ISSN 1450-5010

ÚJ KÉP
Pedagógusok és
szülők folyóirata

2007 szeptember
Pedagógusok és szülők folyóirata Tartalom
XI. évfolyam 7. szám,
2007. szeptember Tanulmányok, kutatások
Berze Gizella: Fejlesztőpedagógia – fejlesztő foglalkozások
Szerkesztőbizottság tervezése 3
/članovi uredništva: Dr. Mészáros Zoltán: Közelebb a forrásokhoz! 19
Bori Mária, dr. Gábrity Molnár
Irén, Hajnal Jenő magiszter, dr. Hivatásunk eszköztárából
Hózsa Éva (irodalmi szerkesztő/ Tátyi Tibor: Történelemtanítás a Felvidéken 24
književni urednik), dr. Illés Tibor Námesztovszki Zsolt: PowerPoint 2003 alkalmazása
(Eötvös Loránd Tudományegye- az oktatásban I. rész 28
tem), dr. Péics Hajnalka, Jovan Bećar: Bačkotopolski pedagoški časopis iz 1897. godine 39
Soós Edit (felelős szerkesztő/odgo- Jovan Bećar: Topolyai pedagógiai folyóirat 1897-ből 41
vorni urednik), Szálas Tímea
(szerkesztő/urednik), Szőke Anna, Irodalom 42
dr. Zsolnai Anikó (Szegedi Tudo-
mányegyetem), Beszédes István Hírkosár 43
(műszaki és művészeti szerkesztő/
tehnički i umetnički urednik).
A laptanács tagjai/Savet lista:
Miskolczi József (elnök), dr. Bányai
János, dr. Pintér János (alelnökök),
Grgo Francišković, dr. Horváth
Mátyás, Kucsera Géza, dr. Losoncz
Alpár, Ninkov Irén, Pető István,
Priboj Potrebić Vesna, dr. Szöllősy
Vágó László, Varjú Potrebić Tatja-
na, dr. Zolnai Albert .
Lektor: Bálint Irén.
Rezümé/Rezime:
Tiberije Kopilović, Szálas Tímea.
Szerkesztőség/Uredništvo:
24000 Subotica, Age Mamužića
13/II., tel./fax: (024) 554-184,
e-mail: ujkep@tippnet.co.yu.
Kiadó/Izdavač:
Vajdasági Módszertani Központ
Szabadka, Vojvođanski centar za
metodiku Subotica.
Elnök/Predsednik: Soós Mihály.
Készült/Štampa: Grafoprodukt,
Szabadka/Subotica.
Az Új Kép az interneten:
www.ujkep.net Egyes szám. Ára 100 dinár.
www.ujkep.tippnet.co.yu
Tanulmányok, kutatások 3

Kulcsszavak:
Fejlesztőpedagógia* → tanulási zavar,
→ redukciós-korrekciós
FELMÉRÉSEK pedagógia
FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVEZÉSE → gyakorlatsor,
→ tipológia,
Berze Gizella → fejlesztő foglalkozások,
→ csoportos fejlesztés
A fejlődés-fejlesztés elméleti kérdései

A fejlődést a belső érés és a környezet tranzakciója határozza meg. Fejlődés és fej- * A szerző az Eötvös
lesztés elválaszthatatlan fogalmak. A pszichológiai fejlesztés a teljesítményt, vagy Lóránd Tudományegyetem
viselkedést létrehozó pszichikus funkciók, illetve struktúrák megváltoztatása. Pedagógiai és
Mindig indirekt, folyamatos és tudatos–tervezett, a fejlesztendő korosztály érési Pszichológiai Karának
folyamatához igazított és az életkori sajátosságokhoz illeszkedő. Támasznyújtás az fejlesztőpedagógusi
éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához. Lehet: prevenciós, korrekciós továbbképzési szakán
és tehetséggondozás. végzett. A közölt tanul-
mány szakdolgozatának
Elméletek a gyermek fejlődéséről: rövidített változata.

1. Nativista elmélet – a fejődés genetikusan meghatározott Napis tretira ozbiljna

2. Szenzualista elmélet – kizárólag a környezet felelős a fejlődésért (BACON és LOCKE, pitanja razvojne pedago-
COMENIUS) gije i to uz prezentaciju
3. Konvergencia elmélete – az öröklés és a környezet hatásának mértékét tanulmányozta odgovarajućih teorijskih
4. FLAVELL (1982) Háló elmélete – szenzitív szakaszokat határoz meg preliminacija.
5. BRUNER koncepciója – enaktív-cselekvéses, ikonikus és szimbolikus reprezentációkat U praktičnoj sferi iznose
határoz meg se metodi planiranja
6. GYARMATHY ÉVA öt szakaszra bontja a gyermeki fejlődés folyamatát razvojnih aktivnosti zatim
7. PIAGET a műveleti lélektan megalkotója szerint a gondolkodási műveletek eredete a operaciono izvođenje istih
ténylegesen elvégzett műveletekben van. na konkretnim slučajevima.
Nastavnik-praktičar u nepo-
A tanulási zavarok meghatározása srednom radu zapaža sme-
tnje u napredovanju svojih
SARKADY K AMILLA és Z SOLDOS M ÁRTA (1992/93) tanulási zavarnak tekintik azt az đaka, pri čitanju, pisanju i
– intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesít- računanju, što daje povoda
ményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív da se naučno sagledaju
tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás uzroci svemu tome uz kori-
során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok šćenje iscrpne anamneze
gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb idő- konkretnog slučaja.
szakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápi- Naravno, ovo nije samo-
ával jól befolyásolható. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi ciljna aktivnost, jer iz nje
fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál. treba da slede terapeutske
komponente. Pri istraži-
(Magyar Pszichológiai Szemle, 1992./93. 3-4. sz. 259–270. p.) vanju pomenutih smetnji
4 Berze Gizella
određuju se i odgovara-
juće smernice uz primenu
neuropsiholoških teorija.
Autor teksta uz konsultova-
nje opširne literature pruža
uverljiv materijal za razu-
mevanje izuzetno složene
materije koju je stavila pod
lupu posmatranja.
Irányzatok a tanulási zavarok kutatásában és terápiájában
A szindróma kutatásában négy fő irányvonal rajzolódik ki:
A neuropszichológiai elméletek képviselik a tanulási zavar első, széles körben el-
fogadott elméletét. Ezekben a megközelítésekben a probléma oka az agy károsodása.
A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és az agysérülést szenvedett betegek tünetei
közötti hasonlóságon alapul az elképzelés, hogy a zavarok hátterében minimális
sérülés állhat, amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retar-
dációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár. A POS (pszichoorganikus
szindróma) kifejezés a „pszichogén” tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszicho-
lógiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. Az agy korai károsodása fel-
dolgozásbeli eltérésekhez vezethet. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél azonban
ritkán található kimutatható agyi organikus károsodás, ezért egyre inkább a tanulási
rendellenességeket az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe.
Ekkor keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés is. GESCHWIND
(1979) Vizsgálatai alapján feltételezte, hogy egyes gyerekeknél az agyi struktúrák nem
hajlamosítanak az olvasás, írás stb. verbális képességek elsajátítására. Geschwind ezt
ahhoz hasonlította, mint amikor valakinek nincs jó rajzkészsége vagy zenei hajlama.
A percepciós és perceptuomotoros elméletek a hangsúlyos diszfunkció területe
szerint három csoportba sorolhatóak.
1. A perceptuomotoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuomotoros
funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. Az
észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik, a vizuális folyamatok
nem tudnak jól struktúrált mintákat nyújtani a motoros tevékenység számára.
AYRES a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó de-
ficitet látja. Elgondolásának lényege, hogy a szenzoros input és a motoros output kö-
zött folyamatos interakciónak kell létrejönnie. Taktilis, vesztibuláris és proproiceptív
ingerek segítségével igyekszik adaptív választ kifejleszteni tanulási rendellenességet
mutató gyerekeknél.
Fejlesztőpedagógia 5

B RIGITTE SINDELAR a részképességek megfelelő működését és együttműködését

tartja kulcsfontosságúnak. Nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Programját Affolter
háromdimenziós észlelésfejlődési modelljére alapozva dolgozta ki. A vizuális, auditív
és taktilo-kinesztéziás észleletek három fő kognitív területen, az emlékezeten, észle-
lésen és figyelmen keresztül, valamint három fejlődési szinten, modalitásspecifikus,
intermodális és szériális felfogáson át vezetnek azokhoz a magasabbrendű képessé-
gekhez, amelyek lehetővé teszik többek között az írás, olvasás és számolás elsajátítá-
sát is. A rácsszerkezet bármely pontján keletkező deficit gátja lehet az iskolában szük-
séges képességek kialakulásának. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség
területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló
gyakorlatok ezen gyenge pontok feltárására, illetve megerősítésére szolgálnak.
PORKOLÁBNÉ BALOGH K ATALIN, az ELTE BTK Neveléslélektani Tanszéke docense
széleskörű kutatásokat kezdett, és óvodai prevenciós programot dolgozott ki. A pre-
venciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. Mivel
a szenzomotoros integráció szenzitív periódusa főleg az óvodáskorra esik, ezért erre
a korosztályra koncentrált a fejlesztésben. Elgondolása szerint vizuális, auditív és
kinesztétikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élményeknek egymással és a
mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az iskolai készségek – írás,
olvasás, számolás – elsajátításához. Programja az óvodai, ill. iskolai nevelésbe beépít-
hető mozgásos, játékos fejlesztés, amelynek során a gyerekek fokozott mértékben
jutnak hozzá a testi-kinesztétikus, téri-vizuális- éa auditív élményekhez.
Szerbiában TADIJA E RAKOVIĆ dolgozott ki módszert és gyakorlatsort a tanulási és
viselkedési problémákkal küszködő gyerekek számára, amelyet reedukációs-korrek-
ciós pedagógiai munkának nevezett. A gyakorlatsor négy részből áll:

a.) test – mozgás – tér – idő

b.) szenzomotoros és manipulációs tevékenység
c.) olvasás – írás – számolás
d.) relakszáció és ritmikus gyakorlatok

2. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméle-

tek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenessé-
gek okának.
3. Percepciós elméletek elsősorban Frostig nevéhez fűződnek. Az észlelésben mu-
tatkozó deficittel foglalkoznak. A perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek
megfelelő eljárásokat, fejlesztő programokat kialakítani.
A pszicholingvisztikai elméletek a tanulási és viselkedésbeli problémákat a
pszicholingviszikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. F RANCES -WILLIAMS
(1970) szerint a normálisan fejlődő gyerekeket a gondolkodás eszközeként használt
nyelv különbözteti meg a lelassult fejlődésűektől. Az egyébként normális intelligenci-
ával rendelkező gyerekek artikulációs nehézségei jelezhetik a későbbi problémát. Sok
később tanulási zavarokat mutató gyermeknél azt tapasztalta, hogy nem használják
a nyelvet szimbólikus folyamatként. Elméleti alapjaikra építve olyan fejlesztő progra-
mokat dolgoztak ki, amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni.
6 Berze Gizella

A Magyarországon a 60-as években megindult diszlexia prevenciós és terápiás

munka szintén pszicholingvisztikai alapokra épült. M EIXNER I LDIKÓ pszichológus és
gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta meg-
oldhatónak. Gyógypedagógusok kezdték meg a terápiás illetve prevenciós munkát.
A behaviorista elméletek a tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek
tekintik, és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. A korrekció legmegfelelőbb esz-
közét a viselkedésterápiában látják. L EARY és munkatársai a gyerek tanulmányi ered-
ményét, társas viselkedésbeli megnyilvánulásait kezelték. Leary-ék követelményeket
állítottak a gyerek elé, és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták, ezáltal
a helyes viselkedés megerősödött, a helytelen gátlódott.

A tanulási zavarok osztályokba sorolása

A tanulási zavarok azonosítását megkönnyítendő különböző osztályozási kísérle-

tek történtek. A négy fő elméleti irányzat alapján a kutatók elsősorban tüneti szinten
csoportosították a tanulási zavarokat.
A hagyományos, a részképesség-kieséseket jelző (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
stb.) felosztáson belül és különböző kombinációkban további alcsoportokat alkottak.
A nyelvi és nem-verbális alcsoportokat, az iskolai teljesítmény szerinti alcsoporto-
kat – olvasásdeficit, számolás/írás deficit és figyelemdeficit – megkülönböztető irány-
zatokat. A diszlexia három csoportját különítették el:

◉ Az első a diszfonetikus csoport, amelynek tagjai globális olvasási technikát használnak,

sok hibával – kihagynak, beletesznek betűket, szótagokat, könnyen tévesztik a szava-
kat, mást behelyettesítve.
◉ A diszeidetikus csoport fonetikus stratégiát alkalmaz. Nehezen ismerik fel a szavakat
mint egészeket, így lassan, nehezen olvasnak.
◉ A harmadik a kevert csoport, amelynek fonetikus és a globális területen is nehézségeik
vannak. A legtöbb iskolai probléma náluk tapasztalható.

BAKKER , B OUMA, & GARDIAN megpróbálták az olvasási hibákat az olvasásban szere-

pet játszó neuro-pszichológiai folyamatokhoz kötni.
Az olvasási sebességre és pontosságra alapuló osztályozásban a diszlexiának
három típusát különböztették meg:

1. Lingvisztikus – viszonylag gyorsan olvasnak, de sok hibával és félreolvasással.

2. Perceptuális – kielégítően pontos az olvasásuk, de nagyon lassú.
3. Kevert – az előbbi két típus jellemzőit vegyíti.

A magyarországi kutatások együtt vizsgálják az olvasás, írás és a matematika

elsajátításában mutatkozó zavarokat. Ha a diszkalkuliát részképesség-zavarnak
tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy feltehetőleg valamely finom idegrendszeri
sérülés következményeként fellépő agyi diszfunkcióval állunk szemben, amelynek
következtében sérül az érzékelés-észlelés folyamata is. A szakirodalom megkülön-
bözteti az elsődlegesen és másodlagosan kialakult számolási gyengeséget.
Fejlesztőpedagógia 7

Az elsődlegesen kialakult számolási gyengeség mindenkor a központi idegrend-

szer sérülését vagy az agyműködés genetikailag függő és – gyakrabban – perinatálisan
megszerzett sajátosságait mutatja. Ilyenkor az agyműködés meghatározott funkcióza-
varai mutathatók ki.
A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakcióként jelentkeznek, „stressz-
hatásként”, s ez a stressz a számolással van összefüggésben.

Vizsgálati eljárások
Számos vizsgálati eljárás, amelyet a tanulási zavarok diagnosztikájában hasz-
nálnak egy-egy készséget mér csupán, így például a Bender-teszt a vizuo-motoros
koordinációt, a Frostig-teszt a vizuo-percepciót méri. A nyelvi képességeket vizsgálja
GÓSY M ÁRIA GMP-tesztje. Ide sorolhatóak azok az eljárások, amelyek a tünetet mérik,
mint például a Meixner-féle olvasás-teszt.
A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások összetettebbek, több képességet
mérnek. A MSSST (the Meeting School Street Screening Test) az észlelés, a motórium
és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot, az Inizan-
féle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő
területe a téri orientáció, beszéd és az idői orientáció.
Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladat-
sort dolgozott ki Porkolábné dr. Balogh Katalin. A csoportos szűrés részben pedagó-
giai – részben pszichológiai módszerekkel történik:

1. osztálytermi megfigyelés megadott szempontok segítségével

2. írás – számtan füzetek elemzése, típusos hibákra koncentrálva
3. emberrajz készítése
4. figyelemvizsgálat
5. a téri pozíció észlelésének vizsgálata Edtfeldt-teszttel
6. a téri percepció fejlettségének mérése Dyslexia Prognosztika (DPT) teszttel, ezen belül
betűalakok felismerése, megkülönböztetése, mértani formák másolása
7. a GMP6, GMP9, GMP10
8. a testséma fejlesztésének mutatói
9. a mozgásfejlettség vizsgálata
10. dominancia vizsgálata
11. a rövid idejű memória vizsgálata

Esetismertetés
N.

Anamnézis:
G. N. 8 év és 4 hónapos kislány. Figyelemzavar, olvasási és írási nehézség miatt
került vizsgálatra.
Az anamnézisből kiderül, hogy veszélyeztetett terhességből a 32. héten, császár-
metszéssel született. Súlya 1050 gr, hossza 38 cm. APGAR érték 5/7. Újraélesztették.
Születése után a 7. órában vették fel egy belgrádi koraszülött-osztályra, ahol 3 hó-
8 Berze Gizella

napos koráig ápolták. A kezelés során agyvérzést kapott, de ez fokozatosan felszí-

vódott. Az elbocsátáskor az archaikus reflexek nem teljesek, fejét nem emeli. Súlya
3050 gr, hossza 48 cm.
Nem szopott, tápszerrel etették.
Korai fejlődése a kezdeti nehézségekhez képest problémamentes volt, ám érthető
módon kissé késett. 6-7 hónaposan fordult át a hasára, 10 hónaposan mászott és 14
hónaposan állt fel. Az anya szerint ekkor már önállóan járt is.
Beszédfejlődése kissé késett, de azonnal mondatokban beszélt. Nem volt beszéd-
hibája.
Említést érdemlő gyermekkori betegsége nem volt, kórházi kezelést igénylő prob-
léma nem merült fel.
Testi fejlődése jelentős lemaradást mutat a korosztályához képest. Kistermetű,
fejletlen, szinte légies jelenség.
Négyévesen ment óvodába, beilleszkedési nehézsége nem volt.
Beszéde tartalmilag ép, kerek, összefüggő mondatokat mond. Kapcsolatfelvétel jó,
kontaktusba könnyen bevonható, szorongás egyáltalán nem tapasztalható, mosoly-
gós, jókedvű, kiegyensúlyozott.

Mozgásvizsgálat:
Nagymozgásaiban darabosság figyelhető meg. Célirányos mozgásai pontatlanok.
Páros lábon szökdelés összerendezetlen kéz- és lábmozgással jár együtt. Egy lábon
szökdelés váltakozva, szintén nehézkes. Egyensúly láthatóan éretlen: „Tériszonyom
van” – mondja.

Finommozgások:
Ujjak sorba érintése:
Az ujjak alig mozdulnak, inkább a hüvelykujj mozgatásával végzi el a feladatot. A
jobb kéz mozgása különösen görcsös, nehézkes. A gyűrűs- és kisujj mindkét kézen
együtt mozog.
A kéz ellentétes ökölbeszorítását és nyújtását sok tévesztéssel, hibásan végzi, egy
idő után együtt mozog mindkét kéz.

Ujjazonosítás
A megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása. A jobb kézen többszöri pró-
bálkozás után is mutatóujjként azonosította a kisujját és fordítva. A bal kézen a kis-
és gyűrűsujj érintését egyáltalán nem volt képes azonosítani, azt mondta: „Bal kéz”.
Testséma fejlesztésének mutatói:
A finomabb testrészek azonosítása nem sikerült neki. Legkevésbé az ujjaké.
A nagyobb testrészek közül a törzs részeit nem tudta megmutatni.
Jobbkezes.
Emberrajz: A részletek feltüntetésében hiányos, a kar és a lábak tagoltsága nem
megfelelő. Az ujjak száma három a jobb, kettő a bal kézen (ez a matematika területén
jelez nehézségeket), alig kivehetően ábrázolva. A fej aránytalanul nagy a törzshöz
képest. A vonalak határozottan kapcsolódnak a kapcsolódási helyeken, számottevő
kereszteződés vagy hézag nincs. Folyamatos vonalvezetésű, kevés részletű rajz.
Fejlesztőpedagógia 9

Rövid idejű memória vizsgálata

Legjobb eredményt a több hangban különböző szavak ismétlésével ért el, bár ez is
rendkívül gyenge teljesítmény. Az értelmetlen szótagokat nem tudta elismételni.
Mindez a rövid távú verbális memória gyengeségét mutatja, ami az írásnál is
gondot okoz.
GMP
GMP6=90%
GMP10=100%
GMP9(kép)=90%

A rövid távú verbális memória gyengeségét valószínűleg a vizuális terület erősö-

désével kompenzálta, mert GMP9=90%.
A szóbeli tanulás nehezített. A szövegértésben ezt tartalmi összefüggésekkel pótol-
ja. A matematikában a szöveges feladatok megoldása emiatt nehézségekbe ütközik.
Mivel a rövid idejű memória és a GMP ilyen eredményt mutattak, a vizsgálatok
közé felvettem a DIFER megfelelő altesztjeit.
A teszteredmény szerint a beszédhanghallás fejlődése befejező szinthez érkezett,
de nem érte el az optimumot.
Mivel fennáll a lehetősége az agy korai károsodásának, a rövid távú verbális me-
mória gyenge, de a GMP vizsgálatokban és a DIFER megfelelő altesztjeiben jól teljesí-
tett, figyelembe kellett vennem még egy lehetőséget, ami a tanulási zavart okozhatja:
lehetséges, hogy emlékezete azért gyengébb, mert az egymás után jövő információkat
nem tudja tárolni. Sorrendi problémái vannak minden területen, mert egyszerre
csak kis idői Gestaltot tud felfogni. Azokban a feladatokban ugyanis, amelyek nem
szériális, idői lefolyáshoz kötöttek, zavartalanul teljesít. A lelassított beszéd (szavakat
másodpercenként hallja a rövid idejű memória vizsgálatban) nehezíti a dolgát, mert a
következő szó elhangzásáig „lejár a rövid Gestalt-ja”. (Gyarmathy É.)
Tehát számára megfelelőbb, ha rövidebb egységeket közlünk vele, mert azt egy
képzetté tudja alakítani. Ha ez után hagyunk szünetet és csak a szünet után adjuk a
következő információt, a kialakult képzethez hozzá tudja rendelni az utána követke-
ző képzetet – egységenként kezelve a hallottakat.

N. 1. rajza Kontroll rajz

10 Berze Gizella

Figyelemteszt EDTFELDT-teszt DPT

Betűalakok Mértani
felismerése formák

Hibák száma

Hibák száma

Hibák száma
Teljesítmény
ábrák száma

Jó megold.

Jó megold.
Átnézett

száma

száma
Pont

Pont

Pont
Név

%
N.1. 628 24 96,17 5 2 12 60 10 8 14 30,11 7 77,7
N.2. 743 11 98,51 5 2 12 60 15 0 45 100 7 77,7

K.

H.K. második osztályos tanuló, 8 éves.

Viselkedési zavar és írási nehézségek miatt került vizsgálatra.
Testi fejlettsége átlagos, korának megfelelő. Viselkedése visszafogott, szorongó,
nem beszél, szemkontaktust nem lehet vele felvenni. Kezeit elrejti, csak akkor dol-
gozik a teszteken, ha egyedül marad az asztalnál. Amikor próbálok közelíteni hozzá,
jellegzetes, hirtelen mozdulattal elrejti a papíron látható ábrákat a tenyerével.
Kérdésre igennel vagy nemmel válaszol, alig hallhatóan. Tréfára, viccre apró
félmosollyal reagál, de tekintetét nem emeli fel.

Anamnézis
Az anamnézisből kiderül, hogy problémamentes terhesség után, 9 hónapra szüle-
tett a tengeren túlon, testsúlya 3700 gr, testhossza 52 cm. Harmadik gyerek a család-
ban, két lánytestvére van.
Három éves koráig szopott. Betegségei nem voltak.
Önállóan járni 13 hónapos korában kezdett, nem mászott, a hasra fordulás és az
önálló felállás idejére az anya nem emlékezett.
Három évesen kezdett mondatokban beszélni. Járt logopédushoz. Az anya a
három gyerekkel 2001-ben költözött Szerbiába. A szülők elváltak, az apa ott maradt.
Lakásgondjaik csak egy éve oldódtak meg, addig a két nagyszülőnél laktak (3 nap
egyiknél, 4 nap a másiknál). Az anya szerb–magyar házasságból való, az apa magyar.
Az anya mérnök, de egy nyelviskolát vezet, ebből tartja el a családot. A gyerekek
és az anya gyakran használják még most is az angol nyelvet a kommunikációban, az
anyai nagymama szerb.
Négy évesen ment óvodába, magyar tannyelvű csoportba. Nagyon nehezen illesz-
kedett be. Egy évre a pszichológus javaslatára és a nyelvi nehézségek miatt visszatar-
tották az óvodában.
Adminisztratív okok miatt nem került egy iskolába a nővéreivel. Az iskolák utólag
felajánlották az áthelyezés lehetőségét, de az anya nem tartott rá igényt.
Fejlesztőpedagógia 11

Fejlettségmérő lapok

Mozgásvizsgálat

Nagymozgásaiban megfigyelhető némi darabosság, merevség. Labdaelkapásban

(3m) nagyon ügyes. Páros lábon, majd egy lábon szökdelés és az egyensúlyozás
megfelelő.

Finommozgások:
A testséma fejlesztésének mutatói
A finomabb testrészek közül a kéz, az arc elemeit nem tudta azonosítani.

Emberrajz:
A rajzot csak akkor volt hajlandó elkészíteni, ha senki nem nézte munka közben.
Végül úgy egyeztünk meg, hogy ha befejezte, lefordítja a lapot, és otthagyja a padon.
Az utasításban csak az szerepelt, hogy rajzoljon egy embert.
Profilban rajzolta az emberalakot, amely egy női figura. A részletek feltüntetésében
hiányos. A kar és a lábak tagolatlanok, ujjak nincsenek. Az arc részletei hiányosak,
de a hajat igyekezett részletesen ábrázolni. A vonalvezetés nem folyamatos, néha csak
vázlatszerű. A rajzon szerepelnek tárgyak, amelyekről nem volt hajlandó beszélni.
Látva az elkészült rajzot úgy döntöttem, hogy adandó alkalommal egy családraj-
zot is kérek tőle.
A szorongásos tünetek a családrajzban és az emberrajzban is rendkívül hangsú-
lyosak.
A gyermek megismeréséhez, a fejlesztés tervezéséhez az iskolapszichológus segít-
ségét kértem. A pszichológus véleménye szerint az apa hiánya, a környezetváltás, a
szociális, családi bizonytalanság okozza a szorongást.
Mindkettőnk véleménye az volt, hogy a fejlesztés mellett pszichoterápiás segítség-
re is szüksége van. Erre azonban objektív okok miatt nem került sor.

GMP
GMP6=60%
GMP10=90%
GMP9=70%

Első számú feladat K.-nál az, hogy megnyerjem a gyereket a fejlesztés érdekében.
Az ő „esetében” különösen fontos a személyiségfejlesztés egészébe ágyazott fejlesz-
tés. Az énképp, önismeret, együttműködés fejlesztés. Igényszint növelése.
Mivel N., a kislány nagyon együttműködő, szívesen beszél, játszik, a fejlesztő fog-
lalkozásokat úgy tervezem, hogy minél jobban kihasználjam a kislány motiváltságát
K. érdekében.
Mindkettejüknél szükség volt az időben való tájékozódás fejlesztésére, ezért
minden foglalkozást úgy indítottunk, hogy az előző nap eseményeiről beszéltek.
Egy eseménynaptár készült folyamatosan, amiről az idő előrehaladtával egyre többet
lehetett mondani.
12 Berze Gizella

K. azonban nem volt hajlandó saját magáról beszélni, ezért azt a kommunikációs
gyakorlatot alkalmaztam, amikor a személy behelyettesíti magát a másik szerepébe
és úgy beszél. Eleinte természetesen csak pár szót mondott magáról, de a kislány
készségesen kibővítette a hallottakat. Amikor N. nem úgy adta elő a történeteket,
ahogyan K. elképzelte, közbeszólt, kijavította. Négy-öt alkalom után viszonylag jó
együttműködést mutatott.
Érdekes megemlíteni, hogy amikor K. a kislány „helyett” beszélt, sokkal gördülé-
kenyebb, kifejezőbb volt a beszéde. Nyolcadik alkalommal (kb. 1 hónap) után jutot-
tunk el oda, hogy K. saját élményeit önállóan, kevés szorongással elmondta.

K. 1. rajz K kontroll rajz

Figyelemteszt EDTFELDT-teszt DPT

Betűalakok Mértani
felismerése formák
Hibák száma

Hibák száma

Hibák száma
Teljesítmény
ábrák száma

Jó megold.

Jó megold.
Átnézett

száma

száma
Pont

Pont

Pont
Név

K.1. 556 14 97,48 5 0 20 100 15 10 25 55,33 8 88,8

K.2. 743 2 99,73 5 0 20 100 15 0 45 100 8 88,8
Fejlesztőpedagógia 13

A csoportos fejlesztés felépítése, tervezése

A pszichológiai fejlesztés mindig a fejlesztendő korosztály érési folyamatához iga-

zított – az életkori sajátosságokhoz illeszkedő eljárásokkal történő – támasznyújtás,
amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához
biztosít megfelelő szociális környezetet. Nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsí-
tása, vagy erőltetett rátanítás. Csoportos korrekciós fejlesztésben célravezető a komp-
lexitás elvét érvényesíteni: többirányú ráhatás a fejlődés azon súlypontjaira, amelyek
célzott fejlesztésén keresztül több terület is kedvezően befolyásolható. Figyelembe
kell venni a normálfejlődés fejlődési fázisait, sorrendiségét. (E fázisok ismételt bejá-
rásával az egyes funkciók újratanulhatók.)
A funkciók zavarai leginkább az olvasás, írás, és számolás elsajátításában okoz-
nak nehézséget. A teljesítményben megjelenő nehézségek hátterében eltérő funkció-
zavarok állhatnak. A korrekció arra a háttér-funkcióra kell, hogy irányuljon, amely
felelős az adott teljesítményzavarért.
Olvasási nehézséget, pl. éppúgy okozhat a fonéma észlelés zavara, mint a szeriális
problémák, vagy a vizuális szerveződés különböző eltérései, a matematikai műveletek
gyökere pl. a saját testen és a térben való tájékozódás megfelelő fejlettségében rejlik.
A fejlesztés tervezésénél onnan érdemes indulni, ahol a gyermekek erősségei vannak.
Nem fog önmagától olyasmivel kitartóan foglalkozni, ami jelentősen meghaladja a
képességeit. Engedjük, hogy felfedezze saját problémamegoldó módszereit. Akkor
is kaphat nehezebb elvonatkoztatást kívánó feladatokat, ha más típusú egyszerűbb
feladatokkal nem boldogult.
A gyermek ismeri az utat, amely fejleszti őt. Fejlődése során egyre a megfelelő játék-
típust választja – funkciójátékok, szerepjátékok, konstrukciós játékok, majd szabályjá-
tékok – tökéletes tervet állítva össze, így gyenge pontjainak korrigálására is kész.
A fejlesztő foglalkozások a mozgás, testséma és percepció fejlesztését tartalmazzák,
ám a programhoz mindig szervesen illeszkedik egy verbális fejlesztő program is.
A foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a felmérések eredményeit, majd
„összefésüljük” a csoport tagjainak eredményeit, így az egyéni és a közös problémák
együtt adják a munka tervének vázát:

A fejlesztés célterületei

N. NK. K.
Járás Kúszás, mászás, fordulások, Formaészlelés
Egyensúlyérzék ugrások
Szem-kéz koordináció Téri tájékozódás
Iránydifferenciálás
Ritmus
Ujjak Lateralitás
Szem-kéz koordináció
Főbb testrészek
Finomabb testrészek
Iránydifferenciálás
14 Berze Gizella

N. NK. K.
Irányok differenciálása Tájékozódás az időben Vizuális differenciálás
Sorrendiség Hangdifferenciálás Alak-háttér
Hanganalízis Sorrendiség
Fonológiai kód Formaészlelés
Rövid idejű memória-verbális
Írás
Olvasás

Összegzés

N.

A fejlesztő foglalkozások során megváltozott a magatartása: nyugodtabb, kiegyen-

súlyozottabb lett.
További teendők:
Továbbra is fejlesztésre szorul a következő területeken:
– Nagymozgások
– Testséma
– Finommozgások
– Percepció: iránydifferenciálás, alak-háttér, auditív memória.
Már az első vizsgálatoknál kiderült, hogy a számfogalom – mennyiség területén
is gondjai vannak (Az emberrajzon csak három ujja volt a figurának). Ezért a további-
akban a fejlesztéseket úgy kell tervezni, hogy a percepciófejlesztésben a matematikai
területek fejlesztése hangsúlyosabb helyet kapjon.

K.

Elsősorban a viselkedésében beállt pozitív változások indokolják a fejlesztő foglal-

kozásokat. Még mindig hallgatag, visszahúzódó, de a munkáit már nem takarja el a
kezével. Beszélgetni is lehet vele, bár a családjáról most is nagyon szűkszavúan szól.
Már nevetni is szokott.
A verbális percepció fejlesztését azért tartom indokoltnak, mert a nyelvtanulást
pozitívan befolyásolja. A magabiztos nyelvhasználat pedig biztonságot adna neki.
Fejlesztőpedagógia 15

1. fejlesztés

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Mássz végig a kék vonalon!

Fordulj jobbra (a pad felé) és hason
kússz végig a padon!
Újra jobb felé fordulj és mássz át a
Nagymozgások kapu alatt!
Vegyél egy babzsákot a tárolóból!
Babzsákkal a nyújtott kezedben
gördülj végig a szőnyegen!
Fuss a startvonalhoz!

Iránydifferenciálás Gólyajárásban, magas térdemelés- Svédpad

Térérzékelés sel menj végig a piros vonalon,
Egyensúlyérzék a babzsákot tartsd a bal kezed- Szőnyeg
Szem-kéz koordi- ben!
náció Menj a pad mellett úgy, hogy a bab- Alacsony kapu
Elemi mozgások zsákot a bal lábaddal csúszta-
Alapozzuk a domi- tod a padon! Tárolóedény babzsákokkal
nanciákat Lábbal előre, hátadon kússz át a
Testséma kapu alatt! Babzsákot tartsd a Piros és kék ragasztószalag
hasadon!
Babzsákot szorítsd a térded közé,
és gördülj végig a szőnyegen!
Fuss a startvonalhoz!

Mássz végig a jobb oldali vonalon,

jobb kezedben a babzsákkal!
Jobb kezeddel görgesd végig a
padon a babzsákot!
16 Berze Gizella

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Testséma Bújj át a kapu alatt jobb kezedben a

fejlesztés babzsákkal!
Szorítsd a babzsákot a térded közé
és bukfencezz egyet előre!

Nagyobb testré- Feküdj a szőnyegre! Szőnyeg

szek, Emeld fel mindkét kezed, majd las-
san engedd le a szőnyegre!
Emeld fel mindkét lábad, majd las-
san engedd le a szőnyegre! Ne
koppanjon a sarkad a szőnye-
gen!
Emeld fel a fejed 10-szer! A vállaid
maradjanak a padlón!
Fordulj hasra!
Egyensúly, szem- Végezz „repülő” mozgást mindkét
kéz koordi- kezeddel!
náció Gurulj végig a szőnyegen úgy, hogy
nem segítesz a kezeddel!

Egyensúlyozd a hurkapálcát a muta- Hurkapálca

tóujjadon!
Percepció

Auditív percepció Hallgasd meg, milyen hangot adnak

a vödrökben lévő dolgok!
Akusztikai hallás Most fordulj el, és találd ki, melyik
fejlesztése: vödröt rázom! (1. víz, 2. üveg-
hangdifferenciálás golyók, 3. búzaszemek, 4. szö-
gek)

Auditív emlékezet Válaszd ki hallás alapján azt a

fejlesztése: vödröt, amelyikben a szögek
auditív ritmus vannak! Próbáld sorra mind- Vödrök, üveggolyók, búzasze-
egyiket! mek, víz, szögek
Ismételd vele a következő ritmuso-
kat (én a búzaszemes vödörrel
mutatom neked a mintát): ι ι π,
π π ι, ι π ι, π π ι ι
Fejlesztőpedagógia 17

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Fonológiai – szer- Találd ki, melyik szóra gondoltam!

kezeti kódo- Csak a szó elejét mondom:
lás: LAB_ _, BÚ_ _, VÖ_ _ _
auditív zártság, (labda, búza, vödör)
Most csak a szó végét mondom: _
_RÁG, _ _LAK, _ _RUZA
(virág, ablak, ceruza – ezen
kívül minden más megoldás is
elfogadható)

fonológiai kódolás Építsünk szavakat! Szótagokat

mondok, távol egymástól. Te
mondd ki egészben! FÜ–ZET,
AJ–TÓ, NO–É–MI, KAR-CSI
Most összekeverem a szótagokat,
úgy mondom neked, te rakd
őket helyes sorrendbe: DÍR-
RA (radír), RA-Ó (óra), GÉR-E
(egér), RU-ZA-CE (ceruza)

Vizuális Válogasd szét a formákat külön Színes, műanyag formák, 6db

percepció kupacokba! színes doboz

Vizuális differen-
ciálás, forma- Építsd fel a formákból a képen lát-
észlelés ható várat!

Forma- és szí-
nészlelés, Tedd az álló egyeneseket a piros
alak- háttér, dobozba!
szem- kéz Tedd a kapuformákat a kék doboz-
koordináció, ba!
keresztcsa- Tedd a körformákat a zöld dobozba!
torna (auditív Tedd a csészeformákat a sárga
emlékezet – dobozba!
műveletvégzés Tedd a fekvő egyeneseket a lila
hallott auditív dobozba!
információk Tedd a ferde egyeneseket a fehér
alapján) dobozba!
18 Berze Gizella

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Szerialitás,
alak- háttér, Olvasd el az utasításo-
Ebben a sorban minden második levél sárga legyen, a többi
keresztcsator- kat, és színezz! bármilyen más színű!
na (szövegér-
tés, számlá-
Ebben a sorban minden harmadik legyen sárga, a többi bármi-
lás) lyen más színű!

Ebben a sorban minden negyedik legyen sárga, a többi bármi-

lyen más színű!
Perifériális látás, A mókus lassan
iránydifferen- mászik le a fáról.
ciálás Mozdulatlan fejjel Ebben a sorban minden ötödik legyen sárga, a többi bármilyen
más színű!
csak a szemeddel
kövesd!
Válaszolj, mit látsz Ebben a sorban minden hatodik legyen sárga, a többi bármilyen
más színű!
tőled balra!
Válaszolj, mit látsz
tőled jobbra!
Ebben a sorban minden hetedik legyen sárga, a többi bármilyen
más színű!

Fémrúd, plüssmókus, zsineg

Tanulmányok, kutatások 19

Ogromnu prednost
Közelebb a forrásokhoz! pruža saradnja gimna-
zije «Kostolanji Deže»
Mészáros Zoltán i Istorijskog arhiva u
Subotici činom otvaranja
2005 őszén merült fel az ötlet, hogy a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, és a dostupnosti izvornim mate-
Szabadkai Történelmi Levéltár egy közös vállalkozásba fogjon, hogy a diákok szá- rijalima. Autor nam skreće
mára elérhetővé és érthetővé tegye a levéltárat, hogy megismerjék, és megtanulják pažnju da ovaj program
használni annak lehetőségeit. A körülmények 2006 tavaszára értek meg, így az ukazuje na krizu nastave
2006/2007-es tanévben elkezdődhetett a diákok levéltárba járása. istorije i manjkanje nove
A két intézmény közös vállalkozására 15 diák jelentkezett, az 1N, 1A, 2N és 3N paradigme. Postala je
osztályokból. A 2006-os évben a levéltárral mint intézménnyel és annak munkájával floskulom tvrdnja da se
ismerkedtek. Végigjárták a raktárakat, megismerkedtek az archivisztika alapsza- istorija piše na osnovu
bályaival, a levéltár különböző részlegeinek munkájával, megtanulták hogyan kell izvornih materijala i
okmányokat és könyveket kikérni, és használni. Mivel úgy tűnt, hogy számukra a savremenih nosilaca infor-
leghasznosabb és legérdekesebb a középiskolák anyagai lehetnének, ezért azok kuta- macija. Ali kako se to
tása kezdődött el, 2-4 tagú csoportokban kutattak egy-egy iskoláról szóló fondot. predaje i može li drukčije
– pitanje je na koje traže
A PROGRAM LÉTJOGOSULTSÁGÁRÓL – A TÖRTÉNELEMOKTATÁS odgovor gore navedeni
KRÍZISE, EGY ÚJ PARADIGMA HIÁNYA kooperanti. Konstatovano
je da je u dosadašnjoj
Közhely, hogy a történelmet a történelmi források (írott, tárgyi, szóbeli és immár praksi nastava istorije
filmek, digitális hordozókon képződő adathordozók) alapján írják. De vajon, hogyan invarijantna. Metod teksta
tanítják, és lehet-e másként? Erre a kérdésre keresett választ a Szabadkai Történelmi i njegovo respondiranje
Levéltár és a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium közös projektuma, amelynek prema nastavniku već dugo
ötlete még 2005-ben merült fel, de csak a 2006-os tanévben sikerült megvalósítani. dominira sa tendencijom
A történelemoktatás aktuális kérdéseit vizsgálva azt láthatjuk, hogy az a kezde- rasta teksta. Stvari izmiču
tektől a mai napig alig változott. A diákoknak szöveget kell olvasniuk, és ezt próbál- kontroli. U SAD se razmi-
ják visszamondani, rosszabb esetben valamilyen tesztkérdésekre válaszolhatnak. Az šlja o ukidanju istorije
elmúlt évszázadokban csak a szöveg minősége és mennyisége változott. Kezdetben zbog male transferibilnosti
növekedett, majd amikor a 20. század végére kiderült, hogy nem növelhető tovább, što je svakako krajnost.
elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne azt csökkenteni, de a fő kérdésre nem Ako đak uzme udžbenik
született válasz. Ezek a folyamatok jellemzik a szerbiai történelemoktatást is. Az istorije u ruku onda ga
egyre színesebbé váló kiadványok alig változtatnak a „lényegen”, vagyis azon, hogy velika količina teksta ne
szöveget kell megtanulni. Magyarországon az adathalmozást és visszakérést az el- motiviše mnogo. Autor
viselhetetlenségig fokozták, és semmit sem javult a helyzet, sőt inkább bonyolódott stoga predlaže aktiviranje
az által, hogy különböző „kompetenciákat” követelnek meg. Ezzel szemben Nyugat- resursa kreativnosti. I pro-
Európában és Észak-Amerikában a történelem kiszorulóban van a közoktatásból, gram pomenute saradnje
mert az így szerzett tudás transzfere (a mindennapokban elképzelhető felhasznál- govori da đaci kada zađu
hatósága) igen csekély. Érdekes, hogy ennek ellenére a történelemről számos újszerű u istorijski arhiv mogu
könyv jelenik meg, miközben az adatgazdagság soha nem látott méreteket öltött naći mnoge dragocenosti
(Gondoljunk csak K EEGAN, DAVIES könyveire!). Az adatok ekkora halmaza lehetetlen- i analizom istih cizelirati
né teszi azok észben tartását, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi módon kezeljük istorijska znanja i spisatelj-
őket. És valóban, valahogy kezelni kell őket, hiszen az nem megoldás, hogy a törté- ski ukus. Tu ima još mnogo
nelmet kitessékelik a tanulandók közül.
20
činiti jer treba prekoračiti
saznanja stečena na časo-
vima maternjeg jezika i
oprobavati se izvan toga
na drugim poljima.
Mészáros Zoltán
Az újfent megjelenő tankönyvek, a BBC, Discovery és egyéb adók dokumentum-
filmjei (amelyekbe játékfilmelemeket is vegyítenek) egyre érdekesebbek, és egyre
jobban átgondoltak, azonban ezekkel az a baj, hogy előre tálalva szolgáltatnak ada-
tokat. Ugyanígy gond az is, hogy az így tálalt adatok nem mindig reprezentánsak,
átfogóak, és sokszor alá vannak rendelve a szórakoztató szempontoknak. Ez nem
is igazán gond, ha egy tartalmas órát akarunk a képernyő előtt tölteni, sőt hasznos
is, de nem lehet tudást alapozni rájuk, noha kitűnően tudják az érdeklődést felkel-
teni. Visszatérve az iskolai oktatásra, meggyőződésem, hogy akármilyen szép és jó
egy tankönyv, a diákok nem szerethetik, hiszen általa az a kényszer közvetítődik,
hogy szöveget kell tanulniuk és visszamondaniuk. Én magamban ezt a jelenséget
Ostrogorsky-paradoxonnak nevezem. Azt hiszem, hogy mindenki, aki az Újvidéki
Egyetem történelem szakára járt, megismerkedett GEORG OSTROGORSKY könyvével
Bizáncról (Georgije Ostrogorsky: Istorija Vizantija. Prosveta, Beograd, 1967, az első
kiadás). Nos, ezt a könyvet szinte mindenki, aki egyetemistaként, vizsgára készül-
ve a kezébe vette, nehéz és fárasztó könyvnek találhatta, azonban a tanulmányok
befejezése után előszeretettel tér vissza hozzá, ha valamiről tájékozódnia kell. Nem
vitás, hogy szükség van ilyen könyvekre. De vajon mire lenne szükség az általános
és középiskolákban? És vajon hogyan juttassuk el a diákokat oda, hogy elő akarja-
nak venni könyveket, sőt forrásokkal akarjanak találkozni?
ELFELEJTETT ERŐFORRÁS – A KREATIVITÁS
Az előre összeállított tartalmak tehát fontosak, de ettől még nem lesznek kelleme-
sek a diákok számára. Valójában úgy gondolom, hogy sokkal érdekesebb tankönyvet
írni és szerkeszteni, mint olvasni, és esetleg bemagolni (ez utóbbitól minden érdeke-
sebb). Valójában történelmet tanítani is érdekesebb, mint azt tanulni, ugyanis a tanár,
a tankönyvíró nincs megfosztva attól, amitől a diák igen: a kreativitástól. Egy órát
megtartani, vagy egy cikket megírni nem könnyű, de mivel energiánk befektetése a
kreativitás örömével párosul örömet okoz. Ezzel szemben akár milyen jól írnak meg
egy tankönyvet, és akár milyen jó órát tartanak az eredmény ugyan az – meg kell ta-
nulni, és ebben nincs semmi kreatív, ami lényegesen csökkenti a jó munka után érez-
hető elégedettséget. Ha mód nyílik, aktivizálni kell a diákok kreativitását, és ennek
kifejezetten jó terepe lehet a levéltár.
A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR ÉS A KOSZTOLÁNYI
DEZSŐ NYELVI GIMNÁZIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSE
Amikor 2006 szeptemberétől elindult a program, 15 diák vehetett részt benne
a munka jellege miatt (egy levéltárban nem lehet tömeges programot szervezni).
Az első három hónapban három találkozás erejéig ismerkedtek a levéltárral (hogy
miért van, és mire lehet használni). A diákok élvezték, amikor a levéltári raktárban
jártak, és a régi iratokhoz is érdeklődéssel, de egyben nagy tisztelettel nyúltak, és
mindezt a tanórákon felül tették. Elképzelhető, hogy mennyire pozitív lett volna a
viszonyulás, ha mindezt a tanórák helyett tehették volna. Fontos volt az a tapaszta-
Közelebb a forrásokhoz 21

lás, amit a levéltárban szereztek. Megérezhették, hogy mekkora helyet foglalnak el

azok a források, amiből Szabadka története írható meg. Utólag elmondható, hogy ez
volt a program legkellemesebb része. Az oldott hangulat egészen különbözővé tette
a hangulatot az iskolaitól.
Minthogy minden projektumnak valamilyen eredményt kell produkálnia, ezért
– mint utólag kiderült – igen ambíciózusan három célt tűztünk ki magunk elé.
Mindenképpen egy kiállítást akartunk létrehozni, emellett felmerült, hogy a diákokat
kutató munkára ösztönözzük, harmadrészt pedig az jutott eszünkbe, hogy érdemes
lenne, ha a diákok esszé formájában megírnák első élményeiket. Utólag ez az ötlet
bizonyult a legsikeresebbnek. Megírták, ahogy megcsapta őket a levéltári raktárak
„illata”, és ahogy sokkolta őket a levéltárban őrzött anyag mennyisége. Az esszékből az
is kiderült, hogy a levéltárral való találkozásig fogalmuk sem volt, mi is zajlik ott, és az
is kiderült, hogy tisztelettel vegyes csodálatot éreztek azért, hogy egyáltalán rendben,
rendszerben lehet tartani annyi iratot.
A következő lépés azt célozta meg, hogy a diákok aktív kapcsolatba kerüljenek a
forrásokkal. Ennek érdekében azt javasoltuk, hogy a diákok a régi idők iskoláit tanul-
mányozzák, és mivel gimnazistákról volt szó, a gimnáziumokat, ill. középiskolákat.
Ennek érdekében csoportokba osztottuk őket, és kiosztottuk a feladatokat.
A Szabadkai Történelmi Levéltárban több középiskola anyagát őrzik. A legtöbb ira-
tot a Moša Pijade Gimnázium (F:19) fondjában találhatunk, amelybe jogelődjei anya-
22 Mészáros Zoltán

gai is beletartoznak. Jogutódja a Škola za zajedničko srednje vaspitanje i obrazovanje

„Moša Pijade” OOUR Zajednička srednja škola „Bratstvo” Subotica 1977–1983. (F:330)
külön fondot képez. A Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola Szabadka (F:42)
1907 és 1920 között működött. A Magyar tannyelvű gimnázium (F:331) 1946 és 1956
között létezett. A Piarista Gimnázium (Szabadkai Városi Katolikus Gimnázium)
(F:332) 1942 és 1944 között működött. A szabadakai levéltár őrzi a Topolyai Bratstvo-
Jedinstvo Gimnázium (F:356) anyagait is. A Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium
tanulói ezekben a fondokban kutattak. Az F:44-es fondot, az Állami Lánygimnázium
anyaga képezi.
Az F:19-es fondot, a Moša Pijade Gimnáziumot öt diák tanulmányozta, mivel
ez a legnagyobb. A második csoportban két diák dolgozott, és két igen kis fondot
tanulmányoztak, az F:42-es a szabadkai lánygimnázium fennmaradt iratait és az
F:332-es a szabadkai Piarista Gimnázium anyagát tanulmányozták. Három diák
tanulmányozta a harmadik csoportot az F:330-as fondot, a gimnázium jogutódját,
a Moša Pijade Középiskolát. A negyedik csoport a 44-es fondot tanulmányozta, az
ötödik csoport pedig az F: 331-es fondot.
A kiállítás-szervezés volt a projektum leglátványosabb része, azonban a tech-
nikai feltételek és a technikai eszközök használata miatt, ez a feladat inkább a
levéltár munkatársaira hárult. Ahhoz, hogy ebben a munkában a diákok nagyobb
részt tudjanak vállalni, több időre lenne szükség, és a kiállítással szembeni elvárá-
sokat, a megkomponáltságot és a reprezentativitás elvárásait a minimálisra kellene
csökkenteni, sőt az egész feladatot rájuk kellene bízni, és az iskolai keretek között
megszervezni.

AZ EREDMÉNYEK

Az értékelést tekintve a tanulmányírás volt a diákok munkájának legkevésbé

sikerült része. Meg kell állapítanunk, hogy még az eminens diákok sem jutottak ta-
nulmányaik folyamán arra a szintre, hogy leíró, értekező munkálat tudjanak kiadni
a kezükből. Mégis ez a tapasztalat nagyon fontos tanulságokkal szolgál. Egyrészt
rávilágít arra a feladatra, hogy diákjaink íráskészségét ne csak a „magyarórák” fo-
galmazásaira terjesszük ki, hanem tudatosítsuk azt is, hogy egyéb elvárásoknak is
eleget kell és lehet tenni. Ugyanekkor ez azt is felveti, hogy írni tanulni nem csak
a magyarórákon kell. A tanulmányírás feladatát azonban nem csak a megszületett
tanulmányok minősége minősíti. A végeredménytől talán fontosabb az az út, amelyen
eljutottak a végeredményig. A diákok megtapasztalhatták, hogy mit jelent adatokat
gyűjteni, mit jelent őket úgy felhalmozni, hogy a későbbiekben használni is lehessen
Közelebb a forrásokhoz 23

őket, és végül abba a folyamatba is belekóstolhattak mit jelent az adatokból szöveget

alkotni. Igaz, hogy a tanulmányírás nagyon nehéz feladatnak bizonyult, de elég sok
hasznot is hozott.
A kiállítás mintegy megkoronázta az erőfeszítéseket, azonban a diákok részvételét
erősíteni lehetne. Az esszéírás és a tájékozódó látogatás egyértelmű siker volt.

A TAPASZTALATOK – A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy még a középiskolában is élményeket kell
adni a diákoknak. Úgy vélem, hogy hosszútávon minden gimnazistának el kéne
jutnia a levéltárba, ha másért nem, hát azért, hogy megérezze a raktár illatát. Úgy
vélem, hogy minden történelem ill. társadalomtudomány iránt érdeklődő diáknak
meg kéne ismernie, hogy miként működik a levéltár, hogy milyenek a források, és
mi módon lehet őket faggatni. Ez egyrészt elősegítené, hogy a történelemről, ill. tár-
sadalomtudományokról való vélekedés tárgyilagosabbá váljon, mert a diákok, a jövő
felnőttjei felől merülhet fel ez az igény. Másrészt a levéltár szempontjából is fontos,
hogy a közvélemény megismerkedjen a munkájával, és minél többen kapjanak ked-
vet a kutatásra.
A következő tapasztalat, hogy a kutatás nem tűnik érdekesnek minden diák szá-
mára, ezért lehetővé kell tenni, hogy elhagyják a programot, és azokra a diákokra
kell koncentrálni, akik a kutatás mellett döntenek. Ez eleve azt feltételezné, hogy a
program kezdetébe több diákot kellene bekapcsolni. A legelszántabbaknak kellene
lehetővé tenni a kutatást, és az első tanulmány megírását egy gondos vezetőnek
kellene segítenie.
A tanulmányírás folyamatát figyelve, egyértelművé vált, hogy a diákok minden-
képpen egy kis fonddal kell, hogy kezdjék, ill. egy nagyobb fond pontosan körülha-
tárolt kis részével.
A csoportmunka igénye is felemás eredményt hozott. Voltak olyan csoportok,
ahol csak egyesek dolgoztak, míg mások alig tettek hozzá, sőt egyáltalán nem já-
rultak hozzá a végeredményhez. Ezért célszerű lenne lehetővé tenni, hogy a diákok
spontán alkossanak csoportokat, és azt is, hogy ki-ki csak azokkal működjön együtt,
akivel szeretne ll. azt is, hogy ki-ki dolgozhasson egyedül, ha azt értelmes választás-
nak tekinti.
Röviden a találkozás mindenkinek használna, az érdeklődők igény szerint kap-
hatnának képzést, míg az elszántakat addig kell segíteni, amíg meg nem írják sikeres
tanulmányaikat. Eközben az időkorlátokat rugalmasan érdemes kezelni, hogy legyen
idő a kreativitás kibontakoztatására.
24
Nastava istorije i način
njene relizacije vrlo je rele-
vantan za formiranje isto-
rijske svesti đaka. Imajući
to u vidu autor iznosi
iskustva o tome zapažena
u Slovačkoj u školama
nacionalnih manjina. Da je
ovo važno za postuliranje
nacionalnog identiteta,
pokazuje i to da je istorija
maturski predmet na pr. u
Mađarskoj.
Ponukan praksom u nasta-
vi i sadržajem udžbenika
pre tranzicije, autor navodi
mnoge komičnosti koje je
nametala politčka ideolo-
gija, a koja je potiskivala
sve ono što je trebao biti
zadatak predmeta. I sam
autor je o mnogim važnim
događajima mađarske
istorije doznao zahvalju-
jući samoučnom pristupu i
kasnijoj podršci profesora
u srednjoj školi. Studiranje
u matičnoj zemlji nije bila
dobra referenca jer je podo-
zrenje ostao opasan recidiv
prošlosti. Sa zadovoljstvom
se konstatuje da sada već
postoje (ne u celosti) dobri
udžbenici istorije mađar-
skog naroda od autora
iz dijaspore sa veoma
korektnom prezentacijom
sadržaja.
Történelemtanítás a Felvidéken
Tátyi Tibor
Az, hogy a történelem stratégiailag fon-
tos tantárgy a nemzeti azonosságtudat
megőrzése és ápolása szempontjából,
egy nemzeti kisebbség megmaradásának
pedig egyenesen a záloga, nos, ezt a tényt
aligha vitatja valaki. Mivel a magyaror-
szági oktatási szemlélet általában, de a
rendszerváltást követően is inkább tör-
ténelempárti, ezért nem meglepő, hogy
a történelem az anyanyelv mellett szere-
pel fontossági sorrendben. Jelentőségét
pedig még tovább fokozza a tény, hogy
kötelező érettségi tantárgy.
Szlovákiában viszont teljesen más a
helyzet. A rendszerváltozást megelőzően
az akkori csehszlovák oktatásügyi poli-
tika erősen technokrata beállítottságú
volt. Ez azt jelenti, hogy kiemelt fontossá-
got kaptak a technikai, ill. az ún. reáltan-
tárgyak (matematika, fizika, kémia), míg
a nyelvoktatás vagy éppen a történelem-
tanítás teljesen háttérbe szorult. Az ak-
koriban használatos tankönyvek közül
talán csak az őskorra vonatkozóak ütöt-
ték meg a mércét, a többi híven tükrözte
az uralkodó ideológiai felfogást. A nem-
zetiségi, tehát a magyar tanítási nyelvű
iskolákban is az államilag jóváhagyott,
eredetileg cseh, vagy kisebb részben szlo-
vák nyelvű tankönyvek többé-kevésbé jól
lefordított változatait használták.
Még viszonylag nagy haszonnal le-
hetett forgatni a középkort tárgyaló tan-
könyveket - magam is emlékszem rá
a sok gyerekkori emlék között. Arra
is jól emlékszem, hogy eme tankönyv
törzsanyagát a cseh huszitizmus – HUSZ
JÁNOS tevékenysége és a huszita hábo-
rúk alkották. Talán egy egész félévet
Hivatásunk eszköztárából
foglalkoztunk a cseh történelem e jelen-
tős fejezetével, közben pedig észre sem
vettük, hogy számunkra egy idegen nép
történelmét vagyunk kénytelenek nagy
részletességgel tanulni.
A nyolcadik osztályban és a közép-
iskolák harmadik évfolyamában hasz-
nálatos tankönyvek pedig egyenesen
használhatatlanok voltak. A nyolcadikos
könyv pl. pártkongresszustól pártkong-
resszusig haladt, a legfontosabb elsajátí-
tandó információ pedig az egyes határo-
zati pontok voltak.
Maga a történelem csak mintegy
érintve kapott helyet ezekben a tanköny-
vekben, nem csoda hát, ha több generáció
nőtt fel hézagos történelemszemlélettel.
Jómagam is önszorgalommal sajátítottam
el a legfontosabb történelmi adatokat,
tényeket, hogy aztán középiskolai taná-
romnak köszönhetően valóban átfogó
képet kapjak a magyar történelemről.
Kortársaim közül azonban nem min-
denki volt ilyen szerencsés, a legtöbben
felnőttek úgy, hogy alig hallottak valamit
pl. az Anjou-dinasztiáról vagy a rendi
felkelési mozgalomról.
Tovább nehezítette a helyzetet az a
tény, hogy – egészen a révkomáromi szék-
helyű Selye János Egyetem Tanárképző
Karán működő Történelem Tanszék nem
oly régi megalakulásáig – aki törté-
nelmet szeretett volna tanulni valame-
lyik szlovák, esetleg cseh egyetemen, az
kénytelen volt államnyelven elsajátítani
a természetesen erősen szláv-orientált és
nem éppen magyar szemszögből tárgyalt
ismeretanyagot. Szerencsére a megoldást
jelentheti az előbb említett Selye János
Történelemtanítás a Felvidéken
Egyetem, ahol az oktatás nyelve első-
sorban a magyar, és ahol már elindult a
történelem tárgy oktatása is.
A tankönyvek és a szemléletmód
terén a helyzet 1989, tehát a csehszlovák
ún. „bársonyos forradalom” után kezdett
lassacskán változni. Ekkortól kezdve
mind több érettségiző fiatal magyaror-
szági főiskolán, egyetemen kezdett tör-
ténelmet tanulni, akik már mintegy köz-
vetítő szerepet vállaltak – akaratlanul
is – az anyaországi szemléletmód és a
hazai viszonyok között. Nem tudom há-
nyan tértek vissza közülük a Felvidékre
és lettek pedagógussá, tanárrá – ha egy-
általán eljutottak a katedráig és nem
kötött beléjük a VLADIMÍR MEČIAR nevével
25
fémjelzett korszak (90-es évek első fele)
idegenellenessége, amely gyanakvóan
tekintett miden olyan diplomára, melyet
nem szlovák felsőoktatási intézményben
állítottak ki. (Itt jegyzem meg, hogy
én is ekkor, egészen pontosan 1996-
ban kezdtem tanítani és bizony voltak
problémáim a Csehországban szerzett
diplomám miatt.)
Összeségében azonban elmondható,
hogy a mečiari időszak végeztével (1998)
mindenképpen javult a helyzet a nemze-
tiségi iskolákban. Több lett a valóban
történelemszakos tanár, akik alaposab-
ban felkészültek a történelem oktatásá-
ra szakmailag, mint sokan az elődeik
közül. Az ország európai uniós csatla-
26
kozása után (2004) már nem tekintenek
ellenségesen a magyarországi diplomák-
ra, a Csehországban szerzetteket pedig
automatikusan elismerik, de persze sok
még a megoldatlan probléma, főleg az
iskolaügy tartalmi reformja várat még
mindig magára.
Visszatérve a tankönyvekhez, 1989
után új – mind tartalmukban, mind
szemléletmódjukban – tankönyvek jelen-
tek meg az alap- és a középfokú oktatás-
ban. Az ezidáig használatos, elsősorban
cseh szerzők által írt tankönyveket fo-
kozatosan felváltották a szlovák szerzők
által írt tankönyvek. Mivel az alapisko-
lás (megj. Szlovákiában az alapiskola
kifejezést használják az általános iskola
helyett) tankönyveket a gyakorlatból is
ismerem, ezért most ezeket szeretném
röviden bemutatni.
Az ötödikes tankönyv egyfajta be-
vezető a történelembe – inkább csak
egyfajta ismerkedés az új tantárggyal. A
családi fotóalbum készítésétől az embe-
ri kultúra kialakulásán keresztül a hír-
közlés fejlődéséig sok mindent felölel.
A hivatalos szlovák tankönyv magyar
fordításáról van szó, mely jól használha-
tó az ötödik évfolyamban. A hatodikos,
két részből álló tankönyv tárgyalja az
ókort. Hozzáteszem, szakmailag kevésbé
igényesek, mint az előzőleg használatos
könyvek, de a lényeget tartalmazzák.
A problémák a hetedikes tankönyvvel
kezdődnek. Az Európa a középkorban
című fejezet sorra veszi a legfontosabb
középkori eseményeket, míg a második
rész a hazai (értsd: szlovák) történelmet
tárgyalja. Már a címe is „sokatmondó”:
Szlovákia a középkorban és az újkor ele-
jén. Azt a sajátos szlovák történelemfel-
fogást tükrözi, miszerint Szlovákia – úgy
mint területi egység és fogalom – mindig
is létezett, tehát szó sincs arról, hogy csak
Tátyi Tibor
1918 után jött volna létre, Csehszlovákia
részeként. A könyvben közölt térképe-
ken következetesen a mai Szlovákia ha-
tárai vannak berajzolva, így egy szlovák
gyerek nem is csodálkozik azon, ha azt
olvassa, hogy a törökök Szlovákiában
harcoltak és a török-magyar hódoltsági
határ szintén Szlovákiában húzódott.
Sajnos, a nyolcadikban használt tan-
könyv második része sem jobb a hete-
dikben használatosnál, hisz a Szlovákia
az újkorban hangzatos címet viseli. A
tudatos történelemhamisítás így óriási
károkat okoz, főleg a tisztán szlovák
nyelvterületen, de el lehet képzelni, mi-
csoda merénylet lenne a magyar iskolák
ellen, ha ezeket a könyveket használnák
csak és kizárólagosan a tanárok.
Szerencsére már létezik alternatíva:
pár évvel ezelőtt jelent meg a KOVÁCS
LÁSZLÓ és SIMON ATTILA (mindkettő felvi-
déki szakember) szerzőpáros tollából a
Magyar nép története című háromrészes
tankönyv. Az első a honfoglalástól 1711-
ig, a második 1711-től 1918-ig, a harma-
dik pedig 1918-tól napjainkig tárgyalja
a magyar történelemt korrekt, higgadt
hangnemben, kitérve a közös magyar és
szlovák múlt párhuzamaira, legfontosabb
vonatkozásaira.
Itt jegyzem meg, hogy szakmai kö-
rökben egyre inkább az a nézet kezd el-
fogadottá válni, hogy a kisebbségi, főleg
pedig a magyar tannyelvű iskolák részé-
re külön történelemkönyveket kell írni,
mert kellő hatékonysággal sem a magyar-
országi, sem pedig a szlovák tankönyvek
fordításai nem használhatóak.
Visszatérve a Kovács-Simon-féle
könyvekhez, elmondható, hogy ezek na-
gyon jól használhatók az alapiskolák
felsőbb évfolyamaiban és a nyolcosztá-
lyos gimnáziumokban. Kérdés ugyanak-
kor az, hogy vajon hányan élnek ezzel
Történelemtanítás a Felvidéken
a lehetőséggel. Szlovákiában ugyanis
a a tankönyvek ingyenesek – minden
tanév végén az adott évfolyam átadja a
soron következő évfolyam tanulóinak
– viszont ezeket a könyveket a tanulók
kénytelenek a saját, ill. a szülők zsebé-
ből kifizetni, ami az általánosan tapasz-
talható rossz szociális helyzet mellett
nem kis gondot jelent sokak számára.
További problémát jelent a sok he-
lyütt tapasztalható megbomlott vagy
netán sérült identitástudat, elsősorban a
nyelvhatár közelében fekvő települések
magyar tannyelvű iskoláiban. Ezen köz-
ségek egynémelyikében – saját tapaszta-
lat – inkább egyfajta multikulturális lég-
kör van kialakulóban, főleg, ha a roma
lakosság részaránya is magas. Ilyen ese-
27
tekben kizárólag a történelmet tanító
tanár személyisége, egyéni kisugárzása
lehet az a vonzerő, ami segítségével a
magyar történelem népszerűsíthető és
az identitástudat megszilárdítható.
Összegzésképpen elmondható, hogy
a történelmet tanító pedagógusok nin-
csenek könnyű helyzetben a Felvidéken,
szerepük ugyanakkor nélkülözhetetlen a
megmaradás és az identitásvesztés meg-
állítása érdekében. Nagyon nagy előre-
lépést jelentett ugyanakkor Szlovákia
2004-es európai uniós csatlakozása,
amely tény – úgy érzem – még mindig
nem tudatosult kellőképpen az itteni pe-
dagógustársadalomban és a csatlakozás
előnyeinek kihasználása terén is nagyon
a folyamat elején járunk.
28
Primena Power Point 2003 u
nastavi postaje aktuelna pa
autor u nastavcima predočava
formalne, tehničke i metodičke
zahteve za pripremu prezen-
tacije.
Uputstvo o tome na što treba
obratiti pažnju ima poseban
edukativni značaj ne samo
za one koji počinju da se
oprobavaju već i za one koji
solidno barataju računarskom
tehnikom.
Mogućnosti Power Point-a su
veoma razgranate i postižu efi-
kasnost zbog obilja materijala
koji se mogu unapred uneti.
Zamenjuje klasični grafoskop i
primena je približno jednosta-
vna a da ne govorimo o bržem
hodu kroz gradivo i visoku
očiglednost. Planiranje nasta-
vnog časa mora uvažiti nivo
kompjuterske obrazovanosti
đaka. Nastavnicima je jasno
da se skica ne diktira. Đaci i
sami mogu pripremiti ponešto
za prezentaciju. Autor želi
detaljno predstaviti osnovne
operacije kao što je laufovanje
softvera sa svim pojavnim
momentima, stvaranje novih
dokumenata, stvaranje pre-
zentacije pomoću šablona,
memorisanje i zatvaranje
iste. Izbor aspekata je moguć
pomoću normalnog prikaza,
prikaza dia-uređenosti, dia-
projektovanja i proizvođenja
novih dia-situacija.
Poseban je akcenat posvećen
koloritiranju i konstrukciji nje-
govih elemenata. Nije bezna-
čajno postavljanje koloritne
PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
I. rész
Námesztovszki Zsolt
FORMAI, TECHNIKAI ÉS MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEK
A PREZENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
1. Az első oldal tartalmazza: az intéz-
mény pontos nevét, a tantárgy nevét,
a dolgozat címét, a mentor nevét, a
jelölt nevét, a város nevét és a dátumot.
Automatikus időzítéssel jelenjen meg
(20 másodperc), az animációk egy idő-
ben induljanak. http://www.magister.
edu.yu/powerpoint/elsooldal.ppt
2. Használjunk helyes színeket és éles
kontúrokat!
3. Használjuk az Arial vagy a Times
New Roman betűtípust (másik szá-
mítógépen sem fog a szöveg változni
– alap betűtípusok – kompaktibilitás).
A betűméret ne legyen kisebb 24-
es pontnagyságnál! Az előadóterem
nagyságától függően használhatunk
28-as, 36-os és 48-as betűméretet.
Álljon 3 m távolságra a számítógép
monitorjától, ha a PowerPoint diakoc-
kák szövege még innen is jól látszik,
a betűk megfelelő méretűek. Ha 3
méterről nézve a mondatok összemo-
sódnak, a betűk túl kicsik. Figyelem!
Az embereket semmi sem idegesíti
jobban, mint egy rosszul látható és
rosszul hallható konferencia!
4. Egy oldalon legyen kép és szöveg is.
5. A bemutatónk tartalmazzon elkülönölő
részeket (legalább három rész), ame-
lyek külön háttérrel és oldalszámozás-
sal rendelkezzenek (ismétlés, képtár,
feladatok, fő rész, mozgóképek, stb.)
6. Kapjon helyet minden dián a visszafelé
mutató (Előző dia – Previous Slide) és
Hivatásunk eszköztárából
a tartalomjegyzékre mutató hiperlink.
A bemutatónk tartalmazzon tartalom-
jegyzéket, ismétlést és feladatokat,
amelyeket hiperlinkek (akciógombok)
segítségével építünk fel.
7. A szövegek és a képek helyét jelöljük
meg. Kerüljük a túlzsúfolt képeket és
diákat! Inkább használjunk több képet/
diát. Egy diára egy gondolat, fogalom
kerüljön, hiszen a diák korlátlan meny-
nyiségben állnak a rendelkezésünkre.
A képeket számozzuk meg, ha csato-
lunk hozzá hangot, akkor ezt tüntessük
fel (a diák és a képek megszámozása
módszertani szempontokból fontos).
8. Törekedjünk mozgófilmek és han-
gok használatára (természetesen, ha
témánk ezt lehetővé teszi). A videók és
a hangok kattintásra induljanak!
9. Alkalmazzunk animációkat és áttűné-
seket (megfelelő következetességgel),
diagrammokat, táblázatokat, WordAr-
tokat, árnyékolásokat és térhatásokat.
10. Az animáció vagy a grafikai megjele-
nítés sosem legyen az áttekinthető-
ség kárára (pl.: az animáció során ne
haladjanak át a szövegek, képek másik
objektumok felett)
11. Mondanivalónk alkalmazkodjon a cél-
csoport értelmi szinjéhez. Ha új fogal-
makat használunk, magyarázzuk meg
azokat. Egy oldal egységei (mondatok,
képek) külön klikkelésre jelenjenek
meg (fokozatosság – lehetőség a beszél-
getésre). Lapozzuk fel a többi tantárgy
PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
tankönyveit is (ötletek, gyermekek
szókincse és értelmi szintje).
12. Keressük a kapcsolatot (korreláció-
kat) más tantárgyakkal: zene, magyar
nyelv, képzőművészet stb.
13. Teszteljük bemutatónkat (a saját
gépünkön kívül), még legalább egy szá-
mítógépen. Használjuk a PowerPoint
Előkészítés CD-hez lehetőségét!
A POWERPOINT LEHETŐSÉGEI
AZ OKTATÁSBAN
A PowerPoint a Microsoft Office
grafikus bemutatók készítésére szolgáló
programja (bemutató- vagy prezentáció-
készítő). Ezek a bemutatók voltaképpen
az iskolai írásvetítőket válthatják fel az
iskolákban. Használata viszonylag egy-
szerű, hiszen nagyszámú, előre elkészí-
tett sablonnal dolgozhatunk, valamint
sok művelet hasonlít vagy megegyezik
Microsoft Word műveleteivel.
Az írásvetítőkkel szemben nagy elő-
nyük, hogy az elkészített bemutatónk-
nak bármely része szabadon módosít-
ható, nem kell időt töltenünk a fólia
törlésével, újraírásával, az esetlegesen
elpiszkolt részek kijavításával.
Az ilyen programok alkalmazása
koncentráltabb óravezetést is lehetővé
tesz a tanár számára, gyorsabb haladást
és érdekesebb magyarázatot is nyújthat a
gyermekeknek.
Az órák tervezése azonban nagy
körültekintést igényel. Tisztában kell
lennünk a gyerekek számítógépes tu-
dásának szintjével, a hozzáállásukkal.
Az elkészült anyagot – az időzítést, he-
lyesírást, a stílust – szigorúan ellenőriz-
ni kell, mivel írásos anyagról van szó.
Természetesen meg kell győződnünk a
program technikai működéséről is.
A megfelelő igényességgel elkészített
bemutató – túlzással persze – akár a
29
tankönyv egy részét is kiválthatja. Ha pozadine pa autor i za to
nem vagyunk elégedettek a rendelkezé- daje uputstva (postavljanje
sünkre álló tankönyv megjegyzéseivel, pozadine putem šablona.).
vagy éppen más versekre, tematikus Ova prethodna uputstva
egységekre, motívumokra fektetünk na- ukoliko se temeljno obrade
gyobb hangsúlyt, az általunk elkészí- pružaju priliku za kreativno
tett anyagot a gyerekek rendelkezésére proširenje mogućnosti pri-
bocsáthatjuk, feltehetjük az iskolai há- mene Power Pointa 2003.
lózatra, esetleg az általunk elkészített
honlapra. (Ez utóbbit nagymértékben
megkönnyíti, hogy az említett program
varázslójával készíthetünk webes alkal-
mazást.) Persze, mondhatnánk azt is,
hogy mindezt egy szövegszerkesztővel is
megtehetnők.
A bemutató típusú programok leg-
nagyobb előnye (a szövegszerkesztő
programokkal szemben) a multimédi-
ás lehetőségek kihasználásában rejlik.
Mivel nemcsak szöveget, hanem filmet
(avi és mov formátumban), hangot (wav
és mp3 formátumban), és képeket egy-
aránt tartalmazhat, képesek vagyunk
a tanulók több érzékszervét lekötni, s
így a tanulás is hatékonyabban történ-
het, mint az egyszerű írásvetítő ese-
tében. Lehetőség van tehát a szöveg
olvasására s egyidejű meghallgatására,
a szövegértelmezések lehetőség szerinti
azonnali elolvasására (erre találták ki
a PowerPoint hiperlinkes megoldásait,
mely a diakockák közti kapcsolatokat
teszi lehetővé), a tanulók által nem értett
szavak elmagyarázására azáltal, hogy az
előbb említett megoldással élve, a tanuló
igénye szerint kérjen magyarázatot. A
Power Pointba (a 2000-es verziótól kezd-
ve) megnyithatunk Macromedia Flash
fájlokat, amelyek legnagyobb részt ani-
mációk. Az állóképek megjelenését és
eltűnését is animálhatjuk, amely ugyan-
csak a PowerPoint sajátossága. A bemu-
tatóink diákból (slide) állnak.
Az is világos minden tanár számára,
hogy a vázlatot nem diktáljuk. Nos, erre
30
is használhatók a bemutatók. Az órák
egyes részleteiben az elhangzottakat rög-
zíteni kell részösszefoglalás formájában
is. Erre is felhasználható a program.
Előnye a világosság és áttekinthetőség
mellett az, hogy a tanuló helyesírása is
javulhat, írásképéről nem is beszélve.
A Power Point nemcsak bemutató jel-
legű prezentációk készítésére alkalmas,
hanem olyan prezentáció vagy prezen-
tációcsomag készítésére is, amelyeket a
tanulók önállóan dolgozhatnak fel.
ALAPMŰVELETEK
Szeretnénk lépésről-lépésre, az ala-
poktól kezdve, a Power Point részeit
és parancsait bemutatni. Segítséget és
gyakorlati tanácsokat adni a prezentá-
ciók elkészítéséhez, amely iskolai órán-
kat, előadásunkat teheti érdekesebbé,
élvezetesebbé. Alapul a Power Point
2003-as kiadása szolgált, amely a leg-
elterjedtebb manapság a személyi szá-
mítógépeinken. A programot magyar
nyelvre is lefordították. Munkánkban
A PowerPoint indítása után megjelenő kép
Námesztovszki Zsolt
az angol és a magyar kifejezéseket is
feltüntettük (mivel a magyar szaksza-
vak a számítástechnikában még nem
terjedtek el eléggé).
A szoftver futtatása:
Legegyszerűbben a Start menü All
Programs>Microsoft Office> Microsoft
Office PowerPoint 2003 parancsának se-
gítségével futtathatjuk.
A program részei
A futtattás után a lenti kép jelenik
meg a kijelzőnkön.
Az ablak címsorában a készülő bemu-
tató nevét láthatjuk.
Az ablak címsora alatti menüben a
PowerPoint parancsainak listáját találjuk
kategóriák szerint csoportosítva. A követ-
kező csoportok találhatóak meg itt: Fájl
(File), Szerkesztés (Edit), Nézet (View),
Beszúrás (Insert), Formátum (Format),
Eszközök (Tools), Diavetítés (Slide Show),
Ablak (Window), Súgó (Help).
PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
A Szokásos és Formázás eszköztá-
rakon a PowerPointban használt leggya-
koribb parancsok, illetve formátumok
gombjait találjuk.
A munkaterület három ablaktáblából
áll: a Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablak-
táblából. A Vázlat ablaktáblán az előadás
képkockáinak szövegét vagy a képkoc-
kák kicsinyített mintáit láthatjuk.
A Dia ablaktáblán az aktuális dia
tartalmát szerkeszthetjük. A Jegyzet ab-
laktáblán az aktuális diához kapcsolódó
megjegyzéseket gépelhetjük be. A munka-
terület alatt látható Rajzolás eszköztáron a
rajzobjektumok elkészítéséhez és formázá-
sához szükséges eszközöket találjuk.
Az Állapotsoron néhány, az aktuális
bemutatóval, illetve nézettel kapcsolatos
információt olvashatunk le.
A munkaablak a legfontosabb paran-
csok kiadását gyorsítja és könnyíti meg.
Ez az elem a Nézet menü Munkaablak
parancsával kapcsolható ki vagy be
(View>Toolbars>Task Pane). Tartalma
az éppen végzett munkánktól függ, de
a használni kívánt funkciókat a munka-
ablak További munkaablakok gombjára
kattintva a megjelenő menüben is kivá-
laszthatjuk (Other Task Panes).
Új dokumentum létrehozása
Új dokumentum létrehozásához leg-
egyszerűbb a Szokásos eszköztár Új do-
kumentum (New) gombjára kattinta-
nunk. Új dokumentumot a Fájl menü
Új dokumentum parancsával is létrehoz-
hatunk (File>New). Új dokumentumot a
Ctrl+N billentyűk egyidejű lenyomásá-
val is létre tudunk hozni.
Bemutató létrehozása sablon alapján
Amint elmondtuk, a PowerPointban
lehetőségünk nyílik nagyszámú előre
31
elkészített sablon használatára. Ekkor
egyetlen diát hozunk létre a kiválasz-
tott sablonnak megfelelő elrendezéssel
és stílusban. Erre a sablonra tudjuk ké-
sőbb saját prezentációnkat felépíteni. Az
Általános sablonok hivatkozásra kat-
tintva megjelenő Új bemutató párbeszéd
panel Tervsablonok fülén előre beállított
formátumokat tartalmazó üres bemuta-
tók közül választhatunk. A Bemutatók
fülön olyan sablonok közül választha-
tunk, amelyek a beépített formátumok
mellett előre meghatározott tartalmi
struktúrával is rendelkeznek. Az angol
nyelvű kiadásban a Format>Slide De-
sign menüpontra kell klikkelni. Ezután
a jobb oldalon megjelenő munkaablak-
ból kiválaszthatjuk az alkalmazni kívánt
sablont.
A bemutató mentése
A bemutatókat későbbi felhasználás
céljából elmenthetjük háttértárunkra. Az
elmentett bemutatókat később újra meg-
nyithatjuk, módosíthatjuk, levetíthetjük,
illetve más bemutató alapjaként felhasz-
nálhatjuk.
A bemutatók mentéséhez használjuk
a Szokásos eszköztár Mentés (Save)
gombját vagy a Fájl menü Mentés pa-
rancsát (File>Save). A Ctrl+S gombkom-
binációval is mentést tudunk kezdemé-
nyezni. Ha a Mentés gombbal egy koráb-
ban már elmentett bemutató mentését
kezdeményezzük, akkor az új változat
automatikusan felülírja a bemutató ko-
rábbi példányát. Ha egy újonnan lét-
rehozott bemutató mentését kezdemé-
nyezzük, akkor a megjelenő Mentés
másként párbeszéd panelen meg kell
határoznunk, hogy a bemutatót milyen
néven, és melyik mappába mentjük.
A Fájl (File) menü Mentés másként
(Save As) parancsának használatakor
32
minden esetben lehetőségünk van a
mentésre szánt bemutató nevét, valamint
a célmappát megváltoztatni. Ebben az
esetben a bemutató előző példánya a ko-
rábbi néven és helyen változatlanul meg-
marad. A Mentés másként panelen elő-
ször határozzuk meg a célmappát Hely
(Save in), majd a Fájlnév (File name)
rovatban adjuk meg a bemutató nevét.
A művelet befejezéséhez kattintsunk a
Mentés (Save) gombra.
A mentés másként ablakban a Fájl-
típus (File name) legördülő menüben
kiválaszthatjuk a menteni kívánt doku-
mentum típusát. Legfontosabb típusok:
 Bemutató (Presentation): Módosítható
és levetíthető típus. Az ilyen típusú fáj-
lok végződése: “ppt”. Bemutatásának
és levetítésének követelménye a gépre
telepített PowerPoint. Ez a leggyakrab-
ban használt fájltípus a PowerPointban,
munkáink megőrzésénél ezt a formátu-
mot használjuk.
 Weblap (Web Page): ha bemutatón-
kat az Interneten szeretnénk elérhetővé
tenni, akkor ezt a mentési módot kell
választanunk. Az elmentett fájlok vég-
A Mentés másként panel
Námesztovszki Zsolt
ződése: „htm” (leggyakrabbi Internetes
fájltípus) lesz. Az elmentés után akár
saját honlapunkra vagy az iskola honlap-
jára tudjuk feltölteni a bemutatónkat.
 PowerPoint vetítés (PowerPoint Show):
nem módosítható, azonnal vetíthethő
fájlformátum. Végződése: “pps”.
 Ha bemutatónkat egy másik gépen sze-
retnénk módosítani, amelyen egy régeb-
bi PowerPoint verzió van, akkor célsze-
rű PowerPoint 95 vagy PowerPoint 97
fájformátumban elmenteni. A 2003-as
PowerPoint meg tudja nyitni a 97-es és
a 95-ös verzióban készült dokumentu-
mokat, de ez visszafelé nem érvényes.
Ezért célszerű ez a mentési mód, mivel
régebbi fájltípusban őrzi meg a prog-
ram a prezentációnkat (ugyanez érvé-
nyes a Microsoft Word programra is).
 Lehetőségünk van még, hogy munkán-
kat képek formájában mentsük el (GIF,
JPG, PNG, TIFF). Az így elmentett
képek elveszítik a PowerPointra jellem-
ző sajátosságukat (a mozgásokat nem
tudjuk elmenteni stb.). Használhatjuk
ezt a mentési módot például, ha újság-
ba, honlapra szánjuk a munkánkat
vagy a munkánk egy részét.
PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
A bemutatókkal végzett munka köz-
ben, a véletlen adatvesztés elkerülése
érdekében, időszakonkénti automatikus
mentést is beállíthatunk az Eszközök
menü Mentés fülén Az automatikus
helyreállítás adatainak mentése ponton.
A szöveg melletti mezőben be tudjuk állí-
tani az automatikus mentés gyakoriságát
(Tools>Options>Save>Save Autorecover
info every minutes).
A bemutató megnyitása
Egy korábban létrehozott bemutató
megnyitásához a Szokásos eszköztár
Megnyitás (Open) gombját vagy a Fájl
menü Megnyitás parancsát használ-
hatjuk. A Ctrl+O gombkombinációval
tudunk bemutatót megnyitni.
A bemutató bezárása
Ha befejeztük a munkát, bezárhat-
juk a bemutatót a Fájl menü Bezárás
parancsával (File>Exit) vagy a bemu-
tató ablakának bezárás gombjával.
Amennyiben a bemutató még nem
mentett módosításokat tartalmaz, a
PowerPoint felkínálja a mentés lehető-
ségét. Ha az Igen gombra kattintunk,
a PowerPoint a Mentés parancs segít-
ségével elmenti, majd bezárja a bemu-
tatót (Do you want to save the changes
you made to Presentation).
Ha a bemutató korábban még nem
volt elmentve, vagy a bemutatót csak
A bezárás előtt megjelenő ablak (ha a bemutató tartalmaz
nem elmentett részeket)
33
olvasásra nyitottuk meg, a Mentés
másként párbeszéd panel jelenik meg.
A Nem gombra kattintva a PowerPoint
bezárja a bemutatót, de nem menti el a
módosításokat. Ha a bemutatót sem be-
zárni, sem elmenteni nem szeretnénk,
használjuk a Mégse (Cancel) gombot.
Oldaljellemzők
A dia, illetve a jegyzet oldalbeállí-
tásait a Fájl menü Oldalbeállítás me-
nüpontjánál tudjuk megadni (File>Page
Setup). Az Oldalméret (Slide sizes for)
résznél tudjuk kiválasztani a kimeneti
formátumot (képernyő, 35 mm-es dia,
különböző méretű oldalak). Tájolás
(Orientation) résznél tudunk a diáknak
és a jegyzeteknek Álló (Portrait) vagy
Fekvő (Landscape) megjelenítést kölcsö-
nözni.
Nézetválasztás
A PowerPoint különféle nézeteinek
használata fontos szerepet játszik be-
mutatóink elkészítésében. Attól függő-
en, hogy melyik munkaterületen kívá-
nunk dolgozni, választhatunk az egyes
nézetek közül.
A Normál nézet
A Normál nézet, amelybe a Normál
megjelenítés (Normal View) nézetvá-
lasztó gomb vagy a Nézet menü Normál
34
parancsával (View>Normal) váltha-
tunk át, három ablaktáblát tartalmaz: a
Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablaktáblákat.
A munkaablak itt is be- vagy kikapcsol-
ható a Nézet menü Munkaablak pa-
rancsával (View>Toolbars>Task Pane).
A bekapcsolása után kiválaszthatjuk,
hogy milyen parancsokat tartalmazzon
ez a munkaablak. Az előadás elkészíté-
se ebben a nézetben a legegyszerűbb,
mert egyetlen képernyőn áttekinthet-
jük az anyag elkészítéséhez szüksé-
ges információkat. A bal oldali, Vázlat
(Outline) ablaktáblán a bemutató szö-
vege látható, képek nélkül. Így köny-
nyen áttekinthetjük a bemutató szer-
kezetét, és egyszerűbben végezhetjük
el a szöveges változtatásokat. A Vázlat
ablaktáblát a felül látható Diák (Slides)
fülre kattintva átalakíthatjuk úgy, hogy
a bal oldalon az előadások kicsinyített
diaképei jelenjenek meg. A jobb oldali
Dia ablaktáblán formázhatjuk és elren-
dezhetjük az egyes diák tartalmát. A
diák között a gördítősáv segítségével
válthatunk. Az alsó, Jegyzet (Notes)
ablaktáblán az aktuális képkockához
kapcsolódó megjegyzéseinket írhatjuk
le. Az ablaktáblák méretét a szegélyek
húzásával tetszőlegesen megváltoztat-
hatjuk.
Diarendező nézet
Diarendező nézetre a Diarendező
(Slide Sorter View) nézetválasztó
gomb vagy a Nézet menü Diarendező
parancsa segítségével válthatunk át
(View>Slide Sorter). A Diarendező né-
zetben, a diák nagyításától függően, az
előadás összes képkockája egyszerre
látható. Ebben a nézetben megváltoz-
tathatjuk a képkockák sorrendjét, le-
másolhatjuk, törölhetjük azokat, illet-
Námesztovszki Zsolt
ve a vetítésnél alkalmazott áttűnéseket
és animációs hatásokat állíthatunk be
hozzájuk.
Diavetítés nézet
A Diavetítés (Slide Show) nézetet
az előadás ellenőrzésekor vagy bemuta-
tásakor használjuk. Diavetítés nézetbe
a Nézet menü Diavetítés parancsának
segítségével (View>Slide Show) vagy a
Diavetítés nézetválasztó gombbal vált-
hatunk át. Ekkor a képkockák a teljes
képernyőt kitöltő méretben jelennek
meg. Legegyszerűbben azonban az F5
gombbal tudunk erre a nézetre váltani.
A nézetválasztó gombbal az aktuális
diától indítjuk a vetítést (Shift+F5),
a Diavetítés paranccsal pedig az első
képkockától indul a vetítés (F5).
Új dia létrehozása
Új képkocka létrehozásához hasz-
náljuk a Formázás eszköztár Új dia
gombját, a CTRL+M billentyűkombi-
nációt vagy a Beszúrás menü Új dia
(Insert>New Slide) parancsát. Ekkor
(alaphelyzetben) automatikusan megje-
lenik a Dia elrendezése (Slide Layout)
munkaablak, ahol kiválaszthatjuk a
kívánt elrendezést a programba be-
épített lehetőségek közül. Az elrende-
zések között megkülönböztetünk fel-
sorolásokat, diagramot, objektumokat,
ábrát, klippet tartalmazó diákat és
ezek különböző változatait. Az új dia
mindig az aktuális dia után szúródik
be, és azonnal felveszi az előadás alap-
jául szolgáló sablon formátumait. A
PowerPoint a választott elrendezéstől
függően létrehozza a helyőrzőket a
dia egyes elemei (pl. szövegek, képek,
táblázatok) számára. Szöveg begépe-
PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
léséhez kattintsunk egyet a szöveges
helyőrzők területére.
Dia törlése
Egy képkocka eltávolításához adjuk
ki a Szerkesztés menü Dia törlése
parancsát (Edit>Delete Slide) vagy a
Vázlat, illetve a Dia ablaktáblában a
jobb egérgombbal megjelenített helyi
menü Dia törlése parancsát. A harma-
dik lehetőség: a dia kijelölése után a
Delete nyomógomb lenyomásával tör-
lünk.
Eszköztárak megjelenítése
és eltüntetése
Az eszköztárakat a Nézet menü
Eszköztárak almenü parancsaival jele-
níthetjük meg vagy rejthetjük el (View
>Toolbars). Az eszköztárak parancso-
kat tartalmazó panelek, amelyek egy
megadott csoportra vonatkoznak (Kép,
Rajzolás, WordArt stb.).
FELADATOK
1. Hozzunk létre egy új bemutatót!
2. Mentsük el a létrehezott bemutatót!
3. Nyissuk meg az elmentett bemu-
tatót!
4. Próbáljuk ki mentési lehetősége-
ket (weblap, vetítés, képek)!
5. Változtassunk nézetet!
SZÍNEK BEÁLLÍTÁSA
Színsémák
Színsémák használatával meg
tudjuk határozni a bemutatónkban
használt színeket. A színsémákat a
Diatervezés – Színsémák (Format>Slide
35
Design>Color Schemes) útvonalon tud-
juk elérni.
Ha módosítani kívánjuk a színsémá-
kat alkotó színeket, akkor a munkaab-
lak Színséma szerkesztése (Edit Color
Schemes) részére kell klikkelnünk. A
panel Szokásos (Standard) fülén előre
elkészített sémákból tudunk választa-
ni, esetleg itt tudjuk törölni a sémát
(Színséma törlése – Delete Scheme).
Az Egyéni (Custom) fül alatt tudjuk
módosítani a kiválasztott sémát alkotó
színeket. Kijelöljük a módosítani kívánt
színt, majd a Színváltás (Change Color)
gombra klikkelve módosítani tudjuk a
a Háttér (Backround), a Szöveg és vo-
nalak (Text and lines), az Árnyékok
(Shadows), a Címszöveg (Title text),
a Kitöltők (Fills), a Jelölés (Accent), a
Jelölés és hiperhivatkozás (Accent and
hyperlink) valamint a Jelölés és meg-
tekintett hiperhivatkozás (Accent and
followed hyperlink) színét.
Egyéni szín felvétele
A Háttérszín (Colors) párbeszéd
panel Szokásos (Standard) fülén a prog-
ram készítői által összeállított színpa-
lettát láthatjuk. A Háttérszín panel
Egyéni (Custom) fülén tetszőleges szín
kikeverésére van lehetőségünk.
A színkomponensek a Színmodell
(Color model) listán beállított mód-
szertől függnek. A leggyakrabban
használt színmodell az úgynevezett
RGB (Red, Green, Blue) modell. A mo-
dell lényege az, hogy a vörös, a zöld és
a kék szín arányát határozza meg egy
255-ig terjedő skálán. Az RGB modell
segítségével több mint 16 millió szín
(255* 255*255) kikeverésére nyílik
lehetőségünk. A modell segítségével
tudunk legegyszerűbben behozni egy
36
színárnyalatot egy másik programból
(az adatok átmásolásával). Az egyéni
színeket alkalmazni tudjuk még az ob-
jektumok színezésénél, szövegdobozok
hátterénél, WordArtok színezésénél
stb. A másik színmodell az HSL (Hue,
Sat, Lum), amelynél az Árnyalat, a
Telítettség és a Fényesség segítségével
tudjuk definiálni a színeket (szintén
255-ös skálán).
A beállított formátumokat a Minta
gomb segítségével ideiglenesen megje-
leníthetjük a dián.
A kiválasztott hátteret az Alkalmazás
gombra kattintva állíthatjuk be a kijelölt
diákra. A bemutató összes képkockájának
hátterét a Legyen mind gombra kattint-
va állíthatjuk be. Amennyiben a Legyen
mind gombot használjuk, az aktuális hát-
tér alapértelmezetté válik és az úgyneve-
zett diamintákon is beállításra kerül.
FELADATOK
1. Alkalmazzunk színsémát a bemu-
tatónkon!
A kiválasztott színséma elemeinek a szerkesztése
Námesztovszki Zsolt
2. Változtassuk meg az alkalmazott
színséma színeit!
3. Töltsük le a http://www.magister.
edu.yu/powerpoint/szin1.ppt pre-
zentációt, majd háttérként alkalmaz-
zuk az R:200, G: 200, B: 200 színt.
Ellenőrizzük, hogy a felvett szín meg-
egyezik a táblázat háttérszínével!
A háttér beállítása
Bár első látásra jelentéktelennek tűn-
het, mégis igen fontos hangulati tényező
a dia háttere. Lehetőségünk van sab-
lonok használatára vagy egyéni háttér
elkészítésére.
Háttér elkészítése sablon alapján
A Formátum menü Diatervezés (Terve-
zősablonok) menüpontjára (Format > Sli-
de Design>Design Templates) mutatva, a
munkaablakban megjelennek a sablonok,
amelyeket ráklikkelve tudunk alkalmaz-
ni a bemutatónkban. A sablonok a háttér
mellett tartalmaznak még helyőrzőket is.
PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
Egyéni háttér kiválasztása
Egyéni háttér beállításával lehetőségünk
van egyes diák vagy minden dia hátte-
rét az előadásban alkalmazott diamin-
tától vagy sablontól eltérően beállíta-
Tervezősablonok megjelenítése
a munkaablakban
37
ni. A háttér beállításához használjuk a
Formátum menü Egyéni háttér (Format
>Background) parancsát. A háttér kitöl-
tése (Background fill) csoport legördülő
listájának segítségével tetszőleges háttér-
színt vagy kitöltőmintát állíthatunk be.
Az Automatikus szín választása ese-
tén az aktuális háttér a dia színválaszté-
kában megadott mindenkori háttérszínt
veszi fel. A második sorban látható szí-
nek segítségével a dia színválasztékában
megadott színek közül válogathatunk.
A harmadik sorban a bemutatóban leg-
utóbb használt nyolc egyéni szín közül
választhatunk.
Egyéb szín beállításához használjuk a
További színek (More Colors) parancsot.
A legördülő menü Kitöltési effektu-
sok (Fill Effects) menüpontjára klikkelve
egy igen gazdag kínálattal találkozunk. A
panel jobb alsó sarkában a minta mutat-
ja, hogy a kiválasztott háttér miként fog
kinézni. Az első fül segítségével lehető-
Egyéni szín kikeverésére
szolgáló panel
38
ségünk van Átmenetes (Gradient) háttér
beállítására. A Színek (Colors) résznél
kiválaszthajuk az átmenet színeit (egyet,
kettőt vagy előre beállított színt). Az
Árnyékolás módja (Shading style) pont-
nál az árnyékolásra vonatkozó beállításo-
kat használhatjuk (vízszintes, függőleges,
átlós árnyék). Az Anyagminta (Gradient)
fül tartalmaz néhány ajánlott mintát, de
választhatunk fájlban lévő anyagmintát
is. A Mintázat (Pattern) fül alatt a hátte-
ret kitölthetjük az általunk meghatározott
mintával, amelynek a színeit is definiálni
tudjuk. A háttér képpel történő kitöltésé-
nek a lehetősége a Kép (Picture) fül alatt
található. A Képválasztás (Select Picture)
gombra klikkelve a háttértárunkon talál-
ható képet használhatjuk háttérként.
A kitöltési efektus kiválasztása után az
OK gombra klikkelve visszajutunk a hát-
térválasztási panelre. A kiválasztott hát-
teret a Minta (Preview) gomb lenyomása
után tudjuk megtekinteni. A művelet befe-
jezéseként az Alkalmazás (Apply) gombra
kattintva az aktuális dia, a Legyen mind
(Apply to All) gombra kattintva pedig az
összes dia háttere változik meg.
Egyéni háttér kiválasztására
szolgáló panel
Námesztovszki Zsolt
Az Elrejti a minta háttérgrafikáit
(Omit background graphics from master)
jelölőnégyzet bekapcsolásával elrejthet-
jük a dia alapjául szolgáló sablonban
szereplő háttérgrafikát, amely esetleg ta-
karhatja az általunk beállított hátteret.
FELADATOK
1. Alkalmazzunk egy sablont, ame-
lyet a következő címről választunk:
http://www.magister.edu.yu/sablo-
nok.htm!
2. Készítsünk egy olyan bemutatót,
amelynek első oldalának a hátte-
re sablon, a második oldal háttere
egyéni szín (R: 255, G:1, B:1), a har-
madik oldal háttere színátmenet, a
negyedik oldal háttere anyagminta,
az ötödik oldal háttere mintázat, a
hatodiké pedig kép! http://www.
magister.edu.yu/powerpoint/hat-
ter1.ppt
Kitöltési effektusok választása
Hivatásunk eszköztárából
BAČKOTOPOLSKI PEDAGOŠKI ČASOPIS
IZ 1897. GODINE
Jovan Bećar
U Monografiji Bačke Topole 1750-
1945. (izdanje: Danijel Print, N. Sad,
2001), pored ostalih poglavlja, dat je i
kratak istorijat bačkotopolskog novinar-
stva od 1885. do 1945. godine. Pomenuti
su listovi koji su u tom periodu izlazili i
dat je prikaz sadržaja 14 listova.
Međutim, nije spomenut pedagoški
časopis na mađarskom jeziku „Nemzeti
Népnevelés” (Nacionalno prosvećivanje)
čiji je prvi broj izašao u Bačkoj Topoli 1.
decembra 1897. godine, a uređivao ga je
JENE SELEŠI, učitelj iz Pačira.
O ovom pedagoškom časopisu sa-
znajemo iz saopštenja JOŽEFA PALINKAŠ a
na Simpozijumu „Vojvođanski pedago-
ški časopisi”, održanom u Novom Sadu
14. marta 1975. godine (vidi časopis
„Pedagoška stvarnost” br. 5, N. Sad, 1975.
g, str. 282–285).
Časopis je počeo da izlazi nakon II.
Sveopšteg zemaljskog kongresa prosve-
tnih radnika koji je održan u Budimpešti
1896. godine, a tema je bila jedinstveno
nacinalno mađarsko vaspitanje. U uvo-
dnom članku dati su ciljevi i zadaci ča-
sopisa u kojem se ističe da je vaspitanje
naroda stvar nacije i da je svaka vaspitna
ustanova svojina mađarskog naroda. U
tom smislu časopis se zalagao za punu
reviziju Zakona o narodnoj prosveti iz
1868. godine, i zahtevao donošenje novog
zakona koji ima da ostvari mađarsko
nacionalno narodno vaspitanje. Časopis
ističe da će povesti borbu protiv po-
stojećeg sistema i organizacije školstva,
slabog materijalnog stanja učitelja, a da
39
će najviše pažnje posvetiti vaspitno-obra-
zovnim pitanjima potrebnim za usavrša-
vanje učitelja.
Po časopisu, školu treba da finansiraju
država i opština. Država donosi nastavne
planove i programe, postavlja učitelje i
vrši nadzor nad njihovim radom. Zadatak
opštine je da vodi brigu o školskoj zgra-
di, stanu učitelja, da se stara o modernoj
opremi i nastavnim sredstvima, kao i
snabdevanju škole udžbenicima. Škola
treba da posveti veliku pažnju religij-
skom vaspitanju. Veronauku će predavati
sveštenici pojednih konfesija.
Mnogo pažnje poklonjeno je pedago-
škim i stručnim problemima, što se vidi
iz objavljenih članaka: Škola u službi vas-
pitanja, Raspored rada u narodnoj školi,
Higijenska strana pevanja, Nekoliko reči
o vaspitanju ženske dece, Naši vaspitni
faktori, Salaški internat, Državni jezik
u mađarskim školama, Uticaj sredine na
duhovni i moralni život čoveka itd.
U svakom broju obrađena je i po
neka nastavna jedinica, ili je dato neko
aktuelno objašnjenje za Nastavni plan i
program.
Časopis se nije ustručavao ni od kritike
školskih vlasti i školskih nadzornika, a
mnogo se bavio i pitanjem društvenog
ugleda i položaja učitelja.
Pored navedenih, časopis je imao
i sledeće redovne rubrike: Društveni
život, Pregled, Književni pregled, Vesti.
Prikazivana su i pedagoška zbivanja
u drugim zemljama, sastanci, zborovi,
ocene i prikazi objavljenih pedagoških
40 Jovan Bećar

i književnih publikacija, događaji u oglasima o modernoj školskoj opremi.

zemlji itd. Izlazio je dvonedeljno, što je za ono
Časopis je bio obima 20 stranica, od vreme, pa i danas, veliki izdavački
kojih su dve-tri poslednje bile ispunjene podvig. Ukupno je izašlo 10 brojeva.
Hivatásunk eszköztárából
Topolyai pedagógiai folyóirat 1897-ből
Jovan Bećar
A Topolya monográfiája 1750–1945 (Da-
niel Print, Újvidék 2001.) c. kiadványban
többek között a topolyai újságírás törté-
netéből is olvashatunk az 1885 és 1945
közötti időszakban.
A szerző felsorolja azokat a folyó-
iratokat, amelyek ebben a periódusban
jelentek meg, közülük 14-ről részletes
tartalomismertetést is közöl.
Nem tesz említést azonban a
Nacionalno prosvećivanje (Nemzeti
Népnevelés) c. lapról, amelynek első
száma 1897 decemberében jelent meg
magyar nyelven a pacséri SZELESI JENŐ
szerkesztésében.
1975. március 14-én, Újvidéken
tartották meg a Vajdasági pedagógiai
folyóiratok szimpóziumát, amelyen
PÁLINKÁS JÓZSEF beszélt a fentebb említett
kiadványról (lásd: Pedagoška stvarnost
Újvidék, 1975. 5. szám. 282-285. o.)
A bevezető cikkben a lap céljairól
és feladatairól olvashatunk, arról, hogy
a nép nevelése nemzeti feladat, és min-
den neveléssel foglalkozó intézmény a
magyar nép tulajdona. A kiadvány szor-
galmazta az 1868-as népi oktatásról szóló
törvény felülbírálását és új törvény létre-
hozását kezdeményezte, amely lehetővé
tenné a magyar nemzeti népi nevelést.
Ezenkívül hangsúlyozza, hogy harcolni
fog a meglevő rendszer, az iskolaszerve-
zés ellen, követelni fogja a tanítók anyagi
helyzetének javítását és szorgalmazza a
tanítók továbbképzését.
A lap szerint az iskolát az állam és
a község kell, hogy finanszírozza. Az
41
állam feladata, hogy biztosítsa a tanter-
vet, kinevezze a tanítókat és felügyel-
je munkájukat. A községé pedig, hogy
karbantartsa az iskolaépületet, a tanítói
lakást, gondoskodjon a korszerű tanfel-
szerelésről és a tankönyvellátásról. Az
iskoláknak nagy hangsúlyt kell fektet-
niük a hitoktatásra, amelyet az adott
egyházkörzet papja végez.
A folyóirat foglalkozik pedagógiai
és szakmai kérdésekkel, problémákkal
is. Erre utalnak a következő cikkek:
Munkabeosztás a népi iskolában, Az
éneklés higiéniája, Néhány szó a leány-
gyermekek oktatásáról, Tanyasi kollégi-
um, Államnyelv a magyar tannyelvű is-
kolákban, A környezet hatása az ember
szellemi és erkölcsi életére stb.
A folyóirat minden egyes száma egy-
egy tanítási egység kidolgozását is tar-
talmazta, bírálta az iskola vezetőségét,
a tanfelügyelőket, foglalkozott a tanítók
társadalmi helyzetével is.
Állandó mellékletei is voltak:
Társadalmi élet, Irodalmi rovat, Hírek,
Kitekintő.
Bemutatta a más országokban történő
oktatással kapcsolatos eseményeket, be-
számolt összejövetelekről, előadásokról,
bírálta az irodalmi és pedagógiai kiad-
ványokat.
Terjedelme 20 oldal volt, ebből az
utolsó három oldalon, a korszerű tan-
felszerelésekről szóló hirdetések voltak
olvashatók.
A folyóirat összesen tízszer jelent meg
kéthetente.
(Fordította Bálint Irén)
42
Koncz István (1937–1997)
VERESÉG
Pompázó színeit vakítón ontja
a reggel, izzik a kert,
harsány a csend is, s rozsdáját
vedli a barna föveny;
szabadul álcáitól a nyár.
Tajtékzva érik a bor,
ódon pincék lehét
szellõ szimatolja, szárnyán
világgá röppen: dúló sors szüretel
[a tájon.
Sunyít a mámor, s kicsordul,
mint cseppje a karcos nedűnek
a túlöntött kupából, vagy
könny titkolt fájdalomtól.
Lám, mind, ami örök, közhely
a képben, mit sem üzen;
csak a múlónak van arca, titka –
útja, a lélek vándorútja
az örök bálványok között.
Szeptemberek jönnek, újra jönnek;
s örök üdve, keserve
a szüntelen vereségnek;
ámíthat szó, ideál, a világ
jobb, nemesebb, bölcsebb nem lett:
Csaló koldus, aki hamis arannyal fizet…
Pompázó színeit vakítón ontja
a reggel, izzik a kert:
szabadul álcáitól a nyár.
PELAGÓNIAI BOR
Beért borával rám köszönt,
lám harcos őszök buzgó,
szerelemre hívó szava;
dércsípte lankákkal tárulkozó,
izgató illatú Pelagónia.
Irodalom
ŐSZI TÁJON
A fák rozsdás varkocsán
húnyón parazsallik a Nap,
ősz van,
menekülnek a darvak s egyre
mélyebbre fúrja magát a földbe
a vaksi vakond, a táj felett
a halál színei pompáznak,
ősz van, a vers árnyéka is megnő,
s halkul a lázadó metafora
virrasztó harangja a készülő csendben,
ősz van,
kopott templomok tornyán szorongás
[s szél kisért,
alá sötétlőn hullik a jaj s a dac,
mint hideg hajnali harmat
s mag, amelyből fogant,
ősz van,
s a táj arca is elszáll, akár a nyár
a vonuló darvak nyomán.
[HINNI A KIÉGETT JÖVŐT...]
Hinni a kiégett jövőt
hömpölygő fény s
árnyék bűvöletében,
amikor a leáldozó
Nap idézi a tűnő nyár
fantomait, s a szó
oktalan perel a készülő
csend harsány színei közt,
vagy hitetlenül, mint
ahogy lettem
Festő, tapogatva
gyűjteni be a valószínűtlen
táj részleteit az
elmosódó horizont
rozsdaszín
rongyait pásztázó lelkiismeret
parázsló kétségei közt?
Hírkosár
BESZÁMOLÓ A MAGYARUL TANÍTÓ MATEMATIKATANÁROK TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL
(a XLVII. Rátz László Vándorgyűlés)
amelyet a Bolyai János Matematikai
Társulat Oktatási Szakosztálya, a
Társulat Békés megyei Tagozatával
és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium
és Informatikai Szakképző Isko-
lával közösen 2007. július 3-4-5-6-
án szervezett meg Gyulán.
A Vándorgyűlésen a hagyomá-
nyoknak megfelelően a következő
korosztályokat oktatók számára, há-
rom szekcióban vannak előadások:
1. 6-10 évesek (általános iskola alsó
tagozata)
2. 10-14 évesek (általános iskola
felső tagozata)
3. 14-18 évesek (középiskola)
A konferencián előadások
hangzanak el a matematika külön-
böző fejezeteiből és oktatásának
problémaköreiből. Előadásokat,
ankétokat szerveznek a matema-
tika tanításának tapasztalatairól.
Igyekeznek a felmerülő kérdések,
problémák felszínre hozásával se-
gítséget adni a tanítás műhelymun-
kájához. Interaktív feladatmegoldó
szemináriumokat tartanak a tan-
tervek témaköreihez tartozó fel-
adatokból, versenyfeladatokból.
Előadásokat, ankétokat és kötetlen
beszélgetéseket szerveznek a ma-
tematikaoktatás tartalmi és mód-
szertani kérdéseiről.
A határon túli pedagógusok
minimális részvételi díjat fizetnek
(5000-10000 Ft) és a kirándulás
(2500-5000 Ft), amit érdemes fel-
áldozni, ha az iskola nem fizeti
ki, mert igen tartalmas előadások
és feladatmegoldó szemináriumok
közül lehet választani (az idén már
CD-n is meg lehetett venni az el-
hangzottakat)
A protokoláris megnyitó után a
legeredményesebb matematikata-
nároknak kiosztják a Beke Manó-
díjat és ezek mindjárt be is mutat-
ják a tevékenységüket:
■ Totik Vilmos: A matematika
egyik aranykora: 1990-2006
■ Thiry Imréné: Pedagógus etikája
■ Pintér Ferenc: A matematika
tehetséggondozásról – ahogy
én csinálom (Nagyon fontos-
nak tartja azt, hogy időben-már
kb. 10 éves korban elkezdeni a
tréningeket több szinten és csa-
patmunkával felölelve egy egész
kis térséget. Az így összegyűjtött
tehetségeknek lehetőséget biz-
tosítani, hogy minél több hatás
érje őket és állandóan verse-
nyeztetés ad további motivációt
valamint előrehaladást.)
Aznap még orgonahangver-
senyt is hallgattunk és közös társas
vacsorán vettünk részt.
Az alsó tagozaton tanítók a kö-
vetkező előadásokat és szeminári-
umokat hallgathatták meg:
■ Egyedül nem megy?
■ Térrel, és tér nélkül
■ Hasznos tévedések-gondolko-
dási utak a matematikában
■ Hogyan gondolkodtál?
43
A felső tagozatos matematika-
tanárok a következő előadásokat
és szemináriumokat hallgathatták
meg:
■ Mit is számoltunk ki?
■ Kombinatorikus és valószínűsé-
gi játékok
■ A matematika tanár hét élete
(gondolatok a matematikaokta-
tás jobbításának lehetőségeiről)
■ Kalandozások a matematiká-
ban-ötletek, lehetőségek, fel-
dolgozási módok a matematika
tananyag egyes fejezeteihez
■ Matematikát tanul a gyerek
■ A diákokat együtt fejleszti a
matematika és a többi tantárgy
■ Lineáris programozás
A középiskolai tanárok pedig a
következő témákat dolgozták fel:
■ Egy kevésbé ismert geometriai
tétel (Steiner tétel)
■ Modellezési és alkalmazási fel-
adatok
■ Ezt hajtogatom! (az emeltszintű
érettségi feladatokról és hajtoga-
tási feledatok)
■ In memoriam Nemetz Tibor
(valószínűségszámítás)
■ Feladatok síkban és térben dina-
mikus geometriai programok
segítségével
Az országos kompetenciamérés
matematikatesztjének jellemzői-
erről R AJITY M ÁRTA írt beszámolót:
44
„A matematikai kompetencia
mérés a tanulók szövegértési képes-
ségeit és matematikai eszköztudását
vizsgálja. A tesztek a mindennapi és
a továbbtanuláshoz nélkülözhetet-
len alkalmazásképes tudás, a szö-
vegmegértési és matematikai kom-
petenciák mérésére szolgálnak.
A matematikai kompetencia
működése, így fejleszthetősége
nemcsak a matematikára korláto-
zódik, más tantárgyakban, sőt a
mindennapi élet számos területén
alkalmazható és fejleszthető.
A Sulinova Kht. Programfej-
lesztési Központja által koordinált
fejlesztés a matematikai kompeten-
ciát úgy határozza meg, mint
»a matematikai tárgyi ismere-
tek, a matematika-specifikus kész-
ségek és képességek, valamint mo-
tívumok és attitűdök együttese«,
melynek összetevői a következők:
■ készségek: számlálás, számolás
mennyiségi következtetés, becs-
lés-mérés, mértékegységváltás,
szövegesfeladat-megoldás
■ gondolkozási képességek:
rendszerezés, kombinativitás,
deduktív és induktív következ-
tetés gondolkodási sebesség,
absztahálás, érvelés, bizonyí-
tási korrelatív gondolkodás
tudásszerzőképesség: reakció-
idő, műveletvégzési sebesség,
problémaérzékenység, problé-
mareprezentáció, problémameg-
oldás, metakogníció, eredetiség
és kreativitás
■ kommunikációs képességek:
relációs szókincs, szövegértés,
szövegértelmezés, térlátás, ábrá-
zolás, prezentáció
■ tanulási képességek: figye-
lem, memória, feladattartás,
feladatmegoldási sebesség.
A Sulinova által kifejlesztett
»B« típusú programcsomagok az
általános gondolkodási képességek
fejlesztését célozzák meg, az általá-
nos iskola alsó tagozatától a közép-
iskoláig, a Magyar nyelv és irodalom,
Az ember és társadalom, Ember a ter-
mészetben, Földünk és környezetünk
műveltségterületeken.
A programcsomag tanári útmu-
tatóból és tanulói munkafüzetből
áll. Ezen anyagok elsődleges célja
nem a tananyag tanítása, hanem
a rendszerező és kombinatív kész-
ség, a deduktív és induktív gondol-
kodás fejlesztése az adott művelt-
ségi területen (tantárgyi) ismeretek
segítségével. Természetesen ezáltal
rögzülnek a tantárgyi ismeretek is.
Az előadó tantárgyanként
néhány példával illusztrálta a
Programfüzetek tartalmát. Minden
területen, minden évfolyamon 5
modul készült, amelyek a jelenleg
érvényes kerettantervek anyagát
fedik le. Az egyes modulok 5-5
egységet tartalmaznak, amelyeket
5 órára elosztva célszerű feldolgoz-
ni, olyan módon, hogy egy egység
fejlesztő feladataival az adott tan-
óra 10-12 percén foglalkoznak a
tanulók.
A feladatsorok az óra bármelyik
részébe beilleszthetők és feldol-
gozhatók frontálisan egyéni mun-
kában vagy csoportban.” (Rajity
Márta beszámolója)
Az alsó tagozatokon tanítók kö-
zött már többször nagyon nagy
sikert aratott
Hírkosár
■ PÁLI JUDIT: Tér és tér nélkül ...
című bemutatója és fejlesztő
játékai. A gyerekek nagy részé-
nél nem alakul ki, vagy csak
későn, a tér és az idő érzékelése,
ennek korrekciós lehetőségei-
re mutatott rá –azaz milyen út
vezet a tér nélküli állapotból a
játékok világán át a téri tájéko-
zódásig.
■ KONRÁD ÁGNES: Egyedül nem
megy? című foglalkozása felele-
tet adott a következő kérdésekre:
Mikor alkalmazni frontális vagy
csoportmunkát?
– Mikor van szükség elmélyült
önálló munkára?
– Mely feladatok teszik lehetővé
a kooperatív módszereket?
– Milyen feladatoknál alkalmaz-
hatunk hagyományos módszere-
ket és mikor milyen taneszközö-
ket?
– Absztrakt gondolkodással vagy
eszközökkel való szemléltetés
által keresni a megoldásokat?
■ MAKARA ÁGNES: Hogyan gon-
dolkodtál? című elmélkedése
rávilágított a metakogníció kiala-
kulására és kialakítására (azaz
a tudatos és akaratlagos gon-
dolkodási folyamat, amelyben
tudást szerzünk önmagunkról a
problémamegoldás során, ellen-
őrizzük, felülvizsgáljuk saját
gondolkodásunk lépésit és azok
összefonódását). A tanár felada-
ta, hogy a kérdéseivel segítse ezt
és elemezze a kapott válaszokat.
A felső tagozatokon tanítók kö-
zött már többször nagyon nagy
sikert aratott B RENYÓ M IHÁLY ta-
pasztalt tanár előadása, amelyben
Hírkosár
felhívta a kollégák figyelmét a kö-
vetkező dolgokra:
■ Nagyon fontos jó tankönyvből
tanítani,
■ a tanulóknak bármikor megen-
gedni a kérdezés lehetőségét,
folyamatos versenyhelyzetet
teremteni különösen a tehetsé-
geknek,
■ nagyon fontos a tehetségek és a
talentumok iránti tolerancia,
■ érdekes játékos számolásokkal
kell begyakorolni a számolást
C EIZEL E NDRE szerint a tehetség
az kivételes adottság, a talentum
viszont pedig kivételes képesség.
P INTÉR K LÁRA, mint mindig a
különleges játékaival bűvölte el
a hallgatóságot, most a legújabb
kombinatorikus és valószínűségi
játékokat mutatta be.
NEMECSKÓ I STVÁN lineáris prog-
ramozás című előadásában bemu-
tatta, hogy már a felsős tagozato-
soknál is gyakorlati feladatokkal
fel lehet dolgozni a témát.
MUNKÁCSY K ATALIN : Mit is szá-
moltunk ki? című bemutatóján sok
érdekes, életszerű és életszerűtlen
feladatra kaptunk magyarázatot,
mint például a mértékegységek
esetén, a felszín-térfogat összefüg-
gései, szélsőérték problémák...
A középiskolai tagozatokon ta-
nító tanárok sok új dologról sze-
reztek tudomást a következő elő-
adóktól:
■ MOLNÁR ISTVÁN: Egy kevésbé
ismert geometriai tétel alkal-
mazása című előadásában a
Stewart tételt valamint a három-
szög szimedián hosszának kiszá-
mítását taglalta (A szimedián a
súlyvonalnak a belső szögfelező-
re vonatkozó tükörképe.)
■ SIMON JUDIT a nemrégen elhunyt
neves matematikusunk NEMETZ
TIBOR feladataiból és azok meg-
oldási módszereiből adott válo-
gatást a valószínűségszámítás és
matematikai statisztika tárgykö-
réből. Ismert, hogy Nemetz a
kísérletek és játékok eredmé-
nyeit statisztikai módszerekkel
vizsgálta és ez a tanulók részére
is jó megközelítés az események
valószínűségének meghatáro-
zásához. Azonkívül a stratégiai
játékok gráffal történő ábrázolá-
sának módját és előnyét is meg-
tapasztalhattuk.
■ SZÁMADÓ LÁSZLÓ az Ezt hajtoga-
tom! című előadásával lepte meg
a kollégákat, mert azok néme-
lyike az ismételgetésre gondolt,
míg mások a papírhajtogtásra.
Valóban mindkét tábor igé-
nye teljesült oly módon, hogy
bemutatott egy emeltszintű fel-
adatsor-megoldást, amely által
rávilágított arra, hogy mit kell
és milyen módon a tanulókba
sulykolni állandó ismételgetés-
sel, mert akkor azok a hasonló
példáknál jól feltalálják magu-
kat. Az edzés azaz a gyakorlás
nehezebb lehet és nehezebbnek
kell lennie, mint az érettségi és
felvételi feladatsor!
45
Csütörtökön délután kirándu-
lást szerveznek a környező neve-
zetességekhez, így a pedagógusok
megismerhetnek olyan különle-
gességeket, amelyek turisztikai-
lag kevésbé ismertek, de fontosak
történelmi, földrajzi vagy biológiai
szempontból. Az idén egy csoport
Aradot tekintette meg, a másik
a Békés megyei barangoláson,
Békéscsabán a megyeházat és a
Munkácsy Emlékházat tekintette
meg, valamint Szarvason, a törté-
nelmi Magyarország középpontjá-
ban a legrégebbi arborétumot. A
Holt-Kőrösön való sétahajókázás
után a Kondorosi csárdában Rózsa
Sándor kedvencét fogyasztották
el vacsorára. A harmadik csoport
Gyulán Erkel Ferenc szülőházában
és a Gyulai várban tett látogatást
A gazdag szakmai program azt
mutatja, hogy nagyon hasznos a
részvétel tanítóknak és matemati-
katanároknak egyaránt. Ezenkívül
a résztvevők megismerkedhetnek
magyarországi, felvidéki, kárpátal-
jai kollégákkal. Az utóbbi években
Délvidékről egy kb. 20-as csapat
vesz részt ezen a továbbképzésen
és gyűjti az új módszereket, prog-
ramokat a tanításhoz.
Információk a Társulat honlap-
ján www.bolyai.hu találhatók, és
minden év márciusában megjele-
nik az első körlevél, amely által vil-
lámpostán is be lehet jelentkezni,
majd a májusi második körlevére
is fontos választ adni, mert csak
így kapja meg meghívást és a kon-
ferencia anyagát.
Szabó Magda
46
BESZÁMOLÓ A COFMAN MATEMATIKAI TEHETSÉGGONDOZÓ ISKOLA
XI. ÉVFOLYAMÁRÓL
Mottóként:
„De a matematika nem valami
eszünkkel közelítünk a regény-
hez, mint őhozzá. A matematika
is a létezésünkrõl, annak gazdag-
ságáról ad hírt. Mindig ugyanar-
ról beszélünk, hol Flaubert, hol
Bolyai, hol Pilinszky, hol Gödel
hangját halljuk.
Ha fülelünk.”
Esterházy Péter
Az elmúlt tanévben is számtalan
versenyen vettünk részt valamint
néhányat mi szerveztünk. A tanu-
lók és tanárok szorgos és folyama-
tos munkája meghozta gyümöl-
csét, mert ismét minden szinten és
mindenféle versenyen kimagasló
eredmények születtek. Sok új fia-
tal tehetség bukkant fel, akiket
a család, a lelkiismeretes tanára-
ik és a maguk szorgalma kiemelt
az átlagosak közül. Ez egy életre
szóló elhivatottság lesz számuk-
ra, mert időben felfedezik, hogy
milyen képességeik vannak és
miben tehetségesek. Ezért nagy
köszönettel tartozunk a szülők-
nek, tanároknak és a támogatóink-
nak, hogy ezt a tehetségkutatást
és tehetséggondozást meg tudjuk
szervezni és nem kallódnak el az
értékes tanulók az iskolarendsze-
rünkben, ahol többet foglalkoznak
a gyengébb képességű tanulókkal,
mint a tehetségesekkel.
MÜLLER P ÉTER szerint:
„A próbatételekben az ember
vagy megbukik, vagy megerősödik”
Hírkosár
távoli érthetetlenség, amelyhez külön ész kéne, ugyanavval az (egy szál)
Nem elég csak mondogatni!
„Értem, tudom, látom – mégsem Ezek a díjazott tanulók vet-
teszem” tek részt a XVI. Nemzetközi
Ezért szükségesek a tehetség- Matematikaversenyen Szegeden,
gondozás foglalkozásai, tréningjei! 2007. március 16-án és C SIZMADIJA
Az elmúlt tanévben a tehetség- L AURA második díjas lett.
fejlesztést matematikából és fiziká- A Kárpátalján szervezett Bolyai
ból 12 csoportban végeztük és 10 Emlékversenyen Munkácson,
alkalommal duplaórás foglalkozást 2006. szeptember 30-án Csizmadija
tartottunk. De már októbertől a Laura I. díjas lett és még GRÓSZ
középiskolásokat is bekapcsoltuk T ÍMEA vett részt.
egy kétfordulós levelezőversenybe, Az Országos Matematikaver-
amely által meghívást nyerhettek senyen, amelyet Szabadkán a
a Fekete Mihály Emlékversenyre, Műszaki Középiskolában szer-
amelyet 2006. december 9-én veztek meg 2007. március 24-én
tartottak meg a zentai Bolyai L AKATOS Z OLTÁN és Csizmadija
Gimnáziumban. 65 diák közül Laura harmadik helyezést értek el.
57-en vettek részt a döntőn egész Tesztversenyek:
Vajdaságból, és a mieink pedig a – Zrínyi Ilona Megyei Mate-
következő eredményt érték el: matika Verseny az általános isko-
la 3-8. osztályosainak 2007. február
9. ÉVFOLYAM 25-én. 153 tanuló vett részt és ezek
1. Orovec Borbély Diana közül a döntőn Veszprémben 2007.
április 3-án a következő tanulók si-
10. ÉVF. keresen szerepeltek az igen nehéz
1. Takács Emese, III.díj megmérettetésen:
2. Balogh Zsuzsanna PALKOVICS KORNÉL 4. osztályos
3. Tóth Zoltán Palicsról, F RANCIA K RISZTINA 5. osz-
tályos Temerinből. SIMONYI M ÁTÉ
11. ÉVF. 7. osztályos Bácskossuthfalváról és
1. Csizmadija Laura II.díj KOVACSICS TAMÁS szintén Temerinből
2. Mészáros Csaba 8. osztályos, aki már minden évben
az évfolyamában első lett és az
12. ÉVF. idén a legjobb határon túli verseny-
1. Lakatos Zoltán, III.díj . ző volt.
2. Takács Árpád, dícséretben része- – Gordiusz-verseny 2007. feb-
sült ruár 21-én Szabadkán (a Bolyai
3. Kálózi Miklós Gimnázium szervezésében), ahol
4. Grósz Tímea magyar gimnazistáink nagy szám-
5. Varga Dávid ban vettek részt és a másodikosok
Hírkosár
első helyezettek lettek a csapatver-
senyben. Egyénileg jutalomban ré-
szesült TAKÁCS E MESE, NAGY K ATALIN
és TÓTH Z OLTÁN, valamint L AKATOS
Z OLTÁN második helyezett.
– Kenguru Nemzetközi Mate-
matikaverseny 2007. március 15-
én, amelyen az eddig ismert élver-
senyzők szerezték a legmagasabb
pontszámokat:
12. évfolyam:
TAK ÁCS Á RPÁD 3. helyezett,
KÓSZÓ Á RON 21., majd L AKATOS
Z OLTÁN, SARCSEVITY P ÉTER és K ÁLÓZI
M IKLÓS voltak a legjobbak a K3
kategóriában (matematikai tagoza-
tosok között)
11. évfolyam
C SIZMADIJA L AURA 4. helyezett,
majd VAR KULYA C SILLA , R AFFAI
GUSZTÁV és D RAGICSICS M AXIMILIÁN
voltak a legjobbak.
10. évfolyam
TAKÁCS E MESE 5. helyezett, majd
NAGY K ATALIN, TÓTH Z OLTÁN, NÉMEDI
M IKLÓS, OZSVÁR Z OLTÁN és LULITY
E MIL értek el jelentősebb ered-
ményt.
9.évfolyam
MOLNÁR Á RPÁD 8. helyezett lett.
Az általános iskolai tanulók kö-
zött a legjobbak:
5. osztályosok: BÍRÓ DOMINIK és
L ALITY SZASA,
6. osztályosok: VÍG SZILVESZTER
és NAGY H ENRIETTA;
7. osztályosok: BARTALOS BALÁZS,
KOROM ÁGNES, Simonyi Máté és
R IZSÁNYI ATTILA;
a nyolcadikosok közül nem
került be senki az első harminc
helyre.
Csizmadija Laura immár má-
sodik éve havi rendszerességgel
megoldja a Középiskolai Matematika
Lapok (KÖMAL) feladatait és a
Szőkefalvi Emlékversenyre is el-
küldte megoldásait. Tavaly és az
idén is jutalmat érdemelt ki a szor-
gos és precíz megoldásaiért.
A TUDOK Tudományos Diák-
köri Konferencián TAKÁCS Á RPÁD
önállóan kifejlesztett matematikai
játéka Szomjoltó díjazott lett és ki-
váló érettségi munkát is készített:
Saját játékaim és azok nyerő stra-
tégiái címmel, amelyet a szabadkai
Nyári Akadémián is bemutatott.
Ezen a rendezvényen C SIZMADIA
Z SOLT a zentai Bolyai Gimnázium
tanulója (régi Zrínyis és Gordiusz
döntős) is előadta az érettségi mun-
káját Esélyek a szerencsejátékokon
és valószínűségi paradoxonok cím-
mel.
Hat éve sikeres felvételi felké-
szítőt szervezünk matematika, va-
lamint magyar nyelv és irodalom-
ból, amely hozzásegíti a tanulókat
a helyes pályaválasztáshoz.
Tanulóink rendszeresen járnak
nemzetközi fizikaversenyekre is
O GNYENOVICS JOLÁN tanárnő vezeté-
sével és már volt első helyezettünk
is (ÁGÓ I STVÁN és tavaly az öttagú
csapat minden tagja az első tíz
között volt – sajnos nincs utánpót-
lás...)
47
Tanulságok Müller Pétertől:
Nem azért tanulunk, hogy „vi-
gyük valamire”
– hanem azért, hogy „legyünk
valakik!”
A további terveink, hogy a kö-
zépiskolásoknak havonta a zentai
Bolyai Gimnáziumban szervezünk
foglalkozásokat, valamint ezennel
értsítjük az érdekelteket, hogy jö-
vőre az általános iskolai másodiko-
sok részére is szervezünk foglalko-
zásokat, hogy időben elcsábítsuk
őket a matematika varázslatos vi-
lágába és a Kenguru versenyre is
felkészítsük őket.
Az elkövetkező tanévben is
szeptemberben 22-én szombaton
kezdjük a foglalkozásokat!
Sok sikert a további munkához
és viszontlátásra!
A szervezők nevében:
Szabó Magda
Köszönet a munkatársaknak,
szülőknek és támogatóinknak:
Kossuth Klub – Sarasota, Florida,
USA
Lengyel Ferenc– Sarasota, Florida,
USA
Oktatatási Minisztérium – Budapest
Tartományi Oktatási és Művelődési
Titkárság – Újvidék
Svetozar Marković Gimnázium –
Szabadka
Műszaki Főiskola – Szabadka
48Hírkosár Hírkosár

KAPASZKODJ FEL TE IS A TUDOMÁNYOK PIRAMISÁNAK CSÚCSÁRA!

Tehetséggondozás matematikából

Mottóként: „A velünk született képességek mindaddig rejtve maradnak, míg kibontakozásukhoz nincsenek
meg a megfelelő körülmények” Dr. Sági Zoltán

Az ÉMPE keretében működő nov. 10, 24 Információk:

Cofman Iskola tizenkettedik éve
szervezi a csoportos tehetséggon-
dozást matematikából és fiziká-
ból az általános és középiskolások
részére.
Az idén a matematikafoglalko-
zásokat már az elemi iskola máso-
dik osztályosainak is szervezünk
és továbbá a 3-8. osztályosai ré-
szére.
Minden csoportnak szakvezető
tanára van, aki maga is tart fog-
lalkozásokat vagy vendégelőadó-
kat hív meg. Legtöbb előadó már
kezdettől fogva sikeresen vezeti
és készíti fel a csoportját és ennek
köszönhetően sok tehetséges diá-
kot sikerült megnyerni ezen tan-
tárgyak megkedvelésére, valamint
útra indítani a pályaválasztásnál
ezen hiányszakmákban.
A tehetséggondozás dátumai:
dec. 8
2008. jan. 12
febr. 9, 16, 23
A foglalkozások időbeosztása:
8 órától fél 10-ig: az általános
iskolások 5, 6, 7, 8 osztályosainak
10 órától fél 12-ig: az általános
iskolások 2., 3. és 4. osztályosai-
nak
A helyszín: A szabadkai Sveto-
zar Marković Gimnázium (Petőfi
Sándor 1)
Megszívlelendő jótanácsként:
...A természet nagy
könyvében csak az tud
olvasni, aki ismeri azt
a nyelvet, amelyen ez a
könyv írva van, és ez a
nyelv a matematika...
A középiskolások részére a ver-
senyekre való felkészítést szeptem-
ber, október és november utolsó
hétvégéjén szervezzük meg a Bolyai
Tehetséggondozó Gimnáziumban
és Kollégiumban Zentán (péntek
16 órától szombat estig).
A Középiskolások Nemzetközi
Matematikaversenyének váloga-
tója, azaz a Fekete Mihály Leve-
lezőverseny szeptember 15-én
indul!
(A feladatok a
www.bolyai-zenta.edu.yu
honlapon olvashatók!)

2007. szept. 22, A szervezők nevében:

okt. 6, 20 Szabó Magda, matematikatanár
Hírkosár
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAP
2007. május 22.
2007. május 22-ének, a Biológiai
Sokféleség Világnapjának legfon-
tosabb feladata a lakosság, a köz-
vélemény tudatformálása. Évek
óta olyan programokat, pályázato-
kat szervezünk, amelyekkel igyek-
szünk ráébreszteni az embereket,
főként a fiatalokat arra, hogy a ter-
mészet értékei, világunk sokszínű-
sége, ennek megőrzése mennyire
fontos mindennapi életünkben.
A legtöbb természetvédelmi
témában készült film, ismeretter-
jesztő anyag és előadás elsősorban
a vadon élő természeti értékeink
sokszínűségére hívja fel a figyel-
met. Azt már mindenki tudja,
hogy veszélyben vannak a trópusi
esőerdők, az elefánt, a gorilla, a
tigris vagy a csimpánz. De azt,
hogy mit védhetünk itthon a ma-
gunk erejéből, odafigyelésünkkel,
mindennapjainkban, arról keve-
sebb szó esett eddig. Arról, hogy
mit tehet egy-egy ember, önmaga
azért, hogy a világ jobbra fordul-
jon. Most ezért olyan témát válasz-
tottunk az idei Világnapra, ami
nem egy távoli, sokszor az egyes
emberek számára megoldhatatlan
problémára irányítja a figyelmet,
hanem a mindennapi teendőkre.
A földi élet sokszínűségének,
ezen belül is most a táplálékunk-
ként szolgáló növények változa-
tosságának csökkenésére szeret-
nénk rádöbbenteni az embere-
ket. Napjaink piacain az egyre
nagyobb arányban megjelenő eg-
zotikus gyümölcsök és zöldségek
választéka elfedi azt a szomorú
tényt, hogy ugyanakkor egyre ke-
vesebb fajta gyümölcsöt termesz-
tenek nagyüzemi méretekben, és
a kereskedelem igényeinek jobban
megfelelő fajták teljesen kiszorít-
ják a környezethez jobban alkal-
mazkodott, ízesebb, értékesebb
helyi fajták ezreit. Hányféle őszi-
barackot, ringlót, szilvát árultak
akár még 20-30 éve? Mostanra a
sárgabélű „gumibarack” uralja a
piacok, áruházak polcait.
Fontos ez egyáltalán? Miért ag-
gódnak a természetvédők mindig,
mindenért? Szerintünk a felvetett
téma nagyon fontos. Manapság saj-
nos hajlamosak vagyunk elfeled-
kezni arról, hogy a még meglévő
gazdag természeti örökségünk ré-
szét képező hagyományos kultúr-
növényfajoknak, fajtáknak milyen
nagy szerepük van mind a változó
klimatikus viszonyok mellett az
emberiség biztonságos táplálása,
mind a helyi életközösségek meg-
tartása, élelmezése, mind pedig
természetvédelmi, vagy mezőgaz-
dasági szempontból. Egyes terü-
leteken fontos szerepet töltenek
be az élővilág rendkívül finoman
szabályozott rendszereinek fenn-
tartásában, illetve változatosságuk
az adott környezethez való alkal-
mazkodásukból adódó, kedvező
tulajdonságaik miatt nemesítési
alapanyagként is kiválóan használ-
hatók. Ezek jelentik az emberiség
biológiai vésztartalékait.
A kereskedelem igényeihez ala-
kított néhány világfajta azonban
egyre jobban kiszorítja a közter-
49
mesztésből a sajátságos tájföldraj-
zi viszonyokhoz alkalmazkodott
régi fajtákat – az ún. tájfajtákat
– annak ellenére, hogy ez utóbbiak
beltartalmukban, ízvilágukban a
kórokozókkal, a kártevőkkel és
a szélsőséges környezeti ténye-
zőkkel szembeni ellenálló-képes-
ségükben (pl. szárazságtűrés) is
értékesebbek lehetnek.
Régi fajtáink megőrzését a csök-
kenő számú génbankjaink egyre
kevésbé tudják megoldani, külö-
nösen, ha a lakosság, a fogyasztók
és a gazdálkodók nem igénylik,
termesztik és fogyasztják őket.
Ennek hatására nemcsak maguk
a fajták tűnnek el szemünk láttá-
ra eredeti termőhelyeikről, hanem
a termesztésükre vonatkozó tu-
dást is elveszíthetjük. Most kell
tennünk valamit a még fellelhető
sokszínűségért és az olyan fajták
fennmaradásáért, mint az árpával
egy időben érő körte vagy a csá-
szárkörte; a húsvéti rozmaring,
a ceglédi piros, a London pepin,
vagy a vajalma; a Besztercei, a
bódi vagy a szatmári „nemtudom-
ka” szilva; a Badacsonyi ropogós
vagy a májusi korai cseresznye;
a Pándy vagy a cigánymeggy; a
Gönci magyar kajszi; a Bereczki
birs; a Csabagyöngye vagy az
Oportó szőlőfajták.
A Világnapon erre, a még ment-
hető gazdag örökségünkre irányít-
ja a figyelmet a Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium azzal,
hogy egy országos pályázatot
indít, amelynek keretében a diá-
koknak körül kell nézniük a kör-
nyezetükben, és össze kell gyűjte-
niük, hogy milyen régi gyümölcs-
és zöldségfajtákat termesztenek a
50Hírkosár
háztáji konyhakertekben, illetve
milyen hagyományos fajták talál-
hatók meg a településükön (pl.
az utak szélén) vagy a külterületi
gyümölcsösökben. Kíváncsiak va-
gyunk azokra a helyiek emléke-
zetében még élő fajtákra is, ame-
lyekkel ma már egyáltalán nem,
vagy csak elvétve találkozhatunk.
A diákoknak a gyűjtés során fel
kell jegyezniük a fajta nevét, népi/
helyi elnevezését, jellemző tulaj-
donságait, különleges termesztési
módját. A termesztőket, a falubeli
„öregeket” kikérdezve lehetőség
szerint össze kell gyűjteniük azt
is, hogy milyen célból termesztik
az adott tájfajtát, hiszen sok eset-
ben nemcsak a termésmennyiség,
hanem sok más szempont, így pél-
dául a hagyománytisztelet, az érési
idő, a különleges íz, a tárolhatóság,
a főzhetőség is döntő fontosságú
lehet. A felmérés lehetőséget ad
arra, hogy a diákok megismerjék
FELHÍVÁS
A Vajdasági Magyar Vers-
mondók Egyesülete és a bácsfe-
ketehegyi Művelődési Egyesület
2007. november 17-18-án meg-
szervezi a
XI. Dudás Kálmán
Nemzetközi
Vers- és Prózamondó
Találkozót.
A versenyben minden 12.
életévét betöltött magyar nyelvű
versmondó részt vehet. A jelent-
kezőknek készülniük kell két
verssel vagy prózával a magyar
lakóhelyük olyan értékeit, amelye-
ket lassanként az eltűnés veszélye
fenyeget.
A régi fajtákról készített fo-
tókkal, rajzokkal illusztrált pá-
lyamunkákat Tárcánkhoz a
termésbetakarítást, szüretet kö-
vetően, 2007. október 31-ig kell
benyújtani. A díjazottak értékes
jutalomban részesülnek. A sajtó-
tájékoztatón a tavalyi Világnap
keretében tartott rendezvényünk
nyertes diákújságírói is részt vesz-
nek, akik az elhangzottak alapján
„gyereknyelven” tudják továbbadni
diáktársaiknak a pályázati kiírás-
ról szóló információkat.
Háttérinformáció a Biológiai
Sokféleség Egyezményről
A földi életről, a biológiai sokfé-
leségről szóló egyezményt 1992-ben
hozták létre a Rio de Janeiróban
rendezett Környezet és Fejlődés
irodalomból, és egy művel a ki-
sebbségi irodalomból.
A jelentkezőket 2007. novem-
ber 17-én délelőtt 9 és 10 óra
között várjuk a bácsfeketehegyi
Kultúrotthonban (JNA 24.). A
verseny hagyományosan elődön-
tővel kezdődik szombaton, és
a vasárnapi döntővel zárul. A
nevezési díj 200 dinár. Kísérőket
önköltséges alapon tudunk fo-
gadni 300 dinár ellenében. A
döntőbe jutott versenyzők és
kísérőik részére térítésmentesen
teljes ellátást biztosítunk.
A Dudás Kálmán Találkozó
egyben vajdasági elődöntője a
szatmárnémeti XVIII. Gellért
Sándor Vers- és Prózamondó Ver-
Hírkosár
Konferencián. Legfőbb célkitűzései
az élővilág sokszínűségének meg-
őrzése, fenntartható használata,
valamint a genetikai erőforrások
hasznosításából származó előnyök
igazságos és méltányos elosztása.
Az egyezmény azért különle-
ges, mert az egész élővilágra vo-
natkozik, vagyis minden élőlény
és élő rendszer fennmaradását, a
földi élet valamennyi formájának
egyetemes védelmét tűzi ki célul. A
biológiai változatosság értéke egy-
aránt rejlik az ökológiai, genetikai,
oktatási, szociális, gazdasági, kul-
turális és esztétikai értékeiben.
Az egyezmény részes felei 2002-
ben vállalták, hogy 2010-re világ-
szinten jelentősen lassítják a bi-
ológiai sokféleség csökkenésének
jelenlegi ütemét. Az Európai Unió
a globális vállalásnál ambiciózu-
sabb célt tűzött ki maga elé, hogy
Európában 2010-ig megállítja a bi-
ológiai sokféleség csökkenését.
senynek, amelyet decemberben
rendeznek meg. A továbbjutók
útiköltségeit az egyesület állja.
A romániai döntő első három
helyezettje pénzjutalomban ré-
szesül.
Érdeklődni BARTA JÚLIÁnál a
024/738-003-as telefonszámon
lehet hétköznapokon 19-21 óráig.
Jelentkezés név, lakcím, életkor,
telefonszám vagy e-mail cím, va-
lamint a három választott vers
vagy próza megnevezésével tele-
fonon a fenti számon, és az aláb-
bi címen: Barta Júlia, Lenin u.
29. 24323 Bácsfeketehegy, vagy
a bartatenyi@neobee.net e-mail
címen lehet. Jelentkezési határ-
idő: november 1.
Hírkosár 51

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A versenyt az alábbi korcso-

port-kategóriákban hirdetjük meg
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1-10 fős diákcsapatok részére:
a Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából
I. korcsoport: 1-8. évfolyam
„Nézzünk szét a házunk táján!” címmel pályázatot hirdet II. korcsoport: 9-12. évfolyam
általános és középiskolás diákok számára.
A fényképekkel, rajzokkal il-
lusztrált dolgozatokat 2007. októ-
Napjainkban a nagy arányban  milyen régi gyümölcs- és zöld- ber 31-ig kell az alábbi címek egyi-
megjelenő egzotikus gyümölcsök ség fajokat és fajtákat termeszte- kére eljuttatnod:
és zöldségek választéka elfedi azt nek a környezetedben található
a szomorú tényt, hogy valójában konyhakertekben; Környezetvédelmi és Vízügyi
egyre kevesebb fajta gyümölcsöt és  melyek találhatók meg a telepü- Minisztérium, Zöld Pont Szolgálat
zöldséget termesztenek nagyüze- léseden az utak szélén vagy a 1011 Budapest, Fő utca 44-50. (pos-
mi méretekben. A kereskedelem piacon; tacím:
igényeinek jobban megfelelő fajták  melyek azok a falubeli „öregek”
a szemünk láttára egyre jobban emlékezetében még élő fajták, 1394 Budapest, Pf. 351), vagy
kiszorítják a helyi viszonyokhoz melyekkel ma már alig találko- biodiv@mail.kvvm.hu
alkalmazkodott, ízesebb, értéke- zunk! A pályaművekhez kérjük, csa-
sebb fajták ezreit, amelyek egykor Jegyezd fel, hogy told a neved/csapattagjaid nevét,
a Kárpát-medencében mindenna-  hol találkoztál az adott gyü- lakcímed, telefonszámod, e-mail
posak voltak. Pedig a helyi tájfaj- mölcs- vagy zöldségfajokkal és címed!
ták alapvető jelentőségűek mind fajtákkal (melyik településen, A díjazottak értékes jutalom-
természetvédelmi, mind mezőgaz- konyhakertben vagy közterüle- ban részesülnek!
dasági szempontból. ten);
Régi fajtáinkat csak úgy tudjuk  mi a fajta neve, van-e népi/helyi A pályázattal kapcsolatban
megőrizni, ha a lakosság és a gaz- elnevezése; további információk találhatók a
dálkodók is igénylik, termesztik és  melyek a fajta jellemző tulajdon- Biológiai Sokféleség Egyezmény
fogyasztják őket. Ehhez azonban ságai és miért termesztik; illetve hazai honlapján (http://biodiv.
meg kell tudnunk, hogy miért is  van-e különleges termesztési kvvm.hu); érdeklődni a bio-
olyan értékesek a régi fajták. módja! div@mail.kvvm.hu címen vagy a
Nézz körül és gyűjtsd össze, (06-1) 395-68-57 telefonszámon
hogy lehet.

Illusztráció

Euler-portré svájci tízfrankoson 1 Ena Swansea 47

Chantal Joffe 2-3 Régi képeslapok 49-57
Jakob Emanuel Handman 9 Albert Kinert 72
Christian Holstad 31, 33 Christian Holstad 74, 77, 79
Christian Holstad 39, 43
52
A VMVE és az Izida Anya-
és Gyermekvédelmi Társulat
meghirdeti a
II. ZÁPORKA NEMZETKÖZI
VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ
TALÁLKOZÓT
tanulásban akadályozott
gyermekeknek, fiataloknak
A találkozó a bácsfeketehegyi
színházban kerül megrendezésre
2007. november 3-án.
Jelentkezési feltételek:
■ 1 vers vagy próza a magyar iro-
dalomból (vagy 1 népköltészeti
alkotás)
■ betöltött 7. életév
■ kisegítő tagozatos ill. speciális
(könnyített) iskolába járó gyer-
mek, fiatal
Kategóriák:
7-11 évesek: gyermek
12-16 évesek: kamasz
16 évesektől ifjúsági
Jelentkezés:
Kérjük a jelentkezésben feltün-
tetni a nevet, életévet, osztályt va-
lamint a vers vagy próza szerzőjét
és címét.
Jelentkezési határidő: 2007. ok-
tóber 15.
Levélcím: Barta Júlia, 24323
Bácsfekethegy, Lenin u. 29.
e-mail cím: bartatenyi@neobee.
net ill. pagness@gmail.com
Telefon: 024/738-003, Barta
Júlia (hétköznapokon az esti órák-
ban, 19-21 óráig)
9. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁL,
BUDAPEST
Közép-Európa legnagyobb színjátékos és pódiumművészeti
seregszemléje
A Magyar Versmondók Egye-
sülete, az Északkelet-magyarorszá-
gi Regionális Versmondó Egyesület
szervezésében a Magyar Szín-
Játékos Szövetséggel együttműkö-
désben meghirdeti a 9. Kaleidoszkóp
nemzetközi VersFesztivál színpadi
versenykategóriáit.
A Kaleidoszkóp nemzetközi
VersFesztivál Közép-Európa legna-
gyobb költészeti és pódiumművé-
szeti seregszemléje, ahol a vers va-
lamennyi írott és színpadi formája
bemutatkozik. Az egyhetes ver-
senysorozaton hivatásos és nem hi-
vatásos versmondók, színészek és
előadóművészek a tévéképernyőn,
külön kategóriában mérhetik össze
tudásukat, tehetségüket.
A versenyprogramok közön-
ség előtt zajlanak, a Pódiumi Estek
Fesztiváljának kategóriájánál egy
előzetes szakmai kuratórium dönt
a nevezésekről. A Kaleidoszkóp
minősítő fesztivál: a Magyar Szín-
Játékos Szövetség a produkciókat
és az előadókat kérésükre minősí-
ti. A zsűri pódiumművészeti szem-
lét tart a fesztiválon: a Magyar
Versmondók Egyesülete fölvállalja
a legjobb előadások népszerűsíté-
sét, kiajánlását. A 4 millió forint
összdíjazású versenyek legjobb-
jait a rangos Kaleidoszkóp-díjak
mellett skandináviai vendégsze-
repléssel (Svédország, Finnország,
Norvégia), irodalmi utazásokkal,
képzőművészeti alkotásokkal,
Hírkosár
folyóirat-előfizetésekkel, könyv-
jutalmakkal és szakmai tovább-
képzésekkel jutalmazzuk. A ver-
senyzők díjmentesen látogathatják
a fesztiválprogramokat. A Magyar
Televízió többrészes önálló mű-
sorral jelentkezik a fesztiválról.
Médiapartnerünk többek között: a
Klubrádió, a Versrádió, a Flyerz és
a Viva TV.
A fesztivál időpontja: 2007. ok-
tóber 15-21.
A színpadi versenyek helyszí-
ne: Budapest, Merlin Színház
Színpadi versenykategóriák
■ Klasszikus és Kortárs Vers-
mondó Szalon
■ VersZenei Fesztivál Énekelt és
megzenésített versek versenye
■ Pódiumi Estek Fesztiválja – A
Magyar Versmondók Egyesülete
külön kategóriákat hirdet hiva-
tásos és nem hivatásos vers-
mondók, színjátszók és művé-
szek számára.
Nem hivatásos művészek az
alábbi kategóriákban nevezhet-
nek:
■ Előadóest
■ Monodráma
■ Performance
■ Mozgásszínházi előadás
■ Műhelyprodukciók
■ Emlékestek – versösszeállítá-
sok, drámajátékok a Batthyány
Lajos-évforduló kapcsán
Hírkosár
■ Utcaszínházi előadások – kocs-
madarabok, népi vagy népies
játékok, pajzán előadások
■ Monológok, színdarabrészletek,
egypercesek, egyéb prozódiák
színpadra adaptálva
A pódiumi estek fesztiválján
egyetlen előadás sem haladhat-
ja meg a 40 perces idő-tartamot,
egyéni prózai produkciókban, a
monológok kategóriájában formá-
tól függetlenül az öt percet.
Vidám Művek Fesztiválja
■ Hivatásos művészek nevezhet-
nek az alábbi kategóriákban:
■ Előadóest
■ Monodráma
■ Performance
A Kaleidoszkóp VersFesztivál
honlapja interaktív módon segíti a
A Mensáros László Alapítvány, az Anyanyelvápolók
Szövetsége,
a Magyar Kultúra Alapítvány
és a Magyar Versmondásért Alapítvány
meghirdeti a
IV. MENSÁROS LÁSZLÓ
NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT.
MENSÁROS LÁSZLÓ emlékére és elő-
adóművészi nagysága előtt tiszteleg-
ve negyedik alkalommal hirdetjük
meg a nemzetközi vers- és próza-
mondó versenyt, ahol a versmondók
az amatőr versmondó mozgalom
egyik legrangosabb elismerésében,
Mensáros-díjban részesülnek.
versenyzőket, és minden informá-
ciót, programot naprakészen tar-
talmaz. Az irodalmi terasz címe:
www.versfesztival.hu
Fesztiváligazgató: LUTTER I MRE
előadóművész, a Magyar Vers-
mondók Egyesületének kreatív al-
elnöke
Jelentkezési határidő:
A jelentkezés folyamatos, a ver-
senyezni kívánó társulatok és elő-
adók produkcióit előzetesen egy
négyfős szakmai kuratórium bírál-
ja el a jelentkezők produkciós refe-
renciája alapján, a VersFesztiválon
tehát a sorrendben beérkező leg-
jobbnak vélt előadások kapnak he-
lyet! Érdemes mielőbb jelentkezni.
Végső határidő: 2007. szeptem-
ber 20.
A nevezés feltétele
■ A versenyre nem hivatásos vers-
és prózamondók jelentkezését
várjuk, akik betöltötték 14. élet-
évüket és befejezték általános
iskolai tanulmányaikat.
■ Négy szabadon választott vers
vagy próza a magyar irodalom-
ból.
53
Jelentkezési díj:
3000,-Ft/fő/kategória, a jelent-
kezési díj tartalmazza a szállást és
az ebédet (a versenynapon), vala-
mint a heti belépőt.
Jelentkezési cím:
Káelné Kovács Rita, Miskolci
Egyetem Uni-Hotel, 3515 Miskolc-
Egyetemváros vagy elektroniku-
san a jelentkezo@versfesztival.hu
címen (a kategóriánként változó je-
lentkezési lap mindegyike letölthe-
tő vagy automatikusan beküldhető
a VersFesztivál honlapján, míg a
DVD-ket a megadott postacímen
várjuk).
További információ: +36(20)512-
8004 vagy +36(30)619-8634 vagy a
fenti e-mail címen.
A fesztivált BELLA I STVÁN Kos-
suth-díjas költő, fővédnök emléké-
re ajánljuk.
■ Egy vers, vagy próza Mensáros
László „XX. század” című elő-
adóestjének anyagából.
■ A versenyzők más országos ver-
senyen helyezést elért produkci-
óikkal nem nevezhetnek.
A versenyt két kategóriában:
ifjúsági (14-20 év) és felnőtt kate-
góriában hirdetjük meg.
A Mensáros-díj és a szponzo-
rok által felajánlott különdíjak az
Örkény Színházban, a verseny gá-
laestjén kerülnek átadásra.
A XX. század című előadóest
anyaga letölthető az alapítvány
honlapján. (www.versmondas.hu)
Jelentkezési határidő: 2007. ok-
tóber 1.
54
Az októberben kezdődő elődön-
tők időpontjáról és helyszíneiről
írásban értesítjük a jelentkezőket.
Az elődöntők helyszínei:
Kazincbarcika, Szeged, Kapos-
vár, Győr, Budapest, Érsekújvár.
A verseny döntője: 2008. január
28-29.
Jelentkezni név, lakcím (irányí-
tószám), életkor, telefonszám vagy
E-mail cím, a választott elődöntő
helyszínének feltüntetésével, va-
lamint a választott öt vers vagy
próza megnevezésével az alábbi
címen levélben, faxon vagy E-
mailben lehet:
Magyar Versmondásért Alapít-
vány. 1201 Budapest, Hatvani u.
33. Tel./fax: 284-2780
E-mail: balu63@t-online.hu
vagy info@versmondas.hu
Bővebb felvilágosítás: Virág
László 06 /70/ 940-8256
www.versmondas.hu
VERSMONDÓK FELKÉSZÍTŐINEK TALÁLKOZÓJA
A Vajdasági Magyar Versmondók
Egyesülete a 2006/07-es tanévben
két alkalommal szervezett tovább-
képzést a verstanításról: novem-
berben dr. B ÖHM E DIT budapesti
főiskolai tanár, májusban PATAKI
A NDRÁS győri rendező vezetésével.
Terveink szerint minden félévben
sor kerül majd hasonló jellegű sze-
mináriumra. A következő félév-
A Magyar Versmondásért
Alapítvány
meghirdeti a
VII. ROKON NÉPEK
KÖLTÉSZETE FESZTIVÁLT
A versenyzők által bemutatásra
kerülő nép- és műköltészeti alkotá-
sokkal szeretnénk ízelítőt adni az
uráli nyelvcsaládhoz tartozó rokon
népek irodalmából.
A nevezés feltételei:
■ A versenyre nem hivatásos vers-
és prózamondók jelentkezését
várjuk, akik betöltötték 14. élet-
évüket, és befejezték általános
iskolai tanulmányaikat.
■ A jelentkezőknek az uráli nyelv-
családhoz tartozó népek (osztják
(hanti), vogul (manysi), magyar,
zürjén (komi), permák, votják
(udmurt), cseremisz (mari),
mordvin (erza és moksa), észt,
finn, karjalai, lapp (számi), izsór
(inkeri), lív, vepsze, vót, nye-
nyec, enyec (jurák-szamojéd),
nganaszam, szölkup, kamassz)
irodalmából kell felkészülniük
ben 2007. október 6-án szervezünk
találkozót felkészítők számára. A
képzés témája a kortárs magyar
irodalom.
Kezdő és gyakorlott felkészítő-
ket is várunk szeretettel!
Időpont: 2007. október 6., szom-
bat 9-től 17 óráig.
Hírkosár
egy nép- és egy műköltészeti
alkotással (vers vagy próza).
A fesztivált megelőzően szük-
ség szerint megyei regionális talál-
kozókat tartunk.
A művek kiválasztását és a fel-
készülést segítendő minden jelent-
kezőnek küldünk bibliográfiát és
egy szöveggyűjteményt.
Jelentkezési határidő: 2007.
szeptember 20.
Az országos döntő időpontja:
2007. október 13.
Jelentkezni név, lakcím (irányí-
tószám), telefonszám és életkor fel-
tüntetésével az alábbi címen levél-
ben, faxon vagy e-mailen lehet:
Magyar Versmondásért Alapít-
vány. 1201 Budapest, Hatvani u.
33. Tel./fax: 284-2780
www.versmondas.hu
E-mail: info@versmondas.hu
Bővebb felvilágosítás: Virág
László 06 /70/ 940-8256
A Fesztivál legjobbjai a támoga-
tók és szponzorok által felajánlott
értékes díjakban részesülnek.
Helyszín: a bácsfeketehegyi
kultúrotthon (JNH 24., Bácsfekete-
hegy). A résztvevőknek ebédet biz-
tosítunk.
Jelentkezni és érdeklődni L ÓDI
A NDREÁ nál lehet a 024/738-191-es
és a 064 115 00 76-os telefonszá-
mon, vagy a lodibeka@eunet.yu e-
mail címen.
Hírkosár 55

CONTENTS AND SUMMARY

Berze, Gizella: Developmental Pedagogy (p. 3)

Beginning with the overview of theoretical issues regarding learning disorders
and developmental pedagogy, the author presents her case studies and surveys. She
proceeds with the description of designing and planning development processes and
activities in groups.

Mészáros, Zoltán PhD: Closer to Sources (p. 19)

The author believes that the classical approach of reading and learning texts from
schoolbooks has become out-dated in our times, the use of documentaries in lessons
is interesting and needed but even in this case students are just passive viewers. The
joint project of the Kosztolányi Dezső Philological Grammar School and the Historical
Archives of Subotica is a special example of teaching History in a practical way and
activating students’ creativity in this field. The project was realised in the 2006/2007
school year and involved fifteen students from the first, second and third grade.
Students visited the Archives, studied the material about grammar schools, wrote es-
says and studies, organised an exhibition.

Tátyi, Tibor: Teaching History in Minority Language Classes in Slovakia (p. 24)
It is common knowledge that history is essential in the shaping of one’s awareness
of national identity. Moreover, in the case of national minorities it becomes an exis-
tential issue. The author shares his observations of teaching the subject of History in
Hungarian language classes and lists some of the comic features of the syllabus and
textbooks which were shaped according to the political ideologies of the time. The situ-
ation today is getting better with the new syllabus and textbooks that take the primary
goals of teaching history into account. There are also books about the history of the
Hungarians written in Hungarian.

Námesztovszki, Zsolt: Using Power Point 2003 in Teaching (Part 1) (p. 28)
The use of the Power Point software in teaching is becoming more and more popu-
lar, as it makes the presentation process faster, it activates reading, listening, watching
this way making it easier for students to remember the new material. It can also be
used by students to make their own presentations.
In the first part of the article series, the author explains basic operations such as
running the software, creating, saving and closing a new presentation, the use of tem-
plates, creating slides, choosing background colours, etc.

Bećar, Jovan: The Pedagogical Periodical of Bačka Topola from 1897 (p. 39)
In the recently published Monograph of Bačka Topola there is a section about
journalism which unfortunately does not mention the pedagogical periodical in
Hungarian language from 1897. The author reviews the structure, columns, content,
general ideas and aims of the publication which had ten issues altogether and was
published every fortnight.
56

Az Új Kép SZÁMUNK SZERZŐI

megjelenését a 2007.
évben támogatja: Jovan Bećar, nyugalmazott tanügyi taná- Námesztovszki Zsolt, Újvidéki
csos, Topolya Tudományegyetem, Magyar Tannyelvű
Berze Gizella, November 11. Általános Tanítóképzőkar, Szabadka
Iskola, Zenta Szabó Magda, Svetozar Marković
Dr. Mészáros Zoltán, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Szabadka
Nyelvi Gimnázium, Történelmi Tátyi Tibor, Felvidék Ma portál, olvasó-
Levéltár, Szabadka szerkesztő – pedagógus, Párkány

TARTOMÁNYI
OKTATÁSI ÉS
MŰVELŐDÉSI
TITKÁRSÁG
és a
VAJDASÁGI
PEDAGÓGIAI
INTÉZET

SZÜLŐFÖLD ALAP

MAGYAR NEMZETI CIP-Katalogizacija u publikaciji

TANÁCS Biblioteka Matice Srpske, Novi Sad

37 (05)

Új Kép : pedagógusok és szülők folyóirata / felelős szerkesztő Soós Edit.

– 1. évf., 1.sz. (1997) – . – Szabadka : Vajdasági Módszertani Központ, 1997-.
– Ilustr. ; 23 cm

Deset puta godišnje. – Rezimei na srpskom jeziku.

ISSN 1450-5010