P. 1
Jeszenszky Árpád - Oltás, szemzés, dugványozás

Jeszenszky Árpád - Oltás, szemzés, dugványozás

|Views: 10,483|Likes:
Published by Péter Pál

More info:

Published by: Péter Pál on Mar 09, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/25/2013

pdf

text

original

JESZENSZKY.

ARpAD

OLTAS. SZEMZES, DUGVANYOZAs A konyv az osszenoveszteses szaporitasi m6dokat ismerteti: kozel SO fele fas es zoldoltast, a szemzest, a termofak atoltasanak modjat, az oltasok es szemzesek vedelmet. Bemutatja ezenldviil a gyokereztetesi modokat, a sarjr61 va16 szaporitas eljarasait, a toosztast, s vegGl abc sorrendben kozli tobb mint 200 noveny szaporitasi modjait. A negyedik, bOvitett es atdolgozott kiadasban a konyv uj fejezetekkel: a rnagvetessel, a vadon termo novenyek szaporitasaval es a "zoid sarok" keszitesenek lelrasaval gyarapodott. E mil egyarant hasznos erdekes a lakasban es a haz korul kerteszkedoknek, a szoleszeknek, a Ids- es nagyiizemek kerteszeinek, valamint a foiskolat vegzett szakembereknek. Politechnikai oktatashoz kezikonyvkent ajanlhato,

es

MEz6GAZDASAGI

KIADO

Oltas, szemzes, dugvanvozas

JESZENSZKY

ARPAn

Oltas, szemzes, dugvanyozas
NEGYEDLK, BOVITETI' Its ATDOLGOZOTI' KIAOA.5

MEZOGAZDASAGI

KIADO

. BUDAPEST

1965

Lektorlilta HUSZAR
KAftOLY

@l

JESZENSZKY

ARPin,

1965

EL6sz6 A NEGYEDIK KIADAsHOZ .

A novenyek szaporitasa a novenytermesztes egyik legerdekesebb fejezete. Kulonosen azza valik, ha a mezogazdasagi novenyek sokasagat a disznovenyek szamban meg gazdagabb fajaival egeszitjiik ki. A novenyek termeszetes szaporodasa es mesterseges szaporitasa igen sok biologiai ismeretet kivan, mert csak annak ismereteben tudjuk megerteni es gyakorlatilag helyesen es hasznosan alkalmazni a

szaporitasi modokat.

Mivel konyvemet az ifjusag kerteszeti, politechnikai oktatasa soran mind kiterjedtebben hasznaljak, a felmerult kivansagoknak megfeleloen uj fejezetekkel: a magvetessel, a vadon termd novenyek szaporitasaval (begyfijtesevel) es a "zold sarok" keszitesenek leirasaval egeszitettem ki. Az ismertetett novenyfajok szamat is bovitettem, amely egyben a kertkedvel6k nagy taboranak erdeklodeset is felkeltheti. A konnyebb megertes kedveert az abrak szamat lenyegesen gyarapitottam. Remelem, hogy ezzel a munka szelesebb korti felhasznalasat segitettem e16. Koszonetem fejezem ki szamos olvasonak a kifejezett erdeklodesert es kerem, hogy eszreveteleikkel a jovoben is keressenek feI. Keszthely, 1964. .A szerzo

5

A novenyek szaporitasa

A kulturnovenyeket vagy ivaros (generativ) uton, azaz magvetessel, vagy ivartalan (vegetativ) uton, azaz novenyi reszeik osztasaval (oltas, szemzes, dugvanyozas, bujtas stb.) szaporitjuk. Magvetes utjan csak a tiszta oroklottsegti (homozygota) fajok es fajtak orokitik at valtozatlanul az ut6daikra tulajdonsagaikat, A kevert oroklottsegti (hibrid) fajtak magr6l szarmazo nemzedekei tulajdonsagaikban elternek egymastol. Ivartalan szaporitas eseten a szaporulatokat ugy tekinthetji.ik, mint az anyanoveny testenek reszeit, ezek tehat tulajdonsagaikban teljesen megegyeznek az anyanovennyel, Igy ertheto az, hogyha peldaul a Vilmos korte magjat elvetjuk, igen eltero ut6dokat kapunk, mig szemzes utjan evtizedeken at az anyanovennyel egyezo - fajtaazonos oltvanyokat tudunk szaporitani. Kiveteles esetben un, riigymutacio, riigyvaltozat all elc, es igy ujabb eltero alakot nyerunk, amelyet ugyancsak ivartalanul szaporitunk. Mindezekbol kovetkezik, hogy az ivartalan szaporitas sokszor elkeriilhetetlen, de fokent a kovetkezo esetekben indokolt: 1. Egyes novenyfajok termeszetes uton is inkabb ivartalanul szaporodnak. Ilyenek a szargumosok (pI. a burgonya), a gyokergumosok (pI. a Dahlia), a gyokertorzsesek (pI. a Canna), a.Iiagymasok (pI. a tulipan), az indasok (pI. a szam6ca) stb. 2. Ivartalanul szaporitand6k a nem tiszta oroklottsegti, kiilonleges tulajdonsagaik alapjan kivalasztott (szelektalt) hibrid novenyek, pI. a legtobb gyumolcsfajta, mert rnagvetessel ezeket a tulajdonsagokat tisztan nem orokitik at. 3. A hosszu eletti fas es eveld novenyek magr6l vetve sokara fordulnak termore - pI. az alma, korte magcsemetek 10-15 eves korukban -, mig pI. szemzessel szaporitva rovidebb ide alatt valnak termo fakka. . 4. Az osszenoveszteses ivartalan szaporitas eseten az uj nemzedekek gyokerzetet (alanyat) magunk valaszthatjuk meg. Tehat pI. a Rizling 7

borszolot tobbe-kevesbe mesznlro vadalanyra, vagy pI. a Jonathan almafajtat kulonbozo novekedesti alanyra (vadalma, EM-IV. es EMIX. stb. torpe) olthatjuk, es ezzel a termeshozamot, a fa koronaterjedelmet, a termcre fordulasanak idejet stb. befolyasolhatjuk. 5. Egyes, melegebb eghajlat alol szarmazo novenyfajok hazankban vagy nem viragzanak, vagy csirakepes magot nem hoznak. Ezeket tehat csak ivartalan uton tudjuk szaporitani (pI. a Ficus-felek). 6. El6fordulhat, hogy a hibrid noveny nem hoz csirakepes magot. A teljesen teltviragti valtozatok szinten csak ivartalan uton szaporithat6k, mert magot nem teremnek (pI. Prunus triloba multiplex). 7. Egyes rugyvaltozatok, mint pI. a szines levelf diszfak es cserjek, magr61 szaporitva e tulajdonsagaikat nem orokitik, hanem a torzsalakra iitnek vissza, ezert ivartalanul szaporitjuk oketo 8. Nemely novenyfaj fiatalkori alakja vagy tavaszi hajtasa eltero az idosebb kori alakjatol vagy nyari hajtasatol, Ha ezeket az egyes fejlodesi alakokat ivartalanul szaporitjuk, ugy tulajdonsagaikat rogzithetjuk, es igy sokszor egeszen elute alkatu novenyt nyeriink. Ezeket retinosporaknak nevezziik (pl. a Thuja es a Juniperus fiatalkori alakjai). Viszont magvetes titjan elveszitik ezeket a tulajdonsagaikat. Az ivartalan szaporitas fontossagat egyeb ervekkel is bizonyithatn6k, azonban ugy velem, ennyi is elegendo, A NOVENY TESTENEK FELEPiTESE

Az ivartalan szaporitas megertesehez ismerni kell a novenyi test felepiteset es novekedeset, A novenyek kulso, kereg resze elhalt sejtekbol all. Minel idosebb a noveny, annal vastagabb a kerge. Az elhalt kereg alatt talaljuk a hancssziivetet, majd az oszt6d6, ugynevezett cambium-ezovet kovetkezik. Ez a cambialis resz sejtjeinek osztodasaval gyarapitja a hancsszovetet es a belso faszovetet is. Eszerint a novenyek szaranak vastagodasa a cambium-szovet osztodasanak kovetkezmenye, Egyes novenyfajok id6sebb faszoveten egy kiilso vilagosabb reszt, a szijdcsot es egy belsc sotetebb reszt, a gesztet kiilonboztetjuk meg. Hazai lombhullat6 es orokzold faink es cserjeink telen nyugalmi allapotba kerulnek, A fas novenyekben a nedv keringese, fagymentes napokon telen is eszlelheto, A term6riigyek Wen enyhe idojaras eseten ugyancsak fokozatos fejlcdesnek indulnak. Amint a homerseklet a szabadban tartosan a fagypont fole emelkedik, a novekedes else jelekent a riigyek duzzadni kezdenek, enyhe idojarasban pedig meg is pattannak, majd
8

megjelennek a viragbimbok, illetve novekedesnek indulnak a hajtasok. A cambium-szovet osztodasa oIyan elenkke valik, hogy a hancsszovet a faszovettol konnyen elvalaszthato. Az ivartalan szaporitasi modok elvegzesenek idcpontja a novenyek novekedesehez igazodik. Az un, fas oltas es fas dugvanyozas alkalmas idopontja a nyugalmi idoszak vege, vagyis amikor a novenyek eletmukodese mar mutatkozik, de a hancsszovet a faszovettol meg nem valaszthato el. Kesobb, tavasszaI, a novekedes megindulasakor hej ala olthatunk, mivel ilyenkor mar a hancsszovet elvalik a faszovettol. EttOI az idoWI kezdve zolden olthatunk es szemezhetiink, valamint zolden dugvanyozhatunk. Azonban a kello idopontot zoldoltasoknal es zolddugvanyozasoknal a hajtasok fejlodesi allapota, szemzeseknel az else nedvkeringes (hajtoszemzes) es a masodik nedvkeringes (alvoszemzes) hatarozza meg. Ugyanis a novenyek a tenyeszido alatt bizonyos ideig fokozodo, majd csokkeno novekedesi erelyt mutatnak. Honos, lombhullat6 fas novenyeinknel altalaban egy eros tavaszi es egy gyengebb nyar vegi novekedes tapasztalhat6. A szubtr6pus alol szarmazo novenyek mint a citromfelek, a fiige stb. - nalunk is 3-4 novekedesi szakaszt mutatnak. Hazai fas novenyeink else novekedese a rugyezessel kezdcdik, es kb. az aratas idejen sziinik meg, vagyis akkor, amikor nalunk a nagy meleggel egyiitt a szarazsag is beall, Lehetoleg az else novekedes elsa szakaszaban oltsunk, mert ez a Iegjobb. A rnasodik novekedesi szakasz Julius ban kezdodik, es augusztus vegeig, esetleg szeptember elejeig tart, kulonosen, ha meleg es csapadekos az idojaras. Egyes novenyfajok - fckent az idosebb egyedek - a masodik novekedesi szakasz alatt mar iij hajtast nem is hoznak, csupan a nedvkeringesiik fokozodik annyira, hogy a hancsszovet a fatesttol elvalik. IIyenkor alvora szemziink. Maskeppen viselkednek novenyeink a novenyhazban, Cserepbe iiltetve december kozepetol kezdve novenyhazban meleg es paras viszonyok kozott - sokkaI hamarabb riigyeznek es hamarabb indulnak novekedesnek, mint a szabadban. Az ilyen elohajtott novenyeket cserepben vagy ladaban neveljuk, es ezert ide-oda rakhatjuk, egyszoval "kezben" olthatjuk. Terrneszetesen az oltasok, szemzesek ideje es modja tekinteteben • hajtatott novenyeknel ugyancsak aIkaImazkodnunk kell a nedvkeringes es a novekedes mertekehez.

A SZAPORiT CSOPORTOsiT

ASI MOnOK ASA

YAKORLATI

1. Vegetativ szaporitas osszenovesztes oltas szemzes gyokereztetes
dugvanyozas

bujtas

sarjrol szaporitds to- es gyokersarj gyokertorzs tarack fiok-noveny levelsarj inda hagyma

toosztas

2. Generativ szaporitasi magvetes

mod

Megjegyzes: az oltas kifejezes a szemzest is magaban foglalja, azonban a gyakorlatban a szernzest min dig elesen elvalasztjuk az oltas fogalmatol, es ezert itt is killon targyalom. .

10

I. Az osszenovesztes m6djai

ALTALANOS
Az osszenovesztes,

TUDNIVALOK

vagyis az oltas es a szemzes lenyegeben nem mas, mint egyik novenyi resznek a ranovesztese egy masik novenyre, Mind az oltaskor, mind a szemzeskor a szaporitasra szant novenyrol a veszszot, hajtast, riigyet vagy szemet szediink Ie, es azt egy masik novenyre (alanyra) kulonbozd eljarassal atultetjuk, Mindket novenyen sebet ejtunk, es e sebeken at az atultetett resz osszeforr az alannyal, a ket novenyi szervezet egy kozos novenyt alkot (oltvany ), amelynek gyokerrendszere az egyik, hajtasrendszere a masik novenyrol szarmazik. Ez a ket noveny ettol fogva "kozos haztartasban" el egyutt, Tudnunk kell azonban, hogy csak azonos -novenycsaladhoz tartoz6 novenyfajok es fajtak noveszthetok ossze, illetve, csak ilyenek adnak tart6s eletti oltvanyokat. Azon ban az alanynak es a rea oltott resznek egymashoz va16 viszonya (affinitas), tapanyagcsereje, a forradas tartossaga meg azonos fajon belul is kedvezo vagy kedvezotlen tiineteket mutathat,illetve ket rokonfaj koziil az egyik j6, a masik rossz alanyt vagy raoltott reszt szolgaltat, A megfelelo alanyok kivalasztasa kiilon nagy problemaja pI. a gyumolcstermesztesnek. Sok teves felfogasrol is hallhatunk. PI. semmi letalapja nincsen annak, hogy a szclot az eperfara vagy a rozsat a ftizfara oltsuk. Az V. fejezetben az egyes novenyfajok es fajtak leginkabb hasznalatos alanyait is felsorolom. .
A novenyi szovetek forradasanak feltetelei

A novenyi reszek csak sebfeluleteken forradhatnak, nohetnek ossze, Tehat mindket novenyi reszen sebet kell ejtenunk es a sebeket egymasra kell illesztenunk, megpedig oly m6don, hogy mindket nevenynek oszt6d6 (cambialis) szovetei erintkezzenek egymassal. A ketszikti novenyek oszt6d6 szovetei a kereg belso hancsszovete es a faszovet kozott helyezkednek el. Ha egy novenyen sebet ejtiink,
11

a
a) Hosszanti

b

iranyban atmetszett dugvany, EI5bb callus (hegeszto szovet), azutan gyoker fejl5dik rajta. b) Mar forradasnak indult, de leszakitott olt6vessz5n is lathato, hogy a cambium men ten indult meg a forradas

nem forrnak egybe, mert nincsen tiik. A cambium-szovetek forradasa meg nem jelenti a tokeletes kapcsolatot. U gyanis az egyes szoveteknek el kell ktilonulniok (differencialodniok) es az edenynyalaboknak kulon-kulon egyesiilniok kell. A seb sima legyen es ne roncsolt. A belszovet sem roncsol6dhat ossze, Ezert csak beretvaeles kessel dolgozhatunk. A vagas legyen egyenes, hogy a sebeket siman egymasra fektethessuk. A tisztasagra nagyon iigyeljiink, a sebfeluleteket kezzel ne erintsiik, por, viz stb. ne hulljon a sebre, mert mindez akadalyozza a forradast. Gyorsan dolgozzunk, mert a zsenge novenyi reszek sebfeliiletei hamar kiszaradnak. A sebek feliiletei szorosan fedjek egymast, hezag ne legyen kozottuk, mert ez gatolja a forradast. Az oltast szorosan kossiik at. A fas oltasokat a sebek erintkezesi helyen oltoviasszal is kenjiik be, hogy a seb a levegotcl minel tokeletesebben szigetelve legyen. Ugyeljunk arra, hogy a sebfeliiletek el ne mozduljanak, s az oltast semmifele eroszakos behatas ne erje, mert a sebfeliiletek elmozdulasa az oltas sikertelenseget idezi ele. .

ugy az oszt6d6 sejtek a sebet idovel beforrjak, azaz kerget vonnak folebe, Amikor egy fa agat levagjuk, a kereg alatti cambiumbol korkorosen forradasos, hegeszto szovetek (callus) nyomulnak elo, amelyek a kisebb sebet egy ev, a nagyobb sebet nehany ev alatt beboritjak. Ha a sebre egy masik novenyi resz sebes felet ugy illesztjiik ra, hogy a ket cambialis szovet egymast pontosan erinti, akkor ezek oszt6d6 sejtjei egybeforrnak, vagyis a ket novenyi resz egyesiil. Elhalt kergek vagy mar beforrott sebek szaporodo, oszt6d6 szove-

Helyben es kezben oltas -

szemzes

Ha a vadcsemeteket (alanyokat) faiskolaba vagy allando helyiikre kiiiltetjiik, es ott szemezziik vagy oltjuk be, ez a helyben oltas vagy szemzes, Viszont, ha az alanyokat felszedve oltjuk vagy szemezziik be, ezt kezben vegezziik, Igy a vadszolo simavesszoit tel vegen - tavasszal oltohelyisegben oltjuk be es az oltvanyokat iskolazzuk ki gyokereztetes vegett, Kezben oltasnak nevezziik azt is, ha az alanyokat osszel es Wen cserepbe ultetjiik, uveghazban a helyiseg fokozatos felmelegitesevel novekedesre serkentjuk, azaz "meghajtatjuk" es azutan oltjuk be a novenyhaz paras levegojeben. A kezben oltas e16nye, hogy gondoskodni tudunk a sziikseges melegrol es pararol, a munka beosztasa utemszeni, a teli munka elonyos stb. Egyes esetekben a kezben oltas hatranyos is azert, mert tavaszi ulteteskor az oltasbol nem nyerhetimk eleg eros hajtast, ami torzsnek megfelelne. Ezert a kezben oltassal elsosorban bokor alaku novenyeket szaporitunk, vagy vadesemete suhangra, azaz "magas torzsre" oltunk. Kezben olthatjuk az osszel felszedett gyiimolcsfa vadalanyokat is. Ezeket pinceben vermeljuk, majd telen kezben oltjuk, aztan ujra a pinceben verrneljuk. Itt mar Wen megindul a forradas, Tavassza1 a szabadba kiiiltetjiik, azaz iskolazzuk es oszig szep suhangokat nevelhetiink, A gyumolcsfelek kozul a diet szukseges, a magas torzsti ribiszket es egrest 1ehet, a disznovenyek koziil a fenyoket es a rozsat szokas kezben oltani.

Kozben oltas Elofordul, hogy egyes gyumolcsfajtak gyenge torzset nevelnek. Ennek tehat elobb a vadtorzset neveljuk fe1 es korona magassagban oltjuk at. Mas esetben egyes fajtak bizonyos alanyokon rosszul fejlcdnek, mint pl. egyes kortefajtak a birsen. Itt elobb olyan kortefajtat oltunk birsre, ame1y a birsen j61 fejlcdik, es erre oltjuk, szemezziik a termesztendo fajtat, Ezt az ut6bbi eljarast kozben oltasnak nevezzuk, Birsen nem jol fej16dik a Clapp kedveltje, Giffard vajkorte, a dr Guyot Gyula, a Juliusi esperes kortefajta, a Bose kobakja, viszont birsen jol fejlodik es kozben oltasra kulonosen ajanlhato a Hardy vajkorte.

13

AZ

OSSZENOVESZTES

ESZKOZ£I..ES

ANYAGAI

Eszkdzok es szerszamok

Az a1anyok megtisztogatasahoz es minden durvabb vagashoz a kacort Ez eros, kisse meggorbult pengejfi kes. Az oltas es szemzes mfiveletehez kulon kes szukseges, Az oltokes egyenes pengejti. A szemzokes pengeje kisse meggorbiilt, A szoregi szemzokes egyenes pengejfi, de hegye dombonr es ez is eles. A domboru hegyevel metszik az a1anyon a T vagast es ezze1 nyitjak fel az alany hejat is. Igy a vizszintesen tartott pengevel egeszen a fold szinenel szemezhetunk, mig a masik kessel ez a mozdulat nehezebb. A pengek a legfinomabb acelbol legyenek. A tul kemeny penge nem j6, mert konnyen torik, a puha pedig hamar elveszti elet, ezert sokszor kell fenni. Van ketpengejfi kes is. Ez esetben az egyik penge tobbnyire a kacor, a masik pedig szemzo vagy olt6 penge. Ezek a kesek tomeges munkanal nem j6k, mert a kiallo kacor penge feltori a tenyeret. A kesek pengeje rezbetetes burkolatban jegyen. A kest legjobb zsebben hordani. Raktarozas eseten szaraz, ftitott helyisegben tartsuk, es a pengejet finom csontolajjal kenjiik be, nehogy megrozsdasodjon, A keseket ne elesitsiik koszonikovon, hanem sarga "belga" fenokovet hasznaljunk. Nedvesen fenjuk, A kest laposan keH a kore fektetni, nehogy .Jiirtelen" ele legyen. Ha tul soka fenjiik, a ko a kes elet sorat - leszedi, es ezzel a penge kopik. A sarga k6 utan faggyus, szeles szijon simitjuk le a penget, A jo kes olyan eles, mint a beretva. Ha a kormunkon elere allitva nyel irant vegig huzzuk "nem ragad", vagyis siman siklik, viszont ha a kormot ferden erintjiik, a kes megakad, nem csuszik el rajta. Eletlen kessel a munkank eredmenytelen lesz. A munkakhoz ollora is sziikseg lehet. Az 0116is akkor j6, ha finom acelbol kesziilt. A silany mindsegfi 0116 pengei erclteteskor szethajlanak, es nem lehet vele vagni, A j6 minosegti 0116kozepso anyacsavarjat lazulas eHen biztositani lehet. Nagyobb meretti, hosszu nyelti olloval kisebb erokifejtessel vastagabb agakat lehet levagni, mint kis olloval. Az 0116 pengejet is ugyanugy elesitjiik, mint a keseket. Neha fiaeszre is szukseg lesz. Legjobbak a kezi keretes ffireszek, amelyeknek a ftireszlapjat cserelni, csavarral kifesziteni es mindket vegen barmely iranyba allitani lehet. J6k az Iduna fogazatu fflreszek is. J6 szolgalatot tesz a munkaknal a kapar6vas, az alany tove korul a fold elhuzasahoz, es egy darab rongy az alany letorlesehez. Sziikseg
hasznaljuk,

14

lehet ketagu letrara is az oltovesszck, szemzchajtasok szedesekorvagy aagyobb fak oltasakor. Regebben a szolcoltaehoz oltohuvelyeket hasznaltak, ezek azonban nem valtak be. Ujabban oltogepekkel is kiserleteznek, hogy az aprolekos kezi munkat helyettesithessek es ezzel· a nagyuzemti szcloszaporltast lenyegesea elcsobba tegyek. Szigetelo es ktitozo anyagok Az oltas es szemzes kotozesehez altalaban rafidt hasznalunk. Vekony szalakkal tokeletesebben kotozhetunk, mint szeles szallal. A rafiat hasznalat elott nem szabad megnedvesiteni, mert a nedves rafia, ha megszarad, kitagul, es a kotes meglazul. Vastag fareszek oltasat kenderzsineggel kotozzuk. Zsenge, zold, lagy hajtasok kotozesehez pedig 6-os oltopamut fonalat vagy gumiszalagot hasznalunk. Ezek nem vonnak el nedvet a hajtasbol, Kiveteles esetekben a foldbe kerulc kemeny, fas novenyeket lagy rezdrottal is kotozhetjiik (Paeonia). Fas oltasoknal jo szolgalatot tesz a villanydrot szigetelesehez hasznalt szalag is vagy vaszon szalag, amelyet ragasztoanyaggal keniink meg. Fas oltasoknal a sebek szeleit es minden nyitott vagasi feliiletet, tehat az oltas kornyeket, a leveg6 es a csapadekviz behatasanak kikuszobolesere ,,01toviasszal" kenjuk be. Az oltoviasz keszen kaphato. A viaszt jol zarhato badogedenyben tartsuk. Ha idokozben megkemenyedne, kisse feImelegitjtik es szesszel higitjuk. Az oltoviaszt simara faragott lapos facskaval kenjuk fel. Novenyhazi oltasoknal paraffint is hasznalunk. A paraffin a riigyeket is befedheti, mert rugyezeskor ugyis lepereg rola, Foldbe kerulo fas oltasokat csak a c agyagos sarral keniink be.
Kotesi m6dok: a) hurkolas egy szarral, b) es c) hurkolas ket szarral

11')

Jelbibhik
Az oltassal, szernzessel szaporitott oltvanyokat jeltablakkal jeloljtik meg. A tablara feljegyezziik az alanynak es a rea oltott resznek a neve. (faj, fajta). Ezenkiviil az oltvany szarmazasat, vagyis az eloallito faiskola (gazdasag) cimet, Megfigyelesek szempontjabol celszerti a jeltablara rairni meg az oltas, szemzes idejet is. Papirosbol ne keszitsunk jelzdt, mert az nem tartos, leszakad, es az iras is hamar lekopik rola. Egyszerti es olcso a Jab61 keszitett jeltabla, horganyzott drotkotessel. Ezt gyarilag keszitik, de hazilag is eloallithato. Hossza 7-10 em, szelessege 2,5-3 ern, vastagsaga 2 mm. Egyik old ala simitott. Ezt vekony, higitott feher vagy kremszinti olajfestekkel Ieheletszertien bekenjuk. Par perces szikkadas utan puha grafit ceruzaval irunk ra, es azutan megszaritjuk. Igy az iras huzamosabb ideig meglatszik rajta. Van foldbeszurhato nagyobb tabla a sorok jelolesere es kisebb jelzo facska a novenyhazi szaporitasok, cserepes novenyek jelolesere. A jelzofakat puha- is kemenyfabol is keszitik. Az utobbi simitott oldalat nem kell megfesteni, mert tussal vekonyan irhatunk ra, amely evek mulva is olvashato marad. Nagyiizemekben nyomtatot tablakat hasznalnak, Szoktak aluminium vagy horganyzott lemezbol keszul! jeltablakat is kesziteni. Ezekre vegytintaval irnak, amely evekig eltart. Ha a jeltabla nedves, saros, es az irast nem tudjuk elolvasni, e16bb szaritsuk meg es aztan dorzsoljiik Ie rola a sarat. A jeltablat ne kossiik a fa derekara, mert a torzs vastagodasaval a drot bevag es a fat tonkreteszi, Helyesebb, ha egy oldalagra, gallyra erositjuk feI. Torzsfak jelolesere femlapokat is hasznalnak, amelyekbe lyukaszt6 fog6val betfit vagy szamot vagnak, esetleg domboni nyomat formajdban jelolik meg. Ezek a tablak igen jok, azonban koltsegesek,

16

Oltasnak mondjuk mindazokat az eljarasokat, amikor agat, gallyat, vesszot, riigyet vagy hajtast novesztunk ossze, A sebzes nyoman horrnon-hatas lep fel ; a hormon olyan anyag, amelyet a noveny termel, es amely a sejtek osztodasatfokozza, tehat a sebekforradasat elosegiti. A roncsolt szovetek felszivodnak, es igy a forradas teljes lesz. A tokeletes forradashoz bizonyos ida sziikseges. A szemzesek megeredeserol 10 nap mulva biztosan meggyczcdhetunk. A fas oltasok tokeletes eredesehez hosszab b id6 szukseges, de az oltas pusztulasat az 01t6vessz6 beszaradasa alapjan 3 het rnulva ugyancsak megallapithatjuk. Meleg id6ben es paras leveg6ben a sebek forradasa gyorsabb es tokeJetesebb. Kezben oltasnal (cserepbe iiltetett novenynel) zart helyisegben ezeket a viszonyokat szabalyozhatjuk, a szabadban viszont nekiink keU az idojarashoz alkalmazkodnunk,

FAs OLTAsOK NYUGALOMBAN RUGGYEL

A NYUGALMI IDaSZAK LEVa OLTOVEsszaVEL

VEGEN VAGY

lde soroljuk azokat az oltasmodokat, amelyeket az alany nedvkeringesenek legkezdeten vegziink, amikor meg a hejat a fatestrol nem "adja fel" (nem valik el a fatestr61). Szabadban, a gyumolcsfaknal ez az idopont februar vegetol marcius vegeig tart. Novenyhazban "e16hajtatott' (novekedesnek inditott) alanyokat december vegetal olthatunk (pI. rozsa, iszalag, bukk stb). A szabadban lombhullas elott, szeptemberben is olthatunk ilyen medon, tehcitamikor a nedvkeringes mar erosen csokkent, Ezek az oszi oltasok azonban a gyakorla tban nem valnak be, mert a teli fagy sok kart tesz benniik. A:z oltovesszoknek teJjes nyugalomban kell lenniok. Az olyan veszsz6k, amelyek mar riigyeznek, fas oltasra alkalmatlanok. A fas oltasok hosszabb id6 alatt forradnak ossze, ezert hosszabb
2 oWls, szemzes, dugvanvoaas

17

ideig vannak kiteve az idojaras viszontagsagainak, a szaraz szeleknek stb. Eppen ezert a fas oltasok reseit es nyitva maradt sebeit minden korulmenyek kozott olt6viasszal kenjiik be - kiveve azokat a szoldoltasokat, amelyeket olvadt paraffinba martva kezeltunk, vagy nyirkos folddel betakartunk, felcsirkeztiink, igy nincsenek kiteve kiszaradasnak, Videken sokhelyutt a fas oltasokat rongyokba csomagoljak, meg az oltovesszot is beboritjak es nyirkosan tartjak, abb61 a tapasztalatbol kiindulva, amely szerint a nyirkos kozegben a forradas tokeletesebb. Az oltovesszf megszedese

Az oltovesszoket Iombhullas utan szedjuk. A fagyerzekeny fajok veszszejet meg osszel az er6sebb fagyok elott, a tobbit Iegkesobb februarban, fagymentes idoben szedjiik meg. A csonthejas gyumolcsfelek vesszejet hamarabb kell megszedni, mint az almas termesueket. Az orokzold novenyek oltovesszoit a felhasznalaskor szedjiik es leveleiket nem tavolitjuk el, csak bekurtitjuk. Lebet61eg kozepkoru, term6 tbrzsfakrol, azaz olyan fakrol szedjiik a vesszoket, amelyeket kivalo tulajdonsagaik folytan szaporitasra kijeloltimk. Csak egeszseges novenyekrol szedjiink olt6vessz6t, es maga a vessz6 is egeszseges legyen. Fagyban a vesszoket kesztytis kezzel szedjiik meg, mert az esetleg fagyos vessz6 kergen a meleg kez foltokat okozhat. A vesszokrcl a szaraz leveleket szedjiik Ie, A vesszoket kisebb csom6kba kotozzuk, jeltablaval latjuk el, es a falak eszaki old alan - tehat teljesen arnyekos helyen - a hegyeig fold be sullyesztve elvermeljuk, A vessz6ket tiszta, korhad6 anyagokt61 mentes, nyirkos - legalabb 75 % kvarcot tartalmaz6 ("immunis") -- bomokba rakjuk. A Wen takarva telelo novenyek (sz616, fiige, r6zsa) vesszei gondosabb vedelernre szorulnak. A szclovesszoket kotegelve homok koze, prizmakba rakjuk, kivulrol szalmazzuk es foldeljiik. A prizmakban sze1l6ztet6 nyilast is hagyunk. Ha kisebb mennyisegfi vesszot verrneliink, azt falombbal, kesobb a hideg fokozodasaval szalmas tragyaval takarjuk, A tel elmultaval a takaro anyagot leszedjiik rola. Egyebkent semmilyen vesszct sem szabad melegen tartani. A szabad ban tenyeszo fak es cserjek vesszeit nehany fokos hidegnek ki is kell tenni ahhoz, hogy keso tavaszig szaporitasra alkalmasak maradjanak. Ezzel megakadalyozzuk, hogy id6 e16tt kihajtsanak. Ugyanazon fajtan beliil a korabban szedett vessz6k elobb hajtanak ki, tehat korabban is hasznaljuk fel 6ket. Kulonosen tavasz fele kell az oltovesszoket hidegen tartani. Ezert

18

alkalmasabb a vermelesre a falak eszaki, arnyekos oldala, ahol a tel vegen meg hoval is fedhetiink, Lakohaz pincejeben bizonytalan a veszszck teleltetese, mert a pince sokszor tul meleg, es a paras levegoben a penesz is fellephet, Nagy Iegterfi, szellos es hideg pincek viszont alkalmasak a szdlovesszok es egyeb oltovesszck teli tarolasara. Mint emlitettem, amelyik vesszo hajtasnak indult, riigyezik, az mar nem valo oltasra. Az ilyen oltovesszo ugyan gyorsan kihajt, ugy latszik, mintha az oltas kitfinoen sikeriilt volna, de ezt kovetoen 1-2 het mulva a hajtas hirtelen elszarad. Oltasra, szemzesre hajtas- vagy mas neven hajtorugyek valok, ameIyekbol hajtas fakad, mig a termo- vagy viragrugyek hajtast alig vagy csak megkesve hoznak, es ez a hajtas fejletlen marad. Az oltovesszonek a tovet es a hegyet ne hasznaljuk oltasra, mert a vessz6 hegye eretlen, a toven pedig a riigyek fejletlenek; a csonthejas gyumolcsfelek hajtasanak also res zen pedig virag- (term 0-) riigyek vannak, amelyek nem valok oltashoz. Az oltovesszo szabdalasa kozben meg kell gy6z6dnilnk arrol, hogy egeszseges-e. A beteg vagy fagyott vesszo metszlapjan foItokat talalunk, a hej alatt a fatest szennyesen piszkos, helyenkent barn as vagy feketefoltos. A tul eros, vas tag vesszok altalaban nem valok oltasra, Oltashoz olyan vesszoreszeket kell kivalasztanunk, amelyeken hajtasriigyek vannak. Altalaban a koronaagak vezeragan, a korona szelen leva hOSSZll vesszokon tobb a hajtasriigy, mig a rovid vesszokon inkabb term6rLigyek vannak. Nem vonatkozik ez peldaul az cszibarackra, amelynek vesszoin a termorugyek mellett fejlett hajtasriigyek is vannak. Faiskolai oltvanyokrol altalaban ne szedjiink olt6vessz6t. Ha a faiskolai oltvanyok torzsfanak else szarmazekai, ugy sziikseg eseten megengedhetO, hogy ezekrol az oltvanyokrol tovabbi oltashoz vesszot
2*

Fagyt61 serult vesszok: ha a kerget lehantjuk, alatta a fatest barna
(Foto: Magyar Janos)

19

szedjlink, de ez esetben nagy on kell tigyelniink a fajta azonossagara. A faiskolaban ket, legkesobb harem evenkent a fajtat torzsfarol szedett vesszovel meg kell ujitani. A vesszoket nyirkos moha koze csomagolva szallithatjuk. Szallitas eseten a vesszonek mindket veget paraffinnal kenjiik be. Ha a kiildemenyben erkezett vesszok fonnyadtak, a hejuk ranees, a vagasi feliiletet iijitsuk meg, es a szabadban nyirkos foldbe sekelyen elfektetve 2-3 napra vermeljiik, nyirkosabb folddel takarjuk be. Ha ez ido alatt a vesszo heja kisimuIt, ugy oltasra hasznalhato. Parositas Mint a neve is mutatja, ez az oltasmod az alanynak es az olt6veszszonek egyszeru osszeillesztesebol, parositasabol all. Ez csak akkor sikerul, ha az alany es az oltovesszo egyforma vastag. A parositas m6dja a kovetkezo: Az alanyt az oltas helyen egy hosszanti - fer de iranyu - vagassal elmetssziik. Azutan az oltovesszot is ugyanilyen m6don lemetssziik. A kest a vesszore hosszanti iranyban fektessiik, a metszest a kes pengejenek tovenel kezdjiik el, es a penge hegyenel fejezziik be. Tehat a kes elet a vesszcn vegighuzzuk, a vesszot mintegy elftireszeljiik. Csak ilyen m6don lehet sima feliiletii es egyenes sebet ejteni. A metszIap korulbelul haromszor olyan hOSSZlllegyen, mint amilyen vastag a vesszo. Ha a metszlap ennel hosszabb, ugy nehezebb egyenes vagast ejteni. Rovidebb metszlapon a sebek felfekvese bizonytalan es az osszekotozes is nehez. Nagyon fontos, hogy mind a ket metszesi felulet hossza es szelessege egyforma legyen. Az egyforma vastag vesszok sebe is egyforrna szeles lesz, ha a seb hossza is egyezo. Igy a ket metszesi feliilet tokeletesen egymasra illesztheto. Ha a metszlapok elkeszultek, az oltovesszot ket rugy felett visszavagjuk, majd a sebeket osszeillesztjiik es osszekotozziik. J6, ha az alanyon es az oltovesszon a metszlapot egy-egy rugy mogott keszitjuk ; ezen a helyen biztosabb a forradas es a kotes is a b c tart6sabb, mert a riigy melletti levelnyelParositas, a) oltovesszo, ripacsoknal, dudoroknal a kotelek megakad, b) alany metszese, es nem csuszik el. c) az oltas bekotes elott

20

Elobb az alanyt metsszuk meg, es azutan keszitjiik el az oltoveszszon a hasonlo rneretfi metszlapot. Ne faragjuk a vesszot; hanem egyetlen huzassal, teljesen egyenesen vagjuk Ie. A kozeptajon se melyedjen be a sebfeliilet, mert ez esetben osszeilleszteskor a ket vesszo a kozepen nem erintkezik majd egymassal, Az ilyen hibas metszest felismerhetj iik arrol, hogy az osszeillesztesnel a ket metszlap kozott keresztiil Iehet latni. Nem helyes, ha a kotozesnel igyeksziink ezt a hibat jovatenni ugy, hogy a koteleket szorosabbra huzzuk, Ehelyett inkabb az oltovesszdt tobbszor metsszuk meg, mig megfelelo nem lesz. Helyes, ha kezddk az oltas modjat elobb begyakoroljak. Erre a celra nagyon jol megfelel valamilyen cserjenek a vesszeje, amelyben ha kart is tesztink, nem jeIent aldozatot. Az oltovesszcn a szolonel egy, gyumolcsfeleknel ket riigyet hagyunk meg. Koronamagassagba oltasnal 5 riigyet is hagyhatunk a vesszon. A szclc-oltovesszot ket iz (riigy) kozott vagjuk el, a gyumolcsfelek oltovesszojet kozvetlen a felso rugy felett kisse ferden metsszlik Ie. Bekotes utan az oltast kenjiik be oltoviasszal - vigyazva, nehogy a vesszot a helyebol kirnozditsuk. A viaszt vekony retegben kenjiik fel. Fontos, hogy a metszesi lapok szelenel, tehat a sebek erintkezesenel a viasz teljesen zarjon, sem az esc, sem a levego ne ferjen hozza. Az oltovesszo tetejen a metszesi Japot is megkenjiik viasszal. A riigyet nem szabad viasszal bekenni. A magcsemete alanyokat a gyokernyakhoz minel kozelebb oltsuk be, azutan az oltast folddel felhantoljuk, "feIcsirkezziik" ugy, hogy a vesszdnek csak a felso riigye lassek ki, es melleje gallyat szurunk le. Parositassal faiskolaban tel vegen az alvo szemzesek hianyait lehet potolni vagy magcsemetek es fiatal fak koronajat atoltani, Hasznalhato kezben oltasnal is. Gyakorlatban elterjedt oltasmod. Hatranya azonban, hogy a sima metszesi feliiletek egymason konnyen elcsiisznak, ami az oltas pusztulasat okozza. Ezt a hibat a kovetkezokben emlitett nyelves parositassal kuszobolhetjuk ki. Nyelves parositas Angol nyelves parositasnak is nevezik. A metszesi lapokat ugyanugy keszitjiik eJ, mint a parositas eseteben, azonban a ket metszesi lapot a felso harmadanal bevagjuk. Igy az alanyon is, az oltovesszdn is 2-2 nyelv keletkezik, amelyeket azutan egymasba tolhatunk. A nyelvek megszorulnak es igy az oltas sokkal feszesebben all. A nyelves parositas mcdja a kovetkezc: A metszesi lapokat gyumolcsfeleken az egyszerti parositas szerint, a

21

Helyes fogas a metszlap vagasanal
(Foto : Magyar Janos)

a

b

Nyclves parositas, a) alany, b) oltovesszo rnetszese. A metszlap homoru, a behasitas befele gorbulo, c) az oltas bekotes elott A nyelv bevagasa
(Foto : Magyar Janos)

szclcn viszont lenyegesen rovidebbre keszitjiik, megpedig ugy, hogya metszlapok hossza a vesszo szeIessegenek masfelszerese legyen, a szabalytol elteroen kisse homoru format mutasson. Mind az alanyon, mind az oltovesszon (csapon) a metszlap felso harmadanal egy-egy bevagast A nyelvek osszeillesztese (Folo: Magyar Janos) keszitiink.Ez a bevagas a metszlap fele haladjon ugy, mint az abra mutatja. Ha a metszesi feliiletek egyforma nagy ok, akkor a ket vesszot eros szoritassal alulrol felfele osszetoljuk ugy, hogy a ket nyelv egymasba akadjon. Az osszeillesztesnek egy mozdulatra kell sikerulnie, mert ha sokszor probalgatjuk, ugy

22

a

b

c

d

Szolo angol nyelves parositasa, a) az alany es az oltovesszo (csap) metszese, b) osszeillesztese, c) bekotozese, d) a rafiaszalak elhurkolasa

a nyelvek ele kirojtosodik es az osszeillesztes esetben a metszest meg kell ismetelni. Ha sikeriilt az oltas, ugy az oltovessz6 olyan feszesen iil az a1anyon, hogy megsuhintaskor nem esik Ie. viasszal . bekenjiik, A szolooltasokat nem kenjiik be oltoviasszal, mert a szabadfoldi oltaskor a foldtoltes (csirkezes) alatt vagy kezben oltaskor az oltohazban, a paras meleg kozegben a forradas viaszolas nelkul lis tokeletes.t; Elohajtatas nelhili szolcoltasokat agyagos, saros pepbe is szokas martani, Nagyiizemekben a sz616 nyelves parositasakor elohajtatas eseteben a kotozest elhagyjak, A Szoleszeti Kutato Intezet kiserletei szerint, a kesz oltast olvasztott, kb. 60-70 Co meleg paraffinba, 15 em hosszusagban hirtelen bemartjuk. Vigyazni kell, hogy a paraffin melegebb ne legyen, mert az oltas tonkremehet. A paraffin bevonja a vesszot, es iskolazaskor csirkezni sem szukseges, a har-

tobbe nem sikeriil,

Ez

Az oltast bekotozziik

es olto-

Egyeves oltvany keresztmetszete. Az eredeti nyelves oltast a vastagod6 vesszo benotte
(Foto: Magyar Janos)

23

mat gyokerezes is elrnarad. Ez igen nagy munkamegtakaritast jelent. Egyes kiserletek soran az elohajtatas befejeztevel a riigyez6 oltasokat martottak forr6 paraffinba. A levelek kisse megporkolodtek. A megporkolodott hajtas oldalhajtasokat hoz, elagazodik, de ha 6szig a hajtasok j6l kifejlcdnek, nem jelent hatranyt. Mindket esetben kb. 10 %-kal jobb eredest ertek el, mint a kezeletlen oltasokkal, es a munka is kevesebb volt. Ott, aho1 ut6fagyok Iepnek fel, a csirkezetlen hajtasok kart szenvedhetnek. Nyelves parositassal 35-40 % 1. oszt. oltvany eloallltasa j6 eredmenynek mondhato nagyuzern ben. A paraffinozott oltasok azon ban ezt az eredrnenyt meghaladjak. A nyelves parositas a gyakorlatban igen elterjedt ; elsosorban a sz616 kezben oltasanal hasznalatos.

Hasitekoltas Mas neven ekoltasnak is nevezzuk. Ez a legregibb oltasmodok egyike. Faluhelyen, a hazi kiskertekben 111a is igy oltanak. Ennek az a rnagyarazata, hogy a csernetenevelessel nem szivesen foglalkoznak, hanem az erdoben szedik a mar kifejlett vad facskakat, azokat a kertben eliiltetik es a kovetkezc evekben a kivant magassagban a fa derekara atoltjak a nemes vessz6t. Az alanyok tehat tobb evesek, vastagok.

a

b

Hasitekoltas. Az oltovesszo a) szernben nezve, b) oldalrol, c) a vesszot az alany hasitekaba helyezziik, d) az eket kihuzzuk es az oltast bekotozzuk, majd oltoviaszszal bekenjuk

24

Bickel a hasitekot szetfeszitjiik. Az also kotes tartja ossze azalanyt, hogy tovabb ne hasadjon (Fot o : Magyar Janos)

Az oltovesszo eket a hasitekba toljuk
(Foto: Magyar Janos)

25

Eszerint a hasitekoltas vastag alanyok, agak oltasara alkalmas. A facska torzset vagy agait ffiresszel kisse fer den levagjuk, es kessel simara metssziik. Ezutan az alanyt a metszlapt6l kb. 5 ujjnyira, eros zsineggel szorosan osszekotjiik, majd egy eros kessel vagy kacorral kozeptajon keresztul hasitjuk az agat ugy, hogy a hasadas 4-5 em mely legyen. Az alanyt azert kell zsineggel szorosan osszekotni, nehogy melyen hasadjon be. A hasitekba eket tolunk. Az ek lehet vasb61 is mint egy alkulcs, de Iehet faek is. Ezutan az oltovesszot 2-3 riigyes darabokra vagjuk, es aIs6 reszet egy riigy mellett ket vagassal laposan ek alakra metssziik. Az ek hossza a vesszo vastagsaganak 3-4-szerese legyen. Az oltovesszo eket az alany hasitekaba toljuk be. Az oltovesszo eke A ockotozott oltast olt6viasszal ne legyen szeles, de ha a hasitek bekcu'uk ennek ellenere keskenynek bizo(Foto : Magyar Janos) nyul, ugy az ekkel a hasitekot meg jobban szetfeszithetjuk. A hasitekba egy vagy egymassal szemben ket oltovesszot helyeziink el ugy, hogy az oltovesszo heja es az alany kereg alatti elo resze (cambium) erintkezzen. Mivel az alany vastagabb kergii, igy az oltovesszo egy-ket mm-rel beljebb keruljon a kereg moge, mert az alany elhalt kerge nem forrad ossze, hanem csak az alatta leva cambium-szovet. Az alany kergenek vastagsagat 1 levagott csonkon megallapithatjuk. Amint az oltovesszoket pontosan elhelyeztiik, a hasitekbol 6vatosan kihuzzuk az eket, mire az alany osszeugrik es az oltovesszoket szorosan beszoritja. Azert, hogy az oltovesszok kozt leva hasitekba az olt6viasz be ne folyjon, a ket vesszo kozott a hasitek tetejere egy darab faker get helyeziink. Azutan az oltast bekotozzuk. A kotozeshez jelen esetben vastagabb kenderzsineget hasznaljunk, mive1 az alany is vastag, kerge is eros. Kotozes kozben ugyeljunk arra, hogy az oltovesszo ne mozduljon el, sot azt is megerosithctjuk egy keresztkotessel. Ezutan a sebhelyeket oltoviasszal teljesen bekenjiik, megpedig az alany lemetszett

26

tetejet is, nehogy korhadasnak induljon. Fokent erd6ben szedett ~alma-, kortecsemeteket oltunk igy. Miutan a hasitekoltas igen szeles es mely sebet ejt az alanyon, ami tobbnyire nehezen forr ossze, azert a hasitekolast ma mar csak a kovetkezo javitott formaiban hasznaljuk, Nyerges hasitekoltas
a b d

A kozonsegeshasitekold) az eket kihuzzuk, az oltast bekotozziik es 01t6taskor az 01t6vessz6 az viasszal bekenjiik alanyt tulsagosan szetfesziti, illetve emiatt az alanyt mel yen be kell hasitani. Ezen {.gy segithetiink, hogy az oltovesszo eket keskenyebbre ves: ziik, Kctoldalt az oltovesszon egy eket metsziink ki. Igy egy ugynevezett nyerget kapunk. Most aztan a nyereg alatt a vesszot egy-egy metszessel laposan ekre vagjuk, Nem ajanlatos megforditva metszeni a vesszot, ti. a nyereg fele, mert igy a metszes nem lesz sima es az oltovesszot csak elfaricskaljuk. A nyerges hasitekoltas elcnye tehat, hogy az oltovesszo eke keskenyebb, az alany nem fesziil annyira szejjel, es a nyereg folytan az oltovesszo is biztosabban ul az alanyon, Egyebkent ez az oltasmod minden ben megegyezik a kozonseges hasitekoltassal es kezelesevel, Gyakorlatban alkalmazott oltasrnod.

Nyerges hasitekoltas. Az oltovesszo (I) szemben, b) oldalrol, c) a vesszot a hasitekba helvezziik.

J avitott hasitekoltas Ezzel az eljarassal kikiiszobolhetjiik a kozonseges, de a nyerges hasitekoltas hatranyait is, mert az alany fatestet kozepen nem hasitjuk teljesen keresztiil, hanem a kivant hasitekot csak az alany oldalaba, a szijacs reszbe vagjuk be. Az oltovesszot ugyancsak 2-3 riigyes darabra metssziik es az also riigy mogott ket metszessel keskeny ekre vagjuk. Az eknek az alany fateste fele esd resze keskenyebb Jegyen, mint a kifele allo resze. Nyerget is keszithetunk a leirt medon. Az

27

alany oldalaba kisse ferden akkora hasitekot metsziink, mint amekkora az oltovesszd eke. Most a hasitekot felfeszitjuk es az oltovesszot belehelyezzuk, Szemelott tartjuk azt a szabalyt, amit a kozonseges hasitekoltasnal mar elmondottam, ti. hogy a kereg alatti cambiumszovet az oltovesszo cambium-szovetevel erinta b d kezzek. Az alany behaJavitott hasitekoltas, a) az alanyt ferden hasitjuk, sitasa ne legyen mely, ha b) az oltovesszo szemben c) oldalrol nezve, d) az nem oldalt fekvo, mert oltas bekotozes elott ha a fatest kozepe fele es melyen hasitjuk az alanyt, akkor nem tudjuk felnyitni. Ezzel az oltassal elerjuk azt, hogy az alanyon nincsen felesleges nyitott seb es a forradas tokeletesebb, Egy alanyba, ha az eleg vastag, tobb iranyban, tobb oltovesszdt is helyezhetunk. Az oltast eros zsineggel kotozzuk be. Az oltas bekenese es tovabbi kezelese megegyezik a hasitekoltasnal elmondottakkal. Gyakorlatban csak fak atoltasakor alkalmazzak. Forditott hasitekoltas

Ez esetben az alanyt metssziik ek alakra es az oltovesszot hasitjuk be. Az alanyt egy rugy felett ket oldalrol metszve ek alakra vagjuk. Az ek hossza a vastagsag kb. 3-4szerese legyen. Az oltovesszot az

Javitott hasitekoltasnal az alanyon csak akkora sebet' ejtunk, amekkora az oltovesszo behelyezesehez szukseges
(Foto : Jeszenszky Arpad)

28

eknek megfelelo melysegig behasitjuk. Az alany eket toljuk az olt6vesszo hasitekaba ugy, hogy a cambium-retegek egymast erjek. Ha az alany vekonyabb, mint az oltovesszo, ez sikeri.il is. Fckent gyokeroltasnal hasznaljuk, amikor a gyokeret hasznaljuk alanynak es ez vekonyabb az oltovesszonel. Disznovenyeknel alkalmazott oltasmod.

A szOlo 'ekolhisa
Lenyegeben megegyezik a szo16 zoldoltasaval, (Iasd 53. oldal) Az elteres az, hogy nem hajtast hajtasra, hanem a nyugalomban leva oltovesszot az alany vesszejere oltjuk. Hullay Lajos .Jevego-oltasnak" elnevezett m6dszere a kovetkezd: A telire vermelt oltovesszot felhasznalas elott 2-3 6ra hosszat vizben aztatjuk, majd rnegtoroljuk es egyriigyes esapokra vagjuk. A riigy felett 4-5, alatta pedig 6-8 cm-es esonkot hagyunk, A tOk61 a talpgyokerekig kibontjuk, 1 vagy 2, esetleg 3-4 vesszot hagyunk meg rajta. Ezeket a vesszoket onmaga ala donteskor 60-70 em, hianyzo toke potlasakor 100-120-140 em magasan kell atoltani. A vesszot tehat ilyen hosszura hagyjuk. A legfelso csorno felett 5-6 cm-es esonk maradjon. Ezt most kozepen behasitjuk, ugy mint a zoldoltasnal - a belrekeszt azonban nern sertjiik meg. Az oltovesszot ekre metssziik, az alanyvesszo hasitekaba toljuk, jutafonallal bekotozztik, agyaggal korulkenjiik. A vesszot lehuzzuk 50 em mely arokba ugy, hogy az oltas 1-2 ernrel a fold szine folott legyen, az arkot betoltjuk, majd felcsirkezzuk, Elpusztult nemes toke helyen feltort vad atoltasara is igen alkalmas m6dszer. Szel, szarazsag nem bantja az oltast, mert csirkezve van.

Hasitekoltas

csucsriigybe

'Igy oltjuk a fenyoket es nehany diszfat, Ezek ugyanis a sudar csucsrugyon at oltva jobban megerednek. Az oltas egyszerti, A felesleges leveleket leszedjiik. A csucsrugyon at az alanyt behasitjuk, majd az oltohajtast k61 oldalrol hOSSZl1ekre metssziik es a hasitekba tolj uk, ezutan bekotozziik es bekenjiik, Igy olthatjuk t61 vegen, iiveg alatt es nyaron, augusztusban a fen yofeleket, a nedvkeringes megindulasa elctt, telen szedett oltovesszovel

29

a

b

Hasitekoltas csucsrugybe. a) az alany riigye behasitva, b) az oltovesszo az alany hasitekaba tolva, az oltas bekotozes elott

pedig a lombos eredrnenyt. Gyakorlatban Hasitekoltas

fakat,

A fenyofelek

szabadban

oltva nern adnak biztos

alkalmazott

oltasmod.

elagazasba

Tolgyfa, biikkfa (Quercus, Fagus) stb. oltasmodja, A Wen megszedett oltovesszot ek alakra metssziik, es az alanyt egy elagazas kozt behasitjuk. Az oltovesszo eket ide toljuk be. Az oltast bekotozzuk, es viasszal bekenjiik. Kesobb, ha a kotes be vag, ujra kotjuk, es ha a vesszo hajtasa \ mar arasznyi, a kotest eltavolitjuk, Egyebkent ez az oltasrnod az elobbivel megegyezik.

Lapozas Amennyiben az alany vastagabb az oltovesszonel, ugy parositassal nem olthatjuk be, mert a metszesi lap ok nem lennenek egyforma nagyok, es igy nem forradnanak egybe. Ha viszont hasitekoltasra meg nern eleg vastag az alany, akkor a lapozas oltasmodhoz folyamodunk. Az oltovesszot egy riigy mogott ugy metssziik meg, mint a parosito

30

oltasmil. Az alanyt a kivant helyen kisse ferden levagjuk es lesimitjuk. A magasabb 01dalanal azutan a kerget hoszszant vekonyan lemetssziik ugy, hogy a fatestbol is egy kis reszt eltavolitunk. Dgyeljunk arra, hogy az alany metszesi feliiletenek cambium-resze hosszaban es szelessegeben megfeleljen az oltovesszo metszesi feliiletenek. Ezutan az alany es az oltovesszo sebet (metszlapjat) osszeillesztjuk. Mindket metszesi feliiletnek fokent a ket oldalon fedniok kell egymast, Ha az alany kerge vastagabb, ugy a vesszo sebfeliilete valamivel keske-

a

b

d

Lapozas, a) az oltovesszo szcmben, b) oldalrol nezve, c) az alany megmetszesc, d) az oltas bekotozes elott

Lapozashoz az alanyon sebet ejtiink
(Foto: Magyar Janos)

Lapozasnal az oltovesszo metszlapja val ami vel keskenyebb legyen az ala. nyenal (Foto: Jeszenszky Arpad)

31

nyebb legyen, mint az alany sebfeltilete,· hogy a cambium-szovetek erintkezzenek, Ezutan az oltast osszekotozzuk es viasszal bekenjuk. Tovabbi kezelese megegyezik a parosito 01tasmodnal leirt kezelessel. Gyakorlatban fak atoltasahoz hasznaljak.
....

Nyerges lapozas Az egyszerfi lapozasnal az alany es a vesszo metszesi felulete sima, es igy a vesszo az alany seberol meg ketozes utan is konnyen lecsuszhat. Ezen ugy segithetiink, hogy az oltovesszc metszesi lapjanak felso reszen nyerget keszitimk oly medon, ahogy azt a nyerges hasitekoltasnal leirtam. Az alanyt ugyanugy metsszuk meg, mint a kozonseges lapozaskor. Az oltovesszo nyerget az alany tetejere illesztji.ik. Igy mar a vesszo biztosabban megall. Az alany es a vesszo sebe egyforma szeles es egyforma hosszu legyen, hogy a kereg aJatti forrado szovetek pontosan egymasra illeszkedjenek. Termeszetesen a vastagabb alanynak a kerge is vastagabb, ezert az alan yon a metszesnek az oltovesszo rnetszesenel valamivel sze-

([

b

c

d

Nyerges lapozas, a) az oltovesszo szernben, b) oldalr61 nezve, c) az alany megmetszve, d) az oltas bekotozes elott

r,

a

b

c

d

Nyelves nyerges lapozas. a) az oltovesszo szemben, b) oldalrol, (a nyelv bevagva), c) az alany rnetszese, d) az oltas bekotozes elott

32

lesebbnek kell lennie, mert nem a kereg a kereggel, hanem az alatta leva cambium-retegek nonek ossze, tehat azoknak kell egymassal erintkezniok, Eppen ezert igen vastag alanyt ilyen lapozassal nem is lehet oltani. Az oltast bekotozzuk es gondosan bekenjiik viasszal. Gyakorlatban z.lkalmazott oltasmod, Nyelves lapozas Keszitese es kezelese lenyegeben megegyezik az elobb leirt Iapozasi m6ddal. A kulonbseg csak az, hogy az alany es az oltovesszo metszlapjat bemetsszuk, es nyelvet keszitiink a nyelves parositashoz hasonl6an. Az igy keszitett nyelveket egymasba toljuk. Ennek az oltasnak elonye, hogy az oltovesszo feszesebben all az alanyon, viszont a kivite1e nehezkes. Nyergesen is keszithetjiik.

Taskas

lapozas

kivan, Egyszertisithetjiik az elA nyelves lapozas nagy gyakorlatot jarast ugy, hogy az alanyon elobb egy kisebb es vekonyabb bevagast keszitiink, utana metssziik ki a kivant sebfeluletet, Ezaltal alul egy kisebb keregdarab, egy "taska" marad, Ennek megfeleloen az 01tovesszo megmetszese utan a vesszo also reszen, a sebfeli.ilettel szemben egy akkora eket vagunk, mint amekkora az alany taskaja. A sebek osszeillesztesekor az oltovesszo eke eppen az alany taskajaba ~. " illik. Az oltas bekotozesekor a kotelek a taska he~ jat az oltovesszo ekehez a b c d szoritja, igy a vesszo bizNyerges taskas lapozas, a) az oltovesszo szemtosabban all es a forradas ben es b) oldalr61 nezve, c) az alany megis jobb. Terrneszetesen metszve, d) az oltas bekotozes elott
3
Oltas, szernzes, dugvanyozas

e

Melyitett lapozas. Az oltovesszo a) oldalrol, b) szemben nezve, c) az alany metszese, d) a kivagott keregdarab, e) az oltas bekotozes elott

nines akadalya annak, hogy az oltovesszot ezenkivul meg nyergesre is metssziik. Az oltast gondosan be kell kotozni es oltoviasszal be kell kenni. Gyakorlatban alkalmazott oltasmod. Melyitett lapozas Ha az alany igen vastag, akkor a vesszo metszlapjat az alany metszlapjaval bajos osszeilleszteni. Ugyanis az alany metszlapja a kereg vastagsaga miatt tul szeles, s az alan yon a hegeszto (eambialis) szovetek melyebben vannak, mint az oltovesszon. Ezen kivan segiteni a melyitett lapozasi m6d. Az alanyon nem lapos vagast keszitiink, hanem az oltovesszo szelessegenek es hosszanak megfelelo keregreszt kimetsziink belole. Ez akkor sikeriil, ha az alany mar kisse leben van, vagyis a heja a fatestrol levalaszthato. Az oltovesszot a lapozasnal vagy a nyerges Iapozasnal leirtak szerint metssziik meg. Azonban a hegyet tompabbra vehetjiik. Elobb az olto34

vesszdt metsszuk meg, es ehhez szabjuk az alan yon a kereg kivagasat, melyiteset. Azutan a vesszot a kereg vajataba illesztjiik. J6, ha a vesszo szorosan ail benne. Az alany kergebol alul egy task at is lehet hagyni, a taskas lapozasnal leirtak szerint. Az oltast bekotozzuk es oltoviasszal bekenjiik. Nem elterjedt oltasmod, Oldallapozas Ha az oltovesszot nem az alany "tetejere", hanem az oldalara helyezziik, ugy a lapozas annyiban valtozik, hogy az oltovesszot egy gorbiilete alatt metssziik meg. Ezaltal a vesszo elhajlik az alanytol. Az alanyon ugyamigy keszitjiik a metszlapot, mint az egyszeni lapozasnal vagy a taskas lapozasnal. Annak sines akadalya, hogy melyitett Iapozassal oltsunk az alany oldalaba. Az oltas mtiveletei tehat megegyeznek, a kulonbseg esak az, hogy az alanyt nem vagjuk Ie, hanem az oldalaba helyezziik el az oltovesszot. Ezt az eljarast diszfak oltasanal hasznaljuk, Ez ut6bbi esetben az alanyt az oltas felett visszavagjuk,

a

b

d

Task~s oldallapozas, a) az alany metszese, b) az oltovesszo d) hatulrol nezve, e) az oltas bekotozes elott
3*

oldalrol, c) szemt cn,

35

Riigylapozas Mas neven Forkert-fele rugylapozasnak is nevezziik. Kezben oltasnal (pl. hajtatott rozsa teli oltasanal) szivesen . , _z alkalmazzuk, Kevesebb olto, vesszo kell hozza, mert egyegy oltashoz elegendo egy-egy rugyet leszedni. Tul vastag kergii alan yon nem ad jo eredrnenyt. Az oltovesszorol a riigyet d a b c . ugy szedjiik Ie, mint a taskas Rtigylapozas, a) az alany, b) az olt6vessz6 lapozasnal lattuk, Termeszevagasa (a riigyet az 1 es 2 pontozas iranyaban tesen ne vagjunk felesleges vagjuk le), c) a levagott rugy, d) az oltas hosszu pajzsot a ruggyel, bekotozes elott . esak olyant, amilyen az alany taskajaba jol beillesztheto, A metszest a rugy felett kezdjiik el, de nem vagjuk vegig, hanern egy masik metszessel a rugy alatt metsszuk be, mintegy ekre vagjuk a riigy pajzsat. Az alanyon ugyanezt a vagast megismeteljiik, A rugypajzsot az alany taskajaba toljuk, a sebeket egymasra illesztjuk es bekotozzuk, oltoviasszal bekenjiik. Mindebbol kovetkezik, hogy a szem pajzsa es az alanybol kivagott resz legyen egyforma meretii, igy a metszesi lapok is egyenloek lesznek, es a sebek eambiumai egymassal erintkeznek, majd osszeforrnak. Ezt a rugylapozast forditott helyzetben is keszithetjuk, vagyis a taska nem alul, hanem feliil lesz. Ennek megfeleloen a riigy pajzsat is forditva metssziik meg. Terrneszetesen a riigy mindenkor felfele alljon. Forditott vagassal akkor oltunk, ha az alany tovehez maskeppen nem

f

ferunk hozza.
Az alanyt az oltas felett 10 em-re vagjuk hajt, a esapon egy szivohajtast hagyjunk. Gyakorlatban igen elterjedt oltasmod, Kecskelab-oltas Kecskelab-ekezesnek, ozlab-oltasnak is nevezik. Akkor alkalmazzuk, ha az alany joval vastagabb az oltovesszonel. Fak oltasanal kedvelt modszer. vissza. Amig az oltas ki-

36

Az oltovesszdt ket rnetszessel ek alakra vagjuk. A ket metszesi lap nem parhuzamos, hanem "hatul" osszeer, Az ek legalabb Mromszor olyan hosszu legyen, mint arnilyen vastag a vesszo. Igen eles kessel dolgozzunk, mert ha a kes a vesszo belet el, roncsolja, az eredrneny II bizonytalan lesz. "->~ A ket metszlap legyen b egyenes, hogy majd az I I alany vajataba szorosan beilleszkedjek. Ha a a vesszot megmetszettiik, ugy a 2-3. rugy felett Kecskelab-oltas. a) az alany, b) es c) az levagjuk. olt6vessz5 metszese, d) az osszeillesztett oltas Az alanyt kisse feralatt az oltas keresztmetszete vazlatosan den vagjuk le, es az 01tast a magasabb partjara helyezziik. Az alanyon az oltovesszo ekenek megfele16 valyut keszitiink. A kessel elobb keskenyebb vvalyut [0gunk, es fokozatosan szelesitjuk es melyitjuk ki, a vesszo ek-rneretenek megfeleloen. E16zor jobbrol, majd balr61 bevagunk az alanyba. Ha a vagasok erintkeznek, a kozbeeso fatest kihull, vagy kiszedheto belole. Az 01t6- 1,·" vesszot tobbszor beil- V lesztjuk a vajatba, megb c probaljuk hoi szorul, hoi kell meg melyiteni Kecskelab-oltas, a) bekotozve, b) olt6viasszal bekenve vagy szelesiteni, esetieg es c) az oltas egy ev mulva

4-'

'1

,I

I

1

({

37

Kecskelab-oltas. Az oltovesszo beillesztes kozben
(Foto: Magyar Janos)

Kecskelab-oltas

bekotozese
(Foto : Magyar Janos)

egyenesebbre vagni a valyut. Ha azutan minden egyezik, a vesszot behelyezziik, szorosan bekotozzuk es olt6viasszal bekenjuk. Termeszetesen az oltovesszo ket metszlapjanak (sebenek) felso szele az alany felett kilatszik ; ez elkerulhetetlen, azonban ez nem baj. Ezeket a nyilt sebeket is bekenjiik olt6viasszal. Fas reszek osszendvesztese A termeszetben is tapasztalhatjuk, hogyha egyes agak vagy gyokerek egymashoz ernek es felsebzodnek, ugy osszeforrhatnak. Az osszenovesztes lenyege, hogy sem az alanyt, sem az oltovesszot nem valasztjuk el a fajatol, tehat mindket noveny a gyokeren all, csupan a vesszoit, gaUyait huzzuk egymashoz es novesztjiik ossze. Alakfaknal hianyzo agak potlasara, seriilt vagy beteg fareszek athidalasara, vagy nehezen olthato fafajok (gesztenye) szaporitasara hasznaljuk,

38

Egymashoz hajlithato vesszot vagy gallyat ugy novesztiink ossze, hogy az erintkezesi oldalukon kb. 4-6 em hosszusagban keskenyen Iemetssziik a kerget. A fatestbol is levagunk egy vekonyabb reszt, A ket metszesi lap egyforma meretti legyen, tokeletesen fedjek egymast, hogy osszeillesztve egybeforrjanak. Az 01t6vessz6 rugye is felfele nezzen, Ha az alany gallya merev, ugy az oltovesszo legyen hajlekony, mert kiilonben a sebeket nem lehet szorosan egybeilleszteni. Az oltast bekotozzuk, es 01b c a t6viasszal bekenjiik. Osszenovesztes: vesszo-vesszovel. a) az U gyanazon fa egyes vesszoit, alany metszese, b) az oltovesszo gallyait konnyen osszenovesztmetszese, c) az oltas bekotozese hetjiik. Nehezen eredo di6t vagy gesztenyet olthatunk ezzel a m6dszerrel. Az alanyt azonban egy evvel elobb az idosebb (nemes) fa melle ultetjiik ugy, hogy a nemes fa agai lehajlitva a csemetet erjek, es igy az osszenovesztes lehetseges legyen. Cserepben elonevelt alan yo kat allvanyra rakva az anyafa vessz6it job ban megkozelithetj iik, . Ezt az oltasmodot uzemben nem hasznaljak, azonban ahol van ra lehetcseg, a fent emlitett esetekben erdemes vele foglalkozni, mert viszonylag sokkal biztosabb eredmenyt ad, mint barmilyen mas oltasi mod. Ennek az a magyarazata, hogy az olt6vessz6 ninesen levalasztva a fajarol, tehat kiszaradasnak stb. ninesen kiteve, Ha az oltas megeredt, a vessz6t levagjuk a fajarol s ezaltal az oltvanyt onallositjuk, Melyitett osszenovesztes

Arnennyiben vastagabb fareszt vekonyabb faresszel, tehat gallyat, agat vesszdvel klvanunk osszenoveszteni, ugy a vastagabb fareszen fapos seb helyett a keregbe bevagast, melyitest keszitiink, ugyanugy, mint a melyitett lapozasnal. A vesszon ket sebet ejtiink ugy, hogy tompa ek alakuljon ki. Ugyeljimk arra, hogy a vesszo eke szorosan illeszkedjek a vajatba, A tovabbiakban ugyanugy jarunk el, mint azt az osszenovesztesi oltasmodnal leirtam, Ez az oltasmod regebben alakfaknal hasznalatos volt, rna mar nem alkalmazzak.

39

Nyelves osszenovesztes Egyforma vas tag fareszek nyelves osszeillesztesekor ugyanugy jarunk el, mint a nyelves lapozasnal. A kulonbseg az, hcgy osszenoveszteskor az oltovesszct nem metssziik Ie a fajarol.

-

a

b

d

Nyelves osszenovesztes: vesszo-vesszovel. a) es b) a metszlapok szernben, c) es d) oldalr61, e) az oltas bekotozve

A vesszok osszeillesztesekor az oltovesszo is csak felfele allhat, tehat az anyafa lehajlitott vesszejet felfele kell gorbiteni es igy kell az alanyhoz illeszteni. Az erintkezesi helyeken egyforma meretii metszesi feluletet keszitsunk, aztan vagjuk bele a nyelvet. A ket seb osszecsusztatasa soran a nyelvek egymasba szorulnak. Legalabb az egyik szar legyen hajlekony, hogy az osszeillesztes sima legyen. Ha a nyelvet kello tavolsagra keszitettuk, a sebek tokeletesen fedik egymast, Ezutan az oltast bekotozzuk es viasszal bekenjiik. Kulonleges esetben diszcserjeknel, szolonel, hazikertekben alkalmazhato oltasmod.

40

Athidahis oldalekezessel
A vastagabb alanyhoz illesztett oltovesszot ekre is metszhetjiik. Az oltovesszot az alanyhoz illesztjiik, Ahol az oltovesszo az alanyt err, az oltovesszo hegyet keskeny ek alakra metssziik. Alul es felul egy-egy vagassal Iapos eket vagunk .. Most az alanynak megfelelo helyen a fatestet is behasitjuk es az oltovesszo eket ebbe a hasitekba toljuk, majd a sebet bekotozziik es oltoviasszal bekenjuk. Fiatalabb nyulragott fak sebeinek athidalasara hasznalhatjuk, amenynyiben a fa tovenel vad sarjak vannak, vagy csemetet iiltetunk a fa. melle es vessz6it az oltashoz felhasznaljuk, Ha az oltas egybeforradt, a nyulragta sebet athidalja, a fa torzset koronajat a gyokerzettel az oltovesszok kotik ossze es potoljak a hi-,

anyzo kerget.

TAVASSZAL, VEGEZHETO

A NOVEKEDES OLTAsOK FAs

MEGINDULAsAKOR OLTOVESSZOVEL

Ezeknek az oltasoknak az ideje akkor erkezett el, amikor az alany heja mar konnyen elvalik a fatesttol ("feladja a hejat"). Ilyenkor tehat az alanyok mar nedvkeringesben vannak. Ezzel szemben az oltovesszoknek teljes nyugalomban kell lenniok, Ezert meg a tel folyaman meg kell szedni 6ket es hideg helyen raktarozni, nehogy novekedesnek induljanak. Ha e ket szabalyt betartottuk, ugy a munkank altalaban sikeres lesz. Az eros nedvkeringesben Ievo alanyok oltasait nem kell oltoviassza] bekenni, mert hiszen a sebek kiszaradasatol nem kell tartani. Az oltas kezdetenek id6pontja az alanyok nedvkeringesenek megindulasatol fiigg (kb. marcius vege), viszont igy olthatunk, amig egeszseges es nyugalomban lev6 vessz6nk van, tehat majusban is. Persze helyesebb mielobb oItani, amint lehet, mert tarolas alatt a vessz6k eletkepessegiikbol veszitenek. Kezben es cserepben oltas eseten az alany nedvkeringese es az oltas idopontja a "hajtatas" -tol fiigg, vagyis attol, hogy a cserepbe iiltetett alanyokat mikor tessziik meleg helyisegbe, ilIetve mikor indulnak novekedesnek. Ntalaban decemberben kezdjuk a hajtatast es januar=-februar hoban oltunk. Miutan a hej-ala oltasoknal az oltovesszo egy resze az alany heja ala keriil, igy az oltovesszon nemcsak a metszlap forradasara szamithatunk, llanem az alany heja ala keriilo keregreszet is lehanthatjuk a cambiumszovetig, es igy a forradast ott is biztosithatjuk.

41

Hej-ala oltas
Az alanynak vastagabbnak kell lenni, mint az oltovesszonek, mert kiilonben a vesszot nem tolhatnank a hej ala. Az alany torzset vagy . agat, ahol be akarjuk oltani, rezsut metszessel simara levagjuk, Azert vagjuk rezsutosan, mert igy az alany felso reszen a hejat konnyebben fel lehet nyitni. Ezutan a 2-3 rugyes oltovesszdt egy rugy mogott egy metszessel hosszan elvagjuk, ugy mint a parosito oltasnal, esetleg egy kisse meg hosszabban. A metszlap szelen az oltovesszo hejat kisse Iehantjuk, hogy a zold hancsreteg lassek. Ez azert fontos, mivel az oltovesszonek ez az oldala az alany kergenek belso oldalaval fog erintkezni, ott tehat forradas johet letre, de csak az esetben, ha a vesszonek nem a paras heja, hanem a cambialis szovete erintkezik az alany hancsretegevel. Az alany tetejen koroskorul a kerget kisse megnyomkodjuk, hogy elvaljon, es azutan az oltovesszot az alany kerge ala toljuk. Vekonyabb vesszo a vastagabb alanyba j61 betolhato, Elofordul, hogy az alany heja az oltovesszo nyomasara felreped, ez azonban nem mba. Ezert vekony alany eseteben a hejat hossziranyban be is vaghatjuk. Ezutan az oltast bekotozzuk. Gyakorlatban igen elterjedt oltasmod .

.'
.\.

,
,

a

b

Hej-ala oltas. a) az oltovesszo es az alany met zese, b) a vesszot a he] ala toljuk, c} az oltas bekotozve

42

Nyerges

hej-ala oltas

A vas tag oltovesszo sima metszesi Iappal nehezen toIhat6 be a hej ala. Az alany kerge tobbnyire fel is repedezik. Ha az oltovesszon nyerget keszitunk (lasd nyerges hasitekoltast), az oltovesszo elvekonyodik es konnyebben toIhat6 az alany kerge ala. Egyebkent az alany hejat hosszanti iranyban fel is hasithatjuk. A nyergen az oltovesszo erosebben is ul, elmozdulasnak kevesbe van kiteve, Marpedig minden oltasnal nagyon fontos, hogy a forradasnak indult sebek el ne mozduIjanak, fel ne szakadozzanak. Gyakorlatban alkalmazott oltasmod. Hej-ala oltas az alany oldalara
Nyerges hej-ala oltas. Balrol egy nyeregre metszett vesszo lathato
(Foto: Magyar Janos)

Amennyiben az alanyt nem vagjuk vissza, hanern az oldalara oltunk,

\\
a

)

\ ugy a kerget mindenkeppen fel kell hasitanunk, U gyanugy jarunk el, mint az alvoszemzesnel, de itt nem a hajtas vekony hejat, hanem a vastagabb ag kerget metssziik be T alakra, es a kerget felfeszitve nyomjuk be a simara elmetszett oltovesszot, utana bekotozzuk. Ezt vesszos szemzesnek is nevezik.

Nyerges hej-ala oltas ket oltovesszovel, a) az oltovesszo szernben, b) oldalrol, c) az alany felhasitott kereggel, d) az oltas bekotozes elott

43

'l'
I

,

',:\'1

IV
)1',

I

t
b

l

L

u' ~

t"t"

" " ~ "

a

Hej-ala oltas az alany oldalara, a) az ala ny, b) az oltovesszo metszese, 1-2 a rnetszes rranya, c) a levagott oltovesszo, d) az oltas bekotozes elott

Kulonleges esetekben alkalmazzuk fiatal fak vagy alakfak hianyzo againak potlasara. Idosebb agak es a torzs oldalaba - marcius kozepetol aprilis vegeig, amikor az alany mar leben van - teli nyugalomban leva oltovesszovel Kbrosi Janos a szegecselo eljarast alkalmazza. Eszerint vaseket kis utogetessel hosszanti iranyban a kereg ala kell verni, aztan a hOSSZLl ekre metszett oltovesszot toljuk be a vasek helyere a kereg ala. Kemeny papirlapbol 3 x 2 em nagysagu lemezt vagunk, es ezt a lemezt az olta leszoritasara a negy sarkan egy-egy fejes szeggel a fahoz szegezziik. A szeg feje ala kemeny papirbol alatetet rakunk. A szegeles a fanak nem art, a papir feszesen tartja az oltast. 3-4 bet alatt az oltas megered, s a lemezt leszedhetjuk. Hej-ahi oltas riiggyel A telen megszedett oltovesszot nemcsak 2-3 rugyes hosszusagban olthatjuk hej ala, hanem egy-egy rugyet is hasznalhatunk. Ez az oltasi mod teljesen megegyezik a szemzessel. Fas szernzesnek is nevezzuk. A kulonbseg csupan az, hogy a rugyet nem szemzchajtasrol, han em vesszordl oltjuk at. Az alanynak nedvkeringesben kell lenni, az oltovesszo azonban teljesen nyugalmi allapotban legyen. Kezelese teljesen megegyezik a hajtoszemzesnel elmondottakkal (lasd 80. oldal). Az alan yon ugyancsak T alaku bevagast kes zit imk , a vastag kerget felnyitjuk, es a riigyet a vekony pajzzsal alacsusztatjuk, azutan bekotozziik. Gyakorlatban alkalmazott oltasrnod.

44

a

b

d

Rugy es terrnonyars hej-ala oltasa. a) ket terrnonyars, b) a nyars levagasa (1-2 :a rnetszes iranya), c) egy levagott nyars, d) a nyars kereg ala helyezve, bekotozes
elott

Athidahis hej-ala oltassal Fiatalabb fak gyakran esnenek aldozataul a nyulragasnak, ha nem ietnenk megmentesukre, Ilyen esetben a hej-ala oltasos athidalast alkalmazzuk, foleg akkor, ha a nyulragas a torzs keriiletenek tobb mint haromnegyed reszet erte. Sziiksegesnek tartom az athidalo oltast meg akkor is, ha a nyulragas a torzsnek csak egy reszet erte, mert az ilyen sebek lassan gyogyulnak be, s a megragott reszen a nedvkeringes sziinetel; a fa novekedese erniatt feltetlenul visszaesik. Ha azon ban athidalassal segitirnk, akkor a fa novekedeseben nem kovetkezik be visszaeses. A nyulragott reszt ne tisztogassuk ki, mert igen gyakran a megmaradt .hancsszovetek alatt a cambium is megvan, tehat a seb forradasa es a nedvkeringes megindulasa lehetseges. A ragott reszt azonban oltoviasszal mielobb kenjiik be. Ezutan lemerjiik a sebhosszat es olyan oltovesszcket szedimk, arnelyek a sebet aterik. Tel vegen mar latjuk, hogy milyen kar erte a gyumolcsfakat, tehat meg idejeben megszedhetjiik hasonlo faju es eros novesu farol az 01t6vesszoket. 45

1j

Az egeszseges keregbe alul T vagast, feliil forditott T vagast ejtiink. Az oltovesszo mindket veget lapos vagassal simara metssziik, es a seb szelen a kerget is kisse leszedjiik, hogy a zold hancsreteg lassek. Ezutan a vesszct alul es feliil a ragott fa kerge ala. toljuk. Az oltast zsineggel bekotozziik.
b c d

a

Athida16 oltas, a) nyulragta fan a sebet, b) hej-ala oltassal hidaljuk at. A torzson T vagasokat keszitunk, c) az oltovesszok ket veget ekre metssziik, d) az oltas bekotozes elott

Vastagabb agakba, torzsre tobb vesszot 01tunk. A vesszok egybeforrnak az anyafaval, es a sebes reszt kiiktatva, a fa vagy az ag eletben

marad. Gyakorlatban oltasmod. Csukaszaj oltas

alkalmazott

A hej-ala oltas modositott formaja, A kulonbseg az, hogy az alanyt egeszen ferden metssziik le, azaz hegyesre huzzuk, Ennek az az elonye, hogy az alany a seb hosszanak igen konnyen "feladja" a kerget. A kerget megnyomkodjuk, es az nyomban elvalik, ugy tatong, mint a csuka szaja, Az oltovesszot ugy metssziik meg, mint a parosito oltasnal szokas. Lehetoleg egy riigy alatt, es a vesszo also reszen a seb mogott es mel1ett a hejat ketoldalt a zold hancsszovetig Iehantjuk. Az oltovesszot konnyen betolhatjuk az alany kerge ala. A vesszo annyira megszorul benne, 46

Keteves athidalo oltas. Az olt6vessz6k mar vastagodasnak indultak
(Foto : Jeszenszky Arpad)

a

b

Csukaszaj oltas, a) az alany h6jat felnyitjuk, b) az oltovesszot c) az oltovesszot forditva is tolhatjuk a hej ala

a hej ala toljuk,

hogy nem is kell bekotozni. Ezt az oltast azonban csakis az alany tovere rakhatjuk, mert folddel fel kell hantolni, csirkezni. Az alany hosszanti sebe maskeppen kiszaradna es az oltas elpusztulna. Az oltovesszot az alany kerge ala forditva is rakhatjuk. Ebben az esetben a vesszo metszlapja az alanynak nem a fas retzevel, hanem a kergevel erintkezik, Ennel a mcdnal a vesszo hejat 'a metszesi felulet mogott, a zold hancsretegig fel kell hantani, Az oltas tovabbi kezelese megegyezik a hej-ala oltassal, Kiilonleges esetben - Olaszorszagban az eperfa (Morus) szaporitasara - hasznalt oltasmod.

Kengyeles hej-ala oltas Ha vas tag agakat oltunk be, az ag felso metszlapja igen nehezen forrad be, es konnyen korhadasnak indulhat, ami az oltas, illetve a nemes resz kesobbi pusztulasat vonhatja maga utan. Ezen ugy segithetiink, hogy az oltovesszot ket nyelvre metssziik. Az egyiket, a hosszabb nyelvet atfektetjuk az alany tetejen, s igy ez a nyelvresz 1-2 ev alatt beboritja az alany tetejet, elosegiti a seb beforradasat, Az oltovesszo metszese nem konnyfi. E16bb a kisebbik nyelvet vagjuk be, azutan a hosszabbikat. A leisebb nyelv hejat a ket szelen kisse lehantjuk, bogy a zold hancsreteg lassek. A hosszabbik nyelvrol a

47

-;

--l

'2 a b

Kengyeles hej-ala oltas. a) az oltovesszo metszese, 1-2-3 a metszes iranya, a harmadik vagassal a hosszabb szarat clvekonyitjuk, b) az oltovesszo forrnalasa, c) az oltas bekotozes elott

hejat nem szedjiik Ie. A masodik hosszabb nyelv vekonyabb a kisebbiknel, hogy konnyen hajlithat6 legyen. Pontosan ki kell merni, hogy mil yen szeles az alany, s milyen hosszu legyen a vesszo nyelve. A ket nyelv kozott a fatest egy reszet kivagjuk, eltavolitjuk. A vesszd rovidebb nyelvet az alany egyik felere a kereg ala toljuk, mig a hoszszabbik nyelvet az alany tetejen atfektetjuk, es a rnasik oldalon a kereg ala toljuk. Az oltast gondosan bekotozzuk. Nalunk nem alkalmazott oltasmod,

.Sipolas es ablakos olhis. A sipolast gytirfis oltasnak is nevezik. Lenyege az, hogy mind az alanyr6l, mind az oltovesszcroi korben, gytini alakban lehuzzuk a kerget es atcsereljiik. Miutan teljes a ker-

H
a b

U
c
d e

Zart sipolas. a) oltovesszo, b) a lenyuzott vesszo, c) a vesszo lehuzott heja, d) az alany lenyuzott szara, e) az oltovesszo heja az alanyra huzva bekotozes elott

48

\

\

a

b

d

Nyitott sipolas, a) az oltovesszo korulmetszve, b) az oltovesszo megnyuzva, c) a lehuzott he] felvagva, d) az alany lenyuzott szara, e) az oltovesszo heja az alanyra helyezve es bekotve, Az oltovesszo heja nem er ossze

get csak nedvkeringes alatt lehet lehuzni, viszont kivanatos, hogy a rugy meg ne induljon novekedesnek, igy tobbszor meg kell kiserelnunk a helyes id6pont megallapitasat, Nyar vegen - amikor a fak novekedese mar szunoben van es a szemek kifejlodtek, de a vesszo a hejat meg leadja - ugyancsak elvegezhetjiik az oltast, Az alanyt visszavagjuk, azutan kb. 5-6 cm-es csapot hagyva, a kerget korbe, a fatestig bevagjuk, majd a csapot megfogva es elcsavarva, a kereghiivelyt lehuzzuk rola. V gyanigy huzzuk Ie az oltoveszszonek is a kerget, Lenyeges, hogy a kergen riigyek legyenek, mert kulonben a tokeletes forradas eseten sem fog az oltas kihajtani. Ha az alany vekonyabb, akkor az oltovesszo "gyurujebol" egy szeletet kivagunk, a gytirfit keskenyebbre vessziik. Fontos, hogy a hi.ively az alany also reszenel szorosan erintkezzen az alany kergevel. Ez a ztirt sipolds. 49

Dio ablakos oltasa eredes utan
(Foto: Magyar Janos)

4

Oltas, szemzos, dugvanyoz as

Ha az alany vastagabb, mint az oltovesszo, az oltovesszo huvelye nem fer rea az alany csapjara, Ilyenkor a hiivelyt felhasitjuk es raboritjuk az alany csapjara, Ezt nyitott sipoldsnak nevezzUk. Ez esetben a hiively felhasitott ket szele nem fog egymassal erintkezni, Ez azonban nem baj, mert a hosszanti sebet a fa konnyen beforrja. Ablakos oltas eseten az oltovesszorol nem egesz gytirfit, hanem csak kb. fele keregreszt veszUnk le a riiggyel egyiitt, es ezt helyezziik az alanyra, amelyrol ugyancsak akkora keregreszt - mint egy ablakotszediink le. Az oltast bekotozzuk. A nyitott sipolas szelet, vagyis az alanynak kilatszo fate stet oltoviasszal kenjuk be. Vesszo oldalekezese Ezt az oltast fokent Wen novenyhazban vegezziik, de a tel vegen, sot nyaron a szabadban is alkalmazhatjuk. A leveleket szukseges mertekig Ieszedjiik az alany oldalarol. Az oltas felett szukseg van az alany levelzetere, mert a Ievelzet tapanyagai biztositjak az oltas eredeset; ezert az alanynak az oltas feletti reszet csak fokozatosan tavolitjuk el.

a

b

Fenyofelek oldalekezese. a) az alany megtisztogatva es bernetszve, b) az oltovesszo eke az alany vagasaba h rlyezve, c) az oltas bekotozve

50

Ezustfenyo OlUISa. Az alany oldalat behasitjuk, a kereg nyelvet bekurtitjuk
(Foto : Jeszenszky Arpad)

Az oltovesszot megtisztogatjuk a levelkektol
(Foto: Jeszenszky Arpad)

Az oltovesszot lapos ekre vagjuk
(Foto: Jeszenszky Arpad)

Az oltovesszot az alany hasitekaba toljuk es az oltast bekotozzuk
(FOlO: Jeszenszky A rpad}

4*

51

A megeredt oltasokat mely szekrenyben a nyari idoszakban arnyekolva, permetezve htivosen tartjuk (Foto: Jeszenszky Arpad)

Az oltvanyon az ujhajtasok

kifejl6dtek

(Foto: Jeszenszky Arpad )

Fenyofelek oltasakor az oltovesszot fagymentes idoben, az oltas napjan, a szabadban leva anyafakrol szedjiik Ie. Sudaras fakrol mindig a sudar csucshajtasat kell leszedni, az oldalhajtasok ugyanis nem nevelnek szabalyos koronat, es lassan nonek. Ha egy anyafarol a csucshajtasokat evente leszedjiik, ugy azon a helyen nem egy, hanem tobb csucshajtas is fakad. Termeszetesen az ilyen anyafak forrnajukat elvesztik es novekedesukben visszamaradnak. Ezeket tehat fel kell aldozni az oltasra. Az alanyt egy evvel elobb cserepbe ultetjiik. Az oltovesszo also reszercl leszedj ilk a leveleket. Az alany oldalat hosszaban sekelyen bemetssziik, az oltovesszot pedig ket oldalrol hosszanti ekalakra metsszuk. A vesszo belso oldalan hosszabb, a kulso oldalan rovid vagast ejtiink, Ezt az eket az alany vagasaba toljuk es az oltast bekotozzuk, A teli oltast zart helyen, mely szekrenyben vagy uveghazban tartjuk, es ha mar a hajtasok jol megindultak, akkor szoktatjuk fokozatosan a szabad levegohoz. 19y olthatjuk Wen iiveghazban vagy tel vegen szabadban a juhar-, tolgy- (Acer, Quercus) fajokat is. Gyakorlatban alkalmazott oltasmod.

52

NyARON, A NOVEKEDES ALATT ZOLDHAJTASSAL VEGEZHETO OLTAsOK
Ezek az oltasok csak akkor sikerulnek, ha a hajtasok mar bizonyos erettseget ertek el. A szabadban vegrehajtott zoldoltasokban tobbnyire a szaraz levego, a szel tesz kart. Viszont zart helyisegben, novenyhazban, tehat meleg es paras viszonyok kozott lenyegesen zsengebb hajtasokat is olthatunk, az oltas megis sikeres lesz. A fas oltasok a szabadban htivosebb idoben is jol erednek, mert a vesszok ilyenkor kevesbe vannak kiteve a kiszaradasnak ; a zoldoltasok rnelegigenyesek, ilyen viszonyok kozt jobban erednek. Ha a Ievego meg paras is, forradasuk tokeletes lesz.
A szolO zoldoltasa

(Czeiner-feie ottas)

Majus vegetal julius kozepeig olthatunk Igy, amikor az :alany es a nemes hajtas az oltasra erett. Jobb rninel elobb oltani, amint csak lehetseges. A szdlo hajtasa akkor alkalmas az oltasra, ha mar kerneny, de hajlitasra nem torik le, az elfasodas meg nem kezdodott meg, a bel szovete meg nern szivacsos, viszont ha a biitykot hosszan atrnetsszuk, a belrekesz egy feher vonal alakjaban felttinik.

Sz616 zoldolrasa (Czeiner). Az alanyhajtas behasitasa, Hatterben a karo

53

Szolo zoldoltasa (Czeiner), a) az oltohajtas metszese, b) az oltohajtas az elsa vagas utan, c) az oltohajtas a masodik (forditott) vagas utan ek format mutat

A szolo hajtasa teljes hosszaban nem alkalmas az oltasra, hanern aranylag esak kis resze ; ez a hajtasnak kb. a felso harrnadan a vitorlatol szamitva a 3-4. izkozben van, fejlodesi szakaszonkent tehat kulonbozo magassagban. Akkor oltunk, amikor az oltashoz alkalmas hajtasresz a kello magasba jut. Ha esak a tokerdl levalasztando oltasokat nevelunk, mar 40-45 em magassagban is olthatunk, donteshez, tokepotlashoz viszont 70100-120, sot 140 em magas hajtasra is szukseg lehet, Az oltasra hasznalt resz (aJany es oltovesszo egyarant) hibatlan feliiletti legyen. Ha a hajtas izkozeit feliilrol lefele haladva kessel elmetszegetjiik, az oltashoz alkalmas izkozhoz erve a kes alatt megsereen, a kozvetlen felette leva izkoz viszont meg nem sereeg. A vagas feluleten nedv szivarog, a metszlap szine vilagos zold, a bel szine sotetebb zold, A honaljhajtasok fejlettsegebol is kovetkeztethetiink a hajtas erettsegi fokara. Ha a honaljhajtas hianyzik, ugy az oltohajtas rendszerint meg gyenge, ha pedig mar 3-4 leveles, ugy tul eros. Eleg, ha 1-2 levelkeje van . Kivetel a Kadarka es az Ezerjo, melyen az alkalmas hajtasresznek Iegtobbszor hianyzik a honaljhajtasa, A hajtast tehat olyan magassagban oltjuk be, ahol a hajtas a felteteleknek megfelel, vagyis meg nem fas, de mar nem is zsenge. Az oltaskor a szoldnek eros novesben kell lennie. Az eur6pai (nemes) szclofajta tokejerol az oltohajtasokat egy-ket 54

I
Sz515 zoldoltasa (Czeiner). Az oltohajtast az alany hasitekaba toljuk

a

b

Baranyai zoldoltas. a) az alany, b) az oltohajtas metszese

biityokkel lejjebb szedjiik, mint am ely butyok az oltasra alkalmas. A hajtas vitorlajat es a levellemezeket levagjuk, de a butykon levo egy-ket honaljhajtast meghagyjuk. Az igy elokeszitett oltohajtasokat nyirkos rongyba esavarjuk. A vadalany hajtasait tobbnyire 80-120 em magassagban oltjuk be. A kivalasztott, oltasra alkalmas biityok felett 5 cm-re visszavagjuk. Egy token negy hajtasnal tobbet ne oItsunk be. Az oltohajtast a biitykon rovid ekre metssziik. A butyok felett ket ujjnyi esapot hagyunk, vagyis egy butykos izekre szabdaljuk. Az alany hajtasat feliilrol kezdve egeszen a belrekeszig kettehasltjuk. Most az oltohajtas eket az alany hasitekaba toljuk. Azutan az oltast gyapjufonallal vagy gumiszalaggaI becsavarjuk, bekotozziik, Az oltast nem kell viasszal bekenni. Gyakorlatbao alkalmazott oltasmod, A Baranyai

es

a Czeiner-Iele

zoldoltas

kozbtti kulonbseg

A zoldoltas a kulfoldi irodalmi adatok szerint is magyar eredetti. Schams Ferenc a mult szazad elejen irta le a a' Baranyai ziildoltast, . ·1
'55

Kesobb ennek az oltasnak hatranyait Czeiner Ndndor magyar szolotermelo a rola elnevezett zoldoltasmoddal kuszobolte ki, es rna ez az oltasmod terjedt el orszagosan. Az 53. oldalon kezdcdo fejezetben a Czeiner-fele oltast mar ismertettem. A Baranyai zoldoltas abban ter el a Czeiner-feletol, hogy a Baranyai oltasnal az oltohajtast (olt6csapot) ket szem hosszusagra vagjuk. Az also szem mellett ketoldalt az ekvagast olyan magasan kezdjiik, hogy annak diafragma reszet is megsebezziik. Az alanyhajtast pedig olyan melyen hasitjuk be, hogy a diafragmat is atvagjuk, Amikor az oltocsapot az alany hasitekaba toljuk, olyan melyen nyomjuk Ie, hogy az oltocsap es az alanyhajtas diafragma reszei talalkoznak egymassal, Valoszintileg abbol az elvbol kiindulva vegeztek ezt igy, hogy a ket diafragma osszenovese tokeletesebb osszeforradast adjon. A Baranyai oltas hatranya, hogy a munka kivitele nehezebb, az alany diafragmajanak athasitasa rosszabb eredest ad, es vegiil az, hogy helyzetenel fogva az oltocsapnak a legfelso honaljhajtasa novekszik a legerosebben, ebbol lesz a toke hajtasa, Ilyenkeppen az oltas helyetol egy Izkozzel magasabban ered a hajtas, tehat majd a tokenyak is ennyivel hosszabb lesz, ami szinten nem kivanatos. Ez az oltasmod kulonosen a hosszu izkozti fajtaknal hatranyos, Mindez indokolja, hogy rna mar csak a Czeiner-fele oltas hasznalatos. A koszmete zoldoltasa aprilis vegetdl majus kozepeig olthatunk. 19y neveljiik a bogy6s Mind az ala ny, mind az oltohajtas novekedesben legyen. Az alanyhajtasnak az a resze alkalmas az oltasra, amely konnyen hajlik, nem torik. Az alany hajtasat egy nodusz alatt elmetszszuk. Az oltohajtast 3

Az aranyribiszke hosszu tchajtasara hasitekoltassal koszmetet es ribiszket termesfi facskakat.

Az oltohajtast ekre metssziik

(Foto: Jeszenszky Arpad)

56

Az aranyribiszke hajtasat elmetssziik es bebasitjuk, az oltohajtast a hasitekba toljuk
(Foto : Jeszenszky Arpad)

Mar novekedesnek indult oltohajtas, A koteleket fellazitjuk.
(Foto: Jeszenszky Arpad}

levellel vagjuk Ie, a tiiskeket leszedjiik, a nagyobb levelek Iemezet bekurtitjuk. A2 alanyhajtast a tetejenel, feliilrol Iefele, kozepen 2,5-3 em mel yen behasitjuk. A leszedett oltohajtast egy szem mellett ketoldalt ekre metssziik. Az alany es az olt6hajtas egyforma vastag legyen. Az oltohajtas eket az alanyhajtas hasitekaba toljuk, azutan rafiaval gondosan bekotozzuk, majd az alanyhajtast karohoz vagy drothuzalhoz kikotjiik. A nemeshajtas meglankad, de 4-5 nap mulva hegye es levelei kiegyenesednek, ami a megeredes biztos jele. Ha a hajtas novekedesnek indult, a rafiakotes a hajtast bevagja. Ekkor a kotest 6vatosan, egy hosz-

Termo koszmetefacskak debreceni kertjeben

Csap6

Laszlo

(Foto: Jeszenszky Arpad)

57

· zanti vagassal felvagjuk. A rafiat nem szedjiik Ie, mert a hajtas 110vekedese kozben ledobja. A vadhajtas oldalhajtasait, tohajtasait allandoan leszedjuk, azaz vadaljuk, Rendszerint 80 em magassagban oltjuk, de olthatjuk joval .alacsonyabban is. -Csoves oltas

PVC oltas."

A zoldoltas

felteteleit

a legtokeletesebben

biztositja

a csoves vagy

A lenyege az, hogy a zoldoltasra egy csovet huzunk, amelyben az oltas megszorul es Iegmentesen zarja a sebeket. A PVC csovet 3 em .hosszu darabokra vagdaljuk. 5, 7 vagy 9 mm belso atmerajii csoveket .hasznalunk a hajtasok vastagsaganak megfelelOen. Az alany hajtasat a felso, meghagyott csomo felett 4-5 em-re metsz-sziik le, a csorno ket oldalarol a levelet, hajtast, kaesot siman levagjuk,

Az oltohajtast a hasitekba toljuk
(Foto: Magyar Janos)

Az oltohajtas a PVC csobe szorul
(Foto: Magyar Janos)

* 58

Lesko Istvan ujitasa

aztan ugy, mint a zoldoltasnal, felulrol kozepen az izig behasitjuk, semmi esetre sem melyebben. Most a megfelelo vastagsagu PVC csovet az alanyhajtasra huzzuk ugy, hogy a esc alja fedje az izt es a hajtas egy reszet, Az a jo meretfi esc, amely szorosan rahrizhato a csornora. Az oltocsapon esak egy kis levelket hagyunk, 1,5 em hosszu eket vagunk rajta, majd ovatosan betoljuk az alany hasitekaba - addig hogy az ek alja az izig erjen. Ekkor a PVC csoben az oltocsap megszorul, es igy az oltas mar szorosan all. A munka befejezddott, Kotozni nem sziikseges, azonban az oltast karohoz kell kotni, nehogy a szel Ietorje. A csoben a hajtas nedve is meggyiilik, a hezagokat kitolti, legrnentesen es parasan tartja az oltast, ami a siker feltetele, Amint az oltas megeredt es a forradas biztos, a PVC-esovet hosszaban felvagjuk es leszedjuk. Mig az emlitett zoldoltasok sokszor rossz eredmenyt adnak, es altalaban az 50 %-os eredes mar elfogadhato, a csoves oltassal gyakorlatilag 80 %-on feliiIi eredmenyt is elerhetunk. A csoves oltassal nemesak a szolo, han em egyeb novenyek is szaperithatok, olthatok.

ZOId parositas

biityokben

es izkdzben

Ugyanakkor vegzendc, mint a Baranyai vagy Czeiner-fele zoldoltas. Az alany hajtasat a biityoknel ferde, 2\6-3 em hOSSZll vagassal Iemetssziikugy, hogy a zem is lekeruljon rola. A metszesi lap nagyobbik fele inkabb a belreszeken felul maradjon. Az oltohajtason viszont a butyok hata mogott keszitjiik az ugyanakko'ra metszlapot. Most oszszeillesztjiik a ket metszlapot ugy, hogy a belreszek egymasra keruljenek, a metszlapok egymast teljesen fedjek. Ezutan az oltast j61 bekotOZZLlk.Olt6viasszal nem kell bekenni. a b
Sz616 parositasa Izkozbe, osszeillesztes el6tt

Sz616 parositasa butyokbe. a) a hajtasok metszese, b) a kesz oltas bekotozve

59

Ha izkozbe vagjuk a hajtasokat, az oltas modja azonos, zes lazabb lesz. Gyakorlatban kevesbe alkalmazott oltasmod. Hajtas osszendvesztese hajtassal

de a koto-

Ket egymashoz kozel allo noveny hajtasat vagy egy noveny sajat hajtasait noveszthetjuk ossze. Elaza esetben tehat egyik novenyt a masik melle kell iiltetni. Masik esetben a ket hajtast egymashoz haj Iitjuk. Az utobbira akkor lesz sziikseg, ha valamilyen gyiimolcsfan egyes hajtasok hianyzanak, illetve a ket hajtast szeretnenk egymassal osszenoveszteni. Hajtast hajtassal osszenoveszthetunk barrnikor, ha a hajtasok mar kisse fasak, fejlettek, tehat majus vegetal kezdve. Az eljaras igen egyszerfi: a hajtasok osszeero reszen kb. 5 em hosszusagban vekonyari lehantjuk kisse a hejakat, a sebeket osszeillesztjuk es bekotozzuk. Oltoviasszal nem kell-bekenni. Az oltast 10 nap mulva ujra atkotjiik. Ha a hajtas eras en fejlodik es a forradas tokeletes, a kotest eltavolitjuk. Az egyik hajtast az oltas alatt Iemetssziik. Hazikertben alkalmazhato oltasmod.

Hajtas

osszendvesztese

vesszovel vagy gallyal

Hasonlatos a hajtas hajtassal vale osszenovesztesehez. Akkor vegezheto, ha a hajtas mar kisse fas. Mivel azonban az egyik resz nern hajtas, hanem vesszd vagy gaIly, ennek heja, illetve kerge mar vastagabb, a sebeket tehat esak ugy tudjuk egyforma szelesre metszeni, ha a vesszo vagy gaIly kerget nem egyszerfien Iehantjuk, hanem a hajtasnak megfelelo szelessegben egy keregreszt kivagunk belole. A kerget nyelv alakra bemetssztik, a kozbeeso kerget pedig kiszedjiik. A kereg nedvkeringes idejen konnyen levalik. Most a hajtason ugyanakkora hoszszusagban vekonyan Ieszedjuk a hejat, es a sebes felevel a vesszo vagy gally melyedesebe helyezziik, Ezutan bekotjiik es az oltast tovabb ugy kezeljiik, mint a hajtas hajtassal valo osszenoveszteset. Ezt az osszenovesztesi modot foleg alakfak nevelesenel, a hianyzo vesszok, termdreszek potlasara vagy beteg reszek athidalasara alkalmazzuk. Ti. ez esetben a beteg resz alatt leva hajtast a beteg resz felett oltjuk a gallyhoz, amikor is az uj hajtas a beteg reszt athidalja es a felette leva vesszoket tovabb taplalja. Hazikertekben alkalmazhato oltasmod, 60

Hajtas

osszenovesztese

vesszd vagy gaIly heja ala

Ha a gally vagy a vesszo a nedvkeringes alatt a hejat feladja, de a kereg vastag, a hajtast nehezen tudnank a kereg koze szoritani. Ilyen esetben a kerget I alakra metssziik es ket oldalra szethaj Iitjuk. 01yan igy ez a kereg, mint egy ketszarnyu abIak, melyet kinyitottunk, A hajtas lehantott felet a fatestre helyezziik, a felnyitott kereg ket Iapjat raboritjuk, igy a hajtas biztosabban is nyugszik. Az oltast bekotozzuk, de nem kell bekenni. Tovabbi kezelese megegyezik a tobbi osszenovesztesi m6ddal. Ez az oltas ugyanesak vesszck, agak potlasara es beteg reszek athidalasara szolgal. Megjegyzem, hogy hosszabb hajtasok tobb ponton is osszenoveszthetok egymassal, illetve a veszszovel, gallyal. Hazikertben alkalmazhat6 oltasmod.
Szolo nyelves osszendvesztese

Egy gyokeres vad es egy gyokeres nemes vesszot egymas melle iiltetiink el. A kovetkezo evben, tavasszal mindkettot egy-egy lathato rugyre visszavagjuk. Csak egy-egy hajtast hagyunk meg, amelyeket juniusban egymasra novesztunk, espedig ugy, hogy a ket hajtas egymas fele nezo oldalan, az izkozben egyforma metszlapot keszitunk es arra egy-egy forditott nyelvet vagunk, A nyelv kb. 2 em hosszu legyen. Az egyiken a nyelv felfele, a masikon lefele alljon, Igy a nyelvek egymasba tolhatok. A leveleket a hajtasrol nem kell leszedni, legfeljebb azokat tavolitsuk e1, amelyek a munkat akadalyozzak, A vad hajtasat 10 em magasan az oltas felett elmetssziik, azutan az oltast osszekotozzuk. 10 nap m61va a kotest fellazitjuk es ujra atkotjiik. Kesobb, ha a forradas tokeletes, ugy nyar vegen az oltas alatt a nemes hajtasat elmetszsziik, vagyis ezaltal a vadalany fogja tovabb taplalni a nemeshajtast, a nemes gyokeres reszet pedig a fold szine alatt kimetsszuk, eltavolitjuk, mert arra mar nines szuksege, Uzemi termesztesben nem hasznalt oltasmod.
SzOlo szemlapozasa

hajtasra

Elvben megegyezik a riigylapozassal. Az elteres elscsorban az, hogy nem fas riigyet, hanem hajtasrol szemet szediink Ie, es a szempajzszsal helyezziik at az alany hajtasara, Az alanyon is egy szemet szediink Ie, es annak helyere rakjuk a nemes szemet. Az oltasmod szerzoje, Szilagyi Dezso eppen ezert "szolo csomora oltdsa zolden" eimen ismertette,

61

A vadhajtas akkor es azon a hajtasreszen alkalmas a szemlapozasra, amikor es abo1 zoldoltasra is megfe1e1ne. A nemeshajtas szeme akkor megfelelo, ba apro honaljhajtas mutatkozik mellette. Az oltohajtasou kivalasztott szem folott es a1att kb. 1-1,5 em tavolsagban keresztvagast keszitunk, majd a kozbeeso reszrol siman lemetssziik a szempajzsot. Az alanyon ugyanez a metszes modja, de a szempajzsot nehany cm-rel rovidebbre vesszuk, az also keresztmetszest kisse taskasan keszitjiik, bogy a nemes szempajzsa alacsusszon, es feszesebben iiljon rajta. Az oltast pamuttal bekotozzuk, a levelkezdemenyeket azonban szabadon bagyjuk. Hajtasok ekoltasa

A leirt szemzesi es oltasi modok egyik fontos kovetelmenye, bogy a szernzohajtasok mar fasodasnak induljanak, a szemek kifejlettek, iIletve az oltovesszok jol beerettek legyenek rajtuk. Megfelelo modszer eseten azonban a meg zsenge allomanyu, puha zold hajtasok is jol osszeforrnak. A dudvas szaru novenyek, a gyumolcs- es egyeb fak is igy olthatok novenyhazban, paras levegoben. Amikor az alany hajtasa arasznyi, harem level felett lemetssziik, a felso levelig behasitjuk. A nemes farol szedett hajtas hegyet harem level alatt ekre metssziik s a hajtas eket az alany hajtasanak a hasitekaba toljuk, majd oszszekotozzuk. Az alany oldalaba is vaghatunk hasitekot, es az olto vesszo eket ebbe toljuk be. Mindket esetben sietniink kell az oltassal, mert a hajtas hamar fonnyad. A hajtas hegye gyakran elhervad, de az also szemek kihajtanak. A megeredt oltas forradasa tokeletesebb, mert zold allapotban teljesen osszeforrad. Szabadban ez az oltas aZOl1ban bizonytalan eredmenyt b a ad, rnert rneleg napokon forSz616 ekoltasa. a) egyenes, b) forditott ro napsutesben sok oltas elekoltas osszeillesztes e16tt

62

pusztul. Tokeletesen akkor eredne meg, ha iiveg alatt zart .. paras levegoben rnaradna az oltas, ami tehat csak' cserepbe iiltetett. alanyoknal, novenyhazban lehetseges ; igy elsosorban is a disznovenyek oltasanal jon szamitasba. Gyakorlatban alkalmazott oltasmod, A szOIo zoldoltasainak tovabbi kezelese

A kesz oltasokat karohoz kotjuk, hogy a szel le ne torje oket. Minden zoldoltast ajanlatos- egy nagyobb szdlolevellel lazan beboritani, be-· arnyekolni. Az oltasrnodok kezelese megegyezo. Ha sikeriilt az oltas, akkor a honaljhajtas - amelyet mindig meghagyunk - mar hajt,. vagy a szem fakadasnak indult. Ha a hajtas lankad, akkor az oltas nem eredt meg. Ilyenkor az alatta kovetkezo biitykon at parositassal ismet beoltjuk. Ehhez kemenyebb oltohajtast is hasznalhatunk, 8-14· nap mulva a kotest fellazitjuk es ujra atkotjuk, mert a hajtas vastagodik es a szoros kotelek bevagja. Ha az uj hajtas mar 5 leveles, a koteleket vegleg eltavolitjuk. Az alany honaljhajtasait, valamint a tokefejbol elotoro hajtasait gondosan es rendszeresen Ieszedjiik. Ha a nemeshajtas 50 em hosszu, a hegyet lecsipjiik, Osszel az oltasokat a tokerol leszedhetjilk, espedig ugy, hogy az alany venyigejebcl is mintegy 50 em-es darabot hozzavagunk. Ezeket az oltasokat telire elvermeljiik es tavasszal mint sima oltasokat iskolazzuk, Espedig a vadat 35 em hosszu darabra, a nemes venyigejet pedig egy legals6 lathato riigyre metssziik. Az oltvanyokat helyben a tokehiany potlasara is felhasznalhatjuk. Ez esetben az oltasokat meg az osz folyaman, anelkiil, hogy a tokerol lemetszettiik volna, allando helyiikre bujtathatjuk, vagy a tokevel egyiitt eldonthetjuk, Az oltas helye eppen a fold szine fole keriiljon. Lehet a bujtast vagy a dontest tavasszal is vegezni, amikor is a vesszot telire Iefektetve elfoldeljiik. Felfas hajtasok oldalekezese Amikor a nedvkeringes csokkent es a hejat a fatestrol elvalasztani nem lehet - rendszerint augusztus-szeptemberben -, szemzes helyett felfas hajtasokat oldalekezhetunk. Mindenfele gyiimolcs, de kulonosen a koszmete es a ribiszke oltasara alkalmazhatjuk. Az oltohajtas lehet csucshajtas, de lehet hajtaskoz is. Harorn-negy levelre daraboljuk, a Ieveleket - kis levelnyel meghagyasaval - levagjuk, az esetleges tiiskeket leszedjiik. Az oltohajtast ket egymassal 63

Ribiszke oldalekezese. Az oltohajtas -ekre metszese
(Foto: Jeszenszky Arpad)

Az alany hasitekaba helyezztik az oltohajtast es bekotozzuk
(Foto : Jeszenszky Arpad)

szemben halado vagassal lapos ekre metssziik meg. Jobb, ha az olt6hajtas vekonyabb az alanyhajtasnal. Az alanyhajtas kivalasztott reszen - old alan - sekely es olyan hosszu bevagast tesziink, hogy az oltohajtas eke eppen beferjen. Az alanyhajtason olyan szeles es hosszu legyen a metszesi feliilet, mint .az oltohajtason, Ha az oltohajtas vekony, akkor az alanyhajtason sekelyen hasitsuk be, mert a ket sebfeliilet, helyesebben a cambiumok -csak igy erintkeznek, Tul vekony alanyhajtast igen melyen kellene behasitani, es emiatt .az el is torhet, Ilyenkor inkabb keteves fareszbe oltsunk. Az o1t6haj'tas behelyezese utan az oltast bekotozziik.

.Lagyszani

novenyek oltasa

Minden hajtast, gum6val, gyokerrel sikerrel olthatunk ossze, ha a novekedes rnegindulasakor oltunk, az oltast feltetleniil zart levegoben, iiveg alatt melegen es Iegtobb esetben un, izzaszt6 szekrenyben tartjuk. Paras Ievegoben a zsenge hajtasok nem hervadnak el es a calluskepzcdes gyors. Legegyszeriibb oltasmod az e16bb leirt hajtasok ekoltasa.

·64

Eles kessel dolgozzunk, hogy a seb ne legyen ronesolt. Gum6ra ligy oltunk hajtast, hogy az alanyt nem hasitjuk be, han em az eknek megfelel6 vajatot vagunk ki belole. Gum6k, felfas hajtasok oltasanal a kecskelab-oltast is alkalmazhatjuk. Ures belli alanyok hajtasat (16k, uborka) a nodusz felett vagjuk el es a level tovenel hasitsuk be, mert itt a hajtas nem tires, hanem telt.

Tokre oltott uborka palanta, mar novekedesnek indult
(Foto: Jeszenszky Arpad)

V

b

a

Uborka ekoltasa tokre, a) az uborka hajtasanak c) a hajtasok osszeillesztese es bekotozese
5 Oltas. szernzes, dwgvanyozas

metszese, b) a tokhajtas metszese,

65

Kaktuszfelek

oltasa

A kaktuszfeleket is oltjuk. Egyreszt azert, mert a Iecsuugo agazatuak egy magasabb es merevebb torzsfi kaktuszra oltva kis facskat alakitanak es igy diszit6bb hatasuak. De olijuk a kaktuszfeleket akkor is, ha egyes peldanyok rothadasnak indulnak. A rothadt resz eltavolitasaval, az egeszseges resz meg oltasra felhasznalhato, es igy a novenyt megmenthetjiik a pusztulastol. Vegul o1tunk azert, mert a kiilonfele alaku fajok egymasra oltva erdekes, sokszor meglepo format mutatnak. A kaktuszfelek oltasakor a kovetkezokre kell ugyelni: csak a frissen vagott sebek forradnak ossze. Ha tehat az alanyt hamarabb metszettiik el, es az oltand6 resz elokeszltesevel tobb id6t vesztettiink, ugy az alanyon a metszest vekonyan tijitsuk meg, vagy a levagott reszt ideiglenesen tegyiik vissza a sebre, mig az oltast befejezhetjlik. Mindebbol kovetkezik, hogy gyorsan kell dolgozni. Felreertesek elkeriilese vegett emlitem meg itt is, hogy dugvanyozas eseten viszont a leszedett dugvanyt 24-36 craig fedetleniil hagyjuk, hogy sebe beszaradjon. Legelterjedtebb a Peireskia aculeata alanyra, kb. 30 em magassagba az Epiphyllum truncatum (karacsonyi kaktusz) oltasa, A Peireskia alanyt hajtasdugvanyozassal szaporitjuk. Mintegy 2 esztendeig nevel-

Peireskia, a leggyakrabban alany

hasznalt

A Peireskia alany hasitekaba toljuk az Epiphyllum felsebzett hajtasat
(Foto: Jeszenszky .A.rpad)

(Foto: Jeszenszky Arpad)

66

Az oltast eros kaktusztuskevel atszurva erositjuk meg
(Foto : Jeszenszky Arpad)

A Trichocereus is igen j6 alany
(Foto: Jeszenszky Arpad


Az alanyt keresztben elvagjuk
(Foto: Jeszenszky Arpad}

Az alany sebszelet korulvagjuk
(Foto: Jeszenszky Arpid)

5*

67

Trichocereus alanyra oltott Echinocereus rigidissimus. Cserep alatt huzva rafiaval lekotozzuk
(FOLD: Jeszenszky Arpad)

Opuntia is j6 alany, Keresztben elmetssziik
(FOLD: Jeszenszky Arpad)

Azert, hogy az oltas jobban iiljon rajta, a kozepet kisse kimelyitjtik
(FOlO: Jeszenszky Arpad)

Opuntia alanyon Rebutia minuscula oltas, mar jol megeredt
(FOLD: Jeszenszky Arpad)

68

Az Epiphyllum kulso hejat kisse lemetsszuk
(Foto: Jeszenszky Arpad)

Pbyllocactus alany oldalara az Epiphyllum hajtast raoltjuk
(Foto : Jeszenszky Arpad]

juk es tobbszor visszavagjuk 35 em magassagban, hogy torzse megerosodjek. Az als6 hajtasait Ieszedjiik, egyszarra neveljiik, Olthatjuk novenyhazban, tel vegen 20 co homerseklet mellett. Igen j6 eredmenyt erhetiink el az oltasaval nyaron is, kulonosen a meleg idoszakban. Az oltasokat zartabb helyen, de nem parasan tartjuk. A Peireskia torzset kb. 30 em magassagban visszavagjuk es vagy oldallapozassal, vagy vastagabb alanyokat ekoltassal az alany hasitekaba oltjuk. Mindket esetben az oltott reszt ket-harom erosebb kaktusztiiskevel szurjuk at, azaz rogzitjuk az alanyhoz. A Peireskia aga kemeny, ezert erosebb tiiske kell hozza. Tfivel vagy szeggel nem helyettesithetjuk. Az oltast, annak szelet lehetoleg kenjuk be paraffinnal vagy viasszal. A kaktuszfelek oltasahoz egy masik igen j6 alany, a Cereus, ezek koziil fokent a Trichocereus, mert mere v, egyenes es eroteljes novesfi. A Trichocereus - magr61 konnyen szaporithat6. Oltaskor az alanyt keresztben elvagjuk es az oldalat korben, eles kessel vastagon lehamozzuk, Ez azert szukseges, hogy az alany szele ne erintkezhessek az oltott resszel, Ugyanis a kaktuszok oszt6d6 8Z0vetei a tengely kozepe fele helyezkednek el. Az egymasra illesztett noveny! reszek elsosorban a kozeptajon forradnak. Ha a szelen is

69

Az oltast igy is osszekothetjtik
(Foto : Jeszenszky Arpad

A Trichocereus

alanyra az Echinocereus oltast badoglernezre helyezett kaviccsal szoritjuk Ie (Foto: .leszenszky Arpad)

forradnak, akkor a forradas nem olyan tokeletes, es a forradas helyen sok apr6 gyoker is fejlodik. Az alany a korulvagas miatt rothadni nem fog, mert a seb beszarad. Az oltando kaktuszt ugyancsak keresztben elvagjuk es a felso reszet az alany sebfeluletere - pontosan kozepre - helyezziik. A ket kaktusztengely essen egybe. Az oltott reszt nem kell korulvagni. Ezutan az oltast rafiaval bekotozzuk, esetleg a kis cserep alatt is athuzzuk a fonalat. Mas esetben egy badog lemezt derekszogben meghajlitunk, a badog egyik veget kihegyezziik es az alany melle a cserepbe tfizziik. A badog masik, rovidebb felet az oltas fole hajlitjuk es e vizszintes lemezre egy kisebb kovet tesziink, amelynek sulya allando nyomassal szoritja az oltott reszt az alanyhoz. Ezeket tehat tiiskevel nem szurjuk at. Ha szeles Iemezti fajt oltunk, akkor az olto resz hejat egyik oldalan keskenyen lemetssziik es az alany sebfeliiletere fektetjuk, Az Opuntiak es a Phyllocactusok is j6 alanyok. Valogathatunk az alanyok es az oltando kaktuszok kozott - kiserletezhetiink is. Az oltas eredmenyerol 5 nap alatt meggyczddhetunk. Az oltasok altalaban 80 %-ban sikeriilnek.

70

Csiranovenyek

oltasa

Oltasra az a csiranoveny alkalmas, amelyiknek a sziklevelei a foldbol eppen hogy kibujtak, s meg szejjel sem nyiltak. A csiranoveny szik alatti szara es gyokerkeje igen lagy, ezert kimeletesen kell vele banni. Egy vagassal a szik aJatti szarat es gyokeret megmetssztik, azaz sebet ejtiink rajta. Ha az alany fas noveny, kergen T vagast keszitiink az alvoszemzesnel leirtak szerint. A csiranoveny gyokeret es szarat a sebes reszevel az alany fateste fele forditva, annak heja ala toljuk, ezutan bekotozzuk es az oltvanyt zart helyen, paras es meleg helyisegben tartjuk, mig a forradas megtortent, es a csiranoveny hajtasnak indult, Ha az alany lagyszaru noveny, a csiranovenyt ek alakra vagjuk es az alany hasitekaba toljuk (hajtasok ekoltasa). Tovabb ugy kezeljuk, mint altalaban a lagyszaru novenyek oltasat. Novenynemesitesben alkalmazott oltasmod,

71

Szemzes

A SZEMZESROL

ALTALABAN

A hajtasok Ievelnyele toveben ulnek a szemek (hajtorugyek). Ezeket a szemeket az alatta lev6 vekony hej szovettel, un. szempajzzsal egyiitt vessziik Ie es iiltetjiik at az alanyra. A szemzes csak akkor sikeriil, ha az alany novekedesben van, es a hejat a fatestrol mar siman es teljesen leadja. Ha a hejat kapargatni kell, hogy levaljon a fatestr61, ugy a szemzes nem fog sikeriilni. Nagyon ugyeljunk arra, hogy az oszt6d6 sejtek (a cambium) a szemzes idejen novekedesben legyenek. Errol meggy6z6dhettink tigy, hogy a fas noveny kerget feInyitjuk. Ha konnyen elvalik a fatesttol, akkor a cambium szovet mar vagy meg novekedesben van. Dudvas szani novenyek novekedeset a hajtasok hegyen figyelhetjuk meg. Ha a hajtas novekedesben van, a cambium szovet osztodasnak indult. A szemzohajtas legyen beerett, Ievelei erettek, szemei kifejlettek. A gyakorlatban tobbfele szemzesi eljarast kiilonboztetunk meg:
megpedig alvo- es hajtoszemzest, fds es pajzsos szemzest, A szemzes a legegyszeriibb is a legelterjedtebb szaporitdsi mod, azert mert igy a legtobb noveny kitiinoen szaporithato, a forraddsa tokeletes, a munkdja a leggyorsabb, az eredese a legbiztosabb.

Amint a neve is mutatja, a nemeshajtasrol csupan egy szemet kell az alanyra atultetni,
Az iisszeniivesztessel szaporitando novenyek, igy elsbsorban a gyumiilcsfelek szaporitdsdnak a szemzes a legelterjedtebb modja.

72

Szemzohajtasok

megszedese

A szemzeshez a hajtasokat esakis termo farol, viragzo, kifejlett novenyrdl szedjiik, amelyrol tehat meg vagyunk gyczodve, hogy minden tekintetben kifogastalan. Csakis ilyen noveny erdemli meg a szaporitast. A hajtas a szemzesre akkor erett, hogyha a levelei normalis nagysaguak, a szemek kifejlettek, ami egyiitt jar a hajtas bizonyos foku megfasodasaval is. Az ilyen hajtas ruganyos, meghajlitva nem pattan el. A rozsa szemzohajtasa akkor erett, ha a tiiskek konnyen lepattannak rola, es kozben a hej nem szakad fel. Az eretlen hajtasrol szedett szemek rosszul forradnak, a szemzes sikere egyreszt az alany b6 nedvkeringesetol, rnasreszt a szemzchajtas

erettsegetol fugg.

A hajtast a noveny napos oldalarol szedjuk, mert itt a Iegfejlettebb. A levagott hajtasokrol a levelzetet rogton szedjuk le ugy, hogy a levelnyel egy kis (1 em-es) darabja rajta maradjon. Legegyszeriibb, ha a hajtast forditva vessziik a keziinkbe es eles kessel Iemeteljuk a levelnyeleket. A hajtas hegye (tobbnyire 10-15 em) eretlen s igy a rajta levo szemek nem alkalmasak szemzesre, ezert levagjuk. A hajtas legaljan levo fejletlen szemeket sem hasznaljuk szemzesre. A Ievelektol megfosztott hajtasokat nyirkos rongyokban vagy nedves moha kozott tarts uk es minel elobb hasznaljuk fel. Ne szedjiink tobb hajtast, mint amennyit nehany ora alatt felhasznalhatunk. Ha szukseges, gondos csomagolassal a hajtasokat szallithatjuk is, mert harem napig megorzik eletkepessegiiket. A szemzohajtasokat szallitasra ugy csomagoljuk, hogy a leveleitol lefosztott hajtasokat osszekotjuk kisebb csomoba es nyirkos mohaba, vegiil sasba, szalmaba csomagoljuk, vagy dobozba, ladikaba rakjuk. A megerkezett hajtasokat huvos helyen, pince foldjen kiteritve tartjuk. Ha fonnyadtak, ugy nehany orara vizbe rakjuk. Jgen jol eltarthatok a szemzchajtasok arnyas helyen 30 cm-re a foldbe asva. Soka vizben tartott hajtasok "bezabalnak", azaz tul sok vizet vesznek magukba, es ez mar ertektelenne teszi a szemeket. Szemzeskor a hajtasokat nyirkos rongyba csavarva vissziik magunkkal. A szemzohajtasokat kisebb csomokba osszekotve, min dig jelzofacskaval, nevvel lass uk el, nehogy a fajtakat osszekeverjuk, , Egyebkent a szemzohajtasok anyafaira is ugyanaz a szabaly vonatkozik, mint amit az oltovesszok szedesenel megirtam,

Alvoszernzes A faiskolakban a gyumolcsfak legelterjedtebb szaporitasmodja. Az alanyra helyezett szem nehany het alatt osszeforrad az alannyal, de abban az evben nem hajt ki, hanem egy telet atalszik es csak tavasszal indul fakadasnak. Az alanyt ez esetben a novekedes masodik idoszakaban, a masodik nedvkeringes alatt szemezziik be, tehat julius kozepetal szeptember kozepeig, ami a kulonfele alanyok nedvkeringesehez igazodik. Termeszetesen az iddjaras nagy befolyassal van az alanyok novekedesere, tehat szemezhetosegere is. Az alany elokeszitese az alvoszemzeshez a kovetkezo : A szemzes elott legalabb 20 nappal az alanyr61 a szemzesnek kivalasztott helyen kb. tenyernyi szelessegben az osszes tiiskeket, vesszoket es hajtasokat eles kacorral tObol Ieszedjiik, hogy a munkat ne akadalyozzak. Azert kell a szemzes helyet legalabb 20 nappal elobb megtisztitani, hogy a metszes folytan elcallo nedvkeringesi zavarok a szemzes idejere megsztinjenek, Meg belyesebb, ha az alany also reszet mar tavasszal megtisztitjuk, es az ott fakado hajtasokat nyar folyaman ledorzsoljuk, Az alany tobbi hajtasat, vesszejet az alvoszemzes elott nem szabad levagni vagy megkurtitani, mert az alany nedve megszorulna es a belehelyezett szem nem maradna nyugalomban, hanem meg az evben, tehat ido elctt kihajtana. Igy - a rovid tenyeszido miatt - oszig csak zsenge hajtas fakadna belole, ez pedig telen konnyen elpusztulhat. Szemzeskor figyelemmel vagyunk arra, hogy a szemet kozel a fold szinehez, a faiskolaban lehetoleg a sorok iranyaban, es eszak, eszaknyugati oldalra, szeljarassal szemben rakjuk. A sorok iranyaba azert, hogy majd az uj nemeshajtas ne hajoljon a sorkozok fele es igy a sorok kozt ne gatoija a jarast, a munkat. Eszaki iranyba azert, hogy a frissen berakott szemet a forr6 nap sugar ne erhesse es ki ne szaritsa. Az uralkod6 szel iranyaval szemben azert, hogy a szel a nemeshajtast ki ne torje vagy el ne gorbitse, A fold szinehez kozel azert, hogy a szemzes helyen keletkezo megvastagodas es elhajlas a torzs- egyenesseget el ne csufltsa, valamint a szemzest a fold szinehez kozel bizonyos esetekben feltoltessel is vedhessiik. A szemzes modja a kovetkezo:" Az alanyt a szemzes helyen rongydarabbal tisztara es szarazra toroljuk, azutan a szemzdhajtast iorditva balkeziinkbe vesszuk es egy megfelelo szemnel eles kessel egyetlen bizfos vagassal lemetssziik ugy, hogy a szemet felso reszen csak a heja -tartsa, Most a kessel a szem felett egy keresztvagast tesztink, ezaltal a szem levalik a hajtasrol, Kozben a szem levelnyelet - vagy ha az nincsen, a pajzsat - ket ujjunk koze fogjuk ugy, hogy ne essen a foldre. Ugyeljimk arra, hogy a szemet faresz nelkul vagy minel kevesebb faresszel szedjiik Je. Ha a szemzohajtast forditva vessziik kezbe es igy

74

metssziik Ie a szemet, akkor a szem Japja nem lesz vastag, viszont ha a hajtast nem forditjuk meg - vagyis a vagast felillrol kezdjiik meg -, konnyebb egyenletesen lemetszeni a szemet, de a szemlap tobbnyire tul vastag lesz, Minel vastagabb es minel egyenletesebb, minel simabb a szemzahajtas, valamint minel kisebb a szem, annal konnyebben lehet vekonvan Iemetszeni. . Ha :1 szem mellett leva meghagyott Ievelnyelecske tul hosszu es alapja vastag - j6val vastagabb, mint maga a szem -, ugy a levelnyel ket oldalat 6vatosan vekonyabbra faraghatjuk. Faiskolaban az alany hejat a fold felett kb. 3 em magassagban egy T alaku metszessel felhasitjuk. E16bb a felso, vizszintes vagast keszitjuk el (ennek hossza az alany keruletenek kb. ;4-e), es abb61 kozepen kiindulva lefele meghuzzuk a fuggoleges metszest. Gyakorlattal elerjiik azt, hogy a kes melyebbre nem hatol, a fa testet nem eri, hanem csupan a kerget hasitjuk feI. Azutan a kes pengejevel a hejat jobbra es balra kisse felfeszitjiik. Nagyon fontos, hogy az a/any rendes nedvkeringesben legyen, igy a hej egy feszitesre konnyen elvalik a fatestt61. Amennyib:n a kereg nem akar levalni - mintegy oda van siilve a fatesthez --, ugy nem erdernes a kerget piszkalni, vakargatni es igy a szemzest eroltetni, mert iJyen esetben munkank amugy sem lesz eredrnenyes. A leszedett szemet most mielobb az alany felfeszitett kerge ala toljuk, espedig ugy, hogy a kes pengejevel a hejat a felso res zen kisse felnyitju~, es a szem hegyes reszet feliilr6l ala toljuk. Az a helyes, ha a szem

A szernpajzs levagasa. A penge tovenel kezdjiik a vagast

\

75

maga maganak fesziti tovabb a hej alatt a he/ lyet, mert igy megszorul, es levego nem keriil a / metszes feluletehez, A levelnyelhez vagy azaJatt a szempajzshoz a kes pengejet hozzaillesztve, a szemet addig nyomjuk, amig a szempajzs teljesen a hej ala nem jut. Ha ezt jol vegeztuk, az alany hejdarabja szorosan rafekszik a szempajzsra, a szem pedig kidudorodik koztuk. Ezutan a berakott szemet rafiahanccsal bekotozziik, A kotest tobbfelekeppen rakhatjuk fel. Egyik mod szerint balkezunk A szempajzs levagasa. a) a vagast a penge hegyenel hiivelykujjaval a fonal fejezziik be, b) a metszes szemfeliilete a hajtason, egyik veget az alanyhoz c) a levagott szem a pajzzsal szoritjuk, a masik veget pedig jobb kezimkkel felulrol kezdve a szemzes koriil esavarjuk egeszen a seb aljaig ugy, hogy a fonal masik veget is letekerjuk. Csak a szemet hagyjuk szabadon es vegiil a szalat onmagaval elhurkoljuk vagy a szal masik vegevel elkotjiik. Lehet a fonal mindket vegevel is kotni ugy, hogy eloszor is a banes kozepreszet a szempajzs felso reszere szoritjuk, a szem kore keresztkotest csinalunk, azutan a szar ket veget ketfele esavarva a szemzest betekerjiik, es vegul a szar ket veget egybekotjuk. Kotozes kozben iigyeljiink ana, hogy a szem elne mozduljon, az alany heja sinian fekudjon es ossze ne sodrodjon, A kotes a T vagast teljes hosszaban fedje. A szoregi kotozes a kovetkezc: A szalat ket kezbe vessziik ugy, hogy a jobb kezben esak 15 em-es resz legyen, ekkor a szemzesre fektetjiik a szalat ugy, hogy a T metszes felso vizszintes sebet boritsa, azutan a bal kezunkben leva hosszabb veget az alany mogott athuzzuk, majd elore huzzuk, es esavarni kezdjiik az alany korul, Elsa csavaras utan a hosszu szal a rovid szalat is lefogja, ekkor a rovid szalat elengedhetjiik, es a hosszu szalat ket kezzel felulrol Iefele haladva gyorsan csavargatjuk az alany korul. Ha a szem elallo, mint pl. a eseresznye szeme, 76

a

b

d

Szernzes. a) a szernzohajtasrol a szem levagasa, 1-2 a vagas rnenete, b) a levagott szern, c) az alany T vagasa, d) a szem behelyezve az alany heja ala, e) a szemzes bekotozve

ugy a kotest a szem ala is vissziik, kulonben egeszen a szemig takarunk, azutan a kovetkezo csavarasnal a Ievelnyelet is leszoritjuk a tovenel. Igy haladunk a vegeig, amikor a hosszu szalat er6sen huzva a masik szallal ketszer athurkoljuk (ketszer atvaltjuk) meghuzzuk, Csom6ra kotni nem is kell. A sz6regiek alulrol felfele haladva is kotoznek es a T vagas vizszintes sebe felett fejezik be a kotest, Ez azert elonyos, mert eppen az alany nyitott sebenel lesz tobbretti a kotes, masreszt itt az sem okoz bajt, ba a kotes befejezesekor er6sebben meghuzott kotelek bevagja az alanyt, es er6sebb szel itt letorheti az alany szarat. mert a szemzes a tares alatt epsegben marad. Nagyon fontos, bogy a szem korul j6 szoros legyen a kotes, de a szemet ne erje. Legjobban a levelnyel tovenel kell meghuzni a kotestFontes, hogy az alanyon a metszest es a szemek leszedeset mindig szemzckessel vegezzuk s e pengevel mas vastagabb fareszeket vagy kotozoanyagot ne messiink, mert az ele feleslegesen romlik. Ha eszrevesszuk, hogy a kes tompul, nyomban Ie kell huzni szijon es idonkent fenokovon meg kell fenni. A leszedett szem sebehez sem keztinkkel, sem massal ne erjiink hozza, szajunkba ne vegyiik, mert mindez csokkentheti a megeredest. A szemzes sikeret 10 nap mulva megallapithatjuk. Ezt felismerhetjiik arr61, hogy a szem lapja a szinet megtartja es nem rancosodik ossze. 77

A levelnyel ,elbarnul es, kis erintesre iepattan a szemlaprol. Viszont, ha a szem megfeketedik,. a szemlap barnulni kezd es ranees, a Ievelnyel elszarad, de' erintesre nem valik Ie, vagyis raszaradt a szemlapra, 'ugy a szemzes elpusztult. Nem elegendo az, hogy a szempajzs alul vagy egyik oIdalon kisse osszeforrt az alannyal, mert ez tigysem marad tartos, es a szemzes pusztulasnak induI. Szemzessel altalaban 80-90 %-os eredes erheto eI. Barmely oknal fogva is pusztult volna .el a szemzes, errol 10 nap mulva meggyozcdhetiink, es ilyenkor, ha meg az alany leben van azaz a hejat feladja -, a szemzest az e16z6 mellett vagy mogott megismetelhetjuk. Ezt a mtiveletet szaknyelven potszemzesnek nevezzi.ik. Amennyiben a potszemzes sem sikeriilt volna, ugy egyes esetekben tavasszal meg oltassal - fokent rugylapozassal - segitheti.ink. Nem minden novenyfaj olthato tavasszal, pI. az 6szibarack sem. Errol a VII. fejezetben Iesz szo. Az alvoszemzesek kovetkezo tavaszig szabaly szerint nyugalomban maradnak, Egyes alanyok azonban terrneszetuknel fogva meg mindig erosen vastagodnak, ezert az alvoszemzest kb. 18 nap mulva okvetlen kell vizsgalni, es ha az alany vastagodik, a szemzeseket fel kell vagni es ujra, lazabban be kell kotozni. Az erosen vastagodo alan yon e16fordul, hogy a kereg a nemes szem mellett szetnyilik, a szem mintegy kifordul a keregbol, ami a szemzes tovabbi sorsara karos hatassal lehet. Ha az ilyen szemzest a kotes felvagasa utan nyomban ujra atkotjuk, a szem korul az alany kerge nem valik szet, es a szem is jobban teleI. A szoros kotes alatt az alany vastagodhat, a kotes ezert bevag. Az ilyen szem elpusztul, vagy tavasszal, ha ki is hajt, csenevesz hajtast hoz. Altalaban a szemzeseket a 18. naptol kezdve felvagjuk, azaz a szemzes mogott kacorral a kotest elmetsszi.ik. Sok szemzes megy tonkre azert, mert hozza nem ertck a kotest nem vagjak feI. Bokorrozsak alvoszemzesei gyokernyakba szemezve, folddel betakarva nem vagandok fel, mivel a fold alatt a rafia arra az idore elrohad, amikor mar erosen bevagna. Leginkabb vastagodnak a csontmagvu alanyok es legkevesbe a lagymagvuak: a korte es az alma. Az alvoszemzesek tovabbi kezelese abbol all, hogy a tel beallta e16tt az utolso kapalaskor az alanyokat kisse feltoltjuk, igy nemi vedelmet nyujtunk a szemzeseknek, Kulonosen vedelemre szorul a melegebb eghajlat alol szarmazo oszibarack. E szemzeseket - ha nehany darabrol van szo :_ telire olajba mart ott papirral is beborithatjuk a kovetkezokeppen: papirlapbol tenyernyi szeles szeleteket metszimk es ezt a szemzes felett odakotjiik ugy, hogy mintegy beboritja a szemet, alul azon ban tolcserszerfien iires marad.

at

78

Myrobalan alanyon a szilva alvoszemzese az eros vastagodas miatt "kifordulhat"

Tavasszal a szemzes felett az alanyt 10-15 em hosszu biztosit6 esapra rnetsszuk. Vadkorte alany .
(Foto: Magyar Janos)

Az alanyt az alvoszemzes feIett osszel nem szabad visszavagni, mert a visszavagas a nemesszemet kifakadasra serkentene. Ha a szem megis kihajtana, az annak a jele, hogy kisse koran szemeztiik - mig az alany tulsagosan leben volt -, vagy esos, meIeg idojaras miatt az alany eros fejlodesnek induit. Mindezen ugy segithetiink, hogy osszel a nemes hajtast egy ujjnyira lemetssziik, hogy csak az also, erettebb resze maradjon a fajan, Amennyiben ez a kis csonk szerencsesen attelel, tavasszal a szemlap egy potrugyebol uj hajtast varhatunk, amit majd tovabb nevelhetiink. Egyebkent a nil eros novekedesben Ievd alanyok hajtasait szemzes elott ossze is szoktak kotozni, Ez a nedvkeringest meglassitja. De lehet maskeppen is vedekezni az ellen, hogy az eros alanyba heIyezett alvoszem tavaszig ki ne hajtson, espedig ugy, hogy az aianyon a T vagast forditva keszitjiik eI, ami mersekeli a gyokernedveknek a szemhez valo aramlasat, Termeszetesen a szemet nem forditott helyzetbe rakjuk be. Az ilyen szemzes azonban a munkat rneglassitja. Eppen ezert faiskolae uzemben nem alkalmazzuk. 7gl

Bokorrozsa alvoszemzesenel elofordulhat, hogy a vastag alany a kis szemet teljesen beforrja. Az i1yen szemet tavasszal a kereg alol ki kell bontani. Kora tavasszal az alanyokat a megeredt szemzes felett 10-15 cm-re visszavagjuk, a meg ep koteseket is felvagjuk, az osszes oldal- es tovesszdt eltavolitjuk. Ezutan az alany rugyeit kitordeljuk, hogy esak a nemesszem fakadjon es az minel erosebben fejlodjon. A hajtast - amint lehetseges - a folotte meghagyott, 1lD. "biztosit6" esaphoz kotjiik. A rozsat, oszibarackot, rnandulat kozvetlenul a szemzes felett vagjuk Ie, tehat biztosit6esapot nem hagyunk. Az alany alvorugyeibol ujabb es ujabb hajtasokat noveszt majd: ezeket allandoan tobOl ki kell vagnunk. Az elpusztult alvoszemzeseket, amennyiben lehetseges, tavasszal oltassal potoljuk. A gyakorlatban a legelterjedtebb ivartalan szaporltdsi mod. Hajtoszemzes Ha a fas novenyek fejlodeset megfigyeljuk, lathatjuk, hogy a tenyeszido alatt ket izben vannak erosebb fejlodesben, azaz eros nedvkeringesben. Az else es legerosebb nedvkeringes a tavaszi honapokra esik, a masik pedig a nyar masodik felere. Ez ut6bbi iddben vegezzuk az ugynevezett alvoszemzest, amirol fentebb volt sz6, a tavaszi honapokban .Jiajtora" szemzunk, Ami, az alanyt illeti, az mar igen koran szemezheto volna, mert a hejat mar a rugyfakadas idejen "feladja". Azonban a hajtoszemzest esakis akkor kezdhetjuk meg, ha a szemzeshez szukseges erett hajtasok, vagyis a kifejlett szemek rendelkezesunkre allanak. A hajtoszernzes idopontjat tehat a szemzohajtas allapota hatarozza meg. Tobbnyire junius elejen szedhetjiik a szemzdhajtasokat, es ekkor szemezzuk be az alanyt. Hajtoszemzesnek azert nevezziik, mert az ilyen. koran berakott szem a hosszii tenyeszido alatt es az eros nedvkeringes folytan rovidesen ki is hajt. Hogy ezt eldsegitsuk, a szemzes utan nyomban bekurtitjuk, azaz a szemzes felett kb. 10-15 cm-re visszavagjuk az alanyt es esak 1-2 vadhajtast, ugynevezett szivohajtast hagyunk rajta, de azokat is visszacsipjuk, Ezek a felesleges nedveket felhasznaljak, nehogy a nemesszem az eros "lebe" fulladjon. Kesobb, ha a szem mar j61 hajt, a szivohajtasokat is eltavolitjuk, A hajtoszemzest ugyanugy vegezzuk, mint az alvoszemzest. Az alanyt azonban nern sziikseges 20 nappal elobb megtisztogatni, hanem elegendo kozvetlenul a szemzes alkalmaval. A megeredt szemzesek eppenugy felismerhetok, mint az alvoszemzesnel. Az elpusztultakat 10 nap mulva potszemzessel p6tolhatjuk. A nemeshajtas nyomban

80

kihajt. A vadhajtasokat allandoan Ie kell szedni, A kotesre i.igyeIji.ink, nehogy az alanyt bevagja. Amint a kotes bevag (kb. 18 nap mulva), teljesen fe1 kell nyitni, de utana ajanlatos ismet atkotni. A nemeshajtast, ugyanugy mint az alvoszemzesnel, a biztosit6csaphoz kell kotni, nehogy a szel letorje, vagy a dolgoz6k veletlenul kitordeljek. A hajtoszemzest a gyakorJatban fckent a r6zsa oltasanal alkalmazzak,

A nemeshajtast lazan a biztosit6 csaphoz kotj iik

Fas szemzes, pattintott szemzes Ez a ket elnevezes csupan a szemzes gyakorlati kivitelere vonatkozik, mert mind. a hajto-, mind az alvoszemzes 1ehet fas is es pattintott is. Fas, szernzesrol beszeliink, ha a szempajzsot a hajtasrol a szem alatt egy igen csekely faresszel egyi.itt vagjuk le. ---; ~ttintotJ szemzes annyiban kulonbozik a fas szemzestol, hogy szem alatt a faresz hianyzik, azt eltavolitottuk, il1etve a szemet anelki.il vetti.ik Ie. A lemetszett fas szemet, ha forditva kezbe vesszi.ik, es kesunk pengejenek hegyevel a fareszt a pajzsr61 lefeszitjiik, ugy a fatest kipattan belole, es kezi.inkben csak a szem es a szempajzs marad. Vigyazzunk arra, hogy a fatest kiszedesevel egyi.itt ki ne szakitsuk a szem tovet is, mert akkor a szem e1pusztul. Ha a szemzohajtas mar igen fas vagy nem eleg nedvdus, akkor a szem a161 a fareszt nehez kivenni. Gyorsabb eljaras, ha a szemzohajtast kezbe veve a szem koriil a kergen ket felkor alaku vagast, a szem folott pedig egy vizszintes vagast keszitiink. fgy a szempajzs koriil van metszve. Ekkor a szem tovet a mutat6- es hi.iveIykujjunk koze fogjuk, es jobbr6I balra mozgatassal lepattintjuk a hajtasrol, Ilyenkor csakis a szempajzs valik le, a faresz

a

-

6 Ortas, szemzes, ougvanyozas

81

Vastag szempajzs, sok fas resszel. Inkabb huzzuk Ie rola a szernpajzsot
(Foto : Jeszenszky Arpad)

Ez a pattintott szem, Vigyazni kell, hogy a szern tove ki ne szakadjon
(FOlD:

Ieszenszky

Arpad)

nem Jon vele. Ugyeljunk azonban arra, bogy a szem tove ki ne szakadjon. Ehhez meglehetosen nagy gyakorlat szukseges, es fontos, hogy a szemzohajtas is novekedesben legyen, vagyis a hejat jol "adja". Nagyaranyu szemzesekhez mindig fas szernzest hasznaljunk (minel kisebb faresszel), mert a szempajzsa kemenyebb s ezert gyorsabban es konynyebben az alany heja ala tolhato, Eldfordul, bogy a nemesszem termeszetenel fogva annyira vastag, hogy az alany heja nem borul ra 10keletesen. Ilyenkor szokas az alanyon T vagas belyett egy keresztvagast csinalni, igy a szem pontosan a kereszt kozepere keriil, ahonnan mintegy elobujik es az
A gesztenye vas tag szernpajzsat rakjuk az alany b.eja ala keresztvagassal

alany negyretf heja
letesen rafekszik.

toke-

Tasakos szemzes Altalaban megegyezik az alvoszemzessel, Az elteres csupan annyi, hogy az alanv hejan nem T alaku metszest keszitiink, hanem a fuggoleges szarat alul ketfele osztjuk. Ezaltal a hejlebeny~' bol alul egy kis tasak alakul. .. , Lenyege, hogy a tasak raborul I ~ a szempajzs also reszere, es igy a a feltetelezes szerintjobb a szemTasakos szemzes, a) a levagott szern, zes nedvellatasa, Miutan az alb) az alany T vagasa a tasakkal, voszemzessel faiskolaban, szabadc) a szemzes bekotozes elott ban 90 %-ot meghalado eredmenyt erunk el, minden olyan modositas, amely a munkat rnegneheziti vagy lassubba teszi, nem indokolt; igy ez a szemzes sem jelent elonyt. Ezt az oltasmodot mint erdekesseget ismertetem. FeIf:is hajtasok szemzese Augusztusban a hajtasok altalaban befejezik novekedesuket es kisse megfasodnak. Ebben az allapotban nem szemet szediink Ie a hajtasrol, hanem a beerett 5-6 em hosszu 3 leveles hajtasveget. Ezt, vagy ekkora hajtasdarabot tesziink az alany T vagasaba (lasd alvoszemzes), vagyis a heja ala. Csak akkor olthatunk, ha az alany meg a masodik nedvkeringesben van, azaz a hejat j61 feladja. Az alanyon a hejat T alakban felvagjuk, az oltohajtasrol a leveleket, tilsket Ieszedjiik, aztan egy hosszabb, lapos vagassal elmetssziik, mint a parositas oltasmodnal, Az oltohajtas also reszen, a metszlap mogott rovid eket vagunk, mint a taskas lapozasnal, Ezutan az oltohajtas metszlapjat az alany fele forditva, az alany T vagasaba toljuk, majd az oltast megkotozzuk. Az alvoszemzeshez hasonloan a hajtas tavaszig nyugalomban marad. Az oltas felett tavasszal az alanyt biztosit6 csapra metssziik. A nernesvesszo eros novekedesnek indul. Az ev folyaman a vadhajtasokat tobbszor leszedji.ik (vadalunk). Juliusban a csapot eltavolitjuk. 6szig koronas facskank lesz, a bogyosok (koszmete, ribiszke) terrnest is hozhatnak.

83

A' szemzes helyenek kivalasztasa Szemezni az alany kifejlett hajtastovere, vesszejere vagy gallyara lehet. Idosebb fareszre nem celszerfi szemezni. A tobe valo szemzesnel a szemet a foldhoz kozel rakjuk (kiveve a torpealanyokat) - rozsanal egeszen a gyokernyakra -, mert igy erosebb hajtast kapunk, kesobben pedig konnyebben megszabadulhatunk a vadhajtasoktol. A torpealanyokat kb. 10 cm-re a fold felett szemezzuk, mert kiilonben atiilteteskor a nemes resz fold ala keriil es gyokeret ver. Ha toben szemzunk, egy alanyra egy szemet szokas rakni. Koronaba azonban tobb szemet is elhelyezhetiink. A szemzesnel eliifordulo hibak A szemzes nem sikeriil: ha az alany a hejat nem adja, ha a szemzohajtas eretlen vagy megrancosodott, Gatolhatja a szemzes megeredeset a tartos eso vagy a nagy szel, vagy ha a szemet a ferro nap eri, Rosszabb a szemzes eredmenye, ha a szemzest koveto napokban sok az eso. Hiba tehat az, ha e bajokat - amennyiben rajtunk rmilnak - nem igyeksziink elkeriilni. Megesik azonban az is, hogy a faiskolai alanyok szemzesere nem hajtast, hanem termcrtigyeket hasznalunk feI. Ezekbol nem hajtas, hanem virag fakad, ami eleg kellemetlen, mert his zen hajtasra van sziikseg, amelybol torzset nevelnenk. Ezert tanacsos a szemeket j61 megvalasztani, llyen esetben a kifakadt virago kat eles kessel nrielobb messuk Ie, es igy tobbnyire iij hajtast nyeriink. Elcfordul azonban, hogy az ilyen szemzes elpusztul. Oszibaraeknal nem sulyos az eset, mert a viragot hoz6 szemek mellett hajtoszemek is vannak. A kihajtott nerneshajtas is pusztulasnak indulhat, ha a kotes bevagott es elmulasztottuk felmetszeni. Amennyiben pedig a hajtast nem kotjuk biztosit6 esaphoz, a szel kitorheti, mert a forradas ugyan tokeletes, de a hajtas meg nem fasult meg, a szel erejenek tehat alig tud ellenallni.

A szemzes idopontja
Az osszel vagy tavasszal i.iltetett j61 begyokeresedett alanyokat nyaron hajto- vagy alvoszemzessel beszemezbetjiik. A szemzes idejere nezve _- amint mar sz6 volt rola - min dig az a mervado, hogy az alany novekedesben legyen - azaz a hejat feladja es a nemeshajtas kellokeppen erett Iegyen. Az a legjobb, ha az alany

84

a nedvkeringes kezdeten vagy vege fele vall. A tul bd nedvkeringes sem kedvezo. Hajtoszemzesre tehat kb. jiinius eleje, .az alvoszemzesre pedig julius masodik fele, augusztus es szeptember elsa fele alkalmas aszerint, hogy milyen alanyrol van sz6. Terrneszetesen az alanyok kulonbozo fejlodeset is figyelembe kell venni. Errol meg kiilon szolunk az egyes novenyek szaporitasmodjanal. A gyiimolcsfak szemzesenek idejet altalaban az alany szerint allapitjuk meg. Julius kozepe tajan szemezziik a vadkortet, a vadkajszit. Augusztus elejen az alma EM IV, majd EM IX es a birs, valamint a St. Julien szilva alany keriil sorra. Augusztus kozepetdl szeptemberig a sajmeggyet, a vadmeggyet es vadalmat, valamint a cseresznyet szemezhetjiik. A keserii mandula es a mirobalan szilva augusztusban es meg szepternber elejen is j61 szemezheto. Szeptember kozepe az alvoszemzes vegso hatarideje. A korte vadalanya a legrovidebb ideig van leben, ugyamigy az alma is rovid ideig van nedvkeringesben, ugyhogy ezekre kell a legjobban vigyazni. Egyebkent az alany nedvkeringeset erosen befolyasolja az idojaras is. Nagyobb es6k utan az alany jobban feladja hejat. Ezt az id6pontot tehat ki kell hasznalni, mert tartos szarazsag idejen megtortenhet, hogy alanyainkat nem tudjuk rendesen beszemezni. Szemzesre legalkalmasabb a bonis id6. A szeles id6 vagy igen forro napstites a szemek megeredesere karos hatassal lehet. Legveszedelmesebb azonban a szemzesre az esos ida, mert ha az alany nedves es a szernlapot viz eri, akkor a szemzes sikertelen lesz. Ha az alany a hejat nem adja fel s a szemzessel mar nem varhatunk, ugy az alanyokat alaposan beontozve, segithetunk a bajon. Bo ontozes utan az alany tobbnyire fel _ szokta adni a hejat. Egyebkent a nedvkeringest e16segiti a gyakori kapalas is. Elofordul, hogy az alany a toven mar nem adja a hejat, hanem valamivel magasabban, mondjuk egy j6 arasznyira. Ez esetben a szerneket ilyen magasra rakjuk be, ami csupan azert hatranyos, mivel gorbe torzset ad. A r6zsabokor vadalanyokat mar nyar elejen feltoltjuk, hogy a tove ~ illetve annak heja ~ a nyirkos fold alatt iidebb maradjon. Egyebkent, ha az alany semmikeppen sem adja mar a hejat, sziiksegbol rugylapozasnak megfele16 szernlapozassal is olthatjuk. A szemzes munkabeosztasa A faiskolaban a vadalanyokat lehajolva vagy terdelve szokas szemezni. Ha lei.ilnek melle, kevesebbet tudnak beszemezni. Aki egymaga vegzi a szemzest es a szemek bekotozeset, az naponta gyiirnolcsfa alanyra 400~500 szemet berakhat. Sok esetben azonban munkamegosztassal dolgoznak, espedig e161 halad, aki ronggyal letisztitja a torzset, azutan

85

a szemzo, aki a szemet a hajtasrol leszedi, az alany hejat felvagja es a szemet az alany heja ala tolja. Utana 1-2 szemely kotozi a szemzest, Fontos, hogy a szemzes gyorsan be legyen fejezve, tehat a kotozo 4-5 szemnel tobbel ne maradjon le, vagyis a szemzest gyorsan bekotozze. Egy iigyes szemz6 naponta gyiimolcsfa alanyra 1500-2000 szemet is berakhat, hogyha a kotozest masok vegzik. Ilyen munka mellett egy szemz6 utan 1-2 begyakorolt kotOz6 szukseges. Egyebkent sima szani gyiimolcsvadalanyokat sokkal konnyebb szemezni, mint pI. a bokorrozsat, amely tilskes, gyokernyaka sem egyenes es heja alatt a fatest riicskos. Egyeves alany (vessz6) konnyebben szemezhet6, mert fateste sima, mig a gally mar butykos lehet, s ezert a szemlap nem csuszik konnyen rajta. A rafia-szalakat az alany vastagsagahoz merten kb. 40 em hosszu darabokra elore fel kell vagdalni, hogy a kotozes gyorsabban haladjon. Az oltasok

es

szemzesek vedelme

Mig szemzeskor esak egy szemet tesziink az alany heja ala, addig oltaskor hosszabb vessz6t helyeziink az alanyra. A vesszo szabadon all, konnyen kitorhet, a madarak is szivesebben rea telepszenek, a dolgoz6k is konnyen hozzaerhetnek, s kapalas kozben megtithetik. Mindez pedig elegend6 ahhoz, hogy az oltas kitorjon vagy elmozduljon. A mar osszeforradt oltas is igen gyengen all es a kotozoanyag ktils6 behatasokkal szemben nem nyujt e1egend6 vedelmet. Ezert az oltasok melle vessz6t vagy kar6t szokas tfizni, es a nemeshajtast ehhez kotjuk. Lehet vessz6b61 vedoivet is kotni az oltas fole, Az oltasokbol fakad6 kover hajtasok szeles leveleit a tavaszi szelek vitorlakent Iobogtatjak, E16fordul, hogy a tavaszi oltasok szepen megerednek, de a szel esaknem az osszes oltast kiforgatja. A tavaszi oltasoknak ez a hatranya. Idosebb fak atoltasanal az oltasok melle, az agra kar6t kotozunk es a hajtasokat ezekhez erositjiik. A t6be oItott alanyok feltoltogetese is nemi vedelmet nyujt, A szemzesek teli, sekely feltoltogetese is vedelem, de tavasszal koran kell kibontani, mert a szem a fold ben kipallhat.

Az oltas fole vesszobol vedoivet kotunk

86

A szemzesek hajtasait a felettiik meghagyott 10-15 cm-es alanyreszhez, az un. biztos1t6 csaphoz kotozztik, mindaddig amig a hajtasok megerosodnek, azutan a biztosit6 csapot jtiliusban a nemeshajtas felett siman levagjuk.
Az oltasok es szemzesek tov:ibbi kezelese

Ha valamely oltas, szemzes elpusztult, ezt 10-20 napon belli1 megallapithatjuk, es ha meg Iehetseges, a munkat megismeteljiik. Alvoszemzesek folott a vadvessz6t csak tavasszal vagjuk vissza, a hajtoszemzes folott viszont nyomban a szemzes utan. A nemesszem felett a vadon sziv6 hajtast hagyunk es a nemeshajtas novekedesevel a szivohajtast eltavolltjuk. Ugyeljunk a kotelekre, mert az alany gyors fejlodese eseten a kotelek ket es fel-vharom bet alatt annyira bevaghat, hogy a szemet tonkreteszi. Megeredt szemzesek koteleket felvaghatjuk ugy, hogy a szem mogott a kotest hosszaban kessel elvagjuk, de lebontani nem kell. Er6sen novekedo alanyokon vagy meg nem teljes forradas eseten a kotest lazabban ismet fel kell tenni, mert a szem kifordulhat, levalhat a farol, Telire fold del felhantolt vadrozsa alvoszemzes koteleke megpuhul es elrohad, azt tehat nem kell felvagni, Fak atoltasa eseten a nemeshajtasokat juniusban tanacsos visszacsipni, azaz elagazasra kenyszeriteni, nehogy egyetlen hosszu, hanem elbokrosodo rovidebb hajtasokat kapjunk. Ezzel a sebek forradasat is elosegithetjiik. A vadhajtasokat mind az oltas, mind a szemzes mellol idejeben le kell szedni. Csupan ides fak atoltasanal indokoIt a vadhajtasokat fokozatosan leszedni, hogy a megmaradt "sziv6hajtasok" elszivjak a folosleges nedveket, mert kulonben a tul er6s alany nagy gyokernyomasa es bcseges nedve miatt a nemeshajtas tul bujan fejI6dne. GYUMOLCSFAK
Termofak :itolt:isa

ATOLTAsA

Azokat a fakat, amelyek keveset vagy rossz minosegu gyiimolcsot teremnek, es ezen tragyazassal, betegsegek elleni vedekezessel sem tudunk segiteni, vagy .a fajta nem kedvimkre valo, nem sziikseges kidobni, han em erdemesebb atoltani. Az atoltast koveto harmadik evben mar rendes koronaja lesz, es norrnalis termesre szamithatunk. 87

Minel idosebb a fa, annal tobb aigat kell beoltani. Leghelyesebb, ha az 5-6 em atmeronel vastagabb agakat nem oltjuk be. Mindenekelott a ta agait, lehetcleg lornbhullas utan levagjuk, vagyis megifjitjuk. Arra ugyeljtink azonban, hogy a korona alakja az ifjitas utan is szabalyos legyen. Minden iranyban maradjon ag, az agak egyuttesen pedig a korona regi alakjat utanozzak, illetve annal kisse laposabb, szetteriildbb format mutassanak. Amennyire pedig leh etseges, minel alaesonyabban oltsunk, mert az oltas alatt a vadhajtasokat tigyis el ke1l tavolitani, vagyis a fa az oltasokig kopasz lesz, es a korona esak az oltas felett alakul ki. Az idosebb agakon leva fiatalabb agakat, gallyakat es vesszoket is atolthatjuk, Ez esetben a fa koronaja alul is lombosabb lesz, nem kopaszodik fel. Az almafelek altalaban szelesebb, a kortek magasabb korona alakuak, azonban e tekintetben meg a fajtak is kulonboznek, amit a koronanoves mindiart el is arul. Tehat ahhoz ken igazodni. Alma-, korte-, cseresznye-, szilvafeleket es altalaban azokat a fakat, amelyeket a tel vegen lehet oltani, idoseb b korban is atolthatjuk. . A mar ifjitott fakon kozvetlenul oltas eldtt az agakat 10 cm-rel rovidebbre vagjuk es a sebfeltileteket Iesimitjuk. Ezutan aszerint, hogy milyen vastag az ag, mas- es maskent oltunk. Espedig vesszoket parositassal, vastagabb vesszoket, gall yak at lapozassal, kecskelab-ekelessel, hej-ala oltassal, a vas tag agakat pedig javitott hasitekoltassal oltjuk. Termeszetesen a novenyfaj is befolyasolja az oltasmodot, mert plcseresznyet kecskelab-ekelessel j61 lehet oltani, de hej-ala oltassal mar nem, mert a eseresznye meg februar vegen, marcius elejen a nedvkeringes elott oltando, Hogy melyik fa milyen oltassal olthat6, errol a novenyek felsorolasanal lesz szc. Az atoltott fakrol, amint a nemeshajtasok erore kaptak, fokozatosan eltavolitjuk a vadhajtasokat, Igen eros fan az agak felsd reszen meghagyunk egy-egy vadhajtast, ugynevezett szivohajtast, es ezeket legfeljebb visszakurtitjuk mindaddig, amig a nemeshajtasok j6 arasznyira nem nottek. Ezek a nedvsziv6 hajtasok arra val6k, hogy a tal bdseges fanedveket felhasznaljak mindaddig, mig az oltasok kifejlodnek. Az oltashoz 3 riigyes vesszoket hasznalunk. Ha faiskolaban torzsre oltunk, ugy 4-5 riigyes vesszot is oltunk. Ennek az az ertelme, hogy a 4-5 rugybol fakado hajtasok mar az else evben megadjak az alapor a- korona kialakitasahoz, Az oltas melle vedopalcat kotiink. A vastag a-gll fakat elobb meg szoktak ifjitani es uj vesszcit, gallyait megritkitjak, majd 1-2 ev mulva oltjak vagy szemzik at.

88

Termfifak atszemzese A csonthejas gyomulcsfak nehezebben olthatok, ellen ben a szernzes kitfinoen fakad rajtuk. Ezert e fakat atoltas helyett atszemzik, Egyebkent minden gyumolcsfa atszemezheto. Osszel az atoltando fakat megifjitjuk. A 10 cm-nel vastagabb agakat azonban lehetoleg ne vagjuk Ie, mert ezek sebe mar nehezen forrad. A kovetkezo evben a fa eroteljesen kihajt. Ekkor az arasznyi hajtasokat kivalogatjuk es megritkitjuk, Nyar vegen ezeknek az uj hajtasoknak a tovere rakjuk a szemeket, azaz alvora szernezzuk, ugy ahogy az alvoszemzesrol sz616 fejezetben Ieirtam. Ha az alvoszemzes megeredt, a kovetkezc tel vegen - tehat meg a fak rugyfakadasa elott - a szemzesek felett visszavagjuk a vesszoket, gallyakat, A vadhajtasokat esak fokozatosan - nyar derekaig - szedjiik Ie, mert kulonben a nemeshajtasok tul bujan novekednek majd. Amennyiben a fakat atoltottuk volna, es az oltas nem sikerlilt, ugy a vadhajtasokat megbagyjuk, es nyar vegen ezek is alv6ra szernezhetck, Ha az alvoszemzes nem sikeriilt, akkor a kovetkezo tavasszal a fat hajtora is szemezhetjiik es olthatjuk. Hajtoszemzes eseten a vesszoket a szernzes felett - egy biztosit6 csapot hagyva - vissza kell vagni, A buja novekedes miatt a hajtasokat mind atoltas, mind atszernzes eseten a palcakhoz vagy esapokhoz, agakhoz kell kotni. Ha ezt elmulasztjuk, munkankat egy heves szelroham teljesen tonkreteheti: I a hajtasokat a szel kitori. Az oltasok 'es szemzesek tovabbfejlfidese Az oltas es a szemzes sikere nemesak a carnbialis szovetek egybeforradasatol fiigg, hanem a kiilonfele mas es mas feladatot ellato szoveteknek, edenynyalaboknak elkulonitve talalkozniok es esatlakozniok szukseges. hogy az oltvany ket resze, az alany es a raoltott resz tart6san egyiitt novekedjek es fejlodjek. Ha az egyes oltasmodokat ebbol a szempontbol figyelemmel kiserjiik, ugy azt Iatjuk, bogy ez a differencialt egybekapcsolodas a vesszon, gallyon koroskorul az oltas utan rovid ido alatt nem is kovetkezhet be. Peldaul a szo16 zoldoltasanal az oltocsapok ekenek eambiuma csak ket oldalon erintkezhet az alany cambium-szovetevel, Az alanyhajtas kettehasitasa kovetkezteben keletkezett ket nyelv ennek utjaban all, es az oltvany lassan, egy-ket ev alatt forrja koriil. Ha id6sebb oltast atmetsztmk, j61 lathatjuk, hogy az eredeti oltas helyen az elhalt reszek

89

nincsenek egymassal mindeniitt egybeforrva, hanem uj szovetek veszik korul - mintegy beagyazzak, es a novekedest az oltason kivi.ili szovetek folytatjak, A parositas oltasmod eseten a forradas latszolag simabban folyik le, mert minden szovettel szemben megfelelo szovet helyezkedik el, ugy az alan yon , mint az oltovesszon. Megis a forradas eleinte nem tokeletes, Fdkent a metszlapok felso resze gyorsabban, konnyebben forrad ossze, mert a nedvtorlodas itt a legnagyobb. Ha az oltvany 2 evig helyben marad, akkor a forradas tokeletesen befejezodik. A szolcoltvany keszitesnek egyik hatranya, hogy az oltvanyokat 1 eves korban fel kell szedniink es telepitesre hasznalnunk, Ha ezek az oltvanyok ket evig maradhatnanak a116 he1yi.ikben, ugy az alany eros nedvkeringese folytan a sebek forradasa tokeletesebbe valna, Szemzes eseten a szovetek gyorsan osszeforradnak. A szemzes olyan, mintha a vesszo sajat rugye fakadt volna ki. A szemzesnel csak az alany visszavagasa folytan keletkezett sebet kell a nemes resznek beforrnia, de erre akar nehany esztendo is rendelkezesere all, es ez nem hatraltatja a nemeshajtas fejlcdeset.

'90

II. Gyokereztetesi m6dok

Ebben a fejezetben mindazokkal a szaporitasi eljarasokkal foglalkozunk, amelyek eseteben az anyanovenyrol fas reszt, gyokeret vagy· hajtast stb. valamilyen m6don meggyokereztetunk, es ezzel onallo novennye tesszilk. Ha a szaporit6 reszt meg gyokereztetes elott valasztjuk el az anyanovenytol, akkor dugvdnyozunk, ha pedig a gyokereztetes utan valasztjuk le, akkor bujtdsnak nevezziik.

Dugvanyozas
A dugvanyozas sikere elsosorban attol fugg, hogy a kornyezet elegge paras-e. mert paras 1eveg6ben a callus- (hegszovet) es a gyokerkepzcides gyorsabb. Mikent az oltasnal es szemzesnel is elmondottuk: a forradas kiindulohelye a cambialis szovet es a forradas je1e a calluskepzodes. Ez a dugvanyozasra is vonatkozik. A dugvanyok sebes feluleten a cambiumbol hegeszto szovetek dudorodnak ki, es ezeken at uj gyokerek tornek e16. Nem minden novenyfaj a szempontbol a novenyeket A DUGVANY-AGY vagy -fajta dugvanyozhato. ismerni kell. Tehat ebbol

ELOKESziTESE

A dugvanyozasra legmegfele16bb a steril homok. Ezert a konnyen rothad6 hajtasokat csak szemcses es gondosan (tobbszor) kimosott homokba dugvanyozzuk, Egyebkent a szabadfoldbe dugvanyozhato n ovenyek gyokereztetesere a laza, homokos talaj felel meg. Ezt melyen f'elassuk vagy megforgatjuk, es gondosan elmunkaljuk. A fas dugvanyok kevesbe erzekenyek, tehat kozvetlenul a szabad fold be dugvanyozhatjuk oketo Ez esetben is elonyos a hornok, mer 91

levegosebb es melegebb, mint a kotott talaj. Ut6bbiban a gyokereztetes igen rosszul sikeriil. Tel vegen kitfinoen gyokeresednek a dugvanyok un. melegtalpon. Melegtalp a szaporito novenyhaz asztala, amely alatt futotestek vannak. Melegtalpat ad a friss lotragyaval kesziilt melegagy is. Lenyeges, hogya A homokot tobbszor valtott vizben atmossuk talaj melegebb legyen, mint (FOlo: Magyar J."os) a levegb, Ilyen viszonyok kiiziitt a legtbkeletesebb a gyokerkepzbdes. Ficus dugvanyokat pl. 28-30 Co-os melegtalpon lehet a legbiztosabban gyokereztetni. A paras es egyenletes meleg leveg6t novenyhazban biztosithatjuk. Meg itt is szokas a kenyesebb deli novenyek szaporitasahoz un. "izzaszt6 szekrenyt" kesziteni, ami nem egyeb, mint a melegtalp f616 rakott iivegezett vagy foliaval boritott Iada.

FAs DUGVANYOZAS
Lenyege az, hogy az anyanovenyrol lornbhullas utan, illetve a nedvkeringes megindulasa elott 1-2 eves fareszt (vessz6, gaIly) levagunk - nemely fajr61 (Populus, Salix) ennel id6sebbet is (ag) leszedhetunk es gyokereztetes vegett eldugvanyozzuk. A sz616 simavesszo gyokereztetese is lenyegeben dugvanyozas. A fareszeket o116val vagjuk Ie, es kotegbe rakva ugy taroljuk, mint az oltovesszoket (lasd "Az olt6vessz6 megszedese" c. alatt). Azokr6l a novenyfajokrol, amelyek a fagy irant erzekenyek, a vessz6ket, galylyakat mar osszel, Iombhullas utan megszedjiik es elvermeljuk. A fagy irant nem erzekeny novenyfajok dugvanyanyagat tel vegen, a nagy fagyok elmultaval szedjiik meg, es felhasznalasig ugyancsak taroljuk. Dugvanyozashoz, mint emlitettuk, homokos, laza es meleg talaj alkalmas. A dugvanyokat a novenyfajok szerint 20-25 cm-es darabokra vagdaljuk, de lehet egyriigyes vessz6darabot is gyokereztetni, A vessz6t rugy alatt vagjuk Ie, mert a rugy alapjanak ttircdott kerge korul a callus-kepzodes biztosabb. 92

I~

I'

1

b

a

b

a) egyszerii sima, b) gyokeres

vesszo

a) sz515 egyrilgyes dugvanya, b) a gyoker kepzodese, c) a dugvanybol fejlodott noveny osszel

Sima dugvanynak nevezziik azokat a dugvanyokat, amelyek als6 vegen sima metszlapot keszitettunk. Egyes novenyfajok j61 gyokeresednek, ha a vesszohoz egy darab gaUyat, tehat idosebb fareszt is hozzametszunk. Az ilyen dugvany kalapacshoz hasonl6, amelynek nyele a vessz6 es a feje a gallydarab. Ezt kalapdcsos vagy kulcsos dugvanynak nevezztik. lgy darabolhat6 pI. a koszmete, ha keteves fareszet oldalvesszoire feladaraboljuk. Mas esetben jobban gyokeresednek a dugvanyok, ha nem kessel metssziik a talpukat, hanem a vesszoket leszakitjuk a gaIlyr6I. A szakitas folytan a vesszo tovenel a gallynak egy resze vele szakad. Ezeket szakitott dugvanyoknak nevezziik. J6l gyokeresedik igy pI. a birs. A dugvanyokat metszesukkor j61 vizsgaljuk meg, hogy egeszsegesek-e, Serult, beteg dugvanyokat ne hasznaljunk fel. A fas dugvanyokat altalaban sekely arokba, az arok falahoz tamasztva sorba rakjuk le, utana az arkot folddel behuzzuk. Ez csak abban az esetben felel meg, ha a teriilet teljesen fel van asva, tehat

93

Ribiszke balr611---4 kulcsos, 5 szakitott dugvanyai. Nyar vegi dugvanyokon a felso leveleketrneghagyjuk
(Foto: Jeszenszky Arpad)

Koszmete agat vesszos darabokra szabdaljuk, igy nyeriink kulcsos dugvanyokat
(Foto: Jeszenszky Arpad)

A vesszot leszakithatjuk, szalat vagjuk Ie

a he] hosszu

A dugvanyokat j61 elokeszitett talajba illteto faval vagy furoval rakjuk le
(Poto : Jeszenszky fi.rpaJ)

(Foto: Jeszenszky Arpad)

'4

az arok fala nem kemeny, hanem laza fold. Uzemben sorhiizoval sekelyen barazdaljak a forgatott foldet es a barazdaba duggatjak a szdlovesszoket. A dugvanyokra bakhatat huzunk, a sorkozoket kimelyitve takarjuk. Kulonosen a hosszabb es a melegigenyes dugvanyokat kivanatos igy lerakni (pl. sz6Az oltvanyokat ugy rakjuk ki, bogy az oltvanyok Iovesszo), mert a talaj a "talpa" kb. 25 em melyre keruljon bakhaton gyorsabban fel(Foto: Balo Endre) melegszik. A gyakorlat az, hogy a szolooltvanyokat, a vadalanyokat vagy az eur6pai simavesszoket gyokereztetes vegett ugy rakjuk a fold be, hogy kb. 15 emnyi- reszuk kialljon, es ezt takarjuk be. A kiserletek szerint, ha esak 10 em allt ki a foldbol, a talpgyokerek gyengen fejlodtek, ha pedig 20 em allt ki a foldb61, ugy gyakoribb volt a kiszaradas. Ma mar igyeksziink ontozni a sz616iskoA:z. oltvanyok hajtasaira porhanyo foldet szorunk lat. Ez esetben magasabbra (Foto: Bale Endre) lehet rakni a dugvanyokat, igy a talpgyokerek kepzodese jobb,a talaj melegebb. Pajor ellen HeH-val porozzuk az arkokat. A gyokerkepzcdes a talaj felszinehez kozeli retegekben jobb, mert ez a reteg melegebb es levegosebb, viszont sekely dugvanyozas eseten szaraz idoben ontozesrcl kell gondoskodni. Az arok behuzasa utan a foldet mindket oldalr61 gyengen megtapossuk es a dugvanyokat annyira felcsirkezzuk, azaz folddel behuzzuk, hogy a hegyuk is takarva legyen. 6szi dugvanyozaskor feltetelezheto, bogy a talaj eleg nyirkos. Tavasszal azonban, ha szarazsag allna be, a dugvanyokat feltetleniil meg kell ontozni. A sorkozokben ugy ontozzunk, hog)' a viz a dugvanyok-

hoz felszivodjek. A szaraz bakhatat szfiros locsoloval permetezziik at. E16bb a dugvanyok talpan es oldalan a gyokerek, utana a dugvanyok hegyen a hajtasok indulnak novekedesnek, Egyes fajokrol, pI. a szolorol a felso gyokereket - az un. harmatgyokereket - leszedjtik, hogy foleg a talpgyokerek ercsodjenek meg. Nyaron a dugvanyokat a szarazsagtol ontozessel, a gomba- es rovarkartevok ellen permetezessel stb. vedjiik. A zsenge hajtasokat a mocskos pajor, a vesszot a cserebogar pajorja hamar tonkreteszi. Ha gondatlanok vagyunk, mire eszrevettuk a bajt, gyakran mar el is kestiink a vedekezessel, asszel, lombhullas utan a j61 beerett vesszejti es j6 gyokerzetti dugvany mar alkalmas telepitesre. Sok esetben megkivanjak, hogy a dugvanyon ne egy, hanem legalabb harem elagazas legyen. Egyes fajok hajtasait 3-4 leveles korban visszacsipjiik, es igy oszig elagazodnak. Legtobb esetben ket evig kell a dugvanyt nevelni, hogy eros elagazasu bokrot alkosson. Jobb talajban viszont a keteves dugvany tul eros Jesz.

ZOLDDUGvANYOzAs
Az anyanovenyrdl ez esetben nem fas, hanern zsenge, zold reszeket szediink le a dugvanyozashoz, A hajtasok altalaban ne lankadjanak meg. A hajtasok akkor alkalmasak a dugvanyozasra, ha kisse mar kemenyebbek, un. felfas allapotban vannak. Azonban zsengebb hajtasok is gyokereztethetdk, ha a legmegfelelobb viszonyok (meleg es para) koze helyezzuk oketo A szabadban szedett hajtasok rosszabbul gyokeresednek, mint a novenyhazban hajtatott anyatovekrol szedett hajtasok, Az elobbiek hamar beernek es hasznalhatatlanna valnak. A szakitott dugvanyok jol erednek. A tul zsenge hajtasok tove gyakran elrohad, es ezzel egyirtt az egesz dugvany is elpusztul. Minel korabban dugvanyozunk, annal inkabb sziikseges melegtalp. Errol a kovetkezo fejezetben sz6lunk. Dugvanyozhatunk mar januarban, februarban, de ilyenkor a hajtasok erettek legyenek, mert a feny hianyaban a rothadas hamar fellep. Marciustol kezdve mar sokkal tobb a feny, ilyenkor a zsengebb hajtasok is dugvanyozhatok, Tavasszal, a feny fokozodasaval a dugvanyokat sfirtibben rakhatjuk. A hajtasok legbiztosabban melegtalpon, zart levegoben, paras viszonyok kozott gyokeresednek. Zolddugvanyozashoz altalaban iiveggel fedett, zart Ievegojti, lehetdseg szerint langyos vagy melegtalpu szaporitoagyat igyekezziink biztositani. 96

Erzekeny fajokat un. izzaszto szekrenyben gyokereztetunk, 28-30 Co melegtalpan, zdrt, paras levegbben, ahal egeszen rendkivuli eredmenyt lehet elerni. A tr6pusi novenyek dugvanyait 28-30 CO, egyeb zolddugvanyokat 20-24 Co, hidegebb viszonyok kozott tenyeszoket pedig 12-16 Co hornersekletti talajban gyokereztetjuk, A csucshajtasok altalaban szebb novenyt nevelnek, mint az oldalhajtasok. A dugvany eloKeszitese. A dugvany als6 reszerol a leveleket szarastol eltavolitjuk, az esetleges palhaleveleket is gondosan leszedjiik, mert a homokba kerulo reszen semmilyen zsenge novenyi resz nem maradhat. A dugvany talpat eles kessel kozvetlen egy levelnyel alatt, az iznel (nodusz) vagjuk el. A megbagyott levelzetet kiritkitjuk, a HII nagy leveleket felere, harmadara kurtitjuk, bogy kevesebb parologtato feliilet maradjon a dugvanyon, fokent pedig azert, bogy tulsagosan ne arnyekoljak be a talajt. Paras levegoben a leveleket kurtitani nem kell. Neha elonyos, ha a ledus hajtasokat eldugvanyozas elott kisse megszikkasztjuk, pI. a muskatli dugvanyokat orak bosszat szarazon kiteritve tartjuk, mert ilyen allapotban elduggatva, a nedvsziv6 kepesseguk fokoz6dik es kallusz-kepzodesuk gyorsabb, illetve kevesbe rothadnak el. A pozsgas novenyek (kaktuszfelek) dugvanyait meg hosz-

Ladabol uveglapokkal osszerakott kis szekreny dugvanyoknak a para biztositasara
7 ouas, szernzes, o!uJg1V'anyoziis

• 97

szabb ideig kell szikkasztani. Mas novenyeket viszont a lankadastol kell 6vni, s hajtasukat mielobb el kell dugvanyozni: pI. a leandert (Nerium). A dugvany talaja, A dugvanyozashoz feltetleniil mosott, szemcses homokot hasznaljunk, A homokot vizben alaposan atkavarjuk, atmossuk, az iszapos, szennyes vizet leontjiik rola, es ezt a mtiveletet tobbszor megismeteljiik. Legtokeletesebb a folyami szemcses hornok, amit pl. a Duna medrebol kotornak ki es betonkesziteshez hasznalnak, A banyahomok tobbnyire agyaggal kevert, tul finom, igy levegotlen, es dugvanyozasra csak abban az esetben hasznalhato feI, ha a finom

Szaporitolada elokeszitese a dugvanyozashoz, Aljara bomokos keverekfoldet, arra mosott homokot teszi.ink (Foto: Magyar Janos)

A homokot deszkalappal

kemenyre nyomkodjuk
(Foto: Magyar Janos)

reszeket taljuk.

kimossuk

belole es atros-

Homok helyett duzzasztott perlitet, vagy perlit es tozegkorpa 1: 1 aranyu kevereket hasznalhatjuk. A t6zegnek hormon hatasa is van, mely kedvez6 a gyokerkepzodesre, A homokot 8-10 cm-es retegben elteritjiik, elegyengetjuk, ha szaTaz, szur6s locsoI6vai beontozz1ik, azutan sima deszkalappal j61 le-

A homokot simit6val egyenletesenlehuzzuk
(Foto: Jeszenszky Arpad)

98

nyorokodjuk. Szaporitoladaba is dugvanyozhatunk, amelynek az aljaba termekeny kerti foldet rakunk, es ennek tetejere 4 em vastaI gon mosott homokot retegezimk. Ennyi eleg ahhoz, hogy a dugvanyok a homokban alljanak, Kesobb, amikor a dugvanyok meggyokeresedtek, a gyokerek attornek a kerti fold be, es taplalekban bdvelkedve jol fej16dnek. A dugvanyozas menete. Ultetd facskaval lyukakat keszitiink, es a dugvanyokat azokba helyezzi.ik el. Az i.iltetO faval a homokot a dugvanyhoz szoritjuk, erosebb dugvanyok eseteben mindket kezi.ink mutato- es huvelykujjaval szoritjuk a homokot a dugvanyhoz. A dugvanyokat 1-2 em mel yen rakjuk a homokba, vagyis aranylag sekelyen dugvanyozzunk. Ez azert fontos, mert a melyen rakott dugvany nehezebben gyokeresedik, es gyakran megrothad. A dugvanyokat siiriin rakjuk egymas melle, hogy az agyat jol kihasznaljuk. A megeredes utan ugyis atiiltetjiik 6ket, tehat a dugvanyagyban nines sziikseg nagy terallasra. Ha a dugvanyok leveleit bekurtitottuk, akkor a levelzete
7*

Tfizdelofaval lyukat keszitunk
(Foto: Magyar Janos)

A lyukba belyezett dugvanyhoz a foldet (Foto: Jeszenszky hozzaszoritjuk

A.rpad)

A dugvany als6 leveleit leszedjuk, Euonymus dugvany (Foto: Jeszenszky Arpad)

99

sem kivan sok helyet. A dugvanyoknak altalaban 3 x 5, 4 x 6 em ta volsag megfeleJ. A gyakorlat mutatja meg, hogy az egyes novenyfajoknak milyen vastag es milyen erettsegfi hajtasa vagy a hajtasnak mely resze alkalmasabb a dugvanyozasra, A dugvanyok apolasa, A dugvanyokat kezdetben arnyekoljuk, de a fenytol ne fosszuk meg. Amig hervadas nem all be, a nem tul eros napfeny feltetleniil kedvezd a gyokeresedeshez, A dugvanyagyat sziikseg szerint langyos vizzel, lehetoleg a reggeli orakban permetezzuk meg. Novenyhazi medencek vize gyakran moszatos, algas: ilyen vizzel ne ontozziink, mert a szaporit6 homokjat az alga zold retege elboritja. A dugvanyok, amlg gyokeret nem vernek, a levelzeten at sok nedvesseget parologtatnak eJ. Ezert a dugvanyok paras Ievegoben altalaban jobban gyokeresednek, mert a paras levegoben parolgasuk csokken, Viszont vannak novenyek, amelyek hajtasa - hajtastove - paras levegoben konnyen rothadasnak indu!. Altalanossagban mondhatjuk, hogy az erosen paras Ievegot elviselik vagy megkivanjak dugvanyozaskor a fenyofelek, az orokzoldek, a disznovenyek kozul a Ficus, a Monstera es a Dieffenbachia. A szoszos Ievehiek erzekenyebbek, mint a sima levelii novenyek, Kifejezetten nem kedvelik a zart, paras levegot a muskatli, a szegffi, a Hortensia, a Begonia rex., B. semperflorens, a pozsgas novenyek, a kaktuszok stb. A dugvanyok melegtalpon mindig tobb parat ttimek el, mint hideg talpon. Paras viszonyok kozott a dugvany levelet nem kell kurtitani. A parasitas m6dja a kovetkezo: Amint iiveg ala tesszuk a dugvanyokat, a lev ego parasabba valik.· Fenyofeleket ujabban f6lia alatt is sikerrel gyokereztetnek, A f6lia alatt a levego paratartalrna nagyon megno. Kiserletek folynak olyan parafuggonyt ad6 berendezessel, amely automatikusan szabalyozza a levego paratartalmanak meghatarozott, allando szinten tartasat, A berendezes lenyege az, hogy a szaporit6 agyon a dugvanyok mellett - azokkal hasonl6 viszonyok koze - tol-

Ha a para a lemezrol elparolgott, a permetezes ujra megindul
(Foto : Jeszenszky Arpad)

100

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->