Eszter meghozza az evőeszközöket. indulhatok is. és szerintük a hasi vénámban van a trombózis? Később megtudom. a vádlinál három centivel kövérebb a bal lábam. Mit vacakolnak a tüdőmmel. majd centit fog. Kész krimi: kezdődhet a nyomozás trombózisom oka. az elszabadult vérrög okozta érelzáródás után nyomoznak. Semmit sem hoztam magammal. A folyosókon mindenki sajnálkozva néz rám. Tagadhatatlanul úgy fest. hogy semmi bajom! F. A tenyérnyi szabálytalan folt eleven húsnak látszott.. Tizenharmadika. – Máris rendelik a műlábat? – kérdem. Biztos. közben a keze a térdemen nyugszik. se méhen kívüli terhességem. se rákom. irány a röntgen. Nyáron. hordják a tányérjaimat. Géza. Lenne egy fiatal titkárnőm. sportosan élni. hogy jóízűt beszélgettünk. Mondanám. egyre komolyodik az ügy. Mintha megégették volna a jobb combomat. Csak olvasnivaló van nálam. paprikát. talán gyógyul is az orvos kézrátételétől. hisz estére úgyis otthon leszek. cigaretta nélkül. Bűnös lélek: a mellkasom szemben meg oldalról is lekapják. sőt jelölhetném magam akárminek. alkohol. ha mégis ide jutottam. hiszen ez az első komolyabbnak tűnő kórházi kirándulásom. és méretet vesz pöffeszkedő végtagomról. Mert a tanult embernek nincs párja: betű nélkül egy tapodtat sem tesz! Ennyi sütnivalóval pártot alapíthatnék. szappant. hogy itt is nyerni kell. de még mindig nem hiszem. bármi kell. Kárhozatom ismeretében többen ajánlkoznak. itt is mindenki lógna haza. Brazíliában a bélfertőzéssel együtt valami különös bőrnyavalya is elkapott. a kisrádiót fejhallgatóstul. Kanalam sincs. Összemérem a kettőt. fél egy. sót gyümölcsöt.Magamba zuhanok. Vagy menjek inkább Keletre Attilescu hun-dák fejedelem csontjait felkutatni? Ha csak háromszáz évre elengedik az adóm. én meg fekszem! Nem halasztható a belépő a kórtermi játékba: folyik a “betegségcsere. hogy tolókocsin közlekedek. – Még nem. és a szerkesztőségből az újságjaimat meg a megrökönyödött jókívánságokat. be happy! Don’t worry!” Minek is adódnék. a betegszállítók minisztere megint ölbe kap. péntek.. Köztük hogy tud meglátogatni Elemér? Az osztályvezető főorvos nem trécselhet másik hét betege mellett a barátjával! Félelmem elhessentik bravúros szlalomjai a kényelmetlen helyzetek között. vécépapírt. Beszél. Károly az osztályos orvos. Többnyire este hét után néz be hozzám . szóljak. amikor a lábam dagadt. Kérés nélkül is veszik az újságot. Kérdik: érdemes hús. paradicsomot. avagy kinek súlyosabb a baja”? A licit során a boly első felébe kerülök. szalvétát. hogy itt kell lennem. mégis megindul köröttem és velem a szaladgálás. Nevetünk. Amazóniai ájulásomra lecsap. Szól a rádió: “Don’t worry. enyhítik kiszolgáltatottságomat.

Bátorítanám az orvost. – A mélyvénás trombózis nem gyerekjáték.) Reggel. bár jobban idegenkedem az ágytáltól. Villanyborotvát ajánlanak. sérülés esetén elvérezhetne a páciens. sőt hashajtót is. és két emelettel odébb van. a nyolcaska sóhajtozik. és ezek szorításában “dugultam” el? Hétfő az első komoly munkanap rajtam. A kezdet is rossz. mert nem alvad meg a vére. fejhallgatóra kötve még szundikálok egyet a nyolc előtti vérvételig. hogy a mozdulatlanság kalodájában csak így tudok lázadni a sors ellen? Ötödnapos koromban a tanár úr a nagyvizit . Talán ez a legfontosabb gyógyszerem. Ha ennél hosszabb lenne. Legyen akár egy óra is. délután meg Eszter egyenesen borotválni akar.barátnak szóló civilben. és időnként – percenként? – meglötyögteti. két-három másik beteggel is szót vált. Majd a hullaházban! Nem értik. – Meddig tarthat ez? – rohanom le első este. Ahogy forgat. Egyszer 30 perc. – Mindig erre vágytam! Éjszakára altatót kérek. Molesztálásukért szégyenkeznem kellene. ha óvatosságból 15 perc alá engedik. és a többiek folytatják. A legjobb. este vérvétel. hogy a fogságból minden áron szabadulni kell! Elemér szokás szerint a vasárnapjait is a kórházban. Ha szerencsém van. és mindenki ideges. de mindennap más az ügyeletes. Szilvia is morog harmadnapos szakállam miatt. Lehet két-három hétig is benn kell maradnod. Ettől fogva minden reggel én költöm “Kossuthot” – szorgosan hallgatom a rádióműsort nyitó Rákóczi-indulót. Most épp a trópusi betegségek – betegségem? – után nyomoz. Van. Szegény nővérek! Menekvésemben kibújik belőlem a vegyész. és attól függően adnak több vagy kevesebb Heparint. és a négyesnek eszébe sem jut. gyógyulni akarok! Személyes sérelemnek veszem. A Brazíliában beszerezhető fertőzések előszeretettel támadják meg a nyirokrendszert. Már a főnővér. elnézést kér). Szóvá teszem. ha 15-20 perc között van. hogy mennyi a véralvadási idő. és a hasbőr alá adott Heparin injekcióig. mint Indiában a leprások simogatásától. hogy mindezt meg fogja írni. az éjszakás nővér tetőtől talpig lemosdat az ágyban. A két eredmény azért sem lehet egyforma. Utána három hónapig felülvizsgálat nélkül is jár a táppénz. engem kivéve. eszembe jut: mi az a tenisz. (Hígításnak mondom a véralvadás megnyújtását a húszperces veszélyhatárig. hogy miattuk lobbantak be az ágyéki mirigyek. Lehet. amíg fönn nem marad a vérem. az ötöske motyog. Otthon egy szem altató letaglóz. hogy nem egyformán mérik a véralvadást. Elejét veszi az újabb trombózisnak. Van. de szabály. és a vér “hígításával” talán feloldja a vénát elzáró vérrögöt is. hogy megalvadt-e már. Ha fehér köpenyben jön. A kettecske horkol (és ha felébred rá. mert tízfoknyival magasabb a hőmérséklet a kézben tartott kémcsőben! Reklamálásom után eligazítják a nővéreket. ne sajnálja azt a rohadt injekciót. aki kézben tartva percenként fölfordítja a kémcsövet. a szakkönyvek között tölti. Hajnali négykor hátba döf a villany. és a legkacifántosabb is (maroknyi tablettamelléklettel). aki leteszi a tartóba. itt csak lebegek a kórterem éjszakai hangjain.

Ünnepi pillanatok: Honolulu se jött volna jobban. miből vette észre. Kapjanak minél nagyobb fizetést. További esemény: két rémisztő ágytálazást követően engedélyt kapok a vécé meglátogatására. állapotáról. néznek. hanem én is őket. Ámen. hogy a szeretetrendek gyorsan talpra állnak (talán még olyan korszerű kórházuk is lesz. Tudom. Egy óra múlva a nagyviziten Elemér – mielőtt vizsgálni kezdene – szinte sértetten kérdi. Tegyék. amit akarnak. de a lázadó kecskeszakáll és a bajusz marad. hogy valakinek semmit sem adnak. mintha fölnyitna. Mivel Elemér kérésére specialisták sora jön az ágyamhoz konzultációra. “Látó ujja” van még a trópusi betegségek szakértőjének. Remélem. hogy ne tanulj. Károly – aki egyébként röntgenorvos. (Ugyanez érvényes a pedagógusokra. hogy a fejbőröm viszket a korpától!? Az sem számít. megadom magam. mit tudnánk tenni a borotválkozásodért? Most kéne üvölteni: – az nem bánt senkit. Közhely. Orvosok jönnek. Nálam nem erre kíváncsiak. Minden . és hosszasan matat a májam vagy a tüdőm alsó része körül. A lányom korú. mit veszített a zárdák szétverésével az elesettek gondozása. Ahogy felüdülve visszatérek. fogat mosok. Most azért jó. Egyszer egy kisebb gyakorlatú orvos is végigmatatja a hasam. akik úgy mernek osztani. fehér bőrű kislány talpig pirul. és nemrég kezdte a klinikai gyógyító munkát – körbenéz bennem. a bérskálák esztelen összepréselése arra buzdít. aki szintén a trombusommal ellentétes oldalamon időz. sosem szabadulok. Gyorsan megfürdök. ha ilyen rohadtul festek. és hálából kétoldalt lehúzom a szőrzetem is. mint ez lehetett. Tapintással olyan bemutatót rendez belső szerveim elhelyezkedéséről.) A hamis egyenlőség. Buta civilként nem sokkal többre tartottam a has tapogatását. de majd megborotválkozom. amikor vagy nyolcvan éve építették). másnak pedig megkétszerezik a fizetését. ki nyúlt hozzám. Nem teljesen felpumpált lábam reményen fölüli gyorsasággal. az újságírókra. Viselkedni kell: – Szakállt növesztek. amivel a kismamáknak szokták megmondani. hogy keveset keresnek a nővérek (is). tudják. amitől – vén kecske! – még jobban érzem magam. öt reménytelen nap után leereszt (némi orvosi segédlettel). de akik porciózzák. nemcsak ők tudnak megfigyelni engem. legalább hamarabb hazazavartok! Persze. gonoszul megkérdem Mariannt. Fogalmam sincs. hogy tíz hashajtó után is ellenállok az istenverte ágytálnak. az egész kontraszelektált országra. Az első hétfőn valóban belekukkantanak a hasamba egy olyan ultrahangos masinával. nyomogatását a vajákolásnál. csak ez a rohadt szakáll szúrja mindenki szemét? Szúrja csak.nyilvánossága előtt teszi fel nagy udvariasan a kérdést: – Árpád. hogy nem egy piedesztálon álló apáca sertepertél köröttem. és sugdolóznak. milyen virágok vannak köpenyen átütő bugyiján. “ki piszkált bele a szerkezetbe”. hogy öt napja nem mosok fogat. hogy mellékmunkába mentsd az erődet. fejet. hogy lánya lesz vagy fia. hogy az egyenbéremelés mit sem ér! Legyenek végre olyan főnökök. Másnapra hívnak ide is egy szaktekintélyt.

Engem egyszer sem költött – ilyenkor hallgattam a Hírvilágot –. Nem magamért haragudtam. a másik kéri. ki halt meg. a másik megjegyzi: – Ezért – azaz ilyen piti dologért – nem szokás csöngetni! – Szégyelljem magam. ha nyilvántartják a beöntési csúcsot. se földön. Honnan vegye – veszi – hát a betegeknek nyújtandó vigaszt? (És mi honnan vesszük?) Erika. csöngessek. hanem az egyik orvost kértem. aki vérvételkor fájdalmasan súgja: – Bocsánat. Milyen jó fegyőr lenne belőle! Nem a sokszorosan túlterhelt Elemért. asszonyoké hát. Ám mindez kellemes előjáték a vastagbél-endoszkópia általam választott – majd kiderül. most csak az erősebb idegzetűek – gyomrúak? – kövessenek. hogy életbevágó teendőik közül egy ilyen apróságot szedek elő. hogy nedves az egész ágy. figyelmeztessék már ezt a némbert. ahová csábítják őket. Pötyi. így a villanygyújtogatás miatt már csak elbocsátani lehetne. ha cserélni kell. akkor is irigylésre méltó! – Ez az! Alanyi jogként kérjük rajtuk számon a törődést akkor is. Végső figyelmeztetést kapott. nem is járt őt méternél közelebb hozzám. Mariann. Itt egy pillanatra abba kell hagyni a mesét a kedvesekről. Az ismeretlenek közül az egyik ráhányja a lábamra a borogatást. De mivel mindkettőnek elhanyagolhatóan csekély a lehetősége. mint amit elviselhetőnek tartott. magamban mégis ávósőrmesternek neveztem. hashajtó van. E vizsgálat során . mert minden este tíz után bejött. láttam korbácstekintetét. különösen nincs éjszakás nővér. feltéve.csodálatom azoké a lányoké. A negyediknél aggódó kék szemébe mondom: – Ha a párjának tizedannyi figyelem jut. felkapcsolta a lámpát. Az egyik félóránként cseréli a lábamon a lepedőt. és diadalmas elvonulást is. Biztos akadnak. Étkezés nincs. Egyszer ugyanis többször csöngettek neki éjjel a betegek. aki vigyázza az álmunkat is. hogy körülnézzen. Vera – nem is tudom minden áldott nevét. akik igazságtalannak tartják. fordultak nyögve a másik oldalukra. Utolsó előtti nap majdnem bekerültünk vele a Guinness rekordok könyvébe. amíg nem víztiszta az “eredmény”. A vizes borogatás nem tartozhat nehéz feladatok közé. invalidusokon. Itt a névsor első Andrea. mint fentebb. de láttam. ha otthon netán beteg a gyerek vagy havi ötezeréből nővérszálláson él! Ez az ötezer forint 100 DM. de pillanatnyilag korlátozottak a lehetőségeim. ezért kikapcsolta az egész beteghívó rendszert. mint nekünk. A beszűrődő fényben. Szót sem váltottunk. Nővér viszont nincs se égen. amit a sárga ruhás ifjak rossz napokon háromszor is végighúznak a folyosón. csupán a hatalmát gyakorolta rajtunk. ha végigsétál a kórtermen. azaz egy éjszakai ügyelet az NSZK-ban. miképp “választott” – válfajához képest. Imádkozzunk az apácákért. Nem lehet. odaadókról és a kedvetlenekről. és beöntés. de még ez is képes mérni őket. hogy fénybrutalitásától hányan rándultak össze. nyugodtan ellenőrizhette volna. Bevezető: a beteg belső kitakarítása. akik ennek ellenére odaadóan gondoznak bennünket egészen a Nagy Zörgőig. meg kell szúrjam! – és én sajnálom őt. Szilvia. Nekik említem: egyetlen ápolónőre haragudtam. hogy nekem pillanatnyilag ez a legfontosabb? Haldokoljak helyette? A csöngetés helyett pedig szívesen küldenék táviratot. ki hozott be nőt.

amikor a stáb le. parfümje. Beszéljünk még a nővérekről.) A nővéreknek tévedhetetlenül kell nap mint nap kiporciózniuk vagy harminc ember gyógyszerfejadagját. ölbeliség. megkérem Elemért. ezért elutasítottam. Aztán az enyém is kiguvad. Mire udvariasan megdicsérnek: csak a sportembereknek van ilyen önuralmuk. igaz. . hogy a képernyőnek kiguvadjon a szeme. kezdődik az adás! – akarom mondani. esküsznek rá. aztán onnan sugározzák a felvételeket. és úgy szorítani a vastraverzet. Ezt a tablettát már a legkiválóbb ápolónők is marokra fogva hozzák végig a folyosón az ágyamhoz. elhagyják a Heparint és tablettát kapok helyette. Őszintén megkönnyebbülök. mutassa már. a délelőttös ellenőrzi. (A szerző korábbi önéletrajzaiban az anyja tanítónőként. operatőr. A belem persze terelgeti. Esetemben a vastagbélbe került a reflektor. hogy a nők nyűgösebbek a férfi betegeknél. a grófnő mennyit verte a fejembe: ha valaki vizet kér. és ágyhoz hozza a világ legbutább gyógyszerdobozát. Némelyik incifinci viszont “segédápolónőket” állít maga mellé a beteg fiatalemberek közül. amitől viszont egész délután kába lettem volna. Ahogy ocsúdom. most nem akárhol “forgattak”. És egyem a szívüket. egy sarki fűszeres lányaként szerepel – P. hogy a tapintható köteg nem vastagbéldaganat. Rá is szolgáltam az elismerésre. hisz a berendezés egyben maradt. Hova ez a béna rohanás?) Figyelem. és örömmel konstatálják. anyám. Adagját napi egyszeri vérvétellel és vizsgálattal állítják be. milyen könnyen hajlik. – Ez a csodakábel megér vagy másfél milliót – mondja –. Az orvos-operatőr mellett egy másik optikán Elemér. Tolókocsi. jókedve is gyógyhatású. akiknek kedves szava. hogy félek. tehermentesítik a segédmunkákban. Szegény anyám a pohárral meg a tányérral! De ez még semmi. Kapaszkodnom kell még órák múlva is: a stáb annyi levegőt hagyott bennem. hogy nem mindig voltam komilfó (comme il faut = illedelmes) – dobom piacra összes francia tudásom.illetve “kivonul”: – Elnézést. jön a “stáb”! Kibírható ez.egy tévé közvetítőkocsi egész apparátusát bevezetik a vizsgálandó üregbe. amikor észreveszem. béllel hajtogatva nem annyira. mi járt bennem vagy nyolcvan centire. Á. csak az az esztelen kábel ne akarna a kanyarokban is mindig egyenesen menni. elszállok. és amikor “rendelek” két hashajtót. és nézd. amitől sziszegni kell. a “rendező” is belém kukucskál. (Megint a lökött értelmiségi mentalitás: inkább szétszedem a fájdalomtól a többmilliós berendezést. Továbbá fájdalomcsillapító injekciót ajánlottak. A délutános osztja. csak ötven oldallal többet olvashassak. tányéron adjam neki a poharat. hogy vegyék észre. hogy kívül a bőrömön – a hasfalon át! – egy égővörös pont mutatja a reflektor útját a belemben. jobban szeretnek hát mellettünk lenni! A világ egy életen át mégis az ellenkezőjéről győzködött. – Kézzel igen. a kamera és a kábelek. vele még a kacsákat is. (A fene a gyártóját!) Amikor hasfalam már szitává lövik az injekcióval. rendező és közvetítő pult nélkül. Az esti gyóntatásnál – Széklete volt? Mennyi a vizelet? Mit kér éjszakára? – a babarcú ápolónő mellett ott áll nem túl bizalomgerjesztő ifjú segédje. Hát ez sem örök? Jut eszembe. Valójában persze az említett berendezések egyetlen ujjnyi kábelbe vannak építve. akik örömmel hordják helyette. hiszen ők rendszeresen kezek mosnak.

Ugyanez a hölgyecske kiküldi az egy szem idegent. (A kórház másik épületében valaki százezer forintért szereltetett fel egy óriás védőhálót. hogy amikor az egyik trehányka a hivatalos látogatási idő előtt fél órával bezárja a folyosó ajtaját. marad hát a vatta – az idén még jut rá! –. Csapata felvonulásának rendje nem olyan szigorú. mint a Hold túlfele. A nagyvizit előtt néhány ápolónő sokkosan szaladgál. dörömbölnek ám a rokonok. Persze. Figyelem! Példám nem használható fel a pucér egészségügy további kopasztására!) Visszatérve a törülközőkhöz: valóban rend a lelke mindennek. vizsgálatokat kivéve mindig jöhet látogató. az egészségügyben szemlátomást is dívó feudalizmusnak. miért nem maradhatott benn Géza bácsi felesége. ettől talán még hányni is fogok. ha a nővér dolgozik. hogy önképzés helyett vérnyomásmérésekre rendelje vissza a betegeit. de orvostanhallgatót vagy ápolónőt sem torkol le – vigyáz a tekintélyükre –. ha az ember hallja. De néhány fecske sem csinál nyarat. csak a betegek lehetnek a kórteremben. takarítónő nincs. Cukorbeteg. amikor nincs látogatás. ha maga elé engedi a nőt az ajtóban. a tekintély nem csorbul. ám címzetes takarítónőnek kellene szólni. – Nem akarok neki ötleteket adni. Szentségelnek. ő pedig mezítkéz hozza az ágyamhoz. hogy amikor szabadlábon először gőzbe megyek. néhány betegtársamat egyenesen elfenekelném. (Pedig állandóan feltartott. duzzadt combom olyan igéző. amikor hozzálát egy üres ágy áthúzásához. mentik vagy siratják a félhalott betegeket. hogy a törülközőket rakjuk el az ágy fejéről is. Ha rajtam múlna. biztos tárva-nyitva lesz az ajtó. meg hirtelen lennék hozzá. Túl érzelmes. Épp ezért inkább a jópofa. mi pedig szófogadóan elrakjuk a törülközőnket. (Másutt ezt ügyesebben lehet titkolni).) A nagyvizitek ceremóniája is tükre a helyszín hierarchikus rendjének. kóma . Elemér inkább szakmai tekintélye. ha lehet. De uramisten. a tehetségtelenektől ments meg minket! Mondom az aktuális példát. Meglep hát. Kollégát. talán mert ez is javíthat a beteg állapotán. elsősorban a butáktól. Kérdem tőle. de sosem kívántam meg. ne csak bedobja a felmosórongyot a kórterembe. és az orvosok stílszerűen gyertyafénynél őrzik. A feudális rendszer humánus gesztusa. mert kap egy százast. A tudás. hanem huzigálja is. a viziteket. hogy áramszünet esetén az intenzív osztályon leállnak az életben tartó gépek. nem küld ki senkit. hogy a galambok ne piszkítsanak – közvetlenül – a párkányokra. Tisztelem az orvosi hivatást. Pillantásom a körmére esik: garantált a hatás. mint rangja folytán tartja vitathatatlanul kézben a vizit levezetését. a hozzá hasonlók szemlátomást szenvednek a nyomorék rendszerben. – Az az utasítás. a langyos medencében két simogató férfiú elől úgy kell elmenekülnöm. jöjjenek. Körülbelül ennyibe kerülne egy szünetmentes áramforrás is. de amikor a lábam borogatja. mint a vadlibáké vagy holmi feudomoké. Az új egyeske sötét. ami arra készteti az orvost. a hozzátartozók! Úgy kell neki. mégis vigyázzba rántón határozott. Buzgalmuk kicsit nevetséges. hogy az ágyam alatt ne maradjon ott három napig a véres vatta.bepattintja őket a fiú tenyerébe. hogy Elemér osztályára a csöndes pihenőt.

Hirtelen mélybe zuhan. Rászól a tízféle kapkodó nővérre: – Lefolyt az infúzió. Eszter hoz papírt. A húrként feszülő csöndet a cukorbeteg egyeske pattintja el. felőlök meg is dögölhetnék! Fél óra múlva egy üveg befőtt felénél kapja az orvos: – Uram. Ma kirándulunk. ha egyáltalán vannak. hamvába halnak a gondolataim... milyen kényelmesen elfér benne a lábam –. hanem a mentők útvonalára is. De egyeske felbőg a borjú: – A k. csak épp nincs mit megjegyeznem. mondjuk számítógépes. Az EKG-görbéje szinte egyenes. reggel vérvétele lesz. Mióta fekszem. Katétert kap. meggybefőtt! Fogalmam sincs. mint a falangisták. Rögtön bepisil.. hogy legalább ne lássuk. de szemében könyököl a halál. Kapkodom a fejem: milyen furcsa lett tíz nap alatt ez a vécén túli világ. már fel is ül. miután kiderül. az orvosok kimennek. hogy civil kocsi is szállíthat beteget. most nem érek rá. Talán öt perc múlva a nyolcasa körül tolongó csapat megnyeri az első résztávot.k az embert. Tudom. hogy minél magasabbra kerül az ember feneke a fejéhez viszonyítva. Roppant egyedül maradunk. Napokig éledezik. “No pasaran!” – hajtogatná a cerberus. A folyosón épp akkor dörömböl végig a Nagy Zörgő. azt. Elég hallgatni is. kismagnót. a szeme csukva. csak a szeme cáfolja a látszatot. Lajos bácsi szokása szerint behajtja a kórteremajtót. sőt kirundálunk. Aztán fülsértő a csönd. annál nagyobb az esélye az elhülyülésre.. Hajnali háromkor csámcsogás ébreszt. akár én. Vegyem ki a hasamból a vérrögöm és mutassam fel neki? Végül áttörünk. és nekivágunk a nagy kalandnak. ahogy Nóra lányom mondta kiskorában. És az önuralom hiánya minek a velejárója? Miért nincs benne annyi önzés. ha eszi a cukrot? – Ez nem édes.. vegye ki a karomból! – Elnézést. miként tudtam ilyesmit megfigyelni. Az új nyolcaska is ölben érkezik. hogyan tudunk mi segíteni magán. még négy-öt nap és szabadulok! Károly doki közelharcot vív hajdani kórháza portásával. ha tudna spanyolul. Kezdik a gyógyszerbeállítást. ezért vacsora után már nem ehet. infúziót. anyjukat. (CT = computer tomográf. Szerencsétlen képtelen felfogni. amint visszafelé tolják. Butasága mankója: “nekem azt mondták”. a szíve épp csak rebben. a falás vágya betegségével jár. és öten-hatan futnak versenyt az életéért. és annyi mindennek az ellenkezőjét. Károly visz a régi munkahelyére. hogy ne csak az udvarra engedjen be. Ha jól számolom négy zsömlét töm magába és a hozzávalót.előtti állapotban hozza be a mentő. De magyarul sem tud – gondolkodni. mentőautó meg focistákat. megmenekülök háromszáz méter . egy másik kórházba CT vizsgálatra. hogy legyőzze a netán háromnapos éhségérzetet? Tévedek: betegesen önző. annyian vannak. a nővér kiveszi a tűt egyeske karjából. Csakhogy itt már annyi mindent mondtak. és le se sz. doktornő. A doki előáll kis gyógy-Polskijával – így hívjuk. röntgenes rétegvizsgálat). mint a nyű. Mindegy. mert néhány nap után konstatáltam magamon az ágybutaságot.. Mégis lábujjhegyen indulhatna csak a szó.

Kérdi. istenem. hogy ez a szöveg is ebben a pozitúrában íródik. Dokim régi osztályán protekciósok vagyunk. a mellét. hogy csöndben “szeletelnek”. mozgatható “ágydeszka” viszi be a beteget a vizsgálandó testrészig. a bokáját. Talán zúg. hanem segíti a “rászorulót”? Gyakorlott trombózis-tulajdonosok tudják. ajaj. Az ánizsos lötty a belsőségeimet rajzolja ki. várakozás közben sem lóghat a láb. még nem sejtettem. amikor ágyon kívül csak nyakba tett lábbal létezhetek. ő vesz nekem maroknyi olvasnivalót. talán kattog is valami. valahol filmet forgatnak! De gyanús. csak a szám jár. ez a Madonna létezik. ha a hasról. (Akkor. Mert miféle szakember az: amelyik nem nyugati kocsival jár. megkérem Károlyt. akár a Szaturnuszt a gyűrűje. én meg veszek majd egy újságot. hogy létezik! – látom az arcán. Ebben a gyűrűben mozog a beteg körül 200 foknyi úton oda-vissza a felvételszeleteket készítő röntgencső. én meg csak egy szürcsölő csomagot vagyok. Mi az. Felrakom hát a padra: készülök a rosszlány életre. mert “szédül” a rossz vérkeringés miatt. hogy gyógyításom (és fuvarozásom) mellett a szórakoztatásomat is feladatának érzi? Menjen csak. Ha az agyról csinálják a réteges felvételt. A kora reggeli órán valami öltözőféléből egy csábos kar kinyújt egy nekem előkészített kancsót és poharat. besavanyodott betegek. és a szokásos csevely közben én nyugodtan szemlélődhetek. hisz a doki kolléga. Amit a beteg lát. Képtelenség hogy ez mind orvos vagy asszisztens. Amikor végzünk. de az is lehet. bár teljesítőképességének már a határára ért. az ánizs a fejembe száll. az egy óriási elektronizált ananászszelet. az erek vizsgálatához maga Károly nyom a vénámba fél liternyi valamit. Egyelőre az szomorít. mert a dokit ismét elcsábítják dumálni. Angyali pillanatok. elmehet-e. persze. hogy ez meddig tart. spanyolcsizmává változott. A doki persze nem enged mászkálni. A csivitelő hölgyeknek rohanniuk kellene a beteghez. istenem! Amint a közeli ajtó mögött eltűnik.legyaloglásától. Megy ez. sőt hét év múltán is ekképp csiszolódik). A részletezés elmarad. Pedig bő köpenye lehet. nyúzott. Hülye fejjel a legszűkebbet hozattam be – nem tanultam még ki a betegségem. és nem megsarcolja. akkor csak a fejét veszi körül a körröntgen glóriája. – Nem igazi orvos! – mondanák rá faluhelyt. még a nadrágom sem tudom valami csábosan felölteni. hogy negyedik hónap körüli pocakot rejt. olyan gyönyörű hölgyek vonulnak előttem. hogy üldögélés. Indulásakor rám szólnak. Hát ilyen nő nemcsak a nyugati lapokban létezik? Mit nézzek? A száját. A fölém tornyosuló tíz lépcsőfok kijózanít. különösen lefelé aljas egy találmány. Üregébe keskeny. Nálunk a CT még űrkori berendezésnek számít. A liternyi ánizsos vizet – kontrasztanyag – egy órán át kell szürcsölgetni. a cipőm meg. már nem emlékszem. erősítse meg. ne lélegezzek. akkor azt öleli körbe az “ananász”. Nem is lennék rá képes. melege lesz tőle a nyelvemnek. A pohár megáll a levegőben. hogy ez a látomás. . olvasgatás. Puszi jobbról-balról. vagy a nyakát? Fantasztikus. Bumm! – beüt a bomba. hogy fokozatosan lezüllik a folyosó: jönnek a hozzám hasonló nehézléptű. bár néha félrenyelek. Lehet. géphez. mert – én ágybuta! – betű nélkül jöttem. vetik hát le a kabátot vagy gombolgatják a köpenyt. sőt a pénzem sem fogadja el. hogy kutya bajom. hogy szinte mindegyik “színész” Károly nyakába borul. Mire sorra kerülök már feszül a lábam a cipőben.

Az ajtón kívül Károly egy szelet csokis nápolyit nyom a kezembe, aztán egy almát, mondván, hogy én aznap még nem ettem. Ez a doki feltalálta az antihálapénzt! Lehet, hogy nem a fiatalsága, hanem emiatt van csak kis Polskija? No, ha már felkínálja a kezét, elkérem a karját is: – Nem lehetne megnézni búcsúzóul újból azt a látomást? Károly veszi a lapot, bekopogtat egy szigorúan tilos ajtón, aminek keretében aztán feltűnik ő. A doki elárulja, hogy betege kívánja látni, mire rám mosolyog. – Ez fél gyógyulás – mondom neki. – Köszönöm. – Nincs mit – feleli, és hogy ne nagyon fájjon, lassan csukja be az ajtót. Mennyi élmény egy nap, és mennyiről nem tudok! Elemér Eszternek azonnal, de nekem csak hetek múlva mondja, hogy úgy tűnik, megvan a trombózis oka: valami oda nem illő folt a májamon. Hogy jóindulatú vagy rosszindulatú, azt csak újabb vizsgálatok derítik ki. Ha rosszindulatú, akkor a hasfalon át beszúrnak egy vékony tűt, és ultrahangkészülék képernyőjén követve mintát vesznek a szövettani vizsgálathoz; ezután derül csak ki, mi a teendő. Bár a májam egyetlen jogos tulajdonosa én vagyok, erről az “élményről” egyelőre lemaradok, hál’ istennek. Kelet-Európában – és jaj, mennyire ott vagyunk! – az a szokás, hogy a súlyos, többnyire daganatos betegséget általában nem azzal közlik, akire tartozik, akinek erre elsősorban joga van, hanem legközelebbi hozzátartozójával. Ez tovább terheli az amúgy sem igen jó állapotú beteg családi kapcsolatát; elvész beavatottsága, és együttműködése a gyógyításban. Azt hiszem, ennek a szemléletnek a fő támasza az egészségügy hagyományos szemlélete, a betegjogok tisztázatlansága. Amint a polgár szembekerül ezzel a világgal, szinte eltörlik a személyiségét. Születési adat lesz belőle, személyi szám, vagy egyszerűen csak négyeske. Ebben a rendben könnyű elfeledni, hogy a daganathoz egy beteg is tartozik (és hozzá tartozik sokunk halottja, Kulka Frigyes professzor is, aki ezt annyiszor emlegette). Az orvosok túlnyomó többsége nem tartja szükségesnek, hogy bemutatkozzon a betegének, pedig a legegyszerűbb kapcsolatnak, vizsgálatnak is ezzel kellene kezdődnie. (Szembetűnő ebben a világban, hogy például a 22 esztendős Mariann minden új betegnek kezet nyújt, és mondja a nevét. Ez épp olyan talányos, mint az, hogy korosztálya jó részével ellentétben mekkora odaadással nővérkedik.) Persze nem arról beszélek, hogy az orvosok neveletlenek, hanem arról, hogy akárcsak mindnyájan, ők is kultúrkörük gyerekei. Kötődésük talán azért is erősebb ehhez a világhoz, mert masszív a hierarchikus rend, s ha ebben a rangokra kényes világban adjunktus úr helyett valaki például Kiss doktornak szólítaná az nagy sérelemnek számítana. H. Zoltán “ultrahangos varázsló” is azon kivételek közé tartozik, aki főorvos létére kijön a váróba, bemutatkozik és elnézést kér, hogy előttem elvégez még egy sürgős vizsgálatot. Ez nem Elemér barátjának, nem is az újságírónak szól; másokkal is így bánik. Hogy ez itthoni (orvosi)iskolájának vagy inkább amerikai továbbképzéseinek, tanulmányútjainak köszönhető-e, nem tudom. De azt igen, hogy a fehérköpenyesek jobbára arctalan táborában ő

számomra azonnal hiteles személyiséggé vált. Nekik jobban hiszek, kellemesebb velük a kellemetlen is. H Zoltán szerint is joga van megtudnia a betegnek a vizsgálat végeredményét. Érve súlyos. Az USA-ban például egyes daganatos betegségek kezelésében lényegesen jobbak az eredmények, mint nálunk, mert ott az orvos ismerteti a betegével a különféle kezelések (sugarazás, gyógyszer, műtét) eredményeit, és természetes, hogy ezek alapján ő az orvosa által is legkedvezőbbnek tartott gyógymódot választja. Nemcsak aláveti magát annak, hanem gyógyulni is akar. Ott a túlélésen, nálunk inkább a halálon van a hangsúly. Emiatt is szoronganak oly sokan oktalanul is mondjuk a ráktól, mert bár nem az a bajuk, de tudják “azt” úgyis eltitkolnák. E szorongás miatt talán más betegségek gyógyítása is hátrányt szenvedhet. Attól fogva, hogy folt “esett” a májamon, Eszter, ha lehet, még több puha pihét hord körém. Színészkedik, hazudik mindenki körülöttem, ahogy én is hazudok édesanyámnak leveleimben, hogy haj, de jól vagyok, és pusztán úri kedvtelésből heverészek benn a kórházban. Ő mégis ágynak esik miattam. Károlyt két aprócska lánya várja szabadságra, de halogatja, mert szeretne a bajom végére járni. Lehet, hogy jobb a betegének, mint a gyermekének lenni? A gyógy-Polskival még elszáguldunk H. Zoltánhoz, aki természetesen többnyire a májamon járatja az ultrahangmasina vizsgálófejét, de én ártatlanul azt hiszem, a tüdőlebeny gyanús, hiszen hosszú ideje nehezemre esik igazán mélyet lélegezni. Különben is, ha annyira keresik az okot, nézzenek csak szét mindenfelé. Az sem kelti fel a gyanakvásom, hogy a vizsgálat végén kiküldenek. Amikor Károly előkerül, lezseren adja tovább, hogy egy pasasnak ugyanazon a helyen volt elzáródva a vénája, mint nekem, csak ő Albániában járt, nem Brazíliában. És egyszer csak eltűnt a trombusa. Az orvosok azóta is vizsgálják, de fogalmuk sincs, mi okozta a baját. Tény: hótt egészséges. Szép mese, különösen ha az ember nem tudja a másik felét, hogy a háta mögött a gyanús folt – kimondom: a májdaganat – további vizsgálatáról egyezkedtek. A végső szót majd Elemér mondja ki. Elképzelni sem tudom, mit tennék, ha ő lenne így rám bízva? Mit érez, mit tehet az orvos, akinek a barátja, a testvére, az anyja súlyos beteg? András barátom is tudja, hogy rossz májú lettem. Tanácsolja hát, hogy szedjek Bérescseppet. Gyanútlanul hallgatom. Édesanyámmal ellentétben, nekem eszembe sem jut soha, hogy rákbeteg lehetek. Elhiszem hát Andrásnak, hogy a regenerálódás miatt ajánlja, hiszen sérvműtéte után, kezdő hipochonderként ő maga is szedi. Én nem tehetem nehezen összeillesztett gyógyszeradagjaim miatt sem. Erősködik, és valahogy kicsúszik a száján: ne bízzak annyira az orvosokban. Mire – talán a megfoghatatlan érzelemátviteltől hajtva – kijelentem: – Biztos vagyok benne, Elemér épp úgy megtesz értem mindent, akár a testvéreiért! – Azt már nem mondom, hogy ennél aligha van több. Pedig tudom, mert nyolcesztendős ismeretségünk alatt egyszer öt ólomsúlyú mondatot ejtett családi tragédiájukról, a gyerekként rájuk szakadt árvaságról. Ő az a fajta, aki inkább egyedül cipeli a terheket, pedig az állandó teniszpartnerek már majdnem olyanok, mint a házastársak. (Említette is, egy idegenről néhány néma teniszparti után is jellemzést tudna írni.) Kiállásom Elemér mellett akkora hullámokat vethet az éterben, hogy az ország másik

feléből elindulnak a mindent megérző Édes recegő sorai: “Köszönd meg a nevemben Elemérnek, amit érted tesz. Az Isten áldja meg!” Átadom az üzentet, és ő – talán (anyám) érzelmeitől tartva – sorolni kezdi a rám váró vizsgálatokat. A következő – azaz a negyedik! – hétre három izotópos mérésre jegyeztetett elő a “filmforgatós” folyosóra, Madonna közelébe. A következő keddre – ötödik hét! – pedig sikerült megszerveznie egy MR (mágneses rezonanciás) vizsgálatot. – Nem azért tartotok ti engem itt, mert nem tudtok eltiltani a cigarettától, sem az italtól, de még zsírtól vagy hústól sem? – kérdem ígéretére, a két-három heti kórházalásra utalva. Érti, mégis azt feleli: – Egy mágneses rezonanciás vizsgálat 30 ezer forint, és általában heteket kell rá várni. Bárgyú gyanútlanságomat mutatja, hogy válasza kizárólag bizalmam erősíti iránta – ha lehet –, és eszembe sem jut, hogy komoly ok kellhet ahhoz, hogy az SZTK elverjen rám ennyi pénzt. Rendben, végigcsinálom! (Mintha tehetnék mást!) A lábam nem ilyen engedékeny; fellázad, hogy becsaptam és nem vittem haza! Eddig pöffeszkedett ugyan, de nem fájt. Szombaton, vasárnap alul is bedagad, éjjel kedvem lenne átrakni a csempét a falon, hogy nyugodtan kaparhassam a vakolatot. Hétfő délelőtt jön Eszter, hogy a végre szabadságát töltő Károly helyett majd ő fuvaroz, de visszaesésem miatt Elemér lefújja az első izotópos vizsgálatot! A főorvos asszony még szigorúbb: javasolja, ne járhassak “Honoluluba” sem. Inkább röpülni fogok, csak ne jöjjön megint az ágytál! Iszonyodásom láttán Elemér engedélyezi a negyvenméteres utat naponta egyszer. Délben jut csak eszembe, hogy Károly meg a vár a “színésznők” között. Hiába van szabadságon, nem tudtuk lebeszélni, hogy odajöjjön. Üzengetek az ágyból, telefonáljanak gyorsan ne várjon hiába. De mindenki csak legyintget – úgy se megy oda, meg majd ő telefonál. Telefonál is, sőt kiabál, miért nem engedték, hogy ő vigyen, akkor sem esett volna bajom az úton! Nagyobb a zűr, Károly, az ágyban esett velem a baj, és ezzel még a te szabadságod is elrontottam! Elemér úgy tervezi, hogy két nap múlva elmegyünk a második vizsgálatra, de a lábam nem javul: elmarad minden kirándulás a héten. Idegesít, hogy csak fájok, és semmi nem történik, hogy potyára vagyok a kórházban. De mit panaszkodom, amikor én a rádióval meg az olvasással lefoglalom magam? Sőt, gyógyítom! Mindig mosolyogva olvastam, hogy a komolyzenétől jobban tejelnek a tehenek. Aztán a sosem hallgatott nagyzenekari művek meg klasszikusok, nekem, a zeneidegen botfülűnek is csökkentik a fájdalmamat. Fejet kell hajtanom a számomra ismeretlen csoda előtt, és még inkább sajnálom, hogy a zene kimaradt az életemből. És a lelki meg a szellemi szegények mit mondanának? Annak milyen itt feküdni, aki semmit sem tud magával kezdeni? Márpedig – ha cserélődnek is a betegek – nyolcból legkevesebb négy szinte élő növény: csak az életfunkciói működnek. Van, aki bejön úgy a kórházba két hétre, hogy nem is hozza, és a látogatójával sem hozatja be a szemüvegét. Reggel – naponta egyszer – néhányan mosnak fogat, este senki. Nem tudom mennyire általánosítható mindez. Magyarán: ilyen-e az ország fele, vagy ez csupán ennek a budai kórháznak a vonzási körzetének a látlelete, s akkor a többi jobb vagy

rosszabb? Félek, hogy inkább az utóbbi a valós. Pedig kimutatták már több országban is, hogy a halmozottan hátrányos helyzet az egészséget is kikezdi. A szegények – és közülük, akiknek lelki és szellemi igényeik sincsenek –, rosszabb egészségűek, mint a gazdagok. Ők később mennek orvoshoz, ha egyáltalán mennek, és nem a mentő szedi össze őket valahol. Intelligenciaszintjük miatt is rosszabb az ellátásuk. Van trombózisos beteg, akinek a legfontosabb gyógyszert nem írhatják fel, mert félő, hogy összekeveri más tablettával és úgy eltolja a véralvadását, hogy még veszélyesebb helyzetbe kerül. Inkább egy kevésbé hatásos szerrel bocsátják haza, ezért lassabban gyógyul, netán újból trombózist kap a kisebb védettség miatt. Bár jómagam ateista vagyok, az adott körülmények között örülnöm kell, amikor a hétvégeken feltűnnek a kórtermekben az istentiszteletre hívogatók. Ez is kapaszkodó lehet a lélek, a szellem föltisztulásához. Hogy fogat mosni ki tanítja meg őket, fogalmam sincs. Talán már senki, mert olyan korúak. Az sem biztos, hogy ki kellene használni a kórházi heteket a betegek épülésére. De, hogy lehetne, az ziher. Például úgy, hogy az ápolónők valami csoda folytán megszaporodnának, és zöldkeresztes nővérré is vedlenének. Továbbá úgy, hogy alapítványok könyvtárakat tartanának fenn a szegényházaknak is nevezhető kórházakban. Talán úgy is, hogy egy odaadó teremtés újságvásárló szövetkezeteket szervezne a betegekből (ami a rossz kórtermekben félig-meddig amúgy is alakulhat). Talán azért, hogy mégse legyek potyára a kórházban, Elemér előír egy vese- és egy tüdőröntgent a házban. Régóta tolókocsival közlekedek. A bal bokám lezseren a jobb térdemen nyugszik: feszítek, akár egy gróf, vagy mint egy három centi hosszú, egy centiméter átmérőjű trombus igazolt tulajdonosa. Műszakkezdéskor ketten fekszünk pizsamában a szokatlanul nagy teremben a röntgenasztalon. Bevonul a harmincas “ki vagyok én” doktor, és mint valami hűbérúr megáll középen. Miért nem szólnak a harsonák? – ráncolja a homlokát. Odalép hozzám, és mintha boncolásra, nem vizsgálatra várnék, egyetlen szó nélkül fölhúzza a pizsamám ujját, hogy megnézze, milyen a vénám. – Jó reggelt! – szólal meg a “hulla”, azaz én, ami gyomron vágja. Motyog valamit, majd visszazökkenve az iménti pózba, megkérdi, honnan jöttem. Válaszolok. Bejön az osztályvezető, valamit halkan beszélnek. – Itt van Pünkösti Árpád? – kérdi a főorvos. Jelentkezem (Elemér kérte, hogy kivételesen egymás után csinálják meg a két felvételt, ne küldjenek közben vissza.) A főorvos elmegy, a doktorka felveszi a papíromat és bűbájosan odabúgja: – És melyik lapnál tetszik dolgozni? Tetszik érteni? A másik beteget persze le se... Nyüzsikém, hogy jóvá tegye bunkóságát, talál bennem egy borsónyi vesekövet. Jó ember. Elérkezik az utolsó “kirándulás” napja, a nagy dorbézolásé, amikor majdnem hatvanezer forintot költenek bajaim felkutatására. A helyszín az “űrbázis”, a hazai egészségügy egyetlen MRI-gépének impozáns budai épülete. Annak idején Kulka prof. beszélt, a tőle megszokott impulzív módon az elektrodiagnosztikai központ építéséről. (Ismét leírva Frédi nevét ezredjére is belém hasít: úristen, higgyük, hogy kiszakadt a világból, és az mégis forog tovább? Valamelyik állítás hamis!)

CT-vel kezdjük. és indulhatok is. mezőgazdasághoz képest annyi csupán. hogy nekik nemcsak kijárókra. hogy komolyabb baleseteket csak azok közelében kövessünk el mi. de itt véd a betegség. hogy ne lássák. és jelvénye. mert azt azért sejtheti minden érdeklődő polgár. tudatlan közlekedők? Mert ez a távolság életmentő lehet.Hogy miért épp ez a klinika kapott néhány millió dollárt a gépekre. ami kellett. hogy először a májam vizsgálják. hogy épp a volt miniszterelnök került az utamba. hibája csak akkor lenne kisebb. L. Ennek a klinikának az orvosai győzték meg a magas rangú beteget a csodavizsgáló szükségéről – amiben természetesen igazuk volt! –. mint a magyar egészségügy legnagyobb – miniszterelnöki – paraszolvenciáját (= hálapénz). A Saturnus-gyűrűből mikrofonon át beszélhetnék is az üvegfallal elválasztott szobában dolgozó orvossal. és a miniszterelnök juttatta nekik hálából a dollárokat. mert akkor nagyjaink között még inkább akadt nagycsaládos népi káder: közülük többfelé jutott beteg. annak magyaros oka van. hogy hol van az ország 15 CT-berendezése. Ötödik hete élek a fehér világban. Megiszom az ánizsom. Mielőtt elkezdődne a vizsgálat. Sajnálom. Elemér kutatási eseteinek a számát. Egyik “igazítóm” elszólja magát. hanem ahová az említett drága beteg jutott. Gy. Innen nézve jobb volt a szocializmus kezdeti szakasza. És bár az első titkár neje kiürítette a nőgyógyászat folyosóját és környékét. a fáslikat is föl kell tekernem – nehogy elhagyjam a vérrögömet –. mert a mentő hozott egy balesetes ifjút. bevett a kontrollcsoportba. hogy odajár – pedig nő volt az illető –. Elmosolyodok. Jobb helyen most figyelmeztetnének. . hogy negatív leletemmel növelhetem májspecialista barátom. Ez is az. az ártatlan bot. mégis újból elámulok a Nyugaton is kirívóan modernnek mondható környezettől. látható fejsérülése (agysérülése?) vizsgálatára. persze nem az apai örökségből. Nem az épült hát. hogy azt hittem. Az legalább meglenne. nem kell várni: ez a gép korszerűbb az előzőnél. gyorsan kihúznak a gyűrűből és bocsánatkérések közepette áttessékelnek egy kis szobácskába. és Eszter a sofőr. Megadták a módját: nemhiába tartják ezt a helyet úgy számon. hogy a megvalósult szocializmus “emberközpontúságától” sújtott egészségügyben ekképp öltött testet szinte minden valamirevaló terv. Erre a kirándulásra botot kapok. továbbá nem ott épült. hanem amihez “jegyzett” beteg volt. Bár voltam már ebben a házban ultrahangvizsgálaton. hanem beteg kijárókra volt szükségük. nehogy elmozduljak felvétel közben. az igazán ügyes orvosok legalább egy műszer erejéig megpumpolták a legfaksznisabb protekciósukat is: az istencsapásból így lett istenáldás. és piros lámpácska figyelmeztet a röntgencső futásának kezdetére. asszisztenssel. hogy ne lélegezzek. nekem az asztalon kell tartanom a lábam. zúg a fülem és káprázik a szemem a téli szürkét öltött utcáktól is. ha a szétfolyó milliárdos kölcsönökből legalább öt ilyen központ árát szakította volna ki. Az óriás glória vajon hová emelte? És miért nem közli az autóklub vagy a biztosító. A különbség az iparhoz. Röviden: Lázár Györgynek itt kezelték az érrendszerét. Bármilyen elegáns is a környezet. ahol arra a leginkább szükség lett volna. annyira gyanútlan vagyok.

