'.

' ,

PSZICHOLOGlA - NEVELOK1"ffiK

Erika Landau

Ii

i, ,

.. "

A KREATIVITAS PSZICHOL60IAJA

J

; :

fJ

Tank on yvkia.d6, Budapest, 1974

Il

II

A fordlw aJIlPiaul uolBJilo ereden mii, ERIKA LANDAU;

DIE PSYCHOLOGIE DER. KREATIVITAT Ernst Reinhardt Verlag, Mfutcltcn~Basel. 15'71.

Forditotlll :

DR. lLL Y:SS SA1\T()OR

KontroUszerk~Zt6 :

DR. SZAKACS !iERBNC

B32123

ISB 963 17 0450 5

@ TMkl:inyvkiad6. Hungarian rrauslaelon,

ELO'SZQ A MAGY AR KIADAsHOZ

kreativitas !oga1mj megbatilrozasa es jelensegszintii vizsgaLita a kutat6 lt~jektM feladata, Pszichol6gusG" ismertek fel es efemeztek a folyamatot. Ok hataJ;oztak meg a jelensegllez melt.e. szellemes kiserlecekkel a kreati'itas felteteleit ssintjeir, milvelctli szakaszait. Bredmeayeik pedagogiai feladatot segallaak, Ojabb ervekkel erc5sltlk. meg azt a tirsadalmi igenyt. hogy a neveles m6dszerct es eszkO_zrendlizeret ffieglijitsuk.

Peda.g6giattirtene~i analogiak segitsegevel a megt'Jiitas pecspektivajat is vazolbatjuk.

A hagyomanyos pedag6gia j6l knriilhad\.wlt ismereranyag megtaoItasaval Idvanta megoldani fela,d~t$t, a tudomanyok tantatgyakra bontott, leegyszerl1sitett rendszerevel forrnalta B gondclkodast, A pedago@"Jai eel az 'ltalanos muve1tseg lett, a tlldoma.I~)'ok redukalt tendszerenek az elsajatitasa. Bonek az oriMtaciOnak a Ieuakja hamar meg.ll1u~atk(i)Zol·t. Evrizedek kellettek ah~ hoz, hogy egy ilj ismerct iimUlo helycs kapion a. tude[l'l~lny(jk rcndszereben, bekerilljiin a r.aolU'lyagba .• ROZ iskohiba. a tanktinyvbe. Az ismererek dinamikus fejli3clesehez viszonyltva a tankdnyv es a rananyag csiga,la$susaggaJ vliltozott. Az iskola clmaradass a rermeleshee viszenylrva egyre sulyosabba valt, at itltalanos muveltseg szep eszmenye mint a tarsadalmi mobiliras nkadalyrendszere marad Ienn.

A htlsznossag elvebol taphHkoz6 pedagogjaj aram1atok Iclismectek e-zt fL vesz(Hyes i1ltl~iot, szembefotdultak vele, es area. terokedtck, hogy a tudarot ne kesz isme: retekkel blitot:'ozzak be banem a gya~(!r1atialkalma::

..z!_U- biit.lSk6 m'1xeleciJd;;~gcl~..hat&oJlyabba

5

t Ittll t I I02l'lOsithatO ismereteket nniito~..___i!! azt I J,I,;.~:t.liI,;8I:t igyekeztek le;leuteni tanitvanyaikban, b";gy ercJ...-et ~. ismereteket Ii) fie vzetekben is alkaImazni tudjak. Az ur-hetyze$en v816- alkalmazss es arkaImaz1Cod.as~segrs'lpo.t:qa az,iolelligelU:i}J Kibentasa, csiszoLru~ klemelt ertek minden. olyan pedagogiaban. amely a batasfokra, a varhato e eldre lathato teliesitmenyr~ iraoyul

Az iotellige.ncia kulc fogalomma v;i[t, fOkeot ~z angolszasz iskoJarendsZ"erbl!'n. Mar a kh·alaszt:is ..... is a tarsadalmi fclt:etelek mellett f6keoc az iAtelligencia szinvoo~hin al.apu[t, Az elsa;atlta , a gyakoili.s m6ds-zere pedig az .ll'IteUigeocianak mint seellemi iigyessegnek rninel kiteriedrebb fe1haszoaJasara ininyujt.

Ncmaoy evtized alatt azonbaa ennek a kooccpdonak a koclatai is megmutatkoztak ... z iotelligencia vez6:elte mendlill miiveletekben u 'ani me .r~er~ett tapasztaJafOiilt lsmerete er k t;' he rz . ze:teJ. hasanahmk, eserieg tokcletesitiink, de h~nyegeben a megzel7ettneJ maJ:adunk, s15c gyakcl1n regzodiinK. Az in-

teUigeociara otiennitt iskela hajlik ana, hogy 82 alkalmazas etletesseget" ki:innyedse et kiemelt ~tteknek eekintse, s egyte GYanai.·,.6bban rekintsen az ltira, ha az nemcssk az alkalmAzasban haaem a s2:~ele~en is ilj.

- er mes alkalmaskods nak ez az iskoli;a is elrnaradt a earsadalm] fejlc3desnek wizadunk dereka 6ta tlirto reodklvuli iiteinetoL a;iito pedagogiai konfliktus korvona:laz6dott.

A tudornany e10rebalada a zamos feriileten (elmelen fizika, molekuIaris biologia, melrlelekran, kibemetika Qtb.) mutatta meg, hogy s nagy te-jl6desi Jepe~ek, a tarssdalem szin1:ira 8noyira jelentd- vitltozasok legtobbszOr ncm m~t el.jlirasok Ii; alkalmazasAli6LlikadDaJ<. Vannak kereso em berek, aki" k€pesek minden m-;;Wkott6J elter6en. maskene JaW, 19y oba nem eszlelt jelensegeket raeadnak meg, ezeknek errelmezeseben uj, eddig nem ej tett 0$ zefiigg' eker h;mernek fel. N em elkalmlltnak, bonem l8tT~bo~; nem megtanu/;nak, banem ralQldlmo:k - ogy kiftJitilllok. Jmo.dolkodBs kaland.o .utiait jarjiik be, terkcp n hil, - jac bel 0 iriinytiijiikkel. l'anult ismeretelkhez viszon rev nem konvergensck. hanem divergensek. nem I azodnak. haaem le-

6

agazuak, talan nem a valosnak, hanem a lehetsegesnek 3

a kateg6r:i8iban gondolkOdnak. . . .

Tudjnk; minden 'kornak' akadtak ilyen ?irvergen eL. minden tudomanynak Iellepett a Kopemikusza, aki

zembefordult a megs-zokottal, S olyan ujat talalt, amire az akkori ismereeek melleet konvergens modon meg eondolni sem Lebetett. A mi szazadunkban, £6keo.t a ~as0dik vilighibQcut kaveto idos~l!::bao ez a [elenseg 6.ltalanosabbi viit. Mintha ~ jameretek. minden teriileten oem egy-egy, hanem sok szaz, vagy sok ezer geadolkode probaIna §Yokeresen uj etvenyessegi igennyel meg-

kerd6jdezni az ismertet, es keresni a lehet.se~t. .

Ez a fej 19des alapvet6 t:irsadal~. igenyt _ feJez ki, t; tudamany atalakuLa a, melyoek tanul lehetdnk, a~t 1- , : nia, bogy minel tabben rendelkezzenek - lehetoLeg mi[lirnyajao cendelkezztink valamilyen Eokben -, a.z~~ n sajatos keszseggel. hogy a m~zo~ott5Jt, n..~ te_~tsiik termeszetesnek .. hanem a m~!!!ttoJ clteroen IS tudj;,wk ltitoi, s a megszerzett ismerereken esiszolr gondo}. kodasunkkai le tudiuuk temi ajlirt titroL

Ezt a beJso fclyamarot; az ismeretekt81 es az ioteHigellciiat61 nem fugg tlen, de ezeket megis tu~lep6 i:i~allQ,

a ikot6 tevekeoy' get oeveztek el a pszlcholOgui~an krentivitdm«k. s easel egyben lli erteke!: jeloltek ki a , pedagdgia szamara. . .. ~

krearivieas tulajdonsagcgytittese ugy Jcllemzl evnZl!cliinkben az ettelmi neveles pedagegiai orientaci6jat. nhogyan egy doze nevelestoJ:teneti szakaseban az intelligcncia, s meg azr megel6zoeo az iltalimos muveltseg. J

A~s.z.iChOI6giai kerdesfelte:" alaPia, ho_gy ~n'l-

tast aJ IilOs emberincio.ttf;agnak tekiothetjuk, 8t1lcly $ok ele sr,;nlclI mllfut}¢o'(.!Jat meg, 5 Lgy nemcsak 1d~melkedi3 alkotcknal. hanem \ralamHyen fokban minden cmberrrel eszleLhern. z is va16szmli, hogy j61Jehet adOtiHlg, ~clr<!"td khez koWtt, fejleszt~st kiV'an, s ba nem kap lehet6$egec, kibQnl;akozlisra, megeros.ltest 9 Eel.h 3Zo6.hisra, I orvadhs t mint arlnyi ru.A~ cmbecl tulajdon-

sag. . .

Mint adotcsag az emberi nem tapaszta1ata~oak II Iera-

kudasa amdvb-~l II ioBli.l, it 1~treho7.as •. 7. alaldtis \ iselkede.si \. ilroz"tai siln1sodnck. z embert jeUe.lDz~ tse[ckv~i keszretest kt:l? ~scli. amel' belyzerek modo L-

7

lillidbllD, dolgok fOfmnllisiiban nyilvarHlI meg, a~ ernb.:_r.nok, es. fehehct6~n csak az embemek azt· a paratlan, oortenetileg IdyJV!ltt 1;;5 bio16giai yonas!reilt t:ii~od_Ott konst[llktivizn1usnr, bogy lijra ·es.ujl"a nekiladu] atstrllk~ turolnj a JereL

A kreativinls psticJioJogi!J1 eJemzeset taJ;jll megkony~ oyiti !JZ a £(!Jteves, bogy a konstruktivjzmoSl'.ezt a mar

d --;.c.; -,---."...._ .

a .Ottsagkenl: muratkozotQrteneti k.6pz5dmenYt dmeny-

SZ(ll:~. ID:"akl;an ~11'!!.egv'!.!.q_;dtdsklmt . e1jyk m~, ~gziszteiloahs elmenyrof yap. 520, az embcn nem egYlk, tspasztaJatokou nyugv6 jelJegzetes alape.itIu!l'lyerdJ.

Ismet ana1,6l;i.iis ossze.fiiggesre utalok,

A ps;zicho16gia egyik nagy fel~merese volt, hogy az emberil~dk: az ered,etcig vissza.ayU16 tapasztalatai koziiJ a veszelybelyzetek meglatisanak, m~en6sellek es elk0;t'ii.Mse.llek a tapaszttda.tai SZo1"Ollgaskent megelt veszelyjelzcsbea suriisiidnclL g; 826sszefugg6s ma a pszidlOl6giai gyakorJatnak (diagnoszdkanak, ps.ziclloternpi<illak, baleserelharit3snak sell.) fontos t3mpontja.

em egy pszlcboJogiai (f6kent egziszte:ncialista) aramlat hailik arm, hog.ya szoronga-st m; emberi let legEon~ rosabb viselkcdesmc-ghatiroz6jsIIak- tckimse.

A ktcativitas jelenseg:e azo.oban rruranyit egy ma~jk tipPCll olyan osi e~ eppen olye.o jeJol][O~, j61 megragadhaM, clemezhedi.E1 pszicbol6giaigyokorJatban f",lb,ajlZn6Ihato viselkcdesrnegbatarozo jdensegre. a lwnstrukti~12'mu;;;rw .o)int bel}'zct;:llaklt6cseLckv6si keszenJctre, S abogyan a szorollga$ fes;iiltseget vcszeJ)idz6 Figye.lmezfet&keot-e.ljiik at, rigy (} Ius«:'Jivikimak is tIIllJ- eg)' aln.(pvrff,tfi d'lile,~iIftQdjl'1'llt..Plf7k;td kiL'iim:si(rig. J; azlgy V,Qlrebajwtt hclyzem1egoldas kfsero elmenye, az 6I1JJUfgt/OIO.1"iM.f. A 'I'IiselkecJeu megbawoz6 fesziihsegek fdtimiw sal.ll1n a .pszichol6gia, f,okent a. melyJelekUlni iranytat ados IllAradt ;;z oomegval6s.it6 alkeeas cselekvesindit6 fcszulr.re&~nek clemzcse\<eJ. Joggal klfogasolhaejuk, bogy a SZOf:OJ1gasos. fruszrracios, agcessziv, szexu;ilis fcsZultsegeket mint viseJkedi!.sj inditckot sokold!J:lrian clclllcztck, mig D blrsadaJrn.ilag 4,hi.kltePZO_18.s(filukqokk,eUJkt_ mcchaoizmusir.t - II s2ublilIllicios, az elaborrici6s folyl'lmatot - aJi .. kovetrek nyomen, A kteativitasi vizsgiilatok ebbe az inioyba haladnak, s a kreativitilsi EoJ)'omat

8

felte[eleioek meghatarouisav.al val~jaban ,r.z ~ge~~ ,szubiimacios, elahmAci:6s illrluJatc1hltrit.as feltetelclt .u:pik Ie,

*'

A. krearivitils jeJe;nseget bosszu idQI1 at a lcieme!kedo aJkat6k,··felfedezdk &nm.egftgyeiescbd'I i..sm,:rt:1lk,.s igy a ps'Zic:iholOgrnoan es a peaag~~a?anegy~rantba).to~tu~ arra, hogyezt a keszseget kizamfag a fome~k :ole-nlil_

~ "n·'a-'!·j·P embetek.nek tulajdon~fsUk. Ez ke:r;J~t<tzta. .!).

vo zs........~. - . ~t-tl .. J. ' ..

krearlvitis iejlesztesenel;c_ p.,!.Bagagiai l!e~~Q=. 'Vajp.t t~,~

Leginklibb a hallc~a iskolaten?s:~et szamolt a kr:e~tl= "jta.s fejIes:t;tescr'lel mint peaag6glat fela~aft.al'J?e rnmt hogy a konstrnktivi2musnak ezt: a m!!g~ydv~'U"la~at 'CSa~ flagy feUedc:zokbcn lsmeete feJ,te.?UeszetEolliltlti a.do.tt sagnak tekinteti:e, e:zert nem ana torekedett. h~gf1 mHlt~ le.hetseges vomlst £ejlessze,. banem arra, boy lciv. tl~sza azt a keves szerencsest, akjeb~e~a vatazsl~Oos adomanyball reszesiilt. ~i.i.lonleges~ ~]~t lsko~ak~t llo~m.k Ithr~ az alkotO szellemiinek ige:rkezo l.£l~k saamara, ki,vruaszta suk bonyolult, szelekrlv vc(sen~~s~val.tQr~eElt. A szellemi elieaek ezek a fdsdoktatasI mt~zmenY(H (pi; Eeole NormaJe Superieure) va~6bnn kiemclkedli. k1;e~tlv gone dolkod6kat, kutat6ht kepeztek .11 rudomany es az aJ~

lanwezetes szamli r.a. .,.. .' '. . . . __

Csakbogy a t31:sadalom alaklllasa iiiI': eh~lUlt tV:~lzedel,

ben es a tc~metesben v:egbemcn~ ~aIt~za5e-k, . f?klmt a nagy itttekintest es eiorcliitt\sc 19e,Il~lo tervezesnek. ~ me<>n'l\'ekedett jeJclltosege nagy szamu olyan em~ei!t k~-

.... .... ki ni megl'\jdasi m6do)q:!t ktpes ieercilo:'.!l1. az u,j

"un, . .\1 1, ,.. . 'I d' l' .

fe.ladatnak megfelelden nub n!!zopontbo ru la ,iltm. a

helyzcteket. A kommunikaci6 ti:lkelete~e~? b5,lo2iilta, ~ nagy informaCici~ a.n.yag" It Waamok k,~er.tc;d.~se, ~ztkf vantj)., bosr a ta~$adaIOm es a te~::netes HanYlli1l:~n tizezrevel es szitzczrevel legyenek: minden Fokon ~rerm,v emberek, Mar nem elegende, hogy egy-~y, orsz~ k~emelc jnte%menyefben nehanylJueat vlIgy neha~~ szaz. k,-. \'"il1asztottllak biztosl esak aza.lkot6 a~l~l~gvalos] tas te1~7~

" . '. S .. a'z ... • .. ckce d6bb~ut6bb ffillllOkat kellcne al

tosegct., ..........., .. . k II .' d

. hozv u', lethclyzctekhc.o. ha .0, mra ell

VC2C:rJ!lJ arm, . <:>, , k

eddigi ismeteteiken t~11:epve l:issanak, ~s di.:lntsenc "'_ Az iirhaj6z6 ernberlsegnek n krefltJvnA~ olyan ,!6tket. d6~se "iI)b~r. mint a je_gkotsiak osembercnek az mtelb-

9

geneia, Ha badaogban ela elddtink nem tahilja ki a szersziunhas.z!uilatot. adott eszkoz6k1iek lij helyzeeekben vale alkalmazasae - teb<it az intelllgenciat - nehez elk-ep'zclni. hOg) az iseonyarcs tcrmeszeti feltmelek ktizott meg tudott volna kiizdeni roppant erej.ii allat-ellenfelelvel. he. vegiggondoljuk, ismet anal6giasan, az emberiseg el;o endl5 szazadait. amelyekben a tarsadalom es a termeles siirgeto igenyei Ieltehetden nagy sznmu embertal kivaojak majd azt bogy ismereelen boJyg6k ismereelen felretelei k.ozt old ion meg kiilOnI~s problemakat, es .,belytallion az emberisegert", akkor vilagos, hogy mind a bf)iyg6k utazait, mind azokat, akik eszkoaeiker terveeik, szerelik, s 6tjUkat szervezik, maskent kell nevelni, mas szemlelcti es gondolkodasi m6ddal kell Felvertezni. A kreativitas az a tanomany, amelyet mal _,zemiinkkel leginkabb lathanmk alkalmasnak e t;a"oli Edadarok mentalis rnegoldasara.

Az iskolaknak minden eQCrtelmu -ID"ereker kreati'v go~oolkoda~[a. kreaeiv szemleleere kell nevelni, A leg-

tabb orszagban ennek maga az lskolarendsaer az akada~'l'l. Ai iskolai munka citkan kedvea a kreativita oak, sok esetben inllib elleae dolgozik. A kreativ gondolkodi ugyanis az elee szamos r6szletkerdeseben sziiks~-

zenlen non-knnforrnisea. Az .iskolapadban ul6 kreaeiv orieneaci6j6 gyerek esetleg m8skent magyaraz egy tOrtenest, egy jeienseget, mint ahogyan azt atanaoyag tartalmazza es a tanAr tanitja. I.egtobbszik nem neki van igaD. A jelenseg olyan, amilyennek azt a tanar bemutatia, de a tannlo ereelmetlen rebellicnak tUna ellentmondasaival a lehetseges dimenzi6jaban kozelil: a tananyaghcz, a megszokott61 val6 e1tavolod.ast gyako(ol;a, krentiv b - aLlitottsagat csi zol;a. A tanar nchez helyzetbe kerul, Targyilag nines igaz HZ akadekcskodo ranulonak. de nrugtalansa a. keresese, szemleleei probaLkozasa el6remutat, s igy mC8er6sitest klvan.

Tavo(eol sera arrol van Sle), minrha minden non-konfcrmlamus heath- Jenne e igy metrerositest kivtiuna. de bizouyos, hog} gondolkodas], helyzetertelruezesi, sumleleti aon-kenfoml ra mcgnyil anulasok gyakran herdhatnak magukban kreanv rnczzanator, igy megero itest igenyelbetnek.

hangsulyozcrmn krearlv es az ertclmetlen rebelli

10

megnyil'Vanullisok kUl6nvli.lasztasaboz nem elegeadd iI pszicho16giai zakismeret, Az adott taOlpontakon tUllep6 merlegelesi es Ielismeeesi kepesseg kellene bozzi: pedagogiai kreotiuitlis. Egy-egy kiemelkedf kreativ ember feloohetett hirmilrenpedag6giai £el.tetelek kozO~. Zsenialimsuk att6rt a l{ocii!mellyek korllitatu. De t5megesen nevelni embereket kreativita.sra - erre csak kreaeiv pedagogusok lebeenek kepesek. Kreativ aeveles pedig csak olyan Tilagban, olyan tarsadalomban bontakozhae k.i 'n.agy mectl!kben, amely kedvez a on<iQJ:kodasi. k,a,,_ landoknak.- I;eresgfjkawk, s 19:r nyu)t le.netOseget a kreativitas gyakodasahoz, csiszol6disahoz.

A kreativlt3sra iranyulO neveioi munka azert is nehez- feladat, mere a pedagdgiai beamtottsag, amelyet megkivan, nines osszhaog.blUl a taD6~:ik mal szerkezetevel, felepiresevel. a tan6tai fegy,eLe:m stigoraval. _e.. kreativ gyakorlatok oeve15i le~ore, a belsa szabadsagoak . I es a spontaneitasnak a klimaja ;6 ideig konfliktusok to~ meget termeli ki az iskolai osztruyokban. Abol a gyere- , keknek dicsereadd erenye, hogy probalaak maskent is latni es gondolkodni, mint a tank6nyvi ismeret, ott az oktat8s, neveles, £ejLesztes oem lehet idillikus. A gondolkodssi vaLlalkozas, a mas OI!zOpOtltra vala itteres rnagas h6fokon lejaesz6d6 szeUemi tev-ekeayseg; konynyen sdja a szembeilllas elmenyet anaak, aki_le er~a megs%.okottcol, es konnyen ke:ltia megtlirnadQttsag er~ zese~ abbinakinek ai ismeretkozl6 fonararoJ epRen Ie-

) ... f

agaznak. A· I6hiszamii egyu"'tt&es· es e egytitt-gondo..-

kodasnak megszam1a1hatatlan t4nujel6t keU adoL~hQz, hogy cgy kreativ szCllemii tan6dn a ~tek nUeln6~ti onkinrkent elje meG $Lkijga~itAsr. a edag_£gw pedlg ne fe1n6tt-ellenes rebe1Li6ruik fi!ttintse a gycrek leaga~~ sait es ellel1tm()nds5ait.

J61 ismert a p ziohoL6giai fiikeni: a szocialpaalcliologiai irodalomban Margaree Mead osszebasonlit6 kuleucalis vizsgalaca. Az oceaniai szigetvihi.8 kiilonfele elseigetelt kis kuLtur4it vizsgalta, es azt tapasztalta, h(3GY 3 muveszeti megnyih-anulasokban sokkal kevesebb a kreativitJis, ha a kornyezet sul os tcadlcio.n.i1is dtusekka! szabalyozza ;11: eletm6clot es a .muy~szetet, s tabb a kreati it; ott, ahol a kifejezesi Iormak kevesbe ~itualizaltak e a kezdemenyezes nem iitkozik tradlcionalis

11

akadalyokba. Mead egyik megdobbentd eszlelete - erre randau is utal - Bali sziget fejlddesenek a "tragediaja": ez a: kis kultura csak a produkci6nak tula:jdonff jelentoseger, maga a kreativ folyamat nem kepvisel erteket, tekintetbe sem veszik, s igy a gyermekekben meg szernbeotloen mutatkozo alkot6 kezdemenyezesek is elsorvadnak,

Ha a kreativitas pedagogiai perspektivajat merlegel-

juk, a tarsadalmilag varhato fej16des legfontosalbb lane-

I szerne az ovonokepzd es a tanitokepzd. Minden vizsgalat azt mutatja, hogy a gyerekek ovodeses k1siskolaS-korban a kreativitas paratlanul magas szintjet erik el. Rajzi kifeiezesmodjuk, verbalis rogtcnzesuk, zenei-----' improvizaciojuk," a vilag [elensegeinek magyarazatara ~ kltalalt es kimunkalt elnieletrendszeruk, onalloan letrehozott vilagkepuk a spontan alkotokedv megnyilvanu~sa. Igazi krE..ativi~. Kozvetlen szemlele es magyarazo kapcsolat a vilag jelensegeivel, amelyet kesobb a r~alitas korlatai (peldaul a perspekt1va Ielismerese

a rajzban) elhomalyositanak, de amelyet megis elsosorban az 'alkalmazkodas konformizmusa siillyeszt el.

. Az ovonokre es a kisiskolasok tanitoira, tanitonoire var .

az a feladat, hogy a gyerrnekrajzok esztetikumat, a gyer- ~

meki verbalizmus jatekos humorat, a gyerrneki spekulacio otletgazdagsagat es batorsagat, a kreativitasnak ezeket a korai e16jatekait atrnentsek a serdulokorba, Igy lehetove tegyek - ennek beilleszkedeset a serdulckor es

az ifjukor onmegvalositasi erofeszitesebe. .

Az ifjusag, amely korottimk feln6, nagy erteket tulajdonit az onkifejtesnek, az onrnegvalositasnak. Azt hiszern, ez nem rnindig volt igy. Az ifjusag aspiraciojaban ez uj elem lehet, elvalaszthatatlan helyzetenek ellentmondo alakulasatol : korabban serdiil, megis .tovabb rnarad az iskolaban, Ezzel aspiracios keplete is megvaltozrk, s ebben a szemelyiseg kifejtese kitiintetett helyet kap. A kreativitas mint onrnegvalositas, az ifjusag igenye is. S ez megkonnyiti, elosegiti a kreativitasra valo

* Atmenet az iskolaskorig. Szerk.: Szabadi Ilona, Hegedus Gyorgy, Hermann Alice. Magyar Pedagogiai Tarsasag, 1970.

12

nevelest. A tarsadalomnak az az igenye, hogy eletU~.e~, sot jov5nk tortenetet megterveszuk, egybevaghat a~ ifjusagna'k-azzal aZ i~enyevel, "h?~ on~a?at .. megval?s{tsa~ egy szabadabb es spontanabb l.skolal legkorb7n .r~~eve[odjeK il£ alkotasra - megtanuljon tudatosan. elm.

V egs6soron ehhez adhat segitseget Brrka Landau

ki:inyve.

1973. november 13.

Merei Ferenc

13

ELOSZO A MASODIK KIAD.ASHOZ

E konyv elsa kiadasanak- megjelen.ese ota a kre.ativl:~ ui..slrutatas. terliJet'e sok publibld6vaj gazelagodQtt. (evookent kb, 1250 miive!). Kozhen. -en is sokat tanultam az 5-13 . eves gyeanekek kreati'V' goadolkezasat fejleszto tanfol)lamok~n. valaminr a Ieinottekn.eJ. '\'egzett psziehoterapias .muaka kozben. E tapasztaltttOk .koziil nciuinyat ebben az eloszoban S2:eremek ktizol!QL

Minde:uekd6tt azcnban arm 'agyakrao id"etett ker-

de:sre s·zeremek valaszoJni, nagy -az idegen "kreativitas"

J sz6t mi6rt nem fOJ:dir~:II;tRm az naf}{otci" s.zOva]; a.z alkot6 fo~il~a mat nagy-on regen osszekapcso16dott a szep-

\ muveszet!:el. Meg .ma is tiI..lsf.igOS'lUt sokan gQndoljilk- all!:, hogy a nidcmanyos tevekeuyseg mas kepessegeken ala.. put, mi~t a ~uV'eszi (,,'8.1kot6~·) teWk:enyseg .. A Iegkevesebben lsmerlk fel 9Zt, hogy minden egyen alkot6 Iehet, minden eletbelyze{Den Mtezik kreativita5.

Az a viHemeny, hogy a kreativitas csak kevesek 5Z3- mara adatore meg. a kenyeImessegbez val6 ragaszkod.ast kplezi, ~ sok emberoeJ. elnyomja a kreativitast.

A krea.tivitas 6zamom~a olyso jelenstg, arody altai anoSlln embed. es amely 'Pi"cass6na.k: ts Ej,nstcinnek egyaraot sa>jatja volt, Mindketten olyan fogalmakban $011- c'loclkoztak. melyeket ma.so.k is ismertek, azonban eze-

, ket a fogalmakat 1ij kapcsolatokba. (1.1 osszefuggesekbe agyaztiik be, melyek muveszn!ikol~va~ illeeve tudomiloyos eltnaette vliltak. A lueativitas egyjkiikl'lel scm a semmibdl Eakadt, hanem aznn a tudason, etcHesen es bato.rsago.1l alapult, hogy bebatoljanak az tiiba, az ismeretlenbe es a bizonytalanba.

~ A kreativitas merilszseget jel~llt: minden 61 bizony-

talan, szokarlan, ~ egyen belsa szabadsaae es kor,eXe- .

If:. e,aek Dfztgaik@ _segitt" Q}hoz" b0(W.;u. egyen !. biztos 1smert karb61lieliatolfOn..$ l~mei'et1enbe. Ami· 1.' kor tehat nem lebeti:ink !kreatiV'ak, .. akkor vagy a belsOsz'aOaas;i,g Mismerts .• ---vagi a kUls-o viszonyo:K 6izton- . saga hlitny2ii1ri ..

A_ 1:o~nruli5. kenyszere: a mas!>,a lev&! mere.s~ege-

nek nem vallalasa az OKa anll&k. bogy ;spk nagy~ hl-=' vatntf fiaEalemoet illiagtud6s$8:, atlagmiive:ssze v-agyatlageml;lerre v~Iik . .AUg van iskala 'vagx kepztSintez:o;u!!ny .

a viiagQ.Qr amely ne tiirekednea. konfo~r.nil'lisra. .. ~

A kreativitas kommun"ikati6t jclent: az c:mYetl an.a.nd6

~ap£roLrtban yan..!. @iIso e! a bel!!_-:v"agga .:;:;J~~-

at61esellek n~t.Q..tI:SAga tum lellet6ve az e.gyen s'i1iri:ara a~t, hO,ir1r s~en=e as at:erertze a :RwbJemiik 16tezes6t. Bruso 'ViIag.iban a kapcselac az ism~rt es az at~t kC:i-

zott asSZocidcci6.kat: hoe {etre, I!lcIYJ:K e1"ezet:nek a m~ _j. o!dasboz . .AZ uj Idism:ere,Bt, amdy el6szO.r csak szuhiektiv, az egyen ezutaa .fotditja Ie objeJ, .. tlv, a kiihrilit_g s:zcimera is ertilet6 alakxa.

A kUlvJlliggal szemben a kivancsj;sag es a tu.dasvagy ..JJ tesz oyitotta. A bclro szaba'tis'a'ireIEl'a;~nalha'ov6 teszi" beG8 gjmenyvirngun OS~9rruJt9..tt_ ismereteic. kUlvi· lagh'Qz "a16 tattoz3S. a komyezet reszev:e valli5 elBseglt.i

liZ iii feUsmeJ:esenek adekvlt Ieford1tasat.

Akkor aem leh.etUnk kteatlva,k, amikQr hianyzik a szabadsag, es hianyozllak :az eszkijzok ahhoz, hogy a. kilbo va~ belso Vi1A'~ill.~mro OliJ)unX ...

kre;1tlvelet az ,e1e.ntt, hogy kudarcok [8 adodbat-

linK: belso el.rn~nyviIagunk es a ktUvilag p,obl~inak. konfronciciojab61 konI1iktusok vagy ellentetek j6heli.llek tette. Ncm min dig siketiilnek azok a kill 6detek,. araetyeK e konEl.iktusok megoldas:ita &s az eUentetek egyesite-sere iIanyuloak.

Ez a kudarc akkor yezetb,et a kte:a}!v foll:~~ feb a~z. 1m a do~lgokat-tp:ld,gosan kOJ.l!olyan i7S!szuk, ha ruagunkat tuisagosan ~ Eontosnak .. £ogju~ fel (.Imi&t rQrtellik eppen velemez?"), ha csodbe jutu!l.1k. /l.. kv~ dare egyeb~ene kUn.d.u16pontta is vathat, ha az ember jlitekos, kOllllyii medon ("mit tudok ebboJ a helyze;tb81 csillillni?"). sajat magilt aem t.l\lsagosan komolya.o vi::ve mas uta kat keres, ·es lij hi\1smere,'lek.b~ akar eljutllL

15

teljes kihasznarn at biztositjuk, ve1emenyelll szerint minden kreativ pSZiclioterapia cetja.

2. A kreativitaskutatasban sokat beszetnek ,3 kr~~tfv nevelestoL Az emberek keyes kivetelLel meodcg'-szenek az elmelettel,- ~lkiil, bogy gondosk-odnanak a gyakorlatban va16 alkalmazasrbl. ErrOl reszletes6n sz611lnk

A ltteafuritasm n.evell:s" fejezetben:.

" A formalis aevelesben a sUlyponttlt meg Illindig az inrelligenciara, vsgyis a szilard, szUk, tudomanyok ssednt tottl:no isllleretgyiijtesr:e helyesik. New ne clock ontl16 gondolkozisra, helyes Ikerde.sfelteve.sre, a. kiilQn~ bozo interdiszciplinatis V'alaszok keresesecc. Nem fejlesztik a batorsagot ar.ra, bogy ne a szok":tlsos fogruma!-ban gandolkozzunk. A mindcnemberben meglev? kl'nincsisagotelnyomjak, a koalormis gondolkozast feJLeszrik, es az originalitast leblokkolja:k.

A JegszoffiCll,"ubbaknak aZonban megis, e .neveles k~vetkezOlenyei Iatszanak, amely Olegelegszlk .s tudas gyujtCs'evel, 6s a:m-ely tuLai.don~eppen ~bb~. till ~ az egyent GSak a nniltra keszlti Fel. A 10VO ptobl~maJ\-301 val6 kreaeiv foglaLkozas eszkozeit nero te sik at egyeo szamara hozzaEerhetove.

Tudunk-e vajon a tud6sok szamcs bibas kisedeterel, Ole1yek OlegeloztCk a k:ce11"tiv feitallliastr

A nem kreativelet azt jclenti. hogy az ember nem k:e:pes-atta-;-bogy az ellcuteceket egyesll'.Se, nines jatekos I(onnycdscge, es a lrudarcot csak enjere "onatko~tatva. onsajnalkoZlissal nrdja ateLni.

A kreativimskutatas neRaay ,kreati"\Tiuis .oelkiHi" Iormajlir61 mar az elso kiadasban beszeltern. Itt (Supan ket toXflbbi szempentot ~zetetoek megemlltenl,

1. Mivel a kreativit3s"kufatiis az eddigi inrel llgencise, meres ktitikti.jab61 iudult ki, ezt a ket fogalmar nem egyma$ kiegeszftojenek, hanem e1Lentctes Iozalmaknak fogjlik fel.

A krealivitas veJemenyem szerinr az in~elligencia kiegeszltoje. J..-\z embed kepessegek hicrarchiajaban a krearivWi.s az intelligencia legmagasabb foka.

~ Az inteJJigencifu: az in~tJllaci6k gyiijfesenek es kiilOn oza elRetekben val6 alkalmazisi. ak kCp'essegekent defini Tilk A kreaeivitas verre a kepessegre epUl, ezt a !tepesseget azollbao az informaci.6k kfizotti oj kap-

olatok>kal bc3viti.

/ A2 Intelligeacia a valaszokat a eanuleakban, a prob-

lemakb61 fakad6 sz(ik karegeriakban keresi konyc(gcns gocdolkczase alkalmaa, amely a "helyes" (eilizBleg ismeet) ruaszhoz vezet, A kreativitils divergens gondnlkozitst alkalmaz tobbfCle \·lilaszra. torckszik, es ezeket

.... szelesebb, kiilonDow rudisterti!et(;?kr61 meriti, Leber, bogy ezek az inte.rdiszciplinaris valaszok nem mindig "belycsek", mivel a vruasz ujszedlsegenek nines elc5zoleg ismert viszonyltasi alapja, Ez a kte3.tiv vilasz akkor lesz "j6", ha ui. jelentds (a prcblenanek megfclel5), es

bov1tl a tapasztalatok vagy a tudils kotct. .

Az in~eWgcncia a tanultak alkalmazasat teszi lehl!tove a kiilonboz6 sZ"ituaci6kban,

A kreati ita.s nem elegszik meg a tudis alkalmazasaval. A krcauvitas aktualizahis, a poecaclalis lehetosegek helyzetnek megfele10 mcgval6sibi a.

Az a1kalmazils (adjustment) es a megval6sit3.s (acrualisarion) ezen ut6bbi osszcfiigg&eben latom az egyik legfonrosabb eliedmeoyt. amellyel a kreativitilskl.ltatas az intelJigcncia fogalom kiboviocsehez hozzaj:irult. Ez a kibovit¢s, vagy.is as, bogy az egyen szamaca lehet6segei

Tel Aviv, 1971 junius.

Brika Landau

17

16

BEVEZETE:S

r A _kreativ:ims sui eredeee a .Iaein creare sm. amel),nc'k Jel~o~ese n-mnzeni, sziiJnJl alkomi, megtccermeni. A. ki-eaEvJ.t8.s mare levezeres szeri.nt is val ami dinamlk~s ,doJog_;olyao. folra.m.at, aUldy ~ajJ[ rnagat Jej~~z~ es bOJ1takozta~a ki. ~ amely mar ered!tt;At es. eel-

_ JAt. l.S 6omagabao rein.

• Bar a k~eativit8s cppoly regi, mill!; mags az embedseg, ezt a I elenseget, kiUonosen ae urobbi Bt evszs.zadban csak a sz~pmuveszetce vonatkoz.tllttak. es ott is ~ a zSen inek, a rendkiviilinek t:u1ajdoultottak foS

ezaltllil k6rillvcttek 3' misztikum nhnbuszaval. ' ~

. A tudom~n~#os lrn.tIltas tulajdookeppen Galton "Hert.;.ditru:yGewl.ls (1896) c .. munkajaval indulha.tott meg. Nem Galton v olt azonban 302, aki a kteat'lvin'Jskut::Iti1st f~etIdlte~. ugyaois Terman (1954) megalhlplt:a~a szenot .1950-1& ezen ~ r;e~leten csak Bzorvanyos vizsga.latok t5[tentc~ ", A kreatlvlMS kuttttasa teriileten val6 versenyfutiis nylt-anya ~ teebnikei e;lcmeny ·volt. eevezeeesen liZ elsa sZPUf.nYlk feJIovise a. vih\gurbe. A kteati'l tudosok iEiill~j igel1~·az alia-mot es HZ ipsrt, mindenekel6tt ~c~Jkab~n ~rrn kcszt:ette, nogy pimzugyi.!eg timo~assRk es elosegltsck a. kreativiws ti:miajaval kapcsolams psaichelegial vizsgalatokat. Enoek a kezdetnek a uwtt6ja ax y"Ott, hOgy a nemzer fennmarada·saho?: aa

1._ cgyennek luean'\!" m6d\'lD kell g:ondolkoznia. (Donald -Taylor, 1960: Toy 1\0 ee, 1964.)

Ez e.gyt.ittal a..,t a k&dcst is Ielvereue, hogyan lchet l\ k.re.ativ cgyeneket a demokrlltJk1l5 romegb31 elku\onitern ?hhQ~j h~g)' sajilcos ~:.!.cIllClyisCgjcgyeiket meg lchcssen a1l3.~ltanl. Absztrakcio es nltaUmosltas lit jan mas

18

cgyeneknei is biztositllni kellcne eseknck .\ jcgyeknck a kiillaku.U:sat, hogy tapaszmlatokat lehesseu szerezni ezek mi1ki:idtetescmek 6s fejlcsztesenek m6djar61.

Felfedeztek a 5~ti~8ok9.lda1~..azt. hoGY ;novifeie lueath-itis nil, anaoy f!leembel'i tevekeny,cg; liogyruyan ~ok sZempoIlffiOl vj:zsga"1hau~,. anany fae" ~z..e:mpon.ti! -yanaz emberi tgJ:P.eszetn~k (Hzikai, pszi.dits, . !IlteileJ...1:ualis, szocialis, eadmi 5th.), hogy a kr€a:ti.vi~ minden eIetkMban es minden kuln1r6:ban lelen van.

A kUlijIiboz,u fajtak es aspektl.ls0k fokban es nlvoban kiiloob1:i_z.nek egymastel, a kOl'l..tinuitast nem a kreativit.l.s pro d ilkru mAban , haaeer magaban a kreativ £olyamntban lebet megtl\lalni. Elkezdtek a kEeati" folywna.tot elemeeni, mas gondolkozilsi folyamatokkal hasonllwtt$:k i:issu, e5 azt tahlltllk, bogy ez a folYflln:at a p.t0blemllmegoldast folyamathoz hascnrlft. (Arno ld, 1962 ; Guilford. 1967" 19-5l.) Egyre t6bb kurnt6 D1erte kijelenteni azc. hogy minden bean\' folyamatot. a at siimfonikus. kQmpoz!ci6rol, aka! li:cAi k6itemetlyr61, akaT lij repUlogep EeltalaIr~h61 « kifejle,zteserol, aka:r lij elad:flsi wchnlkiiroI. akae itj g)'Qg}'szerrtll ... -agy III IevesfGceptrol van szO, u_gy",naz: 8 kepesseg f).la:poz meg, espedig az a k' esseg, hI) . n kordbh(j1/ Is ietelt tl'k

f1.~tdl(ltokapGio ·ate - af· UllOl'/hik, .amelyek U]

gO(i~ $1 _j or (/ 111/ _ . ta as .. ta aloe,

el~ -- llh'ekbJnl u.t: ·rodI1ktu"wk,kenl 'cle1JlljJk me .

(Smith, 1964; Parnes, J ; _ til Ot , Z a luca.dv lehe.roseg mindenegycn s:zilmarQ adotli, es minden Bcthcly.zctben alkalmnwai;Q. (Irving Taylor,. 1957; Calvin Taylor, 1959. Parnes, L964.)

Egyeni kreati'litlisrol akkor beszeliink, ha az u1 az I!gyan tapaszUlIA.ti vil.agara vonatkozik, szocialis kreaeiviuisrol pedig akkor, ha ail iii a kul~\ka(A V'ollatkozik. Az cg}"lhu krcatiyj[ii.s sz "'tlYcn fejlCidese szempQIl~iab9,l t:letfontossagu, es i1 cicS1Idruortl es kulnira fej.l5desehez sziikseges &zodilis: kre.ativi tas ·elilleltCtcle.

A ravid' ICffi'"SZ(ikiSZ ellenere a kteativitasku"tlltaS ieodalrna mar annyira terjeddmes, hOg) egy osszefoglalas alig tud minden [.eorerikuS!a, k.lltat6ra u~ "izsga16ra _kiterjedlji. ;. leggazd3gtlbb i1ttekintest Torrence (196~a), Golann l1963), Calvin Taylor (1964b), Yamamoto (1965) es Guilford (1967) munk!i. nyujtjilk. E k;ut.atasi

19

teriileten beliil az "ligyes probl6naktiroket a .kiil" nb" ~ $zeJ;Ziik kiiltinboZ6 m6don rendezrek el Ebb a 0ZD kab .. en s. mun-

.3. an a ren,tieikezesre all6 irodalmat a ktivetkez5 z _

pontok alapjaa csopottositottuk: s em

Mi a kreativitas?

. ~~~ti:J.tas ~egha' •• es ktiteriumaca venae-

k020 kerdesek, es hogy a kiUonbo~ kutat:6' he

fogta e _ ··A..+. •. • • gyan

. __ a It.......; szemeIYLSegnek., folyamatoak

vagy pwduktumoak.

- A kreativitii& ertelmezese a ktilo11btizo [)szic4016giai

ukolak nezopontjaljor.----..._._ _

AzoDOsithat.6-e a kreaeivitas az intelligem:ihal? Kiegeszitik-e eIDInasi?'t-----

Honnan ered a kreativiais?

~6'l!! ~apcsoJatos .kerclesek a kui5Dbo.z6 elmeletek es kutatS.SI e:redmenyek s2empontj' 'b' L Leh·

a kr '" a 0 ee-e

~3.~VIUiS,t liZ egyeoben adott hiheto eg megval6sttaSaTa lcanyulo kt!sztetesnek felfogni?

~Yilvanul meg a Jueativitas?

A kreatl ma~tartiisra, a .kteativ Fol amarra es szok. ra a killti~ij~o szlnrekrevonatkoz6 kerdesek, amel'i'e-

ken a kreativit8.s megnyilvanulhat. .

Mi f~eszti a KteaflvTtast?

1QXaesek. a ~el'eJesClek, a k(jrny~e~nek CS 8. kulturAoak, a: egyen es a tQrsadalom kreativitaslh:a gyak.orolt batasaval kapcsolatban.

Krcativitas - mlce!b61?

Min~en £en~ .eml1tett szempont mogott egso soron

z ~ kerdes rejlik, azonhan eddig erre a kerdesre csak k~vcs kUl!at6 adott viUnszt. A kreativimst olya!l lehetO. ~egnek. lebe.t fe~Ogni, amelynek seglts~gbel az egven onm?~at feileseti, megvaJ6s{cja, kiilvilagar aktivan . atal.akitJII e.s a j5v6 valtoz8isjt fermalja.

20

1. A·K:R.EATIVITAs: SZEMBLYISEG, FOLYAMAT, PRODUKTUM

~ntaLjelens.6g· az, egyes tudOsok .ki:i lan-bozo medon erteknesik. Hz nagyon vllagosan megtDiJbntkmzil< pt. azokban a jegyelc:ben - Slredeti, uj, adekva], szokatian, relevansrtekes, harmoniku ; atalakf_tott, sfirltett, spontan -, amelyekkcl a kreativihist [ellemzik, - Ezekkcl a iegyekkel egyreszt a ki:eativitasban megnyilv6:nul6 uiszerut es ralal t (eredeti - relevins) jelolik meg, m~sreszt inrellektualis foLyamatokra utalnak (ata~l;\kitott - " sumert), s ezenkivtil meg a kread:v megnyilv9.nuilisok erteket is megje1olik. Ezett mindenegyes jegy egy I.'eszssem onrot fejez ki, arnely a kreatlv szemeLyisegre, az

a ikotilsi folyamatra vagy annak p!:oduktuili.ar" vOhatkozbar .

.E.pp It ki.ilonbozo kliadulepoatok, feltevesek es muukam6d zerek nebealdk ase, hogy koz:os nevczot taUljunk. es a soklele szaLat osszefogjuk. Egyes szerzo.k (. dadans, 1964; Bennett, 1964; Doppelt, 1964) a d eilnicioval p':6baltak attekiotest nyiljtani. azonban eeek rt probRlkoz' sok az lvasora inkabb zavarelag hatonak. Ezen a rertileten a d1int6 vita rna meg .al:'fol a p.roolernaro] folyik ho~al1 lahet a. kreativitaslrut.aUisban elindulni a kre!ld~l;zemJlylseg, a produktum vi'\gy a fobramat e[emze~eve!? .-

A kutat6 sza.ndJ&at61 eiigg, hogy e szempontok ko~l rnelyiket alkalmazza a kreativitas vizsgalatabaQ. Az ipari menedzser, a mli:veszetto,rt6nesz ~s egyes tuq6sfIlk szam 'm a krearivim az aikotasi eredmenjekben nyilvaoul meg. A pszicbiAterek es sok muvesz s~amara a kreativi11ls folyamatoc [elent, A ueveld, a pszicho16gus es a pszichoanalitiku . akikee a kreativitas elotejeLezhe-

21

herosege erdekel, f5keut a kreativ szem61yisegte ossz~ pontositjak er<iek15db;uket.

A kiilonbiizii megkozeUtesl medokat a kavetkezokben

ndhany Ientos pIHd<i.vn1 V'iUg1tjllk: meg: .

Mednick (1964), a kieati,vitas aS1izodli:ci6s elmelet~ nek k~pyisd6je a kceativ.iims kialakit;irival foglalkozO s. Utah koaferencia re,sztvev6ivel egy tes~tvizsga18tot vegzett, menycl azt .akarea tiszta.zni, hogy,a res.ztvev6k mit asszoclalnak a k!:eativitasb.oz. Az eredmenyke:nt leapete 23 ,,'liIBsz megoszi.6.Sa: "odginali.tas" 16-sZ0I, .. uj", "ujdonsag". "ujszeru'" IO.-szet, .,S2okatlan" 6-8Z0[, "talalekony&ng" es .,illtelligencia" stb. 4-szer szerepdt az asszociati'? ""rilas~Qk k6z6tt. A "ta1il8tonysag 6 intelligenoa." kivetet€vel,. arnely a kreativ: sz.emelrisegte vonatkozik,. at asszociaci6k nagyobbik resze Mednicknel a prodllktum Icr]teriumait jelC:iH meg.

Arnoldn:il (1959) srinten a produktu.m egyertelmLi koriilirasae to18llw.tjuk meg, amikor 3. regi fogalmak oJyan uj kOlilstellad6jar61 bes.zel, me1ynek erteke t5bb mint a. feszek osszege.

Andersonnal (1959). Mayruil (1959) es B.ar:ronmil (1964) ezze] szemben a kre{ltivitas folyamatielleg_e au et6t:erbcn. Anderson szamara a kreativitas a, szccialis . o~e[a)teibk maximaUs iejlettsege, May az e~iszt:encia~ li~ psz.icbo16gia feLfogasallak megfeleloell intenzh~ taIB.1kozasrn gondol, Barron pedig e.g}' olyao belso folya~ matra, amely mindig aktiv. bar nem milldig figydhet8 meg.

Amikoc vis.zont Maslowhoz (1962) es Ro_gershoz (1 V59) hesonlean lIZ onkifcjl;l:s maximll1n9.rol vagy Dowhoz (t95$}) ba.sonloan ·eletstllusc61 beszelfink. akkor a haagsulyt a harmadlk megkOzelfresi modra. a szemeiyiseg vizsplawa helyezztik.

0SZEM£LVfSSG

Guilford bcszelt e1sokcnt a k[eacivember szem~lyisegjcgyeirol • ., a abriiznltn ezek~t e.ldsw model! segitsegevel. Guilford jesyekcJ; (traits) es adOGl;s'gokat Qip6tudesY kUloob5ztet meg, A jegfeJ~2.iszoo:vtag ta(~OS

22

23

1.i.9,11l180k, melvek az egylk ment a masikt61 megkUlon-

b~ A:z a Wi!' e etO\':· ho liZ e ell

_ m ·00 (1950, 1957). Ezt az

(\1iPt:;t§,~ggt ~2 o(iiI¢LS. Q; ,kOInye;eH bathok. v!l8M pedig II kef tCoyea;6 infm'akciQja batarQWJ. 1U§g, Guilferd szerint az egycmue.'k m .. ~ olyatiadoftsagai es .. i~ei is van~ oak, arne! ek: oem eEolisolbat..6k es Jl ~me bet6k

. yell R. az erdeklaoes. a beanIt6das~'i a temQeljllmeQ~ tum sajatoss:igg!.

A: ijeatlv szemeIyigSgei:. a k6vetkezojegy;:;:k es adou-I sagok egyiittese jellemzi: kOggyedseg (flueDty), ~ 1\ ~O .. 1Wsag (flexibility. ).' .. kidOliozOttsag. Celab.O[aciO)' $i,- j

~ a ,l!roblemak iraot erzekenvseg es a L' . ~ .. ~

uj~f9ra!mazti~9. _(A. F~gru~a¥· .p~!'tos ~egtiata(Oz.ls~t I .

bi.gd a,.Krcat'lvltas ItS tfltelligeocul c. £e)e:terben.) -

Berkelczybell a. Kallfo.rnia Egyetemen: (1nsti.tul: of PersODality' Assessment and Research) foly6 kutatasok llgyaoezeo eel. vagyis a kreadv sz:emeIyiseg jeUemzese·

nek ki.dolgozasa erdektbenegy masik modszeces e~jil(:lsl ~

alkalmaztak, Itt ak.reatfv egyenre jellemz<l S2ente!yi~ t ~egjcgyqk ska.hl.jat 'l11tottak ossze. Kiindulhul azckat

a je8Ycket ha~znalt1'lk Eel. melyekke! a kreariv szemelyisegek,. mindenekellStt a tuddsok safar· Luagukat [ellemeztek. Barton (1952) es MacKinnon (1961) itanyltil-

sava.l ezeket a jegye:ket killonb(iz6 kxeaticitas- es sse- \

melyisegtes~tekkel c.lIenotiztek. Azt talrut!k, hogy az ..

osszes jegy get foutos £eltHele a~ nrisjn!!iitl~ es; \. kjil= yW'ggal mmhgut nyitottslig. BnTroll cue! k% ~olatbnll iipotezise1cet lI!lltott feI:

1. A k.reatfv ~ye.nck ~nyben re~zesltik D· kpm,ple,x~t.

2, A kreadv egyenek iji;ifbodjmJffiiIr6jn. diffcrcodQltabb fis kowll)eAklib-

3, A kmUIv egyene:k iteictei fiJggetlenebbek.

4. 1 1s~;atJYi egyCa.ekBntLldato5sbbak es domina.n~ 5abbaK.

5, A kreativ.egyenck vsdekezoek liZ duyomijs vag: korJaeoias ellen.

Xi gnjeUemz~ek alapanyag:it reszbeu meg i:ineletL·Il1'i.t-tesztcte:kkcl, ceIkifuzesekK:el, aszii16k multbeli helyzdere ~s beaLiitottsagara vonabKozo £eljegy.ze ~kel ege.

r

I

szitetrek ki. Nebany ~o kimutatta, bogy a kre.1lt4v egyCi1ek elecrortimeteoek egyes szakast,ai leileszto hanisat volrak kreativitasukra,

C. TayJot crcdmenyei egy kisse mas ininyba mutatnak, mint Baeron es MaeKinnoD eredmeeyei. C. Taylor vizsglilarai alapjdn itgy vl,lli, bogy a 1wlti1r &emCJ,yiseg I~d"ett onmagaval, elvjseli belsir.e!l:~!eQ~d~~ ~ ct~kJiidese femipig jellegii, es bOOk kr;;;;; ~a~;;;'

g!ban. Hilgard es Jones ugy taliL&ik. nagy ezek -az \ egyenek nafvak: Jackson es Messi:ck ViSZODt az erederi-

\

seg, erz.&cnyseg es hajlekonYSllg feat emlitett" jegyei

imelletr a kreativ embernek meg koltiii erzeket is-tOft:jdoil1tanak. Mindezeket a jegyeket a kreativitas e[6zeres felismetese erdekeben ma tesztek segitsegl:v¢l vizsgnLjitk.

A kreativitaskuratas szemelyisegaspektuslihoz eartozik ovabbi a metiv8ci6 problemaja is. ~ert kteativ RZ egyen? Az ern: 11 kerdesre adort va ·aszok ugyanugy

ok f61 ek, mint a definici6k 65 a kciterinmok. t$h<jpy kutat6 a k(eativicis[a inlnyu16 velesziiletett kesztetesroJ

be • t szu mart .. • ete rel

a kUl . 1 yaM nmmuniktci6 kel1vs:zo[eroi intelle-

mills osztonzesr6 vancs.is' 6, az u' a va tozatos-

S g, a reo iran 'b m t' H - Min ez csak ne-

han,. pe da a monvad6 temajaval kapcsolaros s7.a.mtaIan magyanizat kozUl, mclyekre a megfe1e15 fejezetben meg reszletesen ki Iogunk terni.

A sok gtitl6 renyezo kozUl Jeggyakrabban a kocnyezettel val6 kon1ormltlist emlJ,tik meg, Parnes (196:!) azoaban ugy veli, hogy fl kreat.i.,ibis ve1!:szUletett kepessege es az egyen keaformismusa altai meghatarozotr nem kreatlv telje itm.enyei kOzOtti e~i'est a kritikus - a.zaZ nem krcativ - gOlldolkozasb61 kiindulo es a krcativ eondolkodas iranyaba hat.6 QcvelcsseJ csokkenteai lcbee.

Parne szecint a kread gondolkoz' l'tzt jelenti, bogy ~ knpka nelkiil. az "Ltl;letalkQres e:tha:tfill~uis:iv.d" gyiijtiink in£ormaci6kat. ell (satt kesobb me.r1ege ~:zo; .. kat. Ebb5i a gonJolkodasi m6db61 a (anuIM r~v.!n "'{j'[:y:""an beaJ.Utottsil' f~il6dik kit mclyct ax elet minden tcriilcti:n Eel leh I. h sznalni. Parnes 92t a neveles! mo-

dot, amely mozgasba huzza a kreariviras oredeei moei-

ad6jar, minden eletkorban lehersegesnek mrtja. C. Tay- 1 r (19('4) viszcne ugy veli, bogy a kreativita.s csak .1

14

e.LndttekneI. bontakoeik ki teljes egeszeben, IILi;vel IT krearivi.tai a veleszUlet<{tt atiottsagok t!$ az elett'apasztalatok kolC$oohatS.saban alakul ki.

@ FQLYAMAT

A gondoJkozas-lelektani kutatlhok nehtiny olyan e:redmenybez vezettek, melyeket a kreativitas teriil~~e_i6 atk:ilH:ffiizill ehit. -Am. o[d '1964) es .. GUilfotd (1967).~1

a k:reativitasf olJlclJ)ome ol'diis telcil1ti mivel min-

d problemamegpl aSI elyzet az egyeot kreativ gon-~ doUmdaS't ktvan m~g, Bzekben a belyz:etekhen az c&r.en __ meglC'\>u in£0.rnui.c~6val doIgozik. korabbi tapasztalatait haszoalja fcl ezeket oj strukturakba egyesiti, melye,k konfiguraci6jl1 lehet6ve wszi a pteh1ema megoldasat.

"'?\ kreatlv: fQlyamatban rna (ugyan.tlgy, mint a pro~ 16m3'inegoich'lsi Iolyamaeban) negy szakaszt klilollhoztetnek meg: az e1QlseszitC§i., a 19.Qpa.ag4ai. a belatasi es az igt!zohlsi-szak!\Szt. _p.z egyen minde~ik szakasz:ban m~g:_ hatarozOtl psz[(:hiku allap_otba keJ:G1.. me~t dtli"pc feszliitsMenf. ~. Eusztraci6kent, a ha,Slaeik saakaseban ol:omkenl; niaid a y§gso szaka§eban kopcsntr3ci6- 1-

~~ot 61 at. , , ..

Ghiselln (J 963) ugy 'feli. hogy a szclllelYJs!g kreal;l-

vit>isat ask azsal a tiicokepesseggel lehet merni, amely-

I el az egyen a kreativ: folyamat kozben ezen kise~i5 pszichikus allapotokat elViseli. Torrance (1962b) adja a folyaOlat inint erdek18d5 kutatQk kozul a Iegjol2_b meghatilrozast: a kreativit.is az el~pzelesek yagy hjporai§ds fQrm4ba. ff1ltoeOck §zen elkcl2ze){:sek kiQr6ba· ta§J!pilk es az e(e~m@nyek kO.zles-enek fQly~m~ta.1Ebb~ azt is beleerti, hogy az e.redmcny valarnl Ul, valall~1 o an. limit gz ember kotilbban meg SO)l~ nem hl.to es_ .1111e1yri5l az ember meg semmit nem tud. Bz v4l1alkoz6 ~elJemii gondolkOz8.st, feltalillast, kitalalast, klvancsjs~-

t Lkcpzeli: t, klserletezest, kutatilst 5th. foglal maga.bat) (31. 0.) Stein (1962) a kceativit6.st olyan folyamatk Dt hatarozza meg, amely egy iii a1kotejssp' '''S",5dJk,

; ezt a1; adote Ido olttbane csoport ha '2nosnak

gadhatOna i:s kielegftlinekitcHi meg. kr:te~jpmQk itt: II

.:.Jll: .. ,hasznos" es .,9, qODort Mtal e!jsmert 1\

. Il

25

Ghlselin a kreativ fo.yamat kriteriumat a szemelyisegbe belyczi, viszcnr Torrance es Stein a krit.enumetmagsban az alkotasban latjak. Nyil'VsnxalO tehit, hogy alig van oiyan kriteclum, amely csak magara 3 kreativ folyamatra lenae thvenyes. Itt kiili)nasen yilagossa valik a kreativ szemelyiseg, a kreativ fa:1yamar es a kreadv produktum mesterseges s.zetvalasztasanak preblemaeikaja.

~ PRODUKTUM

26

azo __

belp! mar kialakultak.

Irv:ing TaylG[ (1959) rajzok aJapjlill otszintes hierRrchiat if le, arnel)' mar l!lnyegesea differencialta.bb szertlletetet tiikroz Ghiseliu szemleletevel $zlunhcn.. Az els8 Fx,preSSZlV saineen valosul meg, a kerai m:crmekkoti kftatlVltas. a masodik 3_ prQQulStfrtrziiit,amelye,n az_ egyen keszs~eket saj4titel, rn.e_ly€;.kkel a harmau1l4 a fdmIilb sz.mten muveleteket vegezhet, vagyisa megtanu t - 0 go oz5tt lij kapcso!atokat beahae letre. J!,:z uiit6 sziaeen a feltaliil6k. s vegiil 82 i)tQdjk a leg1n<$asa:bb szmtcn (ltfi;'IIt{m! 'ittoytjjg&lelkepzelesei fej~d~ rick ki,

-:A"i" elso harom. szinten az lij az ePj)'fon ~p.aszta lati vih.i.g_a;a v~k, mIg a negyedik es az ti 5dik ,S~Jliten az uj a kulnira jelenteslInlvezum__Ab!!i! ertelmezheto. Bar az egycol IUmifiVihfs iclentosegea ku!turalis tradiciilk szempontj'ab61 igen c:sekeIy, megiscsak c.z t~s'zt Lehetove a ~!l1l:eeati:Vjtii amelyne.1 viszpnt az uj egy kultura fejlOdesere vonat oaik,

-

27

IL A KREATIVITAS A KULONBGZO PSZICH0LOGIAIISKOLAK N~ZOPONTJAB-OL

A kreativ:itliskutat:a!l eloz6 feiezeeben Jelzett problemiija,. a divergens t('lrekvesek, elmCjerek es vizsgalatj erearoeoyek nem utolsd sorban area a [envre vezethettik vlss:za, hom' a kmltivifas teriilete csak a' kozelmultbau "rut. sajatQs, onaIT6 kutatasi agga. Habar a kreatiyiftts alt~lanos. jelentosegii problema, megiJi a pszicbol6gia kii- 16n052;0 iskola] klilonbi)zo m6don ktiizel1rettek meg, A kov·etkez6 Eejezetben attekWejiik a lnllonbozd iskolak

kreativitasac6J alkorcu v6lemenyet~ .

1. A KllEATIVlTAs PSZICHOAl'l,lilTIKUS BLMBLETB

28

rszjthol6:~iaHagjogqnk todni [ellemesai." (1963. a. no. u.) Eit .a £olyama:tot, melynek Idfisl\l l'[eud annakldejco a jov8re bizta, rna minden ~elylele.ktaru s .... tJmlCletu kreativisskutaro a kreatlv tevekeny5cg.ek kilndu16pontiFinak tekinti,

Freud szerin~ ail: e~en~eszt i5S2tonei~ masreszt a.z osztollok ki~legitesetgatl6 ki:i1viUg elal vedekezik, ami-

kor vlllszahfool'diit a: bel!;'O' ps.:ztc::lJ:es rt11yo!1l11l1r.ok teriilete- .7 re, BelsQ fanthiayjlaga eredrntnyekt;nt ItjtTejon egy uj ,.eiIi&"s kreaOl .. jhidnak. progy.ktuQla.. Freud ·korhito~o • jel1eggel mondjaasr, hogy "ennek a, modszernek a gyetl.gesege abban rejlik, hogy nero Altal4n.osan alka.Ltnaz.hat6,

es C9uplin kev.es ember ilwmara hotzaf6.rhero. Ez ugyan-

is sajatos es a ba~ekoflysag fokh.D mar nem ~ppen gya-

korl tehetseget es aclottd.got feltetelez." (1963. a. U 0,

0.). Freud itt a k[eativ alkotasi Kepcsseget neba(ly embeere kopato.zza, akik .K9Ze elli.i)sG.rbQ.p a muve$~ek~t sP.; rolia, Mas helyen azonban a ~zeleti utontfirteniJ kidegulesrol is beszdl, am.ely masok, a "nem --alkot6k" szaJiiari a tmUVeszl 1111lO'Msog S:'vezete reve.n bozza£er-

beta, sot u.gy veti, hogyezt oIomEacr.liskel:it es all: elet vigasztalasnkent: nem lehl;tel~gge mlj..@§!:.a ertekelnL (1963 .. a.),

It!t Freud az alkot6 sZllblimlilas kepesseget, melyet el5szO[ csak a milv6&zeknek tuJajdonft0tt, a mGe1ve:Z6kre is kitetje~zti.

Ezt a kj:b5v!test tartalmazza az a kapcsolat is, arne[yet Freud a szubllmaci6 ·es. a kultu.ra kiizi:itt vel Ielismerni. Csak a szubllmaclc bJztosftja 3 magasabb sael-. lemi miiveleeeket (3 tudamiinyos, mAveS'll es ideol6gini tevekenylieget). es aszubUma€i6 Uy modoc magat a kulturat nOZ2a lette. A kul.ttitara ::t:.r.ert crvenyesek ugyanazok a I:fin·cnyek, mivel energiajat az egyen LibidoatvitelHi51 merld.

29

19y pl. llQ!.Ion (1963) So kreativitasroJ robbek kazott $zt Qntja. .hog)' as .. rendtel"-emi:es:', vagyfs ugy "Vc:Ii. hogy-a: kreatlvltAs a~dete azokea az -onmdat1an . !m,pulzuso~ v~thet6 vissza, amelyeket it ~z~c:!aJj!¥.i&..a2 .anaiJs f,blsban hoz Mtre. Barron szamara vegso soron tttitfden krcaov tevekeoyseg motivaciojatlze.kben a rendterein resl im piilZuwliliall rejIi.K.

Egy tOv:abbi ketocrs az, l10gy _8 -kreativ folyamat egyaltalan hoI megx ve~. Freud topografiai rendszereben ezeket a folyamawkat a tuda:talattiba hely.ezi .. Freud azr irja, ,,nogy atudatalattiban vagy az fiszti:inenbena £o!Yllmatok ma'S torvenyeknek engedelmeskedoek, mint az en tu.date18ttes retegeben. Ezeket a t'orveoyeket OSZszessegfrkben primer /ol)'«1lllltoknak nevezzuk, szemben a szekunder foly,amawkkal. arnelyek a tudate18tteshen. liZ eo'beD Im:aj16 £olyamatokat irillyitj!k." (1963 b, 30.

I 0.).

Ez a_pdmer folyamat ugyanazokat a IwnIllktm:okat rartalmazza, amelyek lDasegy'tmeknei neurczishoz vezetnek. E konlliktusok kreael'v es ueurotikus megoldasa egyarant a tudatalattiban rejlik,

F~eudot kiJvel;\Tc Deutsch a k6vetkczokeppen hatliroZ2a meg a kreativirast: ,.,Amikor fokozodik az o~tonos impulzusok nyomasa es neurotikus megoIdb ferryeget, akkor a tud~ttalan vedekezis mlialkotas .1etre"hozasahoz ve~et. A ps~ches hatils a fclgyi.ilemJctt em6ci6k leve7.etk'se egeszenaddig. amlg azek eJyiselher5 szintet neru ernek el," (1960. 34. 0.'.

Ktis, aki ('1952) a k,cativitilskutatas r.eri.ile):en Freud egyik legjo"bb magyru:awja., a freudi. e1melet strukt:ura~iB a&pektu5ait vonja be a vitaba, Kels (vesd om·..e Bellakhi 1958, Hartmann-oal 1957' azen szere"p~t hWlgsulyozza a tudatalertival szemben. Ogy "eli,. bogy: a kretl.tlvita& altlltuhan csak "az en regresszieja" foiyt4n leh~eges. ttlv:'!bbinkban kifejti, 110gy 11 kepzeletbeo az illmokban, wliami'llt a merg.ez.eses allapotokban e~ a faradts~\gbA.n az en £llnkti6inak ilyeu reg.r:esszi6ja kerlil eloterhe. Kiilon1)scn iellemz6 ee az illspirn.ci6 foly.a.matara. MegkiiJi:illb6zteti a "k-reati" regres~:zi6f', melyben sa ~Ilt 11 tudatalatti primer cm3k esak atlllenetileg 816. 2m le, cs az "onmagacrt val6 regre!lszi6t". amelynel iz bit a rudatalarti minden korIatozas 1'IeJkUl elnyomja.

.10

Rose (1964) ugyanigy Idiloilbozteti meg a kreadv es re.grcs~ziv kCpzele~i tev6kep..yseget. A krea:tiv kepzelee .IZ en batarainak kitigitasat jeienti. E.zsegtl:i HZ ent anbnn, hogy a eesti en (hio1ogiai ct'unen:zi&) 6& ~-iden· uras (szoci.alis dlmenzi6) .k6z6ttl egyensJfyt (enntartaa. -

Bar Kcis a kOIlHiktusakat a tlldatalattiba belyezi, az ennek nagyohb szerepet tUl.ajdollit, es e.zaltal. egy kozepsii lilhi.spolltot foglal el COS clter ~: freudi elkep~esr.:k:t61. Az en ugyanls a mdarban es .11 tudate15ttesben uralkcdik. Ez nz egytk. legfontosabb vitateriilet a melyld~t.ani lcreath.'iciskutatAsban.

Freud es az eddi idezett szc):Z6k a kreativitast a tu~ata attioo hctyez.ik. Freud is bessel azonban a tudatc1ottesrol, melynek folyamatait az en .szabalyozza. ,·Minden. t\!data]attit, mw Mm tudil.tos 3UaoQta.b61kQpvn"';"enrl.ldlltossa v{illm:t. ,. tudatositl:i;at6oak va tudae-

r.:lOt;tciliJWk nev_eziin. 9 3, b. 24. o .•

Kuhienel (1966) teljc1ien el6terhe ke!.til a tudate15ttes lde:ntosfge. Ogy veti, hogy a k-reatlv szemeJyiseg tudatd8ttesevel 5zemben nyitottabb, mint a nem kreadv szemCl)fisc!g. Ennek bizooyJ.tiisara sok peLdat ismertet. ., ... Az alkoto folyamatok szahaclsaga llagym~l:kben filgg azon rudateJ6ttes £olyamatok jatckat61 • .melyek a mdatos lunkciok (r~lit.issaJ val6 ssoros kapcsolatab61

1 "kAd6) mt:te\rsege es a tudat alatti fllnkci6k (ismet16- do sztereotip szimbolizmusab61 iakado) mc~evdge koZOLL .nagyon veszelyesen ide-Qda sadr6dnak .. ' A kl:Cfl:: ,j\;j[as. sajatSzeriisege, vagyis azuj megtalRI6§anak l:s el. u-ndez6s(:,pek ~.i'peSSege attn! Wgg bogy fl. tudatel6ttes. w.ckdrjk mil,eD mccrtkbtWHtndDak olradiilytaln:nUl dph ,.iIlZO; a-kct mindcn1irt jelenlcvll cs azeUolt.l!sban egy,iittmukod6 bOrton6r kiizott." ,38. 0.). Deutschal ssemben, .iki a kreativ!t.1st a neurotikus kmifliktusQk megolt\as*nok t«klnti, Kuble ugy "eli. hogy a neur6zis "me.ghamisie cs gatel". "Cdiunk az, hogy Dr tJJ.dnte'luttes folynmotet a tudattalan foJynmntok ~t16 6s zih'il6 hatasntal, calamine a tuastos lolyamatok bana!is kodatozasaitol megs/ZAbnclitsuk. A rudarealaa csak osztono:zrutud, a tu~ datos csak kritizaLni, javitani es ertCkelni. A kreativith liZonban II lI}dn~et6tt:es tevekenyseg egyik eredmenye."

1966, 103. 0.). A krcativitnst az integr!llt primer f(1),1'1-

31

matok mothtaIjak, az .integralatlan (tudatalatci) folyamatok pedig gatolj9k.

Pine (1959, lasd a • .Motivaci6" feiezetet is) a primer EolY8JDa.tokat, vagyil;a freudi alomelmelet; egyes mecha.ni.zmusait az eltolast, a 8zimbol~ci6t es az atalakftast iz.s~lta a kreativ produktumokban, EredmeIl}'elt azert Ieher Kuble eredmeayei megerositesti.oek rekinteni, tnfvel kimutatta, hogy mlnel integraltabbak a Rielegitetlen ~u.ks~etek>- '8.llruifJiiagasab.b mhlo~egu a kreariv produktum..

RlJg£(l96l) meggyoz5dese az, hogy altalaban az elet. de kiilono en a kteativitas olyall kontinuUlDot jelent, mely a tndaros folya.mattlkt61 a tudaealattl foJyamatoki~ terjed.

Ebben a konrinuumban helyezkedlk el a • kritlkus ozzanat", ahol az e&rCIl ~toj atudatalattlt61 es a tudatost61 is saabadda lHn~k. A belat4snak ez a pillana::.a a "I;critikus: kUszob", az "off~€oll8cius"~ak (ti:le:bredesnek). illeevc ,transliminal mind'I-nak (a bataron fuJi leleknek) egyik fonnaja, melyet, itt "a rudattoJ me,gnabadu1t Wapot"-nak Ieber forditani, Itt veli a kreativ energia 16nyeget megragadni, mi el az a szabadsag, amel,y minden kreadv cselekveshez sriikseges, csak ebben .a mozzanatban adott. Itugg EeLfog4sa tehat Freadnak es tanitvanyajnak ltteativitaseltneJ.etetol es Kubie kreativit:ise1m~leret61 abbaa kGlonbozik, bogy a "tudattal megszabadult al1apotot" nemcsak a tudatalatri ,'agy a tudate16ttes egyik meghararczott terweten, hanem a rudatalatti-eudaros kontinuuIll.ban miadeniitt teh:e~elezi.

O~ogla.lva a kti etkez6ket mondhatjuk: A kreativims szichoanalitikus elmelete elsdsorban a kreatjvi~as glOti adoses erzelmiaspektnsavo.l foglalkoz It, melyl'{ a mottvaetb EeJeze€6en reszletesen togunk cargyalni. kreativitast ez ax elo16tet a ,,!leIBo' konfliktusbol" 5zarmaztat a ame} aneurozlS er,e etc lS e t. ez "1-

gesz1tisti,l meg om leher tenD1 azt IS, hogy a kreativ folyamat £elmlemlett 6rzelmek Leve-zetEidese, iliafSiaraa aSiZociaci6k Lit' an val6suI meg, es arnel et II f8.otazm. II nnppa li.lmod ;:as ell a gyetDle . jut k ru -roz. A 'v e'en elEo ad'a c feldol 741a czekec :u asz~

s.aociici6katJ a kceativ cgri!n isz()nt 01E13.

J

32

2. A KREATIVlTAS A:SSZOCIACI6s PSZlCHPLOGlAl ELM:ELETE

33

Wertheimer kiemeli, hogy Ii. forma es a tartalom kozotti belsQ_ osszefiigges...£.eltacisanak kenyszer.e .a mUYeSZnel erdsebb, mint minden mas kreativ gondolkoz6nal. Amheim (1947) a miiveszetpszlcho16gfab6l kiindulva Wertheimer egyensulymcdelljet olyan szemelyisegjegyekkel egesziti ki, amelyeket rmlveszeti alkotasaik interpretaci6ja alapjan' a mtiveszeknek tulajdonit. Arnheim azt talalta, hogy a m(iveszek elonyben reszesitik az egyen's~ly: es a_Eimmetriat. A krea1j:y_ egyeneft:e _ a kovetke- - zo [egyek jeIle~oek: adottsagaik vannak arra, hqgy absztraIialjanak, merlegeljenek, formakat es strukturakat szabalyozzanak es dinamikus telitettsegiik alapjan a for-

makat es a strukturakat kibdvitsek. .

Mooney (1963) az egyensiilyi modellbe bevonja a szemely, a folyamat, a produktum es a kornyezet kolcsonhatasait. A kreativ folyamatban ez a kolcsonhatas kulonosen nyilvanvalova valik, Mooney szerint a kreati-

diM~~~~=~:M~:~:~~~~~~:~~1 vitas minden olyan vizsgalata, amelyezek kozul csu-

b • pan egy aspektusra korlatozodik, es elveszti szem e101

az egeszet, a problemat inem tudja kielegitoen rnegra-

gadni.

megj6solhat6sagat szolgalhatja. A kreativitast mera kriteriumok az originalitas es az asszociaci6k statisztikaila ritka e1ofordulasa (infrequency).

Maltzman es masok kutatasainak (1960, 1958a, b) celia az volt, hogy olyan faktorokat tarjanak fel, amelyek fejlesztik az originalitast es az asszociaci6s keszseget, A kreativieas kutatasa teriileten azonban az aszszociacios elmelet legfontosabb eredmenye megiscsak a "Remote Association Test" (RAT).

3. A KREATIVITAS ALAKELMELETE

~,

4.A KREATlVITAS EGZISZTENCIALISTA

_) ELMELETE

A kreativitas egzisztencialista elmelete az 'alkreativitast, amely ~szfne~esztetiz:H6 elmenyt nyujt;"'"el-kiilontfi az igazi, val6sagos kreatiV'itastol, amely valami ujat hoz letre. A kreativitas csak akkor lehetseges, ha az ~gye~ '2tal~IKQzikh J3i3t iiTi1g4"lTaJ kjjlyiJ4g4yal es kiirnyezetevel. A kiilvilaggal val6 talalkozas intenzita~atQI fiigg a kreativitas foka ..

Ennek az lskolanak RoIo May (1959) az egyik leg[elentosebb kepviselfije. () allitja azt, hogy a kreativi .. tas ,.talalkozas". A mtivesz "talalkozik" a tajjal, ame[yet meg szeretne festeni,kiilonboz;o nezo£ontb6l szernleli' es fe1ofd6dik benne. Az eszkozok, a szinek' es a va- - szon, melyeket elmenyenek kifejezesere. hasznal, csupan masodlagos szerepet jatszanak, ezek csak mediumok, a fontos a "talalkozas". Hasonlo dolog tart6nik a tud6s=-

3S

sal a kiserleteiben. E talalkozas szernpontjabol nem ae ~karati erOfesz~'ienyeges, hanem az elmelyiiles, a igazi "Engagements" foka.

A kreativitas May szamara nem az, arnit a kreativitasbol a redukcionistak csinalnak, Szerinte a pszichoanaIitikusok a kreativitast egy neurotikus vonasra redukaljak, es Adler a kreativitast arra redukalja, hogy az egyen konstruktiv modon probalja athidalni elegtelensegenek felismereset. May szerint a kreatiyjtiis a map..!ll~ljs' erzelmi egeszsi;g pmduktuma.. Ahhoz hogy May

talalkozasfogalmat igazan megertsiik, nem elegendo a kreativitasrol irt munkait elolvasni, nagyobb mertekben kellene figyelembe venni altalanos egzisztencialista beallitottsagat a pszichologiaval es a pszichoterapiaval kapcsolatban. (Lasd May, 1959b.).

Schachtel (1959) a pszichoanalitikus kreativitaselmelet kritikajaban es a talalkozas koncepciojaban egyetert May-jal. A kreativ egyen--nyit0tt- a-k-iilvila-ggal-szelll:: ben, es eZ:iltal erzeken ebb es kesz a talalkozasra. A

-K:reafivitas nem az elfojtott osztonok kielegitese, han em a- J\iilyjlaggal yalQ kommunikalas szUksi;gletenekweg; val6sulasa. Az alany e .kommunikacioja a targgyal, (a kiilvilaggal) ketfele uton valosul meg: az alanyra iranyulo - autocentrikus, es a targyra iranyulo - allocenfra kus uton,

Schachtel az emberben .levd ket torekves kozotti "eg zis~tencialis szoritorol" beszel: ~ ember egyreszt nzitott akar maradni a kiilvilaggal szemben (allocentrikus szemlelet), masreszt egy zart, lsmert vilag biztonsa a-

",han akar megmereve' ni autocentri us szemlel~t);i kreatiyitas az allgccgtrjkns nyilt szeml~Iet gyozelme az autocentrikus, szokasba beagyazott perspektiva f.elett Az egzisztencialista kreativitaselmelet kepviseloi szamara donto az, hogy a kr<:!ativitas az egeszseges, nyito~ ~ a kii1vilaggal kommu't&~16 egyen produktuma;,,_

5. A KREATIVITAs ATVITELELMELETE

Guilford (1967) a kreativitas egyik intellektualis meleterol beszel, amelyet mat Spearman (1931) es Thurstone (1952) rnunkaiban vel megtalalni, Guilfor

36

I',~ az emlitett szerzdk szerint a kreativ egyent intellek-

I u:ilis kesztetes motiy~..r ra h - 06h!makat keres-

Nl!n, es megtal:ilja a problemak megoldasah Guilford at;itelelmeletenek megertesehez mar ezen a helyen is roviden foglalkozni kell azzal a modellel, amelyet az "in tcllektus strukturajarol" 0 dolgozott ki. (A reszleteseb~b \ lcirast lasd a "Kreativitas es intelligencia" c. fejezet- .

~J I'

A modell harorn dimenziobol al~/ ~ lYek a ~ Jcl>. (gondolkozas, emlekezes stb.) , /a . rtalom (verbalis, szimbolikus stb.) es a produktyfu-#\egyseg, osztalyok, rendszerek stb.) faktorait tartl:j.yq!azzak. A produktum cgy operativ (muveletl) takto'r es egy tartalml faktor .

osszekapcsolasaval all elo. I,. - --

A reafiv produktumoka"t!Guilford reflexnek nevezi, amely semakban, temak~~ vagy motrvumokban nyilea-

. k II lk ' k ' k '"

nul meg. Minden reat ~ a otona mar a reanvitas

legkorabbi -stadiumabll;.j')nis egy rendszer _£i.!!_ok!ban kcl.L

lennie, amely alapjanffuunkaj:it vegzl. • ...'ll

Guilford ugy vell, nem fontos, hogy milxen teruleten \t fejleszti az ember Ureati,:"itast. Szam~ra a kieativlt s

f! ®d8S eeyik wozzanata A tanuhis J]j in:r;;·Cm-ijci(}k. felfogasa" (438. 0.). A kreativ egyen uj informaciokat

fog fel, vagy a regi i~formaci6k kozott tij kapcsolatokat

hoz letre, Minden tanulasnak egy altalanos es e s ecifikus as ektusa van. z ut6 bi csa e s ed ikus feladatra alka mazhat6, I es ezert nem vi eto at, mig az, altalanos aspektus mas feladatokra is atviheto. Ezen atvitel kulcsa a hasonlosag (similarity). Az intellektualis feladatok hasonlosaga az operacios Iehetosegek, a tarta- 10m es a produktum kulonbozo tenyezoinek azonossagat foglalja maga.ban;, ~inel tobb ~ .k?zOS fakto:, a,nnal, na- , I gyobb az atvlhetose~. A_ ~e~ttvt~as. a t~nul~s alta.~anos 1 I aspektusahoz tartozlk, es eze~~ a~£. mas teruletre ~ vagy feladatra.

