TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZAKMAI ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKÁI

ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA ÉS MŰSZAKI RAJZ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Projektív geometria
Affinitások, kollineációk, korrelációk, involúciók. A projektív sík és térgeometria
analitikus modellje.

2. Projektív transzformációk
Másodrendű és másodosztályú alakzatok. Pascal, Brianchon, Steiner tételek. Projektív
metrika.

3. A Monge projekció
Helyzetgeometriai és metrikus feladatok. Képsík-transzformáció és rotáció.
Poliéderek, gömb, egyszerű görbelapú testek ábrázolása, metszése egyenessel, síkkal.
Kúpok és hengerek áthatása.

4. A kótás projekció
A kótás projekció fogalma, alapfeladatok. Gyakorlati feladatok a kótás projekcióban:
fedélidomok, földmunkálatok szerkesztése.

5. Axonometria
A leképezés fogalma, Pohlke tétel és az alaptétel, térelemek ábrázolása.

6. Az axonometria alkalmazásai
Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés. Speciális axonometriák. Összemetszési eljárás.

7. Centrális projekció
A centrális projekció matematikai megalapozása. Térelemek ábrázolása,
helyzetgeometria feladatok, metrikus feladatok, mérési kör.

8. A centrális projekció alkalmazásai

Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés. Speciális perspektívák. Centrális összemetszési
eljárás, centrálaxonometria. Sztereoszkópikus projekció. Fotogrammetria.

9. Differenciálgeometriai alapok
Sík- és térgörbék, felületek differenciálgeometriai vizsgálata.

10. Műszaki rajz

A szimbolikus ábrázolás alapelvei, a legfontosabb szabványok. Az ábrázoló
geometria objektumainak speciális megjelenése a műszaki rajzban.

11. Számítógépi grafika

Grafikus szoftverek, műszaki rajzok gépi úton való előállítása. Az AutoCAD elemei.
Szerkesztések. Síkbeli és térbeli objektumok ábrázolása.
 ANGOLTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

Kötelező tárgyak

1. Teaching British Culture and Society

1. Major developments in the history of the four nations of the British Isles up to 1485
The history of conquests and settlement. Wars in France. The first stages of the
unification process
2. Britain in the Early Modern period (1485-1800)
The Reformation. The Elizabethan religious settlement. The causes of the Civil War.
The Glorious Revolution. The Hanoverians
3. Britain's changing role in the world
Foreign policy. Empire & Commonwealth. Britain and the European Union
4. The British political system
Constitutional development. The electoral system. The party system. Parliament. The
Government
5. Economy and society
Economic history. Economic policies. Social classes. Race relations
6. The Educational system
School history. The state school system. Public and other independent schools. The
Universities
7. Religion in Britain
Religious history. The Church of England. Other religions, churches and religious
movements
8. Welfare
The origins of the welfare state. The NHS. The NHS reforms of the 1980s and 1990s.
The benefits system
9. Post-1945 political history up to 1970
10. Post-1945 political history from 1970 to 1997

Required reading:
McDowall, D. An Illustrated History of Britain. London: Longman, 1991.
Oakland, J. British Civilization. London: Routledge, 1992.
Sked, A. - Cook, C. Post-War Britain. London: Penguin, 1990.

Recommended reading:
Bromhead, P. Life in Modern Britain. London: Longman, 1991.
Irwin, J. Modern Britain: An Introduction. London: Allen and Unwin, 1994.
Jenkins, P. Mrs Thatcher’s Revolution. Cambridge: Harvard UP, 1988.
Marwick, A. British Society since 1945. London: Lane, 1982.
Oakland, J. A Dictionary of British Institutions. London: Routledge, 1993.
O’Driscoll, James. Britain. Oxford UP, 1995.
2. Teaching Contemporary American Culture and Society

1. The geography of the United States. Geographical regions and natural landscapes.
American regionalism. Cultural regions in America.
2. The American system of government. Federal and state institutions. The U.S.
Constitution. The courts and the law. Political parties and the election system.
Lobbyism.
3. The ethnic composition of the American population. Major ethnic groups and
minorities. Civil rights movements in America. From “melting pot” through “cultural
pluralism” to multiculturalism.
4. A comparative survye of the American and Hungarian systems of education.
5. Factors contributing to cultural stability: belief systems and myth structures.
Ideologies of American destiny and identity. American ethnocentrism.
6. Women in American society.
7. Entertainment and the mass media in the U.S.A. Major television networks. The
printed media: major American newspapers (choose 10 for your survey) and
magazines (choose 15). Popular culture. Advertising.
8. The survey of a historical period of your choice. Choose one of the following six
historical periods for your presentation: the American Revolution, the Civil War
decade, the “Gilded Age,” the “Progressive Era,” America between the two world
wars, or the U.S.A. since 1945.
9. Hungarian-American links and contacts. The Hungarian contribution to the making
of America.
10. Regionalism and multiculturalism in Canada.

Kötelező olvasmányok (a következő források megfelelő fejezetei):

Fawcet, Edmund and Tony Thomas, America and the Americans. Glasgow:
Fontana/Collins, 1983.
Chapter 1: “Rich and Varied Sameness”: Regions and People (pp. 11-47)
Chapter 4: “Democracy and Its Discontents”: Politics and Government (pp.
129-164)
Chapter 5: “Limping Donkeys and Lumbering Elephants”: Democrats and
Republicans (pp. 165-183)
Chapter 9: “Tomorrow’s Americans”: Schools (pp. 274-307)
Chapter 10: “The Knowledge-Industrial Complex”: Universities and the Arts
(pp. 308-332)
Chapter 11: “Rule of Lawyers”: The Legal System (pp. 333-365)
Chapter 12: “Soft Soap and Hard News”: Television and the Press (pp. 366-
383)
Luedtke, Luther S., ed., Making America: The Society and Culture of the United
States. Washington, D.C.: USIA, 1987.
Magyarics, Tamás and Tibor Frank, Handouts for U.S. History: A Study Guide and
Workbook. Budapest: Panem-McGraw-Hill, 1995.
Mittleman, Earl N., An Outline of American Geography. Washington, D.C.: USIA,
1986.
Schroeder, Richard, An Outline of American Government. Washington, D.C.: USIA,
1986.
Tindall, George B. and David E. Shi, America. New York: Norton, 1989.
Walberg, Herbert J., American Education: Diversity and Research. Washington, D.C.:
USICA, 1978.
Háttérirodalom:
Boyer, Paul S. et al., The Enduring Vision: A History of the American People.
Lexington Mass., 1994.
Brinkley, Alan, The Unfinished Nation: A Concise History of the American People.
New York, 1993.
Evans, Sara M., Born for Liberty: A History of Women in America. New York, 1989.
Fiedler, Eckhard et al., America in Close-Up. London, 1990.
3. Language Test Construction and Evaluation

1. Basic concepts in language testing: validity, reliability, washback, test types

2. Guidelines for classroom testing
3. Test specifications
4. Internal and external ways of test validation
5. Assessment of young learners
6. Techniques for testing listening
7. Techniques for testing reading
8. Assessing speaking (task design considerations, assessment scales)
9. Assessing writing (task design considerations, assessment scales)
10. Testing vocabulary (task types and task effects)
11. Testing grammar (task types and task effects)
12. Classical item analysis: item level analysis (facility value, item discrimination,
distractor analysis); whole test level analysis (measures of central tendency, SD,
range, split-half reliability index)

Kötelező olvasmányok:

Alderson, J. C., Clapham, C. & Wall, D. (1995). Language Test Construction and
Evaluation. CUP.
Heaton, J. B. (1988). Writing English language tests. Longman.
Hughes, A. (1989). Testing for Language Teachers. CUP.
Weir, C. J. (1990). Communicative Language Testing. Prentice Hall International.

Háttérirodalom:
Into Europe sorozat, Kiadó: Teleki László Foundation & the British Council
Alderson, J. C. & Cseresznyés, M. (2003). Reading and Use of English
Csépes, I. & Együd, Gy. (2004). The Speaking Handbook
Fehérváryné, H. K. & Pizorn, K. (2005). Listening
Tankó, Gy. (2005). The Writing Handbook
 Választható tárgyak

Egy tárgy választandó az alábbiak közül

4. Reading and Teaching British Literature

1. Definitions of poetry, its main features and function

2. Rhythm, rhyme and their use in teaching
3. Figures of speech in everyday discourse and in poetry
4. Children in poetry
5. Animals in poetry
6. Major Tendencies in British Poetry between 1945-1980
7. The basic literary forms: poetry
8. The basic literary forms: fiction
9. Approaches to History in Post-War British Literature (focusing on D.M. Thomas)
10. Social and Political Issues in Post-War British Literature (focusing on John
Fowles)

Háttérirodalom

Regények

John Fowles. The French Lieutenant’s Woman

D.M. Thomas. The White Hotel

Szakirodalom
Walder, Dennis, ed. Literature in the Modern World: Critical Essays and Documents.
Oxford: OUP, 1993. Fejezetek: „Interpretation”, „Form and Genre”,
„Englishness”, „Literature and Ideology”

Charles Tomlinson. “Some Aspects of Poetry since the War”. In: The Pelican Guide
to English Literature 8. 450-470.
Taylor, Richard. “Narrative Fiction and the Printed Word”, “Primary Modes of Poetic
Expression”. Understanding the Elements of Literature. London: Macmillan,
1981. pp. 39-100, 153-163.
Tamás Bényei. “Seduction and the Politics of Reading in The French Lieutenant’s
Woman”. Hungarian Journal of English and American Studies 1995. 2. 121-
139.
Rowland Wymer. “Freud , Jung and the ‘Myth’ of Psychoanalysis in The White
Hotel”. Mosaic 22. 1. Winter 1989. 55-69.
5. Teaching American Literature

1. The New Poetry Movement.

2. Modernism in fiction. F. Scott Fitzgerald, The Great Gatsby.
3. The American Short Story before mid-century: Willa Cather and Ernest
Hemingway.
4. American drama coming of age. Thorton Wilder as a dramatist.
5. The American short story after 1945: trends and representatives.
6. American Poetry after 1945: African-American and ethnic voices.
7. Multiculturalism in fiction: Chicana voices.
8. Multiculturalism in contemporary drama: African-American voices.
9. The use of literature in the language classroom. Theoretical considerations.
10. Language-based approaches to literature.

Abádi Nagy, Zoltán. Az amerikai minimalista próza. Budapest: Argumentum, 1994.

Brumfit, C. J. and Ronald Carter, eds. Literature and Language Teaching. Oxford:
Oxford UP, 1986.
Carter, Ronald and John McRae, eds. Language, Literature & the Learner: Creative
Classroom Practice. London: Longman, 1996.
Országh, László és Virágos Zsolt. Az amerikai irodalom története. Budapest: Eötvös
József, 1997.
Virágos, Zsolt. The Modernists and Others: The American Literary Culture in the
Age of the Modernist Revolution. Debrecen: Institute of English and American
Studies, 2007.
 BIOLÓGIATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. A prokarióta sejt szerveződése. Anatómiai és élettani jellemzése. Növekedés,

szaporodás. Fontosabb csoportjaik jellemzése. A biogén légkör eredete és a
genetikai állomány kialakulásában játszott szerepe. Az ősbaktériumok és az
eubaktériumok összehasonlítása.
2. Az eukarióta sejt evolúciója, szerveződése, anatómiai leírása. A
sejtorganellumok szerkezete és működésük. Kromoszómák. A mitotikus
sejtosztódás.
3. A nukleinsavak molekuláris szerkezete. Az öröklésmenetek főbb típusai. A
Mendeli genetika alapjai. Egy-, két- és többfaktoros keresztezések. A
kapcsoltság jelensége. Az extrakromoszómális öröklődés jelensége.
4. A vírusok általános jellemzése, fejlődési ciklus. A vírusok morfológiai- és
biokémiai jellemzése. A vírusok osztályozásának alapjai. DNS és RNS vírus
ismertetése egy-egy példával. Bakteriofágok ismertetése.
5. A növényvilág fő szerveződési típusai. Törzsfejlődési vonalak. A növényvilág
kialakulása. A zárvatermők kialakulása és jellemzése.
6. A növényi sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek jellemzése és
kialakulása. Egyedfejlődés. Ivaros folyamatok. Nemzedékváltás.
7. A növényrendszerezés alapelvei. Gazdasági fontosságú csoportjainak
ismertetése.
8. A növények ásványi táplálkozása, vízfelvétel és leadás. A légzés. A
fotoszintézis.A C3 (Calvin ciklus), a C4, a CAM növények anyagcseréjének
jellemzése. A növényi növekedés és fejlődés szabályozása, vegetatív és
reproduktív szakasz sajátosságai.
9. Az állatvilág főbb szerveződési típusai. A rendszerezés alapjai, a törzsfejlődési
kapcsolatok. Az állati szervezetet felépítő szövetféleségek ismertetése. Az
anyagfelvétel és az anyagszállítás, a raktározás és a kiválasztás főbb típusai,
szervei és evolúciója az állatvilágban.
10. Hormonális szabályozás az élővilágban. Endokrin mirigyek. A növekedés, a
fejlődés és az ivari funkciók hormonális szabályozása.
11. A főemlősök evolúciója. A hominidák kialakulása, a Homo evolúciója. A mai
ember egyedfejlődése, embrionális és posztembrionális fejlődésbiológiája.
12. Az ideg- és immunműködés sejt és szövettani, valamint biofizikai és
biokémiai alapjai, evolúciója. Az agykéreg felépítése, funkcionális tagolódása.
13. A gerincesek kialakulása és fő törzsfejlődési csoportjaik. Alkalmazkodás a
szárazföldi életmódhoz. Az állandó testhőmérséklet evolúciója.
14. Az anyag- és energia megkötésének és felszabadításának molekuláris
alapfolyamatai. Kemoszintézis. Az autotrófia és heterotrófia főbb típusai. Az
asszimiláció és disszimiláció az élő szervezetben.
15. A légzés és a biológiai oxidáció. Az aerob és anaerob energiafelszabadító
folyamatok..
16. Az immunitás kialakulása, az immunrendszer szerkezete. Antigének és
antitestek. A limfociták és különböző típusainak szerepe az immunválasz
kialakításában. Az immunizálás módszerei és jelentősége.
17. A populáció, mint az egyedfölötti szerveződési szint. Populációs szintű
evoluciós folyamatok. A szelekció típusai. A genetikai polimorfizmus. Az
evolució irányíthatóságának kérdése.
18. A biológiai fajfogalom. A populációs szemlélet jelentősége a biológiai
fajfogalomban. A populációrendszerek fejlődése, a fajképződés menete és
típusai. Fajfeletti evolució.
19. Viselkedésbiológiai alapismeretek. Genetikai és környezeti tényezők szerepe
az állati magatartásformák kialakításában.
20. Flóra és fauna elemek. Reliktumok és endemizmusok. Védett és
veszélyeztetett fajok. Biodiverzitás. A Föld nagy biogeográfiai egységei. A
Kárpát-medence állat- és növényföldrajza, fauna- és flóra története.
21. A szünbiológia fogalma. Az ökológia, mint tudomány és mint szemléletmód.
Az ökológiai faktorok elmélete: az ökológiai miliő és az ökológiai tolerancia
direkt komplementaritása. A limitáció és az indikáció elve.
22. A populáció, mint ökológiai alapegység. A populációk struktúrája és
dinamikája. A niche elmélet. Az élőlények közötti kapcsolatok típusai és
ökológiai jelentőségük.
23. A cönológia alapfogalmai. A cönózis és egységei, asszociáció alatti és feletti
egységek. A cönózis analitikus és szintetikus bélyegei. A cönózis tér- és
időbeli struktúrája. A szukcesszió.
24. Az ökoszisztéma fogalma. Anyagforgalom: elemciklusok és energiaáramlás.
Táplálékláncok és hálózatok. Ökológiai piramisok (szám, biomassza, energia).
A biológiai produkció (produktum és produktivitás, efficiencia és preferencia,
turnover). Primer és szekunder produkció.A bioszféra fogalma. Az ember és
az emberi társadalom szerepe a földrajzi burok és a bioszféra sorsának
alakításában.
25. A természet megőrzésének és az emberi környezet védelmének ökológiai
alapjai. A környezetminőség fogalmának ökológiai értelmezése. Az ökológiai
hatásvizsgálatok. A hazai nemzeti parkok.
 FIZIKATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Tömegpont, tömegpontrendszer és merev test kinematikája

A vonatkoztatási rendszer és a koordinátarendszer fogalma. A pálya, az út, az
elmozdulás, a sebesség és a gyorsulás definíciója. A szögelfordulás,
szögsebesség(vektor), szöggyorsulás definíciója. Az egyenes vonalú mozgás, a
hajítások, a körmozgás, a harmonikus rezgőmozgás leírása.
Merev test definíciója, a test általános mozgásának leírása, a mozgás felbontása
haladó- és forgómozgásra. A pillanatnyi forgástengely fogalma.

2. Alapvető dinamikai fogalmak és összefüggések

A tehetetlenség törvénye, inerciarendszer. A párkölcsönhatások tapasztalati
törvényei, a tömeg és a lendület fogalma, a lendület-megmaradás törvénye. A
tömegközéppont fogalma, bevezetésének indoka.
Az erő fogalma, erőtörvények, az erő mérésének módszerei. A Newton-törvények.

3. Mozgásegyenletek és megoldási módszerei

A mozgásegyenlet fogalma, megoldásának módszerei. Harmonikus rezgőmozgás, a
csillapodó rezgés, és a kényszerrezgés leírása. A rezonancia fogalma, jelentősége a
természeti jelenségekben és a műszaki életben. A testek mozgása gravitációs térben.
Az általános tömegvonzás törvénye, a bolygók és a mesterséges égitestek mozgása.
Kepler törvényei, származtatásuk a Newton-törvényekből. Szabaderők és
kényszererők; kényszermozgások: matematikai inga, lejtő.
A Galilei-féle relativitási elv, a mozgások leírása inerciarendszerben és gyorsuló
vonatkoztatási rendszerben. A tehetetlenségi erő fogalma.

4. A perdület (impulzusmomentum) és forgatónyomaték, perdülettételek

Egy tömegpont perdülete és egy erő forgatónyomatékának definíciója, a
perdülettétel tömegpontra. Tömegpontrendszer perdületének, és a
tömegpontrendszerre ható forgatónyomatéknak a fogalma. Perdülettétel
tömegpontrendszerre. A pálya- és a sajátperdület fogalma. A merev test rögzített
tengely körüli forgása és síkmozgása. A merev test egyensúlya.

5. A munka, a mozgási energia, a potenciális energia fogalma, a közöttük

fennálló összefüggések
Az erő munkájának fogalma, a tömegpont mozgási energiája, munkatétel
tömegpontra. A munkatétel kiterjesztése tetszőleges tömegpontrendszerre. A
munkatétel speciális alakja merev testre. A potenciális energia definíciója.
Konzervatív és nem konzervatív erőterek. A mechanikai energia megmaradásának
törvénye. Az erő meghatározása a potenciális energiából. Az első és a második
kozmikus sebesség fogalma és kiszámítása.

6. A speciális relativitáselmélet alapjai, relativisztikus kinematika és dinamika

A speciális relativitáselmélet. A Michelson−Morley-kísérlet alapgondolata és
eredménye. A speciális relativitáselmélet posztulátumai. A Lorentz-transzformáció
és kinematikai következményei, és ezek kísérleti igazolása. Relativisztikus
dinamika: a relativisztikus tömeg, impulzus, energia. A tömeg-energia ekvivalencia
törvény. A relativisztikus dinamika kísérleti bizonyítékai.
7. Rugalmas szilárd testek, folyadékok és gázok sztatikája
Rugalmas szilárd testek deformációi. Az egyirányú húzást, összenyomást, valamint
a nyírást leíró összefüggések, a bennük szereplő anyagállandók jelentése. A
rugalmas feszültség fogalma. A deformációs energia. Összetett deformációk
visszavezetése az alapvető deformációkra. Folyadékok és gázok egyensúlya.
Rugalmas feszültségek nyugvó folyadékban, a nyomás fogalma. Nyugvó folyadékra
vonatkozó Pascal-törvények. Hidrosztatikai nyomás a gravitációs térben nyugvó
folyadékban. Arkhimédész törvénye. A hidrosztatika törvényeinek alkalmazása. A
gázok összenyomhatósága, a Boyle−Mariotte-törvény, a barometrikus
magasságformula.

8. Folyadékok és gázok áramlása

Az áramlás alapfogalmainak (áramlási tér, áramvonal, áramfonal, áramcső)
értelmezése. Az áramlások osztályozása. A kontinuitási egyenlet. Bernoulli
törvénye és alkalmazásai. A folyadékok belső súrlódása, a Newton-féle viszkozitási
törvény. Lamináris áramlás csőben, a Hagen−Poiseuille-törvény. A közegellenállás
fogalma, függése a mozgás körülményeitől. A hidrodinamikai felhajtóerő és a
repülés.

9. Mechanikai hullámok
Rugalmas hullámok keletkezése és terjedése. Hullámtani alapfogalmak (forrás,
terjedési sebesség). A tranzverzális és a longitudinális hullám jellemzése. A
hullámfüggvény egydimenziós harmonikus hullámra (hullámhossz, hullámszám,
fázis). Energiaviszonyok haladó hullámban. A hullám visszaverődése, és törése új
közeg határánál, állóhullámok kialakulása és tulajdonságai. Hullámok
interferenciája és elhajlása. Doppler-effektus. Hangtani alapfogalmak.

10. Termosztatika
Termikus egyensúly, a hőmérséklet fogalma; hőmérők készítésének elve, empirikus
hőmérsékleti skálák. Az ideális gáz fogalma, Gay-Lussac törvénye, az ideális gáz-
skála. Az ideális és reális gázokra vonatkozó állapotegyenletek. Kondenzált
közegekre vonatkozó állapotegyenletek. A testek sajátenergiájának és
belsőenergiájának értelmezése, a hőtan I. főtétele. A hőkapacitás és a fajhő fogalma.
A gázok belsőenergiájának függése az állapothatározóktól. Gay-Lussac és
Joule−Thomson kísérletek.

11. Állapotváltozások és körfolyamatok

Az ideális gázok speciális reverzibilis állapotváltozásai. A hőerőgép és a hűtőgép
fogalma. A hatásfok és a veszteséghányad definíciója, az ideális gázzal működő
Carnot-gép veszteséghányada. A hőtan II. főtétele.
Az ideális gáz nyomásának és hőmérsékletének értelmezése a kinetikus gázelmélet
alapján. A szabadsági fok fogalma. Az ekvipatíció törvénye és érvényességi köre.
Az ideális gáz belsőenergiájának mikroszkopikus értelmezése.
A szilárdtestek fajhője, a Doulong−Petit-törvény. A szilárdtestek fajhője alacsony
hőmérsékleten.

12. A statisztikus fizika alapjai

A valószínűségi eloszlás fogalma, az eloszlás sűrűségfüggvénye. Az ideális gáz
molekuláinak sebességeloszlását leíró Maxwell−Boltzmann-féle sebességeloszlás.
A statisztikus entrópia és a statisztikus hőmérséklet értelmezése az Einstein-féle
kristálymodell alapján. A statisztikus- és termodinamikai hőmérséklet kapcsolata, a
termodinamikai entrópia definíciója. A II. főtétel statisztikus megfogalmazása. Az
entrópia meghatározása makroszkopikusan mérhető adatokból.

13. Fázisátalakulások és transzportfolyamatok

A fázisátalakulás fogalma és általános jellemzése. A fázisegyensúly, a
fázisátalakulási hőmérséklet és hő értelmezése. A halmazállapot-változásokat leíró
fázisdiagramok. A kritikus állapot jellemzése, a gázok cseppfolyósítása, alacsony
hőmérsékletek előállítása. Többkomponensű rendszerek (gázkeverékek, híg
oldatok) jellemzése.
A transzportfolyamatok fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a hővezetés és a belső
súrlódás tapasztalati törvényeinek leírása és molekuláris értelmezése.

14. Elektrosztatika
Az elektromos töltés, a pontszerű töltések között ható erő (Coulomb-törvény). Az
elektromos mező leírása: a térerősség és az elektromos fluxus fogalma. A Gauss
törvény. Munkavégzés elektrosztatikus mezőben, az elektrosztatikus mező
örvénymentessége. A potenciál és a feszültség fogalma. Ponttöltés mozgása
elektromos térben, a Millikan-kísérlet. A töltés eloszlása fémes vezetőn. A vezetők
kapacitása, kondenzátorok. Az elektrosztatikai tér energiasűrűsége.
Az anyag elektromos polározhatósága homogén, izotróp közegben. Az elektromos
polarizáció, szuszceptibilitás és dielektromos eltolódási vektor. Elektromos tér
jellemzői közegek határfelületén. A szuszceptibilitás anyagszerkezeti értelmezése.
A piezoelektromos hatás.

15. Egyenáramú áramkörök

A stacionárius áram fogalma, hatásai. Az áramerősség és áramsűrűség fogalma. A
vezetők ellenállásának anyagszerkezeti értelmezése, az ellenállás hőmérséklet
függése. Ohm törvénye. Kirchhoff-törvényeinek alkalmazása egyszerű
áramkörökre. Munka és teljesítmény az áramkörben, Joule törvénye.
A folyadék áramvezetésének alapjelenségei, az elektrolízis Faraday-féle törvényei,
az elektrolitikus vezetés mechanizmusa. Áramvezetés gázokban: önálló és nem
önálló vezetés.

16. Az időben állandó mágneses mező vákuumban

A mágneses mező hatása áramvezetőkre, ill. mozgó töltésekre; a mágneses indukció
vektora, a Lorentz-erő. Munkavégzés mágneses térben.
Biot−Savart és Amper törvénye, és alkalmazásuk áramvezetők mágneses terének
meghatározására. Az áramvezetők között fellépő kölcsönhatások. A mágneses mező
forrásmentessége. Mozgó töltések mágneses tere, a mágneses kölcsönhatás mint
relativisztikus effektus.

17. Az anyagok mágneses tulajdonságai

Mágneses tér anyagi közegben: a mágnesezettségi vektor és a mágneses térerősség
fogalma.
A mágneses szuszceptibilitás és a mágneses permeabilitás. A dia-, para- és
ferromágnesség anyagszerkezeti értelmezése.
18. A Lorentz erő és alkalmazás a gyakorlatban
Töltött részecskék mozgása homogén mágneses térben. Töltött részecskék eltérülése
elektromos és mágneses térben. Elektronok és ionok fajlagos töltésének
meghatározása elektromos és mágneses térben. Gyakorlati alkalmazások
(katódsugár-oszcilloszkóp, tömegspektrométer, ciklotron)

19. Az elektromágneses indukció

Az elektromágneses indukció jelensége, Faraday és Lenz törvénye. Elektromotoros
erő keletkezése homogén mágneses mezőben mozgó vezetőben. A változó
mágneses indukciófluxus által keltett elektromos tér és tulajdonságai. Az
önindukció és a kölcsönös indukció jelensége. A mágneses mező energiája és
energiasűrűsége. A transzformátor működése.

20. Elektromágneses rezgések

Szabad rezgések LC áramkörben: az áram, a feszültség, a mágneses és az
elektromos energia periodikus változása. Csillapított, kényszerített és csatolt
elektromágneses rezgések, rezonancia jelensége.
Váltakozó áram soros RLC áramkörben. Az impedancia és a fáziseltolódás fogalma.
A váltakozó áram teljesítménye. Váltakozó áramú generátorok és motorok.

21. A Maxwell-egyenletek, az elektromágneses hullámok

Az eltolódási áram fogalma, a változó elektromos tér által indukált mágneses mező
és tulajdonságai.
A Maxwell-egyenletek integrális és differenciális alakja. A hullámegyenlet
származtatása a Maxwell-egyenletekből. A hullámegyenlet speciális megoldásai: az
elektromágneses síkhullámok. Az elektromos és a mágneses térerősség változása a
síkhullámban.

22. Az elektromágneses hullámok fontosabb tulajdonságai

Az elektromágneses hullámok tranzverzális jellege, polarizációja; terjedési
sebessége. Az elektromágneses hullámok energiája és impulzusa. Az
elektromágneses hullámok előállítása. Információ-átvitel elektromágneses hullámok
segítségével.
A fény hullámtermészete: az interferencia és az elhajlás jelenségei és értelmezésük,
Huygens−Fresnel-elv. Fénypolarizáció. Fényterjedés anizotróp közegben.
Diszperzió. Holográfia alapjai.

23. A kvantumfizika alapjai I.

A hőmérsékleti sugárzás alapfogalmai: emisszióképesség, abszorpcióképesség,
abszolút fekete test. A Stefan−Boltzmann-törvény, a Wien-féle eltolódási törvény, a
Planck-féle hipotézis és a sugárzási törvény. A fotoelektromos effektus. A
Compton-effektus.

24. A kvantumfizika alapjai II.

Az anyag hullámtulajdonságai: az anyag interferenciája és elhajlási jelenségei. A
részecskék de Broglie hullámhossza, a hipotézis kísérleti ellenőrzése
(Davisson−Germer-kísérlet, G.P. Thomson kísérlete).
Heisenberg-féle határozatlansági relációk. A hullámfüggvény és a Schrödinger-
egyenlet. Egyszerű rendszerek kvantummechanikai leírása, részecske véges
térrészben, az alagút-effektus.
25. Az atom- és molekulafizika alapjai
Az atomfogalom kialakulása, a Thomson-féle atommodell, a Rutherford kísérlet és
a Rutherford-féle atommodell. Az atomok vonalas színképe és a Bohr-féle
atommodell. A hidrogén kvantummechanikai modellje: a H-atom Schrödinger-
egyenlete, a kvantumszámok értelmezése. A Frank−Hertz-kísérlet. Az elektron
saját-impulzusmomentum (spin) létezésének kísérleti bizonyítéka: a Stern−Gerlach-
kísérlet.
A karakterisztikus röntgensugárzás, a sokelektronos atomok felépítése, a periódusos
rendszer magyarázata, a lézerek. A molekuláris kötés értelmezése.

26. Szilárd testek felépítésének alapjai

Kristályszerkezetek és főbb kísérleti vizsgálati módszereik. Képlékeny alakváltozás.
Rácsregések, fajhő. Ponthibák és diffúzió. Szilárdtestek mágneses tulajdonságai.
Elektromos vezetés szilárd testekben. A fémes vezetés szabad elektron-gáz
modellje. A szabad elektronok kvantumállapotai szilárd testekben: az állapotsűrűség
fogalma és meghatározása. A Pauli-elv szerepe az elektronállapotok betöltése során:
a szabad elektronok Fermi-energiája. Az elektron-állapotok betöltése nem zérus
hőmérsékleten: a Fermi-Dirac statisztika. Szilárd testek elektron-állapotainak
sávszerkezete. Vezetők, szigetelők, félvezetők vezetési tulajdonságai. Elektron-
állapotok adalékolt félvezetőkben: donor- és akceptor-nívók, n- és p-típusú
félvezetők. A p-n átmenet. A félvezető anyagok n- és p-típusú vezetése.
Szupravezetés. A Hall-effektus. Félvezető diódák és tranzisztorok működési elve és
alkalmazásuk.

27. Atommagok szerkezetének egyszerű leírása

A radioaktivitás felfedezése, a sugárzások fajtái és azok tulajdonságai. A radioaktív
bomlás- törvény. A bomlások értelmezése. Az atommag szerkezete, a nukleáris
kölcsönhatás jellemzői. Az atommagok stabilitási görbéje és annak magyarázata. Az
atommag mérete. Az atommag kötési energiája, az egy nukleonra eső kötési energia
tömegszám-függése. Atommag-modellek: a cseppmodell és a független-részecske
modell.

28. Atommagfizika a gyakorlati életben

Természetes és mesterséges atommag-átalakulások; gyorsítók és detektorok,
izotópok előállítása, és ezek orvosi és műszaki hasznosítása.
A maghasadás és a láncreakció. A maghasadáson alapuló reaktor működésének
alapjai. A magfúzió jelensége, előfordulása a természetben, a fúzión alapuló reaktor
előnyei és építésének nehézségei. Az atomerőművek biztonságos működtetésének
követelményei.

29. A részecskefizika alapjai

A természet alapvető építőkövei a Standard Modell szerint: a hat kvark és a hat
lepton. A természet alapvető erői: a gravitáció, a gyenge, az elektromágneses és az
erős erő. Az erők egységes elméletének eddigi története. A részecskék családjai:
leptonok, mezonok, barionok – leptonok és hadronok (mezonok és barionok).
Megmaradási törvények: a leptonszám, a barionszám és a ritkaság megmaradása. A
hadronok kvark-modellje. A színtöltés és a kvarkokat összetartó erős erő.
30. A kozmológia alapjai
A Világegyetem szerkezete, tágulása, Hubble törvénye. A csillagok jellemzői,
keletkezésük és fejlődésük. A csillagok energiatermelése. Hertzsprung−Russell-
diagram. A Big Bang kozmológia alapjai, az atommagok, atomok kialakulása. Az
Univerzum kora.
 FÖLDRAJZTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. A szilárd kéreg felépítése és tulajdonságai. Kőzettípusok és környezetföldtani

alapfogalmak
2. A légkör felépítése és nagy földi légkörzés rendszere. A globális klímaváltozás
3. A víz körforgása és környezetföldtani szerepe a Földön. Vízháztartás és vízminőség
4. Lemeztektonika és vulkánosság
5. A felszíni vizek formaképző hatása, antropogén beavatkozások
6. A földrajzi övezetesség
7. A Föld népessége növekedésének fő tényezői és környezeti problémái
8. Az urbanizáció fogalma, a modern urbanizáció szakaszai
9. A Föld energiapotenciálja, hagyományos és megújuló energiaforrások
10. A mező- és erdőgazdasági termelés földrajzi típusai és környezetformáló hatása
11. A tájvédelem feladata és intézményes helyzete (Világörökség, Európai Tájak
Egyezmény, hazai helyzet)
12. A globális szintű környezetvédelmi politika fontosabb szervezetei, fórumai és
tevékenységük (ENSZ környezetvédelmi világkonferenciák, UNEP, FAO, UNESCO,
WHO)
13. A világgazdasági globalizáció kialakulása és értelmezési lehetőségei
14. A világgazdasági centrumok szerepe napjaink multipoláris világgazdaságában
15. A természeti és antropogén veszélyek és katasztrófák általános jellemzése
16. A természeti veszélyek rendszere és a védekezés típusai
17. Az európai tájvédelem sajátos vonásai
18. Az Európai Unió legfontosabb közösségi politikái: a mezőgazdasági politika és a
regionális politika
19. A mezőgazdaság által hasznosított területeken beindult talajdegradációs
folyamatok bemutatása
20. A földhasználati piramis bemutatása és egyes szintjein a földhasználat és a
védelem intenzitásának az értékelése
21. A településrendszer fejlődésének területhasználatra gyakorolt hatásai
 FRANCIATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

(1) Francia nyelvészet

1. A nyelv és a jelrendszerek; a kommunikáció.

2. A nyelv felépítése és részrendszerei; az ezekkel foglalkozó tudományágak.
3. Az újlatin nyelvek kialakulásának történeti körülményei és mai elterjedésük.
4. A francia nyelv története, mai szociokulturális rétegződése és területi
változatai.
5. A francia szókészlet jellemzői, felépülése és struktúrái, kitekintéssel a nyelvi
jelentés és a jelentésváltozások fő kérdéseire, vizsgálatuk irányaira és a szavak
közötti viszonyokra.
6. A francia mondat szerkezete.
7. A francia szófaji rendszer morfoszintaktikai jellemzői.
8. A mai francia igerendszer és használata.

(2) Francia irodalom és kultúra

1. A francia irodalom a 19. században
a. A romantika két generációja: kontextus, szerzők, életművek
b. A realista esztétika: szerzők, életművek
c. A korszak egy kiemelkedő alkotói életművének bemutatása
2. A francia irodalom a 20. században
a. A költészet új útjai
b. Új színházi törekvések
c. Az Új Hullám a regényben, a filmben
3. Irodalomkritika, irodalomelmélet
a. Az irodalom fogalma, irodalom és parairodalom
b. Az irodalom kontextuselvű megközelítései

NB.: Hangtani tárgyú tétel a vizsgán nincs, azonban a felelet során a francia kiejtésre
vonatkozó gyakorlati kérdések felvetődhetnek. A francia nyelvű szóbeli
kommunikációs készség és nyelvhelyesség a feleletek értékelésébe beszámít.
 INFORMATIKATÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Informatika és társadalom. Számítógép generációk, a hardver technológiák

fejlődése. Neumann-féle architektúra, ötödik generációs koncepciók.
2. Informatika és társadalom. A programozási nyelvek fejlődése. A
számítástudomány legfontosabb eredményei, legnevesebb kutatói.
3. Informatikai alkalmazások. Szövegszerkesztés, kiadványszerkesztés, Web
Design.
4. Informatikai alkalmazások. Előadás-, bemutatókészítés. A figyelemfelkeltés
eszközei.
5. Informatikai alkalmazások. Táblázatkezelés, adatbázis-kezelés.
6. Informatikai alkalmazások. A számítógép szerepe a tanárok, diákok otthoni
felkészülésében és az iskolai adminisztrációban.
7. Multimédia. A főbb médiatípusok alapvető jellemzőinek áttekintése:
szövegek, grafikák, képek, hangok, mozgóképek. Speciális effektusok.
8. Multimédia. A számítógépes multimédia fogalma. Alapvető számítógépes
multimédia környezetek, segédprogramok és használatuk.
9. Információs technológiák. Infokommunikáció: információs és kommunikációs
technológiák szerepe a társadalomban. Informatikai közhasználatú felületek.
10. Információs technológiák. Információs hálózati szolgáltatások, információs
technológiák alapjainak ismerete, használata.
11. Információs technológiák. Adatbiztonság, személyes adatok védelme.
12. Elektronikus oktatási környezetek. Az elektronikus oktatási környezet (e-
learning) fogalma, megjelenési alapformái (architektúrái), eszközrendszere és
kommunikációs modellje.
13. Elektronikus oktatási környezetek. Tananyagfejlesztési, szervezési és
üzemeltetési módszertanok. Szabványosítás, szabványok.
14. Elektronikus oktatási környezetek. E-learning rendszerek. Szerzői rendszerek.
Minőségbiztosítási kérdések
 B

1. Informatikai algoritmusok. Beszúró rendezés. Összefésülő rendezés.

Gyorsrendezés. Kupac, kupacrendezés.
2. Informatikai algoritmusok. Rendezéshez szükséges minimális
összehasonlítások száma általános esetben. Ládarendezés. Számjegyes rendezés.
Csúcs beszúrása és törlése keresőfába/ból.
3. Informatikai algoritmusok. Elemi adatszerkezetek és műveletei. Hasító
táblázatok célja és hasító függvények kiválasztása, nyílt címzés. Diszjunkt halmazok
ábrázolási módszerei, műveletek bonyolultságai.
4. Informatikai algoritmusok. Szélességi és mélységi keresés, feszítőfák,
legrövidebb utak problémája.
5. Számítástudomány. Elsőrendű logikai nyelv. Szintaxis, szemantika. Törvény,
ellentmondás, ekvivalencia, következmény. Logikai kalkulus.
6. Számítástudomány. Formális rendszerek. Generatív nyelvtanok, Chomsky-féle
osztályozás. Normálformák. Szintaktikus elemzők. Elfogadó automaták. Automaták
és nyelvek kapcsolata.
7. Számítástudomány. Programok operációs, denotációs, axiomatikus szemanti-
kája. Helyesség fogalmak. A programhelyesség bizonyítása, a Hoare-kalkulus.
8. Operációs rendszerek. Operációs rendszerek fogalma, felépítése,
osztályozásuk. Az operációs rendszerek jellemzése.
9. Operációs rendszerek. A rendszeradminisztráció, fejlesztői és alkalmazói
támogatás eszközei. Fordítók és interpreterek.
10. Magas szintű programozási nyelvek. A programozási nyelvek alapeszközei
(szimbolikus név, konstans, nevesített konstans, változó. Kifejezés, adattípus,
hatáskör, élettartam). Programegységek. Programegységek kommunikációs
lehetőségei. Paraméterkiértékelés, paraméterátadás.
11. Magas szintű programozási nyelvek. Összetett programnyelvi eszközök
(elágaztatás, iteratív eszközök, kivételkezelés, I/O eszközök). Az objektum orientált
programozás eszközei és jelentősége.
12. Adatbázisrendszerek. Az adatmodellezés problematikája. Hierarchikus, hálós,
relációs, beágyazott és ER modellek jellemzése.
13. Adatbázisrendszerek. Absztrakt és konkrét kezelő nyelvek. Reláció algebra és
reláció kalkulus. Az SQL.
14. Számítógépi grafika. Grafikus eszközök. Szakasz, kör, körív, gráf rajzolása,
algoritmusok. Görbék, függvények rajzolása. Interpoláció és approximáció, Bézier-
görbék és B-spline-ok. Térnek síkra való leképezései.

A zárószigorlaton a hallgató egy A és egy B tételből felel.

 KÉMIATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. csoport: Általános, fizikai és analitikai kémia

1.1. Kémiai rendszertan

Az elemek periódusos rendszerének kialakulása és mai értelmezése a
kvantumkémiai atomszerkezet alapján. Mező-, oszlop- és sortulajdonságok.
Periodicitások az elektronhéj-szerkezetben.

1.2. Az atom szerkezete

Az anyag atomos szerkezete. Az atomok szerkezete. Az atommag és az
elektronhéj felépítése. Izotópok. Természetes és mesterséges radioaktivitás,
ezek gyakorlati jelentősége.

1.3. A kémiai kötés

A kémiai kötések csoportosítása, jellemzése. A molekulatulajdonságok
(szerkezet, geometria, energetika) kvantumkémiai értelmezése. Az anyag
makroszkópos sajátságai és molekuláris szerkezete közötti kapcsolatok.

1.4. Halmazállapotok és változásaik

Halmazállapotok jellemzése, leírása (állapotegyenlet), molekuláris
értelmezése. Halmazállapot-változások. Fázisdiagramok. A legfontosabb
kétkomponensű rendszerek, összetételük megadásának formái.

1.5. Termodinamika
A termodinamika főtételei és jelentőségük a kémiában. A folyamatok
irányának és egyensúlyának termodinamikai leírása. Termokémiai
alapfogalmak és mennyiségek, Hess tétele.

1.6. Reakciókinetika
A reakciósebesség, sebességi egyenletek. Kinetika és mechanizmus kapcsolata
homogén, heterogén és enzimreakciókban. Katalízis. Láncreakciók. A
reakciósebesség hőmérsékletfüggése, és annak értelmezése.

1.7. Sav-bázis reakciók

Sav-bázis elméletek (Arrhenius, Brönsted, Lewis, Pearson) és alkalmazásaik a
kémia különböző területein. A pH fogalma, jelentősége és mérése. A sav-bázis
titrálások, és végpontjelzési módszereik.

1.8. Elektrokémia
Az elektrolitos disszociáció. Elektrolitok termodinamikája. Áramvezetés.
Elektródok és elektródpotenciál. Galvánelemek kémiája és termodinamikája.
A korrózió. Az elektrolízis alaptörvényei.

1.9. Határfelületi jelenségek

Oldatok határfelületi kémiája. Adszorpció és cserefolyamatok szilárd
felületen. Az elektromos kettősréteg. Elektrokinetikai jelenségek.
1.10. Kolloid rendszerek
Diszperziós, asszociációs és makromolekulás kolloidok. Kolloid rendszerek
keletkezése, stabilitása, megszüntetése. Kolloid rendszerek gyakorlati
jelentősége.

1.11. A kémiai analízis elvi alapjai és módjai

Kationok és anionok osztályozásának elvi alapjai. Mennyiségi meghatározások
(titrimetriás eljárások). Alapvető elválasztási módszerek és analitikai
alkalmazásuk.

1.12. A műszeres analitikai és elválasztási módszerek csoportosítása, alapvető

jellemzése
Atom- és molekulaspektroszkópia. Elektrokémiai módszerek. Műszeres
elválasztási módszerek.

2. csoport: Szervetlen, szerves és alkalmazott kémia

2.1. A nemfémes elemek és vegyületeik

Az elektronszerkezet, az oxidációsszám és a fizikai, kémiai tulajdonságok
általános jellemzése a p-mezőben. A nemfémes elemek
hidrogénvegyületeinek, oxidjainak és oxosavainak általános jellemzése. A
tulajdonságok változásának szemléltetése egy kiválasztott elemcsoport (III-
VII. főcsoport) esetén. Környezetvédelmi vonatkozások.

2.2. A fémek és vegyületeik

A fémek fizikai és kémiai tulajdonságai. A fémes kötés. Az s-, d- és f-mezők
fémeinek összehasonlító jellemzése. A fémek előállításának módszerei. A
fémek és vegyületeik gyakorlati jelentősége. A fémionok biológiai szerepe.

2.3. Koordinációs kémia

Koordinációs kémiai (szerkezeti, egyensúlyi, kinetikai) alapfogalmak. A
komplex vegyületek és ligandumok csoportosítása. A komplexek stabilitása,
vizsgálata, és a stabilitást meghatározó tényezők. A komplexek alkalmazása a
kémia különböző területein. Elemorganikus vegyületek alapvető típusai és
alkalmazásaik.

2.4. Telített és telítetlen szénhidrogének

Egyszeres és többszörös szén-szén kötések jellemzése, reaktivitásuk és
kialakításuk. Az ilyen kötésrendszerű szénhidrogének legfontosabb
képviselőinek jellemzése.

2.5. Aromás vegyületek

Az aromaticitás fogalma. A benzol, a többgyűrűs aromás és a heteroaromás
vegyületek kötésrendszere, kémiai jellemzése.
2.6. Izoméria
Az izoméria fogalma, különböző típusainak (konstitúciós, konformációs és
konfigurációs izoméria) áttekintése, molekulaszerkezeti háttere. A különböző
izomerek jellemzése, tulajdonságaik összehasonlítása.
2.7. Szén-oxigén és szén-nitrogén egyszeres kötést tartalmazó vegyületek
Alkoholok, enolok, fenolok, éterek, aminok kötésrendszere, kémiai sajátságai.
Ipari és biológiai jelentőségük.

2.8. Szén-oxigén kettőskötést tartalmazó vegyületek

Aldehidek, ketonok, karbonsavak és származékaik kötésrendszere, kémiai
sajátságaik összehasonlítása. Ipari és biológiai jelentőségük.

2.9. Természetes eredetű szerves vegyületek

Polimer biomolekulák (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak) és építőköveik.
Az antibiotikumok szerkezete és élettani hatása. Vitaminok, alkaloidok,
szteroidok, flavonoidok.

2.10. Az ásványi szenek és szénhidrogének ipari hasznosítása

Kémiai jellemzésük. Energetikai és vegyipari jelentőségük. A kőolaj
atmoszférikus- és vákuumdesztillációja. Petrolkémia.

2.11. Mesterséges makromolekuláris vegyületek

A műanyagok általános jellemzése, csoportosítása. A legfontosabb műanyagok
előállításának technológiája. A műanyagok felhasználásának
környezetvédelmi vonatkozásai.

2.12. Ipari folyamatok

Néhány fontosabb ipari folyamat (ammóniagyártás, kénsavgyártás,
salétromsavgyártás, műtrágyagyártás, nátrium-klorid elektrolízise,
alumíniumgyártás, vasgyártás) bemutatása. Törekvések az ipari folyamatok
környezetszennyező hatásának csökkentésére.
 KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA-TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Az információ forradalmai. Az informatika és a könyvtár- és információtudomány

kapcsolata. A könyvtár helye a művelődés rendszerében. A magyar könyvtárügy mai
rendszere, törvényi szabályozása.
A tudomány problémája, fejlődésének logikai modelljei, mérhetősége. A
tudomány mint információs folyamat, jellemzői. A kutatás módszertani kérdései.
Az információ fogalma, jellemzői, történeti szerepe. Az információ forradalmai.
Az információ szerepe a társadalomban. Az informatika fogalma, kialakulása,
kapcsolatrendszere más tudományokkal. A közlésmódok és a dokumentumok
kapcsolata. Dokumentumtipológia. A dokumentumok feltárása. A könyvtár
fogalma, a könyvtár mint ismeretgazdálkodó intézmény, helye a művelődés
rendszerében. A könyvtár- és információtudomány. A könyvtári modell.
Könyvtártípusok és funkcióik. Könyvtári és információs szolgáltatások. A hazai
könyvtári rendszer. A könyvtárügy irányítása, központi fejlesztési programok.
Könyvtárak fenntartása és szakfelügyelete. A könyvtári tevékenység jogi
szabályozása. A könyvtári szolgálatot segítő tanácsadó és szakmai szervezetek.
Könyvtár- és információtudományi szaksajtó. Könyvtárosképzés és
továbbképzés.
(Bevezetés a könyvtár- és információtudományba)

2. Az írás, a könyv és a könyvtár jelentősége az információrögzítés és -közvetítés,

tágabban a társadalom fejlődésében. A kéziratosság korának írás-, könyv- és
könyvtári kultúrája.
Az írás-, könyv- és könyvtártörténet tárgya. Az írás fogalma, előzményei,
keletkezése és jelentősége. A nagy írásrendszerek létrejötte, a fontosabb ókori
és középkori írások. A könyv fogalma; a könyv alakváltozásai az ókorban. A
kéziratos könyv a középkorban, a kódexek előállítása. A kéziratos könyv a
középkori Magyarországon. Az ókori könyvtárak (Ninive, Egyiptom,
Alexandria, római birodalom stb.). A könyvtári kultúra fejlődése a
középkorban. A könyvtárak a középkori Magyarországon. A reneszánsz
könyvgyűjtemények Európában és hazánkban; a Bibliotheca Corviniana.
(Írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet)

3. Az egyetemes és magyarországi könyv- és könyvtári kultúra fejlődése a

könyvnyomtatás feltalálásától napjainkig.
A könyvnyomtatás feltalálása és jelentősége. A nyomdászat és a könyvkiadás
fejlődése XVI-XVIII. században, az időszaki sajtó kialakulása és
differenciálódása. A magyarországi és erdélyi nyomdászat és könyvkiadás a
XVI. század elejétől a XVIII. század végéig, a hazai sajtó kezdetei. A
könyvtártípusok és a fontosabb könyvtárak a XVI-XVIII. században, a
magyarországi könyvtárügy története a kora újkorban. A nyomdászat technikai
fejlődése, a könyvkiadás új vonásai, a könyvművészeti mozgalom és a
sajtóviszonyok gyökeres átalakulása a XIX-XX. században. Az
információrögzítés új eszközei a polgárosodás korában, az információhordozók
körének bővülése a XX. században, a rádió és a televízió elterjedése. A könyv-
és lapelőállítás új formái a második világháború után, különös tekintettel a
számítógépekre. A magyarországi nyomdászat, könyv- és lapkiadás a XIX-XX.
században. A könyvtárak fejlődése a polgári korban; a könyvtári belső munka
és a nemzetközi kapcsolatok alakulása. A magyarországi könyvtárügy és a
 fontosabb könyvtárak története a XIX. század elejétől napjainkig. A külföldi
magyar nyelvű könyv- és lapkiadás, a külföldi magyar könyvtárak. A könyv, az
időszaki sajtó és a könyvtárak jövője.
(Írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet)

4. A könyvtári gyűjtemény mai értelmezése, gyűjteményszervezés. A könyvtári

raktározás színtere és eszközei.
Az első magyar könyvtártani munkák. A gyűjtőkör fogalma. Gyűjtőköri
szabályzat. Az egyes könyvtártípusok gyűjtőköri sajátosságai (nemzeti könyvtár,
közkönyvtár, iskolai könyvtár, felsőoktatási könyvtár, szakkönyvtár). A magyar
könyvkiadás és könyvkereskedelem története. Az állománygyarapítás módja:
vétel, csere, ajándék, köteles példány, saját előállítás. Állománygyarapítási
segédeszközök. Az állománygyarapítás menete, munkafolyamatai: kiválasztás és
forrásai, előszerzeményezés, rendelés, érkeztetés.
A könyvtári raktározás színtere és eszközei. Raktározási szisztémák:
mechanikus raktári rendszerek. Raktározási szisztémák: rendszerező raktári
rendszerek. Állományapasztás. Fölöspéldány hasznosítás. Állományellenőrzés.
Állományelemzés. Bibliometria. Állományvédelem.
(Könyvtártan)

5. A könyvtári dokumentumok típusai és bibliográfiai leírásuk. Katalógusok.

Bibliográfiák. Nemzetközi egységesítési törekvések a dokumentumok formai
feltárásában és a hazai szabványok.
A könyvtári állomány rendezettségének fogalma. A feldolgozás egységei és a
feltárás célja. Dokumentumtípusok és az eltérő formai jellegzetességek. A
dokumentumokban rejlő információk, a mű és a dokumentum kapcsolata. A
nyilvántartás és feltárás különbözősége. A feltárás szintjei. A katalógus és a
bibliográfia fogalma, célja. A leíró katalógus funkciói, a funkciók teljesítésének
eszközei. A bibliográfiai leírás nemzetközi szabályozása, az ISBD-program
alapján készült magyar szabványok. Az MSZ 3424/1-78-as szabvány. A
bibliográfiai tétel részei. A könyv részei, adatközlő helyei forrásérték
szempontjából. Fogalom meghatározások. A bibliográfiai leírás szerkezeti
felépítése egy- vagy többkötetes művek esetén. Monografikus, összefoglaló és
analitikus szintű leírás. Az adatok írásmódja, transzliterálás.
Az információ nemzetközi méretű visszakeresése, a visszakereshetőség
biztosítása. A leíró katalógus keresési szempontjai. A keresési szempontoknak
megfelelő besorolási adatok szerkesztési szabályai az MSZ 3440-es
szabványcsalád rendelkezései szerint. Tételtípusok jellemzői, funkciói. A
besorolási adatok megválasztásának szabályai. Tételszerkesztés.
Katalógusszerkesztés, betűrendbe sorolás. A bibliográfiai leírás és a
katalógusszerkesztés gyakorlása. A bibliográfia részei. A katalógustétel és a
bibliográfia-tétel hasonlósága és különbözősége. A katalógustétel besorolási
adatainak és a bibliográfia mutatóinak összehasonlítása, funkcióik. A
bibliográfiai leírás szabályzatainak áttekintése; csoportosítása.
Katalógustípusok, katalógusrendszerek.
Időszaki kiadványok és az időszaki kiadványokban megjelenő
részdokumentumok bibliográfiai leírása; besorolási adataik megválasztása. A
sorozat megjelenítése a katalógusban és a bibliográfiában.
Nemzetközi egységesítési programok: UBC, CIP, UAP, UNISIST, a MARC II.
csereformátum. A könyvtár automatizálás kérdései, a számítógépes könyvtári
 rendszerek és a bevezetésük problematikája. Az integrált könyvtári rendszerek
felépítése, moduljai. Számítógéppel támogatott bibliográfiai adatfeldolgozás,
katalogizáló modul. Számítógépes adatformátumok. MARC formátumok
(UNIMARC, USMARC, HUNMARC). Katalogizáló rendszerek (OCLC), osztott,
közös katalogizálás. Besorolási adatok, rekordok nemzetközi szintű
egységesítési törekvései.
(Bibliográfiai adatfeldolgozás)

6. Az információkereső nyelvek típusai és általános jellemzői. Egy információkereső

nyelv részletes bemutatása. A természetes nyelvi szövegfeldolgozás problémái.
A könyvtár mint információs rendszer. Az információ, a tudás könyvtári
reprezentációja. A tartalmi feltárás fogalma, céljai, egységei. A tartalmi
feltárás szintjei és ezek jellemzői: feltártsági mutatók, zajtényező. Az
osztályozás logikai és matematikai alapjai: a fogalom. A fogalmi meghatározás
alapján a valóság és a megnevezés megállapítása. Megadott fogalmak
tartalmának és terjedelmének meghatározása. Fogalmi kategóriák. Az
osztályozás logikai és matematikai alapjai: az osztály, halmazműveletek,
relációk. Fogalom párok közötti relációk típusának felismerése, tulajdonságok
megállapítása. A könyvtári osztályozás célja, feladatai. Osztályozáselméleti
iskolák: logikai alapozású osztályozási rendszerek, nyelvészeti irányzat,
statisztikai irányzat. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek
típusai. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek elemzése: alaktan,
jelentéstan, mondattan. A tartalmi feltárás folyamata. Gyakorló
dokumentumanyag tartalmi elemzése, feldolgozási egységek azonosítása, a
tartalmat leíró mondat (tézismondat) megállapítása. A könyvtári osztályozás
hagyományos irányzata. A logikai alapú osztályozási rendszerek története,
jellemzői. Dewey Tizedes Osztályozása. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás
története, általános jellemzői. Az ETO szerkezete, felépítése. Segédtáblázatok,
alosztások rendszere, jelzetszerkesztési analógiák. Jelzetalkotás,
jelzetszerkesztési szabályok. Előnyszabály, sorrendi szabály.
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás főtáblázati része. Az egyes főosztályok
jellemzői, felépítése, jelzetszerkesztési sajátosságai. Az ETO alapú
szakkatalógus szerkesztés. Az ETO alapú tárgyi keresések problémája gépi
környezetben. Nyelvészeti irányzat az osztályozásban. A tárgyszavas
osztályozási rendszer, a tárgyszó kiválasztásának minőségi és mennyiségi
kérdései. Tárgyszó kategóriák. A tárgyszó szabályozása. Tárgyszó rendszerek,
tárgyszó katalógusok. Tárgyszavas keresési stratégiák gépi környezetben.
Az információ visszakereső folyamat és rendszer a természetes nyelvek tükrében
és összefüggésében. Fogalmi kategóriák és a szemantikai háromszög. A
természetes nyelvi szövegfeldolgozás problémája, definíciója és módszerei. A
nyelvi feldolgozás lingvisztikai szintjei. Az automatizált indexelés korlátai
(Swanson-féle posztulátumok). Az indexelés és információ ellátás axiómái.
Információ visszakereső nyelvek hatékonyságának eszközei és mérése.
Visszahívás és precízió javítását szolgáló eszközök. Pre- és posztkoordináció az
indexelésben. Indexelési folyamatok. Egyes indexelési nyelvek általános
jellemzése. Választott indexelési módszerek leírása és bemutatása :
láncindexelés, PRECIS (magyar nyelvű példákon keresztül), tezaurusz
szerkesztés (szócikkek, hierarchikus listák, gráfok ), KWIC/ KWOC, referátum,
könyv-, folyóirat- és újságindexelés.
(Információkereső nyelvek; Szövegfeldolgozás)
7. Az Internet fogalma, működése és főbb szolgáltatásai. Az Internet
információkereső lehetőségei.
A számítógépes hálózati kommunikáció alapfogalmai (számítógép-hálózatok
céljai, osztályozásuk, adatátvitel, kapcsolási módok, címzés, protokollok, stb.).
A TCP/IP és az OSI hivatkozási modell, valamint a modellek egyes rétegeinek
vázlatos ismertetése. Az Internet fogalma. Az Internet architektúrája (hálózatok
hierarchiája, kapcsolódás az Internetre, Internet szolgáltatók, stb.). Az Internet
története, jövője és adminisztrációja. Fontosabb Internet szolgáltatások (telnet,
e-mail, ftp, www, stb.). Elektronikus levelezés, MIME fájltípusok (szövegek,
hangok, képek, videók, alkalmazások), csoportos kommunikáció (levelezési
listák, hírcsoportok, stb.). Információkeresés a weben. Keresőmotorok és
indexelési technikák.
(Hálózati ismeretek)

8. A könyvtári tájékoztatás és a bibliográfiák. A magyar nemzeti bibliográfia mai

rendszere (a hungarika bibliográfiák is).
A tájékoztatás fogalma, célja. A bibliográfiai tájékoztatás forrásai. A
bibliográfia fogalma, definíciói. Bibliográfiaelméleti kérdések. A bibliográfiák
típusai, osztályozási lehetőségek. A bibliográfiai gondolkodás állomásai és
ennek megfelelően a kialakult eszközfajták ismertetése, szerepük a
tájékoztatásban. A bibliográfiai információ gyűjtésére és az egyes, elsősorban
bibliográfiai, információs források értékelésére használt, együttes,
szempontrendszer elemzése. Bibliometriai módszerek. A tudományfejlődéssel
összefüggő bibliográfiai evolúció elemzése.
A könyvtári tájékoztató szolgálat megszervezése: feladat, eszközök, tevékenységi
formák, szervezet. Wyer fokozatok. Kérdés- és forrástípusok. A tájékoztatás és a
kommunikációelmélet összefüggése. Az interkommunikációt befolyásoló
tényezők. A Taylor-féle filterek. A kommunikáció szerinti megközelítés. A
referensz interjú készítését befolyásoló tényezők. A tájékoztató szolgálatok
vizsgálata egyes könyvtártípusokban. Referensz és problémamegoldó modellek.
Az általános tájékoztatás forrásai típusok szerint. Példák. A szaktájékoztatás
fontosabb kérdései. Szakterületek és tájékozódási szokások. A magyar nemzeti
bibliográfia kialakulása, forrásai és jelenlegi helyzete.
(Tájékoztatás, információforrások)

9. A bibliográfiai adatstruktúrák típusai. A bibliográfiai online rendszerek keresési

folyamatai.
Az információs rendszerek (bibliográfiai és nem bibliográfiai) tipológiája. Az
információ természete. adat-információ- tudás. Az információs rendszerekből
származtatható szolgáltatás típusok. Tranzakció láncok és jellemzőik. Entitás-
és kapcsolattípusok bibliográfiai struktúrákban. Adatbázis formátumok. Rekord
struktúrák. Kérdés megfogalmazás Boole-féle operátorokkal. Adatstruktúrák
elemzése, keresési módszerek. Bibliográfiai adatbázisok file-struktúrája.
Rendezési elvek és terminológiai kontroll. Információs rendszerek tervezésének
fázisai. Információs rendszerek tesztelése és értékelése. A problémára orientált
szemléletmód. Online információkeresés lépései. Online keresési nyelvek.
Keresési stratégiák. Bibliográfiai adatbázisok értékelése. Heurisztika.
Hipertext.
(Információs rendszerek)
10. Adatbázis rendszerek. A relációs adatmodell. Az adatmodellezés alapfogalmai,
normalizálás. Az SQL. Strukturált rendszerfejlesztési alapelvek és módszertanok.
Adatbázisszemlélet kialakulása, a CODASYL ajánlás, adatrendszerek tipusai.
Adatmodellezési technikák. ER modell: egyed, tulajdonság, kapcsolat, típus,
előfordulás. A relációs modell alapfogalmai: reláció, séma, kulcs. A relációs
adatmodellezés gyakorlati kérdései. Funkcionális függőségek, normálformák,
normalizálás. Relációs algebra műveletei. Az SQL mint a relációs
adatbáziskezelők szabvány nyelve. Adatdefiníciós (DDL) és adatmanipulációs
(DML) nyelvek tulajdonságai. A SELECT utasítás, függvényhasználat.
Jogosultságok és tranzakciókezelés az SQL-ben. Önálló és beágyazott nyelvű
adatbáziskezelők. Objektumorientált technikák, az ODL elemei. Könyvtári
rendszerek adatbázisa és lekérdező nyelve, a Közös Parancsnyelv (CCL).
Rendszerelméleti, informatikai alapfogalmak. A rendszerszemlélet jelentősége
az alakalmazásfejlesztésben. Információrendszer modellezés. Logikai és fizikai
rendszerterv. Strukturált és objektumorientált rendszerfejlesztési módszertanok.
Az SSADM strukturált rendszerfejlesztési módszertan kialakulása, alkalmazási
lehetőségei. Ábrázolástechnikai módszerek a rendszerelemzésben és
tervezésben: adatfolyam modellezés, logikai adattervezés, egyedélettörténeti
ábrák szerkesztése. Minőségbiztosítás a rendszerszervezésben. Integrált
könyvtári rendszerek moduljai. Elektronikus könyvtárak funkciói, és
szerkezetük.
(Adatbáziskezelés és könyvtári rendszerszervezés)

11. Szöveges és multimédiás információk kezelése számítógéppel. A

weblapszerkesztés technikája. A HTML és az XML.
A számítógépes multimédia fogalma. Multimédia hardver, hálózatok,
alkalmazások. Multimédia adatok és modellezésük, információ visszakeresési
technikák, memóriakezelés. Multimédia prezentációk és környezetek.
Multimédia engineering, keretrendszerek, szerzői rendszerek.
A főbb médiák alapvető jellemzői. Szövegek: kódolási szabványok, szöveges
állományok. Hangok: a hangok jellemzői és digitalizálása, tömörítés,
hullámformájú (digitalizált) és MIDI állományok. Képek: a képek jellemzői és
digitalizálása, színmodellek, tömörítés, bittérképes és vektorgrafikus
képállományok. Mozgóképek: a mozgóképek jellemzői és digitalizálása,
tömörítése, videoállományok.
Alapvető multimédia segédprogramok és használatuk: állományok előállítása
(digitalizálás és letöltés), kép-, hang- és videószerkesztés. Speciális effektusok:
animáció, átlátszó háttér, áttűnés (morphing), feliratozás, keverés, stb.
Az MS Word for Windows szövegszerkesztő, illetve Excel táblázatkezelő
használati lehetőségei a weblapok készítésében. Weblapok tervezése:
szövegformázás, a weblapok grafikai arculata, navigálási eszközök, grafikával
kapcsolatos tippek. Tipikus hibák a weblapok szerkesztésében. Olvashatóság,
megjelenés (design). Képek, színek, multimédia. A HTML 4.0 nyelv áttekintése:
felső szintű elemek, a fejlécben alkalmazható elemek, általános blokkszintű
elemek, listázási elemek, táblázatok elemei, űrlapok, betűtípus formázó elemek,
keretek. A JavaScript alapjai. A HTML szerkesztő programok áttekintése:
FrontPage, Netscape, Mozilla, stb.
A leíró jelölő nyelvek kialakulása. Alapfogalmak: szintaxis, jólformázottság,
érvényesség, tartalommodell. Az SGML mint metanyelv és dokumentum tárolási
formátum. Elemek, attribútumok, entitások. Az SGML-re épülő konkrét
 alkalmazások (pl. TEI, HTML, XML, RDF). Az XML mint leíró nyelv. A W3C
XML 1.0 és 1.1 ajánlások. XML-dokumentumok szerkesztése. Az XML formázási
szabályai, érvényes XML dokumentumok létrehozása. Dokumentumtípus-
definíciók (DTD-k). Névterek. XML-struktúrák megadása schema
használatával. XML-dokumentumok formázása a képernyőn és nyomtatásban,
megjelenítése a Weben (stíluslapok, CSS, adatkötéses technikák, XSLT, XPath
stb.). Az XML használata a felhasználói programokban. Az XML néhány
alkalmazása (XHTML, NewsML, WML, MODS stb.) XML alapú kommunikáció
az Interneten.
(Weblapszerkesztés alapjai, leíró jelölő nyelvek és multimédia)

12. A könyvtári munka tervezése és szervezése. Könyvtári marketing és

rendszerfejlesztés. Az emberi erőforrás hatékony menedzselése, információ- és
tudásmenedzsment a könyvtárakban.
A marketing fejlődési szakaszai. A marketing menedzsment főbb tevékenységei.
A piacszerkezet megállapítása, igényfelmérés, a piac szegmentálása,
versenyelemzés. Marketingstratégia kialakítása: életciklus modell, Boston
mátrix, marketingstratégiák csoportosítása a termékek ára és
megkülönböztethetősége, a termék és a piac újdonsága és a piacon elfoglalt
hely alapján. A marketing-mix: célcsoportképzés, pozícionálás, termékpolitika,
árpolitika, értékesítési csatornák, marketingkommunikáció: kommunikációs
modellek, közönségkapcsolatok.
Az innovációmenedzsment tartalma, lehetséges stratégiái, megvalósulása a
könyvtárban. A projekt fogalma és általános sémája. Hálótervezés. A könyvtári
rendszerfejlesztési projekt. A könyvtári rendszer működtetésének minőségi
kérdései.
A tudásalapú és információs társadalom paradigmái: az információs
társadalom fogalmi megközelítése, modellek; a számítógép és az ember
kapcsolata; popularizáció, az Internet-jelenség. Az infokommunikációs szektor
információs igényei és általános helyzetképe: konvergencia, globalizáció,
liberalizáció, szabályozási kérdések; az infokommunikációs szektor tagjai és
információs igényei.
Az információmenedzsment alapjai: adat, információ, tudás; tudásspirál; az
információmenedzsment célja; vállalati információs rendszerek. A
tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata: az emberi
erőforrás hatékonysága (céltudatosság, képesség és képzettség, motiváció és
hatáskör), szervezeti kultúra, értékek és attitűdök. A tudásmenedzsment mint a
tudás menedzselésének tudatos formája: a vállalati tudástőke és mérése; a
tudásmenedzsment definíciója; a tudásmenedzsment legfontosabb elemei,
tevékenységei, modelljei és eszközei; tudástérkép; tudásbázis; tudástranszfer. A
tudásmenedzsment gyakorlata: az információs technológia felhasználása,
intranet; a tudás megosztása; az információs szakemberek szerepe a
tudásmenedzsmentben. A könyvtárak lehetséges szerepe az információ- és
tudásmenedzsmentben.
(Könyvtári marketing és rendszerfejlesztés; információ- és tudásmenedzsment a
könyvtárakban)
 KÖRNYEZETTAN-TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. A környezet fogalma, alrendszerei. A természeti, az épített, a társadalmi

környezet elemei és jellemzői. A környezettudomány tárgya, módszerei és
kapcsolata más tudományágakhoz.
2. A Föld belső felépítése. A belső erők környezeti hatásai.
3. Az ásványok és jelentőségük a környezettudományban. A környezetvédelem
szempontjaiból legfontosabb ásványcsoportok; az ásványok kapcsolata
sugárzásokkal, kémiai és biológiai folyamatokkal.
4. A Kárpát-Pannon régió kialakulása. A régiót felépítő kőzetek, ezek környezeti
szempontú geokémiája, környezeti hatása és környezetvédelmi hasznosíthatósága.
5. A Kárpát-Pannon régió hasznosítható érces és nem érces ásványi
nyersanyagai. Ezek környezeti szempontú geokémiája, környezeti hatása
és környezetvédelmi hasznosíthatósága.
6. A zonális és nem zonális talajok képződése. A Föld és Magyarország klímazonális
talajtípusai. A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió
kiváltó és befolyásoló tényezői. A talajvédelem.
7. A savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai,
javításuk eljárásai, anyagai. Növényzetük jellegzetességei.
8. A légkör kialakulása. A Föld légkörének jelenlegi összetétele, vertikális
rétegeződése. A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. A kémiai
folyamatok szerepe a légkör összetételének alakulásában. A légkör kémiai
minősítése. Az ózon probléma.
9. Az atmoszféra felépítése, nyomás- és hőmérsékleti viszonyai. A légköri
aeroszol tulajdonságai, jelentősége és hatásai. Városi levegőminőséget
meghatározó meteorológiai folyamatok, a Los Angeles-i oxidatív és a
londoni reduktív típusú fotokémiai szmog jellemzői.
10. A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, víztározók: a felszíni és felszín alatti
vizek, a hó- és jégtakaró. A víz, mint életközeg. A felszíni vizek szennyezése és
annak lehetséges következményei.
11. Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek, kapcsolatuk a
felszíni vizekkel. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban.
Magyarországi fedett víztározók földtani, hidrodinamikai és vízkémiai
jellemzői.
12. A felszíni vizek minősítési rendszere. A vízszennyeződés lehetséges
módjai, a szennyvizek jellemzése. A fontosabb aerobikus és anaerobikus
szennyvíztisztítási eljárások.
13. A vízminőség és vízminőség védelem. Veszélyeztetett ivóvízbázisok. Az
ivóvíz minősítése, ivóvíz termelése felszíni és mélységi vízbázisból. Az
eutrofizálódás és az ellene való védekezés.
14. A Föld energiamérlege. Az éghajlatot meghatározó tényezők. Az
üvegházhatású gázok koncentrációjának változását eredményező
természeti és antropogén folyamatok okai és következményei. A globális
éghajlatváltozás és lehetséges következményei.
 15. A földi élet kialakulása, fejlődése. A földtörténet nagy kihalásainak környezeti
értékelése. A bioszféra kölcsönhatásai. Az emberi tevékenység káros hatásai a
bioszférára.
16. A prokarióta mikroorganizmusok a Földön. Algák, zuzmók, mohák, gombák és
hajtásos növények (harasztok, nyitva- és zárvatermők) evolúciója, jellemzése,
rendszerezése, helyük és szerepük az élőközösségek anyagforgalmában és
energiaáramlásáában. Gyakorlati szempontból fontos taxonok környezettani
vonatkozásai.
17. A gerinctelen és gerinces állatok evolúciója és környezeti jelentőségük. Szerepük
az élőközösségek fenntartásában.
18. A biológiai organizációs szintek jellemzői és az ökológiai szemlélet jelentősége a
környezettudományban. Populációs alapjelenségek, populációdinamikai modellek.
19. Társulások (közösségek) tér-idő struktúrái és működésük. A
kapcsolatszerkezet ─ trofikus struktúra ─ (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A
biológiai diverzitás és megőrzésének fontossága. A niche-tér felosztási modellek
és a niche szegregáció.
20. A biológiai produkció. Az anyagkörforgalom és az energiaáramlás a
szárazföldi és vizi élőközösségekben. A szukcesszió fogalma és főbb folyamatai,
szukcessziós modellek. Az ökológiai rendszerek stabilitása.
21. A tájökológiai rendszerek stabilitása, funkciói. Állapotok és folyamatok
változásai a tájökológiai rendszerben.
22. A környezet fizikai szennyezésének főbb formái. A szennyezések fizikai
terjedése. ─ A zaj. A zajjal kapcsolatos környezeti és társadalmi
problémák, ezek kezelése.
23. Áramlások a légkörben és az óceánokban. Globális légköri áramlási
rendszerek. A mérsékeltöv időjárását meghatározó légköri folyamatok
(ciklonok, anticiklonok).
24. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai.
Természetes és mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás felhasználása,
és ezek környezeti hatásai. Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A
radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.
25. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az
energiatermelés folyamatai, módszerei és termelés közben keletkező
hulladékok, melléktermékek. A jövő energiatermelésének lehetőségei, a
megújuló energiaforrások szerepe. Az energetikai folyamatokból származó
környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.
26. A környezet minősítése során alkalmazott monitorozó vizsgálatok
alkalmazását lehetővé tevő méréstechnikai módszerek. A környezeti
mintavételezés alapelvei. Az értékelési módszerek.
27. Az ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező, valamint a
kommunális hulladékok osztályozása, minősítése. Hulladékgazdálkodás,
szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékok hasznosításának lehetősége.
28. Környezetgazdálkodás formái és módszerei. Környezetegészségtan célja,
jelentősége és eszközei.
29. A környezetvédelem célja, elvei, szervezetei és a jogi szabályozások. A
fenntarthatóság fogalma, elvei és szemléletének érvényesítési lehetőségei.
Az Európai Unió környezetvédelmi rendelkezései, valamint a
kiemelkedően fontos nemzetközi környezetvédelmi egyezmények.
30. A természetvédelem célja és szervezetei. A természetvédelmi területek
típusai, a természetvédelmi kezelés és rekonstrukció, in situ és ex situ
természetvédelem. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU
rendelkezések.
 LATINTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Műfajok és műformák megoszlása a római irodalomban

2. Elbeszélő vagy narratív műnem: az epika (Vergilius, Ovidius).

3. Demonstratív műnem jellemzőinek felvázolása a római tanítóköltészet példáján.

4. A római líra fejlődésének bemutatása, különös tekintettel Horatius életművére.

5. A római történetírás, különös tekintettel Tacitusra.

6. Szókratész és a klasszikus görög filozófia.

7. Hellenisztikus filozófiai iskolák és hatásuk a római irodalomra.

8. A római kultúra aranykora, történeti összefüggései

9. Az ókori Mediterráneum kulturális kölcsönhatásai

10. Irodalom és mitológia

11. Európa antik öröksége

12. A magyarországi latinság

 LENGYELTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. A nyelvtani nem problémája a nyelvoktatásban, fordításban, tolmácsolásban.

2. A lengyel és magyar igék kontrasztív összevetése.

3. A lengyel igeszemlélet és a magyar igekötős igék.

4. A lengyel mondat szerkezete, a fordításban, tolmácsolásban okozott

nehézsége.

5. Frazeologizmusok és neologizmusok a fordítás gyakorlatában.

6. A modern lengyel nyelv és kultúra a globalizáció körülményei között.

7. A lengyel nyelv stílusrétegei.

8. Ismeretek a XX. századi Lengyelországról: történelem, politika, gazdaság,

kultúra.

9. A XX. századi lengyel irodalom legjelentősebb alkotói

10. A XX. századi lengyel irodalom tematikus vonulatai

 MAGYARTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

Irodalomtudomány

1. Az irodalmi műelemzésben használatos interpretációs eljárások

fogalomrendszere (Verstani, retorikai, narratológiai, drámaelméleti, előadáselemzési
fogalmak és elemzési technikák; az irodalmi szöveg, a kép, a szó és a zene viszonyára
összpontosító elemzésmódok.)

2. Interpretációs eljárások régi, klasszikus és modern irodalmi műveken

szemléltetve (A középiskolai szövegértelmezést segítő eljárások bemutatása
választott magyar és világirodalmi művek részletes elemzése során.)

3. Az irodalmi korszakolás elméleteinek szerepe a szövegelemzés előkészítésében

(A stíluskorszakok, a korszakretorika és a stílustörténet alapján zajló
szövegértelmezés; szemléltetés régi, klasszikus és kortárs magyar és világirodalmi
művek részletes elemzése során.)

4. Az élő irodalom és kulturális-mediális környezete (Az irodalom szerepe a mai

társadalomban – kortárs szövegen szemléltetés; tömegirodalom és magas irodalom
viszonya; a médiakutatás, a tömegkommunikáció, a film, a televízió, az internet,
kapcsolata az irodalommal és az irodalomtanítással.)

5. Az irodalmi műfajok és intézményrendszerek, a kultuszok (Komparatív

szempontú értékelő áttekintés, a műfajiság szempontjára figyelő olvasás szemléltetése
világirodalmi szövegen)

6. Az irodalmi mítoszok. Az emberkép változatai, az önreprezentáció keretei

(Komparatív szempontú értékelő áttekintés, a mítoszkritikai olvasás szemléltetése
világirodalmi szövegen)

7. Reneszánsz, humanizmus, reformáció (Retorikatörténeti, műfajtörténeti,

eszmetörténeti szempontú értékelő áttekintés; egy életmű részletes ismertetése műfaji,
poétikai, stílustörténeti, intézménytörténeti szempontok alapján, a szövegismeret
bizonyításával.)

8. A barokk irodalma (Retorikatörténeti, műfajtörténeti, eszmetörténeti szempontú

értékelő áttekintés; egy életmű részletes ismertetése műfaji, poétikai, stílustörténeti,
intézménytörténeti szempontok alapján, a szövegismeret bizonyításával.)

9. Felvilágosodás, klasszicizmus, rokokó, érzékenység (Értékelő áttekintés az

irodalmi élet kereteiről, a nyelv és stílusújításról; egy életmű részletes ismertetése
műfaji, poétikai, stílustörténeti, intézménytörténeti szempontok alapján, a
szövegismeret bizonyításával.)

10. A romantika korának irodalma (Értékelő áttekintés az irodalmi élet kereteiről;

kritikatörténet, egy életmű részletes ismertetése műfaji, poétikai, stílustörténeti,
intézménytörténeti szempontok alapján, a szövegismeret bizonyításával.)
11. A századvég irodalma (Értékelő áttekintés az irodalmi élet kereteiről;
kritikatörténet, egy életmű részletes ismertetése műfaji, poétikai, stílustörténeti,
intézménytörténeti szempontok alapján, a szövegismeret bizonyításával.)

12. A XX. század első két évtizedének lírája, drámaművészete és epikája

(Értékelő áttekintés és egy életmű részletes ismertetése műfaji, poétikai,
stílustörténeti, intézménytörténeti szempontok alapján, a szövegismeret
bizonyításával.)

13. A két világháború közötti magyar líra, drámaművészet és epika (Értékelő

áttekintés és egy életmű részletes ismertetése műfaji, poétikai, stílustörténeti,
intézménytörténeti szempontok alapján, a szövegismeret bizonyításával.)

14. A II. világháború utáni évtizedek irodalma a hetvenes évek közepéig (A

korszak történeti és esztétikai jellemzése. Értékelő áttekintés és egy életmű részletes
ismertetése műfaji, poétikai, stílustörténeti, intézménytörténeti szempontok alapján, a
szövegismeret bizonyításával.)
Nyelvtudomány

1. Leíró hangtan – a szegmentális fonetika irányai; a beszélőszervek biológiai és

fonációs működése, a magyar beszédhangok képzése; a hangok rokonsági rendszere;
a fonéma és a fonémafelfogások

2. Rendszeres leíró hangtan – a magyar magánhangzók és mássalhangzók fonetikai

és fonológiai rendszere, hangkapcsolódások a beszédláncban, a magánhangzó- és a
mássalhangzótörvények a magyarban

3. A morfémák alaktana – a morfémák fogalma és fajai, a megkülönböztetésükre

vonatkozó elméletek; a morfémák funkciói; a morfémák kapcsolódásának szabályai; a
morfémák főbb típusainak történeti változásai (tő, képző, jel, rag)

4. A névszó alaktana – a mai magyar névszótőrendszer és kialakulása; a névszójelek

története; névszóragozás a mai magyar nyelvben: a magyar esetrendszer leírásának
problémái; névszóragozásunk fejlődésének főbb vonalai; az egyes esetragok története

5. Az ige alaktana – a magyar igealak szintetikus jellege, morfológiai és

jelentésszerkezete; a mai igetőrendszer és kialakulása; az igefajták és az igeragozás
összefüggése; az igemódok és kifejezőeszközeik; a módjelek története: alaktani és
funkcionális változások; az általános és a határozott ragozás, az ikes igék; igei
személyragjaink rendszere

6. A mondattan alapvonalai – a mondattani fogalmak értelmezései; a mondattani

elemzés szempontjai; a mondat szerkezeti és szerkesztettségi típusai; a mondatrészek;
az egyszerű és az összetett mondatok elemzése; a sajátos jelentéstartalmú
mellékmondatok; a mondatátszövődés; a közbeékelődés; a mondatok logikai
minősége

7. A mondattani irányzatok – leíró mondattanok tipológiája; a tudományos igényű

mondattani leírás jellemzői; a magyar grammatika és a generatív nyelvtan közötti
eltérések és hasonlóságok; a generatív transzformációs nyelvtan modellje: standard-
elmélet, kormányzás és kötés elmélet; a magyar szószerkezetek és mondatok
transzformációs generatív elemzése

8. A retorika tudományos épülete – a retorika szükségessége, érvényességi területe,

elkülönítése más tudományágaktól; fogalma, tárgya, anyaga, felosztása, módszerei; az
egyetemes és magyar retorika története és mai reneszánsza, a klasszikus és a modern,
a tudományos és népszerű retorika összevetése

9. A retorikai elemzés – a beszéd és funkciói, fajtái a színtértől és a céltól függően; a

szónoki beszéd szintjei, tárgya, a szónoklás alkalmai, időtartama, helye; a retorikai
szituáció; a szónokra vonatkozó főbb retorikai ismeretek; a szónoki beszéd
kidolgozásának öt fázisa (inventio, dispositio, elocutio, memoria, pronuntiatio)

10. Stilisztika, stíluselmélet – a stilisztika fogalma; a stilisztika összefüggése nyelv-

és irodalomtudományi és más diszciplínákkal; a funkcionális stilisztika
stílusértelmezése, szemlélete, tárgyköre; a stílusfogalom alakulása; a funkcionális
stílusfelfogás elméleti háttere; stílustipológia; stílustörténeti korszakok; művészi
áramlatok, stílusirányzatok nyelvi-stiláris jellemzői

11. Stilisztikai elemzés – a stílusteremtő és -meghatározó tényezők; a stílus hírértéke;

a stíluseszközök szintjei: stíluselemek az akusztikai, a szó- és kifejezéskészlet, a
szintaktikai, a képi, a szövegszinten, a nyelven kívüli jelenségek szintjén; a nyelvi-
stilisztikai eszközök szerepe a legfontosabb stílusrétegekben; a művészi stílus legfőbb
sajátságai a tárgyalt hat nyelvi szinten

12. Szövegtan – a szövegtan történeti gyökerei, tárgya, anyaga, célja, feladata,

felosztása, segédtudományai; a magyar szövegtani kutatások mai helyzete; a szöveg
fogalma; a verbális és a multimediális szöveg; a szövegértékűség jellemzői; a
szövegösszefüggés területei, fajtái és eszközei; szövegpragmatika; szövegtipológia;
szövegstilisztika

13. Szövegtani elemzés – a szöveg témája, tematikai ugrás a szövegben,

szövegforma, -akusztikum; a szöveg szerkezeti sajátosságai; a szöveg kifejtett és
kifejtetlen jelentése; a szöveg jelentéstani összefüggésének mértéke, eszközei, a
szöveggrammatikai utalás fogalma, fajtái az utalás iránya, megjelenése, hatósugara,
foka szerint
 MATEMATIKATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Lineáris kongruenciák, lineáris diofantoszi egyenletek, Euler-Fermat tétel.

Kvadratikus reciprocitás tétele, Legendre szimbólum, magasabb fokú
kongruenciák, primitív gyök, diszkrét logaritmus (index).
2. Csoportok. Lagrange tétel, permutációcsoportok, Cayley tétel. Euklideszi
gyűrűk, testek.
3. Gráfok összefüggősége, fák. Gráfok színezései, mohó színezési algoritmus,
kromatikus polinom. Párosítás-elmélet. Hálózatok, folyamok, maximális
folyam, minimális vágás.
4. Egyváltozós függvények határértéke, folytonossága.
5. Egyváltozós függvények differenciálhatósága, szélsőérték számítása
6. Határozott és határozatlan integrál, alkalmazásai terület és térfogatszámításra
7. Differenciálegyenletek alapfogalmai. Átviteli elv. Elemi megoldási
módszerek. Egzisztencia- és unicitás tételek. A lineáris differenciálegyenlet
rendszerek és differenciálegyenletek elmélete.
8. Euklideszi tér. Egyenesek, síkok. Térelemek távolsága, szöge. Analitikus
geometria síkban és térben.
9. Konvex halmazok, konvex burok, Caratheodory tétele. Helly tétele és
alkalmazásai. Elválasztási tételek. Konvex poliéderek és politópok, Euler
tétele.
10. Klasszikus valószínűségi mező, feltételes valószínűség, függetlenség, teljes
valószínűség tétele, Bayes tétel. Eloszlásfüggvény, várható érték, szórás.
Nevezetes diszkrét eloszlások.
 NÉMETTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

Nyelvtudomány

1. A történeti összehasonlító nyelvészettől a strukturalizmusig: az összehasonlító

módszer, a saussure-i fordulat, a prágai iskola és az amerikai deskriptivizmus
módszertana.
2. A generatív nyelvészet módszertana.
3. A szemantika és a pragmatika módszerei.
4. Kontrastive Grammatik – Forschungsobjekt, Zielsetzungen und Stellenwert im
System der linguistischen Disziplinen. Grundbegriffe der kontrastiven
Morphologie und Syntax (Wortklassen, grammatische Kategorien, Dependenz
vs. Rektion, Valenz, Satelliten: Satzglieder und Attribute, Komplemente vs.
Supplemente).
5. Dt.-ung. Kontrastivität im verbalen Bereich: Genus, Modalverben (müssen vs.
sollen), absoluter und relativer Tempusgebrauch, Modi (Konjunktiv außerhalb
und innerhalb der indirekten Rede), Verbalkomplex (Topologie im Haupt- und
Nebensatz).
6. Kontrastivität im Bereich der nominalen Kategorien Genus und Numerus.
7. Kontrastivität im Artikelgebrauch (mit besonderer Rücksicht auf die
funktionalen Domänen „Identifizierung“, „Generalisierung“, „nom.
Prädikatsteil“ und „Propria“).
8. Interferenzanfällige Erscheinungen im Satzbereich (Satzmuster und
Satzbauplan; Satztopologie: syntaktische, morphologische und kommunikative
Bedingungen).
9. Kontrastivität im Bereich der Nominalphrase: Struktur, Attribute, Topologie.
10. Komplexe Sätze mit besonderer Rücksicht auf die Ergänzungssatzkomplexe:
Typologie und kontrastive Aspekte der Ergänzungssätze.

Irodalomtudomány

1. Az irodalmi kommunikáció folyamata - irodalom mint kulturális

kommunikáció
2. Az irodalmi interpretáció alapfogalmai (szerzőség, szöveg, intenció, olvasás,
recepció, intertextualitás)
3. A narratív, a drámai és a lírai szövegfajták jellegzetességei (műfajelmélet)
4. A német nyelvű irodalom korszakai, kortörténeti, eszmetörténeti és kulturális
kontextusban. Felvilágosodás és Weimari klasszika
5. A német nyelvű irodalom korszakai, kortörténeti, eszmetörténeti és kulturális
kontextusban. A romantikától a naturalizmusig
6. A német nyelvű irodalom korszakai, kortörténeti, eszmetörténeti és kulturális
kontextusban: „Klasszikus” modern és avantgard
7. A német nyelvű irodalom egy szabadon választott korszakának bemutatása,
kortörténeti, eszmetörténeti és kulturális kontextusban
8. Identitások az irodalomban – irodalom mint interkulturális kommunikáció
9. Kollektív identitások (nemzet, etnikum, vallás, a „saját” és az „idegen”, a
társadalmi nem identitáskonstrukciói), irodalmi példákon bemutatva
10. Értékválság és individuális identitásválság, szabadon választott irodalmi
példákon bemutatva
 OROSZTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

Разделы экзамена:

1. Письменный экзамен (180 минут)

Структура и тематика письменного экзамена
- перевод текста (800 n) с русского на венгерский (60 минут)
- перевод текста (800 n) с венгерского на русский (60 минут)
- сочинение (минимум 50 строк) на тему, указанную в тематике устного
экзамена (60 минут)

2. Устный экзамен (20 минут)

Структура и тематика устного экзамена
- монолог (минимум 10 минут): доклад на одну из пяти выбранных и
подготовленных студентами тем, предварительно одобренных
экзаменационной комиссией
- диалог (10 минут): свободный разговор с экзаменаторами на основе
следующей тематики:

I. СЕМЬЯ

Личные данные, образование, учёба.

Семейные праздники: дни рождения, именины, крестины, Рождество, Новый
год, Пасха, годовщины.
Расскажите о роли семьи в современном обществе (проблемы многодетных
семей, кризис института семьи, демографические проблемы, идеальные
условия для заключения брака, причины и последствия разводов).
Воспитание детей в семье и школе, строгость и терпимость в воспитании
ребёнка.

II. Жилищные условия

Город или деревня, в которой вы живёте, ваш дом или квартира; как можно
сделать квартиру по-настоящему уютной.
Жилищная проблема в Венгрии, типы жилья, возможности приобретения
собственной квартиры или дома.
Стоит ли сохранять старые здания? Какие проблемы существуют в связи с
сохранением старых кварталов?

III. Работа

На основе чего молодёжь выбирает профессию?

Способы поиска работы.
Зарплата, возможности заработать.
Безработица и её причины, возможности решения проблемы.
Равноправны ли женщины с мужчинами при устройстве на работу?
Пенсионная система.
IV. Питание

Какой должна быть здоровая пища? Последствия неправильного питания;

детская полнота; режим питаня; модные диеты.
Чем знаменита венгерская кухня, её особенности, национальные блюда.
Особенности русской кухни, национальные блюда.
Рестораны, рестораны быстрого питания, бары, пивные, кафе, столовые.

V. Здоровье

У врача, болезни, симптомы, в больнице.

Состояние медицины в Венгрии (реорганизации, инвестиции, оборудование,
снабжение медикаментами, кадрами).
Расскажите о вреде курения. Курение – это личное дело?
Алкоголизм и наркомания: причины, последствия, профилактика и
административные меры, группа риска.
Альтернативная медицина (мануальная терапия, иглоукалывание,
биоэнергетика, массаж рук и ступни, лекарственные травы и тд.).
Чистота окружающей среды и здоровье. Задачи охраны окружающей среды.
«В здоровом теле здоровый дух». Спорт и игры. Спорт и бизнес.

VI. Услуги и торговля

Виды услуг (салоны красоты, фитнес-клубы, почта, фнансовые услуги,

бытовые услуги).
Типы магазинов.
Реклама, объявления. Цели рекламы, корректность в рекламе.
Мода и торговля.

VII. Погода, климат

Времена года и погода.

Одежда и погода.
Как влияет погода на настроение человека.
Климат и внешность.
Климатические особенности Венгрии и России.

VIII. Транспорт

Общественный транспорт и его проблемы.

Автомобиль, дорожные происшествия, аварии, дорожные знаки, проблемы
паркования.
Дайте оценку дорожной сети Венгрии.
Вождение автомобиля и алкоголь.

IX. Свободное время, развлечения, хобби

Театры, концерты, кинотеатры, кинофильмы.

 Телевидение, радио, электроника.
Газеты, журналы, книги, писатели, библиотеки, музеи.
Музыка, музыкальные инструменты, концерты, исполнители.
Путешествие, виды и способы путешествий, поездки по Венгрии и за
границу.

X. Венгрия и Россия

Географическое положение, население двух стран.

Государственное устройство Венгрии и России.
Знаменитые места (столицы, края, курорты, природные богатства).

Оценка экзамена

В случае неудовлетворительной оценки (1) любого подраздела письменного

экзамена весь письменный экзамен считается неудовлетворительным. В этом
случае студент не допускается до устного экзамена.
В случае неудовлетворительной оценки (1) любого подраздела устного экзамена
весь итоговый экзамен считается неудовлетворительным.

Mai orosz leíró nyelvészet

1. Понятие «морф» и «морфема». Виды морфов. Словообразование и

словоизменение.

2. Имена существительные. Типы склонения. Стандартные и

нестандартные именные основы. Нестандартные окончания.

3. Русский глагол. Грамматические категории глагола. Классификация

глаголов.
Продуктивные и непродуктивные классы.

4. Имена прилагательные.

5. Местоимения.

6. Синтаксис словосочетаний и проблема валентности.

7. Простое предложение.

8. Сложное предложение.

9. Функциональные стили современного русского языка.

10. Словарный состав русского языка.. Этимологические пласты словарного

состава. Типы словарей.
 Orosz irodalom és művelődéstörténet

1. Три культурных центра (Киев, Москва, Санкт-Петербург). Древнерусское

искусство (литература, иконопись, зодчество). Славянская мифология.
Слово о полку Игореве. Раскол

2. Деятельность Петра I. Европа и Россия. Москва–Петербург. Эпоха

русского классицизма и сентиментализма. Миф Петербурга в русской
литературе

3. Русский романтизм и реализм. Основные мотивы и жанры (Пушкин,

Лермонтов, Гоголь). Типология «лишнего» и «действующего человека»
(Гончаров, Тургенев). Славянофилы и западники

4. Психологическая проза Толстого. Воспроизведение исторического и

семейного романа. Эпос и роман. «Диалектика души». Сюжетный
параллелизм

5. Полифонический роман Достоевского. Проблема двойничества. Бунт и

смирение. Роман-прозрение

6. Специфика чеховской новеллистики и драматургии («футлярность»,

бесконфликтность, подтекст, деталь, лиризм, музыкальность,
импрессионизм, символы и т.п.)

7. Поэтика и история русского символизма и постсимволизма (акмеизм,

футуризм, имажинизм, реализм, авангард). Представители, произведения

8. Конфликтность русско-советских культурных парадигм после 1917 года

(измы и группировки идеологического и поэтического характеров).
Становление социалистического реализма. Литература в эмиграции

9. Идейное, жанровое, стилевое многообразие литературы второй половины

20 века («оттепель», документаризм, «исповедальная» проза, деревенская
проза, литература о войне и о ГУЛАГ-е. «Самиздат», «тамиздат».
Рождение постмодернистического романа и лирического мышления в
канун 21 века

10. Восприятие русско-советской литературы в Венгрии с рубежа 19 века до

наших дней. Русско-венгерские литературные связи.
 PEDAGÓGIATANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. Iskola és társadalom: az iskolaszerkezet alakulásának történetisége és a hazai

iskolaszerkezeti átalakulás (l989/9o) társadalmi és pedagógiai problémái.

2. Adaptív és szelektív iskolarendszerek sajátosságai: európai összehasonlítás

3. Az egységes középfokú iskola (comprehensive school; Gesamtschule) a II.

világháború után: történelmi okok, ideológiák és értékválasztások.

4. Tantervi paradigmák a 2o. században: embereszmény – pedagógiai

célrendszer – iskolai műveltségi kánon(ok) – vizsgarendszer.

5. A tanítás és tanulás értelmezésének történeti vázlata.

6. A tanítás és tanulás értelmezése a 2o. században: tanulási környezet(ek) és

tanári szerepek.

7. A tudás szerveződése és fejlesztése (kognitív pedagógia; konstruktivizmus).

8. Az iskolai nevelés és tanítás társadalmi/társas közege: tanulói szerepek,

csoportdinamika, együttműködés és versengés (pedagógiai
szociálpszichológia).

9. Színterek és szakmai szerepkörök a tanári munkában: nevelési és

pályaválasztási tanácsadás; gyermekvédelem; drogmegelőzés; kollégiumi
nevelés.

10. Speciális nevelési/képzési szükségletű gyermekek az iskolában:

felzárkóztatás/tehetséggondozás; inkluzív nevelés; cigánytanulók;
interkulturális nevelés.

11. Modellek és paradigmák a neveléstudományi gondolkodásban.

12. Forrásközpontok, információhordozók a pedagógiában: nyomtatott és digitális

változatok.
 TÖRTÉNELEMTANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG

1. A görög polisz és története

2. Róma története a királyság korától a Nyugatrómai Birodalom bukásáig

3. Magyarország története a magyar nép kialakulásától 1301-ig

4. Magyarország története 1301-1526 között

5. Európa története a feudalizmus korában

6. Európa története a rendiség korában

7. Magyarország története 1526-1686 között

8. Magyarország története 1686-1790 között

9. A nagy földrajzi felfedezések és a reneszánsz kora

10. Európa az abszolutizmusok korában

11. Magyarország története a Habsburg abszolutizmus korában és a reformkorban

12. Magyarország története 1848-1918 között

13. Európa története az ipari és a polgári forradalmak korában

14. Európa története nemzetállamok születésének és a gyarmati küzdelmek

korában

15. Magyarország története 1918-1944 között

16. Magyarország története 1944-től napjainkig

17. Egyetemes történelem a két világháború között és a II. világháború korában

18. A hidegháború kora

19. Történeti segédtudományok szerepe az oktatásban

20. A modern politikai eszmetörténet irányzatai és történetírói megközelítései

21. A rendi társadalom jellemzői, a késő rendi társadalmak felbomlása Európában

22. A polgári társadalom

23. A társadalomtörténet irányai, módszerei és forrásai

24. Életmód és mentalitás a klasszikus antikvitásban és a középkorban

25. Életmód és művelődés a koraújkorban és az újkorban