Ez egyben azt is jelenti. hogy megéljenek. és 1992-re várhatóan háromszor ennyi működik majd belőlük. Engem a hang inkább golyószóróra emlékeztet. (És a fogtöméseim? Az amalgám nem érdekes. hogy ez az egészségügy egyik atombombája. hogy szemben a magyarországi eggyel. melegedését mégsem érzem.Megérkezik Elemér is. mert a mérések alatt vonatdübörgést fogok hallani. Legalább egy órát konzultálnak az eddigi eredményekről. amit hosszú időn át adtak is. a velünk azonos lélekszámú Los Angelesben pillanatnyilag 50 ilyen berendezés diagnosztizál. mert a mágneses tér megbolondítja. Nem vicc: a legfejlettebb eljárások veszélye. különös köpenyű lány és megkér. Ahogy ilyenkor lenni szokott. vészlabdát nyomni. Aztán a “lövések” közti hosszú szünetek. láttam-e orvost vagy sem. A másik a hálapénzes értékrend. Oly “ügyes”. hogy ebbe egy másfél mázsás ember beleszorulna. amiben belehúzás után csaknem egy órát fogok eltölteni. hogy melyik érdemel gondozást. hogy megtalálja azt a nyavalyánkat is. amelynek nincs jelentősége. nem mágnesezhető. hogy kimutatnak egy rakás olyan rendellenességet. meg – gondolom – a nagyvizsgálat célpontjáról. és nem emlékszem. Nálunk gondolom. Egy szép pokróccal leterítenek. mert közben épp “röpült köröttem a golyó”. hogy néhány felvételt elrontott. Az egyetlen emeletet is liften tesszük meg. mert hallják –. Kihúznak. a kezembe adnak egy csőre kötött gumilabdát. (Egy orrvakarás – egy perc – egy ezres!) Fintorgok inkább.) Az “ágydeszka” itt is hozzám szabottan keskeny. Micsoda nap! Akár egy űrbázison. majd egy kis szobácskánál fölszólít: tegyem le a nadrágom és az órám: ne legyen nálam. megjelenik egy őzléptű. Behúznak tehát a csőbe és nekem rögtön az jut eszembe. szólni. De ez csak az egyik ág. Mielőtt elmegy. hogy még az országformáló politikusok sem igen tudják. kövessem. A fene megette ezt a mindenkit megalázó hálapénzrendszert! Az a gyanúm.) Érzékelteti az MRI jelentőségét. aki el tudja dönteni. Emiatt ciki lenne elmozdulni. az említett egészségügyi atombomba. amire semmi “szükség”. hogy akkor is még ez az egy – a szegény ember kézrátéttel gyógyít. és szombaton meg vasárnap is. hanem hatalmas cső. az őzléptű lány fölkísér. hogy szorítsam meg. hogy a legmagasabb szintű diagnosztika végzői a fizetésükből kell. rajtam semmi fémtárgy. a szívritmus-szabályozó viszont kizárná a vizsgálatot. ha tudok. melyik nem! (Már csak azért sem fognak bennünket soha gépek gyógyítani. hamarosan viszketni kezd az orrom. ami lehet. Ennek fejében dolgozhatnak három műszakban. Orvos legyen a talpán. . hogy rúgtam egyet. kimenőt kapok tőle este hétig. Ez a technika forradalmasítja a diagnosztikát (a betegség meghatározást). ha valami baj lenne – de szólhatok is. és a levegőt befúvó ventilátor monoton zúgása megteszi a magáét: arra ébredek. továbbá elalhatok. a fémkorona viszont igen. nem is. mert a hozzá kapcsolt számítógép túl “okos”: tilalmi (COCOM) listán van. de a mágneses rezonanciát (együttrezgést?) keltő berendezés nem gyűrű alakú. vagy mintha a körülvevő kettősfalú (?) vasköpenyben acélgolyót röpítenének köröttem. Itt van például ez a csodamasina. ami bennünket húz.

legkevesebb két héttel hamarabb tudták volna a trombózisom okát. Talpamról fehér por pereg. utána következik a (női hiúság által kitartott) plasztikasebész. A kórházból nem tudtam igazán olvasnivalót kérni. nem vízzel főznek. szerdán Elemér utal rá. Ha ott “hányódik” az én kórházamban is egy ilyen berendezés. Pedig. majd a (biztosítók által nagyra becsült) radiológus. hogy két nap a kórházi világ? Ülök az ágyon és simogatom a talpam. Ha valami jó tündér adna Magyarországnak is ötven MR-berendezést. a bőrkeményedés élettelen.Amerikában a magánbiztosítók révén elsőrangú kérdés a gyógyítás gazdaságossága. amit azonban “te már játszi könnyedséggel fogsz abszolválni”. Olyannyira elzárja. pedig legalább tíz könyv kínálja magát egyetlen rekeszben is. Másnap. (Ha valaki utánaszámolna. De furcsa a lakásunk! Ötheti silótakarmány után itt a halászlé. Öt hétig nem használtam. aki lövegeket rendelne a csőbe. zúg dörömböl a vénában a vérem. Kihúzok kettőt és ledőlök a heverőre. a párna. a radiológusok ellentétes kiválogatódása (kontraszelekciója) miatt lehet. hogy a dopplervizsgálat során én is hallom. és reméli. Eddig az hittem. legalábbis a leghatékonyabb. valószínű kiderülne. Bántóan tarka az ágynemű. Hogy megpuhultunk. alig tudja visszatartani a könnyeit. és a könyvespolc színorgiájától megszédülök. Ebben a piaci rendben a legjobban fizetett orvos a szívsebész. Ott se jó ám. és látom. ahol hetekig folyik a betegek kivizsgálása. bal oldalon nem surrog. hogy délután már nekem is beszámolhat. elhalhat jobban is. urak. az egész világ. Az eredményekért ő megy fel személyesen.) Félre a kárpálódást. mert a hagyományos – és az MR révén is majd feledésbe merülő – betegség-megállapítás különféle tortúrákkal. köszönöm! A számítógépnek és szakorvosainak kétnapi emésztésre elég adatot hagytam: mehetünk haza ebédelni. egy idő után csak kimondom a köröttem röpködő Eszternek: – Vigyél “haza”! – Vissza a kórházba!? – kérdi. hogy ne mondjam: kínzásokkal jár. Teszik ezt azért is. hogy olyan “szakembert” kellene melléültetni. Hölgyek. Az előbbi példa is mutatja. Zoltán ultrahanggal még belém kukkant. ezért fizetik kiemelten őket. Nálunk ilyesmire nem jut pénz. nem elég csupán egy órácskára befeküdni a csőbe. Kifordításom teljessé tételére pénteken azért még megcsinálnak egy vastagbélröntgent benn a házban. akkor a gyors és pontos diagnózis megtérül! Tudják ezt a biztosítók is. Azon múlik minden. hogy csütörtökön “mit mond rám a számítógép”. és kérdésemre elárulja. hogy az egészségügy legdrágább fekhelye a legolcsóbb. induljunk végre – öt ét után – haza! Egy pillanat: H. Bebicegek a szobámba. hogy hét végére – netántán hét végén! – hazamehetek. szakértők a kórboncnokokkal együtt az utolsók a jövedelmi rangsorban. Most látom. hogy a vérrögöm változatlanul elzárja a hasi eret. a stiriai metélt az “űrutazás” folytatásának tűnik. hogy porlunk! . fillérjeinkből inkább kórházakat építünk. vastagon lekaparható az egykori keményedés. ultrahangos stb. ennyivel hamarabb hazamehettem volna. Lehet. mint a másik felemen. ahová csak kivizsgálásra befektetnek ezerszámra ambulánsan is diagnosztizálható betegeket. ha valami. Nálunk a röntgenorvos. Hiába áhítottam annyira a pillanatot.

. (Az eltávolítás olyan elegáns kifejezés a májműtétre. hogy Elemér rendszerint reggel fél nyolckor indul el a kórházba. hogy az éjszakai nyugalomban ebben keletkezett a vérrög. hogy rákgyanús vagyok. amit többnyire hormonkezeléstől. Azóta megszoktam. Elképzelhető. Elemér. De a természet bölcs. ezt is “eltávolítják”. hogy nem ijesztgethettelek vele. akiről négy éve tudjuk. mintha viccet kezdene mesélni: – Van egy jó hírem. nehogy kirepedjen. annyit sem olvastam belőle. Ha tudtam volna. Társasházunkban is tudja mindenki. Hogy ez születéstől fogva van-e. A fenét! Az önálló élet kezdett átkos porhüvely zavart. hogy találtak egy oda nem illő foltot a májamon. Ha mégsem tudnék majd teniszezni – amit eddig sem tudtam –. (1990) . Számít az is. hogy az az érzésem. másfélóra múlva azon kapom magam. örülnék neki. Azért ronda dolog volt a testemtől. kideríthetetlen. s úgy gondolom. ami végül is jóindulatú daganatnak bizonyult Érthetőbben: egy négyszer két centiméteres érgomolyag van a májlebenyemben. egy darabig még kerülgetjük egymást. ami a fejjel lefelé tartott lapból egyébként is nehéz lett volna. alig tudunk valamit.. hanem bejön Károly is a szabadságról: részt akar venni az eredményhirdetésen. ahol fennakadt. ha időközben békét is kötöttünk. A fokozatos terhelés hatására az aprócska kerülő erek megvastagodnak és legkésőbb fél esztendő alatt átveszik a zsákutca “forgalmát” az efféle betegek többségénél. esetleg el is tűnhet. Hazalátogatva azt hittem. vagy hogyan született. kapok a sebészektől két nadrágzsebet a hasamra. – Annyi minden lehetett az a májadon talált folt. mint én. És ha nem jóindulatúnak bizonyult volna. és azt meg nem vizsgálják. esetleg az anyagi helyzete: minden lépést adaptálni kell az emberhez.Csütörtök délután nemcsak Elemér kerül elő. Ha mindkettő “robbanna”. Az orvostudományt a sok kétely teszi nehézzé és széppé is. el kell távolítani. – A jó hír. pedig én igazán a farzsebet kedvelem. A kételyekkel azonban általában nem szabad a beteget terhelni. addig. hogy éppoly nyúzott. és él. amíg az ember él. milyen lesz a rossz hír? Ezt tulajdonképpen tudom is: trombózisom nem rés. Rendszerint veszélytelen. amíg abból szövetmintát nem veszünk. Miután egyedül maradok.) Ez tehát a jó hír. a környezet riaszt. A régi szobámban most ketten éldegélünk: ő meg én. akár fel is mondhatnék a daganatomnak. Hét végén becsönget. mondhatni női betegség. hogy hadüzenet nélkül rám támadt. A hírek elsősorban engem távolítanak el magamtól. és hiába látom. Aztán ismerni kell a betegség dinamikáját. antibébi tablettától lehet kapni. Ha ez a gomolyag tovább nőne – ami ritkán fordul elő –. és valószínű az is marad. tartom a rádióműsort. így viszont – Károly fülig érő mosolya ellenére – belém sajdul. hogy csak tartom. Van olyan májrákos betegem. békésen kitart. de nehezet kérdeztél! – szakad ki belőle. Itt vagyok tehát két aknával a hasamban. azt is megmondod? – Hű. mi baja. és csak este fél nyolckor jön onnan haza. de egy betű nem sok. és fennakadt. milyen a beteg intelligenciája. hanem erős bástya. belévágom a kérdést: – Ha rákom lett volna. meg egy rossz.

mája. Ezért került a májspecialista Nemesánszky Elemér docenshez. hogy a “vízhólyagokkal” teli májára. A hazai “ráta” tehát 120 lenne. jött a rokkantnyugdíj.Mire számíthatok. Állítólag a tb. hogy születésétől kezdve policisztás a mája és a veséje. veséjére nincs gyógyszer. az orvosokért. miért engedte el!? De a bizonytalanra tartotta volna itt? Most évet halasztott: hazajött a régi-új mamához. 1992-ben közöltem vele: a következő nyolc évet már nem tudom garantálni.és veseátültetés. Magyarországon évente 5000-6000 májbeteg hal meg. Nem kész felnőttek. Attól lehetett félni. soha nem betegeskedő Klára. De többé nem emelhet. akár Magyarország – neveti világgá már az ORFI II. hogy fognak a lábukon megállni? Zsolt ösztöndíjat kapott a Sorbonne-ra. amennyi támogatást a száznál több veseátültetésre jut. a 3400 forintos nyugdíjjal én a két fiamat rövidítettem meg. hogy átszakad a hasfal. vesét? Ott még nehezebb a felelet. De csak a mi létünk fordult rettenetesen. – Ez egy jóindulatú elváltozás. Csányi Györgyné. Ekkor derült ki. Máj. Annak idején különös gyomorpanaszokkal keveredett kórházba a higanymozgású.és egyéb támogatással. Egyelőre millió lakosonként évente átlag 12 májátültetést végeznek. doktor úr? Este hatkor volt Stockholm mellett a baleset. Ötévi reménykedés után másnap. egyetemi tanár lett. A ritka és költséges műtétek egyik nagy kérdése mindenhol a beteg kiválasztása. – Az ő normálisnál háromszorta nagyobb mája tíz év alatt kétszeresére nőtt. – Annyira furcsa. egyetlen megoldás a transzplantáció. A veseműködés még problematikusabb volt. – Azt hittem. Jó esetben el lehet vele élni. hogy Zsolt és Csaba is diplomás. ahol nem is végeznek ilyen műtétet. hogy el sem tudom hinni. 1994. Az 54 éves magyar nőbeteg tízórás műtét során megkapta a balesetben elhunyt 46 éves svéd nő máját – tizenkét kilós sajátja helyett – és veséjét. . Néhány ismerős döbbenten kérdezte. májrákja van. Klára asszony százötven centi boldogság: – Kicsi vagyok. március 8-án reggel nyolckor elkezdődhetett Koppenhágában a műtét. Ennek az összes költsége háromnégyszer annyi. és nem szokott terjedni – mondja Nemesánszky tanár úr. hogy éjfélre repülőt küldenek a transzplantációra váró betegért. aminek magyar honpolgár még nem volt részese. Többségüknél nem megoldás a transzplantáció. aki azóta osztályvezető főorvos. mondja Klára: nincs egzisztenciájuk. leáll nélkülem a Hungarocoop. vagy saját pénzből talán tíz magyar beteget főképp gyerek kap évente külföldön májat. Fél nyolckor Koppenhága értesítette Budapestet. – Csányi Györgyné tíz éve a betegem. Más szülő csak ad a gyerekeinek. nem dolgozhat. ami történt. és elpusztíthatatlan. Miért éppen ő kap új szívet. S ha ő elmegy. ahol végeznek. Ez a megrövidítés annyira sikerült. – Klára eleinte csak annyit tudott. Azt hitték. belosztályán.

ha lemondok az optimális donorról. ami jön. az nem mentség arra. akkor is lennének megválaszolhatatlan kérdések. ahhoz ilyen beteg is kellett. akinek a családja Koppenhágában él – akiknek vendége is volt –. Megszokták. az otthagyta – őket. – Miért éppen ő? – kérdeztek Klárára Nemesánszky professzortól. hogy illedelmesen ülni sem tudtam tőle. hogy a tanár úrnak legalább olyan küzdelem volt összeszedni a 14 milliót a műtétre. hogy sírni fogok. – Akkora volt a májam. de érzékeltem. Ha nehéz is a kiválasztás. ha alkoholbeteg kap lehetőséget. de honnan lesz meg a pénz? Mondták. a bíróság elé citálásról ne faggassam. egy 12 éves. Hogy ültessenek társaságban egy ilyen embert? Nem szívesen mentem én sem. hogy beteg vagyok. Ha azt is tudjuk. hogy akinek a leginkább kellett volna a nem is tisztába rakandó beteg mellett kitartania. azt mondták. hamarabb sorra kerülhet a beteg. anyu úgyis azt csinálja. Kéri. Belevágtam a műtét szervezésbe. s ő egyre gyakrabban kérdeztette: – Mire számíthatok. mennyi pénz van például májtranszplantációra évente. Nem láttam bele. Klára is tudja. – Szóltak Koppenhágából. Nemesánszky tanár úr a legjobb kollégákkal konzultált. Fel kell készülnöm arra. Ha lehetne tudni. meg a többi várakozó miatt is. amennyibe az átültetés. Amikor két felnőtt fiát megkérdeztem. hogy Európában eddig 13 ezer májátültetést végeztek. – Nyolc éven át előttem romlott az állapota. mások rákos betegségek bizonyos fajtáit. mint átültetni azt a májat. Többnyire belgyógyász ajánlja a átültetést. a válási hercehurcáról. Természetesen. A döntésnél mérlegelni kellett. . – Inkább vártunk. a barátok elmaradtak. Etikátlan korán kérni az átültetést az ő. jár közbe. hogy a kollégák. hogy Jakab Ferenc professzor. Náluk látott Klára. hogy “eligya” a második máját is (valamennyiünk tizenvalahány milliójával együtt). meddig élne Klára transzplantáció nélkül. Az ő esetében nyolc évvel ezelőtt is indokolt lett volna a transzplantáció. hajlamosak vagyunk azt mondani: nem létezhet igazságos kiválasztás. hogy vállalják a műtétet. mondja Nemesánszky dr. nagy megnyugvására. Nem számít. hogy kiviszi Klárát Koppenhágába Kirkegaard professzorhoz. minden beteg. – Volt hová menni. Például: kapjon-e új májat egy hároméves gyerek. akiből sugárzott az optimizmus. amit én mondok.Melyiket “szeressem”? A szegénység egyik jellemzője. s tényleg istenek válogatnának. öt év múltán 60-70 százalék.) Ám a transzplantációra nem kerülő májbetegek “gyógyítgatása” is közel annyiba kerülhet. a társadalom is profitál. Európában a túlélés egy év után 80. Ám azt szégyelli. akinek a halála tíz év múlva még nagyobb veszteség. hogy bizonyos betegségeket “túlgyógyítanak” mások rovására. ha lenne istenek tanácsa. (Nálunk egyes orvosi körök ide sorolják az AIDS-t. tanár úr? Lehet. ez a nehezebb. Hogy vállaljam a kettős transzplantáció szervezését. bármi az ő véleményük. mert ebből közvetett módon a szakma. újmájas kislányt biciklizni. Jakab professzor felajánlotta.

akkor is ürülök. aki Pittsburghben Thomas Starzl professzornál volt ösztöndíjas. Májátültetésre hátrányos helyzetű. mint Klára esetében is? – Bármilyen nagy gyakorlatot kíván is ez a feladat. stb. S még egy mondat: – Más dolog. A bőrönd ott állt az orrom előtt. óriási többletet adott. a hatékonyság. ilyen “magányos farkas”. a virológia. hogy esetleg csak külföldön fog májátültetésekben részt venni. mint ön. vékony falu vénákkal kell dolgozni. Egy ilyen központban legalább 30-50 transzplantációt kell végezni évente a gyakorlat fenntartása. Például a transzplantált betegeket meg kell védeni a nyálkahártyák gyakori gombás fertőzésétől. Például a gyermek. azt hitte: na. gyakorlatával hallatlan megtermékenyítő hatású. hogy megvárják az utolsó pillanatot – említi. a közvetlen hasznán túl. a nővérek. hogy ez a különleges orvosi tevékenység. – Mégis felvetődik a gazdag országokban is. aki ilyen program résztvevője. – Mondta a tanár úr. kitágult.és a felnőtt hepatológia az aneszteziológia (a feladat 8-10 órás altatás!). csináljon-e tavaszi nagytakarítást? Teltek a hónapok. Ez a munka kihatott az én technikai készségemre. Nálunk erre a célra hozták létre a transzplantációs klinikát. új fogalomrendszerével. Csak ismételni tudom. hogy szabad-e egy betegre 100-200 ezer dollárt költeni! – Az eszmei át nem eresztő réteg (baráti körben néhány kőagyú) valóban szokta feszegetni a kérdést.Dr Jakab Ferenc. mint amikor nem mehet. minden gyógyszer terheli a májat. hogy vegyen-e télre krumplit. hogy a májátültetett betegek 85 százaléka visszatér eredeti munkájához. pláne ha férfi szólt bele. és a kihasználtság érdekében. sok esetben végstádiumban lévő betegek kerülnek. nehezen mozgott. A műtét döntően érsebészeti munka. – A transzplantáció csapatmunka. egy májátültetésen vagy huszonöt diplomás dolgozik. a gyógyszergyártás. – Klárának olyan gondjai voltak. hogy túl egy-egy életen a transzplantáció közvetlenül vagy közvetve 15-20 gyógyító ágazat fejlődésével jár. Vagyis ezek a valóban nem olcsó műtétek fantasztikusan fejlesztik a gyógyítás több ágát. Az idegölő várakozásról kérdem. Óvják a fertőzéstől. a májátültetés “partizánja”. a műszergyártás. ilyen magas szintű technikát csak egy helyre koncentrálva szabad alkalmazni. Az egyetlen kis kórteremben vagy három méterre ülök a betegtől. a mikrobiológia. Hihetetlenül fejlődnek az orvosok. lehet. – Nehezebb a májátültetés. sebészi mivoltomra. csak épp a . Az ő szájából valahogy másképp hangzik “az utolsó pillanat”. Ha soha nem fogok májátültetést végezni. az intenzív terápia. s mennyit. hogy eddig részt vehettem benne. a laboratóriumi vizsgálati módszerek. Minden telefoncsörgésnél. a radiológiai. többnyire szakadékony. mint a szívtranszplantáció? – Igen. amikor az ember nem megy be a városba szétnézni. a Szent János kórház sebészprofesszora. mindenki. a sebészet. az érsebészet. mert nem veszik észre. Viszont az “új élet” minősége oly jó. most! – A nyakamon volt a kard. gyakorlati tudományunk egészét. egész szemléletemre is.

Valami okosat kellett volna nekik mondani. Csodás. az orvos. mivel kedd reggel nincs járat. Előtte öt-hat órával sehová nem mozdultam. A gyerekeim miatt akartam életben maradni. Nélkülem senkijük nem lenne. mert lélegeztetőgépen lesz. hogy ne ijedjen meg. négyszemélyes gép röpítette őket Koppenhágába. Csaba fiamék július 31-re tűzték ki az esküvőt: legalább addig ne vigyenek! Jött az ősz. hogy éjszaka jön a hívás. egészségesnek van nyilvánítva”. ekkor is ott volt! Önző módon aggódom érte. Koppenhágába. mert lehet. a csatlakozási pontok kiképzése miatt három órába tellett. de mivel a hasüregből a vért elszívták. te még itthon vagy? Testben igen. ahogy az újjászületéshez illik. ha felébredve nem fog tudni beszélni. Klárának beültettek egy kanült. de elért mindkettő. sírva. lezuhanyoztatták. Szavaiból Klára szinte semmire sem emlékszik. éjfélkor indulunk. ahol már sínen járt az idő. (AB) 50 palack állt tartalékban. bizodalmuk nyugalmat adott. hogy nem okozhattam nekik csalódást. Aztán november 19-én közölte Jakab professzor. – Másodszor férfiak hoztak a világra. mint egy várandós. tíz órára legyek Jakab professzor lakásán. olyan volt az eredeti után. De a varrógépet miért hagyták a hason? Még mindig idegen vagyok magamnak. A kivétellel egy időben egy másik orvoscsoport a beültetendő májon készítette elő a “csatlakozásokat”. hogy a burával együtt visznek el! A Malév gépe reggel meg délután megy. mégis elosonok a fodrászhoz. ám erre nem futotta. gyönyörűen vagyok varrva. az egész leesett. Befőzzek? Már az ismerősök is kérdezgették. előző éjszaka sem aludt. Féltem. és nem átültetni. Nyolckor – Jakab professzor asszisztálásával – elkezdődött a műtét. Később Jakab professzor mondta. Aztán az újabb orvoscsoport beültette a vesét.s a tanár úr csendes. milyen rossz volt a tartásom: többet cipeltem. Minden eshetőségre számítva a legritkább vércsoportú vérből. A gyerekeim? “Arra sajnos nincs idő”. ha akármelyiket nem láthatom. Sokáig meg sem mertem fogni az új hasamat. nem féltem. Szegény tanár úr. nyugodt hangján közölte. Nemesánszky és Jakab doktorokban annyi lelkesedés volt. repülőt küldenek értünk. bármelyik pillanatban lehet máj és vese. mint segédmotort rákötni az egyik vesevezetékre.ruhákat cseréltem nyárira. hogy nem láthatom a gyerekeimet. amit lett. mint egy kisgyerekmáj. Hétfőn este fél nyolckor arra gondoltam. hogy hozzá ne érjen. Fodrászhoz sem mehetek? – kérdeztem. Rettenetes lett volna. sürgős listára tesznek. Megköszönni nem lehet. Lélegeztetőgépen eszméltem. két palackra ha szükség volt. vért vettek (az alapadatait ellenőrizték). A kiemeléskor a műtős odatartotta a nem steril tálat. . most szabad sírnia. Jött a kulcsszerepben lévő altatóorvos – a tanár úr tolmácsolt –. A beteg májkivétele. hogy legyek kész. Az első mondat talán a tanár úr szava volt: “Klárika. Háromnegyed nyolckor megszólalt a telefon . Ilyen hosszú műtétnél a biztonságosabb az egészséges vesét harmadikként. s elmondta a tízórás műtét lefolyását. és akkor azonnal kell indulni. Elmondhatatlan. hátha nem jövök vissza. Nem. Amikor betették az ő májat a helyére. beleejtette a májat. és az súlya miatt kiverte a műtős kezéből a tálat is.

mert ha valaki meglátja az első külföldre tartó vesét. akkor esetleg megkapják! De előbb be kell kapcsolódni az elektronikus gyorspostahálózatba. Hol lehetett közben a lelkem? – kérdi Klára. Egyszer tiszta volt az idő. Esett az eső. Mit fogok érezni? Valami amnézia folytán az az ember. melyik pillanatban mit kell csinálni. – Mintha árnyak lettek volna. de a programjuk akkor még megbukott. tudják. megmenteni. kikapkodni. olyan lényegi. mint fürdi ki magát a tengerből. Neki ennyi volt Koppenhága. úgy suhantak köröttem az emberek. a szabad levegőre sétálni.) Egymás szavába vágnak: nincs pénz a drága konzerváló oldatra. A koppenhágai esőt is hazahozta. volt olyan állapot. amikor nem volt májam. üzletelnek a magyar donorok szerveivel. hogy nem kellene legalább a “kézben lévő” májakat odaadni a szomszéd országoknak. s reggel félhét körül végignézhette. – El sem tudtam képzelni. mintha városnézésen járt volna. az talán a technikának is köszönhető. és a májátültetések elkezdése előtt sem. A lelke most is ott lebeg a feje fölött. a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatójához. hogy az egész transzplantológia húzóágazat. Felesleges mozdulatuk az ápolónőknek sem volt. talán ott lebegett fölötte. Jönnek az ismerős orvosok. Húsvét másnapján vitték le először az udvarra. és a veseátültetéseket akkortájt kezdő csapatához két évtizedes ismeretség fűz. Disznóság! Mennyi embert lehetne. No és a sajtó! Reszketnek az együttműködéstől. aki bedobja: hullarablók. hogy tovább éljek. mint egy gyár. nem alakít át semmit – kezd “biologizálni”. Látszott. Mégis. (Megbuktatták. nem lehet pótolni. aki csak egy tollvonással is hozzájárult a gyógyulásához. akikkel az együttműködést úgyis ki kell építeni. a májat meg eltemetjük. .Hogy nem volt kibírhatatlan. biztos akad. amikor jött haza. Nyomasztott. és a kezével mutatja. Hozzák az oldatot. megsiratta. Fel sem fogom. Kérdem. mi lesz. a régi hasammal. Perner Ferenc professzorhoz. Hozzá képest a szív egyszerű. a hajókat. Mindig szerette volna látni az ég alján felkelni a napot. ami a riasztáshoz elengedhetetlen. behunyta a szemét és cseppjeinek odatartotta az arcát.) – Kivesszük a vesét az elhunytakból. Mutatják. – A máj olyan. – És milyen volt Koppenhága? – kérdem Klárát. Mesélték. Lelkesedésük semmit sem csökkent a kilencszázadik veseátültetés után. nem felhőkből. Ahogy a filmekből “tanultuk”. (Lásd Eurótransplant: stockholmi máj Koppenhágában – magyar betegnek. Vagy egy évtizedre már próbálkoztak májtranszplantációval. Legszívesebben sorra járna mindenkit. Tizenkettedik emeleti szobájából sokat nézte a mólót. hogy valakinek meg kell halnia. arról nem beszélve. májat stb. mintha nem is én lettem volna. épp most ítélték börtönbüntetésre a Spiegel két újságíróját a gyógyítómunka efféle lejáratása miatt. A műtét után négy hetet hermetikus “zárdában” töltött.

és a tüdőátültetés. Persze Nyugaton egy transzplantációért annyit kap a professzor. Húsvét szombatján hozott nekem három aranyesőágat és két lila krókuszt. ahol a kockázat a legnagyobb. kórházigazgatók figyelmeztetik a sebészeket. hogy hagyjanak bennünket dolgozni! Mintha Klára még most sem fogta volna fel. Behoznak egy kilyukadt gyomrú beteget. A májat az idén kezdjük. másutt majd kétszer ennyit. kinek a szerveit kapta? – Nem. kap érte a egyetem 34 ezret. ami nélkül nem lehet sikert elérni. – Hallom. rákos betegekkel. A SOTE-n – ahol oktatás is folyik – 34 ezer forintot kapunk egy pontért. és ma már adottak azok az igen magas technikai feltételek is. – Amputálni érdemesebb.– Évek óta szorgalmasan készülünk. de mivel “komplikált” az eset. (1994) . – Egy 46 éves svéd nőjét. és nálunk hal meg.. a pluszt nem fizeti a biztosító. amennyi hármunk évi fizetése! – Az intenzív osztályra nincs külön pontszám – szól közbe Járay docens –. mert tönkremennek. mi csak azt akarjuk. hogy ne vállaljanak ennyi nagy műtétet. – Tudja. az érszűkületet megműteni! Sírjunk? Nevessünk? A professzor kikísér: – Óvatosan fogalmazz. s ezért a kórház megkapta az ötven-ötvenezer forintos pontocskáját. Nem azért sírok. Hanna. mint a lábat megmenteni. Dolgozott a kórházban egy svéd nő. – Svéd?.. Mi megoperáljuk. ahol talpon tudunk maradni. mi történt. Nekünk ez lesz az utolsó dobásunk: a máj. ha az első betegeinket elveszítjük. Nem is lehet. Ez betegellenes! – Az ambulanciás körömlevétel fizet a legjobban – jegyzi meg Tóth adjunktus. küldik nekünk. Két helyen volt már előttünk egy-egy napot. A transzplantáció bírja a pontrendszer ellenérdekeltségét? – Azt külön kezelik.

Ettől kezdve fertőző gümőkóros az. a nyirokcsomó. az iparosodásé. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis. aki hat évvel ezelőtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt. s ez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngykórját is.vagy bőr-tbc miatt csonkolták. – A tbc és a nyomor apokaliptikus társak – mondja róluk Hutás Imre. rákban. tenyésztéssel. (Tbc-ben “szárnyalt” többek között Chopin. Sokkal ritkább a húgyivarszervi. Az újkori városé. a tbc a tömegek betegsége. a tömegszállásoké. vagy a most nálunk is bevezetésre kerülő genetikai vizsgálattal a fertőzést okozó Micobaktériumot. az aszott test a divat. Amikor kiderült a betegsége. De akadnak rejtélyes esetek. Maupassant. mint 1 gümős halál esik százezer lakosra. aki könyvet is szentelt a mai tuberkulózisnak. Mielőtt belemerülnénk a témába. Dosztojevszkij. megvizsgálták a . Petőfi. Kosztolányi. hogy a világ korán temette a tbc-t. bizonyos védettséget ad. Derkovits. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban (Horthy Paulette is). A szakma pánikkeltéssel vádolta azt a professzort. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. a csontizületi vagy az agyhártya tbc.) 1882-ben a német Robert Koch bejelenti: a gümőkórosok tüdejében létezik egy (az ő festési eljárásával) barnaszínű pálcika. Nem minden tbc-s fertőző. szívbetegségben sokszor ennyien halnak meg. Ma úgy tartják. a II.Koch mester pálcikái A tbc magyarországi “sikergörbéje” szerint a század elején 400. A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Ma már köztudott. e. Az aktív. s valószínű. Bakterológiailag igazolt a tbc. ha sikerült kimutatni a köpetben mikroszkóppal. Jókai. században: akinek a köpete melegvízben lesüllyed). hogy Brueghel. “a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. vagy kézfogás útján nem. Gorkij. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum. Talán már indulhatunk is. A tbc elválaszthatatlan a múlt századi Európától is. Ha a tuberkulózis fertőzésen átesettek (a BCG oltottak) bőrébe speciálisan kezelt baktériumkivonatot fecskendeznek. Bosch nyomorékjait is csont. Dél-Ázsiából három átszállással Amerikába repül egy tbc-s asszony. ma kevesebb. gyógyíthatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. Nem újkori ez a nyavalya: “gümőkórosak” a múmiák. Csehov. a Varázshegy e szellem szülöttei is. A hír bejárta a világsajtót. akkor ott többnyire bőrpír keletkezik: az illető tuberkulin pozitív. akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. Fertőző szegénység. balesetben. legyengített baktériummal mesterségesen létrehozott fertőzés. Hippokratész (i. azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem veszélyeztetik a környezetüket. A kaméliás hölgy (Traviata). a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése útján terjed. a SOTE professzora. ahol a sápadt arc. BCG-oltás: élő. fussunk át egy néhány soros tbc abc-t. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. közös használati tárgy. világháború után 100.

25 évvel később. Magyarországon a századfordulón tetőzött a halálozási görbe. A halálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt. Egy Tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. s a közvetlen környezetben ülők – a második-harmadik sorig – tuberkulin pozitívvá (fertőzötté/védetté) váltak. 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. Viszont a legvadabb tbc járvány a rezervátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. hét háromszáz ágyas szanatórium – szinte erőn fölül. s a világháborúk hatására megugrik. hogy gümőkóros. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult. 1930-ban a harmadik. – Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna. higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehérbőrűekének. ma vörös pálcikái? – kérdem Hutás professzortól. több száz embert. s mindannyian e “sarokból” fertőződtek. 1901-ben Budakeszin megnyílt az első tbcszanatórium. Általánossá vált a vélemény.három gép utasait és személyzetét. E gyógyszerek előtt a kavernás betegek háromnegyede öt éven belül meghalt. . 1960-ban a hatodik. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. matrózok kajütjéből is ismert hasonló eset. – A zsidóság évszázados gettólétben szerzett védettséget. De a haláltáborok embertelen körülményei feltépték ezt a védettséget is: sok súlyos tbc-s került haza. A hírhedt PAS napi dózisa 30 abnormálisan nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). Régen főként csecsemők. Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdővész elleni küzdelemről. A négerek. hogy károsíthatja az egyensúly és a hallás központját. Kitudódva. A tbc Európában a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. Az orvosok véleménye megoszlik afelől. de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszámolása: díjtalan BCG oltás. s a hátrány máig megmaradt. mint a nők). hogy azonos szociális. mint az új beteg. Az elmúlt 15-20 évben nem is jelent meg új. ernyőkép. gondozóintézeti hálózat. A halálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség. a törzsvendégek között 15 aktív tbc-st találtak. gyermekek. ezért zenészeknek és pilótáknak nem javallt. ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian. A sztár patikaszer az olcsó és kevés mellékhatású Izonicid. Berlinben. S még egy “rejtély”: Bécsben. A Streptomycinről kiderült. s főképp az Isonicid (INH). hogy a járványos betegségek már nem jelentenek fenyegetést. mint Nyugat-Európában. Sikertörténet.és vándorröntgen szolgálat. vagy az eszkimók nem fertőződ(het)tek át. az életben maradottaknak fokozott az ellenállása. 1940-ben megszületett a lex tuberkulózis. Templomi gyülekezetből. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. A legmagasabb hazai adat: 4%. Megszületett a legendás Streptomycin. Frankfurtban a századfordulón zsidók gümős halálozása egyharmada a nem zsidókénak. Ma nem tartozik a “nagyok” közé. Az USA-ban kimutatták. Az elnevezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járványát hívták morbus hungaricusnak. szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. A gümőkór szociális betegség.

mint az AIDS. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. A Szovjetunió évtizedeken át nem jelentett tbc-adatokat. Nyugat-Európában 23 (Portugáliában 49). A fejlődő országokban járványszerűen pusztít a betegség. (Londoni bejelentés: “Senki. A század búcsúzó évtizedében Bulgáriában majdnem kétszeresére nő az új betegek száma. Svájcban ötödével. Norvégiában. Egy hazai orvos azzal int . Mindent összevetve egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt.1 millió ember halt meg gümőkórban. Hollandiában.”) A századforduló körüli mélyponton 2. Afrika kétharmadáról nincsenek is adatok (az éhen haltak között mennyi a tüdőbeteg?). Angliában. sőt káros. Dániában – és nálunk is – hatodával több az új gümős beteg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996 márciusi jelentése szerint az új. a közöny is bántó. majdnem fele délkelet-ázsiai. Az új betegek és az elhunytak 95 százaléka fejlődő országokba való. Több a beteg Írországban. Kelet Európában az új megbetegedések száma közel 50 (nálunk 43) százezer lakosonként.hatékony tüdőgyógyszer. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. Kísértetjárás Európában Az új tbc-s betegek száma 100 ezer főre 1993*-94-ben Málta 1 Örményország 5* Albánia 7 Olaszország 9 Anglia 11 Svájc 13 Azerbajdzsán 14* Németország 17* Szlovénia 25 Belorusszia 37* Magyarország 41 Lengyelország 44* Moldávia 51 Kirgízia 60 Görögország 2* Izland 6* Norvégia 8 Dánia 10 Luxemburg 11 Bosznia-Hercegovina 13* Ausztria 15 Csehország 18* Észtország 30 Bulgária 38* Horvátország 43 Törökország 44* Litvánia 54 Románia 89* Monaco 4 Izrael 6 Svédország 8* Finnország 11* Hollandia 12 Oroszország 14 Franciaország 16* Spanyolország 24* Szlovákia 33 Ukrajna 38* Lettország 44 Portugália 49* Kazahsztán 58 (Forrás: WHO Health for All 2000) Új vagy régi? Ha nincs is szükség a tuberkulózisról szóló hisztérikus címlaptörténetekre. Svájcban. gyógyszerellenálló törzsekkel támadó tbc több ember életét fenyegeti. Ám a temetés elmarad: egyre több a friss tbc-s. Spanyolországban. 1995-ben 3 millió. Svédországban. 1982-ben a Tbc-elleni Nemzetközi Unió már a betegség felszámolásáról beszél. megbízható adatok nincsenek Oroszország és az utódállamok felől. de Szerbiában is. Olaszországban. még a királynő sincs biztonságban. Nagyjából azonos maradt a számuk Ausztriában.

) Szegény embert a tbc is húzza. el is kényelmesedett szakorvosokat is meglepte.és tüdőrákban. Egy WHO szakértő írja: “Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba. csak nem a korábbi siker bosszulja meg magát? A nyolcvanas években már csupán néhány megszállott orvos cikkezett a tbcről. mert félnek. S az “új” tbc gyorsabb is. a munkanélküliek. A HIV-pozitív gyermekek BCG-oltása gyászos eredményű.) A kettős fertőzöttek tbc-je többnyire gyógyszereknek ellenálló. hogy évente 650-en halnak meg tbc-ben. Az “új” tbc Magyarországon azt jelenti. (New York-i adat: 39 AIDS-es tbcs beteg közül egy év múlva egyetlen egy sem élt. Európában és Észak-Amerikában a tizede. Afrikában az AIDS-eseknek a fele gümőkórral is fertőzött. Húszezer nyilvántartott. rózsadombi betegem nem volt – mondja a Korányiból nyugdíjba vonult dr. A WHO azért veri félre a harangot. a kábítószeresek. de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is. mert a tbc fertőző. akkor sehová sem rejtőzködhetünk el. Szabolcs. – Vezérigazgató betegem. ugyanis a félbehagyott kezeléseket a bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. 12 ezer aktív. s négyszer ennyien bronchitiszben és tizenegyszer ennyien hörgő. A következő évtizedben a fejlődő országokban várhatóan 300 millióan kapják el a tbc-t. Az elöregedett. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tíz-ötvenszeres. New Yorkban a hajléktalanok egyötöde ellenálló baktériumtörzzsel fertőzött. Nálunk városnyi ember szenved tüdőbajban. Az utóbbi időben egyre több klasszikus tbc-gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel. Mi történik itt. ördögi duó. mint a múlt században. Pest megyében és Budapesten. hogy ebben a gazdasági és szociális feszültségek éleződése mellett más tényezők is szerepet játszhattak. ami őrültté tesz. A városi munkásság (és a művészvilág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szubkultúrákat) érint. hogy a világ lekési a cselekvést. s meggyógyításuk nélkül mindegyikőjük 10-15 embert fertőzhet meg. Egymásba érnek a bajok.mérsékletre. Tízből nyolcan a tüdőgümőkórt kapják el. A pesti oldalon kétszer annyi az új . Hajdú. gyógyíthatatlan tuberkulózis. 3 ezer fertőző tbc-s beteg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). hogy a “lefutott” betegség újra reflektorfénybe került.” A WHO hivatalnokai azért sem rettennek vissza a szélsőséges megfogalmazásoktól. Halmozódhat. S vajon miért emelkedett a gümőkórosok között 80 százalékról 94-re a járványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb. Az AIDS és a tbc: halálos kettős. Tamás Ágnes. csak imádkozhatunk. hogy a kilencvenes években megállt az új beteg számának 45 éve tartó csökkenése: az időszámítás elindult visszafelé. Miféle változásra éledt fel például ez a betegség egyforma erővel Dániában és Magyarországon? Nyilván. A tbc-térkép szerint a fertőzés a legmagasabb Borsod. A leromlott immunrendszer miatt az AIDSbetegek fertőzési kockázata száz-kétszázszorosa az egészségesekének. mint az alkoholisták. s szanatóriumba küldhetjük a betegeket. a hajléktalanok.

a bevándorlást. hogy mitől hasonló a két eltérő? (Véletlenül derült ki.megbetegedés. Pedig a gyors felismerés fél gyógyulás. ám arányuk csökken. A Koch-bacilus a sík VII. ahol minden adott a betegség felismerésére és gyógyítására.. A gyógyíthatónak hitt tbc-be olyan országokban is belehalhatnak néhány nap alatt. húsz éve három millióval többen. hogy a társadalom “elfelejtette” a gümőkórt. mi a baja. A férfiak háromszor esendőbbek is.2 millióan vették részt a kötelező szűrővizsgálaton. arányuk az új betegek között legfeljebb 2-3 százalék. akár a félbehagyott kezelés esetén. Ekkor derült ki.) De vajon egy szociális betegséggel elég csupán betegségként foglalkozni? – Annyira “tudományosak” vagyunk! – mondja keserű mosollyal Salamon Éva dr. Lehet ebben némi túlzás. hogy tbc-je volt. s nem az I. és IX. most minden ötödik. kerületeket. Nem is csupán azért. hogy tbc-je volt. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenforgalmat. alatti szállásra “könyvelik”. a kései fél pusztulás. Vajdahunyad utca 3 sz. II.. mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul. A fiatal orvosok nem is igen találkozhattak tbc-sel. (Tavaly 4. azóta derül ki. Nálunk a Menekültügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfigyelteket). hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatikusan a VIII. mióta egy agilis főorvos került oda. Egy évtizede minden nyolcadik gümős halott tartozott a 35-49 éves korosztályba. Nem tart tőle. s a beteg abbahagyja a tabletták szedését. amit a tranzit ország lét jelent. Számukról nincs adat. a Korányi főorvosa.) Elfelejtették a tbc-t az orvosok is. hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet. hogy súlyos beteg. Szakemberek tudni vélik. Helyes kezeléssel persze meggyógyul a fertőzöttek többsége. Megint nem tartozik a különleges esetek közé a gümőkóros halál. mert egy gyógyszer elől még képes rezisztenciába menekülni. Némelyik kaverna akkora. bár az új betegek egytizedében már legalább egy tbc-gyógyszerrel szemben rezisztens baktérium mutatható ki. mégis . s depressziója miatt csont és bőr lett. S hozzáteszi: – A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. Fontosabb. hisz általában nem az említett szubkultúrák. mert az értelmesebbje sem hiszi el. kerületet kedveli. azt a veszélyt. emiatt fogyott.. például nem a hajléktalanok veszik a nyakukba a világot. Ferencváros tbc fertőzöttsége hasonló a szabolcsihoz. A kínzó tünetek néhány hetes gyógyszerezéssel megszűnnek. Manapság több betegről csak a boncoláskor tudódik ki. Vajon miért nem kutatják. VIII. Az egyik nagy kórházban egy súlyos beteg orvos az elmeosztályra került. XII. Az elhunytak többsége hatvan éven felüli. hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. mint Budán. nem jár szűrésre. mert címet kell írni a nyilvántartásba. A sikeres gyógyítás érdekében a rendkívül életképes bacilust egyszerre három-négy gyógyszer bevetésével szorítják sarokba. Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán vízummal is – mint az a csecsen. mint a nők. vagy csak súlyosabb állapotban ismerik fel. meghalt. aki a Korányiban kötött ki –. amilyet ötven éve nem lehetett látni.

cukorbetegség. hogy kísérleti jelleggel abbahagyják az oltást olyan helyeken.) A WHO szakemberei nem a centralizált. továbbá az öregotthonok és a nincstelenek szálláshelyein vagy a börtönökben élőket. Egy utóvizsgálat kiderítette. ahol a gümős megbetegedések száma 0. Másik vélemény: főleg az exponált környezetben élő fiatalokat újra kellene oltani. különösen ha az költséges és sugárterheléssel jár. de az USA-ban sosem vezették be. Menteni a menthetetlen (?). A világon leggyakrabban alkalmazott oltóanyagból 1921 óta több. Egy harmadik szerint a védettség független a beoltottak életkorától. hogy a BCG-zettek között több tuberkulózis beteg. A szűrésre a világszervezet az egyszerű. mert pénzbüntetés vagy rendőri elővezetés terhe mellett bevezették a kötelező szűrést. Ezt a védőoltást a világ csaknem valamennyi országában alkalmazzák (évi százmillió oltás) –. 1982-ben már csak négyet. Kulcskérdés a megelőzés. s ellenzi a tömeges. A WHO szerint. A védőhatás állítólag 80 százalék tíz-tizenkét éven át. tehát nemcsak újszülötteket érdemes oltani. hogy csak a veszélyeztetett populációban lesz kötelező az oltás.kiengedik. Az eredmény a rezisztencia. nálunk kiterjesztették a szűrést más betegségekre is (magas vérnyomás. Kezdetben – 195759-ben – azért nőtt a tüdőbetegek száma. mert lassanként több a komplikációja. a korai felkutatás és a gyors gyógyítás. hogy 110 esetből 23-ban nem ismerték fel az aktív tbc-t. ahol még soha nem volt ilyen vizsgálat. Magyarországon is felvetődött. tuberkulinszűrés). ott a BCG-zést fel kell adni. Vizsgálat nem történt. Svédországban 1975-ben felhagytak az oltásokkal és semmi sem történt. Egy másik nagyszabású vizsgálat teljesen hatástalannak találta a BCG-t. hanem a célzott és hatékony betegkutatás hívei. hogy az újraoltásnak bárminemű értelme lenne. 1995-ben egyet. (Levendel László már 1983-ban felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok leolvasásának lazaságára. sőt 11 és 17 éves korban újraolt. ahol kevés a friss megbetegedés. A volt szocialista országok nem fogadták el az ajánlást. azt sem tudni. 1965-ben tízezer felvétel még 15 beteget emelt ki. hogy nálunk alig fordul elő gyermekkori tbc. mibe kerül az oltás. kötelező szűrővizsgálatokat. hogy talán nem egészen így van. a röntgenautó olyan településekre is eljutott. olcsó és gyors eljárásokat ajánlja (köpetszűrés. de száz új beteg közül 42-re még mindig szűréssel találnak rá (a többség maga jelentkezik).1% alatt van (nálunk 0. Indiában úgy találták. mint a nem oltottak között. Mindenekelőtt a fertőző tbc-s környezetét kell szűrni. . A tuberkulózis új nemzeti programja – a betegség terjedése miatt – fenntartja az oltást. ám Dániában és Csehországban ezután több lett a tbc-s. emlőrák). A fejlett országoknak nincs pénze erre a röntgenfelvételre. A kétkedők szerint nem sikerült bizonyítani. aztán kiderült. A védettséget legyengített tbc baktériumokkal. mint a gümős megbetegedéseké. BCG-oltással lehet elérni. Nem tűnik dicséretesnek a konzervatív ragaszkodás az oltáshoz minden érdemi vizsgálódás nélkül.04%). A BCG-nek tulajdonítják. s ma a szűrések majdnem harmada ilyen komplex vizsgálat. Ez pánikot okozott. s a 11 éves korban adott újraoltás – amit másutt nem alkalmaznak – elhagyható. mint 3 milliárd adagot adtak be.

7 196 1980 6480 42 19 11 4 3 236 4. ha a családorvos a rizikófaktorok fennállása esetén szűrőállomásra irányítaná betegét. A várakozást felülmúlva “csupán” 6 százalékot emeltek ki további vizsgálatra – az átlag kevesebb. hisz a tuberkulózis új nemzeti programja is hitet tesz mellette. Az alapítvány öt fővárosi tüdőgondozót vont be a munkába. A háromezer kikérdezett hajléktalan bő kétharmada elment tüdőszűrésre.6 2. hogy 20-30 év alatt nincs értelme az ernyőszűrésnek.6 115 1960 6448 46 25 11 5. s a volt NDK-ban az egyesülés után ki is kapcsolták ezeket a gépeket. A tüdőbetegek és gondozásuk Magyarországon 1938 tüdőszűrések száma (ezer): száz új betegből szűréssel kiv. másutt két-három évenként kerülne rá sor. a legelesettebbeket. Budapest belső kerületeiben s agglomerációs övezetében kellene fenntartani az éves szűrés. aki célszerűbbnek tartaná. Vagy: csak KeletMagyarországon.3 19 1990 4828 1992 4720 1995 4223 . koordinálásukat a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat végzi.: nyilvántartott tbc-s (ezer): ebből aktív (ezer): új tbc-s beteg (ezer): ebből férfi (ezer): nem tbc-s tüdőbeteg (ezer): Forrás: KSH Tavaly a Soros Alapítvány egészségügyi rendszerfejlesztési programja keretében 3000 hajléktalan szűrését támogatta. hogy maradiak. dohányos férfiak körében továbbra is indokolt. épp ők nem mennek el. hogy a leginkább veszélyeztetetteket. a legér269 63 137 39 28 6.3 32 1950 2560 54 82 16 10 3. Van. Nálunk is felvetődött. bár a nemzetközi szervezetekben a vezető tüdőgyógyászaink rendre megkapják. A szakmai viták során elvétve érveltek a hatékonysággal. A Korányi idei jelentése elismeri: nincs összefüggés a szűrések és a felfedezett betegek száma között. Nálunk folytatódik a megszokott tüdőszűrés: csak a veszélyeztetettek eldobják a behívót. s az igazolással 1900-an jelentkeztek a megígért 5-600 forint értékű ajándékcsomagért.4 2.5 178 1970 7366 45 20 11 3. mint kétszeresét. a szakma tiltakozna. ám a negyven éven felüli. a költségekkel pedig soha. Ha az általános megszigorítás keretében leépítenék a rendszert.A hatékonyabb szűrés szervezése persze nehezebb. (Lehet.

