P. 1
National Geographic HU 2011 Januar

National Geographic HU 2011 Januar

|Views: 246|Likes:
Published by dagi83

More info:

Published by: dagi83 on Mar 09, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/13/2014

pdf

text

original

TARTALOM 19 EVFOLYAM 1 SZAM 2011 JANUAR

74 A pretel. medinai mecsetjiH abrazotJa a Szahara deli peremim fekvll Timbuktu 6sregi keliratainak egyike

E SZAMUNKBAN

7 munardcs ev 30 Vaiamikor iden eljOhet a pillanat. amikor mar hetmilliardan €llOnk a Folden -leglobbidejehiitiilgondolnunkkila1iisainkaliHanyanlesziink2045-ben? Milyenleszakkoraz€llel?Milyennevalika Fold? Most indulo cik ksorozafuok ekerdeseketfeszegeti,deajovalaszokatmagunknakkellmegtalalnunk iRTAROBERTKUNZIG

Ujjaszuleto Phoenix 60 Nyolc eve a szokottnal [oval melegebb vizlomeg rekedl meg egy cseneeeoceaniszigetcsoportk6zeleben_Vajonehaboritatlanf6ldiedenkerttarka

korallerdejeveglegomegfott"volna?EShanem,fonixkent ujjaeledhet-e?

iRTAGREGORYS.STONE FENYKEPEZTEBR!ANSKERRY

Timbuktu rejtelmes 74

osi konyvei

iRTAPETERGW!N FENYKEPEZTEBRENTST!RTON

CsodalEmyek erdejeben 94 Henk testver hirtelen meglat egy lepket, szarnyan ejlekete alapon h6feher J betu viM!. ,,0, remek, remek! Egeszen blztosan uj fajl" - mormalja reviilten, mik6zbenOszszakallkereleztearcaszelesmosolyrahuzodik ... iRTAMELWH!TE FENYKEPEZTET!MLAMAN

Viking tavasz 108 "'Mig vilagszerte aggodalommal figyelik az eghajlat valtotasai!, Gronlandon, bolygonkegyikleggyorsabbanmelegedofertiilyiin,zoldellor6nakrol,bo termesrol esajegmentestengerkoolajar61 abrandOtnak a vikin gekut6dai iRTAT!MFOLGER Ff;NYKEPEZTEPETERESS!CK

A BORiT6N, Az. ENSZ';S.Z UM n~pSlAmh'if6i szerint Id~n vagy 2Ot2 k6zepen 7 milliArd !esz a R'>ld nepessege

Az ev temaja

MEDDIG BiRJA A FOLD? - cikksorozat indul bolygonkjovojerol

IWitt;M44,·lh.ShU' I'BImIIIII i#@@if#4W 1II.!II!mI •••

128 Magyart~bor HZ algbn hegyekben

14 Halalmas,anOllszines.uit;jnyerko'alloklelzikaPhoeni~.&ZigetekullaszGlelesel

ROVATOK BEKOSZONTO

FORUM

VALOS LATOMAsOK

Kina. Nemetorstilg, ESllorszag

NEM KEPTELENSEG!

A tengerhangjai

KOZELKEP

20

SzifiliszSzegeden

Torolheto emlekek' Peteled azAral·t6?·Koltozikavaros -Dermeszte blrek

PLUSZ

legyen On is a National Geographic Tarsasiigtagja-fizesseneloamagazinral

Kedvezmenyes ajanfatunk a za-zs.oeeco

IRANViToszAM CampPannonla.Afganlsztan

HATTER I AJANLO 138

FOTOGRAFIA

VISSZANEZO

Regi korok fertozo betegsegei

VARJUKA KWBBA! IzgalmasorvostortenetieloadaSrahivjUk5noketJanuar. ban_Forrai Judlt orvostertenesz tart eioaoast a vil6g nagyjarvanya ir61.lert6z0 betegsegeirol.azokokairOI.pusztitohatasukr61,alehetsilgesgy6gymodokr61 rOOoorfr201 •. jano.$",_" .. &.,s_"mszillSo"""",-_""(1031BudApoot __ ".9.1 ~20IO._9--1~0l(1l3".;l2'3- .. ":Imon.'O"'~60-.k61."(""' __ )_ _otnIIIoI<l<oriil_~mIon"""'oz __ '_'",**_'"

aOAzrns: fizesse <tI6. Nat ...... Geogf8l)llic Magyarorszag magazinl' K_seiveI hiYja a (()611 371-3232 .... teklfonszamol!

E.MAJL: ngel<>llzeles@sanomab!>.hu INTERNET: www_geogr.phic.hu.www.ng.hu

MEGvASAflOLHATO",HQN ... PElSOSZEROAJATQLKOVETKEZOSZAMUNKMEGJELENESe; 20>1. FEOIIUAR 2

Teuekrei"dltm'!nz.",bert,I'o!!y6riz~ell"·g"Fiil"rI

A National Geog,aphk: Socielywashlngtonr$;!ekhelyij nonp,olil ludomanyosesokta tasiszervezet la886!akilencel<lmettobbfeUedezest~studoma"'fOSkLrtat6sttamogatotLe=lisgyarapitvaaF6ldr51. al""gerekr6!esaz,;g'Olszer.!eltlsmerel~nkel.

NATIONAL GEOGRAPHIC MA(,YAAORszAc,

e" .. ..._.,.."~eEO_"'F_ ... _ ..... ""I_'_KeIy

........... ro~ .... ""'."Uf"'~"' __ ~O _c...r.,"""""",,,,,,",o ~Z$OfI~O ---=~,G>t:o-EnrOo""".~ _ ......... """ ......... ..,,0

,0_"". __ • =~~~==,,~G)<r<vj.S1!aIryZoltin

, ••• e .. "" Tfit.,. ==~",=l4«IO. __ ,LMo;j_"__

........ , G,""' __ '.9

_,1(0)'.31·3600.""100) •• 3'·'$iI'

~~."" ",.,_·WWW"ll""_ ...... __ ""

..... ~_".-'ooryDGorOo......,.""""""" .. --_._ llv>sl_""""'CfO

JoIII'I __ R.~."""'NCo ... _-"_._,,_JohnM.Fahoy . .... Oot;oos.GoIdi'I,~M.(;o"""""'.r_'._ . ..,.".E_~Ge<>!Ie"""""'FIog~

PoI"'.,F_"""""" f1._"""""K.-",

Eowo"'P._ R.SO".".B..''''''''S.LOl

a .. "ScM '''''Wa<t.'fOCl'RWOi''oner<>'

"""_o'orI'erjo5z1r.l._ZIT.EOlt ......... '"'jO&Z1l.M<!(l1O,QG""_eOltiml .. I\2~ ... )7800'~.<ljcso' ... """"._."'._

OO ..... ..."O.www.mc ..... _.... ... _ ..... __ @.............¢1 .... · ..... _

_ ._.(.3E113'.~:J2 .. ~m()n_S"''''"'''''6_ ...............

=::':=~':~~-:IOO'OWlO

--"'-*"'*lOgO<IMo

_"(_,_36I80'OO-OOO' ... ,(·361·8a's.eoo. .. n •• ".........,.,.._~

a..~~~.=c.-

;~~~~~~:

..-.---

QJOor~M..'031I __ L" ... _(.38).2~

AIooi .. "S45ftISll'.eG£I'6.8lBI3t!00I-I _""_""~861 __ ~_

::-~~~6'~~"'-

NATIONAlGEOGRAPHI(

NATIONAl GEOGAAPHIC MA<lAZ\N. '01l0.'.C"". Ch';,"Ofin'

""' ... """" '''''''''''Amy_Et"", ... , O,OEOTO.

Donon_"""_""'OOIW'H'IlO<TOO .... "'Kaoanogt>""'...,"" u.....Lfon:[""",,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

----

• .... """ .. O ..... O .. "O~<OM .. " ... _\-lR ........ ~ John",-F....,."",,,,,,,,,,,,,,,

___ o.v.s._DIomor<ls,tw> E.do,"-_' ... Zoro_e....,._

:=.:::.::==:=.

"-"tI~20"_Googroohrc-" ._-

-~"""y-Rog;sIoo"T_~"""""'~

==-..~......,..,"'-

g Sanoma Budapest

"caO'I<WJ()'5.!' .... Gy<.gy~TO "'"""",,,,.,,,,,,,,,""0:,,,",,_ ~T¢:f'1_l6s;;o) ""'1IETING,"",,,,,,,,,"rO'~,,,Sz.oirIro ~"""",Tno......._ ..

Oll.EOS2O< , ...... """""'ro,_aS<mr

W$z.I.Kt ro,t.IY*y_

_TIKAl"""'-'''''"",,_ TE1UESZIT.sf""""''''' __ e..

BEK05Z0NTO

Vegtelenfolyam· kenthijmpolyog alomegazindiai Puriban,ahinduk _____ ,j!O';~"""_ ...... nagyunnepen

7 milliard tesz hamarcsan a tolclakok szarna. A kcvetkezrnenyek rneqertesehez [lam kelt a 22 mil1i6s indiai Delhibe rnennunk vagy Kinaban kortllneznunk. ahol bolyqonk nepessegElneKegybti:ideel.Szukebbpalriamban,azoregoniJacksonmegyebeniseltilntek a zoldel16 mezok, aha! egykor szenat kaszaltam. kortet saeotem A fOldet mind felparcell:!lZIak,mertkellettahelyazoriasiaruhazaknak,Nincsmit csooaaoznonk ezen, hisz ez elrnult fE~1 evszazadben Jackson megye rekossaqa tobb mint a naromsaorosara gyarapodott.Erohamosn(ivekedestudatitbanohatatianularragondolok:atyavilag,mit

lartogathathiitavilagtiibbireszenekajov6?!

Nos,eppeztajovotkezdjiikfelterkepezniehaviszamllnkban,elsakentanepessegrobbanast vizsgalo cikkiinkkel, amelvben Robert Kllnzig az emberiseq szambeli gyarapodasanaktermeszet-estarsadalomrajzatvazoljafOl_Deegeszevbenteritekenlesz atema.AzttapasztaltukugyaniS,hogyrninelinkabbbeleassukmagunkata nepesseqnOvekedesternakiirebe,azannalszerteagazobb.Ttirnegesszegenyseg,cstikken6

viz- es elelrruszerkeszletek.eqeszsequqy, klimavaltozas. er d6irtasvagyatermekenysegi aranyszamok."Azembertregotaaggasztjaatulnepesedesveszelye"-irjaszerzank. Mert az elsa oemoqrafial targyu ertekezesek a 17,szazadbanszulettek_Azotatabb mint300evteltel,deaFiildjiivendojemaignemd6Itel-sbiztosnaksemtekintheto

F 6 RUM

2010. november IgyekezWnkaborongososzuto/erdekes olvasnivalovalszinesiteni.ElkiserWkuljukon a vifmdorl6 vadakal. megemtekezliink Jane Goodal/otvenevesmunkassagarOl.kozelebbrolmegvizsgaltukavizjelekel,bekukkanlotlunkaI6r6kh;lremekbirodalmaba,es janunkvendegsegbena futaroknal.Ezuton iskoszonjiikolvasoinknakalartalmi,szak==:::0._ maikiegeszifeseketlarfalmaz6/eveleket.

szerint a viz hullamzasara emlekezteto rnintazat adhatta az otle-

tet az elnevezeshez

"A latin eredetii fihqran kifejezesben afiiurn es a qrenumvaqyis a ezetes a maq szevakat tedezhetjukfiil,utalvaavizjelelkeszilesenek mcdjara'te ez a fclyamat cikkukbenis olvashatoErdemes megmegjegyezni,hogyafiligran szot nemcsaktorekeny.vekony

testajkatu holqyek meqnevezeserehasznaljak.hanemarany-vagy

A piramisok epttesenek sOltek, 6k nem vcaex rabszolqak ezustszalakkal attort mintaju di-

rejtelye de az iszonyatos fizikai mecterne- szitest is jelent. Mivel a vlzjel min-

Novemberi lapszamukban egyik las nyomot hagyott csontjaikon tazatat vekcny droibol, temszalbol

olvasojukeztirtaOn6knek:"Maig Agizaipiramisokhozhasznalt keszitettek,alatinelnevezestelje-

nemtudhatjukpontosan,hogyan rneszkcvet a kozelben banyasz- sen eqyertelmu

epllitek a plramisok.Sokantalal- tak.rrecmuokaresahoz reztor Sz.E.-e-mall

qatnek-fehethogv fcldbnklvllliek kesziilt vescket hasznaltakSze-

segitettek? De az osi technikara rencsejllkre az eqyiptornl rea Vandorl6 darvak

meqsern sikerult raj6nni." Ez sze- arzennel volt szennyezett, igy Eppeneviszokasosfi.ird6kura-

rintemtevedes.mert az epitkeze- kemenyebb volt az atlagosnat mon veszek reszt e keso cszi

sek technikeja mar eleg iol isrnert Az antik vi/ilg epiteszeti remekei napokban, hazank nyugati hatar-

K6zel szaz onerrus epun Egyip- cimu filmsorozat valaszt ad eqve- szelen. Mar else reggeli setarron

torroan.es aa etsok nem olyeno« bek kozbtt a plramisok epitese- vonulodarvakseregetlaltam,es

vonakrrunt aztsmert qzatak

Uralkodcikat az eqylptcmtak ugynevezettmasztabakbatemettek.frnhotep foepltesz nevehez k6tikazegymasrahelyezelt,egyre ktsebb.rneeztabekettorrnaeo. lepcsos pjramlsldeajat.emety Dzsoszer tarao szamara kesztllt Sok tapasztalatra fes nehany baklovesrej vclt szukseq.mlq klaiakuliaklasszikuspiramisokforrna]a Volt, ametyiknek ekcntottak az araoozeeat.tclmeredekre vettek az oldalak dclesezbqetes a veaen ktsebb najasszouaetxerlett betejezru. Ebb61 lett az ugy-

nevezett "tort piramis"

Agizaipiramisoksokepit6jenek nevetis tudlukhlszen a kovek belso oldalara ratestettek. Aplramiscktclnernls tultevol tertartak azt a tenjetetahot aa epit6klaktak,azeletk6ri.ilmel1yeiketisismerjOk.CsontjaikpatoIOqiaivizsqalatabolkiderutt.fioqy

nek reltelyere Is

Miert vizjel a vizjel? Lehet,hogy en vagyok az eqvetlenolvasojuk,akineknemegyertelrml.hcqv mlert hivjak vizjetnek apapirgyartasfolyamanapepallapotu papirra kenjlo mlntat, melyet qyarijelzesre.flletve a paplr azonosltasara hasznalnak c ezt eredetileq mesterjelnek hivtak Bar idaig is tsmertem.taszoenam a kltejezest.meqis e temaban attekinlesladoeikkOkinditottakutakodasra

A vetaszt Kalmar peter: A Mfezerevespapircimuirasabolkaptam meg: "Az. elnevezes a nemet wesserzeichen ezc seeoeoiorcrtasa, am nines toto koze a venea mint a papirkeszites eqeszenek altalaban,"Megjegyzendo,hogy anqolulls a ve es aferszavak oszszetetereeor all a watermark krFeje-

aleqlobb orvoslellatasban resze- zes. Egyangol etimologiai szotar

elenyuqozolatvany ott-tartozkodasorn aiatt minden nap megismetl6dbtt.Hetorak6rOlrikacsol6 hangjukjelezle,hogykiizelednek, majd szabalycs v alakzatukislathatova vatt az eqen. Neha kisebb, rendezetlenebbcsapalszakitotta meg azalakzatban repihest, de 6kishamarosanf61zarkoztak Migneztem6ket,azont{in6dtem, mily botcsen alkotta meg ezeket az elclenyeket a termeszet.csat6neikl6lvezerelvemindigtudjak, mitkelitenniOk.Alavasziviszontlatas rernenyeben e qondolatban

-jo utet klcantam nekrk

\(arjuk jeveletl

National Geographic Magyarorszag 1554 Budapest. Pf.73

~~~,a~~~!~;;;_;:;hP.hU

VALOS LATOMAsOK

Kina Epuletek l1eons~inekben tlindoklo'i Jegszobrai vihigltanak a lell 6jszakaban. A huszo~ha~odik. harbin; ns'."zetkozi jeg-;,sh6Iesztivalpalotakatespa9od~katbemutat6alkoUlsailobbmintegyh6napigSZlnesitettekakinaivarosl

NemelOrllzaQ Szinasel61lmyekus<:kelnakaberliniRadissonBluszalloda6riasilengerlakvarlumaneklivegeltintit6 bUvar kbrlil. A maslel azar lr6pusl halet befogad6, 25 meter mages AquaDom gyiirjjjeben meg IIII Is van a lalogat6knak.

Entorsu.g LudfUporz6jaragyogamikroszk6palaU-anovenyparanyireszellezerfenybenl1uoreszkal6feslekleszi lathat6va. A Illdf!l klsmereW (alig olkromosz6mas) genallomanya miatt lett a genetikal kulalasok kedvelt alanya.

NEM KEPTELENSEG! I ZAJSZEN""'S

A tenger hangjai

Mesterseges zajek egyre novekvo aradatazavarjaatengeriilliatokeletet.

a raaaoozoxat, Ezert IS okcz mind sulyosabb conoot hogyazemberkeUeUezajtulharsogjaa tengerhalk hangjaitnSok altat szamara ezolyan, mintha nagyvarcsoan kelleneelnje"~allitja Brandon Soulhall,az Orszaqos reneer-es Legkorkulat6 Hivalal (NOAA) 6ceanakusztikaiprogramjanakegykorivezeloje

K!H eve pedig mar egyenesen az EgyesOlt Allamok Legfelso Birosaga elekerUitatengerizaj0gye,saz ileletveglil meghagytaa Hadltengereszetnek ajoqot

Termeszeleszajok

A viharok es foldrengesek eros hangialnkiviJlmagukazallatok iszajlkeltenek-atokehalak peidAulmormog6hangokat hallatnakazlvasiidoszakban

ATENGER CSENDJECSAKLEGENDA: a viz rnelyet hangok ozonehatjaat!Hangoksegitikacettetekesegyeo tengeriemlosbk,ahalak,sOtnemelyikgerincteten eletet c hlszen a hang a vtebenjovatrresszebbre lerjed,mintafeny,AlengerbenelolElnyekhangok segitsegeveltatalnaktarsatestaplalekot,skeriilikel

1921e11erl!aj6

Frekvencia Minelalacsonyatlb

a hang rezgesszama (Hzl,annal nagyotlbahullamhossza.Abalnahangokfrekvenciatartomanyatsok

mas hangforras rezgesei fedik at OHl:

26001aJkuW6han9~g)'1lk mennydOrg(ls

aI70declbel(dB)lelenl -nangUrl')sllhe~e a'engerl6IJe,,,",,,

_10510keh.1 '00

Hangeriisseg Minllimagasabb a hangen:' szintje a logaritmikus decil)elsk~I;:In. annal inkabb arthataz;:lllatoknak.Diagramunkon felsoroltunkneMnyhangforrast

1U.IIOZJlI.''''''.,,'''''<oe><''c..,..._,.cw.:.-.'''''''''''-L_'''''....-..'OAuo_''''-'''DOHSOOJTHAu.

__ .G .... '~( ...... C1IUZl_"'JH..E"' ~~

NEM KEPTELENSEG!

atengeralaujar6kalfelderit6szonarokkipr6balasara. Sokesetbenugyanis-igysz6Itabeadvany-ezek eros hangimpulzusai okozhattax a cetek tomsces partra veteceeet. S nem a Haditenqereszet az egyetlenvadloll!AzQlajkutatohajoksorozatoslbveseket lead6hangagyukatvontatnak,majdatengerfenekrol visszaverodohangokalapj:!mderitikfolamelyben rejlbolajat.El6vesekhangjat6bbszazkilometerrels elhallatszik.Avizalattipilierekepitesesoranpedig robbantasokkalvajnakliregetatengerfenekbe

A tengerizajaradat1960otat6bbhelyena seaeszorosaranOU-joresztahajoforgaJomhiheteUen novekedesemiatt..,Ahaj6kzajamindenlelaraszt, esnemkellvegzetesneklennieahhoz.hogyid6vel komolygondokalokozzon"-mondjaSouthall.Van ugyanisegytovabbiok,amelyrontjaahelyzetet Azonkivlil,hogyazemberisegegyretobbzajlkell, megnOveliatengerakhangvezelokepessegelis. Mertafosszilisluzeloanyagokegetesevelkeletkezo szen-dicxld savasabba teszl a tenqervizet. ezert az kevesbenyelielavizbenlerjedohangokal

AzajmarkansanmegvaltozlaljaegyestJalnak delfinekesmastengeriallatokviselkedeset-vandorlasal.taplalekkereseseteskommunikaci6jat-, bar erraatt meg nem feltetlenul socrocnak partra.

A Barents-tenger 16kehalai peldaul elmenekiilnek onnan.aholhangagyUkkaI16di:iznek.snapokramegcsappan a halaszok toqasa is. Meg aggasxt6bb a nagyszilascetekhelyzete.Okhatalmastavolsagb61

I ZAJSZENNYEZES

kornmunikejnak egymassal a zongora leqrnelyebblk Changjaki:irOlifrekvencian-seppilyelbocsalanak kiavizijarmiivekduborg6molorjaieshajocsavarjai A Cornell Egyetem bioakusztikai kulatoprogramjat vezet6ChristopherW.Clarkszerintazamerikaiparti vizekenazeredelinekaligl0-20szazalekarazsugorodottazaterlilet,aholabalnakjolhalljakegymast.

Abostonikikotofeletartohajoforgalom cercacte veszelyeztetetteszakisimabAlnakelohelyenhaladat Clarkesmunkalarsaiezert2007-benlengerfeneki hangfelvev6kelesaulomala.fUleI6b6jakat"helyeztek kiaMassachusetts-i:ibi:ilbe.majdharome.tfolyamalosanriigziletladalaialapjanelkeszitettekaziibiil hanqterhelesi terxepet {tent). Szines mozgokepeikbc51 kitOnik.hogyasimabalnakhangjatteljesenelnyomja a hajok zaja. "A balnak tarsasagi halozata allandoan megszakad.majdujraszi:iv5dik'·-magyarazzaClark. Kommunikaci6hianyabanpedigabalnaknehezen talillnakegymasra,stobbid6ttollenekmaganyosan

A Massachusetts-obol vtzen uszotlz bojavegiil

is k6zvetleniilazallaloksegitsegerelehel.A calnak tartozkodasihelyetabojakr6legyenesenegymiiholdrakiildik-majdakutatoktiislenttudalhatjak atankhaj6kkapitanyaival,hogylassilsanakvagyvaltoztassakmegutvonalukal.skerOljekelabalnakal. Clark szerint ee vecre nemi remenyt nyujt a nagy hangzavarban:.Atudomanysokfelekeppensegithel. Nekiinkcsupanaztkelleldontenijnk,hogyval6ban tcntosak-e szarnunkra az allatok." -LesJieA!ien

c w C""".CO""",~.,,,",,",,",."'''6",U~.W ""'0". "'"'N",OO"".O,,'"" C'H",CHt'DWlLOV.NOAA'".M,,'MV'N","',".N"""."'"

TUDOMANY

TERKEP E TAJ ...

Torolheto ernlekek Minden. ami eletunkben tortenlk veliJnk, beir6dik az erraekezetunkbe Ezert van. hog)' hiaba prcbalnank feledni, rossz ernlekelnk orokre a ludatalattinkban lappanganak, kisertenek. Ha igaz. most vallozik a belyzet. A John Hopkins Egyelem kutatci felfedeztek. hog)' mernonank - leqalabbis reszben - ttirolheto. Megtalaltak ugyanis az ijeszlo, tetemetes eimenyek. esemenyek mem6rianyomainak rektarozasaen teieree teherjet.

Mint kiderOll, a GlvA 1 molekula masccesenek befolyasolasaval elnyomhat6k, sol bizonyos esetben ki is iklalhat6k a szorcncast kivalto ermekek, A kisertetek alanyaul szol9316 egerek eros, lug6 hangol hailoltak, majd eremutest kaotak. loovettarsltcttak egymassal a hangingert es az eramcrest. s mar a zug6 hang hallatan felni kezdtek, A GluM molekulara nato kezeles azonban kilorene mem6riajukb61 az aramutes emeket: attol kezdve. hogy erueeeuren nem larsulll8jdalmas elmennyel,azugohangujrakozombosingerrevc\llszamukra

A kutatas vezetcje. Richard L. Huganir bizik benne, hogy modszerilknek hamarosan a osacbotoqfa es a pszfchfatrlais hasznatveheti.NagyjelentosegGezafelfedezes,mertalraumasslressz egyelorenemgyogyilhat6eseteibenissikerrelkecsegtet.fGziahirhez Haller Jozsef.az MTA MagalarlasNeurobiol6giaOsztalyanakigazgatoja. -DevecsaiJal1Os

Mindazon,amimegmaradt azAral-t6b61.Kazahsztan"s Uzbegisztanos1:tozik

Feleled az Aral-to? MGholdrol nerve az Mal-to ma mar alig tobbrlfl!hanyzOldfoltocskanaI.Demikazokasotet-esvi!tlgosbarna meg leMr foltck? A vatasz: homokviharokkal utaz6, kllrnavaltozast es egeszsegligyi gondokat okoz6 elegy - 8400 neqyzetknornetemyi ssr. par es 56. A lelolyas nelktill scstc !9OO-ban meg haromneqveo akkora volt, mint Magyarorszag. Am a vizet taplalo foly6kat botor medon, mindenesszerGmeg90ndolashljanellereltek.ho9ygyapol-esrizsfoIdek Ietesulhessenek e sivalagban. Eza banoqas meg a parolgastizedere apasztotta a tavat, Hala a nernreq eplill qatnak, a to eszaki reszen ma margyarapodikahaiaiiomany.penz,politikaiegyetertesestovabbi Ieoesek szliksegesek, mondja Philip Micklin nyugalmazoll toldrejzprotesseor. kOlonben al AraH6 nagy resze orokre eltflnik, - Jeremy Berlin

JECHNIKA

K61t6zik a varos Kiruna nagy gondban van: az eszaj« sarkk6rt61145kilomelerreeszakrafekvo,18ezerlelkelsdlmlal6sved ieiepiilesaviltlgleghatalmasabbvaserctelepafoleepiilt.SzilZlizeve banyasznakmaritl,eddigtbbbmintegymiliiardtonnavasercethoztak afelszinre_Amak6zetbenid6velhatalmasrepedesekjelerllekmeg, igymostbekellzarniabanyat-vagyarn§bbkellkoltoztetniavaro51 Aklrunalak morfondiroztak egy darabig, aatan ugyd6ntbllek,hogy 6kallnakodebb.At6bbsegUkugyanisabanyaszatbolel,ezertinkabb vallalta.k,hogylassankentjoparkilorneterreltavolabbra,szili~rdabb talajrateiepitik at varosuk kozpontjat, lizleleit,de meg 98 eszte ndos fatemplomukat is (lenl). Nemelyik hazat teqlankent athcrdjak. am Djal is epilenekmajdelegel.Kirunaalapitojanak189g-benepOltlakohazatazelsok kbzbttkbltbztetikel.Avasut,akozutak esazelektromoshal6zatatlelepiteset mar meg is kezdlek. iov tovatora is termelhetmajdakirunaiakletalapjatad6 vasercbanya-megnyugtat6tavolsagra a varoskatol es nepetot -H~nnahBloch

Svedorszaglegeszakibbvarosat egyszerilenamibb helyezik

TUL MELYRE ASTUNK?I Kirunaalapit6inakmegfogalmuksem volt r6la,hogy a vaserclartalmu kozet 60 jokes szogben benyulik a cares ala

G"""I<'·C .. """,,,"""ts"""~"".'QU"'''''''''LFIJ"UON<>'NaMSt''' M'"OLOK",O'G".""GUO' .. FO.R"" .... NI." ... ''' .. D ... UND.'FKl,UWl

KORNYEZEJ

Sean Farrell fejesl llgrik az Antarktiszi-felszigel-l,1 fokosvizebe_Nemlehel rafogni,hogylazosfajtaneoprenrllhanelkUlvetimagatajegtablakkoze

DERMESZTO ADATOK A2Antarktikaral.3.togat6 tllristakszllma{ezerfo)

Dermeszto hirek Sean Farrell kaliforniai ligy- sekletet tanusitott. E szellemben logant aa a azabaty,

vedpareveturistakentvegreeljutotlazAntarktikara amelyszerintiegfeljebbotszazutastszallit6haj6k

Amerrecsak nezett. vegtelen feherseqet latott.Bar kbthetnekkiazAntarktikan,apartrapedigcsakszaz

ezigynemegeszenigaz-napnapulanbehemol fonelkisebbcsoportoklephetnek.Deminelt6bba

luxushajokatismegpillantollat<ivolban,hak6rbe- haj6,annalnagyobbakornyezetszennyezeskocka-

tekjntett bereltjachtja fedelzeterol, Eszvesztcen no zata.AmikorazelsOanlarktikaituristaszallitohajo,

ugyanisafagyosdeli kontmenst felkeresd turistak az Exp/orer 2007-ben elsutlyedtaz olaj 1,6 kilometer

szama. Az ejmult evtizedben az 1990-€s evekhez nosszan orraou szet a viz tetsalnen, (Megjegyzendo

kepestketesfelszereseren6vekedetlaforgalom. akirandul6haj6kvekonyoldalalmaregynagyobb

"S6vargunkatermeszetcsodaiutan.azulanakar- kupacnyijeghegy is fOlhasithatja.) A kornyezetvedok

hogyanis igyekszunk,6halallanul nyomothagyunk hat6sagiszabalyozastsurgetnek.Nemioromlehet

e kcrovezetunkon'c mortonoirozott Sean Farrell azuromben,hogyagazdasagivalsagmiattmegcsap-

Korabban eleqenddnek tent, ha a turizmus bnmer- pant a sarkvldekl idegenforgalom is. - Karen E. Lange

NG GVUJTOMAPPA-AKCIO

TARTSA RENDEZETIEN A TELJES EVFOLYAMOTT Vasaroljon kedvezmenyes arcn National Geographic. gyujtomappat, hogy kedvenc. magazinjait egy helyen. praktikusan tarcthesse.

495 Ft +350 Ft pcstakcttseq

MEGRENDELHETO

Internet: www.mc.hu EMmail: megrendelesli1sanomabp.hu retetcm 106-11 371-3232Ih-p, 10-161

Fa" 106-11 437-1570 SMS, 106 301667-8333 SM5'NG201t_(l1~J~IOla!5&;_UTCA_tt&zsz.I.H "Sanoma Ci;!ntrumban 1103'18UDAPI!ST. MONTEVIDEO U. ,_ 160Rllai

KtiZELKEP

Bujakor FELEZER EVES NOI TITOK

trta Kovacs Oliver

Francia k6r, spanyol nyavalya, olasz betegzeg - a 16. szazadban, meTa ellenszenvbOl, szerte Europaban a szomszed nepekre haritottdk a felelOsseget. Bvszazadokon at az UjviMgJeljedezoit vadoltak: a szifiiisz miatt, mondvan: "indian szajhdkt61" kaptak, Ligy hurcoltak be a kart a ven kontinensre. O}abban viszont egyre-masra gyillnek

a bizonyitekok arra, hogy a veroaj megiscsak eur6pai eredetil. Az egyik perdonto lelet eppen Magyarorszagon, Szegeden keriilt a szakemberek kezebe.

ELOZMENYEK A szelveny felon megrekedt 11 meleg, szallt a por; remegett 11 Jevcgo. Koaepkon templomot ovezo remetot tarnak fel 11 szakernberek. Szegeden, a vartemplom mellett salk csaladl kriptakra bukkantak, sokba husznal is tobb holrtestet helyeztek annak Idejen. A mai felszln alatt majd ket meterrel talaltak meg az egymdsra sok helyutt tobbsaoroscn reason sirokat. A maradvanyok koztil nehany (bar ez csak evekkel kesdbb derult ki] atapjaiban ingatta meg egy tortenelcmfonndlo betegseg dogmajat

KOZVETETT BIZONViTEKOK Vannak tezlsek, amelyekkel seuklnek sem jut eszebe vitarkozm. llyen volt evszazadckon at

a nezet, amely szerint a szifillszr Kolumbusz legenysege hozm at Arnenkabol Europaba. Egyertelmtinek es megdontheretlennek ldtszottak a bizonyitekok: az else nagy europai szifiliszjarvany 1494-1495-ben tort ki es szedcrt sok-sok aldozatot, az amerikai kontinensen ped.g mar az 1492 elottl idokb61 szarmazc csontmaradvdnyokon is megleltek a k6r nyomait.

Az elmult bo szaz esztendoben azonban hoi itt, hoi on figyeltek fel Europaban olyan emberi csonrmamdvdnyokra, amelyek szifillsz nyomait vtseltek - de a IS, szazadbol, sot olykor meg korabbr idokb61 szarmazrak. Anglin, Franciaorszag, Olaszorszag es nehriuy eszrendeje Magyarorszag reg! ternerdibcl is elckerultek lelctek, amelyek arra utalnnk, bogy jcvul tobbrol van itt 57.6, mint a spanyol marrozokat fertoz6 indian asszonyok legendajaT61: a szifilisz tonenete sokkal bonyolultabb.

»Nemallithatjuk.hogyEur6pabanalakultkias7.ililisz. am az egeszen btzonyos. hogy nem Amenkabol kerult at ide. A szegedi vdrtemplom feltarasan talelt csoutmamdvanyok is azt bizonyitjtik, hogy a szlfillsz baktertuma mar a Kolumbusz elcnt Idokben okozott fbldreszunkon megbetegedeseket" - magyarazza Pdlf Gy6rgy paleopatologus, a Szegedi Tudomanyegyetem Embertani Tanszekenek vezetoje.

SzitillszesnoSzegedentatatt koponyllja.Akorteggyaklab-

ban ezen es a stpcsontcn okcz gYllttadasoselv;iltozasokat -lIrlll~od6jele a koponyateton eklelenkedofeketyeskimarooas. Mivelak6rtolyamathatasara Irissszavetekkepz6dnek letrejona betegsegrejeliemzQ egyenetlencsontfelszin

KtiZELKEP

AS OLD AS

iJ

IS NOWCURABlE

Ket orvostucor szlflllszes hazaapart sezereis.eeaaeoremeteeeten (balra),Az 1490-esevekben Eur6pas.>:ertedultaTreponemapa/ljdumigen agressziv tcrzse. Azelozojarvanl'Okhozkepesillagyongyorsielolyasu sulyosabbtUnelekkeljar6t>ezegseg lomegekhalaJatokozlaA20_szazad kozepenazEgyesUltAJlamokban marfalragasrokonhirdettek,hogy

a szifiliszgyOgyilhat6(fenl)

Bonyolitja a nyomozast, hogy a korokozo bakrertum rendklvul serulekeny, a beteg halala Ulan gyorsan kiszarad, megsemmisul, nem marad uranu azonosltharo DNs-anyag (ellenterben peldaul

a sokkal cllcnallobb sejtfalu tuberkulozis- es leprabakterlummnl). A sztfiltsz paleopatolcgtat dfagnozisdnel a kurarok rehdt altaldban csak a kozveteu, a beteg csontjain megjeleno tunetekre alapozo hizonyitekokra tamuszkodhatnak.

TORTENElMl KORISME A szifilisz korokoaojat, a Treponema pallidum (S5p. pallidum) bakteriumot Fritz Schaudtnn es Erich Hoffmann aaonosttona 1905-ben. A szifilisz fokent nemi uton terjedt, es terjed rna is. Hamserfiles eseren is fennall a fertozesveszely, a magzat pedig a mehlepenyen at fertozddhet. Nagyj,lb61 2-4 heres lappangris ulan jelennek meg az else, fajdalonunalnern jaro fekclyek.fcggyakrnbban a nemfszerveken

Nih5ny het utdn a fekelvek maguktol elmulnak, mrisodik szakaszaba lep a fcnozesA bakteriul1lokel,irasztjakaszervczctel, a betcg bcrcn mtndentut voros kultesekjelennek meg. Megduzzadnak a nyirokcsom6k, ldz, fejfdjds, hajllullas kiserl a k6r elorehaladt<it.Azcls6fekelymcgjclenesetollegfeljebbfeleven5ttart

a masodik stadium, es megint csak a tiinetek megszantevel z.irul.

Hosszabb lappangasl ido uran kezdodik a harmadik szakasz, Ekkor jelennek meg az llgynevezettgwnmak. A 0,5-3 centimeter ,itmer6jii gobok arterjednek a belsd szervekrc is a csontokra, is a szovetek elhalasat okozzak. Karosodm kezd az idegrendszer is; ezen van, hogy a harmadik szakasz gyakori kiser6je az orulet.

"A szifillsz hnrrnadlk stadlumara jellemzo elvaltozasok lskolapeldaja a szegedi vanemplom felraresan 2004-ben elokerulr, 16/4-es jelzesii koponya: a gurnmds csonrpusztulas es uj csorukepzodes jelei is eszrevehetok rajta.

Notol szannazlk a koponya, es ez a no a vizsgalatok szerint busz-negyven eves kora kozort hunyt el. Nevel nern tudjuk, deegy hibas sajrokozles nyoman - vegill Judit neven vonult be a koztudatba. A korantsem hizclgo noromhiny" jelzfit is reragasztondk szegenyre, pedlg mindossze annyit mondhatunk rcla hatarozonan. o az cgyik legelso ismcrt magyarorszagi szifillszes aldozat'' - avat be a reszletekbe Pdlf Gyorgy.

AMIKOR CSAK A REGESZET SEGiT A szegedt vdr a tatarjarrist koverocn, valoszrmtleg az 1270-1280-as evekben epult tel Az akkort Magyar Kir<llysag szivebcn a110 varos fontos szerepet tolton be a kcreskcdelcmben: itt raktak at a tiszai haj6kra a Mares foly6n Erdelybol erkezd soszallitrnanyokat.

A vrirtemplom epitese fOltehet6en a 13. szazad elejen, Karoly R6bert umlkodrisa idejen kezdodott, temet6jc pedig a 14. szazadban letestllt. "Ogy 250 even kereszttll, egesaen 1543-ig, a torok megszallasig hnsznriltnk a temetot, rnajd a 18. szazad legelejen

is temetrek ide rovtd ideig" - mcsett Fogas Otto, a Mora Ferenc Muaeum regesze, aki Horvath Ferenccelmar rizedik eve vezett

KtiZELKEP

SZIFILlSZ ES HiRES MAGYAROK

Evsza<:adokmultankockazatoskije· lenteni,hogyebbenvagyabbanaz esetbensziflliszralvans.z6.ugyanis akorabelileira,$Okgyakranflil,evezet1lk_Azlviszontbizonyosanludjuk, hogyat5.8zazadutois6eveiben tamadljarvany Magyarorszagot sam kimette. Elkepzelheto,hogy minden Id6kegyiklegfimyesebbpalyatbelu!6 honiegyhllzlija,akevoishijanpapiw3

a vartemplom korlil zajl6 munkalatokat. Mcstanaig csaknern ezer halon maradvanyatt tartak fel. Sok szorvanycsontot is talalrak, ugyanis annak ldejen, a kozepkorban - a helyszuke miatt - ugy csindltuk helyet az ujabb holtaknak, hogy a regi slrokbol kihantoltak, mejd osszclriumokban, azaz csontkamnikban helyezrek el a regebben elhnltak maradvanyait.

A feltart ember! marndvanyok zomen 6sz Brigitte antropolngus, a Szegedi 'ludomanyegyerern Biologta Doktori lskolajanak doktorandusza nuir elvegezte az nlralaoos ernbertani es paleopatologiai vtzsgalatokat. A 16-os krtptabol elokcrult egyik koponyam rdgton felfigyelt: a hornloktajon es al.elulso reszeken kimarodrakatepultek a csontok, az arckoponya orr melletti terulete a jobb oldalon teijesen elnint, s a szejped csontozata is perforalodon.

"Mai rudasunk szertnr egyedul a szerzett szifillsz hagy ilycn »yomokat a csontokon. A j6! isruert klmikai kep alapjan azr kell hinmluk, hogy ezeket az elvdltozdsokar a Treponema p(lliidulI/ okoztu" - szogezi le Pelf Gyorgy. Egy negyven-hatvan eves kora kozon eihunyr no es ket ferfi maradvanyai is elokerultek a fcltdras scran. Az 0 csontjaikon is hasonl6 npusu elvdltozasokat eszleltek a kurarok, megts "Judit" koponya]u arulkodott leginkabb errol, hogy szlfiltsz pusztitott a kozepkor! Szegcoc».

"A klasszikus regeszet modszeret reven meg lehetett allapftant, hogy mikor halt meg a fiatal no. A kiindulopont: egy olyan osszdriumban talalruk meg a koponyajat, amelyet a 15. szazad masodlk feleben, Kolumcusz utja elott legalcbb husz evvel nyitottak meg. Tudjuk ugyanis, hogy a varternploruot az 1460-1470-es evekben, Matyas kiraly uralkodasa ulart atalakitottrik es kibovitettek, a deli oldnlon pedig oldalkapclnar epitettek hozza. Emtan a helyszfnen konibban elremetett maradvanyokat kihantoltak, es az emliten kozos strkamraba tettek. A fiatal no tehat bizonyosan joval az atepites elott, legkesobb a 15. szazad kozepen halt meg" - magyarazza a szakemberek gondolatmenetet Fogas Otto.

A radloknrbon-konneghatdrozas is igazolta ezt a megallapnast.

A fiatalabb cs nz id6sebb no csonnnaradvarryait az MTA ATOMK! debrccer» Iaboratoriumaban es az eszak-Irorszagt Belfast! Egyeternen is megvizsgaltak. Az eredmenvek szerint az lddsebb no 14'10-1490, "Judit" 1435-1470 kozott halt meg. .Ha szamitasba vesszuk, hogy a fertozes pillanatatol a halal bealltaig is el kellett

valasztott Bakocz Tamas esztergomi erseklsszifiliszbenszenvedelt,At1irlenelirhsokaiga~oszvenyt.majd aszellileslneveztemegBak6ezidaskorinyavalyajakent.amakelk6r tUnetei.acsontozaloterint('iesldegi problemakszifiliszreisulalhatnak Raadasulafijnnmaradtfelj~yzesek szerlnt15t3-ban.amikora~paviilasztasokanR6mabanjiirt,Ba~6cz

hlganykuralvett,marpedigahiganyt abbanazld('ibenaszlfillszgy6gyszerekent is atkalmaztak. A festomilvesz Mun~acsy Mihalyt. az ONOS Semmal weislgnacot(ulobbilboncoTaskijzben.sebfert6zesutjan)ugyancsak megfert6zleaszililisz,AkarcsakAdy Endrel,akilviszonl(akOzhiedelemmel ellentetben)nemezarelteneteskOr. hanemlUd6gyuliadasvilteiveglii

A sza/htl ulja-William Hogarth metszelsorozataegyvidekriil Londonbaerkezettl~nyszomoru kepi hisl6ri<lja. A clmszereplii prostitualtt~zijllik. es az otOdik kepenmars;!ifiliszbenhaldokllk

telnte biZOIlYOS tdonek, napmil vtlagosabb, hogy a ket aSSZOIlY cvtlzedekkel Kolumbusz (Itja el6tt betegeden meg" - vonja le a kovetkeztetest Palfi Gyorgy.

Nem csupan a szegedt leletek tamlskodnak arr61, hogy a szifillsz mar a Kolumbusz eldrti idokben pusztitott Europaban A delfmnciacrszagi Hyeres-ben, Costebelle keso antik kori remetojeben talalr csontmaradvanyok viasgalata soran mehen beluli szifiliszfertczesre talaltak bizonyitekot a paleopatologusok, kozottuk P"lfi GyOTg)'. Del-Oluszorszagban es Angiiriban is eldkerulrek hasonloleletek, mind tobb ketkedor meggyozvc arr61, hogy a korribban amerikai eredetunek tarton szifilisz nem az Ujvil:ig felfedezeset koveroen kertilt at Europaba.

Felvetodfk azonban egy kerdes, amelyre maig nem sikerulr egyertelmd valaszr talalni: mien eppen a 15. szazad vegen terjedr el Europdban a sztfiltsz (vagy vulamt hasonlo kor)?

MEGIS HOZTAK VALAMIT KOLUMBUSZEK? T6bb mint fel tucar elmelet foglnlkozik napjainkban a szifillsz eredetevel. Az (ljviMgi credet ICoriajan kivu] olyan is letezik, amely szerint a korokozot igazabol az afnkat kontinensrdl visszaerkezett portugal hejosok hurcolnik be Europaba.

KtiZELKEP

Treponema pa!lidum. A spiral alaku, ugynevezettspirochelabakterium kevesoxlg4!nnelbeeri,deerzekeny akornyezetibehatasok~a2emberl szervezetankiv(ilnemeletkepes. AhGvelyvagyaszajnyalkahitrtyajan, eeeuen a ser(ilt h;:imon at netcr be

a szervezerbe

"

Egy harrnadlk elmelet azt mond]a, hogy Kolumbusz hajosatval val6ban uj korokozo kerult at kontinensiinkre, ez azonban nem

a szlfillsz bakrertuma volt. .Talan clyan virust hozotr at a haj6k legenysege Europaba, amely legyengitette az immunrendszert. Annal, nkinel follepen ez a tdrsfertozes, a szifillsz sokkal virulensebb, sulvosabb, jarvanyosen rerjedo fonna]« alakulhatott hl" - veli Pdlf Gy6rgy. Ez utobbl elmelet magyarazatot adhat arra is, hogy mlert szelidiilt meg a szifilisz a 16. szdzad derekara: az ember lassunkent vederte vall a behurcolt vtrussal szernben. Es persze az is lehetseges, hogy Kolumbusz haj6sai - vagy elortuk a ponugelok - az Europaban mar jelen levo Treponema pallidum agresszivabb valtozatat hurcoltak be, es az okozta a jarvanyt.

"Annak eldonteset, bogy a szifilisz mar Kolumbusz elon is sujtonn-e Europat, Igen megneheziti, hogya ragalyokrol szolo kozepkori leinisok eleg homalyosan fogalmaznak" - folytatja Forrai Judi! orvostortenesz, a Semmelweis Egyetem docense. Pusztan szemrevetelezes nlnpjrin a szifilisz osszctcvcsztbeto a lepraval, igy konynyen lehet, hogy a lepra egyes okori leirasai is tevesek, nemely eserekben Inkabb a szffillsz lehctcn a tcttes. Hrszen mar az okorban is tudtak a nemi betegsegekrcl: indiai, kinai, egyiptomi szovegek szolgrilnak tanaccsal a kUlonfele "folyasok" kezelesere. Arra awnban nines magyarazat, bogy Europaban mlert nem keruttek clo az aruertkaiakkal egyezo koru, a neolitikumb61 szarmazc, ugyancsak szifiliszr61 arulkodc embed csontmaradvanyok.

Palf Gyorgy hozzafuai: "Nem szerencses lelethtanyra alapozni egy elmeletet. Az lijviMgi csontlclctek paleopatol6giai vizsgdlara regen meg joval gyorsabb ilternben hulndt, mint az europa! anyag feldolgozdsa. Talan mar csak ida kcrdese, hogy a szjfilisz europa! jelenletenek meg kordbbi htzonylrekalra bukkanjunk"

Akanutnt is indult pusztfto tltjara Europaban, 1494-149S-ben mar tombolt a vesz: az elsa nagy olaszorszdgt jarvriny Napoly ostromakor tort ki (az italiaiak oldalan spanyol katonak is harcoltak a fmncia seregek ellen). Pranclaorszagban is terjednt kezden

a k6r; odelg fajult a helyaet, hogy VIII. Kdroly elrendelre: a szifiliszes prostttualtak egy napon belul hagyjak el Parizst.

A bakterium terjedeset raadasul nagyban segltette, hogy az orvosok sckaig aver megbetcgedesenek veltek a sztfihszt (innen a "verbal' elnevezes}, es sajetos gy6gyirtjavasoltak ra: a 16. szazad clcjcn elenk tarsasagi eletet es mindennapi kozosulest irt elo az cl6kdo ferfibetegnek a bevett javullat. "Nines mit csodrilkoznl awn, hogy abban a korban meg feltnnoztathutatlan volt a ragaly. Aztan egy id6 mnlva, az IS60-IS70-es evekre megszelidalt, leguldbbls abban az ertelemben, hogy nem oil meg rovid id6n bellil minden fcrt6zottet" - mondja Forrai Judit.

A kolera es pestis aldozatalnak emlekrmivet allftortak a ttilclok, a fertozes m6dja miatt erkolcsoket Serlo szlfihsznel nem taldlni erre pelddt. A kor valosagos nepbetegsegge fajult az ujkor elejen, torucgevel szedte aldozarait. Hathatos gy6gym6djat csak 1946 ulan, a penicillin alkalmazasaval slkenjlt megralalnl. 0

iJJEVI ELOFIZETESI AKCIO EXTRA KEDVEZMENYEKKEL

Legyen On is a vilag legnagyobb tudomanyos es nonpro titrsasaga, a National Geographic Society tagja!

A National Geographic Tarsasag alapclvc:

nTcttcfm; indlrani n:l. ell/bert, bOB1' orizzc nU!J n Fiildct. n A rdrsusag a magazin bc\'~tl:l,:_t okratasra, kuranisra, expcdtciok nirnoganisara fordnja.

~ > »» EVES ELOFIZETES

Fizessen eld most tz tapsaarnra 10140 Ft helyett rnindcssze 7560 Ft-ert, igy eves szinten harom tapszamot ajandekba kap.*

MEGRENDELESI HATARIOO: 2011. [anuar 31. BEFIZETESI HATARIDO: 2011. februar 15.

A TAGSAG ELOl\,"YEI:

• a magazinr nagyon kcdvczo dron minden honnpban cljuuarjuk a posralddajaba,

• rcszr vchcr k1ubcstjcinkcn, nhol ncvcs kumrokkal, fclfcdczdkkcl, forosokkal tabilkozbar ,

• r':szr vcbcr ismcrcrrcrjcszrd vctitcscinkcn,

• kcdvczruenvcscn vasarolharja Illeg NG-tcrmCkcinkct.

~ ~> KETEVES ELOFIZETES

Fizesssen elo most Zz Iapszernra 20280 Ft helyett mindossze 14880 Ft-ert, igy amellett, hogy hat lapszamot ajandekba kap, * az eldfizetes melle egy National Geographic mappat is kGldi..ink, amelybe a kovetkezd evben megjetend magazinokat dsszeqydjtheti.

Ha ketdese. riszrevelele lenne. kE!fjuk.hivjaOgyfi1!lslolgalall munkatarsainkala06-1-371-3232-€stelefonszamon

(H-P: 8-16 6raig) vagy irjon e-mailt aa elollzetes@sanamabp.hucimre.Kiad6nkmindenkor e<V€nyes aeuerest Altatanos Szerzecesl Feiteteleil meglekinlheti a www.mc.huweboldalonvagy a Sanoma Cenlrumban. Jelen el6fizetesi akclo nem vonhato Ssszea National Geographic masel6fizet6i akci6 javal.A2elofizetrisiarazel6lizetesidiltartama alaU nem minden esetben tartalmazza a lapnoz csomecoutenreeeeet A2 eenzeressei On how~jarul, hogy a Sanoma Budapest lrt. meqauott szemelyes acaau merkellngakci6khoz es prom6ci6khoz felhesznillje. Ha mas penoeusra szeretne lapunk el6fizet6je lenni. klhjuk. hivja ugyf,Hswgatatunkal vagy i~on a megrendeles@sanomabp.hue·mail

cimre. A keteves el6fiZeirishez jar6 gy(ijt6mappal a befizeleslol szamhott rerom helen beliilpostazzuk.Amapp;i.valkapcsolatostermekrektamaci612011.rn2rciUS 15-riig fogadunkel.·Azajandriklapszamokamagazin845 n-os arflhozkepestrirtend6e k.

(IJEVI ELOFIZETESI AKCIO EXTRA KEDVEZMENYEKKE(jjEVI ELOFIZETESI AKCIO EXTRA KEDVEZMENYEKKEL

MILLIARD! R,PORTSOROZAT A N~P"S~O~SROL

iRTA ROBERT KUNZIG

Delft, H 0 II and ia, 1677. Antoni van Leeuwenhoek

a csccsponton hirtelen elszakadt teleseqe testetol, es az asztalhoz rohant. Noha a posztouzletbol elt, igazi szenvedelye a paranyok vilaqa volt. Gyermekre sem vagyott, hiszen mar els6 feleseget61 otszoros apa lett (igaz, a kicsik kozul negy hamar meghalt). Hat szfvdobbanasnyi id6 sem telt el, lrta utcbb a londoni Royal Society tud6s elrnemek. es mar naqyitouveqeben vizsqalqatta Ierfiasseqa muland6 anyaqat.

Leeuwenhoek maga csiszolta az esocseppnyt, de tobb szazszoros nagyitast ado kis uveget. A kortarsak meg scm tudtak kozeliteni e teren, Londonban valtfg azzal knszkodtek a kutatok, hogy ctlencrtzzek Leeuwenhoek allltasat, miszerint egy csepp vfzben, de meg a borban is szabad szemmel nem Iathato kicsiny Ienyek, (mimalcuidk tenyesznek mtnadszdm, Es him, most ennel is lagalmasabb felfedezest tett ez a bollandus - nz ember! ondovaladek is rartalrnaz panlnyokat! Leeuwenhoekaziivegleneseheztapasz!ottaaszemet,tlg}' figyelte onnon nnimalculriit, amint hosszu ostorukkal csnpkodva torekednek el6re.

Leeuwenhoek t'lgysz6lvan megszdllortja lett az evegcseppbco feltarulo mikrokozmoszuak. Rengeteg ldottoltort sajat ondoja vizsgalataval, megis a tdkebal folnagyiton ikdjat szemlelve jutort eszebe a kerdes: hany ember clhet a foldteken!

Akkoriban nemigen lartottak lH~pszamJalast, igy senki emberfia nem tudott volna vaJaszt adni Leeuwenhoeknak. (') mindenesetre abbal indult

38 S"TIONAI. (iF-O(iRAPHIC' 1011. )ANU,\R

ki, hogy Hollandianak ugy egymilllolakosa lehet, majd kiszarnolta, hogy a Fold taken terulete oszszesen 13 385-szor akkora, mint Hollandia. Az egesz foldkereksegen ahgha lcher olyan hatalmas a nepsanlseg, mint az 6 asufolt hazajdban, vagyis a Folder legfeljebb 13,385 milliard ember lakhatja. [oval kevesebb tehat, min! ahany ikrat (ugy 150 milliardnyit) egyetlen nosteny tokehal megtermel. Joel Cohen populactobiologus Irja le ezr a kls tortenetet How Many People Call the Earth Support? (Hdnyunkat tud eltartani a Fold?) ctnut konyveben. AZI is hozzafuz! minden bizonnyal Leeuwenhoek probah elsokent szamszeni v;\Jaszt adni a kerdesre, emely azota az cmberlseg egyik legsulyosabb problernapivri fajult

Leeuwenhoek koraban csupan felmilliardan lakrak bolygonkat, mondjak a torteneszek. Evezredeken at tart6 lassu gyarapodas ll!;ln eppen akkoriban valtot! gyorsabb utemre a nepesseg novekedese. MasUI szaz ev mulva mar bo egymilliard volt az emberiseg leleks1 .. ima, t'ljabb sciz

eszlend6 alan pedlg megint megduplazodott a Fold nepessege-. 1930 koriil elerte a 2 mllllardot. Azota is szedit6 Irterml a novekedcs az ENSZ adatai szerint 2011 vege fele arlepjiik a 7 mllllardos hatart. Az utobbt iddkben tapasztalt elkcpeszl6 ncpesscgrobbanas csrllcpult llgyan valamelvest, de messze nem ert meg veget. Egyreszt tovdbb elunk, masreszt olyan sok lett a sztllfikepes koru n6 a vtlagben (szarnuk rna mintegy 1,8 milliardra tehetc], hog}' az embertseg meg akkor is gyarapodni fog nehany evrlzedlg, hn a n6k kevescbb gyermekel szulnek, mint egy nemzedckkel ezelott.

A "ilag oepessege 2050-re clerheti a 10,5 millidrdot, am az is leher, hogy megallS milliardmil. Ut6bbi eset akkor k6vetkezhet be, ha minden no egy gyerekkel kevesebbet vallal, mint Im1. Az ENS%. demognifusai ugy szamolnak, hogy a tenyleges lelekszam valahol a kerto kozi:itt alakul, 2045 t(\jan eri majd el a 9 milllardot.

Evi 3D millios gyarapodas: elsdre ijeszlo cz a szam, knlonosen ha tudjuk, hogy fogy a talajviz es a termofold, olvadnak a gleccserek, puszrul a vilag halallomdnya, es csaknem egymillidrd embertarsunknak nines mit ennie. Nehany evttzeden beiul ujabb 2 milliard chew lesz a Folden, fOkenl a szegeny orszdgokban. Ujabb embermllhardok probalnak rnajd kijutni a nyomorb61; ha a gazdag nemzetek pcldajal koverve ok is irtani fogjak az erddt, egenk a szenct es uz olajat, kozben nyakl6 nelkul hasznaljak a miitragyat es a rovarirt6t, akkor rohamosan fogynak majd bolyg6nk terrueszeti kinesei. Mi lehet a megoldds!

AZ EMBERT MAR REGOTA aggasztja a tutoepesedcs veszelye. Az egyik else tdevago enekezest bizouyos Sir William Petty, a Royal Society alaplto]a adta kozre elfg nehany evvel Leeuwenhoek felfedezese utan. Ogy szarnolta, hogy nz utolso iteleug hatralevo kerezer evben hat alknlommal is megkerszerezodik majd az emberlseg lelekszdma, a vegere mar meghaladja a 20 rrulliardct. Ez pedig messze tobb, mint ahany embcrt a Fold elclmezni kepes. "Akkor pedig, mikent a gzennrris is megjovendoli, haboruk es egyeb veszek kovetkeznek" - vonta Ie a kovelkeztetes\ Pelt}'.

Thomas Malthus angollelkesz es kozgazdasz 1798-ban tette kozze hires elmcletet, miszerint

a vihig nepessege mindlg gyorsabban n6, mint az elelmiszer-termeles, de az ehinseg, a haboruk es a betegsegek megakadalyoznak a rulnepesedcst.

A renyek azcnban mast mondanak. Malthus kora ulan mar nem puszrftcrtak ortasi mereteket 6110 neplrto jarvdnyok: a 14. szazad kozepetol egyfolynibnn no a vtlag nepessege. A mahhusi teortdt tehat, amelynek ertelrneben egy bizonyos haniron nem juthat tul a Fold lakossaga, azota is lcpten-nyornon megcafolja a valosag.

Els6kelll a rna fejlett orszagokkent emlegetett allamok nepessege indult rohamos novekedesnek. Haln uz Ujvilagbol dtkerulr sok termenynek. elsdsorban a kukoncinak es a burgonyanak, meg a l11iltd.gyoknak, Europdban sokkal kevesebb lett uz ehezO. A zsufolt vdrosokban egy tdeig meg kikicjultak a [arvrinyok, de a 19. szazad kozeperol, miutan az lvovizer szdmt-klorozui kezdtek, sikerultgalalszabniakoleraesatifuszterjedesenek.

Eppen abban nz evben, 1793-ban torrent. amikor Malthus kozreadta elgondolkodtnro nuivet, hogy Edward Jenner el6rllkkolt himl6 ellen! vakclnajrival. lcttek az ujabb oltoanyagok. az anfibiotikumok, jobb taplalekhoz [utottak az emberek, javuhak az egeszsegugyi viszonyok, igy az iparosod6 orszagokban fokozatosan 35-ro1 77 eYre, csaknem ketszeresere notl a szuleteskor varhat6 elettartam. A pesszimistak ettol a lendenci<it61 is

7 MILLIARD! 39

Nepeeeeqrcbbenee

Az eletkorUlmenyek jevclasavet parnuzemosen minden orszag atesik a demogratiai etmenemek nevezettfolyamategyesszakaszain,Ahaland6sagiaranycsbkkennikezd,deeztaszUletesek szamanakvisszaesesecsakkesobbkbveti,igymegugrikanepesseg,Alakossagkorcsoportok szerintl meqoszlasa minden szakaszban mas es mas, ahogy a lenti kortak is rnutatiak.

I.SZAKASZ

~za;~!o~:s~~~~~eli

ruandaipolgarMboru voltazutols6pelda

SZOi..ETf.StRATA

A magassziHoteSl rAta nagy halalozAsianinnyalparosul

I

NEPESSEG AmagasszUlelhies hal,;loz,;si rata viSlonylag allandos.zamu<\stlalal TiPeSSegetere<!men)"'z

f1<ZEGYESNEPESEDESI SZAKASZOK KORFAI 75"",,101

Id6sebt>e~

Ha e seuretesr eshalalotilsiar6nylsmagas akk(lrak(lrfaalja szilles,letejekeskeny

2.SZAKASZ Anepessegfobbanaskezdete UGanda,Nigeria.Angola

4.SZAKASZ )(Iegyenlitodes Japan. Dros.zorszag Qlaszorszag, Kina

3.SZAKASZ Maisgyarapod6 ""pesseg

India. Brazllla. Banglades, EgyesUitAllamok·

Asziiletesek,;s hal~loz;Isokeg)"'n' siityastabiliz,;lia i n~passeget

~S~~I~!~~;~ ar;jny

tolytAng)l<lrsan ranopess,;g.

Azeletkorulmenyekjavulasa esacsokkenohalalozasl ralamlattegyres~elesebb jeszakorfsfels6szintjo

Aszliletesl ar~ny csbkkenoisevelkevesebb a gyerek,de no a vamat6eleUar1sm

A hal<il<m\sok szama mag· heladhaljaa sluteteseket,eloregslikalakossa9_Afogy<ist abevandorlasallitholJamog

~~~LJ",,~~~~~~=~~YSlE_JEill>IZJi<_V<l"""'"

"'""'""'l.O"aNGM .• """".·cAAlHA"".POPIJU."O""""",",",,,,",,,"

megijedtek. "Az orvostudomany fejlodese mar a legutolsc csepp a pohrirban" - jelenteue ki Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem populricldblologusa, a malthust tanok leghlresebb modern hirdet&je The Population BOl1lb (Nepesedesbomba) cimu, 1968-ban kiadcrr konyveben. A'l1970-es evekben pedtg azt jovendolte, hogy tobb szazmtllfos tomegre var elkerulhetetlen ehhaldl. .Ki kell metszeni [. .. J a nepesseggyarapodas burjanzo daganatatAkareroszakkal is, ha az onkemesseg elve vegill csodot mondana" - ina. S61el joveudolesei dacara (vag)' talan eppen riaszt6 vtlagkepe miatt) konyve oriasi stken aratott, akarcsak annak idejen Mnlrhus rniive.

A bomba azonban megsem robbant. Idokozben elkezdodort ugynnrs a zold forradalom; uz ilj novenyfajtak, az dntozes, a miltragyak, a rovarirt6k reven megketszerezddort a gabonahozam Ma is milli6k teng6dnek sovany nipldlekon, de nagyobbt6megeketlmlrritkansujtchinseg.

Annyiban iga7A1 volt Ehrlichnek, hogy gyorsan nail a nepszaporulat - espedig azert, mert egyre el8bbre jutott az orvostudomany, A WHO es a UNICEF osztonzesere a fej!odo orszegok is mind jobban odafigyeltek a megelozesre. Csaknem egy id6ben jelent meg a szinen a penicillin, a himl6- oltas es a malarial visszaszorfto (de utobb nngyon sulyos gondokat el6idh6) DDT. A fejl8d& orszagokban igy gyermekek milli6i menekultek meg a halaltol, ertek meg a felndttkort, nemzettekszultek gyermekeket. lndlaban 38-r61 64, Ktnaban pedrg 41-r61 73 esztend6re ndtt a szuleteskor varhard elettartam 195261a

Azcrtk6vetkezettbetehillavilagbanal1!!pessegrobbanas, mer! az orvoslas eloretepeu, mind tobbcken tudott segiteni. Es persze azert is, mert a szuletesi aranyszdm egy ideig meg magas rnaTacit. A 18.szazad Europajdban, a kora 20. szazad A7..siaj,\ban atlagosan 6 gyermeket szultek a n6k, de szinten maradt a nepesseg, ruert a gyermekek j6 resze nem erte meg a felnottkort. Ha csokken a gyermekhelandosag, mar kevesebb gyermeket vallalnak a parok, dm a valrozris hatasnr legkorabban egy emberolro melva erezhetok. A fejlen orszegok nepessege akkor sem csokken, ha a n6k atlagosan 2, I gyenneket szulnek. A fejJodo orszagokban valamelyest magasabb atleg kell ahhcz,

hogy ne apadjon a lelekszam. Addig tart a nepessegrcbbenes, amig a szuletesi aranyszam nem igazodik a cs6kken6 halandosagt rarahoz.

E6bb vagy ctcbb minden orszag megismeri a demog-afiat atrnenctnek neve zeit folyamatot Azok nz orszagok, amelyek mar tul vanuak rajta, legahibbreszbenatvcllckatcrmeszctt61aszuletes es haltil fblotrl hatalmnr. A globalts nepessegrobbanas torvenyszeni velejarcja cnnek az atmenernek, amelyt61 egyesek a civilizacio fennmaradasat feltik. Amikor Ehrlich megkongatta a veszharangot, epp tetoaort a novekedes uteme. Az 1970-es cvekelejet6lviszontvil:igszertecsokkennikezdett a termekenysegi rata, gyorsabben. mint bdrki gondolta volna. Azote tobb milll40 szazalekkal viszszaesett a nepszaporulat.

QRSzAGONKENT MAS-MAs IOOBEN kezdett rohamosan csokkenm a termckenyseg. A francia udvnr nemes h61gyei mar a 18. szazad elejen anelkiil hodoltak a tesu ordmoknek, hogy kettonel tobb gyermeket szultek volna. Szaz ewe! kesdbb mar az atlagos francis asszonynak sem volt hdromnal tobb gyermeke, pedlg meg nem leteztek modern fogamzdsgdtlo szerek. Neill is a togamzasgat1as, hancm az uj szemlclct hozon danta valtozast, mondja Gilles Pison, a parizsi Francia Demografiai lntezet (INED) kutato]a: "A felvilagosodas kora

elon az emberek ugy hittek, lsten dent! el, hany gyermeklik szulenk. Meg se fordult a fejukben, hogy toli.ik magukt61 is fuggher a gyermekaldas''

Az lpnrosodort orszagokben robb emberclrcbe tclleu, amire a rennekenvsegi nita a reprodukci6s szintre, Hletve oz ala sullyedt. Ielcnlcg lIgyanez atendencinerzekelhetoavilagmasreszein,deaz nmencr mar sokkal gyorsabb. Az cmbertseg orodeuek otthont ado Klnaban - noha a nepesseg tovabb no - a termekenvsegt rata mar csaknem husz eve alatta marad a reprodokctos szintnek Ez jelentds reszben az I 979-ben kihirdetett "egygyermekes" csaladtervezesi politika eredmenye:

J965-ben meg drlag hat gyerrneket szultck a kina! nok, ma vfsaoru mar csck 1,5 a szuletcs! ardnySlam. Az iszlam lranban a rezsim oszronzesere tobb mint 70 szazalekkal csokkent a tennekenyseg! rata az, 1980-as evek eleje eta. Ugyanebben a negycdszazadban a katolikus hilii, dcmokratikus Braztlidban felere csokkent a mutate.

"RejICiy, hogy kulturalis es valles! viszonyoktol fuggetlenal nuert esik ilyen sok orszagban a termekenvsegt nita - jegyzi meg Hania Zlotnik, az EN$Z nepessegkutato osztalyanak igazgat6ja, majd igy folytatja: - Nemely rersegekben, roleg Afrikaban rna is gond a nagy nepszaporulat. De a prob!emamarcsakavihlglakossaganak 16sz,\znlekUt ertnn" A Szaharatol dclre meg rna is ot, Nigerben pedig het gyermek az anyak atlaga. Ugyanakkor 17 afrikai orszagban egyelcre Sc ev alau van a sztileteskor varbato elettartam: a dcmogrMiai atmenet tehar eppen csak elkeadodort"

A vilag tobbi reszen vtszont egyre kisebbek a csaladok. Az ENSZ el6rejelzese szerint az emberiseg egeszenek termekenysegi rMaja 2030-ra esik vissza a reprodukci6s szintre. "Ogy tunik tehat, hogy nem lesz ilj nepessegrobbanas a Foldon" - mondj,l bizakodva Zlotnik. Iloss!: hi]" azonban, hogy 2030-ig meg ket evtized van viSSZ<l. Addig pedig minden id6k legnepesebb nemzedeke jul el majd a szlilokepes korig. Ha minden no ket gyermeknek ad eletet, akkor a lendulet kitarl: az emberiseg meg legaJabb negyeds7A17A1don at gyarapodni fog. Katasztr6fa ki:izelcg? Vagy Mkeben, kornyezetlinket kimelve elhetlink majd egymas mellett? Egy dolog bizonyos: Indiaban fog elni az emberiseg csaknem hatoda.

44 NATlONALGF.OGRAPHIC.2011.IAN\.U'R

A Ilepessegrobbal1{ist elmelelbell lIufr reg megertettern, erzelmiieg viszont csak: ker evve/ ezeiOlI, egy pokolirm furTo ejszaktln, Delhibell. Negyven fok tehetett, mindcnt be/epett a par es «[ust. Az [Heril1 hompo/ygolt a nep. Evd-il'o, flduit moso, atvo emberek: Vi/a/kozo, ordftoz6 emberek. Taxiablakon bClly{i/6, keregetIJ emberek. Szekela, vtzeto emberek. Buszr61 [urtiikhen I6g6 einberek: J6szrigot tereid emberek. Emberck, emberek, emberck, emberek.

-PaulEhrlich

EHRLICH MINDEZT 1966-BAN tapaszralta De1hiben Akkor felmllllardun laktak Indiut; jelenleg mar vagy 1,2 milliardnyian vnnnak. A f6varos lakessaga meg gyorsabban nott, rna I'lgy 22 millio ktirtil lehet. T6111egek roduhak fol a kisvarosokbol, falvakbol a zsufolt es gYOt·san terjeszkedd nyomornegyedekbe. Tavaly nyaron, junius elejen jartam a forrosagt61 gyot6rt varosban. A hernzsego metropohsba vezetd vndonatuj autoutak belso savjan okros szekerek poroszkaltak. Felkaru, fellabu koldusok, csonrta sovrinyodott kisgyerekek konyorogrek alamlzsnaert a dug6ban veszteg16 kocsik kozctt. Mrismllyeu ez a mai, lukterd Delhi, mint az, ahol Ehrlich jan - am nngyon is ugyanolyan.

India volt a vilcig els6 allama, ahol 1952-ben, nhg ot evvel a brit urnlom vegc ulan szuletesszabalyozasi polftikat hirdettck. A kormany egyremasra nizre ki a celoknt, am <1 nagy nekibuzdulast rendre kudarc kovene. A 2000·ben elfogadott uj program kimondta: 2010·ben a termekenysegi rata mar nem baladhatja meg a 2,1 -es reprodukeros szintet. Csakhogy a jelen dllaporok szerint ehhez meg legkcvesebb tiz evre van sZiikseg. Az ENSZ kozeptavll el6reje!zese szerint India nepessege2050-re mcghaladja az 1,6 milliard fot. "Biztos, hogy 2030·ban mar tobben leszlink, mint a kinaiak" - szogezi Ie A. It Nanda, az Indiai NepesedCsi Alapitv,iny kodbbi vezet6je.

Maasteriliza!asaz indiaisziiletesszabrilyozas legelterjedtebb m6dja. A miitetek zomet nokon vegzik, de a kormany igyekszik va!toztatni az ani· nyokon. Az ond6vezetek elkotese, a vasectomia ugyanis o!cs6bb es egyszenibb, mint a peteveze· teke. Fajdalommentes, vertelen beavatkozas, het percbe scm telik osszesen. Sajat laban tavozik a paciens, meg ragtapasZI sem teszneka sebere.

Oszronzeskent 1100 rupial (vagyts llgy 500 fonntot) kap a kormenytcl, ez egy munkas heti bere.

Az indiai konneny egyszer mar probalkozott a tulnepesedes mlatt Indira Gandhi mluiszrerelnok es fia, Sanjay az

stenbzccos programot inditott. 1977-ben

mint nyo1cmilli6 mdtcret hnjtortak vegre, haremszor annyit, mint egy evvel konibban. A csaladtervezesi ranecsadoknak kotelezo tervszamokat [rtak elc, Nernelyik allamban csak azok kaphattak lakashiteltesreszesiilhettekszocialisjuttatasok· ban, akik srerilizalrattdk magukat. Megesett, hogy a renddrok egyszen1en osszefogdostak a ntncsteleneket, es sterillzalotaborba viltek oket

A tulkapasok miatt harnarosan lureler veszrerre a csnladtervezesi program. "A kovetkezc idokben a kormany elo scm mert hozakodni az otlerrel" - meseli Shailaja Chandra, az Indiai Nepessegstabilizalo Alap (NPSF) hajdnnt vezet6je. Az indiai rerrnekenysegi rata igy is csokkent, de lassabban, mint Kinahan, ahol mar az egygyermekes satlleresszabalyozasi politika bevezetese elctt is csdkkent a szuletesek szama.

}elenleg 2,6 az orszagos atlag lndlaban - kevesebb mint fele nnnak, amit Ehrlich ortjartakor regtsztraltak. Delen es nemcly lll<istersegben mar a reprodukci6s szrmrc vagy nz ala sullyedr a mutato. Delnyugaton, Keraln dllamban az oktatas es azegeszsegiigyfejlesztesevelertekel,hogyl,7-re cstikkenjen a rata. A demogrefusok szennt a siker legfobb oka, hogy rna mar a keralai n6k 90 szazaleka Ir es olvas - messze ez a legmagasebb arany lndhiban. Az iskoldzortak kesobb szulnek, elnek a fogamzasg{itlas m6dS7.erevel, egyaJtalan, sokkal tajekozottabbak.

A SZEGENYEBB ESZAK·INDIAI ,\lImnokban, a Delhil61 delre huz6d6 "hindi ovezel"·ben meg nem honosodott meg a vihlgszcrte mintanak tekintetl keralai model!. Az indiai nepszaporulat csaknem felet ado Rajasthan, Madhya Pradesh, Bihar es Uttar Pradesh allamban a termckenysegi rata ma is 3-4 kozatt ingadozik. Sok no joval a IOrVen}'· ben rogzitett 18 eves korel6tt ferjhez megy. Tdbb mint feliikirastudatlan; tarsadalmi rangjukat az adja, hogy gyermekeket sziilnek - addig nem aUnak meg, amig fiilt nem hoznak a vilagra.

A keralai model! alternativajakent sokan a deli Andhra Pradesh dllamor hozzak peldakent, ahol az J 970-cs evekben "sterili:ciJ6taborokat" letesttettek. Kezdetben volt, hogy lskolakban rendeztek be az ldelglenes mutdket, kesobb mar korhdzakban vegeaek a beavatkozasokat. Az 1990-es evtizedben3-r612aluesettvisszaatermekenysegi rata Andhra Pradeshben, annak ellcnere. hogy meg mn is minden masodik 116 analfabeta.

Ha a hindi ovezet negy legnagyobb allnma kdYeti Andhra Pradesh peldajat, rna 40 milli6va! volna kevesebb gyerek, szamol Amarjit Singh, az NPSF ilgyvezct6 igazgatoja. Es menrryi szenvedestol menekiiltek volna meg ezek a gyerekek - hisz a 40 milli6b6! ket es fel milJi6 nem erte meg a feln6ttkorl. Ha orszagszerte sikeriil elorevinni a sterilizaci6 iigyel, 2050-ben nem 1,6, hanem csak 1,4 milliard lakosa lesz Indianak, veli Singh.

Az Andhra Pradesh-i model! bir<il6i, peld,iul az Indiai Nepesedesi AlapitvanynUi dolgoz6 Nanda szerintinkabbazegeszsegugyiellatastkeUenejavitani, (oleg a falvakban. 6 szemely szerint az al· lam altai eloirl steriJizacios tervszullloknt es az anyagi oszlonzest is ellenzi, mondvan: karosan befolyasoljak a csaladtervezest: "Ebben a kerdes· ben hadd dontson mindenki maga:'

Az Ojdelhi Alkalmazott Gazdasagkutat6 Ta· nites (NCA lOR) egyik vezet6je osszeismcrletett 01

7 MII.I.IARll! 45

N EPESS EGA joyobeli nepszaporutat tobb mint 95 szazalekat az elmaradott orszagok adjiik

Jelmagyani.zat nepes.segl96().ban (feketepontok) nepess&g20tl-ben (fekete+vitAgOSpOtty(ik)

Hogyanoszlikmegsvi!llgbana7mlttlard? AteM<epraj,20tl-revarhat6nepess&gukket arilnyosmeretbenabrii.l:olja8.lors:zAgokat Afeketepl)tty!!kazl960-asnepessl!gadatot_ a vilAgosak az az61a bek6vetke~etl gyarapIXIAstjelzik.Egy-egypl)lty2milli6f6nek felel meg. A szlnek (Iasd lent) a n6vekedes Utemereutalnak.AmAsfelmilll6snalkisebb orszagoknemszerepelnekazabran.

As<:inekanbvekedesUiemetJelzik • 300 saUllekfOl!!tt 11200-3OO$ZaZ8Iek E8 133-199szazalek .SO-1S2SZii.l:alek fIJ so szazalekalalt

vllagallag= 133sz8zalek

Bolygonknepesaegemamiirtobb Avlagnepes.sege FJataloslendulet FeJletlebb orszagok' 2010 Kevesbef~llnltcrSlilgok 2010 Av agnepessege 1950 2030

mmtketszereseaz1960-eserteknek [I: Akortak(jobbra)elaruljak BO""f~." BO~ "::....tI

Megsohanemdupls.z6dottmeg"yen hogyan6pszaporulatcsak 6

gyornan sval6s.znulegtobbenem s nemegeszem,ertaf6leg 50 5< 50

kettozOdkmarmegav,lagnepessege foataloklaklafejl6d6orsza 4

a nepessegrobbanas 2050 ISJan ahg gokb<ilsarmazk Bar a 2529 2 <

hanemvegeterAddgram,nlegy s.zuletes,aranycsokken ,., -00

B--lOSmlhard(9mlhlirdnalkcs'vel avlagnepessegamagma ---oo~-o -'-00- 300 XlO '00 Q ')[) 200~)[) 95( 2')~ 2')1IJ

tobb) lasz FOldunk lako,nakszama 'seventa80mll,6valn6 m>G m 0 '" m 0

~'f " • .., "'"

, , , "'7' ,. , ,

Enovekedesf61egKinaesindiagazdasagi fejlOdesenekkosz6nhalO,sezval6szinO!eg ajtivObenisigylesz.Aglobalisga>:dasagi ntivekedesesa>:elelszinvonaljavulasa azlisjefenli,hogya>:emberisegrekordsebesseggelelilOler6forrasait

AFoldvegeserOfa"';sailani:)vekv6eletszlnvonalesazemberisegpuszlelelekszamaegyaninlmegterheli(grefikanok. jobbra). Am a leggazdagabborszagok malfogyasz1aslszinvonalatalighalehet azegeszlOkJkereksegrekiteljeszteni

dolgozo novel. Elbeszelgetrem veluk, es megtudtam: egy vagy ket gyerekuk melle nem akarnak mar tobbet, fizetesuk j6 reszet maganiskolara es magantauarokra k6ltik. Desai es munkacsoportjn egy 41 554 haztartdsra kiterjedd orsaegos felmeresben kimutatta: a varosokban mind tobb az egygyermekes csahid. .Dobbenten rapasxtalruk, hogy a sZGloket nagyon kornolyan foglalkoztatja gyermekiik jovoje. Ra kellelt jonnunk, hogy emiall cs6kken a terrnekcnysegi nita" - meseli.

vtdekeu rossaabb a helyaet. Desai csapatdval egyik vasamap elmentem Uttar Pradeshbe, egy Palanpur nevezeni falucskdba. (Annyi lakosa van a hindi ovezethez tartozo rillamnak, mini egesz Brnzflianak.) Mobtltelcfou-adotorony mar alit a faluban, de a szennyviz meg szabadon csordogalr a teglahazik6k kozon kanyarg6 sfkatorban. Szoba elegyedtem egy gazdavel, aki kerdesemre kibokte: szemely szertrn o ugy gondolja, semmi ertelme iskolazni, tanittatni a harem lanyat.

AZ AMERIKAI NEPESEDESI TARSASAG (PAA) eves konferenciaja a demogrefusok egyik legfontosabb vuagtelalkozo]e. Tavaly aprilisban mar fel sem vertek a napirendbe a nepessegrobbenas temajal. A 21. szazad masodlk feleben veget er a nepesseggyarapodds edd.g pelda nelkull korszaka, alHtjak a demografusok. es llj era kezdddik majd: a foldlak6k szama aHand6sut, vagy apadni fog

De vajon tel sokan lesznnk-e addigra? Megprobaltam Leeuwenhoek modjdra okoskodni. Ha 2045-ben 9 mtltterdan lesznek ossaesen a hat lakhato foldresaen, a vihig neps(ir(isege alig halad]a majd meg a franclaorszagi felet. Franciaorszag pedig nem mondhat6 kibirhatatlan helynek. Ezek szerinlteh:itaFoldsemleszaz?

Nehol biztosan kibirhatatlan len, s6t mar llla iskibirhatatlanazelct Maavilag21 nagyv:irosanak lelekszama haladja meg a tizmiHi6t; 2050-re meg sokkal tobb ilyen varos lesz. Delhiben szazezrek telepednek Ie minden evben, mikozben a metropolisnak "nines semmifele terve a vizellatas, a szennyvizelvezetes, a lakashiany megoldasara" - hangsulyozza Shailaja Chandra. Kinshasa, a Kong6i Demokratiklls K6ztarsasag fOvnrosa, vagy a bangladesi Dhaka nepessege ma negyvcnszer annyi, mint 1950-ben volt. A nyomornegye-

54 NATIONAL GF.OGIIAPIIJC· 2011. JANU,\R

deikben osszezsufolodo ninestelenek videkrol, meg sanyarubb vlszonyoktol menckulvc huzodtak a varosba. Hatalmas orszagok szembesi.ilnek a tulnepesedes problemalval, emelyckct most eppugy lekuzdhetctlenuek latunk, mint latta Ehrlich 1966-ban India gondjan. Banglades a vilag egytk icgsiirGbben lakoues a kltmnvaltozas altal legfenyegerettcbb orszaga. Ha rovabb emelkedlk a tenger szintje, tizmilli6k valhatnak honralanna. Ruandaban is ijeszlo a helyzet. Collapse (Osszeomlas] ctmu koteteben Jared Diamond kifejtette, hogya 800 ezer aldozatot koveteld I 994-es neplrtast nem ktzdrclcg az etnikai gyiilolet robbantetra ki - a tulnepesedesnek is nagy volt a szerepe. "Malthus remalma neha valosagga lesz" - vonta le a kovetkezterest Diamond

Joggal agg6dnak sokan, hogy vilagmeretekben igaza lesz Malthusnak: bolygcnk keptelen lesz eltartani kdencmlllldrd ehes embert. Lester Brown, a Worldwalch Institute alapit6ja, a washingtoni Foldpolirikai lnrezet (EPJ) igazgat6ja szerint nz eIelmiszerhianycivilizaci6nk pusziulasahoz vezethet. Az embertseg el6bb-llt6bb foleli tenneszeti tokejet: gyorsabban fecserlt a terrndtalajt es az ontozovizet, mintsem a termeszet potolhatna a hianyt. Ez pedig oda vezethet, hogy tobbe nem rudjuk fokozni az elelnuszer-termelest.

Brownnak van egy terve a civilizacic megmenresere: vezessuk be az egesz vllagon a hadigazdasegof Srabillzaljuk az eghajlatot, szarnoljuk fOl az okologiai kriroknt. "A legsiirget6bb feladat mindenkeppen a csaladtcrvezes segnese" - Irja, kifejrve, hogy a halandosag fog nom, amennyiben a termekenysegi nita merseklesevel nem sikeriil 8 milliard alatt tartani a vilag nepesseget.

Nyokmilliard 20S0-re: ez az ENSZ legden1lat6bb el6rejelzese. Ehhez Bangladesben a szazad k07..epeig 1,35-re kell es6kkennie a termekenysegi ratanak - de igy is 25 milli6val t6bb lakosa lesz azorszagnak,mintma.Aruandaiakisketszer annyian lesznek, mint a nepirtas eloll, meg: illor is, ha a termekenysegi mta a reprodukci6s szint ala kertil. Hat, ha ez az optimista forgat6konyv, akkor a jova val6ban kibirhatatlan lesz.

Am mas forgat6k6nyvet is irhatunk. Ha igazan j61 akarunk keszulni a jov6re, nem a nepesseg letsumara kell osszponlositanunk. A f& gond nem

a rulnepcsedes, hanem a szegeoyseg es a siralmas infrastruknlra. Chandra szeriut az hozna a legnagyobb valrozast az indiai nok eleteben, ha mind seguseget kapnanak a csaladtervezesben.

Am az elkepzelhetd legdrasztikusabb sztiletesszabalyozasi program sem garantalhatna, hogy Banglades megmcnekiil a reugerszint emelkedesetal, Ruanda az ujabb ueplrtastol, az cmbertscg a kfnzo kornyezen problemaktol. Vegyiik peldaul a globalis folmelegedest. A fossztlls energiahordoz6kb6l eredd szen kibocsdrasa Kinaban n6 a leggyorsabban. A termekenysegt rata viszcnt a reprodukcios saint ala csokkem, a szuletessznbrilyozds teren rehat Kinrinak nines sok teendo]e. Fekete-Afrikaban, ahol a leggyorsabban n6 a nepesseg, ez egy fcrejutc szenkibocsatas ahg par szazaleka az egyesult allamokbehnek, igy a szuletesszabalyozas vajmi kevesse hatna a khmara. Brian O'Neill, az Egyesult Allaruok Legkorkutato Kozponrjanak (NCAR) munkararsa kiszamitnttn, hogy a szenkibocsritds IS szazalekkal csokkenne cSllplin,ha2050-ben8,9helyett7,4milliardan elnenk a F61dOn. "A tlilnepesedes nem az egretlen gond, sot nem is a legfobb lenyez6" - allitja Joel Cohen. Ha meg akarjuk allftani a folmelegedest, at kell rernunk az alternativ energiafortasokra, fiiggetlenul att61, hogy mennyien lesziink.

TERMESZETESEN A NEPESSEGADATOK is fontosak, de robber nyorn a latban, hogy mfkenr gazdalkodunk bolyg6nk eroforrasaival, mil yen nagy oko- 16giai labnyomor hagyunk magunk uran. A Fold es uz emberiseg szemponrjribol is az a legfontosabb kerdes: sikeriil-e mint robb embert kieruelniink a nyomorbol, espedtg ugy, hogy ekozben egyre kevesebb kart tesziink kornyezetiinkben

A Vilagbank ;lrra szamit, hogy 2030-rn a fejl6- do orszagok "globalis k6zeposzlalyannk" Jetszama a 2005-05400 milli6r61 egymilliardra no. Ez onmagaban 6rvendetes fejlemeny. Az viszont alaposan megterheli bolyg6nkat, ha okegymilliardan ugyanannyi hust csznek es ugyanannyi benzin(izemu aut6t hasznalnak majd, mini a mai atlagamerikaiak. A 2030-as kozeposztaly tagjal mar megsziilettek,ezkeszteny;elelmiszer-csenergiatermelesi es -fogyasztasi szok.isaikat viszonl meg van idank es m6dunk befolyasolni.

A legdrasztikusabb sziiletesszabalyozasi program sem menti meg az emberiseget a sulyos kiimyezeti problemakt61

A rulnepesedestdl tart6 pesszlmlstak evszazadok 6ta apokaliptlkus jovendolesckke! bornbdzzdk az opttmistakat, ukfk valtig hiszjk, hogy az emberiseg megbirk6zik a feladattal A tortcnelem mostanajg inkabb uz ut6bbiakal igazolta, a jovo azonban bizonytalan. Keptelenseg megj6solni, hogy mi lesz az "emberiseg kontra foldgoly6" iigy vegklmenetele, hisz az, hogy hanyan leszunk es rnikent elunk, elkoverkezo donteseinken mullk.

Malthusazellenorizetlennepszaporlllatesaz ehinseg osszefliggcsenek torl'cnyet megfogalmaz6 rmive vegen megallapitotta: j6, hogy igy all a helyzet. fgy nem kenyelmesedunk el. Cselekcdnunk kelt, meg kell hodttanunk a viiagor. A ferfiak, irta Malthus (de aJighanem a n6kre is gondolt), alapjaban veve lllstak, lomhak, es ha a sziikseg nem kenyszeriti oket, irt6znak a munkat61. A sZlikseg azonbanremenytad,folylatta,merthaaferfinak erofesziteseketkell tcnnie,hogyeltarlsamagates csaladjal, olyan kepessegek ebredhetnek benne, amelyek egyebkent or6kre rejtve maradnanak. OJ es rendkivii]j helyzelekben, irta Malthus, mindig teremnek olyanok, akik alkalmasak m, hogy megoldast taJaljanak a rosszabbod6 viszonyokra.

Nemsokara hetmilliardan lesziink, 2045-ben ped.ig ~aJan mar kilencmilliardan osztozllnk majd a Fold6n. Bizom benne, hogy Malthusnak ebben igaza lesz: megbirk6zunk a feIadattal. 0

HalottkorallerdOfolottslkhkalevesteknosacsendes cceanr Phoenix sztqetcsoport vlzelben Pezsgett ez eletatengenedenkertben de aetan mereqecntkezcett a viz as 2002-2003 ban bekovetkezett a katasztrofa

64 NATIONAL GEOGRAPHIC· ~Ol1. IANUAR

PHOENIX-S2:IGETU' 65

irta Gregory S. Stone Fenykepezte Brian Skerry

atalmas csoromptMsse! zudult a vizbe a lane, vegen az irdatlan vashorgonnyal. Ket csonakor engedtunk vfzre a hajorol.beramoltuk a buvdrfelszerelest, aatan nekil6dultunk a laguna fele.Pidzsirola Phoenlx-szlget-

csoportig tit napig haj6ztunk lazus tzgctcmben miel6bb meg akartuk tudni, tulelrek-e a aeronyoka katasztrofat, a rengervfz veszes melegedeser. Miutan a szokasosndl melegebb vtatomeg rekedt meg a Csendes-ccean kis szigetcsoportja, a Phoenlx-szfgetek korzeteben. 2002-2003-ban egyrc-nuisra j6ttek a veszhlrek: a "forr6 pont" komyeken (vohak helyek, abolS: Celaus-fokjg melegedett a viz) kifeheredtek a korallok!

Talrin megsem olyan veszes a helyzet, moneegattam magarnban, mikozben a vizbe ereszkedtern, es komctosan suliyedni kezdtem a laguna aljzata fele. A zatony melle crve elhalt korallokat Yettem eszre. Regen bu]a erd6kben tenyesarek errefeleavorosbarnat;inycrkorallok;mostazonban nem ldrtam egyebet, csak batborzongaroan kifeheredert korallhullak rengeteget.

Egy evrizede mar, hogy eloslor alameruitem a Phoenix-szigeteket ovezo vizekben. A tenterdek kemenykorall mellen akkoriban meg onaskagy!6knak, korallpoltpoknak, papagajhalaknak, feketefcltu sairtccpaknak, voros csattogohalaknak es ezer mas tengeri lenynek adtak otthont a zatonyok. Hosszu id6n atlctezen ldillt nyugaJomban a szigetcsoport, pompds vizeit nem haborgatta nz ember, nem zsigerelre ki a haldszat, nem szennyezte agvon azipnr.

Am a kllmavaltozds, a Iolmelegcdes itt is megretre a magcet, sulyos krirokat okozort a Phoenixszfgerek komyekenA szakemberek zome szerint azzal tette alegrosszabbat, hogy terezte, sulyosbitona az ElNlno hatdsait

Most azcnban, jobban kortilnezve, bizakodni kezdtem. Rengeteg zatonylako halat lartam, es aZliseszrevettem,hogyahalott,feMrretega161 mar friss korallok kandlkrilnnk ki. Ezek talan a gyogyulas els8 jelel. Talan a Phoenlx-szigerek is kepesek arra, amtre a legenddk f8nixmadara - ujra tudnak elednl holtukbol, elobb vagy ut6bb ttiljutnak a hosokk okozta megpr6baltatasokon.

66 NATIONAL GEOGRAPIlIC' 10, I. JANUAR

rtz ESZTENDE/E azen jottem a Phoenlx-szigeteket is magaban foglal6 rnikroneziai orszag, Kiribati fdvarosaba, Tarawaba, hogy a kormany kepvtse- 16ive1 targyaljak. Az Indlat-ocean termeszerl ertekeit 6v6 CORDIO szervezet kCI rnunkatarsa, David Obura es Sangeeta Mangubhat fogadcn a feszernyi repren epulerben. Kescbb ok voltak segjtsegemre a Phoenix-szlgetek vizmelyi viszonyainak elso modszeres felmereseben.

A targyaloban rogtcozou diaventesr tartottunk ket miniszternek. Buja koralltelepekr6l es tornott halrajokr6Imutattunknekikfclveteleket.Akornyezervedelml es a halaszatt ngyek felelose hokkenten bamulta a Phoenlx-szigetek megujhodon korallzatonyait -eddig csak a varosok-falvak tengerrueilekenek kih.igozott, hnlortfeher korcllrelepeit Ismertek. .Tudja-e, Greg, hogy maguk az elso kurarok, akik vettek a faradsegot, hogy minderr81 tajekoztassanak bennunkct!" - jegyezte meg Telebo Nakara, a halaszati miniszter.

Mint nemsokara megrudram, Kiribati beverelenek negyede (2000-ben 17 milli6 dollar) abb61 szarmazon, hogy halaszati jogot aden lapannak, Del-Koreanak es az Bgyesuh Allamoknak A killfoldi vallalatok cserebe kozel ot sz:i.zalekat fizettek meg a Kiribati vizetbol nycrt arucikkek nagykereskedelmi enekenek.

Megkerdeztem Nakarat, mi lenne, ha engedelyek helyert azert kapna fizetseget az orszag, hogy ne engedje vjzefben a halaszarot. fg}' bozzajuma a kelld bevetelhez, raadasul megkimelhetne VIZ alattt edenkenjett. Nakara megorult az orletnek: ez valoban el8nyere vdlhat Kiribatinak, rnondta, mar ha rartos lesz a jovedelem. Kiribati elnoke, Anote Tong is tamogatta a kezderuenyezest - az eredmenyek ped.g onmagoken beszelnek.

A 2006-ban tete ala hozorr Convention on Bio- 10gicalDiversityegyezmenytengerirezerv<'itul11_ rna nyilvanfrotta a Phoenix-szigetek vizeit. Ket evmlt!vakiterjesztettekak6rzet(PJPA) hatarait, amely 406 628 negyzetkilometernyi terulerevel a vtlag akkori legnag}'obb tengeri menedCkc lett Persze maradrak kerdesek jocskan. Mi a melranyos are annak, hogy Kiribati vedelmebe veszi tengerieloviJagat?Kifogjamegfizetniezlazosz_ seegert Es ki fog render tenant az irdatlan mereta tengerirezervatumban?

Fregatlmadarfi6kaiRawakin. Kiribati 33 szlqetenek egyikEm. FOltitliikfeln6ttekkoroznek. Me a Pncenb-ezicetek vecett korzele(PlPA;lasdah;,rkepet) a tegnagyobbkiterjedesO vedettvilagtiroksegihelyszin

Canton-.z.~

Ezen a ponron kertem a Conservation International (CI) tanacsaf az esoerddk es egyeb c16- helyek vedelrneben, hasonl6 straregtet kovetve, ez a nernzetkczi termeszetvedo szervezet hozta terre 200I-ben a Olobalts Termeszetvedelmi Alapot (Go). A cr urnnuatdsa! alapjan, <1 New England-i Akvarium (NEA), a Cl es a kormany mint vagyonkezelo bevonasaval megalaku1t a PIPA Conservation Trust, es megindult az adomanygyi",jtes, hogy 6sszejiijji:ina25milli6dolJarospcnzalap.

lO]Q-BEN TERTEM V1SSZA a Phcenix-szigctekre, felmernl az El Nino okozta terrneszeti karokat. David Oburan kivul velem volt Randi Rot jan, a NEA korallszakertoje, valamlnt a temaban er!ntett robb mas szakember. A feberedes annak idejen minden korallal vegaert a laguna aljan, de

,Enderbury-.,.

PHOENIX-SZIGETEK

);IBirnie-sz.

• Manro-'z.

Oro""-,,.

most ugy tapaszralruk, hogy csaknem felereszben ujjaszilleretr a korallrengeteg. Soha elerunkben nem lattunk meg ilyen rohamos megujhoddst.

Az ok minden val6szinflseg szerint az itteni vtzck halbosege. Ha elhal a korall, a novenyaet gvakran fekevesztert szaporodasba kezd, es ezzel lassirja, nehezin a regeneralodast. A halak viszont cllcnehatnakafolyamatnok:f61faljakazalgat,ig}' a komll szabadnbban epulhet. A Phoenix-saigetek puszrulasra Itelt, kitugozort korajlzarorryait minden blzonuyal a vedetr, s ezert orvenderesen nagy halpopulacio mentette meg.

Ldtvanyos pelda mindez ana, hogy az ocean enyhitheti az ember es a klfmavalrozas karteteleit, A tallulsag pedig: ha eselyt akarunk adni onmagunk es a termeszet szamara, meg sokkal tobb vedeu tengerreszre van szukseg. 0

PHO£NIX-SZIGETEI.: 67

68 NATIONAL (IF.OGRAPIIIC· 2011. JANUAR

Papeqajhalak (balra) legelesznek egy ethan koranmeaen a cantonszigelvizeiben,_Szinlehallani,ahogycs6csaljakaZoldel"-meseli Greg Slone buvar es tenqerkutato, Az Egyenlfl6 kozeleben fekv6 szigel idojarasakellemesen egyenletes. Megis beki:ivelkezett a baj 2002-2003-ban az EI Nino tobn mini 1 Celsius-fokkal, betyenkent 31 fokosra meleqltette az ilteni vizeket, A vanozas vegzetl minden korallal aszigel lagunajaban.Az.elpusztull, etenereoett korantetepelhamarellepialengerin6venyzel,igyujkorallnemegykonnyen lelepedhelmegahollakmezejen.Szerencseremoszalkedvel6kb61 i$vanitteleg:apapagajhalesaI6bbin6venyev6halmeglisztitja aierepet,segilveakoraiiokieiaiapjatjelenloo:<.igeniermei6korallalgakszaporodasa\.lttmarj6darabonOsszefugg6szonyegelalkoI ar6zsaszinkorallalga;f616ttetermelesfUreszessugeruszkal (lent)

PHOEl"IX-SZIGETEK 69

J6jel,hogyb6venakadnap6leonhalatengerire~ervatumban Oobbraj.Orona-szigetmelieltsikeriiltlencsevegrekapniezta felenk,visszahuz6d6,szepsegeshalat.Akinaiettermekkedvenc csemegeje,akorallzatonyokvizeitzsigerel6halaszokahitott zsakmanya. Kmaban eaer couarnak (220 ezer fonntnak] megfeleI6summatisadnakegy9kiI6speldanyaert.AI!~ny,hogy nagyszambanelaPhoenix-szigeteknel,bizonyitja:nagyjab61 megegeslsegesekazittenivizek,Anyilttengert,ajoresztfolderitetlen mlMysegeket nem szamltva is t5bb mint 800 korau-, hal-esmadarfajnaknyujtmenedeketaPIPA,Akorallfaunaegyik s~epkepviseI6jeazEnderbury-szigetmellettfot6zottlevelforma kemenykorall(lent)."APhoenix-szigelekaz6ceanokezerevvel ezeI6ttiallapotatszemleltetik.Megpers~eazt,hogymiI5rtenhet ezer ev mulva. ha nem vigyazunk"-figyelmeztet Greg Stone,

72NATIONALGfiO(;IlAPltlC'2011,)Al<UAR

[AsJkereskc(16]

Timbuktuban, karavanok

regt pihenohelyen nyomozok. Nemsokara egy sokereskedovellesz majd talalkozom. Ogy hirlik, tud valamit a franciarol, akit ernberrablok tartanak fogva fonn eszakon, Mali sivatagaban.

A sokercskedo tcherautoi rendszeresen jarjak azt a sivar vtdeket. Utanpotlast szallitanak uz algena: hatarhoz a banyakba, es bnengnehez sorombokkel temek meg Ttrnbuktuba. Nagyon bfztam benne, hogy a sckereskeddnek lesz mil meselnle az emberrabl6kr6l, aklk ruosranara joszerevel tonkretertek a legendas Timbuktu ldegenforgalmat.

Kevessel azutan erkeztem az arab negyedbe, hogya muezzin utoljara szolftotta imara a hiveket. Mczltlabas fill lepett ki a hazbol. Arvezetert a serer udvaron, majd egy kclepcscn folhagtunk a teroteraszm. A parm\jnn elhever6 sokereskedd maga is testes ember volt, de szinte elveszen a mellette lila behem6t mellet!. Ket meter magasra taksaltamnmnsikpasasl,amikorkosz6ntesemre foldllt, es folem tomyosult. Csak kit szeme latszott ki a vnszonturbrinbol, forrolapatkezeben sainte elveszen n tenyerem

Racrdsen koszonlotli.ik cgymdst, szcp sorban foivonultartuk a szokdsos, nyajaskod6 fordularokat. Evszazadok 61a igy indul a larsalgas errefele. .Beke legyen velcd. Veled ugysonten. /6 egeszsegnek orvend a csaladodi Koverek a j6s7..agaid? Es tc magad j6 erdben vagy? Igen? Hala legyen Allahnak!" A bevczetd dtskurzus vegeatevel a 56· keresked6 elhallgctcrt. az 6rias pedig pergamen-

78 NATIONAl. GEOGRAPHIC' 2011. 'ANU"II

koteger huzort elo. Barsonyosan meleg baritonjan magyaraani kezden. Ez egy Koran-toredek, mutatta, Medtnabol szarmazik. Tobb szaz eve hoztu onnan egy keravan. .Reges-reg az nranynal, u rabszolganal is becscsebbek voltak a konyvek Timbukruban" - jelenterte ki, vaskos mutatoujjaval is nyomarekot adva mondandojanak. Azzal folkattinton egy elemlampat, orrara biggyesztette gorbult szaru 6kuJajat, es fennhangon olvasnl kezdeu. Vigyazva, ovatosan forgcna a toredezert lapokar, lassan sorjazo szavan a sdkereskedd tolrnacsolta:

TIMBUKYU 79

Stifi'i imam fillve 6rzi:itt keziratait vi::sgtiija - m!meiyik lobb mint lIIigysztiz eves IIllir. Ti:ibb tncat timbuklui cSlllrid kap segelyekel, lrogy megovttassa kouyvllirlit, pt!ldt!ui kijavithassa a letiit, Ira 11g)' hozza a 5ziihig.

Vajon ozt gOlldoijak nz emberek, hogy hllgyjrik oket, IlIldd /IIollrljtlk: "hiSZUJlk", (/IIc/kiil, hogy pro/Him lennenek: leve? Mi lIIar lIIegpr61)(illllk awkllt, akik: el6triillk iltek. Allah tudvan Ilidjalllajd, kik azok, akik az igawf lIIol1rljdk, es kik azok, akik hazuduak. (29. szura, reszler; Falus Robert Iorditasn)

Ugyan mi koze lehet ennek az elraboh Franchihoz, rdnddrem magamban. "Nezd, mtlyen gyo!lyon! az iras! - mutatta a ferfi a voros es fekete untaval rajzolt, reg megfakult inddkat a sargulc pergamenen. ElhaUgatott, aznin kibdkte - Neked

csetnel. Megkoszcntem ilion, hogy megmutatta nckem ezt a konyvet, majd kije!entettem: tul szep ez az Iras ahhoz, hogy megfosszam tole Ttmbuktut. A behem6t udvanasan bolintorr, fogta a pergament, foltdpaszkodou, es lement a kolepcson

A sokereskedd clgarettara gytijtott, es beszelni kczdeu. Szavait apro filsrpamarok kisenek. Ennek az ismer&senek nagyon nines Inyere, hogy el kell

Fenykoniban, sok el'szazaddal ezdiitt, kilometer Iwsszzl karal'lhwk vonuttak: az 50 ceres TimbzlkW II/cain A lelekszam alig l'altozou, korawint viszont mar csak nena fatlli az egyre csolldesebb varosbmz.

80 NATZONALGF.OGRAPH1C·lOl1.JANUAR

SIVATAGI KOZPONT

Tuareg pasztoroktaborabo! lett Timbuktugazdagkereskedo_ varossil.a 15.sUlzadban mar lszlam oktatasikczponttalls biiszkelkedhetett.ldovelmegn6ttanyugal·afrlkaikik1it6varosoxjeientoseqe.ntkabban

~fdJil

,11·,11\il. OLEAN

Termes.zetlkincsekesutak

Os6banyak karavanutak.aranybanyak

Mus;:ac.astilr :~~~~:~~~a. Marokkoi ~~I~oV::;;6k
Me~kav.ros.ba hadakduljak
zarandokol.es :~~:~~~I:m ~~:":~~~~ ~~:::"~6rr.
~~~~:~~be:~lIet sokatfejl5dik :~~~~i~ukttJ talh!pti!;g
altJdomany (1694) Hirtelen hfivns lett a hazteron. A sokereskedo

[ A kOllyvgylijlii J

KlltOluik iimwplik Milli fiiggctlellsegellek lIupjal. Ok vidamuk, tI yarOS koruyekbr viszOIil sziule ttlpiullwti! a jesziillseg. Az al.Kaidlival szovetkez6, Irisujl6 szti/s6segesek tiilrkretettek Timbuklu idegeujorgtrlmnl.

az aldusokat.az atkokat. Ererfcle erzehnet herdoz6milli6esmilli6sz6toltibeazembcrielct zugait. ,,£5 nemelyik szor ezek k6zUI egyedi.il csak itt, Ttmbuktuban lehet megjalaln!"

Haidara nyilvan sok alknlonuual eloadra mar ezt a monoJ6got. Allaspontja azonban teljesscggel ertheto, hiszen az 0 csaladjrie Timbuktu leguagyobb magankonyvtara. KoriilbelUJ 22 ezer kezira to! ariz, nemelyik darab Ssregi, a II. szazadbol val6. Relikviat kozott boven akadnak arauyozott, pazarul dlszfretr kotetek. Naplok Intrtkakrol es

Haidara, 'l'imbuktu cgyik lcgklvalobb tortenesze nem messze a Szankorc-meesett81. haze kikovezcu udvanin fogadott a delclotti verofenyben Meg akarta mutatni nekem az Irastumely velemenye szeriut az afnkai demokracta elsd Irasos emleke: a kovet levelet, amelyet Maszina sejkjchez Irt annak idejen. Tan llegyven fok is lehetett, Haidara alaposan megizzndt bd pamutkontoseben, nukozben tucatszdm lnizta elo a klncset ero keziratokkalteli, porlepte bOrOndOkc\. Az egyik koffer szijat kicsatolta, fblemelte a fedelet, nagy

ovatosan valogamt kezdert aszakadozott, b8rkoteses kotetek kozort. "Nelll, mdgsem ezlesz az" - dunnyogte fejcscvelva. Lassen betoucue a szobat acserzettboresapeneszathnt6szaga.

Abdel Kader Hatdara az Iron szo szerelmesc.

A kcnvvek, magyarazza, belvodtak a lelkebc. TimbUk"tut is a krinyvek fogjak megmenteni; nruint nz. inak es az izmok a testet, a tdrsadalrnnt a szavak tartjak es rmikndtetik, lnzonygatta. Vegyiik akar a Korant, a Biblhit, az amerikai alkotmanyt. Vagy \'Cgyiik az irotl atyai intelmeket, .1 vegrendelcteket,

84 NATIONAl. CEOGRAl'IIIC - ~O' I. )ANIJAR

osszeeskilvesekrdl, kormanyzoknak irt uralkod6i rendelkezesck, tobb ezer oldalnyt tszlam teologiai iras, jogi ertekezes, tomerdek rudomanyos feljegyzes, csdlagjcslas, orvost rerept. De van itt arab nyelvtnn, kolteszet, kozmondesckbol, raolvasasokbol bsszeallfron gyiijtemeny, adasvetel apro-csepro reszleteit meg6rz6 cedula, atvetelt elisrnerveuy, tevecsorderol sz6l6 feljegyzes, karavanok arulrol vezetett leltar. Legnagyobbresat arab nyelviiek a szovegek, egyik-mestk Haidara anyanyeivcn,szongajul,vagyatuaregektamaseknyelven trcdott. Tulajdonosuk orakig el rud nldogelnt kedvenc konyvei kozcrt. Hoi az egyikbe kukkant bele, hoi a nuisikbn; mind a mclrba vezeu vlssza

Haidara konyvelbol, a sok kezlrarbol klbonrekozik Tlmbuktu tonenctenek mozaikja: a tuareg relepules kepe, arnely eszrnerryi fekvesenel fogva az id6k son\n affele drulernkatbol dt,sgazdag varossd leu. Messzi tajakrol: Granadabol, Kair6b61, Mekkabol erkezrek a kalmarok, hogy a szaharal karavanutak es a Niger keresztezodesenel fekvd vdrosban Afrika belsejebcl hozorr elefautcsontra, aranyra Illeg rabszclgakra csereljek portekajukat, a feszen.u sotmeg a kelmet.

Timbukru egyre gyarapodoll, csodas ruecseteivel vonzotta a tudosokat, az Irasrudok pedtg lskoldkat alapitottak, s az egesz iszlam vilagb61 ide hordtak a jeles konyveket. Mesek az Bzeregyejszakllb61, m6r szerelmes versek, Koran-magyardza- 10k Mekkabol. hatalmas afrikai ktralysagokrol, udvan cselszovenyrcl, hadjaratokrul 5z616 elbeszelesek ... A varos irnckserege pedig nagy megonddollemasolta a becses kezimtokat .1 tanftok es gazdag partfogotk szamara. "Bizony, a konyvek, hiszen magnd is hithatod, (lj meg (lj konyveknek adtak eletct" - muratorr korbe Haidara

A hanyatlas azzal a hodttoval

vale badserege. AMI kezdve, hogy i.sz. liDO tajan .1 tuarcgek atmeneu raborhelyekcnt megszulcrett, suruncsereltgazd6.t:holanralik,holaszongajok, hoi a maszinaij!lial1ik kezere keriilt. A kereskedok rendszerfm jokora sarcot fizettek uj uraiknak, azokat pedig nem is nagyon erdekelte egyeb, mint az ado. Aaunin 1591-ben beton a marokko! hedsereg a katonak kifosztotrak a konyvtarakat,

TI~'8U"TV 8S

Fe! szemmel a v[zilovakat figyelve, dokkmunknsok IT{iSO/llek a Nigerbell Timbuktntoi liz kilameterre ddre. Egykor mbszo/ga es aracy erkezeu, ma fl/e/Ill/sur, dize/o/aj, olykor mihallY IIIri511l jul e/ II varosbll.

A FUSZERT, A SOT, A KELMET AFRIKA BELSEJEBOL HOZOTT ELEFANTCSONTRA, ARANYRA, RABSZOLGARA CSERELTEK

114051 javitesra szorul, annsgy s6tiilllbiiket [uvaroz II kehes leherauto a Szalillril mti/ytiro/. Oda-vi5sza liz napig tart az 1500 kilometeres III. Karavanok i51lOrdjak a sol, de mas/til hOl!ap, mire visszaerllek.

tam lllagam. Soveny, csapzou ember kuporgott

S6N,,·r'ONAJ.(lEOGRAPHJC-20Jl.jANUAR

a dcogolt padlon. Pelem nyUIt, ker marokkal megragadta a kezem. Egyik-masik korme ijeszt6en hosszura n6tt, a vege karomkent begorbuh. .Beke Iegyen veled!" - suvolrotte a ficko. viszonoztam a koszoneset, de akkor sem akarta elengedni a karom. Tovabb csimpaszkodott belem, elore-hritra dulongelt, kozben vegig az arcomba vigyorgott Ekkorvettem csak eszre: lane van a bokajan, fai-

zold fi.igg6ny moge bujva apro, pallotr levegoju szobaba leptiuik. Tomjen- es verejtekszag terjengett, mindeni.itt halmokban alltak a konyvek

A marahu egy szcnyegre mutatott kozepen.

Engedelmesen lei.ilti.ink. A szent ember kcntoser

TlMBUKTU 87

Tirniniktn iegnngyobh khirat-magiillgyujlelllfillyeben, a Mamma Haidam Kirnyvtarban e dim gyiirtoll, a nigihcz hason/6 papirral doigozrwk a restaunuorok. Vigi/iiUs hardozom is iitmtisoljlik a szovegeket.

KEZIRATOK EZREIT RE)TI MA IS A SIVATAG HOMOK)A. LASSAN MINDDEL VEGEZ A HOSEG, A ROTHADAs, A ROVARSEREG

"A Profeta szrllldlilja" _ gyonyorii i1/usztriici6 egy 17. sziizadi t!lareg keziratb61. Az evek soriin rellgeteg potollw/a/itm SZQlIeget csempesztek: ki Malib6i, mgy adtek el joszerellel jityingekert a [eketepiacon

bOrtlsagnak Timbukruban

90 NAT10NALGEOGIlAPH1C,2011. IANUAR

TIMIlUKTU 91

Karacsony cion harem nnppal, takarodo utan David kiszokott a Kii!6nleges Alnkulatok laktanyajab61. Soter, girbegurba utcakon at Ajsa egyik five revel elautozon egy imam hdzdhoz. Az imam tolmacs koarernukodesevel felszolftorta az arnerikait: terdeljen te areca! Mckka fete, es mondja el haromszor az iszhim hitvallast, a saluidat: ~Nin· csen lsren Allahon klviil, es Mohamed az 6 protetaja!" Ezutrin adon Davtdnek egy Korant, es a lelkere ketene: minden nap ctszcr lmadkozzek, es Allah lltjM jarja egesz tovdbbi eleteben

A kaszdrnyaba visszaterd Dnvidet mar vartak a folottesei, a biztonsagi cl6irasok megsertese mialllaktanyafogsagraiteltek.Akovetkezoheten nem beszelheteu a bajtarsalval, nem taldlkozhaton Ajsaval. igyissikeri.iltkijuttatniaharomlevelet. Az egyik igy kezdcdtk: .Dragasagom, beke legyen veled. Szeretlek. Muszlim vagyok. Nagyon boldog vagyok, hogy megismerhettem az Allahhoz vezetc utat. Mindez nem alakulhaton volna igy, ha nern talalkozom veled. 'Iudom, hogy Allah vezerelt hozzad ... " David ezzel folytatta: "Nem hagyhatom el az amerikai hazar, de nem szarrur Az amertkaiak nem zdrhatuak el Allaht61, es nem vehetlk el a szerelmet, arnelyet trantad erzek. Allah akbar! Penteken haza kelJ utaznom"

Ajsa soba tobbe nem latta Davidet. A ferfi meg ket e-malh killdorr neki az Egyesult Allamokbol Utols6 tlzeneteben tudetta, hogy a sereg lrakba killdi, es nagyon fel artol, hogy ott valarni baj er i A lany tovabb kiildozgerte az e-rnaileket, de egy h6naputankezdtekvisszajonniaziizenetei.

Most mar potyogtak Ajsa kdnnyei, egyenest a lcvelekre. A lany megtorclgene, majd gondosan osszehajtmra a lnpokat. Varja, hogy David erte kuldjon, suuogtn szemlcsurve. .Eszak-Cnrollnaban lakik" - olycn dhftattal ejtette ki Iranctaul a revet, hogybizouyos voltam bennevalam! mesebelt helykent el a kcpzeleteben Eszak-Carolma,

Megprohaltnm felvidnam Ajsat, csipkelodtem vcle, hogy legycn ovaros, k(i]6nben Abdel Kader Hatdnra rudomasr szerez a levelelrol, vegtere is Timbuktu ertekes kexiratai k6ze vnlo mindegyik, Hatdara meg kepes lesz kovetelm, hogy adja at mindet a konyvtamak. Ajsa ujra lctorolte a k6nynyeit. ~Megkaphatja a leveleimet, ha megkaphatom Davidet'tc jelentette ki elszantan,

92 NATIOSAI. Gf.O(lRAI'H.C· 20'1. )ASU"R

[ Blzonytalan jiMj I

Egy honappal azutan, hogy eljortem Ttmbuktub6[,afranciakol"manynyomasaraa maliszervek szabadon engedtek negy foglyot, az AQIMhoz kothetd szemelyeket, a francia tuszcrt csercbc. Az olasz hazaspar cs a spanyol segelyszolgalntosok is kisznbadultak: hazajuk allit6lag tetcmes valtsagdijat fizerett ertuk. Az6ta nz AQIM ujabb hat francis allampolgart rabolt el. Egyikiiket meggyiLkoltak. Jelen Irasorn nyomdaba addsakor 6t6t meg fogve ranortek a sivatagban.

htret sem hallottam Davldnek, Ajsa viszont meg mindig gyakran telefonal. Mindig ugyanazt kerdezf: van valanu iijsag? Hangjat olykor elnyomja a s6s:t..aIl1t6 teherkoesik robaja, masker vihancolo gyerekek, vagy imara hivo muezzin kialrasat hallani a hatterben. Ajsa neha sirva fakad a telefon mdsik vegen. En pedig csak hallgatok, nem tudok neki mit mondant. Ugyan mivel is vigasztalhatnarn Timbuktu viragszalat? 0

Ora a val/lisi iskolliblll1: pala/libllira rol/I'ersekel, a Kor/hl SZQvegel /aJwljrik a filik. "Az Irds, nz olvasds, a Koran. Mind IlagYOII fOil/OS" - mond]n tnlll/6juk. TilllbllkllllWgy /lId6sni is ebben a szellelllben ellek.

A marabu es csaladja nagy hirtelen, megmagyad.zhatatlall m6don elnlur Timbuktub61. AzI mondjak, hogy a Pelszcnui ktlldott enc, szemelyes szolgalatabafogadtaaszentembert

lrtam egy e-mailt Davidnek, aki ma is lrakban szolgal, de mar nem tartozik a Klilonleges Alakulathoz. Par nap mulva valasz jott t6le: .Rettenetesen nehez tddk voltak, maig elcnken elnek bennem a timbuktui emlekek. Soha nem felejrem el azokat, akikkel akkcr megismerkedtem. Ma is nagyon sokszor jutnak az eszembe"

TOSKES ORRO LEVELIBEKA, ARANYHOt.!!.OKO LUGASEPIT6 l\'!AOAR,

SZAt.IITCGEPPEL RAJZOLT SZORNYRE HAIAZC ARASZOLOLEPKE,

csocss ES B!ZARR, EDO!G [SMERETLEN TEREMTMENYEKRE BUKKANTAK

OJ-GUINEA ATHATOLHATATLAN VAOONABAN A B[OLCCUSOK.

/

VARAZSERDEJE

/ I

/ /

/

\

lrta Mel White Penvkepeue Tim Laman

Zoldello magaslati erdosziget. 2200 meterrel a tenger lelett. A Foja-hegyseg veooneten honosaliatok-nbvenyekevezredekenatelszigeteltenfejlOdtek Ahegymagasabbanlekv6,maist6keletesenhaboritatlantajainsokolyan faj lelheto 101, amely Wj-Guinea mas hegyvidekeir61 mar reg enoot.

Henk testver filozofusi nyugalommal vette tudomasul, hogy valtas ruha nelkul maradt. Alig nehany oraja tette ki a helikopter Uj-Guineaban, a Foja (Gauttierj-hegyseg oserdei tisztasan. Masfel kilometer magasan huzodik ez a videk, bolygonk egyik legnehezebben megkozelirhetd taja. Epp csak elhalt

a rotor zaja, amikor Henk radobbent: iszakjat a gepen felejtette, ezert hat a kovetkezd harem hetben a sebteben magara huzctt farmemadraggal, rovid ujju rczsaszln inggel, vaszonkalappal es gumicsizmaval kell beernie ..

Henk van Mastrigt mindezek decara vegtelenul boldog. Ovntosnn Jepdel a Iapfolton, piros hdlojaval tddnkent a f61roppeno, ekszerkent ragyog6 lepkek felt suhlnt. "Gyertek csak, ne fcljetek!" - suttog]a vaskos holland akcentusaval angolul, ha stkerul egyet-egyet elkapma. Egyszcr csak megtorpan, ktgombolja sliccet, s terjedelrnes npiSicsalir" helyez el a terepen. Regale tudja ugyanis, hogy a lepkeket ellendllhatatlanul, rnegneskent vonzzak a vizelet asvanyi anyagai.

Hcnk Frater most htrtelen megldt egy kozepes merenllepket. Elkapja.s rornpa vegjl csipeszevel szetrarja szaruyait - az ejfekcte alapon hofeher J benl vir'it. »0, remek, remek! Egeszen biztosan lij fa]!" - mormolja reviilten, kozben OSZ szakall keretezte area szeles moso!yra huzodik.

Henk a ferencesek vil<igi kczcssegenek tagja, laikus tesrver. Nem szerzett egyetemi diplomat, nem is folkem biol6gus - viszonl tobb evttzede tanulmanyozza Nyugat-Uj-Gutnea lepkeit. Nines ember, aki a helyi rovarnepseget jobban ism erne.

FO)A-UEGYSEG 99

S ha 0 aZI mondja valamelylk peldarryrol, hogy uj fajhoz tartozlk, akkor az ugy is van! OJ rovnr pedlg ugy kaphat helyet a tudoruanyos lajstrornban, ha befogott peldanyait tiizetes vizsgalat eeljabol eljurtnrjak egy muzeumba, s Henk testver kozreadja a leinisat valamelyik rovarszaklnpban.

.Odanezzen, ott az uj mezevol" - bok oldalba Henk, es a lapfolt perernen magcsodo haragoszold novenyfal fele mutat. Csakugyan: az egyik bokor szelen kozeptermetu madar csemcgezik a gyiimolcsokb6!. Tolle sctet szlnll, feje oldalan narancsszinubdrlebenySzovnl ilyena narancskepu mezevd! Mert a Melipotes carolae egyedal itt, a Foja-hegysegben honos - s eddfg iegfoljebb maroknyt kumto ldtharta hus-ver mtvolraban.

U)-GUINEA, a foldkerekseg mdsodik legnagyobb salgete meg a sokar laton, harcedzett termeszetbuvaroknak is alaposan foladta a lecket. Rendkiviil tagolt, siini vadon borftcrta tajai "mar-mar athatolhatatlanakadalytkepeznekazismeretlen belso videkek hataran" - irta role Alfred Russell Wallace tudes es folfedezi:\, ukl addigra nuir j6 nehany zord, bnratsagtalan videken megfordult. S bar a sziget magaslatait aprdnkenr foldentertek mar a kutatok, a Foja v6lgyei, szirtjei, bororva-

eles hegygerincei, vegelathatatian dzsungelei nem adtak meg k6nnyen magukat. Az elsa hasznalhate adatok viszonylag keson, 1979-ben, majd \981-ben futottak be, Jared Diamond btologustol Azutan 2004-ben, a Foja felett dtrepulve, Bruce Beehler ornitol6gus eszrcvert egy kiesiny lapretet, ahol csak cserjek, filfelek nortek. vegre egy zsebkendonyi hely, ahova letehcrtek a helikoptert!

Ezutan, 2005-ben kezdcdheteu meg a Beehler vezette elsa nagyszabasu tudomarryos felrneres a Foja-hegysegben. A Conservation International tenneszervedo szervezet gyorsertekelo programot (CI RAP) inditort a fajokban kulonosen guzdag teriiletek mcgovasera, majd e program kereteben egy harornhctes expedicio remerdek uj fajt ralalr Kozttlk ismeretlen enilosoket, novenyeket, tucatnal rdbb bekat, s a narancskepu mezevcr is - ez utobbi azert is fontos, mert lcgutoljara 1950-bcn irtak Ie uj madarfajr Uj-Guinedu. Henk a maga reszerol kozel harmine lepket gyiijtott be, melyek korabban nem latott fajok kepvtseldt lehetnek.

Henk tesrver azutan a mcsodtk RAP-expedici6 ragjakenr 2008novembereben ujra eljutott a Fojahegysegbe, de ezunal (mint lartuk) a c6km6kja nelkul. Szerencsere azonban nem kellett harem bosszu hetet ugyanabban a hacukdban eltolrenle,

Fura lenyek: foldje

A~lndonezTudomanyoslntezet attar temooetctt Foja-expedici6 (Iasd terkepilnket] enaecelyt kapottatajatbiriokl6kwerba espapasenatorzst61,hogy tudcrnarryos vizsqalcoasokba kezcqen a hegyen.A kutat6kat tennsztnottek kateuzortak-. megosztvavetukahelyiallatesnovenyvitaggalkapcsotatos sck evszazadostudasukat.

M. ejszakai eletet etc. Ierqeket evohosszCrcsoruhangyaszsun isahaboritatlanfojaiesoerd6k tak6jaUobbra}.Ezavilagleg_ naqycbb tojasrako emldseaxar t6 kilogrammot is nvomhat

mert csapattarsat folruhaztak Bejbnn is lett volna, ha nem segitik ki a t6bbiek, hiszen az ida nagy reszeben isteruelenul zuhogott! Meg a boseges ruhaterral erkezok is mazon lngben es csatakos nudragban-zokniban dolgoatak vegfg a napokar.

Kellemes-e vagy sem, de nz llj-guineai i:\serd6 fajokban tobzodo elcvilagat, a fdk torzset-agatt ellepd rnohakat, harasztokat es a tarsaikat szipolyoze. elosdi novenyeket (eplfitonokar) ez az ozonviz eltetf. S mivelmerges kigy6 es malariaszunyog mar nemigen fordul eki odafent a hegyen, a Bog Camp ("Laptabor") lakolnak inkabb csak alto! kellctt tartaniuk, hogy hirtelen rajuk zuhan egy olomnehez ago Mert a lucskosra azotr epifitonok slilya alatt egyre-masra tortek-roppamak a fak ..

EGYIK NAP A BOG CAMP haralmas sdrga satr!i.b61 rcgtcnzott laboratorfumban gereznakar, csontvazakat, teterneket cs szovetmtmakat tartosnottak a majdani vizsgalatckhoz es nres-elernzesbez az expedlclo tagjat. A Smithsonian lntezet ket kutatoja, Christopher Milensky es Kristofer Helgen eppen az emlos- cs madarpreparatumokkal foglalatoskodou. az nusztral Paul Oliver gyikokkal es bekakkal ngykodott. A Cornell Egyetem Madanant lntezetenek munkatarsa, Ed Scholes

nehez ketyerei alatt gcruyedve egy ritka paradicsommadarat iild6z6tt, hogy video- es hangIelvetelt keszfrsen r6la. A vallalkozast tamogato lndonez Tudomanycs lnrezet riltal delegelt Asep Sadlll botanikus pedig a tabor k6rnyeken gyiijtcgeue az erdekesuovenyeker.

A zsakmdny aprajat csapdrival-haloval kaptak e! a kutatok, olykor puszta kezzel - kivalt az ejje! lampafenybe tevedo bekakar. A nagyobb meretf madarak es emlos6k zomet kornyekbel! falusiak hoztcik;ahelyiektaboriszemeJyzetkenteserdci vezctokent saegcdtek eJ az expedldohoz

Harem bennszulon vadasz ijjal-nyilJal ejtetr hegyi kazuarral tert vtsszc a tdborba, mar a masodik napon. Milcnsky nnndenaron lIleg akarta kuparintaru a meteres madarat, de a falusiaknak mas terveik vohnk vele-. es csakhamar kazuarpecsenye illata terjengett a levegoben, Milenskynek mar csak a csoruokat sikerult megmentenie. "Tan szaz eve ez a legelsc peldany, amelyiknek legnhibh egyes darabjai muzeumba kertilhetnek" - dormogte, a kazuar cornbcscntjat tisztogatva.

Kcscbb azutrin Krls Helgennck mar ajandeknt is hoztek a vadaszok: egy pottom kengurut. Ez itt taldn a vilag legkiscbb valodi kenguruja. mutarra a nyul merenl allatkat Helgen, aki kapott meg

'·OIA-UHGYSEG 101

Ejszakas csapat

Alkonyal utanejihinyekszAzaibujnakel6afojaies6erd6ben,hogyatvegyeK nappaitevekenY,sotetbeomarnyugov6rater6tarsaikhelyel HariSutrlsno indonezrovarkutat6j6tludja,egyvilagosszinuleped6b6lesnehanylzz6b61 szerkeszletlfenycsapdajasokfeleeselkepeszt6szamulepkelvonzmagahoz AbefogottiepKeknemelyikefentlathat6:szarnyukfesztavolsagahozzavet61eg 2,5centimeter,Bekakutal"llsejszakaerdemeskutatni-sKulonijsenakkor. haslemerKelazeso.EdalosKedvuketeltueketezOstiisencsiliog6szemiik hamar alarulja a larnpetenyben. A jobboldalt f61vonultatott bekak testrnerete 2.5 as 7,5 centimeter k6zol1 valtezlk. Uj-Guinean mintegy 350 bekafa] heros, k6nnyenmeglehelazonban,hogyugyanennyivilrmegfelfedezesreelavoli szigeten, amely a vilag egyik legkevesbe tsrnertterseqe.

104 NA'l'ION,\I,GEOGRAPHIC'2Q",IANU}.R

cgy bizar r kulseju, tojasrako csodalenyt is. Ez a rendkfvul ritka joszdg (a hosszuorru hangyaszsun, amely mellesleg a kacsacsdni emlds rokona) orranak elektromos erzekszervevel taldlja meg a gtlisatakat a ralajban. Zsakmanydr szigonyszenl, apr6 horgokkal borttott nyelvevel dof at, azuran fogatlan szajrival felszippanrja, akar egy haspok a rnakaronit. IZ1110S test, szorszalakbol m6dosult tuskek, a htmeknel negyagu penisz, a n8stenYllel rejtermeld borfoltok a csecsbsmbok helyen - igen, alighanem a fcldkerekseg legkulonosebb emlose ez, neki pedig szemelyes kedvence, meselte r61a Helgen. Furcsa egy allat, s tanulmanyoznl sem k(innyii. Hogy mast ne mondjak, senki emberfia nemlanarneg a kicslnyet!

A tabor eleteben nem csak a munka, a gy{\jtes vagya preparalas jan keservekkel. Az cxpcdici6 minden tagjat helyben osszeszedett nyavalyaksajg6 piocarnarasok, csalrincsfpes okozta fajdalmas ktutesek ktnoztnk. Helgen satraban pedig valosagos nyiieso hullott egyik ejjel: rekergozo, farkasehes larvak blljtak ki a legypetek ezrcibdl. Azutan ott volt az az esre, anukcr fuccsba ment a csapat petroleumkeszlete, A helyi segecero cgyik tagja vlznek nezre, fazekba cntotte, 5 rizst szort bele, hogyvacsoriit fozzon. De akarrn! gond-baj tamadt is, szemernyit sem lankadt a Bog Camp legenysegeoek lelkesedese.

A napot mindig a madarak kezdtek. Elsokent agyakoriesigencsakharsanyrovidfarkll alngo (Amalocichla iI/cerra) eneke harsant fcl az erdcben. Majd nemsokara csatlakoztak hOZ7.a a voros es zold raketakent cikazo, rtkacsolc papagdjok is. Bar a koraU gyGmolcsgalamb (Ptilillopus rivolij ragyog6 zold-sarga szine ellenere is kitulloell elrejtdzott, bugo-huhcgo hangjat sokszor hallatta. A madarsereg e sokszolarnu koncertjehez az esckopogas adotr pergo rlnnuskisererer

Napszalltautanfdlharsalltafillsiketit6kab6cadalarda: fel hatos korusuk aut6riaszt6kat idezo hangon sz6lalt meg, a hat eras valtds renddrsegt szirenak modoraban kovette oketo Hamarosan razendltettek a bekak is: tlgy slpohak-fturyogtek, mlntha az 1950-eseveksci-fi filmjeibol elszabadult kerge robotok sz,lllt5.k volna meg az erdot S minden napra jutott valnrnliyen (Ij felfedezes vagy megleperes. Elokerult peldaul a hihetetlenul

106 NATIONAL (If.O(lNAI'HIC· 2011. J""UAR

Tudomanyos neve eqyelore ntncs ennek a nemreqmen torreoezett hosszuoyetve repOlokutyanak,deaztmar tudjukr61a,hogyn6vimyrol novenyre szajl.vekcnyka nveivevernektert snv.es k6zbenbeisporozzaa viragokat.A FOja-hegysegben tett ujfelfedezesek utan atermeszetvedck mindentelk6vetnek,hogy a berwaszet. a takttermeles es a cwneacto veszeivet

ne pusztithassak eleta] meseseli)vilagitt.

rnadar viselkedeset, s ezzel igazolhatja, hogy mas fajhoz rartozik, mint az Uj-Guinea mas videketn honosak. ~Negyszaz az egyhez! Ilyen pazar lett a talalatl aranyom! Negyszaz percet kucorogtam abbnn a lesnck csufolt. szuuyogoktol hemzsegc olban, es egyetlen nyavalyas pcrcre sfkerttlt megpillantani a madaramat" - fakadt ki mergesen.

A felfedeaesek Iistaja azert j6 nehany tetellel gyarapodott az expedici6 harem hete alalt, sot akadtak a zsakmanyban sohasem teton csodatenyek is. A btologusok rarsolyaba kerult egyebek kozt cgy csmos, gombszemd patkany, egy hosszu crru beka (amely botor m6don a csapnt rlzseszsakjan pihent meg), egy sargan ragyog6 szermi

ritka, mar-mar legendas lenykent szarnon tartott aranyvallu kuszokenguru (Delldrolaglls pulcherrimus - azaz a )eggyonyorubb fanyul"). Henk testver meg ejszakrirol ejszakara temerdek Iepket gyujtott be, kollekciojaban minden elkepzelherc sztn es forma elofordult

A SIKEREKET persze a tudomanyban scm adjak konrryen; nemelyik ahitott j6szagot 8rjit6e1l nehez volt elcsipni. Egyik nap (mar az cxpedfcio vege fele) lattam, hogy Ed Scholes omnologus morcosan uldogel az ebedldasztalnal, a kck ponyva alatt. Hat igen - htdbn remelte, hogy stkcrul kepbell-hangban mcgorokiteniea helyi paradicsom-

ortast szirakotd, egy gekk6 (a ldmpa fenykevejeben viJagit6 ego narancsszfml szemc arulta ell, es perszetomerdck ujlepkeA Foja-hegyseg e kicsiny saeleten begyiijloll mcgannyi tsmerctlen allat es novenyuagybcn gyarapitotta tehat az ujguineai f16n\ra es faunara vonatkozo, mtndeddig igencsak hezagos ismereteinket.

Amikor eljort az utolso nap, s a helikopter folemelkedett a lapretr6l, oriasi kakaduk roppentek ijedten a leveg6be, hoteher foltjatkkal pazar kepet rajzolva a fak szemhatartg uyulo sotetzoldje ele Azutan clhalt a mennydorgo robaj. a knknduk is visszatelepedtek helyukre, es a titbit orzo Foja erdeiben nz elet ujra folvette dsi rumusat. 0

· .

TombolVktllllkrllnlr/lfiromrsfdezerlakosu del gron/mu/r Qill/orlotjbau a 11Ooll'lidekkal tr!rlnrozo I rzejOlme/t-gszlk akar IOfokra l~r

iRTA TIM FOLGER FENYKEPEZTE PETER ESSICK

Gronland viharszaggatta deli csucsketol kisse eszaknyugatra, meredek hegyoldalak kozt bujik meg a jeghegyek pottyozte fjord, melyet Voros Erik vikingjei fedeztek fel tobb mint ezer eve. A parti meredelyen most meghokkento uj latvany tarul elenk: takarosan nyirt reti perje,

odebb rebarbara meg szitkafeny6 zoldell egy-ket nagylevehl rryar, arizonaijegenyefeny6es filceslevehl ftiz tarsasagdban. Kenneth Heegh kenjeben n6nek ezek a novenyek, j6 650 kilorneterrel delre a sarkkortol, az eszaki szelesseg 60" 43'-en fekv6 Qaqortoq varoskaban

.Fegyott az ejjel!" - szolal meg vendegutcm. mikozben a szunyogokkal hadakozva novenyeit szemleljuk egy melegjuliusi reggelen. Zaflrkeken csfllog a napsutesben a qaqortoqi kikiit6 vtze. Egy kisebbnek szamito, de meg igy is autobusszal vetekv6 meretii jeghegy sodr6dik tova a rakparttnl alig nehany meremyire. A kikiit6t nmfiteatrurnszerecn ovezo, szinte teljesen kopar granithegyek oldalaban nehany elenk szuulre festeu fahdz all, melyeket Europabol hozartak ide.

Az apoh szakallu, vorosesszoke haju, j6kotesii Hoegh akar vikinget is jarszhama egy kosztiimiis filmben. Vegzettseget tekintve agron6mus, s egy id6ben a gronlandi mezogazdasag! mnusztertum fotanacsadoja volt. Osel Imm.ir tobb mint ker evszazada Qaqortoqban elnek. A kerl szelen a fcrf hirtelen megrorpnn, leterdel, majd beles az eloz6 honapban odaultetett vajrepdr ohalmazo feher miianyag folia ala.

112 NATlON"L GI!OGRAPt<[C - lO ••• ,A"'UAR

.Huu! De hat ez hihetetlen! - almelkodlk szeles mosollyal vajrepai cgcszsegesen l.iilde1l6 levelet lattan. - Harom-uegy hetc felejuk scm neztem. Az iden meg csak nem is onroztem. Az e50 es az olvadt h6 mcve az egesz. Pantaszttkus! Sainte mar fol is szedhetnenk!"

Bur a zoldseg korai bcerese aprosagnak nlnhct, Gronlandon megts szenzactoszamba megy. Hiszen a sziget negyotOdet nehol harem es fel kilometer vastagra hizo jegtakaro fedr, es az itt el6k tobbsege tl6 fat meg sohasem erinten. Ujabban azonban a sztget kerszer gyorsabban melegszik, mint a Fold mas reszef mcholdas meresek szerint a vilag edcsvizkesaletenek kozel het s7.a7.aleJcit rnagaba foglal6 hatalmas jegtakaroja evente mintcgy 200 kobktlometerrel zsugorodik. Ez az olvadris pedig gyorsitja a helyi melegedesr, mert a tenger es szarazfold jegrnentesse valo felszine tobbe mar nem veri vissza, hanem elnyeli a napsugarakat. Ha az elkoverkezd szazadckban reljesen elolvadna Gronland jege, tobb mint het mcrerrel cmelkedne utengers1.inl,vizzelarasztvaelavi.Jagpartvidekeil.

A gronlcndtak megsem agg6dnak az eghajlati valtozas miatt - set, inkdbb remenyteli varakozas erezhetc Dania e trivoli, nutonomleval rendelkezd

I'~riis E"i~, aki hohni selllllli5eg miatt emhert lilt lzlamion, egesz Cle/fbe" a dkillg istenekben h~lt,fe/esege azonimn megkeresztelkedett, Erik az 6 kedveert fa/ell/plomot emelt qassiarsuki blrlokall, mclynek masal tiz it'll SZIllltel/ek fol; a 561'ell), a j6szago/ tartono tal'of. fur eVl'IlI kfsobb ugycnezen a hiit'os I'idfkell lIIIokabd/yja csapatanak szurkot egy qaqortoqi drukker:

GRONlANDITA\'ASZ 113

vasert cserebe fokabort es rozmaragyarat szallltouak Europaba. Kesobb Erik egyik, Leif nevu fia Qaqortoqt61 55 kilometerre uj telepet alapitott, majd i.sz. 1000 tajan folfedezte Eszak-Amerikat A gr6nlandi vikingek telepet t6bb mint negyszaz evig maradtak fenn, azutan hirtelen eltfll1tek - es tcbbe senki sem hallott roluk.

116 N,\TlONAL (lEO(JKAPI!!C' 2011. JANUAl<

)'lfl~>···\;,;;:;;;·;;;'i;

c

_vikingtelepek (985k.-1450)

GRONLAND! TAVASZ 117

Szemit takadtmltlk be Groll/am/ml, a g/obMis f61meleged6 "verojeuyesebb" /wttisaiuak t(!Julje/ekent _ Avillja Lemwrl es csaltilija eWICk kiiszOllllCti, /Jogy iletsztiz birkfijllknak e/cgcm/O tflkarJJJrill), tcrem.

Fel nyolckor nuir jokora tumeg toloog a rakparton.Megakikbt6renezoregifahazaktctcjen is nezok gubbaszranak. Nehimy kajakos is feluinlk n szlnen. egy helyben lapdtolnnk a csendes.femszimi vfzen, nehogy elsodr6djanak. Az i.innepseg kezderen a daldrda elenekll Gronland Nunarput Utoqqarsutl1mgomvil (Osi fOldunk) dmii ocmzett himnuszar. Rosing a tomeg fele fordulva biztatja az embereket, hogy kapcsolodjanak be ok is az

fogj~k a dontest 5zenlesiteni - a hajdani telepesvaros szlveben, a haj6kiki:itoben tnrtott iinnepi ceremonian jelenti majd be II. Margit dan kiralyna orszaga es a KahUillit N!IIwal (nzaz Gronland) kapcsolatainak{ljal<lpokrahelyczesel.

.Boldog vagyok, nagyon boldog!" - [elenu ki kC71t a szfvere reve a Gronlandi Nemzeti Enekkar karnagya, Per Rosing. Az osztil6 hajiit lofarokba fogo, karcsu es ndvartas 58 eves eszkimo ferfi ki-

sereteben sodr6dom az cmbcrekkel az ejszakai ones es6t6l es hotel nedves utcakon a kikot6 fele. Most rajzik ki a nep Nuuk legnagyobb bcrhazabot, a grcnlundi lakossag kozel egy szazalckanak otthont ado "P blokkb61". Az cpiilel vegco jovobe mutate miialkotus dtszeleg a csupnsz belonfalOlr Gronland negy emelet magas plros-feher zriszlaja, melyet egy helyt muvesz es iskolasok hada vurrt ossze, tobb szaz ruhadarabbol.

120 N,IT10N"LGF.OGIl"PH1C· 2011. I"NUAR

encklcsbe. Matol a kalaallisllt eszktmo nyelvjdras lett ~Zoldf6Id" hivaralos nyelve a dan helyen

A kidl}'no nyolc ora utan nimk fel a szfnen. Az Inuit nok hagyomenyos viseleteben: combtoig erO ptros f6kab6r csizmaban, gyongyozou vallkendoben es fokaprem rerdnadragban erkezik, majd iitnyujtja a gronlandl parlament elnokenek az onrendelkezesrol kiallttott oklratot. A nep ujjong, agytiloves dorren a kikot6 folotu hegyen

AZ IRAT SZERINT tovabbra is Dania intezl Gronland ki.iIUgyeit, s nem marad el az eves penzijgyi segely scm. Belngyeikrol viszont joval cnallobban donrhetnek majd a szlgetlakok. Ennck foleg a galdagasvllnyvagyonkitermelesenelleszjelcntosege, mivel anelkul sohasem valharnak onellarova gazdasegilag. A sZiget exportbeveteleinek tobb mint negyot6det rna a halaszat adja, elsosorban a gronlandi laposhal es a garne1a kivitele. S mig laposhalbol b6 az rillomany, a garnelak szdma igencsak megcsaopcnt. fgy aztan a Royal Greenland allamt halaszativallalatnalrendretetemesaveszteseg.

A "r6zsaszln aranynak" nevezetr gamela megfogyatk07.asara egyelore nem tahiltak magyaraaatot a szigeten. Soren Rysgaard, a nuuki Gronlandt Klimakutat6 Kozpont igazgat6ja szertnt nemcsak hogy melegszik a helyi eghajlat, de egyre kiszamlthatarlanabb is -1ehet tehat, hogy a melegedo tengerben ma mar nem akkor kelnek ki a garnelalarvak, nmikor bcsegesen akad szamukra tapldlo fitoplankton. A pontes okokat azonban senki sem ismeri. A halaszok ezerr csak abban remenykednek, hogy a melegedd viz visszacsabitja az atlanti t6kehalat.Nehanyevevalamelyestmarn6t1isaz cgyedszam, de azutan ujra csokkenni kezdert.

"A hagyomanyos gr6nlandi eletruod ulupja uz ulland6sag volt" - magyarazza Rysgaard. A sziget f,1gyoscgh<ljlataazatlanl'iviharoktepaztadelipart kiverelevel vajmi keyes meglepetest mrtogcrou. Ezt a valrozarlansdgot a vastag jegtakaro es a fdlotte megul6 hideg legtomeg szavatoka csuknem mindenhol. .Ielen kuryaszannai vadasztunk vagy halasztunk a tengeri [egen, mig nyaron kajakkal menntnk vadrn. Most viszont egyre eszakabbm is elofordul 37. a bizonytalan idojards, amely eddig csupan Del-Gronlandra volt jellemz6" - fejtegeti a kllmakutato.

122 ~'ATlONAI, GEOGR"PHIC • 20 I I. J"NUAR GRONLANDI T"VAS2 123

Vad(15zlli tanit egy mlllki lievelOotthonban e/6 eszkimo fluI az oktalojll; most epp n11lSzarvast sikeriilt elejtelliiik. Bar Il grollialldillk tObbsege vildaszik is, a Ireiyi gllzd(lsag iegJolltosabb agll megis a hakiszat, A Royal Greenland lIuuki iizemebell exportra csolII(lgoljdk a leJagyasztott tokeiIll/a/. A magas btrek mmtt olcsobb Klnaoan vagy Lellgye/orszagban fiJldolgozlii a Iwlal.

Az evangeltkus hitterit6 Egede veszetr viking telepesek uran kutatva keveredett ide. Vikingeket ugyan nem talalt, de megalapitorta Godrhab (Nuuk) varosat - s ezzel kezdodort meg Gronland dan gyarrnarositasa, lakoinak kereszteny hitre tertrese. Mint szinte minden helybeli, Petersen is dan never vlsel, bar 6 maga inuit. .Pelek.hogy a koola] tonkreteszt ez detunket! A GRONlANDI GAZOASAG JOVOJE azokon a k6- Penzrc rerrneszeresen mlndenktnek szuksege van, olajrnez6k6n alapulhar, amelyek Mathseussenek de vajon megerl-e eladni a lelkimkerr Vajon mit vadregcnyes halaszvizetn tul, a Disko-sziget me- er, ha mind milliomosok leszunk, de nem tudjuk

EszkmlO vada,zok /~szfh I/Iazollm szedrk it krllmplrl cg} ludeg QIIgllszluSi lJapOIi lIZ egykon vrklllg leiepcsekllek ott/will ado tellgerpartoll lass/Jcskall gYlmlpszlk IIg}an a helyi rennes IS Grall/and IIIcgrs ~zlllIC mmJclllemICII}bo/ be/lOutta/ra seorut

ugyanugy tovabbadni saja! unokainknak Gronlandot, ahogyan mi kapmkj Legyen Inkabb kevesebb penzunk, de orizziik meg az urokomak eztaszigetet"-fejtikikete1yeitapiispiiknii.

"A'I. olajkerdes bizony eleg kemeny dio, hiszen a sarkvideken elak sinylik meg leginkabb a klima valtozasatt" - mnnd]a Kuupik Kleist, Cronlnnd koakedvelt minlszrerelnokc. Az 52 eves kormdnyf6 (akit nehany zenei co-je okan Gronlund Leonard Cohenjekenr is emlegetnek) jol erzekelt a helyzet fonaksegac orszega epp egy olyan asvanykinesetkeszi'llnagytetelbenkitermelni,amellyel tovabb siettetheti a sarki jegtakar6 otvacasat

"Er6sebbgazdasagravanszliksegunk,ezerthat ki kelJ aknaznunk a k60laj ktnalta leherosegeket A zoldek vihigszerte azt tamicsoljak, hogy ne termeljlik ki a keszlereinker. Csakhogy a koolajon kivul semmivel nem pntolhatjuk a hahiszat kies6 jiivedelmeil"-magyarazzaKleist

A szlgernek persze akadna egy maslk jclentds asvanykincse is - bar ennek banyaszata scm kevesbe problernas. Az ausnrdl Greenland Minerals and Energy vdllalat rhkafoldfemekettalah a delgrcnlandt Narsaq varoska folon emelkedo fennslkon - es ncm kizart, hogy a vihlg legnagyobb

"Tavaly Ids hijan csodbe mentem" - felelte egy gazda a folmelegedes hasznat firtato kerdesemre. ..

leldhelyet. A rtrkafoldfemek azert nelkulozhetetlenek, men a hibrldautok akkumulatoraltol a szelerdrrulveken at a kompakt fenycsovckig sz ... amos "zoIC!" technikai megoldas ezeket huszndl]a. Ma viszont a vtldgtermeles tobb mint 95 szazaleka Kinab61 szarmazik ...

A narsaq! lelohely kiaknazasa gyokeresen aralakitana tehat a viliigpiaeot es Gronland gazdasagal egyarant. John Mair, a Greenland Minerals and Energy igazgat6ja szerinl a narsuqi keszletek ttibb mint otvcn evig larto kitermelese emberek sz.-izuinak adhatna Illunk5t a halaS7.nt esodje 6la esak tengodo varosban. A eeg munkatarsai mar el is kezdtek a terUlct R'iltar;isat, am a fejtesnek

126 NATIONAL GEOGRAPHIC' lOll. JANVAR

komoly akadalya van: a relerek urdntartalma. A gronlandi konuany ugyanis kerek peree betiltotta az uran banyaszatat. "A rilalom rna is crvenyben van, s nem is tervezaiik a fololdasat" - jelenti kt Kleist. Ogy nlnik tehat, Cronland kizbldulesehez meg meglehetcsen rogos lesz nz ut.

A SZIGETLAK6K trefasau Sineriak: B(/lIa(lIIcqarfiknak, azaz "Bananparlnak" uevezik Narsaq es Oaqorroq vldeket. Az eszkuuc vnddszok unokal ugyanis a hajdani vikingek peldajat koverve ismet megmavebk a fjordok menti foldeket. Ha Gronland yalaha 7_.6ldeHni fog, az ht kovetkeztk be eldszor. Kenneth Hoegh agron6mus azonban ova int atrol, hogy komolyan vcgyek barmit, amit az igeretes gronlandi bosegszarorol oivastruu. A lcpok mar "sarJ...""Videki aratesrol" es "bosegcs griinlandi burgonyaterrnesrol" cikkeznek. 1gen, valoban akad krumpli a szigeten - csak meg keveske terem.

Egy pompas jli!iusi reggelen 25 csornos sebesseggel szeljiik Hoeghgel a fjord vizet, Voros Erik nyomdokdn, A harem lelket sz.1mhil6 lpiutaq fele tartunk, ahol nz eszakl parton Kallsta Poulsen vrir rank, a gezdesega alatt meredezd sztrtcn. Kifakult szurkc kezesldbasa ellenere is inkribb rudosnnk velnem, nem pedig gazdanak. A karcsu termeni, szemuveges ferfi nagy megleperesemre frauctas akcenrussal beszelt az angolt. Ukapja ang(lkkoq volt - az egyik urolsc griinlandi samdn, aki meg embert is olt verbosszcbol, am kesdbb ldtornrisa tamadt [ezusrol, 5 kcreszteny lutre tert

Alsetalunk Poulsen foldjen, amelyen dusen no a kom6esin es a reti perje: valosigos szfnkavalkad ez a fjord csupasz, sztirke falaihoz kepest! Poulsen szeptemberbenszeretnemegvenniels6juhait-a birka itt a legneps1.eriibb haszonallat, tobbuylre a husaert tenyesank. A birtokot 200S-ben vasarolrak, mlutan folreppcntck uz elsc hirek, hogy melegebbe valhat Gronlund cghajlata.

Poulsen egyelcre tavolinak Idtja meg az Igcret f6ldjet. "Ez itl az en hdbonis ovezerem" - mondja, mik6zben atvergodiink egy j6kora k6vekkel teli, snrostcri.ilelen, melyet kapaI6geppel.lalajlaziI6- val, traktorral proballllegtisztitani, llliivelhet6ve lenni. Gepeil egy kis7.llpcrah kalonai partras1.~1.lI6 jarmilve! szallittatta ide. Amikor arrol faggalolll, hogy a globalis melcgedes vajon megkonnyiti-e

Vigll$ztaimllll szakad6 esii fedi el Narsaq jeghegyeit. A garm!ltlk titokzatos megcsappanasa miatt be kellell zarni a viiroskll feldolgoz6iizellll!t, sok: lakosauak: joviije biZQllylaiallllli wlll.

majd a sajiit vagy gyermeke eletet, mar-mar rnjdalmas arcot vag. Melyen a szemembe nez, aznin cigaretlaragyujl,amiveJkisid6reelriasztjatolUnk a szunyogok tolakod6 hadar.

.Tavaly kis hijnn cs6dbe mentem. Olyan szarazsag pusznrott, hogy csak a felet takarttottam be a szokdsos termesunknek. Azt hiszem, errefele nemigen szamhhatunk normdlts id6jarasra. Ha mclegebb lesz, robber kellmajd ontoznunk, penzt kcll koltenunk az ontczorendszer lcepttesere, Telen meg nines is igazi havunk, csak esik az eso, aztan pedlg megfagy. Es ez nem j6 a filnek, mert sernmi scm vedt a hidegt61" - panaszolja

A vendeglaronk feher fahazaban elkOltiitt ebed alan vegill megoldodtk fura akcentusanak rejtclye is: elertarsa, Agathe Devisme Francia szarmazasu, Miktizbenj6izi1enkostolgalomafrancia_eszkim6 konyha rernekeit, a csoben sult harcsat es garuelat, a lJIattakot - nycrs balnab6rt - vagy az angyalgy6kerrel izesitetta!Jmi.sh~s1.tat,eszembejtltazn nehany nappa! koriibbi, rusztikusabb qaqorloqi banken, ahol j6s1.creveJ a "Bananpart" Illindegyik gazdiilkod6 csalcidja Jelen volt. Vacsora uhin egy osz haju Inuit harmonikat fogott a kezebe, mire a

teremben lev6 k07.e1 felezer ember kart karba olrve ringatozn! kezdett, majd razendftett a gronlandiak egyik osi halaenekere.

Itt (I llyn!; 6i1 mily C$odas, gyollyoni n mgyogas! Wgc hat a jagYllak, Oda mara tel ...

POULSENEJ..:n'k ELBUCSUZVA motorcs6nakunkkal eJindulunk vissza, a fjord bejarara fele. HMszelet kapunk, a jegtabMk felon akadalytalanul siivit a hideg forgeteg. Hoegh egys1.er megemliteue, hogy j6lenne, ha a gronlandi gaadasagok valamikor meg rudndk majd termeini a juhaik es szarvasmarhaik tel! takarrruutyanak nagyjat. Merthogya gronlandi gazdasagok egyel6re Europabol lmpcrtaljak a takanuany tobb mint felet _ s akkor hol van meg a helyi lakossag ellarasal!

£SIC Hoegh hiizanak ablalcib61 nezzuk a kertel.

Most meg viharosabban tombol a szeJ. A perje es a komocsin lelapul a suru esoben, a fak 'I'lgy hajladoznak, mint esdeklo hivok a lOrd istenek el6tt. H0egh ekkor halkan megswlal: "A fenebe is, micsoda cudar id6! £s az marad, mindig is ... " 0

GR<'.INLANUITAVASZ 127

I RAN Y i T 6 5 Z A M I CAMP PAN NON lA, AFGANISZT.6.N

Tiibbnapos beveteseken a Humvee purill\n belsele a kalona otthona, Van ben neminderJ;asvil.nyviz,csoki,haI6zsak, lartalekl6szer,Rejlo.koletApancelajl6nyilasahozkomolyer6kell_ajarmuvonkivUlivil~gbanblirklellens&glehel

"Csak iilunk itt,

a haboru kezepen ... "

IRTA ZALAN ESZTER

Camp Pannonia _ picillyke magyar POllt egy vilagbirodailllak temetiijcnek t(lrtoll gcopolitikai g6cpolltban. A zord es kopor afgrill hegyck kazOtI szolgld6 katollainknak nemcsak: az id6r6i id6re tecsopo iilthalaliaH e/lenseggc/ keli megkiizdClliiik, de

az istell luna //loge elzart tribor moncton hdk6zllapjaival is.

B efordul a magyar konvoj Pol-e Khomri bazarjaba. A nyUzsgo piacon si.irgolodo ferfiak es egesz testuket elfedd burkaba bugyolalt nok alig vesznek tudomasr a Humveek oszloparcl ezeu a meleg okt6beri napon. Boltosok beszelgetnek egykedvilen velyogbcl vagy kontenerekbdl osszetakolt azletetk elcn. Nehany gyerek lelkesen hadonaszlk felenk, a terepjaro jobb els6 ttlesen [iIi) honved vtsszatoteget. Valamelyik kolyok kovet dob az egyik pancelozott kocslra, a karonak valaszul nyomban lefotozzak ...

A sarkon tul feltt1nik egy feber kisbusz, osszecsavart szdnyeggel a terejen. Kfserctrn inforrnacloi szerint valaki pont ilycrmcl keszul6ngyilkos merenyletre a varosban. Pillanatok alatt elfogy a levego a Humveeban. Benulran bamulom az utotr-kopott janml belsejet - s atvillan nz agyamon: ha meg kell tortenme, akkor j6 lenne mlnel gyorsabban. .. Aztan megkonnvebbulve hitom, bogy a zsufolt ktsbusz oregekkel, gyerekekkel van tele. .Ezek biztos nem terrcrtstak" - allaplrja mcg higgadtan oszlopunk parancsnoka. AZOllgyilkos merenylok ovakodnak att61, bogy civilekct is oljenek, mert ez nepszeriitlenne renne oker a helytek koreben - es Afgantsztanben a propaganduhaboru legalubb olyan ddaz, mint a fegyveres ktlzdelem. Mrisnap nztan megts feltunik egy 6ngyilkos mercnyll:i a magyarok kozelebeu, ezurtal egy feber furgonban, de szerencserc seukt sem sertii meg

AZ ESZAK-AI'GAN1SZTANI BAGHLAN TARTOMANYBAN tobb mint 230 magyar szolgal a nemzetkozi lSAF kontingens reszekent. Alakulatunk - melynek f6 feladata a tarrornany fejlesztesenek segtresc - 2006-ban, a hollandoktcl vette at tabordr. A hollandok

C,\,\IPP,\NNON1" 129

I RAN Y i T 65 Z A M I CAMP PAN NON lA, AFGANISZTAN

Magyarorszag20036taves.z reszt a NATO vezette afganiszt!\ni misszt6ban_EI6szorkorUibeIUI szazhunf6nyikonnyugyalogsWadunks.zolg!\ltKabulban. 200&banvettUk!\tahOliandokt6lazeszakiBaghlantartom!\ny uij!\epitesifeladatait;ecsapat id6veltobbmintketsz!\zf6sra duuadt.2(lOQ·benkezdOdt'i1l

a 12-16 f6skelet-alganiszt!\nl klilonlegesmCivelaticsoport bevetese.mald (30f6vel) megalakultabaghlanlafganz!l.szI6· aljatkikepez6magyar-amerikal csapat.ez a ket atakuret renoszarasentuzharcba kevereolk atalibokkaI.2010·benm!\sodlk alkalommalvallaltukelekabuli nemzetkozirepuI6termukt'id· letesenekvezeteset,mlntegy BOkatom\val. Megalakulta legi mentorokcsoportJais-Ok helikopterpil6111.katkepeznek Hetevalattm!!gymagyarhalt h6si halilil Afganisztll.nban.

idejeben meg nyugodt komyek volt ez, de rniutan nz elmuh neg)' evben erore kaptak a felkel6k, celkeresztbe kerult Bszek-Afgantsatan is. Ten)" ami teny: a kisvarosra emlekeztetd Camp Pannonia elegge veszelyes helyen fekszik - ket oldalrol hegyek veszik kdrul, konnyu celpontot nyujt rehat a ravoli sziklak rejtekebol.

Baghlan azert is kulonosen jelenrcs tartomany, mivel itt fut egybc ket strategtarleg fontos utvonal, melyek egyike a f6v.irost, Kabult koti ossze az orseeg eszaki videkeivel. Negy eve meg csak magyarok allomasoztak itt, de azote amenkat es nemet er6sites is erkezeu. A felkel6k - akik tobb, egymassa! is gyakran ellenseges csoportbol allnak - folyamatosan terrorizalni akarjak a korzetet. Ennek tragtkus peldaja volt 20l0. augusztus 23-an a magyarok elleni tamadas, ame!yben ket katonank vesztette eletet.

A tamadas idejen robben eppen csak elkezdtck hat h6napos misszi6jukat, de a valtasukbol volt, aki meg Magyarorszegon vrirta, hog)' vegre elindulhasson Argantsztrinba. AminI nz egyik feleseg htret vette a tamadasnak, azonnal telefonrilr. es kozolte parjaval, hogy pakoljon, melt viszi haza. A ferf csak hOSSZll vita utan tudta meggy6zni az usszonyt, hog), nem fordulhat vtssza ...

"Az lett volna a meglep6, ha valuki nem bizonytalanodik el egy ilyen tumadestol. A kezdeti sokk utan viszont a fiuk sorra jelentettek be: Vallaltnm, tehat keszen dllok!" - ldezi fol nz esetet irodava alakitott konteuereben a csapat pszichologusa. A csaladt akarat ellenere megsem tanacsos nekivagni egy ilyen kiildetesnek. .Ha erzik az otthoniak temogetesat, jobban klrartanak lelkileg" - magyarazza a nyugalmat sugarzo, hulk szavu szakember.

Estere megtelik a tabori etkez6 mellen berendezett internetszoba.

A bokszok fala mogul halk duruzsolas hallatsztk, a kiberterben zajlik a csaladi elet: Mi volt az lskclribani Hog)' all a lakasvasarldse Am arrol, hogy veluk mi tortenik, vajmi keveset beszelhetnek. Az alakulat biztonsaga erdekeben hallgatniuk kell a reszletekrel, de ok maguk is ovatosan adagoljak az Informaciot: "Mindenki llgyel ra, nebogy a csaladtagok felreertsek a hireket, nehogy a kelletenel jobban izguljanak" - mondja a tabori lelkesz. Mer! aki itt szolgal, nnnak az otthoni fronton is tartama kell maget. Azert a csaladnak sem krinnyii: "Az igazi habonu a felesegem vfvja meg" - b6lint egy otgyermekes katona

MASNAP HAJNALI NEGYKOR nz erkezo melletti "Hard Rock Cafeban" keszulodik az utra konvojuuk. Itt, a kavczobnn nezherik az MTV miiholdas adusat, nehanapjan fejenkent ket doboz sor is legurithat6 - mar ha eppen nem hianycikk a pakisztani hnraraar!ar miatt. Most pcrsze csak kavet, teat Isznak a szolgalctos katonak, merthogy kellemesen melegit a brlvos afgan hajnalon. Azutan kigordtlhlnk a taborbol, hatalmas port kavurvc dubcrog vegfg az ebredez6 Pol-e Khomri sotet utcain oszlcpunk. Az urtalan utakon legaiabb hat ora lesz a menetldd - a tartomany tavoll csucskebe, Tala Wa Barfakba igyekszunk, hog), megl:itogassuk a magyarok

lJO N"TIONAL GEOGRAPIIIC' 1011. jANUAa

A biztositasi feladatokat vegz6k konnyen megblrk6mak .. sulyokkal is az eozote-emme atetakftctt kcntenerekben, Nem Good a : ok folyvast 18 kil6s repesdl16 mellenyben. nehez fels.zerelessel es fegyverrel kozlekednek - hiaba is drukkoltakhli.tazegeszsegiigyisekadokijuknakazokt6ber23-atiszteletererendezetteroemel6veJ1)enyen

I RAN Y i T 65 Z A M I CAMP PA.NNONIA, AFGANISZrAN

Am[ggyerekeketl8tszazuIClIn,addlgnlncsbaj-[gysz6Iakalonabi:ilcsesseg. Akkor kell tamadast61 tartani, tia a jatszadoz6. inlegato. rohangal6 gyermekek enunnex A helyiek ugyan;s SOkszoreIOretudiak.mikorfenyegettamadil.s.Amakatonakesazafganokaligerinlkeznek

13lN,\TIONALGEOGII"PHIC·2011.,ANU,,""

epirerte iskoldt. Katonaink ugyanis azert erkeztek, hogy segftsenek a helyteknek _ felteve, ha tudnak. Am utkozben az egyik Humvee sebessegvalt6ja megmakacsolja magat. A csapat nem kockazrat, ezert valtozik a terv: a kozel! Dushi varoseban nezunk meg egy reszben magyarok altai epitett klinikat. Koran van meg, [ires a rendelo. Kesobb eldkerul a gondnokn6, a generctcrok allnpotara panaszkodlk. .Oroszul nem beszelnek>" - kerdi, mire a magyar tiszt mosolyogva razza a fejet

A helyi kozossegek vezetclvel e feladatra kijelolt tisztek tartjak a kapcsolntot. hogy elnyerjek joindulatukat. "Edesapam rcrtalekos volt, es rengereget meselt a seregrol. Ezert is jelentkeztem katona! kozepiskoiriba" - mesel! a kapcsolattartok vezeto]e, aki meg szakallat is noveszten, hogy jobban elfogadjak az afganok. Mint mondja, a clvilek es katonak kozti egyattuutkodest itt, Afganisztanban lehet lgazan kitanulni. .Persze parancsot teljesit6 karona vagyok, de he leulok tdrgyalni egy falu vezerojevel, akkor meg kell at erteuem, hogy meg tudjuk oldani a problemaikar. Elhfvatottsag nelknl cz ncm megy." Bevallrisa szerint meg a robbnytre rcggel 8-t61 este II-ig tart6 munkaidd ulan is ezen nagyal': Mert van ugynn, akn n jobb kereser remenye hozott Afganisztanba, sokan vtszont a szakmai probatetelert vdllaltak a misszi6t. "A luvatasos karona ilyen helyzetekre keszul egesz eleteben" - allitja az egyik usn. Nos, klhlvasbol itt valcban nines hiany ...

"Ne mar, hogy enrryiert adcd!" - npakodlk ra az afgdn arusra egy magyar, majd kevert nyelven folytat6dik az alkudozas. Par helyi kezmuves csecsebecseket, kinai kacatokat, telefom, afgan slM-kartyat ktndl a tabor kapuja elon. A napok egyhangusagat csek a vasarlas, a sport es a filmnezes tori meg valamelyest - meg a rendszeres csocso-, btliard- es p6kerbajnoksagok. S mivel az egyre zsMoltabb, 3QOx300 meteres tabor focipalyajat reg kisajatltottak mar az amerikai sebeszek miitosatrai, a borlabda ezuttal kimarad a magyarok eletebol. Megsem banjak - hiszen a bajban barmtkor kap6ra johet egy j6J fctszerelt sebeszcsapat.

EGY-IlGY VALTAS H,'T H6NAPOT TOLT ODAKINT, ezalarr a katondk cgycrlenegyszer lritognthatnak hazn. Megoszlanak a velemenyek errol a szabadsagr61 - mert van, aki szertnt az otthoni euf6ria csak p,\r nnpig tart, majd mana inkribb a kellemetlen "ott sent vagy es itt sem vngy" erzes uralkodik el a szebadsagos katouan.

Ha odahuzn gyerek szuletik, azt lecs6fazessel, mig a szuletesnapoknt barbecue-val iinneplik a bararok es bajtarsak a uiborban. Egy harmincas eve! clejen j,ir6, hosszu, fekete copfos fohadnagy is ill fogja megfllni a szbletesnapjar. 0 a taborban szclgalo tiz n6 egyike - s mint mondja, a seregben mar beleszokort a ferfias kornyczetbe. Az afgdnok no letere is elfogadjak 01, hiszen europai, es raadasul katona. Ebben a hagyomanytiszrelo orszagban az asszonyokat ugyanis "eldugjak" a kjvulallok cloL Csaladt kfseret nelkul nem tcldlkozhatnak idegen ferfivai, szakmat csak a szercncsesek

CAMP PANNONIA 133

I RAN Y i T 6 5 Z A M I CAMP PANNONIA. AFGANISZTA.N

tanulhatnak. Nagy 51:6 tehat, hogy az afgan ferfiak egyalmldn szoba allnak a f6hadnagynovel- bar kezet naen nem raznak vele. Mini rneseli, neha eljarszfk a gondolattal, bogy mig 0 munka utan veszi az AK-63D gepkarabelydt, es azzal ballag alakokontener fele, addig a hozza hasonlo koru n6k talan eppen shoppingolni igyekeznek cgy hevasarlokozpontba. "En is fogok, mihelyst hazaerck!" - vallja be mosolycgva, mlkoaben kivesz a kozos hlllob61 egyfelltteres pelackos vizet.

Mivel az nfgunokkal csak maroknyi katana ertntkezhet, a kdrnyez6 eletr61, civillxaciorol eleg keves benyornast szereznek. F.gy pdncelozcn Humvee ablakabol nczvc bdrki eucoseg lehet, minden fenyegetest jelemhet. .Kozepkor ez, moblltelefonnal" - jellemezte a labor drotkcritesen kiviili vilagor az egyik kalona. Sokakat megdobbent a szemerben rurkalo allatok vagy az utcan feliigyelet nelkiil rohengalo, jatszo gyerekek hirvanya. es nehez megszokni a burkaba burkol6z6 noket is. A hegyek koparak, stvctagos a taj - magyar szeruuek hianyzik a zoldelld novenyzet

Az ellenscg pedig olyan, akar egy fantom: orvul tamad, rnajd megbujfk a civilek kozott. .Csak akkor derul ki, valojaban ki az ellenseg, ha mar 10 rank" - magyaruzza az drszazad parancsnoka. A Camp Pannoniatol alig h(15Z kllornetemyire fckv6 kilagaji efgau taborban allomasozo magyaroknak viszont tcstkozelt elmenyelk is vannak uz ellensegrol. A hatvanf6s magyar-amerikai alakulat kikepzessel foglalkoz6 tueatnyi magyar katonaja afgan rarsatkkal vdllverve csapon ossze egy felkelocsoporrtal szeptember kozepen. Gy6ztek - am it a magyarok llgy elrek meg, bogy visszavagtak a tragikus auguszrus 23-ai csctcrt

"Igy rug vissza a fegyvered, ha lovedekek ropkcdnek belolc!" - razza csovenel fogva a magyar mentor az egyik afgan kezebcn az AK-4i-est. Merthogy a katona rul lazan tartotta fegyveret. A bagblani zaszloalj masodik szazadat kikepezc magyarok kozosen jardroznek az afganokkal, egyiilt keszulnek a hnrcra. Kelet-europai kozvetlenseguk segtt a kapcsolatreremresben is. "trtelmesek, es egy bizonyos szintig minden! megtanulnak, de nztan a sajat fejuk ulan mennek'' - mondja az egyik magyar tiszt, s peldakem megemliti, hogy a vullrol indithat6 grdnarvetd is csak addig erdekh az agfant, mig megtanulja, hogyan 16j6n le vele eg)' helikoptert

Aki mentorkent szotgdl, az a hat h6nap alntt nem kap szabadsegot. olyan kis letszarnu a csoport. S bar Kllugajbnn csaladlas a hangulat, sprirtuibb korulmenyek uralkodnak. Ahogy a legrobb karonal taborban, itt sines maganelet - soha, senkt nem lehet egyedul. egyetlen perere sem. A rfizkeresztsegen etesert csapat (t<llan epp ezert) j6l osszekovacsolodou. "Mindenki megkomolvodon!" - buszkelkedik a Bravo menrcrcsapat parancsnoka.

Hamar meglanullak. hogy eres helyzelekben csakis egymasra szamilhalnak. _CsakU1ijnkillahaborukozepen.denemhagyjuk,hogyegyedulmaradjon barki"-mondogaljak.Akikelerimarlilmadas.azokalnsgyliszlelel(iV<lzi

L34N"·r'ON,\LGBO(lR",,ILIC·201\.IANU},1l

PONYVAVAL LETA KART TOYOTA all a Pol-e Khomri-i labor sarkdban: ezt ralalta el az ellenseg pdncelrcro granatja, megolvc ket magyart. Mementonak hagytak ill, hogy figyelmeztessen a drotkeritesentlllikoparvilagalland6veszelyeire."NemkevesetkelIctt kGzdeni,mireaz,\llomanyfeldolgozlaa torteuteket.Jassan megis megtanultunk egyatr eln! a veszellyel" - erzekeiteri kiildetesiik felelosseget Lippai Peter ezredes, a magyarok parancsnoka. 0

AJANLO

1iJW13li1:J

Gyonyijrii fot6album, ez ~6gton latszik; am ha beteolvesunk.klderul, hogyj6valtobbennel.lr6ia,avandorszerzetes,lelkeben is hatalmas uta! tesz meg. mik(izben a liljat jarja. Az. A/mom India kozos aikotas: iraja, Leveles zoneo egy magyar hindu kclostor szerzetese. pampas kepel Juhasz Balazs vilagjar6 totomuvesz kezet-szemet diceenk. Mik(izben ermeseu, hogyan tefjesltette be gyermekkori arrnat, Leveles zonan ietesu ez igazi India\. bemutatja a kontinens tajalt, kolostorait. eletet. kultUrajlil. Sokat ad ezak6 nyv, azanyagivihigbagyokeresedett,kenyelemszeretoembernekiS megmutatjaalelkibeke,avedikusb6lCSeSseglEmyeget.

EgymasikmagyarfiatalemberiSnagyelhatarozasrajutotthBrom evvelezelott:egyteljeSesztend6reonkemtesnekalltUjdelhiegyik alapitvanyiiskolajaban_Elszantvolteshatarozolt,nemtantoriloltak er aa admrmszfraclos as mas nehezseqek: 2009. tebruar ta-an mar Delhib61 irta beszarnclojat. Tasnadl-Sahy Peter Hidd el, ez Delhi! cimiikonyvetulajdOnkeppennapI6;humorraIWszerezeltbeSzamo- 16jabanaszerz6angoltanarkentateltelmenyeitadjakoZre,erzekleteskepetfesNeazsuioitmegapolisnyomorg6,deorokkekedves esderilslak6ir61,a"pokolrahasonlit6Ioldiparadicsom"-r61

Juhasz Balazs - reveres ZoHan: Almom India, szerzl:li kiadas 2010 Tasnildl-Sahy Peter: Hidd el, ez Delhi! Sanoma 8udapest 2010.

Torok est kobzos Kiss Tamas (jobbra) megpenditette a herokat, a National Geographic vilagjar6 szeuemehez tnven a Reglal fogva lilon vagyok cimii dallal nyitolta meg novemberi aucestunket.Sudar8alazstortEmeszfolytattapr6zaban:atorokh6dol1sag id6szakar6lmesell.Szavaitalafestend6,termeszetesentobbdaI is tortrenqzott t6rok es magyar nyelven. A zenevel kisert aleadas tomerdekujdonsaggalsZolgall.Kiderliltegyebekmellett.hogy

a hazankbabetelepedettlor6kokval6- jabandelszlavokvoltak,katonaikpedig jobban feltek a magyarokat, mint azt a korabelilorrasokalapjansejtetWk

Sok mas ardekesseqen tute t50eves h6doltsaghetkoznapjaibaisbetekinthettlink.SudarBalazselmagyarazta,milyen voltesmikentmilkQdottakorabelitorok iskola,milyen napszakbanierhattak fUrd6be a torok lanyok-asszcnyck

Az6ta,hogyasok-sok"torokcsemeget"megizlelte,klubestlinkk6zonsege bizonyosanmaskeppentekintazakkori idl:lkre,asokkeservethoz6,desokujat isad6maslelszazesztend6re

,,8

F:OTOGRAFIA

-N~M~ETKOZI

WFOTOPAlYAZAT

Ot~dszo~ ren~eztU~ meg ide~ a National Geographic Nemzetkiizi Fot6- palyazathazaldOnl6jetesazunnepelyesdiJaladast.Ajubileumiesemenyreezultalis a .szokott hely.szinen, a WeslEnd City Center bevaserlckozpcreban kertilt sor. A palyaz~k leQJobb kepelt 54 tabl6n csodalhattak meg a seep eeamoaa megjelent erdekl6d6k JohirreJszo/ga/haiunkazonolvas6inkszamarais,akiknemtudtakeljonni,egyi.iltlinnepelnlanyertesekkel:hamarosanazi:isszespalyamulathaI6Ieszahonlapunkon!

A hagyomanyos kateg6riak (Termeszer es rudomany, ereees es kulluriik, Tiirsadalomabriizoliis) harmadik helyezettjei Samsung digitalis kepkeretet nyertek. A masodik helyen veczettek egy-egy Samsung H200 videokamera boldog telajdcnosaikent tertek haza. A gy6ztesek pedigaz6ta a hires-nevezeles Hybrid fE!mykepez6ge ppelkeszjthetlk jctolkat a Samsung jovcltabcl. A Digitalis nomadok ki.iliinkalegOria dijazottja ces-szet is lelszerell Samsung WB 650 lenykepez6gepet nyert

VISSZANEZO

Nagy rnerules Minden lizenkettedik evben emberek szaaezrei Qlonlenek az indiai Tamil Nadu auam Kumbakonam varosate. hogy ott megtisztuljanak biineikt61 AfOrdespontosid6ponljategycsiliagaszatinaptaraiapjanszamoljak ki. Azarimdokok meqmartoznak a mintegy 25 ezer neqyzetmeteres. neQY oldalan reocsce Mahamaham rnedencebenametyet Ia leqendak azerlntjlnola teqszentebb fclyovizeitcltottektel.

.. A rltualls fOrd6 a hindu vallasl etet fontos resae c tcoette anno a v aliona/Geographic 1913.decemberiszamanakkepaiairasa.-Azemberekamedencebenallvavarjak

ki a megfelel6 cuaoetct. amikor megmeritkezhetnek a vizben." Es hogy mikor tesz

a k6vetkez6 Mahamaham Iesztival? 2016-ban. - Margarer G, Zackcwitz

'1\ VI5szanezii rovenmx archlvum~l megtalalja az ngm.com oldalon.

U]evi ajlmlatunk! 7 DB DVD + GVUJTOMAPPAARA 3670 FT

+ (POSTAKOLTSEG ES CSOMAGOLAS 830 FTI

A HETRESZES SOROZAT TARTALMA,

• MAJAK ES IHili TlTKAI letlin! ku\tLirak nyomaban Hexik6!al Peruig

• ELmti viz ezemyi Slepseg es tarrneszeti kincs

• AlEL[JCSOIlAI nemzeti parkokszaralOn.vlzen es viz alatt

• A BUOOHIZHUS SZENT HELYEI epill!szeli miiremekek Indial61 Japanig

• A TERHESm MESTERMOVEI lenyiigiiltihilvlinyossagokalformcillakaflildtaniertik

• A SELYEHOT HENTEN KINATOL VELENCEIG egyosikereskedelmititvonal~lIomcisai

• ACIVIUzACIOBOLCSOI nagyokori birodalmakEgyiplomtOlAIMnig

vAsAROLJA MEG A TELJES SOROZATOT GVUJTOMAPpAvAL EGVUTT! A 7+3 DVD + GVUJTOMAPPA 5455 FORINT

+ IPOSTAKOLTSEG ES CSOMAGOLAS 1010 FTJ

.ClDf!!!~IE·Im. INTERNETEN. www.mc.hu

SZEMELYESEN: Sanoma Centrum H3"1BIdlplsl,MantNdee"'.IIyIMItartls:lleUililptateklgl ... ,h"" TELEFONON.06 (1)371-3232 FAXON. 06 (1)437-1570

SMS-BEN: +36 ... 30667 ... 8333 I'fl_N6OYO 1181 ,,_1ItV 1R.f.IrYtrtISZA_1IEU'St6 ~ I161M1I1QIISJIt'IIIWr!trOszbt..IIEI.1St5_1Rt.\..1MZSlMt; 1161M1111'1.JIR~_IIl.'IS6_Ulto\..IIAZSlJM

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->