A tartalomból
Visszaemlékezések (2. oldal)
III. Almavirág Ünnep
Harmadik alkalommal, idén
május 1-jén került megrendezésre
az Almavirág Ünnep. A nyári
meleg felvonzotta az embereket a
programokra, amiben a szentelés
mellett a népi ételek fõzésétõl a
A hagyományokhoz híven a központban felvonuló mazsorette-csoport
nyitotta meg az Almavirág Ünnepet. (Felk. Pappné Szabó Judit)
Idén Gaál Gedeon gazda kertjében szentelték és áldották meg a
történelmi egyházak papjai az almavirág ágakat. A szentelést követõen
Gaál Gedeon és Szécsi Ferenc gazdák egy-egy tál étellel kínálták meg
a vendégeket
Az iskolai néptánccsoport egyik vezetõjükkel, Filep Lászlóval
CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK
KÖZÉLETI HAVILAPJA
XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
2010. áprlilis - ÁRA: 130,- Ft
néptánctalálkozón és a könnyû-
zenei koncerten keresztül minden
korosztály találhatott magának
szórakozást.
(folytatás az 5. oldalon)
Iskolafelújítási program (3. oldal)
20 éves a Szamos Kft. (4. oldal)
Almavirág Ünnep képekben (5. oldal)
Egészséghét iskolánkban (6. oldal)
Mezeifutó sikerek (7. oldal)
Szomorú szombatok (8. oldal)
Árvízi emlékmûvet avattunk
40 éve öntött ki medrébõl a Szamos
2010. május 1-jén az 1970-es
árvíz 40 éves évfordulója al-
kalmából az újtelepi parkban
az egykori, Csengert Kom-
lódtótfaluval összekötõ híd
kicsinyített mását avatta fel
Csenger Városa.
A képviselõ-testület határozata
értelmében az újtelepi park az
ünnepség napjától az "Árvízi
emlékpark" nevet viseli.
Az ünnepségen megjelentek az
árvízi védekezésben annak
idején résztvevõ hivatalos
szervek, a megyei önkor-
mányzat képviselõje, a ter- szorúzták az emlékmûvet, encébe. A rendezvény az Al-
vezõ, az építõk és az árvizet majd egy-egy szál virágot dob- mavirág Ünnep programjaival
megélt helyi lakosok. hattak a részvevõk a híd folytatódott.
Az avatást követõen megko- lábainál kialakított vizes med-
20 éves a Szamos Kft, az ország legnagyobb cipõgyára
Interjú a cég ügyvezetõjével, Juhász Jánossal
- 1990. március 20-án 46 fõvel
alakult meg a Szamos Kft. A
csengeri cipõgyár akkor már több
tulajdonosváltáson ment keresz-
tül, s nem volt célja egyiknek
sem önálló csengeri üzem létre-
hozása. Ekkor döntött úgy az
említett kis csoport, hogy saját
céget alapít. A kezdet nehéz volt.
A helyi önkormányzattól vásá-
rolt, az 1970-es árvíz idején épült
barakk épületben láttunk neki a
megélhetést alig, vagy kocká-
zatosan biztosító munkának.
Akkor még nem gondoltuk, hogy
a kezdeti 46 fõ 560-ra duzzad
A készáru gyártás indítása a 90-es évek elején
majd, vagy a napi szinten elõállí-
tott 400 pár ma már napi 4000, és
munkat. Az elsõ bõvítés 1992-re rozási szükségletek megnöve-
az eredeti 800 m2 helyett 12.000
tehetõ: építettünk egy új 800 m2- kedésével egy 1800 m2-es csar-
m2-en termelünk majd- emlék-
es üzemcsarnokot a focipálya nokot húzunk fel, illetve egy új
szik vissza a kezdetekre Juhász
mellett. Ugyanekkor vette meg a üzem is szerepel a terveink kö-
János.
jelenlegi gyárat egy vállalkozó, zött.
- Hogyan jutottak el a mai ered-
aki kis idõ elteltével kivonult - A bérmunkát nagyban befolyá-
ményekig?
Csengerbõl, így 1995-ben sike- soló forint-deviza piac kiszá-
- Folyamatos megújulással, de
rült visszakerülni abba a gyárba, míthatatlansága, a gazdasági
mindig átlátható, kis lépésekben
melyet 1990-ben elhagytunk. válság, az ázsiai olcsóbb bér-
tervezve.
Hamarosan ez a hely is szûkössé munka, olyan kockázati tényezõk,
1991-ben több más bérmunkáz-
vált. 1995-tõl minden 2., illetve amelyek nehezítik a cégek fenn-
tató mellett megismerkedtünk a
3. évben bõvítettünk. Hol új maradását és a jövõ tervezését. A
német Josef Seibel GmbH ter-
üzemrészt állítottunk be, hol új Szamos Kft. létét a fent említett
mékeivel és elkezdtünk nekik is
raktárcsarnokot, hol gépi beruhá- külsõ nehézségek mellett ve-
dolgozni. Ettõl a dátumtól a Sei-
zást hajtottunk végre. Azt gondo- szélybe sodorta a 2007-es de-
bel és Szamos sorsa összeforrt. A
lom, hogy eredményeink, haté- cemberi tûzeset, ami óriási ká-
Seibel folyamatos növekedésé-
konyságunk egyik alapja az új rokkal járt.
bõl adódóan mi is folyamatosan
technológiák bevezetése. Jelen-
növeltük termelésünket és létszá-
leg is terjeszkedünk: a raktá- (folytatás a 4. oldalon)
2. CSENGERI HÍRMONDÓ
Árvízi emlékmû avatás Visszaemlékezések a 40 éve történtekre
Apáti György polgármester:
"Az 1970-es Szamos-Tisza árvíznek
immár 40 éve. Ez az idõ elegendõ
ahhoz, hogy az emlékek megkopja-
nak, és sokat felejtsünk. Az évfor-
duló kapcsán nem tudom az élmé-
nyeimet megosztani, mert sorkato-
naként szolgáltam Nyírbátorban. De
híradós lévén pontosan tudtam, hogy
mi történik szülõhelyemen. A május
12-én jött óránként 1 métert emel-
kedõ árhullám nagyon gyors intéz-
kedéseket követelt. Azonnal mozgó-
sítva lett minden ember a védõgát
megerõsítésének munkáira. Aki ké-
pes volt egy homokzsákot megtöl-
A hídavatáson többek között visszaemlékezést tartott Apáti György teni, már be is vonták a védekezésbe.
polgármester és Bodnár Gáspár a megyei vízügyi igazgatóság elnöke A gyermekeket, idõseket biztos hely-
re szállították. Mindeközben megér-
kezett a katonai segítség is, a Debre-
ceni Katonai Dandárállomány. Má-
jus 13-án este 10 körül a védekezés-
ben résztvevõ vízügyi, katonai szak-
emberek arra készültek, hogy Csen-
ger megmentése érdekében Óvári és
Csenger között felrobbantják a gátat,
de jött a hír, hogy lassú apadás kez-
dõdött. Ekkor még nem tudhatták,
hogy Szatmárnémetinél két helyen
átszakadt a gát.
Csengerben a védekezés megállt,
csak ügyeletet tartottak. Május 14-én
hajnal 4 óra magasságában félrevert
harang ébresztette a nagygéci, kom-
A hidat megáldották és megszentelték a történelmi egyházak lelkészei lódtótfalusi embereket. Hátulról jött
a víz, és 44 települést rombolt le. In-
nen 31 befogadó helyre kerültek a la-
kosok. Problémát jelentett az ivó-
víz-, gyógyszerellátás, az élelem biz-
tosítása. Az árvíz hírére sokan keres-
ték az országból rokonaikat, de vá-
laszt nem volt, aki adjon. Az elöntött
területeken rekedt emberek, állatok,
vagyontárgyak kimenekítése és biz-
tonságos helyre szállítása óriási fela-
datot rótt a mentõcsapatokra. A ki-
menekítést többek között a vízi jár-
tassággal rendelkezõ csengeri ka-
vicstermelõ csoport tagjai végezték a
helyi vállalatok, szövetkezetek jár-
mûveivel és a magyar, román, orosz,
Az emlékmûvet Farkas Miklós és Orha József (Pallér2 Kft., Káll-
Trade Kft.) tervezte és kivitelezte. Az önkormányzat emlékérem örmény katonai egységek segít-
ségével.
átadásával köszönte meg a munkát
Az újjáépítés megkezdésénél már
tudtuk, hogy öt település sorsa - köz-
tük Nagygécé is - végleg megpecsé-
telõdött. Csenger segítõ jobbot nyúj-
tott. A legfontosabb cél új lakóházak
építése volt. A tsz egy negyven hek-
táros fiatal telepítési területet ajánlott
fel parcellázása. Ide, a mai Újtelep
területére települtek le az árvízi káro-
sultak és családjaik. Mintegy 1500
fõvel nõtt Csenger lélekszáma. A
katonaság hordta az építõanyagot,
amit a csengeri tûzép fogadott és
osztott el. A lakosság elhelyezésével
párhuzamosan áthelyezték a kritikus
védõgátszakaszt, majd megemelték a
gát koronaszintjét. A befogadó gesz-
Áll a Szamos híd! A híd elkészítésének ötletétõl a kivitelezésig az
önkormányzat részérõl Halászi Gáborné intézményi referens nyújtott tusért sok gazdasági fejlesztési ígé-
az építõknek segítséget, aki a megrendelõi oldalt képviselte és retet kapott Csenger, amibõl végül
koordinálta szinte semmi nem valósult meg. Sõt,
a Szamos-híd lerombolásával "Isten
háta mögötti település" lettünk. Az
elmúlt 40 év nemcsak fájó múlt, ha-
nem értékteremtõ jelen is: folyama-
tosan azért küzdünk, hogy újra visz-
szacsatoljuk településünket az or-
szág vérkeringésébe.
Juhász Zsigmondné, volt nagy-
géci lakos:
1959. augusztusától Nagygécben
dolgoztam óvónõként. Rövid idõ
alatt megszerettem ezt a kedves kis
falut. 1962-ben férjhez mentem a fa-
lubeli Juhász Zsigmondhoz, aki
akkor gyári munkás volt. Késõbb a
helyi TSZ hivatásos gépkocsivezetõ-
Az árvízet átélõk nevében Juhász Zsigmondné osztotta meg gondola-
je lett.
tait a résztvevõkkel. Az ünnepségen fellépett az iskolai néptánccsoport
1970-ben már három gyermeket ne-
veltünk. Anikó 7, Zsolti 5 és fél,
Jancsi pedig 3 éves volt ekkor. Ezen
a tavaszon, május elejétõl riasztó hí-
reket hallottunk. A hirtelen olvadás
és a sok esõ megduzzasztotta a fo-
lyókat. Áradtak a romániai folyók, és
ijesztõen nõtt a Szamos, a Kraszna és
a Tisza vízállása is. Május 10-étõl
naponta jöttek Csengerbõl is rém-
hírek. Elrendelték az árvízi készült-
séget, mert a Szamos vize egyre
emelkedett. A töltések átnedve-
sedtek, és 13-ától lezárták a Szamos-
hidat, mert az átkelés már veszélyes
volt. Tizennegyedikén este a helyzet
még fenyegetõbbé vált. Géc alsó
utcáiból kiköltöztették a lakosságot.
A falu közepén gyülekeztünk a maga-
sabb helyen lévõ házakban. Az idõs
emberek - így apósom, Juhász Mi-
hály is - azt mondta, hogy olyan víz
még nem tört be a faluba, ami a tem-
plom magasságát elérte volna. Még-
sem mert senki levetkõzni, lefeküd-
ni. Éjfél tájban eltûntek az ácsorgó
férfiak, mert kiderült, hogy a Hajnal
utcán, a tó felõl betört a víz, homok-
zsákokkal kell védeni a házakat. Alig
kezdték el a védekezést a férfiak, az
Erge medrén át és mindenünnen zú-
dult az árvíz a falura. Rohantak a fér-
fiak, hogy az evakuálást megkezd-
jék. Az alsó utcákat már elöntötte a
víz, és 10 perc alatt átbukott a kö-
vesúton is.
A készenlétben álló ZIL teherautókra
felrakták a férfiak az idõs embereket,
az anyákat a gyermekeikkel. Anyó-
som, apósom is arra a teherautóra
került, ahol én álltam a gyerme-
kekkel, akik reszkettek a félelemtõl.
A víz meg már elborította a köves-
utat, már nem látszott más, csak a
sötéten csillogó víz, amelyik az utca
egyik oldalától a másikig ért. Még el
sem indultunk, már hallottuk, hogy
egy-egy ház nagy robajjal omlott
bele az áradatba. Végre elindultunk,
és sikerült a férjemnek is felka-
paszkodni az autóra. Hajnali egy
volt, mikor ez a szomorú gépko-
csikonvoj elindult. Nagyon erõs volt
a víz sodrása, láttuk a felszínén úszó
tárgyakról. A kultúrház elé érve
megláttuk, hogy Papp László helyi
lakos az árokból integetett kétség-
beesetten, derékig érõ vízben küzdve
a sodrással. Megálltunk, hogy felve-
gyük. Sikerült felszállnia, sáros vizet
zúdítva az autón szorosan egymás
mellett állókra. Ekkor jött az újabb
rémület. Míg álltunk, befolyt a víz a
motorházba. A motor köhögött,
prüszkölt, de nem indult. Kitört a
pánik. Kiáltozni, sikoltozni kezdtek
az emberek. Egyesek kezeiket tör-
delve imádkoztak: "Istenem, segíts!
Belesodor a víz bennünket az árok-
ba! Itt halunk meg mindnyájan!" -
hangzottak a borzalmas mondatok.
A gyerekek sírtak. A férjem késõbb
elmondta, hogy életében még nem
élt át ilyen szörnyû pillanatokat: "Ha
felborulunk, csak két kezem van és 3
gyermekem, és még itt van a fele-
ségem és az idõs szüleim is. Hogy
tudjak mindegyikõjüknek segíteni?-
gondolta szinte tébolyultan. Ebben a
teljesen reménytelennek látszó hely-
zetben megjelent Forján Sándor, a
fiatal traktoros a zetorjával, és lassan
elhaladva mellettünk, a gépkocsink
elé állt és kihúzatta a teherautókat
sorban a falunk kívüli, még száraz
kövesútra. Ha õ nem segít, beleso-
dorta volna a víz a gépkocsit az árok-
ba, mert a kocsi hátsó része már el-
kezdett csúszni a felázott talajon… segítõ szándék veszi körül az embert,
Szép kis falunkat így szerencsésen
elhagyhattuk, s akadálytalanul ha-
2010. április
Árvízi fotókiállítás
Reprezentatív fotókiállítás fo-gadta
a népes vendégsereget május else-
jén a Múzeum galériatermében,
melyet Apáti György polgármester
nyitott meg.
A nagyméretû fényképek fel-
idézték az 1970-es árvíz döb-
benetes látványát, a pusztulást, a
mentést. Egy külön falrészen lé-võ
fotók az egykori - az árvíz elõtti -
Komlódtótfalu és Nagygéc, s az ott
élõk mindennapjait láttatják. Nagy-
méretû TV-n pe-dig korabeli hír-
adófilmeken lehetett nyomon kö-
vetni az akkori eseményeket.
A kiállítás egész nyáron át látható.
A fényképek egy részének átjut-
tatásáért köszönet dr. Nóta Jó-
zsefnek és Papp Gyulának. A tárlat
a késõbbiekben bõvíthetõ. Ezért
szívesen fogadunk további képeket,
akár az árvízrõl, akár Komlódtót-
falu és Nagygéc egykori életének
bemutatásáról.
ladhattunk Jánkmajtisig. Mi min-
denképpen szerettünk volna tovább-
menni, de nem hitték el nekünk,
hogy nagyon nagy tömegû víz elõl
menekültünk, ami utánunk fog jönni.
Délután három órakor bekövetkezett
az újabb tragédia. Utánunk jött az
árvíz. Velünk együtt már a jánkiak-
nak is menekülni kellett. Ponyvás
teherautók és buszok menekítettek
bennünket. Fehérgyarmaton áthalad-
va hallottunk, hogy már ott is víz van
a kövesúton. Gyötrelmes autózás
után, még sötétedés elõtt Beregsu-
rányban álltunk meg. Együttérzõ
emberek segítettek le bennünket az
autókról, és bevittek az iskolába. Itt a
fal mellé vastagon leszórt szalmán
végre elhelyezhettük a gyermekein-
ket.
A reménytelenséget, az elkeseredést
lassan felváltotta az újrakezdés
vágya. Csengersima, Csenger, Máté-
szalka és Nyíregyháza ingyen tel-
keket biztosított az építkezésekhez.
A Magyar Vöröskereszt jelentõs
összegekkel támogatta a családokat,
és ezekkel az építési kölcsönöket is
csökkentették. Akinek volt biz-
tosítása, megkapta a kártérítést. Mi is
így tudtunk bútorokat venni. Az a
szeretet, ahogyan az emberek mel-
lénk álltak a bajban, csomagokkal,
takarókkal, ruhanemûvel, anyagi és
erkölcsi támogatással segítve át min-
ket a kétségbeesésünkön, példás és
megrendítõ volt. Mindemellett szív-
fájdító a mai napig, hogy Nagygécet
nem építhettük újjá.
Mi a felkínált lehetõségek közül
Csengerben települtünk le. A meg-
rázó események átélés után megta-
pasztaltuk, hogy minden reményte-
lennek látszó helyzetbõl van kiút, ha
együttérzés, szeretet és magasfokú
abban a közösségben, ahova a sorsa
vezérli.
2010. április
Zolnai Katalin:
Mostanában szinte nap mint nap
az 1970-es árvízre való visszaem-
lékezéseket lehet hallani-olvasni,
s ezért úgy gondolom, hogy sza-
porítom ezek számát, annál is
inkább, mert ezt Budapestrõl
küldte levélben Zolnai Katalin,
akire a középkorúak - mint
úttörõvezetõre - is jól emlé-
kezhetnek.
A visszaemlékezések mozaik-
darabjai összeállva adják ki
igazán ennek az eseménynek a
valódi tragédiáját, az emberi
helytállást, a segítõkészséget.
Természetesem mindenki a saját
szemszögébõl láttatja az
eseményeket, netán az apró
momentumokban ellentmondá-
sok is vannak - de mindez együtt
adja az egészet.
"…Május 13-án hulladékgyûjtés
volt, majd az átvétel után
kitakarítottuk az udvart /…/ hal-
lottuk a kiabálást a töltés felõl,
hogy jön a víz, kiöntött a Szamos!
Átmentünk megnézni a vizet,
ahogy egyre fentebb ért a töltés
oldalán, minden szünetben
leszúrtunk egy ágat és a
következõ óra után láttuk, hogy
10-15 cm-t emelkedett /…/ Sok
tanuló járt Tótfaluból, Becsrõl és
Tatárfalváról, sõt néhányan
Gécbõl, s mivel 11 órakor a töltés
felénél már magasabb volt a víz,
az iskolavezetés úgy döntött, hogy
haza kell engedni ezeket a tanu-
lókat….Akik biciklivel jártak át,
azok társaikat is vitték, mivel a
busz már nem járt. /…/ Már
A homokzsákokkal körberakott hídlábaknál az árvízet átélt lakosok
egy-egy szál virágot dobtak a jelképes folyóba
Visszaemlékezések a 40 éve történtekre
vízben állt a híd felé vezetõ út, s
az utat már lezárták. Örültünk,
hogy a gyerekeket idõben haza-
kísértük, nem gondoltuk, hogy
éjfél után - mint árvízi menekültek
- ismét Csengerben lesznek.
Akkor nap (13-a) már egész nap
raktuk a homokzsákokat, még a
kisgyerekek is segítettek, tartották
a zsák száját, a nagyobbak lapá-
toltak. Most is csodálattal adó-
zom a szervezõknek, akik biztosí-
tották az udvarokban (a töltésnél
F.L.) a zsákokat, homokot, lapátot
stb. Késõ este a töltés már ki volt
világítva. /…/ Éjfél felé lecsen-
desedett a hullámzás…Majd
megkondultak a harangok, s jött a
hír, hogy a túloldalt elmosta a víz
/…/ Mi pedagógusok az iskolában
töltöttük a szalmazsákokat a szük-
ségszálláshoz…a mai Múzeum
épületében részt vettünk a
közétkeztetésben.
Néhány nap múlva behívtak a
Mátészalkai Járási Tanácshoz, az
árvízvédelmi bizottsághoz, s meg-
bíztak, hogy 32 község árvízkáro-
sult gyerekeinek üdültetését
szervezzem meg. Naponta 3-4
üdülõ ajánlotta fel segítségét.
Csengerbõl 80 gyereket vittünk fel
a budapesti BM üdülõbe, fõleg
alsósokat. /…./ 1970. nyarán
Harkályfürdõben volt a tábor,
ezen 665 tanuló vett részt. Szinte
pihenés nélkül teltek a napjaim,
szívesen csináltam, sokat segítet-
tek a tantestületi tagok. Anyagi
ellenszolgáltatást senki sem
kapott."
Fábián László
CSENGERI HÍRMONDÓ
Köszönetnyilvánítás
Nagy tisztelettel szeretném meg-
köszönni Csenger Város Önkor-
mányzatának, vezetõinek a május
1-jén szervezett megemlékezést
az árvíz 40. évfordulója alkal-
mából. Tisztelem azokat az em-
bereket, akik kigondolták, meg-
tervezték, kivitelezték ezt a cso-
dálatos emlékmûvet. Ez az em-
lékmû hûséges kapocs a tragédiát
elszenvedett emberek és az új ott-
hont biztosító embertársaim kö-
zött.
Ha gondolatban átsétálok ezen a
hídon, eszembe jut a gyermekko-
rom. Szüleim gyakran engedtek
el bennünket biciklivel Csenger-
be, ami számunkra mindig valami
különleges és felemelõ érzés volt.
Nagygéc egy csodálatos termé-
szeti környezettel, emberi össze-
tartással és szeretettel megáldott
Csengeri iskolafelújítási program
tájékoztató
Csenger Város Önkormányzata
2009. július 9-én aláírta azt a tá-
mogatási szerzõdést, amelyben az
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Észak-alföldi Operatív Program
keretében 393.359.429,- Ft támo-
gatást kapott.
A pénzeszközt "a Csenger Város
Önkormányzat Petõfi Sándor Ál-
talános Mûvelõdési Központ és
Könyvtár Pedagógiai Szakszol-
gálat integrált oktatásának fej-
lesztése, infrastrukturális beruhá-
zás és eszközbeszerzés" címû,
ÉAOP-4.1.1/2F-2f-2009-0030
jelû pályázat révén kaptuk a Re-
gionális Operatív Program Irá-
nyító Hatóságától.
A projekt teljes bekerülési költ-
sége 414.062.557,- Ft volt, a
támogatás mértéke 95 %.
A projekt során a csengeri Petõfi
Sándor ÁMK felsõ tagozatos
iskolájának, konyhájának, sport-
udvarának infrastrukturális fej-
lesztése valósult meg. A fej-
lesztéstõl legalább 40 %-os költ-
ségmegtakarítást várunk. Az Ady
utcai iskolaépületben fûtéskor-
szerûsítés, a nyílászárók cseréje, a
külsõ homlokzat hõszigetelése,
korszerû vakolása történt meg. A
téli idõszakban megtapasztaltuk,
hogy sokkal melegebb az épület,
a nyílászárók jól zárnak, és sokat
számított a külsõ szigetelés is. A
legkritikusabb pont a tanári szoba
volt, ahol évek óta a fûtési sze-
zonban mindössze 14-15C fok
volt. A felújítással ez a probléma
megszûnt, a tanári szoba meleg,
és a non plus ultra az itt megépült
galéria, ami tárgyaló helyszín-
ként, illetve külön kis dolgozó-
szobaként funkcionál.
Az udvar akadálymentesítése is
megtörtén. Biztonsági kerékpár-
tároló épült, ezzel megkönnyítet-
tük a tanulók iskolába járását,
egészséges életmódjuk kialakítá-
falu volt. Én mai napig gyakran
kimegyek szülõfalumba. Az ott
eltöltött percek nyugalmat, pihe-
nést, de erõt és feltöltõdést adnak
a mindennapi terhek és problé-
mák elviseléséhez. Ha az emlék-
mûre ránézek, úgy érzem, hogy
újra szabadon és korlátok nélkül
hazamehetek a régi falumba, de
vissza is tudok térni új otthonom-
ba. Drága szüleim mindig azt
mondták, hogy embertársaidat
segítsd és szeresd. Megfogadtam
szüleim tanácsát és segítõkészsé-
gemmel és munkámmal próbálom
szolgálni Csenger minden egyes
lakosát. Nap, mint nap megta-
pasztalom, hogy a helyiek is elfo-
gadtak, szeretettel és tisztelettel
fordulnak hozzám. A legnagyobb
boldogság számomra az, amikor
megkérdezik, hogy vagyok, segí-
sát. A kerékpáros Kresz-tanpálya
elkészült, gyermeknapon már
közlekedési versenyt szervezünk.
Megszépült az iskola belsõ favá-
zas szerkezete a tûzvédelmi festés
által.
Az SNI gyermekek fejlesztését
biztosító új eszközök és bútorok
beszerzésével hozzájárultunk a
versenyképes tudás megszerzé-
séhez. A tantermekben hálózati
csatlakozás lett kiépítve, ami köz-
vetlen internet hozzáférést biz-
tosít.
Az ÁMK konyhájának infrastruk-
turális fejlesztése az épület vizes
blokkjait és annak víz- és csatorna
vezetékeit foglalta magában. Az
épületben akadálymentesítés va-
lósult meg, az eszközbeszerzés és
konyhai gépek vásárlása a jó
minõségû étkeztetést biztosítja.
A szamosbecsi tagóvoda intéz-
ményi társulás keretében épül újjá
Csenger Város, mint Gesztor Ön-
kormányzat közremûködésével.
A munkálatok már elkezdõdtek,
várhatóan az új nevelési évet már
Becsen kezdik az ovisok, akik je-
lenleg Csengerben veszik igénybe
a szolgáltatást.
1965-ben épült ez az óvoda,
állapota leromlott, felújítása, áta-
3.
thetnek-e valamiben?
Ez a megemlékezés felszakította
a régi sebeket, amelyek most is
nagyon fájnak. De láttam az em-
berek könnyezõ szemébõl, hogy
szeretik egymást, hogy egymás-
hoz tartozunk, egy közösség tag-
jai vagyunk. Kívánom, hogy ez a
híd kösse össze az árvízzel be-
települt embereket a tõsgyökeres
csengeriekkel.
Még egyszer szeretném megkö-
szönni a megjelent vendégeknek -
megyei, városi, egyházi szemé-
lyeknek -, távolból érkezõknek,
és minden egyes ott lévõ ember-
társamnak, valamint barátaimnak,
hogy átérezve a rendezvény jelen-
tõségét jelenlétükkel megtisztel-
ték és támogatták azt.
Boros Lászlóné, sz.:
Juhász Éva volt nagygéci lakos
lakítása gazdaságilag alkalmatlan,
így egy teljesen új épület ki-
vitelezésére kerül sor. A bontási
költségeket Szamosbecs Önkor-
mányzat vállalta magára. Az épít-
kezés során környezetbarát be-
szerzéseket részesítünk elõnyben,
az épület teljes körûen akadály-
mentesített lesz. Az óvodába járó
gyermekek fejlõdéséhez és fel-
zárkóztatására, beszerzésre kerül-
nek SNI és az oktatás tartalmát
fejlesztõ eszközök.
A projekt a TÁMOP-3.1.4 jelû
pályázatból 64.000.000,- Ft-tal
egészült ki, a kompetencia alapú
oktatás bevezetésére és új mód-
szerek kialakítására, alkalma-
zására. Ugyancsak a folyamat
része lesz TIOP jellegû pályáza-
tokon való részvétel, mely révén
300 db gyermek méretû laptop
számítógép kerül a gyermekek
mindennapi használatába, megva-
lósítva ezzel az IKT (Infokom-
munikációs terv) végrehajtását.
Újabb kapcsolódó pályázat az
esélyegyenlõségi terv végrehaj-
tására 45.000.000,- Ft projekt
összeggel, melyet szintén Csen-
ger Város oktatásában, nevelésé-
ben résztvevõ gyermekek haszno-
síthatnak.
4.
20 éves a Szamos Kft. - interjú a cég ügyvezetõjével Juhász Jánossal
(folytatás az 1. oldalról)
Rendkívül gyorsan talpraálltak
és a cég fejlõdése máig töretlen,
sõt az ország legnagyobb cipõ-
gyárává nõtte ki magát. Mi a
magyarázat?
- A szerencsétlenségben a sze-
rencsénk az volt, hogy nem kel-
lett leállítani a termelést, így
gyártási veszteség nem ért ben-
nünket. Az állam által nyújtott
segítségbõl és a biztosítási díjból
felépítettük, és augusztusra átad-
tuk a 4000 m2-es raktárcsar-
A jelenlegi gyár alapkõ letétele
Szabászat, 1993
Szabászat, 2010
Tûzöde, 2010
nokot. Az újrakezdésben nagy
segítséget jelentett a bizalmát
velünk szemben megerõsítõ Sei-
bel cég is. 2008-ban nem gondo-
ltuk, hogy 2010-ben újra bõví-
tünk. A magyar gazdaság hely-
zete egyébként sem kedvez a
könnyûiparnak: sajnos az utóbbi
években a cipõgyártás sok sze-
replõje tönkrement. Hogy miért
tud a Szamos Kft. alacsonyabb
bérmunkával is fennmaradni, fej-
lõdni? Egyrészt a legmodernebb
technológia használata miatt.
Másrészt annak a kicsiny vezetõi
magnak - összesen hét fõ - kö-
CSENGERI HÍRMONDÓ
szönhetõen, akik hatékony szer-
vezéssel, megfelelõ elõkészí-
tettséggel biztosítják a munkával
való folyamatos ellátottságot.
Meg kell még említeni az üzleti
tisztességet és a jó minõségû ter-
mékek elõállítására való törek-
vést is.
- Pár éve saját termékkel is meg-
jelentek a piacon, a "Szamos Kö-
lyök" cipõvel. Mi vezetett a saját
anyagos termelés bevezetéséhez?
- A gazdaság negatív változásai
és a bérmunka-gyártás csökkenõ
nyereségtermelõ képességébõl
következett, hogy bele kell vágni
egy olyan tevékenységbe, ami
megfelelõ nyereséget produkál a
fejlesztésekhez is. Így jutottunk
el a saját anyagos termelésig, ami
a legkomolyabb döntéseink és le-
hetõségeink egyike. 2006 au-
CSENGER A MAGYAR IRODALOMBAN II.
Jókai Mór: A csengeri kakas (novella)
(megjelent: Üstökös 1876, XVIII. évf. 38. szám, szeptember 16.)
1876-ban neves vendége volt a
szamosangyalosi Domahidy-kas-
télynak: nem kisebb, mint a mag-
yar írófejedelem, az országos hírû
Jókai Mór. A mindenki által nagy-
rabecsült író azon évben erdélyi
utazáson volt, s visszatértében
meglátogatta Domahidy Ferenc
és Domahidy István ország-
gyûlési képviselõtársait is. Do-
mahidy Ferenc meg is hívta az
írót Szamosangyalosba, az ottan
nemrég felújított kastélyába, ahol
Jókai több mint egy héten át
vendégeskedett. Ez idõ alatt több-
ször kikocsikáztak a környékre,
ismerkedtek a tájjal, emberekkel.
Jókai sok érdekes történetet hal-
lott. Ezen benyomásait késõbbi
regényeibe is beleszõtte (A lõcsei
fehér asszony és az Új földesúr).
Csengerben is járhatott és itt,
vagy - az irodalomtörténeti kuta-
tások adatai alapján - a Doma-
hidy-család egyik tagjától hallotta
a csengeri kakasról szóló anek-
dotát. Akár így, akár úgy került
hozzá ez a történet, az írói kép-
zelete rögvest novellát kerekített
belõle, s "A csengeri kakas" cím-
mel meg is jelentette még azon
1876-os évben az Üstökös címû
"képes élczlap" hasábjain. Ez az
újság 1858-tól egészen 1918-ig
élt, sõt 1882-tõl maga Jókai lett a
fõszerkesztõje.
Ezek után kellõen felcsigázva, mi
csengeriek is ismerkedjünk meg
vázlatosan ezzel a történettel.
Történt az 1830-as évek elején,
hogy Csengerbe megérkezett a
református püspök, hogy szoká-
sos vizitációját megejtse.
Megrökönyödve tapasztalta, hogy
a templom tetején a pápista ke-
reszt díszeleg még most is, bár
egy vasból készült kálvinista
kakas van ugyan ráügyeskedve.
De a kereszt láttán a püspök igen
feldühödve felelõsségre vonta a
gyülekezet fõkurátorát, Hadady
uramat, hogy miként van ez?! A
csavaros eszû csengeri öreg atyafi
fortélyosan vágta ki magát, mert
gusztusában a Szamos Kft. be-
indított tehát egy új termékka-
tegóriát, amely immár a gyerme-
keket és rajtuk keresztül a
szüleiket célozza meg. A 2006-os
indulás nem járt sikerrel, ezért
2007-ben saját ügynöki hálózat
kiépítésével elkezdtük forgal-
mazni a "Szamos kölyök" cipõt,
mely a legjobb anyagokból, szi-
gorú minõségi elõírásoknak meg-
felelõen, és magas színvonalú
technológiával készül.
- Hol tartanak most a kölyökcipõ
gyártásával?
- 2008-ban újítottunk: ún. supi-
nált, vagy kifelé döntött (ter-
mészetes labilitást okozva tor-
náztatja a talpizmokat) eljárás-
sal készítjük a gyermekcipõket.
Ez a technika hozzájárul az
egészséges gyermekláb fejlõdé-
mint mondotta "a kereszt elviseli
a kokast, de bizony a kokas nem
viselné el a keresztet!" Ily módon
megvédte a kálvinisták egyik
jelképét, az éber kakast, bizo-
nyítván annak hatalmát. A püspök
jót nevetett ezen az okoskodáson,
s minden maradt a régiben.
Ennek a történetnek oklevelekkel
is igazolt valóságtartalma van.
Ugyanis a templom tornyáról a
reformációt követõen nem távolí-
tották el a keresztet: a közép vas-
kereszt rajta maradt (a szájhagy-
omány és más adatok szerint nagy
kõkereszt), és erre egy vasból
készült kakast szereltek fel a
protestáns hit jelképeként.
Ezt az egyedi egyházi jelképrend-
szert láthatta a püspök úr is. Ám
1835. július 11-én az égiek
megoldották a problémát, mert
"…délután 5 órakor tornyunk vas
keresztjét egy sebes száraz ménkû
öszve törvén…Isten akaratával
távolíttatott el!" Már egy év
múltán, 1836-ban felkerült a
kereszt és a kakas helyébe a ma is
látható sisakdísz, a gömbbel,
vitorlával és aranyozott csillag-
gal. Nem valami tökéletesen lett
elvégezve a munka, mert ezt írta
1854-ben Darabanth János lel-
kész, amikor összefoglalta a tem-
plom történetét: "...ezen tetemes
költségbe került díszétõl a ne-
2010. április
séhez. A gyermekcipõbõl idén a
várható szám 40-45 ezer pár, a 3-
4 év múlva szeretnénk elérni a
100 ezer párat. A célország Ma-
gyarországon kívül, a Josef Sei-
belen keresztül Németország,
majd Oroszország.
- Milyen terveik vannak még a
jövõt tekintve?
- Elérni a 30 évet. A jövõ ala-
kításán most munkálkodunk, per-
sze ehhez kell az elmúlt 20 év
tapasztalata. A sikerek, az ered-
mények, közös érdemeink. Itt
szeretnék köszönetet mondani a
cég menedzsmentjének és min-
den dolgozónak, hogy azt a
bizonyos szekeret két évtizede
egy irányban és nagy erõvel húz-
zák
MJB
vezett torony 1854-dik évi au-
gusztus 18-án ismét megfoszta-
tott, mert egy erõs szélvihar által
a gomb, vitorla és csillag rólla
levettetett s a nagy romlásban
mindegyik nagy romlást szenve-
dett..."
Én még láttam ezt a vaskakast: a
régi gimnázium gyûjteményében
volt, ám a költözködés zûrza-
varában a földön hevert, senki
sem figyelt rá - sajnos, jómagam
sem, máig sem bocsátva meg
egykori önmagamnak - értéktelen
szélkakasnak tekintve. Fájó, egy-
ben tanulságos példa, hogy sem-
milyen jelentéktelennek tûnõ
tárgy mellett sem szabad elmenni.
Fábián László
2010. április CSENGERI HÍRMONDÓ 5.

Kakasszó az ünnepen! III. Almavirág Ünnep képekben

Különleges színfoltja volt a május
1-i III. Almavirág ünnepünknek a
"Kakas-szépségverseny".
Az ÁMK Mûvelõdési Központ-
jának munkatársai hetekkel a ren-
dezvény elõtt meghirdették a
megmérettetést a díszbaromfi tar-
tók nagy-nagy örömére. A ver-
senyre 7 tulajdonos 20 szebbnél-
szebb kakast nevezett be.
A "nagy" napon a szakavatott zsû-
ri Dr. Bokor Gyula elnökletével,
Csizmadia-Szûcs Ágnes és Orosz
Mihály tagságával nehéz helyzet
elé lett állítva. A "zsûrizõ-ládába"
egyenként kerültek szemrevétele-
zésre az ORPINTON, óriás
BRAHMA, COCHIN, ITÁLIAI,
WYANDOTTE, JAPÁN kaka-
sok. A zsûri "Különdíjban" része-
sítette: Fodor László, Kazamér
Krisztián, Ferenczi Csaba (Csen-
gersima) és Fehér Sándor szár-
nyasait.
I. helyezést Lakatos Zoltán, II.
helyezést Szabó Henrik, III. he-
lyezést Osváth Zoltán díszba-
romfija ért el.
A szervezõk a jövõben további
díszbaromfik, díszmadarak ver-
senyét tervezik a nagy érdeklõ-
désnek köszönhetõen, hiszen
A színpadon fellépett a Megasztárból ismert mátészalkai Szatmár
szépszámú látogatót vonzott a kü-
Kamara együttes is. Vezetõjük Filep László, iskolai csoportunk egyik
lönleges látványosság. vezetõje

FÖLD NAPJA
" A Föld nem a mienk, csak kölcsön kaptuk"
A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009- Biciklitúra
0132-es jelû projektben a Kör-
nyezetvédelem-Szelektív hulla-
dékgyûjtés féléves modulban
résztvevõ két osztály kezde-
ményezésével az alsó tagozatos
gyerekek megünnepelték a Föld
Az Ököritói Fergeteges
Napját.
A 2. t osztály rövid jelenettel
készült, melyben a környezetünk
megóvására hívták fel a figyel-
met, ami a Mûvelõdési Házban
került megrendezésre. A megem-
lékezés prezentációval kezdõdött,
mely során olyan képeket láthat-
tak a tanulók, amelyek azt mutat-
ták be, hogy bolygónk nagy ve- gozat aulájában kerültek kiállítás- tenni környezetünk védelméért. A
szélyben van, és felhívták a fi- ra. Ezután a modulban résztvevõ legfontosabb az lenne, hogy eljut-
gyelmet a káros tényezõkre. A két osztály, a 2.t és a 3.t osztály tassuk tanulóinkat arra a pontra,
rendezvénysorozat az elõzetesen biciklitúrára indult. Ezek a prog- hogy ne csak ünnepeljük a Föld
meghirdetett plakátverseny érté- ramok megpróbáltak kicsit rámu- Napját, hanem tetteinkkel, életvi-
kelésével folytatódott, melyre tatni, milyen lenne a helyes és telünkkel mutassunk példát.
minden osztályból érkezett pá- követendõ életmód, és hogy
lyázat. Az alkotások az alsó ta- egyénileg mit tudunk, tudnánk Erdõsné Papp Judit pedagógus A romániai Control Dance

TAVASZ PROJEKT
A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-
0132-es jelû pályázata háromhetet
meghaladó projekt keretében az
alsó tagozaton a Tavasz címû pro-
jekt került bevezetésre, mely már-
cius 1-tõl május 2-ig tartott. A
projektben részvett az 1.c, 3.t, 4.a,
és a 4.b osztály, Pappné Szabó
Judit, Erdõsné Papp Judit, Magos
Lászlóné, Csáki Klára vezetésé-
vel.
Március a tavasz elsõ hónapja.
Ébred a természet, csalogat a nap-
sugár, ünnepelni látszik minden Fazekasmester Májusfa a fõtéren
és mindenki. Jó alkalom és lehe-
tõség kínálkozott arra, hogy a
gyermekekben felébresszük a A projekthez húsvéti nyuszit és talicskát készített Gereben József, a
kíváncsiságot a természet apró GESZ dolgozója, akinek ügyes kezét dícséri többek között a pár éve
szépségei és a tavaszi ünnepek felépített almatemplom, az Egészséghét piramisa, karácsonyfa díszek,
iránt. Március elején készültünk a betlehem, stb. Köszönjük!
nemzetközi nõnap megünnep-
lésére, amit a legnagyobb nemzeti megfigyelésekkel, kirándulások soknak való örömszerzés. Sok-
ünnepünk az 1848-49-es forra- alkalmával mélyítettünk el. A sok tevékenységgel, játékkal,
dalom és szabadságharc ünnepe gyerekek széles körben megis- mozgással kísérve bõvítettük
követett. Ezután következett a merkedhettek a tavaszi ünnepkör tanulóink ismereteit. Az együtt
húsvét, ami igazán közel állt népszokásaival, hagyományaival, végzett tevékenységek során
ehhez a korosztályhoz. Záró he- ünneplési szokásainkkal. fejlõdött a gyerekek egymás iránt
tünk az anyák napi ünnepség Erõsödött hagyomány tiszteletük, érzékenysége, közösséggé for-
elõkészületeivel és az ünnepi mû- társaikkal való együttmûködésük. málódása, szocializációja.
sor elõadásával fejezõdött be. A A technikai tevékenységek során
két hónap alatt tanúi voltunk a ter- fontossá vált számukra az ünne- Erdõsné Papp Judit Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán Az ünnepet a Fate-rock retro
mészet megújulásának, melyeket pekre való felkészülés és a má- pedagógus zenekar zárta
6.
Föld és tavasz témák
a szamosbecsi oviban
TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0132
jelû pályázat keretében a sza-
mosbecsi óvodában áprilistól a
Föld õselem került feldolgozás-
ra, amely változatos, játékos
cselekedtetéssel sok ismeret
megszerzését biztosította a
gyerekek számára. Megismer-
kedtünk az emberek lakóhelyé-
vel, a Földdel, a csoportba bevitt
földgömb segítségével bemutat-
va, majd játékkal eljátszva.
Ezt követõen megnyitottuk az
átfogó innovációban készített
"Itt a tavasz örülhetünk, sok
virágot hozott nekünk…" három
hetet meghaladó projektünket a
Föld Napján.
Az elsõ héten " A szebb a világ
anyák napján…" címmel anyák
napjára készülõdtünk. Készítet-
tünk meghívót, ajándékot, szí-
neztünk, virágokat ragasztot-
tunk.
Verseket, dalokat, körjátékot
tanultunk, és mûsorral köszön-
töttük az édesanyákat, kereszt-
anyákat, nagymamákat. A má-
sodik héttõl a közvetlen kör-
nyezetünk megóvására, védelmé-
re fordítottunk nagy figyelmet.
A Föld Napja alkalmából tablót
készítettünk. Fákat, bokrokat
ragasztottunk különbözõ tech-
nikák segítségével.
Megismerkedtünk a szelektív
hulladékgyûjtéssel. Az udvaron
gyûjtöttük a szemetet (alma-pa-
pír, körte-fém, szilva-mûanyag,
szõlõ-üveg) csapatokat alkotva,
a jellel ellátott szemetesekbe
helyeztük el, majd összehasonlí-
tottuk, az összegyûjtött meny-
nyiség alapján, melyik csapat
végezte jól a munkáját és kik
voltak a legeredményesebbek.
Májusfát állítottunk az óvoda
udvarán.
Az almavirág napra virágzó
almafát készítettünk wc papír-
gurigából, amelyet megfestet-
tünk, ez volt a fa törzse.
Vágással elkészítettük a lomb-
koronát és virágot ragasztottunk
rá.
Az óvoda gyakorlókertjében ül-
tettünk, hagymát, virághagy-
mát, vetettünk magvakat, palán-
táztunk paprikát és paradicso-
mot.
Szécsiné Váczi Mónika
szakmai vezetõ
CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. április
Hátrány kompenzálás
Csenger Város Önkormányzata -
mint fenntartó - és a városi intéz-
mények minden pályázati lehetõ-
séget megragadnak annak érde-
kében, hogy a költségvetésüket
külsõ forrásból kiegészíthessék.
Már több éves sikeres közoktatási
pályázat - az iskolai és az óvodai
nevelésre vonatkozóan - az esély-
egyenlõséget szolgáló intézke-
déseket és az integrációs rend-
szerben részt vevõ intézmények-
ben dolgozó pedagógusokat tá-
mogató projekt. E tanév vonat-
kozásában 14 663 680 Ft nagy-
ságrendû összeg kerülhet fel-
használásra. Kazamér Tibort az
ÁMK és az általános iskola igaz- rés a HHH-s tanulók osztályon Továbbá konkrét, kézzelfogható
gatóját arról kérdeztük, hogy mi is belüli aránya között. A tanév juttatásokat is kapnak a diákok.
ez az IPR s ezt a komoly összeget során a pénzbõl rengeteg olyan Karácsonyra játékot, könyvet,
mire fordítják? dolgot kiviteleztünk, amely míg éppen most tavasszal "Joma"
"Az integráció együtt nevelést egyébként nem valósulhatott vol- márkájú tréning alsót. A felzár-
jelent, ami azt foglalja magában, na meg. Vásároltunk tan- és kóztatásban résztvevõ pedagógu-
hogy a hátrányos helyzetû, hal- sporteszközöket, sportruházatot, saink havi bontásban kiegészítõ
mozottan hátrányos helyzetû és táncruhát, alakítottunk ki tan- illetményben részesülnek.
SNI-s tanulókat is együtt oktatjuk ulóbarát környezetet új polcok, Összességében egy olyan sikeres
a többi diákkal. Ez a képzési mód iskolabútorok, szõnyegek, füg- programnak értékelem amiben
kiváló lehetõséget biztosít a tanu- gönyök vásárlásával. A szociális szülõ, diák, pedagógus, fenntartó
lásban lemaradók felzárkózta- hátrányok enyhítésére kulturális egyaránt jól jár". További sok
tására. programokba, osztálykirándulá- ilyen volumenû sikeres pályázatot
Fontos, hogy egy évfolyamon sokba, úszásoktatásba kapcsolód- kívánva köszönjük meg Igazgató
belül a tanulócsoportok között hattak be az érintett tanulók, a Úr nyilatkozatát.
25%-nál nem lehet nagyobb elté- szüleik számára ingyenesen.
“Egészséghét” Iskolánkban
“Ha az vagy, amit megeszel, és nem tudod, mit eszel, tudod, ki vagy?”
A mai rohanó világunkban egyre
kevesebb idõt fordítunk az egész-
séges táplálkozásunkra. Sajnos ez
kihat a felnövekvõ nemzedékek
életmódjára is. Ezért gondoltuk
úgy, hogy egy héten át bevezetjük
diákjainkat és az érdeklõdõket az
egészségmegõrzés titkaiba. Az
"EGÉSZSÉGHÉT" fogalma már
nem ismeretlen szûkebb és tágabb
környezetünkben, a hagyomá-
nyokat követve minden évben
megrendezésre kerül. A szeptem-
berben indított TÁMOP 3.1.4.
pályázat újra lehetõséget adott
céljaink megvalósítására, hiszen
változik körülöttünk a világ,
újabb és újabb problémák vetõd- - Közel állt hozzájuk a kozmetikai meglepetésére a tanárokból álló
hetnek fel, így már tovább bõvít- tanácsadás, hiszen ebben a korban kis csapat is részt vett a megmé-
hettük eddigi ismereteiket, ta- ki nem akar szép lenni. - Az rettetésen.
pasztalataikat. Természetesen, ügyességi sportvetélkedõ is - A hét produktumai - plakátok,
nagy gondot fordítunk a preven- összekovácsolta a gyerekeket, rajzok, egészségpiramis, élelmi-
hiszen évfolyamonként küzdöttek szerkör - mindenki számára meg-
cióra, hogy felnõtt korukban
meg egymással. tekinthetõk voltak. Az aktív részt-
tudják hasznosítani a hét alatt
- "Ételed az életed" címmel orszá- vevõk munkáját oklevéllel és
elsajátított ismereteiket. Gazdag
programajánlatunkból választha- gok hagyományos ételei sorakoz- ajándékcsomaggal jutalmaztuk.
tott mindenki érdeklõdésének tak az osztályok asztalain, ame- Szeretnénk köszönetet mondani
megfelelõen. Ezen a héten min- lyet rövid ország ismertetõ köve- minden pedagógusnak, segítõ fel-
den reggel nagy tetszést aratott a tett. nõttnek, diáknak, akik hozzájárul-
diákok körében a zenés reggeli - A csütörtöki szellemi vetélkedõn tak a hét sikeréhez.
torna. Eleinte félénken, de a számot adhattak tudásukról. Játé-
következõ napokban már jó kos, ügyességi formában tovább Papp Veronika és
kedvû gyerekektõl volt hangos az bõvülhetett a témával kapcsolatos Nagy Katalin
aula. tudásuk. A diákrésztvevõk nagy szervezõ tanárok
A víz témakörrel foglalkozunk a 3-as oviban
"A Kompetencia alapú óvodai A cica csoport
nevelés bevezetésével a víz téma-
kör feldolgozása során a tavacs-
kát, és a tóban élõ állatokat fes-
tették a meg nagyörömmel a csen-
geri Cica csoportba járó gyerme-
kek. Az emlékezet, a dondolkodás
fejlesztése, a belsõ vizuális kép
megjelenítése is volt a célja a pe-
dagógusoknak a játékos tevékeny-
kedtetéssel. A festést megelõzte
az elõzõ napon tett természetes
környezetben történt látogatás."
2010. április
Gyermeknapi
rendezvények
programtervezete
Május 18. Író olvasó találkozó a
könyvtárban Gyárfás Endre íróval
Május 27 -28.
Mûvelõdési Központ (belsõ
udvar, esõ esetén benti termek)
Május 27.
09.00 Gyermekszínház: A helység
kalapácsa - Interaktív elõadás
10.00 - 14.00-ig Kézmûves fog-
lalkozások
10.30 Táncház
11.00 Kerékpárverseny - Kresz
tanpálya
13.30 Gyermekszínház: A cigány,
aki becsapta a sárkányt
Az öreg halász és az aranyhal
Szivárvány Színház
14.00 LAN parti a felnõtt
könyvtárban
14.00 FIFA - interaktív futball
vetélkedõ
14.30 Fakanál bábkészítés a belsõ
udvaron
15.00 Tûzoltó bemutató és vetél-
kedõ, Gyermeknapi sakkverseny
16.00 "A mi folyónk a Szamos"
címû rajzpályázat kiállítása, ered-
ményhirdetés
16.30 Író-olvasó találkozó Oláh
Andrással a gyermekkönyvtárban
17.00 Macska szépségverseny
17.30 Aszfalt rajzverseny
18.00 Családi mozi: Így neveld a
sárkányodat
Május 28.
17.00 Kerékpártúra
Június 03.
Ünnepi Könyvhét alkalmából -
gyermekkönyvtár
10.00 Lauku Laura gyermekíróval
író-olvasó találkozó
Anyakönyvi hírek
Újszülöttek
Csenger
Szakács Elizabet
(an.: Szakács Andrea), Farkas
Armand (an.: Lukács Orsolya)
Csengerújfalu
Gál Zoltán
(an.: Márton Andrea)
Eltávoztak közülünk
Csenger
Széles Ferenc (1927), Demján
Endre (1926), Magyar Endre
(1923), Papp Róza (1943),
Csengerújfalu
Páskuly István (1947)
Szamosangyalos
Nagy Ernõ (1933)
SZÁNTÓFÖLD
ELADÓ
31.11 aranykorona értékben,
a csengeri 0269 hrsz-ú,
38 hektáros táblában.
Irányár: egymillió forint.
Érdeklõdni: Nagy Lajos
06/30/239-5000
telefonszámon.
CSENGERI HÍRMONDÓ
Országos elsõk
Barcsay Vivien és Szilágyi Fruzsina a budakalászi Magyar
Látványtánc Szövetség által szervezett országos moderntánc versenyen
elsõ helyezést értek el, amivel továbbjutottak az európa bajnokságra
Önök küldték
• Erdõs Klára (Molnár J. u.)
által adott fotó is kapcsolódik
az árvízhez, konkrétan a tót-
falusi harangláb látható rajta,
mely az árvízkor bizony
megdõlt.
• Papp József (Foglár u.) mint
régi tótfalusi focista, mega-
jándékozott egy, a legendás
tótfalusi csapatot ábrázoló kép-
pel.
• Zolnai Katalin (Budapest) az
árvízi visszaemlékezéséhez
kapcsolódó képet küldött,
amelyen a gyerekek az áradó
vizet nézik - illetve ez esetben
a lencsébe néznek.
Múzeumi hírek
• Osváth Józsefné (Béke u.) egy
dossziényi hímzésmintát, ún.
"drukkolómintát" adott. Köszönet
az értékes gyûjteményért.
• A még tavaly megtalált szamos-
becsi késõbronzkori telep szemét-
gödrébõl elõkerült csésze im-
máron - helyi erõvel kirestaurálva
- várja tárlóba helyezését.
Diáksport - atlétika
Mezeifutó sikerek - országos szinten is
Március utolsó napján rendezték
a mezeifutó diákolimpia megyei
döntõjét a nyíregyházi repülõ-
téren. Iskolánkat 18 fiú és lány
atléta képviselte négy csapattal. A
hosszú felkészülés kiemelkedõ
eredményeket hozott. A III. kor-
csoportos fiúk csapatban a 3.
helyen végeztek (Ecsedi Gábor,
Adorján Márk, Varga Krisztián,
Szedlacsek Mátyás) A lányok 2.
helyezést értek el ugyanebben a
korcsoportban, így továbbjutottak
az országos döntõbe (Juhász Lei-
la, Szabó Kitti, Lakatos Andrea,
Szabó Zsófia) A IV. korcsoportos
"legtapasztaltabb" fiú és leány
csapat most sem talált legyõzõre,
és mindkét csapta a dobogó leg-
magasabb fokára állhatott, és
továbbjutott az országos döntõbe.
(Juhász Balázs, Páskuly Gergõ,
Székely Gergõ, Szedlacsek János,
Korai búcsú a kupából
Már az elsõ akadályon elbukott
futballcsapatunk, s igen korán
kiszálltunk a Magyar Kupa küz-
delmeibõl. Április 13-án a me-
Kézilabda
Kezd magára találni a kézilabdac-
sapat, a mérkõzések utolsó har-
madában ismét visszaállt Szabó
József és Barcsay Ferenc, rutin-
juk és játékerejük meghatározó
volt a meccseken. A fiatalok is
egyre jobban épülnek be a csa-
patba.
Eredményeink:
február 20. Baktalórántháza -
Csenger 24-43 (12-20)
A gólarány talán kissé megle-
petés, a gyõzelem azonban telje-
sen jogos és megérdemelt volt.
március 28. Csenger - Ópályi
27-34 (10-16)
Félidõig még álltuk a sarat, de az
NB-s szalkai játékosokkal mege-
rõsített ellenféllel szemben nem
volt keresnivalónk
Az ifik eredményei
Mátészalka - Csenger 3-1,
Csenger -Sonkád 6-0
Kocsord-Csenger 4-3
Jó hírek az utánpótlásról
Eddig jól szerepelnek a megyei I.
osztály keleti csoportjában az U-
13-as fiúk, azaz az 5-6-7 osztá-
lyosok Molnár Csaba edzõ irá-
nyításával. Ide ugyan nem kö-
telezõ a benevezés, de nem árt a
7.
Gáspár Dávid) valamint (Osváth
Krisztina, Gaál Izabella, Beczõ
Alexandra, Pesti Enikõ, Apáti
Renáta)
Az országos döntõ április 15-én
lett megrendezve a gödöllõi re-
pülõtéren. A nagy szél és a hideg
esõ dacára korcsoportonként és
nemenként 30-40 csapat és mint-
egy 220 diák állt egyszerre a
rajthoz. A petõfis diákok ismét
bizonyítottak, mert mindhárom
döntõs csapatunk bekerült az
ország 10 legjobb csapata közé.
A IV. kcs. lányok a 9 helyezést ér-
ték el, a fiúk a 7. helyen végez-
tek. A III. kcs. lányok nagy
hajrában a 6. helyre küzdötték fel
magukat, így megérdemelt volt az
oklevél.
Gratulálunk a kiváló sportolók-
nak, és felkészítõ tanáruknak,
Papp Szilárd testnevelõnek.
gyei III.osztályú, a Kisvárdai
Csoportban elsõ helyezett Gelé-
nes csapatától szenvedtünk 3-0
(1-0 ) arányban vereséget.
április 3. Demecser - Csenger
35-24 (15-14)
Ez a meccs nem vonul be kézi-
labdásaink szép emlékei közé, a
félidõ után nagyon elfáradtunk
április 10. Csenger -Nyíregy-
háza Tan.képzõ Fõiskola 33-38
(13-19)
A pontveszteség nélkül élen álló
testnevelés szakosok ellen ez
ugyancsak elfogadható eredmény
április 17. Csenger - Nagykálló
41-38
Az NB II-esekbõl álló kállóiak
nem bírtak lelkesedésünkkel - no
és a még lelkesebb szurkolóink
buzdításával.
április 20. Kisvárda - Csenger
31-26 (14-7 )
Nagyon sovány volt a csengeriek
csapata
Csenger - Nagyszekeres 2-2
Tisztaberek - Csenger 5-0
gyerekeknek megszokni a het-
enkénti tétmérkõzéseket. Mint azt
megtudtuk, a csapat Nyírbátor
mögött az elõkelõ 2. helyen áll,
tavasszal még vereség nélkül
fociztak.
8.
A legmagasabb kitüntetés
"A "Jó tanuló-jó sportoló díj" a
magyar diákok számára adható
legmagasabb kitüntetés, amely a
tehetséges nemzet legtehetsége-
sebbjeinek teljesítményét ismeri
el." - hangsúlyozta az oktatási és
kulturális miniszter a Magyar
Köztársaság jó tanulója-jó spor-
tolója-cím" díjátadó ünnepségén
március 22-én Budapesten, az
Uránia Filmszínházban. A tár-
cavezetõ így fogalmazott: "Önök
egy egész ország számára pél-
daképek lettek, egy egész ország
Szomorú szombatok….
Legalábbis a mi számunkra.
Focicsapatunk sajnos a mély-
ponton van, a hetedik mecs-
csünkön sem tudtunk nyerni, az
utolsó helyezetteknek is siker-
élményt nyújtottunk.
Az általános szurkolói vélemény
szerint mostanra már a támadó-
sor is elbizonytalanodott, vé-
delmünk pedig meccsrõl-mecs-
csre csõdöt mond. Kész csoda,
hogy ennyi vereséggel még
"csak" a 8.helyen állunk (április
30), igencsak sovány vigasz,
hogy azért ki csak nem fogunk
esni.
Most nézzük ezeket a szomorú
szombatokat sorra….
III. 20. Majdnem meglepetés
Mátészalka - Csenger 5-4 (3-1)
Még élénken emlékezhetünk rá,
mikor õsszel itthon háromgólos
vezetésünk ellenére Szalka
egyenlíteni tudott. Talán kicsit
egy hasonló bravúrban bíztunk,
és majdnem valóra váltak
álmaink. Már az elsõ percektõl
egyértelmû volt, hogy itt ki-
egyenlített erõk nyílt sisakos
küzdelme. Jellemzõ, hogy két
kapufával kezdtünk, elõször ez
Csontosnak sikerült, majd Szi-
lágyi vitte egy az egyben a
kapusra a labdát, sajnos felé
emelt. Érlelõdött valami, de
nem nekünk, a hazaiak a 6. perc-
ben egy jól eltalált szabadrúgás-
ból elõnyhöz jutottak (1-0),
majd a 12. percben ugyancsak
pontrúgásból ezt növelték (2-0).
Az volt az egészben a kellemet-
len, hogy szinte helyzet nélkül
kaptuk az elkerülhetõ gólokat.
Szerencsére lélektanilag feldol-
goztuk ezt, mert a 15. percben
válaszként Szilágyi szögletébõl
büszke Önökre."
A megyébõl heten vehették át a
díjat: ebbõl négyen a "Petõfi
Sándor" ÁMK általános iskolájá-
nak tanulói, városunk büszke-
ségei. Juhász Balázs 7.a, Gaál
Izabella 8.a, Beczõ Alexandra
8.e és Busák Alex 6.a osztályos
tanulók. Mindannyian kitûnõ
tanulmányi eredménnyel és vala-
milyen diákolimpiai sportágban
országos bajnoki címmel ren-
delkeznek.
Gratulálunk a díjazottaknak!
Jónás a hosszúba fejelt (2-1).
Az egyenlítés azonban nem jött
össze, hanem a hazaiak húztak el
megint, egy jobboldali szök-
tetésre talán feleslegesen futott
ki kapusunk (3-1).
A szünet után is jól játszottunk, s
újra a sarkukban voltunk, Szilá-
gyi jó érzékkel vágta hálóba a
labdát (3-2). De megintcsak
nekünk kellett futnunk az ered-
mény után, mert a 60. perc táján
lelohadtak reményeink egy hazai
góltól (4-2). De ismét mi követ-
keztünk, Oroszt buktatták a
büntetõn belül, amit õ maga
torolt meg (4-3).
Menetrendszerûen a 80. perc-
ben következett a szalkaiak
újabb találata (5-3), de nem
sokáig maradt ez az eredmény,
mert a csereként beállt Jakab
beadásából Kondor kapás-
lövéssel lõtt a hálóba (5-4).
Mindent kockára téve kitámad-
tunk az egyenlítés reményében,
Szalka teljesen beszorult, de
hamarabb lefújták a meccset,
mielõtt kiegyenlíthettünk volna
(...ezt a hazai szurkolók mond-
ták…) Így is szép fegyvertény,
igazi férfimunka volt a vereség
ellenére is.
III. 27. Drámai küzdelem
Csenger - Sonkád 5-6 (3-2)
Nehéz meccsnek ígérkezett a 2.
helyezett ellen, és így is lett.
Már a 2. percben vezetést sze-
reztek a vendégek, pedig ka-
pusunk után a kapufa is mentett,
de védõink tétlenkedtek (0-1).
Nemsokára mi hagytunk ki egy
100%-os helyzetet, majd Szilá-
gyi 20 méteres lecsapódó lövését
kellett védeni. Voltak tehát lehe-
tõségeink, de lassan a labdabiz-
CSENGERI HÍRMONDÓ
tosabb sonkádiak kerekedtek
felül, és a 15. percben egy szél-
rõl benyesett labdát vágtak há-
lónkba (0-2). Látszott azonban,
hogy csapatunk nem roppan
össze. A 20. percben Halász
mentett meg egy elveszettnek
vélt labdát, beadását Szilágyi
sarokkal tette vissza Csontos-
nak, aki laposan gurított a
kapuba (1-2). A 23. percben
megtörtént a kisebb csoda,
kiegyenlítettünk. Orosz jó lab-
dát kapott, pontos beadását
Jónás perdítette be (2-2). Aztán
a 35. percben már mi vezettünk!
Orosz egy mélységbõl jövõ lab-
dát csípett el, lecsapott rá és
valahogyan a hálóba terelte (3-
2). Most a mi perceink követ-
keztek, elõször Szilágyi próbál-
kozott háttal, majd az üresen
lévõ Orosz lõtte bele a kapusba a
labdát a 44. percben, hej, ha csak
egyik is bemegy… mi talán már nem is hittünk
Szünet után rögvest a kapufát
tesztelte Szilágyi, majd rá 3 per-
cre egy szokásos szélvészgyors
ellentámadásból a vendégek
egyenlítettek (3-3). A drámai
küzdelem folytatódott, a 60.
percben Szilágyi beadását az
érkezõ Jónás röptében vágta a
hálóba (4-3) Örömünk rövid
volt, mert 2 perc múltán egy
szabadrúgásból a mi hálónk
rezgett (4-4). A 67. percben Szi-
lágyi óriási helyzete következett,
de sikerült a kapust eltalálnia, ezt
az ellenfél a 73. percben újabb
góllal torolta meg, szélrõl jövõ
labdájuk teljesen üresen talált
egy csatárt (4-5). De az elõadás-
nak még nincs vége, a csereként
beállt Kondor a 80. percben
egy keservesen megszerzett
labdát a kapuba juttatott ( 5-
5). Sonkád rákapcsolt, védel-
münk egyszerûen tehetetlennek
bizonyult a kontráikkal szem-
ben, így jutottak a 86. percben
11-eshez, amit kapusuk kivédett,
de a kipattanóra nem volt hazai
védõ (5-6).
Már a 91.percben jártunk, mikor
mi javunkra fújtak 11-est, a
végrehajtó Kondor azonban a
kapus kellõs közepébe bombá-
zott. Ritka lehetõség maradt
el….
Drámai, fordulatokban és gólok-
ban gazdag meccset láthattunk,
sajnos a csatárok nem tudnak
annyi gólt rúgni, hogy a védelem
eggyel többet ne hozna össze.
IV. 3. Most alulmaradtunk
Kocsord - Csenger 3-1 (2-1)
Kocsord néha kellemetlenül
meg tudta már tréfálni csapa-
tunkat, máskor viszont szinte
komolytalan, edzõpartnernek is
gyenge volt, így például tavaly
áprilisban 15 góllal tömtük ki
õket a Kraszna partján, itthon
pedig Bunca mesterhármasával
hetet adtunk. Az utolsó elõtti
helyezett ellen sima gyõzelmet
remélhettünk az elõzõ hetek jó
csatárteljesítményeibõl követ-
keztetve. Hát bizony nem jöttek
be az optimista jóslatok, talán a
kelleténél nagyobb mellénnyel
léptünk pályára. Mintha hagy-
tuk volna õket szép lassan be-
lelkesedni, olyannyira feltur-
bózták magukat, hogy elhitték,
hogy ellenünk gyõzelem is lehet-
séges. Lassanként átvették az
irányítást, és a 25. perc körül
szabadrúgásból szerencsétlen
módon pattogott be hálónkba a
labda (1-0). Mostmár hiába pró-
báltuk mi vezényelni a meccset,
támadásaink mindinkább gör-
csösebbé váltak a nagy igye-
kezettõl. Hiába egykapuztunk
végig, a hazaiak kontrái lettek
eredményesek, egy baloldali
védelmi rövidzárlat utáni bead-
ásból növekedett a kocsordi
elõny (2-0). Még semmi nem
látszott elveszettnek, mert a 40.
perc táján Orosz Fecó balol-
dalon megszerzett labdát ve-
zetett a 16-osig, majd a hosszú-
ba tekerte (2-1).
A második félidõben sem tudtak
eredményessé válni a meddõ tá-
madásaink, egyre fogyott az idõ,
igazán az egyenlítésben, a hazai-
ak pedig egyre vakmerõbben
kezdtek akciózni, nemhiába,
mert egy gyors kontrából be is
állították a végeredményt (3-1).
Bizony, ez egy kellemetlen, nem
várt vereség volt… annyira magától értetõdõ a mi
IV. 10. ritka arányú vereség
Csenger - Nagyszekeres 1-6
Harmad ízben kaptunk ennyi
gólt ezen a hazai pályán, és az is
érdekes, hogy éppen egy éve
itthon ugyancsak Nagyszeke-
restõl kaptunk ki (1-2). De most
talán máshogy is alakulhatott a
mérkõzés végkifejlete, ha a 7.
percben Szilágyi nem a kapus
ölébe teszi lágyan a labdát. A 13.
percben viszont a mi felsõ kapu-
fánkon csattant egy lövés, de a
15. percben egy baloldali bea-
dásból már megszületett a ven-
dégek gólja (0-1). Ettõl kezdve
aztán már teljesen a vendégek
irányítottak, sõt még egy jogos
11-est is kaptak buktatásért, de
kapusunk kétszer(!) is hárított. A
24. percben megint neki kellett
bravúrt bemutatni, mert védel-
münk ekkor sajnos már átjáróház
volt, az ellenfél kénye-kedvére
cikázhatott köztük. Hiába volt
még Szilágyinak egy veszélyes
lövése, a vendégek szépen meg-
játszott támadásból növelték elõ-
nyüket (0-2). Innentõl teljesem
zavart lett csapatunk, a labdát
képtelenek voltunk megtartani,
olykor-olykor Szilágyi lövései
jelentettek némi reményt. Szünet
után sem ment jobban a játé-
kunk. Rögtön két helyzettel
kezdtek a vendégek.
Egyfolytában támadtak, negyed-
óráig egyetlen támadásunk nem
volt. A szekeresiek még nagyobb
sebességre kapcsoltak, elmélázó
védõink között becselezték
újabb góljukat (0-3). Ez aztán
már a végsõ összeomlást hozta,
csapatunk a sok hiba mellett
mostmár kedvetlenül is játszott,
Csenger és a városkörnyék
közéleti havilapja
2010. április
gyér és erõtlen támadásaink nem
jelentettek különösebb veszélyt.
A 76. percben Szilágyi buk-
tatásáért megítélt büntetõt
Jónás értékesítette (1-3), de lát-
szott, hogy ez csak szépségta-
pasz lesz, mert alig pár perc
múlva egy szögletbõl pazar
fejesgólt remekeltek a vendégek
(1-4). Innentõl már gáláztak,
ahány támadásuk volt, annyi gól
esett (1-5), majd nem sokkal a
lefújás elõtt jött a kiütés (1-6).
A harmadik gól után a szer-
vezettebb vendégek ellen széte-
sett motiválatlan csapatunknak
esélye sem volt.
IV.17. Már tõlük is??
Tisztaberek - Csenger 4-0 (2-0)
A mindenkori sereghajtók ellen
tavaly tavasszal otthonukban
kétgólos gyõzelmet kasszíroz-
tunk be, ebben a szezonban vi-
szont õsszel a csengeri pályán is
csak kínkeservesen,egyetlen Os-
váth góllal tudtunk nyerni.
Most, a tabella utolsó helyezett-
jéhez utazva azért a kocsordi
fiaskón elgondolkodva nem volt
gyõzelmünk esélye. Tudtuk,
hogy a hazaiaknak semmi külö-
nösebb vesztenivalójuk nincs,
pontra éhesen esnek nekünk,
egyszóval nehéz lesz a dolgunk.
De ilyen dicstelen végrõl azért
még csak nem is gondoltunk. Az
sem volt éppen jó elõjel, hogy
nagyon tartalékosan, öt-hat
kulcsembert nélkülözve kezd-
tünk. Nem is rosszul, mert az
elsõ tíz percben már két kapufát
is rúgtunk, s jó húsz percig a mi
akaratunk érvényesült. De a focit
gólra játsszák. A 25. percben
efgy gyors hazai kontratámadás
góllal fejezõdött be (1-0). A
tisztaberkiek a lehetõ legegy-
szerûbb - ám a leghatásosabb
mószerrel küldtek minket pad-
lóra, hosszan-hosszan elõrevá-
gott labdájukat egy csatár egy-
szer-másszor csak elkapja, és a
védõket lefutva gólt szerez. Ez a
recept ugyancsak bevált, így
esett a második góljuk is a félidõ
végén (2-0).
Kényszerû cserékkel próbálkoz-
tunk, de ez sem segített. Igaz
végig támadtunk, de hitehagyot-
tabban az idõ múlásával.
Védõink nem tudtak mit kezdeni
a gyors kontrákkal, a rávezetett
labdákból általában a csatár jön
ki gyõztesen, Örömmámorban
úszott Tisztaberek, mikor az 55.
percben már 3-0 volt az ered-
mény, hát még mikor a
belelkesült hazai csatár a 70.
percben beállította a végered-
ményt (4-0).
Ennyi gólt még egy élvonalbeli
csapattól sem szoktunk nagyon
kapni - legalábbis eddig így volt
ez. Tudomásul kell venni, hogy
nem elég a támadásszövögetés,
gólokat kell elérni.
Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság
Fõszerkesztõ:
Mesterné Juhász Beáta
Szerkesztõség címe:
4765 Csenger, Ady u. 14.
Kiadja: Csenger Város Önkormány-
zata, Csenger Ady u. 14.
Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán,
Csenger Város jegyzõje
ISSN 0866-2576