Legalább a józan ész működhetne. amelyik nem ment el a szűrésre. – Ez abszurd. ketten meghaltak. mint egy hajléktalan tbc-st kórházba juttatni. New Yorkban tavaly annak köszönhetően csökkent először az új betegek száma. kerületben van a legtöbb tbc-s. Salamon doktornőnél három hónapig maradhat a beteg. A modellkísérlet tüdőszűrő-busszal folytatják. A Soros-programban a Korányi 35. – A krónikus osztályon. vagyis átlagosan 15 nap alatt tudtunk csak tüdőosztályra juttatni. pedig a biztosító elég szép summát fizet értük. talajává válik a bűnözésnek. ezzel nyomban a helyszínen szűrnek.. Tüdőszanatóriumnak már nincsenek.. legyen egy rendelő a hajléktalanok teljes kivizsgálásra. kórházba nem utalható. – Vagy hulljon csak a férgese. Négy feltehetően fertőző beteget keresnek. A tbc-sek ápolásának hossza náluk tavaly 43 napra csökkent. – Maximális térítés 53 napig jár. ha a társadalom pereme ellehetetlenül. Kozma Dezső főorvos. elégtelenségére . A krónikus fertőzőbetegek elkülönítésére és ápolására szolgáló betegotthon a nemzeti programban is szerepel. legyen új Tajgetosz? Iványi Tibor dr. A “józsefvárosiak körében valóságos pánik tört ki”. hogy üresen állnak az ágyak. aki nem törődik a saját egészségével” – írja le egy orvos. pszichoszomatikus ismereteinek hiányára. utána egy picit kevesebb. A néhány száz résztvevős tüntetés petíciója szerint: a tbc-s hajléktalanok utókezelésére a szennyezett levegőjű józsefvárosi kórház semmiképpen sem ideális. a tbc-s betegeknek még sincs helyük. Tapasztalataik alapján sürgetik. hogy vannak otthonaik. a Dankó utcai hajléktalan kórház vezetője egyenesen azt állítja: – Könnyebb egy hatvanéves férfit a szülészeten elhelyezni. “A kezelés eredménytelenségének többnyire a beteg az oka. azaz a hajléktalanok főorvosa. – Aztán panaszkodtak a tv-ben.dektelenebbeket nem érték el?) Ötvenen kerültek kórházba. A többségük alkoholista. Gond az a 30 százalék is. mert nem érzi magát betegnek. hiszen a VIII. és súlyosabb esetekben is csak 52 nap. a Korányi főigazgató helyettese.. nincs is szükség rájuk azoknál. Tbc-sekre más szabályozás kellene – fűz megjegyzést a fenti adatokhoz dr. terápiás kudarcok okai túlnyomórészt az orvos pszichológiai. 53 nem fertőző. de erősen veszélyeztetett hajléktalannal nem tudnak mit csinálni. hogy a kórház nem tudja fizetni a dolgozóit. ha már az együttérzés csődöt mond. Utolsó cikkében Levendel László professzor így vélekedett erről: “A krónikus betegségek és a tuberkulózis klínikumában jelentkező sikertelenségek. 22 aktív tbc-sünket 340 napon át. a fertőző betegek többsége is innen származik – mondja Hutás professzor. terjeszti a betegséget? – fogalmaz dr. vagy mert nem érdekli az egészségi állapota. Normális körülmények között ez a betegség otthon kezelhető. továbbá kellene a fővárosban egy tbc-s hajléktalanokat ápoló otthon is. Samu István a Krízis Szolgálat. a társadalom perifériáján lévő egyén. Felszámolják a kórházi osztályokat. a tüdőklinika 15 ággyal vett részt. akiknek van otthonuk. Budapesten a Vas utcai kórházban egy új osztályt akartak telepíteni 40 hajléktalan tbc-s ápolására. ahol a betegeknek egy nővér rendszeresen beadja a gyógyszert. – Megtakarítást jelent-e.

Máshol a kapitány azt mondja. ahol rendőrökkel vitetik vissza. És adni? – Előfordult. ingyen ebédet is csak szűrés igazolása után kellene adni. A frontvonalban dolgozó szerint a hajléktalan szállásra nem kellene felvenni. Ennek ellenére nagyobb társadalmi érzékenységre van szükség. ám elsősorban jó szóval. akinek nincs orvosi igazolása. apró kedvezményekkel. de nem volt helyünk. Jelszó lehetne: ha beteg a tüdő. (1996) . szociális segélyt. Alternatív lehetőséggel a tüdőgyógyász szakma sem foglalkozik. hogy az ellátás (orvosok száma. Amikor bejön a jó idő mégis megszökik legalább egy-két beteg. – Az alkoholista tbc-s nagyon kellemetlen. nehezen vezethető beteg – egészíti ki a képet Salamon Éva. Ne essünk azért abba a hibába. S nem pizsamát adunk rá. mintha minden friss tbc-s alkoholista és hajléktalan lenne. nehezen kezelhető.vezethetők vissza. kértük. De a létminimum alatt élők közgyógyellátását is ehhez kellene kötni. de ismételt szökés esetén Amerikában is elrendelheti a bíró a kényszergyógykezelést. Ez nem valami keleteurópai túlkapás. hozza később – mondja Iványi Tibor. Bár a fertőző beteg is szabad ember. Az igen változatos területi adatok azt sejtetik. ő nem teszi ki fertőzésnek a rendőreit. akkor lehet vele valamit kezdeni. – Aztán addig nem engedjük el a rendőrt. támogatással próbálják kórházban tartani őket – ha próbálják. De nekünk 24 ágyra három pszichiáterünk is van. A hatvanas években Franciaországban még volt fegyveres őrrel őrzött tbc-kórház.” – A levendeli gondolatot a tüdőgyógyászok nem tették magukévá – ismeri el Kozma Dezső. “Nem állíthatunk minden Koch-bacilus mellé rendőrt!” Mindenkinek joga van fertőzést kapni. hanem hálóinget. indul a fertőző beteggel. hogy a rendőr jelezte. kezeld a zsebet! Persze a szegénység gyógyításánál egyszerűbb a tüneti kezelést választani. rendelési idő stb. van olyan megye. – Ha megfelelően fordulok felé. az jobb.) nem igazodik a tennivalóhoz. Régen elvették a beteg ruháját: gatyafogságra ítélték. amíg a beteg le nem vetkőzik gatyára. Levendel László utóda. Fertőző beteget ma sem lehet kiengedni.

Ha be kívánsz kerülni közéjük. hogy itt tartod a strandholmid. éjjelnappal. sót gyógyvízuszoda. Egytől hétig a “született arisztokratáké”. hanem valami sportos. hanem szokásjog szerinti gazdájuk. hogy az evangélista görög orvos és festő (!) jó érezné magát az esztéta társaságában. majd Lukátsfürdő volt a név. javasolhatnám a névváltozást. E nélkül legjobb. Mert e kabinoknak gazdájuk van. arról tudják most van itt először. egyszerűbben: “lyukas” fürdő. ha már a Lukácsról írok. LUKÁCSFÜRDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁLTAL (Emléktáblaszöveg) Ide nem elég jegyet venni. hogy fél óra múlva legyen szabad a hármas.. mondta. Hősök! – néha mégis titkolt mosolyt kapnak. s a Szt. Tíz éve könnyebb volt lakást kapni. a hetes. Hajdan Lukerbad. Aki a bejáratnál – a kabinsoron! – akar vetkőzni. (Nem strand. légy nagy ember. hogy megszűnt a nyugdíjaskedvezmény? “Tükörtiszta ásványvizét a Józsefhegyi forrásokból odavezetett két hatalmas. A tekintélyhez tartozik a fachbérlet. bolsevista trükk.. kérheted. Mellesleg a fürdők védőszentje balkézről került a cégtáblára. Akkor elegánsan betérhetsz bármikor és nem kell állandóan műanyag szatyrot lóbálnod. Optimista hír: most rögtön be lehet lépni a fachkasztba. ám az idevaló ajánló sem árt. Ha bizonygatni kezdi egy üres kabinról. s ha akad egy neked üres kabin akkor jó a legmagasabb borravalót bevetni a feledékenység ellen. Bacsó Péter nem tudta megszerezni az édesanyja. ahol ezért szabad a dohányzás. Z. De illetlen a hasonlat. valami felsőbbrendű dolog: uszoda. de legalább ismert. faragatlan is. amíg az ország ügyei a fejére nem szakadtak. mint az illegális találkozó a Vöröskő-sziklánál. Kaszt? Szekta? Vagy a Lukács névhez illőbb frakció? Uszodafrakció. héttől tizenhatig a “sima” főuraké. mivel maga Csurka István is Lukács-hívő volt.Úri és női gyógyvízuszoda TÖBBSZÁZADOS FENNÁLLÁS UTÁN VÉGLEGESEN FELÉPÍTTETETT 1893-94-BEN: A SZT. Most aztán várhatom a levelet. mint a Lukácsban fachhoz jutni. Palotai Boris fachját sem: – A halálakor tízen ugrottak rá! – pedig a kápolnából is ruhamegőrző lett. Anno Ortutay Gyula vagy Pesta László titkárnője telefonált. előre megfontolt szándékkal került elébe.” (A fürdő századfordulós . télen-nyáron zuhogó vízesés szolgáltatja. mit szól hozzá. Kulasbad.) Ezernyi úr és úrhölgy mínusz húsz fokban is úszkál a nyitott medencékben. – Ide figyelje: Lukács – mondogatnák egymásnak a platánok alatt sétálva –. Egyet száz ellen. a társasági élethez képest az úszás másodrendű. ha szerényen leülsz – “Ráérek!” –. Nem bérlőjük. és évek múlva választhatsz. Megbízható Lukács-körök szerint az igazi szektista számára a medence csupán alibi. hogy üres. Ha már ismernek. ne tegyenek a tizenhármasba. “Te komcsi barom! Már a Lukács uszodát is kisajátítanátok? Hogy lehet egy szentet összekeverni egy bolsi filozófussal? Megver az Isten benneteket!” Az ötlet sem eredeti.

mint itt. hőmérséklete nem ingadozik. s lazán előadom: – A belső liften kettő után. – Négykor találkozunk a zsidósoron! – s az elnevezés nekem is új.. pedig több. A szerkesztőségben nem mondanak úgy véleményt a munkádról. a “nőiben” 26 fokos a víz). – Bolond a csaj! Egyik nap kiöltözik. Magánügy. és itt még vízbe se jutottam. de gyönyörű a melle! Nevetés közben mindketten arra gondolunk: a vén gazembernek savanyú a szőlő. a harmincas évek balokányi (Pécs) gyermek mellúszó-versenyeinek örökös második helyezettje gyakran megcsalta a Lukácsot. hogy nem tud egy jó könyvelőt. Róbert kolléga. hogy pirosra vereti magát. a tusolóban meg kezdődött elölről a dumaparti. amiért elmentél? – mondom. amint leveszik a köpenyt! – Kettő után? – fordul hozzám. Ha látnák a betegek. akinek eszébe jut a vízesés. Sehol sem létezik ez a jó ízű kibeszélés. így elfogulatlanul szólhat róla: – Tíz évre átpártoltam a Széchenyibe. hogy az agit-prop meg a tájhiv (ifjabbaknak: az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) eljárhatna a Lukácsba . s úszószemüvegben. s azóta a “férfi medencében 22. ott voltak szép lányok is. itt ajánlottak is. én meg ott fenn szoktam az újságaimat olvasni. – A “Kettesben”. – Látod azt a szép zöld sapkás nőt? – Bensőségesen ismerem. mint egy hercegnő. hogy a kamasz fiával együtt egy-két órára lefoglal két zuhanyt. – Visszajöttél ezért.) Judit az egyetlen. A tükörtiszta vízben ott legutóbb arra kellett ügyelni. – És a bűnös fiú visszatért e rettenetbe? – Ha nincs kedvem újságot olvasni. a másikon toprongy. A régi fürdőruhája két éven át a legjobb helyen csúszott félre.leírása. Nekem Brassó-Codlea dögönyözőjét. komoly lukácsos nem! Na. de Laci nem hall. közvetlen a napozóra jönnek a fiatal ápolónők. Kérdem Róbert Lacit. mintha a zsömle árát kérdezné. az egri strandot idézte. És e szép lányon kívül akad itt még sok “bolond” vagy különc.. “A víz hőfoka állandóan 24 fok és miután a források folyton nagy tömegben szolgáltatják a vizet. Csak ne fütyülne közben ha taktust tizenkétezerszer! – Laci. Ipper Pali elkapott a bejárat melletti padnál: “Hallottad este a Szabad Európát?” Aztán jött Boldizsár Iván napi vicce. Például a hosszútáv-zuhanyzó ügyvéd. a napozóban sem láttál szép hölgyeket? – Oda csak a buzi napimádók járnak. jót szunyókálni! Jössz még te az én napozómba. mert a gyerekkort. gondolom. és három órát úszik. mikor jön le. Szilágyi Jancsi műsorában elmondtam. Másutt kinek szólhatnék. s én bólintok. itt félóra alatt megtudok mindent. nehogy belépj egy széttört sörösüveg darabjaiba. A Lukács-nacionalisták döbbenten kérdezték: “Hogy lehet ilyen szar helyre járni?” Útba esett.” (1961-ben lebontották az úri és a női gyógyvízuszodát elválasztó kabinsort. mint tíz éve tartozom a Lukács csak igazoltan hiányzó kemény magjához.

Vas Istvántól kezdve Kállai Ferencig. Gyerekei itt kölkösödtek. A kitelepítésből hazatért dr. ki kiképzését Svédországban nyerte. ki hová vetkőzött. hogy nyissa ki a kettes kabint: – A sok bonyolult számtól megfájdul a fejem! Ráadásul a jó kabinos viccgyűjtő és -osztó. Akivel baj volt. sakkfigurákat faragott. hanem hogy Kodály nem kedvelte Hubay Jenőt. egykét hétre elküldték sétálni. Bacsó Péter filmjeiben is szerepeltette az “örökölt” uszodát. Közben sztentori hangon kiabálta: – Eeegy-kető! Eeegy-kető! – amiből a süketek is tudhatták. aki azt mondta. A jó kabinos szégyelli. bridzsezett a vendégekkel. amikor kértem. A zuhany alatt akkor is kapnának hideget. Urak nem. A Banánhéjkeringőben itt hangzott el a vádemelés: “Hallottam. kik nem tudnak úszni. hogy közéjük keveredhet Lajcsi. Szilágyi kirúgásában a Lukács-zuhany is benne volt. de most épp nem járnak “a . a női osztályban a Szt. – kezében volt. mosodán át vezetett az út a kabinossághoz. A vendég kiszolgálási díjat fizetett. Berinda Vilmos volt az utolsó. aki sakkfeladványokat írt.” Föl nem sorolható. Várkonyi (a tájhiv elnöke) elkapott. meleget. Lukácsgyógyfürdőben állandóan alkalmazásban lévő svéd masszírozónő.tájékozódni. hisz megfázik. – Tiszteletem. Sajnos a viccben sem tört ránk a bőség. ha nem tudnak úszni. Uszodába a történelem is jár. kilóg a töke! – amiben nem a tény voltsértő. Tanár úr! – köszöntötte őt mezítlábas bokáját összecsapva Mányai és Bárdy művész úr. Aztán ránéz a pocakjára és egy héten át napról napra több hosszt úszik. azok számára. s közben felsóhajt: “Ilyen puhát. ki mindenki tartozott. – Könnyű neki. hogy csakis a szabadúszók vehetik igénybe. Minden fontos poszt egy család. aki “pecaboton” lógó vendégeket tanított úszni. Sakkozott. Napokig le sem jön. tartozik a Lukács törzsközönségébe Örkény Istvántól. másik része viszont oly mély. hogy részegen nyilatkoztam. hogy a lábtempóval sietni kell. a csomót – azaz a borravalót – nem egyelően osztották. még nem éreztem!” Sóhajt ám az én feleségem is: “Mert nem ismered a Józsefet!” “Az úri osztályban a massaget az intézeti orvos végzi. Ránki Györgytől.” A Lukácsban felnőtt úrhölgyek is tanulnak szabadúszni. ők vették fel a többieket. “A víztartó 460 négyzetméter felülettel bír: egy része sekély. Tapogatja a szilanizált törülköző halmot. s ezalatt nem keresett. s rászólt Kodályra: – Hubaykám. Vajon az arisztokrata kabinosokat a párttitkár kabinosok követik? Anno az ásványvízüzemen (“műszakon”). Fehér stb. ám vonulás közben a maestró fehér haját szórakozottan lobogtatta a szél. aki még haza sem ment. Végh . ő a Bartók-Kodály! Hajnali hatkor beszédelgett Greguss Zoltán. Kodály Zoltán évtizedekig vezényelt diszkréten a kabinban. ha vizes gatyában traccsol. Fehér Ottó kabinos szinte irodalmi kávéházzá változtatta a kabinsort. A jó kabinos fejből tudja. Sőt! Az utóbbi két év legjobbja József anekdotája volt: – Nézzük a bekötött szemű csajt a reklámban. beszélt rólad a Szabad Európa!” Péter “bűntudatos törzsgárdista”. Hasonló csodákat Kovács úrról mesélnek.

köszvény. cukros hugyár. a rendőrségnek a toplessért! Bár engedélyt sosem kaptak. bőrbántalmak. többször körbejár! . cserélje ki a sapkát. felöltözve még nem láttam! Kiss László csoportvezető mondja: – Nem drága a belépő. a tánc. Nyugi! Néhány éve még kérelmeket írtak a tanácsnak. itt a rendszerváltás szemmel látható (de sajnos nem kézzel fogható). és a közös napozón az ember szép dolgokat láthat. hypochondria. a főváros hölgyközönségének színe-java kedvtelve használja. munkaszolgálat. – Nem. ezek nem következhetnek sűrű egymásutánban. akit az ember szeretne.gusztustalan öregek. – Minden érdekel. egyéb. mint egy korsó sör ára! Ám itt sem az vetkőzik (nagy ritkán meztelenre).. Hetvenkilenc évvel ezelőtt kihagyásaim. a szervezetnek néhány pihenő órát kell nyújtani. “Terebélyes fák árnyékában. ami szép: a zene. nagyban élénkítve a különben is változatos fürdői életet. bácsi? Segíthetek? – KGE barátai hiába tanácsolták.” Ha egy kiöltözött hölgy társaságban egy úr szemére veti. Bocsánat! Úszott már. Egy idő után a legcsábítóbb póz is kényelmetlenné tud válni. “Az egyes vízgyógyászati kezelések napjában többször alkalmazandók és mivel mindannyi procedúra egy-egy újabb gyógyító ingert képvisel. – Hisz nőtlen! Nem mutatna be egy idősebb lukácsos hölgynek? – Idősnek? Inkább önre hagyom! “A napfürdő használata különösen az anyagcsere bántalmainál ajánlatos. Emici többé nem mászott föl a napozóba. Kolozsvári Grandpierre Emil – komoly helyzetben csak Emici – a fürdősapkáját lóbálva rótta a napozóteraszt. ám amikor lehajolt érte belelőtte nyilát a hexensussz. de voltak – Látom. Ezen körülmény magával hozza. melyek az újabb hatékony ingerek felvételre képesítik. ha közben egy bűbájos kisbogár azt csacsogja: – Mi történt. s a fránya sapka mindig jó időben – s micsoda helyekre! – pottyant. – Gyula bácsi a Lukács doyenje? – kérdem a könyvkiadás hófehér hajú doktorát. hogy korlátozás nélkül egész napon át rendelkezésre álljanak a tanultam itt úszni. kiskegyed? Melyik medencét kedveli? A fürdősapka jól szolgálta a magyar irodalom és a Lukács uszoda hírnevét. s le is esett a sapka. sápkór. a vízi-múmiák” közé. hogy nem ismeri meg.. . skrofulózis és aranyér. szívbajokból eredő vizenyő. hirtelen megvilágosodásból nem illik azzal védekezni: – Bocsánat. alig többért. minden nap fölmegy a napozóba. a kép. bujakór. különösen.” A nőügyek nagy szakértője. Emici ugyan délcegen rótta a napozóágy hosszakat... ide tartoznak az elhájasodás. Ám egyszer a gumisapkák is megöregednek. továbbá régi izzadmányok.a hölgyek! – Sajnos ezt az érdeklődésemet nem sikerült elveszíteni.

!” Ez persze. netántán úsznak ma is. menjen a fejesek uszodájába. A Lukács ma is inkább ellenzéki – amivel nem szeretnék senkit se kínos helyzetbe hozni Tudomásul kell venni. hogy a guanó olvashatatlanságig belepje őket. hogy dresszben a népnemzeti gerinc is épp olyan. három éve: “Ezt nektek!” – és visszarakták hétre a zárórát. Mondják. Egyszer Lőrincz miniszterhelyettes “engedélyezte” a sofőrjének. hogy kirúgatja. mint a másik. de ahhoz képest. és B. Ám a Lukácsban ez régen sem ment. Amikor a női medence oldalát egy szép fa kivágásával akarták kiegyenesíteni. német kereskedő.-nek. pártuszoda. A túloldalon még látható a Török fürdő kupolája.. pártuszoda! Négy éve előre hozták este hétre a zárást. elsősorban a tudás – “Professzor úr. és csak a hatvanas években tisztították le a soknyelvű táblákat. hogy gyermeteg dolog. Kerestem a hőst. Helyette az áttérést találtam a negyvenórás munkahétre. hogy sapka nélkül ússzon. Tisztázandó: nem veszélyeztetik-e a vízi demokráciát? Van-e joga egy komcsinak a szabad vízhez? Hej. bátor kiállás volt a diktatúrával szemben. szerkesztő úr kijelentette: aki nyilvánosan elküldi Rákosit a . de a felügyelő kiküldte. Ha nem tetszik. annak ő ki. Angyalföldön R. s erre mondták a “fürdősök” már. s a medence fala megkerüli. és az életkor. hogy ez csak egy uszoda! “A Szt. Mivel L. budapesti bérháztulajdonos hálálkodó. M. írók.. a tanár. hogy Haraszti Miklós és Csurka három éve még “egymás levében” úsztak. Mert korábban valami pártmufti kérte a nyolc órai zárást. azzal fordult barátjához: Kezdd te.” 1956 elején B. újságírók hada kivételes helyzetet teremtett. Itt a tekintély. két akkori PB-tag is jár ide. A Lukácsban mindig tere volt a meztelen beszédnek. parancsolj!” -. benn van M.. sőt az ellenzékiségnek is. A “nagypofájú” színészek. szemébe mondta. Boldizsár Iván megírta “Mentsük meg a Lukács platánját!” . Lássuk! A zuhanyzóban gyülekeztek. hogy nosza. Az önmagába zárt Rákosi-években hagyták. század eleji márványtáblái. Az semmi. nagy hírét a Radium-iszapfürdőben elért gyógysikereknek köszönheti. akadt aki bemutatta B. azóta is körülöleli a fát. is a Lukácsba járt. E fürdő sajátságos tulajdonságai folytán hazánk egyik nevezetessége. Hajdan a mai ívócsarnok előtt jártak Bécsbe az autóbuszok.” A falon az itt meggyógyult arab sejk.vízgyógyászati hatányok. mégiscsak te vagy a Sztálin-díjas! A hatalom rosszabb szabadúszó az idejáró vak fiatalembernél... hallgassa az elvtársak szövegét. És L. viselőire mégis félhangosan megjegyzik: Már mindenkit beengednek? Vagy szólnak a polgártársnak a zuhanyajtóban: “Ne menj be. megfenyegette. mire L. Lukács-gyógyfürdő az ország határán túl is messze terjedt. 1965-ben nem a százötven éves megszállás miatt zárták be. hogy az emberek nem bíznak benne. . Az ide merészkedő pártfunkcionárius ne húzgálja a száját a vad politikai viccnek sem. de ha haraszti helyett Rákosi főszervezője krallózik!? Igen.

mint a többi (langyos uszoda Közép Európában). s a Kárpótlási Hivatal mamelukja sem engedi maga elé az államtitkárt. hogy csempézés gyanánt hányadék munkát vesz át? Törvényszerű. hogy égzengést okozva rugdalják öt percenként a nap után az ötkilós napozóágyakat. hogy már bőrbeteg – lábszárfekélyes. s azóta télen sóban trappolunk vagy csúszkálunk egyik medencéből a másikba:) Igen. Ha a törzsközönség egy részére nem is csupán az úszás jellemző. ahogy a napozóban sem barnulnak hamarabb. Más a közönség hajnalban (íróasztalosok). törvényszerű. Igazából az épület és a személyzet is együtt züllik a látogatókkal (tisztelet a kivételnek). Törvényszerű lenne. unokát nevelnek. – Mennyit csipkedtem a mestert. hogy a nyomorgó Fürdőigazgatóság hetekig nem tud megjavíttatni egy villanyórát. a hátúszókat utálják. ám a zuhanyozóban. pedig az uszoda bejáratára kirakott úszótársak halotti értesítései egyre közelebb járnak hozzánk. receptet cserélnek lebegés közben. s felfedi az ajtó titkát. hogy az egyre több vendégből dőlő piaszag kezdi elnyomni a parfüm illatát? (Nem azt siratom) Törvényszerű. meg a “népszekrényekben”. A legkeményebbeknek súlyemelő terme van. A kabinok “osztálytagozódása”. a pillangózókat elküldik a Sportba. hogy a kabinos koszos fehér nadrágban. Közben beszélgetünk. sőt félmeztelenül. s évente a medencéhez jön a halál is. hogy lerakod a lábad! –. s ahogy múlik az idő. hogy receptet írjon neki? Törvényszerű. hogy a kabinsoron valaki arra kéri a belgyógyász professzort. sőt szekrénykékben kifejezésre jutó különbség bevett.” – A zuhanyzó csapóajtaját György mester (Konrád) mindig a zsanér oldalán próbálja “nyitni”. húsz-negyven percet tempózik. a meztelenség miatt is tűrhető a demokrácia. Ma ezt a Lukács-társadalom nem igen fogadná el az “idegenekre” sem. s összesúgnak: – Látod. Mégis! Mégis ott vagyunk minden nap. a padlófűtést évtizedekkel ezelőtt fölszedték. s csak jön valaki. néhányan futnak úszás előtt. délben (színészek). hogy szinte minden “átalakítás” amputálás? (A düledező kabinokat rendre lebontják. Közülük egy-két nyugdíjas hazamegy lefeküdni. “Nincs megengedve öt éven felüli fiúkat a női osztályokba hozni. A rangosabbnak sem lágyabb a víz. mert le-leállt pihenni: – Megmondom Jutkának.A főurak vissza nem hozható világához nemcsak az elkülönülés tartozott. este (magányosok). Ám a mindig jelen lévő úszó nagymamák főznek. hogy hamarosan a Lukács is olyan legyen. hanem az arisztokratikus törődés is a szegényekkel. A gyorsúszókat nem szeretik. a többség. délután (szerkesztők). Hatkor a munkába indulók állnak sorban. Az úri és női gőzfürdő mellett. “Az uszodák ízlés és pompa dolgában versenyen kívül állanak. miközben mellettük épp elszunnyad valaki? Törvényszerű. hogy föltűntek a tisztálkodó hajléktalanok. Amál. talán már nem is . övsömörös – betegeket is beengednek? Törvényszerű.” Állnak. a török kupola alatt volt a potom 14 fillérért látogatható férfi népgőzfürdő. vagy füstöt a képünkbe fújva nyitja a szekrényünket? Törvényszerű. a Torday Teri kislányát? Megszólalásig az anyja! A Lukács ezerarcú.

“Csak úgy kitaláltam!” – mégis mindenki tudta. mit jelent. Minden délben elkiáltott: “Vigyázz.árulkodnék rá. Gyula bácsi kérdezte tőle. a Honi Ipar szerkesztőjére nem vonatkozott a tilalom. ki az a Lampi. (1992) . s akkor az úszók leálltak. “Az úri gyógyuszodában az emeletről leugrani tilos. nehogy a nyakukba szökjön. te Lampi!”.” Sugár Ottóra.

a vendégnek járt a fotel. whiskyt? – kérdi. Budapest. ártatlan kapualj. A fotelbe fektetett vastag sétabotnak divatos lenne szimbolikus jelentést adni. Talán KGY mondta először. hogy hangosan beszéljen. “Üdvözlöm. KGY mindkettőt kér. – Csörög a telefon. hiszen hátha ne kölyök magára utalt. a szürke és hófehér port buggyantó. hogy az illat. – Fölvegyem? – kérdi KGY. borotváltan. Mire fölocsúdok. Vidám titkot várok a nagy sétálótól. azt fogja mondani. hogyan kell előmelegíteni a poharat. mert volt titkárnője napközben mellette van.. megfésülve. De nem ért hozzá! – Hogy van? – kérdi KGY. KGY otthonosan belép a üvegezett ajtón és megáll az előtérben. hogy meglátogatná. hogy találkozunk. hogy akkorka lehetett.HÁROM FELVONÁS KGY meglátogatja AGY-t Hónapok át hordtam az üzenetet Konrád és Aczél között. – Te hogy szólítod? – kérdi KGY. KGY kérdezte. – Itt akartak kivégezni! – mondja mellmagasságba tartott tenyerével jelezve. hogy konyak is van. nem a támogatottak és tűrtek. Elnézést kért. 21 kilós fogyása után – először láttam Aczél Györgyöt. örök magiszterétől. és KGY megismétli a kérdést. Így maradtam.. KGY után kezet fogok vele én is. Körülnézek: világos. Legutóbb csak fölugrottam egy percre. – Én akkor sem mondtam. Amikor a vég kezdetén – szombathelyi sugarazása. – Hangosabban – súgom. Aczél úr! – mondja KGY. (Azért jártam hozzá. s az arcáról leolvasható: nem látni? – Egyezségem van az orvossal. Amíg járni tudott. Elfelejtettem figyelmeztetni. Vasárnap nem hittem volna. így AGY azt feleli. hogyan kell armagnacot inni. és kilépve a kocsiból. hogy elvtárs. hogy nem áll föl. hm nem is volt rossz itala az öregnek. A gondolat ugrik egyet: – Ha a vejem felbontja az akkor kapott 1917-es armagnackot. – 1956-ban? – kérdem. hogy nem titkolja a helyzetet. belefeledkezik a szomszédos bérház látványába. . – Aczél elvtárs. akit sehogy sem szólít meg – inkább whiskyt ivott-e vagy konyakot. délután negyed négy. – 1944-ben – feleli. Tízévesen kivégezni? AGY kifényesítette a lelkét is a találkozóra legnagyobb tiltottjával. hogy van. hogy látogassa meg. Tájékozottságát csak érdeklődése múlta felül. azt hazudtam neki. hívjon föl egyszer. mire AGY-nek eszébe jut. már nem kezdem el. talán AGY. hogy francia nagyiparos ismerőse elmesélte.) Kedd. KGY már az utcán van. – Szombathelyen magáról álmodtam – mondja. KGY-t felötözve.” “Köszönöm. – Majd Sárika – int AGY. Rengeteget segített. hogy Rákosiról beszélgessünk. skótkockás plédbe burkolva várta. és jobbulást kíván pedig épp külföldön Pen Clubbozott. – Kávét. Hisz leginkább már csak az általa tiltottak járnak hozzá. – Gyere csak! – mondja hirtelen.” Csaltam is. jobbulást kívánok. AGY ingatja a fejét. s akkor pizsamában ült a nagypapa-fotelben. hogy ő – mármint Aczél úr. s megérdeklődi. Szent István park. egymásra dobott papírzsákok előtt.

Örkényre terelődik a szó. mint az oroszoktól. amelyik becsapja. hogy megbotránkozott. a munkásság írója ajánlotta ezt! – mondja AGY megjátszva. Főképp Biszkuék akartak lecsapni. KGY a fejét ingatja. akit AGY Párizsba küldött KGY után azzal a kéréssel. Mondja a kínzó csonttátétel orvosi nevét is. Aczél György Konrád Györgytől. egy nyári meghívásért vitték a szót a követségre. Úristen. Egyetlenegyet szippantott és elnyomta a Multifilter. hogy délelőtt kell szeretkezni. hogy miért nem váltanak le. – Kinek mertek volna így írni? – kérdi AGY. Eörsinél a verbális közléseit kifogásolták. Három szörnyű hetet töltött ott kórházban. hogy kirobbantja a harmadik világháborút. lett volna Rajk-per. s ne is jöjjön haza.– Szombathelyen!? – kérdi KGY. De KGY válasz helyett mentegetőzik: ő három hónap moratóriumot vállalt és azt be is tartotta: csak négy hónap múlva jelent meg tőle valami a Le Monde-ban. Volt egy szőke szibirjak fiú a követségen és éjfélkor feljött a lakásomra elmondani. – Sok emberük volt itt – mondja. – Megkérdeztem Kádárt. – Ez volt a történelem menete – mondja KGY lakonikusan. magyar cenzúra Párizsban! KGY mesél Örkényről. majd visszatér az álomhoz. hogy a két barát (AGY és KGY) közül azzal véget vet a barátságnak. Dicséri Illyés eszét. hanem KGY is Nyugatra települ. és jó előtte egy pohár pezsgőt inni. AGY bólint és folytatja a gyors értékelést: a hozzá közelálló Déryről mindig úgy érezte. – Könnyen föl lehetett volna számolni a szamizdatokat – mondja AGY. – Mit kellett volna másként csinálni? Hogyan lehetett volna csinálni? – kérdi hirtelen. Konrád György és Eörsi István. gondolja. AGY Napoleonnal koccint. – Magánál Jalta miatt.) – Ismeri erről a levelezésünket Örkénnyel? – kérdi AGY. a nyakába kötötte a szalvétát – két tapsifüllel – és önfeledten evett. hogy egy időre maradjon nyugton. Párizsban elmentek vacsorázni. bár bizonyos dolgokba – példaként a nemzetiségi ügyet említi – bele tudott gabalyodni. mintha a hely volna meglepő. hogy oroszok-e vagy magyarok. KGY Johny Walkerral. (Előtte azt szerették volna. és azt tanácsolta. hogy Moszkvában őrjöngnek. Örkény francia halászlét rendelt. hogy okosságát a Spiegelből vette. s nem derül ki. – Néhány író jobban félt a zsidóktól. . – Igaza volt – feleli KGY. – Gelléri Andor Endreként jelent meg. – Két író esett teljes tilalom alá – mondja –. Buta ember volt – intézi el a múlt idővel is. – Korábban ennyi idő után már rágyújtott AGY. És a szovjet vezetők javasolni fogják Kádárnak a leváltásomat. ha nem csak Szelényi Iván. – Az írók közül társaságban Örkény tudott a legkiválóbban mesélni – mondja.) – Miért? Szóltak? – kérdi KGY. – Majd megmutatom – ígéri és idézi Örkény levelét. (Pedig Eörsinek jelentek meg kötetei. – Gelléri. Jártak Gáspárhoz. mert a szerelemhez frissnek kell lenni. ha annak idején csak egy húsz példányos szamizdat is van? És a következő PB-ülésen elkente a témát. – Pihen.

mint Szász Béla. Élete legmarkánsabb része a Rákosi-börtönben töltött idő volt Ő másként élete át a katarzist. – Az emberek nem szeretnek az íróasztalfióknak írni – mondja KGY. csak ezt az egy szót! – Miért volt ez olyan fontos? Hisz addigra már megszilárdult Kádár helyzete! – mondja KGY. ő nem az íróasztalnak írt. S azt mondja. Nemhogy ekkor. Ő is félt Rákosiéktól. Joggal tarthatott. – Az olvasó népet nem sikerült megteremteni. Kádár ismételgette: ha aláírta volna. – Félthette az életét – ismeri el Aczél. ők adták a legtöbb támogatást Magyarországnak. Végül annyit mond. . Épp jó kapcsolataik miatt küldte Kádár Kállait Snagovba Nagy Imréékkel tárgyalni. – Megteremtettük a színházi életet – olyat. amilyet –. – Tizenegy alkalommal jártam Nagy Imre ügyében Kádárnál. hogy kinyírják. mindent ígérgetett a saját szakállára. már nem Nagy Imre elvtárs és Rákosi-klikk. hogy itt mennyi tiltott mű kerül majd elő. de KGY nem akar kötélnek állni. és az 1957 tavaszi ötpárti tárgyalás után megváltozott Kádár szóhasználata. Szabadulásuk után Kállai azonnal elfogadta Rákosi állásajánlatát. mondja. és nem Nagy Imrééket vagy a külső erőket. Ponomarjov Romániából írt jelentése is segített beleszorítani a perbe. és felpanaszolja. hogy Kéthly Anna (Nagy Imre kormányának a tagja) vagy Horváth Imre lesz-e a magyar ENSZképviselő – mondja AGY. És Molotov azt akarta. mert külföldi útjaimon mindig rákérdeztek. hogy ottjártakor akár kint is maradhatott volna . és a közbevetésre azt feleli.– Erről hallottam – mondja KGY AGY Csoóriról faggatná. költők hagyják a könyvkiadást semmibe veszni. ha visszajönnek. – Mire gondol? – kérdi KGY. többek között ezért is vállalta a rosszabbul fizető állást. az is megy tönkre – mondja tovább. hogy ő akkor még Rákosiékat okolta. de fölényeskedett velük. Párizsba került barátai is tanácsolták – névről Heltai Györgyöt említi –. majd Nagy Imrééknél kuncsorgott. vállalja az építőipari tröszt helyett a kulturális miniszterhelyettességet. Aczél felidézi a közös “misztikus vacsorákat” Illyéséknél. – Sokan azt hitték. bizonyos jelekből kiszámítható volt a pálya. hogy tízezer ember likvidálása nélkül nem lehet az ellenforradalmat kiírtani. – Rákosi még 1957 februárjában is úgy vélte. hogy hagyják a könyvek világát pusztulni – Koestler. de később is az volt a kérdés. Kádár – az új kormány – első nyilatkozata annyiban tér el a Rákosiék tervezetétől. hogy elismeri a kormányt. – Miért vállalta Kádár? Mitől félt? – kérdi KGY. És nincsenek sehol. A kínaiakkal akkor szoros volt a kapcsolat. Kállai ejtette ki a száján először. hogy vegyék be a kormányba. az antikommunista. S utal rá. – Sok mindent mulasztottunk – tér vissza Nessus ingére AGY. – Azok a kötetek megvannak a polcokon – vigasztalja KGY. hogy bűnvádi eljárás is szóba jöhet. hogy Rákosiék jöjjenek vissza. – Nagy Imréék kivégzését Kádár miért vállalta? Nem lehetett kitérni? Nemet mondani? – kérdi KGY. írók kivételével az egész világirodalmat kiadtuk és most írók. Orwell.

istenem! Nem kellett volna olyan keményen kérdeznem. pénteken este hívom KGY-t: – Meghalt Aczél! – Óh. ha jobban lesz. Ha Aczél ezt akarja. és elmondta. Épp ez az: miért mondta? Harmadnap. Aczél nem akarta Párizsból hazaengedni. (1991) . Búcsú közben kéri AGY. hogy eljöttünk: rég volt ilyen jó állapotban a papa. Az ajtó előtt a kisebbik lánya félénken.Hirtelen megijedhet KGY. de ő felszólalt. hogy kifárasztja a beteget. látogassa meg akkor is. – De akkor az illető miért mondta el épp most nekem? – kérdi Gyuri. hogy egy volt PB-tag leszólította. fáradtan megköszöni. – Bolondság – mondom. KGY a szellemi frissességet dicséri. Lenn megkérdi: nem járunk egyet a Duna-parton? Eszébe jut. és felugrik. hogy ezt nem tehetik. megteszi.

nem is szülei hazájának szól. Soha nem jelentkezett. meg felidézték a Cila párnahuzatába rejtett pálpusztai papírját. a mamája viszont nem tért többé magához. hogy a fiú hatszor körülszaglászta az ágyat. Paul így is ült hét hónapot. Mi sem voltunk hűtlenek – akkor huszonhat év után Paul nem jött volna közénk –. ez nem Paul lakása. Paul hajnaltól napestig tanult. Negyedév kezdetén Paul el akarta vinni Jocit és Joci édesanyját Kalocsára valami családi esküvőre. Azt hiszem. hogy kiutasították Magyarországról. és kidolgozott tételekkel segítettük. hanem azoknak a bajoknak. de a hülye szigorlatok kalodájából nehéz volt kiszökni. A magyaros lagzi helyett a kecskeméti kórházban kötöttek ki. A fene a fejét. A burzsoá bája! De miért épp Fótit érdekli? “Veret adni jobban ki mer. Csak Vali állt mellette. mondogattuk. hogy a vizsgáit pótolja. Fiat coupéval érkezett. – Fóti itt van? – ugrott ki Paul a kocsiból. de mindenkivel azt üzente szívesen lát bennünket szállásra és egy teli jégszekrényre. Pault két hétig ápolták. a kettétört barátság. Pault a kórházból egyenesen a börtönbe vitték. mégsem találta. egy Indonéziában. hogy műszaki hiba miatt repült ki az útról és vágta ketté az akácfát. majd felmentették. mi olyan éktelenül büdös. Paul régi szerelme. Épp a rektori vizsgaengedélyért indult. Éjfél után mindenki Paulról beszélt. A . megjött Paul! – kiabáltunk a régi munkásőr-üdülő parkolójában. ha ő hazajön. Joci gyászolt. az egész évfolyam eljön. de Cila azt mondta. mert Paul beleszeretett a Jáva körüli szigetekbe. De sem a Fiat. Összepakolt. hogy a cipőtalpát megvizsgálta. sem a miénktől némiképp eltérő ösztöndíj nem képes megmagyarázni Paul népszerűségét.III/III Megjött Paul. Persai járt nála Hollandiában és hat fürdőszobáról szövegelt. hogy ő a második ember. – Saját repülővel jött Kölnből! – jegyezte meg csöndben Vali. Két naposra tervezett huszonöt éves találkozónknak ő a sztárja. annyira kirítt totyakos csapatunkból. hogy ő volt az évfolyam-szépe. amivel a marhája Európa ezernyi szöglete helyett Szegedre jött. a “gyerekülésen” szorongó barátját szintén. Persze fogadalom nélkül is ott akart lenni mindenki. Meghalt az apja is. segítőszándéka. Jocival gyorsan összebarátkoztak. Más srófra járó agya. eltűnt. a Fiatnak ő. később meg Vali volt leggyakoribb utasa. és valami ösztöndíjat kapott. mint a kicsi Fóti Imer!?” – szavalták a társaim kórusban. hisz Pault ötödéven láttuk utoljára. hogy benősült egy pigment cégbe. Első fokon két évet kapott. hanem a cég vendégháza. Mindenkit. amit ez a választás a fejére hozott. néztem hajdani évfolyamtársunkra. A becsmérlés nem a városnak. Vali szemén még most. a barátság megszakadt. amikor jött az értesítés. akkor épp Svájcból. ötvenéves korában is látszott. hogy Amszterdamból a saját gépén röpült Távol-Keletre. amikor mindössze egy harmadévesnek volt Panni robogója. és ahogy jött. ne veszítsen évet. hogy két gyáruk van Európában. egy arany-csuklóláncos üzletkötő felesége. A haláleset. a rendőrség is piszkálta. mert sikerült bebizonyítania. meg a börtön után ő is tartózkodóbb lett. Megfogadtuk. akcentusa tette igazán szeretetre méltóvá. Paul 1962-ben került hozzánk.

a Fiat coupé – mondta és leült a másik fotelba. Arra futottam és megláttam őket. no. feljött Paul is. Joci mi van? – vagyis. miért hagytam ott az évfolyam-találkozót. Mindig nem. – A Fiatot életfogytiglanra ítélték – majd rám pillantva hozzátette: – Őt nem utasítani ki. s látszott rajta. Akartak engem beszervezni. Táncuk közben emiatt szégyelltem el magam. a hajdani baráttal mi van. A megadott időben a lakása előtt várt. – A szerviz megmachinálta a kormányt. hogy én is. – Nem Irénke mamit akarni megölni! – mondta. nem akartam Paul és Vali táncát nézni. – Direktóriumi tagok? – Ja. hogy be akartak szervezni? – Irénke mami meghal. – Paullal beszéltél? – kérdezte. és börtön. nem kapta meg a beutazó vízumot.. hogy Jocival. őt állították rám. de csak azt vállaltam. socialdemokratei. hogy akarom-e folytatni az egyetemet. 1948-as bűne a rigorózus törvénytisztelet. 1950-ben kitelepítették a családot Dobozra. hogy nein. – Ja – mondta Paul az öntöttüveg hamutartót pörgetve. A rendőrség hitte. Szegény Irénke mami! – Zsarolni!? Nem értem! Elmosolyodott. Bólintottam. Barátság nélkül is ment volna.. – Ezért halt meg Joci anyja? Hát Joci emiatt nem jött most el!? Ő tudott arról. jópofáskodott. ők csak nézték egymást. Nein kommunist. Pedig össze sem ölelkeztek. Pedig ígérni. nem! Mondani nekik. de nem bírtam. Akartam. s lépdeltek a zenére. – Mondd. – Mi lett a coupéval? – kérdeztem. Én ekkor is nein. miért kerestem fel a két nap közben. – Az olajosoknál dolgozik. de inkább nyitva hagyta az előszobaajtót. – Összes rokonság nekem két magyar nagybácsi. eddig minden találkozón itt volt – hadartam. az ártéri erdő szélén. és az ablak elé állt ködöt nézni. – Apám táblabíró volt. Besúgó.húszéves találkozóra hiába hívtuk. és megint nein. És akkor baleset. hogy kinyitni enyém börtön. Itt . Ők tudták. mint ott a Maros torkolatnál. akinek az édesanyja a Paul kocsijában vesztette az életét. és akkor kiutasít végleg. ő a tégla. Ez volt a mi groteszk. neki is két gyereke van. A zsarolással beszervezett ügynökből gyakran lesz áldozat. Úgy éreztem magam. A felvételinél eltitkoltam. Nein. Joci sejtette. Fél óra sem telt el. és Paul érkezése előtt behívtak a céghez. a roncsot eldugták előlem. Egy óra tájt fölmentem a szobába. – Nem az én formám – mentegetőzött. – És most várod a szegény kis ügynök panaszait? – Rosszallón néztem rá. Minden pár trécselt. éjszaka Joci a kórházban elmondani. – Pörgött a hamutartó. hogy az ismeretlen külföldi fiú kapcsolatairól jelentek. átszálltam mellé az olajosok Nivájába és elindultunk a “terepre”. – Gyújtsd csak fel a villanyt! – szóltam rá. Nem voltam álmos. sőt tragikus ráadásunk. – Ja. valamit szeretne megértetni velem. Direkt. akkor tudni zsarolni. Ők vörös köztársaság direkt. A bűnt követte a bűnhődés. hogy csináljak baleset.

hanem gyereket csinálni Paullal! A százados a száját sem merte elhúzni. kivették a méhemet. Tavaly. Végül Burgasban sikerült találkozni. Bukarest. és azt is. Ha te kint maradsz. – Mentem volna utána. hogy a baleset után kiszállhatott. A negyedik útlevélkérvény elutasításakor figyelmeztettek: ha állást akarok szakítsak ezzel a kémmel! Bizonyítékot kértem. – Ha hagyja! – mondta és göcögött. de novemberben nincsenek hajók a vízen. itthon aztán kiderült. Írtam a kérvényeket: Berlin. kislányom – mondta –. feljelentettek. – Muszáj történelmet élni? – simogattam meg önkénytelenül is az arcát. ne strapáljam magam. Röhögtek. Ki az a perverz állat. a ház a ti neveteken volt. Kérdezz! – Elcsábíthatom a feleséged? – kérdeztem ebéd után Vali csuklóláncos férjétől. nem hiszi és visszakérdezett. – A házasságunkat is említette? – Össze akartatok házasodni? – Azt nem láttad rajtunk? – kérdezte és fiúsan egymásra nevettünk. Megkérdeztem Jocitól. hogy nem a családom jelentett-e fel? A kérdésért még jobban gyűlöltem. és a tiéden. Megesküdött az anyja emlékére.talán több áldozat is volt. hogy nem disszidálni akarok. De nem húzhattam ki a lábam az országból csoporttal sem. – Mi múlott ezen a fél házon. Szófia. Aztán szültem a gyerekeket. Ide illet volna egy hajókürt. Varsó. a Jánosén. “Tudod. Az ötéves találkozón. 13 flekk . a halálos ágyán rákérdeztem anyura.” A mi hajókürtünk most is néma volt. elveszik a felét. Isztambulért epekedtünk. a cég sem így gondolta a kocsi megbütykölését. Prága. a jugoszláv átutazást behamisíttathattuk volna. Bevallottam. hogy miről beszélt Paul az éjjel. aki más kínjának örül? – Joci jelentett fel? – Muszáj válaszolni? – kérdezte Vali. Üvöltöttem. hogy volt-e más besúgó is az évfolyamon. Valika? – Ki tudja – felelte. persze nem adtak útlevelet. A csontig szivárgó köd ellenére lementünk Valival a tópartra. eltemettem apámat. hogy a Marosnál akaratlanul megláttam őket. üvöltöttem tovább. nem kaphatok útlevelet. már mint Pekárné rákérdeztem. Azt felelte. A tizedik kérvénynél közölték. – Jocira gyanakodtam én is.

