TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZAKMAI ÁBRÁZOLÓ
ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKÁI

GEOMETRIA ÉS MŰSZAKI RAJZ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Projektív geometria Affinitások, kollineációk, korrelációk, involúciók. A projektív sík és térgeometria analitikus modellje. 2. Projektív transzformációk Másodrendű és másodosztályú alakzatok. Pascal, Brianchon, Steiner tételek. Projektív metrika. 3. A Monge projekció Helyzetgeometriai és metrikus feladatok. Képsík-transzformáció és rotáció. Poliéderek, gömb, egyszerű görbelapú testek ábrázolása, metszése egyenessel, síkkal. Kúpok és hengerek áthatása. 4. A kótás projekció A kótás projekció fogalma, alapfeladatok. Gyakorlati feladatok a kótás projekcióban: fedélidomok, földmunkálatok szerkesztése. 5. Axonometria A leképezés fogalma, Pohlke tétel és az alaptétel, térelemek ábrázolása. 6. Az axonometria alkalmazásai Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés. Speciális axonometriák. Összemetszési eljárás. 7. Centrális projekció A centrális projekció matematikai megalapozása. Térelemek helyzetgeometria feladatok, metrikus feladatok, mérési kör. ábrázolása,

8. A centrális projekció alkalmazásai Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés. Speciális perspektívák. Centrális összemetszési eljárás, centrálaxonometria. Sztereoszkópikus projekció. Fotogrammetria. 9. Differenciálgeometriai alapok Sík- és térgörbék, felületek differenciálgeometriai vizsgálata. 10. Műszaki rajz A szimbolikus ábrázolás alapelvei, a legfontosabb szabványok. Az ábrázoló geometria objektumainak speciális megjelenése a műszaki rajzban. 11. Számítógépi grafika Grafikus szoftverek, műszaki rajzok gépi úton való előállítása. Az AutoCAD elemei. Szerkesztések. Síkbeli és térbeli objektumok ábrázolása.

ANGOLTANÁRI Kötelező tárgyak

SZAKKÉPZETTSÉG

1. Teaching British Culture and Society 1. Major developments in the history of the four nations of the British Isles up to 1485 The history of conquests and settlement. Wars in France. The first stages of the unification process 2. Britain in the Early Modern period (1485-1800) The Reformation. The Elizabethan religious settlement. The causes of the Civil War. The Glorious Revolution. The Hanoverians 3. Britain's changing role in the world Foreign policy. Empire & Commonwealth. Britain and the European Union 4. The British political system Constitutional development. The electoral system. The party system. Parliament. The Government 5. Economy and society Economic history. Economic policies. Social classes. Race relations 6. The Educational system School history. The state school system. Public and other independent schools. The Universities 7. Religion in Britain Religious history. The Church of England. Other religions, churches and religious movements 8. Welfare The origins of the welfare state. The NHS. The NHS reforms of the 1980s and 1990s. The benefits system 9. Post-1945 political history up to 1970 10. Post-1945 political history from 1970 to 1997 Required reading: McDowall, D. An Illustrated History of Britain. London: Longman, 1991. Oakland, J. British Civilization. London: Routledge, 1992. Sked, A. - Cook, C. Post-War Britain. London: Penguin, 1990. Recommended reading: Bromhead, P. Life in Modern Britain. London: Longman, 1991. Irwin, J. Modern Britain: An Introduction. London: Allen and Unwin, 1994. Jenkins, P. Mrs Thatcher’s Revolution. Cambridge: Harvard UP, 1988. Marwick, A. British Society since 1945. London: Lane, 1982. Oakland, J. A Dictionary of British Institutions. London: Routledge, 1993. O’Driscoll, James. Britain. Oxford UP, 1995.

2. Teaching Contemporary American Culture and Society 1. The geography of the United States. Geographical regions and natural landscapes. American regionalism. Cultural regions in America. 2. The American system of government. Federal and state institutions. The U.S. Constitution. The courts and the law. Political parties and the election system. Lobbyism. 3. The ethnic composition of the American population. Major ethnic groups and minorities. Civil rights movements in America. From “melting pot” through “cultural pluralism” to multiculturalism. 4. A comparative survye of the American and Hungarian systems of education. 5. Factors contributing to cultural stability: belief systems and myth structures. Ideologies of American destiny and identity. American ethnocentrism. 6. Women in American society. 7. Entertainment and the mass media in the U.S.A. Major television networks. The printed media: major American newspapers (choose 10 for your survey) and magazines (choose 15). Popular culture. Advertising. 8. The survey of a historical period of your choice. Choose one of the following six historical periods for your presentation: the American Revolution, the Civil War decade, the “Gilded Age,” the “Progressive Era,” America between the two world wars, or the U.S.A. since 1945. 9. Hungarian-American links and contacts. The Hungarian contribution to the making of America. 10. Regionalism and multiculturalism in Canada. Kötelező olvasmányok (a következő források megfelelő fejezetei): Fawcet, Edmund and Tony Thomas, America and the Americans. Glasgow: Fontana/Collins, 1983. Chapter 1: “Rich and Varied Sameness”: Regions and People (pp. 11-47) Chapter 4: “Democracy and Its Discontents”: Politics and Government (pp. 129-164) Chapter 5: “Limping Donkeys and Lumbering Elephants”: Democrats and Republicans (pp. 165-183) Chapter 9: “Tomorrow’s Americans”: Schools (pp. 274-307) Chapter 10: “The Knowledge-Industrial Complex”: Universities and the Arts (pp. 308-332) Chapter 11: “Rule of Lawyers”: The Legal System (pp. 333-365) Chapter 12: “Soft Soap and Hard News”: Television and the Press (pp. 366383) Luedtke, Luther S., ed., Making America: The Society and Culture of the United States. Washington, D.C.: USIA, 1987. Magyarics, Tamás and Tibor Frank, Handouts for U.S. History: A Study Guide and Workbook. Budapest: Panem-McGraw-Hill, 1995.

Mittleman, Earl N., An Outline of American Geography. Washington, D.C.: USIA, 1986. Schroeder, Richard, An Outline of American Government. Washington, D.C.: USIA, 1986. Tindall, George B. and David E. Shi, America. New York: Norton, 1989. Walberg, Herbert J., American Education: Diversity and Research. Washington, D.C.: USICA, 1978. Háttérirodalom: Boyer, Paul S. et al., The Enduring Vision: A History of the American People. Lexington Mass., 1994. Brinkley, Alan, The Unfinished Nation: A Concise History of the American People. New York, 1993. Evans, Sara M., Born for Liberty: A History of Women in America. New York, 1989. Fiedler, Eckhard et al., America in Close-Up. London, 1990.

item discrimination. Language Test Construction and Evaluation 1. Gy. C. Kiadó: Teleki László Foundation & the British Council Alderson. CUP. Gy. range. Techniques for testing reading 8. & Wall.3. Techniques for testing listening 7. CUP. H. assessment scales) 10. K. SD. (1988). Writing English language tests. (1995). Testing vocabulary (task types and task effects) 11. Reading and Use of English Csépes. test types 2. Weir. D. A. C. Internal and external ways of test validation 5. J. The Writing Handbook . C. Listening Tankó. I. washback. Heaton. whole test level analysis (measures of central tendency. Basic concepts in language testing: validity. J. Longman. Testing for Language Teachers. Assessment of young learners 6. Classical item analysis: item level analysis (facility value. J. J. C. K.. Test specifications 4. (1990). distractor analysis). Háttérirodalom: Into Europe sorozat. Clapham. M. (1989). (2005). split-half reliability index) Kötelező olvasmányok: Alderson. & Cseresznyés. Communicative Language Testing. Testing grammar (task types and task effects) 12. assessment scales) 9. Guidelines for classroom testing 3. & Együd. reliability. Language Test Construction and Evaluation. The Speaking Handbook Fehérváryné. (2004). Hughes. Assessing writing (task design considerations. Assessing speaking (task design considerations. B. (2003). Prentice Hall International. & Pizorn. (2005).

Tamás Bényei. ed. 55-69. rhyme and their use in teaching 3. Jung and the ‘Myth’ of Psychoanalysis in The White Hotel”. „Englishness”. Animals in poetry 6. 121139.M. “Seduction and the Politics of Reading in The French Lieutenant’s Woman”. Hungarian Journal of English and American Studies 1995. Winter 1989. 153-163. “Freud . Reading and Teaching British Literature 1. Literature in the Modern World: Critical Essays and Documents. „Literature and Ideology” Charles Tomlinson. 1981. Thomas) 10. 39-100. pp. 1993. The French Lieutenant’s Woman D. Major Tendencies in British Poetry between 1945-1980 7. The basic literary forms: poetry 8.M. The White Hotel Szakirodalom Walder. In: The Pelican Guide to English Literature 8. Figures of speech in everyday discourse and in poetry 4. Mosaic 22. “Narrative Fiction and the Printed Word”. The basic literary forms: fiction 9. Social and Political Issues in Post-War British Literature (focusing on John Fowles) Háttérirodalom Regények John Fowles. Dennis. Richard. Oxford: OUP. Children in poetry 5. Understanding the Elements of Literature. Rowland Wymer. 450-470. Rhythm. Approaches to History in Post-War British Literature (focusing on D. Definitions of poetry. Thomas. London: Macmillan. 1. „Form and Genre”. . “Primary Modes of Poetic Expression”. its main features and function 2.Választható tárgyak Egy tárgy választandó az alábbiak közül 4. Fejezetek: „Interpretation”. 2. “Some Aspects of Poetry since the War”. Taylor.

Language. 5. Zsolt. C. 10. Az amerikai minimalista próza. The American short story after 1945: trends and representatives. The use of literature in the language classroom. F. Zoltán. Abádi Nagy. Oxford: Oxford UP. The New Poetry Movement. Language-based approaches to literature. The Great Gatsby. Virágos. 2007. Multiculturalism in fiction: Chicana voices. 1994. Modernism in fiction.5. eds. 1997. J. Multiculturalism in contemporary drama: African-American voices. The American Short Story before mid-century: Willa Cather and Ernest Hemingway. Thorton Wilder as a dramatist. Teaching American Literature 1. American drama coming of age. Brumfit. Az amerikai irodalom története. 4. Literature & the Learner: Creative Classroom Practice. The Modernists and Others: The American Literary Culture in the Age of the Modernist Revolution. 9. 1996. London: Longman. Carter. László és Virágos Zsolt. Debrecen: Institute of English and American Studies. 2. Theoretical considerations. eds. 6. and Ronald Carter. Budapest: Argumentum. . 3. Budapest: Eötvös József. American Poetry after 1945: African-American and ethnic voices. Országh. 1986. Scott Fitzgerald. Ronald and John McRae. Literature and Language Teaching. 8. 7.

3. A vírusok osztályozásának alapjai. Kromoszómák. A limfociták és különböző típusainak szerepe az immunválasz kialakításában. A növényrendszerezés alapelvei. A főemlősök evolúciója. Az eukarióta sejt evolúciója. a raktározás és a kiválasztás főbb típusai. Törzsfejlődési vonalak. Az autotrófia és heterotrófia főbb típusai.. A légzés. 5. Az öröklésmenetek főbb típusai. A hominidák kialakulása. A szelekció típusai. 8. A növényi növekedés és fejlődés szabályozása. 15.A C3 (Calvin ciklus). 14. A vírusok morfológiai. A Mendeli genetika alapjai. Az állatvilág főbb szerveződési típusai. vegetatív és reproduktív szakasz sajátosságai. az immunrendszer szerkezete. A populáció. mint az egyedfölötti szerveződési szint.és energia megkötésének és felszabadításának molekuláris alapfolyamatai. . 6. Gazdasági fontosságú csoportjainak ismertetése. 4.és többfaktoros keresztezések. DNS és RNS vírus ismertetése egy-egy példával. A légzés és a biológiai oxidáció. A vírusok általános jellemzése. Az extrakromoszómális öröklődés jelensége. két. Ivaros folyamatok. Az agykéreg felépítése. funkcionális tagolódása. A sejtorganellumok szerkezete és működésük. Populációs szintű evoluciós folyamatok. szervrendszerek jellemzése és kialakulása. Fontosabb csoportjaik jellemzése. A fotoszintézis. A gerincesek kialakulása és fő törzsfejlődési csoportjaik. Egy-. Az aerob és anaerob energiafelszabadító folyamatok. a Homo evolúciója. 2. Az anyag. Az állandó testhőmérséklet evolúciója. vízfelvétel és leadás. A nukleinsavak molekuláris szerkezete. 16. Anatómiai és élettani jellemzése. a C4. valamint biofizikai és biokémiai alapjai. Kemoszintézis. Antigének és antitestek. Az ősbaktériumok és az eubaktériumok összehasonlítása. evolúciója. Az anyagfelvétel és az anyagszállítás. SZAKKÉPZETTSÉG A prokarióta sejt szerveződése. A zárvatermők kialakulása és jellemzése. Növekedés. Az állati szervezetet felépítő szövetféleségek ismertetése. Alkalmazkodás a szárazföldi életmódhoz. 7.és immunműködés sejt és szövettani. anatómiai leírása. A rendszerezés alapjai. szervek. A mitotikus sejtosztódás. szövetek. A növényi sejtek.BIOLÓGIATANÁRI 1. Az ideg. 17. 11. Nemzedékváltás. a fejlődés és az ivari funkciók hormonális szabályozása. szerveződése. Hormonális szabályozás az élővilágban. Endokrin mirigyek. A növények ásványi táplálkozása. Az immunitás kialakulása. A genetikai polimorfizmus. A mai ember egyedfejlődése. fejlődési ciklus. 12. A növényvilág kialakulása. A biogén légkör eredete és a genetikai állomány kialakulásában játszott szerepe. 10. a törzsfejlődési kapcsolatok. Az asszimiláció és disszimiláció az élő szervezetben. A növekedés. Bakteriofágok ismertetése.és biokémiai jellemzése. A kapcsoltság jelensége. a CAM növények anyagcseréjének jellemzése. 9. Az evolució irányíthatóságának kérdése. embrionális és posztembrionális fejlődésbiológiája. szaporodás. Egyedfejlődés. 13. Az immunizálás módszerei és jelentősége. A növényvilág fő szerveződési típusai. szervei és evolúciója az állatvilágban.

biomassza. A populációk struktúrája és dinamikája. A cönózis tér. mint tudomány és mint szemléletmód. A biológiai produkció (produktum és produktivitás. A cönózis analitikus és szintetikus bélyegei.és növényföldrajza. efficiencia és preferencia. Védett és veszélyeztetett fajok. Flóra és fauna elemek. Fajfeletti evolució. Az ökoszisztéma fogalma.A bioszféra fogalma. Biodiverzitás. energia). A biológiai fajfogalom. 25. A cönózis és egységei. A környezetminőség fogalmának ökológiai értelmezése.18. turnover). Az ökológia. A populációs szemlélet jelentősége a biológiai fajfogalomban. Ökológiai piramisok (szám. A cönológia alapfogalmai. A szünbiológia fogalma. Genetikai és környezeti tényezők szerepe az állati magatartásformák kialakításában. Az ökológiai hatásvizsgálatok. mint ökológiai alapegység.és időbeli struktúrája. A természet megőrzésének és az emberi környezet védelmének ökológiai alapjai. Anyagforgalom: elemciklusok és energiaáramlás. Az ember és az emberi társadalom szerepe a földrajzi burok és a bioszféra sorsának alakításában. A Kárpát-medence állat. Táplálékláncok és hálózatok. Reliktumok és endemizmusok. 24. A populációrendszerek fejlődése. Primer és szekunder produkció.és flóra története. Az ökológiai faktorok elmélete: az ökológiai miliő és az ökológiai tolerancia direkt komplementaritása. A niche elmélet. a fajképződés menete és típusai. 20. 23. A hazai nemzeti parkok. 19. A Föld nagy biogeográfiai egységei. Az élőlények közötti kapcsolatok típusai és ökológiai jelentőségük. A szukcesszió. Viselkedésbiológiai alapismeretek. A limitáció és az indikáció elve. A populáció. asszociáció alatti és feletti egységek. fauna. . 22. 21.

A munka. Az egyenes vonalú mozgás. folyadékok és gázok sztatikája . energia. A Newton-törvények. impulzus. 5. A potenciális energia definíciója. a körmozgás. Rugalmas szilárd testek. A tehetetlenségi erő fogalma. perdülettételek Egy tömegpont perdülete és egy erő forgatónyomatékának definíciója. A munkatétel kiterjesztése tetszőleges tömegpontrendszerre. A tömegközéppont fogalma. és a kényszerrezgés leírása. A munkatétel speciális alakja merev testre. A tömeg-energia ekvivalencia törvény. Mozgásegyenletek és megoldási módszerei A mozgásegyenlet fogalma. Relativisztikus dinamika: a relativisztikus tömeg. 4. A speciális relativitáselmélet posztulátumai. szögsebesség(vektor). A Michelson−Morley-kísérlet alapgondolata és eredménye. Az erő fogalma. A relativisztikus dinamika kísérleti bizonyítékai. A merev test egyensúlya. Kepler törvényei. A Lorentz-transzformáció és kinematikai következményei. A pálya. Az első és a második kozmikus sebesség fogalma és kiszámítása. relativisztikus kinematika és dinamika A speciális relativitáselmélet. származtatásuk a Newton-törvényekből. A rezonancia fogalma. erőtörvények. 6. A párkölcsönhatások tapasztalati törvényei. Az általános tömegvonzás törvénye. A pillanatnyi forgástengely fogalma. A pálya. tömegpontrendszer és merev test kinematikája A vonatkoztatási rendszer és a koordinátarendszer fogalma. és ezek kísérleti igazolása. Alapvető dinamikai fogalmak és összefüggések A tehetetlenség törvénye. a test általános mozgásának leírása. munkatétel tömegpontra. lejtő. Perdülettétel tömegpontrendszerre. a harmonikus rezgőmozgás leírása.és forgómozgásra. kényszermozgások: matematikai inga. a mozgás felbontása haladó. a bolygók és a mesterséges égitestek mozgása. inerciarendszer. bevezetésének indoka. A mechanikai energia megmaradásának törvénye. A perdület (impulzusmomentum) és forgatónyomaték. a közöttük fennálló összefüggések Az erő munkájának fogalma. Szabaderők és kényszererők. Konzervatív és nem konzervatív erőterek. 2. az elmozdulás. jelentősége a természeti jelenségekben és a műszaki életben. az út. Tömegpontrendszer perdületének. szöggyorsulás definíciója. a hajítások. megoldásának módszerei. A szögelfordulás.és a sajátperdület fogalma. Merev test definíciója. a lendület-megmaradás törvénye. 3. a csillapodó rezgés. A speciális relativitáselmélet alapjai.FIZIKATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG 1. a tömeg és a lendület fogalma. a tömegpont mozgási energiája. és a tömegpontrendszerre ható forgatónyomatéknak a fogalma. 7. A merev test rögzített tengely körüli forgása és síkmozgása. Harmonikus rezgőmozgás. Az erő meghatározása a potenciális energiából. az erő mérésének módszerei. a potenciális energia fogalma. a mozgások leírása inerciarendszerben és gyorsuló vonatkoztatási rendszerben. A testek mozgása gravitációs térben. a perdülettétel tömegpontra. A Galilei-féle relativitási elv. a mozgási energia. Tömegpont. a sebesség és a gyorsulás definíciója.

A hullám visszaverődése.Rugalmas szilárd testek deformációi. Összetett deformációk visszavezetése az alapvető deformációkra. Folyadékok és gázok egyensúlya. Energiaviszonyok haladó hullámban. függése a mozgás körülményeitől. A gázok belsőenergiájának függése az állapothatározóktól. a bennük szereplő anyagállandók jelentése. Az ideális gáz belsőenergiájának mikroszkopikus értelmezése. 8. Az ideális gáz nyomásának és hőmérsékletének értelmezése a kinetikus gázelmélet alapján. A közegellenállás fogalma. Hullámtani alapfogalmak (forrás. A hőtan II. a nyomás fogalma. főtétele. hullámszám. Rugalmas feszültségek nyugvó folyadékban. a Doulong−Petit-törvény. 11. Hidrosztatikai nyomás a gravitációs térben nyugvó folyadékban. A testek sajátenergiájának és belsőenergiájának értelmezése. Hangtani alapfogalmak. 10. Az áramlások osztályozása. valamint a nyírást leíró összefüggések. A deformációs energia. a barometrikus magasságformula. az eloszlás sűrűségfüggvénye. áramcső) értelmezése. a Boyle−Mariotte-törvény. Termosztatika Termikus egyensúly. A hullámfüggvény egydimenziós harmonikus hullámra (hullámhossz. A kontinuitási egyenlet. Az ekvipatíció törvénye és érvényességi köre. az ideális gázskála. Az ideális és reális gázokra vonatkozó állapotegyenletek. áramfonal. empirikus hőmérsékleti skálák. Gay-Lussac törvénye. 9. Mechanikai hullámok Rugalmas hullámok keletkezése és terjedése. a Newton-féle viszkozitási törvény. Bernoulli törvénye és alkalmazásai. a . állóhullámok kialakulása és tulajdonságai. áramvonal. A szilárdtestek fajhője. a hőmérséklet fogalma. Állapotváltozások és körfolyamatok Az ideális gázok speciális reverzibilis állapotváltozásai. A hőkapacitás és a fajhő fogalma. A gázok összenyomhatósága. Nyugvó folyadékra vonatkozó Pascal-törvények. főtétele. Az egyirányú húzást. A szabadsági fok fogalma. A tranzverzális és a longitudinális hullám jellemzése. A statisztikus. A rugalmas feszültség fogalma. az ideális gázzal működő Carnot-gép veszteséghányada. hőmérők készítésének elve. 12. A hidrodinamikai felhajtóerő és a repülés. Hullámok interferenciája és elhajlása. Az ideális gáz molekuláinak sebességeloszlását leíró Maxwell−Boltzmann-féle sebességeloszlás. összenyomást. A hőerőgép és a hűtőgép fogalma. a hőtan I. Lamináris áramlás csőben. A hatásfok és a veszteséghányad definíciója. A statisztikus entrópia és a statisztikus hőmérséklet értelmezése az Einstein-féle kristálymodell alapján. A statisztikus fizika alapjai A valószínűségi eloszlás fogalma. Gay-Lussac és Joule−Thomson kísérletek. és törése új közeg határánál. Doppler-effektus. Kondenzált közegekre vonatkozó állapotegyenletek. Arkhimédész törvénye. A hidrosztatika törvényeinek alkalmazása. A folyadékok belső súrlódása. Folyadékok és gázok áramlása Az áramlás alapfogalmainak (áramlási tér.és termodinamikai hőmérséklet kapcsolata. A szilárdtestek fajhője alacsony hőmérsékleten. fázis). a Hagen−Poiseuille-törvény. Az ideális gáz fogalma. terjedési sebesség).

a hővezetés és a belső súrlódás tapasztalati törvényeinek leírása és molekuláris értelmezése. az elektrolitikus vezetés mechanizmusa.termodinamikai entrópia definíciója. 15. az elektrolízis Faraday-féle törvényei. főtétel statisztikus megfogalmazása. Fázisátalakulások és transzportfolyamatok A fázisátalakulás fogalma és általános jellemzése. a gázok cseppfolyósítása. Mozgó töltések mágneses tere. Az elektrosztatikai tér energiasűrűsége. Többkomponensű rendszerek (gázkeverékek. a Millikan-kísérlet. A kritikus állapot jellemzése. Kirchhoff-törvényeinek alkalmazása egyszerű áramkörökre. A transzportfolyamatok fogalma. Elektrosztatika Az elektromos töltés. Ponttöltés mozgása elektromos térben. a fázisátalakulási hőmérséklet és hő értelmezése. a mágneses kölcsönhatás mint relativisztikus effektus. A II. Az áramerősség és áramsűrűség fogalma. az elektrosztatikus mező örvénymentessége. A halmazállapot-változásokat leíró fázisdiagramok. az ellenállás hőmérséklet függése. Áramvezetés gázokban: önálló és nem önálló vezetés. A töltés eloszlása fémes vezetőn. Munka és teljesítmény az áramkörben. A dia-. Munkavégzés mágneses térben. 17. A Gauss törvény. ill. A diffúzió. a mágneses indukció vektora. . A fázisegyensúly. Ohm törvénye. A potenciál és a feszültség fogalma. 16. A mágneses szuszceptibilitás és a mágneses permeabilitás. a pontszerű töltések között ható erő (Coulomb-törvény). izotróp közegben. Az időben állandó mágneses mező vákuumban A mágneses mező hatása áramvezetőkre. Egyenáramú áramkörök A stacionárius áram fogalma. Az anyag elektromos polározhatósága homogén. 14. alacsony hőmérsékletek előállítása. A mágneses mező forrásmentessége. Az entrópia meghatározása makroszkopikusan mérhető adatokból. A vezetők ellenállásának anyagszerkezeti értelmezése. 13. A szuszceptibilitás anyagszerkezeti értelmezése. kondenzátorok. Az áramvezetők között fellépő kölcsönhatások. mozgó töltésekre. és alkalmazásuk áramvezetők mágneses terének meghatározására. Az elektromos mező leírása: a térerősség és az elektromos fluxus fogalma. para. az ozmózis. Elektromos tér jellemzői közegek határfelületén. Az anyagok mágneses tulajdonságai Mágneses tér anyagi közegben: a mágnesezettségi vektor és a mágneses térerősség fogalma. Munkavégzés elektrosztatikus mezőben. Az elektromos polarizáció. A folyadék áramvezetésének alapjelenségei.és ferromágnesség anyagszerkezeti értelmezése. híg oldatok) jellemzése. Joule törvénye. Biot−Savart és Amper törvénye. a Lorentz-erő. hatásai. A vezetők kapacitása. szuszceptibilitás és dielektromos eltolódási vektor. A piezoelektromos hatás.

Holográfia alapjai. Az elektromágneses indukció Az elektromágneses indukció jelensége. 20. a Wien-féle eltolódási törvény. Thomson kísérlete). Az elektromágneses hullámok fontosabb tulajdonságai Az elektromágneses hullámok tranzverzális jellege. Az anyag hullámtulajdonságai: az anyag interferenciája és elhajlási jelenségei. 22.18. G. a Planck-féle hipotézis és a sugárzási törvény. Az elektromágneses hullámok előállítása. Az elektromágneses hullámok energiája és impulzusa. A változó mágneses indukciófluxus által keltett elektromos tér és tulajdonságai. A Compton-effektus. Egyszerű rendszerek kvantummechanikai leírása. Fénypolarizáció. Diszperzió. az alagút-effektus. Faraday és Lenz törvénye. Váltakozó áram soros RLC áramkörben. Az elektromos és a mágneses térerősség változása a síkhullámban. A Maxwell-egyenletek. A kvantumfizika alapjai I. 23. kényszerített és csatolt elektromágneses rezgések. az elektromágneses hullámok Az eltolódási áram fogalma. a hipotézis kísérleti ellenőrzése (Davisson−Germer-kísérlet. Az impedancia és a fáziseltolódás fogalma. abszolút fekete test. A Stefan−Boltzmann-törvény. . A kvantumfizika alapjai II. A fény hullámtermészete: az interferencia és az elhajlás jelenségei és értelmezésük. A hőmérsékleti sugárzás alapfogalmai: emisszióképesség. polarizációja. ciklotron) 19. A Lorentz erő és alkalmazás a gyakorlatban Töltött részecskék mozgása homogén mágneses térben. Elektromágneses rezgések Szabad rezgések LC áramkörben: az áram. Gyakorlati alkalmazások (katódsugár-oszcilloszkóp. Elektromotoros erő keletkezése homogén mágneses mezőben mozgó vezetőben. Információ-átvitel elektromágneses hullámok segítségével. A fotoelektromos effektus. A mágneses mező energiája és energiasűrűsége. 24. Huygens−Fresnel-elv. Töltött részecskék eltérülése elektromos és mágneses térben.P. Fényterjedés anizotróp közegben. részecske véges térrészben. A hullámegyenlet speciális megoldásai: az elektromágneses síkhullámok. Elektronok és ionok fajlagos töltésének meghatározása elektromos és mágneses térben. A váltakozó áram teljesítménye. A hullámegyenlet származtatása a Maxwell-egyenletekből. Az önindukció és a kölcsönös indukció jelensége. abszorpcióképesség. rezonancia jelensége. 21. a mágneses és az elektromos energia periodikus változása. Csillapított. A részecskék de Broglie hullámhossza. a feszültség. A Maxwell-egyenletek integrális és differenciális alakja. terjedési sebessége. A transzformátor működése. A hullámfüggvény és a Schrödingeregyenlet. Váltakozó áramú generátorok és motorok. a változó elektromos tér által indukált mágneses mező és tulajdonságai. Heisenberg-féle határozatlansági relációk. tömegspektrométer.

a nukleáris kölcsönhatás jellemzői. 29. mezonok. Az atom. a periódusos rendszer magyarázata. A természet alapvető erői: a gravitáció. Szilárdtestek mágneses tulajdonságai. Vezetők. és ezek orvosi és műszaki hasznosítása. n. Az elektron-állapotok betöltése nem zérus hőmérsékleten: a Fermi-Dirac statisztika.25. Az elektron saját-impulzusmomentum (spin) létezésének kísérleti bizonyítéka: a Stern−Gerlachkísérlet. előfordulása a természetben. Rácsregések. a fúzión alapuló reaktor előnyei és építésének nehézségei. a barionszám és a ritkaság megmaradása. Elektromos vezetés szilárd testekben. Az atommag szerkezete.és molekulafizika alapjai Az atomfogalom kialakulása. a sokelektronos atomok felépítése. A maghasadáson alapuló reaktor működésének alapjai. Atommagok szerkezetének egyszerű leírása A radioaktivitás felfedezése. A bomlások értelmezése. félvezetők vezetési tulajdonságai.és p-típusú félvezetők. Szupravezetés. Az atomerőművek biztonságos működtetésének követelményei. A radioaktív bomlás. a Thomson-féle atommodell. 27. A fémes vezetés szabad elektron-gáz modellje. A p-n átmenet. A maghasadás és a láncreakció. A színtöltés és a kvarkokat összetartó erős erő. Az erők egységes elméletének eddigi története. az egy nukleonra eső kötési energia tömegszám-függése. A részecskefizika alapjai A természet alapvető építőkövei a Standard Modell szerint: a hat kvark és a hat lepton. A karakterisztikus röntgensugárzás. A szabad elektronok kvantumállapotai szilárd testekben: az állapotsűrűség fogalma és meghatározása. Megmaradási törvények: a leptonszám. Képlékeny alakváltozás. 26. A hadronok kvark-modellje. izotópok előállítása. Az atommagok stabilitási görbéje és annak magyarázata. A hidrogén kvantummechanikai modellje: a H-atom Schrödingeregyenlete. Szilárd testek elektron-állapotainak sávszerkezete. gyorsítók és detektorok. A Hall-effektus. a lézerek. a kvantumszámok értelmezése. Elektronállapotok adalékolt félvezetőkben: donor. Az atomok vonalas színképe és a Bohr-féle atommodell. Atommag-modellek: a cseppmodell és a független-részecske modell. fajhő. a gyenge.törvény. A Pauli-elv szerepe az elektronállapotok betöltése során: a szabad elektronok Fermi-energiája. Félvezető diódák és tranzisztorok működési elve és alkalmazásuk. Az atommag mérete. a Rutherford kísérlet és a Rutherford-féle atommodell. szigetelők. A Frank−Hertz-kísérlet. A magfúzió jelensége. Atommagfizika a gyakorlati életben Természetes és mesterséges atommag-átalakulások. az elektromágneses és az erős erő.és p-típusú vezetése. Ponthibák és diffúzió. a sugárzások fajtái és azok tulajdonságai. A molekuláris kötés értelmezése. Szilárd testek felépítésének alapjai Kristályszerkezetek és főbb kísérleti vizsgálati módszereik. A részecskék családjai: leptonok. 28. barionok – leptonok és hadronok (mezonok és barionok). Az atommag kötési energiája.és akceptor-nívók. . A félvezető anyagok n.

A csillagok jellemzői. A csillagok energiatermelése. Hubble törvénye. az atommagok. A Big Bang kozmológia alapjai. Hertzsprung−Russelldiagram. . tágulása. atomok kialakulása.30. A kozmológia alapjai A Világegyetem szerkezete. keletkezésük és fejlődésük. Az Univerzum kora.

Az urbanizáció fogalma. Az európai tájvédelem sajátos vonásai 18. A földrajzi övezetesség 7. UNEP. Az Európai Unió legfontosabb közösségi politikái: a mezőgazdasági politika és a regionális politika 19. hazai helyzet) 12. a modern urbanizáció szakaszai 9. UNESCO. A világgazdasági centrumok szerepe napjaink multipoláris világgazdaságában 15. Európai Tájak Egyezmény. A felszíni vizek formaképző hatása. Vízháztartás és vízminőség 4. A világgazdasági globalizáció kialakulása és értelmezési lehetőségei 14.FÖLDRAJZTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG 1. A víz körforgása és környezetföldtani szerepe a Földön. Lemeztektonika és vulkánosság 5. A globális szintű környezetvédelmi politika fontosabb szervezetei.és erdőgazdasági termelés földrajzi típusai és környezetformáló hatása 11. A globális klímaváltozás 3. A mező. A tájvédelem feladata és intézményes helyzete (Világörökség. A légkör felépítése és nagy földi légkörzés rendszere. fórumai és tevékenységük (ENSZ környezetvédelmi világkonferenciák. Kőzettípusok és környezetföldtani alapfogalmak 2. A mezőgazdaság által hasznosított területeken beindult talajdegradációs folyamatok bemutatása 20. A szilárd kéreg felépítése és tulajdonságai. antropogén beavatkozások 6. A természeti veszélyek rendszere és a védekezés típusai 17. A földhasználati piramis bemutatása és egyes szintjein a földhasználat és a védelem intenzitásának az értékelése 21. hagyományos és megújuló energiaforrások 10. A Föld népessége növekedésének fő tényezői és környezeti problémái 8. WHO) 13. A településrendszer fejlődésének területhasználatra gyakorolt hatásai . FAO. A Föld energiapotenciálja. A természeti és antropogén veszélyek és katasztrófák általános jellemzése 16.

c. b. 3. A francia szófaji rendszer morfoszintaktikai jellemzői. A nyelv felépítése és részrendszerei. . században A költészet új útjai Új színházi törekvések Az Új Hullám a regényben. kitekintéssel a nyelvi jelentés és a jelentésváltozások fő kérdéseire. században A romantika két generációja: kontextus.: Hangtani tárgyú tétel a vizsgán nincs. b. 2. A francia mondat szerkezete. 4.FRANCIATANÁRI (1) SZAKKÉPZETTSÉG Francia nyelvészet 1. a. b. 5. 7. c. vizsgálatuk irányaira és a szavak közötti viszonyokra. a filmben Irodalomkritika. 6. a kommunikáció. A francia nyelvű szóbeli kommunikációs készség és nyelvhelyesség a feleletek értékelésébe beszámít. életművek A realista esztétika: szerzők. 8. életművek A korszak egy kiemelkedő alkotói életművének bemutatása A francia irodalom a 20. a. 2. mai szociokulturális rétegződése és területi változatai. azonban a felelet során a francia kiejtésre vonatkozó gyakorlati kérdések felvetődhetnek. az ezekkel foglalkozó tudományágak. (2) Francia irodalom és kultúra A francia irodalom a 19. 1. A francia szókészlet jellemzői. irodalom és parairodalom Az irodalom kontextuselvű megközelítései NB. irodalomelmélet Az irodalom fogalma. 3. A francia nyelv története. szerzők. Az újlatin nyelvek kialakulásának történeti körülményei és mai elterjedésük. A mai francia igerendszer és használata. A nyelv és a jelrendszerek. a. felépülése és struktúrái.

a hardver technológiák fejlődése. Minőségbiztosítási kérdések . képek. 11. Táblázatkezelés. 4. Információs hálózati szolgáltatások. információs technológiák alapjainak ismerete. grafikák. Multimédia. használata. 12. Információs technológiák. legnevesebb kutatói. bemutatókészítés. Szabványosítás. 8. A Informatikai alkalmazások. Informatikai alkalmazások. Adatbiztonság. személyes adatok védelme. 3. hangok. szabványok. Szerzői rendszerek. Elektronikus oktatási környezetek. Neumann-féle architektúra. Informatikai közhasználatú felületek. diákok otthoni felkészülésében és az iskolai adminisztrációban. 14. 10. 9. Informatikai alkalmazások. mozgóképek. Elektronikus oktatási környezetek. Web Design. Tananyagfejlesztési. A figyelemfelkeltés eszközei. 2.INFORMATIKATÁRI SZAKKÉPZETTSÉG A 1. üzemeltetési módszertanok. Alapvető számítógépes multimédia környezetek. Számítógép generációk. E-learning rendszerek. 7. Szövegszerkesztés. kiadványszerkesztés. Speciális effektusok. Multimédia. Informatikai alkalmazások. megjelenési alapformái (architektúrái). Informatika és társadalom. Az elektronikus oktatási környezet (elearning) fogalma. Előadás-. szervezési és 13. fejlődése. ötödik generációs koncepciók. eszközrendszere és kommunikációs modellje. Infokommunikáció: információs és kommunikációs technológiák szerepe a társadalomban. A főbb médiatípusok alapvető jellemzőinek áttekintése: szövegek. Információs technológiák. Informatika és társadalom. A számítógép szerepe a tanárok. 6. adatbázis-kezelés. Információs technológiák. segédprogramok és használatuk. A számítógépes multimédia fogalma. Elektronikus oktatási környezetek. 5. A programozási nyelvek számítástudomány legfontosabb eredményei.

Magas szintű programozási nyelvek. a Hoare-kalkulus. következmény. Automaták és nyelvek kapcsolata. algoritmusok. Informatikai algoritmusok. felépítése. 7. Szintaxis. Adatbázisrendszerek. Számjegyes rendezés. Az adatmodellezés problematikája. Az operációs rendszerek jellemzése. nevesített konstans. beágyazott és ER modellek jellemzése. változó. A programozási nyelvek alapeszközei (szimbolikus név. Fordítók és interpreterek. Grafikus eszközök. Beszúró Gyorsrendezés. Formális rendszerek. kör. axiomatikus szemantikája. Ládarendezés. Elsőrendű logikai nyelv. Szintaktikus elemzők. nyílt címzés. Informatikai algoritmusok. szemantika. A programhelyesség bizonyítása. 13. Elfogadó automaták. Programok operációs. A rendszeradminisztráció. paraméterátadás. kupacrendezés. konstans. A zárószigorlaton a hallgató egy A és egy B tételből felel. Rendezéshez szükséges minimális összehasonlítások száma általános esetben. Kupac. Törvény. 8. Görbék. Szélességi és mélységi keresés. körív. 5. Számítástudomány. Generatív nyelvtanok. iteratív eszközök. Elemi adatszerkezetek és műveletei. Az SQL. Diszjunkt halmazok ábrázolási módszerei. Helyesség fogalmak. I/O eszközök). hálós. . 10. függvények rajzolása. Programegységek kommunikációs lehetőségei. műveletek bonyolultságai. ellentmondás. Informatikai algoritmusok. Kifejezés. hatáskör.B 1. Absztrakt és konkrét kezelő nyelvek. denotációs. feszítőfák. Béziergörbék és B-spline-ok. Csúcs beszúrása és törlése keresőfába/ból. 14. Hierarchikus. Operációs rendszerek. fogalma. 2. Térnek síkra való leképezései. Programegységek. 12. Paraméterkiértékelés. Számítástudomány. Szakasz. 4. rendezés. Interpoláció és approximáció. élettartam). Operációs rendszerek osztályozásuk. 6. Összefésülő rendezés. Számítástudomány. Operációs rendszerek. Számítógépi grafika. fejlesztői és alkalmazói támogatás eszközei. Chomsky-féle osztályozás. ekvivalencia. Normálformák. relációs. Logikai kalkulus. Összetett programnyelvi eszközök (elágaztatás. Reláció algebra és reláció kalkulus. Az objektum orientált programozás eszközei és jelentősége. Hasító táblázatok célja és hasító függvények kiválasztása. 11. kivételkezelés. adattípus. Informatikai algoritmusok. Magas szintű programozási nyelvek. legrövidebb utak problémája. Adatbázisrendszerek. 9. gráf rajzolása. 3.

heterogén és enzimreakciókban. Az atommag és az elektronhéj felépítése. SZAKKÉPZETTSÉG csoport: Általános. Termokémiai alapfogalmak és mennyiségek.8.9. Reakciókinetika A reakciósebesség. Elektródok és elektródpotenciál. A kémiai kötés A kémiai kötések csoportosítása. Katalízis. ezek gyakorlati jelentősége. geometria.2. Kinetika és mechanizmus kapcsolata homogén. molekuláris értelmezése. A folyamatok irányának és egyensúlyának termodinamikai leírása. Termodinamika A termodinamika főtételei és jelentőségük a kémiában.3. Adszorpció és cserefolyamatok szilárd felületen. Fázisdiagramok. Lewis.7. Az elektromos kettősréteg. leírása (állapotegyenlet).1. és végpontjelzési módszereik. Láncreakciók. Az atomok szerkezete. Elektrokémia Az elektrolitos disszociáció. Halmazállapotok és változásaik Halmazállapotok jellemzése. sebességi egyenletek. 1. energetika) kvantumkémiai értelmezése. Elektrolitok termodinamikája. 1. 1.és sortulajdonságok. Az atom szerkezete Az anyag atomos szerkezete.KÉMIATANÁRI 1. Galvánelemek kémiája és termodinamikája. A legfontosabb kétkomponensű rendszerek. fizikai és analitikai kémia Kémiai rendszertan Az elemek periódusos rendszerének kialakulása és mai értelmezése a kvantumkémiai atomszerkezet alapján. Brönsted.6. Természetes és mesterséges radioaktivitás. A pH fogalma. összetételük megadásának formái. jelentősége és mérése. 1. A korrózió. Az anyag makroszkópos sajátságai és molekuláris szerkezete közötti kapcsolatok. Izotópok. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése. 1. és annak értelmezése.5. Hess tétele. A molekulatulajdonságok (szerkezet. A sav-bázis titrálások.4. Periodicitások az elektronhéj-szerkezetben. jellemzése. Mező-. Határfelületi jelenségek Oldatok határfelületi kémiája. 1. 1. Pearson) és alkalmazásaik a kémia különböző területein. Halmazállapot-változások. Áramvezetés. oszlop. Az elektrolízis alaptörvényei. 1. 1. Elektrokinetikai jelenségek. . Sav-bázis reakciók Sav-bázis elméletek (Arrhenius.

főcsoport) esetén. Elektrokémiai módszerek. Műszeres elválasztási módszerek. A fémek és vegyületeik gyakorlati jelentősége. 1. 2. Aromás vegyületek Az aromaticitás fogalma. 1. A fémionok biológiai szerepe.5. A fémek és vegyületeik A fémek fizikai és kémiai tulajdonságai. A komplexek alkalmazása a kémia különböző területein. kémiai tulajdonságok általános jellemzése a p-mezőben. Elemorganikus vegyületek alapvető típusai és alkalmazásaik. oxidjainak és oxosavainak általános jellemzése.11. csoport: Szervetlen. stabilitása. Az ilyen kötésrendszerű szénhidrogének legfontosabb képviselőinek jellemzése. szerves és alkalmazott kémia A nemfémes elemek és vegyületeik Az elektronszerkezet.és f-mezők fémeinek összehasonlító jellemzése. az oxidációsszám és a fizikai. a többgyűrűs aromás és a heteroaromás vegyületek kötésrendszere. 2. asszociációs és makromolekulás kolloidok. Mennyiségi meghatározások (titrimetriás eljárások). megszüntetése. A komplex vegyületek és ligandumok csoportosítása. A nemfémes elemek hidrogénvegyületeinek.10. A tulajdonságok változásának szemléltetése egy kiválasztott elemcsoport (IIIVII. A komplexek stabilitása. Kolloid rendszerek gyakorlati jelentősége. vizsgálata. kinetikai) alapfogalmak.12.3. reaktivitásuk és kialakításuk. Alapvető elválasztási módszerek és analitikai alkalmazásuk. Telített és telítetlen szénhidrogének Egyszeres és többszörös szén-szén kötések jellemzése. A fémek előállításának módszerei. kémiai jellemzése. Kolloid rendszerek Diszperziós. A fémes kötés.és molekulaspektroszkópia. Kolloid rendszerek keletkezése. . 2. A kémiai analízis elvi alapjai és módjai Kationok és anionok osztályozásának elvi alapjai. és a stabilitást meghatározó tényezők. Koordinációs kémia Koordinációs kémiai (szerkezeti.4.1. Az s-. 2. alapvető jellemzése Atom. Környezetvédelmi vonatkozások. A benzol. 2.1. d.2. egyensúlyi. 2. A műszeres analitikai és elválasztási módszerek csoportosítása.

Vitaminok. 2. kénsavgyártás. alumíniumgyártás. tulajdonságaik összehasonlítása. Mesterséges makromolekuláris vegyületek A műanyagok általános jellemzése. . 2. Természetes eredetű szerves vegyületek Polimer biomolekulák (szénhidrátok. ketonok. Ipari és biológiai jelentőségük. éterek. Az antibiotikumok szerkezete és élettani hatása. 2. aminok kötésrendszere. 2. Energetikai és vegyipari jelentőségük. alkaloidok.és vákuumdesztillációja.7. Izoméria Az izoméria fogalma. Törekvések az ipari folyamatok környezetszennyező hatásának csökkentésére. szteroidok. nátrium-klorid elektrolízise. flavonoidok. kémiai sajátságaik összehasonlítása. vasgyártás) bemutatása. karbonsavak és származékaik kötésrendszere. A legfontosabb műanyagok előállításának technológiája. konformációs és konfigurációs izoméria) áttekintése. 2. fehérjék.11.12. különböző típusainak (konstitúciós. kémiai sajátságai. Ipari folyamatok Néhány fontosabb ipari folyamat (ammóniagyártás. salétromsavgyártás. enolok. A kőolaj atmoszférikus. nukleinsavak) és építőköveik. A különböző izomerek jellemzése.10.8. Petrolkémia. Szén-oxigén kettőskötést tartalmazó vegyületek Aldehidek. 2.6. műtrágyagyártás.2. Ipari és biológiai jelentőségük. Az ásványi szenek és szénhidrogének ipari hasznosítása Kémiai jellemzésük.9. fenolok. csoportosítása. Szén-oxigén és szén-nitrogén egyszeres kötést tartalmazó vegyületek Alkoholok. A műanyagok felhasználásának környezetvédelmi vonatkozásai. molekulaszerkezeti háttere.

). a könyv és a könyvtár jelentősége az információrögzítés és -közvetítés. Könyvtárak fenntartása és szakfelügyelete. A könyvtártípusok és a fontosabb könyvtárak a XVI-XVIII. A könyvés lapelőállítás új formái a második világháború után. Az írás fogalma. Könyvtárosképzés és továbbképzés.KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA-TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG 1. században. A könyvtári modell. században. történeti szerepe. előzményei. A közlésmódok és a dokumentumok kapcsolata. könyv. (Írás-. a könyvkiadás új vonásai. Az információ forradalmai. Alexandria. helye a művelődés rendszerében. Az információ szerepe a társadalomban. A könyvtár helye a művelődés rendszerében. A kéziratos könyv a középkorban. A könyv fogalma. a fontosabb ókori és középkori írások. az információhordozók körének bővülése a XX. kialakulása. sajtó.és könyvtári kultúra fejlődése a könyvnyomtatás feltalálásától napjainkig.és információtudományba) 2. könyv. A tudomány mint információs folyamat. Az ókori könyvtárak (Ninive. a kódexek előállítása. a könyvtári belső munka és a nemzetközi kapcsolatok alakulása. Könyvtári és információs szolgáltatások. század elejétől a XVIII. A tudomány problémája. a magyarországi könyvtárügy története a kora újkorban. a rádió és a televízió elterjedése. jellemzői.és könyvtári kultúrája. római birodalom stb. A reneszánsz könyvgyűjtemények Európában és hazánkban. a könyv alakváltozásai az ókorban. században. Az egyetemes és magyarországi könyv. Az írás. a könyvtár mint ismeretgazdálkodó intézmény. mérhetősége. Könyvtártípusok és funkcióik. tágabban a társadalom fejlődésében. A hazai könyvtári rendszer. Az információ forradalmai. század végéig. fejlődésének logikai modelljei.és információtudomány kapcsolata.és információtudományi szaksajtó. keletkezése és jelentősége.és könyvtártörténet) 3. században. A nyomdászat technikai fejlődése. törvényi szabályozása. kapcsolatrendszere más tudományokkal. A kéziratosság korának írás-. az időszaki sajtó kialakulása és differenciálódása. A könyvnyomtatás feltalálása és jelentősége. A nagy írásrendszerek létrejötte. Az információrögzítés új eszközei a polgárosodás korában. Az információ fogalma. A magyarországi könyvtárügy és a .és információtudomány. A dokumentumok feltárása. A kéziratos könyv a középkori Magyarországon. A kutatás módszertani kérdései. könyv-. jellemzői. Dokumentumtipológia. A magyar könyvtárügy mai rendszere. A könyvtár. A könyvtárügy irányítása. a hazai sajtó kezdetei. könyv. A nyomdászat és a könyvkiadás fejlődése XVI-XVIII. központi fejlesztési programok. Az informatika fogalma. A könyvtárak fejlődése a polgári korban. A könyvtár fogalma. A magyarországi nyomdászat. Könyvtár.és könyvtártörténet tárgya. (Bevezetés a könyvtár. A magyarországi és erdélyi nyomdászat és könyvkiadás a XVI. A könyvtári szolgálatot segítő tanácsadó és szakmai szervezetek. A könyvtárak a középkori Magyarországon. Egyiptom. században. A könyvtári kultúra fejlődése a középkorban. különös tekintettel a számítógépekre. a könyvművészeti mozgalom és a sajtóviszonyok gyökeres átalakulása a XIX-XX. Az informatika és a könyvtár. A könyvtári tevékenység jogi szabályozása.és lapkiadás a XIX-XX. a Bibliotheca Corviniana. Az írás-.

az ISBD-program alapján készült magyar szabványok. A katalógustétel és a bibliográfia-tétel hasonlósága és különbözősége. Időszaki kiadványok és az időszaki kiadványokban megjelenő részdokumentumok bibliográfiai leírása. Raktározási szisztémák: mechanikus raktári rendszerek. A külföldi magyar nyelvű könyv. A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem története. adatközlő helyei forrásérték szempontjából. Tételtípusok jellemzői. Állományapasztás. A könyvtári dokumentumok típusai és bibliográfiai leírásuk. Nemzetközi egységesítési törekvések a dokumentumok formai feltárásában és a hazai szabványok. A könyvtári gyűjtemény mai értelmezése. Katalógusszerkesztés. Dokumentumtípusok és az eltérő formai jellegzetességek. betűrendbe sorolás. munkafolyamatai: kiválasztás és forrásai. A sorozat megjelenítése a katalógusban és a bibliográfiában. A bibliográfiai leírás szabályzatainak áttekintése. csoportosítása. UAP. könyv-. Bibliográfiák. A bibliográfiai leírás szerkezeti felépítése egy. Állományvédelem. a MARC II. a funkciók teljesítésének eszközei. ajándék. összefoglaló és analitikus szintű leírás. transzliterálás. a mű és a dokumentum kapcsolata. köteles példány. saját előállítás. funkciói. sajtó. rendelés.és könyvtártörténet) 4. A besorolási adatok megválasztásának szabályai. a számítógépes könyvtári . A könyvtár automatizálás kérdései. (Könyvtártan) 5. Állománygyarapítási segédeszközök. Az információ nemzetközi méretű visszakeresése. CIP. iskolai könyvtár. Monografikus. A gyűjtőkör fogalma. A leíró katalógus keresési szempontjai. Az adatok írásmódja. a külföldi magyar könyvtárak. Állományellenőrzés. Katalógusok. A bibliográfiai tétel részei. A feldolgozás egységei és a feltárás célja. A dokumentumokban rejlő információk. A bibliográfiai leírás nemzetközi szabályozása. Tételszerkesztés. A nyilvántartás és feltárás különbözősége. Fölöspéldány hasznosítás. besorolási adataik megválasztása. közkönyvtár. Az első magyar könyvtártani munkák. érkeztetés.és lapkiadás. A katalógus és a bibliográfia fogalma. A bibliográfia részei. A leíró katalógus funkciói.vagy többkötetes művek esetén. Az MSZ 3424/1-78-as szabvány. A feltárás szintjei. a visszakereshetőség biztosítása. A könyvtári raktározás színtere és eszközei. A könyvtári állomány rendezettségének fogalma. Fogalom meghatározások.fontosabb könyvtárak története a XIX. Állományelemzés. Nemzetközi egységesítési programok: UBC. Az egyes könyvtártípusok gyűjtőköri sajátosságai (nemzeti könyvtár. Gyűjtőköri szabályzat. Bibliometria. funkcióik. katalógusrendszerek. Raktározási szisztémák: rendszerező raktári rendszerek. felsőoktatási könyvtár. csere. század elejétől napjainkig. gyűjteményszervezés. A keresési szempontoknak megfelelő besorolási adatok szerkesztési szabályai az MSZ 3440-es szabványcsalád rendelkezései szerint. UNISIST. A katalógustétel besorolási adatainak és a bibliográfia mutatóinak összehasonlítása. Katalógustípusok. (Írás-. A könyv. szakkönyvtár). Az állománygyarapítás módja: vétel. A bibliográfiai leírás és a katalógusszerkesztés gyakorlása. Az állománygyarapítás menete. A könyvtári raktározás színtere és eszközei. az időszaki sajtó és a könyvtárak jövője. előszerzeményezés. csereformátum. célja. A könyv részei.

és posztkoordináció az indexelésben. (Információkereső nyelvek. Az automatizált indexelés korlátai (Swanson-féle posztulátumok). Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek típusai. A természetes nyelvi szövegfeldolgozás problémája. a tárgyszó kiválasztásának minőségi és mennyiségi kérdései. PRECIS (magyar nyelvű példákon keresztül). A tárgyszó szabályozása. Visszahívás és precízió javítását szolgáló eszközök. Egy információkereső nyelv részletes bemutatása. Az információ. Szövegfeldolgozás) . gráfok ). jelzetszerkesztési analógiák. statisztikai irányzat. általános jellemzői. A nyelvi feldolgozás lingvisztikai szintjei. jelzetszerkesztési szabályok. katalogizáló modul. osztott. A fogalmi meghatározás alapján a valóság és a megnevezés megállapítása. jellemzői. alosztások rendszere. Információ visszakereső nyelvek hatékonyságának eszközei és mérése. folyóirat. feladatai. A tartalmi feltárás szintjei és ezek jellemzői: feltártsági mutatók. Egyes indexelési nyelvek általános jellemzése. egységei. A tartalmi feltárás folyamata. Gyakorló dokumentumanyag tartalmi elemzése. Indexelési folyamatok. KWIC/ KWOC. Megadott fogalmak tartalmának és terjedelmének meghatározása. Az osztályozás logikai és matematikai alapjai: a fogalom. Fogalom párok közötti relációk típusának felismerése. Fogalmi kategóriák.és újságindexelés. mondattan. Előnyszabály. jelzetszerkesztési sajátosságai. (Bibliográfiai adatfeldolgozás) 6. Az osztályozás logikai és matematikai alapjai: az osztály. a tartalmat leíró mondat (tézismondat) megállapítása. Osztályozáselméleti iskolák: logikai alapozású osztályozási rendszerek. Segédtáblázatok. Katalogizáló rendszerek (OCLC). A könyvtári osztályozás célja. Az ETO alapú tárgyi keresések problémája gépi környezetben. céljai. Tárgyszó rendszerek. Választott indexelési módszerek leírása és bemutatása : láncindexelés. tárgyszó katalógusok. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás főtáblázati része.rendszerek és a bevezetésük problematikája. A tárgyszavas osztályozási rendszer. definíciója és módszerei. nyelvészeti irányzat. Pre. tulajdonságok megállapítása. A logikai alapú osztályozási rendszerek története. Besorolási adatok. Jelzetalkotás. feldolgozási egységek azonosítása. Az indexelés és információ ellátás axiómái. Számítógéppel támogatott bibliográfiai adatfeldolgozás. MARC formátumok (UNIMARC. Az ETO alapú szakkatalógus szerkesztés. sorrendi szabály. Nyelvészeti irányzat az osztályozásban. a tudás könyvtári reprezentációja. referátum. Számítógépes adatformátumok. Az egyes főosztályok jellemzői. A könyvtári osztályozás hagyományos irányzata. Az információkereső nyelvek típusai és általános jellemzői. A természetes nyelvi szövegfeldolgozás problémái. Tárgyszó kategóriák. rekordok nemzetközi szintű egységesítési törekvései. Az ETO szerkezete. hierarchikus listák. Az integrált könyvtári rendszerek felépítése. Dewey Tizedes Osztályozása. közös katalogizálás. felépítése. Fogalmi kategóriák és a szemantikai háromszög. Tárgyszavas keresési stratégiák gépi környezetben. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek elemzése: alaktan. jelentéstan. zajtényező. A tartalmi feltárás fogalma. felépítése. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás története. tezaurusz szerkesztés (szócikkek. moduljai. halmazműveletek. USMARC. könyv-. relációk. Az információ visszakereső folyamat és rendszer a természetes nyelvek tükrében és összefüggésében. HUNMARC). A könyvtár mint információs rendszer.

(Hálózati ismeretek) 8. címzés. A tájékoztató szolgálatok vizsgálata egyes könyvtártípusokban. A bibliográfiák típusai. Heurisztika. A bibliográfiai tájékoztatás forrásai.). Keresőmotorok és indexelési technikák. Bibliográfiai adatbázisok értékelése. A bibliográfia fogalma. Az Internet története. A problémára orientált szemléletmód. Bibliográfiaelméleti kérdések. Az Internet fogalma. A tájékoztatás fogalma. Információs rendszerek tervezésének fázisai. Szakterületek és tájékozódási szokások. Információs rendszerek tesztelése és értékelése. Keresési stratégiák. keresési módszerek. A Taylor-féle filterek. A könyvtári tájékoztatás és a bibliográfiák. A szaktájékoztatás fontosabb kérdései. szerepük a tájékoztatásban. A TCP/IP és az OSI hivatkozási modell. célja. A magyar nemzeti bibliográfia kialakulása. www. A bibliográfiai adatstruktúrák típusai. kapcsolási módok. stb. együttes. Az interkommunikációt befolyásoló tényezők. A kommunikáció szerinti megközelítés. Példák. forrásai és jelenlegi helyzete. jövője és adminisztrációja.). adatátvitel. Információkeresés a weben. Referensz és problémamegoldó modellek. Az információs rendszerek (bibliográfiai és nem bibliográfiai) tipológiája. osztályozásuk. Bibliometriai módszerek. tevékenységi formák. adat-információ. Entitásés kapcsolattípusok bibliográfiai struktúrákban. csoportos kommunikáció (levelezési listák. e-mail. protokollok. Kérdés megfogalmazás Boole-féle operátorokkal. Adatbázis formátumok. Hipertext. Bibliográfiai adatbázisok file-struktúrája. A tájékoztatás és a kommunikációelmélet összefüggése. A bibliográfiai online rendszerek keresési folyamatai. Elektronikus levelezés. Tranzakció láncok és jellemzőik. Az Internet fogalma.és forrástípusok. elsősorban bibliográfiai. Az általános tájékoztatás forrásai típusok szerint. A könyvtári tájékoztató szolgálat megszervezése: feladat. Az Internet architektúrája (hálózatok hierarchiája. Internet szolgáltatók. működése és főbb szolgáltatásai. stb. alkalmazások). osztályozási lehetőségek. Rendezési elvek és terminológiai kontroll. A referensz interjú készítését befolyásoló tényezők. eszközök. A bibliográfiai gondolkodás állomásai és ennek megfelelően a kialakult eszközfajták ismertetése. Adatstruktúrák elemzése. kapcsolódás az Internetre. hangok. videók. Online keresési nyelvek. szervezet. Online információkeresés lépései. A számítógépes hálózati kommunikáció alapfogalmai (számítógép-hálózatok céljai.tudás. (Információs rendszerek) . A tudományfejlődéssel összefüggő bibliográfiai evolúció elemzése. szempontrendszer elemzése. Wyer fokozatok. képek. (Tájékoztatás. ftp. Kérdés. stb. valamint a modellek egyes rétegeinek vázlatos ismertetése.7. Rekord struktúrák. MIME fájltípusok (szövegek. információs források értékelésére használt. Fontosabb Internet szolgáltatások (telnet.). A magyar nemzeti bibliográfia mai rendszere (a hungarika bibliográfiák is).). hírcsoportok. definíciói. Az információ természete. stb. Az Internet információkereső lehetőségei. Az információs rendszerekből származtatható szolgáltatás típusok. A bibliográfiai információ gyűjtésére és az egyes. információforrások) 9.

Jogosultságok és tranzakciókezelés az SQL-ben. Weblapok tervezése: szövegformázás. a fejlécben alkalmazható elemek.10. A relációs modell alapfogalmai: reláció. alkalmazási lehetőségei. Elektronikus könyvtárak funkciói. Alapvető multimédia segédprogramok és használatuk: állományok előállítása (digitalizálás és letöltés). Speciális effektusok: animáció. színek. videoállományok. navigálási eszközök. A HTML és az XML. A relációs adatmodellezés gyakorlati kérdései. multimédia. A számítógépes multimédia fogalma. keretrendszerek. keverés. Logikai és fizikai rendszerterv. A főbb médiák alapvető jellemzői. a weblapok grafikai arculata. Az adatmodellezés alapfogalmai. A leíró jelölő nyelvek kialakulása. Adatdefiníciós (DDL) és adatmanipulációs (DML) nyelvek tulajdonságai. memóriakezelés. kapcsolat. Adatbázisszemlélet kialakulása. (Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés) 11. Mozilla. Adatbázis rendszerek. A JavaScript alapjai. Elemek. érvényesség. feliratozás. megjelenés (design). Alapfogalmak: szintaxis. Az MS Word for Windows szövegszerkesztő. ER modell: egyed. A weblapszerkesztés technikája. Adatmodellezési technikák. hang. A relációs adatmodell. általános blokkszintű elemek. bittérképes és vektorgrafikus képállományok. egyedélettörténeti ábrák szerkesztése. a Közös Parancsnyelv (CCL). entitások. Az SGML mint metanyelv és dokumentum tárolási formátum. áttűnés (morphing). logikai adattervezés. illetve Excel táblázatkezelő használati lehetőségei a weblapok készítésében. Tipikus hibák a weblapok szerkesztésében. jólformázottság. A HTML szerkesztő programok áttekintése: FrontPage. űrlapok. tömörítés. normálformák. átlátszó háttér.és videószerkesztés. Szöveges és multimédiás információk kezelése számítógéppel. szöveges állományok. hullámformájú (digitalizált) és MIDI állományok. A HTML 4. Ábrázolástechnikai módszerek a rendszerelemzésben és tervezésben: adatfolyam modellezés. Rendszerelméleti. Multimédia engineering. Multimédia hardver. információ visszakeresési technikák. Képek. A rendszerszemlélet jelentősége az alakalmazásfejlesztésben. Könyvtári rendszerek adatbázisa és lekérdező nyelve.0 nyelv áttekintése: felső szintű elemek. szerzői rendszerek. grafikával kapcsolatos tippek. Olvashatóság. Önálló és beágyazott nyelvű adatbáziskezelők. Az SGML-re épülő konkrét . normalizálás. keretek. Minőségbiztosítás a rendszerszervezésben. Szövegek: kódolási szabványok. Relációs algebra műveletei. informatikai alapfogalmak. a CODASYL ajánlás. Integrált könyvtári rendszerek moduljai. Multimédia adatok és modellezésük. Hangok: a hangok jellemzői és digitalizálása. Az SQL. stb. kép-. A SELECT utasítás. tulajdonság. séma. tömörítés. hálózatok. Funkcionális függőségek. Az SQL mint a relációs adatbáziskezelők szabvány nyelve. Az SSADM strukturált rendszerfejlesztési módszertan kialakulása. függvényhasználat. színmodellek. előfordulás. tömörítése. Információrendszer modellezés. az ODL elemei. kulcs. betűtípus formázó elemek. alkalmazások. stb. Netscape. Multimédia prezentációk és környezetek. attribútumok. listázási elemek. típus. tartalommodell. Képek: a képek jellemzői és digitalizálása. táblázatok elemei. Objektumorientált technikák. Strukturált rendszerfejlesztési alapelvek és módszertanok. normalizálás. adatrendszerek tipusai. Mozgóképek: a mozgóképek jellemzői és digitalizálása. és szerkezetük. Strukturált és objektumorientált rendszerfejlesztési módszertanok.

lehetséges stratégiái. megvalósulása a könyvtárban. WML. A könyvtárak lehetséges szerepe az információ. tevékenységei. közönségkapcsolatok. az infokommunikációs szektor tagjai és információs igényei. tudástérkép. a termék és a piac újdonsága és a piacon elfoglalt hely alapján. globalizáció. A könyvtári rendszer működtetésének minőségi kérdései. szabályozási kérdések. Az innovációmenedzsment tartalma. értékek és attitűdök. Az emberi erőforrás hatékony menedzselése. TEI. A tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata: az emberi erőforrás hatékonysága (céltudatosság. pozícionálás. XSLT. A marketing fejlődési szakaszai. információ. XML-dokumentumok szerkesztése. XML-struktúrák megadása schema használatával. liberalizáció. HTML. Marketingstratégia kialakítása: életciklus modell. leíró jelölő nyelvek és multimédia) 12. információ. A W3C XML 1. tudásbázis. vállalati információs rendszerek. érvényes XML dokumentumok létrehozása. a tudásmenedzsment definíciója. Könyvtári marketing és rendszerfejlesztés. tudásspirál. tudástranszfer. megjelenítése a Weben (stíluslapok. Az XML használata a felhasználói programokban. NewsML. Az XML néhány alkalmazása (XHTML. Névterek. RDF). az információmenedzsment célja. Az információmenedzsment alapjai: adat. adatkötéses technikák. MODS stb. termékpolitika. (Könyvtári marketing és rendszerfejlesztés.és tudásmenedzsmentben. Az infokommunikációs szektor információs igényei és általános helyzetképe: konvergencia. Az XML mint leíró nyelv. A projekt fogalma és általános sémája.).1 ajánlások. A könyvtári munka tervezése és szervezése. a számítógép és az ember kapcsolata. Boston mátrix. A tudásmenedzsment mint a tudás menedzselésének tudatos formája: a vállalati tudástőke és mérése. Hálótervezés. intranet. szervezeti kultúra. az Internet-jelenség. CSS. tudás. Dokumentumtípusdefiníciók (DTD-k). A piacszerkezet megállapítása. Az XML formázási szabályai. igényfelmérés.és tudásmenedzsment a könyvtárakban) . versenyelemzés. képesség és képzettség. XPath stb. (Weblapszerkesztés alapjai. A marketing-mix: célcsoportképzés. motiváció és hatáskör). értékesítési csatornák. marketingstratégiák csoportosítása a termékek ára és megkülönböztethetősége. a tudásmenedzsment legfontosabb elemei. XML.) XML alapú kommunikáció az Interneten.alkalmazások (pl. információ. A marketing menedzsment főbb tevékenységei. árpolitika. modelljei és eszközei. modellek. az információs szakemberek szerepe a tudásmenedzsmentben. a tudás megosztása. XML-dokumentumok formázása a képernyőn és nyomtatásban. a piac szegmentálása. A tudásalapú és információs társadalom paradigmái: az információs társadalom fogalmi megközelítése.0 és 1. A tudásmenedzsment gyakorlata: az információs technológia felhasználása. marketingkommunikáció: kommunikációs modellek. A könyvtári rendszerfejlesztési projekt.és tudásmenedzsment a könyvtárakban. popularizáció.

A Föld energiamérlege. Növényzetük jellegzetességei. 8. A savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai. Ezek környezeti szempontú geokémiája.és hőmérsékleti viszonyai. Az eutrofizálódás és az ellene való védekezés. mint életközeg. A légköri aeroszol tulajdonságai. módszerei és kapcsolata más tudományágakhoz. A víz körforgása. A Föld légkörének jelenlegi összetétele. a hó. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. kémiai és biológiai folyamatokkal. A régiót felépítő kőzetek. környezeti hatása és környezetvédelmi hasznosíthatósága. a szennyvizek jellemzése. 10. A természeti. vertikális rétegeződése. . 2. Az ózon probléma. A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. javításuk eljárásai. Veszélyeztetett ivóvízbázisok. az épített. 4. 9. A Kárpát-Pannon régió kialakulása. A víz szerepe a Földön. A talajvédelem. A Föld és Magyarország klímazonális talajtípusai. 13. ezek környezeti szempontú geokémiája. A kémiai folyamatok szerepe a légkör összetételének alakulásában. Az atmoszféra felépítése. Az ásványok és jelentőségük a környezettudományban. Felszínalatti vizek jellemzése. nyomás. A légkör kémiai minősítése. A Kárpát-Pannon régió hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagai. A környezettudomány tárgya. vízáramlási rendszerek. ivóvíz termelése felszíni és mélységi vízbázisból. 14. A légkör kialakulása. A belső erők környezeti hatásai.és jégtakaró. a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezői. A zonális és nem zonális talajok képződése. 12. a Los Angeles-i oxidatív és a londoni reduktív típusú fotokémiai szmog jellemzői. környezeti hatása és környezetvédelmi hasznosíthatósága. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának változását eredményező természeti és antropogén folyamatok okai és következményei. anyagai. A felszíni vizek szennyezése és annak lehetséges következményei. a társadalmi környezet elemei és jellemzői. A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai. A vízminőség és vízminőség védelem. kapcsolatuk a felszíni vizekkel. Magyarországi fedett víztározók földtani. hidrodinamikai és vízkémiai jellemzői. 6. A víz. A vízszennyeződés lehetséges módjai. Az éghajlatot meghatározó tényezők. A környezetvédelem szempontjaiból legfontosabb ásványcsoportok. Városi levegőminőséget meghatározó meteorológiai folyamatok. jelentősége és hatásai. A fontosabb aerobikus és anaerobikus szennyvíztisztítási eljárások. víztározók: a felszíni és felszín alatti vizek. A felszíni vizek minősítési rendszere. 7. 3. alrendszerei. A Föld belső felépítése. A környezet fogalma. az ásványok kapcsolata sugárzásokkal.KÖRNYEZETTAN-TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG 1. 11. Az ivóvíz minősítése. 5. A globális éghajlatváltozás és lehetséges következményei.

A biológiai organizációs szintek jellemzői és az ökológiai szemlélet jelentősége a környezettudományban. Populációs alapjelenségek. populációdinamikai modellek. táplálékhálózatok). Környezetegészségtan célja. és ezek környezeti hatásai. Társulások (közösségek) tér-idő struktúrái és működésük. szukcessziós modellek. A környezet fizikai szennyezésének főbb formái. A mérsékeltöv időjárását meghatározó légköri folyamatok (ciklonok. Természetes és mesterséges sugárterhelés. 26. 22. Hulladékgazdálkodás. A gerinctelen és gerinces állatok evolúciója és környezeti jelentőségük. Az anyagkörforgalom és az energiaáramlás a szárazföldi és vizi élőközösségekben. helyük és szerepük az élőközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásáában. gombák és hajtásos növények (harasztok. . 20. Sugárvédelem alapelvei. rendszerezése. határértékek. Állapotok és folyamatok változásai a tájökológiai rendszerben. A környezeti mintavételezés alapelvei. Gyakorlati szempontból fontos taxonok környezettani vonatkozásai. a hulladékok hasznosításának lehetősége. A prokarióta mikroorganizmusok a Földön. Környezetgazdálkodás formái és módszerei. jellemzése. A környezet minősítése során alkalmazott monitorozó vizsgálatok alkalmazását lehetővé tevő méréstechnikai módszerek. A tájökológiai rendszerek stabilitása. jelentősége és eszközei. Az ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező. 28. A bioszféra kölcsönhatásai. melléktermékek. A biológiai diverzitás és megőrzésének fontossága. a megújuló energiaforrások szerepe. 23. módszerei és termelés közben keletkező hulladékok. fejlődése. Szerepük az élőközösségek fenntartásában. A zajjal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák. A földtörténet nagy kihalásainak környezeti értékelése. A szennyezések fizikai terjedése. Az ökológiai rendszerek stabilitása. A kapcsolatszerkezet ─ trofikus struktúra ─ (táplálékláncok. minősítése. szelektív hulladékgyűjtés. Globális légköri áramlási rendszerek. ezek kezelése. A földi élet kialakulása. 27. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára. A biológiai produkció.15. ─ A zaj. A radioaktivitás felhasználása. 19. valamint a kommunális hulladékok osztályozása. 21. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. zuzmók. 18. mohák. A szukcesszió fogalma és főbb folyamatai. anticiklonok). Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés folyamatai. 25. Az értékelési módszerek. Az energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei. 17. 24. funkciói. Algák. 16. Áramlások a légkörben és az óceánokban. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.és zárvatermők) evolúciója. A niche-tér felosztási modellek és a niche szegregáció. nyitva. A jövő energiatermelésének lehetőségei.

A fenntarthatóság fogalma. A természetvédelem célja és szervezetei. 30. A természetvédelmi területek típusai. szervezetei és a jogi szabályozások. valamint a kiemelkedően fontos nemzetközi környezetvédelmi egyezmények. in situ és ex situ természetvédelem. EU rendelkezések. A környezetvédelem célja. a természetvédelmi kezelés és rekonstrukció. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények. elvei és szemléletének érvényesítési lehetőségei.29. . Az Európai Unió környezetvédelmi rendelkezései. elvei.

Műfajok és műformák megoszlása a római irodalomban 2. Demonstratív műnem jellemzőinek felvázolása a római tanítóköltészet példáján. Az ókori Mediterráneum kulturális kölcsönhatásai 10. különös tekintettel Tacitusra. 7. Ovidius). történeti összefüggései 9. 3. 4. A római történetírás. Irodalom és mitológia 11.LATINTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG 1. 8. Szókratész és a klasszikus görög filozófia. A magyarországi latinság . Európa antik öröksége 12. 5. 6. különös tekintettel Horatius életművére. Hellenisztikus filozófiai iskolák és hatásuk a római irodalomra. A római kultúra aranykora. A római líra fejlődésének bemutatása. Elbeszélő vagy narratív műnem: az epika (Vergilius.

8. századi Lengyelországról: történelem. tolmácsolásban. 7. Ismeretek a XX. A lengyel nyelv stílusrétegei.LENGYELTANÁRI 1. 10. a fordításban. 9. A XX. századi lengyel irodalom legjelentősebb alkotói A XX. 5. 6. Frazeologizmusok és neologizmusok a fordítás gyakorlatában. 3. A lengyel mondat szerkezete. fordításban. századi lengyel irodalom tematikus vonulatai 2. . kultúra. tolmácsolásban okozott nehézsége. SZAKKÉPZETTSÉG A nyelvtani nem problémája a nyelvoktatásban. 4. A lengyel és magyar igék kontrasztív összevetése. gazdaság. A modern lengyel nyelv és kultúra a globalizáció körülményei között. politika. A lengyel igeszemlélet és a magyar igekötős igék.

Reneszánsz. klasszikus és modern irodalmi műveken szemléltetve (A középiskolai szövegértelmezést segítő eljárások bemutatása választott magyar és világirodalmi művek részletes elemzése során. Az irodalmi műelemzésben használatos interpretációs eljárások fogalomrendszere (Verstani. a műfajiság szempontjára figyelő olvasás szemléltetése világirodalmi szövegen) 6. eszmetörténeti szempontú értékelő áttekintés.) 4. a szó és a zene viszonyára összpontosító elemzésmódok. érzékenység (Értékelő áttekintés az irodalmi élet kereteiről. A barokk irodalma (Retorikatörténeti. a film. a szövegismeret bizonyításával. előadáselemzési fogalmak és elemzési technikák. egy életmű részletes ismertetése műfaji. a mítoszkritikai olvasás szemléltetése világirodalmi szövegen) 7. kapcsolata az irodalommal és az irodalomtanítással.) 3. poétikai. klasszicizmus. a szövegismeret bizonyításával. intézménytörténeti szempontok alapján. szemléltetés régi. Az irodalmi műfajok és intézményrendszerek. stílustörténeti. a szövegismeret bizonyításával. Az irodalmi mítoszok. drámaelméleti. Az élő irodalom és kulturális-mediális környezete (Az irodalom szerepe a mai társadalomban – kortárs szövegen szemléltetés. poétikai. stílustörténeti.) 2. rokokó.) . műfajtörténeti. műfajtörténeti. Az emberkép változatai.) 10. intézménytörténeti szempontok alapján. egy életmű részletes ismertetése műfaji. Az irodalmi korszakolás elméleteinek szerepe a szövegelemzés előkészítésében (A stíluskorszakok. eszmetörténeti szempontú értékelő áttekintés. a korszakretorika és a stílustörténet alapján zajló szövegértelmezés. retorikai. a kép. intézménytörténeti szempontok alapján. a tömegkommunikáció. az irodalmi szöveg. a televízió.MAGYARTANÁRI Irodalomtudomány SZAKKÉPZETTSÉG 1. A romantika korának irodalma (Értékelő áttekintés az irodalmi élet kereteiről. az internet. humanizmus. klasszikus és kortárs magyar és világirodalmi művek részletes elemzése során. poétikai.) 9. a szövegismeret bizonyításával. intézménytörténeti szempontok alapján. tömegirodalom és magas irodalom viszonya.) 8.) 5. az önreprezentáció keretei (Komparatív szempontú értékelő áttekintés. a nyelv és stílusújításról. kritikatörténet. egy életmű részletes ismertetése műfaji. poétikai. narratológiai. a médiakutatás. stílustörténeti. a kultuszok (Komparatív szempontú értékelő áttekintés. Interpretációs eljárások régi. stílustörténeti. Felvilágosodás. egy életmű részletes ismertetése műfaji. reformáció (Retorikatörténeti.

stílustörténeti.) . A XX. intézménytörténeti szempontok alapján. Értékelő áttekintés és egy életmű részletes ismertetése műfaji. poétikai. kritikatörténet. stílustörténeti. a szövegismeret bizonyításával. drámaművészete és epikája (Értékelő áttekintés és egy életmű részletes ismertetése műfaji. poétikai. A századvég irodalma (Értékelő áttekintés az irodalmi élet kereteiről. intézménytörténeti szempontok alapján. a szövegismeret bizonyításával. stílustörténeti. poétikai.) 14. intézménytörténeti szempontok alapján. világháború utáni évtizedek irodalma a hetvenes évek közepéig (A korszak történeti és esztétikai jellemzése. A II. egy életmű részletes ismertetése műfaji.) 12. drámaművészet és epika (Értékelő áttekintés és egy életmű részletes ismertetése műfaji. század első két évtizedének lírája.) 13. stílustörténeti. a szövegismeret bizonyításával. a szövegismeret bizonyításával. intézménytörténeti szempontok alapján. A két világháború közötti magyar líra. poétikai.11.

a funkcionális stilisztika stílusértelmezése. A retorika tudományos épülete – a retorika szükségessége. a mondatrészek. a mondatok logikai minősége 7. az egyszerű és az összetett mondatok elemzése. a funkcionális . az igefajták és az igeragozás összefüggése. módszerei. anyaga. a beszélőszervek biológiai és fonációs működése. morfológiai és jelentésszerkezete. felosztása. a szónokra vonatkozó főbb retorikai ismeretek. memoria. Rendszeres leíró hangtan – a magyar magánhangzók és mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere. a stilisztika összefüggése nyelvés irodalomtudományi és más diszciplínákkal. tárgyköre. a mondat szerkezeti és szerkesztettségi típusai. elocutio. a morfémák főbb típusainak történeti változásai (tő. a magánhangzó. fajtái a színtértől és a céltól függően. a tudományos és népszerű retorika összevetése 9. az ikes igék. kormányzás és kötés elmélet. tárgya. hangkapcsolódások a beszédláncban. a módjelek története: alaktani és funkcionális változások. a közbeékelődés. dispositio. a hangok rokonsági rendszere. a mondattani elemzés szempontjai. a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. a névszójelek története. helye. a szónoki beszéd kidolgozásának öt fázisa (inventio. a mondatátszövődés. a morfémák funkciói. fogalma. a fonéma és a fonémafelfogások 2. az egyetemes és magyar retorika története és mai reneszánsza. névszóragozásunk fejlődésének főbb vonalai. névszóragozás a mai magyar nyelvben: a magyar esetrendszer leírásának problémái. Stilisztika. az általános és a határozott ragozás. a szónoklás alkalmai.és a mássalhangzótörvények a magyarban 3. stíluselmélet – a stilisztika fogalma. a magyar grammatika és a generatív nyelvtan közötti eltérések és hasonlóságok. a morfémák kapcsolódásának szabályai. A névszó alaktana – a mai magyar névszótőrendszer és kialakulása. tárgya. A mondattani irányzatok – leíró mondattanok tipológiája. A mondattan alapvonalai – a mondattani fogalmak értelmezései. az egyes esetragok története 5. Az ige alaktana – a magyar igealak szintetikus jellege. pronuntiatio) 10. a tudományos igényű mondattani leírás jellemzői. a generatív transzformációs nyelvtan modellje: standardelmélet. képző. A retorikai elemzés – a beszéd és funkciói. a megkülönböztetésükre vonatkozó elméletek. jel. Leíró hangtan – a szegmentális fonetika irányai. igei személyragjaink rendszere 6. a retorikai szituáció.Nyelvtudomány 1. rag) 4. időtartama. a magyar beszédhangok képzése. a stílusfogalom alakulása. a szónoki beszéd szintjei. a mai igetőrendszer és kialakulása. az igemódok és kifejezőeszközeik. szemlélete. érvényességi területe. A morfémák alaktana – a morfémák fogalma és fajai. a magyar szószerkezetek és mondatok transzformációs generatív elemzése 8. a klasszikus és a modern. elkülönítése más tudományágaktól.

a nyelvistilisztikai eszközök szerepe a legfontosabb stílusrétegekben. a szöveg szerkezeti sajátosságai. eszközei. a stílus hírértéke. anyaga. a szövegszinten. a stíluseszközök szintjei: stíluselemek az akusztikai. szövegtipológia. a magyar szövegtani kutatások mai helyzete. a szövegértékűség jellemzői. tematikai ugrás a szövegben. foka szerint . stílustipológia. feladata.és kifejezéskészlet. szövegpragmatika. a nyelven kívüli jelenségek szintjén. a szöveg kifejtett és kifejtetlen jelentése. hatósugara. segédtudományai. a képi. fajtái az utalás iránya.stílusfelfogás elméleti háttere. a szövegösszefüggés területei. a szöveg jelentéstani összefüggésének mértéke. tárgya. a szó. célja. művészi áramlatok. Stilisztikai elemzés – a stílusteremtő és -meghatározó tényezők. Szövegtan – a szövegtan történeti gyökerei. Szövegtani elemzés – a szöveg témája. a szintaktikai. -akusztikum. stílusirányzatok nyelvi-stiláris jellemzői 11. felosztása. a szöveg fogalma. fajtái és eszközei. a művészi stílus legfőbb sajátságai a tárgyalt hat nyelvi szinten 12. megjelenése. szövegforma. szövegstilisztika 13. a szöveggrammatikai utalás fogalma. stílustörténeti korszakok. a verbális és a multimediális szöveg.

Egzisztencia. szöge. Lagrange tétel. Elválasztási tételek. SZAKKÉPZETTSÉG 2. Bayes tétel. mohó színezési algoritmus.MATEMATIKATANÁRI 1. Egyváltozós függvények határértéke. 4. maximális folyam. . 6. A lineáris differenciálegyenlet rendszerek és differenciálegyenletek elmélete. várható érték. fák. Elemi megoldási módszerek. alkalmazásai terület és térfogatszámításra Differenciálegyenletek alapfogalmai. 8. Térelemek távolsága. Kvadratikus reciprocitás tétele. minimális vágás. Caratheodory tétele. konvex burok. teljes valószínűség tétele. Eloszlásfüggvény. permutációcsoportok. primitív gyök. diszkrét logaritmus (index). Egyváltozós függvények differenciálhatósága. Gráfok színezései. feltételes valószínűség. Átviteli elv. 9. Euklideszi tér. Csoportok. Euklideszi gyűrűk. magasabb fokú kongruenciák. Hálózatok. Cayley tétel. Legendre szimbólum. 5. Konvex poliéderek és politópok. szélsőérték számítása Határozott és határozatlan integrál. Nevezetes diszkrét eloszlások. Párosítás-elmélet. testek. 10. Konvex halmazok.és unicitás tételek. Euler-Fermat tétel. lineáris diofantoszi egyenletek. függetlenség. 7. folyamok. kromatikus polinom. síkok. Analitikus geometria síkban és térben. Klasszikus valószínűségi mező. folytonossága. Egyenesek. Gráfok összefüggősége. Helly tétele és alkalmazásai. Euler tétele. Lineáris kongruenciák. szórás. 3.

intenció. A narratív. Dt. 3. 2.und Nebensatz). Grundbegriffe der kontrastiven Morphologie und Syntax (Wortklassen. a prágai iskola és az amerikai deskriptivizmus módszertana. Komplexe Sätze mit besonderer Rücksicht auf die Ergänzungssatzkomplexe: Typologie und kontrastive Aspekte der Ergänzungssätze. olvasás. Modalverben (müssen vs. A német nyelvű irodalom egy szabadon választott korszakának bemutatása. Felvilágosodás és Weimari klasszika 5. Kontrastivität im Bereich der Nominalphrase: Struktur. 10. eszmetörténeti és kulturális kontextusban. Kollektív identitások (nemzet. szöveg. Irodalomtudomány 1. Supplemente). Valenz. a társadalmi nem identitáskonstrukciói). irodalmi példákon bemutatva 10. A generatív nyelvészet módszertana. Komplemente vs. kortörténeti. Kontrastive Grammatik – Forschungsobjekt. intertextualitás) 3. Verbalkomplex (Topologie im Haupt. kortörténeti. Kontrastivität im verbalen Bereich: Genus. Identitások az irodalomban – irodalom mint interkulturális kommunikáció 9. A történeti összehasonlító nyelvészettől a strukturalizmusig: az összehasonlító módszer. recepció. A német nyelvű irodalom korszakai. sollen). Attribute. „Generalisierung“.irodalom mint kulturális kommunikáció 2. Prädikatsteil“ und „Propria“). „nom. Topologie. A német nyelvű irodalom korszakai. a „saját” és az „idegen”. Modi (Konjunktiv außerhalb und innerhalb der indirekten Rede). Rektion. grammatische Kategorien. A romantikától a naturalizmusig 6. A szemantika és a pragmatika módszerei. eszmetörténeti és kulturális kontextusban. kortörténeti. szabadon választott irodalmi példákon bemutatva . eszmetörténeti és kulturális kontextusban 8. Satelliten: Satzglieder und Attribute. Interferenzanfällige Erscheinungen im Satzbereich (Satzmuster und Satzbauplan. Az irodalmi interpretáció alapfogalmai (szerzőség. a saussure-i fordulat. 4. 8. 5.NÉMETTANÁRI Nyelvtudomány SZAKKÉPZETTSÉG 1. morphologische und kommunikative Bedingungen).-ung. Az irodalmi kommunikáció folyamata . a drámai és a lírai szövegfajták jellegzetességei (műfajelmélet) 4. Kontrastivität im Artikelgebrauch (mit besonderer Rücksicht auf die funktionalen Domänen „Identifizierung“. 9. 7. etnikum. A német nyelvű irodalom korszakai. vallás. 6. absoluter und relativer Tempusgebrauch. Dependenz vs. Zielsetzungen und Stellenwert im System der linguistischen Disziplinen. Kontrastivität im Bereich der nominalen Kategorien Genus und Numerus. Satztopologie: syntaktische. kortörténeti. eszmetörténeti és kulturális kontextusban: „Klasszikus” modern és avantgard 7. Értékválság és individuális identitásválság.

демографические проблемы. типы жилья.сочинение (минимум 50 строк) на тему. Безработица и её причины. строгость и терпимость в воспитании ребёнка. ваш дом или квартира. Воспитание детей в семье и школе. возможности заработать. Семейные праздники: дни рождения. крестины. Жилищные условия Город или деревня. возможности решения проблемы.OROSZTANÁRI Разделы экзамена: SZAKKÉPZETTSÉG 1. Новый год. Работа На основе чего молодёжь выбирает профессию? Способы поиска работы. Равноправны ли женщины с мужчинами при устройстве на работу? Пенсионная система. Расскажите о роли семьи в современном обществе (проблемы многодетных семей. СЕМЬЯ Личные данные. Зарплата. .монолог (минимум 10 минут): доклад на одну из пяти выбранных и подготовленных студентами тем.диалог (10 минут): свободный разговор с экзаменаторами на основе следующей тематики: I. годовщины. Стоит ли сохранять старые здания? Какие проблемы существуют в связи с сохранением старых кварталов? III. Рождество. Пасха.перевод текста (800 n) с русского на венгерский (60 минут) .перевод текста (800 n) с венгерского на русский (60 минут) . указанную в тематике устного экзамена (60 минут) 2. идеальные условия для заключения брака. Устный экзамен (20 минут) Структура и тематика устного экзамена . как можно сделать квартиру по-настоящему уютной. возможности приобретения собственной квартиры или дома. Письменный экзамен (180 минут) Структура и тематика письменного экзамена . образование. в которой вы живёте. учёба. кризис института семьи. именины. причины и последствия разводов). II. предварительно одобренных экзаменационной комиссией . Жилищная проблема в Венгрии.

Дайте оценку дорожной сети Венгрии. концерты. Автомобиль. V. в больнице. Питание Какой должна быть здоровая пища? Последствия неправильного питания. Чем знаменита венгерская кухня. столовые. бытовые услуги). объявления. климат Времена года и погода. Рестораны. профилактика и административные меры. кадрами). последствия. Альтернативная медицина (мануальная терапия. Задачи охраны окружающей среды. иглоукалывание. Услуги и торговля Виды услуг (салоны красоты. режим питаня. Одежда и погода. Расскажите о вреде курения. её особенности. Спорт и бизнес. кинофильмы. кафе. Курение – это личное дело? Алкоголизм и наркомания: причины. симптомы. Особенности русской кухни. национальные блюда. Типы магазинов. снабжение медикаментами. фитнес-клубы. массаж рук и ступни. Реклама. «В здоровом теле здоровый дух». фнансовые услуги. модные диеты. Вождение автомобиля и алкоголь. болезни. бары. Транспорт Общественный транспорт и его проблемы. детская полнота. Спорт и игры. Климат и внешность. биоэнергетика. рестораны быстрого питания. инвестиции. группа риска.IV. Чистота окружающей среды и здоровье. дорожные знаки. .). кинотеатры. пивные. Свободное время. проблемы паркования. VII. Мода и торговля. VIII. дорожные происшествия. Здоровье У врача. хобби Театры. Как влияет погода на настроение человека. почта. VI. Состояние медицины в Венгрии (реорганизации. оборудование. Цели рекламы. национальные блюда. корректность в рекламе. Погода. лекарственные травы и тд. IX. аварии. Климатические особенности Венгрии и России. развлечения.

края. библиотеки. Имена существительные. Понятие «морф» и «морфема». музеи. X. журналы.. 7. исполнители. 2. книги. 10. 6. природные богатства). Виды морфов. Словообразование и словоизменение. поездки по Венгрии и за границу. Музыка. Простое предложение. концерты. Синтаксис словосочетаний и проблема валентности. Сложное предложение. . радио. виды и способы путешествий. Имена прилагательные. Словарный состав русского языка. Нестандартные окончания. 9. Местоимения. Классификация глаголов. музыкальные инструменты. Русский глагол. 4. В случае неудовлетворительной оценки (1) любого подраздела устного экзамена весь итоговый экзамен считается неудовлетворительным. Mai orosz leíró nyelvészet 1. Оценка экзамена В случае неудовлетворительной оценки (1) любого подраздела письменного экзамена весь письменный экзамен считается неудовлетворительным. Этимологические пласты словарного состава. Грамматические категории глагола. Знаменитые места (столицы. Типы словарей.Телевидение. курорты. Государственное устройство Венгрии и России. Путешествие. Функциональные стили современного русского языка. население двух стран. Венгрия и Россия Географическое положение. писатели. Типы склонения. Газеты. Стандартные нестандартные именные основы. В этом случае студент не допускается до устного экзамена. Продуктивные и непродуктивные классы. электроника. и 3. 8. 5.

стилевое многообразие литературы второй половины 20 века («оттепель». Рождение постмодернистического романа и лирического мышления в канун 21 века 10. произведения 8. Лермонтов. Москва–Петербург. деталь. Роман-прозрение Специфика чеховской новеллистики и драматургии («футлярность». Славянофилы и западники Психологическая проза Толстого. Древнерусское искусство (литература. «исповедальная» проза. лиризм. Сюжетный параллелизм Полифонический роман Достоевского. Санкт-Петербург). 4. Воспроизведение исторического и семейного романа.Orosz irodalom és művelődéstörténet 1. музыкальность. Славянская мифология. имажинизм. Европа и Россия. Восприятие русско-советской литературы в Венгрии с рубежа 19 века до наших дней. авангард). Эпос и роман. Раскол Деятельность Петра I. Гоголь). «Самиздат». символы и т. Миф Петербурга в русской литературе Русский романтизм и реализм. футуризм. Представители. Основные мотивы и жанры (Пушкин. Эпоха русского классицизма и сентиментализма. . Идейное. 7. зодчество). иконопись. Поэтика и история русского символизма и постсимволизма (акмеизм. Типология «лишнего» и «действующего человека» (Гончаров. Бунт и смирение. Тургенев). Москва. жанровое. деревенская проза. Слово о полку Игореве. документаризм. 5. 3. «Диалектика души».) 2. Конфликтность русско-советских культурных парадигм после 1917 года (измы и группировки идеологического и поэтического характеров). Русско-венгерские литературные связи. импрессионизм. реализм. Становление социалистического реализма. Три культурных центра (Киев. Проблема двойничества.п. литература о войне и о ГУЛАГ-е. Литература в эмиграции 9. бесконфликтность. подтекст. «тамиздат». 6.

konstruktivizmus). Modellek és paradigmák a neveléstudományi gondolkodásban. az iskolában: cigánytanulók. Gesamtschule) a II. 5. gyermekvédelem. A tudás szerveződése és fejlesztése (kognitív pedagógia. csoportdinamika. 6. A tanítás és tanulás értelmezése a 2o. 11. A tanítás és tanulás értelmezésének történeti vázlata.PEDAGÓGIATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG 1. században: embereszmény – pedagógiai célrendszer – iskolai műveltségi kánon(ok) – vizsgarendszer. világháború után: történelmi okok. Színterek és szakmai szerepkörök a tanári munkában: nevelési és pályaválasztási tanácsadás. 4. Adaptív és szelektív iskolarendszerek sajátosságai: európai összehasonlítás 3. ideológiák és értékválasztások. együttműködés és versengés (pedagógiai szociálpszichológia). 8. 10. drogmegelőzés. században: tanulási környezet(ek) és tanári szerepek. Az egységes középfokú iskola (comprehensive school. Speciális nevelési/képzési szükségletű gyermekek felzárkóztatás/tehetséggondozás. Tantervi paradigmák a 2o. 7. Iskola és társadalom: az iskolaszerkezet alakulásának történetisége és a hazai iskolaszerkezeti átalakulás (l989/9o) társadalmi és pedagógiai problémái. kollégiumi nevelés. Forrásközpontok. 12. interkulturális nevelés. Az iskolai nevelés és tanítás társadalmi/társas közege: tanulói szerepek. . 9. információhordozók a pedagógiában: nyomtatott és digitális változatok. inkluzív nevelés. 2.

Magyarország története 1526-1686 között 8. Magyarország története 1686-1790 között 9. A társadalomtörténet irányai. A modern politikai eszmetörténet irányzatai és történetírói megközelítései 21. Európa története a feudalizmus korában 6. a késő rendi társadalmak felbomlása Európában 22. Magyarország története 1301-1526 között 5.TÖRTÉNELEMTANÁRI 1. Róma története a királyság korától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig 3. A polgári társadalom 23. Magyarország története 1918-1944 között 16. Magyarország története a magyar nép kialakulásától 1301-ig 4. Életmód és mentalitás a klasszikus antikvitásban és a középkorban . módszerei és forrásai 24. Történeti segédtudományok szerepe az oktatásban 20. A nagy földrajzi felfedezések és a reneszánsz kora 10. Európa története a rendiség korában 7. világháború korában 18. Európa története nemzetállamok születésének és a gyarmati küzdelmek korában 15. Magyarország története a Habsburg abszolutizmus korában és a reformkorban 12. Magyarország története 1848-1918 között 13. A hidegháború kora 19. A rendi társadalom jellemzői. Európa története az ipari és a polgári forradalmak korában 14. A görög polisz és története SZAKKÉPZETTSÉG 2. Európa az abszolutizmusok korában 11. Magyarország története 1944-től napjainkig 17. Egyetemes történelem a két világháború között és a II.

Életmód és művelődés a koraújkorban és az újkorban .25.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful