P. 1
Új Kép (2007. szeptember)

Új Kép (2007. szeptember)

|Views: 593|Likes:
Published by Új Kép
XI. évfolyam 7. szám
XI. évfolyam 7. szám

More info:

Published by: Új Kép on Feb 02, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/18/2013

pdf

text

original

ISSN 1450-5010

ÚJ KÉP
Pedagógusok és szülők folyóirata

2007

szeptember

Pedagógusok és szülők folyóirata XI. évfolyam 7. szám, 2007. szeptember Szerkesztőbizottság /članovi uredništva: Bori Mária, dr. Gábrity Molnár Irén, Hajnal Jenő magiszter, dr. Hózsa Éva (irodalmi szerkesztő/ književni urednik), dr. Illés Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem), dr. Péics Hajnalka, Soós Edit (felelős szerkesztő/odgovorni urednik), Szálas Tímea (szerkesztő/urednik), Szőke Anna, dr. Zsolnai Anikó (Szegedi Tudományegyetem), Beszédes István (műszaki és művészeti szerkesztő/ tehnički i umetnički urednik). A laptanács tagjai/Savet lista: Miskolczi József (elnök), dr. Bányai János, dr. Pintér János (alelnökök), Grgo Francišković, dr. Horváth Mátyás, Kucsera Géza, dr. Losoncz Alpár, Ninkov Irén, Pető István, Priboj Potrebić Vesna, dr. Szöllősy Vágó László, Varjú Potrebić Tatjana, dr. Zolnai Albert . Lektor: Bálint Irén. Rezümé/Rezime: Tiberije Kopilović, Szálas Tímea. Szerkesztőség/Uredništvo: 24000 Subotica, Age Mamužića 13/II., tel./fax: (024) 554-184, e-mail: ujkep@tippnet.co.yu. Kiadó/Izdavač: Vajdasági Módszertani Központ Szabadka, Vojvođanski centar za metodiku Subotica. Elnök/Predsednik: Soós Mihály. Készült/Štampa: Grafoprodukt, Szabadka/Subotica. Az Új Kép az interneten: www.ujkep.net www.ujkep.tippnet.co.yu

Tartalom Tanulmányok, kutatások Berze Gizella: Fejlesztőpedagógia – fejlesztő foglalkozások tervezése Dr. Mészáros Zoltán: Közelebb a forrásokhoz! Hivatásunk eszköztárából Tátyi Tibor: Történelemtanítás a Felvidéken Námesztovszki Zsolt: PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban I. rész Jovan Bećar: Bačkotopolski pedagoški časopis iz 1897. godine Jovan Bećar: Topolyai pedagógiai folyóirat 1897-ből Irodalom Hírkosár

3 19 24 28 39 41 42 43

Egyes szám. Ára 100 dinár.

Tanulmányok, kutatások

3

Fejlesztőpedagógia*
FELMÉRÉSEK FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVEZÉSE
Berze Gizella

Kulcsszavak:

A fejlődés-fejlesztés elméleti kérdései
A fejlődést a belső érés és a környezet tranzakciója határozza meg. Fejlődés és fejlesztés elválaszthatatlan fogalmak. A pszichológiai fejlesztés a teljesítményt, vagy viselkedést létrehozó pszichikus funkciók, illetve struktúrák megváltoztatása. Mindig indirekt, folyamatos és tudatos–tervezett, a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított és az életkori sajátosságokhoz illeszkedő. Támasznyújtás az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához. Lehet: prevenciós, korrekciós és tehetséggondozás. Elméletek a gyermek fejlődéséről:
1. Nativista elmélet – a fejődés genetikusan meghatározott 2. Szenzualista elmélet – kizárólag a környezet felelős a fejlődésért (BACON és LOCKE, COMENIUS) 3. Konvergencia elmélete – az öröklés és a környezet hatásának mértékét tanulmányozta 4. FLAVELL (1982) Háló elmélete – szenzitív szakaszokat határoz meg 5. BRUNER koncepciója – enaktív-cselekvéses, ikonikus és szimbolikus reprezentációkat határoz meg 6. GYARMATHY ÉVA öt szakaszra bontja a gyermeki fejlődés folyamatát 7. PIAGET a műveleti lélektan megalkotója szerint a gondolkodási műveletek eredete a ténylegesen elvégzett műveletekben van.

→ tanulási zavar, → redukciós-korrekciós pedagógia → gyakorlatsor, → tipológia, → fejlesztő foglalkozások, → csoportos fejlesztés * A szerző az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának fejlesztőpedagógusi továbbképzési szakán végzett. A közölt tanulmány szakdolgozatának rövidített változata. Napis tretira ozbiljna pitanja razvojne pedagogije i to uz prezentaciju odgovarajućih teorijskih preliminacija. U praktičnoj sferi iznose se metodi planiranja razvojnih aktivnosti zatim operaciono izvođenje istih na konkretnim slučajevima. Nastavnik-praktičar u neposrednom radu zapaža smetnje u napredovanju svojih đaka, pri čitanju, pisanju i računanju, što daje povoda da se naučno sagledaju uzroci svemu tome uz korišćenje iscrpne anamneze konkretnog slučaja. Naravno, ovo nije samociljna aktivnost, jer iz nje treba da slede terapeutske komponente. Pri istraživanju pomenutih smetnji

A tanulási zavarok meghatározása
SARKADY K AMILLA és Z SOLDOS M ÁRTA (1992/93) tanulási zavarnak tekintik azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál.

(Magyar Pszichológiai Szemle, 1992./93. 3-4. sz. 259–270. p.)

4
određuju se i odgovarajuće smernice uz primenu neuropsiholoških teorija. Autor teksta uz konsultovanje opširne literature pruža uverljiv materijal za razumevanje izuzetno složene materije koju je stavila pod lupu posmatranja.

Berze Gizella

Irányzatok a tanulási zavarok kutatásában és terápiájában
A szindróma kutatásában négy fő irányvonal rajzolódik ki: A neuropszichológiai elméletek képviselik a tanulási zavar első, széles körben elfogadott elméletét. Ezekben a megközelítésekben a probléma oka az agy károsodása. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és az agysérülést szenvedett betegek tünetei közötti hasonlóságon alapul az elképzelés, hogy a zavarok hátterében minimális sérülés állhat, amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár. A POS (pszichoorganikus szindróma) kifejezés a „pszichogén” tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszichológiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. Az agy korai károsodása feldolgozásbeli eltérésekhez vezethet. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél azonban ritkán található kimutatható agyi organikus károsodás, ezért egyre inkább a tanulási rendellenességeket az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. Ekkor keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés is. GESCHWIND (1979) Vizsgálatai alapján feltételezte, hogy egyes gyerekeknél az agyi struktúrák nem hajlamosítanak az olvasás, írás stb. verbális képességek elsajátítására. Geschwind ezt ahhoz hasonlította, mint amikor valakinek nincs jó rajzkészsége vagy zenei hajlama. A percepciós és perceptuomotoros elméletek a hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak. 1. A perceptuomotoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuomotoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik, a vizuális folyamatok nem tudnak jól struktúrált mintákat nyújtani a motoros tevékenység számára. AYRES a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja. Elgondolásának lényege, hogy a szenzoros input és a motoros output között folyamatos interakciónak kell létrejönnie. Taktilis, vesztibuláris és proproiceptív ingerek segítségével igyekszik adaptív választ kifejleszteni tanulási rendellenességet mutató gyerekeknél.

Fejlesztőpedagógia
B RIGITTE SINDELAR a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. Nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Programját Affolter háromdimenziós észlelésfejlődési modelljére alapozva dolgozta ki. A vizuális, auditív és taktilo-kinesztéziás észleletek három fő kognitív területen, az emlékezeten, észlelésen és figyelmen keresztül, valamint három fejlődési szinten, modalitásspecifikus, intermodális és szériális felfogáson át vezetnek azokhoz a magasabbrendű képességekhez, amelyek lehetővé teszik többek között az írás, olvasás és számolás elsajátítását is. A rácsszerkezet bármely pontján keletkező deficit gátja lehet az iskolában szükséges képességek kialakulásának. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok ezen gyenge pontok feltárására, illetve megerősítésére szolgálnak. PORKOLÁBNÉ BALOGH K ATALIN, az ELTE BTK Neveléslélektani Tanszéke docense széleskörű kutatásokat kezdett, és óvodai prevenciós programot dolgozott ki. A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. Mivel a szenzomotoros integráció szenzitív periódusa főleg az óvodáskorra esik, ezért erre a korosztályra koncentrált a fejlesztésben. Elgondolása szerint vizuális, auditív és kinesztétikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élményeknek egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az iskolai készségek – írás, olvasás, számolás – elsajátításához. Programja az óvodai, ill. iskolai nevelésbe beépíthető mozgásos, játékos fejlesztés, amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztétikus, téri-vizuális- éa auditív élményekhez. Szerbiában TADIJA E RAKOVIĆ dolgozott ki módszert és gyakorlatsort a tanulási és viselkedési problémákkal küszködő gyerekek számára, amelyet reedukációs-korrekciós pedagógiai munkának nevezett. A gyakorlatsor négy részből áll: a.) test – mozgás – tér – idő b.) szenzomotoros és manipulációs tevékenység c.) olvasás – írás – számolás d.) relakszáció és ritmikus gyakorlatok

5

2. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának. 3. Percepciós elméletek elsősorban Frostig nevéhez fűződnek. Az észlelésben mutatkozó deficittel foglalkoznak. A perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat, fejlesztő programokat kialakítani. A pszicholingvisztikai elméletek a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingviszikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. F RANCES -WILLIAMS (1970) szerint a normálisan fejlődő gyerekeket a gondolkodás eszközeként használt nyelv különbözteti meg a lelassult fejlődésűektől. Az egyébként normális intelligenciával rendelkező gyerekek artikulációs nehézségei jelezhetik a későbbi problémát. Sok később tanulási zavarokat mutató gyermeknél azt tapasztalta, hogy nem használják a nyelvet szimbólikus folyamatként. Elméleti alapjaikra építve olyan fejlesztő programokat dolgoztak ki, amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni.

6

Berze Gizella A Magyarországon a 60-as években megindult diszlexia prevenciós és terápiás munka szintén pszicholingvisztikai alapokra épült. M EIXNER I LDIKÓ pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta megoldhatónak. Gyógypedagógusok kezdték meg a terápiás illetve prevenciós munkát. A behaviorista elméletek a tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik, és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. A korrekció legmegfelelőbb eszközét a viselkedésterápiában látják. L EARY és munkatársai a gyerek tanulmányi eredményét, társas viselkedésbeli megnyilvánulásait kezelték. Leary-ék követelményeket állítottak a gyerek elé, és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták, ezáltal a helyes viselkedés megerősödött, a helytelen gátlódott.

A tanulási zavarok osztályokba sorolása
A tanulási zavarok azonosítását megkönnyítendő különböző osztályozási kísérletek történtek. A négy fő elméleti irányzat alapján a kutatók elsősorban tüneti szinten csoportosították a tanulási zavarokat. A hagyományos, a részképesség-kieséseket jelző (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb.) felosztáson belül és különböző kombinációkban további alcsoportokat alkottak. A nyelvi és nem-verbális alcsoportokat, az iskolai teljesítmény szerinti alcsoportokat – olvasásdeficit, számolás/írás deficit és figyelemdeficit – megkülönböztető irányzatokat. A diszlexia három csoportját különítették el:
◉ Az első a diszfonetikus csoport, amelynek tagjai globális olvasási technikát használnak, sok hibával – kihagynak, beletesznek betűket, szótagokat, könnyen tévesztik a szavakat, mást behelyettesítve. ◉ A diszeidetikus csoport fonetikus stratégiát alkalmaz. Nehezen ismerik fel a szavakat mint egészeket, így lassan, nehezen olvasnak. ◉ A harmadik a kevert csoport, amelynek fonetikus és a globális területen is nehézségeik vannak. A legtöbb iskolai probléma náluk tapasztalható. BAKKER , B OUMA, & GARDIAN megpróbálták az olvasási hibákat az olvasásban szerepet játszó neuro-pszichológiai folyamatokhoz kötni. Az olvasási sebességre és pontosságra alapuló osztályozásban a diszlexiának három típusát különböztették meg: 1. Lingvisztikus – viszonylag gyorsan olvasnak, de sok hibával és félreolvasással. 2. Perceptuális – kielégítően pontos az olvasásuk, de nagyon lassú. 3. Kevert – az előbbi két típus jellemzőit vegyíti.

A magyarországi kutatások együtt vizsgálják az olvasás, írás és a matematika elsajátításában mutatkozó zavarokat. Ha a diszkalkuliát részképesség-zavarnak tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy feltehetőleg valamely finom idegrendszeri sérülés következményeként fellépő agyi diszfunkcióval állunk szemben, amelynek következtében sérül az érzékelés-észlelés folyamata is. A szakirodalom megkülönbözteti az elsődlegesen és másodlagosan kialakult számolási gyengeséget.

Fejlesztőpedagógia Az elsődlegesen kialakult számolási gyengeség mindenkor a központi idegrendszer sérülését vagy az agyműködés genetikailag függő és – gyakrabban – perinatálisan megszerzett sajátosságait mutatja. Ilyenkor az agyműködés meghatározott funkciózavarai mutathatók ki. A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakcióként jelentkeznek, „stresszhatásként”, s ez a stressz a számolással van összefüggésben.

7

Vizsgálati eljárások
Számos vizsgálati eljárás, amelyet a tanulási zavarok diagnosztikájában használnak egy-egy készséget mér csupán, így például a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt, a Frostig-teszt a vizuo-percepciót méri. A nyelvi képességeket vizsgálja GÓSY M ÁRIA GMP-tesztje. Ide sorolhatóak azok az eljárások, amelyek a tünetet mérik, mint például a Meixner-féle olvasás-teszt. A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások összetettebbek, több képességet mérnek. A MSSST (the Meeting School Street Screening Test) az észlelés, a motórium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot, az Inizanféle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe a téri orientáció, beszéd és az idői orientáció. Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki Porkolábné dr. Balogh Katalin. A csoportos szűrés részben pedagógiai – részben pszichológiai módszerekkel történik:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. osztálytermi megfigyelés megadott szempontok segítségével írás – számtan füzetek elemzése, típusos hibákra koncentrálva emberrajz készítése figyelemvizsgálat a téri pozíció észlelésének vizsgálata Edtfeldt-teszttel a téri percepció fejlettségének mérése Dyslexia Prognosztika (DPT) teszttel, ezen belül betűalakok felismerése, megkülönböztetése, mértani formák másolása a GMP6, GMP9, GMP10 a testséma fejlesztésének mutatói a mozgásfejlettség vizsgálata dominancia vizsgálata a rövid idejű memória vizsgálata

N.

Esetismertetés

Anamnézis: G. N. 8 év és 4 hónapos kislány. Figyelemzavar, olvasási és írási nehézség miatt került vizsgálatra. Az anamnézisből kiderül, hogy veszélyeztetett terhességből a 32. héten, császármetszéssel született. Súlya 1050 gr, hossza 38 cm. APGAR érték 5/7. Újraélesztették. Születése után a 7. órában vették fel egy belgrádi koraszülött-osztályra, ahol 3 hó-

8

Berze Gizella napos koráig ápolták. A kezelés során agyvérzést kapott, de ez fokozatosan felszívódott. Az elbocsátáskor az archaikus reflexek nem teljesek, fejét nem emeli. Súlya 3050 gr, hossza 48 cm. Nem szopott, tápszerrel etették. Korai fejlődése a kezdeti nehézségekhez képest problémamentes volt, ám érthető módon kissé késett. 6-7 hónaposan fordult át a hasára, 10 hónaposan mászott és 14 hónaposan állt fel. Az anya szerint ekkor már önállóan járt is. Beszédfejlődése kissé késett, de azonnal mondatokban beszélt. Nem volt beszédhibája. Említést érdemlő gyermekkori betegsége nem volt, kórházi kezelést igénylő probléma nem merült fel. Testi fejlődése jelentős lemaradást mutat a korosztályához képest. Kistermetű, fejletlen, szinte légies jelenség. Négyévesen ment óvodába, beilleszkedési nehézsége nem volt. Beszéde tartalmilag ép, kerek, összefüggő mondatokat mond. Kapcsolatfelvétel jó, kontaktusba könnyen bevonható, szorongás egyáltalán nem tapasztalható, mosolygós, jókedvű, kiegyensúlyozott. Mozgásvizsgálat: Nagymozgásaiban darabosság figyelhető meg. Célirányos mozgásai pontatlanok. Páros lábon szökdelés összerendezetlen kéz- és lábmozgással jár együtt. Egy lábon szökdelés váltakozva, szintén nehézkes. Egyensúly láthatóan éretlen: „Tériszonyom van” – mondja. Finommozgások: Ujjak sorba érintése: Az ujjak alig mozdulnak, inkább a hüvelykujj mozgatásával végzi el a feladatot. A jobb kéz mozgása különösen görcsös, nehézkes. A gyűrűs- és kisujj mindkét kézen együtt mozog. A kéz ellentétes ökölbeszorítását és nyújtását sok tévesztéssel, hibásan végzi, egy idő után együtt mozog mindkét kéz. Ujjazonosítás A megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása. A jobb kézen többszöri próbálkozás után is mutatóujjként azonosította a kisujját és fordítva. A bal kézen a kisés gyűrűsujj érintését egyáltalán nem volt képes azonosítani, azt mondta: „Bal kéz”. Testséma fejlesztésének mutatói: A finomabb testrészek azonosítása nem sikerült neki. Legkevésbé az ujjaké. A nagyobb testrészek közül a törzs részeit nem tudta megmutatni. Jobbkezes. Emberrajz: A részletek feltüntetésében hiányos, a kar és a lábak tagoltsága nem megfelelő. Az ujjak száma három a jobb, kettő a bal kézen (ez a matematika területén jelez nehézségeket), alig kivehetően ábrázolva. A fej aránytalanul nagy a törzshöz képest. A vonalak határozottan kapcsolódnak a kapcsolódási helyeken, számottevő kereszteződés vagy hézag nincs. Folyamatos vonalvezetésű, kevés részletű rajz.

Fejlesztőpedagógia Rövid idejű memória vizsgálata Legjobb eredményt a több hangban különböző szavak ismétlésével ért el, bár ez is rendkívül gyenge teljesítmény. Az értelmetlen szótagokat nem tudta elismételni. Mindez a rövid távú verbális memória gyengeségét mutatja, ami az írásnál is gondot okoz.
GMP GMP6=90% GMP10=100% GMP9(kép)=90%

9

A rövid távú verbális memória gyengeségét valószínűleg a vizuális terület erősödésével kompenzálta, mert GMP9=90%. A szóbeli tanulás nehezített. A szövegértésben ezt tartalmi összefüggésekkel pótolja. A matematikában a szöveges feladatok megoldása emiatt nehézségekbe ütközik. Mivel a rövid idejű memória és a GMP ilyen eredményt mutattak, a vizsgálatok közé felvettem a DIFER megfelelő altesztjeit. A teszteredmény szerint a beszédhanghallás fejlődése befejező szinthez érkezett, de nem érte el az optimumot. Mivel fennáll a lehetősége az agy korai károsodásának, a rövid távú verbális memória gyenge, de a GMP vizsgálatokban és a DIFER megfelelő altesztjeiben jól teljesített, figyelembe kellett vennem még egy lehetőséget, ami a tanulási zavart okozhatja: lehetséges, hogy emlékezete azért gyengébb, mert az egymás után jövő információkat nem tudja tárolni. Sorrendi problémái vannak minden területen, mert egyszerre csak kis idői Gestaltot tud felfogni. Azokban a feladatokban ugyanis, amelyek nem szériális, idői lefolyáshoz kötöttek, zavartalanul teljesít. A lelassított beszéd (szavakat másodpercenként hallja a rövid idejű memória vizsgálatban) nehezíti a dolgát, mert a következő szó elhangzásáig „lejár a rövid Gestalt-ja”. (Gyarmathy É.) Tehát számára megfelelőbb, ha rövidebb egységeket közlünk vele, mert azt egy képzetté tudja alakítani. Ha ez után hagyunk szünetet és csak a szünet után adjuk a következő információt, a kialakult képzethez hozzá tudja rendelni az utána következő képzetet – egységenként kezelve a hallottakat.

N. 1. rajza

Kontroll rajz

10
Figyelemteszt EDTFELDT-teszt DPT Betűalakok felismerése Hibák száma Hibák száma Hibák száma Teljesítmény %

Berze Gizella

Mértani formák

Átnézett ábrák száma

Jó megold. száma

Jó megold. száma

Pont

Pont

Pont 7 7

Név

%

%

N.1. N.2.

628 743

24 11

96,17 98,51

5 5

2 2

12 12

60 60

10 15

8 0

14 45

30,11 100

K. H.K. második osztályos tanuló, 8 éves. Viselkedési zavar és írási nehézségek miatt került vizsgálatra. Testi fejlettsége átlagos, korának megfelelő. Viselkedése visszafogott, szorongó, nem beszél, szemkontaktust nem lehet vele felvenni. Kezeit elrejti, csak akkor dolgozik a teszteken, ha egyedül marad az asztalnál. Amikor próbálok közelíteni hozzá, jellegzetes, hirtelen mozdulattal elrejti a papíron látható ábrákat a tenyerével. Kérdésre igennel vagy nemmel válaszol, alig hallhatóan. Tréfára, viccre apró félmosollyal reagál, de tekintetét nem emeli fel. Anamnézis Az anamnézisből kiderül, hogy problémamentes terhesség után, 9 hónapra született a tengeren túlon, testsúlya 3700 gr, testhossza 52 cm. Harmadik gyerek a családban, két lánytestvére van. Három éves koráig szopott. Betegségei nem voltak. Önállóan járni 13 hónapos korában kezdett, nem mászott, a hasra fordulás és az önálló felállás idejére az anya nem emlékezett. Három évesen kezdett mondatokban beszélni. Járt logopédushoz. Az anya a három gyerekkel 2001-ben költözött Szerbiába. A szülők elváltak, az apa ott maradt. Lakásgondjaik csak egy éve oldódtak meg, addig a két nagyszülőnél laktak (3 nap egyiknél, 4 nap a másiknál). Az anya szerb–magyar házasságból való, az apa magyar. Az anya mérnök, de egy nyelviskolát vezet, ebből tartja el a családot. A gyerekek és az anya gyakran használják még most is az angol nyelvet a kommunikációban, az anyai nagymama szerb. Négy évesen ment óvodába, magyar tannyelvű csoportba. Nagyon nehezen illeszkedett be. Egy évre a pszichológus javaslatára és a nyelvi nehézségek miatt visszatartották az óvodában. Adminisztratív okok miatt nem került egy iskolába a nővéreivel. Az iskolák utólag felajánlották az áthelyezés lehetőségét, de az anya nem tartott rá igényt.

% 77,7 77,7

Fejlesztőpedagógia

11 Fejlettségmérő lapok

Mozgásvizsgálat Nagymozgásaiban megfigyelhető némi darabosság, merevség. Labdaelkapásban (3m) nagyon ügyes. Páros lábon, majd egy lábon szökdelés és az egyensúlyozás megfelelő. Finommozgások: A testséma fejlesztésének mutatói A finomabb testrészek közül a kéz, az arc elemeit nem tudta azonosítani. Emberrajz: A rajzot csak akkor volt hajlandó elkészíteni, ha senki nem nézte munka közben. Végül úgy egyeztünk meg, hogy ha befejezte, lefordítja a lapot, és otthagyja a padon. Az utasításban csak az szerepelt, hogy rajzoljon egy embert. Profilban rajzolta az emberalakot, amely egy női figura. A részletek feltüntetésében hiányos. A kar és a lábak tagolatlanok, ujjak nincsenek. Az arc részletei hiányosak, de a hajat igyekezett részletesen ábrázolni. A vonalvezetés nem folyamatos, néha csak vázlatszerű. A rajzon szerepelnek tárgyak, amelyekről nem volt hajlandó beszélni. Látva az elkészült rajzot úgy döntöttem, hogy adandó alkalommal egy családrajzot is kérek tőle. A szorongásos tünetek a családrajzban és az emberrajzban is rendkívül hangsúlyosak. A gyermek megismeréséhez, a fejlesztés tervezéséhez az iskolapszichológus segítségét kértem. A pszichológus véleménye szerint az apa hiánya, a környezetváltás, a szociális, családi bizonytalanság okozza a szorongást. Mindkettőnk véleménye az volt, hogy a fejlesztés mellett pszichoterápiás segítségre is szüksége van. Erre azonban objektív okok miatt nem került sor.
GMP GMP6=60% GMP10=90% GMP9=70%

Első számú feladat K.-nál az, hogy megnyerjem a gyereket a fejlesztés érdekében. Az ő „esetében” különösen fontos a személyiségfejlesztés egészébe ágyazott fejlesztés. Az énképp, önismeret, együttműködés fejlesztés. Igényszint növelése. Mivel N., a kislány nagyon együttműködő, szívesen beszél, játszik, a fejlesztő foglalkozásokat úgy tervezem, hogy minél jobban kihasználjam a kislány motiváltságát K. érdekében. Mindkettejüknél szükség volt az időben való tájékozódás fejlesztésére, ezért minden foglalkozást úgy indítottunk, hogy az előző nap eseményeiről beszéltek. Egy eseménynaptár készült folyamatosan, amiről az idő előrehaladtával egyre többet lehetett mondani.

12

Berze Gizella K. azonban nem volt hajlandó saját magáról beszélni, ezért azt a kommunikációs gyakorlatot alkalmaztam, amikor a személy behelyettesíti magát a másik szerepébe és úgy beszél. Eleinte természetesen csak pár szót mondott magáról, de a kislány készségesen kibővítette a hallottakat. Amikor N. nem úgy adta elő a történeteket, ahogyan K. elképzelte, közbeszólt, kijavította. Négy-öt alkalom után viszonylag jó együttműködést mutatott. Érdekes megemlíteni, hogy amikor K. a kislány „helyett” beszélt, sokkal gördülékenyebb, kifejezőbb volt a beszéde. Nyolcadik alkalommal (kb. 1 hónap) után jutottunk el oda, hogy K. saját élményeit önállóan, kevés szorongással elmondta.

K. 1. rajz
Figyelemteszt EDTFELDT-teszt DPT

K kontroll rajz

Betűalakok felismerése Hibák száma Hibák száma Hibák száma Teljesítmény % Átnézett ábrák száma

Mértani formák

Jó megold. száma

Jó megold. száma

Pont

Pont

Pont 8 8

Név

%

%

K.1. K.2.

556 743

14 2

97,48 99,73

5 5

0 0

20 20

100 100

15 15

10 25 0 45

55,33 100

% 88,8 88,8

Fejlesztőpedagógia

13 A csoportos fejlesztés felépítése, tervezése

A pszichológiai fejlesztés mindig a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított – az életkori sajátosságokhoz illeszkedő eljárásokkal történő – támasznyújtás, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális környezetet. Nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsítása, vagy erőltetett rátanítás. Csoportos korrekciós fejlesztésben célravezető a komplexitás elvét érvényesíteni: többirányú ráhatás a fejlődés azon súlypontjaira, amelyek célzott fejlesztésén keresztül több terület is kedvezően befolyásolható. Figyelembe kell venni a normálfejlődés fejlődési fázisait, sorrendiségét. (E fázisok ismételt bejárásával az egyes funkciók újratanulhatók.) A funkciók zavarai leginkább az olvasás, írás, és számolás elsajátításában okoznak nehézséget. A teljesítményben megjelenő nehézségek hátterében eltérő funkciózavarok állhatnak. A korrekció arra a háttér-funkcióra kell, hogy irányuljon, amely felelős az adott teljesítményzavarért. Olvasási nehézséget, pl. éppúgy okozhat a fonéma észlelés zavara, mint a szeriális problémák, vagy a vizuális szerveződés különböző eltérései, a matematikai műveletek gyökere pl. a saját testen és a térben való tájékozódás megfelelő fejlettségében rejlik. A fejlesztés tervezésénél onnan érdemes indulni, ahol a gyermekek erősségei vannak. Nem fog önmagától olyasmivel kitartóan foglalkozni, ami jelentősen meghaladja a képességeit. Engedjük, hogy felfedezze saját problémamegoldó módszereit. Akkor is kaphat nehezebb elvonatkoztatást kívánó feladatokat, ha más típusú egyszerűbb feladatokkal nem boldogult. A gyermek ismeri az utat, amely fejleszti őt. Fejlődése során egyre a megfelelő játéktípust választja – funkciójátékok, szerepjátékok, konstrukciós játékok, majd szabályjátékok – tökéletes tervet állítva össze, így gyenge pontjainak korrigálására is kész. A fejlesztő foglalkozások a mozgás, testséma és percepció fejlesztését tartalmazzák, ám a programhoz mindig szervesen illeszkedik egy verbális fejlesztő program is. A foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a felmérések eredményeit, majd „összefésüljük” a csoport tagjainak eredményeit, így az egyéni és a közös problémák együtt adják a munka tervének vázát: A fejlesztés célterületei
N. Járás Egyensúlyérzék Szem-kéz koordináció NK. Kúszás, mászás, fordulások, ugrások Téri tájékozódás Iránydifferenciálás Ritmus Lateralitás Főbb testrészek Finomabb testrészek Iránydifferenciálás K. Formaészlelés

Ujjak Szem-kéz koordináció

14
N. Irányok differenciálása Sorrendiség NK. Tájékozódás az időben Hangdifferenciálás Hanganalízis Fonológiai kód Rövid idejű memória-verbális Írás Olvasás K.

Berze Gizella

Vizuális differenciálás Alak-háttér Sorrendiség Formaészlelés

Összegzés
N. A fejlesztő foglalkozások során megváltozott a magatartása: nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lett. További teendők: Továbbra is fejlesztésre szorul a következő területeken: – Nagymozgások – Testséma – Finommozgások – Percepció: iránydifferenciálás, alak-háttér, auditív memória. Már az első vizsgálatoknál kiderült, hogy a számfogalom – mennyiség területén is gondjai vannak (Az emberrajzon csak három ujja volt a figurának). Ezért a továbbiakban a fejlesztéseket úgy kell tervezni, hogy a percepciófejlesztésben a matematikai területek fejlesztése hangsúlyosabb helyet kapjon. K. Elsősorban a viselkedésében beállt pozitív változások indokolják a fejlesztő foglalkozásokat. Még mindig hallgatag, visszahúzódó, de a munkáit már nem takarja el a kezével. Beszélgetni is lehet vele, bár a családjáról most is nagyon szűkszavúan szól. Már nevetni is szokott. A verbális percepció fejlesztését azért tartom indokoltnak, mert a nyelvtanulást pozitívan befolyásolja. A magabiztos nyelvhasználat pedig biztonságot adna neki.

Fejlesztőpedagógia

15 1. fejlesztés

Fejlesztendő terület

Fejlesztő tevékenység

Eszközök

Nagymozgások

Mássz végig a kék vonalon! Fordulj jobbra (a pad felé) és hason kússz végig a padon! Újra jobb felé fordulj és mássz át a kapu alatt! Vegyél egy babzsákot a tárolóból! Babzsákkal a nyújtott kezedben gördülj végig a szőnyegen! Fuss a startvonalhoz! Gólyajárásban, magas térdemeléssel menj végig a piros vonalon, a babzsákot tartsd a bal kezedben! Menj a pad mellett úgy, hogy a babzsákot a bal lábaddal csúsztatod a padon! Lábbal előre, hátadon kússz át a kapu alatt! Babzsákot tartsd a hasadon! Babzsákot szorítsd a térded közé, és gördülj végig a szőnyegen! Fuss a startvonalhoz! Mássz végig a jobb oldali vonalon, jobb kezedben a babzsákkal! Jobb kezeddel görgesd végig a padon a babzsákot! Svédpad Szőnyeg Alacsony kapu Tárolóedény babzsákokkal Piros és kék ragasztószalag

Iránydifferenciálás Térérzékelés Egyensúlyérzék Szem-kéz koordináció Elemi mozgások Alapozzuk a dominanciákat Testséma

16
Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Berze Gizella

Testséma fejlesztés

Bújj át a kapu alatt jobb kezedben a babzsákkal! Szorítsd a babzsákot a térded közé és bukfencezz egyet előre! Feküdj a szőnyegre! Emeld fel mindkét kezed, majd lassan engedd le a szőnyegre! Emeld fel mindkét lábad, majd lassan engedd le a szőnyegre! Ne koppanjon a sarkad a szőnyegen! Emeld fel a fejed 10-szer! A vállaid maradjanak a padlón! Fordulj hasra! Végezz „repülő” mozgást mindkét kezeddel! Gurulj végig a szőnyegen úgy, hogy nem segítesz a kezeddel! Egyensúlyozd a hurkapálcát a mutatóujjadon! Hallgasd meg, milyen hangot adnak a vödrökben lévő dolgok! Most fordulj el, és találd ki, melyik vödröt rázom! (1. víz, 2. üveggolyók, 3. búzaszemek, 4. szögek) Válaszd ki hallás alapján azt a vödröt, amelyikben a szögek vannak! Próbáld sorra mindegyiket! Ismételd vele a következő ritmusokat (én a búzaszemes vödörrel mutatom neked a mintát): ι ι π, π π ι, ι π ι, π π ι ι Szőnyeg

Nagyobb testrészek,

Egyensúly, szemkéz koordináció

Hurkapálca

Percepció
Auditív percepció Akusztikai hallás fejlesztése: hangdifferenciálás

Auditív emlékezet fejlesztése: auditív ritmus

Vödrök, üveggolyók, búzaszemek, víz, szögek

Fejlesztőpedagógia
Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

17

Fonológiai – szerkezeti kódolás: auditív zártság,

Találd ki, melyik szóra gondoltam! Csak a szó elejét mondom: LAB_ _, BÚ_ _, VÖ_ _ _ (labda, búza, vödör) Most csak a szó végét mondom: _ _RÁG, _ _LAK, _ _RUZA (virág, ablak, ceruza – ezen kívül minden más megoldás is elfogadható) Építsünk szavakat! Szótagokat mondok, távol egymástól. Te mondd ki egészben! FÜ–ZET, AJ–TÓ, NO–É–MI, KAR-CSI Most összekeverem a szótagokat, úgy mondom neked, te rakd őket helyes sorrendbe: DÍRRA (radír), RA-Ó (óra), GÉR-E (egér), RU-ZA-CE (ceruza) Válogasd szét a formákat külön kupacokba! Építsd fel a formákból a képen látható várat! Tedd az álló egyeneseket a piros dobozba! Tedd a kapuformákat a kék dobozba! Tedd a körformákat a zöld dobozba! Tedd a csészeformákat a sárga dobozba! Tedd a fekvő egyeneseket a lila dobozba! Tedd a ferde egyeneseket a fehér dobozba! Színes, műanyag formák, 6db színes doboz

fonológiai kódolás

Vizuális percepció
Vizuális differenciálás, formaészlelés Forma- és színészlelés, alak- háttér, szem- kéz koordináció, keresztcsatorna (auditív emlékezet – műveletvégzés hallott auditív információk alapján)

18
Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Berze Gizella

Szerialitás, alak- háttér, keresztcsatorna (szövegértés, számlálás) Perifériális látás, iránydifferenciálás

Olvasd el az utasításokat, és színezz!

Ebben a sorban minden második levél sárga legyen, a többi bármilyen más színű!

Ebben a sorban minden harmadik legyen sárga, a többi bármilyen más színű! Ebben a sorban minden negyedik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

A mókus lassan mászik le a fáról. Mozdulatlan fejjel csak a szemeddel kövesd! Válaszolj, mit látsz tőled balra! Válaszolj, mit látsz tőled jobbra!

Ebben a sorban minden ötödik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

Ebben a sorban minden hatodik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

Ebben a sorban minden hetedik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

Fémrúd, plüssmókus, zsineg

Tanulmányok, kutatások

19
Ogromnu prednost pruža saradnja gimnazije «Kostolanji Deže» i Istorijskog arhiva u Subotici činom otvaranja dostupnosti izvornim materijalima. Autor nam skreće pažnju da ovaj program ukazuje na krizu nastave istorije i manjkanje nove paradigme. Postala je floskulom tvrdnja da se istorija piše na osnovu izvornih materijala i savremenih nosilaca informacija. Ali kako se to predaje i može li drukčije – pitanje je na koje traže odgovor gore navedeni kooperanti. Konstatovano je da je u dosadašnjoj praksi nastava istorije invarijantna. Metod teksta i njegovo respondiranje prema nastavniku već dugo dominira sa tendencijom rasta teksta. Stvari izmiču kontroli. U SAD se razmišlja o ukidanju istorije zbog male transferibilnosti što je svakako krajnost. Ako đak uzme udžbenik istorije u ruku onda ga velika količina teksta ne motiviše mnogo. Autor stoga predlaže aktiviranje resursa kreativnosti. I program pomenute saradnje govori da đaci kada zađu u istorijski arhiv mogu naći mnoge dragocenosti i analizom istih cizelirati istorijska znanja i spisateljski ukus. Tu ima još mnogo

Közelebb a forrásokhoz!
Mészáros Zoltán 2005 őszén merült fel az ötlet, hogy a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, és a Szabadkai Történelmi Levéltár egy közös vállalkozásba fogjon, hogy a diákok számára elérhetővé és érthetővé tegye a levéltárat, hogy megismerjék, és megtanulják használni annak lehetőségeit. A körülmények 2006 tavaszára értek meg, így az 2006/2007-es tanévben elkezdődhetett a diákok levéltárba járása. A két intézmény közös vállalkozására 15 diák jelentkezett, az 1N, 1A, 2N és 3N osztályokból. A 2006-os évben a levéltárral mint intézménnyel és annak munkájával ismerkedtek. Végigjárták a raktárakat, megismerkedtek az archivisztika alapszabályaival, a levéltár különböző részlegeinek munkájával, megtanulták hogyan kell okmányokat és könyveket kikérni, és használni. Mivel úgy tűnt, hogy számukra a leghasznosabb és legérdekesebb a középiskolák anyagai lehetnének, ezért azok kutatása kezdődött el, 2-4 tagú csoportokban kutattak egy-egy iskoláról szóló fondot.

A PROGRAM LÉTJOGOSULTSÁGÁRÓL – A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KRÍZISE, EGY ÚJ PARADIGMA HIÁNYA
Közhely, hogy a történelmet a történelmi források (írott, tárgyi, szóbeli és immár filmek, digitális hordozókon képződő adathordozók) alapján írják. De vajon, hogyan tanítják, és lehet-e másként? Erre a kérdésre keresett választ a Szabadkai Történelmi Levéltár és a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium közös projektuma, amelynek ötlete még 2005-ben merült fel, de csak a 2006-os tanévben sikerült megvalósítani. A történelemoktatás aktuális kérdéseit vizsgálva azt láthatjuk, hogy az a kezdetektől a mai napig alig változott. A diákoknak szöveget kell olvasniuk, és ezt próbálják visszamondani, rosszabb esetben valamilyen tesztkérdésekre válaszolhatnak. Az elmúlt évszázadokban csak a szöveg minősége és mennyisége változott. Kezdetben növekedett, majd amikor a 20. század végére kiderült, hogy nem növelhető tovább, elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne azt csökkenteni, de a fő kérdésre nem született válasz. Ezek a folyamatok jellemzik a szerbiai történelemoktatást is. Az egyre színesebbé váló kiadványok alig változtatnak a „lényegen”, vagyis azon, hogy szöveget kell megtanulni. Magyarországon az adathalmozást és visszakérést az elviselhetetlenségig fokozták, és semmit sem javult a helyzet, sőt inkább bonyolódott az által, hogy különböző „kompetenciákat” követelnek meg. Ezzel szemben NyugatEurópában és Észak-Amerikában a történelem kiszorulóban van a közoktatásból, mert az így szerzett tudás transzfere (a mindennapokban elképzelhető felhasználhatósága) igen csekély. Érdekes, hogy ennek ellenére a történelemről számos újszerű könyv jelenik meg, miközben az adatgazdagság soha nem látott méreteket öltött (Gondoljunk csak K EEGAN, DAVIES könyveire!). Az adatok ekkora halmaza lehetetlenné teszi azok észben tartását, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi módon kezeljük őket. És valóban, valahogy kezelni kell őket, hiszen az nem megoldás, hogy a történelmet kitessékelik a tanulandók közül.

20
činiti jer treba prekoračiti saznanja stečena na časovima maternjeg jezika i oprobavati se izvan toga na drugim poljima.

Mészáros Zoltán Az újfent megjelenő tankönyvek, a BBC, Discovery és egyéb adók dokumentumfilmjei (amelyekbe játékfilmelemeket is vegyítenek) egyre érdekesebbek, és egyre jobban átgondoltak, azonban ezekkel az a baj, hogy előre tálalva szolgáltatnak adatokat. Ugyanígy gond az is, hogy az így tálalt adatok nem mindig reprezentánsak, átfogóak, és sokszor alá vannak rendelve a szórakoztató szempontoknak. Ez nem is igazán gond, ha egy tartalmas órát akarunk a képernyő előtt tölteni, sőt hasznos is, de nem lehet tudást alapozni rájuk, noha kitűnően tudják az érdeklődést felkelteni. Visszatérve az iskolai oktatásra, meggyőződésem, hogy akármilyen szép és jó egy tankönyv, a diákok nem szerethetik, hiszen általa az a kényszer közvetítődik, hogy szöveget kell tanulniuk és visszamondaniuk. Én magamban ezt a jelenséget Ostrogorsky-paradoxonnak nevezem. Azt hiszem, hogy mindenki, aki az Újvidéki Egyetem történelem szakára járt, megismerkedett GEORG OSTROGORSKY könyvével Bizáncról (Georgije Ostrogorsky: Istorija Vizantija. Prosveta, Beograd, 1967, az első kiadás). Nos, ezt a könyvet szinte mindenki, aki egyetemistaként, vizsgára készülve a kezébe vette, nehéz és fárasztó könyvnek találhatta, azonban a tanulmányok befejezése után előszeretettel tér vissza hozzá, ha valamiről tájékozódnia kell. Nem vitás, hogy szükség van ilyen könyvekre. De vajon mire lenne szükség az általános és középiskolákban? És vajon hogyan juttassuk el a diákokat oda, hogy elő akarjanak venni könyveket, sőt forrásokkal akarjanak találkozni?

ELFELEJTETT ERŐFORRÁS – A KREATIVITÁS
Az előre összeállított tartalmak tehát fontosak, de ettől még nem lesznek kellemesek a diákok számára. Valójában úgy gondolom, hogy sokkal érdekesebb tankönyvet írni és szerkeszteni, mint olvasni, és esetleg bemagolni (ez utóbbitól minden érdekesebb). Valójában történelmet tanítani is érdekesebb, mint azt tanulni, ugyanis a tanár, a tankönyvíró nincs megfosztva attól, amitől a diák igen: a kreativitástól. Egy órát megtartani, vagy egy cikket megírni nem könnyű, de mivel energiánk befektetése a kreativitás örömével párosul örömet okoz. Ezzel szemben akár milyen jól írnak meg egy tankönyvet, és akár milyen jó órát tartanak az eredmény ugyan az – meg kell tanulni, és ebben nincs semmi kreatív, ami lényegesen csökkenti a jó munka után érezhető elégedettséget. Ha mód nyílik, aktivizálni kell a diákok kreativitását, és ennek kifejezetten jó terepe lehet a levéltár.

A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR ÉS A KOSZTOLÁNYI DEZSŐ NYELVI GIMNÁZIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSE
Amikor 2006 szeptemberétől elindult a program, 15 diák vehetett részt benne a munka jellege miatt (egy levéltárban nem lehet tömeges programot szervezni). Az első három hónapban három találkozás erejéig ismerkedtek a levéltárral (hogy miért van, és mire lehet használni). A diákok élvezték, amikor a levéltári raktárban jártak, és a régi iratokhoz is érdeklődéssel, de egyben nagy tisztelettel nyúltak, és mindezt a tanórákon felül tették. Elképzelhető, hogy mennyire pozitív lett volna a viszonyulás, ha mindezt a tanórák helyett tehették volna. Fontos volt az a tapaszta-

Közelebb a forrásokhoz lás, amit a levéltárban szereztek. Megérezhették, hogy mekkora helyet foglalnak el azok a források, amiből Szabadka története írható meg. Utólag elmondható, hogy ez volt a program legkellemesebb része. Az oldott hangulat egészen különbözővé tette a hangulatot az iskolaitól. Minthogy minden projektumnak valamilyen eredményt kell produkálnia, ezért – mint utólag kiderült – igen ambíciózusan három célt tűztünk ki magunk elé. Mindenképpen egy kiállítást akartunk létrehozni, emellett felmerült, hogy a diákokat kutató munkára ösztönözzük, harmadrészt pedig az jutott eszünkbe, hogy érdemes lenne, ha a diákok esszé formájában megírnák első élményeiket. Utólag ez az ötlet bizonyult a legsikeresebbnek. Megírták, ahogy megcsapta őket a levéltári raktárak „illata”, és ahogy sokkolta őket a levéltárban őrzött anyag mennyisége. Az esszékből az is kiderült, hogy a levéltárral való találkozásig fogalmuk sem volt, mi is zajlik ott, és az is kiderült, hogy tisztelettel vegyes csodálatot éreztek azért, hogy egyáltalán rendben, rendszerben lehet tartani annyi iratot. A következő lépés azt célozta meg, hogy a diákok aktív kapcsolatba kerüljenek a forrásokkal. Ennek érdekében azt javasoltuk, hogy a diákok a régi idők iskoláit tanulmányozzák, és mivel gimnazistákról volt szó, a gimnáziumokat, ill. középiskolákat. Ennek érdekében csoportokba osztottuk őket, és kiosztottuk a feladatokat. A Szabadkai Történelmi Levéltárban több középiskola anyagát őrzik. A legtöbb iratot a Moša Pijade Gimnázium (F:19) fondjában találhatunk, amelybe jogelődjei anya-

21

22

Mészáros Zoltán gai is beletartoznak. Jogutódja a Škola za zajedničko srednje vaspitanje i obrazovanje „Moša Pijade” OOUR Zajednička srednja škola „Bratstvo” Subotica 1977–1983. (F:330) külön fondot képez. A Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola Szabadka (F:42) 1907 és 1920 között működött. A Magyar tannyelvű gimnázium (F:331) 1946 és 1956 között létezett. A Piarista Gimnázium (Szabadkai Városi Katolikus Gimnázium) (F:332) 1942 és 1944 között működött. A szabadakai levéltár őrzi a Topolyai BratstvoJedinstvo Gimnázium (F:356) anyagait is. A Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium tanulói ezekben a fondokban kutattak. Az F:44-es fondot, az Állami Lánygimnázium anyaga képezi. Az F:19-es fondot, a Moša Pijade Gimnáziumot öt diák tanulmányozta, mivel ez a legnagyobb. A második csoportban két diák dolgozott, és két igen kis fondot tanulmányoztak, az F:42-es a szabadkai lánygimnázium fennmaradt iratait és az F:332-es a szabadkai Piarista Gimnázium anyagát tanulmányozták. Három diák tanulmányozta a harmadik csoportot az F:330-as fondot, a gimnázium jogutódját, a Moša Pijade Középiskolát. A negyedik csoport a 44-es fondot tanulmányozta, az ötödik csoport pedig az F: 331-es fondot. A kiállítás-szervezés volt a projektum leglátványosabb része, azonban a technikai feltételek és a technikai eszközök használata miatt, ez a feladat inkább a levéltár munkatársaira hárult. Ahhoz, hogy ebben a munkában a diákok nagyobb részt tudjanak vállalni, több időre lenne szükség, és a kiállítással szembeni elvárásokat, a megkomponáltságot és a reprezentativitás elvárásait a minimálisra kellene csökkenteni, sőt az egész feladatot rájuk kellene bízni, és az iskolai keretek között megszervezni.

AZ EREDMÉNYEK
Az értékelést tekintve a tanulmányírás volt a diákok munkájának legkevésbé sikerült része. Meg kell állapítanunk, hogy még az eminens diákok sem jutottak tanulmányaik folyamán arra a szintre, hogy leíró, értekező munkálat tudjanak kiadni a kezükből. Mégis ez a tapasztalat nagyon fontos tanulságokkal szolgál. Egyrészt rávilágít arra a feladatra, hogy diákjaink íráskészségét ne csak a „magyarórák” fogalmazásaira terjesszük ki, hanem tudatosítsuk azt is, hogy egyéb elvárásoknak is eleget kell és lehet tenni. Ugyanekkor ez azt is felveti, hogy írni tanulni nem csak a magyarórákon kell. A tanulmányírás feladatát azonban nem csak a megszületett tanulmányok minősége minősíti. A végeredménytől talán fontosabb az az út, amelyen eljutottak a végeredményig. A diákok megtapasztalhatták, hogy mit jelent adatokat gyűjteni, mit jelent őket úgy felhalmozni, hogy a későbbiekben használni is lehessen

Közelebb a forrásokhoz őket, és végül abba a folyamatba is belekóstolhattak mit jelent az adatokból szöveget alkotni. Igaz, hogy a tanulmányírás nagyon nehéz feladatnak bizonyult, de elég sok hasznot is hozott. A kiállítás mintegy megkoronázta az erőfeszítéseket, azonban a diákok részvételét erősíteni lehetne. Az esszéírás és a tájékozódó látogatás egyértelmű siker volt.

23

A TAPASZTALATOK – A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy még a középiskolában is élményeket kell adni a diákoknak. Úgy vélem, hogy hosszútávon minden gimnazistának el kéne jutnia a levéltárba, ha másért nem, hát azért, hogy megérezze a raktár illatát. Úgy vélem, hogy minden történelem ill. társadalomtudomány iránt érdeklődő diáknak meg kéne ismernie, hogy miként működik a levéltár, hogy milyenek a források, és mi módon lehet őket faggatni. Ez egyrészt elősegítené, hogy a történelemről, ill. társadalomtudományokról való vélekedés tárgyilagosabbá váljon, mert a diákok, a jövő felnőttjei felől merülhet fel ez az igény. Másrészt a levéltár szempontjából is fontos, hogy a közvélemény megismerkedjen a munkájával, és minél többen kapjanak kedvet a kutatásra. A következő tapasztalat, hogy a kutatás nem tűnik érdekesnek minden diák számára, ezért lehetővé kell tenni, hogy elhagyják a programot, és azokra a diákokra kell koncentrálni, akik a kutatás mellett döntenek. Ez eleve azt feltételezné, hogy a program kezdetébe több diákot kellene bekapcsolni. A legelszántabbaknak kellene lehetővé tenni a kutatást, és az első tanulmány megírását egy gondos vezetőnek kellene segítenie. A tanulmányírás folyamatát figyelve, egyértelművé vált, hogy a diákok mindenképpen egy kis fonddal kell, hogy kezdjék, ill. egy nagyobb fond pontosan körülhatárolt kis részével. A csoportmunka igénye is felemás eredményt hozott. Voltak olyan csoportok, ahol csak egyesek dolgoztak, míg mások alig tettek hozzá, sőt egyáltalán nem járultak hozzá a végeredményhez. Ezért célszerű lenne lehetővé tenni, hogy a diákok spontán alkossanak csoportokat, és azt is, hogy ki-ki csak azokkal működjön együtt, akivel szeretne ll. azt is, hogy ki-ki dolgozhasson egyedül, ha azt értelmes választásnak tekinti. Röviden a találkozás mindenkinek használna, az érdeklődők igény szerint kaphatnának képzést, míg az elszántakat addig kell segíteni, amíg meg nem írják sikeres tanulmányaikat. Eközben az időkorlátokat rugalmasan érdemes kezelni, hogy legyen idő a kreativitás kibontakoztatására.

24
Nastava istorije i način njene relizacije vrlo je relevantan za formiranje istorijske svesti đaka. Imajući to u vidu autor iznosi iskustva o tome zapažena u Slovačkoj u školama nacionalnih manjina. Da je ovo važno za postuliranje nacionalnog identiteta, pokazuje i to da je istorija maturski predmet na pr. u Mađarskoj. Ponukan praksom u nastavi i sadržajem udžbenika pre tranzicije, autor navodi mnoge komičnosti koje je nametala politčka ideologija, a koja je potiskivala sve ono što je trebao biti zadatak predmeta. I sam autor je o mnogim važnim događajima mađarske istorije doznao zahvaljujući samoučnom pristupu i kasnijoj podršci profesora u srednjoj školi. Studiranje u matičnoj zemlji nije bila dobra referenca jer je podozrenje ostao opasan recidiv prošlosti. Sa zadovoljstvom se konstatuje da sada već postoje (ne u celosti) dobri udžbenici istorije mađarskog naroda od autora iz dijaspore sa veoma korektnom prezentacijom sadržaja.

Hivatásunk eszköztárából

Történelemtanítás a Felvidéken
Tátyi Tibor Az, hogy a történelem stratégiailag fontos tantárgy a nemzeti azonosságtudat megőrzése és ápolása szempontjából, egy nemzeti kisebbség megmaradásának pedig egyenesen a záloga, nos, ezt a tényt aligha vitatja valaki. Mivel a magyarországi oktatási szemlélet általában, de a rendszerváltást követően is inkább történelempárti, ezért nem meglepő, hogy a történelem az anyanyelv mellett szerepel fontossági sorrendben. Jelentőségét pedig még tovább fokozza a tény, hogy kötelező érettségi tantárgy. Szlovákiában viszont teljesen más a helyzet. A rendszerváltozást megelőzően az akkori csehszlovák oktatásügyi politika erősen technokrata beállítottságú volt. Ez azt jelenti, hogy kiemelt fontosságot kaptak a technikai, ill. az ún. reáltantárgyak (matematika, fizika, kémia), míg a nyelvoktatás vagy éppen a történelemtanítás teljesen háttérbe szorult. Az akkoriban használatos tankönyvek közül talán csak az őskorra vonatkozóak ütötték meg a mércét, a többi híven tükrözte az uralkodó ideológiai felfogást. A nemzetiségi, tehát a magyar tanítási nyelvű iskolákban is az államilag jóváhagyott, eredetileg cseh, vagy kisebb részben szlovák nyelvű tankönyvek többé-kevésbé jól lefordított változatait használták. Még viszonylag nagy haszonnal lehetett forgatni a középkort tárgyaló tankönyveket - magam is emlékszem rá a sok gyerekkori emlék között. Arra is jól emlékszem, hogy eme tankönyv törzsanyagát a cseh huszitizmus – HUSZ JÁNOS tevékenysége és a huszita háborúk alkották. Talán egy egész félévet foglalkoztunk a cseh történelem e jelentős fejezetével, közben pedig észre sem vettük, hogy számunkra egy idegen nép történelmét vagyunk kénytelenek nagy részletességgel tanulni. A nyolcadik osztályban és a középiskolák harmadik évfolyamában használatos tankönyvek pedig egyenesen használhatatlanok voltak. A nyolcadikos könyv pl. pártkongresszustól pártkongresszusig haladt, a legfontosabb elsajátítandó információ pedig az egyes határozati pontok voltak. Maga a történelem csak mintegy érintve kapott helyet ezekben a tankönyvekben, nem csoda hát, ha több generáció nőtt fel hézagos történelemszemlélettel. Jómagam is önszorgalommal sajátítottam el a legfontosabb történelmi adatokat, tényeket, hogy aztán középiskolai tanáromnak köszönhetően valóban átfogó képet kapjak a magyar történelemről. Kortársaim közül azonban nem mindenki volt ilyen szerencsés, a legtöbben felnőttek úgy, hogy alig hallottak valamit pl. az Anjou-dinasztiáról vagy a rendi felkelési mozgalomról. Tovább nehezítette a helyzetet az a tény, hogy – egészen a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Történelem Tanszék nem oly régi megalakulásáig – aki történelmet szeretett volna tanulni valamelyik szlovák, esetleg cseh egyetemen, az kénytelen volt államnyelven elsajátítani a természetesen erősen szláv-orientált és nem éppen magyar szemszögből tárgyalt ismeretanyagot. Szerencsére a megoldást jelentheti az előbb említett Selye János

Történelemtanítás a Felvidéken Egyetem, ahol az oktatás nyelve elsősorban a magyar, és ahol már elindult a történelem tárgy oktatása is. A tankönyvek és a szemléletmód terén a helyzet 1989, tehát a csehszlovák ún. „bársonyos forradalom” után kezdett lassacskán változni. Ekkortól kezdve mind több érettségiző fiatal magyarországi főiskolán, egyetemen kezdett történelmet tanulni, akik már mintegy közvetítő szerepet vállaltak – akaratlanul is – az anyaországi szemléletmód és a hazai viszonyok között. Nem tudom hányan tértek vissza közülük a Felvidékre és lettek pedagógussá, tanárrá – ha egyáltalán eljutottak a katedráig és nem kötött beléjük a VLADIMÍR MEČIAR nevével fémjelzett korszak (90-es évek első fele) idegenellenessége, amely gyanakvóan tekintett miden olyan diplomára, melyet nem szlovák felsőoktatási intézményben állítottak ki. (Itt jegyzem meg, hogy én is ekkor, egészen pontosan 1996ban kezdtem tanítani és bizony voltak problémáim a Csehországban szerzett diplomám miatt.) Összeségében azonban elmondható, hogy a mečiari időszak végeztével (1998) mindenképpen javult a helyzet a nemzetiségi iskolákban. Több lett a valóban történelemszakos tanár, akik alaposabban felkészültek a történelem oktatására szakmailag, mint sokan az elődeik közül. Az ország európai uniós csatla-

25

26
kozása után (2004) már nem tekintenek ellenségesen a magyarországi diplomákra, a Csehországban szerzetteket pedig automatikusan elismerik, de persze sok még a megoldatlan probléma, főleg az iskolaügy tartalmi reformja várat még mindig magára. Visszatérve a tankönyvekhez, 1989 után új – mind tartalmukban, mind szemléletmódjukban – tankönyvek jelentek meg az alap- és a középfokú oktatásban. Az ezidáig használatos, elsősorban cseh szerzők által írt tankönyveket fokozatosan felváltották a szlovák szerzők által írt tankönyvek. Mivel az alapiskolás (megj. Szlovákiában az alapiskola kifejezést használják az általános iskola helyett) tankönyveket a gyakorlatból is ismerem, ezért most ezeket szeretném röviden bemutatni. Az ötödikes tankönyv egyfajta bevezető a történelembe – inkább csak egyfajta ismerkedés az új tantárggyal. A családi fotóalbum készítésétől az emberi kultúra kialakulásán keresztül a hírközlés fejlődéséig sok mindent felölel. A hivatalos szlovák tankönyv magyar fordításáról van szó, mely jól használható az ötödik évfolyamban. A hatodikos, két részből álló tankönyv tárgyalja az ókort. Hozzáteszem, szakmailag kevésbé igényesek, mint az előzőleg használatos könyvek, de a lényeget tartalmazzák. A problémák a hetedikes tankönyvvel kezdődnek. Az Európa a középkorban című fejezet sorra veszi a legfontosabb középkori eseményeket, míg a második rész a hazai (értsd: szlovák) történelmet tárgyalja. Már a címe is „sokatmondó”: Szlovákia a középkorban és az újkor elején. Azt a sajátos szlovák történelemfelfogást tükrözi, miszerint Szlovákia – úgy mint területi egység és fogalom – mindig is létezett, tehát szó sincs arról, hogy csak

Tátyi Tibor 1918 után jött volna létre, Csehszlovákia részeként. A könyvben közölt térképeken következetesen a mai Szlovákia határai vannak berajzolva, így egy szlovák gyerek nem is csodálkozik azon, ha azt olvassa, hogy a törökök Szlovákiában harcoltak és a török-magyar hódoltsági határ szintén Szlovákiában húzódott. Sajnos, a nyolcadikban használt tankönyv második része sem jobb a hetedikben használatosnál, hisz a Szlovákia az újkorban hangzatos címet viseli. A tudatos történelemhamisítás így óriási károkat okoz, főleg a tisztán szlovák nyelvterületen, de el lehet képzelni, micsoda merénylet lenne a magyar iskolák ellen, ha ezeket a könyveket használnák csak és kizárólagosan a tanárok. Szerencsére már létezik alternatíva: pár évvel ezelőtt jelent meg a KOVÁCS LÁSZLÓ és SIMON ATTILA (mindkettő felvidéki szakember) szerzőpáros tollából a Magyar nép története című háromrészes tankönyv. Az első a honfoglalástól 1711ig, a második 1711-től 1918-ig, a harmadik pedig 1918-tól napjainkig tárgyalja a magyar történelemt korrekt, higgadt hangnemben, kitérve a közös magyar és szlovák múlt párhuzamaira, legfontosabb vonatkozásaira. Itt jegyzem meg, hogy szakmai körökben egyre inkább az a nézet kezd elfogadottá válni, hogy a kisebbségi, főleg pedig a magyar tannyelvű iskolák részére külön történelemkönyveket kell írni, mert kellő hatékonysággal sem a magyarországi, sem pedig a szlovák tankönyvek fordításai nem használhatóak. Visszatérve a Kovács-Simon-féle könyvekhez, elmondható, hogy ezek nagyon jól használhatók az alapiskolák felsőbb évfolyamaiban és a nyolcosztályos gimnáziumokban. Kérdés ugyanakkor az, hogy vajon hányan élnek ezzel

Történelemtanítás a Felvidéken a lehetőséggel. Szlovákiában ugyanis a a tankönyvek ingyenesek – minden tanév végén az adott évfolyam átadja a soron következő évfolyam tanulóinak – viszont ezeket a könyveket a tanulók kénytelenek a saját, ill. a szülők zsebéből kifizetni, ami az általánosan tapasztalható rossz szociális helyzet mellett nem kis gondot jelent sokak számára. További problémát jelent a sok helyütt tapasztalható megbomlott vagy netán sérült identitástudat, elsősorban a nyelvhatár közelében fekvő települések magyar tannyelvű iskoláiban. Ezen községek egynémelyikében – saját tapasztalat – inkább egyfajta multikulturális légkör van kialakulóban, főleg, ha a roma lakosság részaránya is magas. Ilyen esetekben kizárólag a történelmet tanító tanár személyisége, egyéni kisugárzása lehet az a vonzerő, ami segítségével a magyar történelem népszerűsíthető és az identitástudat megszilárdítható. Összegzésképpen elmondható, hogy a történelmet tanító pedagógusok nincsenek könnyű helyzetben a Felvidéken, szerepük ugyanakkor nélkülözhetetlen a megmaradás és az identitásvesztés megállítása érdekében. Nagyon nagy előrelépést jelentett ugyanakkor Szlovákia 2004-es európai uniós csatlakozása, amely tény – úgy érzem – még mindig nem tudatosult kellőképpen az itteni pedagógustársadalomban és a csatlakozás előnyeinek kihasználása terén is nagyon a folyamat elején járunk.

27

28
Primena Power Point 2003 u nastavi postaje aktuelna pa autor u nastavcima predočava formalne, tehničke i metodičke zahteve za pripremu prezentacije. Uputstvo o tome na što treba obratiti pažnju ima poseban edukativni značaj ne samo za one koji počinju da se oprobavaju već i za one koji solidno barataju računarskom tehnikom. Mogućnosti Power Point-a su veoma razgranate i postižu efikasnost zbog obilja materijala koji se mogu unapred uneti. Zamenjuje klasični grafoskop i primena je približno jednostavna a da ne govorimo o bržem hodu kroz gradivo i visoku očiglednost. Planiranje nastavnog časa mora uvažiti nivo kompjuterske obrazovanosti đaka. Nastavnicima je jasno da se skica ne diktira. Đaci i sami mogu pripremiti ponešto za prezentaciju. Autor želi detaljno predstaviti osnovne operacije kao što je laufovanje softvera sa svim pojavnim momentima, stvaranje novih dokumenata, stvaranje prezentacije pomoću šablona, memorisanje i zatvaranje iste. Izbor aspekata je moguć pomoću normalnog prikaza, prikaza dia-uređenosti, diaprojektovanja i proizvođenja novih dia-situacija. Poseban je akcenat posvećen koloritiranju i konstrukciji njegovih elemenata. Nije beznačajno postavljanje koloritne

Hivatásunk eszköztárából

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
I. rész
Námesztovszki Zsolt

FORMAI, TECHNIKAI ÉS MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEK A PREZENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
1. Az első oldal tartalmazza: az intézmény pontos nevét, a tantárgy nevét, a dolgozat címét, a mentor nevét, a jelölt nevét, a város nevét és a dátumot. Automatikus időzítéssel jelenjen meg (20 másodperc), az animációk egy időben induljanak. http://www.magister. edu.yu/powerpoint/elsooldal.ppt 2. Használjunk helyes színeket és éles kontúrokat! 3. Használjuk az Arial vagy a Times New Roman betűtípust (másik számítógépen sem fog a szöveg változni – alap betűtípusok – kompaktibilitás). A betűméret ne legyen kisebb 24es pontnagyságnál! Az előadóterem nagyságától függően használhatunk 28-as, 36-os és 48-as betűméretet. Álljon 3 m távolságra a számítógép monitorjától, ha a PowerPoint diakockák szövege még innen is jól látszik, a betűk megfelelő méretűek. Ha 3 méterről nézve a mondatok összemosódnak, a betűk túl kicsik. Figyelem! Az embereket semmi sem idegesíti jobban, mint egy rosszul látható és rosszul hallható konferencia! 4. Egy oldalon legyen kép és szöveg is. 5. A bemutatónk tartalmazzon elkülönölő részeket (legalább három rész), amelyek külön háttérrel és oldalszámozással rendelkezzenek (ismétlés, képtár, feladatok, fő rész, mozgóképek, stb.) 6. Kapjon helyet minden dián a visszafelé mutató (Előző dia – Previous Slide) és a tartalomjegyzékre mutató hiperlink. A bemutatónk tartalmazzon tartalomjegyzéket, ismétlést és feladatokat, amelyeket hiperlinkek (akciógombok) segítségével építünk fel. A szövegek és a képek helyét jelöljük meg. Kerüljük a túlzsúfolt képeket és diákat! Inkább használjunk több képet/ diát. Egy diára egy gondolat, fogalom kerüljön, hiszen a diák korlátlan menynyiségben állnak a rendelkezésünkre. A képeket számozzuk meg, ha csatolunk hozzá hangot, akkor ezt tüntessük fel (a diák és a képek megszámozása módszertani szempontokból fontos). Törekedjünk mozgófilmek és hangok használatára (természetesen, ha témánk ezt lehetővé teszi). A videók és a hangok kattintásra induljanak! Alkalmazzunk animációkat és áttűnéseket (megfelelő következetességgel), diagrammokat, táblázatokat, WordArtokat, árnyékolásokat és térhatásokat. Az animáció vagy a grafikai megjelenítés sosem legyen az áttekinthetőség kárára (pl.: az animáció során ne haladjanak át a szövegek, képek másik objektumok felett) Mondanivalónk alkalmazkodjon a célcsoport értelmi szinjéhez. Ha új fogalmakat használunk, magyarázzuk meg azokat. Egy oldal egységei (mondatok, képek) külön klikkelésre jelenjenek meg (fokozatosság – lehetőség a beszélgetésre). Lapozzuk fel a többi tantárgy

7.

8.

9.

10.

11.

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban
tankönyveit is (ötletek, gyermekek szókincse és értelmi szintje). 12. Keressük a kapcsolatot (korrelációkat) más tantárgyakkal: zene, magyar nyelv, képzőművészet stb. 13. Teszteljük bemutatónkat (a saját gépünkön kívül), még legalább egy számítógépen. Használjuk a PowerPoint Előkészítés CD-hez lehetőségét!

29
pozadine pa autor i za to daje uputstva (postavljanje pozadine putem šablona.). Ova prethodna uputstva ukoliko se temeljno obrade pružaju priliku za kreativno proširenje mogućnosti primene Power Pointa 2003.

A POWERPOINT LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN
A PowerPoint a Microsoft Office grafikus bemutatók készítésére szolgáló programja (bemutató- vagy prezentációkészítő). Ezek a bemutatók voltaképpen az iskolai írásvetítőket válthatják fel az iskolákban. Használata viszonylag egyszerű, hiszen nagyszámú, előre elkészített sablonnal dolgozhatunk, valamint sok művelet hasonlít vagy megegyezik Microsoft Word műveleteivel. Az írásvetítőkkel szemben nagy előnyük, hogy az elkészített bemutatónknak bármely része szabadon módosítható, nem kell időt töltenünk a fólia törlésével, újraírásával, az esetlegesen elpiszkolt részek kijavításával. Az ilyen programok alkalmazása koncentráltabb óravezetést is lehetővé tesz a tanár számára, gyorsabb haladást és érdekesebb magyarázatot is nyújthat a gyermekeknek. Az órák tervezése azonban nagy körültekintést igényel. Tisztában kell lennünk a gyerekek számítógépes tudásának szintjével, a hozzáállásukkal. Az elkészült anyagot – az időzítést, helyesírást, a stílust – szigorúan ellenőrizni kell, mivel írásos anyagról van szó. Természetesen meg kell győződnünk a program technikai működéséről is. A megfelelő igényességgel elkészített bemutató – túlzással persze – akár a

tankönyv egy részét is kiválthatja. Ha nem vagyunk elégedettek a rendelkezésünkre álló tankönyv megjegyzéseivel, vagy éppen más versekre, tematikus egységekre, motívumokra fektetünk nagyobb hangsúlyt, az általunk elkészített anyagot a gyerekek rendelkezésére bocsáthatjuk, feltehetjük az iskolai hálózatra, esetleg az általunk elkészített honlapra. (Ez utóbbit nagymértékben megkönnyíti, hogy az említett program varázslójával készíthetünk webes alkalmazást.) Persze, mondhatnánk azt is, hogy mindezt egy szövegszerkesztővel is megtehetnők. A bemutató típusú programok legnagyobb előnye (a szövegszerkesztő programokkal szemben) a multimédiás lehetőségek kihasználásában rejlik. Mivel nemcsak szöveget, hanem filmet (avi és mov formátumban), hangot (wav és mp3 formátumban), és képeket egyaránt tartalmazhat, képesek vagyunk a tanulók több érzékszervét lekötni, s így a tanulás is hatékonyabban történhet, mint az egyszerű írásvetítő esetében. Lehetőség van tehát a szöveg olvasására s egyidejű meghallgatására, a szövegértelmezések lehetőség szerinti azonnali elolvasására (erre találták ki a PowerPoint hiperlinkes megoldásait, mely a diakockák közti kapcsolatokat teszi lehetővé), a tanulók által nem értett szavak elmagyarázására azáltal, hogy az előbb említett megoldással élve, a tanuló igénye szerint kérjen magyarázatot. A Power Pointba (a 2000-es verziótól kezdve) megnyithatunk Macromedia Flash fájlokat, amelyek legnagyobb részt animációk. Az állóképek megjelenését és eltűnését is animálhatjuk, amely ugyancsak a PowerPoint sajátossága. A bemutatóink diákból (slide) állnak. Az is világos minden tanár számára, hogy a vázlatot nem diktáljuk. Nos, erre

30
is használhatók a bemutatók. Az órák egyes részleteiben az elhangzottakat rögzíteni kell részösszefoglalás formájában is. Erre is felhasználható a program. Előnye a világosság és áttekinthetőség mellett az, hogy a tanuló helyesírása is javulhat, írásképéről nem is beszélve. A Power Point nemcsak bemutató jellegű prezentációk készítésére alkalmas, hanem olyan prezentáció vagy prezentációcsomag készítésére is, amelyeket a tanulók önállóan dolgozhatnak fel.

Námesztovszki Zsolt az angol és a magyar kifejezéseket is feltüntettük (mivel a magyar szakszavak a számítástechnikában még nem terjedtek el eléggé). A szoftver futtatása: Legegyszerűbben a Start menü All Programs>Microsoft Office> Microsoft Office PowerPoint 2003 parancsának segítségével futtathatjuk. A program részei A futtattás után a lenti kép jelenik meg a kijelzőnkön. Az ablak címsorában a készülő bemutató nevét láthatjuk. Az ablak címsora alatti menüben a PowerPoint parancsainak listáját találjuk kategóriák szerint csoportosítva. A következő csoportok találhatóak meg itt: Fájl (File), Szerkesztés (Edit), Nézet (View), Beszúrás (Insert), Formátum (Format), Eszközök (Tools), Diavetítés (Slide Show), Ablak (Window), Súgó (Help).

ALAPMŰVELETEK
Szeretnénk lépésről-lépésre, az alapoktól kezdve, a Power Point részeit és parancsait bemutatni. Segítséget és gyakorlati tanácsokat adni a prezentációk elkészítéséhez, amely iskolai óránkat, előadásunkat teheti érdekesebbé, élvezetesebbé. Alapul a Power Point 2003-as kiadása szolgált, amely a legelterjedtebb manapság a személyi számítógépeinken. A programot magyar nyelvre is lefordították. Munkánkban

A PowerPoint indítása után megjelenő kép

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban A Szokásos és Formázás eszköztárakon a PowerPointban használt leggyakoribb parancsok, illetve formátumok gombjait találjuk. A munkaterület három ablaktáblából áll: a Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablaktáblából. A Vázlat ablaktáblán az előadás képkockáinak szövegét vagy a képkockák kicsinyített mintáit láthatjuk. A Dia ablaktáblán az aktuális dia tartalmát szerkeszthetjük. A Jegyzet ablaktáblán az aktuális diához kapcsolódó megjegyzéseket gépelhetjük be. A munkaterület alatt látható Rajzolás eszköztáron a rajzobjektumok elkészítéséhez és formázásához szükséges eszközöket találjuk. Az Állapotsoron néhány, az aktuális bemutatóval, illetve nézettel kapcsolatos információt olvashatunk le. A munkaablak a legfontosabb parancsok kiadását gyorsítja és könnyíti meg. Ez az elem a Nézet menü Munkaablak parancsával kapcsolható ki vagy be (View>Toolbars>Task Pane). Tartalma az éppen végzett munkánktól függ, de a használni kívánt funkciókat a munkaablak További munkaablakok gombjára kattintva a megjelenő menüben is kiválaszthatjuk (Other Task Panes). Új dokumentum létrehozása Új dokumentum létrehozásához legegyszerűbb a Szokásos eszköztár Új dokumentum (New) gombjára kattintanunk. Új dokumentumot a Fájl menü Új dokumentum parancsával is létrehozhatunk (File>New). Új dokumentumot a Ctrl+N billentyűk egyidejű lenyomásával is létre tudunk hozni. Bemutató létrehozása sablon alapján Amint elmondtuk, a PowerPointban lehetőségünk nyílik nagyszámú előre elkészített sablon használatára. Ekkor egyetlen diát hozunk létre a kiválasztott sablonnak megfelelő elrendezéssel és stílusban. Erre a sablonra tudjuk később saját prezentációnkat felépíteni. Az Általános sablonok hivatkozásra kattintva megjelenő Új bemutató párbeszéd panel Tervsablonok fülén előre beállított formátumokat tartalmazó üres bemutatók közül választhatunk. A Bemutatók fülön olyan sablonok közül választhatunk, amelyek a beépített formátumok mellett előre meghatározott tartalmi struktúrával is rendelkeznek. Az angol nyelvű kiadásban a Format>Slide Design menüpontra kell klikkelni. Ezután a jobb oldalon megjelenő munkaablakból kiválaszthatjuk az alkalmazni kívánt sablont. A bemutató mentése A bemutatókat későbbi felhasználás céljából elmenthetjük háttértárunkra. Az elmentett bemutatókat később újra megnyithatjuk, módosíthatjuk, levetíthetjük, illetve más bemutató alapjaként felhasználhatjuk. A bemutatók mentéséhez használjuk a Szokásos eszköztár Mentés (Save) gombját vagy a Fájl menü Mentés parancsát (File>Save). A Ctrl+S gombkombinációval is mentést tudunk kezdeményezni. Ha a Mentés gombbal egy korábban már elmentett bemutató mentését kezdeményezzük, akkor az új változat automatikusan felülírja a bemutató korábbi példányát. Ha egy újonnan létrehozott bemutató mentését kezdeményezzük, akkor a megjelenő Mentés másként párbeszéd panelen meg kell határoznunk, hogy a bemutatót milyen néven, és melyik mappába mentjük. A Fájl (File) menü Mentés másként (Save As) parancsának használatakor

31

32
minden esetben lehetőségünk van a mentésre szánt bemutató nevét, valamint a célmappát megváltoztatni. Ebben az esetben a bemutató előző példánya a korábbi néven és helyen változatlanul megmarad. A Mentés másként panelen először határozzuk meg a célmappát Hely (Save in), majd a Fájlnév (File name) rovatban adjuk meg a bemutató nevét. A művelet befejezéséhez kattintsunk a Mentés (Save) gombra. A mentés másként ablakban a Fájltípus (File name) legördülő menüben kiválaszthatjuk a menteni kívánt dokumentum típusát. Legfontosabb típusok:
 Bemutató (Presentation): Módosítható és levetíthető típus. Az ilyen típusú fájlok végződése: “ppt”. Bemutatásának és levetítésének követelménye a gépre telepített PowerPoint. Ez a leggyakrabban használt fájltípus a PowerPointban, munkáink megőrzésénél ezt a formátumot használjuk.  Weblap (Web Page): ha bemutatónkat az Interneten szeretnénk elérhetővé tenni, akkor ezt a mentési módot kell választanunk. Az elmentett fájlok vég-

Námesztovszki Zsolt
ződése: „htm” (leggyakrabbi Internetes fájltípus) lesz. Az elmentés után akár saját honlapunkra vagy az iskola honlapjára tudjuk feltölteni a bemutatónkat.  PowerPoint vetítés (PowerPoint Show): nem módosítható, azonnal vetíthethő fájlformátum. Végződése: “pps”.  Ha bemutatónkat egy másik gépen szeretnénk módosítani, amelyen egy régebbi PowerPoint verzió van, akkor célszerű PowerPoint 95 vagy PowerPoint 97 fájformátumban elmenteni. A 2003-as PowerPoint meg tudja nyitni a 97-es és a 95-ös verzióban készült dokumentumokat, de ez visszafelé nem érvényes. Ezért célszerű ez a mentési mód, mivel régebbi fájltípusban őrzi meg a program a prezentációnkat (ugyanez érvényes a Microsoft Word programra is).  Lehetőségünk van még, hogy munkánkat képek formájában mentsük el (GIF, JPG, PNG, TIFF). Az így elmentett képek elveszítik a PowerPointra jellemző sajátosságukat (a mozgásokat nem tudjuk elmenteni stb.). Használhatjuk ezt a mentési módot például, ha újságba, honlapra szánjuk a munkánkat vagy a munkánk egy részét.

A Mentés másként panel

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban A bemutatókkal végzett munka közben, a véletlen adatvesztés elkerülése érdekében, időszakonkénti automatikus mentést is beállíthatunk az Eszközök menü Mentés fülén Az automatikus helyreállítás adatainak mentése ponton. A szöveg melletti mezőben be tudjuk állítani az automatikus mentés gyakoriságát (Tools>Options>Save>Save Autorecover info every minutes). A bemutató megnyitása Egy korábban létrehozott bemutató megnyitásához a Szokásos eszköztár Megnyitás (Open) gombját vagy a Fájl menü Megnyitás parancsát használhatjuk. A Ctrl+O gombkombinációval tudunk bemutatót megnyitni. A bemutató bezárása Ha befejeztük a munkát, bezárhatjuk a bemutatót a Fájl menü Bezárás parancsával (File>Exit) vagy a bemutató ablakának bezárás gombjával. Amennyiben a bemutató még nem mentett módosításokat tartalmaz, a PowerPoint felkínálja a mentés lehetőségét. Ha az Igen gombra kattintunk, a PowerPoint a Mentés parancs segítségével elmenti, majd bezárja a bemutatót (Do you want to save the changes you made to Presentation). Ha a bemutató korábban még nem volt elmentve, vagy a bemutatót csak olvasásra nyitottuk meg, a Mentés másként párbeszéd panel jelenik meg. A Nem gombra kattintva a PowerPoint bezárja a bemutatót, de nem menti el a módosításokat. Ha a bemutatót sem bezárni, sem elmenteni nem szeretnénk, használjuk a Mégse (Cancel) gombot. Oldaljellemzők A dia, illetve a jegyzet oldalbeállításait a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontjánál tudjuk megadni (File>Page Setup). Az Oldalméret (Slide sizes for) résznél tudjuk kiválasztani a kimeneti formátumot (képernyő, 35 mm-es dia, különböző méretű oldalak). Tájolás (Orientation) résznél tudunk a diáknak és a jegyzeteknek Álló (Portrait) vagy Fekvő (Landscape) megjelenítést kölcsönözni. Nézetválasztás A PowerPoint különféle nézeteinek használata fontos szerepet játszik bemutatóink elkészítésében. Attól függően, hogy melyik munkaterületen kívánunk dolgozni, választhatunk az egyes nézetek közül. A Normál nézet A Normál nézet, amelybe a Normál megjelenítés (Normal View) nézetválasztó gomb vagy a Nézet menü Normál

33

A bezárás előtt megjelenő ablak (ha a bemutató tartalmaz nem elmentett részeket)

34
parancsával (View>Normal) válthatunk át, három ablaktáblát tartalmaz: a Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablaktáblákat. A munkaablak itt is be- vagy kikapcsolható a Nézet menü Munkaablak parancsával (View>Toolbars>Task Pane). A bekapcsolása után kiválaszthatjuk, hogy milyen parancsokat tartalmazzon ez a munkaablak. Az előadás elkészítése ebben a nézetben a legegyszerűbb, mert egyetlen képernyőn áttekinthetjük az anyag elkészítéséhez szükséges információkat. A bal oldali, Vázlat (Outline) ablaktáblán a bemutató szövege látható, képek nélkül. Így könynyen áttekinthetjük a bemutató szerkezetét, és egyszerűbben végezhetjük el a szöveges változtatásokat. A Vázlat ablaktáblát a felül látható Diák (Slides) fülre kattintva átalakíthatjuk úgy, hogy a bal oldalon az előadások kicsinyített diaképei jelenjenek meg. A jobb oldali Dia ablaktáblán formázhatjuk és elrendezhetjük az egyes diák tartalmát. A diák között a gördítősáv segítségével válthatunk. Az alsó, Jegyzet (Notes) ablaktáblán az aktuális képkockához kapcsolódó megjegyzéseinket írhatjuk le. Az ablaktáblák méretét a szegélyek húzásával tetszőlegesen megváltoztathatjuk. Diarendező nézet Diarendező nézetre a Diarendező (Slide Sorter View) nézetválasztó gomb vagy a Nézet menü Diarendező parancsa segítségével válthatunk át (View>Slide Sorter). A Diarendező nézetben, a diák nagyításától függően, az előadás összes képkockája egyszerre látható. Ebben a nézetben megváltoztathatjuk a képkockák sorrendjét, lemásolhatjuk, törölhetjük azokat, illet-

Námesztovszki Zsolt ve a vetítésnél alkalmazott áttűnéseket és animációs hatásokat állíthatunk be hozzájuk. Diavetítés nézet A Diavetítés (Slide Show) nézetet az előadás ellenőrzésekor vagy bemutatásakor használjuk. Diavetítés nézetbe a Nézet menü Diavetítés parancsának segítségével (View>Slide Show) vagy a Diavetítés nézetválasztó gombbal válthatunk át. Ekkor a képkockák a teljes képernyőt kitöltő méretben jelennek meg. Legegyszerűbben azonban az F5 gombbal tudunk erre a nézetre váltani. A nézetválasztó gombbal az aktuális diától indítjuk a vetítést (Shift+F5), a Diavetítés paranccsal pedig az első képkockától indul a vetítés (F5). Új dia létrehozása Új képkocka létrehozásához használjuk a Formázás eszköztár Új dia gombját, a CTRL+M billentyűkombinációt vagy a Beszúrás menü Új dia (Insert>New Slide) parancsát. Ekkor (alaphelyzetben) automatikusan megjelenik a Dia elrendezése (Slide Layout) munkaablak, ahol kiválaszthatjuk a kívánt elrendezést a programba beépített lehetőségek közül. Az elrendezések között megkülönböztetünk felsorolásokat, diagramot, objektumokat, ábrát, klippet tartalmazó diákat és ezek különböző változatait. Az új dia mindig az aktuális dia után szúródik be, és azonnal felveszi az előadás alapjául szolgáló sablon formátumait. A PowerPoint a választott elrendezéstől függően létrehozza a helyőrzőket a dia egyes elemei (pl. szövegek, képek, táblázatok) számára. Szöveg begépe-

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban léséhez kattintsunk egyet a szöveges helyőrzők területére. Dia törlése Egy képkocka eltávolításához adjuk ki a Szerkesztés menü Dia törlése parancsát (Edit>Delete Slide) vagy a Vázlat, illetve a Dia ablaktáblában a jobb egérgombbal megjelenített helyi menü Dia törlése parancsát. A harmadik lehetőség: a dia kijelölése után a Delete nyomógomb lenyomásával törlünk. Eszköztárak megjelenítése és eltüntetése Az eszköztárakat a Nézet menü Eszköztárak almenü parancsaival jeleníthetjük meg vagy rejthetjük el (View >Toolbars). Az eszköztárak parancsokat tartalmazó panelek, amelyek egy megadott csoportra vonatkoznak (Kép, Rajzolás, WordArt stb.). FELADATOK 1. Hozzunk létre egy új bemutatót! 2. Mentsük el a létrehezott bemutatót! 3. Nyissuk meg az elmentett bemutatót! 4. Próbáljuk ki mentési lehetőségeket (weblap, vetítés, képek)! 5. Változtassunk nézetet! Design>Color Schemes) útvonalon tudjuk elérni. Ha módosítani kívánjuk a színsémákat alkotó színeket, akkor a munkaablak Színséma szerkesztése (Edit Color Schemes) részére kell klikkelnünk. A panel Szokásos (Standard) fülén előre elkészített sémákból tudunk választani, esetleg itt tudjuk törölni a sémát (Színséma törlése – Delete Scheme). Az Egyéni (Custom) fül alatt tudjuk módosítani a kiválasztott sémát alkotó színeket. Kijelöljük a módosítani kívánt színt, majd a Színváltás (Change Color) gombra klikkelve módosítani tudjuk a a Háttér (Backround), a Szöveg és vonalak (Text and lines), az Árnyékok (Shadows), a Címszöveg (Title text), a Kitöltők (Fills), a Jelölés (Accent), a Jelölés és hiperhivatkozás (Accent and hyperlink) valamint a Jelölés és megtekintett hiperhivatkozás (Accent and followed hyperlink) színét. Egyéni szín felvétele A Háttérszín (Colors) párbeszéd panel Szokásos (Standard) fülén a program készítői által összeállított színpalettát láthatjuk. A Háttérszín panel Egyéni (Custom) fülén tetszőleges szín kikeverésére van lehetőségünk. A színkomponensek a Színmodell (Color model) listán beállított módszertől függnek. A leggyakrabban használt színmodell az úgynevezett RGB (Red, Green, Blue) modell. A modell lényege az, hogy a vörös, a zöld és a kék szín arányát határozza meg egy 255-ig terjedő skálán. Az RGB modell segítségével több mint 16 millió szín (255* 255*255) kikeverésére nyílik lehetőségünk. A modell segítségével tudunk legegyszerűbben behozni egy

35

SZÍNEK BEÁLLÍTÁSA
Színsémák Színsémák használatával meg tudjuk határozni a bemutatónkban használt színeket. A színsémákat a Diatervezés – Színsémák (Format>Slide

36
színárnyalatot egy másik programból (az adatok átmásolásával). Az egyéni színeket alkalmazni tudjuk még az objektumok színezésénél, szövegdobozok hátterénél, WordArtok színezésénél stb. A másik színmodell az HSL (Hue, Sat, Lum), amelynél az Árnyalat, a Telítettség és a Fényesség segítségével tudjuk definiálni a színeket (szintén 255-ös skálán). A beállított formátumokat a Minta gomb segítségével ideiglenesen megjeleníthetjük a dián. A kiválasztott hátteret az Alkalmazás gombra kattintva állíthatjuk be a kijelölt diákra. A bemutató összes képkockájának hátterét a Legyen mind gombra kattintva állíthatjuk be. Amennyiben a Legyen mind gombot használjuk, az aktuális háttér alapértelmezetté válik és az úgynevezett diamintákon is beállításra kerül. FELADATOK 1. Alkalmazzunk színsémát a bemutatónkon!

Námesztovszki Zsolt 2. Változtassuk meg az alkalmazott színséma színeit! 3. Töltsük le a http://www.magister. edu.yu/powerpoint/szin1.ppt prezentációt, majd háttérként alkalmazzuk az R:200, G: 200, B: 200 színt. Ellenőrizzük, hogy a felvett szín megegyezik a táblázat háttérszínével! A háttér beállítása Bár első látásra jelentéktelennek tűnhet, mégis igen fontos hangulati tényező a dia háttere. Lehetőségünk van sablonok használatára vagy egyéni háttér elkészítésére. Háttér elkészítése sablon alapján A Formátum menü Diatervezés (Tervezősablonok) menüpontjára (Format > Slide Design>Design Templates) mutatva, a munkaablakban megjelennek a sablonok, amelyeket ráklikkelve tudunk alkalmazni a bemutatónkban. A sablonok a háttér mellett tartalmaznak még helyőrzőket is.

A kiválasztott színséma elemeinek a szerkesztése

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban Egyéni háttér kiválasztása Egyéni háttér beállításával lehetőségünk van egyes diák vagy minden dia hátterét az előadásban alkalmazott diamintától vagy sablontól eltérően beállítani. A háttér beállításához használjuk a Formátum menü Egyéni háttér (Format >Background) parancsát. A háttér kitöltése (Background fill) csoport legördülő listájának segítségével tetszőleges háttérszínt vagy kitöltőmintát állíthatunk be. Az Automatikus szín választása esetén az aktuális háttér a dia színválasztékában megadott mindenkori háttérszínt veszi fel. A második sorban látható színek segítségével a dia színválasztékában megadott színek közül válogathatunk. A harmadik sorban a bemutatóban legutóbb használt nyolc egyéni szín közül választhatunk. Egyéb szín beállításához használjuk a További színek (More Colors) parancsot. A legördülő menü Kitöltési effektusok (Fill Effects) menüpontjára klikkelve egy igen gazdag kínálattal találkozunk. A panel jobb alsó sarkában a minta mutatja, hogy a kiválasztott háttér miként fog kinézni. Az első fül segítségével lehető-

37

Tervezősablonok megjelenítése a munkaablakban

Egyéni szín kikeverésére szolgáló panel

38
ségünk van Átmenetes (Gradient) háttér beállítására. A Színek (Colors) résznél kiválaszthajuk az átmenet színeit (egyet, kettőt vagy előre beállított színt). Az Árnyékolás módja (Shading style) pontnál az árnyékolásra vonatkozó beállításokat használhatjuk (vízszintes, függőleges, átlós árnyék). Az Anyagminta (Gradient) fül tartalmaz néhány ajánlott mintát, de választhatunk fájlban lévő anyagmintát is. A Mintázat (Pattern) fül alatt a hátteret kitölthetjük az általunk meghatározott mintával, amelynek a színeit is definiálni tudjuk. A háttér képpel történő kitöltésének a lehetősége a Kép (Picture) fül alatt található. A Képválasztás (Select Picture) gombra klikkelve a háttértárunkon található képet használhatjuk háttérként. A kitöltési efektus kiválasztása után az OK gombra klikkelve visszajutunk a háttérválasztási panelre. A kiválasztott hátteret a Minta (Preview) gomb lenyomása után tudjuk megtekinteni. A művelet befejezéseként az Alkalmazás (Apply) gombra kattintva az aktuális dia, a Legyen mind (Apply to All) gombra kattintva pedig az összes dia háttere változik meg.

Námesztovszki Zsolt Az Elrejti a minta háttérgrafikáit (Omit background graphics from master) jelölőnégyzet bekapcsolásával elrejthetjük a dia alapjául szolgáló sablonban szereplő háttérgrafikát, amely esetleg takarhatja az általunk beállított hátteret. FELADATOK 1. Alkalmazzunk egy sablont, amelyet a következő címről választunk: http://www.magister.edu.yu/sablonok.htm! 2. Készítsünk egy olyan bemutatót, amelynek első oldalának a háttere sablon, a második oldal háttere egyéni szín (R: 255, G:1, B:1), a harmadik oldal háttere színátmenet, a negyedik oldal háttere anyagminta, az ötödik oldal háttere mintázat, a hatodiké pedig kép! http://www. magister.edu.yu/powerpoint/hatter1.ppt

Egyéni háttér kiválasztására szolgáló panel

Kitöltési effektusok választása

Hivatásunk eszköztárából

39

BAČKOTOPOLSKI PEDAGOŠKI ČASOPIS IZ 1897. GODINE
Jovan Bećar U Monografiji Bačke Topole 17501945. (izdanje: Danijel Print, N. Sad, 2001), pored ostalih poglavlja, dat je i kratak istorijat bačkotopolskog novinarstva od 1885. do 1945. godine. Pomenuti su listovi koji su u tom periodu izlazili i dat je prikaz sadržaja 14 listova. Međutim, nije spomenut pedagoški časopis na mađarskom jeziku „Nemzeti Népnevelés” (Nacionalno prosvećivanje) čiji je prvi broj izašao u Bačkoj Topoli 1. decembra 1897. godine, a uređivao ga je JENE SELEŠI, učitelj iz Pačira. O ovom pedagoškom časopisu saznajemo iz saopštenja JOŽEFA PALINKAŠ a na Simpozijumu „Vojvođanski pedagoški časopisi”, održanom u Novom Sadu 14. marta 1975. godine (vidi časopis „Pedagoška stvarnost” br. 5, N. Sad, 1975. g, str. 282–285). Časopis je počeo da izlazi nakon II. Sveopšteg zemaljskog kongresa prosvetnih radnika koji je održan u Budimpešti 1896. godine, a tema je bila jedinstveno nacinalno mađarsko vaspitanje. U uvodnom članku dati su ciljevi i zadaci časopisa u kojem se ističe da je vaspitanje naroda stvar nacije i da je svaka vaspitna ustanova svojina mađarskog naroda. U tom smislu časopis se zalagao za punu reviziju Zakona o narodnoj prosveti iz 1868. godine, i zahtevao donošenje novog zakona koji ima da ostvari mađarsko nacionalno narodno vaspitanje. Časopis ističe da će povesti borbu protiv postojećeg sistema i organizacije školstva, slabog materijalnog stanja učitelja, a da će najviše pažnje posvetiti vaspitno-obrazovnim pitanjima potrebnim za usavršavanje učitelja. Po časopisu, školu treba da finansiraju država i opština. Država donosi nastavne planove i programe, postavlja učitelje i vrši nadzor nad njihovim radom. Zadatak opštine je da vodi brigu o školskoj zgradi, stanu učitelja, da se stara o modernoj opremi i nastavnim sredstvima, kao i snabdevanju škole udžbenicima. Škola treba da posveti veliku pažnju religijskom vaspitanju. Veronauku će predavati sveštenici pojednih konfesija. Mnogo pažnje poklonjeno je pedagoškim i stručnim problemima, što se vidi iz objavljenih članaka: Škola u službi vaspitanja, Raspored rada u narodnoj školi, Higijenska strana pevanja, Nekoliko reči o vaspitanju ženske dece, Naši vaspitni faktori, Salaški internat, Državni jezik u mađarskim školama, Uticaj sredine na duhovni i moralni život čoveka itd. U svakom broju obrađena je i po neka nastavna jedinica, ili je dato neko aktuelno objašnjenje za Nastavni plan i program. Časopis se nije ustručavao ni od kritike školskih vlasti i školskih nadzornika, a mnogo se bavio i pitanjem društvenog ugleda i položaja učitelja. Pored navedenih, časopis je imao i sledeće redovne rubrike: Društveni život, Pregled, Književni pregled, Vesti. Prikazivana su i pedagoška zbivanja u drugim zemljama, sastanci, zborovi, ocene i prikazi objavljenih pedagoških

40
i književnih publikacija, događaji u zemlji itd. Časopis je bio obima 20 stranica, od kojih su dve-tri poslednje bile ispunjene

Jovan Bećar oglasima o modernoj školskoj opremi. Izlazio je dvonedeljno, što je za ono vreme, pa i danas, veliki izdavački podvig. Ukupno je izašlo 10 brojeva.

Hivatásunk eszköztárából

41

Topolyai pedagógiai folyóirat 1897-ből
Jovan Bećar A Topolya monográfiája 1750–1945 (Daniel Print, Újvidék 2001.) c. kiadványban többek között a topolyai újságírás történetéből is olvashatunk az 1885 és 1945 közötti időszakban. A szerző felsorolja azokat a folyóiratokat, amelyek ebben a periódusban jelentek meg, közülük 14-ről részletes tartalomismertetést is közöl. Nem tesz említést azonban a Nacionalno prosvećivanje (Nemzeti Népnevelés) c. lapról, amelynek első száma 1897 decemberében jelent meg magyar nyelven a pacséri SZELESI JENŐ szerkesztésében. 1975. március 14-én, Újvidéken tartották meg a Vajdasági pedagógiai folyóiratok szimpóziumát, amelyen PÁLINKÁS JÓZSEF beszélt a fentebb említett kiadványról (lásd: Pedagoška stvarnost Újvidék, 1975. 5. szám. 282-285. o.) A bevezető cikkben a lap céljairól és feladatairól olvashatunk, arról, hogy a nép nevelése nemzeti feladat, és minden neveléssel foglalkozó intézmény a magyar nép tulajdona. A kiadvány szorgalmazta az 1868-as népi oktatásról szóló törvény felülbírálását és új törvény létrehozását kezdeményezte, amely lehetővé tenné a magyar nemzeti népi nevelést. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy harcolni fog a meglevő rendszer, az iskolaszervezés ellen, követelni fogja a tanítók anyagi helyzetének javítását és szorgalmazza a tanítók továbbképzését. A lap szerint az iskolát az állam és a község kell, hogy finanszírozza. Az állam feladata, hogy biztosítsa a tantervet, kinevezze a tanítókat és felügyelje munkájukat. A községé pedig, hogy karbantartsa az iskolaépületet, a tanítói lakást, gondoskodjon a korszerű tanfelszerelésről és a tankönyvellátásról. Az iskoláknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a hitoktatásra, amelyet az adott egyházkörzet papja végez. A folyóirat foglalkozik pedagógiai és szakmai kérdésekkel, problémákkal is. Erre utalnak a következő cikkek: Munkabeosztás a népi iskolában, Az éneklés higiéniája, Néhány szó a leánygyermekek oktatásáról, Tanyasi kollégium, Államnyelv a magyar tannyelvű iskolákban, A környezet hatása az ember szellemi és erkölcsi életére stb. A folyóirat minden egyes száma egyegy tanítási egység kidolgozását is tartalmazta, bírálta az iskola vezetőségét, a tanfelügyelőket, foglalkozott a tanítók társadalmi helyzetével is. Állandó mellékletei is voltak: Társadalmi élet, Irodalmi rovat, Hírek, Kitekintő. Bemutatta a más országokban történő oktatással kapcsolatos eseményeket, beszámolt összejövetelekről, előadásokról, bírálta az irodalmi és pedagógiai kiadványokat. Terjedelme 20 oldal volt, ebből az utolsó három oldalon, a korszerű tanfelszerelésekről szóló hirdetések voltak olvashatók. A folyóirat összesen tízszer jelent meg kéthetente. (Fordította Bálint Irén)

42
Koncz István (1937–1997) VERESÉG Pompázó színeit vakítón ontja a reggel, izzik a kert, harsány a csend is, s rozsdáját vedli a barna föveny; szabadul álcáitól a nyár. Tajtékzva érik a bor, ódon pincék lehét szellõ szimatolja, szárnyán világgá röppen: dúló sors szüretel [a tájon. Sunyít a mámor, s kicsordul, mint cseppje a karcos nedűnek a túlöntött kupából, vagy könny titkolt fájdalomtól. Lám, mind, ami örök, közhely a képben, mit sem üzen; csak a múlónak van arca, titka – útja, a lélek vándorútja az örök bálványok között. Szeptemberek jönnek, újra jönnek; s örök üdve, keserve a szüntelen vereségnek; ámíthat szó, ideál, a világ jobb, nemesebb, bölcsebb nem lett: Csaló koldus, aki hamis arannyal fizet… Pompázó színeit vakítón ontja a reggel, izzik a kert: szabadul álcáitól a nyár. PELAGÓNIAI BOR Beért borával rám köszönt, lám harcos őszök buzgó, szerelemre hívó szava; dércsípte lankákkal tárulkozó, izgató illatú Pelagónia. ŐSZI TÁJON

Irodalom

A fák rozsdás varkocsán húnyón parazsallik a Nap, ősz van, menekülnek a darvak s egyre mélyebbre fúrja magát a földbe a vaksi vakond, a táj felett a halál színei pompáznak, ősz van, a vers árnyéka is megnő, s halkul a lázadó metafora virrasztó harangja a készülő csendben, ősz van, kopott templomok tornyán szorongás [s szél kisért, alá sötétlőn hullik a jaj s a dac, mint hideg hajnali harmat s mag, amelyből fogant, ősz van, s a táj arca is elszáll, akár a nyár a vonuló darvak nyomán. [HINNI A KIÉGETT JÖVŐT...] Hinni a kiégett jövőt hömpölygő fény s árnyék bűvöletében, amikor a leáldozó Nap idézi a tűnő nyár fantomait, s a szó oktalan perel a készülő csend harsány színei közt, vagy hitetlenül, mint ahogy lettem Festő, tapogatva gyűjteni be a valószínűtlen táj részleteit az elmosódó horizont rozsdaszín rongyait pásztázó lelkiismeret parázsló kétségei közt?

Hírkosár

43

BESZÁMOLÓ A MAGYARUL TANÍTÓ MATEMATIKATANÁROK TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL (a XLVII. Rátz László Vándorgyűlés)
amelyet a Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Szakosztálya, a Társulat Békés megyei Tagozatával és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskolával közösen 2007. július 3-4-5-6án szervezett meg Gyulán. A Vándorgyűlésen a hagyományoknak megfelelően a következő korosztályokat oktatók számára, három szekcióban vannak előadások:
1. 6-10 évesek (általános iskola alsó tagozata) 2. 10-14 évesek (általános iskola felső tagozata) 3. 14-18 évesek (középiskola)

ki, mert igen tartalmas előadások és feladatmegoldó szemináriumok közül lehet választani (az idén már CD-n is meg lehetett venni az elhangzottakat) A protokoláris megnyitó után a legeredményesebb matematikatanároknak kiosztják a Beke Manódíjat és ezek mindjárt be is mutatják a tevékenységüket:
■ Totik Vilmos: A matematika ■ Thiry Imréné: Pedagógus etikája ■ Pintér Ferenc: A matematika nak tartja azt, hogy időben-már kb. 10 éves korban elkezdeni a tréningeket több szinten és csapatmunkával felölelve egy egész kis térséget. Az így összegyűjtött tehetségeknek lehetőséget biztosítani, hogy minél több hatás érje őket és állandóan versenyeztetés ad további motivációt valamint előrehaladást.)

A felső tagozatos matematikatanárok a következő előadásokat és szemináriumokat hallgathatták meg:
■ Mit is számoltunk ki? ■ Kombinatorikus és valószínűségi játékok ■ A matematika tanár hét élete (gondolatok a matematikaoktatás jobbításának lehetőségeiről) ■ Kalandozások a matematikában-ötletek, lehetőségek, feldolgozási módok a matematika tananyag egyes fejezeteihez ■ Matematikát tanul a gyerek ■ A diákokat együtt fejleszti a matematika és a többi tantárgy ■ Lineáris programozás

egyik aranykora: 1990-2006

tehetséggondozásról – ahogy én csinálom (Nagyon fontos-

A konferencián előadások hangzanak el a matematika különböző fejezeteiből és oktatásának problémaköreiből. Előadásokat, ankétokat szerveznek a matematika tanításának tapasztalatairól. Igyekeznek a felmerülő kérdések, problémák felszínre hozásával segítséget adni a tanítás műhelymunkájához. Interaktív feladatmegoldó szemináriumokat tartanak a tantervek témaköreihez tartozó feladatokból, versenyfeladatokból. Előadásokat, ankétokat és kötetlen beszélgetéseket szerveznek a matematikaoktatás tartalmi és módszertani kérdéseiről. A határon túli pedagógusok minimális részvételi díjat fizetnek (5000-10000 Ft) és a kirándulás (2500-5000 Ft), amit érdemes feláldozni, ha az iskola nem fizeti

A középiskolai tanárok pedig a következő témákat dolgozták fel:
■ Egy kevésbé ismert geometriai tétel (Steiner tétel) ■ Modellezési és alkalmazási feladatok ■ Ezt hajtogatom! (az emeltszintű érettségi feladatokról és hajtogatási feledatok) ■ In memoriam Nemetz Tibor (valószínűségszámítás) ■ Feladatok síkban és térben dinamikus geometriai programok segítségével

Aznap még orgonahangversenyt is hallgattunk és közös társas vacsorán vettünk részt. Az alsó tagozaton tanítók a következő előadásokat és szemináriumokat hallgathatták meg:
■ Egyedül nem megy? ■ Térrel, és tér nélkül ■ Hasznos tévedések-gondolko■ Hogyan gondolkodtál?

dási utak a matematikában

Az országos kompetenciamérés matematikatesztjének jellemzőierről R AJITY M ÁRTA írt beszámolót:

44
„A matematikai kompetencia mérés a tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását vizsgálja. A tesztek a mindennapi és a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen alkalmazásképes tudás, a szövegmegértési és matematikai kompetenciák mérésére szolgálnak. A matematikai kompetencia működése, így fejleszthetősége nemcsak a matematikára korlátozódik, más tantárgyakban, sőt a mindennapi élet számos területén alkalmazható és fejleszthető. A Sulinova Kht. Programfejlesztési Központja által koordinált fejlesztés a matematikai kompetenciát úgy határozza meg, mint »a matematikai tárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese«, melynek összetevői a következők:
■ készségek: számlálás, számolás mennyiségi következtetés, becslés-mérés, mértékegységváltás, szövegesfeladat-megoldás ■ gondolkozási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív és induktív következtetés gondolkodási sebesség, absztahálás, érvelés, bizonyítási korrelatív gondolkodás tudásszerzőképesség: reakcióidő, műveletvégzési sebesség, problémaérzékenység, problémareprezentáció, problémamegoldás, metakogníció, eredetiség és kreativitás ■ kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, szövegértelmezés, térlátás, ábrázolás, prezentáció ■ tanulási képességek: figyelem, memória, feladattartás, feladatmegoldási sebesség.

Hírkosár
■ PÁLI JUDIT: Tér és tér nélkül ... című bemutatója és fejlesztő játékai. A gyerekek nagy részénél nem alakul ki, vagy csak későn, a tér és az idő érzékelése, ennek korrekciós lehetőségeire mutatott rá –azaz milyen út vezet a tér nélküli állapotból a játékok világán át a téri tájékozódásig. ■ KONRÁD ÁGNES: Egyedül nem megy? című foglalkozása feleletet adott a következő kérdésekre: Mikor alkalmazni frontális vagy csoportmunkát? – Mikor van szükség elmélyült önálló munkára? – Mely feladatok teszik lehetővé a kooperatív módszereket? – Milyen feladatoknál alkalmazhatunk hagyományos módszereket és mikor milyen taneszközöket? – Absztrakt gondolkodással vagy eszközökkel való szemléltetés által keresni a megoldásokat? ■ MAKARA ÁGNES: Hogyan gondolkodtál? című elmélkedése rávilágított a metakogníció kialakulására és kialakítására (azaz a tudatos és akaratlagos gondolkodási folyamat, amelyben tudást szerzünk önmagunkról a problémamegoldás során, ellenőrizzük, felülvizsgáljuk saját gondolkodásunk lépésit és azok összefonódását). A tanár feladata, hogy a kérdéseivel segítse ezt és elemezze a kapott válaszokat.

A Sulinova által kifejlesztett »B« típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg, az általános iskola alsó tagozatától a középiskoláig, a Magyar nyelv és irodalom, Az ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk és környezetünk műveltségterületeken. A programcsomag tanári útmutatóból és tanulói munkafüzetből áll. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag tanítása, hanem a rendszerező és kombinatív készség, a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségi területen (tantárgyi) ismeretek segítségével. Természetesen ezáltal rögzülnek a tantárgyi ismeretek is. Az előadó tantárgyanként néhány példával illusztrálta a Programfüzetek tartalmát. Minden területen, minden évfolyamon 5 modul készült, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Az egyes modulok 5-5 egységet tartalmaznak, amelyeket 5 órára elosztva célszerű feldolgozni, olyan módon, hogy egy egység fejlesztő feladataival az adott tanóra 10-12 percén foglalkoznak a tanulók. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők és feldolgozhatók frontálisan egyéni munkában vagy csoportban.” (Rajity Márta beszámolója) Az alsó tagozatokon tanítók között már többször nagyon nagy sikert aratott

A felső tagozatokon tanítók között már többször nagyon nagy sikert aratott B RENYÓ M IHÁLY tapasztalt tanár előadása, amelyben

Hírkosár felhívta a kollégák figyelmét a következő dolgokra:
■ Nagyon fontos jó tankönyvből tanítani, ■ a tanulóknak bármikor megengedni a kérdezés lehetőségét, folyamatos versenyhelyzetet teremteni különösen a tehetségeknek, ■ nagyon fontos a tehetségek és a talentumok iránti tolerancia, ■ érdekes játékos számolásokkal kell begyakorolni a számolást C EIZEL E NDRE szerint a tehetség az kivételes adottság, a talentum viszont pedig kivételes képesség. P INTÉR K LÁRA, mint mindig a különleges játékaival bűvölte el a hallgatóságot, most a legújabb kombinatorikus és valószínűségi játékokat mutatta be. NEMECSKÓ I STVÁN lineáris programozás című előadásában bemutatta, hogy már a felsős tagozatosoknál is gyakorlati feladatokkal fel lehet dolgozni a témát. MUNKÁCSY K ATALIN : Mit is számoltunk ki? című bemutatóján sok érdekes, életszerű és életszerűtlen feladatra kaptunk magyarázatot, mint például a mértékegységek esetén, a felszín-térfogat összefüggései, szélsőérték problémák... A középiskolai tagozatokon tanító tanárok sok új dologról szereztek tudomást a következő előadóktól: ■ MOLNÁR ISTVÁN: Egy kevésbé

45
ismert geometriai tétel alkalmazása című előadásában a Csütörtökön délután kirándulást szerveznek a környező nevezetességekhez, így a pedagógusok megismerhetnek olyan különlegességeket, amelyek turisztikailag kevésbé ismertek, de fontosak történelmi, földrajzi vagy biológiai szempontból. Az idén egy csoport Aradot tekintette meg, a másik a Békés megyei barangoláson, Békéscsabán a megyeházat és a Munkácsy Emlékházat tekintette meg, valamint Szarvason, a történelmi Magyarország középpontjában a legrégebbi arborétumot. A Holt-Kőrösön való sétahajókázás után a Kondorosi csárdában Rózsa Sándor kedvencét fogyasztották el vacsorára. A harmadik csoport Gyulán Erkel Ferenc szülőházában és a Gyulai várban tett látogatást A gazdag szakmai program azt mutatja, hogy nagyon hasznos a részvétel tanítóknak és matematikatanároknak egyaránt. Ezenkívül a résztvevők megismerkedhetnek magyarországi, felvidéki, kárpátaljai kollégákkal. Az utóbbi években Délvidékről egy kb. 20-as csapat vesz részt ezen a továbbképzésen és gyűjti az új módszereket, programokat a tanításhoz. Információk a Társulat honlapján www.bolyai.hu találhatók, és minden év márciusában megjelenik az első körlevél, amely által villámpostán is be lehet jelentkezni, majd a májusi második körlevére is fontos választ adni, mert csak így kapja meg meghívást és a konferencia anyagát. Szabó Magda

Stewart tételt valamint a háromszög szimedián hosszának kiszámítását taglalta (A szimedián a súlyvonalnak a belső szögfelezőre vonatkozó tükörképe.) ■ SIMON JUDIT a nemrégen elhunyt neves matematikusunk NEMETZ TIBOR feladataiból és azok megoldási módszereiből adott válogatást a valószínűségszámítás és matematikai statisztika tárgyköréből. Ismert, hogy Nemetz a kísérletek és játékok eredményeit statisztikai módszerekkel vizsgálta és ez a tanulók részére is jó megközelítés az események valószínűségének meghatározásához. Azonkívül a stratégiai játékok gráffal történő ábrázolásának módját és előnyét is megtapasztalhattuk. ■ SZÁMADÓ LÁSZLÓ az Ezt hajtogatom! című előadásával lepte meg a kollégákat, mert azok némelyike az ismételgetésre gondolt, míg mások a papírhajtogtásra. Valóban mindkét tábor igénye teljesült oly módon, hogy bemutatott egy emeltszintű feladatsor-megoldást, amely által rávilágított arra, hogy mit kell és milyen módon a tanulókba sulykolni állandó ismételgetéssel, mert akkor azok a hasonló példáknál jól feltalálják magukat. Az edzés azaz a gyakorlás nehezebb lehet és nehezebbnek kell lennie, mint az érettségi és felvételi feladatsor!

46 BESZÁMOLÓ A COFMAN MATEMATIKAI TEHETSÉGGONDOZÓ ISKOLA XI. ÉVFOLYAMÁRÓL
Mottóként: „De a matematika nem valami eszünkkel közelítünk a regényhez, mint őhozzá. A matematika is a létezésünkrõl, annak gazdagságáról ad hírt. Mindig ugyanarról beszélünk, hol Flaubert, hol Bolyai, hol Pilinszky, hol Gödel hangját halljuk. Ha fülelünk.” Esterházy Péter Az elmúlt tanévben is számtalan versenyen vettünk részt valamint néhányat mi szerveztünk. A tanulók és tanárok szorgos és folyamatos munkája meghozta gyümölcsét, mert ismét minden szinten és mindenféle versenyen kimagasló eredmények születtek. Sok új fiatal tehetség bukkant fel, akiket a család, a lelkiismeretes tanáraik és a maguk szorgalma kiemelt az átlagosak közül. Ez egy életre szóló elhivatottság lesz számukra, mert időben felfedezik, hogy milyen képességeik vannak és miben tehetségesek. Ezért nagy köszönettel tartozunk a szülőknek, tanároknak és a támogatóinknak, hogy ezt a tehetségkutatást és tehetséggondozást meg tudjuk szervezni és nem kallódnak el az értékes tanulók az iskolarendszerünkben, ahol többet foglalkoznak a gyengébb képességű tanulókkal, mint a tehetségesekkel. „A próbatételekben az ember vagy megbukik, vagy megerősödik”
MÜLLER P ÉTER szerint:

Hírkosár

távoli érthetetlenség, amelyhez külön ész kéne, ugyanavval az (egy szál) Nem elég csak mondogatni! Ezek a díjazott tanulók vet„Értem, tudom, látom – mégsem tek részt a XVI. Nemzetközi teszem” Ezért szükségesek a tehetség- Matematikaversenyen Szegeden, gondozás foglalkozásai, tréningjei! 2007. március 16-án és C SIZMADIJA Az elmúlt tanévben a tehetség- L AURA második díjas lett. fejlesztést matematikából és fizikáA Kárpátalján szervezett Bolyai ból 12 csoportban végeztük és 10 Emlékversenyen Munkácson, alkalommal duplaórás foglalkozást 2006. szeptember 30-án Csizmadija tartottunk. De már októbertől a Laura I. díjas lett és még GRÓSZ középiskolásokat is bekapcsoltuk T ÍMEA vett részt. Az Országos Matematikaveregy kétfordulós levelezőversenybe, amely által meghívást nyerhettek senyen, amelyet Szabadkán a a Fekete Mihály Emlékversenyre, Műszaki Középiskolában szeramelyet 2006. december 9-én veztek meg 2007. március 24-én tartottak meg a zentai Bolyai L AKATOS Z OLTÁN és Csizmadija Gimnáziumban. 65 diák közül Laura harmadik helyezést értek el. 57-en vettek részt a döntőn egész Tesztversenyek: Vajdaságból, és a mieink pedig a – Zrínyi Ilona Megyei Matekövetkező eredményt érték el: matika Verseny az általános iskola 3-8. osztályosainak 2007. február 9. ÉVFOLYAM 25-én. 153 tanuló vett részt és ezek 1. Orovec Borbély Diana közül a döntőn Veszprémben 2007. április 3-án a következő tanulók si10. ÉVF. keresen szerepeltek az igen nehéz 1. Takács Emese, III.díj megmérettetésen: 2. Balogh Zsuzsanna PALKOVICS KORNÉL 4. osztályos 3. Tóth Zoltán Palicsról, F RANCIA K RISZTINA 5. osztályos Temerinből. SIMONYI M ÁTÉ 11. ÉVF. 7. osztályos Bácskossuthfalváról és 1. Csizmadija Laura II.díj KOVACSICS TAMÁS szintén Temerinből 2. Mészáros Csaba 8. osztályos, aki már minden évben az évfolyamában első lett és az 12. ÉVF. idén a legjobb határon túli verseny1. Lakatos Zoltán, III.díj . ző volt. 2. Takács Árpád, dícséretben része– Gordiusz-verseny 2007. febsült ruár 21-én Szabadkán (a Bolyai 3. Kálózi Miklós Gimnázium szervezésében), ahol 4. Grósz Tímea magyar gimnazistáink nagy szám5. Varga Dávid ban vettek részt és a másodikosok

Hírkosár első helyezettek lettek a csapatversenyben. Egyénileg jutalomban részesült TAKÁCS E MESE, NAGY K ATALIN és TÓTH Z OLTÁN, valamint L AKATOS Z OLTÁN második helyezett. – Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny 2007. március 15én, amelyen az eddig ismert élversenyzők szerezték a legmagasabb pontszámokat:
TAK ÁCS Á RPÁD 3. helyezett, KÓSZÓ Á RON 21., majd L AKATOS Z OLTÁN, SARCSEVITY P ÉTER és K ÁLÓZI M IKLÓS voltak a legjobbak a K3

47
7. osztályosok: BARTALOS BALÁZS, KOROM ÁGNES, Simonyi Máté és R IZSÁNYI ATTILA; Tanulságok Müller Pétertől: Nem azért tanulunk, hogy „vigyük valamire” – hanem azért, hogy „legyünk valakik!” A további terveink, hogy a középiskolásoknak havonta a zentai Bolyai Gimnáziumban szervezünk foglalkozásokat, valamint ezennel értsítjük az érdekelteket, hogy jövőre az általános iskolai másodikosok részére is szervezünk foglalkozásokat, hogy időben elcsábítsuk őket a matematika varázslatos világába és a Kenguru versenyre is felkészítsük őket. Az elkövetkező tanévben is szeptemberben 22-én szombaton kezdjük a foglalkozásokat! Sok sikert a további munkához és viszontlátásra! A szervezők nevében: Szabó Magda Köszönet a munkatársaknak, szülőknek és támogatóinknak:

a nyolcadikosok közül nem került be senki az első harminc helyre. Csizmadija Laura immár második éve havi rendszerességgel megoldja a Középiskolai Matematika Lapok (KÖMAL) feladatait és a Szőkefalvi Emlékversenyre is elküldte megoldásait. Tavaly és az idén is jutalmat érdemelt ki a szorgos és precíz megoldásaiért. A TUDOK Tudományos Diákköri Konferencián TAKÁCS Á RPÁD önállóan kifejlesztett matematikai játéka Szomjoltó díjazott lett és kiváló érettségi munkát is készített: Saját játékaim és azok nyerő stratégiái címmel, amelyet a szabadkai Nyári Akadémián is bemutatott. Ezen a rendezvényen C SIZMADIA Z SOLT a zentai Bolyai Gimnázium tanulója (régi Zrínyis és Gordiusz döntős) is előadta az érettségi munkáját Esélyek a szerencsejátékokon és valószínűségi paradoxonok címmel. Hat éve sikeres felvételi felkészítőt szervezünk matematika, valamint magyar nyelv és irodalomból, amely hozzásegíti a tanulókat a helyes pályaválasztáshoz. Tanulóink rendszeresen járnak nemzetközi fizikaversenyekre is O GNYENOVICS JOLÁN tanárnő vezetésével és már volt első helyezettünk is (ÁGÓ I STVÁN és tavaly az öttagú csapat minden tagja az első tíz között volt – sajnos nincs utánpótlás...)

12. évfolyam:

kategóriában (matematikai tagozatosok között)
C SIZMADIJA L AURA 4. helyezett, majd VAR KULYA C SILLA , R AFFAI GUSZTÁV és D RAGICSICS M AXIMILIÁN

11. évfolyam

voltak a legjobbak. 10. évfolyam

TAKÁCS E MESE 5. helyezett, majd NAGY K ATALIN, TÓTH Z OLTÁN, NÉMEDI M IKLÓS, OZSVÁR Z OLTÁN és LULITY E MIL értek el jelentősebb ered-

ményt.

Az általános iskolai tanulók között a legjobbak: 5. osztályosok: BÍRÓ DOMINIK és L ALITY SZASA, 6. osztályosok: VÍG SZILVESZTER és NAGY H ENRIETTA;

MOLNÁR Á RPÁD 8. helyezett lett.

9.évfolyam

Kossuth Klub – Sarasota, Florida, USA Lengyel Ferenc– Sarasota, Florida, USA Oktatatási Minisztérium – Budapest Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság – Újvidék Svetozar Marković Gimnázium – Szabadka Műszaki Főiskola – Szabadka

48 Hírkosár KAPASZKODJ FEL TE IS A TUDOMÁNYOK PIRAMISÁNAK CSÚCSÁRA! Tehetséggondozás matematikából

Hírkosár

Mottóként: „A velünk született képességek mindaddig rejtve maradnak, míg kibontakozásukhoz nincsenek meg a megfelelő körülmények” Dr. Sági Zoltán Az ÉMPE keretében működő Cofman Iskola tizenkettedik éve szervezi a csoportos tehetséggondozást matematikából és fizikából az általános és középiskolások részére. Az idén a matematikafoglalkozásokat már az elemi iskola második osztályosainak is szervezünk és továbbá a 3-8. osztályosai részére. Minden csoportnak szakvezető tanára van, aki maga is tart foglalkozásokat vagy vendégelőadókat hív meg. Legtöbb előadó már kezdettől fogva sikeresen vezeti és készíti fel a csoportját és ennek köszönhetően sok tehetséges diákot sikerült megnyerni ezen tantárgyak megkedvelésére, valamint útra indítani a pályaválasztásnál ezen hiányszakmákban. A tehetséggondozás dátumai: 2007. szept. 22, okt. 6, 20 nov. 10, 24 dec. 8 2008. jan. 12 febr. 9, 16, 23 A foglalkozások időbeosztása: 8 órától fél 10-ig: az általános iskolások 5, 6, 7, 8 osztályosainak 10 órától fél 12-ig: az általános iskolások 2., 3. és 4. osztályosainak A helyszín: A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium (Petőfi Sándor 1) Megszívlelendő jótanácsként: ...A természet nagy könyvében csak az tud olvasni, aki ismeri azt a nyelvet, amelyen ez a könyv írva van, és ez a nyelv a matematika...
Szabó Magda, matematikatanár

Információk: A középiskolások részére a versenyekre való felkészítést szeptember, október és november utolsó hétvégéjén szervezzük meg a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban és Kollégiumban Zentán (péntek 16 órától szombat estig). A Középiskolások Nemzetközi Matematikaversenyének válogatója, azaz a Fekete Mihály Levelezőverseny szeptember 15-én indul! (A feladatok a www.bolyai-zenta.edu.yu honlapon olvashatók!)

A szervezők nevében:

Hírkosár

49 BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAP 2007. május 22.
mesztésből a sajátságos tájföldrajzi viszonyokhoz alkalmazkodott régi fajtákat – az ún. tájfajtákat – annak ellenére, hogy ez utóbbiak beltartalmukban, ízvilágukban a kórokozókkal, a kártevőkkel és a szélsőséges környezeti tényezőkkel szembeni ellenálló-képességükben (pl. szárazságtűrés) is értékesebbek lehetnek. Régi fajtáink megőrzését a csökkenő számú génbankjaink egyre kevésbé tudják megoldani, különösen, ha a lakosság, a fogyasztók és a gazdálkodók nem igénylik, termesztik és fogyasztják őket. Ennek hatására nemcsak maguk a fajták tűnnek el szemünk láttára eredeti termőhelyeikről, hanem a termesztésükre vonatkozó tudást is elveszíthetjük. Most kell tennünk valamit a még fellelhető sokszínűségért és az olyan fajták fennmaradásáért, mint az árpával egy időben érő körte vagy a császárkörte; a húsvéti rozmaring, a ceglédi piros, a London pepin, vagy a vajalma; a Besztercei, a bódi vagy a szatmári „nemtudomka” szilva; a Badacsonyi ropogós vagy a májusi korai cseresznye; a Pándy vagy a cigánymeggy; a Gönci magyar kajszi; a Bereczki birs; a Csabagyöngye vagy az Oportó szőlőfajták. A Világnapon erre, a még menthető gazdag örökségünkre irányítja a figyelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azzal, hogy egy országos pályázatot indít, amelynek keretében a diákoknak körül kell nézniük a környezetükben, és össze kell gyűjteniük, hogy milyen régi gyümölcsés zöldségfajtákat termesztenek a

2007. május 22-ének, a Biológiai Sokféleség Világnapjának legfontosabb feladata a lakosság, a közvélemény tudatformálása. Évek óta olyan programokat, pályázatokat szervezünk, amelyekkel igyekszünk ráébreszteni az embereket, főként a fiatalokat arra, hogy a természet értékei, világunk sokszínűsége, ennek megőrzése mennyire fontos mindennapi életünkben. A legtöbb természetvédelmi témában készült film, ismeretterjesztő anyag és előadás elsősorban a vadon élő természeti értékeink sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Azt már mindenki tudja, hogy veszélyben vannak a trópusi esőerdők, az elefánt, a gorilla, a tigris vagy a csimpánz. De azt, hogy mit védhetünk itthon a magunk erejéből, odafigyelésünkkel, mindennapjainkban, arról kevesebb szó esett eddig. Arról, hogy mit tehet egy-egy ember, önmaga azért, hogy a világ jobbra forduljon. Most ezért olyan témát választottunk az idei Világnapra, ami nem egy távoli, sokszor az egyes emberek számára megoldhatatlan problémára irányítja a figyelmet, hanem a mindennapi teendőkre. A földi élet sokszínűségének, ezen belül is most a táplálékunkként szolgáló növények változatosságának csökkenésére szeretnénk rádöbbenteni az embereket. Napjaink piacain az egyre nagyobb arányban megjelenő egzotikus gyümölcsök és zöldségek választéka elfedi azt a szomorú

tényt, hogy ugyanakkor egyre kevesebb fajta gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, és a kereskedelem igényeinek jobban megfelelő fajták teljesen kiszorítják a környezethez jobban alkalmazkodott, ízesebb, értékesebb helyi fajták ezreit. Hányféle őszibarackot, ringlót, szilvát árultak akár még 20-30 éve? Mostanra a sárgabélű „gumibarack” uralja a piacok, áruházak polcait. Fontos ez egyáltalán? Miért aggódnak a természetvédők mindig, mindenért? Szerintünk a felvetett téma nagyon fontos. Manapság sajnos hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a még meglévő gazdag természeti örökségünk részét képező hagyományos kultúrnövényfajoknak, fajtáknak milyen nagy szerepük van mind a változó klimatikus viszonyok mellett az emberiség biztonságos táplálása, mind a helyi életközösségek megtartása, élelmezése, mind pedig természetvédelmi, vagy mezőgazdasági szempontból. Egyes területeken fontos szerepet töltenek be az élővilág rendkívül finoman szabályozott rendszereinek fenntartásában, illetve változatosságuk az adott környezethez való alkalmazkodásukból adódó, kedvező tulajdonságaik miatt nemesítési alapanyagként is kiválóan használhatók. Ezek jelentik az emberiség biológiai vésztartalékait. A kereskedelem igényeihez alakított néhány világfajta azonban egyre jobban kiszorítja a közter-

50 Hírkosár
háztáji konyhakertekben, illetve milyen hagyományos fajták találhatók meg a településükön (pl. az utak szélén) vagy a külterületi gyümölcsösökben. Kíváncsiak vagyunk azokra a helyiek emlékezetében még élő fajtákra is, amelyekkel ma már egyáltalán nem, vagy csak elvétve találkozhatunk. A diákoknak a gyűjtés során fel kell jegyezniük a fajta nevét, népi/ helyi elnevezését, jellemző tulajdonságait, különleges termesztési módját. A termesztőket, a falubeli „öregeket” kikérdezve lehetőség szerint össze kell gyűjteniük azt is, hogy milyen célból termesztik az adott tájfajtát, hiszen sok esetben nemcsak a termésmennyiség, hanem sok más szempont, így például a hagyománytisztelet, az érési idő, a különleges íz, a tárolhatóság, a főzhetőség is döntő fontosságú lehet. A felmérés lehetőséget ad arra, hogy a diákok megismerjék lakóhelyük olyan értékeit, amelyeket lassanként az eltűnés veszélye fenyeget. A régi fajtákról készített fotókkal, rajzokkal illusztrált pályamunkákat Tárcánkhoz a termésbetakarítást, szüretet követően, 2007. október 31-ig kell benyújtani. A díjazottak értékes jutalomban részesülnek. A sajtótájékoztatón a tavalyi Világnap keretében tartott rendezvényünk nyertes diákújságírói is részt vesznek, akik az elhangzottak alapján „gyereknyelven” tudják továbbadni diáktársaiknak a pályázati kiírásról szóló információkat.

Hírkosár Konferencián. Legfőbb célkitűzései az élővilág sokszínűségének megőrzése, fenntartható használata, valamint a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása. Az egyezmény azért különleges, mert az egész élővilágra vonatkozik, vagyis minden élőlény és élő rendszer fennmaradását, a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul. A biológiai változatosság értéke egyaránt rejlik az ökológiai, genetikai, oktatási, szociális, gazdasági, kulturális és esztétikai értékeiben. Az egyezmény részes felei 2002ben vállalták, hogy 2010-re világszinten jelentősen lassítják a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. Az Európai Unió a globális vállalásnál ambiciózusabb célt tűzött ki maga elé, hogy Európában 2010-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését. senynek, amelyet decemberben rendeznek meg. A továbbjutók útiköltségeit az egyesület állja. A romániai döntő első három helyezettje pénzjutalomban részesül. Érdeklődni BARTA JÚLIÁnál a 024/738-003-as telefonszámon lehet hétköznapokon 19-21 óráig. Jelentkezés név, lakcím, életkor, telefonszám vagy e-mail cím, valamint a három választott vers vagy próza megnevezésével telefonon a fenti számon, és az alábbi címen: Barta Júlia, Lenin u. 29. 24323 Bácsfeketehegy, vagy a bartatenyi@neobee.net e-mail címen lehet. Jelentkezési határidő: november 1.

Háttérinformáció a Biológiai Sokféleség Egyezményről
A földi életről, a biológiai sokféleségről szóló egyezményt 1992-ben hozták létre a Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés irodalomból, és egy művel a kisebbségi irodalomból. A jelentkezőket 2007. november 17-én délelőtt 9 és 10 óra között várjuk a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban (JNA 24.). A verseny hagyományosan elődöntővel kezdődik szombaton, és a vasárnapi döntővel zárul. A nevezési díj 200 dinár. Kísérőket önköltséges alapon tudunk fogadni 300 dinár ellenében. A döntőbe jutott versenyzők és kísérőik részére térítésmentesen teljes ellátást biztosítunk. A Dudás Kálmán Találkozó egyben vajdasági elődöntője a szatmárnémeti XVIII. Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Ver-

FELHÍVÁS
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a bácsfeketehegyi Művelődési Egyesület 2007. november 17-18-án megszervezi a XI. Dudás Kálmán Nemzetközi Vers- és Prózamondó Találkozót. A versenyben minden 12. életévét betöltött magyar nyelvű versmondó részt vehet. A jelentkezőknek készülniük kell két verssel vagy prózával a magyar

Hírkosár

51 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából „Nézzünk szét a házunk táján!” címmel pályázatot hirdet általános és középiskolás diákok számára.

A versenyt az alábbi korcsoport-kategóriákban hirdetjük meg 1-10 fős diákcsapatok részére: I. korcsoport: 1-8. évfolyam II. korcsoport: 9-12. évfolyam A fényképekkel, rajzokkal illusztrált dolgozatokat 2007. október 31-ig kell az alábbi címek egyikére eljuttatnod: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Pont Szolgálat 1011 Budapest, Fő utca 44-50. (postacím: 1394 Budapest, Pf. 351), vagy biodiv@mail.kvvm.hu A pályaművekhez kérjük, csatold a neved/csapattagjaid nevét, lakcímed, telefonszámod, e-mail címed! A díjazottak értékes jutalomban részesülnek! A pályázattal kapcsolatban további információk találhatók a Biológiai Sokféleség Egyezmény hazai honlapján (http://biodiv. kvvm.hu); érdeklődni a biodiv@mail.kvvm.hu címen vagy a (06-1) 395-68-57 telefonszámon lehet.

Napjainkban a nagy arányban megjelenő egzotikus gyümölcsök és zöldségek választéka elfedi azt a szomorú tényt, hogy valójában egyre kevesebb fajta gyümölcsöt és zöldséget termesztenek nagyüzemi méretekben. A kereskedelem igényeinek jobban megfelelő fajták a szemünk láttára egyre jobban kiszorítják a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott, ízesebb, értékesebb fajták ezreit, amelyek egykor a Kárpát-medencében mindennaposak voltak. Pedig a helyi tájfajták alapvető jelentőségűek mind természetvédelmi, mind mezőgazdasági szempontból. Régi fajtáinkat csak úgy tudjuk megőrizni, ha a lakosság és a gazdálkodók is igénylik, termesztik és fogyasztják őket. Ehhez azonban meg kell tudnunk, hogy miért is olyan értékesek a régi fajták. Nézz körül és gyűjtsd össze, hogy

 milyen régi gyümölcs- és zöldség fajokat és fajtákat termesztenek a környezetedben található konyhakertekben;  melyek találhatók meg a településeden az utak szélén vagy a piacon;  melyek azok a falubeli „öregek” emlékezetében még élő fajták, melyekkel ma már alig találkozunk!  hol találkoztál az adott gyümölcs- vagy zöldségfajokkal és fajtákkal (melyik településen, konyhakertben vagy közterületen);  mi a fajta neve, van-e népi/helyi elnevezése;  melyek a fajta jellemző tulajdonságai és miért termesztik; illetve  van-e különleges termesztési módja!

Jegyezd fel, hogy

Illusztráció
Euler-portré svájci tízfrankoson 1 Chantal Joffe 2-3 Jakob Emanuel Handman 9 Christian Holstad 31, 33 Christian Holstad 39, 43 Ena Swansea 47 Régi képeslapok 49-57 Albert Kinert 72 Christian Holstad 74, 77, 79

52 A VMVE és az Izida Anyaés Gyermekvédelmi Társulat meghirdeti a II. ZÁPORKA NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓT tanulásban akadályozott gyermekeknek, fiataloknak
A találkozó a bácsfeketehegyi színházban kerül megrendezésre 2007. november 3-án. Jelentkezési feltételek:
■ 1 vers vagy próza a magyar irodalomból (vagy 1 népköltészeti alkotás) ■ betöltött 7. életév ■ kisegítő tagozatos ill. speciális (könnyített) iskolába járó gyermek, fiatal

Hírkosár

9. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁL, BUDAPEST Közép-Európa legnagyobb színjátékos és pódiumművészeti seregszemléje
A Magyar Versmondók Egyesülete, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület szervezésében a Magyar SzínJátékos Szövetséggel együttműködésben meghirdeti a 9. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál színpadi versenykategóriáit. A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európa legnagyobb költészeti és pódiumművészeti seregszemléje, ahol a vers valamennyi írott és színpadi formája bemutatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos és nem hivatásos versmondók, színészek és előadóművészek a tévéképernyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudásukat, tehetségüket. A versenyprogramok közönség előtt zajlanak, a Pódiumi Estek Fesztiváljának kategóriájánál egy előzetes szakmai kuratórium dönt a nevezésekről. A Kaleidoszkóp minősítő fesztivál: a Magyar SzínJátékos Szövetség a produkciókat és az előadókat kérésükre minősíti. A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon: a Magyar Versmondók Egyesülete fölvállalja a legjobb előadások népszerűsítését, kiajánlását. A 4 millió forint összdíjazású versenyek legjobbjait a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett skandináviai vendégszerepléssel (Svédország, Finnország, Norvégia), irodalmi utazásokkal, képzőművészeti alkotásokkal, folyóirat-előfizetésekkel, könyvjutalmakkal és szakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk. A versenyzők díjmentesen látogathatják a fesztiválprogramokat. A Magyar Televízió többrészes önálló műsorral jelentkezik a fesztiválról. Médiapartnerünk többek között: a Klubrádió, a Versrádió, a Flyerz és a Viva TV. A fesztivál időpontja: 2007. október 15-21. A színpadi versenyek helyszíne: Budapest, Merlin Színház Színpadi versenykategóriák
■ Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon ■ VersZenei Fesztivál Énekelt és megzenésített versek versenye ■ Pódiumi Estek Fesztiválja – A Magyar Versmondók Egyesülete külön kategóriákat hirdet hivatásos és nem hivatásos versmondók, színjátszók és művészek számára.

Kategóriák:

7-11 évesek: gyermek 12-16 évesek: kamasz 16 évesektől ifjúsági

Jelentkezés: Kérjük a jelentkezésben feltüntetni a nevet, életévet, osztályt valamint a vers vagy próza szerzőjét és címét. Jelentkezési határidő: 2007. október 15. Levélcím: Barta Júlia, 24323 Bácsfekethegy, Lenin u. 29. e-mail cím: bartatenyi@neobee. net ill. pagness@gmail.com Telefon: 024/738-003, Barta Júlia (hétköznapokon az esti órákban, 19-21 óráig)

Nem hivatásos művészek az alábbi kategóriákban nevezhetnek:
■ ■ ■ ■ ■ ■

Előadóest Monodráma Performance Mozgásszínházi előadás Műhelyprodukciók Emlékestek – versösszeállítások, drámajátékok a Batthyány Lajos-évforduló kapcsán

Hírkosár
■ Utcaszínházi előadások – kocsmadarabok, népi vagy népies játékok, pajzán előadások ■ Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyéb prozódiák színpadra adaptálva

53
versenyzőket, és minden információt, programot naprakészen tartalmaz. Az irodalmi terasz címe: www.versfesztival.hu Fesztiváligazgató: LUTTER I MRE előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének kreatív alelnöke Jelentkezési határidő: A jelentkezés folyamatos, a versenyezni kívánó társulatok és előadók produkcióit előzetesen egy négyfős szakmai kuratórium bírálja el a jelentkezők produkciós referenciája alapján, a VersFesztiválon tehát a sorrendben beérkező legjobbnak vélt előadások kapnak helyet! Érdemes mielőbb jelentkezni. Végső határidő: 2007. szeptember 20. Jelentkezési díj: 3000,-Ft/fő/kategória, a jelentkezési díj tartalmazza a szállást és az ebédet (a versenynapon), valamint a heti belépőt. Jelentkezési cím: Káelné Kovács Rita, Miskolci Egyetem Uni-Hotel, 3515 MiskolcEgyetemváros vagy elektronikusan a jelentkezo@versfesztival.hu címen (a kategóriánként változó jelentkezési lap mindegyike letölthető vagy automatikusan beküldhető a VersFesztivál honlapján, míg a DVD-ket a megadott postacímen várjuk). További információ: +36(20)5128004 vagy +36(30)619-8634 vagy a fenti e-mail címen. A fesztivált BELLA I STVÁN Kossuth-díjas költő, fővédnök emlékére ajánljuk.
■ Egy vers, vagy próza Mensáros László „XX. század” című előadóestjének anyagából. ■ A versenyzők más országos versenyen helyezést elért produkcióikkal nem nevezhetnek.

A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem haladhatja meg a 40 perces idő-tartamot, egyéni prózai produkciókban, a monológok kategóriájában formától függetlenül az öt percet. Vidám Művek Fesztiválja
■ Hivatásos művészek nevezhetnek az alábbi kategóriákban: ■ Előadóest ■ Monodráma ■ Performance

A Kaleidoszkóp VersFesztivál honlapja interaktív módon segíti a

A Mensáros László Alapítvány, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Magyar Versmondásért Alapítvány meghirdeti a IV. MENSÁROS LÁSZLÓ NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT.
MENSÁROS LÁSZLÓ emlékére és előadóművészi nagysága előtt tisztelegve negyedik alkalommal hirdetjük meg a nemzetközi vers- és prózamondó versenyt, ahol a versmondók az amatőr versmondó mozgalom egyik legrangosabb elismerésében, Mensáros-díjban részesülnek.

A nevezés feltétele
■ A versenyre nem hivatásos versés prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket és befejezték általános iskolai tanulmányaikat. ■ Négy szabadon választott vers vagy próza a magyar irodalomból.

A versenyt két kategóriában: ifjúsági (14-20 év) és felnőtt kategóriában hirdetjük meg. A Mensáros-díj és a szponzorok által felajánlott különdíjak az Örkény Színházban, a verseny gálaestjén kerülnek átadásra. A XX. század című előadóest anyaga letölthető az alapítvány honlapján. (www.versmondas.hu) Jelentkezési határidő: 2007. október 1.

54
Az októberben kezdődő elődöntők időpontjáról és helyszíneiről írásban értesítjük a jelentkezőket. Az elődöntők helyszínei: Kazincbarcika, Szeged, Kaposvár, Győr, Budapest, Érsekújvár. A verseny döntője: 2008. január 28-29. Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), életkor, telefonszám vagy E-mail cím, a választott elődöntő helyszínének feltüntetésével, valamint a választott öt vers vagy próza megnevezésével az alábbi címen levélben, faxon vagy Emailben lehet: Magyar Versmondásért Alapítvány. 1201 Budapest, Hatvani u. 33. Tel./fax: 284-2780 E-mail: balu63@t-online.hu vagy info@versmondas.hu Bővebb felvilágosítás: Virág László 06 /70/ 940-8256 www.versmondas.hu

Hírkosár

A Magyar Versmondásért Alapítvány meghirdeti a VII. ROKON NÉPEK KÖLTÉSZETE FESZTIVÁLT
A versenyzők által bemutatásra kerülő nép- és műköltészeti alkotásokkal szeretnénk ízelítőt adni az uráli nyelvcsaládhoz tartozó rokon népek irodalmából. A nevezés feltételei:
■ A versenyre nem hivatásos versés prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket, és befejezték általános iskolai tanulmányaikat. ■ A jelentkezőknek az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek (osztják (hanti), vogul (manysi), magyar, zürjén (komi), permák, votják (udmurt), cseremisz (mari), mordvin (erza és moksa), észt, finn, karjalai, lapp (számi), izsór (inkeri), lív, vepsze, vót, nyenyec, enyec (jurák-szamojéd), nganaszam, szölkup, kamassz) irodalmából kell felkészülniük

egy nép- és egy műköltészeti alkotással (vers vagy próza).

A fesztivált megelőzően szükség szerint megyei regionális találkozókat tartunk. A művek kiválasztását és a felkészülést segítendő minden jelentkezőnek küldünk bibliográfiát és egy szöveggyűjteményt. Jelentkezési határidő: 2007. szeptember 20. Az országos döntő időpontja: 2007. október 13. Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), telefonszám és életkor feltüntetésével az alábbi címen levélben, faxon vagy e-mailen lehet: Magyar Versmondásért Alapítvány. 1201 Budapest, Hatvani u. 33. Tel./fax: 284-2780 www.versmondas.hu E-mail: info@versmondas.hu Bővebb felvilágosítás: Virág László 06 /70/ 940-8256 A Fesztivál legjobbjai a támogatók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesülnek.

VERSMONDÓK FELKÉSZÍTŐINEK TALÁLKOZÓJA
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a 2006/07-es tanévben két alkalommal szervezett továbbképzést a verstanításról: novemberben dr. B ÖHM E DIT budapesti főiskolai tanár, májusban PATAKI A NDRÁS győri rendező vezetésével. Terveink szerint minden félévben sor kerül majd hasonló jellegű szemináriumra. A következő félévben 2007. október 6-án szervezünk találkozót felkészítők számára. A képzés témája a kortárs magyar irodalom. Kezdő és gyakorlott felkészítőket is várunk szeretettel! Időpont: 2007. október 6., szombat 9-től 17 óráig. Helyszín: a bácsfeketehegyi kultúrotthon (JNH 24., Bácsfeketehegy). A résztvevőknek ebédet biztosítunk. Jelentkezni és érdeklődni L ÓDI A NDREÁ nál lehet a 024/738-191-es és a 064 115 00 76-os telefonszámon, vagy a lodibeka@eunet.yu email címen.

Hírkosár

55 CONTENTS AND SUMMARY

Berze, Gizella: Developmental Pedagogy (p. 3) Beginning with the overview of theoretical issues regarding learning disorders and developmental pedagogy, the author presents her case studies and surveys. She proceeds with the description of designing and planning development processes and activities in groups. Mészáros, Zoltán PhD: Closer to Sources (p. 19) The author believes that the classical approach of reading and learning texts from schoolbooks has become out-dated in our times, the use of documentaries in lessons is interesting and needed but even in this case students are just passive viewers. The joint project of the Kosztolányi Dezső Philological Grammar School and the Historical Archives of Subotica is a special example of teaching History in a practical way and activating students’ creativity in this field. The project was realised in the 2006/2007 school year and involved fifteen students from the first, second and third grade. Students visited the Archives, studied the material about grammar schools, wrote essays and studies, organised an exhibition. Tátyi, Tibor: Teaching History in Minority Language Classes in Slovakia (p. 24) It is common knowledge that history is essential in the shaping of one’s awareness of national identity. Moreover, in the case of national minorities it becomes an existential issue. The author shares his observations of teaching the subject of History in Hungarian language classes and lists some of the comic features of the syllabus and textbooks which were shaped according to the political ideologies of the time. The situation today is getting better with the new syllabus and textbooks that take the primary goals of teaching history into account. There are also books about the history of the Hungarians written in Hungarian. Námesztovszki, Zsolt: Using Power Point 2003 in Teaching (Part 1) (p. 28) The use of the Power Point software in teaching is becoming more and more popular, as it makes the presentation process faster, it activates reading, listening, watching this way making it easier for students to remember the new material. It can also be used by students to make their own presentations. In the first part of the article series, the author explains basic operations such as running the software, creating, saving and closing a new presentation, the use of templates, creating slides, choosing background colours, etc. Bećar, Jovan: The Pedagogical Periodical of Bačka Topola from 1897 (p. 39) In the recently published Monograph of Bačka Topola there is a section about journalism which unfortunately does not mention the pedagogical periodical in Hungarian language from 1897. The author reviews the structure, columns, content, general ideas and aims of the publication which had ten issues altogether and was published every fortnight.

56
Az Új Kép megjelenését a 2007. évben támogatja:

SZÁMUNK SZERZŐI
Jovan Bećar, nyugalmazott tanügyi tanácsos, Topolya Berze Gizella, November 11. Általános Iskola, Zenta Dr. Mészáros Zoltán, Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, Történelmi Levéltár, Szabadka Námesztovszki Zsolt, Újvidéki Tudományegyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképzőkar, Szabadka Szabó Magda, Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka Tátyi Tibor, Felvidék Ma portál, olvasószerkesztő – pedagógus, Párkány

TARTOMÁNYI OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI TITKÁRSÁG és a VAJDASÁGI PEDAGÓGIAI INTÉZET SZÜLŐFÖLD ALAP

MAGYAR NEMZETI TANÁCS

CIP-Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice Srpske, Novi Sad 37 (05) Új Kép : pedagógusok és szülők folyóirata / felelős szerkesztő Soós Edit. – 1. évf., 1.sz. (1997) – . – Szabadka : Vajdasági Módszertani Központ, 1997-. – Ilustr. ; 23 cm Deset puta godišnje. – Rezimei na srpskom jeziku. ISSN 1450-5010

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->