a hajdani cselédlépcsőt. hogy a házi ávósuk. A múlt századi épület nyugodtan eltitkolhatná majd’ száz esztendeje felét-harmadát. átgyúrt. Elbocsátása után műszaki rajzolónak állt. vagy fürdőszobás.Belgrád rakpart 25 Miért ugrott fel Barabásné a díványra? Benda Gyulától hallottam. mert az úri frontot érte. ki feltalálhatatlanul elköltözött. lehajtható ülőke. többnyire “jobb emberek” is lakták (orvosok. Az esendő emlékezet pedig nem egy történetet kiegészített. Egy évszázad alatt elaprózódtak a lakások is. nagyszebeni Denk Arnold a Dohányjövedék igazgatója volt. Mindezekről még a Benda családban sem esett húsz éven át szó. de ezt is sokallhatták. Aztán Ungi feleségének a falujából két teherautó élelmiszer érkezett a Belgrád rakpart 25-be. a ház akkor is hallgatott. a még épülő Erzsébet-híd hóna alatt elkészült egy három emeletes. de egyszerre csak egy testesebb ember fér el benne. s vannak kényszer konyhás. A rakparti bejáratnál gyönyörű lift is volt. legendává növesztett. *** 1900-ban. legalább annyira jók. A szász származású. Ma pedig már alig néhány tanúja él a negyven évvel ezelőtti eseményeknek: a Duna-parti bérházból ki végleg. 1950-ben kényszerítették a Duna partra néző. aki feleségével. A történet legérdekesebb mozzanata. Ma már nehéz megmondani. A kétszáz négyzetméter körüli lakások az úri közönség igényei szerint épültek. rokonoknak választottak le egy-két szobát. Gyula szülei – Benda Kálmán történész és matematika tanár felesége. két forradalma idején sem raktak tüzet egy lakás parkettáján sem. benne tükör. Mária néni – adott órákat. értelmiségiek). 1944-ben egy bomba vagy akna eltalálta a lépcsőházat. Ma egy préseltfa büntetőfülke szalad fel a harmadikra. 1958-ban hazakerült a tököli internálótáborból Gyula keresztapja. körfolyosós bérház is a Belgrád (akkor Ferenc József) rakpart 25 szám alatt. két kislányával szintén a házban lakott. hogy eredetileg húsz vagy huszonöt lakás volt-e itt (most több “helyiséget” cégek bérelnek. hogy itt a század két világháborúja. Csináltak a házban iskolát is. netán előszoba nélküli lakások. s elmondta. behúzható ajtó. Ungi István volt a parancsnok – elég kegyetlen ember. A kapukat saját őrség vigyázta – fegyvertelenül. aztán jöttek a kényszertársbérletek. hogy 1956-ban az ő bérházukban. így “szennyesigazgató” . hogy az egyik család szinte az egész bérház tudtával bujtatta “ávéhásukat”. leckéket a saját lakásukban a házbéli gyerekeknek (Gyula ekkor tanult meg tarokkozni). azt a főhadnagyot. harmadik emeleti lakásban lakó háztulajdonos Denkéket a rakparti lépcsőház helyreállítására – aztán államosították a házat. a budapesti Belgrád rakpart 25 szám alatt valóságos kis köztársaság alakult. kinek mi jutott). Amikor a nemzetőrök keresték Ungi Istvánt. a deklasszálódott családok előbb a gyerekeknek. orosz lehetett. ezért öt éven át mindenki csak a Molnár utca 5 szám alatti kijáratot használhatta.

ezek az évek írták át legerőteljesebben a lakónévsort. zajlott az élet a körfolyosón. szociális otthonba került és a nála idősebb háziasszonya. Aztán nyugdíjba mentek mindketten. amikor vitte a szennyest a Patyolatba. példás rendet tartottak. s amikor “a fájós lábú Mari” egyedül maradt. hogy másnap hajnalban majd náluk csengetnek. hogy a feje beszorult a vasrácsba (Denkék lánya. Aztán a gyerekek! Denkéknék öt volt. amit aztán a család hol juhtúróval. a ház alig szorult külső mesterekre. s mi lett velük. S kölcsönösen jól jártak. Benda Kálmán apja ezredes volt. Jó hangulat volt. azt talán akkor sem tudta senki. . mindenhez értett. hogy mutassa meg mi van a bőröndben. szólamvezető csellistának azt mondta: büdös cigány. Bajuszné az idősebb Benda nénit megállította. hogy őket fogják kitelepíteni. nem az esetleges jó pontok reményében ajánlották fel a házmesteri állást és lakást a háztartási alkalmazottjuknak. s előtte lekonyult a nagy Bajusz. Marinak ez járt. A gyerkőcök hancúroztak. “Azokban” az időkben minden hivatalos “szerv” a házmesternél érdeklődött a lakók felől.) Végül a kitelepítés “csak” megtizedelte a házat: két család jutott erre a sorsra. hol pirított hagymával evett. végül éjjeliőr. az akadémiát végzett. Márta esküvőjén még “Mari néni” szolgált fel. sem más. Ám Denkéket nem osztályharcos szempontok vezérelték. s Mariék mindenkiről csak jót mondtak. De a legfontosabbat még nem mondtam az Ágoston házaspárról. Dobi Istvánnak a házmestere bukott ide. az első munkáscsaládnál. s a házmesterné nem szólt rá a háztulajdonos általa is nevelt gyerekeire. 82 éves koráig volt éjjeliőr és saját kezűleg főzte a késsel szelhető puliszkát. főhadnagy számon kérte. Marinak. Ezt Ungi István áv. 1950 nyarán ennek ellenére több lakásban várták összepakolva. mint most. a Denk mama látogatta. Bár “laktak itt már párttagok is”. Denkéktől most vették el a bérházat – de Magyarországon kinek nem volt 1950-ben rettegnivalója? (Bendáék 1948-ban 4000 forintért vették a rakparti lakást egy disszidáló kollégától. Bendáéknál három. az unokákról nem is beszélve. ráadásul István bácsi aranykezű ember volt. A szülők nem féltették a gyerekeket.lett a Szabolcs utcai kórházban. Egy arisztokrata família viszont elmenekült. hogy költözhetnek. vagy úgy járnak. senki senkit nem jelentett fel sem ő. Denkék kisebbik lánya. Utánuk állítólag az elnöki tanács elnökének. ahogy a hároméves Döme Zsolt – ma zeneszerző –. amikor Ágoston István feleségül kérte. Magdolna szabadította ki). A történelem legharsányabb oktávja az 1944-52 közti nyolcas volt. Magda már nem engedte ki a gyerekeit. Ágostonék mesterei voltak a háznak. így aztán nem szólt rá a többi rajcsúrozóra sem. hol tejjel. hogy leesnek a körfolyosóról. Naphosszat nyitva volt a konyhaajtó. A nagy vitalitású ember talán a haláláig. ez volt a jel. Hová. Egy bérház története – főleg nehéz időkben és alulnézetben – házmestertörténet is. Bécsből táviratozott az illető: “Az egyetemi könyvtár 10-17 óráig van nyitva”. A háború után nem zárkóztak úgy. Barabáséknál ugyancsak három – szóval legalább kettő szinte minden lakásban. A férje pedig Döme Jenőnek.

a Belgrád rakparti lakásban. hogy valami történhetett. az Erzsébet-hídra. nem ezt a címet használja. de ki vágja le? Végül Földházi néni – az 1945 előtti viceházmester felesége (ők hordák le vasszánkón – nem liften! – a szemetet) – segített az új lakókon. Denkék ablakából kilátás nyílik a Gellért-hegyre. – Semmi dráma? – A vásárcsarnok előtt feküdt egy fiatal lány és egy damaszt szalvétával volt letakarva a feje. De Benda Kálmán akkor talán épp könyvekkel vigéckedett. A húgom. Márta nyomban fölkapaszkodott egy rádióhoz tartó teherautóra. Szerencsére. Hazafelé már a Vámház felé kerültek. a Rudas fürdőre. *** Polgár Péter fapuskával vonulgatott azokban a napokban. Márta húgom jóban is volt a gyerekekkel. de az is lehet. Arra emlékszem még. De kanyarodjunk vissza 1956 . s Márta aznap haza sem jöhetett. Tudni kell. iskolára nyíló kapujának számát a Molnár utca 25-öt. de húsz évvel később. Állás nélkül maradt. A Kálvin téren orosz tankok között lépkedtek át a hullákon. egy orosz intett. – Innen néztük. az említett nagynénénkért. Az apja valahol szerzett egy libát. hogy az egyetemi magántanár az állás. Denk Magda – maradjunk a Thuránszkyné helyett a lánykori nevénél – ekkor már19 éves volt. nem a politika. Nem tudom. ami egyébként is praktikusabb: volt amilyen volt ez a század. hogy a Szabadság szoborról ledöntötték az orosz katonát. aki a Kálvin térnél lakott.1956-ban azonban még Ágostonék lakták a házmesterlakást. ami miatt a nők a fűtött szobában. Este 9-10 óra körül ért a Molnár utca 5be a hír. keverem is vele. s a rendőr azt hitte. hogy már az egyházi levéltárban dolgozott. – A házban élt és állítólag bujkált egy ávéhás főhadnagy. hogy mi is zajlott 1956-ban köröttük. nekünk ez eszükbe sem jutott ‘56-ban. hogy ‘45-ben vagy ‘56-ban hiányzott az üveg az ablakokról. hogy a lakók többsége nem a puccos Belgrád rakpart 25-ként beszél magukról. amikor leálltak a villamosok: – Az ostromra jobban emlékszem. a Kálvin téren lakó nagynénénk meglátta és leszedte. így inkább a férj nevelte a három gyermeket: – Azért lettek ilyen becsületesek és ügyetlenek – jegyzi meg Mária néni. hogy végül a mama elkísérte. Nem féltek? – Ungiék nem úgy éltek. Háború alatt a szüleim naplót vezettek. Talán november 4-e után a nagymama már nagyon izgult a másik lányáért. hogy Benda Kálmánt 1948-ban kirúgták a Történelemtudományi Intézetből. Akkor vette észre. a Vásárcsarnokba mégis többet kellett menni. a férfiak az ablaktalanban aludtak. A nagyi olyan erőszakos volt. de a szerelem foglalkoztatta. hogy félni kelljen tőlük. hogy esténként kanasztáztunk. Benda Gyula 1956-ban 13 éves volt. Telefonunk nem volt. hanem a hátsó lépcső. Egy visegrádi kiránduláson a társaságukból egyedül őt igazoltatták. menjenek csak nyugodtan. A felesége három helyen tanított matematikát. s dolgozott. hogy mi történt a rádiónál. (Érdekes. A házban pillanatok alatt kialakultak a hírcsatornák. Körfolyosói Vergiliusom. mint a Dunának. azaz 1976-ban “átvette” történész édesapjával.

az 1953-ban leszerelt híradós tiszt. hogy teherautók jöttek a Parlament felől. épületvédelembe osztották be. – Egy-két napon át folyt is a tervezgetés.) Másnap reggel arról sugdostak a házban. hogy a Roosevelt téren bekerítettek és lemészároltak egy felkelőcsapatot. mit jelent várni. de már 1956 szeptemberében hathónapos belügyi pártiskolára vezényelték a Széchenyi hegyre. *** Amikor Bibó bekerült a kormányba. azt kiabálják. akkor mondta apám. majd néhány óra múlva ketten azzal jöttek visszafelé. most már megváltoznak a dolgok – említi Benda Gyula. Ám a 17. Denkék látták. Október 25-én Bendáék közeli ismerőse kenyeret hozott. Kelen mama sírdogált. Behívták viszont a Történettudományi Intézetbe és beválasztották a forradalmi bizottságba. s ő lett az igazgatóhelyettes. Benda Kálmán édesanyja azzal vigasztalta a közszeretetnek örvendő Unginét. hogy az Astoriánál barátkoznak az emberek az oroszokkal. amikor ÁVH-s egyenruhában megjelent a több száz (több ezer?) tüntető között a téren: – Végig szaladt a hátamon a hideg. Apámnak nem volt kapcsolata a diáksággal. Utána társaival elindult haza. hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. tudja. sebesültek voltak rajtuk vagy halottak. hogy a Parlamenthez mennek. század jeles történész kutatója a legmaradandóbb 1956-os . a Balassi Bálint utca 27-be. Az egyik nagyszabású cél az volt. kívül maradt a felvonulásokon. hogy október 23-án este Ungi Istvánt áv. az ÁVH VII. hogy ő is katonaasszony. főosztályára (közlekedési elhárítás). hogy biztos köztük volt a fia is. Kék parolinos. Amikor jöttem hazafele még nem volt ilyen a hangulat. Október 24-én kezdték felszerelni őket. kék szegélyű sapkás ÁVH-s egyenruhájukban találkoztak a felvonuló egyetemistákkal.-18. oszlasd fel őket. Az október 23-i előadás épp a társadalmi forradalmakról szólt. s úgy emlékszik. Az ismeretlen foglalkozású és a házból régen elköltözött Kelen József karszalagos nemzetőr volt az egyik hírforrás. Az öcskös odasúgta: vedd őket őrizetbe! Ungi otthon civilbe öltözött. hogy na. hisz nincs március 15! Náluk lakott az öccse. Népmesei elemeket is megőrzött az emlékezet: állítólag gyalogos fiatalok csoportja azt mondta a ház előtt. Bár fegyvere nem volt. Ungi nem értette. Amikor hallották. s az akkor még közlekedő 2-es villamossal bement szolgálati helyére. aki lélekszakadva rohant fel a bátyjához a Március 15-e térről: bratyesz. hogy ennyien maradtak.október 23-a híreihez. Nem tudni. Ungi István a katonai elhárítás után ekkor a BM Államvédelmi Hatóság közlekedési elhárítási osztályán dolgozott. hogy Sárospatakon újra létrehozzák az angol gimnáziumot és ott tanulhatok tovább. akik elkezdték skandálni: “Magyar ruhát a magyar katonának!” és kokárdát tűztek a köpenyükre. a főosztály Skoda páncélautója szállította a szomszédos BM-be és nekik is a fegyvereket. hogy vesszen Gerő! Ungi főhadnagy köpenyt vett magára. s híreket. János is. főhadnagyot behívták.

ha kellett. El tudott simítani dolgokat. akikhez sokszor telefonált. 1956-ban azzal állított be hozzájuk egy rakás ruhaneművel. én egy fáradt. s valami szakszervezeti funkciója is volt. s kifaggat ki vagyok. hogy egységes belügyi igazolványt kapunk. a Belgrád rakpart 25-be. Földházi Béla nyugdíjas mozgópostás a telefonban ezt kikéri magának: – Engem kérem nem úgy neveltek. Utána heten elmentünk egy kollégánk lakására.. aztán az édesanyja. A két munkásért üzent. 30-án főosztálygyűlésen bejelentették. hogy ő fél. Megjelent viszont Ungiéknál Földházi. hogy a cipőt a bizományiban vettem. mert a katonai elhárítás kettős irányítás alatt állt. Halálos beteg a testvérem. idős ember vagyok. A Széna téren a sárga félcipőm miatt egy fegyveres csoport igazoltatott. hanem Földházi Bélától. A lányuk veszi fel a telefont. most is hozzámegyek. Egy nap különös vendég érkezett Bendáékhoz. – Október 29-én Dobi megszűntette az ÁVH-t – emlékezik a szolgálati helyén eltöltött időre Ungi. Aztán ott volt még Varga Imre. Barabás Lázár pedig megmondta. hogy HM. Levetettem a cipőt. aki a Ganz-Mávagban munkás. “legfeljebb a csepeli munkás Varga Imre. Azt mondtam. Ungin és Barabáson kívül állítólag más párttag nem volt a bérházban. oda hívatta a feleségét vagy velük üzent neki. mert nem rendeztek politikai vitákat. hogy magával viszi a tízéves keresztfiát. az 1945 előtti viceházmester fiától kapta. hogy “olyan butaság” ez a Belgrád rakpart 25! Ott csupa kedves ember lakott. de az sem olyan párttag volt”. senki nem bántott senkit. A megosztott házban feltehetően azért is alakulhatott ki a laza közösség. – Ekkor még úgy volt. Alig tudok . hogy szabadulni akar tőlem. – emlékezik a felesége. – Őt mindenki elfogadta. s ezt Benda professzor – ellentétben a többi ekkortájt szerzett tisztséggel – évekig meg is őrizhette.tisztséget nem a szakmától. hogy kiben bízhat a házban. A gyereket persze nem engedték. s részt veszünk a rendfenntartásban. s lekapta a cselédszoba faláról a Lenin-képet és összetaposta. s másnap. hanem mindenki tiszteletére! – Inkább Lenin tiszteletére. s ez a korábbi rendőr is közvetített. Földváriné veszi át a kagylót. gyorsan témát váltok: – Maga tényleg naiv festő és a szezonban a Várban szokott festegetni? – Kérem. mit akarok. Néhány hét múlva keresem újból Földházi Bélát. Bízott Benda Kálmán bácsiban is. Október végén. hogy a férje nincs és hetekig nem is lesz otthon. de ekkor már gyárban dolgozott. vagy az Ungi tiszteletére? – birizgálja a szemtelenkedés a nyelvem. s benne volt.. aki korábban rendőr szakaszvezető volt. Otthon Ungi végig gondolta. ahogy a légkör változott az ifjú mozgópostás átadta Benda Kálmánnak a házbizalmi “állást”. Jean Boussaguet újságíró is a Magyarországon bújtatott francia hadifoglyok közé tartozott. Aztán legalább egy órán át arról akar meggyőzni. de mivel érzem. Gyula öccsét. október 31-én elindultam haza. de szerinte Varga nem mert hozzájuk felmenni. Münnich elvtárs nem engedi kiosztani az igazolványokat. Mindenekelőtt Barabás Lázárban.

kiegészítve azzal. Mindenki úgy tudja. hogy nem az érdekel. a családot már nem! November 5-én. szenzációt sem várok tőlük. hogy mi történt. hogy Ungi a házban van.közbeszólni. hogy éltek akkortájt. A forradalompárti férfiak konyhakésekkel fogtak. Ő csak hajtja a magáét. Apámék tragédiának tartották Mindszenty rádióbeszédét – vált témát Gyula. Barabásné felugrott a díványra és tapsolt. a kapuőrség szervezése közben Döme Jenő elmondta.. – Apám.. – Újraolvasva a beszédet. hogy a főpap visszaállítaná a nagybirtokot. A ház az orosz támadás hírére november 4-én leköltözött a pincébe. hogy velük nem történt semmi. hogy az országra támadtak az oroszok. pedig most öngyilkos lenne. hogy Unginé falujából érkezett az élelem. de nem fogadta el. – De hát a férje mégiscsak átadta a bizalmi “tisztet” Benda professzornak! – Hát ne adta volna át egy tanultabb embernek!? – De Benda Kálmán 1955-ben. – Barabásék nem értettek egyet a forradalommal – él Benda Kálmánné emlékében. hogy az egyik gyerek látta: arra a hírre. hogy Ungiékat mentse! – csúszik ki az asszony száján. volt félni valójuk. hogy a tudást akár ekképpen is el kell ismerni? Csend. Bendáékról. néhány nappal ezelőtt valaki pisztoly ajánlott neki. a házról. ki kit bántott. Denkékről. hogy a padláson tüzelőállás építenek ki. Jött egy felkelő csoport. ők tudták. – Legalábbis arra következtettünk abból. 1956-ról. – A férfi hamar meghalt. a házat. hogy lövik Pestet. nagyapám később elmondták. hanem az. felelősségre sem kívánok vonni senkit. – Hogy mondjon valami jót is róluk. pedig azt tervezte. a nemzetőrség Ungiékhoz fel: – November 2-án megjelentek Ungiéknál a nemzetőrök – idézi fel Benda Gyula. . Mi sírtunk emiatt. Ungiékról. hogy nem bántani akarom őket. November 10-e körül egy teherautó élelmiszert kapott a ház. Másnap arra ébredtünk. az ávóst! – Mária néni elgondolkodik egy csöppet Barabásék sorsa fölött. vagy 1950-ben is tanultabb volt! A férje miért épp 1956 október végén jött rá. vagy nem? Mintha nem egy nyelven beszélnénk. hiszen ők bújtatták Ungit. – Mi ébresztette rá épp ekkor a férjét? – Hát Benda Kálmán egy tudós ember volt. nem teljesen érthető az aggodalom attól. Persze Barabásék félhettek. azért tette. – Ha földhöz is vágta az én férjem azt a Lenint. – De miért kell ilyen butasággal foglalkozni!? Szóval Lenin el. A lakók napokig ingáztak a pince és a lakás között. mire emlékeznek. még hozzáteszi: – Barabás olyan korán meghalt. hogy azt azért nem! Életünket és vérünket. még a hatvanas években. nem tudom megértetni. aztán az asszony is ment utána. hogy nem tudott leérettségizni sem. de hallgattak. hogy beszélgessünk az életükről. az égadta világon semmi. – Aztán még hozzáteszi: – Unginét nagyon szerették. A beszéd után a rádióban felhangzott Kodály: “Ne bántsd a magyart”. csak azt. ők viszont örültek. de a padlásunkat.

Földházi néni is lelkendezve újságolta. ő állítólag meg is halt – akkor tanította meg tarokkozni Gyulát. de szerzett egy doboz 5 éves terv cigarettát. végiggéppuskázták az első emeletet. hogy még mindig lőnek. Szeretett volna többet is szerezni. Elmeséli még. Valaki a házból a Vöröskeresztnél dolgozott. s az is irányított ide valami élelmiszert. nem olyan egyszerű megváltoztatni a világot. kaptak-e kárpótlást a bérházért. de nem akarta. december elején jött a második teherautó élelmiszer. főképp a fiatalokban. meg az. *** Ülök a gázcsőre madzaggal felkötött hatalmas trófea alatt a Denk lakásban. de ezért már valamit fizetni is kellett. Igen. hogy részrehajlással vádolják. hogy a papa. október 29-én kínálgatták. s az ott lakó öreg néni szörnyülködött. meg is vették a lakásukat belőle. Azt mondta. mert az egyik élelmiszerosztásra késve érkezett. a Dohányjövedék igazgatójának a járandóságból mesés cigaretta. aki annyi mindent vesztett. amíg a mama rájuk nem kapott. ha kimennek az oroszok. s a mama abból és akkor rágyújtott. Amikor elfogytak. Amikor 1956. – Édesapám csillapította a kedélyeket. utána tolmáccsal végigjárták a házakat fegyvereseket keresve. Milyen egyenruhában? – kérdezték tőle. Maga az ennyivel megúszta a harcokat. 1989-ben az öcsém megjelent egy szalaggal átkötött csomagocskával. Nevekkel sugdosták. hogy a Körtéren feltartóztattak egy sztrájktörő villamost. azt felelte. Jöttek. hogy ez. sőt szégyenkezve megemlíti. s kérdem Magdolnát. Magdolna senkit sem átkoz. mert a fiatalságára emlékezteti. Magyar egyenruhában. azzal meg amazzal a hegyekbe vonult egy birkanyájjal – ellenállni. így ő sírva távozott. A forradalom nem szereti a késlekedőt. A régi új hatalom már befészkelődött feladott állásaiba is. Rónai Lajos mérnök – rég elköltöztek. Ezután már kötetlenül csevegünk. – S a mama már soha többé nem tudott rágyújtani? – Dehogynem. s akkor . Az ő középiskolás fia és társai mesélték.. A fene sem tudja honnan. November végén. s az alapján lett szétmérve az ajándék. Benda Gyula keresztapja 1958-ban szabadult a tököli internálótáborból. szabadon büszkélkedtek hőstetteikkel.. de az ENSZ-et képviselik! A hírek egyre inkább rémhírbe fordultak.Benda Kálmán bizalmi és társai pontrendszert dolgoztak ki. amikor Denk Márta kicsúzlizott egy ablakot a szomszéd ház tűzfalán. ő bizony nosztalgiával hallgat egy korabeli mozgalmi dalt. hogy a papának.és szivargyűjteménye volt. így neki nem jutott semmi. A házban kialakult önkormányzatra egyedül Csarsch Margit néni panaszkodhatott volna (97 évesen most ő a ház legidősebb lakója). Még nem volt veszélyérzet az emberekben. a mama hősiesen kijelentette: csak akkor gyújt rá. Kérdem azt is. Decemberben Benda Kálmán és felesége megszervezte a ház gyermekeinek az “iskolát”. mit csinált azokban a tavaszi reményű őszi napokban. még vár egy-két napot. hogy itt vannak az ENSZ-katonák. De 1956-ban épp újból jöttek és nem mentek.

de semmi bizonyítékát nem találták annak. A szekrényeket kiborogatták. hogy a szegényes bútorok között valóban egy eleven ÁVH főhadnagy és a családja él. a szégyenük vitte le Szegedre őket. ő pedig nem utasította ki a volt ávéhást a lakásából. az egész országból hatvan embert rendeltek fel az ÁVH-hoz tartozó Andrássy út 62be káderezésre. Ungi most.tudták meg. 1956 október 31-én szerencsésen hazajutott. biztos nem úszta volna meg . Az asszonyt géppisztollyal kísérték át a másik szobába a személyi igazolványáért. kalapban. – Keményen léptem fel. Azt állítja. hogy igazolja már. Barabásék bújtatták? – Nem bújtatott engem senki. Lali nagyanyja felment Unginéhoz bocsánatot kérni. November elsején nagykabátban. negyven év múlva is szívesen és előzetes kikötések nélkül látott vendégül szegedi lakásán. 1949 szeptemberében Csongrád megyéből hat. s amikor 1961-ben vidékre helyezték Ungit. hogy a forradalom – vagyis neki ellenforradalom – harmadik évfordulójára. A sógorom a szekszárdi Tefunál volt sofőr. mint most a kommandósok. Épp a nőknél és Nagy Imréék mindenkit elnémító kivégzése után egy évvel? – hitetlenkedek magamban. Ennek ellentmondani látszik. Amikor elmentek. Ők hoztak a házba élelmiszert. Unginé is pontosan emlékszik. Az egy szoba. de épp Szekszárdon volt. abból szörnyű dolog lehetett volna. – Miután a cipőellenőrzésen át. Gy. hogy Ungi István ezután is visszajárt a nagy tiszteletnek örvendő Benda Kálmánhoz. hogy ott Ungi a parancsnok. 1956 novemberében a BM a vizsgálati osztályán lett fővizsgáló. előszobájuk nem volt. Köztük Ungi István tizedest is a belső karhatalomhoz osztották be. mert ha nem különítem el időben a lázadást szervező Corvin-közi kurvát. Félni kezdtek tőle. 18 évesen lépett be a kommunista pártba. de csak őt és a két kislányukat találták. 1959 októberében lázadás készült a tábor női részlegében. sárga cipőben elindultam Szekszárdra az anyósomékhoz. hogy november 2-án keresték a géppisztolyos nemzetőrök Ungi Istvánt. hogy itt lakik egy ávós! Valóban ott lakott. Olyan kiképzést kaptak. Amikor hazatért. 1952-ben megszületett a második kislányuk is. azt mondták. akik ellen nem volt bizonyíték”. mert ha a Corvin-köziekkel harcolt. mert az ő 11 éves unokája hívta fel az utcáról a nemzetőröket. cselédszobát nekik kellett leválasztaniuk. A “táborba azokat vágták be. ki is ő tulajdonképpen. A volt belügyminiszter Rajk és társai halálra ítélésének idején. Sőt. és mivel nem volt más. *** Az ágról szakadt Ungi István 1945-ben. majd rendőrnek állt. – Ez utcalány volt? – kérdem. és akkor a cég – ők inkább Hatóságnak nevezték – kiutaltatta Ungiéknak társbérletben Lorka vegyészmérnökék Belgrád rakpart 25 alatti lakásának egy részét. 1959 tavaszán került a 25 ezres tököli internálótábor – ahogy ő mondja: közbiztonsági tábor – öt fős vizsgáló csoportjának élére (s nem táborparancsnoknak).

még engem is. .internálással. A nyugdíjas katonai elhárító századostól megkérdem. Így aztán soha nem fogjuk megtudni. aki rávallott. Életben sem hagyták volna 1959-ig! – Ő volt az. – A szembesítések során ez a kurva megfenyegetett mindenkit. nem kellemetlen-e. majd felravatalozták. A kihallgatása során ez a tiszt felkapott egy széket. ha névvel írok róla. hogy 1961 áprilisában őt nem eldugták vidéken. mire pofon vágtam. Ez a fasiszta pilóta is közbiztonsági őrizetbe volt helyezve. – Itt sem szólok közbe. Neki nincs szégyellnivalója. s ilyen szadizmust hogyan úszott meg ez az illető is csupán internálással. Fogda az üdülőben! Ungi István állítja. hogy ilyen munkát végeznek a betolakodók. neki nem kellett eljönnie Budapestről. Ő annak idején sem bujkált. amire azt feleli: nem. – Ezért mondják kegyetlennek? – Meg egy Pumás tisztet gumibottal pofán vágtam. én pedig ráhagyom. miért ugrott fel Barabásné 1956 november negyedikén a díványra. hogy mindezt honnan tudja. mivel csoportjával a Vörös Csillag Traktorgyár tetején lévő tüzelőállásukból szitává lőttek egy terhes anyát. Ungi folytatja a korabeli “fehér” könyvekbe illő mesét: – Agnoszkálás során kiderült. Az egyik beosztottam feljelentett: hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Ménesi úti honvédüdülőben lévő fogdában kellett egy hónapot töltenem. hogy a szovjeteknek más típusú a géppisztolyuk. s akkor jött a gumibot. aki a Köztársaság téren kivágta az ÁVH-s szívét – tódítja az erősen foghíjas férfi.

Vámos akadémikus a tudós MDF-es képviselőről. A Kádár-díjosztás a születésnap. hogy a bencés világi rend tagja. Kádárral kapcsolatban egy ügy következetes szolgálatáról. Mivégre? A szárnya alól kirepült 12 gyerek közül kettőnek nincs érettségije (az egyik a sajátja). a következetes szolgálat gyötrelméről beszél. – A gyerekeknek is áldozatot kell vállalniuk egymásért. felelem. május 26-a hetében szokott lenni (ez most sem került szóba). A díjat – százezer forintot és egy fiókáját etető pelikánt ábrázoló plakettet – Vámos Tibor adja át hat-hat pedagógusnak és nevelőszülőnek állami gondozottaikért. hogy őt is nevelőszülők nevelték. de az istenhit rossz ajánlólevél volt. a görbebot. Kívülről mint egy panzió a külvárosi ház. – Bocsánat: nem felelőtlenség rontani a családja helyzetét erdélyiekkel. 1990-ben Gábor még a Cserje utcai Kádár-villában kapta meg az ösztöndíjat. Úgy volt. hogy Gábor miféle ösztöndíjat kap. egy évfolyamtársa megjegyezte: – Így csökkenti Kádár az adóját! . Nemes Ferencné még nem jutott a díjra javaslatot tevő GYIVI-k eszébe.Kádár János gyermekei Még az érintetteknek is csöndes ünnep a Kádár János-díj átadása a Petőfi Múzeumban. Az utód azt mondja Szentágothairól. Gábor annyit jegyzett meg Kádárról. s az özvegy “körbevezette” őket a három szobán. Amíg a polgárai nem tanulják meg az áldozatvállalást. Ő az egyetlen. Kádár-ösztöndíjat tizenkét állami gondozott egyetemista kap: havi 7000 forintban részesülnek tanulmányaik befejezéséig. Kádár “gyermekei”. “akikért” 7000 helyett legfeljebb 2000 forintot kap? Mosolyog. Gábort is most avatják mérnökké. hogy 1982-ben ő lesz az országban az első hivatásos nevelőszülő. hogy nagyszerű érzéke volt az emberi dolgokhoz. s nehéz időkben vállalta a homlokegyenest ellenkező életpályájú és sok tekintetben ellentétes sorsú ember hagyatékának gondozását. aki öt éven át kapta a Kádár-ösztöndíjat. Rá várunk. pedig a tanárnő a fővárositól és a Pest megyeitől is kapott gyerekeket. Az állam. ahogy azt Kádár Jánosné meghagyta. így jelenleg tizenheten vannak. Barátom rám szól: Kádár áldozatainak ki ad díjat? Legfeljebb mi. Ennek eredményeként öt év alatt 27 pedagógus és nevelőszülő kapta meg a Kádár János-díjat. figyel Szentágothai professzor özvegye. A puritán történelmi alak vagyonának árverésével csak 18 millió forint került az alapítványba. s 33 állami gondozott egyetemista részesült és részesül ösztöndíjban. hogy harminc gyerek anyja legyen? A tanárnő fölmutat az égre. Kádár és Szentágothai roppant különbözőségük ellenére valamiben “találkoztak”. s mondja. Hallgat a gyerekkocsi. Szentágothai Jánosról beszél. – Mi vitte rá. addig az ország nem jut ötről a hatra. sőt Erdélyből is hozott hatot. s négyen szereztek diplomát. aki négy éven át volt a kuratórium elnöke az MTA képviseletében. Amikor kitudódott.

sok bakival. öt még nem repült ki.. – Nem lenne könnyebb végre egészségeseket nevelni? – Nekünk ilyen van. izgulnak a nagyfiúk (a sajátjait hívja így). Most olyan vidám! – Honnan tudja. hogy megkaptam ezt a díjat! – Pedig Kádárral szemben. amikor hozzánk került. – Ha például Lacika későbben jön haza. Egy nem is fog. Vécére járni. A harmadik meg csak a sarokban ült: se beszéd. s megmondta. – Mi a temetésire is feljöttünk. reggel elkísérem őket az iskolába.. hogy megbántsanak. ha az első hármat is így veszik el. mert akkor segítették a szegény embert. – Az alapoknál kell kezdeni – magyarázza a postás férj. mint amikor beszélni kezd. rokkantnyugdíjas (32. nem is tudományosan. mert piszkosak voltunk. Tószegi Sándorné tizennyolc éve mosónő a bölcsődében. ráébresztett. eddig tizenegyet. – Sok bántás érte? – Eleve úgy nézek ki. ennek már örülünk.. Az egyiket éppen csak meg lehetett érteni. – A nevelőszülőm belső tartást adott ehhez. amit tíz kérdés húzott ki Gáborból. Nagykorú. s nagymama az édeslánya és már . se játék. mint most Vikinek. egészséges fiam van.. de már nem szakítja meg a csavarokat. Ha egy ilyen gyerek eljut addig. az jó. Csalóka ez a monológszerű szöveg. – Nincs nagyobb öröm. amit osztogattak. A másik meg egyáltalán nem beszélt. Puter Józsefné 1973-ban kezdett foglalkozni Győr-Pinnyéden beteg gyerekekkel. szellemileg is kell boldogulni. – Sík professzornál császárral szültem a negyedik gyereket. hanem ahogy kacsáznak. a férjem meg hozza őket. mert a legsúlyosabb gyereket vállaljuk. hogy nemcsak fizikailag. s visszakanyarodik a gyermekeihez. apu. annyira beteg. Mi mindig a Kádár-rendszer hívei voltunk. mit kell tenni? – Nagyon szeressük őket – feleli nyelvtanilag nem helyesen. annak engedte meg. nem volt szükség rá. Sóhajt és mosolyog. A szeretet a tudomány Kecskemét-Hetényegyházán is.– Mindig a tanulásba menekültem – mondja magáról a fiú. – Akkora öröm. – Legyint. először mondja. – Mert ez a szeretet sokágú. s lakhelyet. minket ez motivál – feleli a latin szóval a mama. A férjem munkásőr volt. nem azért. megvan az a kis fényképünk. Az egyik hegesztőtanuló. mert mozgássérült is volt közöttünk. 30 és 26 évesek). aki kicsúfolt bennünk’. örökre a gondjainkba vettük. akkor négy ép. a villát. – Hogy hogy fogja a kést. – Mivel betegek. hogy betanított munkás lesz. Négy sajátja közül három fogyatékos. Azóta mi csak értelmi fogyatékosokat nevelünk. nem történt-e valami baja. Kezdet-kezdetén volt. de nem adjuk. mint aki meg van bántva. Amíg Zsolti volt a legkisebb. anyu. Számos kaput megnyitott előttem. de most. A másik bicikliszerelő üzemben dolgozik. ahová hazajöhetek. A hétéves az apja feje búbjára is felmegy.

Jött a telefon. hogy nem értem. Aztán tíz éve öt kisgyerek nevelését vállalták. Kérdem. mióta velem van. amikor nem volt narancs. Sanyika azt mondta. Ha a Jóisten segít. szorozni. ha délutános. ezt tekinti édesanyának. Lőrinc László lányai öt. mint a sajátnak. A nagyfiú a harmadik születésnapja előtt került hozzánk. Elsőéves ipari tanuló volt. haladtunk. – A forradalmárok kivégzése? – kérdem. A gyerekek imádják egymást. A saját gyerekem mindig tudott szeretni. az unokáim is. aki a hatvanas években született.és fűtésszerelőnek taníttatott. mert ez kettőnkre tartozik. csak testi fogyatékos. és nagyon kell osztani. Neki nem természetes ez az érzés. folytatja a harmadik osztályos testvérével. Ha reggeli műszakos vagyok. a hatodikossal. pótolják-e lányai szeretetét ezek a gyerekek. másképp tudják az embert szeretni. Engem. Az én gyerekeim hálásak. – S a férjével halt a szeretet is? – Részben. 1700-1700 forintot kerestünk a férjemmel a zománciparban. A kicsi. mert őtet ez az anya nevelte. de még az unokát is. A nagyobbik lett a keresztszülő a feleségével. segítőkészek. a szomszédasszonyom indítja az iskolába. mint harminc éve kezdett a szépséges Őriszentpéteren tanítani. Arra gondoltak. és örökbe fogadták. ha kevesebbet kerestünk is. – Hogy vélekedik Kádárról? – Biztosította a megélhetőséget. a férj egy picit későn érkezett ahhoz. A férfi szemét elfutják a könnyek. amikor el akarta az anyukája vinni. a születésnapom. és Tószegi Sándorné nem érti. Ha a sérült gyerek elfárad. anyák napját. Volt értelme az életnek. Jó esze van. s jövőre nyugdíjba megyek. a Norbi nem volt megkeresztelve. Sírtam. hogy Norbi nálam van. ne tessék sírni. s Ilona asszonynak fölajánlották. és ezt mondta. A feleség is állami gondozott volt. Lőrinc László. akkor én. Most mint mosónő tízszer annyiért dolgozom. nagyobb szeretetet tud adni. banán. Amikor még élt a férjem. Sérült gyerekeik mellett elkel a pedagógusi tudás. Délután lépcsőzetesen tanul velük. ilyet vett feleségül.a nevelt fia után is. amikor váltak. Július 16-án lesz öt éve. és öt éve kihoztam a kicsit. nem venném-e ki. A kisfiú másodikos. Büszkén magyarázza: – A nevelt gyerek a világon mindennek örül. nem mögy vele. Csak kicsit és nagyra fölnöveszteni. csak pár szál virágot! Gyönyörű olajsütőt kaptam Sanyikától. Imádom őket. Dolgos Ilona több. legyen hivatásos nevelőszülő. – Rendkívül jó férjem volt. aztán a negyedikessel. hogy meghalt és egyedül maradtunk. anyuka.és hatévesek voltak. én nagyon szeretem magát. a neveltet. – Mély lélegzetet vesz. a nevelt gyerekem csak azóta. Vettünk egy romos házat és átépítettük. . hogy közös gyerekük lehessen. örökbe fogadnak egyet. Ne hozzon ajándékot. – Másképp lehet szeretni a sajátot. Tudják a névnapom. Azt nekem meg kell beszélni a nagyfiúval. Több mindent is tudtam neki adni. milyen messze esik Hetényegyházától a 301-es parcella. akit víz. szeretnék még egy gyereket kérni.

– Hogy tudott így talpon maradni? – Nagyon nehéz volt. minden rajtuk múlik. – Tegnap volt a 24 éves Anna nálunk. Baltavári Balázs. – A nevelőszülőm nem értett meg.. hogy a jövőjük biztosított legyen. a Komádi Állami Nevelőotthon ugyancsak kitüntetett igazgatója szerint nevetséges.– Rákérdeztem? – Nem. hogy önálló legyek. Főszak a szociálpolitika. főleg az igazgatónőnek rengeteget köszönhetek. Mindezt a saját bőrén tapasztalta. s épp százezerrel tartozom a kőművesnek. édesapám pedig súlyos beteg – mondja. De azon gondolkozom. ők jó ha nyolcvan-százezret kapnak egy gyerekért. Biztosítást fizetünk. Erős személyiség volt. azt mondta: “Anya. Tegnap együtt ment fel gyónni a család. bele tudja élni magát a helyzetükbe. Ő észrevette. amit a Kádár-hagyaték támogathat. – Kapargálja az abroszt. – Végső soron nekem nincs hová hazamennem! – Miért került állami gondozásba? – Édesanyám tizenegy évvel ezelőtt meghalt. kis gyereke van. István. ami segített levezetni a felesleges energiáimat. itt van a Jézuska a szívemben!” Tízéves. közben mindnyájan tudjuk. ami fontos volt a számomra. a középső olyannak látszik. amit a nevelőszülőknek adnak: – Nálunk egy gyerek 280-300 ezer forintba kerül évente. S amikor kijött a gyónásból. hogy a könyveket bújom. és segített. hogy két évig volt nevelőszülőknél. – Hagyjuk abba? – kérdem. Ez a legméltóbb cél. – A két iker lett most elsőáldozó. aki egyetemre is kerülhet. jól megvannak ők – segíti ki szóval Ilona. a gyökeret vesztett és sehová sem tartozó emberek sorsával kíván foglalkozni. ezt megtartom a gyerekeknek. de három-négy évvel le van maradva. Rajtunk nem múlik – mondja. Csizmadia Izabella másodéves a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. mégis inkább az intézetet választotta. de a nevelőknek. A társadalom peremére szorítottság gondjaival. szeptembertől el akarja kezdeni a jogot és párhuzamosan egy jogi és egy szociológiai diplomát akar szerezni. ha más módon tudom rendezni. Sok mindentől eltiltott. Rajtunk csak keres az állam. Nem támogatta a tanulásomat. s túljutni azon a nehézségen. hogy szeretnék tanulni. rengeteg munka volt a családban. s én is korán rákényszerültem. két dudás nem fért egy csárdában. A gyerekeknek én ifjúsági takarékot rakok. unokánk. – Mire költik a díjat? – Építkeztünk. Köszönet a plébános úrnak. ha valami történik velünk.. Pedig kevesebb kisiklott élet lenne. Testvéri a viszony a nevelt gyerekeinkkel. ha több gyerek kerülne családba. Például a sporttól. hogy emberszámba veszi ezt a sérült gyereket. Izabella rendhagyó abban a tekintetben is. Az egyiknél másfél milliót kaphatnak. akiket szeretnénk révbe juttatni. nem szerette. Egy rakás gyerek volt kinn. de a zokogó lány csak egy papírzsebkendőt . s az arcán legördül az első könnycsepp.

– Fenntartása van Kádárral szemben? – faggatom Klárát. kisebb. egy álideológia jegyében is képes volt valami kényes egyensúlyt teremteni. s egy hat és fél hónapos. – Barátaim. A gyerekek sérültek. – Csak azt írja. – Nem fogják diszkriminálni a Kádár-ösztöndíj miatt? – Nem. ismerőseim közül többet bebörtönöztek. hogy az otthonban élő lányok milyen semmirekellők. Egy picit össze is zördültem a felügyelővel. Klára (nevezzük így) egy másfél éves kisfiúval kezdte. sokkal jobban csinálják ezt. Nincs szükségünk arra. és amíg kisbabát kap. akiket a franciák. Könnyítésül megkérdem. akik nálunk régebben. Nem kerültünk olyan katasztrofális helyzetbe. Kicsi. s a nevelők sem különbek.kér. minden újságírót elküldtem. hisz vannak. Tizenöt gyerekig nem is akar megállni. addig gyeden marad. s ennyi gyerek mellett egyetemre jár. magyarok még jól megúsztuk. Köszönöm. bár teljesen eltérő mentalitású etnikai kisebbségek élnek az országban. ahogy eddig. Óvónő szakközépiskolából kerültem egyetemre. hogy megrohamozzanak bennünket. s a szeme visszarebben az övéire és újból mosolyog. s a nyelvtudásom nulla. mint a szomszédaink. Csipet csapat egy huszonéves lány körül. Építkeznek. sőt büszke vagyok rá. ha nem neki? Főként a cigányok segítése a hivatása. mind a hatójukat elfogadta. – Van. van. hogy itt voltunk! Hívtak a Vitray-műsorba is. Hisz kinek adnának szárnyszegett apróságokat. Négy szakmája van. szeretnénk úgy végezni a dolgunkat. Egyetlen állam sem tagadhatja meg a múltját. – Hívő ember esetén ez könnyebben érthető. a Tatabányai Gyermek. van mit pótolni. Főképp nyelvtanulásra fogom a pénzt fordítani. majd következett három lánytestvér. a nagyhatalmak kovácsoltak “nemzetté”. – Kádár az adott történelmi körülmények közepette. s eddig több mint negyven gyerek volt nála. (1995) . Vegyük a jugoszlávokat. s amikor egy hatgyermekes édesanya meghalt. Mi. mert a nagyobb ház a feltétele a további gyermekek fogadásának. Klára a katolikus karitász területi vezetője volt. mi jut eszébe Kádárról? – Bűneivel együtt a történelem prominens egyéniségének tartom. tanulja a dolgát: szociális munkás lesz. egy kivételével kis csapata is cigány.és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthonában. aki utólag ebbe halt bele – mondja. – Sok megkülönböztetést kellett elszenvednie? – Csak egy hétköznapi példát: állok az otthon mellett a buszmegállóban és az emberek arról beszélnek. Ide sem akartunk feljönni. együtt kell vele élnie – feleli korát meghazudtoló komolysággal. – A szünetet hol tölti? – Amíg egyetemista vagyok. Szóval egész életében.

1925-től kezdve tanított a Színművészeti Akadémián. sőt az ő közbenjárására vették vissza a Nemzetibe. hogy megfestette a kormányzó és az önarcképét? – Kérem. sőt a magyar kultúra értékeinek pusztulását jelentette. Miközben ilyen nagy magyar volt. ha ez mások halálát.) Major Tamás tanúvallomásában elmondta. akárcsak barátja. hogy addig nem nyugszik. Rendezett és elméleti munkákat is írt.. Kiss Ferenc pere. a Bánk bánból hosszú jeleneteket hagyott ki. míg Jávor Pált és Horváth Árpádot le nem buktatja. Nyolc évre ítélték. De ha hibáztam is. 1939-től a zsidótörvényeket túlteljesítő Színművészeti és Film művészeti Kamara elnöke. november 26-án kezdődött. (1893-1978) és Nagy Adorján (1888-1956) érdemes Kiss Ferenc 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz.” A nyilas Miatyánkról azt vallotta: “Direkt azt a költeményt szavaltam el. Bárdossy és Imrédy után – és még Szálasi előtt – ő a harmadik. csak a magyarságot szolgáltam. 1956-ban Győrben lépett fel újra. (posztumusz műve: Színpad és beszéd).. amely szerint a magyarságnak nem szabad öntudatát elvesztenie.. 1945 1945.” A tárgyalás összemosta a gyarlóságokat a bűnökkel: “– Mit tett a kamara azon kívül.. de cselekedeteim az akkori tőrvények szerint nem voltak törvényellenesek. Básti Lajos tanúvallomásban arról beszélt. A nyilas hatalomátvételkor. Major szerint Kiss Ferencnek azért kellett elhagynia még a kamara elnöki székét is. Nagy Adorján is 1919-ben került a Nemzeti Színházhoz. csak egy célt ismert: előtérbe tolni saját személyét akkor is. mert túlzottnak tartották az intézkedéseit. 1945-ben népügyészként halált kért Kiss Ferencre. hogy félévi huzavona után származása miatt .” Bűnéül rótták fel a faji uszítás: például a rádióban felolvasta Erdélyi József Solymosi Eszter vére című versét. a saját képemet nem én. A korabeli lapok (Szabadság. Kijelentette. (Erdélyit 1947-ben egy évre ítélték. Pedig a húszas években még zsidó felesége volt. hogy Kiss Ferenc túlbuzgó volt a törvény által engedélyezett hat százalék zsidó sem maradhatott a színházakban. 1937-től a Színművészeti Akadémia igazgatója. hanem Harsányi Zsolt adta ki megfestésre:” (A Színháztudományi Intézetben található fényképen. a Nemzeti Színház igazgatója lesz – hét hétre. 1941-ben lemond. a színészkancellár saját portréja alatt feszít. népbíróság elé állított háborús bűnös.Három felvonás Kiss Ferenc művészek. Karády internálását előre bejelentette. Kiss Ferenc. amikor Endre László fajvédő alispánhoz (később deportáló államtitkár) sietett vacsorára.) Kiss Ferenc: “Egyrészt bűnösnek. Szabad Nép) az ítélet indoklása helyett inkább a vádiratot ismertették: “Mint a kamara elnöke a filmügyek miniszteri biztosa a törvényes rendelkezéseken túlmenően minden zsidónak vagy félzsidónak tekintendő magyar színész szereplését lehetetlenné tette. érzem maga.

“Amikor jelentkeztek” – hangzott a válasz. munkatáborba viteti. mi adott volna lehetőséget a perre.kidobták a színházból és Kiss Ferenc azt üzente. Kiss Ferenc örült. bocsánatot kérek”. és egyesek vagyoni romlását idézte elő. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta: “Ha tettem valaki ellen. a kamara elnöke többször megfenyegette. Hatalmi tébolyában és önimádatában olyan féktelenül hajtotta végre az önkényes rendelkezéseket. egy alkalommal Kiss a Bizáncban jeleneteket ugrott át és színészeket tolt félre a bejárótól. szereplése “ a fasiszta és demokráciaellenes hírverés szolgálata volt”. hogy Kiss Ferenc tevékenysége “A nép egyes rétegeinek személyes szabadságát sértette.” Makay Margit szerint Kiss Ferencnek a numerus nullus volt az álláspontja. Jávor Pál hiányzott a sorból. Nagy Andorján politikai ügyész vádbeszédében azt mondta: “Kiss Ferenc. Karády Katalin elmondta.” Beszédei.) Greguss Zoltánt zsidó felesége miatt tiltotta le Kiss Ferenc. miután kiszabadult a Gestapó hathetes fogsásából. ezért a legsúlyosabb büntetést kérem”. Karády szinte sikoltva válaszolt: “Maga nem volt senki? Maga? Tudja. A mintegy negyven tanú között Tolnay Klári is terhelő vallomást tett. hogy nemzeti színházi tag ilyesképpen viselkedik” Megemlítette. hogy mikor tanácsolt ő el zsidó növendékeket. hogy abban az időben már nem is volt semmiféle tisztsége. amikor a németek megszállták Magyarországot Az öltözőjében járt az az SS-tiszt is. A Népbíróság megállapította. mint Hitlertől!” A színházi szabó elmondta. Pethes Sándor felidézte. Az ügyész kérdésére. (A tudósításokból az nem derül ki. mondván. hogy 1944. november 16-án Kiss Ferenc azzal kezdte a társulati ülést: “Most jöttem a nemzetvezetőtől. Én csak parancsot teljesítettem. vagyis egyetlen zsidót sem akart megtűrni a színi pályán. Enyhítő körülménynek vették politikai iskolázatlanságát.” Rátkai Márton kijelentette: “Kiss Ferenc működése alatt a magyar színészet elsorvadt. Viszont haragosa. a színész 1940-ben megszűnt. Kiss kijelentette. A besúgás vádja alól felmentették. hogy internáltatja. ha perelni mer. Németh Antal elmondta. miként egyeztette össze erkölcsi felfogásával. Kiss Ferenc volt igazgatója. aki Jávort letartóztatta. Kiss azt felelte: “Kérem én nem egyeztettem össze ezt erkölcsi felfogásommal. fellépte után kevesebb pénz maradt a kasszában. váljon el. hogy ő léphessen először a színre. hogy egy házaspárt elszakítson. “Levelet is írtam neki. cikkei. hogy a legmélyebb szégyenkezéssel veszem tudomásul. és azóta Shylockja volt a magyar művészetnek és kultúrának. ki volt maga? Maga volt a magyar film Hitlerre! Úgy féltünk magától. hogy Kiss vidéki színházakra erőszakolta magát. ha szerepelni akar. de egyrendbeli háború s háromrendbeli népellenes bűntett miatt így a nyolcévi kényszermunkára . A tárgyalás során a mentőtanúként beidézett színiakadémiai főtitkártól megkérdezte a vádlott. s mint a szolnoki lapok megírták. A Nemzeti Színház társulata elhagyja Budapestet”. mint amennyit a kamarai elnök az egyetlen fellépésért kapott. hogy senki sem tudta kiparírozni.

17. Büntethetjük-e tovább is? Kétségtelen. hogy Kiss Ferenc tárgyalásán én töltsem be a politikai ügyész szerepét. Megérdemli-e. Fél évszázada figyelem színészetünket és a legnagyobb színészek között látom a helyét. Csortos után lehet megjelölni. Teljesítettem a kívánságot.) még a látszatát is szeretném elkerülni. kedves Elvtársaim. akkor beszélni. de ha a Párt úgy kívánja. hogy ez a színészek egy részénél – a múltban baloldali magatartást . A tárgyalás óta nem láttam. út 7. – Nagy Adorján – A Nemzeti Színház ny. Telefon 42-345. hogy rehabilitáljuk? Mint színész: feltétlenül. és mondom ma is. Nem szívesen tettem. Elvtársi üdvözlettel és tisztelettel: – Budapest. Csak még egyet: eddig még senkivel sem beszéltem erről. ráírta: “Horváth e. és mert később meggyűlöltem volt emberi. vezeklés – P. Ez az. s ő. V. VII. Ezt megmondtam a Törvényszék előtt. a helyét Rátkay.) 1954 “Tisztelt Vezetőség! Kedves Elvtársak! Az »IRODALMI ÚJSÁG« február 10-i száma írásra kényszerít. amit a Pártnak kell eldöntenie. hogy nem. Ez a szám közölte Erdélyi József négy versét. Madách I. képezte magát. Rákosi. politikai magatartását a fasizmus alatt és megvetésre méltónak ítéletem viselkedését a Törvényszék előtt: halált kértem fejére. mert Kiss Ferenc barátom volt a múltban. Hogy mint ember megérdemli-e a rehabilitációt. tagja. Kérem a véleményét. Egyesek szerint a börtönben tanult.. hogy egy későbbi időpontban – esetleg az új évad kezdetétől – valamelyik kis vidéki színháznál elhelyezzük. amelyet később börtönre enyhített. (Akkor háború bűntettnek számított például a nyilaspárti tagság.ítélték. Major Tamás állítása szerint Pártunk Vezetőségének kívánsága volt annak idején. hallomásból tudom. egy székesfehérvári üzem kultúrgárdájában dolgozik. főiskolai tanár (Cím: Bp. 1954. Kérem. Somlay. Á. Büntetését kitöltötte és jelenleg. A Törvényszék nyolc esztendőre ítélte. azt nem tudom. Kiss Ferenc kétségtelenül egyike volt a legjelentősebb színészeinknek. De egyidejűleg felvetődött bennem Kiss Ferenc problémája. foglalkozzanak a kérdéssel. s ezzel rehabilitálta őt. Amennyiben a börtönben eltöltött évek alatt és azutáni munkájában politikailag komoly javulást mutatott (erről megbízható információkat kell beszerezni) – szó lehetne arról. Számolni kell azonban azzal. 54. II. február 14. írni fogok. Nem tenném szívesen: a múltban meggyőződésemet követtem és az expiálásnak (kiengesztelés.)” Az Országos Levéltárban őrzött levél harmadnap Rákosi asztalán volt.” Horváth Márton az MDP KV kulturális osztályának vezetője ezt válaszolta: “Feljegyzés – Kiss Ferenc nyolcévi börtönbüntetése letöltése után jelenleg Székesfehérvárott a vágóhídon dolgozik. e. valamint kérésem teljesítésének akusztikáját és perspektíváját is. A pártnak ezzel az intézkedésével egyetértek.

aki békességet akart teremteni a társulatban. Nagy Adorján. amit tanúként elmondtam.. Gáti Gyuri (Pipi) osztálytársam volt az igazgató. mint például Nagy Adorjánt. Két kisebb szerep után közölték. (Volt. – Budapest. Fura dolog. és nagyon jó véleménnyel volt róla.. Leszerződtem a Madáchba. hogy szerződtethesse és engedték. Említette. aki azt mondta. hogy a Színészkamara nem tartotta be a törvényeket. március 1. Jelenlegi magatartásáról érdeklődni fogunk. érjem be fél fizetéssel. hogy félzsidó vagyok. Dóri bácsi pedig az egyik legmodernebb és legjobb tanárunk. mégis megtették. ez a Nemzeti. amikor a Nemzeti Színház leszerződtetett ösztöndíjasnak.” 1993. érzelgősséggé?” – Késői filmjei komoly realista színészként őrizték meg. amire nem is árt egy fiatal színész figyelmét felhívni. majd jön olyan törvény is. akkor én már régen magyar tüzér voltam. hogy a zsidóüldözés csak a német megszállás után kezdődött. Pünkösti Andor igazgató fel is ajánlotta. akitől nagyon sokat lehetett tanulni. Jó. A rehabilitálás után Győrben kezdett. a háta mögött kinevettük. – Mi volt Kiss Ferenc tárgyalásán? – A törvény szerint én nem számítottam zsidónak.tanúsított színészek és a zsidó származásúaknál nagy visszatetszést keltene. Ez a zsidógyerek szerződtette le a nyilas kamara volt elnökét. magyarán. hogy azt mondta: “Minden szerep mááás!” Utánoztuk: “Minden szerep mááás!” Halálra röhögtük magunkat. hogy 1956-ban egyike volt a legbölcsebb embereknek. hogy fellépjek. 1954. mert ott van már Várkonyi Zoli. miért facsarja a nemes érzelmességet . – Nem épp azért kezdhetett Győrben. a Színészkamara nem engedélyezi. Hát ez jóval előtte volt Amikor a németek bejöttek. mert annak megfeleltem. két félzsidó egy társulatban? A törvény szerint nem lehetett volna letiltani. – Kosztolányi is kitűnő színésznek tartotta – vetettem közbe – . A történtek miatt én nem rajongtam Feriért. ami szerint te is zsidónak fogsz számítani). holott ő gyöngébb színész volt. Olyan komolyan. bár van benne valami. Akadémista koromban Kiss Feri már a “szent tehén” időszakban volt. mivel a szerződésemet jogilag nem lehetett felbontani. de nagy tehetségű ember. hogy nyilvánosan megverjék. mert a Színészkamara elnöke nem engedhette meg magának. itt szigorúbban veszik a törvényt. Gábor Miklós tanú: – Kiss Ferenc igazgatóm volt a színiakadémián. Szállóige volt köztünk. Ha féltünk is hogy eltalál. Később eljött .egy alakításáról mégis azt írta: “miért állítja meg szüntelenül a cselekmény menetét. Ennek ellenére. mert kiderült. Kiss képes volt hozzánk vágni az osztálykönyvet. Például a Lúdas Matyiban nem vállalta el Döbrögi szerepét. mert zsidó volt az igazgató? – Gáti Pipi kérte. Most sokszor olvas arról az ember. Ez volt. egy hónap múlva felmondtak. A háború előtte valóban egy kicsit pátoszos volt. akadémista koromban nem vettük őt egészen komolyan. De értelmes ember és nagyon sokat lehetett tőle tanulni. – Horváth M.

hogy mennyi szép dolog lesz még az életében..megnézni a Hamletet. amikor kiderült. A szüleimnek ez nagyon fájt. – A szülei megélték lányuk sikerét? – Csak édesapám. – Megáll az ész! Hány éves Andrásfalvy? Szegény Jávor hatot fordult a sírjában. Az kétségtelen. Addig nem találkoztunk. Anyámat szerette Wallenberg. hogy felpofozza valahol. – Halált kért volna Kiss Ferencre? – Az ember csak azokban a véres időkben haragudott. A hiúságánál foghatták meg. Egyikőjük a következő rendszerben hasonlóan járt. hogy Ferit gyűlölték. – Nagy Adorján vajon miért vállalta el a vádló szerepet? – Tudtommal meggyőződéses antifasiszta volt. Tudtommal Kiss Feri általános utálatnak örvendett a szakmában – még a jobboldal részéről is. nagyon jól. – Fel is vonult ellene a színésztársadalom.. de széttárta a karját. színészek nem. Szeretném azért hangsúlyozni Gáti Pipi véleményét is Kiss Feri életének a második korszakáról. Ha valami odavitte. Mindenki együtt érzett velünk. ott ült az első sorban. Attól lehetett félni. az a felfuvalkodottsága. hogy felkavarodott a múlt. Bánki Zsuzsa tanú: – Kiss Ferenc méltóságos úr akart lenni. így nem játszhattam. hogy ő nem ugyanaz az ember. de ölni akkor is talán csak önvédelemből tudott volna. Ódry Árpáddal. az arcára vigyor ült. Nem beszélve arról. hogy csak katonának vagyok jó.. Ennyit érzékeltem. onnan vitték el őket 1944 szilveszterén a Duna-partra.. Kormányfőtanácsos. fölfelé! – Mi volt a tárgyaláson? – A Színiakadémia elvégzése után nem vettek fel a Színészkamarába. – Ekkor komolyan vették? – Akkor is komolyan vettem már. A szüleim is benn voltak egy védett házban. Közelről ő felfuvalkodott. ők fel tudtak kapaszkodni egy jégtáblára. Apámat egy fiatalemberrel kötötték össze. hogy nem tehet semmit. A hatvanas években valami november hetediki ünnepségem Kiss Ferenc Csehov Hattyúdalának részletét adta elő egy idős kollégával a Kistextben. amikor Andrásfalvy Bartalan “egy menetben” megkoszorúzta Kiss Ferenc és Jávor sírját. Többet nem tudok. rengeteg embernek küldött vele mentesítő papírokat. Igazgatóként sem vette komolyan senki. Ekkor nagyon szerény volt – A börtön átformálta? – Hangsúlyozta is. hogy ott belőle isten lehetett. Ott meglátott. Szegény anyámmal szaladgáltunk a Kultuszminisztériumban emeletről emeletre. az Jávor volt. de páros lábbal rúgtak ki. s megőrült azért. rossz modorú tanár volt. hogy fölfelé. amikor az Akadémián összehasonlították öt elődjével. Egyszerű származású gyerek volt. Egy fiatal fel sem veszi. mert azt hiszi. bár felőle meg is halhattam volna. és azt mondta széttárt karokkal: “Zsuzsókám!” . Ha valaki gyűlölte Kiss Ferit. és én megpróbáltam segíteni rajta. mert végzés után egy évvel elmentem katonának. Az sem véletlen.

mert olyan korban élt. mert az ember jellemtelen.. aki 1953-ban egy szakszervezeti gyűlésen megkérdezte. Kiss-sel mi van? (1993) . Nem kellenek szitkok. levelek. mint egy tigris. hogy megöleljen. de a fenti levelet nekik sem említette. minek előszedni ezt a történetet? Kérem. hogy mindent Pécsi Sándornak köszönhet. hagyjon csak a színházzal foglalkozni. mert nem volt elég okos. csak hát magyarnak született. hogy a keblére öleljen. Nagy Adorján ügyészkedéséről tudott a családja. Tolnay Klári tanú: – Annyi gyűlölet. Hazahozták egy ládában. Úgy halt meg. majd felmutatta: “Itt a könny!” Ripacs és jó színész. s az utolsó sornál a szeméhez nyúlt. hogy Nagynak szerepe volt a rehabilitálásában is. hangjával.. indulat kavarog. Kiss sem tudta.– És. Legalábbis megalkuvó. Gyönyörű fejével. Talán nem is csupán azért. tehetségével talán egy Marlene Dietrich lehetett volna. Karády a csillárt szakította le: üvöltött. Kérem. Ripacs volt. amikor muszáj volt megalkudni. És mi a különbség? Semmi. De nem tudom meddig állta volna meg a helyét. Az órán Arany János epigonokat tanított. ami nem egy nagy üzlet. Teljesen kicserélték. – Nem kellett volna mégis kitérni az ölelés elől? – “Zsuzsókám!” Mit lehet ilyenkor ennek a nem is tudom kinek mondani? Hagytam. maga a keblére borult? – Hagytam.

hétig egy másikkal. miért épp neki nem sikerült. éljünk együtt! Akkor a bejelentés után még három hónapot kellett várni az esküvőig. nem tudom – kezdtem a bőrömön érezni. és csak nyomult. Húszévesen jutalmat kapott a honvédségnél és egy hatszemélyes asztalt vett belőle.. hogy Klára az. Az orvos papa Algériában vállalt munkát. Asztalt a királyi álomhoz. hogy vagy most megy férjhez. Helytálló típus. mint a távirat. Reggel megérdeklődte: tudom-e. nehogy találkozzunk valakivel. No. Később a magyarul sem tudó tizennégy éves gyerek Pestre került gimnáziumba.ELSŐ-UTOLSÓ SZERELEM Barackvirág. munkaideje január 1-jétől december 31-ig tart. Nem iszik. Utólag hallottam egy osztálytársától. Majd ő megoldja! Örök . – Ledér lett? – Nem tudom feleli Rulek –. Szép nő. s kiderüljön. gyáros. Egy Európa-bajnok nem ismer lehetetlent. hogy férjhez megy egy pénzes. Hat évig járt egy lánnyal. Meghódítandó objektum. Negyedik gimnazista korában az Anna-bál királynője lett. – Klára jól tudott hallgatni. mondja róla az egyik barátja.. Életstratégiája. A kamasz Klára nyelve a szépség volt. vagy soha. Biztos. és én kimondtam. Klára szlovák—magyar házasságból született. nekem sosem volt ezzel a műfajjal dolgom. és én megismételtem: igen. szakedző – nevezzük Rulek Józsefnek. Ott Klára francia nyelvű iskolába járt. Aztán harminchét éves korában elvette Klárát. hogy valami nincs rendben. volt élsportoló. Huszonhat éves volt. nyomult. ki is ő. állítólag a csehszlovák törvények szerint középiskolába már csak szocialista országban lehetett járni. amikor megismertem. külföldi palihoz. Klára ment a csigalépcsőn fűzöld ruhában. hogy a gimiben Klára arról ábrándozott. a három hete megismert tanárnőt. Nem tudom. Egy biztos: abszolút ápolt volt és nett. nem dohányzik. Magában ugyanis csak királyi álomnak hívta leendő családját. Asztalt a leendő családnak. Kicsiszolódott ebben a műfajban. Legalábbis Rulek Józsefnek ezzel magyarázták. hogy miért került Klára a hatvanéves. piacozó nagyszülőkhöz Budapestre. akit kerestem? Belém vájt a kétség és a nászéjszakán szinte rettegtem. – De hátha bennem van a hiba? – gyötrődött Rulek József. mit mondtam. hogy hozzám ér. Izgulhatott is. – Soha nem éltem senkivel: nekem idegen a királyi álom! És a hatszemélyes asztal? Képtelenség. Talán tényleg szerelmes lett. Talán megfordult a fejében. Életre szóló barátságai vannak. nem! Benőtt már a fejem lágya. merre vagy? Negyvenkét éves mérnök. Elrúgtattunk a tanácsra a mentesítésért. és egyszer csak – kinesztézis vagy mi miatt. A harmadik héten rám kérdezett.

megoldásul mindenki a gyereket találja ki. hogy fordultak ki magukból szuper kiskölykök a szüleik válása után. aztán elkezdtem firtatni. hogy a konyháról annyit tud. hogy kivel élek együtt. Tehát közös megegyezéssel. egy “165 centis undorító pasassal”. Hiába van négy diplomám. Normális ember a házasság előtt csinálja ezt. De Bea nem tudta kihúzni az apját a vissza-visszatérő kétségekből. beszélhetnék a külsejéről. s ő bármikor láthatja Beát. Ami Szalma Gábort illeti. tervszerűen megszületett Rulek Bea. amikor az orra elé raktam. hogy miért nem élhettek együtt az anyjával? Ha új életet kezdesz. – A bíróság a gyerekelhelyezési per zárultáig az apánál helyezte el Beát. ketten együtt fogjuk elégetni a naplókat. Nyolc év mocska. de különben hogy magyarázza meg a lányának. ha Klára révbe jut. előtte az sem érdekelt. hogy milyen volt. hisz Bea másfél éves létére is szopott még. semmit kifelé! Tervezte: ha húszéves lesz a lánya. – Megegyezéssel elváltak. vesz a gyereknek egy lakást. a gyerek hároméves koráig eltartja mindkettőjüket. én a gyerekünk miatt szerettem volna. Ennyi ideig működött az egyezség. Mitől undorító? A félreértések elkerülése végett. arról. Ez ugyan egy kicsit teátrális. Az ő kicsi lánya nem juthat erre a sorsra! Aztán leszakadt a polc. hogy a kislány az anyjánál maradjon. s minden péntektől vasárnap estig nála a gyerek. – Klára hányt. hogy a felesége nimfomán. Kérte. és osztályzat is. ha Klára oda nem visz férfiakat. szégyellte a királyi álom romjait. Rulek képtelen volt együtt élni a sorszámozott férfihaddal. hogyan tette tönkre a cégét. és nem akart válni. – Volt olyan hét. ahogy sebességet váltasz – felelte a nő. melyik a bejárat és a kijárat. mintha elvesztette volna az összes diplomáját. hogy szeretettel tud Klárához közeledni. hogyan. Ez meg az anyádé! – adja majd oda neki a naplókat is. hogy azt már alig lehetett elviselni. és nem merem megkérdezni. még mielőtt odaadnám a gyereknek a serlegeket. én utána fogtam hozzá. hogy váltak olyan zűrössé. Először nem is értette. Az apa belement. Az első oldalon volt egy kockás statisztikai lap a szeretőkről: kivel. hányszor. Szerepeltek a nyilvántartásban csoportos bulik. hogy az így nyert kilenc hónapban történik valami. neki adja bajnoki serlegeit: ez volt. amikor váratlanul leszakadt a könyvespolc. Akkortájt találkozott Klára a menekülő Szalmával. kollektív “foglalkozások” is. Miért engem? Miért épp velem!? – jajongott Rulek. és a kezébe kerültek a naplók. Már másfél éves volt Bea. ha másodszor is férjhez megy. Rulek kiskamaszok edzőjeként elszörnyedve látta. de csak akkor. mondta Klárának. Klára a szabad hétvégéi ellenére sem bírta tovább egy fél évnél. apád ifjúsága. ne dolgozzon Klára. hogyan szembesült azzal. hogy Rulek háromszor is ebéddel nyitott rájuk. hogyan lépett meg a tőlük és a bankoktól . – Azt is szeretem. talán enyhén debil is. bármikor ráhagyhatja a kicsit. Rulek abban bízott. és vele együtt két-háromszáz embert. Nézem a perverz könyvelést. Még annyit: ha meg Klára el akar menni. Mindent befelé. Rulek szedte le a könyveket.

Egy gyönyörű nőt mi visz egy süllyedő bárkára? Klára életének hármas rendezőelve van: férfi. – Bár a gyerek hetek óta nem látta az anyját. A bírónő felszólította Rulek Józsefet. hogy Klára letétbe helyezi a kislány útlevelét az ügyvédnél. A bíró előtt Klára azt mondta.kicsalt százmilliókkal. Rulek akkor kibérelt egy barackvirágban úszó házat Leányfalun. Ő volt élete legjobb nője. hogy elveszett az első. hogy életében Szalma először találkozott Klárához fogható csajjal. Erre Klára azt mondta a bírónak. mindenestül. Hat hét után el kellett menniük a tárgyalásra. s talán nem is fogom többé. hogy mutassam a jó szándékot. hülye állat. egyszersmind megeskette az anyát. és a bíróságnak bizonyítékként dátumot író fényképezőgéppel lesből lefényképezték az asszonyt a tátralomnici tábla mellett. Rulek magamra hagy. mert nem örömben fogant? . 1993 húsvétján mégis odaadtam. Rulek felhívta. Az asszony Bea útlevelének kiállításához bemutatta a váláskor született bírósági végzést. hogy a gyereket adja oda láthatásra az anyjának. bele is esett. együtt vagyunk. De nyomban váltott egy másikat. hogy az asszony ekkor már be volt oltva sárgaláz ellen. az egyik legyen az egyik szülőnél. Rulek tudta. Az apa bírósághoz fordult a második útlevél miatt. hogy nincs a gyereknek második útlevele. hogy az útleveleket Klára nem említette az ellopott igazolványok között. hogyha megszerzi. a másik a másiknál. bár tudta. hogy a gyereket nála helyezték el. hogy Szalma menekül a hitelezőitől. Szalma merülőben is tele volt pénzzel. gyerek. Még az édesanyámnak sem szóltam. hogy a gyereknek semmi baja. hogy Klára külföldre szökik a gyerekkel. Kirohantak Szlovákiába. hogy egyszerre soha ne legyen együtt a gyerek és az útlevél. hogy a saját útlevelét visszaküldték neki egy borítékban. Nézegetem az öles fényképeket. számított rá. és oda bujdokolt el a kislányával. annyira féltettem a gyereket. hogy a közértben ellopták a táskáját útlevelestül. Klára kijelentette azt is: esze ágában sincs külföldre menni. annál nagyobb a komfort. pénz. hogy a gyerek egészséges. akkor hamarosan a harmadikért csatázhat. s egy-egy közbülső nap bemutattam különböző kerületi kapitányságokon. Bíróság előtt meg is állapodtak. én adom a gyereket. Minden harmadnap táviratoztam Klárának. és két hatalmas dobozzal tér vissza. azzal. – Nem volt nő a gyerek mellett? Segítség? – Anya típusú apa vagyok. Viszont a rendőrség közölte a bírósággal. Hét végén ennek ellenére elutazott az apjához. nem szöktem meg vele. hogy ne vigyem vissza. mint ló a gödörbe. Minél több van ebből a háromból. Legyen annyi elég. Utólag kiderült. s Klára vette fel a telefont. emiatt nem kérték az apa beleegyezését. Ez volt az utolsó találkozásunk. Az előrelátó Rulek kérte is a gyerekelhelyezési perben. Én. Szlovákiába. azóta nem láttam a lányom. sírt. Az egyikből kislánya lepedőnyi színes arcképeivel rakja tele a “királyi asztalt”. ha az anyja leadja az útlevelet. Vajon azért nem kicsattanóan szép ennek a két szülőnek a gyermeke. már csak a gyerek hiányzott.

vagyis amíg nem adta át az időközben neki ítélt gyermek kiadatási kérelmét. A férfi kiküldte a fiát.Rulek és három barátja ott ült Klára lakása előtt éjjel is egy kocsiban. aki másnap bejuttatta a miniszterhez. hoteleket. és azt kiabálta. s mivel az első útlevelét elvették. A börtönből súlyos betegségére hivatkozva szabadult. Azon a reggelen feloszlott az “őrző—védő csapat”. a végtelenségig nem silbakolhatnak. Odaúton előre szállodát foglalt magának és a kislányának három napra Rióban – de a visszaúton egyedül már nem volt kíváncsi a Cukorsüveg-hegyre. leskelődésbe. járta a környékbeli moteleket. de a faházban már csak egy kis cipőt talált. azon kívül. hogy elküldje őket. ő is a másodikkal szökött Dél-Amerikába – és vitte magával a visszafogadott Ibit is. olyan ügyvédet fogadott. engem nem engedtek oda. Visszarántotta a kislányt a faházba. Ő ellenjegyezte a magyar kiadatási kérelmet: hozhatja végre a gyereket! Egy bíró. És a szép szőke asszony másnap délután Dél-Amerikába szökött a kislánnyal. amihez ott nem kell engedély. Aztán a dzsungelfaluban éjszaka alsónadrágban ingázott két egymás melletti faház között. Nézze. meg a fényképeket is a falról. Ugyanis a férfit az utolsó pillanatban őrizetbe vette a rendőrség. amíg be nem mutatta. itt a pecsét. mert le volt tiltva az útlevele. Szalma bedühödött. – Csak a rendőr ment Klára faházához. de Klárát és a gyereket nem. semmit nem tudott intézni. hogy a volt férje “zaklatja a környéket”. mert ha most nem is lophatja külföldre a gyereket az anyja. a Botafogo öböl fövenyére sem. Ők már nincsenek velük. s elvittem magammal a kislány első útlevelét. Utóbb Szalma Gábort és Ibit az Interpol megtalálta Dél-Afrikában. A járőr kötekedett. A börtönben a volt élettársa. Amíg a repülőjegye nem szólította haza. ennek ellenére elmentek. de nem talált okot rá. hogy minden pozitúrában magáévá tette Klárát. Az apa megszerezte Szalma egyik munkatársától Klára ottani címét. az ügyvéd és egy rendőr kíséretében vonult ki a harminc kilométerre lévő őserdei faluba. A férfi belefáradt az egy éve tartó útlevél-hercehurcába. Klárának volt egy kis űrméretű pisztolya. elkértem az ügyvédtől. Amint Rulek József megérkezett a dél-amerikai fővárosba – mert a kislánya miatt odautazott ő is –. ellopja a következő héten vagy azután. Ha fél órával később próbálják elhagyni az országot. de mivel abban az országban a 18 éves ifjú még nem számít nagykorúnak. Klára nem Szalma Gáborral szökött külföldre. Az asszony kihívta a rendőröket. végez magával és Beával is. Rulek este visszament a faluba. a hónapok óta tartó bujkálásba. Elhozta ezt is. majd kisíbolt pénzét. de a latinamerikai ország bécsi nagykövetségén addig nem adták meg Rulek Józsefnek a vízumot. miért akar utazni. mintha együtt . ha nem hagyjuk békén. – Mielőtt elindultam. a hároméves Beát már nem léptethették volna ki. hogy tiltassa le a számláját. beléptettem őt is. Ibi látogatta. Közben Dél-Amerikában Klára két kézzel szórta Szalma sikkasztott.

hogy balek módra. Norbert. s az újszülött Norbert fényképeit gondosan Bea képei mellé rakja. miniszter. az apjától távol. amit nem éltünk együtt. amit az anyjától kaphat. megfogni a gyereket. Ennyi. Norbert. Félek tőle. mi pedig a kislánnyal tudjuk pótolni. El kellett volna felejteni: lesben állni. menjek a gyerekért. annál nagyobb a bűnöm. Ránk esteledett. – Gyűlöli Klárát? – Mert ügyes volt. az életünkbe. Rulek József villanyt gyújt. Legyen boldog Klára. mert be tudott keríteni? Az én saram. együtt emlegetni a fiammal vagy az édesanyjával. Klárával baj történt. hogy egyszer jön a hír. Bea. Bea. (1995) . és hozni! – Miért nem akarja. és nem komoly felnőttként viselkedtem. legális út. Nem kellett volna ügyvéd. Minél több időt tölt a kislányom a hazájától. hogy Bea ilyen házasságba született. hogy a most született kisfiáról írjak? – Nem akarom Klárát visszaengedni az életembe.érkeztünk volna oda. aztán kinyitja a másik nagy dobozt. minél inkább belenő abba.

Okos volt. hogy Rákosiról beszélgessünk. hogy minek megy. tudott könyvelni. és ne is érdeklődjek utána. De délszláv származása miatt a párt ellensége lett. hogy együtt leszünk. hogy elvisz. Harmincon túl szült. Ica bekerült a Magyar Televízió induló nyolcas fogatába. Ica gyerekkora: műhelylakás.és gépírni. Az interközpont előtt elindultam keresztben a Gorkij utcán. mert azt is tudta. hogy ne tegye azt a másik asszonyt is boldogtalanná. Őt kitettük a Szabó József utcában. Felhívtam.és gépíró. Simon Jolánnak címezve. velük rakták egy szobába. – Róla én csak jót tudok mondani. hanem Katkics Ilonáról van szó. cipőhalom. mert három kilométert kellett a sötétben gyalogolni. Amikor Ica végre készülhetett a főiskolára. – A beszédeit nekünk diktálta. ő Moszkvában diplomázott. 1945-ben a kivetettek ösztöne vitte a kommunista pártba. Amikor 1956-ban itthon elkezdődtek a lövöldözések. Moszkvába bezzeg megérkezett Pali levele. mégsem kapta meg. az ország még szerette őt. Megnősül. hogy nem akar fekete pont lenni az életemben. A pártőrség parancsnokhelyettese. Dupla borítékban írtam Rákosinak. 1986 októberében felkerestem. engem pedig hazavitt a batár. Ha lekéstem az utolsó villamost. Miljánovits Pál volt a vőlegényem. Végül elváltak. a Hadtörténeti Intézet későbbi igazgatóhelyettes ezredesének lett a felesége. Kereskedelmit végzett. még a pofázós garnitúra egyik tagja. Bekerült a budapesti pártbizottságra. ha nem . Révai Józsefnek. onnan emelték ki 1947 őszén a Rákosi-titkárságra. gyors. mivel megyek haza. hogy ő is jön ki a Szovjetunióba tanulni. hogy az íróasztalnál feltérdelt a székre. A szétszakadt szerelem története nem hagyott nyugodni. Azt felelte: holnap lesz az esküvőm. Egy ülés végén Rákosi megkérdezte. Úgy volt. Protekcióval már a Sinatelepi Állami Gazdaságban volt. hogy intézkedjen. és visszaolvasta a gyorsírást. a frász kitört. vizsgafilmje forgatása miatt időnek előtte. kívül a titkárnőjének. Amikor 1948-ban elmentem a Szovjetunióba tanulni. hogy üssön el valami. akinek állítólag maradandóan beleszóltam az életébe ezzel a beszélgetéssel. jól rögtönzött. Rákosi megkérdezte. a hét hónapos Péter meg Pestimrén rugdalózott. de filmrendező szeretne lenni. ha hátat fordít a tévének. A férje a kiszámíthatatlan rendezői elfoglaltság miatt is szerette volna. és fantasztikus volt a memóriája. Ica végül Háncs Ernőnek. De most nem Rákosiról. Icát tekintélyes patrónusai ellenére fiúnak hitték. amíg főiskolára nem ment Moszkvába. Végül úgy gondoltam. egyszobás ház Pestimrén. – Más emléke nincs Rákosiról? – Legfeljebb közvetett.Első-utolsó szerelem Katkics Ilona tv-rendező Rákosi Mátyás titkárságán volt gyors. Nyelvésznek. Az “Öreg” szólt egyik helyettesének. és megnyugtatott. Előfordult.

és kormányőrség. a hajdani szerelmesek a kommunista álmokkal együtt vergődtek. A pártőrséget 1949. s később is vele maradtak –. Aztán öccsével. lencseleves vagy -főzelék. hogy miközben az ellenség aknamunkája fokozódik. Erős hadsereg kell és erős karhatalom! Minden PB-tag és Rákosiné is személyi biztosítást kap. hogy Icától hallottam felőle. intézmények kommunista rendezőgárdája és a rendőrség is.vagy gombaleves. akik kezdettől fogva vele voltak. – Az őrbunda egész télen kinn volt a kapu előtt. szobája ablakaira golyóálló üveget raknak. és természetesen a gépkocsivezető is beavatott ember volt. Mert bármennyire fölívelt a sorsuk – az egyikőjük érdemes művész. mert alig ettünk. de csupán egy személy. Reggel. még koccintott velük meg érdeklődött a család felől. . Képzésre nem volt szükség. a Rózsadomb jól védhető családi házaiba. Az Rgárdát elsorvasztják. csak az őr változott benne két óránként. A hidegháború szelére a magyar pártvezetés is elfogadja a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. én 1948-ban lettem parancsnokhelyettes. Pali géplakatos volt. Az idősebbeket kiemelték. a másik kezében egy üveg pálinka: így ült le az őrség körébe. hogy 46 karácsonyán kopogott a magasföldszinten az őröknél: “Nyissák ki. délben. borsó-. Pali.és kormányőrség kerül. jó ajánlólevél Miljánovits Pálnál. és az épületbe a párt. A Rákosi által használt autó karosszériájára páncélborítást. Még csak nem is biccentett. De úgy ítélte. elmondták. De az ő biztonságára nemcsak a testőrei és a lakásán lévő hat őr vigyázott. hanem a meglátogatott üzemek. mert nem ismétlődhet meg a Togliatti elleni merényletkísérlet. Györggyel együtt átkerült a pártőrségbe. a háború neveltjei voltak. Görög Pista – azok a partizánok. hogy a sok gond miatt talán nem is hallotta. új nevük: párt. A családos emberek nemigen bírták a kemény beosztást. este bab-. itt a kis Jézus!” – és a karjára volt rakva egypár csomag Kazbek. De hol a szerelem? Az. – Rákosiról mi volt a véleményük? – Ács Pista. az R-gárda pedig amatőrök gyűjtőhelye. s kapott is nyomban egy teljes öltözet karszalagot. a pártőrség kisiparos módszerekkel dolgozik. amit azzal magyaráztunk. A Rákosi pártközponti irodájával szemben lévő lakóházból kiköltöztetik a lakókat. ritkán krumpli. a “régi rend kegyeltje” szegényes lakásába nem is mert meghívni. – Rákosinak – csak neki – az első perctől kezdve volt kísérője. Nem akartuk észrevenni a változást. Az R-gárda létszáma 1948-ban már közel húszezer. Miljánovits Pál pedig a parlamenti kormányőrség parancsnoka lett –. 1948-ban pedig már nem fogadta a köszönésünket. Kanyarodjunk a történet elejére. március 10-én átveszi az államvédelem 10-es osztálya.sikerül elég anyagot összegyűjteni Rákosiról. a legaktívabb tagokat tisztiiskolára küldik. s Farkas Mihály kijelenti. orosz katonai cigaretta. 1949-ben az érintett vezetőket Zuglóból biztonsági okokból is felköltöztetik a Szabadsághegy. hogy történetükhöz meg kell ismernem a légkört is. akkor ez a “hisztori” lesz a könyvem kerete. és csak az MKP javaslatára állt már 1945 első napján a polgárőrök közé Szegeden. Fáztunk.

hogy van ember. miért. Breier őrnagy mellett a politikai tisztje Sallai Tivadar. a mai napig sem tudom. Ézsi őrnagy. Fenyvesi lett és külügyi futár. G. Amikor Jamrich Miska feltartóztatta a kocsit. ide költözik a személyzet. Orosz kiugrott. Egyszer találkoztam csak vele. Főtestőrét. Lajos hadnagy. Boda Györgyből két év múlva ezredes lesz. ő leugrott az ötödikről és szörnyethalt. a Rákosivilla gondnoka Boda szerint kevés tervkölcsönt jegyzett. a testőrség is félt: 1949 januárjában elkerültem három hónapos pártiskolára. Boda – aki jobb módú sarjadék volt. amikor Rákosit letartóztatták. siessen haza.) A kezdeti 70 fős szervezet az ötvenes években több mint tízszeresére duzzad. te élsz? – kérdeztem a roggyant. piszkok. Miljánovits Pál tele van példával arra. ahol szétrúgták az egyik fülét. mankós alaktól. testőrökről több oldalas listát kapok – sorsuk külön könyv témája lehetne. és tartóztatták le a vezetőket. és harmadnap megjelent az új parancsnok. mert állandóan azt üvöltözte. és nem tudtuk azt sem. sofőrökről. hazudtok! Később a Szovjetunióban rakták össze. a parancsnokunkat. mert a neve sem szimpatikus. így halt meg. és soha nem derült ki. elszabadul a biztonsági őrület. s felesége is egy gazdag nagyfuvaros lánya – nem tudta elképzelni. mi lett vele. – Rákosi testőrei is olyan odaadóak voltak. majd a rá vigyázó őrszázad is. hogy elvezényelték vagy felakasztották. Talán ez vett el G. s mivel az ÁVO átvett bennünket. hogy ők maguk. És karácsony este telefonon hívta a 10-es osztály vezetője. Moravetz. – Magukkal őriztették. Egy nap nem jött be. s a három nevű egy szervezetben megfordultak már vagy tízezren. eltűnt. 900 napot töltött internálótáborban. Boda Györgyöt előléptetik: őrnagy lesz és alosztályvezető. hogy Bodát ‘56-ban fegyveresek keresték. ezért kevés békekölcsönt jegyzett. 1950 karácsonyán Rákosi még kezet fogott vele. hogy 1925-ben ott volt. és ő sem tudta. Aztán részegen karambolozott. azt mondták. még Péter Gábort is. így összetörtek – felelte. menjen odébb. akit közülünk internáltak. Nemsoká elbocsátották Krémert. ha mondtak valamit Kádárra: Nem igaz. s biztatta. mivel vádolták. Például Breier Jánosra azt fogták rá. Látod. sőt segített is őt lefogni. mint Orosz Péter? . János. de Kádár rászólt: Péter. Ő volt az első. Lajos életéből majdnem három évet. Sok nagyszerű ember egyszerűen csak eltűnt. és azon az éjszakán letartóztatták. akinek nincs bútora: G. Ézsivel soha többet nem találkoztam. Akkor tudtam meg. Van értelme folytatni ezt a rémregényt? ‘49-ben rövid ideig parancsnok volt Bizony Károly százados is. s ahogy mentek felfelé érte a lépcsőházban. a második század parancsnoka is egyszerűen csak eltűnt. kineveztek főhadnagynak. A kísérőkről. Erre sokan mentek rá? – Kádár letartóztatásakor Orosz Péter volt mellette és Rózsa Gyula sofőr. de mire körülnéztünk. Breierrel 1957ben akadtam össze a Korvin Kórházban. Lajoséknak nem volt.Lóránt úti villája környékét kisajátítják. (A BM Kormányőrség 1956 decemberében alakult. Bár Jamrich Miska parancsot hajtott végre. üljön vissza! Aztán nyomorékká verték. Nem vigasztalja. s ezalatt megválasztottak párttitkárnak.

Ahogy felbukott. Hegyi Pali felkiáltott: Rákosi elvtárs lőtte le! Mindenki nevetett. 1944-ben a német bevonuláskor a papának illegalitásba kellett mennie. Rákosinak sem. hiába nem kínzott senkit. A főosztályvezetőnek vagy a miniszterhelyettesnek nem bocsátottam meg. (Itt volt az AVO. Őt becsültem is. Ikladi Lali közölte. a párt ellensége! Itt valami tévedés van! Nyugodjon bele. – Ha maga kap parancsot Ikladi elbocsátására. megteszi? – Sajnos én egész életemben fölülbíráltam a parancsokat. Nem volt harag – hogy te.-ba. Pali reggel még államvédelmis főhadnagyként ment el hazulról. amit végrehajtott. kirúgtál –. itt föllebbezés nincs. A kisemberre nem lehet haragudni. Talán a hülye szláv vérem is hajtott. mi történt. Hegyi a Szovjetunióban is meglátogatta őt. csak azért. akkor itt valami nincs rendben! – Úgy kezdődött. mert a hierarchia csúcsán állt. írjam alá.) Másfél órát ültettek. vagy Rajk. hogy kapott egy feladatot.– Rákosi. majd a fegyelmi osztály egyik előadója. Hiába volt Ikladinak partizánmúltja. Otthon is azt mondtam. tudtam. hogy annyi konfliktusba kerültem. A személyes holmim is bennmaradt az irodámban. végül bekopogtam egy tolóablakon. a ‘62-es párthatározat után leszerelték. ahogy velem tették. és leadtam az igazolványomat. A papa csak annyit mondott: fiam. hogy lemondok. hogy telefonáltak. 1950-ben a legidősebb fiú. aki kirúgása után nem kapott állást. vagy Kádár letartóztatására. mert az nem visszabeszélős. sőt talán más is egyszerre lőtt egy őzre. Révai. Március 19-e kétszer szólt bele a Miljánovits család életébe. Ha valakire a gyanú árnyéka vetődik. Az ellenség Krémer. nehogy egy szem ellenség is belül maradjon! Egyetértettem a . Szóval miért mondjak le? Mert ön a Rajk-banda tagja. este pedig úgy tért haza. ezért van kisiklott életút mögöttem. később ÁVH központja – P. hogy engem rúgjon ki. innen addig nem megy el. Miután Rákosit leváltották. hisz elfogadtam a sztálini tételt az osztályharc éleződéséről. Ezt is tudták! Aláírtam. mert a mai naptól kezdve nem tagja az Államvédelmi Hatóságnak: ki van rúgva! – Vád volt az is. egyetértek a leszerelésemmel. Ikladira nem haragudtam. Moravetz – az ÁVH tízes osztályának a vezetője utasította őt egy négytagú bizottság jóváhagyásával. és le nem adja az igazolványát. Á. és én szóltam a káderosztályon Csendes Károlynak. hogy a kenyeret csak nem kellene elvenni tőle. – Váll-lap nélkül mihez kezdett? – Egy-két hónapig nem tértem magamhoz. a háború alatt a Köröndön felrobbantott egy löveget a németekkel együtt. úgy kell elbánni vele. a vízművektől ment nyugdíjba. hogy kiálltam az “ellenség” mellett. Nekem senki sem volt tekintély. csúnya. mi lesz már. hogy valamilyen ügyben meg akarnak hallgatni. amíg ezt alá nem írja. ha a te kezedből kiütötték a fegyvert. Egy kis türelmet! – mondták. de váll-lap nélkül. És én még olcsón úsztam meg! Amikor ‘56 után találkoztunk. rekonstruáltuk. be sem mehettem a pártközpontba. mint egy hadifogoly: egyenruhában. a pártőrség parancsnoka volt. menjek be az Andrássy út 60.

– Amikor a bátyámat kirúgták az ÁVH-tól. mintha mindig vele lettem volna. hogy úgy éreztem. de a saját ügyem sem ingatott meg abban. motorszerelő. a többi ismerősöm pedig egyszerű ember volt. pedig csupán kivizsgálást kértem. 1947-ben. nyilvánvaló volt. de nem voltak abban a helyzetben. amit ő nem testálhat át másra. nem akaszthattam egy ilyen koloncot a nyakába. Amikor megismertem a Tisza Kálmán téri székházban. nem is udvaroltam neki. aki nem tudott mit csinálni. hogy választok egy kis kertészlányt és . mire ő felhívott. mi történt. mert azt mondta. – Hogy került Sinatelepre? – Mentem mindenfelé. Megmondtam azt is. de nem kértem belőle. nem tehettem tönkre a karrierjét. ha végez. Levélben nem lehetett megírni. s ott nevelési előadó lettem. hogy nincs ennek az égvilágon semmi értelme. ez olyan politikai döntés volt. – Meddig udvarolt neki? – Nem lehet ezt időre mérni. Gyuri. Szóltam egy ismerősnek. A Rajk-per. mert nem akarom az életét tönkretenni.) – Nem kapálózott az elbocsátás ellen? – Írtam Péter Gábornak. megszakította a kapcsolatot a menyasszonyával. így én mondtam el neki. Katkics Ili már Moszkvában tanult. Rákosinak. – Mondjon valamit a szerelméről! – kértem Palit. magától értetődően együvé tartozunk.döntéssel. – Hiába mondtuk. Miután kikiáltottak ellenségnek. Azt hiszem. Amikor másfél hónap múlva Ili minden engedély nélkül hazajött Moszkvából. – Hogy szakított? – Szőrmentén megírtam. vétség vagy mulasztás nem terhelt. – Az volt a legnagyobb tragédia. Katkics Ilivel. visszavonultan élt a Sinatelepi Állami Gazdaságban. nem teheti tönkre az ő életét is – mondja a középső Miljánovits fiú. hogy hol dolgozom. ezért aztán jókora krízist éltem át. azt felelte. hogy szakítsunk. Ettől kezdve elvált az ő együtt futó életük. dolgozni kell! – Barátai elfordultak öntől? – Mindenki tudta. A bennfenteseknek. de nem kaptam állást. de senki sem reagált. (Rajk kivégzésére én is elmehettem volna mint a pártőrség párttitkára. A bátyám gyakorlatilag mindenkivel megszakította a kapcsolatát. jutalomként járt a belépés. pedig semmi valós bűn. és akkor mondtam meg neki. hogy elmennék traktorosnak is. hogy ártatlan vagyok. Aztán együtt mentem le az öreg igazgatóval. miért szakított vele Pali. mondhatni. hogy segítsenek. a KEB-nek. Borhi Dezsővel az Ercsi melletti telepre. Pali már Sinatelepen dolgozott. Nagyjából három évet töltöttem lenn. annyira természetes volt minden. hogy rendben mennek a dolgok. hogy ezekben a sorsdöntő hónapokban távol volt. hogy összeházasodunk. Egyszerűen nem tudtam elhelyezkedni. Géplakatos vagyok. Három hónap után beláttam. hogy semmi értelme ennek.