,

I

37

1\

6, A KREA.TIVlT.AS INTERPERSZONAL1S VAGY Kl'Ll'ORELMELEIE

38

beci egzis2teDcia kett6sseget az egylk oldalon a szokas, es a kQruormims ve.delt bizton saga , a masik oldalnn az lijra, a kreat:l;v cHrneny.re vaJ6 ke.sztetes. A massa leves, a rnegszokott dolgokt61 vale elszakada"Sba orsaga-a

krCitIV be!llitod!s l.egEQntosablJ eOOCIe. :A.z:_ e.!O:~i1 a 'oc jut el a kreativ rna ataroish9~ lta k6sz-3L-

e e . E tekintsen leza .

Ragen (] 959) ugyanugy, minr Fromm a kreativitas legjobb felretelet abban bitja, hogy az egyeo kiilvilagat nyitotmn es eloitclletek nelkul szemlelje, Nala a k.ceativitils az lij osszefi:iggesek egyik produkruma, arnely egytes.zt azegyen sajatos egyedi mivoldbol, :rrulsresu az anyag, a to[ren~sek, ez emberek vag}' a koti.ilrql:nyek sajatos egyedi mivotbih61 fakad. (71. 0.). Teha robbek k5zott embed kapcsalatok, elethel~e~ek, muilka so lS a kre:ativitas E_rqduktumai Ieheenek, A i<rea:ti\1'itns telretelcit Rogers kiilso & 6elso eleeteiekrc oszt]«. j)ji1'SQ. felt:ke1en az' atmosmgsr Crri, ame1y a .. ps2.i~rol.6gia~. biztonsagoo" es. a "PSzj~oJ6gi~i . ~zab8dsa got bJztOSlfJ8. Ugyanugy mutt a paaichorcrapias helyzeeben, az elso - a pszicholegla! biztoasag' - lehet6ve test! azt bogy az egyen sponQ\nabba valiQD, az utobhi - a psticho16giai szabadsag - azcgyco szamara lehet5seget nyu;t ahhoz, hogy kepessegcit zabadou Eel· haszmUja. ~bchii feltereLekkel jeloli HZ areJessel szem- ben! nyitottSjiOt, bel so ertekmecc:ekct es .azt a kepesseg~ bogy az elemekkel jatsszunk.

Ha ezek a feltetelek adottak, akkor az egycn szabadoak es biztosnak em rna at area, hog lebetdsegein k megfcleljen, es sajat rnagat megvalesitsa, Rogers a kre_ativitasra vale szocialis kes2tetesroL is bCSZiH. Az

• e cnnek kreativnak kcU Jennie bo

d~

Eddig az eg)'enben leva feltetdeket is mertetcuk, amelyek 112 egyen zamiu:a lebec5ve teszik, l10gy kiil\<ilagat kreanvan elic nt. kovctkezokben azok t a rar~adalm.i es kulturnlls fcltetelekct cmligilk meg, arnefyel{ :'IZ egyellb~n a k[eati'litast gacolharjlik vagy elo-'

egithetik. •

TumiD (1962) rarsadalml konformizmust a kreari-

40

~PO(t ig6nJeit e~li ki,. amen kl.l~me.lkcdo tapasztaratOliat G es meghatfirQzclil~ a kieal:lvttlis

kimutattn az:t bat! a e az

41

.-

---

egyen kreadvitasa kOzCitt au. feon. kok a k:pltticik

1:tnzna1rlareheativ egyenekel;, amelyek gyefm~eiket flviltan es szabadon -arra neselik, hogy a komyezet ko-veeeliflenye'1t feLI0f.iak, 6s ezekk-el $fapG8o)itbari' ICerde.set-et tcgyenek Ie: Ezek eIIOgaa)lk a diverc&cllsgolldnHrnzast, amery II folramattaes Hem a P.J.'odub:tumra iranyuI.

A kfeath'itassal kapt;SoJates ismeeeeekee azamerikai "self and gI;awtb"-pszichol6gia ("barm:adik ero"-nek is nevezik) tijekoz6dask;eat ba$znaIj.a Fe1 az~eszsegesekI..-cl Cs a betegekkelval6 -foglalkozasnaJ.. Ehhez az ininyzatboz kiiliinbfizo iskolak psz:icbote:rapeutJii tartoznak. A:z ,egeszse~~ individuum krlte.ri:nma az·' en novek!dese es £ejlodese ami aa egesz szemelyisc. a kulvi-

taggalossibingb~m;tikiidteti. _ _ ~

-Moustalms (1956) ugy vefi, bogy a kreativita.st neliezen 1ehet meglIataromi, miveI csaknem ugyanazt [elenti, mint az egesueg. Itt Madow, "sajat magat aktuallzalQ" kreatividsata gpn'iloI (19S9). melynek defiIlici6ja wbbek kazott Ro~rs,. Fromm, Mu[tay dehnid6jat6I alig kiilonhozik. Ok vala.mennyien a keearl-

'( viliilst az e e. - '61 funke' 'to ceo komyezet~I hez val6 alkmo_a&-£OJyamatakeofO~ el, A fientiv1tascslicspontja a 'ics&CstapaS2tala:s'~ ~peak experience): ez oiyan. allapot, amelybeo 97. egyen a tapssztalatok sZlim_ira nyito.ttabb, spontanabb m6d01l cseleks~k. CS ill' m6don eijutaz tlnmagM aktualizi11.6 lereari-

\'lt8:sh.OZ. (89. 0,). '

OsszefoglsJ6an ezael a fejezettel kapcsolatb~n ale mondhatjuk, bogy alapjabsn veve meglepo. mel10yire kreativitas oeU .. -il1 (euolda:I~.an) k021el1tik meg II. krearivinis p:roDItmaj.;i!;, a kiilonb5.zo iskolak teoreelkusa], Reszben ~iketult egy lij p[obl~mat (8 k:ceativitas fl pszichol6gia szama[a veg-ul is uj) II. .semajukba feleennl ane!kiH, nogr valamilyen uj Eelis.me[~hez jmottak volna vagy a semajukon beliij uj fuokci6.kat tudtak volaa fcLtiirni. "Kres.tiv" eljMes. az lenne, ha- a tabbi k:ceativicisb."Utatt'> munkait "kesleltctett erU:kei6s&e1" 01- vasnak, ke2dett51 fogvn hem i Iletn.ek sziik kritikaval. £os nemcsak egy iskola specifikus fOgRlm.Aiban gondolkozilanak, hanern a ternatikn mit~ mcgkOzdltcsc,it is d· ismerl'u;k.

41

HI. KREATIVITAS £S INTBLLIGENCIA

1. GUILFORO MODELL]E

f-U· " L' ~

J950-ben Guilford arra a eusmereste )utott, "o,gy a

"reativit;8_st nem Iehee metnia tra_dLcj.gnllJis int!illlg_endacsiceIclfel. Tesztbattedat dol ozott ki .... .ll}.elln,$.k a kt.ea-_ IV magata.rtast kell mernie. is statis.zti:kai modsztlt.ek, kill6ffos-ena faktorauaJiZis segitsegevel megp.r6balta "llegillapltanl a krea:tiv magatartAs k6pess~~i€ es ,egy~s

I (Ikrorait. Az intelle.kttre te,me.w-eten~k cadigl eLu!;letelt Ijs.zcrueo inte~p[etajta, amikoe msgillatai ere~merrye. ·eat az intellektus sb:llkturAja.nak haromdlmellzl6s meJelljet epitette fel. (Guilford 1956, 19M.).

Guilford cel).at a k5velikez6keppen fogalll'l~ita ~leg!

..... az embed inte1:lektuli egyseges elmel_;tenek ~\ala~ I tiI~, IiImely ft'<l lsmere spechUi'S' v:agy elsodleges l~tel. s:ktlllilis- kepessl:geket egys.eges rends~er~en, ~z u~nevezert JQielligencia'S.ttukturabao . tog11;\110\ ossse. (19;)1),

470. 0.). 1 kUlonbl.izQ

Egy sttukturan beltil a f-aktoratl$.lizisse ..'

aktO[ojtat lebetett eLkii16niteni, a!j\.elye~et iilzutan. 15- met oszt:Uyokba lehceett osszefoglnlni, ~velezek ?lZ~IWOS medon hasonloak voltak. 4z os?.tfliY.9ztlst mLndlg

, gondolkozasi folyamatek jellegen'ek. taWLIH'It\nak ~s. produktumanak 1llegfcleioen -vegeztek el, esez: a ko\'crke:co f,aktorcsopertokat eredmlmyezte:

1., Az "tcllektusaktivit;lsa:nttk , faktO[CSope~tla.,. (O.P',I! - r.i:d6k) : .. !2VPf,ip, em I eke.zet, dtvergcns. gd.ndolkQZ;as, kODyeq;ens gOJ1dolk~as ~ ertek~les (eynlUa~oD).. : 11. 1\ tartalom faktorcsgpgrtj8, melynek 11guralts. -zirnbolikus, szeOlandkus e~ vis.elkedesi ::Ispektusa Iehee. m. A Rfoduktumok faktO,tcsopottja, an\ely IiIZ InfOtmad6k cgysegeiben, osztlilyoko8!l, ij6szcfii8ges~kbcl1,

Egysegek.

Osztotyok Vonut kozdsok

'" '0

N o

"" o

u c o <D

Rendszerek Trcns zformdcio k

Implikaci6k

rI) Konvergens gondolkodas , itt az informaciok egy gycdiil helyes; optimalis vagy szokasos valaszhoz ve-' Il'tnek, -. ---

e) Ertekeles (evaluation): ez dentes a minosegrol, helycssegrol, kovetkezetessegrol vagy adekvatsagrol mind.izzal kapcsolatban, amit tudunk, amire emlekezunk es nrnelyhez a produktiv gondolkozas utjan jutunk el.

A produktiv gondolkozasi rmiveletek . c) es d) pontban megjelolt ket fajtaja biztositja azt, hogy a rendelkezesre a~16 informaciokbol uj inforrnaciokat alkossunk.

ad II. A gondolkozas tartalma (contents).

a) A figuralis ' tartalom konkret anyagot, illetve tiszta erzekszervi adatokat jelent, mint pl. a vizualis eszlelesben a nagysag, forma, szin, helyzet vagy egy targy strukturaja,

b) A szimbolikus tartalom ibetnkbol, szamokbol es mas konvencionalis jelekbOl all.

c) A szemantikus tartalom a beszedbeli jelentesekben vagy kepekben mutatkozik meg.

d) A "viselkedes" -tartalorn (behavioral content) olyan faktor, melyet 1959-ben tisztan elrneleti alapon soroltak a tobbiekhez azert, hogy az ugynevezett szocialis intelligenciat is kepviseljek,

ad III. Gondolkozasi produktum (products).

Guilford modellje szerint az egyik legeloszor leirt rmiveleti faktor es az egyik utoljara felsorolt tartalmi faktor osszekapcsolasakor meghatarozotr produktumok [onnek letre,

a) Az egysegek eszlelt "informaci6k"; ilyen egy szirnholikus struktura, egy fogalom vagy egy figura.

b) Az osztalyok az egysegek kategoriai.

c) A kapcsolatok az egysegek vagy az osztalyok k>ozotti produktumok.

d) A rendszer vagy minta, vagy osszetett" egysegek "alak" -ja.

e) A transzforrnaciok az egysegek vagy az osztalyok

uj· konfiguracioi. . .

f) Az implikaciok joslasok, amelyek az informaciokhOI ad6dnak.

Guilford a tovabbiakban kifejti,. hogy a muveleri faktorok meghatarozott kepessegeknek felelnek meg,

~

3-dirnenzi6s modellj e "

rendszerekben, transzformaci6khan es implikaciokban je-

lentkezi' . .

A kovetkez~kben a faktorokat es a kepessegekee ko-

zele1Jbrol vlzsgaljuk meg: -

--ad 1. rG??~n{~d~s~ muvele'tek (operations).

. a;1(ognlclO (cogmtlOn); ez Guilford szerint felfede-

z~:.-ujraf~lfedezest es uirafelismerese jelent. .~ li)~mlekezet (memory), melyet az eszlelrek meg-

orzesekene definialnak. "

c) Divergens gondolkozas, vagyis a kiilOnbozo iranyokba torteno- gondolkozas es a kiilonbozo megbldasi lehetosegek keresese, .

44

45

arnelyek "tesilben tanutis Utia.n.....klleszt:h.et§.k. A kreati ,f~lya.matban ezek egyres2t a diverge1@ 8Q!!c:lQIkoZas ri.ile~:e esn~k, GW~GId e~ert ezekee divergeas pr dukaoknak IS nevezi, A divergens gondo1kozils rob feJe lehe~seges mcgoldlist ismc~. visznne a kaovergen ,;;:ondolkoz.as sajlie maga sz(iklU Ie lebetosegeit. mivel c:sak e;gy megoldas fete ooreks.zik. A kreativ folyamatb~n. azonben ugy~nUgy. minr minden. problemamegolcUiSI hclyzetben UlJndket gondolkoz:h~ tehat a kerreer.gens. es a divetg_e.ns gondo.lk~oz3s is_ egyidejiileg seerepet j.a tszh at.. (1963).

Az illtelHgenctate.sztek a1taMban a koavel'gens goa~~IkOZ~S1:l1 .kodatoz6dnak; vagyis IlZ ewlekez~ va:gr uJra£e!rsweres s nem, a felfedezes Vitgy megt1jltas kepessegere, Mive[ aa 6jabb IllteUigenciatesztek validitasv:izsg3.1abh mega kOl'libbi intelligenciatesztekre "'pnatkozt.'l.tva "cg!::z.tek d. az ujabb tesztekben a zoadolke-

• ~ .0

zasra es a magatarbisra vomUkozo ilj felismetClieket

meg figyelmen kivij:l hagytAk (Guilford, 1956).

Guillord modelljen minden faktoItnak meghaturo:rott ke.pesscgek felelnek meg, mclyeket Guilferd divergens _produkc.i6s ~esztbatteriaja (DPT) segitsegevel Ieher mecoi:

IJ!9IM~c:?j,?g f£lucoSV? =- az n k~esseg, bogy meg·

hat4r02<ltt . koriilmen.:yek koz.ott .

(J) s,Zavakra1 bJgoudo'fatokra, '1 asszociaciokm, d) motldatokra va kifi' ezfsekt:e eml.ek~Z2iillk.

n.s'Lekon}%fii (flexibilit}~) - az .elrakmrozott in-

foanad6k atll a at{tsa~.

a) A:z infomuici6 oS2talyaia;;tk "sponmn" atalakibi.

-46

47

i.ebban ~ehet. ~iliecletileg ellenari!mi es annal kanny.eb erMke1ru, minel egyszeriibb a reszt, Miodegyik' tes ben meghatarozott ida a}att m~atirozott S2amu valasze keU adni fiiggedeniil a valasz minosegetol. I el 6dleges ielentosegli az emlekezeti anyag aktivAllisanak kepessege.

ad 11. A Fle~ c ibilitds faktorai

A varakGz~.ssa( szemben a flexibilitasnak oemcsllk eg, banem ket faktora van. A "sponcao" (SX) es ~z "alkalmazkodo" (AX) fJexlbiJitas. Az elsot e16szi:ir a "Brick Uses Test"-ben mut:attak ki, abol 10 perc alatt arra . a ker~esre k~ minel tabb valas£t adni, hogy egy ~kasos teglat mire lehe.t felhaszmilni. A gondolati k_?nnyedseg (IF) faktorat61 eHeroen, amelyet egysz.eruen a felsorolt alkalmazasi lehetosegek szamhal mernek, a spcnean flexibilitas (SX) faktorat -azzal merik, hogy a probandus hany uj osztilyt so,rolt Eel a £elhssznitLasi lehetosegekre. (PI. epitoanyagnak •... hajft6lovedeknek hasznalhat6 Ie1.) Az IF es a SX k6zott ~Utalaban csekely korrehici6 all £enn. Az .. rukalmaZkod6" flexibilitast (AX) elosztir a "Matoh-Problems Test"ben mutattlik ki: gyufaszalak scgftsegevel kazos oldalu negy,zeteket vag Mroms:zogeket kelletr klalakirani. A prObaodusnak meghawozoti szfunu gyufaszalat Kellett elvcnnl espedig ugy, hogy megadott szaIDU negyze-t vagy haromsziig maradjon meg a Ieleslegesse valt gyufaszalak nelkiil. E feladat megoldasahoz a pt6ba-szerencse elv alapjan, foly6viselkedt'ist a feladatmegoldnssal egyiitt alland6an Vliltogaroi k,ell. Ehhez a probandusnak a negyzetet, illetve a harom~oget es a gyufaszalakat mindig killiinbozo n~opontokb6'1 kell tatnia. Ezen kivul nehany megoldasDAl szokatlan taktikara van szilkseg, I'll. amikor az egyik negyz:etnek Degy~er olyan lI8gy'.nak kell lennie, mint a tobbiek. Itt kiilonosen eloterbe keriil as, hogy a probandus hanyfelekeppen tudja megktizel!.reoi a problemat.

ad Ifl. ~ r:mginolitds f(lk,toroi Az ocigiJlalita (0) hipotetikus faktod(\ak mefeset luirom kiiJonbi5z6 .m6doo oidotttk meg (tobbek koz6tt Wilson, 1953),

48

fl) Az otigiruilis yru:;1szok ~itkak. Eac a rit"kasagat egy humogefl populacioban statisztikailag az el6ford-was I.1I'akorisagaval lehet megb.ai:3rozni. Egyes teszteJ,.mcl a \ "laszgyakocisligot 400, hasonlo kepzettsegU Baeal {erI ih -I ili6 hitele lfesi poputaci6ball :iliapitottak meg. A probandusok vilaszaitezutan a valas-zgyakorisagoknak IIlcg£eleloeo sul 'oztilk es ertekeltek. A "QuiG:k Response Test" -ben pi. egy megadott Id6f1. beliil merik ~ ingerszavakra adott asszotiad6k S'zamat. A probandus rllmtszama valaszainak stilyozott esszegeb61 all.

b) SDk erederi v:il1as-z csak azert szokatlan. mreel az Inger sz6val csak ta: oli (remote) asszociaci6s kapcsolatban all. Ezek inkabb tavoles5ek, mint korreeaelonalisak, Bnnek az elvnek Ielel meg a "Cansequences reSt". Minden feladatban hipeeetikus ujltasokat kivanuak meg. Pl. ki kell trualni a.zt, hogy mi teszi Ieleale)..!csse az evest. A probandusnak minden kovetkezt~te$t Icl kelL sorolaia, ami megllatliroz:ott idoo behil C!sz~be rur, A valaszok £eldo]goza.samU ki.ili:inbseget tesznek I uzeli, miadenkinek eszebe jmo kovetkeztetesek e taI Ci!CSO kBvetkeztetesek kfizfitt. Az lLt6bbiak olranok, uuelyek v~<>y iddbeu kesobb, vagy csak mas esemenyekkel 5sszefii gi'sben kovetkeznek be, 'Vagy pedig a problema gyakran figycilllcn k1vii.l bSlgyobt aspektusara \ unatkoznak. Amig a kozel£eievo valaszok szama az I F-et rneri, nz originalitAst a tavoles6 vnlnszok szama lt1utatja.

c).Az eredeti valasz~k "talala" (clever) slaszak.

[gy pl. azt a clmet, ame1yet egy probandus egy mes6- hez ki~la.l, annak ruapjan lehet megftc!!lni. bogy banaIis, !idet n~lkiiJi vagy 01.;:05. !tI[on humeros, ">al!:! peclig e ketto kevereke-e? A batuHis cimek tobbnyire tisztau Ieir6ak es unalma ak, A kozelfekV6 valaszokhoz haSGD- 168,0 (vesd !)ssze b-ve1) a ,.ncm talMo" vlllaszok is 9:20 IF faktort merik, mig RZ okos valaszok az odginalitas Iaktorae mutatjak.

ad lV. A~ elabort1.r;io faktorai

Ezt a faktort e16szor azoknak a kepessegeknek az clemzesekor mutattak ki. I)lleiyek ahhoz sziiks6gesek hogy egy otletb61 egy kGnkret terver kCs~itsiink. A ter-

49

vellCs ezen aktusaban a kreauv gondolku2;.& tikben reszt vesz. A telVezes oem egyseges folyamat;

tervezeshez hoZZli tartozik mind a .sze:mantikus .

raciO" (besie~beJj kidolgozas), mind a reszletek lepesben tortino pontos kidolgozasa. Ezt a2~t6bbi tort: a "Planning Elaboration TeSt" -ben mutattak amelyben tervet vatolnak £el,es a probandusriak megielolnie a kivi telez.6shez szUks6ges reszleteket.

ad V . .A probUmtik irdnti ea.ikenyseg

1950-beo Guilford azt a hfpotezisl a111torut a kreadv emberek kiilonosell felfigyelnek a dolgekea, 'es eszreveszIk,. liol vannak pro&lemak~ .. '-' .~~;.a_ osszhAngban Allapitja meg t'dbbek kozott Toecance b): .. Az etzcketleoemberek nern gondclkoensk ,,«,an-_ van". (33. old.).

Bgy sor tesztet dolgoztak ki minsk meresere, hogy probandus milyeo gyorsan eszleli a hibltkat, elegteIensegek~t es .eUentmondasokat. A probandusaak pl. fel keHI.SJl1e:!me a baszmUati targyak bibait, ismert gyak f.e1hasZllMallakor meg keU jelolnie a leh.etsc~gels. kompliktki6kat, vag)' fel ken lsmernie egy terv ruanyos£agait.

ad V 1.. 0 jraloll (11111n~tis E7,en. a hipotctikus faktorOl1 Guilford azt a kepesseget erei, bogyegy tirgyat vagyegy tlirgy res2et teJjes~n uj es. szokathm modon alkalmazzunk. Bgy ilyen ~ktranszformaci6:ra lenne pelda : "mel}rik targyat lehe~e tiizgyujeashoz Felhaszn:Uni Il) ZSiDOr:, b) kAposztafCj. ,) zscb6ra. d) bal, e} til". A heJycs vaJasz B. d, mivd az 6raiiveget nagyft6kent lehet basznalni.

Bgy masik tesztben Ill:indig ket wgyat kell komhioaIni abhoz. hogy azok meg)tatarozott funkci6t tolthessenek be.

Guilford a "s.teman~ikus" u.jradeEinlaIas. faktorat :l Hex i bllis gondolkozas harmadik m6djanak Is tektl1ti. Kesobb logikai osszefligg&t aUapit m.eg az ujliafolYllmazas es. etlenp.6luskenta "funkcionalis cigidibis" ismeet fogalma koz6tt. (U:9d Gu1lford. j%7. 432-425. 0.).

50

Guilford termino16giih\t kUl5nb0z6 idopootokban (1950, 1957, 1959,. 1967) eltero modoo alkalmazta, .ami faktOl:ok d.e:Mnkioiban bizon.yos attede.seket eredmenyez. 1\ fakt.orok es a kepessegek f(lgalm~t; oem minItg ki1iloru'tette e1 vi.li't go san egymast6I.

J 967 -es utols6, . .nagy.oD reszletesc besz.amo16ja alap)an megpr6b61juk osszeaUItaili a kreatlv kepessegeket,. es ezeket i:isS!Zet:uggesbe hezai az inte11ektualis fakto.r:okkal :

Faktorok

Oper!ci6k

Tanalmak

Ptoduktumok

sz6 dlvergens gondolatok divergens

asszQciaci6 diverg.ens

kifejezesek divergeas

11 FI~;bilitiis:

sponta.n

divergens

siimboLiku.s szemantikus azemantikus SZe,m1Ul tik IlS

egysegek egysegck kapeselaeole rendszerek

ig;lzod6

divergens

rraflszformiki6s

di.vergens

III. Ojraloga! mezas : konvergens

IV. Elabo~ad6: dlvcrgens V. Origioalil;as;

drvergecs

VI. Sz:e)tZitivitis: evaluation

·szemaorikull fi gllra.lis is figurruis

osztalyok

transz£ocmaci6k

szem$.Miku~ eran szIo rmad6k

szemalltikus tnnszEor" nuid6k

hgud.1is \Cagy silmbolil:;:us

s.zemalltiknsim.plil;;.acilJk

szem a fl ti 19us t~a D szformar;i6k

szcm8fltikus im.pllkaci6k

51

A kreatl-V fol;raIDat k:' 9OO0zQ..uzisaiban a kiivetkez

irep1!S,S" __ etc t.ete1e'Zik: -~

Ai elok&zlt<!si HZisban.: a problema irauti ec kenyseg, kouuyedseg es sR0n.tan_xibilitas,

~n\s.

Az inkuoaci6s £azlsban: konnreaseg, Hex!b_llit'.8$. A belatasos Eazisban: szenzitivitis, lQlnnye:dseg, tr_anSZformaci6s fiexibilitas, alkalmaz:kodo Ilexibilitas, erlgin ali tas.

Az ecteke16si (evaluation), iUetve igazolasi fa:1ilisban: u.j tafo:ga.lm~as ...

Ebboi az oss.ze~lHtasb61 megertbeto Guilford al1ispontja, miszeriat asz.€ozitivims nemcsak ertekel6 (evaluative) kepesseg., ahogy aze !dtetelezte, hanem kognitiv kc~pes.seg is (19S7, 429. o. labjeg)'~et}.

a kognitiv e.s az erteke18 ·szenzitiV'itast te.tuit el lehee kiilOlllteuiegpnasto!. Az elsa minden kreadv folyamat felt6tele. Amikoc eID' problem at felfogunk, esa problema,r61 lnformaciPkat gyujtiink (~ kreat[v folyamat elsa I fazifS.) , akkor a tq'itottsag, va,gyiB. <I n~ ertekeloszenzitivitils az e::gyik £5 teltetel. Ha tulsagosan koran toct.eillle az eftekei6s, akkor ez !¢toJna a kreari .. · foJ:yamatot~ mivel 11 "nyersanY3"g" sok informaci6 es asszochici6 formaj~ban. tQrteno felszlnre keri:ilese lefekez6dne. A negyedlk lazis. (al!: ilj felis:mcflesek eHcO,o[zesce$e kip.r6- balasa) viszont r:rteJ.::e!6 sz·enzitivit::ist 19cnyel, mivel itt all uj felismereseknek meg kell felelniuk az egyeanek.

a kUlviJagua.k es a proQiimanak.

GuiHotd mod.eI!jeveI s~mbl2l kritikaiLng megemJlt-

...!let6 az, hogy ez a model! esak a tudat sziotjcrc vonatKozik, es semmit sem mond a eulsjdonkeppeai £0- lyamal:roL Az in£orroad6k kti!.!:otti kapC$olatolt fellsmere crill (cognition) beszel, ~onb!l:n nem emilf,. heg;yan jonnek Ictteezek a kll.pcsolatok. Tabin jellemzo az, bogy Guilford fejtegeteseiben nem hasz:niltja az igeviszollylatot. csak a fOnevviszonyla:tof. Maga Guilford ugy vette, bogy model1jet ki kelleneegessfteai liZ erzekszervi modalltlisok (sense modality) (vizuaHs, akuszrikns, kinesztetikus) negyedik dimeazi6jdval; miode,rr.. esetreez a dimenzi6 sem biztositaoa Ii modellbd] hiaoyz!Ldioamilrus aspektust.

Bar Guilfoia mci;illnpic:ja, bogy csak azokata ke-

52

jll ~8egeket sorolja fel, amelyek a kreativ szemclyi.t

I '1Jemzik, azonban ta folyamatot mi:gi.. !). motiv:a:d6k.

,Ig)l a kUlso hatasok dete:cmin!ljak. A ...IJld6sokoD es '[litcszekeo vegzett: kiilonbazQ vizsgalatok mtitafj'!.\Jt mlven Ionfosak a motivaGiok es a kiilsa hatasokaz inIlJrnnkt6felvete:lgeI es ~ kr~tiv £Q[YJln1at I{lbpntakoza-'

.~nil. -

Sckeldalubb, barmvol.r61 sem olyan puntas Gough

1957) Iaktoranalizise, amciy Hikeot a viselke1±es.a~pek- .

IUSS~ wglaIkozik, .. es amen~el a. "15reativ magatart:.is" /.I'~

l feJezetben foglal:k<l.zunk kozelebbroL I

2. LOWBNFBLD ELM.B!.E.TE

Guilford faktorai megegyeznekLowenleld (1962) f.tktomival. Lowenfeld Guilfordt61 fiiggetlentl.l kreativ mlves.zekll61 a faktorlLOalizLssCil ugyauazokat az erednlmyeket kapea, mint Guilford a kte~tiv tud6soknal. lowenfeld es Guilfond ezutann .kreativit:.is interdis!1:dpliniris '\7izsgMat:H vegezte el, melyet Lowe.nfeld munkararsai, :Beitteles Brittan LowenEeld halala ~t{Hl te\ flbbfolytattak.

Lowenfeld "De")" fa.l,'tOlt es~ kepesseg~t kii16nb5zret meg,. es ~zeket teklnti s. kreativ llzemelyiseg krltilriumalnak,

A fakcOI,ok; a problem6k irant! eu:ekenyseg,. v!ldabiImls (Hneney), f]e:"ibilitas es otiginalit~s>.a kepcssegek:

Ijrafogaimfl7.aS, 8nalizis. s~nthzises az org.'\uiztlGi6 ko'Icrenciliia.

A fakuorokflt Lowenfe1d a kgycrkeza':ik'*Qpen Ltia leI

,rintegek srb, p. intenziven reaga,naaw"ogyegy .h\'il\b fa ,'ag,r cgy fapapucs mHyen hangot ad, vagyis izokra az etzek leeekre, ame1yeket. a kevesbe5zoozit{v·ek

nern ismemek, tgy erzek.eny gyerek pl, olyan erBsell

53

,

azonosul. asokkal a s2ieme1yekkel, akiket West, bo Ujr.,k Jl_rez miat azok.

- Nem lehee eIegge han.8§_ulyozru .a .szenzitivibi .. agyiS annak a kepessegnek a jelent6.s6get, bogy _ c.:in"berek, kultilrik, faj.ok es nemzet'Ck probletaait etze mileg feUogjuk,

A muv6$etben a kreadv aktivitas segiti eio azt, ho ne esak szlnekkeL, formakkal, felszlnekk.el seb, szem:ben alaldtsunk ki szenzitiv nyitottMigot, hanem az emberek. kel es erzelmeikkel szembeD. is (social awareness) .

. A IEteativilisnak a szooalis tetiiletco is saja.tja e ijyen jeUegii nyitDttsag, teluit azokon a reruleeeken amelyeknek semmi kozilk a Ollivesz~t.bez,

n. Var.iabilittis

A kreat1v emberekegy tovAbbi sajat-o.ssaga au~,gg .. : l-atokvariabilibiu., .A:r. -a gyctmek,ak..i eszel a saja

"'to""ssaggal renddkezik, pl. a rBjzaiasoal igenyeine megfele1€i valtozatossaggal wd binni a kretavaI va a cenraaval aly m6don, bogy- a kivant hat:§st killon baz6 -rart!sokklll ngy kii1onb5z<! nyomate,kkaL eri el Az n~ gy~me1t ugyanilyen variActos gazdagaA bBnhat oenlcsak az_ eqlettel vl!gy al!: ag)'aggal, bane

8 -bes2edbeli £oga1ma.kkal is, •

Loweofeld ugy.anaz:t a kepesseget jeJeli ,,[luency·'

vel, amelyet Guilford "sponl;in flexibilieasnak'· .

Cs ameiyet a "Bci~k Uses Test"-tel mer.

Ill. Motgtko1J}tstig

Lowenfcld a kreaeiv

azko a ik . t 1Ie'1 a- A neXt

bills - gyeemekeket pl. -:-nem zavarja meg lIZ, bogy e·. kepen a festdk szetfolyik. Eztaz. ugyet1enseget kreael modO Il , (Ilsztd.cio nelki.il dolgozziP.k feI ugy, bogy b vonjilk a kepbe. A ltifest6konyvek m~avru:jak a gy mck flexibWbisat. mi\'el a gyetmek a ki~e9tlikGoyvek ben egy BOr merev es sztereatip korvooa!llIl tal5.1j mag,at szemben.

54

A'l. egyik vizsgilatban, abol a gyermekekkel madarat i .rjzultattak, olyan rajzokat kapeek, amel~k sok reszIC~l:t tartaImaztllk, pl, B. tolhlkat, hibakat, CSQ:tt. Ezlit 10 a gyermekek ki:fest6k-ooyveket kaptak: sem.a~alt (V Eoonlijli.) madarakkal, b.; nehaoy bet muiva a gyeruiekek egyharmada mot minta n6lkiil is Y-szedi madnfllkatraizolt.

IV. Origimzlitas

Hz a kepesseg a gondolkozas es a ~lfeiezes teri.ileten

,1 ,,kooformihis" kiizvetleoelleot~ jelenti. A kteativ IMngat6k pt szokatlan viP.la$Z.()@ adnak a kerd~sekret cs a Pl'ob1emakrat9voli m.¥&91da!_gkat talatnak,a.metrek J:n:kabb sajat elkepze e5e1:kb51 £akadnak mint abb61, flmitegys2er .mar elvasesk vagy MlIot~, Leweafeld" ezt a kepesseget ugy m.e.ri, hogy ~eti JfJem·e1Y:etn~k koznapi tArgyakkal kaptsola,tban lehetOleg sok kiilonbo:£6 fclhaszDll1a$i celt kell megemUteniiik.

A kepessegekr61 Lowe.nfeld a kovetli::ezo magyaraza-

tot adja.;

1. kalaki16M prmeg

1/. AlIalifl,i .. ·

Ezen Lowenfeld ilzt II kepes.seget chti, nogy az cgeszbell valli feifog:,is tit:J1l a reszlet FeU fl5fduI) unJe. X. kre:ntlv egyeHtlk gybf§Nnmeg6inU!1ik [Wad az embc(ek. mind az 6!ettelen targy-ak kozl:ltti k:iifonbsegek elemzesa. Hz a ~s:d<!tekce "i!16~ oll~1igyeIGs a_azcfii'g1tjll a tap:lsztalatokat es eaeknek jeJent~~ kiilcsJinih:.

55

Amiko( a gyeonekek a l~ijlO.nbozobb tArgyakb61 valamit ossz-ebiltkacsolnak. akko.r a "szintezis"elvet v-alesl€jax meg; ktiHinboz6 ~ elemekbol ertelmes Kombi~ rn\d6val valaml u.jhozJUtilak eI. Ha a m:,.ermeknek Iehetosege vanarr8 h,pgy 1m': teveken.ykedien. akkor

Kreativitaslgenye Eej"Uldik. .

IV. Ii:?; ofgon;:c;ucio koberem;idia (Komposicion)

A lest:Ok kepeiken e szerlatae elv szerinr rendezlk az cgyes-elem~ef {fakat, nazak.at -vagy von a lakat, szi~ firut, -fotma.kat) folyamatos egeszekke; ugyarugy bizw.sItjak a lrompaDIst1ik egy .szfin1oma tctelei k02:ott a bds6 osszhangat.;s ugyanerr,e gondolunk 1I.kko(, arnikor a matematikus egy .... ele-gaos" megoldiist talal, ,ragyis egy olyan ciS2ta, predz, okonathikus me.goldast, amelyDel az egyik h;pes logj.kusan k5vetkezlk a mMik utiln. Az i1y medon sziilet5 megoldssok vagy miivek minoseget Loweafeld !iZ_orint bW§Q barm6oj;:ij"k bswrozza. meg (1962, 12-13. 0 .. ).

3. A KREATIVITAS .ATVlHEIOSEGE

Lowenfeld gondolatmenetebQL kitll,riik az a meggyozddese, . bogy a. miiv6$zi kreativitas fejlodese altllijll'lGS kreatividtshoz vezet. Ebben ki.ilonbozik Guilfordc61, aki ilgy veIL. hogy 3Z a tetiilet,. amelyeo a kreativiriis.t megtanuljuk, nem jat:szik szerepet, mivel a kreativititst Dlin~ den mas mflul(isi teniletee at Iehet vinni.

A tmdiciooMis asszociad6s elmetet szerint a ts.llubi~ inger-vii lass (Stimulus-Response) kapcselat, Gu ilford (1950) szerint eaaz elterjedt nezet akad:i:ilyozla a kreacivitas kutatfisat. ts.nulasclmBet kepvlSe!oi legtobb kberletiiket allatoko.n vCgC2t6k, amelyetmel alig van kreativitils. Wertheimer (1959) is eazel magyarazza A mnulaselmelet kcpviscloinek neh&zsegeit akkor, arnikor a be hi. tas (insight) problenu\javol foglalkoznak, Ez~ a beJaw.s megvan a gondolkozasbaa es a kreatlv rnaga-

56

t.Hriisban (Guiliord, 1950), Guilford velemenye saerint \ rszone .;;: tanulaselmelet kepvisel6i szam!ua mladen ~ reativ megnyilv:anl:ll~s ugyan4gy, mint minden pl'ob- 1~I1U1mego]daft:anllhisi ~lyamat, mivel lettei5n a ma'.Hartas megc.rU{o~sa. m.bgpedig egr Jager vagy egy v,ilasz .a1apjan (Guilford, 1967, 438. 0.). Azonban nem hcszellietiink csak az S~R kapcsolatok Einger-reakciokapcsolarok) alapjan forrep.o infoc.mactogy6jtesroL, mi\..:1 a taaulasi folyamatbi:l..D. a ktreaHv faksore - azt, ami vegyes informa.:iokat ossze.kapcsolja - rna semmilyen ufogo tanul:isi elme[etb61 nem Iehee kizarni.

Guilford szerint a llauuias nern az inforlllaci6:k 6~szeIf) lijteset [elenti, mlvel a tanu16 kepes arra, hogy Ielkueassa es felfedezze as informa.ci6kat. ToFOI'm6d6 Inindaz. emit az organizmu§ tudatQsao yagy ontudath-

ui be1.sii 101 amstaib61 '" ~ ... . ..

tall f.e!fog (discri..a'linates). 1963. 10l. 0.) Guilford ruo.(.!ilie szerint akker tanuluoi.;. amikDr. egysegeket Ulerve osztal){okat ~er;Un1s,. amlkor a kapcsolao0k kj,llakiulsabao r.endszereket ismeriiuJr 6e1, es ezattai a taQtlsztal.atok tr:a[]5Z£o~maci6iilt va16si.tjuk meg. A kreatlv J:ondolkozas te]i9.t azoknak a kse..csoWgkml" .J1 m:~gIsmt::rese {"cognition), Dl.elyek az infoJ:maci6k k.§ze~ 3.11- 11.~ k t~fl1l.

Guilford szedm a tanulasnal a "feedback", vagyis I slljat m_agartarras kw.viltlgban e]8idb:ett re1ill;:ci6kkal \ a 10 fol yamams korrekcie]a is nagy szerepet jatszik.

Ghiselin (1957, 3.3. 0.) es Golaan (1957, 560. 0.) is ki.i!onbseg,et te'Sz ~l>l' ioformaci6gyiijtes tis a kreati'-" gond"lkozas ktizon. Ghisalin szerint az inforrnaci6gytiiU:s Iltjlln megvalosul6-:mnuilts olyan f,o-lyam,at, amely esale: 'l"cles "ismeretKorhoz" (resolltcefulriess) !.e~t, V!~R~t ,I kreativ gondolkozAs abban aLL.. hogy az in£ol'rm\:cj6!;: k6zQti: k~cs.oJ~toJ;.at taJaiunk. Golann 82. info!maci6- !:p1jtest ninroo rerrneketlen, ismeti5d8 tanuLa:snak sekinti, arnelyet gyorsan tijrll. eUelejtunk, visaonn szerlnte 1 kresriv gondolkoz'iis eZQKaek az i.~f@nW1.oknAk (lZ ,1tS;!m"czeseben nyilvanul meg. E folyarn,!,t riven. l!lcly l.ie)cgilJes& is eredmenyez, a t..'Ycrmekes kes·obb a Ielnott megtanuljn minden probl(!mamegoldasi hglyzet kreauv egK5zdlreset (attif\1Qe).

G 11 i !ford \'e1enlenyc szerinf a tam:1Ias a [Vi betoseget

57

re tivitas es az inteUigencia kognitiv kepessegei kozotII kulonb5e~. 2. vizsgaIni akarcik ennek a ket kogIllriv lrepessego.ek a kiserO jeleosegeit a szocialis magat irrasban, es 3. ossze akf!rtak ba,sonlltani miodket csop rt kiimyezetit es sziilei.t.

A s~[Zok ~ kr~tivitast a koWtiv kepcssCg egyik ,.1;ar05 fa;tajalrent hamrozzak m~g, arne y egy sor .. paplr- es ceruzatesa ' dvegzeseoen nyilwinul rn.Qg.

Az eredmenyek a eseportok szignifikans kiilonbseget mutaqak a tami:rral val6 kapcsolat, a paIyaeLkep2elesek I.: a szw.6i hiz szempontjab61. Az iskolai teljesitmenvekben mindkee csoport egjforman eredmenyes volt. i:' ebbdl area lehet k6vetkeztetni, hogy lLdi¥'ergeas_,. tehit kreativ gondolkozas ~ akademial teije,sitto6ny:k zempontjab61 ugyanolyan .hasmos,- mint a "Konvergeo!

gondolkozas, reszleeeket tekintve kitunt az, hogy a lcgkreatrvabb tanulok a £ogalmazasl.nisi:Hll ~esbe .s: t6dtek a t:ema.hoz. humorosak voltak, es varatlan hetejezest fahUtak ki, Torteneteik ia~ckosan hatottak, (:$_ tiktenet'e.i:kb~n iiresszl.v elCnkseg tilkr0z6d5tt. A leginte!lioensebb tanul6k viszont a temahoz kot8dtek, es sohascm kock:iztattak meg azt, bo~ fcHr~erthet{)kke 'V~J[anak,

A vizsgalat egyik. tovabbi eredrnenye 32 volt, hogy n leginte;lli__8!!nsebbeket, bar iskolal teljesicmenyeik a legkreativabbak iskolai teliesitmenyeivel azonossk 01- rak, a taruirok elonyben resze.sitettek. A legkreati abbaknak gyakran Mtcio>,oa volt gz lnrelligendateszt alapian tortenCi ertekelesiik, es gyakrabban buntettek meg 6ket a kreativ-clivergens magntartas.uk miatt.

Eaeket azeredmenyek!et meger6s{tik Totr$t'l.ce vlzs'glilatai is, akinek mUnkajl'lt kesabb f08juk isniertetni. A kreatfv gyermelceket a konformitAJi besziiklti, es gyakran 8Z elott a dilntes e16tt ~l1nak, hogy vagy el£ogadja 6ket a kornyezetUk, vagy pedig meg6rzik eredetisep. kct, de akko.r a komyczet elutasitja oket. Calvin Taylor,

mith es Ghiselia (1963) hason16 veLeJ1Icnyt kepviselnek, amikor megtiiLapitjak. hogy a _'kreativiai$ es .az intelligencia ko%ott ugyanolyan alacsony a korrciaCl6. mint a ranu16k kreativitasa es a tanar altaI adott lskolai )eg}' kozott, Ez azt [elenti, hogy a taniir meg{tel6se nenr a tanulok krl!:ltivitlisanak merteket fe.jezi k!.

a tanuLis egyik altahin.os es speeifikus aspektu . me_gkUlOnboztet6sebOl lehet levezetnL A n:uisodik fe, Zetben 1S meglfiap tottu • hogy a specifikus aspek csak specifikus feladatokra alkalmas, mig az li'ltalan aTpe~tus mas Ieladatokra is atvihetO. A kreativitas canulas altalanos aspektusahoz tartqzik, es ezert

~ld.

4. TOvABBl KUTATAsI EREDMENYEK A KREA rrvrrxs ss AZ lNTELLI6E!.NCIA KAPCSOLATAROL

Guilford "intelligenoiastruktUra" modellje es • .Div gens P.rodukci6s Tesztbattel.'iaja" (DPT) egy soc kuta tot osztonzott kiserletivizsgaIatekra. A kovetkez6k nebany V'izsgalatot ismertetiink,

Guilford diver gens produkci6s tesztjet, melyet add' csak feln6tte"ken probaItak ki, tanu16kon vegeztek el, Kb. azoncs szociaLis komyezetbc51 uagyon magas intelIigenciajli, illetve nagyen magas kreaeivlrasu kozepiskohis csoportot alHtottak ossze, es megvizsg:iltak adottsagaik hatlisat az iskolai eldmeaetelre, a vise.Lkedwe, i:inertekelesre. valamitlt a tanarokhoz es a 5zii16kh fUz5di) kapesolaeokra, .A vizsgalatr61 reszleresen beszamoltak 1962-bef1 "Kreativity and Inrelligence" c. konyvtrkben.

A ke.t esopereoe a ki:ivetkezokeppen alLttottak ossze:

Az elsa csoporeban 26 kozepiskolas ole, akiknek. eeedmenyel a guilfordi DPT-bOl kifejlesztett kreativirosskaJa legEelso 20~/o-aba estek, azonban az iatelligenciaskalan ezen haw[ok alatt voltak; a masedik csopore ba 28 olyan k02episkolA tartozott, akik az ineelllgenciaskal:in a legfelsd 20P!o ov~eMbe esrek, viszont ezt

a bamrt a k[eatiyit8sBkul~n nern ertCk el, ~

Geesels tls Jackson vizsgalataikban harom c~lt t1lzfek ki: 1. Mindket csoportban meg akartlikaHapitani a

58

59

Torrance

Torrance (19"62, 1963) eppugy mint. Geezels es jackSOIl~_ aze akartn bizonyitani, hogy .a kreati .... itas £iicggeden I a.z mteJ1igenciar;ol,--- V_W;gilataiban,. iiielyek rna. ,,:Nf.iJ:W:esO a St_uclies"lI:eotismeretesek, Guilford tewcbatteciajat: alkalmazta gyermekekD.hI.

Celia, melyet k5zvetleniil Guill-ord muokaira alapozott, k&Mle saemponebol ki:ilOnbo.zott Guil£Ol1d eelkitilzesetiS l.

1. Nem egyes faktomkat pr6bAIt m6:p_i, hanem komplexumokat alka1mazott, am~tyeknek .8Z egesz kfeauv fol¥amatot at keU fogniuk, es ezumn az eredmenyeket az aznkban kifeje6do .gondolkozasi folyam.at vagy fak~orok [ellege szempontjab61 vizsg:Hta.

2. A kladat(lkba es az i.nsttnkci6kba megpr6bali:a az 'Cddigi krcath'imskuratRs eredmenyeit beepireni, otyan feJadatokat akare kidelgoeai, amelyek felkeltik 8 probandusok erdekl6deset, es amelyek lebet6ve teszik •. ,1lZ en erdekeben torteJlo (egte~~i6t" - ugy ahagy azt nebany mw.ylclekt:ani!ag m;icntilr laeativitaskutat6 leirra, (1964. 81. o.)

Guilford es Torranee munkaill8_k Ossz.ebasonHto vjzsgBJata saran Mackler es Spotts (1965) azt tahiltak, hogyJ£!tcl"lnq? Guilford s~em.elyhre_gjegyein rut az ege-sz szemelyiseget bevoara vizsgiLlataiba. Torrance -megkozelitesi mddjaredmenyesebbnek bizenyutr, T orranee tanuMka.t vizsgalt meg az {tJtahillOs iskcla mlnden koresapordaban (az 6vodat61 'aziskola befejezeseig), es hru;o~ercdmenyekhez jlltott el mint. Getzel.S es Jacksoo.lM_egali'apitotta,. .hog a Ie ' ~ nvebbck intelli en-

~ >. • • - - •

~ Torrance vizsg.i.lata!t nsgyon reszietesen fogjuk ismertef:ni a nevelesrol &z616 fejezetben. Azok a tanul6k, akik a leginte1ligensebbeknek es legkr~tivabbakrra]; bizonYLJlcak, 1'12 o5ztftlyok "szciq,u". Ezt igazolj,ik McGuircs (1963) es l1escbers (1963) munkili is. Feltetelesik 8Zt, hogy egy bizonyos illtelligencifok (115- J 20) tullkpese a krestfv produkci6 s:>:Am:irn mar ieeelevans,

'Torrance ahhoz a nyugtalanit6 felismereshez rutOtt el, hogy a tehetsegcs gycrmekek kizafcilag intel.lige.nda-

60

1\ szere tilmaszkod6 l.;;ivalasztasB. oda vezetne, hogy a krcneiv gyerniek"i!lC kb. 7r:1l1o-a klmaradna,

CalViilTayloies Holland (1.%2) kreatIvitis- es intdligenciate!iZtekre vonatkGlz6 vizsgalataik alapjin ezzel knpcsnlatben um;'velik,. bogy "\t~ ini:elligencia Ii~ abogy n~t eddig rnettik,. a kn:ati:ritasnaK esa f<gY 1ds .tes:z..u 101 rtalmazza.

Torrance (1963) ligy veli, bogy !;Jar a d'j_vcrgeas gondnlkot:h e~ ilz intel1igenda kQz8tt B1zonyas kauehici6t 1,.I:iltak,ez nero eleg magas -ahhoz .. hagy 19fJ.zOI,a a krearivitits inteltigencial:!ellzteksegitsegevel tor:t6il.6 meT(:SCt.

Geezels es Jo,d(Soo krjtiklijaval kapcsolatbaa, mis-ze-· rint az intelLlgel1date~ztek es a kteativitastes~ek KOZOtti l,orrelitcLD aern elcg magas, Thorndike (1962) egy ujabb dcrnzes saran megaIlap.itotta. hogy a k.cl; szerzo altaI Iclhaszn!l..lt kreatrvibl,si"C$Zl:ek kozotti lnterkoJ;relaci6 ezinlen alaesony, Thorndike cbbol a szempontb6L bit:5Jta Ou:ilJa.rd0t cs masokat is.

Ohnrnai.;:ht (1966) UgyaIlUg;y, mint WallaGh es Kogan (1956), binilta a, Getzels es Jackson (1962), V;;IIa-mint II Torrance a.lt.i:l1 fel basznatl: krcativil%lstesztek statisztik ni kiectekeleset.. Mivcl az eredarenyekbeu kiilDnbozo H.:It<tdat0kat osszegczaek, meJyek kiilonbozll pszicholeuini aspekeusokaues utikat impllkilnak, tehat nero egy I.iizos pszicholOgiaifakto~t vizsgalnak, ketsegbe lehet \ !mniezeknek a te.sztekll.ek a megblzhat6sagilt .. Thorndike megitllapitja,. hogy a kreathtitas n"1&esenek statisz(ikai m6dszeJ;eit 1U~ to'V"abb kell fejlcsztcni ahhoz, hogy a kreatlv szemelyiseg ossze;s h::hetoseget Iel lehessen tarni. Bar egymast61 HiggetleniH dalgoztak, megls Flesoherrei (1963)egyiitt ugy velJ, hogy a !ueativitas sokkal litfog6bb fogalom annal, h0gy kiz~76T~ dive:rgclls p~ t1ulGcitls tes2tek kel Ie hCes s en f etta r n i. Lehee-, nogy ez- 11 biralat Indokole, aaonban IlZ jnteJligend!ltcs'ZOtekkel sze nhen is ilyen ellenvutesck hangzohakel a multban, es h~ngz:anak el meg rna is. Barm.ennyite is elegtelen a rcszt a kccativit.'ts falmece!ie~e,. megw nagyon sokban hozza tud ia.ruhli a kreaeivitas m(lgismer6sehe~,

Osszefoglal6an a kovetkezoket rnondhatiuk a~ok.c61 n vizsg<lI'i3t{)k~61, amalyeketebben a feje.zetbcn ismee~!;:tti;ink: A kreativif8skutalils u eddigi intelligencia.-

61

rv. A KREATIVITAs MOTIVACIOJA

es Jackson, valamint Torrance kutatasai ak, hogy a) a divergens, kreativ azonos iskolai teljesitmenyeket biztosit, mint a

'-gens "intelligens gondolkozas", es hogy h) a tanitvanyaikat csaknem kizarolag a konvergens kozas alapjan Itelik meg, es kevesbe szeretik a tanuloikat.

Igy tiinik el6 az az elteres, amely a tas es eredmenyeinek gyakorlati alkalmazasa kozott rnindig Iennall. A tanar eldsegltheti es £ejlesztheti kreativ gondolkozast, ha elfogadja -vagy eppen

a 'feta;dam'lr vergens megkozellteser.-Ehliez a tanarnak vagy megfeleld £elkesziHtseggel 'kell keznie, vagy pedig sajat_m~ak is kreativnak lenni;,'R:;uilford es Lowenfe1d atvite_!rlmelete az e~ terti eten megtanult kreativitast kesobb rnasik teriiletre is at 'whet vlnnl. .' _-

62

Az a teny, hogy mar sok ezer evvel ezelott is letezett

I reativ magatartas (a legkorabbi prehisztorikus hasznaInti targyak es mualkotasok, kezi szerszamok, barlang-

r steszet) azt bizonyitja, hogy a kreativitas nem az emhcriseg fejlOdesetol vagy egy meghata~- tortene1iii:L_ HllUkaszt61 fiigg, hanem az egyenek kreativ aktivitast credmenyezo eredetl filotivaci6jil61..

A kreativitas motivaciojaval sok kutat6 foglalkozott. kreativitas teriileten foly6 motivacios vizsgalatok legreszletesebb osszefoglalasa Golannt61 (1962) es MaddiIi>! (1965) szarmazik. E sokfele elemzes attekintesehez megprobaljuk a ktilonfele elmeleteket meghatarozott zernpontok szerint esoportositani.

1. AZ OSZTONZE.S E.S A eEL ASPEKTUSA

A jelenlegi psziehol6gia a motivaei6kutatasban ha'0111 szempontot alkalmaz: kesztetes eel es me er5sites rem orcer, azon an egyese mJlii"t ·pJ.:-mnara-Stewart (1966) az utols6 szempontot a eel fogalmaban foglaljak

dssze. r .• 1 ,i\. . .\( I -l '..1\ "

A kesztetes, a eel es a megerosites szempontja:ra vonatkozo egyes kerdesek a kovetkezdkeppen hangzanak: mi indff a el az aktivitast?.,¥i hatarozza meg a eelrudatos goa -oriente magatartlst? Ml £e)IesZti a"'ki-r-Artast, metve ai alttivltas meglsmetleset? .

A kreativitas sajatos moelvacioiaval kapcsolatban tovabbi kerdesek vethetdk fel: mi a kreativ cselekves'IDoI ivacioja? Mi a "celtudatos m..!}gatartas" ceIJa a kreativ

63

,

2. A .REDUKClO ss AZ EGZISZTE CIALISTA A PEKTUS

:l) 11 rcdttkci6s elmeletek

•

Ezeket az elmeleteket Freud aJapozta meg szabllmatios elrneleeevel (19080, 1908b, 1910). Minden kultuI'.ilis tcliesitmellY a libido encrgiajannk ciMritescrc ve-

65

,,"U1Ul.1UL'<OU ermeietex attekintesehez a_ ,;.o<;t:L.'JA'OL b61 a szernpontbol csoportositjuk, hogy a korai gyermekkori fejlodes melyik specifikus

vezetik vissza, Grotjahn (1957) a kreativitasra val6 kesztetest o~k tulajdonitja. Velemenye szerint a civitas azt £ejezi ki, hogy .:::a;:.z.....;c~:::.::~=~~~~=7

elvalasztas id~e ..!L!1;!,Jl~~;ill/"''!.~~U' Barr~(1963), aki akreativ szemelyisegben az dQsfg, a szabadsag es a rend adottsagEt .J§._ll§.ri ,

ugy veli, hog~zek eredete azo_Era a nem_ pulzusokra vezetheto vissza, melyek az analis a szocializacio sQ..qin jon1l_ek letre .. A~-:-:k=-re=a::.:t::..:iv:""":g&=-..:c;_':-'; denekelott a rendnelkiiliseget szereti, ezutan am torekszik hogy _rendet _alaJcltson-lg. A-:segben Barron tiltakozast hit az analis impulzusok nyomasa ellen, melyet a gyermekre a kulvilag ke:nVllze_ cit ca. A kulsd korlatozasok analis szinten H";~"""LJ'LI"'II. visszautasitasa kesdbb generalizalodik minden

hyitasra. Az 'onszabalyozasi

.' '. (1962) a kreativitas eredetet a

faris~agara vezeti vissza. Egy fizikus csclport9'. vizsgalt meg a TAT, es a Rorschach-teszt es ahhoz a felismereshez jutott el, hogy az bdipusz·ko~xus megoldasa alapozza dh elfojtott sz~i~ oszton p6tley'~ese_az ,,1.11L'-.1>'-J' .... tualis kivancsisag~" vagy pontosabban a

-tJeii' es "az elet titkainak megoldasara tett"

__ _..._ T"

66

vnJ6su~ melyek ~ klassziku~. pszic~o.a~aH~isben progenitalis, sajatos fallikus, szexuahs aktivitast Jelen-

renek.

McClelland ezt. Irja: "A jovo tud6sa egyszertien egy olyan fiataI, aki az anyja iranti szerelmebol, es az apa [ranti gyu!oletbol fakad6 szegyenerzeset az apaval val6 korai es teIjes azonosulassal oldja fel, valoszlniileg a Iallikus h'tzisban". (153: 0.)

Mas szerzdk, mint pl. Kris (1952) es Bellak (1958) nern mennek vissza megh~ott fazisig~ az en nutonorn funkci6ira utalnak; a kreativitas velemenyuk szerint nemcsak a nem tudatos konfliktusQk eredmeny~ hanem annak az ellenorzesnek az eredmenye is, melyet nz en e~k felett a konQiktuso_k_klettgyakor 1. Ez a kiilonbseg egy szociafisan' elismert - az en altal ellenorzi:itt -" es egy pszichotikus 'kreativ produktum kozo.tt, nhol ez az ellenorzes hianyzik. Bellak, Kris es Hartmann (1957) az "en erdekeben val6 regresszio" mellett szallnak sikra, amely a kreativ folyamat inspiracios Fazisaban szukseges. Itt figyelheto meg parhuzam Baronnal, aki a kreativ cselekvest is az enaktivitasok idoleges [eladasaban (project of the ego) latia.

Pine (1959) igazolni akarta a primer folyamatok (i:(go;c!olkozas nem logikai formal) Freud (1900) altal hangsulyozott hatasat es a kesz kreatlv produktumban ,A: en erdekeben torteno regressziot", me1yet Kris ('195'2) emelt ki. Ezert a kreativ produktum mlnosege 68 a kesztetestartalom" kozotti korrelaciot vizsgalta, ket t;domanyos problemara' adott v'alaszok es, kilenc rAT lapra adott irodalmi valaszok alapian. A vizsgalat kimutatta azt, hogy minel magasabb volt a produktum minosege,. annal tobb k~sztete~t~r,ta~mat foglalt. ~agabaI_l:_Ezenkiviil nagyfokll korrelaclO. alIt ,fen,n az 1ranyitott (konstruktivan alkalmazott) kesztetes es a produktum mincsege kozott. Minel ke:vesbe integraItak a kesztetestartalm~.h annal alac~h...a...r.roduktum mi- . nosege.

Pin7"eredmenyei a kesztetestartalomra utalnak, mely rneaerositi Freud elmeletet (a primer oszeonok' szubli-

'"

macioja). Ez Kris elmeletet annyiban igazolja, ameny-

nyiben ki lehet mutatni az en iranyito szerepet a

67

.unelyek ki akarnak bontakozni: az intelligens ernbereknek az intelligenciajukat kell felhasznalni, a szeretni IIId6 embereknek ahhoz, hogy egeszsegesnek erezzek

- \

magukat, kesztetesiik es igenyukvan aszeretetre, A ke-

pcssegck oszt6nzo ereie akkor sztinik m..eg,.Jla_a__kepea: egek me feleloen aktualizalodtak, Maslow sz~tc::

hat a kep~s~_ a .kesztetes. "

Az onmagat megval6sit6 individuum ilyen vizsgalah'tt egyediil Maslow vegezte el. Bar Maslow tudataban van a sajat projekcioinak, az ilyen "egy ember" vizsgalat hibainak es hianyossagainak, megis ugy veli, hogy .1Z eredmenyeket fel lehet hasznalni, mivel azok megcgyeznek Rogers, Fromm, Goldstein, Millray, Mousta-

• kas, Ch. Biihler, Horney eredmenyeivel.

Maslow hisz a kreativ kesztetesben, amely meghatarozott iranyu onmegvalosulashoz vezet ; cz a novckedes, ez a pszichologiai egeszseg, Maslow arrol is meg van gyozodve, hogy .csak az~g~zsegesektQl tudiu m(,'!gt;,(lnulni azt, hogy az egy&nneK mire van sziiksege.,llz onrnegvalositashoz. Szerinte a betegektol csak azr lehet megtanulni, hogy mil yen trukkoket alkalmaznak neurozisuk Ienntartasahoz, az egeszsegesektol viszont azt, hogy mire van szukseguk ahhoz, hogy egeszsegesek maradjanak . .!_detartozik a~onta1!.. klli:jezeS'~6d, _a ~reativ ~agatartas €s so mas. ~(Vo. Craig, 19PD.J Az ember a kreativ rnagatartassal erheti el a "peak experience"-t (csucselmeny). Ez egyid6ben lehet ke~tetes""es_£el.

Leary (1964) es Barron (1964) ezt az allapotot kiserletileg a psylocibin nevii pszichofarrnakon segitsegcvel probaltak kivaltani. Leary es Barron tudattagitasrol beszelnek. Rossman (1961) sok olyan kreativ individuumot emlit meg, akik a kreativ areles, "magasztos erzeset", mas sz6val a Maslow szerinti "peak experience" ~t a kreativitas motivaciojanak tartotta~.' A csucselmeny Maslow szerint a freudi orornelv es a realitaselv szintezise, --kiilvilaggal szembeni nyitott~g, a;- e~et eltorzft6 Ielelerntol valo megszabadula};_es ugxanakK.Q.; tu atos..1o' valosagatel~s",

Maslow leirja -a kreativ egyen jegyeit, azonban nern ernlit meg semmilyen specifikus 'kreativitasmotfvumot; illetve olyan ingert, amely azembert kreativitasra kesztetne. Leirja azokat a folyamatokat, amelyek ~ "csucs~'

69

kreativ folyamatban. Ugyanis minel integraljabb ~kesz

teres, annal kreativabb a produkturn. - X

:,~n, de? Ha~(1963) ugy veli, hogy a kreativ szem~b felhasznalja a rnultjat, minthogy a multjava] sodrodna. Szerinte a kreativieas tulajdonkeppeni _!!lotiyaci6ja az egy:en_l1lQItta val6 eIe edetlense e, es a . elenle i szituaci6ban val6 elbizonytalanodasa. Ez olyan hipotezis, melyet Marg~tc:_!.,ienard (1960)~eszben igazolt. Marguerite~ard a ~ produkturn onertekelese es a rrnivesz] tevekenysegben valo elorehaladas kozotti kapcsolatot vizsgalta. Vizsgalatanak eredmenye , ~el ~Jegedet1eQ~b volt a tanui6 kreatb;; prod ' orsabban va16sult 1e tovabbi f~ilOdese.

~ b) Az egzisztencialista elmeletek;

A rnotivacioval kapcsolatos magyarazatok masodik

rendszere nem a korai kielegiiletlen impulZllsokra, nem

t a fesziiltsegredukci6ra vonatkozik, hanern a c(!Iban, ~~~ az onmegvaI6sitasban latia a motivaci6t. Rogers osszehasonlitja a Kreativitas motivaci6jat a pszichoterapia .motivaciojaval. Mindkettoben kozos az individuum

o~megval6sitasi torekvese, Ez ugy va16sul meg;-imgy -azr-- -, .,~ ka csofatokat keres a :k" " . Ezt az onme alositasi .eny:szert nagyor ~ gyakran _ ~6sen ~lfedh!tik ~_pszichoI6giai vedekezo mechanizmusok," es ·ezert kulcsingerre van sziikseg ahhoz, hogy ez felszinre keriiljon.

1- Rolo l\!a~ (1959) szerint az onrnegvaloslm, a "talilk?Z~SKor". ~ovetke~ik be. A kreativitas fo.kit a talalko. z l11tenzltasa hataro m. A szubjektum es a kiilvila min en talaIkozaskor e e va 1. icasso nagysaga a kiilvilaggal valo intenziv ta a ozasaval rnagya~ razharo, May P~cas,~o fest~z!:teben ~~E1e~te ~l azokat \ a korunkra Je11emzo emberi m~ghattrozokat, arnelyek-

rol tobbek kozott Riesman, Mumford, Prom"m, Tillich

irtak. '

~1954, 1956, 1959)

o ' , ,

68

eLmenyhez" vezemek, azt is kifejti, hogy ezek - 82 eles utan - megisme.tlesre kes-ztetnek, azonban em11ti meg, bogy ml hozza letre az elso \. ... ''"''~;u.uo;U)'"

Ha meg egyszec viuzateriink ahhoz a ke[:d~jhe:z.

Iyet a fejezet elejen a kreativita.s motivaci6janak tesi..iS cil_a~ektusva kapcsolatban fogalmutunk m akkor azt mondbatjuk. hegy erre a kerdesre S@l a dukcios, sem az egziszteDcialista elmeletek nem vAla$zt. Az el&eek tal;in azt tudjak

I hogy nVert kreatlv ~ neurotikuli. Hogy miert tiink el6nYben egy ingert egy mas]k mgE"ueT .U ........ L' ..... ,._ illetve ~ k6pessege,t ~ mas~. kepe~segg~ szemb

az anal magyarazb.at6, hogy a, kie1egitet:len

I .giak eltnlcdnak, Azokra a' targyak.t:a heIyez5dnek ameljek a leghasonlobbak, a legkdnayebben , e1erhet3k

es a legtobb remennyel ke egtetnek arra, bogy ily medon kie1egtileshez vezetnek, Ecre barmityen akti ims alkalmas lenne. Ehbez az aktivirasnak

kell fe1titleniU krearlvnak lennie, -

Ehhez kapcsclcdlk egy tovabbi kerdes: Hogyan dolgozza Iel az egyen ezt lIZ eltola.sti' A:z. a ita, hogy a neurczls a heativitas motlvaci6;anak vagy akadAlyimak tekinthet6-e. arra a teriiletr;e tartozik, ahol a kreativibis szlntjet es erteket tisztlizzllk, es nem tareozik feltet(eaUi a mouricio probIemaki'kebe. A kreat,iv foly'aJllatot es a motivaci6t ezert nemcsak egy bels6 koafllktus megoldasakenr lebet magyartizni.

A celra !:Oro egziaeeencialista elmeletek mar olyan belso folyamatokr61 is emlleese tesznek, melyek kapcsolatban allnak a kGlvi1aggal es amelyeket a kiHv:u.ag be£olyasol, de arne! ek nem elegge differencmltak ahhez, bogy a kreativ mllgatartast valoban ertbctove tegyek. Bar aa "ollmTa:l6s(tt\s" fogalmat a kulQnbi:iz6 kutat6k killonbi:iW medon &'teTiiieztek. abban megis egyetertenek, nagy az ossz-szemoHyiseg kibontakozBsar61 van sz6. Bnnel a pontnal te.cnek eL a redukcies elmeleeek kepviselonol, akik csak az energiak eltolasar61 es a destrukt£v kesztetesek nem tudatos karp6thisar61 beszcUnek. Az ossz-szemclyiscg nzonban konstrukt! c de truktiv kes~tetesekb61. szocWis {'1J anti~zocialis tcndenciakb61 tevodik ossze. Az egzi ztencialistak nem tesznek emlltest auol. ho8Y Oli tortcnik a deseruktiv kesztctesekkel.

70

\ ,IIotY Freud "szublima,l:i6rat" illesztik be hallgat61agoaz elmaetiikbe.~ VI'\g}' pedlg megelegszeaek az "en" 'j rcszelle~ vagyls csak a k011stmktiv szi.ikseglcteknek II, llloliziil6dasaval, kibonrakozasaval.

3. KOMMUNIK6,CJ(')S ELMELET A KREATrvrtAS MOTIVAcIOJAROL

z as elmelet is a mot.ivaci6 cela1ieekcusat teki.nti.

I iindul6poutnak. A ell' !,.tc·a kiJ;nJl:ll.ulilJlci6.

~~esz S?t. ~~~t1t6 a -lYi?ij'S@y9f tekin.ti a kommuai- "

k.ICIO mOl:iyal!.!oJanak. k!v8ucslsagot nebanvan lIkuta-

., ." tezik masok .,intellektuaLis keszte-

I 'soek" (Guilford, 1967). Madill 964, 1965) az "ujra \a16 'lcesztet:$rt')l", Murphy (1958) "iel1edezesi kell2tetC~'1"ol" beszeJ. Ezt a kesztetest Murphy tobbek kozott rrra a szilksegletre vezeti vUsza, bogy mlnel tabbet fo junk leI a kiiL'VilAgML A kiilvila felszolitasokat eartalIII Z, me yelf az egyentol allandoan uj stratc&ak t kTII'mnak meg ahhoz, hogy ezekkel kommllnikaljon, es czek ismet 6i "cbs~e.t' vaI!a.nak i '(V8:Lcu 1958).

Ro sman-(1931) tudosok 710 va.lnszeib61 kb. 200 ulyant idez. melyek a heat/.;' folyamat motivaci6j.ak6nt 11 .,fcltaJaJasi" kesztctest emlltik meg.

Neh.iny kut~t6 allatklserletekkel is kimutathaconak lllrt;'a azt, !-)ogy a ki.vancsisag probh!:mamegoldasfa keszret, es a 2±o~leillame oldas or~me ~ttal ennek a ee\ ckenysegnek.l!. cli!ja is. Egytc tOhb aflatkisedet jgazelja, 081 az :HInt az ilj lngere puszbln orunagae(t keresi, A primatak pl. a legnehezebb Ieladatoket is megnldjak, hogy egy olyan heLyen ill hess eaek , ahol ilj 61- menyben lehee resziik. Patkaoyok gyorsabban eanulaak, ha [utalmul elekerohios irnpulzLlsokkal bizonyos kortikalis kozJ2ontjaikat ingerlik, (Barton, 1954.) Kahler (1927) majmokon szcrzett megfigyelesel ktizott megernllti a k{vflncsis6.g klelegites(mek o[Omet. A taplat& megszerzcset ellisegito tilrgyhaszml.lat fellsmerese utiul n majmok jat8zotmk ezekkel a tiI.J;gyakk!ll, es ez lathat6 1iromlllel taltotte el oket; csak kcs6bb nyUltak a tapllilekhoz (vesd essze Harlow, 1950).

Hasonl6t it le Such1i:il'lJl (1961) _8¥ermekeltnel, akiket

71

pusztan kivancsisaguk csillapitasanak orome a jobb megoldasokhoz.

Barhogyan is nevezziik a kivancsisag impulzusat, kor ez a kivancsisag a motivacio, akkor az egyen Or,Ollll. a kiilvilaggal valo kommunikacio folyamatabol zik es nemcsak a produktumbol vagy annak eredmenyebol.

Barron (1952), Munsterberg es Mussen MacKinnon (1962) esGO ann (1962)· me:gaIJap,itottal~ hogy a kommunikacio

- !

72

ve. A kifele iranyulo enmotivacio, amely a presz-

feJe tor, gya ran megszo ott mo szere a am· ~ava! is mege1egszik, ami gatolJa a flexibilit:ist, kor~ I.~ozza az eredetiseget es· m_egerositi a konformicast.

A szubjektum es o6Jekturi1 kozott Schachtel (1959) I ket alapveto kornmunikacios format kiilonboztet meg:

I. Az alanyra irarryulo vagy autocentrikus, es 2. a targyI'll iranyulo vagy allocentrikus kommunikacios format.

Crutchfieldhez hasonl6an Schachtel az autocentrikus kornmunikacioban a kulvilag konforrnizrnusanak tett eagedmenyt latja, es ezt elkuloniti a kreativ, allocentrikus megkozelitestol, amely az uj kutatasanak rnereszsejoIct foglalja magaban,

Azelmeleti Iejtegetesek utan a kovetkezokben egy vizsgalatrol szamolunk' be, ~elyben Golann (1962) tobbck kozott azt probalta megitllapitani, hogy miben rejlcnek az egyeni kulonbsegek a kiilvilaggal valo kommull(kaci6 pe;ceptiv, kognitiv es expressziv lehetosegeinek kihasznalasaban, es ezek hogyan motivalhat6~.

Golann hipotezise a kovetkezo volt: Az az egyen, aki lehetosegeit teljesen kihasznalja, kreativabban viszonyul kulvilagahoz es tapasztalati vilagahoz, A ke~ vizsgalati csoport elkuloiutesekor Golann a "Welsh Art Scale" kreativitastesztre (WAS),. valamint Barron es Welsh (1952) azon munkaira tamaszkodott, melyek az cgyen kornyezethez fliz6do kapcsolat£ormaira· vonatkoznak es Ielhasznalta a kreativ es nem kreativ egyenek Bar~on (1952) cs MacKinnon (1961) altal kozolt ,.on[ellemzeseit.

Az egyik vizsgalati csoport kreativ egyenekbol alit, akik korrryezetiiket mindig megujulva eltek at, ezt az clmenyt aktivan kerestek, es sajat magukat ebb en az nktivitasban fejeztek ki, hogy "ezaltal elmenyhez [ussanak" (Rogers, 1959). Ezek az egyenek a modernet, a kiserletit, a primitivet, az erzekit eldnyben resiesitettek az arisztokratikussal, a tradicionalissal ~z erzelmlvel szemben -(Barron, 1952). Magukat aktivnak, agres_zszivnek es onkritikusnak jellemeztek (Barron, 19~2; MacKinnon, 1961).

A mdsik: csoport nem kreativ egyenekb61 allt, akik

kornyezetukkel szembejl mindig vedekeznek, es csak akkor valnak aktivakka, ha aktivitasuk harekonysaga-

73

nak maximalis a valosztnfisege. A jolneveltseget, a malitast, vallast es a tekintelyt eldnyben reszesitik a ·reszseggel, ezoterikussal es szenzualissal szemben ron, 1952). Oniellemzesuk: passziv, konstruktiv, vativ (MacKinnon, 1961).

Golann e vizsgalata kimutatta, hogy a kreativ rnelyek inkabb az egyeni - es szokatlan utakat Egy rovabbi eredmeny az volt, hogy a kreativak

ben reszesitik azokat a tevekenysegeket, melyek .biztositjak szamukra sajat maguk kifejezeset, ban': a kreativak a dinamikus ingert elonyben

tik a statikus ingerrel szemben. Egy tesztfeladatnal elonyben reszesitettek azt, hogy sajat maguk raj azzal szemben, hogy eldrajzolt formakat szinezzenek

Ha Golann maga nem ismerne be, hogy ezen pr"rHn .... nyek ellen ere meg nyitva maradt az a kerdes, mJ teti az individuumor arra, hogy ezt' vagy azt az fogja fel, vagy hogy- az ingerben milyen nagy az tfv-kommunikattv komponensek aranya, akkor .kiserleteit ugy lehetne felfogni, mint ami igazolja kreativitas motivacicianak onmegvalositasi elmeletet,

A kreativitas motivad6janak nem mindegyik ietet tudtuk bOvebben ismertetni. Az elmeletek l~U.lI:;T'_ tetese utan befejezesiil meg egy tovabbi emlitiink meg a felosztashoz. A kiilOnbozo .motivacios formakat elsodleges es mdsodlagos

.cios formakra lehet osztani.

Kohler, Suchman, Barron), se re val6, kesztetes (Maddi, Maddi es Berne,

.es e nrc ,a minosegre val6 kesztetes (Maddi,

.a rendre valo fe.sz!tes (Barron, Murphy),

(Matussek, Tumin). -

74

V. A KREATtV FOLYAMAT

1. A KREATlv GONDOLKOZAs ES A PROBLEMAMEGOLDAS

l3:ir a kreativitas teriileten meg nem nagyon regen \ ('geznek rendszeres vizsgalatokat, a filoz6fusok es a I szicholcgusok mar sokkal korabban foglalkoztak a I reativ gondolkozassal. A kreativijaskutatas kezdetei a Ifdolk~zaspiszc:ho16giaba nyu,ln~k vissz~."'Graham 'Y~~I., (1926) kreadv gondolkozasrol beszel, amely kozos I rmiveszcknel es a tudosoknal. A tudes azt a feladatot I i(Y,i ki maga ele, hogy uj tenyeket eselveket tarjon fel, ttdg a rmivesz celia a kepzeletbeli dolgok, kapcsolatok \ 1l).,'Y ertekek interpretacioja, A folyamat mindket eset- 11'11 negy szakaszban k_ov:~theto: 1:-,er~SZlteSl Iazis, 2. luppangasi Hzis, 3. felismeresi Fazis es 4. igazolasi faliN.

75

to san elhatarolt fazisckban nem lehet teljesen megr gadni. E ket szerzo ugyanugy, mint WaIIas, kimutat hogy a tudosoknal es a rmiveszeknel a folyamat az nos, es a kulonbseg csupan a technikaban, a gyors sagban es a problema igazolasaban rejlik.

Problema akkor all elo, ha az egyen rneghatarozo celt akar elerni, azonban nem tudja, hogyan juthat e hez a celhoz, tehat nem tud felhasznalni j6l ismert sp cifikus eljarasokat, vagy specifikus technikakat es m ~ veleteket.

Nem beszelhetunk problernarol akkor, nizmus azonnal tud valaszolni, mivel fel a helyzetre (Graumann, 1965).

Minden in erszituaci6, amel

csa_ rmmma s tJj,szeriisPg:gd jar (Guilford, 1967)._. (Minden kreativ folyamat hasonlit a problemanl€ dasi folyamathoz: a meglevo inforrnaciokkal dolg zunk, ,korabbi tapasztalatokat hasznalunk fel, ezek

. kombinaljuk es u] strukturakra (Patterns) visszuk a melyek uj konfiguraciojukban megoldanak egy' olya problemat, amt+y kielegiti az egyen valarriilyen szu'k segletet (Arnold, 1964).

A roblemameo-oldasi helyzetek es a kreadv gon

dolko . -

Guilford, 1967).

Amikor ezzel s~emben megemlitik, hogy a muvesz nek nincsenek problernai, akkor a pszichoanalitikusol erre egy jobb magyarazatot adnak; eppen ezeknek problernakna]; a kulonbozosege hatarozza meg egyresz a temak sokfeleseget es a kulonbozo rmiveszeknel az el melyules valtozatossagait, masreszt pedig a rmivesz fej

. lodeseben a technikak valtozasait,

A kiserleti pszichologiaban sok kutat6 valasztotta problemamegoldasi helyzetet vizsgalati temaul. Eze a kutatasok a ket folyamat kozotti anal6gia reven kreativitaskutatas kiindulopontjakent szolgalhatnak,

76

I'~ kutatasokban vizsgaltak az el6rehaladas altalanos 1111'ldjait, a problema megragadasanak uj formait es azoI II a magatartasmodokat, melyekkel az egyen el akar [uini a megoldashoz, Az egyen ilyen iranyu torekveseit III, irodalom tobbnyire a "modes of attack" eli a "kinds I II solution" ("tamadasm6d" es "megoldasi m6d") elIll' czesekkel [eloli meg. .

urkin (1937) a problemame ragadas m6djait Mroll} .",,(1) ont a.!apjan oszta ~ozza' r: r6ba.:szerencse.,. .) If-

II' I 'll reoramzac16 es 3. ) e esen e '., zes.

A. ma atartast "vak probalkozasnak"

l'IMi 1~. Ennek soranolyan cselekvesek folynak le, iuclyek hasznossaga vagy szuksegessege nem allaplthato 111(.:g. Az j,gazi megertes ezert csak ut6Iag, retrospek!iv

1116dort vaI6i;'dhat meg. . s-

A. ,hirtelen reorganizaci6 vagy belatas ezt a ..Er6balkoI, si es kirt'atfii staaiumorkoveti;'" megsziinik az addig I ~aII6 kon£uzi6 az e en szama(a Iehetove vaIt:(( a III ertes ' me yet gya ran izgatottsag, III 'gktinnyebbiilesi es felszabadulasi erzes kiser. I

A .1~lleseA~¢Rti elem%is" -re ,a ,tervs~eru, _~~lrair~?Y!l- 10 kuwiascii vij!?j ZHahinos bealhtottsa.sj. jellen:z?, A II~yelem az elerendo eel kovetelmenyelre, valamint a~link a dologfiak a specifikus jegyeire es kovetelmenyeiI ' koncentralodik, amit el kell erni. A megoldasi ut I .lisrnerese, a megoldasi rnfiveletek megertese itt fokozntosan alakul ki ; lepesrdl Iepes~ HasonI6 nniveleteI ct talalhatunk Johnson (1955) .Jcutatasi modelljeiben" ('S Dunckernel (1945) a "rezonancia utjan valo megtaI(das"-ban, arnikor az egyen a tanult strukturakig nyul vissza.

Eddig a problema megragadasat vizsgaltuk meg, a I Civetkezokben a folyamat elemzesevel foglalkoz,unk.

(I cwey, 1910) volt az elsd, akl-a-prOblem~megOldaSiJ I () I.yamatot tobb Fazisra osztotta ( . az atelt nehezseg;l£ . 1\ problema Ielfogasa es definicioia,' 3.\ lehetseges megnldasok osszegyujtese,. 4. a kulonbozd rnegoldasok Ieltevesszerfi megfogalmazas~, 5, a feltetelezett megoldasok

I iprobalasa. .

Johnson (1955) Dewey ot fazisat harorn fazisba vonta

i'issze: I.leI6keszites, 2.1produkci6, 3, ertekeles.

Merrifield (1962) a fazlsokat rsmet ot tazlSCa 66viti:

77

elokesz.itCs, elemzes, prndnkcio, i_ga:zoh1s es uira.fe nAUs.

A problemamegoldasi folyama!: Merrifield es J szerinti faaisbeosztAsa hason16 a kreadv foLYalnat cis (1959) es Arnold (1959) szerinti ta-zisbte6Sj~bhni.hc. A hasonlosag ellenere azonhan Amcld (1959) uID' Ii, hogy a kreariv folyam,atban a megoldasnak £elill szinergetikus megoldasnak kell leaaie, vagyis enekeket nem oss.zeadni, hsnem szorosni kell, Az kombinaci6k ertekenek tobbnek kell Iennie, mint a haszruilt regi fogalmak osszegenelc; (id. mu 36. 0.).

.2. A KREA11V FOLYAMAT FAZISAI

A kreauv folyamat temakorevel kapc.sol~tos

SOkat a Iolyamat lefol . a szerint k&

ra, 87. organizalt es :az inspiralt krearfv .UI:;,!; .... Ux..~;U .. "'Cl

re vonatkoz6 kutatasokra Iehee osztani, Az else kozelltes olyan folyamathoz vezer, ami lassa.n epiil tl!ghirol h~glara, lepesrol I<!:peste (Amokl 1959). azonos Durkitr problemamegeldasl szituaci6jiban a , pesenkenri elemzessel". A masodik, HZ inspi,ratt: u'''''5''''. ze!ites olyan folYA.mathoz veeee, amely reszben rudatos szinten ja~z6dik Ie es amelynek nem mindig kii eth«6k. Durkin closztlisaban ez

ne meg a .Jrirtelen ifcorganizltci6nak".

A megoldasi m6d seerinei felosztil· sal ismet lodhaeunk :J. kreaeivitas tipusait6J (tndoruanyos

mil (:szi), es e tipusakon beliil az clter8 modokae vebetji.lk Hgyelembe. Ha egyedul Acneld ganizalt ruegoldasi m6dj8t foglalnank Ie a tud6sok mara, akkcr meg kellene hazudtolnunk Poincare vaic (tiki a beliitAs e!ott egy nern tudatos fliziiir61 szH). Ezenkiviil Hgyelmen klvill hagynank a m kiilonbozo lllegaUap{tasait is (vajon az elkepzeles II mG esl'. elott Icbcg, miel6tt hozzakesd a munks vagy csak 8 munkaban es az alketdsban alakul san ki). Ezect kelL lnkdbh orgnnizaie es inspinin veszekr61 es organizalt vagy inspiralr eudesokrel szelniink.

78

1 /It orgfllliztU.r lIltt:gkOz.eliles

\Z organizalt kreatlv folyamatot mold (J 959) lrta lo, Ebben 8 folyamatban a kovetkez5 gondolkozasl

ult'u.lszereket killanhozteti meg: analizi:s 'ntezis es

t .~. Kandinsky (1955) es owenfeld (1962) is ·azt 1,l\':\solja hogy ugyanezeket a gondolkozasi rnodsseeect kell 11 roll eszkepzesben eanitanl ahhcz, hogy doseuslik a kreaeiv kepessegek £ejJ6desec.

mold ezt a harom gondolkczasi m6ds.z~t analogIIllk tekinti a kreativ £olyamat harom.lazisaval: 1. elo~cszit' , 2. pJ:Qdukci6 es 3. dbatlh:oza .

Az . N 'esz1t" . zisban szeles feriilet elemzese vat6-

Cli meg ancak erdekeben, hogy (Zen e uotluat;a:r(') - luk a szi1k pro6lemat. Itt tl;lrtl!ilik azoknak a va.ltozek- r nuk az elernzese IS, melyek e kotillhatarolashoz adottak. \~ fisszes ismcrt cs va16szinu potenciliJis valtoz6 elem-

' .• enek hosszabb folyamata egyre v;Jagosabban kiemeli

I prublemat. Ebben a fa:>:isban arrel vall szo, bogy ~ciIcn vilagosan Illeg kell bataroznunk a ptoblemat, Mtnunk. kell a problema osszetevoit teszleteiben es az l'joIl.'Sszel, a reudszeerel val6 kapcsolataikban is, lllielott • kovetkez.o Iepest megtesseuk. Idetartoaik a preble- 111.lval kapesolstos ismeretek feUdezese is, A:7. ismeretll'rztissel oSsze£iiggo tapiUztalatlormak blzouyes mer-

rekh n me haclfOz.:ztik a kreativita szintjct.

\ ontosaJ] III hamfozott problema lera zlt'esevel a l I.n'fltlv egyen atlea meso' a rodukd6s !u·. 1'1. pro emamegoldas kiilonbo~6 lehetosegetne.~, .. a 1..01" nho:zo filggetlen viltoz6knak e azoknak a killonim;r.o von.lsoknak a szarobavctelet to"ialja magab~n, uiclvek a probUmlllr es a megolddst jeJlemzik. vagy .llll~lycknek a probletoat tis a megoldast jeUemeznti.ik kcll, Eooek a fazisoak a techniklija l:lZ otletek ass~o-

i ~tas.t"Ezeket az am.:oolilf elkepzeleseket ,1 szltlteclkiis \ IInaOlk.o:zQs mindig ti] kombioaci6kka formAlja, melvck n problcnta kuli:inbozo rnegoldasi Eehet6segeit 0.1- I."tjlt.k. Ez "tudatos tecbnika", amelynH minden asz-

mcil'ici6 atalnki[ja es javitja. a komblmici6kat.

Ezeket az 0' kombinaci6kat a harmadik elhaea[ozasi

79

segitsegevel merlegeljuk es kiprobaljuk egyik rnegoldast a masiknal jobba teszi, "j6slasi erteke". /

Arnold, mernokok kreativ folyamataival nagyon pontos lelrasaiban azt lehetne biralni, hogy gaszkodik az otletek asszociacioianak kizarolag tos" technikaiahoz. Ezt a teohnikat a nem tudatos kubacios) fazis ellentetenek tekintik a kreativitas ralt rnegkozeliteseben. Kerdes azonban, hogy az v" L" ....... "I. asszociacioja val6ban kizarolag tudatos folyamat-e?

b) Az inspirtd: megkozelites

A kreativitas inspiralt megkozelltesenek sokfele sa-1(ozott a negyfazisu__f.elosztas a leggyakoribb. kutat6k nern Iazisokrol, hanem stadiumokrol azonban valamennyien egyetertenek abban, hogy mindig vilagosan lehatarolt fazisokrol, illetve tokrol van sz6, ugyanis ezek gyakran atfedhetik

mast. A negy fazis 4 kovetkezd : \1.. "eldkeszitesi 2')lappangasl fazis, 3. belatasi fazis (vagy dasi fazis) es.. 4. igazolasi Fazis.

(.. ~z el6keszitesi tdzis az._ismeretek gyiijtesene~ A'l'reativitas tninast:ge natarozza meg, hogy mi

nik ezzel a nyersanyaggal.' E fazisok ~IT'~~:~ili:;;1 nasatol fiigg, hogy az ismeret hogyan v.

tao E ket jellemzo . vanulo

957) beszel· { ~bo'er-. nicusszal, Darwinnal, Goethevel, Newtonnal tos eletrajzi adataiban. Jones megallapltja ez a naivitas az uj elkepzelesekkel szernbeni egyik jellernzd vonasa.)

Marksberry (1963) ugy veli, hogy ez a -fazis abban pillanatban kezdodik, amikor a tevekenysegre val6 teres felbukkan. E fazis tartalma a problema jellege __ tol, a: problernara vonatkoz6 tudastol es az egyen

kasaitol fiigg. -

\G!.r.f_a.tiv egyen ebben a fazisban mind.£.nfajt~ \

80

rulntot es ismeretet felvesz anelkiil, hogy azokat elozoII'g megvizsgalna, vagyis anelkul, hogy m.erlegelne, mi k-hct fontos es mi nem fontos. Ezzel egy szeles bazist [ioz letre, arnelyre felepiilhet a tulajdonkeppeni kreativ I III yam at. A nem kreativ egyen sztereotipiak szerint kaI .gorizal, "'Ies ezert sokkal kevesebbet, csak a legegysze-

I'(ibb tapasztalatokat fogja f~ ,

A lap an asi azis a tu . . . A prob-

I '-1\1 nem tudatos merlegeleset es a rnegoldas kereseset loglalja magab~Ez a fazis, melyben az osszegytijtott tnpasztalatok-a tudatalattiban lebegnek, az egyen szamara nagyon nyugtalan es frusztraciokkal terhes idaszak, melyet -gyakran kisebbrendfisegi erzesek kisernek, ("s amelyben jelentos frusztracios toleranciara van sziik-

a' tapasztalatok, anHa a tapasztalatok . el ';..kko nem Iesz

81

( L '

\ ,

82

kiUonosen fontos, bogy megtalaljuk -a...m,egfelelcl kommllllikitci6t.

A azisok- elkiilii[lieeseneL a lrutat6k nagyobb rene kreativ egyenek beszamololra tAmaszkodik. Henri care (19~2) killonoscn szemleleeesen Irja le szubj elrneoycit a kceativ tolyamatban. Ebben aLl Onc~lelnzi::a. ben figye1emreme1ro.: a) a va-ratlan. az ill hirtelen felbukkanssa, teljesen vliratl,an koriilmenyek

zott, pI. egy aueobusara val:6 felszAllllskor vagy egy szelgetes kozben. melynek semmi gaze nem volt a tematikai problemahoz , b) a. korabban ltiruakitott mere t evekkel kesobb is lehet eUenocizn.i es ki prebalni anelkiil. hogy a Ielismeres vihigos korv()Oala"l. it eiveszieene.

Ezzel kapcsolacban azt kell mondanunk, hogy pen a matematikal kreativimsnal koanyebb az uj meresek megragadasa es megorzese, mivel +nl,"n,,, kepletekr61 van 82.0.

kommun.ikaci6 fontoss:agat legvilagosabban J'\.I:lIUlt:U-. bach £elo&ztasa emeli ki, me1yet Stein \1962) id.f2, ameJy a kreatlv folyamatot get azonos hizisra ou:tja. elsa fans a teorema megtalillasa, a masodik pedig ceorema abrazolSsa. Reichenbach a masodik fazisDak, megta]alt lcforditasanak ugyanolyan jcJenroseget donie, mint az elso fazisnak.

tein maga a kteativ foJyamatbao harem hizi t IU

1. hipotesisek kialakitasa, 2. hipotezisek kiproblil.asa,

az eredmenyek k8zlese. Ha az ut6bbi fitzis a Icrf~tl'" egyell kiilvilaggal vale kommuniktici6jat jeieDti, a hipotezis kialakitasa a belsa vilag$nl va16 """" .... "u.,,· kacio. Ez a befell! itanyu16 kommunikad6 mozgo batja a.z intellektasr vagy az eae!meket: a kreativ Jyamal:hlUl elengedheterlea az. inrellekrus es az "<L"'wuu~,_ ineerakeieja. Freud (1938) idezi Schillere, aki egy baratjanak, aid hi{utyz6 kreativitasru:61 dotr neki, hogy tulsagosan hagyja eluralkodni ..... ,6''''' ..... _ az intellektust, ami nem segtti e1a a kreativ .6.z ineellekecsnak :1. $z~llem kapuinak "hazorz6it" kzestiv f.glyamat alatt el kell tavol£tania bogy az

k pzelesek bearamolhassanak, (Vo. az "en torteno regresszi6"-val is ; KriB.) Jung (1 !H8) iktatasi technlkarol beszel, hogy a tudattalan tartalm

'I tudjanak bontakozni. Picasso (Zervos, 19j5) has onII 11111 jiLt el, amikor ellendrizeelea belsO vilagat61 azt a 11,IUlncsot kapja, hogy engedjen szabad utat i:itleteinek. \ bclso vilagaal v.a16 kO~unLkad6, a kreativitas in-

t'"' 'P L_' r. 'l~d'

11'1 pccszona IS aspektusa a kreativ egyen rej 0 ese seem-

l'"utjitMl rutalaban:. es a £olY;lmat kiaI<iku aSa szemIUIIltjab6l kiilijnOSe)l Iontes,

1,ro1ires.re melto ~g Kci1i (1952) felosetasa: az III"pir6ci6 es az elaboeacio, A:z.elso fuzis eg6Bzell sajaIn allap 0 t, melyben kepek (elkepzelesek) es gondclaeck I I gnek es otletek bukkannak £el, melyre korabban \111t nem gondoltunk. A mssodlk f:izis a kemeny mun-

1 CS a koncentraci6 £ansa. A kemeny munka abban I ~'iI ik, hogy a tudatalatti peoduktumait ob] ekrivalai ken, I ~ kozolni kell a kiilvlliggaL Ez akon\munikitd6 tu-

ilLOS szinren ,'a16sulh,at meg, azeuban eunek a kreati I'M (:oben nem kell mirrdig teljesen rudaeosulnia. Ebhell aa osszefiiggesbeo roviden £el kell ~deznii~ egy l'113-b61 szarmaz6 anekdotat. Freud egyik folyorratalink elnevezeser61. Ez a £oly6irat at: alkalmazett pszlchoIIIn!/zis prob16mai.t akarta tAr.gyalni a muveszetre, a IilU2:6fhl.ra 6s a. eudomanyra alkalmazva. Banns Sachs eulntt Cad Spitteler kon erol, amel eppell megielent, ~ arnely az Odipus-komplexus pcoblemajaval Ioglalko'(llt. Sachs megkhdezte a szerzot, hogy vajon hajland6 l( une-e megengcdnl Preudoak azt, homr kOllYV~llCk ~1- met, az "Imago"-t fo~y6irata dm6iil felhaszmHJ!I. SPltrcler megtisztelve CS orammd megadta IlZ engedelyt, I aonbsn, amikor Sachs elmondea neki, hogy Freud m.irt akacta eppea ezt a cU,net, mivel a kallyv p6ntn- lin ast ta~taJmazta, anile Freud a gyermek incesseuoeus

l'rl.cLmeit:ol mondotr Spitteler aanyirs folhaborodott, hogy rnajdnem v'ssz~vonta az engedelyt, B:[r ez [casaLhrll egyertelmiien kiHiaik, Spitteiec egyaltaiau nem gendolt aa incC$ztu6zus cllzelmekre (Zilbccrg, 1959).

kreatl egycn va16ban ata.lakftja a szubjektlv, nem urdnros elkepzeleseket (Kris masodik f1l2;i.saban), azoohan ennek eszkozei nem mindlg nrdatosak. Nytlvanva!6, hogy ebbe meg a szem.1616 vagy Fread eseeeben az 01- vas6 p[ojekcioi is bekapcsolddnak.

Ezzel kapcsolatban moadja Jung (193~), bo&,y a ma t'lgy novekszik alkot6jabao, mint anyjaban a gyermek.

83

A kreativ fnlyamatnak "noi kvalitasai" vannak, a tiv folyamat a tudattalan teruleterol,' az anyak rdl bukkan fel.

Hason16 megallapitast talalunk Frommnal, aki a zisok feiosztasat ugyanugy vegzi rel, mint Kris.

lapitja (1963),hogy az ~~~:':'~~~.!:!!~.!!!!.lLl

U'~""-,'VLV felosztasi elveket, mint pl. feminin" vagy "akdv-passziv", a kiilcnbozd szerzok zonyos ellentmondasnak fogtak fel. Ezeket az mondasokat; melyek a kreativitas elofeltetelei koze toznak, az inspiralt rnegkozelites fazi~felosztasaval Iehet kuszobolni, mivel az egyennek a kreativ mat minden fazisaban mas kepessegekre van szuksege.

3. A KREATfV FOLYAMAT FELTETELEI

Mivel a kreativ szernelyiseg leirasahoz hason16an kreativitas elofelteteleivel kapcsolatos kutatasi

nyek is igazi paradoxonok, az eredrnenyeket ebbal szempontbol fogjuk ismertetni.

Fogekonysdg - egyid6ben aktiv es pas_!zii]

U~~~~~~:~~~~~§;.;;~, ~G~hiselin a

elkepzelest "idegen vendegnek" nevezik, aki bukkan fel. jung ,(1945) a rmialkotasban egy ,.leteze:sn. (,,sein") lat, amely az alkot6t hasznalia fel mediurnkent megvalosulasahoz. Ez azonban csak tortenhet meg, ha ezek a kulso, birtokfoglal6 kreativ attiniddel talalkoznak, A folyamat magyarazhato az, hogy a kreativ folyamat az <;llJICnC£C,. lekben leva ellentmondasok ellenere is megval6sul.

\s4\_

»

1(,l1\il1in fogekonysag az elsa, az elokeszltesi fazisban llilt, amelyben az egyen kreativ beallitottsaga reven Iellogja a kiilvilag meghatarozott problernakorebe tartozo I J'szet. A masodik Iazisban, a lappangas-alatt ezeket az III Formaci6kat' tudat alatt dolgozzuk fel.Ezek azutan II harrnadik fazisban hirtelen felismereskent' .Jdegen

v .ndegkent" bukkannak fel. A Fogekonysagi keszseg' I iltetlen, a feldolgozas es a belatas kenyszerfi. Az elsa 11'1~isban az informaciok akdv, Ielfogasa, a masodik es Ii rmadik fazisban a passziv, nem tudatos Feldolgozas ('s a Ielismeres szubjektum szempontjab61 passziv felbukkanasa, az utols6 fazisban pedig az aktiv maszkulin igazolas val6sul meg.

« hdesfelteves ~ 'kib6vites es -leszukites ?gyid6ben )

- - --

Henle (1962) es Duncker (1945) szamara minden

I ready folyamatban ez a legfontosabb .kiindulopont. A , kerdes tarja fel a problemat, kiboviti a tudas horizo~ jtt es probIemamegofdashoz vezet. Wertheimer (1959) ~Igy veli, hogy a gondolkozas funkci6janak nemcsak az uktualis problema megoldasat kelt szolgalnia, hanem

llj kerdesek Ieltarasara, melyebb problemakba val6 behatclasra is kell osztonoznie. Wertheimer szerint egy ~kerdes gyakran mar a If:gfpptgsabb lepest jelenti ~gy l,lazy felfedezes fele. Susan Langer (1965) azon a velemenyen van, hogy minden kerdesfelteves mind az uta-

I at, mind magukat a valaszokat korlatozza es megha-.

tarozza.

A problemdba val6 elmelyules (Immersion) (IS csoddlkozas egyid6ben ,-

1" -

Minden kreativ folyamathoz teljesen el kell melyulni a problemaban, melynek megoldasara rorekszunk (kiilonosen az elso ket fazlsban). Ennek ellenere Henle azt I~erdezi, hogy "Hogyan bukkanhat fel egy problemse a mely tudasbol?" (1962, 40. 0.). Johnson (1962) arrol beszel hogy nehez kiemelni a "beagyazott" dolgokat a

, Ir(~~

L 8,9-,\.),

/"

retegeikbol. Itt a problema lenne az, amit a 'U~'V1JU<U.'Y b61 ki kellene emelni. Bruner (1962) "effektiv podes" kifejezese paradox magyarazatot ad arra a desre, amelyet Henle vet fel: varatlan a meglepo, csodalkozassal tolt el, es meghatarozott erdeklodest (erdeklodest . azert, mert a varatlan az egyen lagaban kapcsolodik valamihez). Az "effektiv"

. rna a nyilvanvalo fogalmat foglalja rnagaban, amely felbukkanaskor a Ielismeres sokkjat valtja ki,

Fromm (1959) a csodalkozasi tudas kepessegerdl szel, es Poincaret idezi: "A tudomanyos zseni osszexap-; csolodik a .meglepodes' kepessegevel, A tud6s jelenseget figyel meg, melyet elotte mar sokan masok lattak, anelkul, hogy tortek volna a Iejuket rajta. nyilvanvalo problematikussa valik, es ez a pro megoldasanak kezdete". (48. 0.).

Szenvedely egy targy irdnt es ugyanakkor taoolmaradds tole'

Ez Bruner egy masik paradoxonaval egyezik rnelyet Bruner "kiszolgaltatasnak vez, A

szeretet lUllll"lt"lltS:Sltl es lassan alakul k>i. a torodessel egyidejiileg azonban a targytol va16 elkulonules is fokoz6dik. Ez az osztonzest szeltditd el-.

tavolodas lehetdve teszi, hogy a targy reszletesebb szempontjaival foglalkozzunk (amelyek pl. az igazolasi fazisban szuksegesek). A kreativ folyamatban igy hat egymasra az osztonzes es a szelidltes, mindketto egyarant fontos, mindketto egyarant szfikseges, . .!.

Objektiv odaadds

86

I "II es a torzitast rninimalisra csokkenti". (Fromm, 1'/59. 47. 0.). Picasso ugy veli, hogy nem tudna elni, hit nem tudna elete minden 6rajat a rmiveszetnek szenI -lni, es megis szarnara egy kep a rombolasok ossz~ge,: ,,( .sinalok egy kepet, es azutan sz~trombol~m. De :egso III'0n semmi sern ment veszendobe: a piros, arrut az

I gyik helyrol e1vettem, masutt ismet felbukkan." (Zer-

lOS, 1935. 29. 0.). .' .

Steinnel (1962) az egyen a kreativ folyamat faz~sal-

han uj szerepet tolt be. Abban a pillan~tban, aml~or \ Festo visszalep a vasznatol vagy a tudos "egy mas~tlik pillantast" vet a klserletere, mar el~iiloniil a muvetol, es azt Iteli meg, hogy vajon a. mu ~apcso~a~ba? ,'d I-e az eredeti szandekkal- Ez torteOlk az 19azolas1 fa-

zisban. .

RIM (1959) ezt a magatartast - egyreszt az

00 . ay k . 'k" b' k

egyen magatartasat, masreszt ~z ?n r~tl at, es az 0 Je -.

I ivitas szigorat - Nietzsche dlOOlZOSZ: ~l;evel (az ?dandassal) es apolloni elvevel (o?jekuvltas a formaban CS 'a racionalis rendben) magyarazza.

t'nleidon es megszallottsag

Az egyen elaszor. b~oka.!;_an;:an az~._a~;al~. alkototc I{\rgy mlOtlen te1refasegenek. Hossza)b laO ut~n ,~~on: ban a targy megszallja az egyent. Ennek szelsoseg~~ peldaja lehetne a Pygmali~,n es Gal~,tea. Alan D:VIS nngol festa kijelenti, hogy 0 nem festo, hanem maga a

kep (Horowitz, 1962). ,

Asch (1952) ezt a folyamatot azzal magyarazza, hogy

nz en Madja magat a feladatnak, ahel ett, hogy uraIn!

carna a e a zo az erak, amely~ a, rea IV

tolyamat tovabbvitele ~Ziiks~g:sek, ezutan mar nern

nz egyen szemelyes szii~Segletelbol fa~adnak, han~tn ~ Eeladat felfogott nehezsegel maguk valnak a eolaidoo

keppen! osztonz5 erove. .' ,

B (1962) ebben tokeletesedesl tendenclat, a

runer lk d"d" ~,

Zeigarnik.:effektust latja: ha a £eladat e ez 0 ott es

szerkezetet kapott, akkor a Ieladat a be£ejezes iranyaba

tor.

87

Ezt a fejezetet, amelyben reszletesen foglalkoztunk kreativ fol amat fazisaival es ennek kisera j

v~ a k'ovetkezokeppen lehetne . :

~ kreativ egyen az elsa fazisban nyitottan es letmentesejr 6sszegyiijti az informaciokag a kitjizott .... rj~ ... _ ... Iernakrol, illetve az e1erep'cia <;e1rolaneIkii1, I hogy eze-

ket kategorizalna, -

A masodik fazisban a tudata1atti fo1yamatokat koveto feszultsegi allapotokkal elegendo frusztracios toleran. ciat 'es kettc5ssegtoleranciat kell szembeaIHtani. Nehezen mondhato meg, hogy az elsc5 fazis mikor megy at a masodikba.

A harrnadik fazisban, a belatas fazisaban az eg~ennek Staoi11ril'sra-vansziiksege ahhoz, hogy az "aha" -elmenyt k6vetc5 er5s erzelmeker el tudja viselni. 'Az egyerinek egy:iclejii1eg etN1 a be1atasto1 is e1 kell tavolodnia

. ahhoz, hogy a felismerese vilagosabban meg. tudja foga1mazni es kozolni tudja,

A negyedik, az igazolasi fazisban az egyennek a szilardsag es a --:megkiilOno6ztet~;--kepessegevel kell rendelkeznie ahhoz, hogy meg tudja Itelni, hogy felismerese: 1. valoban uj-e (iajat tapasztalati vilaga - vagy a kulnira szempontjabOl), 2. vajon relevans-~ es megfelel-e a problemanak, les hogy 3. ez s -felismeres egyen tapaszta1ati viIagat vagy a kulturar gazdagltj

"

88

VI. A KREATfV MAGATARTAs,

A kre~tivitaskin5nbozo reszaspektusainak (szemelyi> "g, fq_lyamat, magatartas stb.) elkulonitett vizsgalasa It'cmeszetesen rnesterseges, mivel mindezek az aspektu~lIk osszetartoznak es egymassal szorosan osszefonod-

-,

link.

Ebben a fejezetben a kreativ rnagatartast ket nagy I erdeskomplexum kore csoportositva targyaljuk. EIDN~iir azt a ke~dest vizsgaljuk meg, hogy.."egyaltalan her n manifesztaIodiu kre~tiv ma~tarta~? Mas~ szo: ~ p .dig azt;'"" h'Ogy a kreativ m~gatart~~gyen felleszto..,-& l'~ milyen g~i1o liiilltsok befoly~12l.jak? •

Az elsa kerdes azoknak a ki.i16nb6zo· tnanitesztacios ~",i nteknek az elkulonltesehez vezet, amelyeken IelteteI '%heta a kreativ magatartas, Ezeket a szinteket csak- 11 irn mindegyik kutato, aki a problemaval foglalkozott, hlzonyos rangsor szerint (hierarchia) magasabb es ala)'Honyabb Itzintekre kiil6nitett\:. el.

;--. - 1.

. KREATIVITAS HIERARCinA]A

.A klll6nboza 'sziritek\ elkulonitesehez {}-.kreatiy pr~-_ ,[uktumbtekTnek- resZlete vfzs-gafu-ea ufa:ri·;.;ljiitofta~ !I.

I (%zel a tem~val kapcsolatban fontos eredrnenyeket ko"Mt Ghiselin (1963) es 1. Taylor (1959).

Ilrewster Gbiselin szintjei (1963)

Minden kreativ produktum ~ellemi erteknovekedes, !"R ezaltal az intellektmilis es az eszt"Rikal' eletter kita-gi-" Illsa, azoknak a Ielteteleknek a kibdvitese, arnelyek mel- .

I

89

lett a",,2_szichikum megszervezi energiait a let es a ertes bonyolult folyamatai szamara (38. . produktum kreativ erteke ertelmi

Az els6d e zinten a kreativ cselekves

ja ~gvaltozt~tni es atstrukturalni a [elentesek zumanak r~jet, melyet egy kultura alapoz meg. ~11l1so<!la~os ~zinteE a [elentesek rogzitett ban csupan az ismert elrendezes felhasznalasi

bovul ki; - -- ---

_-

.. Roviden osszefoglalva: ~~~~~~~r.?

~ardo da Vinci pi. a nedves vakolaton levi> tokrol beszel, amelyekben szamtalan dolgot tudott. (szep tajakat vagy veres csatakat, arckifejezeseket saiatos, idegenszeni alakokat), es amelyek ins adtak szamara ahhoz, hogy kesobb tokeletes ka valtoztassa at azokat.

Cozens (1785) es Kerner (1853) tintapacakrol nek, melyek megmozgattak inspiraciojukat, Ami ban a foltok es a felh6k veletlen Iormaiba az nem mas, mint egy olyan dolog, am ely az egyen pasztalati vilagaban mar megtalalhato. Ezt

90

II lingoreus Appoloniusz is tudta. (Gombrich utan,

I III .) I •

legis Rorschach volt az, aki 1921-ben teszteljarasa- 1',111 n foltokkal kapcsolatos elkepzelest ujszeruen alkalII I ta. Az inspiracio ismert folyamatat osszekapcsolta

inger ellenorzesevel (strukturalatlan foltokat abra,,1(' tablak) es az erreadott valaszokkal, es ily medon Ij fclismeresekhez, a szemelyiseg strukturajanak megisIII resehez jutott el. Ami korabban inspiracio volt, azt 111.1 a modern..£§zichor6gia proJekc16kent eg;elllle.zi es al.ilrnazza.

Ez pelda a mar ismert konfiguracio ~j alkalrnazasara, uulaskincsunk atstrukturalodasara. Mivel az atstruktu.1.ls foka ebben az esetben nagyon magas, Rorschach I vteben az elsodleges szinten lezajl6 kreativitasr6L.pe·/l·lhetiink.

In ing Taylor szintjei (1959)

Mig Ghiselin a kreativitas erteket [elentesvilagunk attrukturalodasunk Iokaban latta, addig. Taylor a kreati~tiiS ¢rt¢ket a kommunikaci6 hatekonyMimn: ragadi3!. neg, Ezen az alapon at szintet kiilonboztct meg:

. ---r:-expressziv kreativitas, .

2. produkdv kreaHvitas,

3. feffedezOl kreatlVltas,

4. Sjit6 kreativitas,

5. a legmagasa66 (emerCTen ' reativita .

J. Az ex ressziv szint a kreativitas legalapvetdbb forllarr,m1!ry~lf"ii.~ fontos sem az originalitas, sem valauiilyen "keszseg" (skill), pi. korai gyermekrajzok. E zint 6' elle etesse ei a s ntaneitas es a szabadsag.

I owenfeld erre a szintre gondo, arnikor a gyerme I, reativitasanak fejleszteserdl beszel. A kreativ gyermek kj16deset semmi sem gatolja annyira, mint amikor nern

eszik komolyan rajzait es az aranyok es szinek miatt kiigazitjak es blraliak. Ez a gyermek szabads~allak es pontaneitasanak korlatozasat jelenti :"(Lowenfeld, 1958, 1962).

Ez a szint a legfontosabb, mivel a korai kreativitas rapasztalatai nelkul nem lehetseges a fejl6des.

91

Burkhart es Nitschke (1962) a kreativ szemelyiseg a rapasztalat kozotti -tenyezoket vizsgaltak, es azt tala tak, hogy nem a kreativ szemelyisegvanasak, hane ennek az expressziv szintnek a korai kreativ tapaszta latai voltak azok, amelyek lehetdve tettek, hagy az-indi viduum a rmiveszl teriileten tovabbfejlddjon, (V6. rnotivaciofejezettel is.)

Antrapal6giai vizsgalatai alapjan Margaret Mea (1959) is azt bizanyitja, hagy azaka kulnirak nevel Eek kreativ embereket; melyek .biztosltjak gyermekeik nek a szabadsagot es a spontaneitast, es Iehetoseget ad nak szamukra, hagy it tradici6kt61 fiiggetleniil fejezze ki magukat (vesd ossze "A kreativitasra neveles" dm

,~ezettel is). .

42 ) J;oouktiv szint az,' arnelyen az expresszlv szin

~ te ~;~.nyert kielegi] es .k8vetkezmenyekent bizonyos kesz ~eket (infarmad6kat, technikakat stb.) sajatitunk .afthaz, hagy jabban ki tudjuk fejezni magunkat, iobba tudjunk kornmunikalni. A technikai kepzettseg szintj' csak kevesen jutnak tovabb. A spontaneitas es a sza badsag hatterbe szorul, es az egyen a realitassal me ,6ssze magat,

" c.,. A rmiveszi neveles teriileten sok vizsgalatot es kise ;... ~etet vegeztek annak erdekeben, hogy ezen a szinte a Iehero Iegtobb keszseget sajatfttassak el anelkiil, ha ezzel kozlatoznak a spontaneitasr es a szabadsagot, . hogy rnegovjak az expressziv szinten atelt kielegiiles 3. A eltaldl6i szint aperativ, mivel az e e 'tt rna ampane selve aper~. zek kozott a kornpo 19 lsmeretlen kapcsalatakat ho

92

4. AujitcL(innovative) szint a problernakor alapveto ulupclveinek rnely 'meger eset foglalja magaban akar a Illuveszet, akar a "tudornany teruleten. Csak ezeknek az ulnpelveknek a megertese utjan lehet eljutni azokhoz a I 'Icn~os valtozasokhoz, melyeket az ujitas hoz ~aga\1111. A pszichologiaban talan jung es Adler, a kubizi1lus6an Feininger aki erre a szintre tartozik. KreativiII suk produktumat mar' nem lehet scm a realitashoz, (!1l1 az egyen tapasztalati vilagahoz merni, hanem csak

Ii kult~ra sokkal tagabb teriilctehez.

Ez az a szint, amelynek produktumai Lacklen kriteI'i umaival merhetok: mine! tavolabbi egy bizonyos teruI ten a hatas,. annal nagyo.bb a kreativ teljesitmeny (vesd ossze Taylor, Ellison, 1964). '

~.A ~gmag~sabb (vagy emergentive szintet erik el

Ie kevese en. viragzana i az uj iskolak otletei. tt is a 1£pasztalatak atstruktural6dasar61 van sz6, mivel min'den uj otletnek megvannak a tortenelmi gxokerei. Azonban ezeo....a szinten tapasztalatgyfijtes, feldolgozas, a:bsztraha a:ses szinte izruas Kep~ssegel annyira kivaloak, ogy meglialadjak azosszes eddig leirt szint ertelmi 1efieto~g,§ Erre lenne pelda Freud a ~szichologiaban, Giotto es Picasso. a festeszetben, W right az cpiteszetben es Einstein ,a fizikaban.

A kreativitas e szintjet, me1yen isteni sugallatrol beszelnek, altalaban zsenialisnak nevezik. Ezt a szintet a vilagtortenelemben igen kevesen erik el, azonban ezek gyakoroljak a legnagyabb hatast, Ez a . .szint az osszes szint kozott a legerthetetlenebb es a legnehezebben kovetheto.

A szintek felosztasaval a kovetkezo kerdesek, vetod-

n~~))A~otodik :i~te; el:rt egyennek a negy korabbi szinten is at kell-e haladnia? b) Az osszes szinten mi a

kozos, mi a vezerfonaJ1j .'

t$) A elso szintnek ala lennie. ar az e szinten szerzett tapasztalata va16han 1~R:Ktelenek, megis fontasakaz egyen kreativ fejlodesenek Folyamatossaga szempontiabol. N jtott marad meg az a kerdes, hagy_~iikseg an-e a masodik, technikai szintre? Egy szakember kijelentesei szerint Pasteur nagyon keveset tudatt a selyemherny6kr61 (Calvin

93

Taylot, 1963), megis elerte a harmadik szintet, Ielfedezesek szintjet, az uj Ielisrneresek negyedik jet, sot eljutott az otodik, a legmagasabb, kreativjtas szintjehez is.

- reativitas n~l.li!g a tudast61, a tudas a cast esa a or' eJ eszn, a az ismereteket kreativ don gyarapitjuk. Minel magasabb a tudasszint kevesebb segedeszkozre van sziiksege a kreatlv

nek ahhoz, hogy eljusson a problema Alaesonyabb tudasszintnel azonban a megfelelo tasfejleszto atmoszfera megkonnyitheti a problema oldasar, Bizonyos tudasszintnek azonban adottnak kell len§ (Calvin Taylor, 1964).

Irving Taylor szerint a~~F~:;}i.!~~~~~

IIIHiai biztonsag a kotetlenseg, a batorsag eroforrasa. A pontaneitas mereszseg, ugyanis a hibazas valoszimise'I: sokkal nagyobb, mint az elore atgondolt cselekvesII('!.

Letezik ~redeti spontaneitas, am ely a meg tapasztalat IIdkiili atele;;-s~taneitasa,1amely f'C::lelem neIkUl- lfO-

cledik a stimulushoz, miyef:;lmeg semrni korabbi trauma ucm terhe~ Ilyen spontaneitassal rendelkezett Hebbs kierleteiben (1949) a esirke, amely szuletese utan batran Iutott minden arnyek utan, kesobb azonban az elsd rossz 1.lpasztalatokJltan minden arnyek elol elfutott, mivel

r zeket mar ,~r:}umak/terheltek. , -

Ezzel a s~eitassal rendelkeznek a primitivek is, ukik nem riadnak vissza a miiveszet es a gondolkozas 1 ·gnehezebb problemaitol sem, mivel a nehezsegek nem [rlentenek traurnat szamukra, A gyerrnekekkel azonos 1I16don teljesen elfogulatlanul mernek kozeledni a prob-

I '·tnakhoz-. '

A spontaneitas masodik Iormaia lenne az, amely a rclelem legyozeset fsltetelezi,- vagyis a "t~sz.talt ap_o.nt.ineitas". ~feltetelkent ehhez bizonyos biztonsagra '11n sZiikseg. A pszieFiotedpiaban lehet megfigyelni azt, ' hogy milyen fontos ez a biztonsag ill!!lOZ, hogy a bete-

get "burkab61" kiesalogassuk. Ha a beteg tapasztalja, hogy olyannak Iogadjak el, amilyen, what "pszieho16- I-liailag biztosnak" erzi magat, akkor hajlando lesz arra, hogy a terapeuta elott spontan feltarja magat, Amit Bcittel (1960) a rmiveszeti kepzesben elOszor hianyzo spontaneitasnak ertelmez, az csupan a leszfiktilt pszichologiai biztonsag, vagy meg inkabb egy fokozodo bizonyralansag, 1. Taylornal a teehnikai szinten a kezdeti tanulassal az els6 "expressziv" szint eredeti spontaneitasa

6s szabadsaga leszfikul, A fokoz6d6 bizonytalansag abbola felelembtil fakad, hogy hibat kovetiink el, a dolgokat elrontluk, talan meg ki is nevetnek, mivel a produktumot most mar a realitashoz merjiik es nem a tanulo tapasztalati vilagahoz, Mar kevesbe vagyunk batrak, mivel minden hiba-helyreigazitas blan rossz iegyet is maga utan vonhat. Az egyre novekvo tudassal

no a biztonsag, a megitelokepesseg.is ezaltal a bator- ~ ag is. Ai ember isrnet mer spontanul viselkedni. Az .,

ember rugalmasabb, ha biztos, azonban ez a rugalmas-

nyel, a

,kiilonbozo Iehetosegekkel szembeni nyitottsao- is ~aro~za .,rEz ugyanaz a nyitottsag, amely az ~gyent osztonzi, hogy uj utakat keressen, es ne a regi M<;UIlJUi tokat alkalmazz~ Az egyennek hasonl6 nyitottsagra sziiksege mar az elsd szinten is ahhoz, hogy a mat felfogja; Fromm ezt kreativ beallitodasnak n soron -kreati"itaskent hatarozza meg.

es Burkhart (1960, 1962) a llla,gaslUl kepzettsegnel novekvd spontaneitasrol beszelnek, es hez a Ielismereshez a nniveszeti neveles teruleten tatott vizsgalataik soran jutottak el. Amit ezek a, ~ok novekvo spontaneitasnak neveznek, azt Rogers fogasarrak megfeleloen inkabb novekvd biztonsagnak lehetne tekinteni. A kreativ .ugyanugy, mint minden mas tevekenysegnel

95

94

:sag csak a spontaneitas egyik kisero jelensege,es a spontaneitas helyettesitoje ugy, ahogy azt Taylor tetelezi,

Szubj~ktiv - belsove tett kreativitds

. A kr~ativ!tas azon szintjei, amelyeket Ghiselin Taylor IS, ~1~olgoztak, a produktumra iranyulnak, ~.:.?~~mlelesl f61y_amatban _ a rmialkotasok kreatlv ~ t~k1fltesekor pl. csak kreativ elmenyrol van szo es , kezzelfogh~t6 prod~ktumr61. Ezt az· elmenyt csak

J5~ ~z e~en hozhatja kapcsolatba s.ajat tapasztalati lagav~l, es ezt nem lehet osszehasonlitani azokkal a gokkal, amelyek e tapasztalati vilagon kiviil esnek

A rmivesz kreativ folyamata a sze~lelo kreatfv ly~,m,atat6l }~bbel~ kozott abban is kuloribozik, hogy muvesz muveszeti elmenyet megformalt, produktumban juttatja kifejezesre, mig a ez az elrneny megmarad egy belsove tett (gyakran rnulak ~ltal meghatarozott) rmiveszi elrnenynek.

Jgy.a nnivesz kreativ folyarnatat, mely a ban vegzddik, kreativ

. csak az egyen lepest, uj al~al~~zast jelentenie, Ezt az ujat ugy kell a.,~~pasztalatl vilagba beilleszteni, hogy annak harm6. . maJa: n~ z~varja. (Henle, 1962; Poincare, 1952.) A kreativ elmenyt nem fantasztikus, .hanem igazi reaI1s~-

96

III liN kepzeleti tevekenyseggel kell elerni, amely releIII es adekvat. (Henle, 1962; lung, 1953.)

'I'nylor hlerarchiaja alkalmasabbnak latszik arra, hogy Ii krcatfv muelvezok ki.ilonbozo szintieit megvilagitsa-

H",cmlelonel az "expressziv kreativitas" szintje a legIdllpvctobb forma, melyen sern eredetisegrc, sern, valauillycn kepessegre nines sziikseg. Ugyanugy, mint a gyeruu-krajzokban, itt spontan kiserlet tortenik arra, hogy ,I lntottat osszekapcsoljuk a mar atelttek~~ vonatkoz- 11111\si hatteret egyedi.il az egyen tapaszt:ilirti. vilaga alII Ii in, Ebbdl a vilagbol gatlastalanul tornek fel az asz-

,ociaci6k, a gondolatok es az erzelmek, melyek osszeIIIpcsol6dnak a mua:1kotas sugalmazasaival, es uj el- 111I'.nnye, a kreativ folyamat belsove tett produktumava \,11 I nak. Ugyanugy, mint az objektivalt kreativitasnal, ez 11'1, clmeny fontos es donta, mivel itt is a tapasztalatok lilltilrozzak meg az egy_e~a!ivitas fejl2ae'S"et'!t--,I-.,-

A "produKtlv-kreativ~tas" szintjet ;- szem~ folyauuuban is csupan a. tanulashoz vezeto egyik kreativ utuak kell felfogni. Nagyon erosen fi.igg ez attol is, hoMynll szervezodik a ranulasi folyamat,. hogy csupan: inIIlI'maci6k gyujteseve valik vagy az informaciok kozott IllPcsolatok is kialakulnak-e. Csal{"'1!z utobbi esetben lrhct produktiv kreativitasr61 beszelnL Az egyen a koii'lbbi . ex.pressziv szint tapasztalatai reven megtanulja, !logy a latottakat megfogahnazza es leiria, azokat a kol'llbban latottakra es korabban tanultakra vonatkoztassa i's nzokkal egybevesse. Mar nemcsak a tapasztalati vi- 1(lg alkotja a vonatkoztatasi hatteret. A miialkotas sup,nltnazasai mar nern hefele, hanem a kiitviLigra iranyul-

nnk, Ezen a szinten ritkabban jon letre igazi kreativ I t,(;les, mivel az elsajatitott ismeretek kezdetben nemi hbwnytalansagot okoznak, es a ki.ilvilagra iranyulo vizs" W'd6das hosszabb idot igenyel, mint a bel sa kapcsolat-

1\ lalakitas. .

Az."elmetlxp"k ahboz, hogy kreativa.Yru.jpn~ ezen a

8zinten is az ujszeruseg • a re1evancia ~es a tapasztalati vilag kib5vitese nar~ ko~ete1men enelZ"kel1 meifele1--

agyon _ ontos, hogy segitseget nyuJtsun az egyen~ HC ezen-a zinten a kapcsolatok keresesehez, mivel az ('gyen kreativ fejladese maski.ilonben· akadalyozotta vaIlk, A masodik szinten ez a rogzi.iles meg st\lyosabb

\

97

jar, mint, az elso expressziv : a) az egyen tobbe mar nern tud visszaterni expressziv szinthez, ahol szabadon , es spontan

kapesolatokat kialakitani, b) az egyen megmerevedik ennek mar sernmi koze nines a kreativitashoz, Az azonban a korabbi szinten szerzett tapasztalatai ul szinten elsajatitott ismeretei alapjan ezt a nem ismeri fel, es magat ennek ellen ere tartja.

Szukseges-e a produktiv szint ahhoz, hogy a

dik, a feltalaloi szintre eljpssunk? A belsove tett vitasban csaknem meg fontosabb mint az kreativitasban, hogy bizonyos Lkeszsegeket" el ahhoz, hogy a harmadik szinten rmiveleteket vegezni.

A harmadik, "fe1talaI6i" szintet nern sokan erik

Itt mar (a mualkotasra vonatkozo es a sajat +a n c cc+al s+ vilagbol szarrnazo) ismeretek, az elmenyek es a sugalrnazas tenyezoivel kell rmiveleteket vegezni

kontemplativ rmielvezo, a kreativ m .

szintje, aki a, rmialkotasokon belli! uj tar fel.

A negyedik, "lljit6" szintet erik el a Ez a belsove tett kreativitas legmagasabb szintje. natkoztarasi hatter itt mar nern az egyen vilaga es nem a kulso realitas, hanem a tortenelrni rnenyek a rmiveszetek minden teruleten. Ez mar a teszet, a szobraszat es a tobbi rmiveszet fLLllUdLUC;U alapelveinek rnely megerteset feltetelezi, melyek 01 alapveto valtozasokat hoznak letre egy u] alkotas kozeliteseben, es ami ebben az esetben az ujszeniseget jelenti, Ez Ghiselin 'primer szintje, mivel nemcsak egyed elmenyuniverzuma strukturalodik at, hanern sokkal tagabb ismeretuniverzum. W6lfflin, Gam Kris, Malraux azok, akik ezt a legmagasabb, bel tett kreativitast elertek,

98

2. A KREATiv MAGATARTAs FELTETELEI:

ELOSEGiTO ES GATLO TENYEZOK

0) Az intellektudlis tenyezok gdtldsa '

A .QE.oblemamegoldasi 4~yzetben ~adab'~6! b.eszelnek, melyek gatoljak a megoldas megt~litlsat (Hilgard, 1959, 1962; Kingsley, Garry, 1957): Ez a kialakitott "set" -eknel va16 r6gzi.iles ("set" = tendencia) es a funkcionafis rigidita-;'-- -

A tanulaselmelet~se16i (Thorp dike, Hull es Skin-

99

ner) minden problemarnegoldasban a szokasok vagy kondicionalt reakci6k kialakitasat latjak. Legheveseb ellenzoik, az alakpszichol6gusok (Kohler, Wertheime es Tolman IS) ezt a folyamatot, nem annyira mechani kusan Iogjak fel, es inkabb azoknak az utaknak a fon tossagara koncentralnak, melyek a problemarnegoldas ban a belatashoz vezetnek. Az ut6bbi szerzok az egyedi szituacioban megfelelo, megszokott eljarasok alkalmazasarol beszelnek, az elobbiek a korabban tanultak atvihetoseget hirdetik, mely,sk megkonnyitik az uj tanulasi helyzetet. Ez a korabban tanult azonban ugyanugy, mint a megszokott eliaras "set"-e valhat, melyet megmerevedve minden uj helyzetbe magunkkal vihetunk. (Guetzkow, 1951; Harlow, 1959.) A kreadv gondol7 kodasnak feltetlen at kell t6rnie-*ezt - a ~n1 szokott

e e e a a a i. zt az ere menyt

Adamson-Taylor vizsgalatai is megerositettek. Felvetd'dik az a kerdes, hogyszerepet [atszik-e a megszokott es az uj felhasznalas kozotti idotartarn, Az eredmeny: , rainel nagyobb az ~(obeli tavolsag a me szokott es az

U e 0 an 0 csokkenni r

fynkcionalis rigiditas.~ ....

A "megszokott set' -eket nem kell lebecsiilni. Sprecher szerint (1963) az otletek mellett ezek a kreativ folyamat fontos feltetelei. Sprecher vizsgalatai mernokok kreativ folyamataira vonatkoznak. A kreativitashoz vezeto szervezett folyamat valoszintileg inkabb igenyli a "megszokott set" -eket, mint az inspiralt folyamat. Mindket esetben fontos, hogy ez a "set" csak kiindul6pontu szolgal, a folyamat kozben maga is megvaltozik, es sohasem [elenti mereven azt, hogy a problemat semmilyen mas m6don nem lehet megoldani, .csak a "set" alapjan, Ha ezt a kiindulasnal figyelembe vessziik es a' "set" nem valik tevoleges technikava vagy modszerre, akkor, ezzel elkeriiljiik a funkcionalis rigiditast.

100

Guilford intelligenciamodelljeben a Ilexibilitas har- 1IIIIdik szempontjat, az ujrafogalrnazast a funkcionalis Illo\iditas ellentetekent emliti meg (1967). Adamson es I'nylor (1954), Bricht es Rabinowitz (1961)1 Maltzman, lirook (1958) vizsgalatai azt akartak igazolni, hogy a lunkcionalis rigiditas bar koze van a korabban elsaiaIllott szokasokhoz es tapasztalatokhoz, bizonyos ido elultevel megis csokken. A szokatlan alkalmazasok es mcgkozelitesek megfigyeIesere val6 nyitottsag a kreativ q~yennererosegiti az-att1fl1U-Iast. ----

NemcsTGuiTford (1957, 1967), hanem sok mas kuIIIL6, tobbek ki:izi:itt Hilgard (1959, 1962), Torrance (1964a, 1964b) is megerositi azt, hogy a kreativ magaIII rtas a Ilexibilitastol ,i~glf'

A lspontan f e:li\ititf1tas,taz; informacios osztalyok el: tulasat [elenti. Azert spontan, mert a kreativ egyen si:

P'lt iniciativajabol fakad, es nem meghatarozott ingerre .idott reakciokent valtcdik ki. Az egyik informacios 1I~a1yr61 a masikra &ty&ltanj ezehol eltholodnia eze-

J..et.megvizsgalni es osztalyozni ezt fogla1ja magahan

,I spontan f1exihi Ijt;:js Cs ez valtja ki a rnegujulast. A targyrol val6 tul sok ismeret, mely "a kategoriak megmerevedesehez" vezet (Guilford, 1967, 443. 0., Arnold, 1962a, 131. 0.) es az Informacios osztalyokon hcluli perszeveracio (tobbek kozott Frick, 1959) ebben I folyamatban gatlolag hathatnak. ~instein Y01Jakodott ijSt61 bogy megertse a nyjl:a~y~)6i az egy~rtelm~t, mert nem akarta att61 a lehetosegtol meg£osztam ma at, hogy uj rn6 on assa a 0 go at ert elmer, 1959. rOIinson (1962) rnegallapitja: Minel rnelyebben beagya>6dik egy targy, annal eros ebb en gatlodik a flexibilitas.

A rranszformaciokhoz vezeto £lexibilitas az a keszseg, !logy a dolgokat maskepp lassuk, a dolgokat a diverge~s gondolkozas funkcioiban ujra defini~!iuk ~s, ujra interpretaljuk. Azok a tesztek, amelyek kirnutatjak az objektum megki:izeliteseben a rnerevseget, negativ korrelaciot mutatnak ezzel a tenyezovel (Luchins, 1942; Luchins es Luchins, 19~9). Ezek az eredmenyek megegyeznek a megszokott "set" -ekkel kapcsolatos vizsgalatokkal, melyeket a problemamegoldasra vonatkoz6 kutatasokb61 ismeriink.

Az... ujrafosalmazast is flexibilitasi faktornak tekint-

101

Egyu ttal ez a

. konvergens produkciova ernlitettuk, hogy az ujrafogalmaza

ellentetben all a funkcionalis rigiditassal, Ha a

iteles (Guilford, 1967;Wallas, 1926) tulsagosan ko vagyis az .otletterrneles fazisaban jon letre, gatolja a kreativitas kibontakozasat, mivel a alatt uj otletek, uj megkozelitesi modok mar todhetnek fel.

·~A kreativitast fejleszto feltetele~

Guilford intellektualis tenyezoihez kapcsolodva den beszelni kell Gough (1961, 1962) faktor. eiernzeserol, mely reszben egybeesik Guilfordeval, de

rnagatartasaspektust is magaban foglal. .

Gough az originalitas ot faktorat feltetelezi: ezek intellektualis kepesseg, a "kmatas mint szellemi . (inquiringncss), a kognitiv Ilexibilitas, az szenzitivitas es a sorserzekeles (sense of destiny).

Az intellektualis kepessegek, a kutatas mint szellemi szo~as, es a kognitiv Tlexibilitas nagyon hasonlitanak Guilford faktoraihoz. A sorserzekeles az egyen jovo

hi ,'1 '"

vetett itenek meresz Ieirasa. Az esztetikus szenzitivitas

a komplexitasbol kikenyszeritett elegans formak a har-

monia es ,a. rend ela~~b~n, reszesites.:J' ' .

Az esztetikus szenzitivitassal kapcsolatban kiegeszitesul megernlithetjiik nehany szerzo fejtegeteseit. A komplexitasra kenyszeritett harmonia es rend elonyben ~eszesiteset Barron (1955, 1958) is igazolja es kiezeszlti. Az erosen kreativ egyenek a kulonbozo helyzetekben elonyben reszesitik a komplexitast. (Vesd ossze: Barron 1961; MacKinnon, 1961; Taylor es Eisenmann, 1 %4.)

Barron renden olyan rendnelkuliseget ert, melybe az egye~, sajat rendjet viszi bele. A.. rendnelkiiliseg tes~i Ie _' 'Ian kombinaciokat, mondja Poincare (195;,) a matematikus es aul Valery (1955) az irodalmar (vesd ossze Ghiselinnel, Rompellel es Taylorral 1964b).

102

foglalkozunk, letre, es egy-

itott Ro .\i!rs a ve e1 eze He "t erti, Ez

I I Je enti, hogy pL·pem olyan kategoriakban g6dOIkounk, hogy "a modern. miiv¢szet ariHt" hanem az m-

II'rt saJat maga an at u . 5n

II) or nem at .sm". Ez azt jelenti, hogy a lehet6

I"gtbbb· inform:iciot gyiijtsiik osszc anelkiil, hogyero~ II'Ncn 1.{(j[[afO at s;abil?ln~nknak. A korlatok rnajlliktol jbnnek. Hason16t olvashatunk Kandinskynal

r 1955) a szabadsagrol: "Az uveg alatt bssze-vissza szaIlidgalo kis bogar azt hiszi, hogy korlarlan szabadsagot 11'11, maga e16tt, egy bizOl1YOS tav utan azonban az uvegII(:k utodik."

Rogers (1959) szerint a belso ertekmer6k "a kreativi-

II'\S fundamentalis retfe e el:-Amegrtefesne[{'1Jeli.ilr51 kell Iii nd~ini;". A kiils6 kritlkat nem lehet figyelmel1 kivul hngyni, azonban az egyen onrnegvalositasa szempontjahbl rendkiviil fontosak a sajat ertekszintek.

Az elemekkel es a gondolatokkal valo jatek kepes-

H "ge valoban hasonlit ahhoz, amit Guilford Hexibilitas- , link nevez. A flexibilitas jatek a spontan i:itletekkel, 8.z1- I nckkel, foru:akkkl, kapcsolatokl?iI;-;IJ, bator. hipotezisek 1 !(;Iitllitasa, a latszolagos problematikussa retele, a ne- t vetseges megfogalmazasa stb.

A belst> feltet~.1ekhez . k' t iils~ kreati_: , s- 1

1 ejleszt6 feltete t em it me : a s~ichol6giai biztonsagot l 'S, a PSZIC 0 Oglal szabadsagot. ~_ , I K pszicbol6giai biztonsag harorn folyamatban er-

1~5 ei :

Ha az egyent kond1cionalatlal\ ertekeivel egyiitt

'1.ogadjuk, es~~nek barmil~e~aI1.apotba~ is van,. IC~S bizalt1l_at szenteliir:k. Cs~ tly .mocfon ~athat :,z cgyen kevbs6e merevve, csak ily modon tudja magat

sP~-'1tan medon aktualizaltli. .

(i) Ehhez olyan ~zferit kell biztostiani, melybe

nem -j\il' el a KU s6 erteke1es. A kritikus;l11 ertekelo szem

103

az egyent bizonytalanna teszi, vedekezesbe kergeti, ezaltal korlatozza eszleleset. Egy olyan amely minden kulso kritikatol mentes, az egyen

, nyebben tud sajat belso mertekeihez visszanyulni.

I . 3:_ A belee~ mc:gertes a pszichol6giai biztonsag ~ ,?"z egren""Kidja,hogy olyannak fogadjuk el, lyen, es hogy kepzeletvilagaba beleeljuk magunkat. ezutan valik hajlandova arra, hogy valosagos enjet

tarja, es a kulvilaghoz Hiz6d6 kapcsolatait ujj[

~alj·aJ. ,. . . ,

\ ..,....A -pszlcholog]at s;zabadsag~ezt jelenti, az

nek a szirnbolikus kifejezes teljes Ull .. osrt-

ili'k.l:sa:k ez amegenged6 (permissive) magatartas lehetove az egyen szamara, hogy spontan es ,', ,L'-"-V'''U'_ kezelje az eszleleseket, a fogalmakat es a

A szimbolikus kifejezes szabadsaga nagyon vel azt a konvenci6k nem korlatozzak. Az "UJ~C\"'CKCll~ kornye;'et (permlsslveness) Iehetove teszl a szauacrsaaor, es a szabadsag felelosseget jelent ..

Amint Iathato, Rogers (1956, 1959) a kreativitas felteteleit a pszichoterapias helyzetbdl vezette le. Ez elfogadhat6, mivel a terapias Iolyamat par excellence ~reati,; ,f?lyamat. Mind~n. egyes terapias eljaras celia az en erositese, Ez a kreativitas Ieilodeser is jelenti. .

Maslow (1956, 1959, 1962a, b, 1963) is parhuzamot von a pszichoterapias es a kreadv folyamat kozott, A kreativ aktus megvalosulasat ket folyamatban latj a: az els6 folyamatnak biztositania kell a nyersanyag akadaly nelkuli felszinre jutasat a tudatalattibol. A masodik folyamat a ny'ersanyag-ellen6Ji,Zes, indoklas, elrendezes es logika lit jan tortend Ieldolgozasa. A kreativitas e ket folyamat szintezise. A schizofreneknel a rnasodik folyamat nem valosul meg, mivel semmilyen ellenorzesuk nines a nyersanyag folott, Ha a rnasodik folyamat tli~sagosan koran kovetkezik be, vagyis _ az ellenorzes a tudattalan anyagat mar nem teszi szabadda akkor a magatartas kenyszeres jelleguve valik, '

Az els6 folyamat az en onkentes regresszi6j a, - onelengedes, hogy a "jatekos", a "feminin" kisse 'bolond" tudatalatti Ieltorhessen , a masodik 'a '~ealit».ssal valo konfrontacio, amelyben az en a kozvetitot jatssza, ellenoriz es elrendez. A pszichoterapiaban Maslow a tu-

104

I'll lonkeppeni kreativ folyamatot a tudatalatti ezen Iel,,(nre roreseben es a realitassal valo konfrontaci6ban lilja, amely kozben az en gyakorlas es ellenorzes. utjan

IlIq:;erosodik. .

l3arron' (1964) nehany kreativ szernelyiseg reakcioit

virosgalta a tudatossagot megvaltoztat6 psylocybin szernpontjab61. Ezt az allapotct csaknem mindnyaian kelleIII .snek ereztek, ,,,mivel egyid6re [eladhattak az en funkIll')t, es sajat magukat ,eredeti formaban' elhettek at.

pszichol6giai biztonsag atmoszferitjaban megengedhetI (,I maguknak az en feladasat." Ennek az elrnenynek Ii kreativitasukat fokozni kellett.

Barron kiserletei megegyeznek Leary munkaival f

( (964). Leary vizsgalataival es kiser~eteivel a tudat fe-..x

ydmezett es rendszeres kibovitesere \~:p~.nsion~ ,es, a L \

"helso kreativitas", tehat a kozveilen aEdes feltara~:;.r~ ">

Iilrckedett. Ugyanis azt gondolta, hogy az egyen mal

I 'j [ertsegi szintjen nem kepes a kozvetlen atelesre. Ez

11 modern oktacisi folyamat egyik kovetkezmenye lenne, Illelyben .az embert szelektaljak, osztalyo~za~ e~ meg-

nvarjak. Az ember csak azt latia, amit latni akar, uinak hatarain beliil, aminek megpillantasara az ember

I;\mit.

Leary ugy veli, hogy a kreatrvva valashoz az eszl~-

I "He es a tudatot ki kell boviteni. Ez az LSD, mescalm I'S a psylocybin pszichofarmakonok reven rortenhet meg. I (roek biztositjak a tudat rovid, drarnaian intenziv megd I tozasat, az "ego-transzendencia" egyik formaj at.

Kanke1eit (1959) lazito hipnozisaban egy mas forIIlf\val, az enkontroll kiiktatasaval pr6balkozott. Elme:

I nlcsi gyakorlataival (hipnozis - J. H. SC~lUlt~ t~nal . zcrint) betegei belso vilagaba jutott el. A hipnoid allapot (ez a visszahuz6dott tudatszint allapota) ideje a~at~ l'lljzoltatta betegeit, es ezutan a betegeket konfrontalta I leraizolt szimb6lumokkal.

Kankeleit idezi jungot, aki szinten ezt a technikat

It! kalmazta: "Ezzel a m6dszerrel a beteg alkotQ £i.ig-

.tlenseghez juthat." Barron es Leary vizsgalati eredmenyeinek ~s m~g-

,tllapitasainak, valamint Kankeleit tapasztalata1l1ak ,Je~ kntosege abban rejlik, hogy igazoltak; a nern cenzurazo

I'll nagyon kibovitheti tapasztalasunk lehetosegeit. Bar-

105

(

ron es Leary azonban csak a tapasztalasi kibovitesere utalnak, es nern magyarazzak meg azt, < mi tortenik ezzel a tapasztalati anyaggal, es hogy lyen szerepet lehetne azutan az ennek tulajdonitani ahogy azt Kris es Maslow az enkontrollal n.a,,,,,ovw feltetelezte,

Az eddigi feitegetesekbol egyuttal

nin" vonasai vannak. McKinnon (1962) a sal kapcsolatos rvizsgalataiban epiteszeknel tudta igazolni az erdeklodes "noiesseget". totta, hogy az epiteszek MMPI-profiljaiban azok erdeklodeslancok, amelyek az amerikai kulturaban , minin" -nek tekinthetok, annal hosszabbak voltak, nel kreativabbak veltak az epiteszek. Maslow (19 irja, hogy a Feminitast gyakran azonositjak a UVJ'UVO"''''

, xualitassal, Mindaz noiesnek szamit, aminek koze a kepzelethez, Iantaziahoz, szinekhez, poezishoz, kahoz es gyongedseghez (a kreativitas valamennyi

tos feltetelehez). Azert, hogy ezt a jelz6t elkeriilj -inkabb elfojtjak es gatoljak a kreativitas A tarsadalorn egyenre gyakorolt tobbi hatasat a

kezo fejezetben ismertetjtik. 6~...p:i- '

Ebben a fejezetben a kreativitas kiilonbOz'{{-wGuu""OL." tacios szintjeit targyaltuk. Ezenkivul bemutattuk olyan gada tenyez6ket, mint a funkcionalis rigi

_~szokott "set" megkotottsege, akateg6riaktul ismeretbol fakado merevedese es az elsietett "IC;~ll,cat::.~. Az_elosegit6 tenye-;6~ kazott- kie~eltiik a biztonsagot, a pszichologiai szabadsagot, es az

erosodeset is. -

A tovabbi felreteleket 'a kreativitasra valo Iejezeteben targyaljuk.

106

VII. A KREA.TIVIT As RA V ALO NEVELES

J

1\ kreativitasklutatasbol fakad6 egyik legfontosabb II I.ldat az \nterd~szcip11nari$\neve1es. A tudos, a HlozoIII • a muvesz es nem urolsosotban a pszichologus az , nihcrt a sajat szempontjab61 vizsgalja es kutatja. 1::. n~-

.,I{I feladata viszont az, hogy az egyes nrdomanyok I • Il.,itt ugy alakitsa 'ki a, kapcsolatokat, nagy a tanulo II <'lltrv egyenne valjon. A tanu16nak meg kell tanulnia, 1,llgy a ki.ilvilagban nyitottan es eloitelet nelkul .taj~IlIz,')djon, rnerlegel]e a kiilanbazo lehetseges megkozeli II Ni modokat, es ezeket tapasztalati vilaganak kiilonIII !Iii reriileteirol szarmaztassa. Ez gyakorlatilag azt j e- 1'llIi, hogy a tanulo a felvetett problemahoz mas tanI. I gyakb61 idez fel asszociaciokat vagy ezt az uj prob- 1.'II:\t mas, marfanuit (vagyis tapasztalt) problemaval

liI)l.za kapcsolatba.

1. A KREATiv NEVELES FELADATAI

1\ kreativitas tanithatosaganak kerdesevel kapcsoYatos ,'I!:meny_s;k az egyes szerzoknel kiilonboz6ek. Guilford ( 1%7) ugy veli, hogy az intellektu,!lis t~~fejJ<;lztIlIlllk es ily mod on kreafu-itashoz ve;ethem_ek. .Ski:n~e~ -rrint oktatogepei reativitast tudnak atadni (idezi l'urucs 1964). Maltzman es masok (1958, 1959) arrol

1IIIIIak meggy6zodve, hogy az ember kondicionalassal (IIH'gerositessel) eredetisegrc nevelheto, es ily medon klt'ntivva teheto. Masek viszont (vo. Smith, 1964) azt 1I,llIluoljak, hogy a kreativitas olyan kepesseg, amely rna-

107

gaban az egyenben spontan feilddik. De vajon Ias nem a fejlodes egyik aspektusa?

Sidney Parnes (1964) a kreativ neveles feladat ~b,an. latja, hogy az egyennek segttseger nyujtsol1 leh

tosegemek felhasznalasahoa (168. 0.). I

Martin Buber (1947) mar 1925 augusztusaban Heide] bergben a harmadik nemzetkozi nevelesi kongresszuso az "ElO.adas a n~velesrol': c. referaturnaban kifej tett hogy ml~den egyenben megvannak a kreativitas alap eror, t~hat a "kreativ er0lsl'. A neveles fo feladata

{e~ek feJlesztese fele2itese, hogy az en termeszetes akti

vitasava ,valjanak. Ugyanigy latja ezt Margaret Lowen ~cl(19'S8ns, aKl megallapitja, hogy a kiilvilaggal val )0 kapcsolat a kreativitas utjan alakithat6 ki. Ezer v~ annyir,a sziikse¥ a k.reat~,;itasra valo nevelesre, ~ kreativ m~ve~.o egyik ,fo problernaja abban rejli , hogyan ka?csol!a ossze az altalanost a tanul6 egyeni ell egyszeri mr~olta:al. A konvencionalis tudomanyos m6d szere~ az a~talanoshoz, legjobb esetben kis csoport n~rmakh?z 19a~?d~ak. Pe,~ig ~ind~n. ember "olyan m~nt az osszes tobbi ember . (univerzalis norma) olyan mint nehany mas ember (csoportnorma), es olya~, min' egyetlen mas ember sem (idioszinkrazias norma)". (Kluckhohn es masok 1953, 53. 0., vo. Allport, 1962.)

A kreativ nevelo feladata a tanul6ban errnek az egyedi }e~egzetessegnek a felisrnerese, meltanyolasa es feJ~esztes~ Torrance munkai (1962, 1962a, 1964· Minn~sota Stu~nt isnfertek) mutatjak, hogy a' ~~v.elo nul yen donto hatast gyakorol a tanul6ra. A neveld f~atanak «gyik .. _f~f!t~s reszet . mar azzal ~megolaJa,

Y01\Y m~gteremti azokat a felteteleKet, £meJ.yek Iejlesztik a kreativitast, A "Ming.es'bta Studies" c. tanulrnanyok (ugyanugy, mint aZ"Egyesiilt Allamok mas kutarokozpontjainak munkai is) tanarok vizsgalataval loglalkoznak azzal a cellal, hogy kreativ pedagogusokat kep_ezzenek .~i. Torrance (1962) annak a megaIlapitasnak az alapjan, hogy a tanar es a tanitvanyai kreativitasa kozott nagyon magas korrelacio ;ill fenn, tanfolya~o~at szerveze~t, ame~yen a tanarok kreativ gondolkozasat akarta fejleszteni. A tanarokon es a tanu16kon a ta?folyam elOtt es a tanfolyam utan tesztvizsgalatokat vegeztek. Az eredrnenyek a tanuloknal es a tanaroknal

108

IHllifikans valtozasokat". mntattak a kreativ gondolIIWI\sban.

'['nrrance (1962, 19(,4) eeenkivul azt a celt tfizte ki,

11I1f\Y Ieltarja azokat a ~blemakat, amelyek a kr,eadv

I ill I ntasnal- vetodnek fel. Itt a e. e em az .elso es a legIIII/-lyobb nehezseg. Hogyan ke egyreszt a ta:nu16k spon- 11111'jtasat es' kezdemenyezd keszseget fejleszteni, masII HY-t pedig a tanul6kat ellenorzes alatt -tartani? Tevabbi 111.hczsegek: a'tanul6 varatlan valaszalf megzavarjak a 11111I\rt es gyakran kellemetlen helyzetbe hozzak, ha I zckre nern tud valaszolni. A tanar idohian _ miatt

vnkran megmondja a megoldast, es ezaltal megfosztia . I ranulot att61 a lehetosegtol, hogy kiil6nbozo megI. zclitesi m6dokkal sajat maga jojjon ra a megoldasra-

ranarnak gyakran buntudata "van, amikor bagyia; luigy a gyermekek talalgassanak, mivel ez mar a iate- Illssagot surolja. Sot, a tanarnak a tanul6kat bizonyos lukon konformitasra kell nevelnie, mivel a tarsadalom

I'llt igenylL .'

Ezekkel a problemakkal kapcsolatban a neveloknek \1·

II kovetkezo eanacsokat adhatjuk: A sajat kezdeme-! Ilyczesu, kreativ gondolkozast es tanulastdicserni kell.

1 i,lo kell seziteni a problema kii16nb6zo megk6zeHteset,

11 tirgyakk:l es a gondolatok~al valo manipulaci?::

Ona1l6 . es nem csoportos kotott gondolkozasra, az uj i flondolatokkal szembeni -roleranciara, problemameglatas-

III, a problemamegoldasok kidolgozasara es konstrtl'kti~ kritikara kell nevelni. Mindenekelott azonban az a IonlOS, hogy a tanar maga legyen kreativ es ' "kalandked-

velo" (vo. Torrance, 1964; 1964b).

'forrincees mas szerzok tapasztalatai azt mutattak.

liogy a fegyelem onmagat6l kialak~l, ha bizt~si:ja~ ~ hmul6 kreativ magatartasat, vagY1S a tanulo indioidualitasat tis egyszerisegh. Kiilonosen fontos, hogy a I nnulot informaljuk a kreativ folyamatr61.Ez hozza(nrtozik a beallit6dashoz. Torrance az egyik kiserletben II bevesesre, ertekelesre es kijavitasra va16 bealHt6dfos hatasat vizsgalta arra, hogy a tanul6k a feladatot gonrlolatilag, emlekezetileg,ertek~lve vagy kreativ m6d~n oldjak-e meg. A kreativ beilHt6das vonta maga utan 1\ legkreativabb en!dmenyeket, az ertekelo pedig a leg"rtekelobb valaszokat stb.

109

Az iparbol hasonlo peldarol szamol be Hyman (19 A kovetkezo esetet tekintette a ,;Creativity and Prepared Mind" elneveeesti vizsgalata hipotezis Egy ipari vallalkozo kozvetlenul az osszeornlas alit, mivel evek 6ta semrni ujat nem tudott "'''"V'",V'''' A vezet6 ebben a kilatastalan helyzetben rnernokeit, kozolte veluk a tenyallast, es arra kerte hogy uj otleteket dolgozzanak ki. A kovetkezo h6 ban a mernokok tobb uj javaslatot hoztak azzal a jegyzessel : nem tudhattak, hogy ezt vartak toluk: ugyanis, hogy kreativaklegyenek.

A kreativ neveles egyik tovabbi feladata lenne a nulok Ielvilagositasa arrol, hogy a kreativ \ m.eghatarozott beallitottsag szukseges: a tanul6nak

II

2. A KREATlv TANULAs FELTETELEI

Torrance (1964) iskolas gyermekek kitalalt teit elemezte, hogy meg tudja allapitani a kreativ

- mekek szuksegleteit. A vizsgalat eredrnenyekent

tanulas t f

a

sajat rnaganak gondolkoznia, "mivel a kreatlv gondolkozast csak a korlassal Iehet megtanulni. Masreszt viszont a kozasnak olyan m6don kell lefolynia, ami a erdekli, A kezdernenyezes kivancsisagban, ban, kerdesekben nyilvanul meg (Torrance, 1964). ner (1959), Suchman (1961) es rnasok vizsgalatai kapcsolatban azt igazoljak, hogy a kerdesfeltevesre a feltalalo modszerekre val6 neveles kreativitashoz zethet .

.ondll6 [anulds: A Minnesota-vizsgalatokbol hogy a tanu16k' altalaban szivesen es sokat ha az iskolai programon klvul is kapnak az olvasasara es az irasra.

A "valamire 'r tl " nem 'ke visszatartani attol, am it meg aKar

akkor sem, ha az meg nem felel meg a

110

I 111i1u16 csalodik is azert, mert a maga altal kitiizott "II ncm eri el, ez .~ csalodas arra fogja osztonozni, lilll-\Y tovabb keressen..,J(Tortance, 1964; Bruner, 1960).

"Olltttdatossdg": Itt arrol van sz6, hogy a tanul6nak

'f"rt:scget nytijtsu;;rahhoz, hogy onbizalma legyen. Sok 1IIIIIi6 azert nern akar tehetseges 'lenni, rnert' konforII11Nln okokbol nem akar a t6bbiek koziil kiemelkedni. \ krcativitas egyik tovabbi szempontja az, hogy ezek- 111'11 a tanul6kban tudatositsuk lehetosegeiket, es eloseIdlNiik fejI6d~suket. Fel kell tarni a tanulo individuaIII1 NiH, fejleszteni kell kepes egeit, melyek reven elte!lIVe valhat a tobbi tanu16t61.

A kreativitashoz egy tovabbi fontos lit. a reagalo ill'NpOnsive) kiilvilagon keresztul vezet. Torrance a 1Il'I1civitastfejleszto k6rnyezetrol beszelve a "responI VI:" fogalrnat es nem a sok mas szerzo altaI hasznalt 1'l'l'l11issive" fogalmat hasznalja. Ez a megkiiI6nb6zt~II N nzert fontos, mivel nem eleg engedekenynek lenni,

111111(;111 arrol is szo van, hogy mit tehet az ember a l'II,I()sitott szabadsaggal. Konkretan csak a tanar ~k-

III vGllasza, illetve csak a kulvilag""!ioekvaf valasza a Illlt:szto. 0 pszichol6gus allitja: a a ne ezen nevelIII III gyermek neveletlensegeit figyelmen kivul hagyjuk, 11 I or nagyobb eredmenyek erhetok el, mintha ezek~t II c1embe vesszuk. Azert erhetiink el igy sredmenyt, lit! vel a gyermek rendetlenkedesre val6 beallitottsagalI,d gyakran az az oka, hogy nem ismerik el. Ez az I IIgcd6keny atmoszEera vilagos k6vetkezmenye.

A korai cryermekevekben kreativitast gatl6 tenyezo'

b • ,

I [nntazia tul korai visszaszoritasa es a "vlsszatarto

lilii vcletek".

1\ Iantazia ida elotti visszaszoritasa gatolja a kreativ

1,llIllhlst,~s csak az informaciok Ielhalmozasat ere~IIl1'lIyczi.;Qjt tanulasnak olyan folyamatnak kell lennie, - 1111 .ly aktivan miikodtetett kepzeloerovel, a tapasztalat

, n tudas alapjan uj hipotezisekhez vezet.

A "visszatart6 muveleteken" a nevelo altal~ban a tllll.Rokat erti, melyek a gyermeket visszatartjak a kourunk nem megfelelo cselekedetektol (vo. 94. o. a "va- 1IIIIlite erettnek lenni" fogalmaval). Indoklas: a gyerfill'! kudarcof vallhat es ezaltal csal6dhat. _ A cselek-

"Nll)l val6 visszatartas nem celszeni, mivel csak akkor

111

a egy viragot, a gyermek figyelmet felhivjuk a fa ha a gyermekkel a macska szoret simogattatjuk megtettiik az el~a lepeseket a kreativitas Iele, AZ

112

1"'IJ1\.!k meg kell tanulnia, hogy a szemeit ne csak a III zcsre, hanem a Iatasra, a fiileit ne csak a hallasra, llilll,'m a figyelmes meghallgatasra,. a kezeit ne csak I rill .'l~ra, hanern 'a _ tapintasra es az erzekelesre Is IelIIiINJlIW.ija. Lowenfeld ugy veli, hogyha mfiveszi kreativurisra neveliink, akkor az ember altalaban is kreativab-

111'1 valik,

I~z A. Meinz (1960) egyik vizsgalatab61 is -kittint,

I Ii i nek az esztetikai neveles hatasat kellett vizsgalnia

I hallgat6k altalanos kreativitasara. Azoknal, akik a { Il'rhnikai reszleteket tanultak meg, az1,1talanos kreafi-'

II {is egyertelmu Vlsszate)lodeslh hgyeltek meg, t<!1t~-: nosen a tolyamatossag es a flexlblhtas teruleten. A maou1K csoportban,' aklk altalanos esztetikai nevelesben e I 'szesiiltek, a kreativicas fokoz6dott.

Lowenfeld megallapitja, hogy a pl:oblema iranfi erze-

ll'oyseget es a Elexibilitast meg lehet tanulni a muvezctben, es ~as teriiletekre at lehet vinni. Ez semmi 11I{\st nem j:ent, mint szerzett biztonsagoCHa az eml-cr az egyik teriilhen biztos, akkor egy masik teriileten IN biztos mer lenni. Maslow (1959) ugy gondolja, hogy

II kreativitasra va16 nevelest az irodalom es a tanc __ I'l'ven is meg' lehet va16sitani. (Vo. Deutsch, Murphy,

1955 es Milner, 1959.) .

A pszicho16giai biztonsag alapjaban veve annak ko?onheto, fiogy a kreativ'tast at lehet vinni az egyik \('rli etra a masik teriiletre.

I{,i. A csoporttol

azt az

, 113

I.

hogy a kulvilagoe -sajat

az bad kerdesekkel felbeszakitania. Otthon is kell ~il~iiik es nem szabad messzire eltavozniuk. kreat1;ltas fejlOdes-enek egyik nagy akadalya,

Suchman, 1961.) I

~ '-LA nemi szerepek hangsulyozasa." Errol "A kreatlV magatartas" c. fejezetben beszelnink ~aslow, 1962b; MacKinnon, 1962). Torrance figyelte, hogy a fiuk fel~.k attol, hogy nek, a l~nyok pedig vonakodnak olyan

megoldani, melyek szerintiik "ferfiasak".

B ~ . »ab110rmalitdssaZ«

ar azon,

londnak Iassunk, a Minnesota-vizsgalarok azt hogy a gyermekek mar nagyon koran felfogjak a

gens magatartas kovetkezmenyeir. Energiaiukat gyengesegek Iegydzesere fordltjak es nem a Ieilesztesere.

Roviden meg kell emliteniink hogy Torrance . j~~e?toseget tulajdonit a nevelesi tanacsadonak, a .cl~hs gondozasnak, a pszicho16gusnak es az iskolai

-. vernek. Ok lehetnek a kreativ gyermek tarnaszai. a~hat~ak neki ta~~eso" ok hallgathatjak meg gondo tart, ok rnutathatjak me" neki a diverzenciat es ~egithe.tik azt, .hogy a, gy;rmek a diverg:nci:it :negertse, es a dr;.ergen,C1a benne rovabb dolgozzon ahelyett, azt Iekuzdene. Nagyon fontos az is, hogy a ravegyek arra, hogy tamogassak gyermekuk magatartasat.

6. "A I)l'mmka-' • ek«- icbotomia," "A jatekot elvezni

,ke ". a rnunkat kedvetlenu kell vezezni, A rnunkaban a jatek nem kepzelhetd el." Ez:k az elditeletek a tanar reakci6iban is megmutatkoznak aki a komoly "intelligens" tanul6t elonyben _reszesiti ~ iatekosan dol~ go~6 ,,~reativ" tanu16val szernben, Ez vegiil azt eredmcnyezr, hogy a tanulo szegyenkezik kreativitasa miatt,

A kreativitas itt ismertetett gatlo renvezoinek nagyobb reszet a konformizmus vonasara 'lehet visszavezetni.: Ez a nyornas az egyen kesobbi fejlOdesi fazi-

114

.uban egyre erosebbe valik, es ily m6don gatolja a I. n.:ativitast.· "Ha ragaszkodunk a konformizmushoz, Ii J or megrekedunk egy tradicionaIis t:irsadalomnal, es 11'111 neveliink ki feltaW6kat." (Hilgard, 1959, 180. 0.) \ foiskolak reszere nevelesi strategiat dolgoztak ki a.

produktiv nonkonformistak" kinevelesere. A konstrukI lv, nem konformista magatartas a eel logikusan atgon"ott elereseben, az ona1l6 rnotivacios es vedekezesi uuidszer Ienntartasaban, s vegiil abban nyilvanu1 meg, Itogy az egyeniseg karosodas nclkiil kerul osszbangba

" csoporcnormakkal (Pepinsk .' 1960). .J.

Ebben az 6ssze£iiggesben ,nyitott" s "zart" rendsze- [>;

11+ [01 beszeinek.· r Ie .., teszi az .

1 1l.'c1etise et, a kiserletezest, a kezdemenyez.est es a e-

I 'st miry ezze sz.em en a zart ren- sz.er csa a

I ara itasit a ten ek beveseset es a roble-

1~1i\kra mar me leva vala ' , at tesz'

I (IVe ami a konformizmusra va16 nevelesnek felel msg. z~t6bbi az a kepesseg, melyet az intelligenci~tesztekI II mernek, mig az e1az6t a kreativitistesztekkel kell 1I16rni (Anderson, 195ge).

'\ tanulas "spontin" es "szandekos" megkozeHtese-

I til is beszelnek, A vizsgilatok azt mutatjik, hogy a r.inulas "spontan'.' utja kreativ produktumokhoz vezet (nurkhart, 1962; Burkhart-Nitschke, 1962; Mattil es nuisok 1961). Ennek a vizsgalatnak a tovabbi IIYC: minel mag8:s . ·a1

lcsz a spontaneltas. negativ tapasztalatok meg.

k rcativabb tanulat is elteritik a fol Nem a te-

ll! seg, anem a 0 yamat alatt szerzett tapaszta1atok

, dontoek. Ez a kreativ neveles egyik t_ov.lPbi feltet~ lchez vezet: a zavartalan szabadsaghoz, melyet a kreativ

,Iktivitas alatt keIl :helni. '-,

Arin Roe (1952) azt tapasztalta, hogy sok hires turlost egyeterni evei alatt az a munka osz.tonozte rovabbi

Ilitatisokra; melyben teljes szabadsagot e1veztek. . ~

MacKinnon (1962) a kreativ epites2;eknel vegzett V1ZS- 1,l\latai soran nehany kozos jegyet emelt ki az eletl'lljzokb61: a gyermeknek szabadsagoe biztositottak arra, hogy kiilvilagat felkutassa. A sziilok tisztelettel reagalruk a gyermek otleteire, biztak donteseibee, es vila goHan tudtara adtak, hogy ona116 es ertelmes magatartast

115

~ varnak tole. A palyavalasztasnal mast a gyermekre.

A kreativ magatartas fejlodeseben biztosan nagy sz repet.jatszott a zavartalan szabadsag, valamint a ko formista magatartas iranyaba hat6 nyornas csokkentes

. , l' eliutas Ha ez e szer ki-

b It'ati ondo1kozashoz v~ ~ terUleten a1ka1mazhat6.

I I 1 kk r az e et mm en k'

111 ~t, ~ 0 ( ) Gordon (1961) do1gozott ,I

Cambridge-ben ~~ss k ezett el",anist a kreatlv isik synectics -ne nev .. b"l

I' maSl,,, "A synectics gorog 0

pl'Oblemamegoldas fej1eszbtebse:~'e1ent mint a ku1onbozo,

. 'k' nem kevese e_, , , , .

IIIrmaZi , es 1 ek "ss'zekapcsolasat, amit a

11\~z61ag jelentekte.1en et:'~~z6~6 fo1yamathoZ l}usonlit.

II:[ZO a tuduta1atttban J )' kre tiv folyamatba

1 . (t datelottes es a rea '

1<,7. .a tudata atti u .' h 'lzmusok (szemelyes,

. h logiai mec an 1

hl·leagyaz~tt P~ZlC, 0, f taziaana16giak) tudatos fe - .

direkt, s~:tmbohku~ es ka~ 'l'lS elmelete- A eel a prob-

r 1" k egyik fun CH)l1a , , k

Itn zna asana b1' ego1das va16szinusegene

f 1· 'es a pro emam

lema e IS meres f l' 1 . az a fe1ismeres, hogy az

.. l' Ennek e tete e. . 11 k

megnove ese. f bbak mint az inte e -

l'rze1mi komponensek onf tosa bb' , mint a racionalis;

. lonalis ontosa ,

tualisak, az 1rrac 'f 1 mat hasonlit a csopo'rtos

'ni kreat1v 0 ya , ,

hogy az egye, felta1a1as ku1turalis jelensege a

f olyamathoz, es hogy a, b zonos.

Jnuveszetben es a tudom~n! an a. "csoportok kozot~i

. ", bralOstornung , k

A "synectlcs es ~ ." az e1soben az egyenne

ki.ilonbseg abban reJl~k, ,~Ogy meehanizmusokat. A fopontosan megmagyarazz,a 1 a . 1 at' idegent [smertte Iyamat ket fazisban valosu me:·farciliar). 2. Az is merkell tenni ~to mak~ th~l stran~ (to make the .familiar tet ismet lde?enne ~~ t~~1 tenni azt je1enti ho~ a

serange). ~ .l~e&ent t)s~:~:zZiik, es ~za1ta1 a problema prob1emat az Idegen litik f~zis ame1yben az idegent

ismertte valik. Ez ana ~t: u~·<t ' .

,\ mar ismerttel kapcso1,ak .oss:de. akkor nem vezetne

nban itt befe,ezo ne, Id' h ..

Ha ez az_?, k felszines "1Ngo as o~

e1egami" mego1dashoz, esa . tobb u", megkozelitesl'

., lds h gyams 0 4'

Az eleganl> mego ~s oZ"ku , A Gordon altaI erre

• 'd megemlitese IS sZU se.ges.

IUO , h zik: fe1allitott formula 19y 3J11~ •

A vaItoz6k sokfe1esege

A megoidas eleganciaja = A mego1das egyszeriisege

. 3. A KREATIVITASRA VALO ATNEVELES

\

A Buffal6 Egyetemen a "Kreative Education Foundation" feleves tanfolyamokat tart "aprobU:mak kreativ megoldasara". Az alapgondolat Alex F. Osbornt6l szarrnazik. Osborn kimutatta a kepzelet jelentoseget az elet minden szferaiaban es a problemamegoldas minden fazisaban; ' kezdve a taj ekozodastol egeszen az erdeklodesig Ieltarta a kreativitas alkalmazasas A gondolkozasban kimutatta a eree tualis, emocionali . kulturalis gatlasokat. Perc~ptualis gat ason a problernak izola1asanak es lehatloholasanak nehezsegeit erti. A.,lsW~rMjs es iiHxionalis gatlasok kozott a konformizmus~ . az esz es -a 10 ika nilertekeleset a hibakto 16 Wel-

t a voazasat es a tekintel tiszte etet

~angsUlyozza (Parnes, 1964, 308. 0.). Csoportos "brainstorming mo(lszere azt jelenti, hogy az otleteket szabadon engedjiik felbukkanni, es ezek asszociaciokat valtanak ki, melyeket kritikatlanul kell elfogadni meg az ertekeles eldtt, Ezt nevezik "kesleltetett megitelesnek" (deferred judgment). Itt szarnolnak azzal a segitseggel, amit a problemamegoldasban a nem tudatos asszociaci6k a tudatos felismeresek szarnara nyujthatnak, A tanfolyarn celia a ,tJasok legyozese es ezen keresztiil a

117

116

,

vizsgalati eredmenyei alapjan tudott elkiilonitcni:

Szemelyes anal6gia, 2. direkt anal6gia; 3. anal6gia, 4. analogia kepzelet ut)an.

Az a csoport, amellyel Gordon dolgozik 5-6 resztvevobof all, akik kiilonbozo intellektt:alis talati tenileteket kepvisel~k, ugyanis a kulonbozo 16g gorrdolkozasi formak keveredeset nagyon

tekinti. abban

le. Ez Bruner szerint folyamatot jelenr, amelybena belsf kovetelmenyek, nosulasok es idealok csoportokba szervezddnek es egyen ezekkel egyezkedik. Ez a kreativitas gen:zise. "b'ldso drama" fyj lesztese egyuttal a kreativitas fej

reset is j elenti. .

A kreativ gondolkozas csoportszituaciojanak iahoz D. W. Taylor - McNemar (1955) a vizsgalatai eredrnenyeket emlitik meg:, .b. csoport -otletet

s az a kerdes, hogy vajon ezek az egyenek nern, 01- dottak volna-e meg egyediil is a problemat eppen ilyen j61, es hogy az egyen elkepzelesenek hatasa milyen mertekben terjed ki az egesz csoportra. D. W. Taylor es munkatarsai (1957)egy negy szemelybol a116 "brainstorming" csoportot hasonlitottak ossze egy masik csoporttal, amely szinten negy szemelybol allt, de itt egyenileg alkalmaztak a kesleltetett megiteles azonos modszeret, Az osszehasonlitas alapjan azt talaltak, hogy az

118

('&leni problemamegold6" szokatlanabb megoldasok(I't' jutott, mint a csoport._Meg kell meg jegyezni, bogy I k6sleltetett ertekeles a "brainstorm.jng" . csoportmunkanuk nem egyediili jellegzetessege.

A kreativitas tobbi problemajahoz hason16an itt is 1IIIIlgsulyO'znunk kell, hogy *' Fsgoorthelyzet nem min,? ,I . lki szamara fejleszto hatasu. Itt is hason16sa mu- 11\ : coziki a PSZ1C oterapias' helyzettel. A cso ort sokakat t~zaba it a onnye en etfeji:in az .. !l,tting out·, t!s az assweiitci6k aramlasa is konnyebbe vnlik, Masok szamara viszont a csoportga~u, 111i.Vel a-Csoport nem iigyel.arra, hogy minden uj gondolatot nem lehet tovabbfejleszteni, es ily m6don meg-

lIl:heziil a tajekoz6das. .

A csoporthelyzet valamivel ketsegteleniil hozza tud

il\l:ulni a kreativitas fejlesztesehez, meg akkor is, ha hl~onyos hianyossagai vannak. Kiilonbozo velemenyek vnnnak azonban pl. arrol, hogy a ,koncentralt csoportnkjatas hatasa hosszabb idore terjed-e. Parnes (1964) l'lgy veli, hogy minel hosszabb a t~nfolyam, annal taril'lsabb a hatas. Az ipar es nehany mdomany szamata

I csoporthelyzet nagy gyakorlati jelentosegii.

Guilford (1967) e tanfolyamok e16tt es utan _ felvett uchany' teszt eredmenyet kozli. Javult az eredetiseg es " nexibilitas, nern [avult a termekenyseg. Az embernek I'/, a benyomasa, hogy a termekenyseg 'olyan kepesseg. mclyet gyakorlassal nern lehet befolyasolni, vagy hogy II tanar a gondolatok ertekere helyezi a sulyt es nem II gondolatok szamara,~gy masik hjg,Qtezjs szerluLa

1 (nuekenyseget csak a korai evekben lehet befolya:,

snlni.

Az e16z6ekben az dkiilonitett 'egyenek telj esitrne-

nyeit allitottuk szcmbe a csoportteljesitmenyekkel, most vi szont a kreativitas szocialpszicho16giai Felteteleit vilai.((tjuk meg. Az irodalomban ezt a teriiletet' altalaban ,,~zocialis J,dimakent''- ismerik, rnelyet az [skolaban, az I pnrban es a mdomanyos intezetekben vizsgalJak.

Nehany szerzo (1'histlethwaite, 1959a, b, c, d; Coleman, 1961; Drews, 1961) megallapitotta, hogy •. a szo-

\ h\lis klima a k6ze iskolaban es .. "

"1\ efolyasolja a kreativitast. Ti:ibbek kozott azt java~()ljak, hogy az egy~nek KOZi:itti versenyrol a csoportok

119

kozotti versenyre terienek at, ahogyan mar sikeresen bevalt (Coleman).

Egy masik allasponr::a~~~~~~~~~~~~~

javitjak a ;"

lat, llIetve n 16 tanu16k .goznak (Drews).",>!'

Mas munkak azt mutatjak, hogy azok a "Hc(U~:?~l,;ir.lK. akik a:: iskolan kfviil kis csoportokban

hogy megbeszeljek aa iskolai temakat, ki aH"'",&tl~U<tlL~<:~

a nehez problemak megoldasaban feWlmuljak Ezek az eredmenyek megegyeznek azokkal az m~nyekkel ,amelyeket McPherson (1964) ipart ""£'''<<11,''-' ••

. tat soran nyert. A szocialis klima hozzajarul az' f"p-vp'ii,.. kreativitas fejlesztesehez. Az uralkodast61 valo es a fugg6seghez valo ragaszkodas (vagyis- az .nem mer mas lenni) ugyanis minden egyent gatol ban, hogy kreadv legyen. _A csoporemunka egyes esetekben leepithet] a gatlasokat. McPherson a tarsadalomt61 es a sziikebl, kornyezett61 is azt varia, hogy fejIesszek a kreativitast.

4. A TARSADALOM VAGY A KULTURA HATAsA

.

Toynbee ernelte ki a tarsadalom hatasat kreativ elmenyere (1964). Azt Yeti a mere, hogy a m6don

mrn en tarsa a om 4. 0.).

Ezt a fraziskenr hangzo m~gallapitast, melynek kovetkezmenyei azonban minden kultura es tarsadalom szamara"'£ontosak, Margaret Mead (1959) antl'oIJUJ.u~Jlal-' vizsgalatai - megerdsitettek, 0 negy kulturat vizsgalt meg. Azt, akarta megallapitani, hogyan oldjak meg az egyeni kreativitas problemajat ezekben a kulturakban, es hogy a kulonb5z6 egyenek mil yen felreeelek mellen

fejlesztik ki kreativitasukat. .

120

Samoa kulturaban a tanc az egyen kreativitasanak I /Inkifejezesenek. teriilete. Bar a resztvevoknek meg- 1111-\ xlnek kis eltereseket a tradicionalis reprodukci6s I meek megujitasaban, megsem segitik e16 az u] kerese- 1'1 (1928b). Ez magyarazhatna azt, hogy ebb en a kul-

IIH'llban semmilyen emlitesre melto rmiveszetet nem alaI Iloftak ki.

Az Arapesh rarsadalom egyaltalan sernrni Iehetose'I nem biztosit tagjainak kreativitasuk megnyilvanita~111·lt. Az egyenek kreativ igenyeit figyelmen kiviil hagyI.d, es ennek kovetkezmenye a "kreatfv: :impul~.us.ok elIlIjCt\sa. A gyermekek telies konvergenciaban .nonek fel. M I 11 den kerdesre csak egy valasz van, es az elet egyet- 11'11 teriileten sem lehet beszelni kreativitasrol (1938).

A Bali kulnira (1941), melynek tagjai f6kent rmiveNl, ·k voltakvugyamigy 'mint Samoaban, megengedett. ~gy I, 'yes ujitast, mel yet itt minden esetben he-:es ,lmttka I lvetett, Ennek a kulnirkornek a gyermekei alig hoz- 1111 letre uj teljesftrnenyeket, es a regen kialakitott to- 11\ .gprodukciokat vettek at. "A balinezek tragediaja"

liZ, hog a produktumai es nem a

II:catlv folyamatt:'l._ 1942). . . , .,

A Manus kultiiraban a kreativitasnak semrnilyen kii'l'jczesi formaja nines, azonban batorit~s tortenik a .~dilvllag felfedezesere es a kerdesfeltevesre, Ez a torzs, uncly eredetileg semmilyen rmiveszettel nem rendelkeett, ma az uj : modszerek es az uj formak a113111d6 ke-

I 'sese reven a Iegkreativabb. . , ,

Osszefoglalva azt mondhatjuk, hogy azok a kulturak ulnkitanak ki kreativabb szemelyisegeket, amelyek gyermckeiket nyitottan es szabadon arra nevelik, hogy felI qgj:ik a kiilvilag felsz6litasait,. es eze~kel. kapesola~hun kerdeseket vessenek fel, akik gyermekeikben .a div irgens gondolkozast fejlesztik ki:~ es akik a folyamalot es nem a produktumot veszik figyelembe.

5. OSSZEFOGLALAS

Egyiitt eliink a technologiaval. A' techno16~ia sz~batilt meg a mechanikus rnunkaktol es meeham.kus, e1:,:i'mmakt61. Az ember a kezevel kezdett "mampulalm,

121

II -Ii, es a jelent fogja fel. A mtivesz nem profetizal, I l11i1vesz csak megallapit. A szemlelonek vele egyiitt l.cllcne Iatnia ahhoz, hogy allaspontjat felismerje. A IJI!lvesz csuph ko-;:nyezete felsz6litasait fogja fel. Nem II II feltetlenij,l muveszne1<Jenni ahhoz, hngy a kiilvila-

1'11' kreativan tudjuk_atelni. .

A kulvilaaot a techno16gia es a milveszet hatja at. A l ultura kr:ativitasa egy dinamikus kontinuitast ad, uucly mindig uj celokat keres,· es amelyet az infer- 11I.ld6k osztalyozasaval vagy ismeretgyarapitas~al nem " hct felfogni. Az egyen a frusztraci6t61, a fele1emtol es I I Iilvilagtol, a lj.iilvilag altali elidegeneciestol csak a I I ',tivitas utjan tudja magat meg6vni. A Kiilvilaghoz vltl6 kreanz 'alkalrn---<lZkodas - a tarsadalmi valtozasok i llcnere - a java alakitasat jelen~.

amikor mar nem maszasra szabadul rna fel, amelyet az embernek korabban

nak a tevekenysegeknek az elvegzesere kellett nia, amelyeket most gepek vettek at. Hogyan lehet

ket az erdket hatekonyan kihasznalni? A kreativ veles feladata lenne erre a kerdesre a valaszt

A kategoriakban, illetve klasszifikacioban foly6 dolkozas ennek azallandoan valtozo vilagnak a ertesere mar nem eleg. Mielott ugyanis az ember sajatitana oket, ezek a gondolkozasi semak

Iyozasok ervenytelenne valt~<a::k~ .. s •. ~Az~...!!in~f7:~~~~~

melyek kiilOnboz6 nezopontok, kozelitesi modok, kiilOnbozo tudomanyok

sakent alakulnak ki. Az egyen v- J IlGI1~U<l;ll

ben csak ilyen vel-azonban a neveTes soran elsasorban liz _~s kategorizaIt tudas fel£ogasat tanulja meg, knrmrp'7.M megertesenek ~ntos dimenzi6i hl_anyoznak. Hogyan

ja az egyen a tanult osztalyozasok es a rnegkivant figuraciok kozotti elterest athidalni? A kreativ kulvilagat a forma-ter kapcsolatban latja, ami keppen minden- konfigurativ eszleles alapja. A gurativ eszleles fejlesztesenek modszereul tobbek a rmiveszet kinalkozik (vo. McLuhan, 1964).

Manapsag sokan azt a velemenyt kepviselik, nnivcszet eldre vetiti a jovobeni szocialis es esemenyeket (Francastel, 1964). A rmiveszt ""u.,,>ma nak", mintegy "riaszt6rendszernek" tekintik, kesziti a tarsadalmat az elkovetkezendore, Ez '"',O'':''J''' ellentmond az altalanosan ervenyes verzi6nak:

vesz azert alkot, hogy onmagat feiezze .ki.: A rmiveszek onkifeiezese orornuk, felelmuk es kifeiezese arrol, hogy az atombombaval es az ba ellenere eljenek. A rmivesz terhez val6 ,Vi"'7()lnv<> rmiveben a mai emberiseget az emberiseg es a 'KU'L;ll!LUN' viszonyat fejezi ki. Nero veletlen az, hogy az .an valtozo technologiaval a mfiveszet is allando zasban van.

A rmivesz nern- mondja meg elore a jovot, a jelent

123

122

/ KITEKINTES j.

/

Kreativitas - miert? Azert, hogy az ember koztassa, megval6sitsa es aktualizalja magat, hogy to san eljen - hogy aktivan alakitsa a vilagot,

. ~reativitas - hogyan? Ugy, hogy ha az embeya vilaggal szemben nyitott esfiszinre, hagyja, hogy a vilag hasson .ra, es alkalmazkodik a kiilvilaghoz hogy reszeve valjon a kulvilagnak.

Az' egyen a kreativitast az elet minden teriileten az elet minden helyzeteben alkalmazhatja. Ez csak kreativ kerdesfeltevestol fiigg. Nem az onsaj vagy enkozponni kerdes: miert tortenik ez velem? teszem en ezt?, hanem: miert teszem en ezt ebben-: helyzetben? A.z amit teszek, megfelel-e a Mit tudok ebb61 a helyzetb61 csinalni? - ezek a kerdesek, A kreatlv kerdesekben az en a belyzetbes, feladathoz igazodik.

Az a felismeres, hogy az elet nern valami s hanem folytonos kreativ folyamat, segit az ban, hogy az eletet egeszeben fogja fel. Az elet matkent es nem a sajat kreativitas produktumakent elfogadasa olyan felismeres, amelyhez az egyen.' akkor juthat el, ha a folyamat jelenlegi, a multat rnagaban foglal6 Fazisaban a kovetkezo fazis latja. A kreativitas egyik legfontosabb feltetele az 'keszseg, hogy mindig ujra kezdjuk, es semrnit se sunk vegervenyes vagy lezart Iolyamatkenr. Az olyan dinamikus egesz, amelyet az ember alakithat, aktivan reszt vesz benne, ha a felszolitasoknak onkent, reszben kenyszenien) eleget tesz, es ha az

ber a kiilvilagot is bevonja eletebe. A szituaciok tossaga mindig kreativitast feltetelez.

124

A KREATIVIT As TEMAJ A V AL

I ()GLALKOZO KUTATOCENTRUMOK

I\z iddk folyaman ugy alakult, hogy Amerikaban a '1I1i)nbbz6 egyetemek a kreativitas valamelyik meghaI II ozott szempontj anak kutatasaval foglalkoztak. Alta- 111111 n negy szernpontrol beszelnek, melyeknel a hang-

lily a produktumra, a folyamatra, a szemelyisegre es a II I lcsztesre, illetve a nevelesre helyez6dik.

A vizsgalatok eloszor a Southern California Egyete- 1111'11 kezd6dtek el J. P. Guilford iranyitasaval (Guillurcl, 1950, 1956, 1959, 1961, 1962a, 1963, 1964, 11)(,7; Guilford-Hoepfer 1963; Kettner es rnasok 1959; J\11'I'rifield es masok 1959). Guilford a kreativ goadldlozas termeszetet vilagitotta meg, es kidolgozta az "llIl·k meresehez sziikseges eszkozoket. Az eszkozoket I lilN7.6r a felnotteknel lehetett alkalmazni. Ma mar taIII II fik vizsgalataval is foglalkoznak. Guilford kreativ 'I'Vl'n szemelyisegjegyeivel foglalkoz6 munkait "A kreaI hi tns es intelligencia" es "A kreativitasra neveles" FeI ,d kben isrriertettiik.

1\ masodik centrum az Utah-i egyetemen Calvin Tay',ll l'S Brewster GhiseIin vezetesevel j6tt letre. VizsIIII[oik a kreativ tudomanyos teltetseg megallapitasara • lcjlesztesere vonatkoznak. Ghiselin a kreativ folya- 1IIIIInt (1956, 1957, 1964a, 1964b) Taylor pedig a kreafI \ illlS felteteleit (1962, 1964b, 1964c) tanulmanyozta, I ~nJataik sokban gazdagitottak a neveles szempont-

1111

":Ilnek a kozpontnak koszonheto nehany sziimpozion 1111, rcndezese a kreativitas fejleszteserol (1955, 1957, PI',", 1961, 1962, 1964). Az itt elhangzott eldadasok es III I rna kezikonyvul szolgalnak, es ezen a teriileten

125

126

minden kutato szamara nagy on tanulsagosak (c. -F. Barron 1962; Taylor C. W. 1956, 1959a, 1 1964.)

A harmadik kozpont a berkeleyi Kalifornia Szemelyisegvizsgalo es Kutato Intezete, melyet MacKinnon (1961, 1962, 1964), Frank Barron (1 1952b, 1953a, 1953b, 1955, 1956, 1958, 1964) es rison Gough (1961, 1962) vezet. Itt keszitettek elc5 kreativ szemelyiseg nehany ertekelo skalajat devices), melyeket a kreativ egyenek onjellernzesene Iigyelembevetelevel allitottak ossze. Ezenkivul a many es a muveszetek egyes teriiletein a kreativ neken vizsgalatokat vegeztek a Rorschach, MMPI, Inventory Allport- Vernon- Lindzey Study of Values egyeb tesztek segitsegevel.

Egy negyedik kozpont a Pennsylvaniai Allami tern Muveszeti Reszlege. Viktor Lowenfeld itt a toranaHzis segitsegevel ugyanabban az id6ben, Guilford : a Southern Californa Egyetemen, de Iordtol fuggetlenul a kreativ rmiveszek szemelyisegj gyeire vonatkozoan ugyanazokra az eredmenyekre tott, mint Guilford a kreativ tudosok ugyanezen j nek vizsgalatanal. 0 fogalmazta meg a kreativitas interdiszciplinaris szernpontjat, amelyen ebb en a pontban meg rna is dolgoznak Lowenfeld kovetoi wenfeid-BeitteI, 1959). Ezen kiviil itt meg Brittain es masok vegeztek vizsgalatokat, melyek kreativ rmiveszeti nevelesre iranyultak (Brittain, 1961). Ezekkel a munkakkal "A kreativitasra fej ezetben fogiaIkoztunk.

A chicag6i egyetemen Getzels, Jackson geztek vizsgalataikat. Stein (1954, 1955, 1963) 1962-ben nehany dolgozatot kozolr a R'ommunikacios szempontjarol. Stein egy ton is vizsgalatokat vegzett (kemikusok, 1963-ban). galati eredmenyeit tanulok es egyetemi hallgatok nacsadasanal hasznositotta, es ahhoz akart

nyujtani, hogy a tanulok es a hallgat6k ket ugy fejlesszek, hogy kreativitasukat ne veszitsek Stein rna aNew Y ork-i Egyetemen dolgozik.

Getzels es Jackson (1962, 1963) a kreativitas intelligencia kutatasa alapjan nagyon fontos

> 1111 Ink hozza ahhoz a felismereshez, hogy a kreativ «ndolkozasi kepesseg ugyanazokhoz az iskolai teljesitIII nyckhez vezet, mint az addig mert intelligenciatel';lIk. A kreativitas nevelesi szempontjairol ez nagyon 1IIIIIos rnegallapitas volt.

'\Z Ohio Egyetemen Mooney, Golann es Harding a· I u-ntivitaskutatas kiilonbozf teriiletein dolgoznak. looney (1963) az egyent a Iolyamat, a produktum es l.umyezet erdinek dinamikus kolcsonhatasaban szernI II Golann (1962) a kreativitaskutatas motivaciojaval 1,,~I:llkozik.

Pauline Peoinsky (1959, 1960) a "productive noncon- 111111 i ty" -ra vonatkozo vizsgalataival fontos adatokat ,c1gaItatott a nevelesi aspektushoz.

A Michigan Allami Egyetem H. H. Anderson veze" evel azzal a kerdessel foglalkozik, hogy a kreativitas cmpontjabol vajon a produktumnak vagy a folyamatlI,ill kell-e dontd jelentosegiinek Iennie (Anderson, 1959). 1 IiN.lbeth Drews a kreativ nevelesben a fejleszt6 tenyeIII t't vizsgalta (1961), Anderson 1959-ben egy Sziim-

I "~IOI1t szervezett, ahol Fromm (1959), Margaret Mead 1(119), Hilgard (1959), Maslow (1959), Rolo May 1'),9), Murray (1959), Rogers (1959), valamint mas ok rucrtettek kreativitasra vonatkozo nezeteiket es ku- 11.1 j eredmenyeiket, Itt alakultak ki az olyan fogalIllk. mint .Jcreaeiv attinid" (Fromm, 1959, 45. 0.),

n-ativity for mental health" (Mead, 1959, 222. o. es 1I>I\ok).

\ Minnesota Egyetemen Paul Torrance a kreativitas clcsi szempontjaval foglalkozik (1960, 1962a, 1962b, '1(14:1, 1964b). Iranyitasaval 22 vizsgalatot vegeztek - I I .t altalaban "Minnesota studies'I-kent ismerik

lvekben a kreativ gondolkozasra neveles kulonbozo ,tislereit, az intelligencia es a kreativitastesztek ko,.111 kulonbseget, valamint a kreativitast fejleszto teI I 11',1 szernpontjabol a nemi szereppeI valo azonosulas

l"I~.lt vizsgaltak es ellendriztek, Ezek a munkak a leguunsabb dolgozatok a kreativitas nevelesi szempontIi kapcsolatban.

I' .iymond Cattell es ]. E. Drevdahl (1956, 1958, ,II) az ilIinoisi egyeternen a kreativ szemelyisegre jelI 111/,11 vonasok meghatarozasaval foglalkoznak. Richard

]27

128

Suchman (1960) itt olyan m6dszereket dolgozott rnelyekkel a gyermekeket uj keq:lesfeltevesekre osztonozni.

A Cornell Egyetemen Norman Kaplan (1959) kozik a kreativitas es a szociologiai valtozok, vagyis kreativitast fejleszt6 kornyezet kozotti kapcsolat tasaval,

Maltzman, Simon, Bogartz es masok (1958a, vizsgalataikat a kaliforniai egyetemen vegzik. lesztd tenyezcket kutatjak, hogy a szokatlan ciokkal es az eredetiseggel megkonnyitsek a. mamegoldast, Ezeket a vizsgalatokat "Office of Naval Research" tamogatja. A legiero-tamaszponton a legiero szemelyzeti es kepzo tatokozpontjaban f6k6nt a kreativ tanarok jegyeinek vizsgalatara osszpontosftanak, s ezaltal nak hatni a kreativ tanul6k nevelesere (Chorness, telman, 1956, 1957).

A kiilonbozo ipari iizemek is kutatokozpontokat sitettek, melyekben pI. Thomas Sprecher (1964, 1 MacPherson (1964), Fanagan (1963), Hyman 1964), Repucci (1960) vizsgalatai jelent6sen rultak a kreativitas Iejlesztesenek temajahoz.

b- kreativitas nevelesi szempontjaihoz tartoznak a portaktivitasra vonatkoz6 munkak is a kreativitas . leszteserol, valamint az ezzel kapcsolato~ vitak :

A Harvard Egyetemen Jerome Bruner (1947, 1 1960a, 1960b, 1962) egy kiserleti csoporttal amely a csoportmunkanal sokkal hamarabb jut el , jektivalt magatartashoz, mint az egyeni kreativ ."""ua .... ' ... ban. Bruner ezt a folyamatot a "bels6 drama ob]

zalasanak" nevezi. •

A Buffalo Egyetemen a kreativ neveles Sidney Parnes (1962, 1960, 1959) iranyit]a, es pos tanfolyamokat szervez a "kreativ problemamegol dasra". Az alapgondolat Osborn "Applied tiori"-ja (1957), mely a kepzelet jelentoseget az minden teruleten kiemeli. A eel az, hogy a kritikai dolkozassal szemben kreativ gondolkozasra ziink, A modszer a csoportos "brainstorming": az tek szabad felszinre bukkanasa, melyek asszociaci

rlmnak ki, es ·amelyeket kcitikatlanul kell felfogni meg I "rtekeles el6tt, az ertekelest kesleltetni kell.

/\ brainstorming" erteket a kreativ problemamegoldiiN s~~mpontjab61 sokat vitattakes vizsgaltak (Meadow, I'III'II(;S, 1959a, 1959b), AI Yale Egyete~;n Donal~ l uylor tartozik ennek a modszernek a le~ele~ebb~.r1- 1IIIIsai koze. Itt a kreativ probl6mamegoldas es a donI, i Iazis vlzszalataiva! foglalkoznak (D. W, Taylor, I'l(,l ; Taylor, McNemrr, 1957; Taylor es ~as?k 1957).

Cambridge Massachusettban Gordon ~ova~bl cS,opo~~It,('hnikan dolgozik a kreativ gondolkozas feJlesztese erdl,l eben, melyet "synectics" -nek nevez (196.~).: ?ordo~ 1If4 veli, hogy .ez a modszer csoportokban kulo~osen ~1- I '1'(;8, mivel az egyent eltavolitia a konformlzmusto:, I"j lcszti az eredetiseget es a Ieltalalo szellen~et (errol lurvcbben 1. "A kreativitasra neveles" c. fe!ez~~ben).

I'rincetonban a "Neveles Vizsgalo Szolgalat . ,so,k

I/,Ngalatot vegzett a kreativitas nevelesi szemponqarol IWallach, Kogan, 1965; French, 195_1,.1953). Ennek a 1IIItrumnak a publikaci6ja a "CreatiVity Rese.~rch ExI h.inge Bulletin;' nehany ev alatt ennek .. ~. te~u~,etnek ,a I"I-\fontosabb dolgozatait, valamin~ a ,k~l.onb.?z.? orsza/jill. kutatasainak osszefoglalc bibhograhalt kozolte (~e"" I'd, 1959 - [raneia, 1960 - olasz do~g~z~,tok.) MI~~ ""11 erdekelt sajnalja, bogy ezek a pubh~aclok rna mar

11,'111 jelennek meg. , , .

Angliaban a kreativitas ternajat csa~ ~~vesse VIZS-

,lIu\k. Ezek csaknem kizarolag a szemelYl~e~sz~mpo~,tI I vonatkoznak es ott is csak az intelle~tuah,s .te.nyezok .t: I cte re A Cambridge-i Egyetem pszichologi ar labo-

II 1\1 • ) • '1 .

1I11 Mi umaban Laim Hudson (1962, 1,;63 VIZSga ,atai

Illpjan azt talalta, hogy a "konv~rgens gond?lko~ok a II 1'l1Icszettudomanyra, a ,divergens' g~n~o~k~zok vIs~ont II Iilrtene1emre es az irodalomra specI~hzalodn~k. Os~I'fliggeseket hit e tendencia:k es a m1l1denkon szeme-

I VIN "gtenyez6k kozott. , ..

/'\'f: "lJj tavlatok a pszichologiabau" ,c. ~anul~~ny~otet (1IIIIgyarul: 1972. Gondolat) kreattvltasrol sz010 feJez:II II '11 a je1enlegi kutatasi eredmeny~k?e.~. ~sak egy r~- 1'1 cmlitik meg: -a kreativitas motlvaclOJanak proble-

IIl1ljl\.t csupan nehany felszines ~o:ban. targyaljak.

/\ Szovjetuni6ban a novoszlblrszkl Egyetemen Ba-

129

lRODALOM

""amson, R. E., a. Taylor, D. W., Functional' fixedness as related to elapsed time and set. J. of Psychology, 1954, 47. o.

Adler, A., The practice and theory of individual psychology.

New York (Harcourt Brace) 1957.

Allport, G. W., The functional autonomy of motives. Am. J.

of Psych. 1937. 50.

Attitudes in the history of social psychology, in: Handbook

o£ social psych., ed. G. Lindzey (Addyson-Wesley) 19S4. The general and the unique in psych. science. J. of. Pers.

1962. 30.

Amehauer. R" Empiri'sche Beitrage zum problem der produk-

tiven Begabung. Psych. Rundschau, 1961. 12.

Anderson, H. H. (ed.) , Creativity and its cultivation. (Harper

& Row) N. Y. 1959a.

Creativity in Perspective, in: Creativity and its cultivation,

(Harper & Row) N. Y., S. 236-268. 1959b.

Creativity as personality development, in: Creativity and its

cultivation, (Harper & Row) N. Y., 1959c.

Ausbacher; H. L. a. Ansbacber, R. R. (ed.) , The individual psychology of Alfred Adler. (Basic Books) N. Y. 1956. "rieti, Silvano (ed.), Handbook of American psychiatry r. II.

(Basic Books) N. Y. 1959. -

Atnheim, R., Perceptual abstraction and art. Psych. Rev.,

1947. 54.

Anden, W. R, Shapiro, K. a. Stauffer, D. A., Poets and

Work. (Harcourt Brace) N. Y. 1948.

"'rnold, . J. E., Creativity in Engineering, in: Creativity: An

txamination of the creative process (Paul Smith ed.) , (Has-

tings House) N. Y. 1959.

Education for innovation, _in: Source Book of creative

130

131

thinking (Parnes a. Harding ed.), (Scribner) N. Y., - Useful, creative techniques, in: Source book of thinking (Parnes a. Harding ed.), (Scribner) N. Y., Asch, S. E., Social psychology. Englewood Cliffs, N. J.

Asher, J., ]., Towards .a nco-field theory of problem-sol

]. of Gen. Psych., 1963. 68.

- a. Jacobson, T. L., Validity of the concept constancy of creative problem-solving. ]. of. Gen. Psych.

Austin, Bruner a. Seymour, Filled choice strategies in - attainment. Am. psych. 1953. 8.

Baroulin, V. S., Lex fonctions reflerlve et creative active la conscience et leur place dans la structure de la vie Nov~sibirsk. gos. Univ., nauc. Trudy, filos. ser., 1965.

Barron, Frank, Personality style and perceptual Pers. 1952. 20.

- Complexity - sirnplicicy as a possible factor dimension. ]. abnorm, soc. psych., 1953. 48. Some personality correlates of independence of j uazrnent, ]. of Pers. 1953. 25:

- The disposition towards orginality: ]. abnorm, soc. 1955. 51.

- The needs for order and for disorder as motives in creative activity, in: C. Taylor a. Barron (ed.), Scientific creativity: its recognition. and development, (Wiley) N -. Y. 1963. (geschrieben 1958).

The psychology of imagination. Scientific American, 1958 159. 3.

The relationship of ego diffusion to creative perception, in:

C. Taylor (ed.), Widening horizons in creativity, (John Wiley) N. Y. 1964.

- a. Welsh, G., Artistic perception as a possible factor in personality style: its measurement ·by a figure preference test. ]. Psych., 1952. 33.

- Cartwright, D., a. Crutchfield, R. S., Creativity & .conforrnity. (Found. for Research on Human Behavior) Ann Arbor, Mich. 1958.

Bedard, R. ]., Creativity in the arts, literature, science and engeering: a bibliography of French contributions. Creativity research exchange bulletin, 10, 1960 (Princeton, Educational Testing Service).

- Creativity in the arts, literature, science, and engeneering: a bibliography of Italian contributions. Creativity research

132

, change bulletin, 9, 1959 (Princeton, Educational Testing '1nvice).

I, lucl, K. R., Creativity in the visual arts in higher education

I Iii cria, predictions, experimentation and 'their interactions, Iii: C. Taylor (ed.), Widening horizons in Creativity, (John .lcy) N. Y. 1964. ;

II,lllIk, L., Creativity: some random notes to a systematic con-_

.Idel·ation. J. proj. tech. 1958. 22.

I\, nnctt, G. x., What is creativity: introductory remarks. Tranactions of the New-York Academy of Sciences, ].964. 26. 7. What is creativity: some approaches to the problem of creating. Transactions of the New York Academy of Sciences,

1964. 26. 7.

1llIldra, Dalbir, a. Stewa~t, Jane, Motivation. London (Pen-

~lIil1) 1966.

11111 h, H. G., a. Rabinowitz, H. S., The negative effect of

previous experience on productive thinking. J. Exp. Psych.

I 51.

luittnin, W. L., a. Beittell, K. R., A study of some tests of

, I cativity in relationship to performance in the visual arts. Studies on Art Education, 1961. 3.

111I1j.\tien, H. E., a Sprecher, T. B., Criteria of Creativity, in Taylor, C. W. (ed.), Creativity: Progress and Potential,

1964. Chap. 5.

1lllJllcillinskii, A. V., Le processus de creation considere comme

objet d'investigation. Vopr. Filos. S.S.S.R. 1965. 19. or. 7.

III uner, ]irome S., Learning and thinking. Harvard Educ.,

1959. 29.

Individual and collective problems of the psychology of

rhinking, in: FtIndamentals of psychology: The psychology IIf thinking (Harms) 1960a.

The process of education. (Harvard) Cambridge." Mass.

I 960b.

'l'hc conditi~ns of cerativity, in: Contempo;ary approaches to

IIcative thinking (Gruber, Terell, Werth€imer ed.), (Atherton Press) New York, 1962.

,I. Goodman, C. G., Value and need as organising factors

11\ perception. J. abnonn. sec. psych. 1947. 42.

(,oodnow a. Austin, A study of thinking. (Wiley) N. Y.

1956.

Illd\~r, Martin, Between man. & man. Fontana (Great Britain)

1947.

,133

134

Buel, W. D .• The validity of behavioral rating scale items the assessment of individual creativity. J. appl, psych. 34.

Burkhart. R. C .• Spontaneous & deliberate Ways of Seranton, Pa. (Int. Textbook) 1962. :-,.-

- a. Nitschke, E., The effect of the depth versus method of instruction upon process in art as -selr-retleceit learning. Report to National Science Foundation. nia State University, 1962.

Cattell, R. B., The personality and motivation of the from measurements of contemporaries and from in: Taylor. C. W. (ed.), The third University Research conference on identification of creative talent, Salt Lake City (Univ, Utah Press), 1959.

Chorness, M. H., a. Nottelman, D. A., The predictability creative expression in teaching. Lacklarrd Air Base," reTS()[ULI! a. Training Research Center, December, 1956 ..

- The prediction of creativity among Air Force civilian ers, wie oben, March 1957. zitiert von Guilford, 1967.

Christensen, P. R., Guilford. J. P., R. Wilson, R. C., of creative responses to working time and J. expo psych" 1957. 53.

Cicirelli, V. G., Form of the relationship between IQ and academic achievement. J. educ. psych.

Cobb, Edith, The ecology of imagination in childhood.

Ius, J. Am. Acad. Arts & Sciences, Sommer 1959.

Coleman, J. S., Social Climates in high schools. research Monogr. 1961. 4.

Cowell, H., The process of musical cration. Am. J. 1926, 37.

Cozens, A., A new method of assisting the invention drawing original compositions of landscape, in: Oppe, Alexander & John R~bert Cozens, London, 1966.

Craig, R. H., Trait lists and creativity. J of psych. in Orient, 1966, 9.

Crntschfield, R. S., Conformity and creative thinking, in: ber, Terell,. Wertheimer (ed.) , Contemporary approaches creative thinking, N. Y. 1962.

- The creative process, in: Conference of the creative Berkeley, Univ. of California, Instiute of personality assesrnent and research, 1961, 6.

Denise, Th. C., a. Burns. H. W., Knowledge and creativity,

III. Gardner, E. F. (ed.) , Proceding on the invitational conI"renee on testing problems, U.S.A. 1962.

I I, .usch, F., Mind, body and art. Daedalus, 1960.

I Murphy, W. F .•. The clinical interview. New York (Int.

l lniv. Press), 1955.

II wcy, J" How we think. Boston (D. C. Heath & Co.) 1.9~0. IIIIppclc, J. E., What is creativity? Definitions of creat~vlty, II: Transactions of the New York Academy of Sciencs,

1%4. 26. 7.

II"w. A. B., An architects views on creativity, ilL: Anderson.

II. H. (ed.), Creativity and its cultivation, (Harper & RoW)

N. Y. 1959.

III evdahl, J. E., Some developmental and environmental factors 10 creativity, in: Widening horizons in creativity (ed. C. W. 'I'nylor), (Wiley' & Sons) 1964.

Ilneeors of importance for creativity. J. din. psych. 1956.

12. S. 21-26~

II. Catell, R. B., Personality and creativity in artists and

writers. J. clin. psych. 1958. 14.

I II -ws, L. M., A critical evaluation of anproaches to the identiilcution of gifted students, in: Traxler ,A. (ed.) Measureme~t lind evaluation in todays schools, Washlllgton, Annual Council

I" education, 1961.

IIIIIlcicer, R., On problem-solving. Psych. Monogr. 1943. 48. 5. t iurkin, H. E., Trial and error, gradual analysis and sudden I 'organisation. An experimental study of problem-solving. Arch. Psych. 1937.

uulhoven, J. E., a. Vinacke, W. E., Creative - processes in

l"linting. J. gen. psych., 1952. 47. . .

I crick, H. J" The general factor of esthetic judgments. British

I. of Psych., 1940.

I euman, R., et al., Perceived creativity, set and preference 101: simple or complex shapes. Percept. a. Mot. Skills, 1966.

iI,. 111-114.

ill bairn, W. R. D., Prolegomena to a psychology of art. Brit.

I Psych. 1938. 28.

I IU!llgan, J. C., Definition and measurement of ingel:u~ty, in:

I:. W. Taylor a. ~F. Barron (ed.) , Scientific creanvrty : Irs I ('logni~ion and development. (Wiley & Sons) N. Y. 1963.

I I. Nt'her, Irvin, Anxiety and achievement of intellectually gifted 111.1 creatively gifted children. J. of.. Psych. 1963. 56.

135

-

Feller, M. P., Creative experience. N. Y. (Longmans, 1934.

Francastel, Perre, Peinture et Societe. Naissance ee destructio d'un espace plastique de la Renaissance au Cubisme. (Gallimard) 1956.

Frank, L. K., Tactile Communication. Genet. Psych. 1957. 56.

French; ]. W., The description of aptitude an in terms of rotated factors. Univ. Chicago nogr., 1951. 5. - The description of. personality rotated factors. Princeton, N. ]. March 1953.

Freud, Sigmund, The relation of the poet to (1908a) in: Character and culture, (Comer) N. Y. 1

- J:-;'ivi\ized'" sexual morality and modern nervousness (1908b), in: Collected Papers II., London (Hogarth Press) 1924.

- Trois essais sur la theorie de la sexualite (1910) Paris 1962.

Vorlesung zur Einfuhrung in die Psychoanalyse Gesammelte Werke XI, (Imago Publishing) London Das Unbehagen in der Kultur (1930). Fischer=Biicherei .. 1963a.

Abris €let Psychoanalyse (1938). Fischer-Bacherei, 1936b.

Frick, ]. W., Guilford, J. P., Christensen,' P. R:, a. Merrifield P. 'R., A factor-analytic study _ of flel'i'bility in thinking:

Educ. psych. Measur. 1959. 19.

Fromm, E., The creative attitude, in: Andel'son, H. (ed.), Creativity and its cultivation, (Harper) N. Y. 1959. vgl. Ausgabe Ea~t Lansing Mich., Michigan State Univ. Press 1963.

Gagne, R, M., Problem-solving, in: A. W. Melton, Categories of Human Learriing, N. Y. (Academic Press) 1964.

.Galton, F., Hereditary genius. New York (Applaton) 1870. Getzels, J. W., a. Jackson, ,P. W., Creativity and Intelligence. (Wiley & Sons). New York, London 1962.

- a. - The highly intelligent and the highly creative adolescent, in: Taylor & Barron (ed.), Scientific Creativity: its recognition and development, (Wiley & Sons) New York, 1963.

Ghiselin, Brewster, -The creative process and its relation to the identification of creative talent, in: C. W. Taylor (ed.), The 1955. Univ. of Utah Research Conference on the iden-

136

r I ification of creative scientific talent, Univ, of Utah Press, Salr Lake City, 1956.

Ultimate Criteria for two levels of creativity (1957). in:

C. W. Taylor a. 'Frank Barron (ed.), Scientific Creativity:

Its recognition and_development, (Wiley & Sons) N. Y. 1963. The creative' process. Mentor Book, Univ. of California, 1964.

Rempel, R., a. C. W. Taylor, Creative Process Check List:

Its development and validation, in: C. Taylor (ed.), Widening horizons in' creativity. (Wiley & Sons) New York, 1964.

(.ulann, Stuart E., The creative motive. J. of Pers., 1962. 3Q.

Psychological study of creativity. Psych. Bull. 1963. 60. 6. (,ombrich, E. H., Art and Illusion. (Phaidon) London, 1962. (,Ilrdon, \'\1. ]. J., Synectics : The development of creative capacity. New York (Harper), 1961.

Gough, I;I. G., Techniques for identifying the creative research scientist: in:· Conference of the creative person, Berkeley, Univ. o( Californis, Institute of Personality' Assessment and

Research, 1961. Ch. 3. •

Imagination - undeveloped resource, in: The Source, Book of creative thinking (Parnes .& Harding ed.), '(Scribner's

oris) N. Y. 1962. .

Graham, W. R., Creatile and constructive idea men and their participation in activities. ]. of Gen. Psych. 1965.

(lraumann, K. F., Denken, Neue Wissenschaftliche Bibliothek, Kiepenheuer. & Witsch) Koln, Berlin, 1965.

(.rotjahn, M., Creativity and freedom in art and analysis, in:

Beyond Laughter, (McGraw Hill) New York, 1957.

iruber, H. E., Terell, G., a. Wertheimer, M·., ed., Contemporary Approaches to Creative Thinking. (Atherton Press) New York, 1962.

Guerzkow, H.,. An analysi~ of the problem-solving behavior.

J. Gen. Psych. 1951. 45. S. 219-24'1.

Gu.Hord, J. P., Creativity. Am. Psych. 1950. 5 ..

The structure of intellect.- Psych. Bull.' 1956. 53. 4. Creative abilities in -the arts. Psych. Rev. 1957. 64.

Trai~s of creativity, in: H. Anderson (ed.), Creativity and its cultivation, New York (Harper), 1959.

Three faces of intellect, in: Jenkins a. Paterson (ed.), Studies in individual differences, (Appleton) N. Y. 1961. Potentiality£or creativity and its measurement, in: E. F.

137

-

138

Gardner, Procedings of the 1962. invitational conference testing problems, U.S.A. 1962a, S. 31-39. - Creativity: Its measurement and development, in: a. Harding, A Source Book of creative Thinking, Sons) N. Y. 1962b.

- Intellectual resources and their values as seen by

in Taylor a. Barron (ed.), Scientific creativity: its tion and development, (Wiley & Sons) N. Y. 1963. - Progress in the discovery of intellectual factors, in: C.

(ed.), Widening horizons in creativity, (Wiley &

N., Y. 1964.

_ ~me new views of creativity, ill: H. Helson (ed.), l_:nd data in Psychology (Van Nostrand) Princeton, - a. Hoepfner, R., Current summary of structure-or-u,m:ue,cc factors and, suggested tests. Rep. psych. lab. no. 30. of California, Los Angeles, 1963.

Haag; E. van den, Creativity, health and art. Am. journal Psychoanalysis, 1963. 23. 2.

Hadamard, ]. S" An essay on the psychology of invention the .mathematical field, Princeton Univ. Press, 1945.

Hallman, R. ]., Aesthetic pleasure and creative process, ]. of. humanistic psych. 1966. 6.

Harlow, H. F., Learning set and error factor theory, in': S. Koch (ed.) Psychology: A study of a science, Vol. 2. (McGraw Hill) N. Y. 1959. .

Harris, R. A., Creativity in Marketing, in: P.

Creativity: An examination of the creative process, (Hasting House), 1959.

Henle, Mary, The birth and death of ideas, in: Gruber, Terell a. Wertheimer (ed.), Contemporary approaches to creative thinking, (Atherton Press) N. Y .• 1962.

- Some effects of motivational processes, in: Cognition, Psych.

Rev. 1955.

- On field forces. ]. Psych. 1957. 43.

Herr, E. L., Moore, G. D., Hansen, ]., a. Castell, C., Creativity, intelligence 'and values: A study of relationship. Exceptional children, 1965. 32. 2.

Hilgard, E. R., Introduction to Psychology. 3rd. ed.

Brace et World) N. Y. 1962.

-' Creativity and problem-solving, in: Anderson, H. H. (ed.) , Creativity and its cultivation, (Harper et Row) N. Y. 1959.

ulu, W. D., a. Stock, S. R., The relation between psychological i huracteristics and creative behavior. Psych. Rev. 1965. 15. I 'oward a two-factor theory of creativity. Psych. Rec. 11)65. 15.

11"II'lnd, ]. 1., The assessment and prediction of the creative " rforrnance of high aptitude youth, ln: C. Taylor (ed.), Widening Horizons is creativity, (Wiley et Sons) N. Y. 1964. 11"ll, E. B., Animal Drive and the learning process. (Holt) 1931.

l l.unwitz, Michael, Alan Davie. (Methuen) London, 1963.

l tudson, Laim, Intelligence, divergence and potential originality.

Nature, 1962, 196.

jl rsonality and scientific aptitude. Nature (G. B.), 1963. I H9.

II vmnn, Ray, Creativity and the prepared mind: The role of information and induced attitudes, in: C. Taylor (ed.), Widening horizons in creativity, (Wiley) N. Y. 1964.

Some experiments in creativity. N. Y. General Electric Services, 1960.

1,!,lonsky, ]. R., Developing Creative research performance in public school children, in: C. Taylor (ed.), Widening hoi izons in creativity, (Wiley) N. Y. 1964.

1.11 kson, P. W. a. Messick, S., The person, the product and t he response: conceptual problems in the assessment of creativity. ]. of Psych. 1965.

l.ihoda, Marie, a. Warren Neil (ed.) , Attitudes. Penguin Modern Psychology, G. B. 1966.

luhnson, D. M., The psychology of thought and judgment. (Harper et Row) N. Y. 1955.

Problem-solving process. Am Psych. 1962.,17.

IIIIICS, Ernest, How to tell your friends from geniuses. Sat.

Rev. Lit. 1957. 9-11, 39:-40.

[uug, Gustav, C., Seelenproblem der Gegenwart. (Rascher) Zurich, 1950.

I nndinsky, W., Essays uber Kunst und Kunstler. (Gerd Hat]e) Stuttgart, 1955.

.u.keleie, Otto, Das Unbewuste als Keimstatte des Schopferischen. Selbst-zeugnisse von Gelehrten, Dichtern und Kunstlern. I \rnst Reinhardt Verlag, Munchen/Basel, 1959.

"plan, N., The relation of creativity to sociological variables in research organisations, in: C. Taylor (ed.), The 3rd (1959)

139

University 61 Utah research conference on the -identification' of creative scientific talent, 1959.

Kerner, justinus, Kleksographien, Stuttgart 1853, Gombrich, E., 1962.

Kettner, N. W., Guilford, J. P., 11. Christensen,P. R., A toranalytic study across the domains of reasoning, creativity and evaluation, Psych. Mongr. 1959, 73, 9, No. 479.

Klausmeier, H. ]., a. Wiersma, W., The effects of IQ and sex on divergent thinking of seventh grade pupils low, average and high IQ. J. educ. research, 1965, 58.

Klein, S., Skager, P., a. Erlebacher, W., Measuring artistic creativity and flexibility. ]. of edue. measurement, vol. 3, no. 4.

Kluckholn, C. M., Murray, H.- A.' a.' Schneider, D. sonality in nature, society and culture. New York 1953.

Kohler, W., The mentality of apes. 2. ed. N. Y, (Harcourt Brace) 1927.

KQ_s, E., Psychoanalytic explorations in art. New York (Intern.

U nivers. Press), 1952.

_ Kubic, Lawrence, S., Neurotische Deformation des schopferischen Prozesses. (Rohwolt) Hamburg, 1966.

Lacklen, R., a. Harmon, L. R., Criterion Committee Report, in: G. W. Taylor (ed.), The second (1957) University of Utah research conference on the identification of creative scientific talent, Salt Lake City (Univ. of Utah Press), 1958.

Langer Susanne K., Philosophie autneuen Wegen. Das Symbol im Denken, im . Ritus und in der Kunst. (Fischer Verlag), 196'5.

Leary, T., The effects of test feedback on creative experience, in: C. Taylor (ed.), Widening horizons in creativity, (Wiley et Sons) N. v, 1964.

Lee, H. B., On' the esthetic states of mind. Psychiatry, 1947.

S. 281-306.

- Spirituality and beauty', in artistic experience. Psychoanal.

Quart. 1948, 17.

- The values of order and vitality _in art, in: ,G. Roheirn (ed.), Psychoanalisis and the social sciences, Vol. 2. N. Y. (Intern. Univ. Press), 1950.

Leonardo da Vinci, Das Buch von der Malerei, nach dern Codex Vaticanus (Urbinas) 127p" hrsg .. iiberserzr und erlautert

140

von

Heinrich Ludwig. (Wilhelm Braunmuller) Wien 1882.

1.1. Teil.

I'

I .i-ubn, C., A new look at curiosity and creativity, ]. higher

.duc, 1958, 29.

II, Lucas, Charles, The effects of or pictures, in: Leibowitz, H. W. (Macmillan) N. Y. 1965.

I < .win, K., A - dynamic theory of personality, trans, D. K.

Adams et K. E. Zenet, (McGraw Hill), 1935.

t.lbcrty, P. o, a. Jones, R. J., Age mate perceptions of intelI igence, creativity. and achievement. Paper presented at'

outhwestern Psych. Association U.S.A. 1962.

:1. McGuire, C., Age mate perceptions· of intelligence creativity and . achievement. Perceptual and motor skills. 1963. 16 ..

l.icnard, M., What is the 'relationship of children's satisfaction with theii' art products to improvement in arts. Studies in art education, 1960. 3.

I,owenfeld, Margaret, The world pictures of' children -: a method 'of recording. and studying them. British ]. Med. Psych. 1939. 1.8.

Luwenfeld, Vikror, Current research on creativity. Nat. educ.

nssoc. J.' 1958, 47.

Vom Wesen schopferischen Gestaltens. (Europaische Verlags-

anstalt) Frankfurt a. M. 1960. Creativity: Educations _..stepchild, (ed.), A source book of creative N. Y. 1962.

attitudes on description (ed.), Visual perception,

in: Parnes a. Harding thinking (Scribners ~ Sons)

a, Beittell, K.. Interdisciplinary criteria of creatrvity in the urts and sciences. Research yerbook of the national art education, 1959.

Educational' implications of creativity research in ~he art. Creativity research exchange bulletin, no. 8, Princeton. N. J. (Educ. Testing Service), 1959.

l.ncas, F. B., a. Dana, R. H., Creativity and allocentric perception, Perc. 0, Motor. -Skills, 1966. 22.

I ,II chins, A. S., Mechanization in problem-solving behavior.

Psych. Monogr. 1942, 54, no. 248.

A. Luchins, E. H.,. Rigidity of behavior: a variational approach to the effect of Einstellung. (Univ. of Oregon Books) Eugene, Oregon, 1959.

Ml1cKinnon, D. W., Creativity in architects, in: The creative

141

person, Instit. of person assessment and research, 1961.

- The nature and 1962. 17. - The creativity of architects, in: C. Taylor (ed.), horizons in creativity, (Wiley et Sons) N. Y. 1964.

Mackler, B., a. Spotts, ]. V., Characteristics

-

- a. Shontz, F. c., Creativity: Theoretical and consideration. Psych. Rec. 1965. 15. 2.

Macleod, R. B., Retrospect and prospect, in: Gruber, Wertheimer (ed.), Contemporary approaches thinking, -(Atherton Press) New York, 1962.

Madans, A. B., What is creativity? Some approaches

problem of creativity. Transactions of the New York .nc .a creanv of Sciences 1964. 26. 7.

Maddi, S. R., Motivational aspects 1965. 23. - a. Berne, Naomi, Novelty of productions and desire novelty as actige and passive forms of the need for J. of Pers. 1964, 32.

Maier, N. R. F., The behavior mechanisms concerned problemsolving, Psych. Rev. 1940, 47. Reasoning in humans III: The mechanisms of stimuli and of reasoning .. J. of exper. psych. 1945,

- Screening solutions to upgrade quality. A new approach problemsolving under conditions of uncertainty. J. of 1960. 49.

Maltzman, I., Brooks, L. 0., Bogartz, W., a. Summers, The facilitation of problem-solving by prior exposure uncommon responses. J. of expo psych. 1958a.

- Bogartz, W., a. Breger, L., A procedure for increasing association. originality and its transfer effects.' J. of psych. 1958b.

- On the training of originality. Psych. 'Rev. 1960. Marksberry, M. 1., Foundations of creativity. (Harper a New York, 1963.

Maslow, A. H., Motivation and personality. (Harper & N. Y. 1954.

- Detense and growth. Merrill-Palmer Quart. 1956: 3.

Creativity in self-actualizing people, in: H. Anderson

142

/'

Creativity and its cultivation, New York (Harper) 1959. Peak experiences as acute identity. Am. J. of Psychoanal. A symposium on alienation and the search for identity, 1961. Vol. 21.

Toward a psychology of being. New York (Van Nostrand) 1962a.

- Emotional blocks to creativity, in: Parnes & Harding (ed.),. A source book of creative thinking, N. Y. (Scribners Sons)

1 962b.

The creative attitude, in: The structurist III, reprinted separately by Psych. Foundation, 1963.

~1;1ttil, E. L. et al., The effect of depth vs. a breadth method of art instruction at the ninth grade level. Studies in art cduc, 1961. 3.

Mncussek, Paul, Psychodynamische Aspekte -der Kreativitat.

Dec Nervenarzt, 1967, 38, 4.

May, Rolo, The nature of creativity, in: H. Anderson (ed.), Creativity and its cultivation, New York (Harper), 1959a. The existential approach, in: American Handbook of Psychiatry, Silvana Arieti (ed.), (Basic Books) N. Y. 1959b.

~1(CJelland, D. C., On the psychodynamics of creative physical scientists, in: Gruber, Terrell, Wertheimer (ed.), Contemporary aproaches to creative thinking. (Atherton Press) New York, 1962. --

Mc l.uhan, Marshall, Understanding Media: the extension of man. (Signet Books) New York, 1964.

~hNemar, Olga, An attempt to differentiate between individuals with high and low reasoning ability. Am. J. Psych, 1955. 68. Perdue notre intelligence? Pourquoi? Revue de Psych. appliquee, Paris, 1965, 15.

~ I, Pherson, J H., A proposal for establishing ultimate criteria (or measuring creative output, in: C. Taylor (ed.) , The 1955 l1niv. of Utah research conference on the identification of creative scientific talents, Salt Lake Cyti (Univ. of Utah Press), 1956.

Fnrure Creativity in Industry, in: C. Taylor (ed.), Widening Ilorizons in creativity, (Wiley & Sons) .1964: _

~I!';\cl, Margaret, The role of the dance, in: Coming of age in Snrnoa, New York (Marrow),-1928a.

The role of individual in Samoa culture. J Royal Anthr p. In t. 1928b, 58.

The Mountain Arapesh. An importing culture. Anthrop.

143

Papers of the Am. Museum of Natural History Vol. 36, Pt. III, 1938.

The record of Unabelin with Ror-schach Analys. Papers of the Am. Museum of Nat. Hist. N. Y. Vol. 41.

- The arts in Bali. Yale Rev. 194J.. 30. 2.

Community Drama, Bali and America. Americ. 1942. 2.

Creativity in cross-cultural perspective, in: H. Anderson Creativity and its cultivation, N. Y. (Harper) 1959.

Meadow, A., a. Parnes, S. ]., Evaluation of training in problem-solving. ]. of appl. psych. 1959a.

- a. Reese, Hayne, Influence, of brainstorming instructions and 'problem sequence on a creative problem-solving test. J- of appl. psych. 1959b.

Mednick, Sarnoff A., The associative basis of the creative process. Psych. Review, 1962, 69, 3,

Mednick, Martha T., a. Mednick, Edward V" Incubation creative performance and specific associative priming. J. abnormal a .. social Psych. 1964a, 69, 1-

- - a, Jung, Charles G., Continual associational as a function of level of creativity and .type of verbal stimulus. J. abnorm. a. soc. Psych. 1964b, 69, 5.

Meier, ,N. C., Factors in ,a;tistic aptitude: final summary a ten-year study, of a special ability. Psych, Monogr. 1939. 51.

Meinz, A, P., General creativity of elementary majors as influenced by courses in industrial arts and art education. Unpublished doct. diss., Pennsylvannia Univ, 1960.

Merrifield, P. R., Guilford, ]. P., Christensen, p, R., a. Frick, I]. W., A factor-analytic investigation in problem-solving. Rep, Psych. lab., no. 22, Los Angeles (Univ. of California) 1959.

Milner, Marion, On not being able to paint. '21ld ed. New York (Int. Un'iv. Press), 1958.

Mooney, R, L., A conceptual model fOL integrating approaches to research on creative talent, in': Parnes a, Harding (ed.), A source book of creative thinking. (Scribners Sons) N. Y.

1962,. .

Moreno, ]. B., Who shall survive? (Beacon) N. Y. 1953,

- Creativity - spontaneity - cultural conserves, in : Moreno

144

(ed.), The sociometry reader, Glencoe, III (Free 1')60.

~llllIstakas, c.. (ed.); The Self. (Harper) N. Y. 1956. ~111I1sterberg, E., a. Mussen, P. P., The personality srructurcs III' art student's. ]. Pets. 1953, 21.

~I\II'phy, G., Human potentialities. (Basic Books) N. Y. 1958.~11I!'I':1Y, H. A.; Vicissitudes of creativity, in: Creativity and its rultivation, (Harper & Row) N. Y. 1959.

~lydcn, W., Interpretation and evaluation of certain, personality rharacteristics involved in creative production. Perc. a. Mot. Skills, 1959, 9.

Niundze, R., On the psychological nature of stage impersountion. British]. of Psych" 1%2, 53, 4.

Nl'well, _f\.., Shaw, ]. C., a. Simon, H. A., Th7 process of creative thinking,-' in: Gruber, Terell, Wertheimer (ed.), Conternperary approaches to creative thinking, (Atherton Press) New York, 1962.

','

: )lllImacht, P. ,W., A note of indices of creativity. Percept.

n. Mot. Skills, 1966. 22.

sborn, A. F., Applied imagination. (Scribner) N. Y. 1957.

I evelopment in creative education, in: Parnes a, Harding (ed.), A source book of creative thinking, (Scribner) N. Y.

1962.

I )'f(ood, Ch., E., The nature and measurement of meaning.

Psych. Bull. 1952, 49.

u. Suci, G., J., A 'measure of relation determined by both mean difference and profiles inform~tion. Psych. Bull. 1952.

'19,

a. Tannenbaum, P. H., The measurement' of meaning,

Urbana (Univ .. of_Ulinois Press) 1957.

I'nrues, Sidney J., Can creativity be increased? Personnel

Administration, 19_62a, 25. 6. \

1)'0 you really understand brainstorming, in: Parnes a. Harding (ed.), 1).. source book of creative thinking, (Scribner)

N. Y. 1962b.

The creative problem-solving courses and institute at the Univ. of Buffalo, in: Parnes a. Harding (ed.), A source book of creative thinking, (Scribner) N. Y. 1962c.

Research on developing creative behavior, in: C. Taylor (cd.), Widening horizons in creativity, (Wiley) N. Y. 1964. 1\. Meadow, Arnold, Effects of brainstorming instructions on

,145

-

creative peoblem solving by traioed and unrraiaed J. of educ. psych. 1959.

- - EvaluatioD. of getll.istence ofdfects produced by a problem solvwgcourae. P~y,;h. Reports, VIL 196011. - - Effects of brains~ormin8 iosi:{Uaions <III creative

solving ceucse, P~ch. Rep. VII. 19(;Ob. .

- H.. Harding, H. F., A - source bo~k of ("fealive (Scribner's Sons) N. Y. 196'2.

Pn triclt , Cath erine, C reati VI! tho uahr ,'J]"

~". poets.

1935. 26. - Creative thoughr in artist$. l of Psych. 1937, 4. S.

Scicnrific tbought_ J. of Psych, 1938, 5.

- \Vholc lind POrt TC!'lntiionllbjp in creative ehoughe, Am. 11141. 54.

Papinsky, P. N., Origibality io group production, 1. independence in three natural situ"Br',"onO C'ol· L

. "'l" ,umous~

(R esearch Foundation. Ohi.., State U II iv. Press) 19:59. - Study of productive noneonformiry. Gif,ed child, 1960. oj.

Piager, Je:lll, The p<J'choJogy of intelligence. don, 1951. - The CIlII~C\10n of rc:aJity in the child. 1954. - Language and thought of the child. London 1962. ~ SiJ< eeudes de psychologie. (Gouehier) GencNe, 196;1-,\.

- L1 troll~fQr;m:aci"lI du symbQtc chez I 'enfant. (Delachaux et Ni~tlc), t9Mb ..

Pine,r., Thematic Drive CQIIH.!lIt and creacivity. J. oj

1959. 27.

Poil't~are, Henri. Science and Hypothesis. (Sect() London, 1905. - Science lind meehod. (Dover Publ.) N. Y. 1952.

- MAthem!)tirol Crelltion, in: <:;;hisel'in, B. (ed.), 'The creative

process, (Menhlr Book) N. Y. <')1)5.

Read. Sir Herbert, The sigl1ifiCllIIO~ of children's art, Uriiv. of British Columbin Press, 1957.

Repucci, L. C., Defirritions and criterin of creariviey, Midland {The Dpw Chemical Co.} 1960.

Ripple, R. E .. a. May, l'. B., Caution in compar.ing creativi,y "Ind 1.Q. P.lwch. Rep. 1962. 10.

Roe, Anne, Artist!- anti t.heir worK. J. Per!. . .lij46. 15.

146

I'~y(holog.ical examiaarron of eminent biologists. J. Psyrh, (.11 nsult, 1949. 13.

A psycllOlogjrol stud)' of eminent biologi~t:s. Psych. f!,f,)lIug'.

1951. 65.

I he making nfa s~ieilti.t. New York (Dodd Me~d), 1952. A p"ych.ologic:al nudy of eminent p8ychoJogis~s and n'nth.~QI)OIUl!i~t!;"lld a comparison with bi"loglcnl tlild physka.1 seienI i'lts .. Psych. Monog(. 1953-,67. 2.

I'cfsoo.a! problems and sclenee, in: C. W _ Taylor (cd.). l'he third Un;v. of Ueah research cOD.feren~e on the iden, lfi ell tiun ·0 f creative mlen t 1959.

It,,~er$, C. R., TOWlltd,'1I theory of crCll.tivity, in : 1::1. Anderson (cd.), G~eativtt'Y and its culd.V"at~oL'), (Harper & Row) 195!.!J--\'1';1. Pnm.1.'S :1. Harding (ed.) , A source hook ot crearive

,hi nking, (Sedbner) 1962.

Whnt it means to become Il pC):">lOO, In : Moustakns (ed.).

The self, New York (13 !I(p<)t) , 1956.

11",c, G. I" Creative im(lgioation ill tcrmS' of ego ,.core'· nnd Qllundatleos. Int. J. of Psrd;oIlMly~.is, 1964, 46.

111 '~&rnnn, J.. The Psych!! logy a E the inventer, (II) v enro [,I Pu bUshing) Wnsbiugtrnn, 1931.

Ilugg, B." Imaginution , An inqut[J' intI; the iiO(lfCes and conditionsthot stimulate creativity. (Harper IX Row) N. Y. 1963.

'1llrtre, J. P., The psycbology of imagi!l!ltion, (Wllshington Sqnnre Press) New York. 1966.

I~~sltys in aeseheties, (The Citadel ·Ptess) New York, 196~.

"''!1nchtel, E. G., Metamorphosis: 'pn the dC\'dopment o] oife~t perception, IIttentioll nnd memory. (Basic Books) New Yock,

1'}59.

,I""rpe, E. F .. , Ce~tnin aspects at ilublim!ltio(l and ·delu.$ion. lilt. J. Psytho.~nal)·$is, 1930. U. S. 12-21.

Si III tlJIt and di vergent u lICO n sciou 5 d etermi ",lilt,; un derl y ing the sublimation of pure arr nod pure scie-nce, in; M. Brie.!y (cd.), Collected Pnpc[5, in J:1Sl'choanaIysill, LOlld(}u(}logn;uh·

!'ress), 19-50.

~hlll:m!lo, D .. , Openness of I>Ctccption. a~ n condirion ror Creoting. &ceptiollal Children, 1966. 33, 2.

~knlle[. P. W., Schultz, CII. B.. a, Klein, St. p" PllintB i1f view abo lit pceference lIS tools ln the .annlysis of creative jltoduct.~. Pe.I:I:ept & Mot .... r, SI,.Uh, 19~6, 22.

"147

- - Quality and quantity of accomplishments as measures creativity. ]. of educ. psych. 1965, 65, 1.

Slavin, A. V., Interaction et interpretation des images dans les processus de la pensee, Vest. Ekon. Filos. 1965, 20, no. 23.

Smith, ]. A., Creativity: its nature and nurture.

Education) Siracuse, 1964.

Smith, P., The definition of the conference, in:

An examination of the creative process (P. Smith,' (Hastings House) New York, 1959.

Snyder, R., The authentic life: its theory and practice. delphia (Friends General Conference), 1959.

Spearman, c., Creative mind. (Nisbet) London, 1931. Sprecher, Th. B., A proposal for identifying the meaning creativity, in: Taylor a. Barron (ed.), Scientific (Wiley) New York, 1963 ..

Creativity and individual differences C. W. (ed.), Widening horizons in

1964. •

Stein, M. I., Creativity and culture. J. - a. Meer, B., Perceptual organization in a study of cr"~rllv""V ]. of Psych. 1954, 37.

- Measures of intelligence and creativity. ]. 1955. 39.

Creativity and/or success: a study in value conflict,

C. Taylor (ed.), The 2nd Utah. conference on the fication of creative scientific talent, 1959.

- Heinze, Shirley, Creativity and the individual. Glencoe (Free Press), 1960.

- Creativity as an intra-: and interpersonal process, in: a. Harding (ed.), A source book of (Scribner) N. Y. 1962.

A transactional approach to creatrviry, Barron (ed.), Scientific creativity: its recognition velopment, (Wiley) N. Y. 1963.

Such man, ]. R., Inquiry training: building skills for autonomous discovery. Merrill-Palmer Quart. Behav. Developmt, 1961.

Taylor, C. W. (ed.), The 1955 Univ. of Utah research ference on the identification of creative (Univ. of Utah Press) Salt Lake City, 1956. - The 1955 and 1957 research conferences on the identi of creative scientific talent. Am Psych. 1959a, 14.

The third Utah conference on the identification of creative scientific talent. (Univ. Of Utah Press) Salt Lake City, 1959b.

A tentative description of the creative individual, in: Parnes a. Harding (ed.), A source book of creative thinking, (Scribner) New York, 1962.

- Some possible relations between communication abilities and creative abilities, in: C. Taylor a. Barron (ed.) , Scientific creativity: its recognition' and development, (Wiley) N. Y. 1963a.

(ed.), Widening horizons in creativity (The proceedings of the 5th Utah creativity research conference), (Wiley) N. Y. 1964a.

- (ed.), Creativity: Progress and potential. (McGraw Hill) 1964b.

Introduction to "Creativity: Progress and . potential", 1964c.

- a. Barron, Frank (eds.) Scientific creativity: its recognition and development. Selected papers from the proceedings of the 1. 2. and 3. Univ. of Utah conference. on the identification of creative scientific talent. (Wiley) New York, 1963.

- a. Ellison, R. L., Predicting creative performances from multiple measures, in: C. W. Taylor (ed.), Widening horizons in creativity , (Wiley) 1964.

a. Holland, J. L., Development and application of tests of creativity. Rev. educ. res. 1962. 32.

Taylor, D. W., Environment and creativity, in: Conference on the creative person, Berkeley (Univ. of Calif. Instit. of Personality Assessment and Research), 1961, Ch. 8.

- Thinking and creativity. Ann. New York Acad. Sci. 1960. 91.

- Berry, P. C., a. Block, C. H., Does group participation when

using brainstorming facilitate or inhibit creative thinking? Yale Univ. Industr, Admin. Psych -. Rep. 1957.

a. McNemar, O. W., Problem Solving and thinking. Ann. Rev. Psycho!.' 1957. 6.

Taylor, Irving A., The nature of the creative process, in:

P. Smith (ed.) , Creativity: an examination of the creatiye process, (Hastings House) New York.

Taylor, R. E., a. Eisenmann, R., Perception and production of complexity by creative art students. J. of Psych. 1964. 57.

Terman, L. M., The discovery and encouragement of excptional talent. Am Psych. 1954, 9.

148

149

r

Thisrierwaite, D. L., The .conservation of ihtellectua'- talcnr, Science, 1955, 128.

The colIege environment as ,a determinant of research potentiality, in: C. Taylor (ed.), The 3rd (1959)" Utah "onference 011 the, identification of creative scientific talen;t, 1959a.

College environment and the development of 'talent. 1.959b, 130.

_ 8 Effe~ts of sodalrecogni:tion upon the educational motivation of talented students. J. Educ. Psych. 1959c, SQ.

T~orndike, R. L., "Some methodological issues in the study of creativity; in ; Eric Gardener, Proceedings of the 1962 invitational conferen~e on testing problems,

lhurstone, L. I., Creative talent, in Proceedings of the 1950: invitational conference on testing problems, Educational Testing Service; 1951.

- Creative Talent, in: 'Applications of psychology, '(Harper &; Brothers) New York, 1952.

The scientific study" of inventive talent, in: Parnes a. Harding (ed.). A source book of creative thinking, (Scribner)

, N, Y. 1962. '

- Criteria' of scientific success and the selection of scierltific talent', in: C. Taylor (ed.), Widening horizons in creativity,' (Wiley) 1964.

Torrance, E. P., Explorations in, creatives thinking in the early school yeats: a progress report, in: C. Taylor (ed.); -The 3rd. Univ, of Utah research- conference on 'the identificatioll of creative scientific, talent, Salt Lake City (Utah Univ. Press), 1959:1.

- Sex role identification and creativity. A~ exploratory study" Research memorandum' BRR 59-10, Minneapolis, Unlv,! of Minnesota, 1959b.

- ,Exploration in creative thinking." Education, 1960, 8 L ,

- Guiding creative talent. Englewood Cliffs (Prentice Hall),

,1962a.

~DevelopiFlg . creative thinking through school experience, ,. in:

~ Parnes a. Harding. (ed.), A source book of creative thinking, (Scribner) 1962b.

_ ~ Education' and, creativity in: c." Taylor (ed.), Creativity Progress and potential, New York (McGraw Hill), 1964;f"

o The Minnesota Studies of creative thinking, in: C. Taylor'

150

(eo), Widening herizons in creativity, (Wiley) N, Y. 1964b, Toynbee, A, Is America meglecting her creative minority?, in: C. Taylor (ed.), Widening horizohs in creativity, (Wiley)

N. Y.: 1964.

Turnin, M" O)Jstades to creativity, in': 'Parnes a, Harding (ed.),

A source book 6f creative thinking, (Scribner) N. Y. 1962.

Tyson, M., Creativity, in:' Foss, Brian (ed.); New Horizons in Psyhology, Penguin (Great Britain), 1967.

Valery, Paul, Dbc;:r eli;: \ Kunst, (Suhrmann) frankfurt a, M,

19'65.

Vernon,

Creativity and intelligence, Ed1,1c, Res, 1964,

P. Ef 6, 3. I _ The structure of human ablities. ('wiley) N. y, 1950,

Walkup, L., ,E" Creativity in science through visualization.

Percp, &; Mot. Skills, 1965, 21. 1,

Wallach, M, A., a, Kogan, N., A new look at the creativity-

intelligence distinction.']' of Pers. 1965, 33, 3.

Walla", G" Art of thought, New York (Harcourt Brace),19~6, Welch, L., Recombination of ideas in creative thinking. ]: of. applied .Psych, 1946,' 30.

Welsh, G.S., Welsh .Iigure prefence test. Palo Alto (Consulting

PsycjlOlo_gist; Press), 1959a. .

_ Preliminary manual, \1(f elsh figure ~pteference test. Palo Alto

(Consulting Psychologists Press), 19591>.

Wertheimer, M" Productive thinking, enlarged cd. (Harper)

New York, 1959:

Westcott, M. R" Empirical studies of intuition, il!: Taylor,

C. W. (ed.), Widening horizons in creative rhinking, (Wiley)

New York, 1964.

Wilson, R. C., Guilford, j. P. et aI., A factor' analytic study

of creative thinkihg abmties. Psychometrika, 1954. 19.

Woodworth, R: S" a, 'Schlossber, H" Experimental psychology.

Znd 'ed. New Yerk'(Holt), 1954.

Yamamoto, !Z., A Further analysis of the role of creative thinking in highschool ;tchievyment, 1964a, 58. 2.

hi ki So th ht on research. Exceptional

_ Creative t 111 mg : me oug s, .

children, 1964b, 30. 9.

_ Evaluatiol' of some creativity measures in a high school with prep. nominatiqnsas criteria, J. of. Psych, 1954, 32, 4. _ Research frontrer: Creativity., A blind man's report 011 the elephant, Journal of Couns.eling Psych, 1965, 12. 4.

Yarkozinski,' G, J(.,'The nature of man, in: Hau, F.L,K, (ed.), !

151

Aspects -of c It d .

1954. u ure an personality, N. Y. (Abelard-Schuman)

Zervos, Ch., C . .

onversanon avec Picasso Cahiers d'A't P .

1935. . rr, arts,

Zilboorg G Th hi'

. P I S ." e psyc 0 ogy of the creative personality

au mith (ed.) , Creativity. An Examination '

process. (Hastings House) New York, 1959.

152

\

I

\,

TARTALOM

Hl6sz6 a magyar ksadashoe (Dr. 'Merei Ferenc) ..........•...

IJJ6sz6 a masodik kiadashoz ..

" _,

Hevezetes , .

l. A kreativitas: Szemelyiseg, folyamat, produktum ..

11. A kreativitas a kiilonboz6 pszicho16giai iskolak nezo-

pontjab61 .

1. A kreativitas pszichoanalitikus elmelece ..

2. A kreativitas asszociaci6s pszicho16giai elmelete ..

3. A kreativitas alakelmelete .

4.. A kreativitas egzisztencialista elmelere .

5. A kreativitas atvitelelmelete .

6. A kreativitas interperszonalis vagy kulturelmelete ..

HI. Kreativitas es intelligencia , ..

1. Guilford modellje .

2. Lowenfeld elmelete .

3. A kreativitas atvihetosege , ..

I 4. Tovabbi kutatasi eredrnenyek a kreativitas es az in-

telligenci~ kapcsolat~r61 ..

IV. :Kteativitas motivacioja - ,.

1. Az osztonzes es a eel aspektusa .

? A redukci6s es az egzisztencialista aspektus .

3. a) A redukci6s elmeletek ..

b). Az egzisztencialista elmeletek .

'1M' Kommunikaci6s elmelet a kreativitas motivaci6jar6J

V))) A kreativ folyamat ..

1. A kreativ gondolkozas es a problemamegoldas

2. A kreativ folyamat Iazisai ..

(Ct) Az organizalt megkozelites .

b) Az inspiralt megkozelites ..

3. A kreativ folyamat Ieltetelei ..

153

5 14 18 21

28

28

33

34

35

36

38 'trI 43

53

56

.a, 63 63 65 65 68 71 75 75 78 79 8C 34

VI. A 'kreativ magata tas " ; .

1. A kreativitas hierarchiaja .

2. A kreatlv magatartas \ Feltetelei: eloseglto es gatlo

tenyezdk .

0) Az intellekrualis tenyezok gatlasa .

- b) A kreativitast Iejlesztd Feltetelek .

VII. A' kreativitasra val6 neveles ..

1: A kreativ \neveies feladatai ..

2. A kreativ tanulas Ieltetelei , .

3. A kreativitasra val6 atneveles .

4. A tarsadalom vagy a kultura harasd : : .

5. Osszefoglalas .

Kitekintes : .

A kreativitas ternajaval foglalkoz6 kutatocenrrurnok ..

Irodalom

. \

154