A mi generációnk egész életét meghatározta a politika. . a gyerekeim tisztelik Ilit. Aztán a fia megnyugtatott: csak lakást cseréltek. Ám abban a lakásban volt telefon.. és említi majd a papának. és hozott magával. az ő követői ma is itt vannak köztünk – mondta Pali 1986 októberében. Katkics Ilonával. és a menye vette fel a telefont. édesanyámék nyolcan voltak és zsidók voltak. hogy ők nekem köszönhetik egymást. Beszélgetésünk után Miljánovits Pál lett a “biztonsági szakértőm”. gyere! Ili tagja a családunknak. Ez volt 1951 tavaszán. Nyár végén kerestem újból. A miniszter titkárnője szaladt hozzám. Hát muszáj nekem mindig ellenségnek lennem? Ica 1986-ban megemlítette. összeköltöztek. hogy Miljánovits Pált neve.megnősülök. Katkics Ili filmje megy. hogy megbántam vagy sem. Lehet. Már tudtam. ha valamire nem emlékezett. hisz én Ilit most is úgy szeretem. szakérettségit tettem. és ezzel a gépészi pályám is véget ért. kitől kérdezhetjük. ezért helyes. annak én legfeljebb a postása voltam. – Hogy érti ezt? – kérdeztem rá öt évvel később. hisz a szívemben Ili a mai napig itt van – mondta Pali. “félvérként” vele mentem a Mosonyi utcai toloncházba. s odaadtam neki beszélgetésünk leírt szövegét. jártam a főiskolára. 1990-ben meghalt a felesége. Ezért sem tudom én azt mondani. hogy azért lett 1945-ben párttag. őt pedig a reumatikus ideggyulladás mellett szorongatni kezdte a szíve is. Szemérmesen elárulta. nem tehettem mást. A szavak és a cselekedetek eltérése máig őrzi Rákosi emlékét. ahonnan hívott. nem foszthatom meg Ilonát e különös vallomás örömétől. pedig ha nincs telefonja.. – Szegények voltunk. mégis így van. 65 éve ellenére feladta Pali is. tudta. És a hírvivő megírhatja-e történetüket? Pali bizonytalankodott: 1952-ben a sinatelepi igazgatót felhelyezték Pestre. És én úgy éreztem. egy 48as igazolványkép meg egy levéltárca Leningrádból. – Nem bánta meg a szakítást? – Nem volt sikeres az életem. mint akkor. és 1956-ban megint ellenség lettem. hogy a nemzetőrök arról tárgyalnak a miniszterrel. – Másrészt mi nem is szakítottunk. És belegyöngyözött a telefonba Ica hangja is: hogy mennyit emlegetnek. hogy nevetségesnek tűnik. Útban a Mosonyiba bekéredzkedtem a plébánoshoz áldásért. hogy bélyege miatt szakított mennyasszonyával. Negyven évvel azután. mert megmentették az életét. A kezét sem nyújtotta értem. hiába vagyok bármilyen jó tanuló. mert nem vagyok árja. tanítónő nem lehetek. és ők szólnak: apu. Amikor 1944ben hat fegyveres nyilas jelent meg érte. és most újból ávósoznak. Szinte azonnal hívott is Pali. A feleségem. Két emlékem van tőle. a minisztériumban ávós lettem. származása miatt kirúgták a pártőrségtől. 1988-89-ben mind több panasz került ritka telefonálásainkba: felesége állapota egyre súlyosabb lett. és utána csak 1956-ban találkoztunk véletlenül az utcán. Az ávónál rajkista voltam. Bekerültem a minisztériumba. amivel új útjára indult a történet. Leléptem. ezután Icánál kereshetem. hogy mint volt ávóst elvisznek. Ugyan már! Ők őrizték meg az álmot. hisz újra kezdődött a történet. hogy kerestem. hogy Icától elváltam. és hangjából úgy vettem ki.

hogy kezdődött az ismeretségük? – térek vissza az igazán fontos témára. örül nekünk. Gyerekeink gyanakvással. s hazulról elküldöm nekik a Charta címét. mint két huszonéves. mit mondott Pali magának rólam. hogy ő fog elmenni előbb. s nem számított. a Monte-Carlo-i és a müncheni fesztivál díjnyertes. ő engedett ki bennünket. Mintha érezte volna. ki úgy fogadott el minket. Fésűs Éva kollégám verset írt hozzánk. talán bizonyos féltékenységgel is figyeltek bennünket. Ilona!? Nem tagadom. Nem vagyok hajlandó megtagadni a negyvenvalahány évet. – Megvisel a helyzet. – Ha nem kezdek róla írni. és a filmjeimből bárki megtudhatja. Bujkáltunk. A közösségi életem tagadjam meg? Amikor egymás kezét kellene megfogni. és Rákosi összekötötte magukat! – Nem kell kibújni a felelősség alól! – int le Ica. – Mi sem! – felelik ők. ismeretlenül szerette Icát. Nem lehet levetni. Ha a Rákosi-könyv elevenítette is föl történetüket. ő lehetett volna hálásabb is Miljánovits iránt. – Mikor kezdődött. engem egy nyilas család rejtegetett. szembe tudok nézni ezzel a négy évtizeddel és magammal. a tömeghisztériát! – Ica tanácstalanul néz rám. – A társadalom választott el bennünket – döndülnek Pali szavai. Tudom. – Egymásra csodálkoztunk. együtt nő az emberrel. ha én aláírom? – Döbbenten nézek rá. minek akartam szentelni az életem. Aztán ki így. ha átölel. de nem tudom. mint a kabátot. pedig ennél már a gyerekeik jóval idősebbek. – A hölgy volt a kezdeményező? – Mellette mentem be a kapun! – mentegetőzik Ica. – Nagy kerítő maga. legemberibb filmjének alkotója ilyen gondolatokat forgat a fejében? – A tisztesség ártana? – kérdem. Ritka kivétellel mindenki velünk örül. amint ment át az udvaron! – mondja Ica nevetve. hát normális. nem lett volna szabad a legnagyobb igazságtételben bízva sem elindítani a gyűlöletet.Ekkor én már könyvelő voltam. – Ezért lett a “felszabadulás” magának tényleg felszabadulás? – Igen. hogy a Bice-bóca. Ili. hisz Pali megmentette az életét: 1947 nyarán levezényeltek engem meg Ács Pistát a villából Balatonaligára. mintha a fejembe látna: – Mondogatom: vénségedre nem szégyelled magad. – Nagyon okos volt a feleségem. és a cégvezetőnk osztálytársa volt a Mosonyi parancsnoka. soha nem hívom fel. – Figyeltem. jól esik. hogy ő vagy én – mondja Pali és összenevetnek. hogy kondoleáljak a felesége halálakor! – Rákosi elválasztotta. nem rossz-e nekik. Mit szégyelljek? Minden gonoszsága ellenére ez a rendszer adta a rendezői és a tanári diplomám. sosem találkozunk! – mondom. Aztán komolyan folytatja: – Ha nem mutatja meg. és a szeretetére nevelte a gyerekeinket is. A történelem együtt lélegzik. Például szeretném aláírni a Demokratikus Chartát. Árpád! – óvja magát is az ellágyulástól a nevetéssel Ica. a pihenő . Öntörvényem szerint voltam párttag.

Nem kiabált segítségért. Ketten! Pedig vigyázni kellett a házat a víz felől és az út felől is éjjel-nappal. és arra ébredtünk. hogy Ilivel mi férj-feleségnek tekintjük egymást. Rapacki lengyel külügyminiszter is meglátogatta őt. Nem tudom. mi történt. Vajon Rajk megúszta volna? – Pali. ha megmentette az életét. és őt is – néz Icára. mert éjszaka váltás nélkül fenn kellett lenni mindkettőnknek. – Soha többé nem találkozott Rákosival? – De. hogy nekimentünk egymásnak! Nem elég. csak eltűnt. ha nem húzzuk ki. minél fogva ragadtam meg. a kormányőrség parancsnoka kísérte. Az öreg jó úszó volt. Köpködött. hogy egy ember az őrségből. Ha szabadnapos voltam segítettem áttenni egy központi vezetőségi anyagot. Mivel biztosan felismert. Nem tudom. akkor odalép és megkérdi. hogy megismert. hogy iskolára küldték? – A követ ő indította el. a testőre. segítettem összeolvasni. mi van velem. meg velünk. Egy évre rá. de tudta. mikor aludtunk. mert nagyon ideges voltam. hogy a partról már nem is lehetett látni bennünket. és nagyon sok időt eltöltöttem a lakásán és a titkárságán. amikor csak tehettem. hányta a vizet. én meg vele szemben. – Jól van már. miért rúgták ki mégis a pártőrségtől? – Egy délszláv ellenséget mellette hagyni!? – kérdi.Rákosi őrzésére. meg sem köszönte. de Bodával együtt behúztuk a csónakba. mint amikor megismertem. abbahagyhatja – mondta végül. tudhatta. Biztos. Boda meg úszott vele. hogy ellenség vagyok. Többet nem találkoztam vele. – Maguk kétéletűek: négy évtized után folytatják. hogy éjjel mindketten fenn voltunk. hogy feleségem volt. Ezek után eljött Sinatelepre. Sokszor eszembe jutott. és az egész látogatás alatt engem ölelgetett. nappal őrizni kellett a házat. velem nem kell szóba állni. Nemcsak úgy látott. hanem az országgal! –. – Nem hihette. Ez volt a biztosítás. sőt ha az öreg bement a vízbe. felmentem Ilihez. aki sokat lábatlankodott a titkárságán. – Ili nekem ugyanolyan szép és fiatal. látszott a kopasz feje. Addig úszott nyugodtan. De folytatható-e az ember ifjú önmaga? Mennyi szemhunyás kell hozzá? Mennyi csalódással jár? – Nem tudom – mondja Pali. Nem lehet ilyen felelőtlen! Látod – mondtam Bodának -. Néha annyira beúszott. Simon Jolán is tudta. Értelmes ember volt. de ott álltam előtte. hanem én voltam az. mi lett volna az országgal – nem vele. Ha érdekelte volna a sorsom. hogy gyerekeink születtek. ami abbamaradt. s egy szót sem szólt. aztán lebukott a víz alá. és keresztülnézett rajtam. egyikünknek ladikkal kellett a nyomában menni. és alig bírtuk behúzni a csónakba. Egyszer görcsöt kapott. s mi ketten láttuk el az őrzést. szívemben ez a szál nem szakadt el. Talán 72 órája voltunk már talpon. Függetlenül attól. Jamrich Miska. ha egy ilyen vezetőt elvesztünk! Addig nem szólt egy szót sem. én meg szidtam. mi lett volna. – Próbálta és visszautasította? – Nem próbáltam. Csak “a hülye szláv szív” beszélne belőle? Ilona cáfolja: . hogy letépték a váll-lapom Sinatelepre látogatott. Rákosi nem állt velem szóba. Nagyon szeretem őket is. amikor Ács Pista jött a tó felől.

el kellett tőle válnia. mondtam. aki annak idején Moravetz helyetteseként természetesnek vette. de mindjárt!”-alkat. – Jó barátaink voltak Dobosék. és Jamrich Miska. ha úgy tetszik. Az a Jamrich. de azt mondta. Lilinek. Ő nem szól semmiért. aki elvette tőlem az igazolványomat. függetlenül attól. – Maguk többször nem találkoztak? – Néhányszor beszéltünk telefonon – mondja Pali. – Javasoltam. a parancsnok megölelt. nem tartottam ildomosnak érdeklődni. hogy ki kell rúgni. hogy öreg lett ő is. nem futottak el. bűnök. hogy miért váltak el. hogy élni tudjon. megindító. a hatvanas években. ő gyerekfilmeket rendez. kirúgták? – A régi pártőrség tagjai. Ha már egyszer így elrontottam az életünket. és ő akkor azt felelte: – Nem hiszem. és Ili megkérdezte: “Miért hagytál itt?” Mert. mivel nem tudtam. aki letépte a . Amikor találkoztunk. Ilyen volt az élet. “adj. a párt.és kormányőrségtől került 1975-ben. Egyikőnk sem világszép. – Negyven év alatt sosem találkoztak? – Dehogynem – mondja Pali. A férjével volt. újraházasodtak. Egyszer még találkoztam vele véletlenül Zuglóban. akárcsak Sinatelepen. első munkahelyéről. Ilyen felszabadult még sosem voltam. mégis minden lélegzetével azon van. hogy a köhögése sem zavar. És amikor István kiszabadult Recskről. – 1955-ben a Körúton.– Az az igazság. hogy abszolút semmi idegen nincs benne. akik megvádolták. még a férjével élt. – Ilyen magyarázatot el tud egy nő fogadni? – Nem. jogi felelősség őket nem terhelték. István Szakasits titkára volt. csak túlságosan aggódik értem. Miljánovits Pál végül mégis a BM-ből. csináljon az életünkről filmet. Szinte érhetetlen a számomra. A feleségének. Gazság. Aztán már csak a tévében láttam. csak egy időre szól ez a kinevezés. amit féltettem is. ötvenévesen alezredesként nyugdíjba. – Hogy tudott visszamenni azok közé. öreg lettem én is. melegség került ezáltal a kapcsolatunkba. gáncsot vet az életednek. hogy nem vagyok maradandóan ellenség. Huszonhat évig éltem egyedül. aki Recsket is megjárta. Elrontottam. hogy őket személy szerint milyen sérelmek érték. ekkor is ölelgetett. megvolt a magam élete. Megindító. Negyven év után is megkérdezte: “Miért hagytál itt?” – Biztos. hogy nekem jó legyen: mindenét odaadja a gyerekeinek és nekem. Pedig türelmetlen vagyok. Én novemberben jelentkeztem a Teve utcai rendőrkapitányágon az őrségbe. Semmi. amit a hülye kis agyammal annak idején kigondoltam. Nem véletlenül találkoztunk ‘56 végén. mennyi puhaság. uramisten. És ahogy figyelem. rajta kívül mástól nem kaptam soha ilyen elnéző szeretetet. Egyedül anyámmal voltam ehhez fogható kapcsolatban. Ugyanúgy ölelgettük egymást Ikladi Lalival is. Nem is tudom. neki volt igaza – mondja Ica. de Háncs udvariasan félreállt. – Ili nem szerette volna felújítani a kapcsolatot? – kérdeztem Palitól még 1986-ban. ha a férjed a párt ellensége lett volna.

a nyugati katonai attasék mosolyogtak. Telefonáltam. Oda mentünk át a Parlamentből. mocskos senkit. a víg kedélyű és szeretetteljes Szalai Andrást Pali kirúgása előtt öt hónappal kivégezték a Rajk-perben! – És az újratalálkozás hogy esett? – Véletlenségből a halálozási rovatnál nyitottam ki a Népszabadságot. az április 4-i katonai felvonulás alatt a jugoszláv követség köré koncentrálta a rendfenntartó erőket. hogy mi elszakadtunk egymástól Ilivel. hogy hívjam Palit. Na. Amikor átmentünk a Parlamentbe. aki valamikor ugyancsak a pártőrség tagja volt. mert ő tett fekete listára. Szeretem – idézi akkori önmagát. Ilona? – kérdezte Szalai. szemben Péter Gáborral. Gyuri biztatott. – A kor a felelős. s az idő habzsolásában figyelmeztetni is elfelejtem Ilit. de korlátolt döntései miatt a budapesti pártbizottság leváltotta. az emelvényen a szovjet elvtársak a fejüket vakarták. hogy levelezhessen Palival. mire jó hangosan annyit mondott: “Rohadjon meg!” Keresztbe-kasul repkedünk felnőtt életük bő négy évtizedén. hogy valamiben tévedett. talán meg is ölöm. okvetlenül hívjam. Az utóda Kopácsi Sándor lett. Elmondta. de nem volt otthon. ez a Moravetz. Néhány nap múlva – sosem felejtem. De oly tehetséges volt. Ez a nulla korábban angyalföldi párttitkár volt. Pontosan ismerem a sorsát. egy illegális kommunistát Rajk László belügyminiszter csak próbarendőrnek vett fel. vagy megnevezhető valaki? – Is-is. s a nézők elsöpörték a kordont. Szalai Andrástól kért engedélyt. de amikor 1955-ben megláttam mint borostás. és ott olvastam Pali feleségének a nevét. négyre végzünk. közöttük a helyem. Személyes bosszú nem volt köztünk. a pártközpont személyzeti osztályának vezetőhelyettesétől. csak az öccsével beszéltem. az Állami Gazdaságok Minisztériumában voltam a Gépesitési Igazgatóság helyettes vezetője. hétfő volt: takarítás – szól a telefon: Pali. ő pecsételte meg a sorsomat. Moravetzet azonnal lefokozták és elbocsátották. A Lignimpexhez tért be. Feljöhet-e. Végül rendőr tizedes lett. hogy Péter Gábor javaslatára kinevezték Budapest rendőrfőkapitányának. aki átvette Moravetz elvtársat az Államvédelmi Hatósághoz és egyből kinevezte alezredesnek. Szóltam Ács Pistának. Mondtam neki. már csupán kíváncsiságból mentem utána. kérdezte. hogy egy ilyen politikailag felkészült elvtársat. Akkor én. – Akkor levelezz! – adta meg Ica szerint Szalai az engedélyt. hogy amikor Moszkvából itthon járt. te kis sutyerák? – kérdi most . Szereted. Farkas Mihály dühöngött. Moravetz László. azt mondták. hogy hová tart.váll-lapom. újabb egy év. Ha én a kirúgásom idején találkoztam volna vele. amit mondani akartam. Még állást sem adtak neki. Osztályvezetőként hozzátartozott többek között a pártőrség is. Aztán 1957-ben Farkas Mihály rezidenciájában rendezték be a kormányőrség parancsnokságát. akit kinyírt. hogy kinyírták. ott 1957 végéig én lettem a parancsnok. Moravetz Rajk ellen! Moravetz egy év múlva ezredes. hogy részvétet nyilvánítsak. nézd már. és már vezérőrnagy. ám 1951-ben. ott volt faátvevő. és a Lignimpex előtt ott állt ő. A Rajk-per százhuszonhatodik vádpontja volt. de én inkább megírtam levélben. az ÁVH osztályvezetője bűnös abban. A tömeg miatt a felvonuló páncélosok egymásba szaladtak. miért jöttél fel. Csakhogy a pártapparátus kedvence.

tavaly szilveszterkor Pali neki súgta meg. és Panni elsírta magát. Egy év után jobb az állapotom. Azt hittem. – Épp egy éve. – mondja Pali hozzám fordulva. és a lánya. – Pali. mióta te vagy!” (1991) . nem élem meg az év végét. hapsi jelentésű sutyerák szót?) – Búcsúzni jöttem. úgy ahogy én sosem tudnám kérdezni. (Úristen. Palitól. Panni egymás bizalmasai – avat a titokba Ica.már ő. Már Torgyánt is elviselem: bírom a gyűrődést. Ő már járt itt. hogy idejön. és azt mondta nekem: “Visszakaptuk apukát. ismeri még a mai olvasó a pacák. – Ő hozott vissza a túlpart széléről.

a tájékozott azt is tudja. mint a pénzről. Goetheről több szó esett. Lili néni porcelán mosolyán eltörnek a tilalmak. a jól szituált . A környezetének csak Sibi. azt meg. – Szemléleted formálásában kiknek volt még szerepe? – Rendkívül művelt nagyapám az első. Istenem! – Honunkat fel sem ismerem – – Honmentő tolong talán száz is – pufog megannyi kongó frázis” (Sibelka Perleberg Artúr) Mosolyos a neve: Sibelka Perleberg Artúr. Igaz. akkor a pörről beszélt. De igazából titkos költő. majd alapításától kezdve a Magyar Nemzet. Kollégámat és engem meg arra akar rábírni. ezért vettem fel a nevét. Rá tudta venni az agyonhajszolt ápolónőket. Jelenléte ellen sem betegtárs.A keresztet belül viselik “Milyen világ ez. hogy Artúr bátyám elmaradhatatlan bolygója. sem orvos szót nem emelt. Artúr bátyámnál a szó nem divatcikk. Amikor még gyanús volt öt évnyi börtöne. Telekinél doktorált. hogy Tempefői álnéven író. Shakepeareről. Ötven évi szolgálat után 1976-ban vonult nyugdíjba. Lili néni a látogatásra szigorúan tiltott csöndes pihenő alatt is Ótyus ágya mellett ült. amihez Artúr bátyám a torzszülöttekről szóló XVII. századi latin könyv fordításával járult hozzá. újságíró. csak most említi. ebben a tekintetben is régi módi tisztességes ember maradt. ha sosem lett volna szép. Az ő javaslatára kapott a gazdaságföldrajzi diploma megszerzése után amerikai ösztöndíjat. a feleségének Ótyus vagy Szapucsek. a felesége. pedig lelke akkor is széppé tenné. Pontosabban: aludt a mellére borulva. és mint egy kamaszlány bujkál az objektív elől. mint a karja. hogy vöröskatona volt. utána az ember! – Állapota jellemzéséhez annyit: nemrég jelent meg egy közös tanulmánya Czeizel Endrével. Írói ambíciói felébresztésében szerepe volt Teleki Pálnak. Elvált anyámmal velük éltünk. Különös ismertetőjele: Lili. aki tanítványát magával vitte finnországi útjára is. Amikor hazajött. Jelenleg egy magyar szerző német könyvét fordítja angolra. Szeret a rövidebb sorba állni. A kórházban hallottam. s köszönömért már tartotta is nekik az órát. a legnagyobb bíró előtt ennek fogja magát vallani. mára betöltötte a 88 esztendőt. lettem Perleberg. mert szereti magát szapulni. Lili néni. A szálfatermetű Ótyushoz a huszonvalahány centivel alacsonyabb nipp épp úgy hozzátartozik. Munkájának “korrektora” hű társa. róla ne készüljön fénykép. hogy tanuljanak angolul. hogy újságcikkek írásával egészítse ki zsebpénzét. A figyelmes újságolvasó legutóbb az FM-pör rehabilitáltjai között olvashatott róla. A “rapid gyorsaságú világ” fogva tartja a figyelmét: – Előbb az érdeklődés hal meg. ő tanácsolta. Cikkeit – meglepetésére – rendre közölte a Magyarság. Házában Dantéről. – Látom az öregasszonyokat a tévében! – mondja legyintve.

Szó esett itt a tűzoltók gombjától kezdve sok komoly gazdasági kérdésig mindenről. tehetsége. Végig nevettem az életem. hogy őt nem is említem. Nekem nyitottnak tűnik.). Mentünk a művezetőhöz. – És egy hitvesi vallomással is megajándékoz: – Ötvenkét év alatt sosem unatkoztam mellette. Czettler Jenőt. Ezek nem csodák!? 1946-48-ban szerdánként ülésezett a Gazdasági Főtanács. hogy mindig épségben visszakaptam!? Vagy az. Á. Azzal fogadott. Rendkívül liberális körben éltem. Ad a társaságra: a börtönben is szívesebben volt magánzárkában. nem tévedtek. épp az ő elítélésekor kértek föl nyelvórára. s majdnem ennyi virágcsokor is mutatja. amiben a vele megesett isteni csodákat gyűjtötte össze. hogy pont a tizedik házassági évfordulónkon vihettem csomagot neki. a kitelepítésben ismertem meg. Kuncz Ödönt említi. Ha ez így megíródhatna. Aztán visszahívtak tanítani. s nagyapám első kiadású Ady kötetei. Titokban örülnek készülő írásomnak. és már első. s ez életre szóló védőoltást jelentett minden szélsőség ellen. gyerekkórházban kaptam állást. És az a két rabbi. Hát ez nem csoda!? Jó volt az Isten hozzám. ha nem szól közbe Nagy Imre rendelete. ha már gyereket nem adott. de zárkózottsága miatt nem volt igaz férfibarátsága. A csecsemők is vissza tudják adni a szeretetet. és most 81 éves koromban is van heti négy órám a TITben meg itthon is fölkeres egy-két tanítvány. és egy jó fegyőr segítségével még találkozhattunk is? A lelki harmónia a létező legnagyobb csoda. atrófiás (sorvadt) gyerekek mellett. – És férje börtöne? – Hát nem csoda. Ennek a lakásnak a cselédszobájában lett albérlő és a MÉH-nél rongyszedő. akik hitközségét a férjem 1941-ben macesz-malomhoz segítette. hogy életem végéig segédápolónő lehetek (angol-francia tanári diplomával! – P. miért nem hozza fel az asszonykát.középosztálybeli családnak sosem voltak filléres gondjai. A háziak mondták. könyvekről szóló beszélgetésük után bevallották a szüleiknek: minden vad igényességük ellenére megvan az igazi! Ötvenkét esztendő – s a börtönt nem leszámítva! – 52 vers (és levél) többnyire Lili néni párnáján. mert négy munkást kértek a pesti téglagyárba. – Szerettem gyapotot szedni. hogy találkoztunk! Gyönyörű verseket írt a börtönben is zsebkendőkre. Mindig volt miről beszélni. és lejött értem. – Tanárai közül Klebelsberg Kunót. mert nem szeret szerepelni. Barátra egyre sem utal. Ötvenhét esztendeje találkozott ez az emberpár. Én nem mehettem tanfolyamra. de Lili néni szerint ennek úgy kellene róluk szólni. hátha segít. de a főápolónő azt mondta. mint másokkal. Fellner Frigyest. A . az élet kegyelme. talán bekerülhetnék abba a füzetbe. és nagyon boldog voltam. Érzékenységüket Ótyus humora. Téglagyárban is dolgoztam és beteg lettem. hogy az ő csodaváró lelke megkönnyíti az Isten dolgát is. és Lili sosem tűnő bája óvja. földön dolgozni. Kitelepítettként nem hagyhattam volna el Mezőberényt. Legnagyobb veszteségem. A férjemnek akkor járt le a büntetése. Nem istenkáromlás mondatja velem. Az ő fordításában Bécsben válogatás jelent meg Balassitól Adyig. hogy eltűntek dédapám első kiadású Petőfi. Az Alföldet Petőfivel együtt ott Mezőberényben. hogy áthelyezett.

Nem értem. mindent nem is tudok felfogni. mert az idő is halad. amit képviseltem. . Jól látták egymást. – Hitedet a szörnyűségek sem ingatták meg? – Jónak és rossznak nem vagyok a tudója. Ő sugallta. A főtámaszom természetesen az Istentudat volt. mert abban az időben az országtól távol élt. az antiszemitizmus ellen. felelte. Akkor a “p. – A Sátánnak is van hatalma – segít Lili néni. Cellája ablaka ki volt törve.cukorrépa árvitája során Gerő azt mondta. – Írtunk a levegőben! – feleli kislányos boldogsággal. de Rákosi visszatartotta. hogy akarjak megmaradni. – Kívülről könnyebb volt a börtön? – kérdezem Lili nénitől. velünk miért olyan jó az Isten. közülük csupán két-három ember lépett be a nyilas pártba. ha halálra ítélik. mire Dobi azt felelte: “Azt hiszed. taktikája? – Kívülről néztem a történteket. ha az embert nímandok megkötözik. A Földművelésügyi Minisztériumot lefejező 1948-as “FM”-pörben Sibelka Perleberg Artúr volt a harmadrendű vádlott. – Van a túlélésnek technikája. a másik pedig azt: ne ijedjen meg. és ezt Lili néni az utcáról hamar felfedezte.” – politikai szigorú őrizetes – olyan “magas” rang volt. Annyira exponálta Artúr bátyám is magát a nyilasok. különösen. a rossz nagy részt az emberi gonoszság következménye. kegyelmet fog kapni. Az ávó fogságában történeteket találtam ki és másnap próbáltam felidézni. SPA azzal vigasztalta. hogyan lehet újjal. másodfokon öt év lett az ítélete. hanem tovább kell haladni. Ezután Dobi figyelmeztette: ezekkel nem lehet okoskodni. hogy elviteti. ő. Nem jó. hogy nem muszáj az embernek bársonyszékben ülnie. fölmentik. ritkítják! – pedig a Földművelésügyi Minisztérium bűn nélküli volt. – Kőművesek voltak ott és kurvák. hogy reakciós álláspontot képvisel. A miniszter úr – felelte ő – nem ismerheti az álláspontot. hogy kitartson mellette az ember! – felelte Sibelka Perleberg Artúr. Azt nem tudom. hogy utána az agrárérdekért szembe mert szállni még a Szovjetunió magyar képviselőivel is. és a bűntelen holtaknak biztos jó. – Nem kell egy álláspont mellett leragadni – mondta ő –. mire Gerő fel akart ugrani. sz. nagy betűkkel üzenetet “rajzolni” a levegőbe. Szünetben az egyik ügyvéd azt súgta neki. írtam egy kisregényt is. “külön szoba” járt vele. de e helyett a ponyva helyett nem vehettem le a polcról másikat. de azt hiszem. – Az álláspont azért álláspont és nem futáspont. amikor a Markó újjáépülő harmadik emeleti ablakából “táviratozott” a párja. mint te? Szegény ember voltam. Dobi azt mondta: ritkítják őket. Amint engedték hímeztem. Első fokon három. csodálatos emberek! Ha idegen jött. Aztán Artúr bátyám elmagyarázza. amíg engedték. Gerő őt is megfenyegette. – A rossz és a jó dualizmusban van. ne irigyeljétek már tőlem ezt az állást!” Amikor a 14 főosztályvezetőből kilencet elvittek. Sibelka Perleberg Artúrnak (nem gyanús egy ilyen név?). s mindent eltűrnie. én nem utálom jobban ezeket.

Volt. Mivel ő ekképp “továbbszolgált” 1956 októberében Artúr bátyám reggel elindult a Fehérvári útról és elgyalogolt ápolónőt látogatni a Városligethez. Ezekhez képest nem érdekes. Később kiderült. és közölte: tudjuk. Hazajártam a Markóhoz. három bestiális dolog: Trianon. Ez nem volt csoda? – Bizonyságul felidéz egy korábbi történetet is: – 1945-ben Szakasits és Péter Gábor semmit mondása után elhatároztam felkeresem az összes hadifogolytábort. irtása és a kitelepítés. este vissza. kiváló dolgozó. hogy a Madonna részben börtönmeséidből épült. – És a börtön. sem dicsekedni. Érdekes volt kollegiális viszonyba kerülni az alja társadalommal. a börtönben ebben az “aljban” nem csak rablógyilkosok voltak. Nekem a fizikai munka nem volt sem degradáló. nem látta a közönségét. Igaz. szükségtelen lett volna a műtét. a külföldi lapok szemlézője. de épp akkor jött az utcán Bibó István és megszorította a karom. mint Homérosz? – Ő vak volt. Szabadulásom után a MÉH-nél félrevont a főnök. odajött. netán a kivégzést. – Utolsó könyved megjelenésekor említetted. – Meséltél. – Ha a Nagy Vallató sérelmeidről fog faggatni. október 23-án kórházba utalták műtétre. becsülje meg magát! Nem lehettek illúzióim. Lili néni fityulát öltött. és akkor én kitaláltam két hétig tartó történeteket. amíg meg nem tanulta. Három sebe van az életemnek. – Felpillantok a jegyzetből. Egyszer úgy éreztem.. 1956. ennek köszönhetően megúszta az újabb börtönt. – Gazdasági szakemberként jöttél nyugdíjba? – Az Élelmezésügyi Üzemi Intézetben voltam fordító. és a nevén akarták szólítani. ahol ő volt.elbújtattak. az atyust kiabálhatják “egymásnak”. ahogy sok asszony csinálta hogy megtaláljam őt. Már a második helyen ráleltem. – Mindig ott volt a haza. kezdtek könyörögni: Sibi bácsi. Távolléte miatt a munkahelyén a Vas. Ez nem csoda? Lili néni életereje az Istent is csodára tudja késztetni. – Trianonból nem tudok kigyógyulni. elvesztem az Angliában szerzett self controllt (önkontrollt). hogy ezt az embert is megérintette a költészet. mondtam. mesélj. Az volt életem jó cselekedete. Jelmondatom: sem panaszkodni. hisz itt most ápolónőre. hogy tőlünk mit vettek el. pedig még nincs vége. hogy mit is mondott a virágárus kislány a londoni szín végén.és Edénybolt Vállalatnál nem őt választották a munkástanácsának elnökének. Ez nem csoda? – kérdem már én is. mire kitaláltuk.. ha hepiend lesz. a meghurcolás? – Regényes kiruccanás. a zsidók üldözése. hanem Esterházy herceg is. Volt közöttünk egy irigy. honnan jött. Amikor Az ember tragédiáját meséltem. sem megerőltető. . és nem betegre van szükség. rém kellemetlen fráter. aki felajánlotta a cukoradagját. Egy rablógyilkos cigánygyereknek addig kellett mondanom a Szeptember végént. mint én a történet születése pillanatában. Csak azt ne. – Márianosztrán harmincan voltunk a barakkszobában. és amikor este ránk zárták az ajtót. Egyszer ótyus nem állt ki. Amikor kezdtek érkezni a sebesültek.

A Nem vagyok Columbus egy hónap alatt készült. – Az 1930-as népszámlálás idején vállaltam. kis színesek Ausztriából. hogy nem gazdag. – Természetesen örülök a fordulatnak. Nélkülük kire szavazzunk? – Nem gondoltál valamelyik keresztény pártra? – Nem. mint aki gazdag nőt vesz feleségül. Az ajtóban az altiszt megkérdezte: utalványért jött maga is? – pedig én úgy mentem oda. politizálással végezzük. Úti jegyzetek. Inkább az ember érdekelt. amit az egyik idősb főúr mondott a Lánchíd előnyeit ecsetelő Széchényinek: “Minek erre a kis időre!?” – Elmentek választani? – Ez az. Az írás mulatságos passzió. az nem találja meg soha. A sok felhívásból csak azt hallom ki. – A keresztet belül viseli az ember – szól közbe Lili néni. hogy tiltakozását elmondja: – Olyan szorgalmas. Németországból. de a kézzelfogható célok tervei hiányoznak. a Szentföldről. A Madonna vaskos kézirata húsz évig feküdt a szekrénytetején. Vannak kéziratai. – Lusta voltam arra. tehetség volt. Főtanácsosként sem szerettem a minisztériumot. Börtönportréit a “sem panaszkodni. – Szapucsek! – mutat rá Lili néni. hogy Messiásként fogadnak. amelyeket csak a párja olvasott. és kiderül. Ha a zöldeknek lenne jelöltjük a körzetben. s ha Lili néni nem adja oda Tardy Lajosnak. hogy összeírom a hajléktalanokat. de nem azért. Jelentésemet a főnököm elküldte és a Pesti Hírlap közölte. Politizálással kezdtük. Dacból írtam. hogy támogassuk ezt. – Vagy a vállán – teszi hozzá Artúr bátyám. támogassuk azt. Be kellett mennem a szerkesztőségbe.. Úgy jártam az állami hivatallal. hogy a cellafalán olvasta a gyilkos Kóbor Rózsi írását: “Itt szenvedtem a hazámért!” Végül elsóhajtja magát: – Irigylem a mai kollégákat: olvashatók lettek a lapok. mi hiányzott hát az íráshoz? – Lusta voltam és gyáva. Dr. ma is ott hever. akiket épp esendőségük miatt éjféltájt kell felkeresni. A mi liberális családunkban még kimondani is illetlenség volt ezt a szót. Távol vagyok ettől a tűzijátéktól. sem dicsekedni”-elv miatt sem hajlandó megírni. . kirekeszteni pedig.– Élmény. Lili néni kivárta a szünetet. amit nem tudunk. hogy az írásra adjam a fejem. Samuel Johnsonnal vallom: aki nem viszi magával India kincsét. hogy nálunk egyelőre nem az utcán és nem az üvöltözők szabják meg az eseményeket. mint az édesanyja volt. – Ezt mondja az. most is dolgozik! – Gyáva voltam kitenni magam egy újdondászra váró elutasításoknak – folytatja Artúr bátyám. – legyint egyet. A keresztény párt azt is jelenti: nem zsidó.. Nevetve meséli. akinek 1942-ben három kötete jelent meg? – Két dolgot szerettem: utazni és írni. kevésbé egy híres oszlop. biztos mennénk. Amerikából.

Kénytelen vagyok rákérdezni. amit én úgy értek: maradjunk még együtt.Hogy elszaladt az idő! Magamon látom. – Van. annál rigolyásabb az ember. mikor szoktak vacsorázni. Kérdem hát. fárasztottunk! – felelik. meddig maradhatok? – Elnézést. (1990) . hogy ennyit fárasztottuk. minél idősebb. hogy éjfélkor: bohémek vagyunk – mondja csillogó szemmel Lili néni.

hogy barátjával. órákig tartó beszélgetésünk alkalmával. s azt a Strasserről elnevezett bécsi kerületben fel is állították. Nógrádi megígérte. sőt rúgott is rajta. abból többnyire gombolyag lett. Már világos. Farkas Mihály. Hat évet töltött börtönben. mert 1950-ben tizenkét évre ítélték egy szerelem miatt. hogy Nógrádi fecsegett előtte. Általában egy-két mondattal. De ő nem mesélős fajta. mint a fonalat a matringból. akit ismertem. Ezért vagy másért. Mária az egyik. Rákosit megkerülve elment Kiszeljovhoz. De nem a zárkózottsága miatt üldöztem őt hosszú időn át. hogy véget vet a szerelemnek. Jándy Gézáné – Potoczki Mária a legnyíltabb zárkózott ember. Végül Rákosi maga mondta meg Nógrádinak. pedig többször megkérdeztem. aki állítólag Nógrádit mentette. azaz 1950. a szovjet nagykövethez. de folytatta. s ha szükséges. Ám a legkényesebb kérdésekre is zavartalanul felel. Kecskemétről jelentették. Ugyanis az 1950-es kémügy egyszerű szerelmi história volt – amiből persze 1950-ben akár összeesküvést is fabrikálhattak volna. Az egyik kivétel a moszkovita Nógrádi Sándor. de válaszol. E róla szóló írás megjelenése után hívták fel a figyelmem rá. hogy Nógrádiért ő személyes garanciát vállal. “Végigevezte” a világot – szóval lenne miről mesélnie. A Velencei-tavon 1996 szeptemberében rendezett nemzetközi veteránragettának ő ismert alakja. Az ötvenes években úgy gombolyították az egybeérő politikai pereket. De nem úszta meg a Jándy és a Potoczki família. hogy a kommunista éberség elhanyagolása miatt szigorú megrovást kapott a Titkárságtól. hogy hétvégeken a szállodában megjelenik egy idősebb tábornok egy csinos nővel és egy aktatáskával (hazulról állítólag azzal jött el. és erre büszke. a néphadsereg politikai főcsoportfőnökének. hogy Mária megcsinálta a férje. mit csinál most. ki megy . Mária szabadulása után Ausztriában lelt otthonra és társra. azaz Jándyné apósa a régi hadseregben is szolgált. példát kellett statuálni. aki épp a tábornok-per előkészítése idején “bukott le”. “Mackó bácsi”-nak az ügye. Sólyom László letartóztatása előtt. hogy cserbenhagyta a szeretőjét. Strasser szobrát. három nappal a tábornoki per fővádlottja. Ezzel Nógrádi is tisztában lehetett. ám ő a szobrászkodást sem említette két találkozásunk. Nógrádi megúszta annyival. Állítólag ekkor Farkas Mihály. Kiszeljov Sztálinig is menjen el. Jándy Gézánéról: “Véleményem szerint a nő imperialista hatalom ügynöke. kihez jár. hogy megállapítsuk. hogy leváltják. Az ÁVH kiderítette. mindkettő potenciális ellenség. Rákosi patáliát csapott. aki indul ezeken a versenyeken. s a testvérét és édesanyját is becsukták. hanem azért. Nógrádi tábornokkal számoltassa fel ezt a kapcsolatot. és közölte a honvédelmi miniszter Farkas Mihállyal. annak idején annyira meg volt rémülve. május 17-én azt jelentette Rákosinak ifj. hogy a haditanács ülésére megy). Nőt még egy-két napig figyeltetni akarom. ne csináljanak ebből ügyet. Ha egy szálat megfogtak. mert a gépezet már elindult.A kor szerelme Strasserné – korábban ifj. 1966-os könyvében azt írta. és ennek következtében kiadott katonai titkokat. Négy hetven éven felüli hölgy van a világon. hogy az ifjú hölgy. amiért vakmerően odavágta Rákosinak: „De bizonyítani maguknak kell!” Pedig a hős. mivel telnek a napjai. hogy kémgyanúba keveredett.

aki ezredes volt. . S mit kerestem ezt az asszonyt! Mária Belegrádon. Kerestem tehát a hajdani ifjú Jándy Gézánét. este. Ennek is szerepe lehetett abban. május 9. A tábornok-perben pedig − ülnök Nógrádi! − elítélték az asszony apósát. szerelmi. nem valószínű hát. hogy jó barátja Mészöly Tibor – Dani unokám dédapja. S néhány nap múlva csöngött a telefonom: – Strasserné. Potoczki Kálmán nem beszélt a húgáról. 1956 után rövid ideig kegyvesztett. – Akkor névtelenül mondja el az emlékeit. A beszélgetés elején elejtette. Mária periratán – stílszerűen – egy Nógrádi utcai cím van. Farkas jelentése után egy héttel őrizetbe vették a katonatiszt férjétől különváltan élő Jándy Gézánét. s mint volt elítélt épp a hajdani kommunista veterán-otthonban talált panzióra. az Osztrák TV főintendánsától hallott Máriáról. hogy ő is a moszkoviták közé tartozott. Azt válaszolták. hogy ezt a történetet nyilvánosan vállalja. az egyik kritikusa lett Rákosinak s korábbi barátjának. Kálmán akkor repatriált Amerikából. s azóta kutatok az asszony után. sőt abban az évben és 1962-ben Aczél György mellett ő a kényszeremigráns Rákosi egyik faggatója Krasznodárban. négy éve én írtam Mária bátyjáról. Lendvainál végre a nyomára bukkantam. hogy Potoczki Mária nem szerepel a nyilvántartásukban. hisz az új asszonynevét nem ismertem. A . hisz Tibor hívta fel Mária bátyjára. – Fogalmam sem volt. ki ő. a korszerelem történetét – kértem a közvetítésre Lendvai Pált. Farkas Mihálynak. Hogy még cifrább legyen az ügy. nemhogy a történetéről. Kerestettem a lakcím-nyilvántartóban. délben. s Péter Gábor két alkalommal még Nógrádi Sándorra vallatta. mi történt. ha akarták. Persze – kapcsolódtak össze fejemben a szálak –. és kivel miről beszélnek telefonon. Végre a Velencei-tavi veteránragettán találkoztunk. de soha senki nem felelt a csengetésre az elhagyott villában. ha akarták. Kálmánra a figyelmem. csak névrokonok. de ő nyomban le is hűtötte lelkesedésemet: Mária nagy tiszteletben álló asszony.” A történet. A Rákosiról szóló könyvem részeként két éve már megírtam ezt a históriát. a halált. akit hős partizánként is lehetett tisztelni. 1962-ben rehabilitálták. Kerestem reggel. hogy 1960-ban ő lett a párt erkölcséért felelős központi ellenőrző bizottság elnöke. s annak a lakója most 87 éves korában is. Kiderült. hogy tőle is halljam. hétköznap. Kálmánt egyébként azért ítélték el mert “a honvédség öltözetére vonatkozó adatokat szolgáltatott ki”. Én pedig akkor még Mária létezéséről sem tudtam. s Mária Nógrádihoz fűződő szerelméről. Kálmánról (Népszabadság. Nógrádi. aki talán Ausztriában él. “Mackó bácsi” miatt Jándyné 12 évet kapott. nem lett miniszterhelyettes. Ám annak ellenére. Mata Hari-ügy. s a hosszú légyottból hat év múlva szabadult. a Hernád-kanyarban lévő falucskában született. Letartóztatták Jándyné bátyját és az édesanyjukat (aki az internálásból három évvel később súlyos betegen szabadult). Megtudtam. Pedig bűnbánatként a tábornok-perben ő képviselte a Rákosi—Farkas vonalat. Utána a nőt őrizetbe kell venni.hozzá. de Lendvai Páltól. született Potoczki Máriát. s külön perben elítélték a férjét is. 1992. hogy egy nyugdíjas kolléga felesége Potoczki-lány. ünnepnap.).

Az egyetemen Mária megismerkedett a falukutatókkal. Aztán 1947-től kezdve a szabadságharc századik évfordulóját előkészítő centenáris központban. A bátyja. majd katonatisztként műegyetemista lett. s végül a tervhivatal agrárdiszlokációs osztályának lett a vezetője. Így amikor a nagypapa halála miatt a nyakukba szakadt az 1919-ben kifosztott birtok. Nem véletlen tehát. S ott tanulta meg a franciát. s imponált a műveltsége. ha külsőleg fegyelmezi magát. (A volt Teleki-intézetiek bevonásával ők szervezték a később faluvá váló tanyaközpontokat Kecskemét környékén is.) 1948-ban Nógrádi Sándor 54 éves volt. hogy művelt. s Markos Györggyel. hogy menjen a pártközpontba dolgozni. Kapcsolatuk nem volt titok azért sem. Férfias helytállást vártak az amúgy modern lánytól. hogy végezzen is. Lapszerkesztő bátyja révén még írt is a Zilahy szerkesztette Hídba. Aztán az ifjú házas Jándyék Pestre kerülésekor felajánlotta a talpra esett asszonynak. amikor sikerült bérlőt találniuk. s aki a helyére került. Kálmán a fronton volt. s kiderült róla. de a Szabad Népnél csak Markos György szobája emlékeztette valamennyire a Híd légkörére. mint a gazdálkodás. segítsen a pesti fogadásuknál. De maradjunk még egy pillanatra Miskolcon! Egy alkalommal betért Mária kis “könyvtárába” a pb vezetője. – Mi vonzotta hozzá? – Imponált. akiket Mária kedvelt. tíz éven át inkább a mama intézte az anyagi ügyeket. a németet és az angolt. ahová begyűjtötte őket. az internátus jó előiskola volt a börtönre. aki tagja volt a Mokánnak (Magyarországi Kommunisták Antináci Kommitéja). Nógrádi Máriát kérte meg. Nógrádi felesége pedig beteg volt. Mária úgy képzelte. mert Mária ekkor már különvált a férjétől. majd a Minisztertanács sajtóosztályán dolgozott. meg több kommunistával. s elszegődött egy textilgyárba. Barbusse –. A tizennégy éves lány Miskolcról került a francia szerzetesek érdi iskolájába. Mária 26. felkerültek Pestre. hogy személyesen ismer olyan írókat – Rolland. épp a kommunista párt területi bizottságának az épületében volt. s az sem véletlen. de még a hamburgi Koch Intézetben kutatott maláriaszúnyogok is. így aztán a papa folytathatta az orvosi pályát. de az orvos papát jobban érdekelte a hivatása. hogy Miskolcon 1945ben az elhagyott lakásokban maradt.családnak körülbelül ezer holdnyi földje volt. hogy újságíró lesz. ezért neki kellett átvennie a néhány száz holdra zsugorodott gazdaságot. Azt mondja. hogy ötvenévesen ejtőernyővel leugrott területre. minden mozdíthatót eladott. Ebben az időszakban született Mária. meg a “gyújtósnak” szánt könyveket összeszedte. Mária 1945 áprilisában férjhez ment ifjú Jándy Gézához. Amikor Nógrádi német felesége és kisfia Moszkvából megérkezett Budapestre. Még kislány volt. hogy az a félreeső szoba. Ugyanis elvitték a zsidó bérlőt. akkor belül teljes szabadságban élhet. Ott tanulta meg. Érettségi után a közgazdasági egyetemre iratkozott be. – Házasság? az ellenséges . Miskolcon lett főorvos. de a háború és a birtok megakadályozta. Ott is hagyta a lapot. a volt partizán Nógrádi Sándor.

hogy jóformán senki se tudja.– Ez a kapcsolat nem volt házasságra tervezve. Eszerint Máriát talpalták. Tudomása szerint másokkal is ezt csinálták. Román József hívta fel a figyelmemet visszaemlékezésére (Távolodóban. igaz csak monogrammal.” Amikor Péter Gábor kihallgatta. Nógrádi azt mondta neki.). elkeserítettem szegény ávéhásokat. Ennek ellenére nem a magas rangú férfi védte a nőt. de a tábornokot Mária vallomása nélkül is lefoghatták volna. A fogsor nélkül lecsukott asszonnyal közölték az internáló táborban. hogy mindkét gyermekét kivégezték. Ennek a történetét Donáth Ferenc felesége. aki aggódott érte. s Miskolcról feljött a lányához. az általános rettegésnek. következett a gumibot a nemi szervbe. Benn a börtönben ajánlgattak neki állásokat. (1973ban halt meg. Magvető. ha le akarták volna tartóztatni Nógrádit. ám a jelek szerint az oroszok nem engedték. hogy a tábornok-per vádlottainak a halálos ítéletét Nógrádi írta alá. hogy a szerelmes trubadúr semmit sem tesz a még mindig börtönben lévő szerelméért. Legalább elmondja neki. ha eltűnik. A hírre a mama idegösszeroppanást kapott. szerinte azért. s az igen válaszra már hirdette is a tizenkét évet. Mária édesanyját azért tartóztatták le. a szemébe világítottak. Bozóky Éva így mondta el: 1956 májusában Orbán Lászlóéknál voltunk. majd a homlokával a falnak állított ceruzahegynek támasztották. s micsoda disznóság. hogy jugoszláv. hogy azt hívja fel. előbb szétnéz odakinn. hogy fönntartja-e a vallomását. hogy az ilyen férfiakat ki kellene herélni. de Mária azt mondta. a megfélemlítésnek. hogy talán vele zsarolhatták. ám ez ellentmondani látszik a letartóztatások egyik céljának. 1990. S Mária két hét múlva kiszabadult. Erre én – tőlem szokatlan módon – azt mondtam. Mária barátja. hogy Pesten csináltasson újat. Végül csak egy telefonszámot kapott. mert akkor sok okosat nem tudnak velük csinálni. jobb ha Nógrádi kimarad a perből. ha az első pár napot kibírja. májusban. a másikban. Júlia megemlítette. Arra gondolt. hogy a kedvese angol—amerikai—jugoszláv kém. Amikor jóval Nógrádi halála után Mária értesült arról. amiben leírta az ávéhások “elkeserítését”. hogy sokra tartotta Sólyom László vezérkari főnököt. ha Nógrádit nem viszi bele.) – Három luftballon-vádat írattak alá velem: az egyikben elismertem. ők is jobban átvészelik. hogy Orbán Nógrádi legjobb barátja.) A Potoczki testvéreket csak 1956-ban engedték szabadon. hogy francia. nyert ügyük van. hanem az egyedülálló nő védte a tábornokot! (Persze. Máriát letartóztatása előtt egy hónappal áthelyezték a KSH-ba. édesapjuk hat évvel korábban. hallucinációi kiszabadulása után is megmaradtak. hogy a hatalomért vagy az életéért ugyanúgy cserbenhagyta Sólyom tábornokot. Ez a konok lány nem vallott. mert eltört a fogsora. hogy angol—amerikai kém vagyok. a harmadikban. meglepődött. Máriát is megtörik – egészen az agyonverésig sokféle módszerük volt rá –. ha . Előzőleg áttételesen beszéltek erről Nógrádival. ahogyan őt. Mária ösztönösen érezte. és Rajk László özvegye. hisz tőle tudta. Hazafele a két éve kiszabadult Donáth megkérdezte. A tárgyaláson a bíró megkérdezte Máriától. tudom-e. éjszaka nem hagyták aludni. – Jó kondícióm volt. hogy együtt ült Máriával. feleltem. Máriát kerek hat év után. arra nem. “Mikor erre sem vallotta be.

– Kiszabadulása után is szóba állt vele? – Soha nem éreztem. személyi igazolványt. – Mit dolgozott saját magán? – Amikor letartóztattak. más lenne a helyzet. – Ez így szebb történet az enyémnél! A forradalom alatt Markos György külföldi újságírók eligazítását bízta a nyelveket tudó asszonyra. jogosítványt sőt útlevelet is. és Bécsben összeházasodtak. Így ismerkedett meg Peter Strasser osztrák képviselővel. Nem tartozom senkinek számadással. – Van magában valami indulat bárki ellen. hogy 1956-ban engedtek ki. hogy féljek. A börtönben nagy szabadsága volt az embernek. a saját fejemmel. Szerencsém. magának kell eldöntenie. így volt rabtársával. 1957-ben . ez azért nem igazi szabadulás! Felhívta a megadott telefonszámot. s a három előző lakhelyéhez tartozó bejelentőhivatalban sem létezett semmi nyoma. Csak én húzhattam ki őt a slamasztikából. a párt fejével gondolkodtam. hogy mi a fontos az életben. ezt utólag is így rekonstruáltuk. Két viszontagságos évet megspóroltam. november 10-én vele hagyta el az országot. – Milyen néven írhatok magáról? – A saját nevemen. nem. Utána huszonöt éven át Christian Broda igazságügy-miniszter társa. hogy könnyedén leváljon a pártról. Kinn sok szempontból nehezebb volt az élet. A letartóztatás elég ok lehetett volna rá. az előbb szabadultakon is látszott. mégis hat esztendő kellett a szakításhoz. Mindenki csodálkozott.mégsem igazodna el. Akkor kerültem ki. mert ha félek. de közel tíz éve már ő is halott. De nem tudta magát igazolni. Ha Christian élne. Nógrádi Sándor 1956 után rövid időre kegyvesztett lett. amikor egyre felszabadultabb lett a légkör. ha aktív lenne. milyen jó állapotban vagyok. Az osztrák szociáldemokraták reménységének rövid élet adatott. nem volt semmiféle papírja. s az ÁVH-tól kapott érettségi bizonyítványt. Rajk Júliával együtt elutazhattak körülnézni Prágában. mindent eltüntettek. – Ennyire szerette őt? – Kölcsönös volt. Kinek adatik meg. hogy hat évig saját magán dolgozhat? A három évi magánzárka kemény tréning volt. miért érdemes áldozatot hozni. Emberismeretben is sokat adott ez a hat év. hogy elment bejelentkezni. hogy cserbenhagyott volna. mert mankói elvesztésekor sokáig nem tud mibe kapaszkodni az ember. hogy legszebb éveit rács mögött töltötte? – Nincs. mit jelentett idekinn lenni. Mária 1962-ben megözvegyült. – Skizofrén dolog ez – mondja –. – Nem vezette magát félre Nógrádi? – Nem. amikor a Petőfi Kör éledezett. Az első dolga volt. amikor kiszabadultam. el vagyok veszve. párja volt. Rádöbbent. A morális mércét önmagában kell felépítenie. – Mi volt benn a legnehezebb? – Megtanulni félni attól. 1956.

Príma halála volt. hivatali elődje után a kulturált Nógrádi üdítő jelenség volt. Ráadásul jó evezős partner is volt. főképp a menyét. 1960-ban véget ért a száműzetés. Két társától a halál választotta el. hogy Jándy sajnos nem lett akadémikus. de kínaiul és arabul is tanult egy ideig. az édesanyjától jövet a csatlakozás közti pár órát náluk töltötte. most inkább magammal kellene törődnöm. Éveken át jó viszonyban volt Nógrádi családjával is. itt vége a történetnek. Jándy börtöntársa. öltözködéssel. akár esik. A hat fokos Dunába is beugrik. S nemcsak az evezésben konzekvens. Vele is aláírattak különböző dolgokat rám vonatkozólag. A nyelvtanulásban is ilyen szigorú magához. – Talán megkönnyíthettem volna az utolsó napjait is. – Nem tett szemrehányást. Ebben a szeptember eleji télben is úszott a Velencei-tóban. Lottit szerette. s megválasztották a KEB elnökének.Pekingbe küldték nagykövetnek. és másnap nem ébredt fel. Ennek. majd annyit mondott: nézzék. aztán Kaliforniába is meghívták egyetemi tanárnak. Már csak egyik percről a másikra kellene meghalni. ezeken a nyelveken sem adnák el. De rákom volt. A 66 éves nagykövetet Moszkvában mégsem várta senki. Ahogy vége a szezonnak. s Nógrádi beosztottja volt. halálában szerinte ez is közrejátszott. mindennap leevez 12 kilométert. Bécsben Mária segítette át az egyik vonatról a másikra őket. hogy beteg vagyok. Írtam Lottinak.annak utána néztem még. – Él még? – Értesítették. a hallgatók eligazítást vártak a nagykövettől. 1968 után Nógrádi már beteg volt. segítséget kértem azoktól. Polonyi Péter szerint. aki ekkor ösztöndíjas volt Kínában. akár fúj. a csomagját neki kellett cipelnie. A két elhunyt osztrák politikushoz hasonló kiváló ember volt az első férj. hogy egy kiadásra váró kéziratban szerepel egy Rákosinak írott . Nógrádi töprengett egy ideig. evezés után. kettőtől az élet. amikor a csónak már le van mosva és a helyén van. – Boldog volt az élete? – Meg vagyok elégedve. tudta hogy ment ez. Kiderült. A ragyogó matematikus a börtönben állítólag a szovjet rakétatervezéshez végzett számításokat. amiben senkinek sem lenne karórája és mindenkinek egy toronyóráról kellene nézni az időt. nem lehet tudni. s Christian azt mondta. Ez csónakmosással. fürdéssel együtt négy óra.) Mária. hogy megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. elkezdi a szárazevezést. akik jó ismerői a korszak eseményeinek. műtöttek. Az idén vette hozzá a portugált. Mária 1956 után is kapcsolatban maradt a volt szerelmével. agyvérzésében. Amikor a kínaiak szélsőséges intézkedései érvényesülni kezdtek a campusokon is. én nem szeretném az olyan kommunizmust. Ha lehet. ha mellette vagyok. Azt hittem. aki Mária munkatársa. (E történet első megjelenése után felhívott Rosta Endre. Az említett három világnyelv után az egyetemen ismerkedett az orosszal és a spanyollal. velem is mi lesz. Nógrádit hazahívták Pekingből. hogy maga miatt került börtönbe? – Aki benn volt. ifjú Jándy Géza is. Amikor Nógrádi unokái síelni mentek. Mária Miskolcról.

ez a bűncselekmény akkor is elévült. Rákosi magához rendelte. s közben eszembe jut.) Talán jobb is. Ráadásul a könnyelmű Vasnak annyi minden volt a rovásán – például titkára után a húga és a sógora is disszidált –. hogy kém. hogy ennek a históriának a közreadásával nem sértettem-e meg a személyiségi jogot. hogy Mária már elutazott. hogy nem mondanom el neki. Így is felfogható a történet. a krónikás “jogsértése” viszont friss. hogy Vas Zoltánnal 1953-ban ugyanaz történt. s Komlóra száműzték. nem avatkoztam-e be a volt tábornok magánéletébe. ha Editet nem tartóztatják le. milyen váratlan fordulat történt az életében – visszamenőleg. hogy leváltották az Országos Tervhivatal éléről. írom a csúnya történetet. s mégsem ugyanaz. Végül is megmentette őt. hogy tisztára mossa a várost. és a fejére olvasta. (1996) . – Kinn az eső harmadszor is nekikezd. hogy szakítanak. a szerelmét kizárólag csak Persze. hogy el akar válni. hisz miután megmutatták neki Mária vallomását. Vas és a titkárnője egymásba szerettek. Írom. időt nyert – és Edittel később összeházasodtak. hogy a cionistákhoz a szeretője volt az összekötője. nem írhatta azt. Amikor az asszonyt mégis bevitték az ÁVH-ra. hogy védje meg Editet. ami Nógrádival.Nógrádi Sándor levél. Amikor bejelentette a feleségének – aki ráadásul Rákosiné barátnője is volt –. hogy nem az! Csakhogy Nógrádi zsinórírással írott levele alatt 1950. hogy a Jándy és a Potoczki família tagjai ebben az “ügyben” összesen vagy harminc évet ültek. – Ugyanaz a történet. Az is felvetődik. Máriát tizenkét nappal tartóztatták le! (Még egy közjáték az első megjelenés utáni napokból: Nógrádi Sándor fia kételkedik. szinte könyörgött Rákosinak. május 12-i dátum áll. kémnőként említi. Hiszen ha megnevezhető bűnöse lenne is annak. Végül Vas megígérte. amiben Máriát. s nyomozni kezd apja fent említett levele után.

hogy hagyhattam cserben. hogy visszaesik a mellhártya-gyulladásba. Felutazik majd Debrecenből. farigcsál. ő oktatta a szakmát a társainak. Zsibbadt tőle az agyam. Amikor anyámat hétvégére hazaengedték a kórházból. hogy meg kell ragasztani a hintaszéket? Tudnia kellett volna. “Jellemformáló volt az éhezés – mondta. negyvenvalahány kilós anyám vágta le. szobrászkodik.” Az első háború alatt az édesanyja. Ha Pestről nem érkezett meg a tanár. Belém ette magát ez az öt-tíz taktus. A nyolcvanegy éves ember futott másfél kilométert. Negyven elmúlt. akit a legjobban szeretett? Drága apa! Egy alkalommal elnézte az órát és. hogy ő nem lesz paraszt. Őt is szigorra nevelte. hogy fáradt. én meg belenyugodtam. őt látogattam. mint jó nevelőjére. végigszaladta az utat az éthordóval. Lehet. miért nem ültem le vele a konyhában kettesben beszélgetni. mindig hozzá mentem. mégis úgy emlékezett rá. állva maradni nem? Nyolc testvér között ő volt a hatodik a sorban. hogy öt év múlva is itt fog bóklászni közöttünk. érzékenysége miatt mégsem szóltam rá. Hittem. mindenképp kitörök. Hiába tanult jól. hogy buzgott benne a közlési vágy.” “Majd megerősödik! Én is ilyen voltam meg a testvérei is!” A kisfiú csak az édesanyjának merte elárulni. Ősz táján kimentünk. Csak azért rettegett. Miért tette? Munka közben mindig fütyörészett. a kötelező hat osztály elvégzése után munkába kellett állnia. meg a nagyobb gyermekek tartották el a családot. Szóra kellett volna fogni. adja inasnak. Halkan. A kivételesen nyápic gyerek sem lehetett kivétel. a derékig érő vízben a hal is megnőtt. Az ő halálára számítottunk a legkevésbé.” Egy böszörményi főmolnár észrevette. ki törődött az egészségessel? Miért. csak hagytam hallgatni. és másnap fújni kezdtem nélküle. Az előszobafogasra hurkolt szárítókötélről százötven centis. hogy elmúlt hetven. Nekem egyetlen gyerekkori örömöt említett: “Három holdnyi földünkre sáros dűlőutakon kellett kijárni. mert nem hitte el. s ezzel eldőlt a sorsa. kimenteni a hallgatásból! Istenem. A szerves . Mindenki a beteget leste. hogy el ne késsen a kórházból. – Eltökéltem.Fekete akác 1990. Az utóbbi hetekben becsukódott előttem is. de legényesen fújta ezerszer ugyanazt a motívumot. hogy elszédült a gyerek? Nem idevaló ez. május 17-én. hogy az én családom eleget ehessen. hogy még dolga van. csütörtökön délután háromkor apa – halálos beteg anyám második férje – felakasztotta magát a másfél szobás debreceni panellakás előszobájában. és ő hogy hagyhatta cserben anyámat. Nyolcvanegy éve ellenére apa volt a legéletrevalóbb szülénk. dolgozgat a kertben. Pedig pelyvahordásnál mások figyelmeztették az apját: “Nem látja. hogy a fiúcskát minden érdekli: “Nem jönnél el hozzánk tanulónak?” – kérdezte. Miért nem mondtam neki. és amikor a hal felbukkant rányomtuk a búzarostát. és nem tudja ellátni anyámat. Ahol a Vidi-ér kiöntött. Futni tudott érte. A főmolnár szokatlanul szigorú volt. A villamoson az ellenőr rendre elkérte a személyi igazolványát. mert kényelmesebb volt. a maga főzte ebéddel. amikor a hetedik és nyolcadik osztály után elvégezte a malomipari technikumot is.

-né. Szombatra szerezz helyettem teniszpartnert. Baselből. de az akaraterő vitte. félt. hanem Debrecenből. Akkor mondta el a molnársegéd-kori történetet: “Kemecsén egy éjszaka a vándorcigányok összefogdosták a tyúkokat. hatvanötödik évében magnó elé ültettem. hogy ezért a pofázásért még szenvedni fogok. mennyi a beírás a munkakönyvemben! Nem azért. – És Brazíliából már ide ért a hír? – kérdi zavartan. vagy egyszerűen elmentem. hanem egy női hang: – Szia! Tudod. ki az a J. és nem így lesz. mert nem szerettem dolgozni. csak szó nélkül otthagyott. anyám életben tartója. Minden érdekelte. – Mondd. és a ruhámat rakja vissza! Nem rakta. és elmentem abból a malomból. de a csendőrök megfenyegettek. hogy nem tűrtem a legcsekélyebb igazságtalanságot sem. Várom Éva húgomék telefonját. Sándor barátom tegnapi teniszpartink derűjével mondja: – Adj’ Isten. Sosem kellett szégyenkeznem egyetlen szava miatt sem. de a betűfalás bakugrásaival felszedett tudás nyomasztotta is. ez nem így van. Ha látnád. aki azt mondta. hogy megüt. Debrecenben. megmondtam neki. hanem az igazi. mióta elváltunk!? – Apám ma délután felakasztotta magát. akit ismertem.kémiát. A tulajdonos kimentett. és amikor a Dunántúlra kellett indulnia. Reggel elővettek engem is a csendőrök. kegyelmes úr! Mi újság? Milyen világrengető dolgok történtek. Felkapom. Bármiről volt szó gyorsan kapcsolt. Jutka. Tizennyolc éves koráig – a mama kíséretében – kétszer járt a városban. hogyan vergődik ő át Budapesten a Nyugatiból a Délibe. Isten áldjon! 1974-ben.” Csöng a telefon. . “lebbezzen fel”! – Józsáné – mondom: – Valami baj van? Édesanyád!? – Nem. Egyikőjük a szekrényből darabonként leejtette a padlóra a ruháimat. Milyen csöndes tud lenni egy magyar telefonvonal is. hogy kikértem a könyvem. Társaságban is tudott hallgatni és istenadta érzéke volt a lényegre. és indulunk Debrecenbe. Olyan mély nyomot hagyott bennem ez a sérelem. Nem az édesapám akasztotta fel magát. Árpád. Apám felakasztotta magát.-né? – Kicsoda? – Fél éjszaka a “Meghúzom magamat” olvastam. Az egyik legcsodálatosabb ember. Nem a sógorom az. Ilyen a természetem. Rajtam annyi múlott. ki vagyok? – Tudom. ha agyon ütnek akkor is megmondom az igazat. Édesanyám férje. a biológiát persze nem neki találták ki. ki volt a veszprémi szerkesztőségben J. Azt mondtam. s nem tudom. Nekem ugrott. Már a másodiknál kikértem magamnak ezt a disznóságot. Bárki volt. – Nem Brazíliából. Csöng a telefon.

Az egyik erélyesen rám szólt: – Mi van itt? Orvvadászat!? Mi az a láda? – Ha kíváncsi nézze meg – feleltem. és elmondtam neki. A csendőr írógépet vett elő. – Ne haragudj! – Butaságot beszélsz. nem meghalni. nem a főmolnár úr tette ki a ládát. de semmit sem sikerült fognia. amikor vadászok érkeztek szánkóval. – És édesanyád? – Remélem él. A másikért – párért. jelentkezzem én is. neki semmi köze ahhoz. mi történt. társért. én nem követtem el semmit! – Na. “Épp kinn cigarettáztam a malom előtt. szülőért. mire levette a puskáját és rám fogta: – Vigye oda azt a ládát a szánkóhoz! Elkaptam a puskáját. hogy ez volt a gyógyszerész. hogy ő volt. este jelentkezzen az őrsön a ládával! – Itt tévedés lehet. és arra egy hosszú spárgát kötött. a molnárok etették őket. ahol egy kedves szomszédunk volt. Apa helyettese alátámasztott egy cukros ládát léccel. és én mindjárt azzal kezdtem. mégis azt mondták. Előtte elmentem a rendőrségre. – Anyád betegsége miatt tette? – Valószínű. utólag. – szóltak bele az emberek –. Jöttek is a csendőrök. és az elkísért. – Ne pofázzon! – Mondtam neki: menjen a nyavalyába. Csak később tudtam meg. és mindjárt a nevemen szólítottak. hogy hanyatt esett. – Maga az az orvvadász? – Én nem vagyok orvvadász! – Maga csak ne beszéljen vissza! – Maga meg ne ordítson velem. Végül az almolnár elvállalta. Apában gyilkos indulatok éltek. Az éhség behajtotta a vadakat Hajdúböszörmény szélére. és úgy meglöktem. 1936-ban (születésem éve) még a szekerek is elakadtak a derékon felül érő hóban. gyerekért – inkább élni kell. – Nem csodálatos? Mondd. A felettese adott egy rendőrt mellém. de tudtam. jó – mondta csendőr. hogy ennek nem lesz jó vége. hogy a . értem ki fogja felakasztani magát? Kellene? Kibírnád? – kérdem Jutkától így írásban. Elmentek. a szánkón meg a rendőrkapitány ült. de nagyon fenyegetően –. nem tudtak dolgozni.– Mikor? – Tíz perce telefonáltak. A malom el volt zárva a külvilágtól.

de Schmidték bérelték. de Gál Mihály országgyűlési képviselő – sosem felejtem: fehér glaszékesztyű. de kegyesen fogalmazva is elbocsátotta őt. az első házasságából való három gyerek közül az az egy. “Hajdúböszörmény legnagyobb malmában voltam főmolnár 1940-ben. ami a kezembe akad. a legkisebbet maga mellől. vagy egy hétig? Mit csomagoljunk? Ég a szemem. most megvernek! De ha hozzám nyúlnak. Amikor már szaggatja a fülem a hallgatás. Én megvárlak. Sógorom. mégis félórán át vádolta magát a telefonban. Indulunk. Mivel vizet szolgáltattam a vasárnapi és szerdai mozielőadásokra. – Azonnal indulunk. pedig Éva “csak” apa lánya. – Se a gyerekek. Kicsi anya nyugtató injekciót kapott. és én bementem a mellékajtón. ezüst . aki ha vásárolt valamit a piacon a feleségének. se kicsi anya nem maradhat egyedül – mondja a sógorom. és mint hadiüzem-vezetőt felmentettek a bevonulás alól. hogy nem adott többet annak az asszonynak. A mozi is a malmoséké volt. Mivel a nők érzékenyebbek – róla nem is beszélve –. ha a tulajdonosné meglátott. ha valami más zakatolna a fejemben. aki nálunk nevelődött (ha nem is velem. Aki megszülte.gyógyszerész rám fogta a puskát. amikor elvált a kettőnket testvérré kötöző apától. mert enni adtunk nekik. hogy az édesanyja szíve meghasadt (ilyenről eddig csak népmesében olvastam). tompa a fejem: benne robog a kocsi. ha a csendőrséget meg is úsztam. – Azt azért nem tudjuk elkerülni. mert én akkor már egyetemen voltam Veszprémben). Azt mondom: “húgom”. bekapcsolom a rádiót. de apa bennem élő szavait a 40 wattos hangszórók sem tudják elnyomni. benne visít a rossz kuplungcsapágy. de itt kellene lenned. aki. ha megölnek akkor is.” Végre megjön a húgomék hívása Debrecenből. nyomban kérdi: – Vagy szeretnéd hallgatni? Jó lenne. azzal verem agyon őket. hogy mennyi vadat megmentettünk. hogy valami büntetést ne szabjunk ki. – Tud vezetni ebben az állapotban? – kérdem. Akkor is mentem volna. Éva meg hazamegy Leninvárosba a két gyerekhez. Végül a rendőrkapitány megdicsért bennünket. nádpálcával verte meg az asszonyokat. nem írom alá a jegyzőkönyvet! Végül udvarias jegyzőkönyvet vett fel. Désre és a Felvidékre szállítottuk a lisztet. és nem volt kitéve az ár. Két hete sincs. Öt pengőre büntetem magukat. de egy napig leszünk. Na. Bár Éva húgom inkább az én picinyke édesanyámat tartja az anyjának.. már nyújtotta is a két páholyjegyet. a “másik Árpád” van a telefonnál: – Apát most vitték el.. de Eszter felkiált: – Csak ezt ne! Idegenként nézünk egymásra. egy évi felfüggesztéssel! – ez volt a verdikt. mégis a hatósági rendőrbíró elé idéztek. A csendőr azt mondta: – Minek beírni ilyen részletet? – Ha nem lesz benne. Volt egy hírhedt vörös hajú rendőrkapitány.

jön Balázs: – Tónikám. ez az a vaddisznó? – Mire én: – Vaddisznó vagy te! Erre kezet nyújtott: . hogy miért? – Vidd be. és sugdosták a fülembe: – Nem tudod. milyen. nem kell azt olyan komolyan venni! Máskor ne csináljon ilyet! Eltelik néhány hónap. Balázs. összevágta a bokáját és megkérdezte. Balázs. hogy rám emelte a botot! – Jó. mindenkit letegezett. ez meg akar veretni engem! – Á. kivel beszélsz!? – Dehogynem. téged is elintézlek! – üvöltött Gál. de a rendőr nem engedelmeskedett. nem vehettem tréfának. mert Böszörmény ragaszkodott a saját képviselőhöz. hogy ki vagyok. jött ám Gál Miska zergetollas kalapban. mert botrány. Nem kellett volna mindenki előtt letegezni és goromba szavakat használni vele szemben! – Kérem. hogy bevigyem. én visszategeztem: – És te mit akarsz? – Hogy mersz engem tegezni!? – Ekkor már mindenki odafigyelt. a kapitány csak annyit mondott nekem: – Tudhatta volna. a bolondos Gál Miskával! A nép csodálkozott. ne hidd! Nyugodtan bemehetsz hozzá. és amikor azt mondta neki Gál. Ha valaki úgy szólította. képviselő úr. pedig mindenkit lekezelt. hanem főorvos úr! Büszke volt. Gál pedig rendőrért kiáltott. hogy azonnal vigyen be. mert megfogtam a grabancát. ismeri ő Gál Miskát! – Na. mivel rám akart vágni. a vállán puska: – Kész vagytok. szóval ő szólt rám ott a moziban: – Te mit akarsz itt? Ha ő letegezett. figyelmeztette: – Nem doktor. Másnap a rendőrkapitány érdeklődött utánam. Tessék csendesebben viselkedni. Na. Mondtam Balázsnak. nem elégedett meg a tekintetessel sem. amit csinálnak. jó. a tulajdonos fiának: – Te. – Ha nem viszed be. mi vagyok. a többit majd elintézem! – Nem látom az okát. hogy Gál Mihályt csak azért választották meg. hogy doktor úr. hogy neki nagyságos cím jár. mehetünk? – Rám mered. nem tudnád a két lovat nélkülözni a vagonrakásnál. A malomból ismerős volt a rendőr. és kivertem a kezéből a botját. mert kimennénk vadászni? Ahogy beszélgetünk a gépház előtt.lófejes sétapálca – rám szólt: – Te mit akarsz itt? Tudni kell. – Te. Megválasztották.

hogy szombaton megyünk beteglátogatóba. végül megszólalt: – Vannak még németek a községben? . 1945 után aztán Miska bátyám bujdokolt előlem. ő pedig nem emlékeztetett rá. Drága apa! Évek óta a fúvó széltől is óvta félig magatehetetlen anyámat. a malomtulajdonos kapott a rokonától. Az édesanyja is könyörgött. kinn a konyhában meg keverte a lábasban. hogy őszinte legyek. “Kapitalistává válását” így mesélte: “Amikor az oroszok a Kárpátokban voltak. ahol idegen főmolnár van. és meglátod. Miért nem írtam meg. megerősödsz!”).” Eszterrel még két órával korábban is úgy terveztük. Először kapitalista hajlamú kizsákmányolóként. maga hol jár itt!? Szinte sóbálvánnyá vált. s lám. mert fél átvenni egy olyan malmot. Mándokon is egymást érték a vonatok. és a korral egyre érzékenyebb lett. másodszor mint kiváló feltalálót. Csak a szeretete mentett meg a haragtól. Mondogattam. mit beszélek! Hetek alatt tudta csak megbocsátani. de másfél hét alatt sem lehet megenni. amit nem is látott a könnyeitől. és annyi mindent vásároltat apával. Észre sem vettem. és anyám szólt: vigyázzak. és úgy csinált. Képes volt nekem télen salátát vetetni rövid nyugdíjukból. Benne vagy a szakszervezetben. Utána hetekig sokkal többet matatott a konyhában. Apát életében kétszer “tették ki az újságba”. Évekkel ezelőtt szóvá tettem valami semmiséget. Egyszer utánamentem és megkérdeztem: – Te már nem is köszönsz? – Tudod. mint szokott. és egyszer csak látok egy csomó katonafélét a sínek között. hogy menjek el vele Mándokra. Rázta a kezem: – Szervusz! Úgyis tegezzük már egymást! Később bekerültem a vadásztársaságba és a pohárköszöntőknél mindig dicsért. milyen idők járnak. ki vagyok. Benn mondott néhány vigasztaló szót anyámnak (“Nem úgy van az. De látom én. Fogalmam sincs. mintha nem ismerne. kicsim. amennyit nem másfél nap. Így inkább a váratlan érkezés. Kifordította magából. hogy édesanyámnak rákja van. mindenki menekült. Hadházi főispántól egy volt zsidó malmot. edd meg azt a két falatot. Böszörményben nem messze tőlünk lakott egy Rubin nevű zsidó fiú. amit mástól nem is tűrt volna el. még benne is ki tudott bicsaklani a jóság. Rimánkodott aztán. hogy jövünk! Anyámmal régóta nem merjük tudatni érkezésünket. elmondta hogyan történt a mi ismeretségünk. mert akkor elkapja a páni készülődés. de vérségi kötés nélkül is igazi apa-fiú kapcsolat volt köztünk. nem vagy te rossz ember. – Rubin úr. Érzékeny volt. meg városi képviselő vagy. hogy grízgaluskás tyúkhúslevessel várjon apa? Legalább neki megüzentem volna Éva húgomékkal. mit mondtam. végül családostól elmentünk vele. Neki megmondták. feledni.– Ilyen magyar emberekkel tudnánk megvédeni a hazát! – meg ilyen marhaságokat. azt megismertem. Pedig lobbanékony volt. Egy üres vagonba bepakoltuk a holminkat. mint a trakta! A csupa jó szándék szülte szokásunk is hozzájárulhatott. Már közeledett a front. hogy két nappal hamarább és gyászban kell Debrecenbe robognunk. fiam! Féltem tőled.

Anyám panaszát azzal intette le ez a főorvos: “Mit akar hetvenkilenc évesen!?” Tényleg. mint annak idején a bolondos Gál Miskát. mi meg karácsonykor. mit is akar? Csakhogy édesanyám tíz évvel ezelőtt “hiába” levett bal melle helyén kétszer akkora daganat nőtt. az ő szervezete ezt már nem bírna el. de abból időközben főfőorvos lett. Bár többet hozott a szóda. végül az utolsó híradós osztag átvitt bennünket a Tiszán. Mivel apát kötötte az “orvosi titoktartás”. amit mondok: este víz. mint a mesterségem. Az oroszok november 25-én értek Böszörménybe. azt azért nem akartam otthagyni. A hitközség lesz a gondnok. Rögtön nekiestek. hogy már alig tudta emelni a kezét. onnan indultunk haza. és letettek Sátoraljaújhelyen. mennyiért adja. de keresek egy alkalmas embert. mi lesz velünk. Még akkor Tomi és Cilike is kicsik voltak. Százhúsz forint volt a taxi is. Tamás meg. reggel pénz! Én most elmegyek Belgiumba. és megmutatta. a feleségem félt. hogy apa nem kevert le egy frászt a faragatlan fráternek.” Két hónappal a rákdiagnózis után súlyosbodott anyám állapota. hogy majd később megmondja. Rubin úr? – Sose felejtse. nem volna szüksége egy szódavízüzemre? – Molnár vagyok én. Mire ez az ember elkezdett kiabálni: – Mit keresnek itt! Ki innen! Ki innen! Anyám a barangolástól és a sértéstől lesújtva sírni kezdett: – Csak azt mondja meg. Rám hagyta a házát is. hová menjenek.– Már elmentek. hogy 14 ezer pengőért volna vevő a lakásra. A bőrgyógyász visszaküldte anyámat ahhoz az orvoshoz. felkerekedtek a bőrklinikára. hogy elmentem vele. tízéves létére velem gyalogolt. Egyszer megjelent a lakásomon Rubin: – Torma úr – mondja –. Anyám kitalálta: ez csak valami tályog lehet. s a két nyugdíjas kisveréb csak totyogott egyik kórházi épületből a másikba. Egy idő múlva értesítette a hitközség Rubint. hová kell mennünk! – Én csak gépelt szöveget tudok olvasni! – vágta oda nekik. s anyám kétségbeesésében. Csodálom. aki a mellét műtötte. A tüdőgyógyász főorvos januárban apa lelkére kötötte: ne mondja meg anyámnak. – Nem tudna adni egy kis kenyeret? Hoztam nekik a vagonból egy egész veknit meg szalonnát is. Azt válaszolta: adják nekem 12 ezerért! Később is írt Belgiumból. jó-e az üzem. Így lettem szódavízüzem-tulajdonos. mert hordani kellett a szódát. épp egy néger orvosnak mutatta a papírját. Addig beszélt. Inkább vitamindús ételeket adjon neki. tölteni a szódavizes üvegeket. De még mennyire jó volt: lovat is vettem. sok céklát. Ez a doktor az én tanítónő . minek nekem szódavízüzem. hogy rákja van. hogy kell szétszedni. Apa sírva kotyvasztotta a “gyógyító étkeket” a halálraítéltnek. A sugarazás amúgy se segítene. hogy megtanultam-e a mesterséget. A kislány a hátamon volt. hogy mondaná már meg. vagy nem küldte el a francba.

hanem egyenesen tudtomon kívül találtak egymásra. Ha a tizenegy éves Évi nem veszi észre. hogy recidíva. s nem a szüleitől. – Nem mondta. nekem férfi nem kell.. hogy miért nem hozta hamarabb a feleségét. hogy azt. és ő felhívta a keresett főorvost. – Neki aztán annyit köszönhetsz. csak a szünetekben voltam otthon. és adjon sok céklát anyámnak. hogy a zsák közepébe egy kályhacsőszerű valamit dugtak. nem értelmiségi. – Szereted vagy sajnálod? – Negyvenöt éves vagyok. aztán kihúzták a csövet. Ezt a zsákot akárhogy szúrták. Beörlő-főmolnár. de szerettem volna szabadon dönteni. hogy együtt sírhatnak. mint a sakál. mert a futó kalandokat ő sem tartotta hazugságnak. Mindig apa nyitott ajtót! Most a sógorom áll mögötte. hogy jól választottam. Szorongva liftezünk felfelé a halottas toronyházban. a próbacsövön mindig a szép lencse folyt ki. a közepébe meg a harmadosztályút öntöttek. hogy a nevéhez is hűségesnek kell lenned! – terelgettem őket önzésből is össze. Apa hiába hebegte. (A bolbai terménykereskedő például úgy “csinálta” a lencsét. Megöleljük egymást. Édesanyám mégis tőlem kérdezte. – Ő nálam is szerencsétlenebb. harminchárom esztendő alatt én sosem hazudtam édesanyádnak! – mondta. hiszen ha a fiatalságát rám áldozó édesanyám egyedül marad. Feladjam apád nevét? – A doktor Pünköstinét sajnálod? – Látszott rajta. belebotlottak. De az árva madárkák nemhogy a segítségemmel. a fotelek a szekrénysor elé vannak tolva. bár élete másra is taníthatta volna. ide van írva fehérenfeketén!? Apa azért egy csöppet megkönnyebbült. Ilyenkor apa már kiabált befelé: – Na. Három gyerek mellől öngyilkosságba kergette a felesége. ám a vallomás így is kerek volt. hiszen a beleegyezésemmel házasodtak össze. Ott aztán a főorvosasszony – édesanyám szerint – úgy üvöltött apával. mit vele. hogy majd meghal! Nem látta.) Dicsekedhetnék. akikkel együtt élt. a vád visszavonhatatlanul végigvágott rajta: – Nem lehet várni. ki van itt? A nagyszobában az asztal. nekem a végzés után mellette a helyem. Szabó tanár úrnak anyám vizsgálatára is jutott ideje. – Szeretitek egymást? – kérdeztem vissza. Anti meghal. Sem Debrecen. fiam. hozzámenjen-e apához. és egy pillanatra a vállamra hajtja a fejét. Egy lakótársuk menye titkárnő volt a kórházban. mi a baj. 1958-ban negyedéves voltam Veszprémben. de vele.anyámmal a nyolcvanadik évében utáltatta meg a négereket. Tisztességes volt. körültöltötték osztályozott lencsével. és ő már az onkológiára küldte. – Tudod. Ilyen ágról szakadt öregeken csak a véletlen segíthet. Itt lett volna kiterítve? A félszobácskában anyám ágyának széléről felkel a . meg ne mondja.. sem a szigorú anya nem nyomasztott. hogy neki a tüdőgyógyász főorvos a lelkére kötötte. hogy a fürdőszobából folyik a vér. hogy legalább a titok fala ledőlt. kicsim. – Csakhogy nem ügyvéd.

ha egyszer rámérte őket a sors. A tiszt végül lekászálódott a lóról. a világtól. – Ne sírj. ott a két gyerek. nincs apa! Nincs apa! Nincs apa! – bugyborékol édesanyámból a fogatlan sirám. be! – Felül is ráfordítottad? – Rá. hogy tényleg van. Nem is tudom már. hamarosan meghal. hogy neki biztos. kicsim. plusz a pajzsmirigydaganat. amit a tanítóképzőben tanult: folyékonyan üvöltött fel a lóra és közben szikrákat szórt a szeme. s benézett az ágy alá. édesanyám! Ne sírj – hajtogatom. Megígértem Évának. kisfiam. Ölelés helyett egy simogatással anyánkhoz terel. és ne volnék ilyen gyönge! Éva húgommal kiszédelgünk a konyhába. hogy olyannak lenni majdnem akkora bűn. – Bezártátok az ajtót? – húzódik be az ismerős kérdés védelmébe. Az örökös aggodalom és rettegés több erejét vette el. amiről aggódó anyánknak csak akkor fog szólni. nyomban biztos lett benne. – Kicsi fiam. meglátjuk. mindig arról beszélt. Élete végén futamodott meg először. hogy nincs komoly baja: – Csak ne izzadnék éjjel. apáimat csábító személyek esetében talán súlyosabb is. Amíg nem volt daganata. az oroszoktól. becsuktad az ajtót? – Be. anyámnak hirtelen eszébe jutott minden. ez az “olyan” egyre gazdagabb jelentést nyert. Kilencéves voltam. közben ő meg lehajolt. Soha nem talált senkit – mit is raboltak volna tőlünk? –. de egy alkalommal meglesték mosdás közben. amikor az iskolába beszállásolt szövetséges katonák felétették a lovakkal a krumplinkat. a rossz emberektől.húgom. mint a gyilkosság. Eszter fellebbezhetetlenül kijelenti: visszük anyánkat Pestre! Évának temetetlen az édesanyja. mint a csaták. pedig vállalta mindet. rozsunkat. az elvált asszony mind olyan! Ahogy cseperedtem. rákja van. Amikor aztán kiderült. Amikor lóháton megjelent a német tiszt. hogy nem fogok sírni – csöndesül zihálása. amikor a tanév befejezte után kioperálják Szegeden. nincs-e ott valaki. Félt az ekcémától. kicsim! Még messzebbről visszhangzik: – Nézd meg. az influenzától. – Nem fogok sírni. Szóval Éva nem . az édesapja. és a nyitott ajtón át Éva könnyezve mutat az előszobafal kisujjnyi kampójára: – Erre akasztotta fel magát! Leért a lába! Nyolcvanegy esztendeje alatt soha senki előtt nem esett térdre. Hányszor hallottam: – Antikám. hogy a főjegyző vagy a tanítókollégák voltak a tettesek: – Azt hiszik. a németektől. és magamhoz szorítva cirógatom könnytelen arcát. Szóval édesanyám végigrettegte az életét. a ráktól. a fekélytől. Megtudtam. rágörböltem-e az ajtót! – És én mezítláb végigcsattogtam a falusi tisztaszobán.

és kilencre bejönnek a temetést intézni. Ha másként nem megy. kocsist tart. Talán két évig működtem a városi képviselő testületben. Mi pedig majd visszük anyámat. “A felszabadulás után felszólítottak bennünket. Csakhogy nekem már annyira megkeseredett a szám íze. addig én uraskodtam. hogy van vagy nincs kedve jönni. Dinok Emil. az almolnárom kommunista lett. hogy változzon valami. és átadta az elnöki tisztséget. harácsoló természetű. Épp a történtekre emlékeztető kuckójából kell kimenekíteni. És megszavazták! Megmondta az almolnár. túl önfejű. de figyelmeztettek. kapitalista hajlamú. most már ő lesz a főmolnár! Csak ámultam. ráparancsolunk. de viszolyogtam tőle. azóta nem volt nálunk. De Valdman felbíztatta Dinokot és még két régi molnárt. a feleségének rőfös üzlete. hogy a kapitalizmus fogalma más a titkár elvtárs számára. még az országos választmányba is bekerültem. Gábort az osztálykirándulásra. orvos Pesten is akad. A szociáldemokraták közé álltam. Mindig a lelkiismeretem szerint szavaztam Dinok mégis kijelentette: – Kibunkózzuk a szocdemből. Neki tízezer forint évi adót fizető textilüzeme van. mégsem kapott földet. Esténként örökké ott ültem a szakmaközi bizottságban és vitattuk. és hogy a munkától megfosztani nem lehet. hogy távozzak. Pesten mondták aztán. csak azért léptek be. Szibériába kerülök. a szocializmus építésében kizárt. Úgy látszik. 1919-ben azzal az ígérettel. kobaltágyú. hogy ebből majd hasznuk lesz. hogy dolgozni sem engednek. akik szándékai szépek és jók. hogy földet osztanak beléptették édesapámat a kommunista pártba. Éváék hazarohannak: reggel útnak indítják a kisebbik fiukat. hogy részt vegyen! – Ezt még az újságba is kitették. és megállapította: három ember gyűlöl. hogy nem akartam Böszörményben maradni. Ez nem lett volna tragédia. hogy pártiskolára voltam delegálva. A sógoromat is kizárták a pártból meg több becsületes embert.terhelhető tovább – sőt neki kellene segítség. hogy mondják ki: nem dolgoznak velem együtt. balra. Felszólaltam: – Valdman elvtárs rögtön a munkásokat szúrja ki. Most nincs mód mérlegelni. hogy fészkéből kimozdítsuk. . Dinok keze alatt minden züllött. Valdman felállt. ha nem kezdenek hajszát ellenem. Bencét az iskolába. engem meg felszólítottak. Lejött egy bizottság. 1945-ben Böszörményben sok olyan pártbeli ember volt. Mindig az övé volt a leggyengébb üzem. ha nem nyugszom. dolgozott életében. aki egy órát se küzdött. benne volt az emberekben. és mindig mondta. elkérezkednek a tanításból. túl becsületes volt hozzá. Mentem jobbra. ötvenhat pedig a legszebbeket mondja rólam. a szegény emberek gyerekeit. akik nem mellettünk vannak! A két párt egyesítése után a revíziós gyűlésen a titkár el is mondta: – Szódavízüzeme van. lépjek be én is. Csakhogy négy esztendeje hallani sem akar róla. Apa talán csak a politikában vallott kudarcot. hogy mindenki lépjen be valamilyen pártba. Anyánknak viszont kórház. mit lehet tenni.

Valdman. Deleja hat napot ült lopásért. Levette nagymama ruhaszárító-kötelét a teraszról. Kovács Gábor és Deleja Ferenc is megbánta. csak könnyen kiabált. az üzletét. mert nem tudtak eligazodni a paragrafusok között. hogy a malomkövet csak azért nem lopja el. még meleg volt! Szólítottam. Erre Dinok kijelentette. de a pártban aztán is tevékenykedett. örökké panaszkodott. meg nem tudom mit kerített nekem. akik lenézték a káderbírókat. Kérdezték a rendőrségen. hogy nem vagyunk megőrülve. és rajtafogták. meg kell szavazni. meg tudják menteni. azért kapta az igazgatói állást. Ha megláttak. Az a ká (értsd: kurva) halászlé. Kéri. hogy Valdman bírói tanfolyamra küldte. hogy ki sem húzhatja a lábát. szidta az összes kommunistát. és arra húzta fel magát. és talpon maradt végig: pénzügyi igazgató lett Debrecenben. ordítoztam. hogy anyámnak talán csak önkínzásból. pihen egy kicsit és elkanyarodik a halálhoz. az első. Annyit mondtam: nem bíznék rá semmit. a sikertelen esküvő az Esküvő. Dinok meg azt mondta. a fejadag mindig járt. tatika. hogy veheti a munkakönyvét. beszélni kezd: – Minden. ki voltam!” Annyit mondta. Pünkösti Mihály a Szerelem. apa halála. Dinok.” Édesanyámmal bevetettünk még egy altatót és egy nyugtatót az első éjszakára.. végül a komádi malomból ment nyugdíjba. Nem volt vezetőnek való egyik sem. felcsattant. Tudom. szívmasszázst csináltam. Vele nem találkoztam. hogy nem kell senkinek a fejadag! Zúgott a nép. Mindegyik vezető lett. kinyíratja. hogy már azzal ütöttem el: vagy te tudod meg. mint én? A válás. hol volt. mégis kinevezték a Vendéglátóipari Vállalat vezetőjévé. a többiekről nem is beszélve. aludjak apa heverőjén. szájtól-szájba lélegeztettem. Nem érezte jól magát. az a negyedennyi ideig tartó házasság a Házasság. majdnem sírtak. felszámolta az üzemét. Engem mindig hívott. Felállt: – Emberek. de utálom! Ha az nincs. “Majd megtudod. mégis kinn lógnak az idegei. Így hajtotta végre az utasításokat. Amint ketten maradunk. Ebben a boltban nem volt halászlékocka. A főmolnár örökké félt. Kovácsról azt mondta Papházi. Láttál még egy ilyen szerencsétlen nőt. A jó szakemberek otthagyták. nem esett-e valami baja. Kovács Gábor szavazott ellenem. Kovács Gábor nem tudom hány szekér lisztet csempészett ki a malomból. és csak háromnegyed óra múlva jött meg.. ami szép kedden történt velem. Én vágtam le. Elmesélte aztán. takarmánykeverő lett. most apa halála. és ő rengeteget szenvedett a kollégáktól. Jó ember volt. – Anyám megáll. halat. – Ha vérrel csinálja. hogy kell a fejadag. amit tett. akivel gyerekkorunkban verekedős viszonyban voltam. már amennyi . most is él. hogy milyen ember. a betegségek. minden rossz csütörtökön. Delaja. kisfiam. Izgultam. hiszen az ABC itt van a ház tövében. Végül a pártból is kizárták. mert tűzön-vízen át végrehajtotta a párt utasítását. hogy menjek már be hozzá. – Elment halászlékockáért. Amikor kérdeztem. Aztán kisebb helyre került. azt csinálja. mindketten eljöttek hozzám. hogy Dinok ezt csinálja. Amikor találkoztam vele. 1956 után verte a népet. és mint nagyon használható embert tovább tartották. csütörtökön a válás. Kedden volt az esküvőm. csak a párt nyomta őket.az emberek is haragudtak rá. mert nem bírja. és dr. aki azt mondja. Nem tudott az emberekkel bánni. a te születésed. Miért nem bírta ki még ezt a kis időt? – Nem bántottad meg? – kérdem.

sújtson le a kimerültség taglója.erőm nekem van. hogy egy elszakadt cipőfűző is elég lehet az öngyilkossághoz. Megpróbáltam mindent. hisz őrizni kell anyámat. Kifújja az orrát. Nem láttad? – Biztos elvitte a rendőrség. és amikor mondták. Altatóval talán fel sem ébrednék. hogy le kell vágni.. az altatók. de megvédték! – büszkélkedik. Szólt az ápolónő. égő szemünkért a legkönnyebb a halottat vádolni. Nem is tehetek mást. és nem édesfiától örökölte.. Az öngyilkosság olyan sokkoló. Ha nincs halászlé. Csongrád adatai alapján az öngyilkosságról. hogy remélem. Egyirányú lett életünk egy utcája. nekivághatok altató nélkül az éjszakának. aki mindennap jön a feleségéhez!” Elmondta nekik a politikát. hogy főzzön grízgaluskás húslevest. akkor sem formázhattuk volna jobban egymást. Megtörtént. aludj jól! – mondom befordulva a falnak. A körzeti orvos épp most ment szabadságra. “Nincs ilyen ember. Ha írok neki. tudod.. vigasztalta őket. Külön-külön még egyszerűek is. Összeszaladt az egész ház. felakasztotta magát. Végre hatnak a nyugtatók. aki meg helyettesíti. Vagy húsz esztendeje írtam egy tanulmányt a legfertőzöttebb megye. Nadrágját. ingét. hogy máshol kódorgott! A családi “örökség” lecsöndesíti a vádat bennem. Gyógyszerrel. édesanyám! – Az apja. Az apjának üszkösödött a lába.. A szomszéd telefonált a rendőrségre. ha szólna. Megoldani? Inkább elmenekülni előlük. De melyik bírósághoz nyújthatók be a holtak elleni vádak? A molnár felöntötte a saját életét a garatra! Felcsévélt idegeim végre kezdenek zsibbadni. Fohászkodom. szoruló szívünkért. Igaza lett volna? Apa érthetetlen halála után csak egy rakás pertlidarab maradt. Az “örökletesség” bogáncsa már a tanulmány idején belém ragadt. hogy van? És Anti bácsi?” – kérdezte tőle. az szerette apát. Ha vére vagyok. ha nyöszörögne. Nyolcvanon fölül is alig ereszkedett meg. Belém hasít: anyám meggyanúsíthatta. – Az emlékétől is zihál. de már nincs ott. aztán hallgatjuk a csöndet. – A kötelet az előszobában hagytam. öltönyét. pulóverét: szinte minden darabját tőlem. gombócok. A ruhaszárító-kötélre egyre nagyobb göbök kerülnek. de folytatni nem tudja. A gyerek a szülők mozdulatait. meg a nővére is öngyilkos lett. – Csókolom. vagy ment hozzá receptet íratni. gondolom. – A lábát volt nehéz kiegyenesíteni. nem velem vacakol. Ha vérrel csinálja. ha találkoztak. Egy orvos azt nyilatkozta. de még távoli rokonok is e minta szerint próbálják megoldani gondjaikat. Lelkifurdalásunkért. és úgy húz apa ágya. “Torma néni. vagy – amire gondolni sem merek – patikányi gyógyszeréhez nyúlna. akkor – mondja.. Ha Domokos itthon van. nem apával törődött: nekem adott nyugtató injekciót. A kórteremben is rajongtak érte az asszonyok. Apa saját témámmá tett: mi lettünk az öngyilkos családja. – Aludnod kellene. most is él. ne zavarja napi látogatásával a betegeket. hogy anyám születésnapján is ő kapott valamit. kijavíthatatlanná válnak a legjelentéktelenebb hibák is.. de hirtelen felzokog: – Amikor kérték a lepedőt. hogy a testvérek. de apa hepehupás heverője elindítja az emlékmalmot. Így . felnőttként viselkedésüket másolja. de csak folytatja. Apát könnyű felidéznem: benne én jövök szembe magammal.

és a szájvizes üveg mellett a kupakja. mert mindig többször annyit vesz. akinek a doktorok a nyomába sem léphettek! Próbáltam rábeszélni. hogyha meghalok. Antikám. elüszkösödik neki is. de egyelőre még a keze ügyében hagyta. Istenem. – Attól még nem kurva. hogy apának volt valakije. és apád ott guggolt a beépített asztal tetején. . s mutatta anyámnak: – Mit szólsz hozzá. és nem engem? Mostanában zsibbadt a lába. Legalább egy sült csirkét cipelt apa. tegyed..legalább nem tiltakozhatott anyám. Megmondtam neki: Antikám. mert elszeretnek benne a lányok! Apa levette az ajándékot. említettem néhány éve. Emlékszel. hogy szájvizet használt. hová gondolsz!? Ne nevettesd ki magad: nem vénembernek való az! – Ez a divat! – mondta fellebbezhetetlenül a divatjamúlt darabra. hogy “Nekünk már semmi sem kell!”. miért őt vetted el. hogy benyitottam a konyhába. kezével megtapinthassa. Aztán egyszer apa bejött a kórházba. én megbocsátok mindent. Jövök haza hétvégén. Nem ám! Ez érvényes volt még a krumplira is. s természetesen kilónyi kenyeret. – Tessék! – Fenn vagy még? – Miért nem alszol. hogy megenyhült a szigorúság: – Csak itthon hordhatod. Nem kell házasodni. csak ő használhatta.. és fújja az orrát.. Apa kivonult hát szerzeményével a fürdőszobába. hogy Debrecenben mindenből csak rosszabbat kapni. és persze az új darabhoz rendszerint nem illő otthoni göncöket magán hagyva billegett be az új ingben vagy nadrágban a zsűri. vagyis anyám elé. mint az édesapja – mondja anyám. Mire a fejemhez vágta: “Nem kellek neked. Ez velem soha nem fordult elő. mint kellene. édesanyám? – Neked mondom csak. tatika! Erre a sértésre már tettlegesen kellett felelni. és emlegette. Apa örült a ruháimnak. Rajtuk vettem észre: a kenyér nemzedékválasztó. kicsim? – Ugyan már. mindig felpakolva érkeztek. ami tőlünk – a Fővárosból – keveredett a házba. amíg jártak hozzánk. mert a szemközti ház teraszán teregetett vagy napozott valami piszkos ká. Szabályos rituáléja alakult ki ezeknek a filléres ajándékozásoknak. mindenre. Bár esküvel vallották. – Kisfiam! – szólít meg a sötétben halkan édesanyám.. és az ócska butikos anyagról is megállapíthassa: ilyet nem kapni Debrecenben. hogy tereget! – Integetett is. de ha valaki vállalja a gondozását. mint Budapesten. költözzön össze valakivel. úgy fog járni. Szüleink korosztálya sosem eszik ropogós kenyeret. Édesanyám ekkor már fektéből felkönyökölve méregette: – Rá se megy a pocakodra. és megéreztem. hogy szemével. Istenem. hátha holnap nem lesz. hogy pénzt “költünk”. Először csak maga elé tartotta a sok zsebes nadrágot. ha neked jó. lehet. mert csak szakmunkás vagyok!” Ezt mondta. Olyan elbűvölőn járta a násztáncot. utóvégre egy ilyen roncs mellett nem élheted le az életed. éljen vele.

Most volt az első karácsony. Inkább az meglepő. sajnos nem siratják a szeretők. drága apa meg az örökös újítási szándéktól hajtva beáztatta a száraztésztát. Büszke volt a szakmájára: . mert nem léteztek. amikor anyám két esztendeje megsúgta: – Apád iszik! – Ami azt jelentette. aztán megszűnik minden nesz. netán megivott egy üveg bort egy-két hét alatt vagy egy teljes üveg sört röpke két nap alatt. Önérzetes volt. hogy nem kaptuk meg a szokásos bejgli csomagot. szembe fordít anyámmal. ő tudott főzni. Kiskölyök voltam. akinek mindig megvoltak ehhez a kellő betegségei: ekcéma. A gyerekeié és az unokáié. A halászlékocka vásárlásakor harmincnegyven forint volt nála. Anyám irtózata az ivástól oda vezethetett. hogy titkolja görcsoldó pálinkakortyát. hogy ennek a bővérű férfinak nem volt állandó szeretője. hogy leteszi a zsebkendőt. És a bűnjelek? A másnapi vád elsöpörte őket: – Apád kapott Babi nénitől egy liter pálinkát. hogy megdézsmálta a többéves likőrt. amin a legkevésbé sem csodálkozom. És soha többet nem kapunk már tőlük bejglit – “pakkot”. hogy gyorsabban főjön. és nézd meg. másrészt arra. Ajánlata. hogy tanítani tudjon. amit már büntetni is lehetne. rafinált zsarolás: engedéllyel jó ízűt csalni sem lehet! Betegsége miatt anyám egyetlen nőnek nevezhető némbernek sem lehet testileg az ellenfele. ötszáz forint – netán ezer? – jött helyette. Magam is antialkoholista vagyok. mert a kísérőlevél mindig arról szólt. sütötte.Hát úgy járt. mégis nevetnem kellett. nem egyszer én mosogattam. Szaladgáltam a szobába a lábassal: elég ennyi zsír és ennyi paprika? Kezdetben ezt csinálta apa is. és rászólok édesre: – Sírva nem lehet aludni! Mit ígértél a lányodnak? Azt még hallom. már ételeket talált ki anyámnak. Megtanult balkézzel írni a táblára. hogy megbocsát “mindent” apának. Kettőnk szakácstudománya azért egy napon sem említhető. Ő olyan képzelt beteg. amikor hónapokig eleven hús volt a keze az ekcémától évről-évre. a kétharmadát megitta! Édesanyámnak a hét deci pálinka megivása három hét. Édesanyám alig volt egészséges. gondolom. hogy bennünket segítsenek. Kettőjük tízezret átlépett nyugdíjából csak így tudott a két kisöreg félrerakni. a tésztát apa gyúrta. ahogy Eszter nevezte –. de vízbe nem nyúlhatott. rák. aztán ő lett a séf. Drága apát. fekély. Apa valóban hódolója volt a gyöngébbik nemnek. Naplemente utáni fellángolása – ha volt – vasmarokba foghatta a szívét. egyrészt a temetésre. Ám ezek csak álmatlanságban fogant gondolatok. hogy anyám csak parancsnokolt. Apa levéltárcájában csak a mi fényképeink vannak. neki nem kellhetett a bianco megbocsátás. A düh. májzsugor. Halotti csönd? Édesanyám vádja zabolátlan gondolataim közé dobta a gyeplőt. és azt hiszem. sőt főztem is. Kölyökfigyelmetlenségből egyszer valamibe cukor helyett sót tettem. hogy képtelen vagyok aludni. így ajánlata csak ronthatott apa lelkiismeretén. de akár három hónap alatt is oly nagyfokú alkoholizmus. Kezembe akad apa pénztárcája. És egy felvétel a malomról. hogy szegény apa képes volt szájöblítésre vetemedni. édesanyám mellett is volt néhány futó kalandja.

Ahelyett. Például ha a liszt szaga nem az igazi. hogy nem engedte tovább dolgozni. ez a gép nem őröl rendesen. mint apa. hogy cseréljék ki a csapágyon belüli kereket. s a felét megkapták nagyapáék. de jó volna. tudni kell. De nem gondolták igazán végig. akinek a kisujjában volt az egész. a búza. nyolcat őröltek vele. Ő inkább felügyelő típus. Nekünk kell megmondani a lakatosoknak. csak megállt a malomajtóban és szólt.” Tudtommal édesanyám két bűnt követett el apával szemben. Két büntetés között fogott egy szemrevaló teremtést. mert irányítani kell a brigádot. vagy felragadt a kerék! – Nem hiába szereltem annyi malmot. Ez . az ifjú hölgy maradt. majd ennek a lánynak – akit anyámék csak ferdeszájú kurvaként emlegettek – levágtak a maradékból egy szobát.“Egy molnárnak a fülét. ha tizenkét vagonos lenne! Annyi lett. mert “az a bivaly” képes rájuk törni az ajtót. Az első. Majd amikor a fickó kiszabadult. aki izgetni-mozgatni tudja. vagy a gépek miatt? De tudni kell az asztalosmunkát. a szöszmötölést. legfeljebb gyanítható abból. sőt akarja is a környezetét. De nemcsak az ő erős akarata érvényesült a lakáscserénél: apát szó szerint bepofozták börtönébe. s kihirdette: ebben a lakásban veszélyben van apa. hogy a verést megelőzően mi történt. hanem tekeri a henger az őrleményt. mi a baj. azt mondták: – Nem találtunk már olyan embert. a másik részében pedig bennhagyták az özvegyet a lányával. hogy baj van az egyik hengerrel. Nem tudni. Amikor eljöttem nyugdíjba. Megcsináltam. majd egy éven belül tíz vagonosra bővítettem. Azonnal láttam. Amikor jött a 44 órás munkahét. Amikor a fiúja visszakerült a börtönbe. a látási. Sőt amikor nagymama halála után kisebbre és bérházira cserélték a lakást. Például a hajdúnánási eredetileg hat vagonos volt. Bár a tekintélyes udvarban a hajdani cselédlakásból új ház is épült. mire szolgáló helyiségekben. hogy tökéletes legyen. a kertészkedést. hogy meghívták a népi fafaragók tokaji táborába. Apa kitalálta a faragást. de nem volt jó a liszt. Nagymamáék halála után tényleg felesleges volt nekik a cserépkályhás hodály. a tapintási. és az egész család élete. hogy a körötte tolongók közül fogott volna néhány tanítványt magának – bár azok jobbára szegények voltak –. mi nem. maga a ház egyre züllött. A lakáscsere is külön mese. a főtanácsos úr unokája meg egyenesen börtönlakóvá vedlett. mitől: a dohosságtól. akit prűd anyám szintén a legősibb mesterség űzésével vádolt. megtiltotta neki a faragást is: egy bérház negyedik emeletén ne zavarja a véső kopácsolásával a többi lakót. sőt a közeli iskolának két osztálytermet is összehoztak a korábbi nem tudom. és a szaglási érzékét is használnia kell. Az öreg a hangból tudta. amiben annyit haladt két-három esztendő alatt. a magánytól tartva a szoknyája szélére kényszerítette a vitalitástól duzzadó férfit – talán épp férfiúi túlbuzgásától tartva. azt mondták. megverte a nála legalább harminc évvel idősebb apámat. Anyánk megint csak nem engedte. majd a házat “kettévágták”. Anyám sosem igényelte a fizikai munkát. De az alkotó szellemet nehéz betuszkolni a palackba. Az udvari új ház lakója egy hentesmesterből fuvarossá süllyedt férfi családjáé lett. hogy a csövezésnél a megfelelő szögeket állítsák be. Régi lakásuk egy jómódú debreceni polgárnak épült – talán egy vasúti főtanácsos lakott benne. mivel jár a bezárkózás egy lakógépbe. hogy anyám nyomban talpra ugrott. amíg lehettek ilyenek –.

Hajdan kertjük is volt a híres Bocskayban. (A Trabbant – drága apa ezt a szót. Jó faszobrász lehetett volna. mint az állatok!”. Apa ugyanis nem ismerte az alkatrészhiányt. az egyik gép ledobta a tetejét és szórta a rizst. mi újra felosztjuk a teendőket. Lezárta a főkönyvet. Amikor az almolnár észrevette. de elég volt beülni melléjük a kocsiba. Politikai kudarca bizonytalanná tette munkáséletének a felét. hogy nem ismeri ki magát. Kérte. amikor egyre szebb szobrait fényes csónaklakkal kifenve láttam újra. Szép halott? Apa azért biztos szép volt. megkérdezte: . mi összegyűjtöttük a pénzt mindkettőnk temetésére! – Más fegyvere nem lévén szokása szerint megzsarolja felnőtt gyerekeit (“Ha kicsit is szeretitek apát!”). amit nélküle soha. Amit nem kapott meg. hogy megtudja az ember: nem sokáig lesz meg az a vityilló. hogy “jaj. azt óra vagy mérleg. a papot. Apa itt is talált építeni. ezért van kisírva a szemük. és velük édesbátyja. Orvosként megtehette. Tamásék vasárnap jártak itt. Kiűzve Böszörményből elszegődött rizst talicskázni a budapesti rizshántolóba. Éva fejtől vetett egy pillantást az édesapjára. hogy gyorsan megy. Leülök Éva lábához a kisszékre. hogy leszorítják. a táncost. Aztán a hajdani iskolai atlasz fedeléből. Apa. Szükség esetén összeragasztgatta őket: az Epokitot a főzésen kívül mindenhez használta. S talán ezért. netán hajdani motorkerékpárja darabjaival helyettesítette. és váltva zsolozsmázzuk sírbeszédeinket.katapultálta föl őket végleg a negyedikre. és annyit mond csupán: – Szép. és egy-két nyisszantása után meglepve fedeztük föl mi is. Egyedül az hibádzott. mígnem két-három pesti átkelés bizonytalankodásai után maga is elhitte. amikor a csiszolóőrök épp távol voltak. és állítólag apa már akkor olyan furcsa volt. Antikám. fúriaként veti magát közbe: – Szó sem lehet róla. ettől olyan csöndesek. javítani valót. Az ötödik napon. talán másért a hétvégi telekből faház lett a Tisza-csatorna partján. a ritkán négyszámjegyű összegekből építgetett. mint az életben. ha kicsit pallérozódik az ízlése. A kertben kihúzgált ágas-bogas szőlőtuskókban ő meglátta a darumadarat. ha anyám engedi. hanem formaérzékét is mutatják. Végigmalmozta a fél országot. s nem tudom még miféle rejtekhelyekről előkerül “a vagyon”: néhány letéti jegy. életében talán először. Tamásnak dolgoznia kell. sőt a kocsi sem. jönnek.) Apa szobrai nemcsak kézügyességét. mindig két bével mondta – muzeális értékű volt. válasszanak a szobraiból. hogy el kell adni az autót. ha nem cserélik el a lakást. amire nem nevelődhetett. hogy Éváékkal közösen akarjuk fizetni a hamvasztást. a halála előtti héten felirkálta a számokat. Végre megérkeznek Éváék. Tamás is. elmegy. összegeket a naptárra. látra szóló betétkönyv: amiben a pénz csak romlik. Anyám korholta apát. amit senkitől sem tanulhatott meg: az ízlés. de anyám nem mozgott igazán otthonosan az ottani teendők között. hogy beviszi őket a kórbonctanra. Sírni tudtam volna. Ő azonnal lezárta és megigazította. ha megtanul néhány fogást. Amint anyánk meghallja.

így akarta rendbe hozni az ellenem elkövetett politikai manővert. Feljelentettek. és nem volt szívem kiutasítani. és mire odaértem. az abonyi malmot. De a kapus felküldött az irodába. és csúszdán engedjük le a közönségnek a lisztet. a szolnoki Erzsébet malmot – nem is tudom mindnek a nevét. a rendőrség már letartóztatott két-három embert lopásért. A feleségek majdnem a nyakamba borultak. – Mi mondjuk meg. hogy mit kell tenni! – Akkor sem veszem át a malmot! Erre másnap a kezembe nyomták a felmondást. hogy Dinok igazgató lett a Hortobágy Malomban. ahol már várt a titkár: – Most se veszi át Tahitótfalut? – Kényszerülök rá. Rettenetes feszültségben éltem két és fél évig. hogy minden este “kimarad” öt-hat zsák liszt. ilyen emberrel még nem dolgoztunk. de azt se tudom. hogy tönkremenjen az üzem. mert egyszer már megbuktam politikából. és bemagyarázták neki. de azok is tolvajok voltak. de nemet mondtam. Szaladgálni kellett egyik helyről a másikra. egy molnár nem dülöngél az utcán. Rábeszéltem az igazgatót. Hányszor kellett összetűznöm az emberekkel is. mert legazembereztem őket. és szeretné. mert egy házat kapott Valdmantól?! Margit-napon mégis beállított egy csokorral. Említette egyszer a feleségem. ha megláttak az utcán: – Az Isten áldja meg magát! Hogy tudta az én uramat annyira megváltoztatni? Most nem jön haza részegen! A lelkükre beszéltem. Van pofája idejárni. Aztán áthelyeztek az Első Nagykőrösi Gőzmalomba. Megdöbbentem. hogy egy intelligens ember. és hozza rendbe a malmot! A régi tulajdonos bíztatására az emberek mindent elkövettek. “Amikor l949-ben az új malomban csiszoló-csoportvezető lehettem volna. azután hogy kinyírt ártatlanul. és mégis ilyen jó szíve van. mert berúgtak. – Odatalál. Végül azt mondták. de mind otthagyta! – Többet én nem leszek főmolnár – feleltem. meg három zsák korpa. de én haragudtam rá. Már az ötödik főmolnárt küldjük ki. inkább ajánlotta. Nem mosta magát. hogy munkásellenes vagyok. aki ennyire szigorú. pedig még az én malmom sem volt rendben. ha hozzá kerülnék mint főmolnár. Nagykőrösről kéthetenként hazajártam. fönt zsákoljunk. akik átvették. Bortermő vidéken a közönség a búzával együtt öt literes bádogdemizsonokban hozta a bort is. De ha valakit így összetörtek . behívott a párttitkár: – Rendet kell teremteni Tahitótfaluban. hogy vegyük fel a leeresztő csöveket. Egy szabó volt a vezető. és mellé még hat malmot raktak a nyakamba: a törteli malmot. Három nap múlva kiszúrtam. aki sosem látott hengerszéket. Ezeket a malmokat állítólag a feketézőktől vették el. Vigyázzon a gazemberekre. hol van. azt osszák szét. Még a pártba is hívtak.– Maga molnár? Így lett belőle almolnár. jöjjek haza jó fizetéssel.

és az övét is. Néhány hete volt beteglátogatóban édesanyáméknál. amint bekerült a családba. Jártam egy nőhöz. de a halottnak igen – emlékezik a húgom. Megmondtam neki. fekete akác is. én téged mindig pártoltalak. első feleségem. ha szólítana. ne menjen oda vissza. A kihalt lakásból a szemétledobóba kerül a száraz. kikapcsoljuk a villanyt. A vázában árválkodik még egy elszáradt akácág: apa utolsó ajándéka. Elzárjuk a gázt. ahol rendet kellett teremteni. autókáztam. ezekkel indulunk az új életbe. és nem engedett sehová. Anyám azzal totyog be kettőnk között a pesti lakásba: – Innen én már nem fogok hazautazni. hogy alszom-e. és sokkal többet császkáltam. Nyitva hagyom az ajtóm. hogy semmit sem hallok belőle. csak legutóbb nem. az elmúlt másfél nap úgy letaglóz. akkor még sem tulajdonítottam neki fontosságot. vagy én örvendeztetem meg vele. és most mondja el: apa lekísérte. apa is benevezett az akác figyelésbe. Bár e kérész életű virág kultusza Brazíliában élő édesapámhoz kötődik. csak azt vártuk. Utolsó közös levelük szerint ez elkeserítette a talán már búcsúra készülő apát. Nagykőrösön is értetlenkedett a személyzetis: – Magának itt jövője van. A családnak talán nem.. és közben annyira rájött a sírás. – Mindig lekísért. talán az első csókhoz kapott akácot édesapámtól. az idén egész sportszerűtlenül. gyermekeim anyja Miskolcról. A felfoghatatlan sziklájába hajszálrepedéseket rajzolnak az életfunkciók. egy református pap édesanyja megírta a feleségemnek. főzni kell. ám egymás között a konyhában kizárólag apa halála körül röpdösnek gondolataink.” Anyámat körülmutatványozzuk. mert a korábban nyíló sárgaakácból küldtem egy fürtöt. megkérdezni.lelkileg. Csak hát én délibb fekvésű tájékon éltem – akkor épp Szegeden –. hogy baj van. Bár gyönge altatót veszek be. mert Anti udvarolgat. hogy a földszinten alig tudta kinyitni a liftajtót: . Ami igaz is volt. Ő pedig csak benéz hozzám. felkapta a három gyereket. Ötödikes koromban “Akácvirág” jeligével nyertem valami anyák-napi pályázatot. Azóta ez a virág a kedvence. hogy halljam. hogy fölkelve magára rántja a fotelt. Indulóban leakasztom a falról az apa által kirakott Bölöni plakettemet. Megkaptam a rizsmalmot. Anyám vagy hatvan esztendeje. Minden évben versengünk. hogy a gyerekek nőjenek. mi van. hogy előbb anyám látja-e meg az első kivirágzott akácot.. hol a só. Végül hazajöttem. mert a feleségemmel rossz életet éltünk. Miért nem bírta ezt kivárni!? Gyorsan lefekszünk. mint ő. De kenyeret kell szelni. Délben telefonon kondoleál Marcsi. így akáccal bélelt leveleim többnyire megelőzték őt. Margit például eladta az egyik házunkat. hogy “arról” ne essen szó. azt nem lehet helyrehozni. odaköltözött Nagykőrösre. – Nekem azt mondta: a gyors halál a jó. ahonnan elzavarták! Csak hát a szállásadónőm. de nem szól. amikor kihajítottak az üzemből. Eszter Jókai Jövő század regényét kéri kölcsön. mindig felvettelek. szavaink. a pénzt meg ide tette. oda tette: egy nadrágot meg egy csizmát kaptam belőle. Ahogy megtudta.

Több mint egy hónapig voltam fent Pesten. szorították rá a beömlő rizst. és azt mondták. Azzal mentegetőzött: “Nem akarom. hogy a tiszaszentimrei . Az első osztályú rizs akkor 22 forint volt. hogy vissza kellene mennie. A fényezett rizs nem kellett a külföldnek. az övék igen. és én bemutattam. Tíz mázsánként kellett leengedni a különböző rizseket. spekulált. Apa rögtön észrevette. hogyan működnek a centrifuga formájú rizshántoló masinák. Az üzemet mégis bezárták a pora. amit kigondolt: akár a rizshántoló gépet is ferde féktuskókkal. és egy alkalommal megmutattam neki a kis fagépemet. még a szállodát is fizették. “Debrecenben akkor már elég nagy hírem volt. mert szakaszosan dolgoznak.“Nem bírom végig nézni a kicsi haldoklását. a mérnök javasolta. hogy a gépek majdnem üresek. hogy sírtam. és a rizshéj miatt. hogy van egy csodagép. benne 3 százalék törmeléket. Amikor visszakerült Debrecenbe. ezért a szem vége nem tört.” Drága apa olyan testi és szellemi állapotban volt. hová tűnt. hogy lássa. rögtön izgatni kezdte. Visszakerülve Debrecenbe nyolc év alatt a hatszorosára emelte a debreceni rizshántoló termelését. A nagy rizshántoló egy mázsából 52 százalék első osztályú rizst hozott ki. az finomabban vezeti rá a hántolatlan rizst a kőre. Spekulált. ahol ellenőrizhető. mert Magyarországon úgysem tud senki ilyet csinálni. A héj gátolja a súrlódást is. kíméletes a csiszolás. Mérnöki rajzot nem tanult. nem kell a rizst háromszor felönteni: egy gép elvégzi. A héj miatt a szemek nem tudnak egymáshoz ütődni. mint a többi malom összesen. olyan szép fényes lesz a rizs. Az 5-7 százalék többletet mindenki tudta. hogy mit hoz ki abból a rizsből. Kállainak. és nem volt benne törmelék két százalék sem. miért nem figyelnek fel az ilyesmire. adjam be találmánynak. hogy nyolcvankét esztendősen is dolgozhatott volna tanácsadóként. Vagyis párhuzamosan ment sok régi gép és az enyém. a minisztérium megbízottjának Debrecent ajánlották Dévaványa és Budapest mellett. külön fényezés nélkül is. Kijött egy mérnökökből. ráengedte a héjas terményt. A 13 akkori hántoló közül mindig a övék volt a legjobb. hogy mivel még kefe is van a gépben. hanem megmaradt teljes hosszában. Az enyém 56-58 százalékot hozott ki. hogy az én gépemen csinálják. aki figyelmeztette is. Nem bírom!” Egész a kerítésig kísérte Marcsit. és tiszta. Sok esetben a rizshántoló többet exportált. Amikor Angliába kellett egy kiállításra rizsmintát küldeni. szép dolog. Megint kijött a kilenc tagú bizottság és azt mondták. amit korábban három! Apa bemutatta szülöttét. nélküle még kevésbé bírnám. Ez talán forradalmi újítás. és amikor elkezdték az új rizsfajták hántolási próbáit. de fából ki tudta faragni. Elámult. hisz egy lépésben elvégezhető a hántolás. de olyan szép lett. mert kicsi anya nem tudja. A bennük forgó kúpos malomkőre “ablaktörlő” lapátok terelték. Támadt egy ötlete: ha meghajlítja az “ablaktörlőt”. Egy ezermester számára nincs akadály. szögsebességet nem tudott számítani. hogy nem engedték kiküldeni. nem gömbölyödött le. Úgy döntöttek. mintha egy harmadik gépen fényeznék. ha nem kell édesanyámat gondoznia. Csinálni kellett egy gépet vasból is. amiből a nagy hántoló is dolgozik. a törmelék rizs pedig hat forint. Megcsinálta. Ekkor lett apából technológus. szakemberekből álló bizottság. és vigyük fel Pestre a gépet. de az üzemben nem lehetett kísérletezni. hófehér rizs jött ki belőle. de ez sem volt elég. Pesten aztán bejelentette.

s megnézve a belsejét láttam: ki van zárva. akkor felesleges találmányon törni a fejem. mindenfelől. Lehordták őket. ami nem kellett senkinek. mert akkor nem öt évet kell fizetni. így ütöttek el a szabadalomtól. A döntést a Fővárosi Bíróság helyben hagyta. Hogy az a gép háromszoros. »Megferdített egy gumituskót. A hatodik évben aztán belenyúlt a pártbizottság. és még tökéletesebbet is. és kiadták. Ha 1958-ban bevezetik. Volt egy újságíró is. hogy a Hajdú-Bihar megyei főmolnár csinált egy gépet. de ő nem kényszerít rá senkit. amiért milliókat kellene kifizetni. és ez már találmány!?« Sok bosszúságot okoztak. megelégszem annak a tizedével is. Közben a műegyetemen is csináltak egy rizshántológépet. óriási összeg abban az időben. mert hasznos. Tóni itt van Kállai Gyula államminiszter a Bikában. mégis gyártották a sok drága gépet. Megérdemeltem volna a pénzt. de az utókor hasznosítja. ha nekem két és fél millió jár. nem érdekel. a bizottság mégis csak jegyzőkönyvezett. hogy szabotálják az ügyedet. de én belefáradtam. egy új lemezsilóból meg egy csomó összedőlt. 25 milliónyi lett volna a megtakarítás. Egyszerű ötletnek tartották.hagyományos malom mellett kell csinálni egy kísérletit. Amikor azt mondtam. inkább nem vezetik be. hogy nem a feltaláló jutalma. nem foglalkozom vele többet. a hadakozás teljesen elveszi a kedvét. hanem 42 milliós megtakarítással számoltak. aki nagyon szeretett. ott volt az igazgatóm is. mert nem fizettem be a díjat. hogy »Maga pénzt akar. Ilyen előzmények után ő nem reszkírozott többet. Húzódozott a bizottság is: próbáljuk ki egy nagyobb üzemben. ha egy éven belül nem tesznek valamit. hogy a csodagép alkalmazható. hogy nincs igazam. Csak így lehetett gondolkodni. amire más jött rá. de félnek aláírni. hogy törölték a találmányt. napokig kellett várni míg egy újat kaptam. és bemutattak egy mérnököt. Felhívtak a Találmányi Hivatalba. Egyszer aztán értesítettek. Ez megint egy évbe telt. azzal nem törődtek. ők intézkednek. a döntés végleges. mint Jedlik Ányos esetében is. Másfél hónappal maradtam el.« A minisztériumban nem is 25. Kiadta. hogy csupán a pénzre pályázok. mert Halminak. Megijedtek: ennek a tizedét sem lehet kifizetni egy embernek. mégis megszűnt a védettség. akkor talán alá meri írni valaki. Végül is a . ne hivatkozzon hát a népgazdaságra! A jó találmány nem vész el. Olyanokat mondtak. és azt mondta. De volt egy kollégám. írjuk le gyorsan. Akkor már egy dunántúli újítási ankéton felhozták. Ha a szíj elszakadt. hanem csak egy év átlagát. A gabonaszeletelő nem vált be. pedig az ottani molnárok is be akarták bizonyítani. A karcagi rizshántolóban két évig folyt sikeresen a kísérlet. Összehívtak vagy harminc embert a tröszttől. Lehet. A bizottsági tagok is éreztették velem. inkább újítás legyen. de 7 százalék többlet jött ki. Pedig csak azt mondtam: előbb el kell fogadni. hátha nem lesz eredmény – és hátha lesz! Úgy gondolták. négyszeres munkát végez. az igazgatónak két találmány már megégette a száját. és adjuk át neki. hogy miért megyek én a Minisztertanácshoz meg Kádár Jánoshoz. pedig ötperces dolog. A Minisztertanácstól azt a választ kaptam: mivel az ítéletet nem fellebbezhetem meg. hogy ez jobb legyen. A többség irigykedett. Beállították az enyém mellé. mégis azt mondtam. Hiába talál fel az ember valamit. kiutalt ötezer forintot. Sokra mentem vele. aki írt egy fényképes himnuszt. A jegyzőkönyvekre mindig odabiggyesztették: »További kísérlet szükséges!« Senki sem merte találmányként bevezetni. amikor a rizstermés csúcson volt. Azt mondtam. Nem tudom. és nem arról kell beszélni. Nem is vált be. aki figyelemmel fogja kísérni az újítást. végül is mi volt a céljuk. hogy mi jár.

bár Brémából vezette végig az utat. nehogy megmondjam Éváéknak. s nem egyszer tíz-tizenöt kilónyi kövér pontyot hozott haza. Mivel születésekor váltunk. amiért egyedül hagyta. halottjával. hogy nem akarok velük egy sírban nyugodni. feszt ágyban volt. megnyugtatom. ne jöjjön el a nagyapja temetésére. Fel is rohan még aznap este. hogy szerinte végignyafogta az életét. sem betegséggel. aminek az volt a ki nem mondott lényege. hogy leüljön velünk a tévé elé. nem kötelező részt vennie a nagyapja temetésén. hogy gyászában tévézik. Ez vár ránk? Milyen előrelátó voltam. se kolumbáriumom ne legyen! Öntözzék szét a hamvaimat a temető füvén. nem alakulhatott ki igazi kapcsolata a szüleimmel. Annál könnyebben mond ítéletet édesanyám. minden mozdulat. Olyan sebzett vagyok már. hogy a fia most hetyeg egy kicsit egy színésznővel.” Apa csatáit én Veszprémből figyeltem. Nem tiltakozik. Részletekben kapta a pénzt.találmányt teljesen bevezették. hogy anyám hozzánk jöjjön meghalni. Közel két évtizeden át anyámnak ezen a belépőjén át rögzült benne minden szó. mert apa utolsó harminchárom éve szerint mégiscsak anyámat szerette a legjobban. A beszélgetés szinte ugyanígy ismétlődik meg Eszterrel. hanem a fél körömcipő. amikor elhatároztam. mikor lesz a temetés. nem tudja a jövő heti munkarendjét. Anyámhoz képest én még madártávlati viszonyban vagyok az elmúlással – állapítom meg már a gyász kezdetén. a nagyanyja fölött. Édesanyám. hogy anyám jóformán lekurvázta. De mélységes sérelme ellenére ragaszkodott hozzá. Az ismert dalszövegíró autójának nem az volt a rejtélye. Péter fiam a váláskor egy éven át a nagyiéknál nevelkedett.és perbeszédben van a halállal. így évente egyszer. Nóra lányom nemigen tud mit kezdeni sem a halállal. sem nosztalgia nincs bennem. Kényelmetlen beszélgetésünk végén megkérem. de az is 25 millió egy százaléka is szép summa volt akkor. Eszter tizenhét közös esztendőnkön át próbálta feledni. hanem apa miatt is pár. Hogy szállt ki a tündérke? Ez a cirkáló megnövelte apa presztízsét: neki kellett hordani a főnököket a halastóhoz horgászni – a Volga már snassz volt –. se sírom. aztán kéri. hogy van a nagyanyja. Ha mégis eszébe jutnék valakinek. Eszter ilyen. de sem nyugvási vágy. mégis csak a karcagi eredményt fizették ki: 217 ezer forintot kaptam. hogy a padlóján letaposott guanóban női bugyit találtunk. de a szíve mélyén soha nem tudta megbocsátani azt a mondatot. Reggel szidja. Többek között jutott belőle százezer forint egy használt Opelre. Korosztálya kegyetlenségével sorolja. Szeretve gyűlöl. de majd kinövi. de Eszter is zahorált már velem. Anyósával való viszonyát az első pillanattól terheli anyám megismerkedésük idején tett felelőtlen kijelentése. hogy amikor megjegyzi. halottak napján sem lesz senkinek gondja velem. gyűlölve szeret. Este anyám illetlennek érzi. Az általa is rajongásig szeretett apa halála fölrobbantotta ezt az időzített bombát. Heteken át telefonon sem kérdi. hogy kiszolgáltassa magát: ő kergette halálba nagyapát. Ő nemcsak a benne terjedő kór. mondjon el egy anekdotát az emlékemre. ezerszer felül is emelkedett a súlyos sérelmen. délben talán mintha büszke lenne . vagy olvasson el néhány oldalt valamelyik könyvemből.

hogy vagy hétezer forint jár neki. hogy helyet foglaljon a kicsinek. nem kapkodva megvizsgálja. s mire az ágyához érek. beutalja vizsgálatra egy debreceni főorvos osztályára. megmakacsolta magát. majd miután megtudja. Csak azért tolakodott előre. Fürösztöttük. más volt az a drága “idegen”. és megtörlöm a száját. és szegény apa mosott rá. mert belegabalyodtam egy mondatba. Pert indított. s mély empátiával kifaggatja. – Csak akkor voltam ilyen szomorú. mennyi dolgod van. ahogy az alperest is hagyta! . s sugarazás helyett hormonkezelést javasol neki. Délután hívogat a nyitott ajtókon át. én pedig egy újabb nehezékkel térek vissza a gályapadhoz életre írni halálaimat. – Most meg mi vagyunk melletted! – emelem föl az ágyból. – Mintha a kislányom lennél! – mondja. amikor édesanyámat temettük. hogy éjszaka újból szólongatni fogja: “Nagyon horkolsz. Mielőtt apa végképp ledobta volna feltalálói keresztjét. s hiába simogatja meg a kezem. amit csinált! Kiszámította. de akkor ő mellettem volt. apa itt bolyong: várja anyánkat. mint az édesfia. Antikám. A kicsinknek. akinek a gondozására szorult. Megigazítom a hálókabát nyakát. A bíró szemében apa lehetett a dolgozó nép államának kapzsi ellensége. a semmi kis üvegfigura túlélte azt. tudom. Rettenetes év volt. ellened vagy ellenem akasztotta fel magát? – szólok rá miközben elővadászom az elbitangolt zsebkendőt. és ez így természetes. Kivételezett a fiával. hogy debreceni tanító néni volt. és ha el nem kapnám a kezem. sőt a pöttöm tanító néni pofonjaiból is három adagot kaptam. akkor is kiállok az igazság mellett: engedjen beszélni. megcsókolná. fordulj a másik oldaladra!” Persze tudja. hisz anyám kizárólag velem kettesben élt tizennégy esztendőt. kibuggyan belőle: – Sosem bocsátom meg neki: tudta. este pedig félve alszik el. Érzem. Elemér barátom ajánlásával az Onkológiai Klinika épp aznap akadémikussá választott főigazgatója fogadja anyámat. Ha már lefokozták újítóvá. Megbocsátok neki mindent! – zárja be a kört.rá. Másodikban ő tanított. – Egy hete halt meg apa – köszönt anyám csütörtök reggel álmatlan szemekkel. és hirtelen témát vált: – Az utolsó időben anyám mindig összecsinálta magát. Legendás szigorából. mert közölte: csak igennel és nemmel válaszolhat. legalább a kiadását térítsék meg: fizessék ki a fagépet. de nem tudok ugrani. mégis itt hagyott! – Hogy mondhatsz ilyet? Gondolod. A bírósági szakértő lemérte minden alkatrész hosszát. hogy ő. Húztuk le a hálóingét. Másra képtelen lennék. formálásom éveit. hogy ezért már nem kell szólnia. és még a haja is csupa szar lett. de a malomipar ügyvédje egy félóráig ócsárolhatta a korhadt famicsodát. épp a mondat kimondhatatlansága szorítja a torkát. szélességét és 13 ezer forintot hozott ki. A jogtalanság elszakította apában a féket: – Ez igazságszolgáltatás!? – A bíróság megsértéséért háromszáz forintra büntetem! – Ha ezerszer megbüntet.

amit magával csináltak! – és megítélt neki tízezervalahány forintot. és jövök is vissza. hisz mi lenne. És az olaszok – húsz évvel a fagép születése után! – meghívták apát: alakítson át nekik egy gépet. trombózisos lábammal még nem tudok ötszáz kilométert vezetni. erő. s ezt a tortúrát anyánk se bírná ki. Amikor Eszternek megmondom. hogy itt lesz a szomszédban. Hiába mondom. ahogy látja anyám elesettségét. utána ő. és tolmácsként ott lesz a apósom barátja. társam a gondozásában. a kérdések kérdése nincs eldöntve: vigyük-e anyánkat a temetésre? Nem kellene. nehogy felcimbálják az egész sírról a borostyánt. ellenőrzi. hogy az útra elkíséri az apósom (nekem. bár szemlátomást bántja a dolog. hogy végül Eszter és a gyerekek is ott lesznek a temetésen. ahogy vulkánlelke csöndesedik. nekünk kellett volna!). hogy mindennap látogatjuk. Az érdektelenségbe. Két-három évvel később Eszter édesapja megemlítette a hamvába halasztott találmányt egy olasz—magyar cégnél dolgozó barátjának. vízumot intézték. tőlünk kapott sebe ellenére. Az új rizshántoló reményében a “piszok kapitalisták” kettőjük vendéglátását is vállalták volna. ha Indiában vagy Kínában 7 százalékkal több lenne a hántolásnál a rizskihozatal! Örökké aggodalmas anyám megrémült: mihez kezd a messzi idegenben az ő férje? A család leszerelte azzal. Egy hétig nem merjük kimondani a kegyetlen vagy kegyes végszót. Nem lesznek! – döntöm el dacos kegyetlenséggel. mégis hatszor kirakja. no meg a temetésről. és írásban hozzájárul. beszéljen! – Először tessék kihúzni a büntetést! – kérte apa. mert Éva reméli. verje ki belőlük ami jár. hisz még beteg édesapja is szívesen lejött volna Debrecenbe. mert borzasztó. de Eszter marad anyánkkal – meglátogatja majd a kórházban –. nincs ellenvetése. hogy egyházi szertartást kérjünk. Bár anyánk kiadja. hogy apa urnáját szülei (nagyszüleim) sírjába helyezzék. azért sem. hogy mindenből a legjobb legyen.Felveresedett a bíró: – Na. s csütörtökön kérhetném is ki. irigységbe fojtott találmány iratai nyomtak vagy hat kilót. majd elmondta a kálváriáját. de miközben az útlevelet. Vonattal nem mehetünk. és apa 1972-ben meggondolatlanul eltüzelte őket a fürdőkályhában. mondom ki félve. hogy telefonálhat vagy . Apa belerikkantott az ítélethirdetésbe: – A következő szabadalmat egyenesen a bíróságra hozom! – De a következőre már nem volt idő. A szünetben a folyosón a bíró karon fogta apát: – Ne sajnálja a fáradtságot. A szeretettel – meg saját félelmeivel? – szemben tehetetlen volt. anyám bevetette apa ellen a maffiát is: – Nem láttad a tévében. Szerdán megy be az onkológiára. sőt Éva lelkére köti. hogy a nyílt utcán meggyilkolják az embert? És apa lemondta a meghívást. hanem csak óvatosan emeljék meg a saroknál. levegő. A félkádnyi meleg vízben előbb megfürdött anyám. A koszorúkra ráíratjuk mindnyájunk nevét. gyalogolni képtelen. Eszter minden tőlem. Állni. a sírok közé tolókocsival sem lehet bevinni. Édesanyámnak sokszorosan próbált menetfelszerelése van a kórházba vonuláshoz. én pedig vonaton leutazom. Húgocskámmal másnaponként telefonálunk anyánk állapotáról.

. A klinikára kilencig kellene beérnünk. és együttérzéssel kérdi: – Először van a kórházban? Mutatom neki a nevet: – Édesanyám a beteg. kellemesebb közérzet!” jelszóval közli: szükség esetén .telefonáltathat. Gyomron vág a racionalitás: ez olyan hely. hogy azonnal lefizeti. hogy adjak neki egy százast. hogy ne látogassam mindennap. hátha estében még fel tudom fogni. ahová újból kell jönni. A rettegés a késedelemtől Kelet-Európa veleszületett rendellenessége. – Várj néhány napot. a folyosón az egyik hirdetmény vigaszul pszichológust. Csak nem történik baja. Az ápolónő támogatja sőt ugratja tántorgása miatt: – Nem kellett volna annyit inni! Anyám nyomban a fülembe sziszegi. Bejön az orvos kéri. a harmadik “Szebb külső. Kint.. Megérkezünk a rákklinikára. de még hallom. intézkedik. milyen belenyugvás lengi be gyönyörű vonásait. A felvételis rápillant a beutaló jobb felső sarkára. hogy özvegy. menjek ki egy pillanatra. vagy majd a végén adj neki. – Nem hallom tovább. hogy “bakaládája” körül fontoskodjak egy kicsit. miközben várok a soromra? Középkorú asszony csatlakozik hozzánk fájdalmasan szép lányával. – A következő alkalommal már az osztályon kell kérni a felvételi papírt – nyújtja át a paksamétát. Belém nyilallik. én vagyok a kórházjáró! Vetkőztetés. fölnéz: – Családi állapota? Özvegy? – Apám egy hete akasztotta fel magát – bukik ki belőlem. A vonathoz is mindig egy órával hamarabb kiültek: talán az élethez sem időben fogtak – fogtunk. kölkök! Anyámat lefektetem a kórteremben. Az ezer rubrikát tartalmazó lapon persze egyből arra ugrik a szemem: “Az eltávozás (halál) napja”. a lány közénk ül. amennyit csak akarsz – súgom. – Te nem tudod ezt. s elmegyek sorba állni a betegfelvételre. öltöztetés közben belegabalyodik a pizsamába a lába. – Gépeli az adatokat a személyi igazolványból. a sugarazás az. ha valami hiányzik: tőlem is elvárja. hogy egy telt arcú. mégis mindig elvétjük a jó csatlakozásokat. mert én is majdnem kiestem a tíz centivel alacsonyabban lévő folyosóra. a másik keresztény papok szeretetszolgálatát ajánlja. A halál szépsége? Végre sorra kerülök. Miközben segítem. a betegség kódszámára (174). de anyám már hajnalban sürget. hogy nem ismételtem el édesanyámnak tízszer: a kórteremajtón vigyázva lépjen ki. azt hajtogatja. hátha anyám indulna a vécébe. Csak a betegágyat nem késsük le. Úristen. A mama járkál. mert dolgoznom kell. ötven alatti asszonynak azt mondja: – Ne legyen szomorú asszonyom. – Maga írja le először. Áhítattal nézem. Összegubancolódott gyomorral rohanok vissza a kórterembe. A folyosón pizsamás kamasz fiúcska meg lányságára ébredő csitri. és nem is akarom hallani. Leintem: ne szégyenítse meg a jó szándékú asszonyt. Mindig várunk.

ingatlan. Húgom eltemeti az édesanyját is. hogy sosem felejtem elkérni. javítgatom. előzékeny. Eszternek csöndben folynak a könnyei. – Ezzel az egyszerű mondattal talán lezárul kettőjük tizenhét éves csatája. . dacosan perelve. A mosdás a bidén bonyolult művelet. reszkető madárteste lebillen. de a falak is azt üvöltik. – Miért szégyenkezel? – Mégiscsak nő vagyok – feleli. mikor lesz. s miközben kínlódva mossa magát. hogy nincs vagyon. Hamvasztás után e jelkép értelmetlen: még egyszer nem lesz porrá. és csak annyit mond: – Nagyon szégyellem magam. Ő pedig nyári ruhákat rendel a lányánál: ezt meg amazt keresse ki Debrecenben a szekrényből. majd a szomszéd sírra állítva. ezért toltak le? Szélütötten baktatok a Szieszta Szanatórium József Attila koptatta folyosóján. s tíz nap múlva már ott sem hagyhatom. hogy a hátsó kapu a temetőre nyílik. Szégyenérzete akkor erősödik fájdalmassá. és szembe jön velem az iménti “halál szépe” ápolónő köpenyben. Hétvégére hazamenekítem anyámat. noha már nem tud ülni. Tartom a hálóingét. meg érettségiztet. sőt mivel ő volt “a temettető”. Az éber törvényt nem zavarja. amikor a fotós ildomtalan tablóképekbe állít bennünket az urna előtt. Önmagát akarja becsapni vagy bennünket nyugtat? Inkább nyugodni kíván. állapota mégis gyorsan romlik. hogy már megvolt. A krematóriumi épület előtt azt mondom én is. Az osztályos orvosnak átadom a debreceni leleteket és a névjegyem. Annyit megértek a szakkifejezésekből. Mindezek ellenére Éváék szekérderéknyi finomsággal érkeznek anyánkat látni. reszkető fejét a lábamnak támasztja. minden reggel meg kell fésülnöm. A nevem előtt álló doktori címet félreértve kollégaként kezel: ereszti rám a jeges zuhanyt. amikor már a mosdásban kell segítenem. Evéshez már kézen fogva emeljük. fölött. a debreceni tanács értesítésére beidézik Leninvárosban. de ezerszer megbánom a beleegyezést. amikor megkér mossam meg a műfogsorát. hogy anyám még él. A temetéstől is félhet: nem kérdi. Két maroknyi urnájára minden gyereke szór egy kevés homokot. igaz. jön a szerelvény!” Vécére kísérem. Otthon sírva mesélem: mindenki kedves. csak én nem. mert félek.parókát kölcsönözhetnek a betegek. Ám oly örömmel fogadja: – Jó friss az íze! –. A debreceni temetésre apával utazom: beszélgetésünk 117 oldalas szövegét olvasom. – Belefáradt a halálba – mondja apáról búcsúbeszédében a pap. hogy nyilatkozzék az örökösödésről. és az sem. toljuk vagy húzzuk az asztalhoz: “Vigyázat. – Úgy szégyellem magam – mondja először. s ingujjban adja meg a tisztességet – a pénzünkért. és hozza fel neki. én pedig nem mondom. hogy mindezt a temetés hetében celebrálják. Nem kockáztat semmit. hogy bármikor elérhessenek. hogy a temetésről készüljenek fényképek. hogy a daganat szórtsága miatt nem a sugarazás a legcélszerűbb gyógymód. Szegény apa.

kész!” Örökké megköszöntem. mire az felelte: “Mindig doktor Pünköstiné maradtál. A fogmosás után most nem a friss íz öröme bukik ki belőle.Este aztán suttogva fölteszi a régi lemezt: – Háromnegyed hatkor otthagyott a kórházban. Az utolsó előtti nap azzal fogad: – Láttam Elemért. Amikor befejeződött a sugarazásom. megy haza. hogy álmos. Még nem volt nyugdíjban. Faggat a papról. Hogy megyek annyit? – Édesanyám. ha gondolkodik – mondjuk kerestetek vele egy szót –. a kurvája hergelte ellenem. – Szép volt? Kik voltak ott? – Csak a család. és reggel vérdarabokat látok a vizeletében: vissza kell vinni a klinikára. vacsora előtt pedig azt mondja. lemegy. hogy hatvanéves. de ha maga fog egy mondatba. Nem mer örülni. ha kérdek valamit: lépeget fióktól. miért nem várta ki édesanyám halálát? Durva mondatait nem épp a feléjük robogó halál robbantgatta? – Arra fizettem rá – folytatja kevéske szünet után anyám –. méhecske jelenik meg a képernyőn. és látom elértette. Amikor rosszat szóltam rá. legalább huszonhét évvel volt fiatalabb apádnál. de már a legkönnyebb kiskanállal sem talál a szájába. – Úgy megörültem neki! . és felsóhajt: – Csak még egyszer tudnék járni! A főnővért “ismeri” a debreceni kórházból. Nem tudok állni. Anti nevetve mondta a kórházban is. mondtam neki. idegen asszony nem vett részt a szertartáson. Ezen az éjszakán kisebb szélütés éri. Kérdéseimre pontosan felel. hazavitt. a koszorúkról. majd jobb arcát. hogy szép férfi volt mindkét férjem. késik a reggeli. erre rám förmedt: “Miféle úri dolog ez!? A nap felkel. de legalább vacsoráztatni. már két hete eltemettük apát! – Igen? – kérdi. amit nem mondtam ki. de hiába. hogy egyedülálló. rendes asszony. Kivonszolom anyámat a vacsorához. míg meg nem pisiltetsz! – kéri. mindig babonásan ragaszkodott hozzá. A számítógépem. hanem az aggodalom: – Félek a temetéstől. Forgat az örvény másfél halottam siralomházi tusakodása fölött. többször az ág mellé ülnek a gondolatai: – A szamárköhögésből maradt vissza ez a kehelésed! – Ötven éven át? Benyalok az uszoda vizéből. – Ő most Svédországban van – józanítom. be sem jött hozzám. az ember eszik. – Igen? – csodálkozik. az a nő. Ha apa tényleg mást (is?) szeretett. és talán nem akar szomorkodni sem. pedig három hete katéterre van kötve. Búcsúzóul előbb a bal. azt mondta. Ha tehetem. Ezt a méhecskét látom anyám szemén is. fiókig. meg a házgondnokék – mondom. keresi a választ. sosem voltál Tormáné!” Ez már nem ő volt. ebédeltetni is bemegyek. leült a nagyszobában a tévé elé. szarik. hogy jobbról csókoljam utoljára. Másnap megköszöntem neki az ebédet. ennyit visszaadni már nem lesz idő. Észre sem veszem a vádbeszédben a logikai bukfencet. aztán a bal majd a jobb kezét csókolom meg. Engem ő másfél-két évig etethetett. attól van! – Ne menj el. a beszédéről.

hogy mivel. kérem. Zihál. Lopva tudok beleügyeskedni egykét falatot. Bármit kínálok. mint a kamasz lányok első szerelmükön. (1990-97) . hogy nem simogatom tovább. de már erre is azt mondja: – Nem! Gonoszul sokkolom: – Megoperálták Évát! – Mikor? – kérdi ahelyett. Elaludt volna? Simogatom. – Minden elég volt. Lehunyja a szemét. miért. s magamban mondom neki: Ne haragudj. és holnapután meglátogat. hogy a mama itt benn haljon meg vagy otthon! Visszamegyek hozzá. Érzem. hogy most nem lenne szabad elmenni. s már rázza is a fejét. de már napok óta semmit sem kér. de az utolsó előtti délután azzal fogad. – Simogatom a kezét: csontjai közé behuzagolták az ereket. csak a fejét rázza. A szemét már alig nyitja ki. inakat. Biztos tele van a tüdeje vízzel. – Nem – rázza határozottan a fejét. És 23-án éjjel. Nézzük egymást. fújtat a kisverébnyi mellkas. hogy lefogjam a szemed. Hagyják megfulladni? A humánus orvoslás legfeljebb passzív lehet a reménytelenség idején. mégis kegyetlenül kilépek a képből. a kezét. 38 kiló. és ráhúzták az áttetsző bőrt. Spórol a nemmel is. Kérdem. Megnézem a gyógyszeres dobozt: üres. elég volt. most is lemosom az arcát. barackot. jönne-e haza. csak rázza a fejét. kedden megy haza. az apa által megjelölt mágikus három órakor kilép ő is. s ő kertelés nélkül mondja: – Döntsék el. hogy állok. nincs erőm. Beszélek az orvosiparossal. Megmosnám a fogsorát. dajkálgatom. Belediktálok két kiskanál húslevest. Bocsásd meg nekem! Már egy órája lejárt a látogatási idő.Több alkalommal kérdem. hogy a főorvos azt mondta: viszem haza. hogy hazavigyelek. Végül megiszik egy fél kávéskanálnyi teát hat kortyra. menni kell. – Még egy napunk van. öklendezik. de máris öklendezik. Mint mindennap. hogy felkelek az ágyától. gyümölcslét. közben úgy csügg rajtam a tekintetével. De amikor az ajtóhoz lépek. Nem veszi észre. szardellás kalácsot. nem kér-e meggyet. próbálom etetni. – Ma. felemeli tört tekintetét. utána köhög.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful